TÁJÉKOZTATÓ A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KÉPVISELŐI RÉSZÉRE

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KÉPVISELŐI RÉSZÉRE Kiadja: Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala 2006.

2 2 A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ KIEMELTEN FONTOS JOGSZABÁLYOK 1. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény (Nek.tv.) 2. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) 3. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény (Ptv.) 4. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló évi XCVI. törvény (Ökjt.) 5. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) 6. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 7. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet B E V E Z E T Ő A Magyar Köztársaság Alkotmánya deklarálja, hogy a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, s biztosítja számukra a közéleti szereplést, kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát és az anyanyelvű oktatást. A kisebbségek alapjogai - a szintén alkotmányos szinten biztosított - kisebbségi önkormányzatok megalakításával és hatékony működtetésével megfelelően biztosíthatók. A kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek szabályozási keretét a őszén átfogóan - módosított nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.) adja. A Nek.tv. rögzíti, hogy a kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete, a törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával. E törvény szabályozza az önkormányzatok létrehozásának módját, azok jogait, kötelezettségeit, működési feltételeiket, kapcsolataikat az állam szerveivel. A kisebbségi önkormányzati feladatok csoportokra bonthatók, attól függően, hogy a jogszabály milyen keretet szab az önkormányzati hatáskörnek. A kisebbségi önkormányzat költségvetését és zárszámadását önállóan - határozattal - állapítja meg, a települési önkormányzat által biztosított források, az állami támogatás, esetleg saját forrás, valamint a kisebbségi önkormányzatok által ellátandó feladatok és ezekhez kapcsolódó kiadások figyelembevételével.

3 3 A kisebbségi önkormányzatoknak saját hatáskörben ellátandó feladata a szervezeti és működési rendről szóló határozat megalkotása, nevének, jelképeinek meghatározása. Dönthet kitüntetések alapításáról is, természetesen ez esetben az odaítélés feltételeiről és szabályairól is rendelkeznie kell. Meghatározhatja a helyi ünnepeket, figyelembe véve az általa képviselt kisebbség szokásait, hagyományait. Az önkormányzati feladatellátással kapcsolatos feladatkörök (nyelvápolás, hagyományőrzés; kisebbségi rendezvények szervezése, kiadványok létrehozása, terjesztése; kiállítások, műsorok, összejövetelek szervezése, finanszírozása; más települési, területi és az országos önkormányzatokkal való kapcsolattartás, a kisebbségi közösséghez tartozók egyéni és kollektív jogainak védelme, állami és önkormányzati szervekkel és intézményekkel való kapcsolattartás stb.) teljesítése, teljesíthetősége a kisebbségi önkormányzat rendelkezésére álló források nagyságától függ. A kisebbségi önkormányzatok is szabadon társulhatnak más önkormányzattal, elősegítve a kisebbségekhez kapcsolódó feladatok hatékonyabb megoldását; továbbá az önkormányzat csatlakozhat társadalmi szervezetekhez, egyesületekhez. A módosított Nek.tv. a kisebbségi joggyakorlással összefüggő egyetértési jog gyakorlásához (kisebbséget érintő önkormányzati rendelet megalkotása, kisebbségi intézmény vezetőjének kinevezése stb.), valamint a kisebbségi önkormányzati testületi működés feltételeinek megteremtéséhez törvényi garanciát határoz meg azzal, hogy a települési önkormányzatok mulasztása esetén a kisebbségi önkormányzat soron kívüli vizsgálat lefolytatását kérheti a törvényességi ellenőrzési jogkört gyakorló közigazgatási hivatal vezetőjétől. A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALVEZETŐ TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI JOGKÖRE A közigazgatási hivatalvezető kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó törvényességi ellenőrzési jogkörét a Nek.tv. X. fejezete határozza meg. A közigazgatási hivatal vezetője az Ötv. és Nek.tv. alapján az illetékességi területén működő valamennyi helyi önkormányzat, továbbá az országos kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ellátja. E jogkörében vizsgálja, hogy az önkormányzatok szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, döntései (határozatai és rendeletei), valamint szervei (bizottságai, polgármestere vagy elnöke, részönkormányzata, társulása) döntései megfelel-e a jogszabályoknak. Ahhoz, hogy a hivatalvezető e feladatának eleget tehessen, valamennyi képviselőtestületi ülés, bizottsági ülés jegyzőkönyvének, valamint az ülések előterjesztéseinek áttekintésére szükség van. Ezért rögzíti a Nek.tv. 30/F. (2) bekezdése, hogy az elnök

4 4 a kisebbségi ülésről készült jegyzőkönyveket az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének, aki azt 5 napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak. Ennek megfelelően a kisebbségi önkormányzat elnökének kell gondoskodni arról, hogy az ülések jegyzőkönyvei időben eljussanak a jegyzőhöz. A jegyző így tud eleget tenni törvényi kötelezettségének. A Nek.tv. 60/J. -a alapján a közigazgatási hivatal vezetője, amennyiben az önkormányzat működésében jogsértést észlel, úgy törvényességi ellenőrzési jogkörében - határidő kitűzésével - felhívja az érintett önkormányzatot, vagy az önkormányzat szervét a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni. Ha a megadott határidőn belül nem történt intézkedés, vagy az érintett a felhívásban foglaltakkal nem értett egyet, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti: a) a jogszabálysértő határozat bírósági felülvizsgálatát, b) a kisebbségi önkormányzat testületének összehívását a törvénysértés megszüntetésére, c) a testület elnöke, elnökhelyettese felelősségének megállapítását. A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a kisebbségi önkormányzat ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani. A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzése során törvényességi ellenőrzési tapasztalatai alapján a kisebbségi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél. A törvényességi felhívás elfogadása esetén akkor jár el jogszerűen az önkormányzat, ha megadott határidőn belül a jogellenes határozatot hatályon kívül helyezi vagy a jogszabályi előírásoknak megfelelően módosítja, illetve jogsértő mulasztását pótolja. Nem elegendő az újabb jogszerű döntés meghozatala, azzal egyidejűleg a törvénysértő határozat hatályon kívül helyezéséről is dönteni kell. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Nek.tv. 30/C. (3) bekezdése szerint a kisebbségi önkormányzat - át nem ruházható hatáskörében dönt szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy felülvizsgálatáról, módosításáról az alakuló ülést követő 3 hónapon belül. Az újonnan megalakuló kisebbségi önkormányzatoknak természetesen új SzMSz-t kell alkotniuk, de a korábban már létező, csupán a képviselő-testület összetételében változott kisebbségi önkormányzatok kétféle megoldás közül választhatnak; határozattal módosíthatják a korábbi SzMSz-t vagy új SzMSz-t alkotnak. A felülvizsgálat, illetve módosítás során figyelembe kell venni azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek az SzMSz kötelező tartalmát meghatározzák. Vannak

5 5 továbbá olyan szabályok, amelyeket a törvény szó szerint nem tesz az SzMSz kötelező tartalmi elemévé, azonban vagy a szövegösszefüggések miatt, vagy a törvény által megkívánt cél érdekében ajánlatos az SzMSz-ben rendelkezni azokról. A felülvizsgálat, illetve módosítás során figyelembe veendő fontosabb szabályok és javaslatok a következők: 1. Nekt.tv. 30/C. (3) bekezdés a) pontja szerint a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörben, minősített többséggel dönt az SzMSz-ről. 2. A helyi kisebbségi önkormányzat feladatának meghatározása, a törvényben foglalt kötelező és önként vállalt feladatok megnevezése. 3. A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök és a hatáskör átruházására vonatkozó szabályok (Nek.tv. 30/C., 60., 60/A. (3) bekezdés) 4. A rendes és a rendkívüli képviselő-testületi ülések összehívásának rendje (Nek.tv. 30/E. ) 5. Eljárási szabályok arra az esetre, ha a képviselő-testület nem határozatképes. 6. Az elnöki és elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére rendelkezni kell arról, hogy ki jogosult a testület összehívására és vezetésére (Nek.tv. 30/N. (2) bekezdés) 7. A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívottak rögzítése. Az Ötv. 8. (5) bekezdése szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. (Ötv. 8. (5) bekezdés, 12. (7) bekezdés) 8. A képviselő-testületi ülés nyilvánosságának biztosítására vonatkozó szabályok (Nek.tv. 30/E. (2) bekezdés.) 9. Munkaterv, munkaprogram összeállításának szabályai. A képviselő-testületi ülés napirendjének meghatározása a munkaterv, munkaprogram alapján, illetve az ettől való eltérés, a rendkívüli testületi ülések napirendjére vonatkozó szabályozás. 10. Ha a képviselő-testület a képviselője számára biztosítja a napirend előtti felszólalás, képviselői kérdés, interpelláció jogintézményét, akkor ezek szabályait, a válasz elfogadása, el nem fogadása esetén követendő eljárás módját szabályozni kell. 11. Sem az Ötv., sem a Nek.tv. nem mondja ki az előterjesztések írásbeliségét, de az SzMSz-ben célszerű minimálisra szorítani a szóbeli előterjesztések lehetőségét. Bevált gyakorlat szerint az írásban kiküldött előterjesztéshez az előterjesztő (a napirend előadója) szóbeli kiegészítést, szükség esetén módosításokat is tehet, ezután célszerű - amennyiben az előterjesztő nem a bizottság - az illetékes bizottsági véleményeket ismertetni. Az előterjesztés és a bizottsági vélemények ismeretében jó, ha a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel abban az esetben, amikor az előterjesztés nem elég érthető. A kérdésekre adott válaszokkal csökkenteni lehet a tartózkodó, illetve nem szavazó képviselők arányát.

6 6 A kérdések és válaszok után lehet a vitát megnyitni. A hozzászólásokat időbelileg és számszerűségében lehet korlátozni, azonban a képviselői jogokat sérti az a gyakorlat, ha az elnök a napirend feletti vitát berekeszti úgy, hogy további képviselői hozzászólást nem engedélyez. 12. A határozathozatal szempontjából igen lényeges a titkos szavazás és a név szerinti szavazás rendjének (Nek.tv. 30/G. ) az SzMSz-ben történő szabályozása. 13. Célszerű szabályozni az előterjesztéssel, határozati javaslattal kapcsolatos módosító indítványokról történő döntés mechanizmusát, a szavazás összegzésére vonatkozó előírásokat. 14. Az önkormányzat döntésének megjelölésénél figyelembe kell venni a jogalkotásról szóló évi XI. törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987.(XII. 29.) IM rendelet előírásait, és ezeknek megfelelően az SzMSz-ben szabályozni kell a döntések megjelölését. 15. A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. A törvény szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy az SzMSz-ben meg kell határozni az ülések számát. Célszerű meghatározni havi ütemezését, lehetőség szerint előre - legalább utalásszerűen (pl. minden hónap második szerdája) - az időpontját. A rendkívüli ülések külön szabályozása esetén figyelembe kell venni még az Nek.tv. 60/J. (2) bekezdés b) pontjában a közigazgatási hivatal vezetőjének biztosított törvényi felhatalmazást is. 16. A Nek.tv. 30/H. (3) bekezdése egyféle minősített többséget ismer, mely a megválasztott képviselők több mint a felének "igen" szavazatát jelenti. Minősített többséget más módon meghatározni nem lehet. 17. A Nek.tv. 30/K. -a rögzíti a képviselő jogait, amelyek szabályozása az SzMSzben nem kötelező. Amennyiben azonban a képviselő-testület úgy dönt, hogy a képviselői jogokat szabályozza, úgy két kérdéskört kell figyelembe vennie: a. A képviselői egyenlőség törvényi szabályát, tehát a képviselők közötti megkülönböztetésnek semmiféle jogi alapja nem lehet. b. A jogaival élni kívánó képviselő által is követendő szabályokat az SzMSz-ben rögzíteni (pl. milyen formában kérje a hozzászólás csatolását a jegyzőkönyvhöz, hogyan lehet az interpellációt benyújtani stb.) 18. A kisebbségi önkormányzatok bizottságot (bizottságokat) hozhatnak létre. A törvényi szabályozás a bizottságok részére előkészítő és végrehajtást ellenőrző feladatot határoz meg. A bizottságok az önkormányzati szervezet igen fontos részei, működésük a képviselő-testület működéséhez nagyon hasonló, általában a képviselő-testületre vonatkozó szabályok alkalmazásának elrendelése mellett néhány külön szabály megalkotása velük kapcsolatban elkerülhetetlen. A képviselő-testület tehát az SzMSz-ben határozza meg bizottságainak elnevezését, létszámát (vagy a bizottsági létszám maximálását) és azokat az eljárási szabályokat, melyek a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályoktól eltérnek.

7 7 A bizottságok feladatkörét és az átruházott hatásköröket már célszerűbb az SzMSz mellékleteként szabályozni. Gyakorlati tapasztalat mutatja, hogy meghatározott célra vagy meghatározott időre szükség lehet külön ideiglenes vagy ad-hoc bizottság létrehozására. Az ezek kialakítására és megválasztására vonatkozó helyi szabályozást is indokolt az SzMSz-ben rögzíteni. 19. A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyben az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést tehetnek fel, illetve javaslatokkal élhetnek (Nek.tv. 30/I. ). A képviselő-testületi üléstől eltérő szabályokat, a közmeghallgatás során követendő eljárást célszerű szintén az SzMSz-ben meghatározni. 20. A Nek.tv. módosítása és a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó törvényi rendelkezés alapján a kisebbségi önkormányzatok nem jogosultak tanácsnoki tisztség létrehozására. Ennek megfelelően a korábbi tanácsnoki pozíciókat meg kell szüntetni, és az SzMSz tanácsnokokra vonatkozó rendelkezéseit a felülvizsgálat során hatályon kívül kell helyezni. Az SZMSZ mintát az 1. számú melléklet tartalmazza. A minta természetesen nem kötelező érvényű, hanem javaslatjellegű, az tovább bővíthető, illetve szűkebb tartalmú határozat is alkotható a kérdésben. A JEGYZŐKÖNYVEK FORMAI, TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Nek.tv. 30/F. -a alapján a képviselő-testület és bizottság valamennyi üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, ennek elkészítéséért és tartalmáért az elnök felelős. A jegyzőkönyvet a kisebbség nyelvén és magyar nyelven, vagy kizárólag magyar nyelven kell készíteni. A két nyelven készített jegyzőkönyv közül a kisebbség nyelvén készült jegyzőkönyv tekintendő hitelesnek. Az SzMSz-ben rendelkezni kell arról a kérdésről, hogy milyen nyelven készül a jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - megjelent testületi tagok és meghívottak nevét, - a tárgyalt napirendi pontokat, - a tanácskozás lényegét (az SzMSz-ben a testület előírhatja szó szerinti jegyzőkönyv készítését is) - a szavazás számszerű eredményét (igen, nem és tartózkodó szavazatok száma) - a hozott döntéseket, amely a kisebbségi önkormányzat esetén kizárólag határozat. A határozatból egyértelműen ki kell derülnie a döntés lényegének.

8 8 Amennyiben a határozat csupán hivatkozik valamely előterjesztési anyagra, úgy annak csatolása a jegyzőkönyvhöz elengedhetetlen. A jegyzőkönyvet az elnök és a testület által - a képviselők közül - kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv-hitelesítő személyének meghatározása történhet esetileg, az ülés kezdetén, de lehetőség van arra, hogy a hitelesítéssel összefüggő személyi kérdéseket az SzMSz-ben rögzítse a testület. Az elnök a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének, aki azt 5 napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak. A kisebbségi önkormányzat testületi ülésére készült előterjesztések és jegyzőkönyvek - a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével bárki által megtekinthetőek. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, azonban a külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvek megküldése helyett nem elegendő a kivonat és az emlékeztető. Több esetben előfordul, hogy a döntések csupán utaltak valamely más irat, előterjesztés és melléklet anyagára, tehát tartalmukban nem tekinthetők érdeminek. A döntések szövegét, a határozat konkrét tartalmát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben, nem elegendő az utaló tartalmú döntés, mivel ezek utólagos értelmezése, ellenőrizhetősége és számonkérhetősége kérdéses. Komoly probléma a határozatok alakiságára vonatkozó jogszabályok figyelmen kívül hagyása a határozatok rögzítése során. Szeretnénk felhívni a testületek figyelmét arra, hogy az év elejétől a határozatok számozását elölről, vagyis 1-es sorszámmal kell kezdeni. Abban az esetben, ha a határozat tartalmát annak terjedelme vagy egyéb ok miatt az önkormányzat nem jegyzőkönyvben rögzíti, azt mindenképpen mellékletként kell csatolni a jegyzőkönyvhöz. Ha a képviselő szó szerint kéri rögzíteni hozzászólását, akkor függetlenül a hozzászólás tartalmától azt megfelelően rögzíteni kell, amely feladat végrehajtásának ellenőrzéséről is az elnöknek kell gondoskodnia, mivel ő felel a jegyzőkönyvek elkészítéséért. Jegyzőkönyv mintát a 2.számú melléklet tartalmaz. 1. Tiszteletdíj KÉPVISELŐK JUTTATÁSAI

9 9 A módosított Nek.tv. 30/Q. -a meghatározza a kisebbségi önkormányzatok tisztségviselőinek és képviselőinek tiszteletdíjára vonatkozó keretszabályokat. A törvény szabályai szerint a testület az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának - a települési kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére - tiszteletdíjat állapíthat meg, az alábbi szabályok figyelembevételével: 1. Az elnök tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa. A köztisztviselői illetményalap összegét a mindenkor hatályos költségvetési törvény állapítja meg. 2. Az elnökhelyettes esetében nem érheti el az elnök részére megállapított összeget. 3. Bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 30 %-ánál. A testületnek viszont álláspontunk szerint lehetősége van arra, hogy a bizottsági elnöki és bizottsági tagi funkció között differenciáljon, ám kizárólag a törvényi keretek között. (Pl. a bizottsági elnök tiszteletdíját az elnök tiszteletdíjának 30 %-ában, míg a bizottsági tag tiszteletdíját 20 %-ában határozza meg a képviselő-testület.) 4. A kisebbségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb az elnök tiszteletdíjának 25 %-ánál. 5. Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíját a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete összegszerűen állapítja meg. Példa: A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény 59. (1) bekezdés b) pontja szerint a köztisztviselői illetményalap április 1-jétől forint, ennek megfelelően jelenleg a kisebbségi önkormányzatnál megállapítható legmagasabb tiszteletdíjak: Elnök: Ft (3 X Ft) Elnökhelyettes: Ft (nem érheti el az elnök tiszteletdíját) Bizottság elnöke, tagja: Ft (az elnöki tiszteletdíj 30 %-ánál nem lehet magasabb összeg) Képviselő: Ft (az elnöki tiszteletdíj 25 %-ánál nem lehet magasabb összeg) A területi kisebbségi önkormányzatok tiszteletdíjára vonatkozó szabályokat a Nek.tv 30/T. -a határozza meg. Esetükben az elnöknek megállapítható legmagasabb tiszteletdíj a köztisztviselői illetmény hatszorosa, egyebekben az arányok ugyanazok, mint a települési kisebbségi önkormányzatoknál (elnökhelyettes tiszteletdíja nem érheti el az elnökét, bizottsági elnöknek és tagnak az elnök tiszteletdíjának legfeljebb 30 %-a, képviselőnek pedig legfeljebb 25 %-a állapítható meg). 2. Természetbeni juttatás

10 10 A Nek.tv. 63. (1) bekezdése szerint a törvényben nem szabályozott kérdésekben a kisebbségi önkormányzatokra megfelelően alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra, helyi önkormányzati képviselőkre, polgármesterekre és helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat. Az Ötv. 20. (2) bekezdése a tiszteletdíj megállapítása mellett lehetőséget ad a törvényi keretek között természetbeni juttatás megállapítására. A törvényi kereteket a Ptv a határozza meg. A képviselő-testület a képviselőt és a bizottság nem képviselő-testületi tagját a következő természetbeni juttatásban részesítheti: a) az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet, amelynek pénzbeli kifizetésére október 1-jétől nincs lehetőség b) önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele, a közüzemi szolgáltatások kivételével, c) a képviselői tevékenységet segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése. A természetbeni juttatás mentes a személyi jövedelemadó fizetése alól. A tiszteletdíjat és a természetbeni juttatást a kisebbségi önkormányzat határozatában csökkentheti, illetve megvonhatja. A Ptv. 17. (2) bekezdése a csökkentés és megvonás kereteit az alábbiak szerint állapítja meg: a képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható. A képviselő-testület tehát a fenti keretek között jogosult (de nem köteles) szabályozni a tiszteletdíj csökkentésére és a természetbeni juttatás megvonására vonatkozó részletes szabályokat, e körben az alábbi kérdések rendezése mindenképpen javasolható. 1. A képviselői kötelezettségszegés esetei (pl. meghatározott számú testületi ülés elmulasztása, a képviselő-testület által meghatározott feladat el nem végzése, a képviselő-testület megbízás nélküli képviselete stb.). A kötelezettségszegések meghatározása azonban nem lehet túlságosan elvont, absztrakt, mivel az sérti a jogbiztonság alkotmányos követelményét, és jogalkalmazói visszaélésre adhat okot 2. A tiszteletdíj csökkentése mértékének meghatározása, akár az egyes kötelezettségszegés tekintetében differenciálva, mely azonban nem haladhatja meg a 25 %-os mértéket. 3. A csökkentés, elvonás időtartamának meghatározása, legfeljebb 12 hónapra. 4. Lehetőség van az ismételt kötelezettségszegésre való tekintettel az első kötelezettségszegés enyhébb fokú szankcionálására, és csak a többszöri kötelezettségszegés esetén élni a jogszabályban megállapított csökkentési, megvonási lehetőséggel. 5. Eljárási kérdések rendezésére is van e körben lehetőség, ki indítványozhat, milyen formában, előzetes bizottsági döntés szükséges-e stb.

11 11 Költségtérítés A Ptv ának megfelelő alkalmazásával a kisebbségi önkormányzat tagjai költségtérítésre jogosultak. Az elnöknek az elnöki tisztsége ellátásával összefüggő, a képviselőnek a képviselőtestület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését az elnök engedélyezi. Az elnököt és elnökhelyettest - választásuk szerint - költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke - a képviselő-testület döntése alapján az elnök tiszteletdíja %-ának megfelelő összeg. Az elnökhelyettes esetében a költségátalány mértéke a tiszteletdíja %-ának megfelelő összeg. Amennyiben az elnök kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékéről a képviselő-testület a következő ülésén köteles határozni. Ha a képviselő-testület bármely okból nem hoz határozatot, az elnököt a képviselő-testület ülésének napjától a határozat meghozataláig a költségátalány meghatározott minimális összege (20 és 10 %) illeti meg. Nincs azonban lehetőség arra, hogy a képviselői munka kapcsán felmerült költségek megtérítésére a képviselőknek havonta rendszeresen kifizetendő, fix összegű átalányt állapítson meg a testület, továbbá arra sem, hogy a költségtérítést kötelezettségszegésre hivatkozással megvonja, illetve korlátozza. KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSE, GAZDÁLKODÁSA, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Az államháztartási szabályok alkalmazása Az Áht. 5. -a kimondja, hogy a helyi önkormányzat költségvetése és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése az államháztartás helyi szintje. Tehát a kisebbségi önkormányzatok az államháztartás részét képezik, költségvetési gazdálkodást folytatnak, feladataik végrehajtása érdekében előirányzott bevételeik beszedéséről és kiadásaik teljesítéséről az éves költségvetési terv szerint gondoskodnak. A települési önkormányzatok számára a gazdálkodással összefüggően az Áht.-ben és a végrehajtási rendeletekben előírt határidők, melyek értelemszerűen kötelezően betartandók a kisebbségi önkormányzatok számára, illetve már azt megelőzően végre kell hajtaniuk a rájuk háruló feladatot: Költségvetési koncepció: a települési önkormányzat képviselő-testületének a polgármester november 30-ig nyújtja be a koncepciót, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében december 15-ig.

12 12 Költségvetési rendelet: a polgármester február 15-ig nyújtja be a rendelettervezetet a képviselő-testületnek. Beszámoló a féléves gazdálkodásról: szeptember 15. a képviselő-testület elé terjesztés határideje. Zárszámadás: a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjesztendő a képviselő-testület elé. Az Áht a értelmében megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a polgármesteri hivatal, a 68. (3) bekezdés szerint a helyi kisebbségi önkormányzatnak a települési önkormányzattal együttműködési megállapodásban kell rögzítenie a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos részletes szabályokat és eljárási rendet. Az Ámr. 29. (10) bekezdése alapján ezen megállapodás tartalmazza az egyes, önkormányzatokra vonatkozó határidőket is annak érdekében, hogy a helyi önkormányzat számára a jogszabályokban előírt kötelezettségek határidőben teljesíthetőek legyenek. Az Ámr. a megállapodások megkötésének kötelező határidejét is megállapítja, amely január 15.; a módosítási lehetőség szintén évente január 15-ig áll fenn. A megállapodás megkötése azért is fontos, mivel a vonatkozó szabályok szerint a települési önkormányzat köteles beépíteni költségvetésébe a kisebbségi önkormányzat költségvetését, továbbá vezetni a kisebbségi önkormányzat számviteli nyilvántartásait is. Az együttműködési megállapodás célszerűen az alábbiakat tartalmazza: A költségvetési koncepcióval kapcsolatos feladatok A költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendje A költségvetési előirányzatok módosításának rendje A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje (kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés) Államháztartási információszolgáltatás Pénzügyi ellenőrzés A költségvetési koncepcióval kapcsolatos feladatok A polgármester november 30-ig nyújtja be a képviselő-testületnek a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót, melyhez csatolni kell a kisebbségi önkormányzat véleményét. Így ezt megelőzően a jegyző, illetve az által kijelölt személy áttekinti a kisebbségi önkormányzat elnökével a kisebbségi önkormányzat következő évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait. A költségvetési koncepció elfogadása után a települési önkormányzat tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatot a költségvetési koncepciónak a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről.

13 13 A költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendje Az Áht. előírásai alapján a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének elfogadását, valamint az előirányzatok évközi megváltoztatását a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete önálló határozatban köteles megállapítani. Egyidejűleg a települési önkormányzat költségvetési rendeletének elkülönítetten, kiemelt előirányzatonkénti részletezésben kell tartalmaznia a kisebbségi önkormányzatok költségvetését (a kisebbségi önkormányzat saját költségvetéséről szóló határozata alapján). A települési önkormányzat költségvetésében ezen előirányzatok kizárólag a kisebbségi önkormányzat határozata alapján változtathatók, illetve változtatandók meg. A kisebbségi önkormányzatnak biztosítania kell, hogy az elfogadott költségvetési határozat eljuttatásával a települési önkormányzat határidőben képes legyen eleget tenni a központi szervek felé teljesítendő adatszolgáltatási, illetve helyi költségvetési rendeletalkotási kötelezettségének. (Ennek elmulasztása esetén a települési önkormányzat által megküldött költségvetési és beszámolási információk, valamint a vonatkozó helyi rendeletek hiányos adatokat tartalmaznak.) Az együttműködés fontos területe tehát a költségvetési tervezés, amelynek rendjét, a végrehajtás konkrét feladatait és határidejét a megállapodásokban kell rögzíteni, ugyanis a kölcsönös tájékoztatás és a szükséges egyeztetések hiányában eltérő, pontatlan adatokkal történik a költségvetés tervezetének összeállítása, határozatirendeleti jóváhagyása. A költségvetési törvény alapján, a rendelkezésre álló információk birtokában a települési és a kisebbségi önkormányzat lefolytatja az egyeztetést; kérésre a jegyző előkészíti a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozattervezetét. A kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának az alábbi szerkezet szerint kell tartalmaznia az előirányzatokat: - működési és felhalmozási célú bevételek és kiadások, ezen belül költségvetési szervenként: -- személyi jellegű kiadások, -- munkaadókat terhelő járulékok, -- dologi jellegű kiadások, -- ellátottak pénzbeli juttatásai, -- speciális célú támogatások, -- költségvetési létszámkeret, - felhalmozások előirányzata. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

14 14 Az előirányzat-módosítás a megállapított kiadási, bevételi, kiemelt- és más részelőirányzat növelése vagy csökkentése. Előirányzat-átcsoportosítás történik, amikor egyidejű előirányzat-csökkentést és növelést hajt végre az önkormányzat a bevételi, illetve kiadási főösszegek változatlansága mellett. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe beépült kisebbségi önkormányzati előirányzatok kizárólag a kisebbségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók, e módosításokat a települési önkormányzat költségvetési rendeletének kiadási és bevételi előirányzatain át kell vezetni. A jóváhagyott előirányzatok között átcsoportosítást a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete engedélyezhet határozatával, mely jogát az általa meghatározott keretek között átruházhatja a kisebbségi önkormányzat elnökére, bizottságaira. (Áht. 74. ). Ha a helyi kisebbségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatán belül átcsoportosítást hajt végre (ideértve az átruházott hatáskörben végrehajtott átcsoportosításokat is), a helyi kisebbségi önkormányzat testülete módosítja a költségvetéséről szóló határozatát. A kisebbségi önkormányzat költségvetési előirányzatainak módosításait a települési önkormányzat költségvetési rendeletén átvezeti. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje A kisebbségi önkormányzatok operatív gazdálkodásának (kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés) szabályait az Áht. és az Ámr. tartalmazzák. (> Kötelezettségvállalás: fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása. > Utalványozás: kiadás teljesítésének, bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelése. > Ellenjegyzés: a kötelezettségvállalással történő egyetértés. > Érvényesítés: az összegszerűség és fedezet meglétének, az alaki követelmények betartásának ellenőrzése, melyet megelőz a szakmai teljesítésigazolás.) A kisebbségi önkormányzatok költségvetése terhére kötelezettségvállalásra és utalványozásra kizárólag az önkormányzat elnöke, vagy az általa felhatalmazott kisebbségi képviselő jogosult. A kötelezettségvállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére a kisebbségi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szervének vezetője azaz a jegyző jogosult. Az ellenjegyzést azonban a jegyző helyett a kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a képviselő-testület tagja is végezheti. (E megbízást a testület határozati formában adhatja meg.) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy - a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet, - a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

15 15 Amennyiben az ellenjegyző nem ért egyet a kötelezettségvállalást jelentő okmánnyal, illetve az nem felel meg a fenti feltételeknek, akkor kell az ellenjegyzést teljesítenie, ha erre a kötelezettségvállaló írásban utasítja. Ekkor az okmányt a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt záradékkal köteles ellátni, és erről a kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét haladéktalanul írásban értesítenie kell. E bejelentést a testület soron következő ülésén köteles megvizsgálni, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. A bizonylatok érvényesítését minden esetben a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozójának kell végeznie. Összeférhetetlenségi szabályok: - A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem lehet. - Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel. - Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény ának b) pontja), vagy a maga javára látná el. Amennyiben nincs a kisebbségi önkormányzatnak olyan testületi tagja, aki a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személlyel ne lenne közeli hozzátartozói viszonyban, az ellenjegyzési jogkört a jegyző gyakorolja. A kisebbségi önkormányzat költségvetési gazdálkodásával kapcsolatos pénzforgalmát vagy a települési önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó, külön a részére megnyitott alszámlán, vagy ugyanazon hitelintézetnél megnyitott önálló költségvetési elszámolási számlán bonyolíthatja le. A polgármesteri hivataloknak a kisebbségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait saját számvitelükön belül elkülönítetten kell vezetniük, a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó központi előírások alapján (l. 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet). Államháztartási információszolgáltatás Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki. A települési önkormányzatnak elfogadott költségvetését, továbbá féléves és éves költségvetési beszámolóját mely a kisebbségi önkormányzatok költségvetését, illetve beszámolóját is magában foglalja az előírt adattartalommal be kell nyújtania a Magyar Államkincstár területi igazgatóságához. A polgármester az önkormányzat

16 16 gazdálkodásának féléves helyzetéről szeptember 15-ig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet, mely tájékoztatók tartalmazzák a kisebbségi önkormányzatra kiterjedően is a költségvetési előirányzatok időarányos alakulását. Mindezek értelmében a beszámolási kötelezettségek teljesítéséhez a kisebbségi önkormányzatnak megfelelő időben adatokat kell szolgáltatnia a települési önkormányzat részére. A kisebbségi önkormányzat éves gazdálkodásáról szóló beszámolóját is hasonlóan a költségvetéshez határozatban köteles elfogadni; e határozatnak a költségvetési határozattal összehasonlítható szerkezetben kell elkészülnie. 1.sz. melléklet Budapest Főváros...kerületi......Kisebbségi Önkormányzat...számú határozata

17 17 A. KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A Budapest Főváros...kerületi...Kisebbségi Önkormányzat testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény (Nek.tv.) 25. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) alkotja meg: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A kisebbségi önkormányzat a választópolgárok által a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXIV. törvény aiban foglaltaknak megfelelően választott tagokból alakított, közvetlen módon létrejövő önkormányzati testület. (2) Az önkormányzat megnevezése: (3) Az önkormányzat székhelye:... (4) Az önkormányzat címe: (1) A kisebbségi önkormányzat nevéről, jelképeiről, kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, valamint az általa képviselt...kisebbség helyi ünnepeiről külön határozatot alkot. (A jelképek, kitüntetések, valamint használatuk rendje, odaítélésük feltételei az SZMSZ-ben is szabályozhatók, viszont szabályozás hiányában a jelképek nem használhatók, a kitüntetetések adományozására pedig nincs lehetőség. A jelkép-használat kérdésében: meg kell határozni a jelképet, arról rövid leírást adni és szabályozni, hogy ki, milyen feltételekkel használhatja és ki jogosult a használatot engedélyezni. A kitüntetések esetében az önkormányzatnak meg kell határoznia a kitüntetés megnevezését, azt, hogy kiknek adományozható, az odaítélés feltételeit, a javaslattételre jogosultakat és esetlegesen a kitüntetés visszavonásának eseteit.) (2) A kisebbségi önkormányzat... db pecsétet használ, amelyeken csak neve és címe szerepel. A kör alakú pecsét az elnök, az elnökhelyettes és a banki ügyintézéshez szolgál a helyi önkormányzat címének feltüntetésével (...), míg a fejléc pecsét a hivatalos levelezéshez, illetve a képviselői munkához használható fel. Ezen címként a kisebbségi önkormányzat irodája van feltüntetve címként (...).

18 18 (3) A kisebbségi önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetőtábla, helyi lap, internetes honlap stb.) hirdeti ki a szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot. (1) Az önkormányzat jogi személy. II. Fejezet Az önkormányzat jogállása, feladata, hatáskörei 3. (2) A helyi kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testületet az elnök képviseli. (3) A települési kisebbségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható feladat- és hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja. (4) A települési kisebbségi önkormányzat az átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át. (5) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) szervezeti és működési szabályzatának megalkotása, felülvizsgálata és módosítása, b) költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntés, c) a helyi önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntés, d) intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről szóló döntés, e) a helyi önkormányzattól vagy más kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötése, f) gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről és az ezekben való részvételről szóló döntés g) önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról szóló döntés h) érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről szóló döntés, i) elnökének, elnökhelyettesének megválasztása, j) bizottság létrehozása, k) a törzsvagyona körének meghatározása, l) az ülnökök megválasztása, m) minden olyan ügyben történő döntés, amely a törvény szerint át nem ruházható hatáskörbe tartozik.

19 19 (6) A képviselő-testület feladat- és hatásköreinek jegyzékét e szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. (7) A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik. A szabályzatban, valamint a hatásköri jegyzékben nem szereplő hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt. (8) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a hatáskör gyakorlója köteles félévente, továbbá a testület kérésére a képviselő-testületnek beszámolni. 4. (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az átruházható feladat- és hatáskörét a települési kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére - a Nek.tv. 47. és 49. -ban foglalt eljárás kivételével - megállapodás alapján átruházhatja. A hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök nem ruházhatók át. (2) A települési kisebbségi önkormányzatok testületei a saját kezdeményezésükre történt megállapodás alapján a feladat- és hatáskörüket az általuk képviselt kisebbséggel azonos, más kisebbségi önkormányzatra kölcsönösen átruházhatják. Az átruházás nem terjedhet ki a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskörre. (3) Az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskör átadás és átvétel részletes szabályait a Nek.tv. 30/B..-a tartalmazza. III. Fejezet A kisebbségi önkormányzat testülete 5. (1) A kisebbségi önkormányzat feladatait a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, az elnök és az elnökhelyettes látja el. (2) A települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal - saját Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon - köteles a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját segíteni. (3) A testület tagjainak száma 5 fő. (4) A képviselők névjegyzékét e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

20 20 (5) A kisebbségi önkormányzat testülete az elnöknek, az elnökhelyettesnek, a bizottság tagjainak és a képviselőknek évente, határozatban tiszteletdíjat állapíthat meg. A tiszteletdíjakat a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg. IV. Fejezet A testület működése, a testület ülései 6. (1) A testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A testület üléseit az elnök hívja össze. Az elnök és elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása, tartós távolléte, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti a testület üléseit. A testület megalakulása 7. (1) A megválasztott települési kisebbségi önkormányzat testületének alakuló ülését a helyi választási bizottság elnöke a választást követő 15 napon belülre hívja össze. (2) Az alakuló ülést a legidősebb települési kisebbségi önkormányzati képviselő, mint korelnök vezeti. (3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a választási bizottság elnöke beszámol a testület tagjai választásának eredményéről. (4) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen anyanyelvén, magyarul, illetőleg mindkét nyelven is esküt tesz. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati képviselő a jogait nem gyakorolhatja. Az elnök és az elnökhelyettes megválasztása 8. (1) Az alakuló ülésen a települési kisebbségi önkormányzat testülete a tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ. (2) Az elnök és az elnökhelyettes személyére a testület bármely tagja javaslatot tehet.

21 21 (3) Az elnök és az elnökhelyettes megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. (4) A testület titkos szavazást tarthat az elnök és az elnökhelyettes megválasztásakor. (5) A testület elnökének és elnökhelyettesének megválasztásához a megválasztott kisebbségi képviselők több mint a felének igen szavazata (minősített többség) szükséges. Rendes és rendkívüli ülés 9. (1) A testület június és augusztus hónapok kivételével lehetőség szerint minden hónap első napján rendes ülést tart. (A képviselő-testület dönt az ülések ütemezéséről, az SzMSz-ben meg kell határozni az ülések számát, ami nem lehet kevesebb 4 ülésnél. A munkaterv elkészítése során pontosan is meghatározhatók a testületi ülések időpontjai, ez esetben az elnöknek az ülések összehívásakor figyelemmel kell lennie ezekre az időpontokra.) A testület évente 4 ülést köteles tartani. (2) Rendkívüli ülést kell összehívni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint egyharmadának vagy a települési kisebbségi önkormányzat bizottságának, valamint Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala vezetőjének indítványára. Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. (3) Az indítványt a testület elnökénél kell írásban előterjeszteni. (4) Az elnök az indítvány benyújtásától számított napon (legfeljebb 15 nap) belül köteles a rendkívüli ülést összehívni. (5) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát és tervezett napirendjét. (6) Rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott. A testület összehívása 10. (1) A testületi ülést a kisebbségi önkormányzat elnöke írásbeli meghívóval hívja össze. Sürgős és halaszthatatlan testületi döntést igénylő esetben az elnök a testület ülését szóban is összehívhatja

22 22 (2) A testületi ülés meghívóját - szükség szerint a napirendi pontok írásos anyagaival együtt - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább nappal az ülés előtt megkapják. Szóbeli összehívás esetén a testületi ülés megelőző nap.. órájáig kell az elnöknek az ülést összehívnia. (3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontoknak a megjelölését és az előterjesztők nevét is. (4) A testület ülésére - a tagokon kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, vagy akiknek a meghívását az elnök az előterjesztő javaslatának figyelembe vételével is az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja (Továbbá meg kell nevezni azokat a civil szervezeteket is, akiknek képviselőit tanácskozási joggal meg kell hívni a testület üléseire). Az ülés nyilvánossága 11. (1) A testület ülései az általános szabály szerint nyilvánosak (a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően), ezért a nyilvános üléseken bárki részt vehet, azonban a nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt részén foglalhat helyet és az ülés rendjét nem zavarhatja. (2) A testület zárt ülést tart a következő ügyekben: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá az összeférhetetlenségi és a kitüntetési ügyekben, valamint ha törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja. (3) A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (4) A zárt ülésen a települési kisebbségi önkormányzat tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti. A testület munkaterve 12. (1) A testület éves munkatervet készít. A munkaterv tervezetét az elnök terjeszti a testület elé minden év január 15-ig, amelyet a testület minősített többségű szavazattal fogad el.

23 23 (2) A munkaterv előkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik az elnökhelyettestől, a testület tagjaitól, a települési önkormányzat polgármesterétől, a kisebbségi önkormányzat irányítása alatt álló vagy a kisebbség számára szolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől kért javaslatok alapján. A rendes ülés napirendje 13. (1) A testületi ülés napirendjére az elnök az írásbeli meghívóban tesz javaslatot. (2) A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet. (3) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni: a) határozati döntést igénylő javaslatok, b) közérdekű kérdések, bejelentése és javaslatok, c) tájékoztatók, d) egyebek. (4) A testület elé írásban és szóban előterjesztést tehetnek: a) a képviselők, b) az elnök és az elnökhelyettes, c) a testület bizottságai. (5) Személyi kérdésekkel, kötelezettségvállalással kapcsolatos előterjesztések az elnöknél írásban nyújthatók be, az ülés megkezdéséig. A testületi ülés tanácskozási rendje 14. (1) A testületi ülést az elnök (akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, fentiek akadályoztatása esetén a korelnök) vezeti. (2) Ha a testület a meghirdetett ülés kezdési időpontjában határozatképtelen, akkor a megjelentek napirend előtti hozzászólásokat tehetnek. (3) Ha a testületi ülés a napirend előtti hozzászólások után sem határozatképes,.. perc szünetet kell elrendelni. Ennek elteltével, ha a testület határozatképtelen, az ülést be kell zárni, és.. napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Az ismételt ülésre új napirendi pontok felvehetők.

24 24 (4) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg. Az elnök feladata a megjelent képviselők számbavétele, a testület határozatképességének megállapítása. (5) Az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál ellenőrizni kell a képviselők számát és a határozatképességet. (6) Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról. (7) A tárgyalt napirendi pontokat érintő kérdésben bármely képviselő bármikor szót kérhet. (A hozzászólás időtartama korlátozható.) (8) A képviselőknek a napirendhez való felszólalásra az elnök adja meg a szót a jelentkezésük sorrendjében. (9) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, e kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal dönt. Döntéshozatal szabályai 15. (1) A kisebbségi önkormányzat testülete akkor határozatképes, ha az ülésen a kisebbségi önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). (2) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. Szavazni először az "igen", majd a "nem", végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssel lehet. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök - a döntés szó szerinti elmondásával - kihirdeti a határozatot. (3) A kisebbségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más kisebbségi önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül. (4) A megválasztott képviselők több mint felének szavazata (minősített többség) szükséges a) szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy felülvizsgálatáról, módosításáról, b) költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról,