H u n g a r i a n R e v i e w o f S p o r t s M e d i c i n e

Átírás

1 H u n g a r i a n R e v i e w o f S p o r t s M e d i c i n e 53. ÉVFOLYAM 1. SZÁM (2012/1) HU ISSN X A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG ÉVI KONGRESSZUSÁNAK TEMATIKUS SZÁMA TARTALOM: Az MST Kongresszus tudományos programja... 5 Az MST Kongresszus absztraktjai... 7 Az absztraktok szerzői indexe... 46

2 IMPRESSZUM SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE / CHAIRMAN OF EDITORIAL BOARD Pavlik Gábor FELELŐS SZERKESZTŐ / EDITOR IN CHIEF Dobos József SZERKESZTŐBIZOTTSÁG / EDITORIAL BOARD Farkas Anna Halasi Tamás Hidas Péter Jákó Péter Martos Éva Mikulán Rita Pavlik Attila Pucsok József Radák Zsolt TANÁCSADÓ TESTÜLET / ADVISORY BOARD Norbert Bachl (Ausztria / Austria) Frenkl Róbert (Magyarország / Hungary) Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland) Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia) Tihanyi József (Magyarország / Hungary) Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland) HU ISSN X Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság 1123 Budapest, Alkotás út 48. Kiadásért felel: Pavlik Gábor A borító és a címoldal a Krea-Fitt Kft. tervének felhasználásával készült. Tördelés, nyomdai előkészítés: S-Press Media Kft. Nyomdai munka: HVG Press Kft.

3 A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG ÉVI KONGRESSZUSA PROGRAM MÁJUS 31. CSÜTÖRTÖK Helyszíni regisztráció, kiállítás 09:30-10:00 MEGNYITÓ, KÖSZÖNTŐK 10:00 Szünet 10:15-10:35 JUBILEUMI MEGEMLÉKEZÉSEK A éves az Országos Sportorvosi Hálózat Unger Péter A éves a Sportkórház Jákó Péter 10:35-11:25 SPORTSÉRÜLÉSEK EPIDEMIOLÓGIA, ÁLTALÁNOS SPORTSEBÉSZET ÜLÉSELNÖKÖK: PAVLIK ATTILA, TÁLLAY ANDRÁS A-0066 Extrém sportok: nagyobb a sérülés kockázata? Dobos József A-0039 Kastélypark Klinika, mint specializált sportsebészeti szolgáltató megjelenése az egészségügyi ellátó rendszerben Béres György Dr. A-0058 FIFA Medical Centre of Excellence Budapest által ellátott labdarúgó sérülések epidemiológiája Pánics Gergely, Vásárhelyi Gábor, Szûcs Attila, Domaraczki Olivér, Hangody László A-0089 Az OSEI tapasztalatai az olimpiai Call Center működtetésével Halasi Tamás, Tállay András, Téglásy György, Soós Ágnes A-0047 Egy futóláb története Varjú Tamás, Csollák-Farkas Zoltán, Nagy Zoltán 11:25 Kávészünet 11:40-12:40 SPORTSÉRÜLÉSEK BOKAÍZÜLET ÜLÉSELNÖKÖK: HALASI TAMÁS, BÍRÓ CSABA A-0034 Sportolók krónikus bokaízületi instabilitásának műtéti ellátásával szerzett tapasztalataink anatómiai rekonstrukció és fibula periosteum lebeny alkalmazásával Dr.Szilágyi Zoltán, Dr.Biró Csaba, Dr.Unger Péter A-0037 Bokadisztorziókhoz társuló talus porckárosodás ellátása Szűcs Attila, Pap Károly, Hangody László, Pánics Gergely A-0007 Endoszkópiák a bokatájon Halasi Tamás, Toman József A-0062 Külboka szalag sérülés funkcionális kezelése sportolóknál Dr. Móricz Ottó, Dr. Máthé Tibor, Dr. Nőt László Gergely A-0045 Bokaízületi artroszkópiák utókezelése Takács Judit A-0022 Az Achilles-ín sérülést követő rehabilitációs technikák a funkcióspecifikum tükrében angliai tapasztalatok alapján Feszthammer Réka 12:40-13:40 BIOMECHANIKA ÜLÉSELNÖKÖK: LACZKÓ JÓZSEF, RÁCZ LEVENTE A-0004 Válogatott műkorcsolyázók kinesztéziai paraméterei jobbak-e a hasonló életkorú kontroll csoportnál? Dr. Pethes Ákos, Dr. Kiss Rita M. A-0009 Biomechanical aetiology of the so-called idiopathic scoliosis Tomasz Karski, Jacek Karski A-0010 Iatrogenic deformity in all groups of scoliosis after previous harmful exercises Jacek Karski, Tomasz Karski A-0028 Hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képesség vizsgálata sportolóknál Pethes Ákos, Bors István, Kiss Rita M. A-0069 Az Országos Sportegészségügyi Intézetben végzett összetett teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok biomechanikai vonatkozású tapasztalatai Dr. Rácz Levente, Dr. Kovács Péter, Gál Renátó 13:40 Ebédszünet 14:30-16:10 TÁPLÁLKOZÁS ÉS SPORT ÜLÉSELNÖKÖK: MARTOS ÉVA, TÉGLÁSY GYÖRGY A-0076 Sportspecifikus táplálkozás London 2012 Martos Éva A-0014 Testépítők laborparaméterei Dr Szabó György, Dr Frenkel Emil, Dr Szabó Gergely, Dr Bajnóczky István, Dr Jegessy Andrea, Dr Huszár András A-0046 Az életkor és a testösszetétel összefüggése az állóképességi teljesítménnyel Dr. Györe István, Juhász Zsolt A-0052 A bélflóra és az immunrendszer kapcsolatának jelentősége sportolóknál. Dr. Pelle Judit, Dr. Téglásy György A-0057 Multidisciplinalis, iskolabázisú metabolikus tréning program és diéta hatása túlsúlyos gyermekek testösszetételre és kondicionális képességeire Tóthné Steinhausz Viktória, Gombocz Károly A-0042 A soproni utánpótlás korú labdajátékosok táplálkozási- és étkezési szokásainak vizsgálata Simon István Ágoston, Baloghné Bakk Adrienn, Kajtár Gabriella A-0040 Felnőtt és ifjúsági kézilabdás nők szérum ásványi anyag és Q10 koncentrációjának összehasonlítása Dr. Sydó Tibor, Dr. Györe István, Sydó Nóra, Prof. Dr. Pucsok József A-0075 Hogyan együnk elegendő szénhidrátot? Zentai Andrea, Gódor-Kacsándi Anna, Martos Éva A-0100 Az olimpiai felkészülések hátterének szakmai, sportegészségügyi kérdései Dr. Téglásy György, Dr. Gyarmathy Jenő, Dr. Schiszler Gábor 16:10 Kávészünet 16:25-17:10 GYERMEKEK, IDŐSKORÚAK SPORTJA ÜLÉSELNÖKÖK: DEÁK VALÉRIA, GYARMATHY JENŐ A-0038 Miért sportoljon a gyerek? Dr. Farkas Judit A-0026 Scoliosis a sportok lehetőségei és határai Szarka Kovács Enikő A-0068 A babakocsi, mint sporteszköz: futás és sportgyaloglás babakocsival félmillió klubtag részére Olexó Zsuzsanna Dr, Zsirai Zsuzsanna Dr A-0023 Mozogj idősen is és tovább élsz orvosi példamutatással Dr. Kasza Géza, Dr. Szabó Renáta 17:10-17:55 SPORTGENOMIKA. KRÓNIKUS BETEGSÉGEK ÉS SPORT ÜLÉSELNÖKÖK: PUCSOK JÓZSEF, SCHISZLER GÁBOR A-0054 Kapcsolat magyar élsportolók maximális oxigénfelvétele és az ACE és ACTN3 gén polimorfizmusok között Bosnyák, E.; Trájer, E., Udvardy, A., Protzner, A., Komka, Zs., Györe, I., Tóth, M., Szmodis M. A-0049 A sport szerepe a krónikus betegségek kialakulásában Bagyura Zsolt, Soós Pál, Pánics Gergely, Andrási Zoltán, Merkely Béla, Szelid Zsolt A-0001 A 2-es típusú diabetes mellitus szekunder prevenciója a komplex háziorvosi ellátás keretében Dr. Gerzon László, Dr. Gerzonné Varga Marica A-0027 Scoli-Fitt a specifikus, scoliosisra adaptált edzésforma Horvát Krisztina 17:55-19:00 SPORTSÉRÜLÉSEK EGYÉB IZÜLETI SÉRÜLÉSEK ÜLÉSELNÖKÖK: HIDAS PÉTER, VERESS RÓBERT A-0018 Carpal boss előfordulása sportolóknál Kovács Rita, Szakács Noémi A-0090 Mozaikplasztika a könyökízületi osteochondritis dissecans kezelésében: 10 éves eredmények 3 sportolónál Hidas Péter, Pavlik Attila, Szakács Noémi A-0031 Az ultrahang vizsgálat szerepe a végtagi lágyrész sérülések diagnosztikájában Dr. Nyizsnyánszki Anna, Dr. Halasi Tamás, Dr. Kovács Rita, Dr. Tállay András, Dr. Toman József A-0006 Peroneus-ín luxáció műtéti kezekése Halasi Tamás, Toman József, Ifj. Halasi Tamás A-0072 Egy világbajnok junior snowboard világbajnokunk ritka sérülése és műtéti megoldása Veres Róbert, Tállay András A-0074 A patellofemoralis ízület rendellenességei és azok radiológiai eltéréseinek vizsgálata sportolóknál Soós Etelka, Nyizsnyánszki Anna, Halasi Tamás, Tállay András 19:00 Get-together party, helyszín: Testnevelési Egyetem SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 5

4 A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG ÉVI KONGRESSZUSA PROGRAM JÚNIUS 01. PÉNTEK 08:00-17:00 Helyszíni regisztráció, kiállítás 09:00-10:00 SPORTSÉRÜLÉSEK TÉRDIZÜLET ÜLÉSELNÖKÖK: HALASI TAMÁS, HIDAS PÉTER A-0019 Rotációs térdstabilitás mérőműszerének bemutatása Knoll Zsolt A-0020 Elülső keresztszalag pótlás utáni térdízületi stabilitás vizsgálata statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterek alapján Dr. Horváth Ádám, Dr. Mintál Tibor, Dr. Molics Bálint A-0073 Korai térdízületi porckopás válogatott kézilabdázóknál Tállay András, Pavlik Attila, Halasi Tamás A-0059 Elülső keresztszalag-rekonstrukció 50 év feletti betegeken Berkes István, Béres Gy., Erdélyi G. A-0056 Hátsó keresztszalag pótlás kétcsatornás technikával. Tippek, trükkök, eredmények. Erdélyi Gábor, Béres György, Knoll Zsolt, Balogh Péter, Berkes István, Vankó István A-0070 Arthrosis és sport Tállay András, Pavlik Attila 10:00 Kávészünet 10:15-11:55 SPORTSÉRÜLÉSEK KONZERVATÍV KEZELÉS ÜLÉSELNÖKÖK: BAKANEK GYÖRGY, DOBOS JÓZSEF A-0011 Lágyrész sérülések kezelése dr. Csiki Zoltán A-0088 Egyéni teljes test hidegterápia lehetőségei Szabó István A-0024 Elasztikus erőterek vízben a funkcionális rehabilitáció, kiemelten a térdsérülések rehabilitációjának új lehetőségei Sziráki Edina, Pribélyi Péter A-0030 Versenysportolók sérüléseinek infravörös lézer kezelése Dr. Oláh Csaba, Nagyné Pongrácz Mariann, Páll Valéria, Ragány Zita, Dr. Czabajszki Máté A-0036 A gyorsasági koordináció és robbanékonyság visszanyerése a sportba való visszatérés előtt Guti Réka A-0063 Gymstick bottal végzett prevenció és rehabilitáció lehetőségei Buzási Beáta A-0078 A Bioptron polarizált fényterápia gyakorlati tapasztalatai Inczédy-Farkas Gabriella A-0094 Guna bioterápia akupunktúra a sportorvoslásban Babindák Elvira A-0095 A Power Plate vibrációs tréning orvosi alkalmazása. Tapasztalatok és lehetőségek a teljes test vibrációval. Révész Edit A-0099 Teljesítményfokozó szerek Besenyei István 11:55-12:55 TELJESÍTMÉNYÉLETTAN ÜLÉSELNÖKÖK: GYÖRE ISTVÁN, PAVLIK GÁBOR A-0008 Laboratóriumi- és pályatesztek élettani jellemzőinek vizsgálata és azok gyakorlati alkalmazása elit kézilabdások körében Ihász Ferenc, Konkoly Csaba, Rikk János, Király Tibor A-0003 Tejsav, küszöbök, edzésmódszerek Apor Péter A-0025 A természetben megtalálható deutérium szerepe a glükóz-anyagcserében, a deutérium depléció hatása a sportolók teljesítőképességére Somlyai Gábor, Györe István, Molnár Miklós A-0055 A 2011-es göteborgi transzplantáltak világjátékán részt vett magyar sportolók kardiorespiratorikus teljesítőképessége az eredményesség tükrében Trájer E., Tóth Sz., Komka Zs., Bosnyák E., Kováts T., Udvardy A., Protzner A., Székely Gy., Tóth M. A-0065 Az országos sportegészségügyi intézetben végzett összetett teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok tapasztalatai Dr. Kovács Péter, Dr. Rácz Levente, Gál Renátó 12:55 Ebédszünet 13:40-15:10 SPORTKARDIOLÓGIA ÜLÉSELNÖKÖK: APOR PÉTER, SIDÓ ZOLTÁN A-0016 Doppler-echokardiográfiás vizsgálatok az edzett szív megítélésében Pavlik Gábor, Major Zsuzsanna, Csajági Eszter, Kneffel Zsuzsanna, Kováts Tímea, Sidó Zoltán A-0005 A jobb kamra echokardiográfiás vizsgálata elhízottaknál Dr. Sidó Zoltán, Dr. Pavlik Gábor A-0017 A jobb kamra morfológiai és funkcionális adaptációja a rendszeres fizikai aktivitáshoz élsportolóknál Major Zsuzsanna, Kneffel Zsuzsanna, Csajági Eszter, Kováts Tímea és Pavlik Gábor A-0044 Sport-adaptációs változások vizsgálata a jobb kamrai szívizomzat deformációjában speckle tracking echocardiographiával Kováts Tímea, Nagy Anikó Ilona, Apor Astrid, Nagy Andrea, Vágó Hajnalka, Tóth Attila, Tóth Miklós, Merkely Béla A-0043 A bal kamrai remodeling, a diasztolés funkció és a torziós mechanika összefüggésének vizsgálata fiziológiás és patológiás bal kamra hipertrófia esetén Kovács Attila, Apor Astrid, Nagy Andrea, Vágó Hajnalka, Tóth Attila, Kováts Tímea, Nagy Anikó Ilona, Sax Balázs, Becker Dávid, Merkely Béla A-0082 A sport hatására kialakuló kardiális remodeláció Tóth Attila A-0096 Élsportolók kamrai strukturális eltéréseinek mr diagnosztikája Vágó Hajnalka A-0029 Az úszósport kardiovaszkuláris rendszerre kifejtett hatásának vizsgálata echokardiográfiával Dr. Csajági Eszter, Major Zsuzsanna, Jaczó Zsuzsanna, Dr. Pavlik Gábor 15:10 Kávészünet 15:30-16:40 SPORTORVOSLÁS: ETIKA, STRUKTÚRA, PRAXIS ÜLÉSELNÖKÖK: JÁKÓ PÉTER, SOÓS ÁGNES A-0002 A sportorvos dilemmái szükség van-e etikai kódexre? Jákó Péter A-0071 Vonzó-e a sportorvoslás 2012-ben magyarországon? Tállay András, Pavlik Attila, Hidas Péter, Dobos József, Halasi Tamás A-0051 Válogatott sportolók szűrővizsgálatainak tapasztalatai (esetismertetések) Deák Valéria, Halasi Tamás A-0012 Korszerű mobil eszközök a csapatorvosi munkában- előtérben a TAO adta lehetőségek dr. Csiki Zoltán A-0035 Commotio a labdarúgásban Toman József, Halasi Tamás A-0061 Sportsérülések megelőzése és gyógyítása az egészségkultúra jövője Lángfy György A-0093 A kiégés jellemző viselkedésváltozásai a versenysportban Harasztiné Sárosi Ilona, Molnár Péter 16:40-17:15 MEGHÍVOTT ELŐADÁS ÜLÉSELNÖK: PAVLIK GÁBOR A-0086 Resistance Exercise and Health: Myths and Facts Dusan Hamar 09:00-17:15 Poszter szekció A-0060 A bokaízületet stabilizáló tapelés hatása a statikus és a dinamikus egyensúlyra Molics Bálint, Dr. Mintál Tibor, Dr. Horváth Ádám, Dr. Kránicz János, Dr. Schmidt Béla, Dr. Boncz Imre A-0032 Kóros EKG-vel az élsportban? Hol vannak lehetőségeink és határaink? Dr. Mintál Tibor, Dr. Sárszegi Zsolt A-0048 Terheléses vizsgálat során kilélegzett levegő analizálása ioncsapdás tömegspektrométerrel Protzner Anna, Trájer Emese, Bosnyák Edit, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Györe István, Tóth Miklós Bankett vacsora, Helyszín: Champs Sport Pub 6 SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

5 A MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG ÉVI KONGRESSZUSA PROGRAM JÚNIUS 02. SZOMBAT 08:00-12:00 Helyszíni regisztráció, kiállítás 09:00-10:30 SPORTKARDIOLÓGIA ÜLÉSELNÖKÖK: MERKELY BÉLA, SZELID ZSOLT A-0079 A kardiológus helye a sportorvoslásban Merkely Béla A-0083 A koronária érhálózatból származó nitrogén monoxid hatása a szívizom működésére tréning hatására Koller Ákos A-0081 Élsportolók szűrési programjai sportolhat-e a szívbeteg? Szelid Zsolt A-0050 Sportkardiológiai szűrővizsgálatok jelentősége, Peking 2008 London 2012 Komka Zsolt, Udvardy Anna, Kováts Tímea, Bosnyák Edit, Trájer Emese, Protzner Anna, Apor Asztrid, Bárczi György, Szelíd Zsolt, Merkely Béla, Tóth Miklós A-0080 Miokardiális ischaemia (angina pectoris, miokardiális infarktus) és bridge képződés összefüggése a Városmajor Miokardialis Bridge Regiszter (VMBR) első adatai. Bárczi György, Zóka András, Merkely Béla A-0067 Kombinált, kontrollált, féléves tréningprogram hatása a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra primer prevencióban Dósa Andrea, Szabó-G. Noé Judit, Pavlik Gábor, Tóth Miklós, Merkely Béla, Vándorfi Győző, Szelíd Zsolt A-0085 A sportolókban észlelhető kóros strukturális és funkcionális eltérések a beteg sportszív Vágó Hajnalka 10:30 Kávészünet 10:50-11:25 SPORTPSZICHOLÓGIA ÜLÉSELNÖKÖK: BUDAVÁRI ÁGOTA, MIKULÁN RITA A-0077 Az edzői működés pszichológiai elemzése és fejlesztése Budavári Ágota A-0021 A sport és a káros szenvedélyek kapcsolatának vizsgálata serdülőkoban Mikulán Rita, Pikó Bettina 11:25-12:45 SPORTSÉRÜLÉSEK VÁLLIZÜLET ÜLÉSELNÖKÖK: SKALICZKI GÁBOR, SZABÓ ISTVÁN A-0092 Dobósportolók jellegzetes vállpatológiái Szabó István, Torkos Miklós, Tóth Zoltán, Henics Dóra A-0033 Vállízületi instabilitás kezelése sportolóknál Pavlik Attila, Hidas Péter, Szakács Noémi A-0053 Arthroscopos biceps tenodesis Skaliczki Gábor, Antal Imre A-0087 Latarjet-Bristow műtét elülső váll instabilitas esetében Szabó István, Torkos Miklós, Tóth Zoltán, Walch Gilles A-0064 Claviculavég resectio eredményei osztályunkon Hidas Péter, Pavlik Attila A-0084 Krónikus acromioclavicularis ízületi instabilitás kezelése Pavlik Attila, Hidas Péter A-0091 Plexus neuritis, azaz Parsonage-Turner-szindróma fontos kórkép a vállövi fájdalom differenciáldiagnosztikájában Torkos Miklós Bulcsú, Szabó István, Tóth Zoltán, Herczeg Mihály, Nagy Ferenc 12:45-13:00 Kongresszus zárása ABSZTRAKTOK EXTRÉM SPORTOK: NAGYOBB A SÉRÜLÉS KOCKÁZATA? Dobos József Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti osztály Cél: Extrém sportok meghatározása, ezen sportok csoportosítása, kialakulásuk okainak valamint sérülési kockázatainak ismertetése. Anyag, módszer: Az extrém sportokban előforduló sérülések incidenciájának összehasonlítása konvencionális sportágak ismert baleseti statisztikáival (előfordulási gyakoriság, testtájankénti megoszlás) irodalmi adatok alapján. Eredmények: Az extrém sportok csoportjába sorolható sportok a fizikai erőkifejtés, ügyesség igen széles spektrumát foglalják magukba, ezért a kockázatot bemutató adatok is nagy szórást mutatnak, az adatok megbízhatósága is alkalmanként megkérdőjelezhető. Megbeszélés: Extrém sportolók nagy részét, jellegükből adódóan nem látja el a sportorvosi hálózat, így az alkalmassági vizsgálatokról, szűrésről nincs szó. Egyes extrém sportok (pl. quad, paintball, gördeszkázás) baleseti kockázata igen magas, a sérültek ellátására baleseti sebészeti osztályok hivatottak. Ezzel szemben egyes extrém kategóriába is besorolható sportok (pl. floorball, korfball, ringo, stb) kockázata alacsony vagy nem haladja meg a konvencionális sportok baleseti kockázatát, mozgásszegény életmód ellensúlyozására, mozgásigény kielégítésére alkalmasak, ajánlhatóak minden korosztály számára. Kulcsszavak: extrém sport, sérülés, incidencia KASTÉLYPARK KLINIKA, MINT SPECIALIZÁLT SPORTSEBÉSZETI SZOLGÁLTATÓ MEGJELENÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ RENDSZERBEN Béres György dr. Kastélypark Klinika, Tata A betegforgalmi adatok indokolttá teszik a sportsebészeti kapacitás bővítését. Az 5 éve működő, 92% arányban közfeladat ellátását végző Kastélypark Klinika sportsebészeti profilú szolgáltató. A több mint 8000, többségében sportsérülés miatt végzett, jól dokumentált műtét alapján foglalom össze a fejlesztés, működtetés, szakmai integrálódás legfontosabb SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 7

6 tényezőit. Kitérek a Kastélypark Klinika alapköveinek sportorvosi vonatkozásaira, az oktatás lehetőségeire. Vázolom a Tatai Edzőtábor és a Kastélypark Klinika együttműködésében kialakítható előnyöket. Kulcsszavak: sportsérülés, műtéti ellátás FIFA MEDICAL CENTRE OF EXCELLENCE BUDAPEST ÁLTAL ELLÁTOTT LABDARÚGÓ SÉRÜLÉSEK EPIDEMIOLÓGIÁJA Pánics Gergely, Vásárhelyi Gábor, Szűcs Attila, Domaraczki Olivér, Hangody László Uzsoki Kórház Ortopéd Traumatológiai Osztály Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszék Bevezetés: A FMCoE Budapest által ellátott labdarúgók sérüléseinek epidemiológiáját vizsgáltuk 2011-ben. Módszer: Az osztályunk beteg-adatkezelő szoftverjében egy külön kódot használtunk a labdarúgó sérültek megjelölésére. Ennek megfelelően 409 ambuláns ellátást regisztráltunk, mely 247 sérülthöz (241 férfi, 6 nő) volt köthető. Osztályunkon 81 labdarúgót kezeltünk fekvőbetegként. Eredmények: Az járóbeteg részlegen leggyakrabban térdsérülteket láttunk el (42%), melyeket a boka (19%) és a láb (9%) sérültek követtek. A leggyakoribb sérülés típus a rándulás/ szalag sérülés volt (38%) zúzódások (30%) előtt. A legveszélyeztetettebb a korcsoport volt, akik a sérülések 19%-át szenvedték el. A fekvőbetegként ellátott sportolók túlnyomó többségét (75%) térdsérülés miatt kezeltük. Ezen az izületen végzett beavatkozások 61%-a elülső keresztszalag plasztika volt. Következtetés: Kutatásunk Magyarországon az első olyan vizsgálat, mely prospektívan regisztrálja egy osztályon kezelt sportolók sérüléseit. Eredményünk megegyezik a nemzetközi irodalommal, miszerint labdarúgásban leggyakrabban az alsó végtag sérül, azon belül is a térdízület. Vizsgálatunk rámutat, hogy hazánkban is széleskörűen alkalmazni kell azokat a nemzetközi vizsgálatokban már bizonyított prevenciós eszközöket, melyekkel ez a sérülés incidencia csökkenthető. Kulcsszavak: epidemiológia, labdarúgás AZ ORSZÁGOS SPORTEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET TAPASZTALATAI AZ OLIMPIAI CALL CENTER MŰKÖDTETÉSÉVEL Halasi Tamás, Tállay András, Téglásy György, Soós Ágnes Országos Sportegészségügyi Intézet Az állami sportvezetés, a Magyar Olimpiai Bizottsággal egyetértve 2011-ben életre hívta a Londoni Olimpiára készülő kerettagok sportegészségügyi támogatásának megerősítéséül a Call Center -t. A szolgáltatás célja, hogy a kerettagok olyan ellátásokat is gyorsabban és térítésmentesen megkaphassanak, amelyek az Országos Sportegészségügyi Intézet korábbi indokolatlan profilszűkítése miatt a Sportkórházban már nem érhetőek el. Az állami sportvezetés egyöntetű döntése alapján a kiemelt jelentőségű szolgáltatás működtetését az Országos Sportegészségügyi Intézetre bízta. Az előadás célja az első hónapok tapasztalatainak összegzése. A 24-órás szolgáltatásban négy budapesti és hat vidéki intézmény vesz részt. A 2011 decemberi indulás után a sportolók körében a Call Center szolgáltatás népszerűvé vált, bár elsősorban a keretorvosok és az Olimpiai rendelő munkatársainak tevékenységét könnyítette meg. A megfelelő finanszírozás és a szerződésekkel szabályozott elsőbbség előnyeit elsősorban a diagnosztika területén látjuk. Azon sportolók száma, akik nem keretorvosukon keresztül kérnek segítséget, gyakorlatilag elhanyagolható. A keretorvosok részére viszont a kiegészítő vizsgálatok és konzíliumok kérése egyszerűvé vált, a szabályozott viszonyok összehasonlíthatatlanul előnyösebbek a korábbi kapcsolatokon és szívességek kérésén alapuló ellátásnál. A várakozásnak megfelelően az olimpiára készülő sportolók legmagasabb számban az Országos Sportegészségügyi Intézet-ben kerültek ellátásra, a vidéki Intézetekben egy kivételével minimális ellátás történt a vizsgált időszakban. Mindez megerősíti azt, hogy az Országos Sportegészségügyi Intézet élsportolók ellátásában szerzett speciális tudását és tapasztalatát továbbra is igénylik a sportolók és a sportvezetők. A jó kezdeményezés és kiváló finanszírozás azonban jelenleg sem jelent megoldást minden problémára, hiszen pl. a budapesti ellátási területen egyik szolgáltató sem vállalta pl a belgyógyászati fekvőbeteg ellátást. Összegzésként elmondható, hogy az olimpiai kerettag sportolók kiemelt sportegészségügyi ellátásának szabályozása mindenképpen indokolt, a többlet finanszírozás a problémák jelentős részét megoldja, érdemes lenne egyéb nem olimpiai, de felnőtt kerettag, és utánpótlás korú sportolókra is kiterjeszteni. Kulcsszavak: call center, kiemelt ellátás EGY FUTÓLÁB TÖRTÉNETE Varjú Tamás, Csollák-Farkas Zoltán, Nagy Zoltán ORTOPROFIL Primus Kft. Esetbemutatás egy olyan fiatalember kapcsán, aki a húszas évei elején, egy autoimmun betegség következtében elveszítette az egyik alsó végtagját, a lábszár középső harmadának magasságában. A betegséget megelőzően rendszeresen sportoló, aktív életet élt. Egy speciális művégtag segítségével adtuk vissza a lehetőséget, hogy visszatérjen korábbi életviteléhez. 8 SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

7 Bemutatásra kerül az ellátás technikai / ortopéd műszerészeti, és gyógytorna háttere illetve a speciális alkatrészek, kialakításuk, a speciális gyógytorna és mozgásterápia. Kulcsszavak: művégtag, csonkolás SPORTOLÓK KRÓNIKUS BOKAÍZÜLETI INSTABILITÁSÁNAK MŰTÉTI ELLÁTÁSÁVAL SZERZETT TAPASZTALATAINK ANATÓMIAI REKONSTRUKCIÓ ÉS FIBULA PERIOSTEUM LEBENY ALKALMAZÁSÁVAL Dr. Szilágyi Zoltán, Dr. Biró Csaba, Dr. Unger Péter Vas Megyei Regionális Sportorvosi Központ Szombathely Vas Megyei Markusovszky Kórház Baleseti Sebészeti Osztály Az előadásban ismertetjük a krónikus bokaízületi instabilitás tárgykörét, kialakulását, diagnosztikáját, kezelési stratégiáját, a műtéti ellátás menetét, eredményeit, utókezelését. A külboka szalag sérülését követően kialakuló felső ugróízületi instabilitás nagymértékben befolyásolja mind az átlagember, mind a sportolók életvitelét, életminőségét. A bokarándulások és szalagsérülések a leggyakoribb sportsérülések közé tartoznak. Túlnyomó részük, % a külboka szalagrendszerét érinti. A nem megfelelően ellátott sérülés következtében kialakul a felső ugróízületi instabilitás. Súlyosabb formái a mindennapi aktivitás csökkentésére kényszerítik a beteget és hosszú távon az ízületvisszafordíthatatlan degeneratív károsodásához vezetnek. A krónikus felső ugróízületi instabilitás kezelése alapvetően konzervatív vagy műtéti lehet. Általános álláspont szerint műtétre, az esetek %a-ban, csak korrekt konzervatív kezelés eredménytelensége esetén van szükség. Az előadásunkban óta 25 hobbi és versenysportoló krónikus bokaízületi instabilitása miatt végzett műtéti ellátásával szerzett tapasztalatainkat ismertetjük. A műtétetek során az anatómiai rekonstrukcióval kombinált fibula periosteum lebennyel elvégzett külboka szalag plasztikát végeztük. A sportsérülések diagnosztikáját röntgen felvétel, tartott röntgen felvétel,ultrahang vizsgálat, MR vizsgálat segítségével végeztük. A műtétet csak a konzervatív therapia sikertelensége esetén végeztük el. A műtétek egy részében bokaízületi artroszkópiat is végeztünk egy ülésben a bokaszalag pótlással. A betegeket átlagosan a 2. post operatív napon emittáltuk az osztályunkról rövid alsó végtagi gipszrögzítésben, anticoagulans profilaxis mellett. Az átlagos rögzítési idő 6 hét volt. A betegek egyéni gyógytorna kezelését a rögzítés eltávolítása után kezdtük meg. Kifejezett hangsúlyt helyeztünk a proprioceptív tornára. A betegek átlagosan a hét múlva tértek vissza a sporthoz. Eredmények: A sportolók nagy része visszatért a verseny illetve hobbi sporthoz, instabilitási panaszaik megszűntek. Reruptura 1 esetben történt adekvát traumára. A módszert a krónikus bokaízületi instabilitás kezelésére megfelelőnek tartjuk, nem szükséges a boka anatómiai egységének megbontása, viszonylag gyors gyógyulás várható. Kulcsszavak: bokaízületi instabilitás, rekonstrukció, periosteum BOKADISZTORZIÓKHOZ TÁRSULÓ TALUS PORCKÁROSODÁS ELLÁTÁSA Szűcs Attila, Pap Károly, Hangody László, Pánics Gergely Uzsoki utcai Kórház, Ortopéd- Traumatológiai Osztály Semmelweis Egyetem, Traumatológiai Tanszék Esetenként előfordul, hogy a bokadisztorziót és konzervatívan kezelt külboka törést követő panaszoknak a kezelőorvos nem tulajdonít kellő jelentőséget. Előadásunkban 2 eset kapcsán mutatjuk be a konzervatívan kezelt bokasérülésekhez társuló talus porckárosodás ellátásást és osztályunkon lévő rehabilitációs protokollt. Kulcsszavak: talus, porckárosodás, konzervatív kezelés ENDOSZKÓPIÁK A BOKATÁJON Halasi Tamás, Toman József Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest Célkitűzés: A minimális invazivitás a modern operatív tevékenység egyik alapvető törekvése. Sportolók ellátásánál ez még fontosabb, mint normál populációban. A törekvést jól mutatja a bokatáji endoszkópiák új módszereinek fejlődése. Az előadás célja e módszerek indikációjának, technikájának ismertetése. Módszer: Az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályán 1986-ban boka artroszkópia, 1995-ben Achilles tendoszkópia, ben peroneus és tibialis posterior tendoszkópia bevezetése történt. Eredmények: A boka artroszkópia közép-hosszútávú eredményei a fejlődést mutatják, a tendoszkópiák korai tapasztalatai biztatóak. Következtetések: A bokatáji endoszkópiák indikációja egyre pontosabb, technikája fejlődik és új eljárások bevezetésére is több lehetőség kínálkozik. Kulcsszavak: ugróízület, endoszkópia, tendoszkópia SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 9

8 KÜLBOKA SZALAG SÉRÜLÉS FUNKCIONÁLIS KEZELÉSE SPORTOLÓKNÁL Dr. Móricz Ottó, Dr. Máthé Tibor, Dr. Nőt László Gergely Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék, Mozgásszervi Sebészeti Intézet, Általános Orvostudományi Kar, Pécsi Tudományegyetem 2006 és 2010 között 100 külboka szalag szakadást vizsgáltunk felül. Valamennyi beteg sportolás közben sérült. A sérültek 85%-a rendszeres, de hobby sportoló, 15%-a igazolt játékos. A legtöbb sérült labdarúgó, de kosárlabdázó, kézilabdázó, teniszező is volt közöttük. A baleseti sebészetben az utóbbi évtizedben nyilvánvaló szándék észlelhető, ezen sérülések ellátásának esetében is: a rögzítési és tehermentesítési idő lerövidítése, gyors mobilizáció, a teljes funkció mielőbbi elérése céljából. A kezelés menete: a klinikai vizsgálatokat követően 2 irányú Rtg felvétel a törések kizárása céljából, majd tartott felvételek a szalagsérülések identifikálására. Ezt követően a betegeket véletlenszerűen, prospektíven két 50 fős csoportra osztottuk: első csoportban 1 hétig plantaris gipszrögzítést alkalmaztunk. A második héttől a kezelést Aircast légpárnás bokarögzítővel folytattuk még 5 hétig. A második csoport Aircast légpárnás bokarögzítővel lett ellátva priméren. A rögzítés 6 hétig tartott. A primér funkcionális kezelést krioterápiával egészítettük ki. Mindkét csoportnál a 4. héttől fizikoterápiás kezelést folytattunk. A betegeket Karlsson-féle score (fájdalom, duzzanat, instabilitás, ízületi mozgásbeszűkülés, lépcsőzés, futás, sport aktivitás, kiegészítő rögzítő viselése) alapján vizsgáltuk felül 3 hónapos, illetve 1 éves korban. Tapasztalatunk alapján friss fibuláris szalag sérülés esetén a priméren Aircast-al ellátott betegek szignifikánsan jobb funkcionális eredményt mutattak. Kulcsszavak: külboka szalag, funkcionális kezelés BOKAÍZÜLETI ARTROSZKÓPIÁK UTÓKEZELÉSE Takács Judit Országos Sportegészségügyi Intézet A bokaízületi artroszkópos beavatkozások mára egyre inkább elterjedt operatív célú műtétekké váltak. Indikációs területük fokozatosan növekszik. Előnyét, mint az összes minimál invazív operációét, a korán, célzottan indított rehabilitációval tudjuk elérni, illetve megtartani. Így elkerülhetőek vagy minimálisra csökkenthetők a szövődmények. A szerző röviden bemutatja a különböző indikációs területeket, a rehabilitáció rövid- és hosszútávú terveit, eszközöket, gyakorlatokat. Kulcsszavak: bokaízület, artroszkópia AZ ACHILLES-ÍN SÉRÜLÉST KÖVETŐ REHABILITÁCIÓS TECHNIKÁK A FUNKCIÓSPECIFIKUM TÜKRÉBEN ANGLIAI TAPASZTALATOK ALAPJÁN Feszthammer Réka Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Doktori Iskola Jelen előadásban a szerző az Achilles-ín sérüléseit követő aktív mozgásterápiás rehabilitáció evidence based kezelési lehetőségeit ismerteti, a funkcionális tréning módszereit és eszközeit hangsúlyozva. Bemutatásra kerülnek egyrészt a mozgásterjedelmet, izomerőt, másrészt a szenzomotóriumot fejlesztő technikák; kiemelve az instabil felszínek jelentőségét. Végül röviden beszámol egy angliai rehabilitációs intézet programjáról, mely során a sérülést követő 3.héttől 8-12 héten át zajlott a komplex rehabilitáció célzott egyéni torna formájában. Kulcsszavak: Achilles-ín sérülés, rehabilitáció, funkcionális tréning VÁLOGATOTT MŰKORCSOLYÁZÓK KINESZTÉZIAI PARAMÉTEREI JOBBAK-E A HASONLÓ ÉLETKORÚ KONTROLL CSOPORTNÁL? Dr. Pethes Ákos 1, Dr. Kiss Rita M. 2 1: Szent János Kórház Ortopédiai Osztály 2: Budapesti Műszaki Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék Bevezetés: A gyerekkor óta rendszeresen, naponta több órát egyensúlyozási képességet, más szóval dinamikus stabilitást fejlesztő gyakorlatok végzésével töltő válogatott sportolók járásvizsgálata sportélettani szempontból fontos. Nem foglalkozott eddig még tanulmány válogatott korcsolyázók, vagy hasonló fokozott egyensúlyi képességet igénylő sportág sportolóinak járás paramétereinek vizsgálatával. Kutatásunk célja, hogy összehasonlítsuk a válogatott műkorcsolyázók és a hasonló életkorú kontroll csoport dinamikus stabilitását jellemző paramétereket, és a lépések megismétlésének pontosságát, vagyis a lépések fluktuációját. Anyag és módszer: A kutatásba 19 rendszeresen nemzetközi versenyen induló válogatott műkorcsolyázót és 19 hasonló életkorú és nemű egészséges kontroll személyt vontunk be. Az ultrahang-alapú ZEBRIS CMS- 10 mérőműszerrel határoztuk meg a kijelölt anatómiai pontok térbeli koordinátáját mozgó és stabil lapon (PosturoMed) történő helyben járás közben, amelyekből számítottuk a térdízület egy pontjának mozgását, valamint a medenceöv és vállöv mozgást jellemző rotációt és billenést. Ezekből az értékekből számítottuk minden egyes személy összes járásciklusából az adott személyre jellemző átlagot, szórást és 10 SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

9 relatív szórást (szórás és átlag aránya), majd ezekből csoport átlagot és szórást képeztünk. Eredmények: Korcsolyázók mindkét térdízületének medi alis-lateralis mozgásának relatív szórása szignifikánsan kisebb mozgó platón (domináns oldalon p=0,02, nem domináns oldalon p=0,04), mint a kontroll csoporté. Rögzített platón történő járás közben csak domináns oldalon (p=0,03) találtunk szignifikánsan kisebb értéket. A sportolók mindkét térd vertikális mozgásának relatív szórása szignifikánsan nagyobb, mint a kontroll csoport tagjaié. (fix platón pdom =0,03 és pnemdom =0,03, pnemdom =0,04). A medencerotációt és billenést illetően szignifikáns különbséget nem találtunk a sportolók és a kontroll csoport tagjai között. Megbeszélés: Egy ízület mozgásának változékonysága az ízület flexibilitására utal. Az eredmények azt mutatják, hogy a sportolók térdízületének medialis-lateralis flexibilitása kisebb, ami vélhetően az igen fejlett izomzatnak a következménye. A vertikális mozgás nagyobb relatív szórása azt mutatja, hogy az ízület flexibilitása nagyobb, azaz a mozgás koordináltabb, a változó körülményekhez történő alkalmazkodás könnyebben megy. A mozgás koordinálásában a medence szerepe nem növekedett. Kulcsszavak: műkorcsolyázó, járásanalízis BIOMECHANICAL AETIOLOGY OF THE SO-CALLED IDIOPATHIC SCOLIOSIS Tomasz Karski 1, Jacek Karski 2 1: Vincent Pol University in Lublin / Professor Lecturer /; Former Head ( ) of Paediatric Orthopaedic and Rehabilitation Department of Medical University in Lublin 2: Paediatric Orthopaedic and Rehabilitation Department of Medical University in Lublin Introduction: The aetiology of the so-called idiopathic scoliosis was not defined until Biomechanical aetiology ( ) enables proper therapy and causal prophylaxis. Material ( ): In 2011 the material included 1950 cases. The age of patients varied from 3 to 50 years. Information according the biomechanical aetiology: Development of spine deformity is following: 1/ the asymmetry of movement of hips- Syndrome of Contractures (Mau). 2/ During gait, limited movement of right hips transmitted to the pelvis and spine. Next asymmetry of load. 3/ The permanent standing at ease on the right leg is the cause of curves-l-left and Th-right in S -I- etiopathological group (epg), or C -II/A-scoliosis. In the group S -II/B-epg the cause is standing plus laxity and harmful exercises. The I -III-epg scoliosis is connected only with gait. 4/ The type of scoliosis depends of the Model of Hips Movement (Karski-2006). New classification: Every type of scoliosis starts to develop at the age of 2-3. Groups: 1-st epg of scoliosis - I epg, (2001) [ S -double scoliosis]. Special model of movements of hips. The cause: gait and standing at ease on the right leg. Some cases lordoscoliosis. Progression. 2-nd epg of scoliosis - C II/A epg deformity and S II/B epg deformity (2001). Cause: standing at ease on the right leg many years. At the beginning physiological deviation, next scoliosis ( C or S ). Some cases kyphoscoliosis. No progression. 3-rd epg of scoliosis (2004) -The cause: only gait. Main symptom - stiffness of spine. Conclusions: A/ The biomechanical aetiology of scoliosis is confirmed by observations in Lublin (26 years) and in the world (literature), especially in Hungary (see Hungarian Web Site), in Austria, in Germany, in Slovakia, in Czech Republic. B/ To discover incoming scoliosis we should use old end new tests (see next lecture). C/ It comes the time for causal prophylaxes for every child in every country through proper exercises and stretching sports. Literature: Keywords: idiopathic scoliosis, biomechanical aetiology IATROGENIC DEFORMITY IN ALL GROUPS OF SCOLIOSIS AFTER PREVIOUS HARMFUL EXERCISES Jacek Karski 1, Tomasz Karski 2 1: Paediatric Orthopaedic and Rehabilitation Department of Medical University in Lublin 2: MD, PhD - Vincent Pol University in Lublin / Professor Lecturer Introduction: So-called idiopathic scoliosis and mal-posture of body of children and youth people need the new exercises. Old, strengthened exercises were harmful for every type of scoliosis (observation of more than 25 years). Pitfall after incorrect exercises in scoliosis After extension (strengthened) exercises in scoliosis there were curves bigger, hump larger, stiffness of spine more rigid. We confirmed in that after extension exercises this big scoliosis was iatrogenic deformity. To introduce the new exercises for scoliosis we need use the new screening and new tests. New screening / new clinical tests: Since the etiology of scoliosis is found ( T. Karski) there is also described rules of new screening for children in kindergartens and in schools. The some rules are also introduced in Slovak Republic, Czech Republic, in Germany (Neff), in Austria (Grill) and in other countries. Below list of new tests: a/ checking of symmetry / asymmetry of movement of both hips (especially of adduction in strait position of joints). b/ checking of flexion contracture of right/both hips (Elly- Dunkan test, Thom test, Staheli test, kneeing test). SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 11

10 c/ side movement in lumbo-thoracic part of spine during extension from flexion. d/ checking of shape of spine in flexion position (Adams/ Meyer test) e/ using the new side bending test for scoliosis (Karski/ Lublin) f/ looking at the habit to stand at ease of left or right leg (scoliosis children standing at ease is only on the right leg. g/ looking at the habit during sleeping (anamnesis from parents) h/ body build i/ anomalies e.g. spina bifida occulta, pectus infundibiliforme (yes, no) j/ accompanying illnesses (e.g. rickets) k/ sport yes, no New rehabilitation exercises and favourable sport / Conclusion Below are presented the new exercises introduced in therapy of scoliosis since 1980 s: a/ removal of contracture of the right hip, b/ removal of flexion contracture of both hips / the right hip, c/ removal of contracture on concave side of both curves, d/ removal of extension contracture ( stiff spine ) of thoracic and lumbar spine, e/ active participation in sports at school and home every day (especially kung fu, taekwondo, karate, aikido, tai chi, yoga), f/ sitting position in school and at home relaxed, never straight (up-straight), g/ sleeping on side in foetus position, h/ standing position on both legs (no influence), at ease standing on the left leg protection against scoliosis. Literature: Keywords: scoliosis, iatrogenic, harmful exercises HIRTELEN IRÁNYVÁLTOZTATÁS UTÁNI EGYENSÚLYOZÓ KÉPESSÉG VIZSGÁLATA SPORTOLÓKNÁL Pethes Ákos, Bors István, Kiss Rita M. Szt. János Kh. Ortopéd-Traumatológiai Osztály, Országos Gerioncgyógyászati Központ, BME Hidak és Szerkezetek Tanszék Bevezetés: Az egyensúlyozó képesség többféle módszerrel vizsgálható. A legelterjedtebb a stabilometriás vizsgálat, amely elsősorban az állás közbeni egyensúlyozó képességet jellemzi. A hirtelen erőhatás és irányváltoztatás utáni, dinamikus egyensúlyozó képesség a legkomplexebb egyensúlyozást kívánja meg. A hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képességnek különösen fontos egyes sportágak, mint például a síelés és műkorcsolyázás magas szintű művelésénél. Kutatásunk célja annak megállapítása, hogyan változik egészséges személyekhez képest a dinamikus egyensúlyozó képesség válogatott síelők és műkorcsolyázók esetén. Anyag és módszer: A sportolói csoportot 11 nő (életkor átlaga: 17,8±5,6 év; testmagasság átlaga: 165,7±3,1 cm; testtömeg átlaga: 55,4±5,8 kg) és 8 férfi (életkor átlaga: 22,2±4,6 év; testmagasság átlaga: 179,2±6,7 cm; testtömeg átlaga: 68,8±6,7 kg válogatott műkorcsolyázó, az egészséges csoportot 10 nő (életkor átlaga: 23,4±4,7 év; testmagasság átlaga: 168,4±2,4 cm; testtömeg átlaga: 70,2±9,4 kg) és 9 férfi (életkor átlaga: 24,9±3,7 év; testmagasság átlaga: 173,6±5,8 cm; testtömeg átlaga: 73,6±7,2 kg). A dinamikus egyensúlyozó képesség modellezéséhez a hirtelen irányváltoztatási tesztet használjuk. A vizsgálat lényege, hogy 8 rugóval a merev kerethez rögzített merev lapot kimozdítás után mozgásba hozzuk és a vizsgált személynek egyensúlyát meg kell tartani, amely a merev lap csillapításával történik. A csillapítás mértékét a merev lap mozgásából meghatározott Lehr-féle csillapítási számmal jellemeztük. A vizsgálatot elvégeztük úgy, hogy a merev lapnak csak egyirányú, medialis-laterális mozgása a megengedett (könnyű vizsgálat), illetve úgy, hogy a merev lap mozgása a horizontalis sík mindkét irányában megengedett, sőt a merev lap síkjára merőleges tengely körül el is fordulhat (nehéz vizsgálat). Eredmények: Mindkét vizsgálati módszer esetén a sportolók egyensúlyozó képessége jobb volt, mint a kontrollcsoport eredményei. A könnyű vizsgálat esetén a leglényegesebb eltérés, hogy a sportolók esetén nem lehet szignifikáns különbséget kimutatni a domináns és a nem-domináns lábon történő állás közbeni egyensúlyozás között. A nehéz vizsgálat esetén már szignifikáns különbség van a sportolók és a kontroll csoport eredményei között, mind két lábon, mind az egy lábon állás közben mért értékeknél. Megbeszélés, következtetés: Az eredmények hipotézisünket igazolták, azaz a síelők és korcsolyázók hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képessége jobb, mint a kontrollcsoport tagjaié, amely a vizsgálattal is kimutatható. Fontos eredmény, hogy a sportolók esetén már nincs oldaldominancia hatás. A hirtelen irányváltoztatás utáni jobb egyensúlyozó képesség azt is mutatja, hogy a változó külső körülményekhez történő alkalmazkodó képesség sportoló esetén jobb. Kulcsszavak: egyensúlyozó képesség, műkorcsolyázó, síelő AZ ORSZÁGOS SPORTEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETBEN VÉGZETT ÖSSZETETT TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK BIOMECHANIKAI VONATKOZÁSÚ TAPASZTALATAI Dr. Rácz Levente, Dr. Kovács Péter, Gál Renátó Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi kar Országos Sportegészségügyi Intézet Az Országos Sportegészségügyi Intézet Teljesítmény Diagnosztikai Kutató Osztályának egyik fő feladata a Magyar 12 SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

11 Olimpiai Bizottság által meghatározott kiemelt Olimpiai keret teljesítménydiagnosztikai ellátása. A szenzorháló elmélet alapján végzett összetett teljesítmény diagnosztikai vizsgálatok teljesítmény-élettani, biomechanikai és sportpszichológiai módszerekkel vizsgálják a funkcionális szervrendszerek edzettség élettani adaptációját és működésének sajátosságait. Előadásunk a sportági teljesítmény hátterében lévő általános és sportágspecifikus biomechanikai vizsgálatok tapasztalatait mutatja be szoros összefüggésben a teljesítmény-élettani vizsgálati eredményekkel. Több sportág eredményei alapján bemutatjuk, hogy az egyénre jellemző sportág specifikus alkalmazkodási sajátosságok pontos megismerése alapján lehetőség van a terhelési mutatók optimalizálására, folyamatos menedzselésére, ezáltal a teljesítmény legális módszerekkel történő fokozásra. A 2012-ben végzett nagy elemszámú vizsgálatok tapasztalatai jól szemléltetik a hazai teljesítménysport sajátosságait és a fejlesztés irányait. Kulcsszavak: teljesítménydiagnosztika, biomechanika SPORTSPECIFIKUS TÁPLÁLKOZÁS LONDON 2012 Martos Éva Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) 2010 októberében konszenzus konferenciát rendezett a téma legismertebb szakértőinek bevonásával, azzal a céllal, hogy áttekintve a tudományos szakirodalmat a táplálkozás szerepéről, a sportteljesítményben és a sportoló egészségének megőrzésében, megteremtse ezzel a lehetőségét a bizonyítékokon alapuló ajánlásnak, mely segíti a sportolók felkészítését a londoni olimpiára. A konferencia áttekintette a legfontosabb témákat, mint az energia-, szénhidrát-, fehérjeszükséglet, folyadék és elektrolitpótlás, étrend-kiegészítők, ezen belül is külön foglalkozott az antioxidánsokkal és a D vitaminnal, és végül az egyes sportágak (állóképességi, súlycsoportos, esztétikai stb.) specifikus táplálkozási igényeit. Az ajánlás az alapelvekben nagyon hasonló a korábbihoz. A sportoló energiaszükségletének megfelelő, változatos étrend biztosíthatja az edzéshez illetve versenyhez szükséges makro- és mikrotápanyag szükségletet. A szénhidrátraktárak feltöltöttsége, a megfelelő folyadékpótlás, az energiabevitel korlátozásának kerülése, az étrend-kiegészítők megfontolt, csak speciális körülmények közötti alkalmazása is a korábbi ajánlással megegyező alapelvek. Ugyanakkor van több olyan változás illetve új, inkább specifikus elem, például a szénhidrátfeltöltés területén, az energiaszükséglet meghatározásában, az antioxidánsok alkalmazásában stb, amelyek megismerése és beépítése a sportoló táplálkozási stratégiájába hozzájárulhat az eredményesebb szerepléshez. Kulcsszavak: táplálkozás, energiaszükséglet TESTÉPÍTŐK LABORPARAMÉTEREI Dr. Szabó György 1, Dr. Frenkel Emil 2, Dr. Szabó Gergely 1, Dr. Bajnóczky István 3, Dr. Jegessy Andrea 3, Dr. Huszár András 3 1: Táv Kft Enese Csorna Sportorvosi Rendelő 2: Kassa Belgyógyászati Klinika 3: Pécs Igazságügyi Orvosi Intézet Négy testépítő rutin laborértékeit vizsgáltuk hat hónapig, havi egy vérvétellel. A vizsgált paraméterek: vércukor, karbamid nitrogén, kreatinin, összkoleszterin, HDL, LDL, triglicerid, GOT, GPT, GGT, We, teljes vérkép, különös tekintettel a HBG, RBC, Htk és WBC re. A mérésekre technikai okokból óra között kerülhetett sor. A vércukor értékek a referencia értékeken belül voltak a vizsgált időszakban, feltehetőleg részben az edzésen elvégzett nagy izommunkának és energia felhasználásnak megfelelően. A vese értékek a referencia értékeket meghaladták részben a közismert táplálkozási extremitások, részben a használt táplálékkiegészítő anyagok és tiltott teljesítmény fokozó anyagok renális diszfunkciót okozó hatása miatt. A vérzsír értékek a referencia értékeket általában % meghaladják, de a HDL értékeknél sok anomália van. A GOT, GPT értékek a referenciához képest emelkedettebbek, a táplálkozási szokásoknak megfelelően, a használt táplálék kiegészítők mennyiségének függvényében. A vérkép értékei a HGB, RBC értékeknél a referenciát meghaladják, részben poliglobuliásak. A vizsgált időszakban a paraméterek szintje sem szignifikáns, sem tendeniózus változást nem mutattak, ami több gondolatot vethet fel a szakmaiság oldaláról is. Az anyagot azért is elemezni kell, mert manapság a fiatalság egyre jelentősebb része sport helyett a kondizás anyagos részét műveli a minél gyorsabb testkép kialakítása érdekében, ami sajnos a nem megfelelő, sőt abszolút hiányos szakmai szabályozás mellett óriási egészségügyi kockázatot és a károsodások kezelése jelentős finanszírozási terhet jelent. Kulcsszavak: testépítő, laborparaméter AZ ÉLETKOR ÉS A TESTÖSSZETÉTEL ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLLÓKÉPESSÉGI TELJESÍTMÉNNYEL Dr. Györe István, Juhász Zsolt Magyar Honvédség Honvédkórház, EHHI AVI Bevezetés: Az életkor emelkedésével nő a testtömeg, a testtömeg index (BMI), a testzsírszázalék. 30 év felett csökken a maximális O2 felvétel, így az állóképességi teljesítmény is mérséklődik. Célkitűzés: az életkor szerepének vizsgálata a testösszetételre és a 3200 méteres futás teljesítményére. SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 13

12 Módszer: A vizsgálatban férfi (életkor év) antropometriai mutatóit és 3200 méteres futó teljesítményeit dolgoztuk fel. Életkor alapján 6 életkori csoportot alakítottunk ki (<22 év, év, év, év, év, év). Az életkori csoportokon belül a testtömeg index (BMI) alapján további 8 kategóriát képeztünk (BMI 18-20; 20-21,9, 22-23,9; 24-25,9; 26-27,9; 28-29,9; 30-31,9; 32=<). Az életkor és a BMI alapján végül összesen 48 különböző csoportot alakítottunk ki. Mindegyik csoportban kiszámítottuk a testmagasság, testtömeg, testzsírszázalék és a 3200 méteres futási idő (mp) átlag és a szórás értékeit. Korcsoportonként vizsgáltuk a testtömeg index százalékos megoszlását. Összefüggést kerestünk az életkor, valamint a testtömeg, a BMI, a testzsírszázalék és a 3200 méteres futási idő között. Eredmények: Az életkor a testtömeggel és a BMI-vel logaritmikus, ugyanakkor a testzsírszázalékkal és a 3200 méteres futási idővel lineáris, de minden esetben pozitív összefüggést mutatott. Minden korcsoportban pozitív korreláció volt a BMI és a testzsírszázalék között. A korcsoportok közötti testzsírszázalék különbségek az azonos BMI kategóriákon belül is kimutathatók. A testzsírszázalék pozitív és szoros összefüggést mutatott a futási idővel minden korcsoportban. Az életkor emelkedésével minden BMI kategóriában romlott az állóképességi teljesítmény. A 26,0 kg/m2 feletti BMI kategóriák esetén a 3200 méteres futás idő szignifikánsan emelkedett, míg a normál BMI kategóriák között nem volt szignifikáns különbség azonos korcsoporton belül. Következtetés: A vizsgálati eredmények egyértelműen bizonyították, hogy az életkor és a testösszetétel szorosan összefügg az állóképességi teljesítménnyel. Kulcsszavak: életkor, testösszetétel, állóképesség, BMI index A BÉLFLÓRA ÉS AZ IMMUNRENDSZER KAPCSOLATÁNAK JELENTŐSÉGE SPORTOLÓKNÁL. Dr. Pelle Judit 1, Dr. Téglásy György 2 1: Pasaréti Sportegészségügyi Centrum 2: Országos Sportegészségügyi Intézet A bélflóra és az enterális immunrendszer kapcsolata az utóbbi évtizedben egyre inkább előtérbe került. Ismertté vált, hogy a tartós fizikai terhelés okozta intestinalis ischaemia komplex következményekkel jár. A tartós hypoxia nemcsak a mucosa közvetlen károsodását idézi elő, hanem komplex folyamatokat indít el, amelyek a bélflóra súlyos károsodásához is vezetnek. Ez utóbbi a nyálkahártya integritásának csökkenését, a permeábilitás fokozódását, az immunfunkciók károsodását, valamint az intraluminalis fermentációs folyamatok kóros megváltozását eredményezik. Az egészséges bélflóra biológiai aktivitása három szinten zajlik. 1. A mikróba-mikróba kapcsolat a bél lumenében a Quo rum sensing (QS), sejt-sejt szignálrendszeren keresztül valósul meg, mely koordinálja a közösség baktériumainak gén-expresszióját. A normál flóra által biztosított kolonizációs rezisztencia lényege, hogy a commensalis flóra tagjai gátolják a patogének kolonizációját, a patogének adhézióját gátló fehérjéket termelnek, közvetlenül gátolják a patogének növekedését, továbbá a Bifidobacteriumok által termelt acetát és laktát ph csökkentő hatása gátolja a patogének szaporodását. 2. A másik fontos kommunikációs szint a bélflóra és a epithel közti kapcsolat. Ennek révén a bélbaktériumok serkentik az epithelsejtekben a fucosylált glikánok termelését, melyet a sejtek saját energiaforrásként használnak fel, továbbá metabolitokat termelnek, melyek szekunder módon protektív nutriensek, mint az arginin, a glutamin és a rövid láncú zsírsavak. A bélflóra tagjai már postnatalisan is serkentik az epithel érését, az angiogenezist és hatásukra a mucosa integritása stabilizálódik (lokális génreguláció), továbbá serkentik a nyák termelését és a baktericid fehérjék szintézisét a Paneth-sejtekben. 3. A harmadik szint a bélfóra és a gastrointestinalis immunrendszer kapcsolata, mely a születés után döntő szerepet játszik a bélflóra mennyiségi és minőségi összetételének kialakulásában, valamint szabályozza a TH1/TH2 balansz kialakulását. A bélflóra tagjai modulálják az antigén felvétel-prezentáció-degradáció folyamatát, fokozzák a szekretoros-iga termelést és számos cytokint (IL-10, IL-6, IL-1) termelnek vagy indukálják azok termelését. A bélflóra károsodása esetén ezen funkciók zavart szenvednek, az egyensúly fenntartásával a kihagyott edzésnapok száma csökkenthető. Kulcsszavak: bélflóra, immunrendszer MULTIDISCIPLINARIS, ISKOLABÁZISÚ METABOLIKUS TRÉNING PROGRAM ÉS DIÉTA HATÁSA TÚLSÚLYOS GYERMEKEK TESTÖSSZETÉTELRE ÉS KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEIRE Tóthné Steinhausz Viktória 1, Gombocz Károly 2 1: PTE ETK Fizioterápiás Tanszék 2: ZMK Szívsebészet Bevezetés: A gyermekkori obesitas számos cardiovascularis és mozgásszervi megbetegedés kockázatát hordozza magában, ami az életmód változtatással még visszafordítható. Célkitűzésünk a maximális zsíroxidációs (FATmax) zónában végzett tréning és diéta hatásának vizsgálata volt. Módszerek: Intervenciós programunkban 3 általános iskolában, 30 túlsúlyos (BMI>90 percentil) gyermek (átlagéletkor 11,7+/-1,9 év) vett részt. A testösszetétel meghatározásához bioelektromos impedancia módszert (SALUS) alkalmaztunk. Járószalagon történő, lépcsős, szimptóma limitált terheléses vizsgálat során indirekt kalorimetria módszerével (Jaeger Oxycon Pro) a 14 SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

13 terheléses anyagcsereküszöböket és maximális oxigen fogyasztást határoztuk meg. Tréning pulzus tartománynak a FATmax +/- 10%-t jelöltük meg. Izomerő (DAVID) és nyújthatósági mérések figyelembevételével mozgásszervi vizsgálat után mozgásprogramot írtunk elő, amelyet heti 2 alkalommal, testnevelő tanár vezetésével végeztek pulzuskontroll mellett (Polar). Dietetikus a gyermekek szüleinek diétás tanácsokat adott és a számított alapanyagcsere alapján étrendet javasolt. A tréningprogram a három iskolákban 56, 101, ill. 146 napig tartott. Az adatok feldolgozásához SPSS statisztikai programcsomag alkalmazásával egy és két mintás T-próbát és varianciaanalízist végeztünk. Eredmények: A mozgásprogram végére a testsúly és testmagasság növekedése mellett (64,5+/-12,6 vs. 65,7+/-13,2 kg; p=0,018) (151,9+/-9,0 vs. 154,5+/-9,1 cm; p<0,001) a relatív zsírtartalom csökkent (35,7+/-4,5 vs. 33,0+/-5,5%;) az izomtömeg növekedett (22,8+/-4,6 vs. 24,4+/-5,2 kg; p<0,001). A max.izometriás erő, az izomerő és nyújthatóság pozitív irányba változott. Az alapállóképesség csak a leghosszabb tréningperiódus után növekedett (VO2max: 1841+/- 620 vs /-642 ml; p=0,043 ), az anaerob átmenet nem javult (p=0,377). Következtetés: A terheléses anyagcsereküszöbök alapján előírt tréningprogram diétás tanácsadás mellett már rövid tréningperiódus után elindította a testösszetétel kedvező irányú változását. Az alapállóképesség javulása legalább öt hónapos FATmax tréning után jelentkezett. Kulcsszavak: gyerek, obesitas, tréning, diéta A SOPRONI UTÁNPÓTLÁS KORÚ LABDAJÁTÉKOSOK TÁPLÁLKOZÁSI- ÉS ÉTKEZÉSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA Simon István Ágoston, Baloghné Bakk Adrienn, Kajtár Gabriella Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézet italokat? Van-e különbség a különböző korosztályok (10-14 év, év) étkezési-, táplálkozási szokásai között? A kérdések megválaszolására kutatási módszernek az írásbeli kikérdezést, zárt végű és attitűd skálát tartalmazó kérdőívet használtunk, amelyhez a mintát a soproni éves kosárlabda, labdarúgó és vízilabda sportágban versenyző utánpótlás korú sportolók adták (n=380). Az adatok feldolgozásához StatSoft Statistica 9.0 statisztikai programot használtunk. Eredmények. A kutatás eddig feldolgozott (60%) adatai alapján elmondható, hogy a sportoló fiatalok közel 90 %-a előnyben részesíti az ásványvizet, ellenben az izotóniás italokat rendszeresen ivók aránya nem éri el az 50 %-t. A fiatal sportolók közel 90 %-a 2 liternél több folyadékot fogyaszt naponta, ami jónak mondható. Meglepő volt azonban, hogy a megkérdezettek 42 %-a nem szokott reggelizni, vagy csak ritkán. A sportoló fiataloknak folyamatosan kell pótolniuk az ásványi anyagokat, vitaminokat. A megkérdezettek 32%-a szed napi, vagy heti rendszerességgel Ca-t, illetve Mg-t tartalmazó pezsgőtablettákat, s közel ekkora az aránya az ezt nem szedőknek. A táplálékkiegészítőket illetve plusz fehérje bevitelt segítő tablettát szedők aránya (16%) alacsony. A sportolók nagy százaléka (64%) csak hetente, vagy hetente többször fogyaszt gyümölcsöt, a napi fogyasztók aránya (11%) csekély, ami meglepő, hiszen az ilyen nagy terhelésnek kitett fiataloknál fontos a gyümölcsök rendszeres fogyasztása. A megkérdezettek nagy hányada (74 %) egészséges étkezési- és táplálkozási szokásokkal rendelkezik, de a megfelelő tápanyagbevitelre kevésbé figyelnek. Következtetések. A vizsgálatból kiderült, hogy a soproni labdajátékos utánpótlás korú versenyzők megfelelő táplálkozási- és étkezési szokásokkal rendelkeznek, de a versenyzőktől elvárható tudatos táplálkozásra, optimális vitamin és ásványi anyag bevitelre törekvéssel csak kis százalékuknál találkoztunk. A fentiekből következik, hogy szükséges az utánpótlás korú versenyzők körében a helyes táplálkozási- és étkezési szokások kialakítását elősegítő előadások, programok szervezése, amelyben az edzőknek, sportvezetőknek kiemelt feladatot kell kapnia. Kulcsszavak: táplálkozás, ifjúsági sportoló Bevezetés. A rendszeresen sportoló gyermekeknek a fokozott terhelés miatt és a minél jobb teljesítmény elérése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani az energia-, fehérje-, vitaminés ásványi anyag bevitelre, mint nem sportoló kortársaiknak. A megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás meghatározza a fiatal sportolók fejlődését, teljesítőképességét, edzésmunkáját, regenerálódását. Az edzőknek és a sportoló fiatalok szüleinek felelőssége és feladata, hogy a versenyzők a terhelésüknek megfelelő táplálkozási- és étkezési szokásokat alakítsanak ki, a folyadékpótlásuk optimális mértékben megvalósuljon. Anyag és módszer. Kutatásunk célja megvizsgálni a soproni labdajátékos utánpótlás versenyzők táplálkozási- és étkezési szokásait. A vizsgálatban az alábbi kérdésekre kerestük a válaszokat: Milyen táplálkozási- és étkezési szokásaik vannak az utánpótlás korú sportolóknak? Fogyasztanak-e és milyen gyakorisággal táplálék-kiegészítőket, vitaminokat, izotóniás FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI KÉZILABDÁS NŐK SZÉRUM ÁSVÁNYI ANYAG ÉS Q10 KONCENTRÁCIÓJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Dr. Sydó Tibor 1, Dr. Györe István 2, Sydó Nóra 3, Prof. dr. Pucsok József 4 1: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt 2: MH Honvédkórház EHHI AVI 3: Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ 4: Országos Sportegészségügyi Intézet Bevezetés: A nyomelemek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. Számos tanulmány bizonyította, hogy a nyomelemek hiánya, illetve az egyes elemek szintje az emberi szervezetben hatással van betegségek kialakulására, lefo- SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 15

14 lyására és az energiaforgalomra. A rendszertelen, egyoldalú táplálkozás melletti elégtelen ásványi anyag és vitamin bevitel nem csupán az átlag populációra igaz, hanem a sportolókra, sőt az élsportolókra is egyaránt. Célkitűzés: Felnőtt és ifjúsági női kézilabdázók szérum ásványi anyag és Q10 koncentrációjának meghatározása és a korcsoportok közötti különbségek kimutatása. Táplálék kiegészítők 3 hónapos alkalmazása milyen hatással van a szérum ásványi anyag és Q10 koncentrációkra? Módszerek: 11 felnőtt és 25 ifjúsági női kézilabdázó ásványi anyag (Ca, Mg, P, Fe, Se, Zn) és Q10 szint meghatározást végeztünk el két alkalommal az alapozás kezdetén (július) és a versenyzés időszakában (november). Az első mérés előtt a sportolók semmilyen táplálék kiegészítőt nem kaptak. A felnőtt nők az első mérést követően folyamatosan szedtek PharmaNord készítményeket (Zn 1mg/nap, Se 50mcg/nap, Mg 200mg/ nap, Q10 30mg/nap, L-carnitin 250mg/nap), ugyanakkor az ifi lányok továbbra sem kaptak táplálék kiegészítőt. A szérum Ca, Mg, P, Fe meghatározás fotometriás módszerrel történt. A Zn koncentrációja ICP, a Se koncentrációja ICP-MS készülékkel lett meghatározva. Az Ubiquinone (Coenzime Q10) quantitatív meghatározását HPLC módszerrel végeztük, UV detektálás mellett. Az adatok elemzéséhez, kiértékeléséhez egy és kétmintás t-próbát alkalmaztunk. Eredmények: Az első mérés alkalmával az ifi lányok szérum Ca és Mg koncentrációja szignifikánsan magasabb volt (p<0,001) a felnőtt csoporthoz képest. A többi ásványi anyag koncentrációjában nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. 3 hónap után a szérum Ca és Mg koncentrációban a két csoport közötti szignifikáns különbség megszűnt, ugyanakkor a felnőtt nők szérum Se és Q10 koncentrációja szignifikánsan magasabb volt az ifi lányok értékeihez képest (p<0,05; p<0,01), ez a különbség a Zn esetében nem volt kimutatható, bár mindkét esetben szignifikánsan emelkedett a szérum Zn koncentrációja. Konklúzió: Felnőtt és ifi kézilabdás nők szérum nyomelem koncentrációja között szignifikáns különbséget nem sikerült kimutatni, ugyanakkor a kívülről bevitt napi 50mcg Se, illetve a napi 30mg Q10 szignifikánsan emeli a szérum Se és Q10 koncentrációját. A napi 1mg Zn bevitel szignifikánsan megemelte a szérum Zn értékét, de ez a növekedés az ifi csoportban is kimutatható volt, ezért feltételezzük, hogy a szérum Zn koncentrációjának emelkedése más tényezővel (pl. táplálkozás) is összefüggésbe hozható. Kulcsszavak: ásványi anyag, kézilabda, nő HOGYAN EGYÜNK ELEGENDŐ SZÉNHIDRÁTOT? Zentai Andrea, Gódor-Kacsándi Anna, Martos Éva Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet A kívánt sportteljesítmény elérésében, a megfelelő táplálkozásnak, ezen belül is az optimális szénhidrátbevitelnek kiemelt jelentősége van. A szénhidrátok ugyanis a legfőbb energiaszolgáltató tápanyagok a sportaktivitás során, és a regenerációban betöltött szerepük sem elhanyagolható. A szénhidrátszükségletet a sportág jellege, az adott felkészülési periódus, az edzés intenzitása, időtartama, versenyek/edzések közötti idötartam, valamint a sportoló testalkata nagymértékben meghatározza. A szénhidrátbevitel időzítése, a glikogénraktárak feltöltöttsége alapvető szempont a megfelelő sportteljesítmény szempontjából. A szénhidrát típusa (pl. egyszerű vagy összetett) illetve a bevitel formája (szilárd vagy folyékony) sem közömbös, mivel ezek a tényezők befolyásolják a szénhidrát felszívódás sebességét, és az egyenletes vércukorszint fenntarthatóságát is. A nemzetközi táplálkozási ajánlások hangsúlyozzák, hogy alapvetően táplálkozással kell fedezni a szénhidrátszükségletet, ugyanakkor gramm/óra illetve gramm/kg szerepel az elérendő célok között. Tekintettel arra, hogy az egyes élelmiszerek szénhidráttartalma igen eltérő, ahhoz, hogy a sportoló az ajánlásnak megfelelően étkezzen, igen kiterjedt dietetikai ismerettel kellene rendelkeznie. Az Intézetünkben végzett táplálkozási tanácsadás tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a sportolók ismeretei nagyon hiányosak, táplálkozásuk nagymértékben eltér a sportági ajánlásoktól. Adódik ez az elmélet gyakorlatba való átültetésének nehézségeiből, az ajánlások kézzelfogható, konkrét mennyiségekre és élelmiszerekre történő lefordításának hiányából és nem utolsósorban a sportolók között terjedő tévhitekből. Mindezek alapján levonhatjuk azt a következtetést is, hogy a sportolók eredményességének növelésében a táplálkozás területén sok a kiaknázatlan tartalék. Az ajánlásokra épülő, de egyénre szabott, a sportoló táplálkozási szokásait és speciális igényeit is figyelembevevő, konkrét, közérthető mennyiségekkel operáló táplálkozási felkészülési terv elkészítése tapasztalt, a témában jártas dietetikus bevonásával rendszeres konzultáció mellett, kellően motivált sportoló esetén gyors és látványos eredményt hoz. Kulcsszavak: szénhidrát, sportteljesítmény, táplálkozás AZ OLIMPIAI FELKÉSZÜLÉSEK HÁTTERÉNEK SZAKMAI, SPORTEGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEI dr. Téglásy György, dr. Gyarmathy Jenő, dr. Schiszler Gábor Országos Sportegészségügyi Intézet Az előadásban a szerzők a rendelkezésükre álló adatok alapján, összehasonlítják az 1948-as és a 2012-es londoni olimpiára készülő magyar olimpiai csapatok tagjainak felkészülési programját, bemutatják a felkészülés körülményeiben tapasztalható változásokat. Az olimpiai csapatok sportági összetételének változása, a versenyzők számaránya jól tükrözi az olimpiai mozgalomban valamint a magyar sport társadalmi hátterében történt változásokat. 16 SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

15 A szakmai kérdések tárgyalása során összevetésre kerül az olimpiai évben történt illetve tervezett edzések mennyisége, a felkészülési versenyek száma, a központi felkészülés aránya és a központi edzőtáborozás körülményeiben tapasztalható változás is. Az előadásban kiemelt hangsúlyt helyeztek a sportegészségügyi vizsgálatokban történt változásokra, az edzések körülményeire, az edzőtábori élelmezés mennyiségi és minőségi mutatóinak elemzésére. A válogatott versenyzők felkészítésében fontos szerepet játszó, számos változást és változtatást igénylő kérdés sem kerülhető ki. A távlati elképzeléseket némileg szubjektív, de reális tervben vázolják. Kulcsszavak: olimpiai felkészülés, táplálkozás MIÉRT SPORTOLJON A GYEREK? dr. Farkas Judit Szent János Kórház Gyermeksebészet és Traumatológia ZESZ Miért NE sportoljon? Ha az érveket és ellenérveket felsoroljuk, nem biztos, hogy a MIÉRT IGEN kerül ki győztesen az összevetésből. Nehéz olyan indokot találni, ami kellően motiválná a mai világban a gyerekeket a sportolásra. Az utazás lehetősége, erkölcsi vagy anyagi szempontok már nem elegendőek. Teljesítmény -orientált világunkban a szülő sem a sportban látja gyermeke jövőjét. Sok a téves eszme a gyerekek tartáshibájával, ter hel he tőségével, de egészségi állapotuk felmérésével kapcsolatban is. Egy havonta kb.550 gyereket vizsgáló ortopéd-traumatológus szemével nézve ez nemcsak egészségügyi, de szociológiai, társadalmi és pedagógiai probléma. Ha végül mégiscsak azt szeretnénk elérni, az objektív nehézségek ellenére, hogy éljenek egészségesen, mozogjanak többet és sportoljanak a gyerekek, akkor az alapoktól az óvodától kezdve az iskolai testnevelésen keresztül kellene más szemlélettel nevelni az ifjúságot, mert nem feltétlenül a gyerekekben van a hiba. Kulcsszavak: sportolás, gyermek SCOLIOSIS A SPORTOK LEHETŐSÉGEI ÉS HATÁRAI Szarka Kovács Enikő Scolinea Gyógytorna, Budapest Cél: Az előadás célja rávilágítani, hogy a korábban elterjedt túlzott óvatosság a scolioticus páciensek sporttevékenységét illetően mára már nem állja meg a helyét a korszerű ortopédiai gyakorlatban. Egy jól megválasztott sport segítséget nyújthat a rendszeresen végzett specifikus gyógytorna hatásainak fokozásában. Módszer: A modern terápiás megközelítés a páciens korát, a scoliosis mértékét, az aktivitás szintjét, valamint a korzett viselését és a műtét utáni állapotot együtt mérlegeli. Egyértelműen elkülöníti az iskolai testnevelést, valamint a hobbi- és versenysportot. Az iskolai testnevelésben való részvétel 40 Cobb fok alatti görbület estén a németországi Schroth Klinika, és számos külföldi tanulmány szerint kifejezetten ajánlott. Ezen kívül a hobbiszerűen végzett sporttevékenység kedvezőbb a versenysportnál, de az egyes sportágaktól, vagy a versenysporttól való teljes eltiltás csak nagy körültekintéssel, a pszichés hatást is figyelembe véve ajánlott. Szakember segítségével az adott sport negatív hatásait tompítva vagy megszüntetve a rendszeresen végzett specifikus terápia megfelelő kiegészítése lehet. Eredmények: A scoliosissal kapcsolatban fellépő csökkent terhelhetőség mind a gerincet stabilizáló izomzat gyengülésében, mind pedig a cardopulmonális teljesítőképesség csökkenésében tapasztalható. A Schroth terápia esetén azonban kiemelkedően fontos egy jó alapkondíció, amelyre építve hatékonyabban kezelhető a betegség. A mozgásban gazdag életmód megfelelő alapot jelenthet az aszimmetrikus Schroth terápiával elérhető eredmények megvalósításában. A testmozgás fejleszti az izomerőt, a koordinációt és a stabilizációt, valamint pozitív hatással van a szervezet cardiopulmonális állapotára, ami a terápiában a bordavölgyi besüppedt területek kiemelésére kifejlesztett 3 dimenziós légzés elsajátításában jelenthet előnyt. A rendszeresen végzett sporttevékenység segíti a scolioticus test komplex korrigálásához elengedhetetlen testtudat fejlődését is. A sport személyiségfejlesztő szerepe szintén kiemelendő, hiszen az évekig tartó terápia nagy kitartást és következetességet igényel. Következtetés: Az új terápiás irányvonalak elsősorban a beteg korát és a scoliosis mértékét figyelembe véve, egy megengedőbb szemlélet felé mutatnak a sport terén. A korábbiakban alkalmazott leginkább tiltó magatartással szemben érdemes a problémát részletesen megvizsgálva, a külföldi szakirodalomban már egyre inkább konkretizálódó határvonalakra támaszkodva, de lehetőleg egyénre szabottan kezelni. Kulcsszavak: scoliosis, sportterhelés A BABAKOCSI, MINT SPORTESZKÖZ: FUTÁS ÉS SPORTGYALOGLÁS BABAKOCSIVAL FÉLMILLIÓ KLUBTAG RÉSZÉRE Olexó Zsuzsanna dr, Zsirai Zsuzsanna dr Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék A babakocsi, mint a kisgyermekes lét szimbóluma egyszersmind sporteszközzé válik, ha megfelelő mennyiségben és intenzitással használják: babakocsi-sport. Magyarországon SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 17

16 egyidejűleg legalább 15o ezer kisgyermeket tolnak babakocsiban, az ebben érintett felnőtt populáció nagysága a félmilliót közelíti, az új korosztályok születésével pedig új szülők és nagyszülők lépnek be ebbe a soha el nem fogyó kisgyermekes táborba. Számukra a babakocsi, mint szükséges eszköz lehetőséget, a gyermek jelenléte pedig értelmet, célt és társaságot ad egy aktívabb gyalogos életforma kialakítására. Az eszközök fejlődése és használatuk módja azonban sajnos egyre inkább az autózáshoz és ezzel együtt a mozgásszegény életmódhoz igazodik. A mai divatos kinézetű, de kényelmetlenül tolható babakocsik még azoknak is kedvét szeghetik, akik hajlanának egy aktívabb életvitelre kicsi babájukkal is. Szükséges lenne a sportosan használható babakocsiknak is divatot teremteni, hasonlóan mint a cipők esetében megtörtént. Kulcsszavak: babakocsi, sportfelszerelés MOZOGJ IDŐSEN IS ÉS TOVÁBB ÉLSZ ORVOSI PÉLDAMUTATÁSSAL Dr. Kasza Géza 1, Dr. Szabó Renáta 2 1: Homorúd SPORT-KA Bt. 2: Kecskemét Bőrgyógyászati szakrendelés Örökzöld téma az időskori mozgás jótéteményei és a hozzátartozó adatok - Az egészség és a sport kézzelfoghatóan összekapcsolódik. - Az orvosok példát mutatnak az egészséges életmód gyakorlásából. - Az örök jelszó: mozogj és tovább élsz. Kulcsszavak: időskor, mozgás, orvosi világjátékok, példamutatás KAPCSOLAT MAGYAR ÉLSPORTOLÓK MAXIMÁLIS OXIGÉNFELVÉTELE ÉS AZ ACE ÉS ACTN3 GÉN POLIMORFIZMUSOK KÖZÖTT Bosnyák E., Trájer E., Udvardy A., Protzner A., Komka Zs., Györe I., Tóth M., Szmodis M. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Bevezetés: Köztudott, hogy a genetikai háttér nagymértékben meghatározza a sportteljesítményt. A teljesítmény-élettannal összefüggésben számos tanulmány vizsgálja a genotípusban rejlő variációk szerepét. Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) I/D valamint az alfa-aktinin-3 fehérjét kódoló gén (ACTN3) R/X polimorfizmusai nemzetközi kutatások alapján szoros összefüggésben állnak a fizikai teljesítménynyel. Amellett, hogy nem elegendő pusztán a polimorfizmus-vizsgálat, hanem az optimális kombinációk jelenlétét is kutatni kell, a genetikai háttér terhelés-élettani mutatókkal együttesen történő analizálása is előremutató lehet. Tanulmányunkban az előbbi gén polimorfizmusok csoportonkénti lehetséges különbségeinek valamint a maximális oxigénfelvétel (VO2max) értékeivel mutatott esetleges öszszefüggésének felderítése volt a célunk. Módszerek: A kutatásban 155 magyar válogatott élsportoló vett részt, 74 nő és 81 férfi. A versenyzőket 5 csoportra osztottuk, a kategóriák kialakítását a sportági sajátosságok és a versenyek időtartama határozta meg. A vizsgálatban a sportolóknak egy vita maxima típusú terhelésen kellett részt venniük, mely futószalagon történt (állandó sebesség mellett fokozódó meredekség) teljes kifáradásig. A terhelés során több paraméter mellett a maximális oxigén felvételt is mértük. A DNS izolálás vénás vérből Quickgene izoláló kit segítségével történt, a genotipizálás PCR (Polymerase Chain Reaction) technológiával zajlott. Statisztikai analíziseinkhez Statistica 9.0 for Windows programot használtunk, a szignifikancia-szintet 5%-ban határoztuk meg. Eredmények: A teljes sportolói mintát tekintve 57%- ban az ACE D, 58%-ban az ACTN3 R allél dominált a lehetséges változatok közül. Csoportonkénti bontásban az arány közel azonos maradt ehhez, kivételt képzett a labdajátékok csoportja, ahol az ACE I és D allélok gyakorisága megegyezett. Az ACE I alléllel rendelkezőknél mért VO2max értékek alacsonyabbnak bizonyultak, mint a DD genotípusúak esetén, de szignifikáns különbség nem volt a két csoport között. Az állóképességi csoportban megvizsgálva ugyanezt, az I alléllal rendelkezők magasabb oxigénfelvételi értékkel bírtak, mint a DD homozigóta típusúak, azonban szignifikáns különbség a VO2max értékek között nem volt. A sportági jellegzetességek alapján kialakított öt alcsoportból négy csoport átlagos maximális oxigénfelvétele várakozásainknak megfelelően szignifikánsan különbözött egymástól. Összefoglalás: A csapatsportágak sokoldalú motoros jellegének megfelelően a genotípusos eloszlás ennél a csoportnál volt a legegyenletesebb, nem volt felfedezhető domináns genotípus, azonban az ACTN3 R allél előfordulása megelőzte a többi allél gyakoriságát (ACTN3 X, ACE I/D). Ebben a csoportban a mért VO2max értékek átlaga elmaradt a többi csoportétól, ami magyarázható azzal, hogy nem sportág specifikus a terhelés típusa, így nem volt képes a sportoló a saját élettani maximumáig teljesíteni. Az állóképességi csoportban a 9 legmagasabb VO2max értékből 7 ACE ID genotípussal rendelkező sportoló eredménye. Előbbi 9 sportoló közül kizárólag 1 nem rendelkezik az ACTN3 gén R alléljával. A teljes minta megvizsgálását követően látható, hogy a 9 leggyengébb VO2max értékhez tartozó ACTN3 genotípusok között is igen frekvens az R allél előfordulása, tehát az ACTN3 gén polimorfizmusok esetén nem találtunk bizonyítékot a genetikai háttér fokozott hatására. Kulcsszavak: allél, genetika, élsportoló 18 SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

17 A SPORT SZEREPE A KRÓNIKUS BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁBAN Bagyura Zsolt, Soós Pál, Pánics Gergely, Andrási Zoltán, Merkely Béla, Szelid Zsolt Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Tanszék TÁRKI, Budapest Háttér: A sport szerepét a krónikus betegségek kialakulásában nemzetközi eredmények bizonyítják. A magyar lakosság sportolási szokásairól és morbiditási adatairól azonban megbízható eredményeink jelenleg nincsenek. Módszerek: A Semmelweis Egyetem egy közép-magyarországi kisvárosban a 20. életévét betöltött felnőtt lakosságot célzó szűrési programot indított (Budakalászi Epidemiológiai Vizsgálat). A teljes felnőtt lakosságot (8.000 fő) megcélozó önkéntes alapú vizsgálat során egy részletes beteg anamnézist és egészségszociológiai kérdéseket vizsgáló kérdőíves mintavétel mellett orvosi eszközös vizsgálatokra kerül sor. A rizikóbecsléshez szükséges antropometriai mérések és non-invazív vizsgálatok (szívés carotis ultrahang, nyugalmi vérnyomás, boka-kar index) mellett a sportolásra vonatkozó anamnesztikus adatok felvétele is megtörténik. Eredmények: Ez év január közepéig 605 fő eszközös vizsgálatára került sor (átlag életkor: 48,9 év). Kóros BMI (>25kg/ m2) 446 fő (74%), emelkedett nyugalmi szisztolés vérnyomás 268 fő (44%), kóros HgbA1c 278 fő (45%), kóros LDL koleszterin szint 299 fő (49%) esetében igazolódott. A vizsgált lakosság átlagos 10-éves kardiovaszkuláris mortalitási rizikója 20,7%. Következtetések: A hazai lakossági minta szív- és érrendszeri rizikója meghaladja a fejlett európai országok rizikóértékeit. Mind a fiatalkorban végzett sport, mind a rendszeres aktív mozgás befolyásolhatja a krónikus betegségek kialakulását. A vizsgálat eredményei a Budakalász Epidemiológiai Vizsgálat keretében jöttek létre. Kulcsszavak: szűrés, rizikó, kérdőíves mintavétel A 2-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS SZEKUNDER PREVENCIÓJA A KOMPLEX HÁZIORVOSI ELLÁTÁS KERETÉBEN Dr. Gerzon László, Dr. Gerzonné Varga Marica MED KFT. A diabétesz kezelésének célja az érintett személyek életminőségének megfelelő biztosítása mellett a késői szövődmények lehető legteljesebb megelőzése, a már kialakult károsodások visszafordítása, progressziójuk lassítása. E célkitűzések csak holisztikus szemléletű, komplex, a keringési kockázati tényezők mindegyikének hosszú távú, célértékre történő kezelésével valósíthatóak meg. Jelen kutatásunk Kemecse város egyik háziorvosi praxisában került megvalósításra. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy egy kiválasztott, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő, túlsúlyos betegcsoportban képesek vagyunk e- egy 3 hónapos intenzív életmódprogram (intervenció) megvalósításával a testtömeg redukció elérésére, valamint a 2-es típusú cukorbetegség különböző paramétereinek javítására. A három hónapos vizsgálati időszak alatt két 20 fős csoportot vizsgáltunk illetve hasonlítottunk össze (aktív csoport, kontroll csoport). Az aktív csoportban a mozgás, diéta, edukáció és a motiváció fenntartása révén elért hatást vizsgáltuk az átlagos vérnyomásértékre, testtömegre, a haskörfogatra, a BMI-re és az átlagos HgA1c-re. A 3 hónapos intenzív életmód programunkkal képesek voltunk az aktív csoportban a vizsgált paraméterek egy részében: a BMI, a haskörfogat, a HgbA1c, az összkoleszterin, a SCORE értékek, statisztikailag megbízható mértékben kedvező irányú változását elérni. Véleményünk szerint a preventív szemléletű ápoló és háziorvos összefogásán alapuló, általuk megvalósított, alacsony költségigényű életmódprogram hatékony lehet a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek szekunder prevenciójában, ezáltal az életminőségük javításában, a szövődmények kockázatának csökkentésében. Kulcsszavak: 2-es típusú cukorbetegség, prevenció, mozgás SCOLI-FITT A SPECIFIKUS, SCOLIOSISRA ADAPTÁLT EDZÉSFORMA Horvát Krisztina Scolinea Gyógytorna, Budapest Cél: Az előadás célja Scoli-Fitt, a scoliosisos betegek számára speciálisan felépített új edzésforma bemutatása. A Scoli-Fitt program célja a csigolyadeformitás további rossz irányba fejlődésének akadályozása, a növekedési zónák kompresszió alóli felszabadítása a gerincoszlop mindhárom síkban történő fiziológiás egyensúlyba hozásával, majd stabilizálásával. A sport irány megjelenése a kezelésben nem kevésbé fontos vitálkapacitás javulást és fizikai erőnlét javulást céloz meg. Az átfogóan nézett scoliosiskezelés elsődleges célja a progresszióstopp, a görbület mértékének csökkentése, valamint a következményes tünetek, fájdalom kialakulási lehetőségének akadályoztatása és terapizálása, amit a sportolási lehetőségekbe is beépítünk. Nagy jelentőségű emellett a törzs deformációja következtében kialakult pszichés terhelés leépítése is. Módszer: A Scoli-Fitt a Schroth módszer alapelemeire épülő, funkcióspecifikus dinamizált rendszerrel célozza meg a scoliosis következményeként elváltozott gerincközeli és gerinctávoli struktúrák helyzetének, működésének helyreállítását. SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 19

18 A görbület folyamatos, akaratlagos aktív, valamint passzív felegyenesítése képez alapot egy megfelelő rotációs korrekció eléréséhez, valamint a progresszió akadályozásához is. A Schroth módszer egyik részelemével, a háromdimenziós légzéssel nem csak a légzésterápia, a cardiopulmonális rendszerre nézve a vitálkapacitás és a beszűkült tüdőterületek átlélegeztetési képességének növelése a fő irányvonal, hanem célzott csontos korrekció is. A korrekciók kiterjednek a görbületek felegyenesítésére, a rotációs komponens csökkenésére, a törzs-medence elcsúszások kompenzálására, valamint a légzésfunkció javítására. Eredmény: A Schroth terápiára épülő kezelések, edzések alatt a szemmel látható azonnali változások az úgynevezett megtartott dinamikus korrekcióval még jelentősebbé tehetők. Ez segíti az új, korrigált tartási érzet kialakulását, stabilizálódását és vonatkozik elsősorban a medence és a törzs eltéréseire. A Schroth elvek alapján felépített kezelés alatt látható, egyre erősödő korrekciókat érünk el. A hosszútávú (minimálisan három hónap, maximálisan több éves kontrollidőszakot átfogó) röntgenfelvételek ideális esetben (a javulási lehetőségek a gerinc adottságait által befolyásoltak) a görbületek felegyenesedését, az egyes szegmentumok transzlációjának, billenésének, rotációjának csökkenését mutatják a komplex terápia esetében. Következtetés: Az idiopathiás scoliosis kialakulásának okai mind a mai napig ismeretlenek számunkra. A gerinc és törzsdeformációkat magával hozó betegség kihatással van a somato-motoros, a pszichoszociális és a fizikai erőnlét területére is. A terápiával korrigált helyzet hosszabb ideig (hetek, hónapok) történő ismétlésével mind a külső, mind a scoliotikus belső testkép formálhatóvá válik. Az egyénre szabott korrekciók a terápiában csontos elemek által meghatározott irányok szerint történnek. Ezen korrekciók segítségével normalizálhatók a test egyensúlyviszonyai, megteremthetők a betegségben érintett izomzat optimális, a fiziológiáshoz közeli működésének feltételei, alapot adva ezzel a progresszió megelőzésének. A betegség fizikai erőnlétet, valamint a pszichés állapotot befolyásoló szerepe megköveteli a sportok jelenlétét a teljes értékű kezelésben. Amennyiben ezt a tevékenységet a korrekciós helyzetekben tudjuk végeztetni a pácienssel, az ő egyéni eltéréseinek figyelembe vételével, a sportolás alatt is képesek lehetünk a progresszió ellen hatni. Kulcsszavak: scoliosis, sportterhelés CARPAL BOSS ELŐFORDULÁSA SPORTOLÓKNÁL Kovács Rita, Szakács Noémi Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály, Budapest Bevezetés: A carpal boss ismeretlen etiológiájú csontos előboltosulás a csukló dorsalis oldalán, a II-es/III-as metacarpus bázis illetve a capitatum felett. Kiváltó okként szerepelhet többek között minor trauma, repetitív hyperextenziós trauma, perzisztáló csontmag. Anyag és módszerek: Az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályán 2007 és 2011 között 4 beteget (3 férfi, 1 nő) operáltunk carpal boss miatt. A betegeknél a II-es/ III-as CMC ízületben illetve a metacarpus bázis felett kemény tapintatú előboltosulás volt látható, ehhez társult az extenzióra fokozódó fájdalom és a mérsékelt extenziós mozgásbeszűkülés. Mindegyik beteg magas szinten sportolt, válogatott tornász, műugró, és 2 ökölvívó volt a páciensünk. A betegek átlagéletkora 22 év, panaszok átlagos megléte a műtét idején 5 hónap. Pontos oldalirányú röntgen felvételen jól látható volt a II-es/III-as metacarpus bázisa felett lévő exostosis illetve fragmentum. Két betegnél a röntgenvizsgálat mellett CT felvétel is készült, melyen szintén jól látható volt az exostosis illetve a fragmentum. Eredmények: Kezdeti eredménytelen konzervatív kezelést (tehermentesítés, fizioterápia, NSAID) követően műtétet végeztünk, mely során két esetben az exostosis levésése, két esetben pedig a különálló fragmentum eltávolítása történt. Műtét után rögzítést nem alkalmaztunk. A beavatkozást követően a betegek panaszai csökkentek, a fájdalom csökkent majd rövid időn belül teljesen megszűnt és a mozgásterjedelem is helyreállt. A műtétek során szövődményt nem észleltünk. Konklúzió: Extenziót korlátozó fájdalom és duzzanat esetén pontos oldalfelvétel segítségével a II-es/III-as metacarpus bázison exostosist illetve csontfragmentumot találhatunk. Minden betegünknél a csukló repetitív hyperextenzióját kiváltó sportág állt a háttérben. Konzervatív kezelés az irodalommal egybevágóan eredménytelen, az operatív eltávolítás jó eredményt hoz. Kulcsszavak: carpal boss, metacarpus, mozgásbeszűkülés MOZAIKPLASZTIKA A KÖNYÖKÍZÜLETI OSTEOCHONDRITIS DISSECANS KEZELÉSÉBEN: 10 ÉVES EREDMÉNYEK 3 SPORTOLÓNÁL Hidas Péter, Pavlik Attila, Szakács Noémi Országos Sportegészségügyi Intézet Bevezetés: Az ízületi porcfelszín károsodásának kezelése mind az orvos, mind pedig a beteg számára nehéz feladat. Könyökízületi osteochondritis dissecans szignifikánsan ritkább, mint térdízület esetében. Vizsgálatunkban fiatal sportolókban több mint 10 évvel ezelőtt a trochlea súlyos osteochondralis defektusa miatt végzett könyökízületi mozaikplasztika eredményeit mutatjuk be. Anyag és módszer: Az Országos Sportegészségügyi Intézetben 3 fiatal sportoló klinikai utánvizsgálatát végeztük el több mint 10 évvel a műtétet követően. Mindhárom betegnél a térdízület nem terhelő felszínéről származó graftokat ültettünk be a trochlea károsodott felszínére standard technikával. Mindhárom betegünket egy 13 éves tornásznő, egy 15 éves tornásznő és egy 25 éves aerobikos nőbeteg ezzel a módszerrel kezeltük. 20 SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

19 A preoperatív MRI vizsgálat mindhármuknál a capitulum humeri osteochondritis dissecansat mutatta. A műtét során 6.5 és 8.5 mm-es osteochondralis graftok beültetését végeztük el. Eredmények: A műtétet követően egyik alkalommal sem észleltünk szeptikus, illetve más szövődményt. A műtétet követően mindhárom betegünk sikeresen viszszatért a sportaktivitáshoz. Az utánvizsgálat során a Figgie és az Aarhusi egyetem pontrendszerét alkalmaztuk. Mindkét pontrendszerrel értékelve a betegek jó és kitűnő eredményeket mutattak. Az elkészített RTG és MRI vizsgálat a graft jó beépülését, kezdődő arthrotikus elváltozásokat és kongruens ízületi felszíneket mutatott. Összefoglalás: A mozaik plasztika, mint más ízületekben már bizonyítást nyert, a könyökízületben is jó lehetőség mély osteochondralis laesiok, mint például a Morbus Panner műtéti kezelésére. A beavatkozás sikere természetesen függ a megfelelő indikációtól, és a kíméletes műtéti technikától. Kulcsszavak: osteochondritis dissecans, könyökízület, mozaik plasztika AZ ULTRAHANG VIZSGÁLAT SZEREPE A VÉGTAGI LÁGYRÉSZ SÉRÜLÉSEK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN Dr. Nyizsnyánszki Anna 1, Dr. Halasi Tamás 2, Dr. Kovács Rita 2, Dr. Tállay András 2, Dr. Toman József 1 1: Országos Sportegészségügyi Intézet, Radiológiai Osztály, 2: Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály Bevezetés: Trauma során a csontok sérülése mellett vagy anélkül, sérülhet a környező izom- és ín állomány, a szalagrendszer, illetve az itt futó ér, és idegképletek. Az előadás célja a felsorolt lágyrész képletek közül elsősorban az ín állomány sérüléseinek ultrahang diagnosztikájának bemutatása.. Módszer, eredmények: A lágyrészsérülések jelentős része fizikális vizsgálattal diagnosztizálható. Bizonyos esetekben azonban részben diagnosztikus célból, társsérülések kimutatásához, esetleges differenciál diagnosztikai problémák tisztázásához szükségessé válhat kiegészítő képalkotó vizsgálat elvégzése is. Napjainkban a lágyrész képalkotó diagnosztika jelentős részben MR vizsgálatot jelent ismert előnyei miatt: kiváló anatomiai és térbeli felbontás, teljes keresztmetszeti ábrázolás. Mikor és miért alkalmazhatjuk az ultrahang vizsgáló módszert az egyéb modalitásokkal szemben: MR.kontraindikáció, nincs sugár terhelés, nincs szükség kontrasztanyag adásra, minden egészségügyi intézményben hozzáférhető. Mit várunk az UH vizsgálattól: az elváltozás kimutatása, követéses vizsgálat, kontroll vizsgálat, Doppler mód, dinamikus vizsgálat. Következtetés: Megfelelő indikáció alapján az ultrahang vizsgálat hasznos módszer a lágyrész sérülések képalkotó diagnosztikájában mind akut mind krónikus elváltozások kimutatása esetén. Minden más modalitás statikus vizsgáló módszer, míg az ultrahang vizsgálat funkcionális, dinamikus vizsgálatra is lehetőséget nyújt. Kulcsszavak: ultrahang, lágyrész sérülés PERONEUS-ÍN LUXATIO MŰTÉTI KEZELÉSE Halasi Tamás, Toman József, ifj. Halasi Tamás Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest Célkitűzés: A peroneus-inak luxacioja ritka, de többnyire műtéti kezelést igénylő elváltozás. Sportolóknál gyakoribb, mint normál populációban, feltehetően a bokasérülések nagy száma miatt. Az előadás célja a műtéti kezelés módszereinek és eredményeinek ismertetése. Módszer: Az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályán január 1-től március 1-ig 24 esetben történt műtét panaszt okozó peroneus-luxatio miatt, ebből 16 esetben retinaculum rekonstrukció, 5 esetben periosteum-lebeny plasztika, 3 esetben csontos gátképzés. A betegek átlagéletkora 30,5 (15-52) év, közülük 19 férfi és 5 nő, 15 versenysportoló, ebből 3 élsportoló volt. Az utánvizsgálati idő átlagosan 5 (1-10) év volt. Eredmények: Reluxatio 2 esetben fordult elő. Mozgáskorlátozottság, ínletapadás nem volt. Szövődmények: egy felszínes sebgyógyulási zavar és egy mély infekció. A sportba 13 beteg visszatért, a sportterhelés megkezdése sportágtól függően 8-12 hét volt. Következtetések: Akut esetben a konzervatív kezelés sikertelensége után, krónikus eseteknél mindig műtét indokolt. A peroneus-retinaculum rekonstrukciója az elsőként javasolt módszer. Kulcsszavak: peroneus-ín, luxatio, rekonstrukció EGY VILÁGBAJNOK JUNIOR SNOWBOARD VILÁGBAJNOKUNK RITKA SÉRÜLÉSE ÉS MŰTÉTI MEGOLDÁSA Veres Róbert, Tállay András Országos Sportegészségügyi Intézet Esetismertetés: A téli sportok Magyarországon sajnos nem tartoznak a legsikeresebb sportágaink közé. Az elmúlt év nagy sikerét jelentette, hogy fiatal versenyzőnőnknek világbajnoki aranyérmet sikerült szerezni. Sajnálatos módon a sikert követően 1 héttel elülső keresztszalag szakadást szenvedett el, melynek sikeres pótlására korai halasztott módon a sérülést követő hatodik hé- SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 21

20 ten az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályán került sor. A sikeres visszatérést követően talán túlzott edzői nyomás hatására a megszokottnál másfélszer hosszabb, 25 méteres ugratón versenyzett világbajnokunk. A korai, kb. 4 méter magasból történő landolás miatt L III kompressziós csigolyatest törést szenvedett el. A primer CT felvételek kielégítő helyzete a két hetes kontroll idején valamelyest romlott, ezért a szerző kyphoplastica mellett döntött, melyet a sérülést követőn a Honvéd kórház idegsebészeti osztályán el is végzett. A műtétet követően 1 héttel készített CT felvételek a csigolyatest megfelelő helyreállítását mutatták, így 2 hét gyógytornát követően versenyzőnk a sérüléstől számított hatodik héten újra kezdhette az edzéseket. A minimális invazivitással járó kyphoplastica jó megoldást jelent sportolóknál a korai és biztonságos visszatéréshez. Kulcsszavak: csigolyatörés, kyphoplastica A PATELLOFEMORALIS ÍZÜLET RENDELLENESSÉGEI ÉS AZOK RADIOLÓGIAI ELTÉRÉSEINEK VIZSGÁLATA SPORTOLÓKNÁL Soós Etelka, Nyizsnyánszki Anna, Halasi Tamás, Tállay András Országos Sportegészségügyi Intézet Fiatal sportoló beteganyagunkban kiemelkedő számban fordulnak elő a patellofemoralis problémák. A patellofemoralis fájdalom szindróma mellett patella lateralizáció, subluxatio és ficam is jelentős számban fordul elő. Az előadás célja, hogy a klinikailag leggyakrabban mért paraméter, a Q-szög mellett meghatározza a patella billenését is, és ezen értékeket a hagyományos axiális röntgenfelvételeken mérhető szögértékekkel (sulcus-szög, patella billenési szög, TT-TG érték) összehasonlítsa. Kulcsszavak: patellofemoralis ízület, sulcus-szög, patella billenés ROTÁCIÓS TÉRDSTABILITÁS MÉRŐMŰSZERÉNEK BEMUTATÁSA Knoll Zsolt Kastélypark Klinika Tata Anyag-módszer: a két köteges LCA pótlás műtéti technika eredményességének igazolására kívántunk kifejleszteni egy egyszerű készüléket melynek használata a napi rutinban egy ortopéd rendelőben is hasznára lehet a kontroll vizsgálatot végző szakembernek. A készülék ülő helyzetben vizsgálja mindkét térd ki- és berotációs szög nyilását melyet egy erőmérővel összekapcsolva a kapott értékek összevethetőek mind az ellenoldali végtag, mind más betegek eredményeivel. A készülék tudományos kutatásokhoz is használható, jól kiegészíti az A-P irányú instabilitás mérésére rutinszerűen alkalmazott KT-1000 illetve Rolimeter készülékeket. Eredmények: a készülék segítségével a térd berotációs nyilásszög vizsgálatok mutatják, hogy az egészséges térdekhez képest az LCA szakadt térdekben 20 fok kóros nyílás alakul ki a sérülést követően. Transztibiális pótláskor ez az érték átlagban 10 fokkal csökken. A Double-Bundle LCA pótlást követően ez az érték az intakt térd nyilásszög értékére csökken vissza. Ajánlás: A térdizületi rotációs stabilitást vizsgáló eszköz érzékenysége alkalmas a különböző LCA pótlás technikák eredményességének utánvizsgálatára. Kulcsszavak: kétköteges LCA pótlás, rotációs nyílásszög ELÜLSŐ KERESZTSZALAG PÓTLÁS UTÁNI TÉRDÍZÜLETI STABILITÁS VIZSGÁLATA STATIKUS ÉS DINAMIKUS EGYENSÚLYI PARAMÉTEREK ALAPJÁN Dr. Horváth Ádám 1, Dr. Mintál Tibor 2, Dr. Molics Bálint 3 1: Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Mozgásszervi Sebészeti Intézet Balesetsebészeti és Kézsebészeti Tanszék 2: Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Mozgásszervi Sebészeti Intézet Sportsebészeti tanszék 3: Pécsi Tudományegyetem Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Háttér: Az utóbbi években a térd elülső keresztszalag pótlások száma növekvő tendenciát mutat és a beavatkozással szembeni elvárások mind a betegek, mind a sebészek, gyógytornászok részéről egyre növekednek. Fontos a mozgástartomány és az izomerő helyreállítása, illetve a stabilitás és a propriocepció visszaállítása. A műtéti technika mellett elengedhetetlen tényező a megfelelő rehabilitáció alkalmazása, hogy a betegek mihamarabb visszatérhessenek a sérülés előtti életvitelükhöz, munkájukhoz illetve a sportaktivitáshoz. Célkitűzés: Semitendinosus ínnal pótolt elülső keresztszalag műtétet követő, proprioceptív tréninget is magában foglaló rehabilitáció utáni felmérést végeztünk, statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterek alapján, összehasonlítva az ép és érintett végtagokat. Módszer: Az intézetünkben között 20 semiten dinosus ínnal történt elülső keresztszalag pótláson átesett sérültet vizsgáltunk. Átlag életkor 35 év, 15 férfi és 5 nő. A műtétet követően átlag 12 hétig proprioceptív tréninget is magában foglaló gyógytornát végeztek. A felmérést Bretz típusú stabilométer segítségével végeztük, az így nyert adatokat táblázatban rögzítettük és 2 mintás T próbával elemeztük azokat. Eredmények: A feldolgozott adatok alapján nem találtunk szignifikáns különbséget az ép és érintett láb dinami- 22 SPORTORVOSI SZEMLE ÉVFOLYAM, 1. SZÁM