Kozenkow Judit A mainstream és az új intézményi közgazdaságtan versenye a posztszocialista térségben
|
|
- Piroska Gálné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kozenkow Judit A mainstream és az új intézményi közgazdaságtan versenye a posztszocialista térségben Abstrakt The study aims to compare the relevance of the neoclassical and new institutional economics in analyzing the transition process of the Central-Eastern European area. The mainstream applying comparative statics and using the preconditions of perfect competitive markets hasn t proved to be eligible to explain the economic performances of the transition countries. The new institutional economics, as an alternative, complements the neoclassical quantitative measures with the analysis of the qualitative changes and focuses on the institutions, which mean the rules, conventions and norms that set the standards of behavior for the members of the society. However both streams of the economic science mentioned above have limitations and deficiencies so neither of them is able to make complex analyses. In sum the dominant neoclassical theory and the neoinstitutionalism complete each other in explaining the transition process. Bevezetés Már az első világháború előtt is vezető közgazdaságtani irányzatnak számító neoklasszikus iskola máig őrzi dominanciáját annak ellenére is, hogy már több évtizede érik bírálatok mind külső, mind belső körökből. A racionális egyént, a haszonmaximalizálást, és a határtermelékenységet komparatív statikák útján középpontba állító mainstreammel szemben a legtöbb kritika a statikus szemléletét és a tökéletesen versenyző piacok feltételezését éri. A neoklasszikusok formalizált matematikai modelleinek feltételekhez kötött érvényessége először a hetvenes években bekövetkező világgazdasági folyamatok, válságok során kérdőjeleződött meg, majd az alkalmazhatósága iránti kételyek a Szovjetunió összeomlásával új vizsgálódási terepet jelentő országok elemzéseivel tovább fokozódtak. A nyugati elemzők rendre kudarcot vallottak tanácsaikkal, ajánlásaikkal, mivel a piacgazdasággá, demokráciává alakuló államokban éppen azok a folyamatok, minőségi változások zajlottak, amelyektől a mainstream elvonatkoztat vagy adottnak tekint. Az elmúlt két évtizedben a neoklasszikus közgazdaságtan legnagyobb kihívójának az új intézményi közgazdaságtan számít, amely nem veti el a mainstream mennyiségi szemléletét, ugyanakkor kiegészíti azt az intézmények minőségi vizsgálatával. Az empirikus vizsgálatok is rávilágítanak az intézmények hosszú távú gazdasági teljesítményt befolyásoló szerepére, alátámasztva ezzel, hogy az egyoldalú mennyiségi mutatókkal történő elemzés nem szolgáltat teljes körű információkat a feltörekvő országokról. A jelenleg zajló globális gazdasági válság mind a mainstream, mind az új intézményi közgazdaságtan hiányosságaira felhívja a figyelmet: a neoklasszikusok mennyiségi szemlélete, ahogy már korábban is, most is kevésnek bizonyult az országok gazdasági helyzetének, fejlettségi szintjének meghatározásában, ugyanakkor az alkalmazott intézményi változók, mutatók sem szolgáltattak elég információt az egyes országok sebezhetőségének előrejelzéséhez. A tanulmány arra keresi a választ, hogy miért nem alkalmas a neoklasszikus közgazdaságtan a kelet-közép-európai átalakulási folyamatok elemzésére, és miért jelenthet az új intézményi közgazdaságtan jó alternatívát. A két irányzat inkább egymás helyettesítője vagy 1
2 kiegészítéseként értelmezhető? Feltételezésünk szerint, az új intézményi közgazdaságtan minőségi szemlélete révén kiegészíti a neoklasszikus közgazdaságtan formalizált elemzési módszereit. A tanulmány elsőként a neoklasszikus közgazdaságtan alaptanait, feltételeit, majd az azokra adott bírálatokat, a világgazdasági folyamatok és a rendszerváltás jelentette kihívásokat elemzi, majd rátér az alternatívát jelentő új intézményi közgazdaságtan elemzésére, annak kezdeteitől az empirikus vizsgálatok eredményeinek ismertetéséig. Végül az új intézményi irányzat hibáinak, hiányosságainak számbavétele után a következtetések levonására kerül sor. 1. A neoklasszikus közgazdaságtan és bírálata 1.1 A neoklasszikus iskola A 19. század végétől egészen napjainkig a legbefolyásosabb elméleti irányzatnak számító neoklasszikus közgazdaságtan a klasszikus iskola alapjain a marxi tanokkal ellentétes irányban fejlődött, középpontjába a határtermelékenységi elméletet, a szubjektív értékeket állította. A kezdetben Nagy-Britanniában teret hódító, komparatív statikát, formalizált eszközöket alkalmazó irányzat a as világgazdasági válságot, majd a második világháborút követő gazdasági problémák kezelése révén az Egyesült Államokban is hamar domináns szerephez jutott. Makroökonómiai szinten a fogyasztói igények és a termelési költségek szempontjainak összeegyeztetésével új alapokra helyezte a nemzetgazdaságokra vonatkozó jövedelemelosztási és árképződési elméletet, mikroökonómiai szinten pedig új módszereket és tételeket dolgozott ki a fogyasztói és vállalkozói, vállalati viselkedés és gazdálkodás területein. A neoklasszikus iskola négy fő területen a nemzetközi gazdaságtan fejlődéséhez is hozzájárult: a nemzetközi gazdasági egyensúly kialakulásának új koncepciójával; az egyensúlyi nemzetközi cserearányok vizsgálatával a kereslet viselkedésének és rugalmasságának figyelembevételével, valamint a vonatkozó rugalmassági mutatók kidolgozásával; a nemzetközi munkamegosztás és szakosodás klasszikus tanának továbbfejlesztésével; továbbá a nemzetközi tényezőáramlás irányára és hatásaira vonatkozó új tételek felállításával. A második világháború utáni, válságoktól és nagyobb kilengésektől mentes időszak, a jóléti államok virágzása, a fejlett országokbeli tömeges szegénység megszűnése és a technológiai forradalom egyre inkább a formalizáltság, az ökonometriai modellek alkalmazásának irányába terelte a neoklasszikus irányzatot. A társadalmi kontextus és a szociológiai problémák háttérbe szorulása a letisztult matematikai módszerek térnyerését eredményezte, a legfőbb ideológiai jelmondattá az adatok változókká alakítása, majd a változók közötti mennyiségi kapcsolatok kimutatása vált. (Csaba 2009a) Az irányzat jelentőségét és dominanciáját jól szemlélteti képviselőinek száma, valamint közülük a Nobel-díjjal jutalmazottak nagy aránya is. (Edgeworth, Hicks, Heckscher, Jevons, Koopmans, Marshall, Ohlin, Pareto, Samuelson, Tinbergen, Walras, stb.) 1 A mainstream formalizált modelleinek, tételeinek számos előnye (transzparencia, szignifikancia, egyértelműség, kvantitatív adatokkal megjelenített eredmények) mellett hátrányai is jelentkeznek, ugyanis a gyakorlati alkalmazhatóságot számos leegyszerűsítő feltétel erőteljesen korlátozza. A nemzetgazdaságok összehasonlításakor a neoklasszikus 1 Az először 1969-ben kiosztott közgazdasági Nobel-díj jól szemlélteti a kezdetekben a neoklasszikus irányzat dominanciáját, majd később egyre több jutalmazott más elméleti iskolák képviselőiből került ki, kifejezve ezzel az alternatív irányzatok térnyerését és elismerését. 2
3 modell mind térben, mind időben szűken meghatározott: két ország, két termék, két termelési tényező együttesére épülve időben is állandó, statikus. Ezeken felül a nemzetgazdaságokon belüli tökéletes egyensúly, a tökéletesen versenyző piacok, a termelési tényezők homogenitása, ugyanakkor azok nemzetközi áramlásának kizárása is neoklasszikus keretfeltételek. A korlátozó tényezőkön kívül az elméleti iskola számos, a valóságban létező tényezőt és folyamatot is figyelmen kívül hagy, úgy mint: a technikai fejlődést, a méretgazdaságosságot, a csökkenő hozadék elvét, a fogyasztói szokásokban mutatkozó különbségeket, az országok közötti egyenlőtlen viszonyokat, a nemzetgazdaságok fejlődésében a humán tőke, a technológia, az input-output kapcsolatok, valamint a gazdaság és társadalom integráltsági fokának szerepét, az állam, mint szabályozó szerepét, annak alábecslését, a piaci kudarcok kezelésére való korlátozását. A korlátozó feltételek és a valóságtól eltérő ideális körülmények használata először a 70-es években jelentettek kihívást és váltottak ki kritikát a neoklasszikus elmélettel szemben. Az addig ismeretlen stagfláció, az aranydeviza rendszer felbomlása és az olajárak emelkedése nyomán kialakuló gazdasági válságok, majd ezeket követően a 80-as évek adósságválságai az addig alkalmazott módszertant viták kereszttüzébe helyezték. A Szovjetunió összeomlása, majd a világgazdaságban megszaporodó pénzügyi és valutaválságok tovább növelték a mainstream elleni kritikák gyakoriságát, és új alternatív irányzatok születését generálták. 1.2 kihívások és bírálatok A neoklasszikus elmélet tételei és a valóság tényei között mutatkozó egyre nagyobb és nyilvánvalóbb ellentmondások sokakat a szóban forgó elmélet elutasítására, bírálatára vagy további korrigálására késztettek. A keynesiánus és poszt-keynesiánus iskola hívei, a marxisták, a fejlődéselméletek, az osztrák iskola, a politikai gazdaságtan vagy az institucionalizmus képviselői és még sokan mások új módszerek, a valóságot jobban tükröző elméletek megalkotására vállalkoztak több-kevesebb sikerrel. A neoklasszikus iskola jó néhány neves képviselője, híve pedig épp a valóság, nem utolsósorban a fennálló világgazdasági rend erőteljes kritikáját fogalmazta meg a 70-es években megkezdődött változások, folyamatok nyomán. A formalizált közgazdaságtannak a 20. század végén az átalakuló világgazdasági rend (a dekolonizáció folyamán függetlenné vált fejlődő országok megjelenése a nemzetközi színtéren, a háború utáni európai integráció gyors és sikeres fejlődése, Japán prosperitása) és az új gazdasági problémák (stagfláció, adósság-, pénzügyi- és valutaválságok) jelentkezése nyomán belső és külső kihívásokkal is szembe kellett néznie. A belső kihívások a természettudományok, elsősorban a fizika fejlődése nyomán jelentkeztek, mivel számos addigi alaptételt, axiómát megdöntöttek. Megkérdőjeleződött a racionális egyéni döntések létezése a viselkedéstudományi kutatások során felfedezett csorda magatartás leírásával. Az addig zéró összegű játékként kezelt külkereskedelemben a fejlődő országok elemzéseivel a szimmetrikusnak feltételezett nemzetközi viszonyok aszimmetrikus függőségi kapcsolatokra cserélődtek. A valószínűség-számítás módszereinek és eredményeinek módosulása, valamint az általános egyensúlyelmélet megdőlése szintén kihívások elé állította a továbbra is domináns közgazdaságtani irányzatot. 3
4 A külső kihívások elsősorban az eredmények alkalmazhatatlansága révén jelentkeztek. Mind a szakma, mind a közvélemény egyre kevésbé volt képes az ökonometriai modellek értelmezésére és gyakorlatba való átültetésére, továbbá a közgazdasági elemzések hagyományos fogyasztóinak számító üzleti körök érdeklődése is elapadt az akadémiai elemzések végeredményei iránt. Összességében tehát annak ellenére, hogy a tiszta modellezési megközelítés továbbra is elfogadott és elismert maradt, bebizonyosodott hasznosulásának mérsékelt volta, továbbá azóta hangsúlyosabb figyelmet kap az eredmények alkalmazása esetén a meghatározott körülmények teljesülésének szükségessége. (Csaba 2009a) A fenti kihívásoknak folyamatosan eleget téve a neoklasszikus elmélet fejlődése, ahogy azt az újabb és újabb fogalmak, tételek és módszerek gyarapodása jelzi, mind a mikro-, mind a makro-, mind pedig a nemzetközi gazdaságtan tekintetében mindmáig tart. Dominanciája továbbra is megkérdőjelezhetetlen, bár egyre inkább tükrözi a vele szembeforduló új elméleti irányzatok hatását és keveredik azok eredményeivel. A mainstream előtti jelenkori legnagyobb kihívást a posztszocialista térség átalakulási folyamatainak elemzése és az új intézményi közgazdaságtannal való verseny jelenti, hiszen a legtöbb bírálat továbbra is a változások figyelmen kívül hagyása miatt éri, márpedig a transzformáció során a központi elemnek számító minőségi változások vizsgálata elengedhetetlen. 1.3 A mainstream és a posztszovjet térség Már a rendszerváltást követő első évtized végére megerősödött a közgazdasági közvéleményben azok hangja, akik eleve azt feltételezték, hogy az elméleti közgazdaságtannak a tranzíció kérdéskörében nincs és nem is lehet mondanivalója. Mindezen nézeteknek alapot adtak azok a félresiklott, szinte minden esetben kudarcba fulladt, neoklasszikus elméletre épülő gazdaságpolitikai ajánlások, amelyek a fejlett országok és nemzetközi szervezetek szakértőitől érkeztek. A nyugati gazdaságpolitikai tanácsadók hozott anyagból dolgoztak, a megoldást a piacgazdasággal kapcsolatos, nem ritkán ideologikus módon formált tantételek átvételével és a fejlődő országokból már ismert receptúrák alkalmazásával kísérelték meg elérni. Az egyszerű és standard megoldások kritikátlan erőltetése, az ideologikus előítéletekhez társulva gyakran maga alá rendelte a helyi viszonyok elemzését. (Csaba 2002) Ahogy a térséggel foglalkozó más tudományterületek képviselői, úgy a neoklasszikusok sem igen törekedtek az átalakulás, mint egyedi történelmi kísérlet közben mégiscsak megszületett sajátos új felismerések beépítésére, sőt egyáltalán a tudomásulvételük is töredékes maradt. (Csaba 2009b) A neoklasszikusok érdeklődési köre, eszmerendszere és megközelítésmódja eleve erőteljesen korlátozza azt, hogy felismerései révén társadalmilag hasznos tudás jöhessen létre térségünkben a kihívások és sajátosságok megválaszolására. A kelet-közép-európai országokban a piacgazdaság és demokrácia kiépítésének feladata egy sor kérdést vetett fel a módszerek vonatkozásában, amelyre a neoklasszikus elmélet az intézményektől való alapvető elvonatkoztatása okán nem tudott választ adni. Az események eseti alapon történő értelmezése és az ezekből adódó felismerések közvetlen alkalmazása többségében sikertelen, néha káros volt. Tovább fokozta a hibák lehetőségét annak a ténynek az elhanyagolása, miszerint a neoklasszikus közgazdaságtan állításai csak igen erős megszorító feltételek mellett érvényesek. A hagyományos, mainstream által alkalmazott mennyiségi mutatószámok pedig úgymint a költségvetési egyenleg, az államadósság, az infláció, a munkanélküliség, vagy akár a gazdasági növekedés üteme kevésbé megbízható 4
5 képet adtak az átalakuló országokról, ahogy erre a es globális gazdasági válság is rávilágított. 2 (Csaba 2009b) Könnyűnek tetszhetne azonban a formalizálás elmarasztalása, ha nem tudnánk, hogy az elmúlt fél évszázad nemzetközi közgazdasági gondolatának fő árama éppen a mennyiségi megközelítés és a formális eszközök bevezetésével járó precizitás kimunkálása volt. (Csaba 1999) Éppen emiatt a kellő kiterjesztéssel értelmezett neoklasszikus közgazdaságtan hasznos eszköz lehet a tények és számok összerendezése és értelmezése céljára, valamint a döntéshozatal irányát és szempontjait befolyásoló megállapítások megtételére, következtetések levonására. Kizárólagosságra azonban, ahogy más irányzatok, úgy a mainstream sem tarthat igényt. Összefoglalva, a neoklasszikus elmélet komparatív statikát alkalmazó, egyensúlyi helyzeteket és tökéletesen működő piacgazdaságokat feltételező modellje a posztszocialista térségben végbement minőségi változások elemzésére önmagában alkalmatlannak bizonyult. Kiegészítésére vagy akár egyes vélemények szerint helyettesítésére a legfőbb alternatívát az intézményi közgazdaságtan nyújtja, amelynek két fő ága különböztethető meg: a régi és az új institucionalizmus. A köztük lévő eltéréseket alapvetően a neoklasszikus közgazdaságtanhoz való viszonyuk határozza meg. A hagyományos vagy régi intézményi közgazdaságtan alapvetően ellenséges a formalizálás minden formájával szemben, az új intézményi közgazdaságtan azonban megpróbálja beépíteni a mainstream által kialakított mennyiségi elemzési eljárásokat az intézmények elemzésébe. 2. A régi és az új intézményi közgazdaságtan 2.1 Elméleti alapok, definíciók Ahogy fentebb már megkülönböztettük az intézményi közgazdaságtan régi és új ágát, érdemes néhány mondat erejéig kitérni a hagyományos irányzat kialakulásának körülményeire, a gyökerekre. A neoklasszikustól eltérő fejlődési áram az első világháborút követően az amerikai egyetemek gazdasági fakultásain domináns irányzatként jelent meg Thorstein Veblen, John Commmons és Wesley Mitchell munkái nyomán. A korai intézményi közgazdászok egyike, Veblen (1919) az intézményeket az embereket általánosságban jellemző gondolkodási szokások összességével azonosította. Az intézmények új értelmezésének előtérbe helyezése mellett a hagyományos vagy régi intézményi közgazdaságtan alapvetően elutasítja a formalizálás minden formáját, elveti az annak alapjául szolgáló redukcionizmust, az egyén ésszerű döntéseire alapozó módszertani individualizmust, továbbá holisztikus magyarázati igénnyel lép fel. Míg a formalizált megközelítés lényegénél fogva az egyes diszkrét állapotok leírására és a kialakító feltételek körüljárására irányul, addig a régi intézményi közgazdaságtan hívei a gazdaságot eleve csak folyamatként tudják értelmezni, ebből kifolyólag nagy jelentőséget tulajdonítanak a jogi keretek elemzésének, valamint a jogi keretek és a gazdasági folyamatok közti kölcsönhatásnak. (Csaba 1999) A matematikai módszerek, a formalizált elemzés előretörése és annak sikere a neoklasszikus elméletben az 1930-as évektől kezdődően az intézményi vonal háttérbe szorulását eredményezte. (Hodgson 1998) A hetvenes, majd a kilencvenes évek újfajta magyarázatokat 2 A balti-országok kiváló makrogazdasági mutatói mögött a 2000-es évek elején elhalasztott reformok és instabil intézményi háttér húzódott meg, amelyek rövid távon ugyan nem befolyásolták a gazdasági növekedés ütemét, de a globális válság begyűrűzésével már nagymértékű visszaesést eredményeztek és megkérdőjelezték a gazdasági fenntarthatóságot. 5
6 igénylő folyamatai azonban teret nyitottak, más reformirányzatokkal párhuzamosan az intézmények ismételt előretörésének, az új intézményi közgazdaságtan kialakulásának. Az elmúlt harminc évben közgazdászok és társadalomtudósok próbálták módosítani, finomítani a neoklasszikus magyarázatok hiányosságait, s lassan integrálták az intézményeket az elméleti modellekbe. (North 1990) Az új intézményi közgazdaságtan képviselői, többek között North, Posner, Schotter, Williamson megpróbálták beépíteni a mainstream által kialakított mennyiségi elemzési eljárásokat azon intézmények elemzésébe, amelyektől a neoklasszikusok már a definíció szintjén is elvonatkoztatnak. A neoinstitucionalisták osztják a régi intézményi irányzat képviselőinek fenntartásait a mainstream túlságosan technikai jellegűvé válása miatt, ugyanakkor elfogadják a neoklasszikus megközelítés alapjául szolgáló racionális döntések és választások feltevését, a haszonmaximalizáló magatartást, mint alapformát, érdeklődésük viszont a különféle tökéletlen koordinációs mechanizmusokra irányul. Az ösztönzők iránti érdeklődésükből adódóan kiemelik a tulajdonjog jelentőségét, és vizsgálják a makrodöntések megszületésének folyamatát. A neoinstitucionalisták heterodox megközelítési módja és alacsonyabb absztrakciós szinten történő elemzése ugyanakkor csak kevésbé általánosítható eredményekhez vezet, szűkebb körben viszont megnő az alkalmazhatóság esélye. 3 A történeti és szerkezeti magyarázatokat a mainstream elemzés kiegészítéseként, nem pedig vetélytársaként fogják fel. Elfogadják a formalizálást és a kemény, mennyiségi érvelés jelentőségét is, azonban alapkoncepciójuk középpontjába az intézményeket, szokásokat, szabályokat és azok fejlődését állították. (Hodgson 1998) Az intézmények definiálása során a hagyományos irányzatot továbbfejlesztve már nemcsak a szokásokat hangsúlyozták, tágabb felfogásban értelmezték az intézményeket, mint a társadalmi viselkedés általános formáit. (Schotter 1981) North megfogalmazása szerint az intézmények a társadalom játékszabályai, vagy konkrétabban az egyének által lefektetett korlátok, amelyek az emberek közötti interakciókat alakítják. [ ] Az intézményi változások alakítják a társadalmak útját időről időre, ennél fogva a történelmi változások megértéséhez szükséges kulcsot jelentik. (North 1990) Hodgson az intézményekre jellemző sajátosságokat a következő öt pontban határozta meg: Minden intézmény egyének közötti interakciókat tartalmaz lényeges információvisszacsatolásokkal. Minden intézménynek számos tulajdonsága van, közös eszmékkel és gyakorlattal. Az intézmények fenntartják a közös eszméket és elvárásokat, s azok is fenntartják az intézményeket. Bár nem állandóak és nem léteznek örökké, az intézmények relatíve tartósak, önmagukat erősítők és minőségüket tekintve stabilak. Az intézmények értékeket és normatív ítéleteket, értékeléseket testesítenek meg. (Hodgson 1998) Az intézmények legfőbb szerepe egy társadalomban a bizonytalanság csökkentése azáltal, hogy az egyének közti interakciók stabil (bár nem szükségképpen hatékony) szerkezetét teremtik meg. (North 1990) A stabilitás azonban nem jelent változatlanságot, csupán a változás sebessége lassú, szinte észrevehetetlen. Az egyéni szokások egyben erősítik az intézményeket, s közben megerősítést is nyernek általuk. Ez a kölcsönös összekapcsolódás 3 Az intézményi közgazdaságtan az elvonttól a konkrét felé halad, beépítve az elméletekbe pszichológiai, antropológiai, politológiai, szociológiai és más kutatások eredményeit az emberi viselkedésről a standard racionalitás feltételezése helyett. (Hodgson 1998) 6
7 teszi az intézményeket minőségileg stabillá és csak hosszú távon megváltoztathatóvá, amelyet tökéletesen példáz a Szovjetunió összeomlását követő átalakulás. 4 North az intézményeket a kultúra által meghatározott, a változásokat azonnali módon nem követő informális, valamint az azokat kiegészítő, és hatékonyságukat növelő formális szabályokra osztja. A módosuló formális és tartós informális szabályozások együttes kimenetele lényeges következtetéseket enged levonni a gazdaságok változásait illetően. (North 1990) A formális szabályok politikai (bírói), gazdasági szabályokból és szerződésekből állnak. E szabályok hierarchiája, az alkotmánytól a törvényeken és közjogon át, a specifikus szabályzatokig, és végül az egyének közti szerződésekig meghatározza a kereteket, az általános szabályoktól egészen a speciális részletekig. Továbbá az alkotmányok azok, amelyeket költségesebb módosítani, mint a törvényeket, a törvényeket pedig költségesebb, mint az egyéni szerződéseket. A politikai szabályok széleskörűen meghatározzák az államigazgatás hierarchiáját, az alapvető döntési mechanizmusokat, és a napi ügymenet kifejezett sajátosságait. A gazdasági szabályok a tulajdonjogokat és az abból származó jövedelmeket, valamint a keletkezett hasznok és erőforrások kisajátítását foglalják magukba. A szerződések egy konkrét csere-megállapodás teljesítését jelentik. (North 1990) Az előbbiekben felvázolt intézmények egymás közötti kölcsönhatásait North a következőképpen fogalmazza meg: A politikai szabályok gazdasági szabályokhoz vezetnek, bár az oksági viszony fordítottan is fennáll. (North 1990) A tulajdonjogokat és ebből kifolyólag az egyének közötti szerződéseket is a politikai döntéshozatal alakítja és kényszeríti ki, azonban a gazdasági érdekek hatást gyakorolnak a politikai szerkezetre. Egyensúlyi helyzetben az adott tulajdonjogi szerkezet a politikai szabályozásokat konzekvensen követi, s az egyikben történő változás a másikban is változást indukál. A politikai és gazdasági intézmények teljesítményre gyakorolt hatása a fentiek alapján, együttesen következik be, amelyet a következő ábra szemléltet: 1. ábra: Az intézmények és a gazdasági növekedés kapcsolata Politikai intézmények Gazdasági intézmények Gazdasági növekedés Forrás: saját ábra A politikai és a gazdasági intézmények tehát kölcsönösen befolyásolják egymást, majd ezek együttes hatása mutatkozik meg az egyes országok gazdasági teljesítményében. Az intézmények elméleti meghatározása után röviden tekintsük át azok gyakorlatban való megnyilvánulását, hiszen az empirikus irodalomban az intézményeket széles körűen, számos 4 A kelet-európai transzformáció a gazdasági, politikai és társadalmi rendszerek szintjén egyaránt végbement komplex folyamat, emiatt tökéletes példát szolgáltat az intézmények átalakulására, a minőségi változáshoz szükséges hosszú időtávra. 7
8 mutató jellemzi. Aron (2000) öt kategóriát különböztet meg: az intézmények minősége (a tulajdonjogok kikényszeríthetősége), társadalmi tőke (a civil aktivitás és szervezeteik kiterjedtsége), társadalmi jellegzetességek (jövedelmi különbségek, etnikai, vallási, történelmi háttér), politikai intézmények sajátosságai (választási rendszer, alkotmány, végrehajtói hatalom), és a politikai instabilitás mértéke (forradalmak, tüntetések, polgárháborúk). Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tranzíciós indikátorai (1994-től kezdve) a piacgazdaság következő kulcselemeit tartalmazzák: magánvállalatok és háztartások (a termelési és fogyasztási döntésekért felelősek döntéseik a működést ösztönző keretektől függnek), piacok (a vállalatok és háztartások közti, javak és erőforrások allokációjának helyszínei), és pénzügyi intézmények (a tranzakciók összefonódásának döntő tényezői, a megtakarítások és beruházások csatornái, a fizetések szervezésének, a pénzügyi fegyelem betartásának eszközei). A kilencvenes évek folyamatai előtérbe helyezték az intézményeket, azok vizsgálatának szükségességét, s ezáltal az új intézményi közgazdaságtan fejlődését. A neoklasszikus eszközöket is alkalmazó empirikus vizsgálatok a latin-amerikai, kelet-európai vagy afrikai országokban végbemenő folyamatokban mind a strukturális és intézményi változások gazdasági teljesítményre gyakorolt hosszú távú hatásait emelték ki. Az empirikus irodalom tehát széles körben szolgáltat bizonyítékokat arra, hogy a gazdasági növekedés és az egyes intézmények között szignifikáns kapcsolat áll fenn. North intézményi kereteinek a Solowmodellbe ágyazása kimutatta, hogy a gyenge intézmények közvetlenül befolyásolják a növekedést, a beruházások hatékonyságának csökkentése által pedig közvetetten is kifejtik hatásukat. 2.2 Empirikus bizonyítékok a tranzakciós országokból Több tanulmány, köztük Havrylyshyn és Rooden (2003) a növekedés és intézmények kapcsolatát kizárólag a tranzíciós országok tekintetében vizsgálta. Végső következtetésként azt találták, hogy a makrogazdasági politikák és a strukturális reformok a két legfőbb gazdasági teljesítményt befolyásoló tényező. Intézményi változók beiktatása után szignifikáns pozitív korreláció mutatkozott a teljesítmény és az intézmények fejlettsége között is, de elemzésük szerint továbbra is a jól végrehajtott gazdaságpolitikák bizonyulnak a legerőteljesebb magyarázó erőnek. (Havrylyshyn-Rooden 2003) De Melo, Denizer és Gelb 1996-ban megjelent, From Plan to Market című nagyívű tanulmánya egy liberalizációs index (CLI) segítségével a növekedés, az infláció és a liberalizáció összefüggéseit elemzi. A következő lényeges tényeket állapították meg: a fokozatos liberalizáció pozitív hatást gyakorol a kibocsátásra a rendszerváltó országok mindegyikében, a transzformációs visszaesés időszaka alatt is; a liberalizáció elmaradása jóval magasabb inflációt eredményez; a kibocsátás újbóli növekedése az árak mérsékelt szintű stabilitását követeli meg. A liberalizáció és stabilizáció utáni növekedési ráták megugrását a szerzők elsődlegesen a megvalósított strukturális változásokból eredeztetik. A tanulmány hetedik fejezete a liberalizáció és a politikai szabadság kapcsolatát vizsgálja, s azt a fő következtetést vonja le, hogy a liberalizáció lényegi politikai változásokat is eredményez, a hatalom által irányított ipar és kereskedelem szerkezetének módosulása által. Fischer, Sahay és Végh (1998) az átalakuló országok makrogazdasági teljesítményének vizsgálata során a növekedés okainak magyarázatára három függő változót, a makrogazdasági politikákat, a strukturális reformokat és a külső sokkokat vezették be. 5 Szignifikáns 5 A makrogazdasági politikát az árfolyamrezsimmel és a fiskális politikával, a strukturális reformokat az árliberalizációval, a versennyel, a kereskedelmi rezsimmel, a privatizációval, és a 8
9 magyarázó erőnek bizonyult a szigorú fiskális politika, a rögzített árfolyamrendszer és a strukturális reformok együttese. A rendszerváltás után tíz évvel keletkezett tanulmányukban Fischer és Sahay (2000) az országok addigi makrogazdasági teljesítményét, s annak okait elemzik. Egyrészt a kezdeti feltételek, azokon belül is a kommunizmus alatt eltöltött évek száma és a humántőke fejlettsége bizonyult a növekedést erőteljesen befolyásoló tényezőnek. A későbbiekben az elhalványuló kommunizmus öröksége helyett/mellett a stabilizációs és strukturális politikák növekedésben betöltött szerepe vált domináns magyarázó erővé. A tanulmány nagyban támaszkodik De Melo, Denizer és Gelb (1996), valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által, 1994-től évente publikált Transition Report -okra. Fischer és Sahay a következő megállapításokat tette: a legsikeresebb átalakuló országok azok, amelyek egyszerre stabilizáltak és következetes reformokat vezettek be. A privatizáció a reformfolyamatok kulcselemének számított, a kezdetben a kisvállalatok, majd később a nagyvállalatok magánosítása sikeresnek bizonyult. A piacgazdaság csak megfelelő intézményi keretek között működőképes (jogi környezet, pénzügyi piacok, központi bank, effektív fiskális rendszer), a hatékonyan működő intézményi háttér hiánya egyértelműen gátolja a növekedést. A külföldi segítség hozzájárult a reformok véghezviteléhez a kezdetekben, de önmagukban nem elégségesek. A szerzőpáros egyértelműen hangsúlyozza, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás alternatívája a reformok sikeres kivitelezésének fontos hajtóereje. (Fischer-Sahay 2000) Csaba László (2002, 2009b) a korai transzformációs visszaesést, majd a SLIP 6 programját hangsúlyozó elemzéseinek eredményeképpen a tartós növekedéshez elengedhetetlennek tartja az intézményi reformok végrehajtását a bankrendszerben, a tőkepiacon, és az öröklött jóléti rendszerek területén. Kiemeli továbbá, hogy a reformok tartóssága nélkül eredményességük sem várható. (Csaba 2002) Kornai János (2007) a közép-kelet európai átalakulás értékelésekor kiemeli, hogy a nyugati gazdasági rendszerre való áttérés súlyos visszaeséssel kezdődött, mára azonban felgyorsult a növekedés. A demokrácia megteremtődése, amely a kapitalista rendszer működését feltételezi, a nyugathoz való közeledést politikai síkon is megteremtette. Az erőszakmentesen, békés körülmények között, minden szférában elképesztő gyorsasággal végbemenő átalakulást Kornai a következőkkel magyarázza: a lerombolt gazdaságok helyreállítása mindig sokkal gyorsabb, mint az első, eredeti építés. A szocialista tervgazdaság által felállított bürokratikus korlátok gyors lebontása a vállalkozói ösztön előtörését eredményezte, emellett az átalakulás erős ellenállás nélkül zajlott le. Az átalakulás gyorsasága leginkább a külvilág hatásainak volt köszönhető, a külföldi minták átvétele a gazdaság és társadalom számos területén, a külföldi befektetők térnyerése, a nemzetközi szervezetek hatása a régió folyamatait ösztönzőleg befolyásolta. A fentebbi elemzések rövid összefoglalása is jól példázza, hogy a rendszerváltás folyamata tökéletes vizsgálódási terepet jelent az intézmények hosszú távú változása és a növekedésre gyakorolt hatás tekintetében. Mind az ökonometriai modellekre támaszkodó, mind a kvalitatív módszereket alkalmazó tanulmányok eredményei alátámasztják az új intézményi közgazdaságtan relevanciáját és szükségességét. A térségben ugyanis nem a neoklasszikus iskola egyensúlyi helyzetekre alapozott, tökéletes piacgazdaság feltételei állnak fenn, hanem éppen az azokhoz vezető folyamatok képezik az elemzés tárgyát. Mindezek rávilágítanak egy olyan módszertan és elemzési keret szükségességére, amely a mennyiségi és a minőségi bankreformmal, a külső sokkokat pedig a KGST, majd a Szovjetunió összeomlásával jellemezték. (Fischer Sahay - Végh 1998) 6 SLIP= stabilizáció, liberalizáció, intézményépítés, privatizáció 9
10 változások vizsgálatát egyaránt magában foglalja, vagyis mindarra, amelyet az új intézményi közgazdaságtan maga is képvisel. 3. Hibák és hiányosságok az intézményi modellekben Az új intézményi közgazdaságtan azonban nem jelent tökéletes elemzési módszert, hiszen fiatal tudományág lévén számos hiba fedezhető fel modelljeiben. Az intézményi változók szerepeltetésével nem adódik egyértelmű következtetés a gazdasági növekedés tényezőinek meghatározásakor. Elsősorban az okoz nehézségeket, hogy a növekedés irodalma nem ad egyöntetű definíciót a gazdasági, politikai és társadalmi intézményekre, nem írja le pontosan a változásuk folyamatát, és a növekedésre gyakorolt hatásuk csatornáit. Közgazdászok több mutató segítségével képesek voltak az intézmények jellemző tulajdonságait megragadni, ám ezek különböző csatornákon keresztül hatnak a növekedésre, ezáltal az eredmények nem egyértelműek. További súlyos problémák jelentkeznek az adatok kezelése és az alkalmazott módszertan kapcsán, amelyeket sok szerző alábecsül vagy figyelmen kívül hagy. Bár sok tanulmány statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutatott ki a növekedés és az intézmények között, gyakran hiányzott az eredmények tesztelése. 7 A növekedés meghatározásához használt intézményi változók exogenitása lenne megfelelő, ezzel szemben sokkal inkább bizonyulnak endogénnek, amelyet egy lassabb növekedési periódusban az intézmények minőségének romlása is bizonyít. Az endogenitás problémájához nagymértékben hozzájárul az intézmények meghatározásának szubjektív módja is (például hitelminősítő intézetekre alapozott adatok). Az empirikus irodalom keresztmetszeti elemzései pontatlanul kapcsolják be a Solow-féle (1956) vagy a Mankiw-Romer-Weil (1992) növekedési modellt, valójában szűkített regressziókból állnak. Az intézményi változók növekedésre gyakorolt hatása a beruházások értékének növekedésén keresztül, közvetett formában jelenik meg a modellekben, amelynek kiküszöbölése érdekében külön beruházási egyenlet szükséges az intézmények beruházások értékére gyakorolt közvetlen hatásának kimutatása érdekében. A beruházás és növekedés egyidejűsége nem jelent azonban problémát, mivel a szűkített regressziók kihagyják a beruházást, mint változót a modellből, s helyettesítik egy sor, azt meghatározó tényezővel. Egy általános modellben ez a megközelítés mind a beruházás értékére, mind a hatékonyságára gyakorolt hatást, azaz a növekedésre közvetlen és közvetett hatást is képes lehet kimutatni, sajnálatos módon azonban az intézményi változók hozzáadásával azok növekedésre gyakorolt eltérő hatásai egyesülnek, s nehézkessé válik a szétválasztásuk. (Aron 2000) Az adatokhoz kapcsolódóan további hibalehetőséget hordoz magában az intézményi indexek sorrendisége, amelyek kevésbé képesek az országok közti különbségek specifikálására. A mutatók különböző komponenseinek aggregálása is számtalan kérdést felvet, többek között a megfelelő súlyok használatát is. (Aron 2000) A es gazdasági válság az új intézményi közgazdaságtannak szintén ezen a téren mutatkozó hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Épp azt fedte fel, hogy az immár közkeletűvé vált intézményi és szabályozási mutatószámokkal mért változás és a tényleges teljesítőképesség, vagyis a formális és valós átalakulás közt szakadék tátonghat. (Csaba 7 A szerzők nem vizsgálták a kapott eredmények érzékenységét a különböző modellspecifikációkra, adatokra, mérési hibákra, a független változók és a növekedés fordított oksági viszonyára, vagy a kihagyott változók által keltett lehetséges eltérésekre. (Aron 2000) 10
11 2009b) Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kialakított tranzíciós indikátorok például az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok között szinte azonos szinteket határoztak meg, a válság azonban a gazdasági visszaesések különböző mértékével kimutatta az elhalasztott reformok hiányát, a gyenge intézményi hátteret. Az intézményi változók jelenlegi formájukban még nem képesek a valóság tökéletes leképezésére, nem fedik le a tényezők egész spektrumát, tehát kiegészítésre, bővítésre szorulnak. 4. Következtetések A Szovjetunió összeomlását követő rendszerváltás, a történelemben egyedi folyamatként a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerben egyaránt végbemenő minőségi változásokat jelenti. Mindezek együtteséből adódóan olyan, a kilencvenes éveket megelőzően nem létező események vizsgálatát kívánja meg, amelyhez újdonsága folytán új szemléletre és eszközökre is szükség van. A tanulmány arra kereste a választ, hogy a posztszocialista térség gazdasági viszonyainak elemzéséhez melyik közgazdaságtani irányzat nyújt megfelelőbb eszközöket: a sokat bírált mainstream, avagy az új intézményi közgazdaságtan. A neoklasszikus közgazdaságtan túlzottan matematizált elemzési módszereit és leegyszerűsítő feltételeit a hetvenes évek óta folyamatos kritikák érik. A bírálatok kereszttüzében leggyakrabban a tökéletesen versenyző piacok és a racionális egyéni döntések feltételezése, a statikus szemlélet, valamint az eredmények gyakorlati alkalmazhatatlansága állnak. A kilencvenes évektől megerősödő új intézményi közgazdaságtan az intézmények középpontba helyezése mellett megtartja ugyan a mainstream formalizált, mennyiségi szemléletét, de kiegészíti azt minőségi változókkal, és a folyamatok elemzésével. A minőségi változások és az intézmények gazdasági növekedésben játszott szerepének vizsgálatára a volt szocialista országok tökéletes terepet biztosítottak és biztosítanak ma is, amelyeket empirikus tanulmányok sora ki is használt, bizonyítva az intézmények hosszú távú teljesítményt befolyásoló hatásait. A nyugati, neoklasszikus szemléletet alkalmazó szakértők gazdaságpolitikai ajánlásainak, tanácsainak többsége a modelljeik érvényességéhez szükséges előfeltételek és leegyszerűsítő premisszák hiánya miatt használhatatlan, néhol káros volt. Ugyanakkor a jelenleg zajló globális gazdasági válság rávilágított, hogy az intézményi tényezőket aggregáló minőségi mutatószámok többek között az EBRD tranzíciós indikátorai sem megfelelőek és elegendőek a térség országaiban a valós gazdasági helyzet feltérképezésére. Mivel egyik irányzat sem bizonyította teljes körű érvényességét és használhatóságát a tranzíciós országokban, jelenleg a versenyzésük helyett sokkal inkább beszélhetünk párhuzamos alkalmazásukról, azaz nem egymás helyettesítési alternatíváiként, hanem egymás kiegészítéseként funkcionálnak. Nyitott kérdés marad azonban, hogy a minőségi mutatók javítása révén a jövőben az új intézményi közgazdaságtan, kvantitatív és kvalitatív elemzési szemléletének együttese révén képes lesz-e kilépni a kiegészítő szerepből és a mainstream valódi alternatívájává, helyettesítőjévé válik-e. Irodalomjegyzék Aron, Janine 2000 Growth and Institutions: A Review of the Evidence, The World Bank Research Observer, 15. évf. 1. szám, február, o. 11
12 Brousseau, Éric Glachant, Jean-Michel (szerk.) 2008 New Institutional Economics, A Guidebook Cambridge University Press, New York Csaba, László 1997 Tranzitológia és/vagy közgazdaságtan, Közgazdasági Szemle, XLIV. évf. november, o. Csaba, László 1999 A rendszerváltozás elmélete és/vagy a közgazdaságtan kudarca? Közgazdasági Szemle, XLVI. évf. január, o. Csaba, László 2002 Az átalakulás fejlődéselmélete, Közgazdasági Szemle, XLIX. évf. április, o. Csaba, László 2009a Crisis in Economics? Akadémiai Kiadó, Budapest Csaba, László 2009b A szovjetológiától az új intézményi közgazdaságtanig töprengések két évtized távlatából, Közgazdasági Szemle, LVI. évf. szeptember, o. De Melo, Martha Denizer, Cevdet Gelb, Alan 1996 From Plan to Market, Patterns of Transition, The World Bank Policy Research Department Transition Economics Division, Washington Fischer, Stanley Sahay, Ratna Végh, Carlos A From Transition to Market, Evidence and Growth Prospects, IMF Working Paper 98/52, Washington, International Monetary Fund Fischer, Stanley Sahay, Ratna 2000 The Transition Economies After Ten Years, IMF Working Paper 00/30, Washington, International Monetary Fund Havrylyshyn, Oleh van Rooden, Ron 2003 Institutions Matter in Transition, But So Do Policies, Comparative Economic Studies, 45. szám, o. Hodgson, Geoffrey M The Approach of Institutional Economics, Journal of Economic Literature, 36. évf. 1. szám, o. Kaufman, Bruce E The institutional economics of John R. Commons: complement and substitute for neoclassical economic theory, Socio-Economic Review, 5. szám, o. Kingston, Christopher Caballero, Gonzalo 2009 Comparing theories of Institutional Change, Journal of Institutional Economics, 5. évf. 2. szám, o. Kornai, János 2007 Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás, Akadémiai Kiadó, Budapest Ménard, Claude Shirley, Mary M. (szerk.) 2005 Handbook of New Institutional Economics, Springer, Dordrecht, The Netherlands North, Douglass Cecil 1990 Institutions, institutional change and economic performance, Cambridge University Press, Cambridge Rafiqui, Pernilla S Evolving Economic Landscapes: Why New Institutional Economics Matters for Economic Geography, Journal of Economic Geography, 9. évf. 3. szám, o. Smyth, Russel 1998 New Institutional Economics in the Post-socialist Transformation Debate, Journal of Economic Surveys, 12. évf. 4. szám, o. Spiegler, Peter Milberg, William 2009 The Taming of Institutions in Economics: The Rise and Methodology of the New New Institutionalism, Journal of Institutional Economics, 5. évf. 3. szám, o. 12
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
Részletesebben1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)
Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenSzociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
RészletesebbenVálság és előrejelzés
Válság és előrejelzés Magyar Statisztikai Társaság 2009. október 15. Dr. Gáspár Tamás Tudományos főmunkatárs ECOSTAT 1998. augusztus A globális kapitalizmus válsága 2000. szeptember Nem omlott össze a
RészletesebbenA jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán
A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek
RészletesebbenFejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenTerminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség
Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenHogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenKozenkow Judit. Rendszerváltás, intézmények és gazdasági növekedés
Kozenkow Judit Rendszerváltás, intézmények és gazdasági növekedés Világgazdasági Tanszék Témavezető: Benczes István, Dr. habil. Egyetemi docens A Bíráló Bizottság névsora: Kozenkow Judit Nemzetközi Kapcsolatok
RészletesebbenBevezetés a közgazdaságtanba Introductory Economics
Simanovszky Zoltán Bevezetés a közgazdaságtanba Introductory Economics Írta: Dr. Simanovszky Zoltán okleveles elméleti szakközgazda Anyanyelvi lektor: Keith Hardwick Szaknyelvi lektor: Lukács Eszter főiskolai
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenBAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ
BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE
RészletesebbenA gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája
A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Már a 20. század közepén is jelentős jövedelmi
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
Részletesebbenmódszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért
A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia
RészletesebbenGazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei
Gazdasági ismeretek Írásbeli vizsgarész: A tanuló feladatlapot kap, ami a félév témáinak tananyagát öleli fel. 60 perc áll rendelkezésére a feladatok megoldására. Az írásbeli munka értékelési szempontja:
RészletesebbenKínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25
Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek
RészletesebbenÁllami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben
Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Nagy Erika MTA KRTK RKI, Békéscsaba A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE,
RészletesebbenGAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:
GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.
RészletesebbenFejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD
A termelési tényezők regionális mobilitása Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban I. A regionális gazdaság fejlődése minőségi feltételek változása versenyképesség
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont
Kutatásmódszertan. Társadalmi nézőpont Modulok áttekintése Kulturális szempont megjelenése Kulturális összehasonlító pszichológia Kulturális pszichológia Értékelő vizsgálatok HÁZI FELADAT 2006.08.29. Kutatásmódszertan:
RészletesebbenAJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)
AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos
RészletesebbenBesorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai
Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan
RészletesebbenMunkahely: Cím: Collegium Budapest (Szentháromság u.2., Budapest, Hungary, 1014) Tel: 36-1-224-8312 Fax: 36-1-224-8328 e-mail: kornai@colbud.
Kornai János akadémikus. Munkahely: Cím: Collegium Budapest (Szentháromság u.2., Budapest, Hungary, 1014) Tel: 36-1-224-8312 Fax: 36-1-224-8328 e-mail: kornai@colbud.hu Kutatási témák Kornai János a szocialista
RészletesebbenLevelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén
Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök
RészletesebbenGyöngyös,
XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenGAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek)
Tananyag GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA, BCE, adjunktus http://uni-corvinus.hu/gazdasagpolitika istvan.madar@uni-corvinus.hu Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek) Számonk
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés
MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása 2015. február 26. történelmi
RészletesebbenPodruzsik Szilárd. Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban. F as számú OTKA zárójelentése
Podruzsik Szilárd Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban F046283-as számú OTKA zárójelentése A külföldi működőtőke befektetések elméleti magyarázatára a vállalatgazdaságtan és
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján
RészletesebbenTANTÁRGYPROGRAM 2015/2016. I. FÉLÉV
A TANTÁRGY TANTÁRGYPROGRAM 2015/2016. I. FÉLÉV NEVE (ANGOLUL) Public and institutional econ. eecomneeconomicseco nomicws KÖZÖSSÉGI ÉS INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGTAN, KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN KÓDJA BMEGT30MN03,
RészletesebbenKözgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) Az oktató adatai. Kötelező és ajánlott irodalom
Közgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) 2014/2015. tanév, őszi félév ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az oktató adatai Dr. Koppány Krisztián PhD egyetemi docens, dékánhelyettes fogadóóra
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenGAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenGlobalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a
Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo
RészletesebbenSzeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13.
Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13. Három könyv, hét év 1989-1996 Három könyv, hét év, 16 írás 2+1 kérdés Kornai
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenAz állami gazdaságszabályozás
Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció
RészletesebbenŐszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Őszi előrejelzés 2011 2013-ra: holtponton a növekedés Brüsszel, 2011. november 10. Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra
RészletesebbenNövekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István
Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.
RészletesebbenHIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés
1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:
RészletesebbenFentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.
Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenDr. Baráth Lajos mester oktató november 16.
Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen
RészletesebbenA globalizáció hatása a munkaerőpiaci
A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság
RészletesebbenGAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenGAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenAz európai integráció gazdaságtana
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszék TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények Az európai integráció gazdaságtana The Economics of
RészletesebbenFOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK
Szakkönyvtár FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK 2013. szeptember Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Élet és Irodalom Figyelő Gazdaság és Jog Határozatok Tára HVG Közgazdasági Szemle Külgazdaság Magyar Hírlap
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenS atisztika 1. előadás
Statisztika 1. előadás A kutatás hatlépcsős folyamata 1. lépés: Problémameghatározás 2. lépés: A probléma megközelítésének kidolgozása 3. lépés: A kutatási terv meghatározása 4. lépés: Terepmunka vagy
RészletesebbenVálság, termelékenység, növekedés
MTA-KRTK-KTI és CEU Eger, 2017 szeptember Lassuló magyar konvergencia 80 75 70 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia 65 60 Y/N 55 50 45 40 35 30 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014
RészletesebbenÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál
Részletesebben2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?
2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik
RészletesebbenAz Anti-equilibriumtól az ágens alapú modellezésig
Az Anti-equilibriumtól az ágens alapú modellezésig Mellár Tamás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete A piaci rendszer Kornai féle kritikájának aktualitása
RészletesebbenA POZITÍV LEÍRÁS ÉS A KAUZÁLIS ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA
1. SLIDE Negyedik előadás A POZITÍV LEÍRÁS ÉS A KAUZÁLIS ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 2. tanulmány, 128-144. old. Kornai
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
Részletesebben2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. május 3. 2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból A 2012-es évet meghatározó visszaesést követően az előrejelzések
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenAdósságválság és gazdasági kormányzás utak és lehetőségek
Adósságválság és gazdasági kormányzás utak és lehetőségek 163 Orosz Ágnes Adósságválság és gazdasági kormányzás utak és lehetőségek (Beszámoló az V. Gazdaságpolitikai Kerekasztal Földobott kő? Tények és
RészletesebbenTervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014
Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt
RészletesebbenVÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit
Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó
RészletesebbenA szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés
Horváth Gergely A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés A szocialista kalkulációs vita az 1920 40-es évek gazdaságelméleti vitája, melynek fő kérdése az volt, hogy lehetséges-e a gazdasági
RészletesebbenGAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június
GAZDASÁGPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTémaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan
Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenA rendszerváltástól a struktúraváltásig
Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK. A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása, helyes használata 1.2. A fogalmak
RészletesebbenFEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenAZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenA HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN
Kornai János hozzájárulása a modern közgazdaságtanhoz Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Kar A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Chikán Attila Budapesti Corvinus Egyetem
RészletesebbenKülgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,
RészletesebbenKöltség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak. dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia március 05.
Költség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia 2019. március 05. Tartalom Versenyképességi tényezők - közigazgatás Globális versenyképességi index 10+1 speciális közigazgatási
RészletesebbenA technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére
A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi
RészletesebbenA GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR
4. előadás A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA Tk. 3. fejezet Makroökonómia előadások
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai 3.lecke
RészletesebbenPIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)
PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László
Mikro- és makroökonómia Bevezető 2017.09.14. Szalai László Általános információk Tantárgy: Mikro- és Makroökonómia (BMEGT30A001) Kurzuskód: C2 (adatlap: www.kgt.bme.hu) Oktató Szalai László Fogadóóra:
RészletesebbenAz újjászervezett magyar állam közpénzügyi rendszertana különös tekintettel az ország biztonsági kérdéseire
Az újjászervezett magyar állam közpénzügyi rendszertana különös tekintettel az ország biztonsági kérdéseire Prof. Dr. LENTNER CSABA egyetemi tanár, intézetvezető GTTSZ elnökhelyettes Nemzeti Közszolgálati
RészletesebbenNagyvállalkozók tíz év után
Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
Részletesebben