TARTALOMJEGYZÉK. (részletezés) E-1 Jogszabályismeret: A tűzoltás irányítása és szervezete; A tűzoltás irányítását végzők kötelességei

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK (részletezés) II. Tűzoltás taktikai alapismeretek E-1 Jogszabályismeret: A tűzoltás irányítása és szervezete; A tűzoltás irányítását végzők kötelességei E-2 Jogszabályismeret: A tűzoltásban résztvevő személyi állomány kötelességei; A tűzoltással kapcsolatos feladatok E-3 Lakóépületek tűzoltása; Pincetüzek tűzoltása; lakások tűzoltása E-4 Lakóépületek tűzoltása: melléképületek tűzoltása; padlásterek tűzoltása E-5 Középmagas, magasépületek tűzoltása E-6 Vegyipari tüzek tűzoltása: gumigyártás; gyógyszergyártás; Porrobbanás kialakulása, a védekezés lehetőségei E-7 Kőolaj- és gázkutak; Gázpalackok tüzeinek oltása E-8 Tűzoltás a közlekedés területén E-9 A mezőgazdaság területén keletkezett tüzek oltása; Raktárak tűzoltása E-10 Színházak, filmszínházak, bevásárlóközpontok tűzoltása

2 E-1 A TŰZOLTÁS IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETE 3. A tűzoltási szervezet a tűz oltásával kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében, a vonatkozó rendelkezések megtartásával, a tűzoltóság tagjaiból létrehozott irányítókból és végrehajtókból áll. A tűzoltási szervezetbe a feladatok jellegétől függően más szervezetek és személyek is bevonhatók. 4. A tűzoltás szervezetét a tűzoltásvezető irányítja. 5. A tűzoltásnál szervezhető beosztások és ezek betűjelei: a) tűzoltásvezető TV; b) tűzoltásvezető-helyettes TVH; c) háttérparancsnok H; d) háttérparancsnok-helyettes HH; e) törzstiszt TT; f) szakaszparancsnok SZ; g) rajparancsnok R; h) mentési csoportparancsnok M; i) hírvivő HÍR; j) eligazító E. Ezeket a jelöléseket beosztásuk fennállásáig az érintettek kötelesek jól láthatóan viselni. 6. A tűzoltásvezető ugyanazon beosztásokra több, illetőleg további más általa szükségesnek ítélt beosztásokat is szervezhet. Ez utóbbi esetben köteles ezen beosztások megjelöléséről gondoskodni. A TŰZOLTÁS IRÁNYÍTÁSÁNAK MÓDJAI 7. A tűzoltás felszámolását végzők irányítása a következő módon történhet: a) alapirányítással, ha a beavatkozó erőket a tűzoltásvezető egyedül irányítja. b) csoportirányítással, ha a tűzoltást végzőket és az azok működését segítőket csak megosztva lehet irányítani; c) vezetési törzzsel, ha az esemény nagysága, bonyolultsága, a helyszín tagoltsága a beavatkozó erők létszáma, illetőleg egyéb körülmények a feladatok szélesebb körű megosztását indokolják. A TŰZOLTÁS VEZETÉSÉRE JOGOSULTAK KÖRE 8. Tűzoltásvezetői (kárhelyparancsnoki) feladatokat: a) a létesítményi tűzoltóság rajparancsnoka, szolgálat-(egység-)parancsnoka, parancsnoka; b) az önkéntes tűzoltóság rajparancsnoka,

3 parancsnokhelyettese, parancsnoka; c) az elsőnek érkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság: szerparancsnoka, szolgálatparancsnok-helyettese, szolgálatparancsnoka; d) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka; e) az elsődleges működési körzet szerinti hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság szerparancsnoka, szolgálatparancsnok-helyettese, szolgálatparancsnoka, tűzoltási és műszaki mentési osztályvezetője, illetőleg a tűzoltóparancsnok által megbízott személy (főváros területén a tűzoltási csoport), tűzoltóparancsnoka; f) a megyei tűzoltó-parancsnokság parancsnoka vagy a parancsnokság állományából általa megbízott személy(ek); g) az országos parancsnokság országos parancsnok, parancsnokhelyettes vagy a parancsnokság állományából általuk megbízott személy(ek) láthatnak el. A fenti felsorolás a tűzoltásvezetői jogosultság átadás-átvételének sorrendiségét is meghatározza. 9. A tűzoltó egyesület tagja a tűzoltásvezetői jogosultságokat nem gyakorolhatja, de az egyesület tagjainak tevékenységét az alapszabályban foglaltak szerint irányíthatja. A KIVONULÁS RENDJE 10. Az I-es riasztási fokozat elrendelésekor a szolgálatparancsnok döntése alapján: a) a szerparancsnok, b) a szolgálatparancsnok-helyettes, vagy c) a szolgálatparancsnok, valamint az eset jellegének megfelelő, rendelkezésre álló készenléti szer köteles vonulni. 11. A szolgálatparancsnok elsősorban az egyes gépjárműfecskendővel vonuljon. 12. A II-es riasztási fokozat elrendelésekor az elsődleges működési körzet szerinti tűzoltási és műszaki mentési osztályvezető, a III-as vagy magasabb számú riasztási fokozat elrendelésekor az elsődleges működési körzet szerinti tűzoltóparancsnok vagy az őt beosztásában helyettesítő személy köteles vonulni. 13. Valamennyi riasztási fokozatban az RST szerint meghatározott készenléti erők, eszközök a 10. pontban foglaltak figyelembevételével kötelesek vonulni. A TŰZOLTÁS VEZETÉSÉNEK (IRÁNYÍTÁSÁNAK) ÁTADÁSA-ÁTVÉTELE 14. A helyszínre érkező magasabb beosztású tűzoltás irányítására jogosult személy a helyzetértékelés alapján dönt a tűzoltás vezetésének átvételéről.

4 15. A tűzoltás vezetését a vonulásra kötelezettnek át kell vennie: a) ha a tűzoltásvezető feladata végrehajtásában korlátozott (amennyiben magasabb beosztású személy nincs a helyszínen, akkor a tűzoltás irányítására jogosult alacsonyabb beosztású személynek); b) a magasabb szintű tűzoltás irányítási szervezet létrehozásakor. 16. A tűzoltás vezetésének átvételét vagy át nem vételét félreérthetetlen módon a tűzoltás vezetőjének a tudomására kell hozni, és azt az illetékes híradó ügyeletnek jelenteni kell, továbbá azt közölni kell a tűzoltás irányításának szervezetébe bevontakkal. 17. A kivonulásra kötelezett legmagasabb beosztású tűzoltó a helyszínre érkezést követően a tűzoltás vezetésének átvétele nélkül is felelős mindazért, ami az esemény felszámolásával kapcsolatban a helyszínen történik. 18. A tűzoltás vezetésének átvétele nélkül sem az átvételre jogosult, sem más, a tűzoltás szervezetén kívüli személy parancsot vagy utasítást a tűzoltásban résztvevőknek nem adhat. 19. Az állandó készenléti szolgálatot ellátó főfoglalkozású létesítményi tűzoltósággal rendelkező gazdálkodó szervezetek létesítményeiben keletkezett tűzeset felszámolásánál irányítási feladatokat a következők szerint kell ellátni: a) alapirányítási módnál a létesítményi rajparancsnok, szolgálat-(egység-)parancsnok, tűzoltóparancsnok; b) csoportirányítási módnál a létesítményi tűzoltóparancsnok; c) vezetési törzs irányítási módnál a létesítményi tűzoltóparancsnok, illetőleg a megyei tűzoltóparancsnok, az országos parancsnok vagy az általuk megbízott személy(ek); d) bármely irányítási mód alkalmazása esetén a tűzoltóság részéről jelen lévő, a Szabályzat előírásai alapján a tűzoltás vezetésére jogosult személy a tűzoltás vezetésébe bevonható, de az irányítási jogot továbbra is a létesítményi tűzoltóparancsnok gyakorolja; e) ha a tűzoltás vezetését létesítményi tűzoltó látja el, akkor a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok tagjait, egységeit csak az irányításba bevont hivatásos, illetőleg önkéntes tűzoltóparancsnok útján utasíthatja. 20. A tűzoltás vezetője a tűzoltás vezetését helyzetértékelése alapján az arra jogosultnak visszaadhatja. II. Fejezet A TŰZOLTÁS IRÁNYÍTÁSÁT VÉGZŐK KÖTELESSÉGEI 21. A tűzoltás irányítását végzők a biztonsági és a munkavédelmi szabályok alapján a tűzoltásban résztvevők baleset- és életvédelméről minden helyzetben kötelesek intézkedni, illetve annak megtartásáról és megtartatásáról gondoskodni. Tűzoltásvezető (TV) 22. A tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki elöljárója a riasztott és a tűzoltásban részt vevő tűzoltóknak. Jogai: a) a tűzoltás irányítását indokolt esetben megosztani;

5 b) a tűzoltás szervezetében meghatározott és egyéb beosztások betöltésére az állományból bárkinek parancsot adni; c) a tűzoltáshoz szükséges tűzoltói, fegyveres, rendőri, polgári védelmi erők kirendelését igényelni, azokat alkalmazni, tartalékba helyezni, számukra közvetlen parancsnokuk útján utasítást adni; d) a tűz oltásához a c) pontban felsorolt szervek és az állampolgárok közvetlen részvételét, adatok közlését, valamint azok járművei, eszközei, felszerelései, anyagai rendelkezésre bocsátását igényelni; e) a tűzeset színhelyét zárt területté nyilvánítani, a tűzoltás helyén és környezetében minden olyan tevékenységet vagy mozgást korlátozni, megtiltani, amely a tűzoltást akadályozza vagy hátrányosan befolyásolja. Elrendelheti az illetéktelen személyek eltávolítását, a terület kiürítését; f) a tűzoltás vagy emberélet mentése érdekében magánszemélyek, jogi személyek, illetőleg magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei tulajdonában, használatában, illetőleg kezelésében álló területre, létesítménybe behatolást elrendelni; g) bontást rendelni, ha azt a felderítés, az életmentés, a robbanásveszély, a tűz megközelítése (a behatolás), a tűz terjedésének megakadályozása, a füst, gáz, gőz eltávolítása, a beomlásveszély megelőzése, az utómunkálat stb. indokolja; h) szükség szerint meghatározott felkészültségű szakember segítségét igényelni. Kötelességei: i) a tűzjelzést értékelni, az esemény jellege alapján meghatározni a szükséges riasztási fokozatot, azt indokolt esetben módosítani; j) a tűzoltás érdekében intézkedni a rendelkezésre álló erők és eszközök szakszerű alkalmazására; k) azokban az esetekben, ha a keletkezett tűznek nemzetgazdasági szempontból nincs jelentősége vagy eloltása a megmentett értékkel nem jár, dönteni a gazdasági (erő-, eszköz-, oltóanyag-felhasználás) és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével a tűz oltásáról vagy a teljes elégés felügyeletéről úgy, hogy a tűzesettel összefüggésben járulékos kár ne keletkezzen; l) meghatározni a tűz oltásával kapcsolatos feladatokat, s ezek végrehajtásának sorrendjét, az alkalmazandó oltóanyagot, oltási módot, a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit; m) meghatározni a tűzoltás-előkészítés módozatát tartályról történő sugárszereléskor: = az oltáshoz szükséges sugár nemét (víz, hab, por), = a vízsugár formáját (kötött, szórt, porlasztott, magasnyomású), = a habképző anyag (nedvesítőszer, illetőleg nehéz-, közép-, könnyűhab szerinti) alkalmazását; alapvezeték-szereléskor: = az osztó helyét, = a vízforrást, = a táplálás módját (szívó-nyomótömlő); táplálásszereléskor: = a vízforrást (vagy adjon utasítást a vízforrás felderítésére), = a táplálás módját (szívó-nyomótömlő); n) a megfelelő tájékoztatás érdekében jelenteni az első visszajelzés során; = a kiérkezést, a tűzeset helyét, nagyságát,

6 = mi ég, = mit veszélyeztet a tűz (életveszély, robbanásveszély stb.), = az adott riasztási fokozaton felüli erők, eszközök kirendelésének szükségességét, = a beavatkozás módját; a további visszajelzések során: = a tűz alakulását, = a tűz körülhatárolását, = a lánggal való égés megszüntetését (lefeketítés), = a tűz eloltását, = az utómunkálatok megkezdését, befejezését, = a bevonulás megkezdését, = az egyéb rendkívüli eseményeket; o) meghatározni a tűzoltás irányításának módját; p) kijelölni az irányítási pontot, és azt indokolt esetben piros színű villogó fénnyel jelöltetni; r) intézkedéseinek, utasításainak végrehajtását folyamatosan számon kérni, ellenőrizni, illetőleg ellenőriztetni; s) szükség szerint zárt területté nyilvánítani az élet- és balesetveszélyes, illetőleg a tűzoltás érdekében meghatározott területet; t) a terület lezárását (kötél-, műanyag szalag kordonnal, a közlekedési pontokon őrökkel stb.) elvégeztetni a rendőrség, a polgári védelem, a honvédség, a létesítményi tűzvédelmi szervezet tagjai, illetőleg a polgári személyek bevonásával; u) a beavatkozás során a személyi állomány igénybevételétől függően köteles gondoskodni: a beosztottak pihentetéséről, a tűzoltásban közvetlenül részt vevő raj(ok) váltásáról, az utómunkálatot végzők vagy felügyeletet ellátók váltásáról, pihenő-, szükség esetén melegedőhely biztosításáról, védőitallal, ruházattal és étellel való ellátásról; v) intézkedést, javaslatot tenni anyagi, technikai, tűzvédelmi hatósági és szakfelügyeleti téren felmerült kérdések megoldására, valamint a tűzoltásban kiemelkedő munkát végzők munkájának elismerésére és a mulasztást elkövetők fegyelmi felelősségre vonására. Tűzoltásvezető-helyettes (TVH) 23. A tűzoltásvezető által meghatározott területen tűzoltást szervező és irányító tűzoltó, közvetlen alárendeltje a tűzoltásvezetőnek. Elöljárója a működési területén a háttérparancsnoknak, a szakaszparancsnok(ok)nak, valamint a tűzoltásvezető által meghatározott egyéb beosztásúaknak. Kötelessége a tűzoltásvezető által meghatározott területen a feladatok szervezése, végrehajtása, ahol jogai és kötelességei értelemszerűen megegyeznek a tűzoltásvezetőnél meghatározottakkal. Háttérparancsnok (H) 24. A tűzoltásvezető által meghatározottak szerint az oltás anyagi-technikai, műszaki ellátottságát szervező, irányító tűzoltó. Közvetlen alárendeltje a tűzoltásvezetőnek, vezetési törzs létesítése esetén a meghatározottak szerint alárendeltje a tűzoltásvezető-helyettesnek. Elöljárója: a) az osztó vonala mögött működő, a tűzoltásvezető által kijelölt állománynak;

7 b) a vízforrásról működő és a vízforrásnál tartalékban levő gépjárművek, felszerelések kezelőinek; c) a szerelést végző rajoknak addig, amíg a folyamatos oltóanyag-ellátás a szerelt vezetékeken meg nem indul; d) a tartalékba helyezett rajoknak. Kötelességei: a) a tűzoltásvezető által meghatározott feladatokat a rendelkezésre álló erőkkel végrehajtani. Feladatait vezetési törzs szervezése esetén a háttérparancsnok-helyettessel megosztani; b) a tűzoltás irányításában közreműködő, hatáskörébe tartozókat (HH, HÍR, E stb.) kijelölni; c) a folyamatos oltóanyag-ellátást biztosítani; d) a gépjárműfecskendők teljesítőképességét figyelembe venni; e) kijelölni a tömlőőröket, feladatukat meghatározni; f) a folyamatos üzemanyag-ellátást biztosítani, a működő felszerelések hibáinak, működési zavarainak elhárítására intézkedni; g) a háttér hírforgalmát megszervezni, ha nincs törzstiszt. Háttérparancsnok-helyettes (HH) 25. A háttérparancsnok által meghatározott működési területen az oltás anyagi-technikai, műszaki ellátottságát szervező, irányító tűzoltó. Közvetlen alárendeltje a háttérparancsnoknak. Működési területén elöljárója a háttérparancsnok által kijelölt állománynak. Kötelességei működési területe vonatkozásában értelemszerűen megegyeznek a háttérparancsnokéval. Törzstiszt (TT) 26. A törzstiszt a tűzoltásvezető szervező, irányító tevékenységét segítő tűzoltó, a tűzoltásvezető közvetlen alárendeltje. A tűzoltásvezetőtől kapott utasítások végrehajtása során elöljárója a riasztott és a tűzoltásban résztvevő tűzoltóknak. Kötelességei: a) rögzíteni a tűzoltásvezető intézkedéseit, és szükség szerint továbbítani azokat; b) szervezni a kárhelyi és az irányító állomás közötti hírforgalmat; c) tájékoztatni és eligazítani a segítségnyújtásra érkező szerek parancsnokait már kiérkezésük előtt a rádiókapcsolat felvételével a várható feladatokról; d) rögzíteni a segítségül érkező erők, eszközök kiérkezésének idejét, létszámát, azok típusát; e) fogadni a segítségnyújtásra érkező társszervek parancsnokait, vezetőit, egységeit és azok feladatait a tűzoltásvezető utasításai szerint közölni; f) jelentést tenni a tűz- vagy műszaki baleset színhelyére kiérkező elöljárónak a kialakult helyzetről, a tett intézkedésekről, a várható eseményekről, a tűzoltásvezető tartózkodási helyéről; g) folyamatosan kapcsolatot tartani a vezetési törzs tagjaival és azok tevékenységét elősegíteni; h) szükség szerint tájékoztatni a sajtó képviselőit.

8 Szakaszparancsnok (SZ) 27. A tűzoltásvezető (tűzoltásvezető-helyettes) által meghatározott területen a tűzoltás szervezését, irányítását végző tűzoltó. Közvetlen alárendeltje a tűzoltásvezetőnek (tűzoltásvezető-helyettesnek). Elöljárója működési területén, a hozzá rendelt személyi állománynak. Kötelessége a kijelölt erőkkel, eszközökkel a számára meghatározott feladatokat végrehajtani, illetőleg végrehajtatni. Mentési csoportparancsnok (M) 28. A tűzoltásvezető által mentési (élet, tárgy) feladatok végrehajtására kijelölt tűzoltók parancsnoka. Elöljárója a mentési csoport tagjainak. A mentési csoport tagjait elsősorban önként jelentkezők közül kell kiválasztani. Önkéntes jelentkezés hiányában a tűzoltásvezető egyetértésével jogosult a csoport tagjainak kijelölésére. A tűzoltásvezető közvetlen alárendeltje. Kötelességei a meghatározott sorrendben, módon és útvonalon a csoporttal a mentést végrehajtani, a csoport tagjai részére a szükséges személyi és védőfelszerelések használatát szükség szerint elrendelni. Rajparancsnok (R) 29. A rajparancsnok az esemény helyszínén kijelölt, a hozzá beosztottakat irányító tűzoltó. Alárendeltje a tűzoltásvezetőnek, illetve a tűzoltásvezető által megjelölt parancsnoknak. Kötelességei: a) a működésére kijelölt területen kapcsolatot tartani a sugárvezetőkkel és az elöljáró által meghatározott taktikai elveknek megfelelően a tűzoltást irányítani, személyesen irányítani az elrendelt bontási, megbontási munkálatokat; b) indokolt esetben gondoskodni beosztottai váltásáról; c) jelenteni elöljárójának a tűz alakulását, a tett intézkedéseit, a tűz keletkezési okával kapcsolatos értesüléseit, megállapításait, a parancsban meghatározott feladat végrehajtását; d) bevonulás elrendelésekor annak megkezdése előtt ellenőrizni a létszámot és a felszerelések meglétét; e) külön utasítás szerint megszervezni a helyszín biztosítását. Hírvivő (HÍR) 30. A hírvivő a tűzoltásvezető utasításait, jelentéseit, visszajelzéseit továbbító tűzoltó. Közvetlen elöljárója az a parancsnok, akihez rendelték. Kötelességei: minden utasítás, jelentés, visszajelzés vétele, illetőleg jelentése, azok időpontjának, tartalmának és időpontjának, valamint a vevő nevének, rendfokozatának (fedőszámának, fedőnevének) feljegyzése. Eligazító (E) 31. Az eligazító a parancsnok utasításai szerint meghatározott tájékoztatási feladatot ellátó tűzoltó. Közvetlen elöljárója az a parancsnok, akihez kijelölték. Kötelessége az utasítások alapján az érkező szerek, felszerelések felállítási és működési helyének kijelölése, a külső szervek tagjainak, a polgári személyeknek az eligazítása.

9 E-2 A TŰZOLTÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY KÖTELESSÉGEI Általános kötelességek 32. A riasztott tűzoltó járműre beosztott személyi állomány a) a riasztási jel elhangzását követően vegye fel az elrendelt személyi védőfelszerelését; b) a riasztott tűzoltó járművön haladéktalanul foglalja el a helyét, és készüljön fel a vonulásra; c) az eset színhelyére érkezéskor a kapott utasításnak megfelelően hajtsa végre a feladatokat; d) munkavégzés során védje saját és társai életét, testi épségét; e) a kapott feladatot a legnagyobb megfontoltsággal, körültekintéssel, a legveszélytelenebb módon, a biztonsági és munkavédelmi szabályok megtartásával végezze; f) vigye magával azokat a felszereléseket, amelyek a meghatározott feladatok végrehajtásához szükségesek; g) az esemény helyszínén kijelölt helyét csak élet- vagy balesetveszély esetén hagyhatja el; h) minden rendelkezésre álló eszközzel, lehetőséggel segítse társait, figyelmeztesse a veszélyeztetetteket, szükség esetén intézkedjen mentésükre; i) intézkedjen, illetve lehetőség szerint gondoskodjon a sérültek, mérgezést szenvedtek ellátásáról; j) tartsa be a rádióforgalmazásra vonatkozó szabályokat; k) jelentsen minden lényeges eseményt a közvetlen parancsnokának. Tűzoltójármű-vezető, gépkezelő 33. A tűzoltó jármű vezetője, gépkezelője a közúti, vízi jármű, kismotorfecskendő, egyéb motorikus felszerelés vezetésére, kezelésére beosztott tűzoltó. Kötelességei: a) riasztáskor a járművet helyezze vonulásra kész állapotba; b) vonulás során tartsa meg a KRESZ, illetőleg a Hajózási Szabályzat vonatkozó előírásait; c) a tűzoltás színhelyén a megkülönböztető fényjelzést működtesse; d) járművével lehetőleg ne akadályozza a később érkező rajok felvonulását és bevetését, a közúti forgalmat; e) a kiérkezést követően ellenőrizze a táplálás szerelésének megfelelőségét, a szivattyút a vízszállításhoz készítse elő; f) tartsa be a gép kezelésére vonatkozó utasításokat, az üzemzavarokat előzze meg, a bekövetkezetteket lehetőség szerint hárítsa el; g) fagypont alatti hőmérséklet esetén folyamatos vízáramoltatással akadályozza meg a szivattyú és a tömlővezeték befagyását. Sugárvezető 34. A sugárvezető a sugár kezelésével és irányításával megbízott tűzoltó. Kötelességei: a) a sugarat a taktikai elveknek és a kapott utasításnak megfelelően irányítani; b) sugarával védeni a többi sugárvezetőt és a tűzoltásban résztvevőket; c) elkerülni a baleset, életveszély és lehetőség szerint a kár okozását; d) ügyelni arra, hogy a tűz keletkezésére utaló nyomok, tárgyak, lehetőség szerint eredeti helyükön megmaradjanak; e) a nehezen megközelíthető, zárt térben az egyedül tartózkodást megelőzni; f) az előrehatolást és más irányba való mozgást úgy végezni, hogy visszavonulásának lehetősége mindenkor meglegyen.

10 Segéd sugárvezető 35. A sugárvezető munkáját elősegítő tűzoltó, a sugárvezető alárendeltje. Kötelességei: a) segítse a sugárvezetőt a sugár irányításában, előrehaladásában és más helyváltoztatásában; b) hárítsa el az előforduló akadályokat; c) tartson állandó kapcsolatot a kijelölt osztókezelővel; d) szükség szerint hajtsa végre a tömlő hosszabbítását; e) az osztó vonalánál hátrább csak indokolt esetben tartózkodjon, de akkor is köteles a sugárvezetőt figyelemmel kísérni. Osztót kezelő 36. Az osztót kezelő az osztó kezelésével megbízott tűzoltó. Kötelességei a sugárvezető(k) utasítása szerint az osztót kezelni, valamint a járművezetővel és a sugárvezetővel (sugárvezetőkkel) folyamatos kapcsolatot tartani. Híradós 37. A híradós ellátja a készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltóságnál a tűzjelzés fogadásával a riasztással kapcsolatos, valamint a jelentési, tájékoztatási és hírösszeköttetési feladatait. Tevékenységét ügyrend szerint köteles végezni. Megyei (fővárosi) ügyeletes 38. Szervezi és irányítja a megye, illetőleg a főváros közigazgatási területén elhelyezkedő tűzoltóságok hírforgalmát. Köteles végrehajtani a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben, illetve a Tűzoltási Tervben meghatározott riasztást, koordinálni a tűzoltásból és műszaki mentésből adódó feladatokat, teljesíteni a jelentési kötelezettségeket. BM TOP ügyeletes 39. Szervezi, irányítja a tűzoltó szervek ügyeleti, jelentőszolgálati tevékenységét. Ellátja és koordinálja a tűz- és káresetekkel, rendkívüli eseményekkel összefüggő feladatokat. Nagyobb tűz- és káresetek, rendkívüli események felszámolásához a fővárosi, megyei ügyeletek kérésének megfelelően a Riasztási és Segítségnyújtási, a Tűzoltási és egyéb együttműködési tervek figyelembevételével csoportosít át erőket, eszközöket. Ha a tűz- vagy káreset, rendkívüli esemény felszámolása megkívánja, szükség szerint gondoskodik a tervektől eltérő riasztás végrehajtásáról, más szervek erőinek, eszközeinek igénybevételéről, a tűzoltóság egységeinek működési területen kívüli igénybevételének elrendeléséről.

11 A TŰZOLTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK A tűzjelzés 40. A tűzoltóság részére érkező tűzesetre, égésre, égés gyanújára, tűzveszélyre, káresetre vonatkozó bármilyen formájú közlés tűzjelzésnek minősül, amit írásban (káresetfelvételi lapon vagy számítógépen) kell rögzíteni. A tűzjelzés értékelése 41. A készenléti szolgálat vezetője (szolgálatparancsnok) a főváros területén a fővárosi hírközpont köteles a jelzést annak tartalma alapján értékelni, a Riasztási és Segítségnyújtási Terv, Tűzoltási Terv alapján a riasztási fokozatot meghatározni, illetőleg egyéb, az esemény felszámolásához szükséges szervek értesítésére intézkedni. A Tűzoltási Terv tartalmi követelményeit a Szabályzat 1. számú függeléke határozza meg. A riasztás 42. A riasztás a készenléti szolgálatba beosztott személyi állomány (erők) és az általuk kezelt gépjárművek (szerek), felszerelések, oltó- és segédanyagok (eszközök) vonulására szóló felhívás. 43. A riasztást a riasztólámpa működtetését követően az arra rendszeresített hang- és vizuális jelek alkalmazásával kell elrendelni. Ezek hiányában a riasztást élőszóban kell végrehajtani. 44. Az egyes riasztást a következő hangjelek jelzik: 1. gépjárműfecskendő: gépjárműfecskendő: o gépjárműfecskendő: oo - - Gépjárműfecskendő utánfutóval: a gépjárműfecskendő riasztási jele után oo Habbal oltó gépjármű: - ooo Hab- (kismotorfecskendő) szállító, erdőtüzes gépjármű: - o Porral oltó gépjármű: o - Gépezetes tolólétra: oooo - Emelőkosaras gépjármű: oo - o Daru: - oooo Műszaki mentőgépjármű: - ooo - Áramfejlesztő gépjármű: - oo - Vízszállító gépjármű: o Tömlőszállító gépjármű: - o - Összes készenléti erők, szerek: Rohamszer: oo - Tűzoltási Csoport: - oo 45. A rövid jel 1 másodperc, a hosszú jel 3 másodperc időtartamú. A jelek között 1 másodperc, az egyes riasztott egységek részére szóló jelzés között 3 másodperc szünetet kell tartani.

12 46. A 44. pontban nem szereplő járművek, felszerelések riasztási jelét az egység parancsnoka határozza meg. 47. Az önkéntes, illetve a létesítményi tűzoltóság erőinek, eszközeinek riasztási módját az előzőekben foglaltak figyelembevételével az egység tűzoltóparancsnoka határozza meg. 48. Az adott szer riasztásának befejezése után a legrövidebb időn belül a vonulásra fel kell készülni. A tűzoltó személyi védőfelszereléseit (védőruha, védőcsizma, védősisak, mászóöv) köteles magára ölteni. Az állandó készenléti szolgálat a riasztáskori tartózkodási helyét 2 (kettő) percen belül köteles elhagyni. 49. Riasztási fokozatok: I-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 1 4 db, II-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 5 7 db, III-as a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 8 10 db, IV-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz db, V-ös a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz legalább 13 db feletti sugár szereléséhez és működtetéséhez elegendő, illetve ennek megfelelő erőt és eszközt kell biztosítani. 50. A riasztandó különleges gépjárművek fajtáját és darabszámát a riasztást elrendelő parancsnok határozza meg. Ebben az esetben a riasztási fokozat megnevezése után a,,kiemelt'' szót kell alkalmazni. 51. Ha a jelzésből egyértelműen megállapítható, hogy a beavatkozáshoz az I-es riasztási fokozatban tervezett erőkre, eszközökre teljes egészében nincs szükség, akkor legalább 1+3 fő vonultatására kell intézkedni. 52. Ha a tűz teljes eloltása a riasztott erőkkel, eszközökkel számottevő kárnövekedés nélkül nem végezhető el, úgy további erők, eszközök kirendelésére kell intézkedni. 53. A riasztási fokozathoz tartozó, de nem vonultatható gépjármű helyett a soron következő riasztási fokozat alatt szereplő gépjárművet kell riasztani. A vonulás 54. A vonulás a káresetfelvételi lap adatai alapján a riasztott tűzoltó erők és eszközök riasztáskori tartózkodási helyének elhagyásától a jelzésben meghatározott esemény helyszínére érkezéséig tart. 55. A vonulást a megkülönböztető jelzések használatával, a legelőnyösebb útvonalon, a lehető leggyorsabban, a közlekedésrendészeti szabályok megtartásával kell végrehajtani. A tűzjelzés alapján a szer parancsnoka a vonulás idejére védőruha és mászóöv kötelező viselése alól könnyítést engedélyezhet. Vízi jármű vonulásakor és működésekor a Hajózási Szabályzat előírásai az irányadók. 56. Az azonos helyről induló járműveknek az intézkedésre jogosult parancsnok által meghatározott sorrendben és útvonalon kell vonulniuk. 57. A vonulás során a parancsnok beosztottait készítse fel a várható feladatokra.

13 A visszajelzési kötelezettség 58. A visszajelzési kötelezettség a vonulás megkezdésétől a bevonulás befejezéséig tart. 59. A tűzoltásvezető a kiérkezés tényéről, majd a legrövidebb időn belül az eseményről, ezt követően minden jelentős változásról adjon visszajelzést a működési terület szerinti híradó ügyeletnek. 60. A visszajelzés tartalma tegye lehetővé a szolgálati elöljáró számára, hogy az esemény állását megismerje, és következtetni tudjon a várható fejleményekre. 61. A jelzéseket, a riasztásokat, a kivonulásokat, a visszajelzéseket és a tett intézkedéseket az ügyeleten folyamatosan, időrendi sorrendben rögzíteni kell. Tűzoltás előkészítése 62. A tűzoltás előkészítésekor a helyszínre riasztott raj(ok) elsődleges feladatait kell megszervezni és végrehajtani, a tűzoltás megkezdése és a folyamatos tűzoltás biztosítása érdekében. 63. A tűzoltásvezetőnek a tűzjelzés, a Riasztási és Segítségnyújtási Terv és a Tűzoltási Terv adatai, a helyismeret, a vonulás közben szerzett információk alapján döntenie kell a) a szükséges védőfelszerelések használatának elrendeléséről; b) a szer(ek) működési helyének kijelöléséről; c) a tűzoltás-előkészítés módozatának megválasztásáról. 64. A működési hely megválasztásánál a tűzoltásvezetőnek figyelembe kell vennie a) a tűzoltásban részt vevő erők, eszközök biztonságát, épségének megőrzését; b) azt, hogy a szer(ek) helyének megváltoztatására lehetőleg ne kerüljön sor; c) a később érkező szer(ek), felszerelés(ek) működési (felállítási) helye biztosítható legyen. 65. A tűzoltás előkészítésének módozatai: a) sugárszerelés (víz, hab, por) tartályról vagy gyorsbeavatkozó sugár alkalmazása; b) alapvezeték-szerelés az osztó helyének és a táplálás módjának megjelölésével; c) táplálás-szerelés. 66. A tűzoltás előkészítésének módozatát a tűzoltásvezetőnek kell elrendelnie a) sugárszerelést tartályról vagy gyorsbeavatkozó sugár alkalmazását, ha az életmentéshez, illetve felderítéshez szükséges, a beavatkozással robbanásveszély vagy jelentős kárnövekedés megakadályozható, a tartályvízzel a tűz eloltható, a sugár működtethetőségének ideje alatt a folyamatos oltóanyag-ellátás biztosítható; b) alapvezeték-szerelést, ha az elsődleges információk alapján várhatóan több sugár működésére lesz szükség, amelyek helye az osztó kivételével pontosan nem határozható meg; c) a táplálás-szerelést, ha az elsődleges információk az előbbi módozatok alkalmazását nem teszik lehetővé és előre látható a nagy mennyiségű, folyamatos oltóanyagigény.

14 67. A tűzoltás előkészítése akkor fejeződik be, amikor a beavatkozáshoz a szükséges számú sugarak szerelése megtörtént, és a folyamatos oltóanyag-ellátás biztosított. A felderítés 68. A felderítés az életmentéssel és a tűzoltással kapcsolatos feladatok meghatározásához, azok biztonságos és hatékony végrehajtásához szükséges adatgyűjtés és tájékozódás, amely a tűzjelzéstől az utómunkálatok befejezéséig tart. 69. A felde rítésnek ki kell terjednie az élet- és robbanás-, omlásveszély, valamint veszélyes anyag jelenlétének megállapítására, a tűz körülményeire, környezetére, az időjárási viszonyokra, valamint az egyéb befolyásoló tényezőkre. 70. A felderítés legyen alkalmas a) az adott és a várható helyzet felmérésére; b) a helyes megoldás megválasztására és a szükséges feladatok meghatározására; c) a tűzoltás egyes szakaszai során felmerülő speciális feladatok megoldására; d) a beavatkozók biztonsága érdekében a szükséges óvintézkedések meghozatalára. 71. Felderítés nélkül a beavatkozás megkezdésére nem adható parancs. 72. A tűzeset helyszínén a felderítést a tűzoltásvezető és legalább 1 fő tűzoltó végezze. 73. A felderítés saját munkaterületén minden tűzoltónak kötelessége. Ennek során észlelteket a közvetlen parancsnokának jelentenie kell. 74. A speciális vagy külön meghatározott felkészültséget, hely- és szakismeretet igénylő esetekben a felderítést lehetőleg felelős szakember vagy arra alkalmas személy bevonásával kell elvégezni. 75. A felderítés az adott és várható veszélyhelyzet figyelembevételével, a tűzoltásvezető által meghatározott védőfelszerelések és eszközök alkalmazásával hajtható végre. Az életmentés 76. Az életveszélybe került személy(ek) mentését mint első és legfontosabb feladatot akár anyagi kár okozásával is el kell végezni. 77. Közvetlen életveszélyben lévőnek kell tekinteni mindazokat, akik olyan helyzetben, állapotban, körülmények között vannak, amelyek alkalmasak az emberi életfunkciók megszüntetésére vagy súlyos károsítására és ezekből saját erejüknél fogva nem képesek kimenekülni. 78. Közvetett életveszélyben lévőnek kell tekinteni azokat, aki a közvetlen életveszélyből saját erejüknél fogva képesek menekülni, továbbá mindazokat, akik az életmentés nélkül közvetlen életveszélybe kerülhetnek. 79. A mentési sorrendet a tűzoltásvezető dönti el. A veszélyeztetett személy mentését annak akarata ellenére is végre kell hajtani.

15 80. A mentést, ha kényszerítő körülmény másként nem indokolja, legalább két személynek kell végrehajtania. 81. A tűzoltásvezető az életmentés elrendelésekor döntsön a) a közvetlenül és (vagy) közvetetten életveszélybe kerültek mentéséről; b) a kiürítési és mentési útvonalak kijelöléséről, biztosításának módjáról; c) a mentés módjáról, eszközeiről; d) a mentést végrehajtók parancsnokának kijelöléséről. 82. Olyan mentési módot kell választani, ami a mentendő és a mentést végző személyekre nézve a legkisebb kockázattal jár. Mentésre, kiürítésre mindig a legbiztonságosabb, legkedvezőbb természetes útvonalat kell választani. Ennek hiányában a tűzoltóság, illetőleg más szervezet mentőeszközei használhatók. A mentési útvonalak biztonságát a mentés teljes ideje alatt biztosítani kell. A tűzoltás 83. A tűzoltás során a szükséges erőket, eszközöket, oltóanyagokat tervszerűen kell alkalmazni. A tűz tovaterjedését meg kell akadályozni, az égést meg kell szüntetni, illetőleg az égés feltételét (feltételeit) ki kell zárni. 84. A tűzoltásban résztvevőket határozott, pontos, félreérthetetlen parancsokkal kell irányítani. 85. Az oltási módszer(ek) közül azt (azokat) kell alkalmazni, amellyel (amelyekkel) a tűzoltás emberéletet, testi épséget nem veszélyeztet, és a legrövidebb idő alatt, a legkisebb kárral, a legkevesebb erővel, eszközzel, a leggazdaságosabban végezhető el. 86. A tűzoltás történhet támadással, védelemmel és a kettő együttes alkalmazásával. A tűzoltás alapvető formája a támadás, amely a tűz szakszerű eloltására irányul. Védelemmel kell a tűzoltást megkezdeni akkor, amikor a helyszínen rendelkezésre álló erők, eszközök, az oltóanyag mennyisége csak a tűz terjedésének megakadályozására elegendő. A támadást és a védelmet együtt kell alkalmazni, ha az oltósugarak vonala mögött a tűz fellángolásának, terjedésének lehetősége fennáll. 87. A bevetett sugarakat úgy kell elhelyezni, hogy azok az oltás érdekében átcsoportosíthatók és élet- vagy balesetveszély esetén visszavonhatók legyenek. 88. A tűzoltás főbb szakaszai: a tűz körülhatárolása és a tűz eloltása. A tüzet akkor kell körülhatároltnak tekinteni, ha annak bármilyen irányú terjedési lehetősége kizárt. A tűzoltás akkor fejeződik be, amikor a visszagyulladás lehetősége kizárt, az égés minden látható formája lánggal égés, izzás, parázslás megszűnt.

16 Az oltóvízforrás kiválasztása 89. A tűzoltáshoz azt a vízforrást kell választani, amelyik a rendelkezésre álló erővel és eszközzel hatékonyan használható. 90. A tartalék gépjárműfecskendő(k) tartózkodási helyét a már működő fecskendő(k)nél vagy újabb vízforrásoknál úgy kell kijelölni, hogy zavar esetén az üzemképtelenné vált gépjárműfecskendő(k) a legkisebb időkieséssel pótolható(k) legyen(ek). 91. A vízforrásra állított működő vagy tartalék fecskendő(k) biztonságáról, a tűz hatásaitól való védelemről gondoskodni kell. Az égő, zárt helyiség, terület megközelítése 92. Az égő, zárt helyiségbe, területre a behatolást a tűzoltásvezető utasítása szerint kell végrehajtani. 93. A zárt helyiségbe, területre a behatolás elsősorban a bejáratokon keresztül történjen, amelynek során törekedni kell a lehető legkisebb károkozásra. 94. Ha a bejáratok igénybevételének elháríthatatlan akadálya van, a behatolást az egyéb nyílászárókon vagy az épületszerkezeten bontott nyílásokon kell végrehajtani. 95. A behatolókat a szúróláng hatásának kivédésére fel kell készíteni, részükre a megfelelő védőeszközöket és a visszavonulás lehetőségét biztosítani kell. 96. Veszélyt jelző feliratú, jelzésű, illetve olyan helyiségbe történő behatoláskor, amelyben veszélyhelyzet feltételezhető ha rendelkezésre áll a helyismerettel rendelkező szakember segítségét, közreműködését igénybe kell venni. 97. Le- és felhatolásra elsődlegesen a természetes feljáró(kat) kell igénybe venni. A felvonók közül csak biztonsági felvonó vehető igénybe, vagy a tűz által nem érintett tűzszakaszban lévő, ha annak működését a feszültségmentesítés, illetve egyéb körülmény nem akadályozza. A bontási munkálatok 98. Bármilyen bontási, megbontási munkálatot csak a tűzoltásvezető engedélyével szabad végezni. 99. A bontási, megbontási munkálatok megkezdésekor gondoskodni kell a veszélyeztetett terület kiürítéséről, lezárásáról és a feladatot végrehajtók kijelöléséről, eligazításáról Az épület-, építmény tartószerkezetének bontása lehetőleg statikus szakember véleményének kikérésével, a szükséges biztonsági feltételek megteremtése mellett csak a tűzoltásvezető irányításával történhet.

17 Az állatok és a tárgyak mentése 101. Állatok, tárgyak és anyagok mentésénél emberélet és testi épség nem veszélyeztethető Az állatok, a tárgyak és az anyagok mentését csak a tűzoltás vezetője rendelheti el A mentést szakember bevonásával, véleménye figyelembevételével, tűzoltói irányítással kell végrehajtani A megmentett állatok, tárgyak és anyagok őrzésére a körülmények figyelembevételével az együttműködő szervek, tulajdonosok, illetékes vezetők stb. útján kell intézkedni. A tűzoltás befejezése utáni feladatok Az utómunkálatok 105. Utómunkálat a tűz eloltása utáni tevékenység, amely a helyszínen, valamint annak közvetlen környezetében a további kárnövekedés megakadályozására, illetve baleset- és egyéb veszély elhárítására irányul Az utómunkálatok végzésére csak a legszükségesebb erőt, eszközt lehet igénybe venni. A tűzvizsgálathoz kapcsolódó feladatok 107. A működés teljes időtartama alatt, ha az életmentést, tűzoltást nem hátráltatja, de legkésőbb az utómunkálatok idején a tűzoltásvezető a jogszabályban meghatározottak szerint intézkedjen a tűzvizsgálatot elősegítő adatok megszerzésére, biztosítására, megőrzésére és a halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekmények elvégzésére Törekedni kell a tűz keletkezési helyének, idejének és okának megállapítására, valamint a megállapításokat alátámasztó bizonyítékok felkutatására, megőrzésére Bűncselekmény gyanúja esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni. A bevonulás, bevonulás utáni feladatok, a készenlét visszaállítása 110. A bevonulás megkezdése előtt intézkedni kell a felhasznált felszerelések, eszközök meglétének, állapotának, működőképességének ellenőrzésére és a víztartály feltöltésére Az adott szer és felszerelés végleges készenlétbe állítását az állomáshelyre érkezéskor a legrövidebb idő alatt el kell végezni. Pótolni kell az elhasznált üzem- és oltóanyagokat, át kell vizsgálni a beavatkozás során használt gépjárműveket, eszközöket, személyi felszereléseket, majd azokat meg kell tisztítani, és a szükséges karbantartást el kell végezni. Gondoskodni kell a járművek, felszerelések szükség szerinti javíttatásáról, illetve cseréjéről.

18 82 E-3 Lakóépületek tűzoltása; pincetüzek oltása; lakások tűzoltása Pincetüzek tűzoltása A tűzoltóság kárelhárító munkájának jelentős részét teszik ki a lakóépületekben, pincékben, melléképületekben keletkezett tüzeknél végzett kárelhárítási tevékenység különböző formái. Az elmúlt évtizedekben jelentős változások következtek be a lakóépületek és környezetük infrastruktúrájában; a korszerű háztartási, szórakoztató berendezések száma emelkedik, ezzel párhuzamosan a keletkezett károk összege is nagyságrendekkel emelkedett. A tüzek keletkezési okaként főleg a szubjektív (emberi mulasztás) és a műszaki-gépészeti berendezések objektív okként meghatározható meghibásodásai a jelentősek. Az elemi csapás, mint tűzkeletkezési ok is jelentkezik, főleg bizonyos évszakonként nő meg lehetőségük. A tűzoltóktól gondos és szakszerű munkát követel meg kárelhárítás, mert nemcsak arról van szó, hogy emberek nehezen megszerzett anyagi javait kell védenünk, de gyakran a beavatkozó állományt is veszélyeztetik az ilyen jellegű tüzek hatásmechanizmusai. A lakóépületek fogalom alatt, most elsősorban a családi házakat értjük, a hozzá vagy melléépített épületekkel, valamint a ház alá (vagy mellé) épített földalatti pincéket, illetve padlástereket. Vertikálisan (függőlegesen) alulról fölfelé haladva tekintjük át az egyes épületrészeket, jellemző tűzformákat, oltásuk feladatait, a kialakuló veszélyhelyzeteket és azok elhárítását. A pincéket először építési módjuk és felhasználásuk alapján vizsgáljuk meg. Közös jellemzőjük az, hogy föld alá épített (vagy kialakított) helyiségekről van szó, amely lehet épület alatt, vagy mellett, de lehet független különálló pincéről is beszélni (pl. gomb, borospincék). Épület alatt, épített formájával találkozunk, egyéb esetben pedig földbe, sziklába vájt-faragott kialakítások a jellemzőek. Építőanyagát tekintve lehet: betonozott (zsaluzott, zsaluköves); kőből épített; téglából épített; földbe, kőbe vájt-faragott. Kialakítását tekintve épület alatt, a szögletes, több helyiség álló rekeszekre (helyiségekre) osztott kialakítás a jellemző. Általában egy síkban helyezkednek el a helyiségek, de előfordul szinteltolásos (különböző mélységű) helyiségkialakítás is. Az épületek melletti vagy önálló pincék viszont lehetnek egy, illetve több ágúak is, ennek egy formája az úgynevezett labirintus rendszerű pincék, melyek sok elágazással rendelkeznek, ezek elsősorban kőbányászat, agyagbányászat folyamán alakultak ki és ezután kerültek hasznosításra (gombatermesztés, borospincék, stb.) A pincék minden esetben rendelkeznek lejáróval (esetleg többel is), valamint valamilyen szellőzési lehetőséggel, amely lehet ablak, vagy kürtő.

19 83 A pincékben található közműrendszerek gáz, víz, csatorna, villany (esetleg trafóházak, akkumulátorok). A családi házak alá épített pincéket funkcionálisan a következőre használhatják: raktározás (lom, bútor, tüzelő); műhely; garázs (gépkocsitárolás); szárítóhelyiség (mosott ruhák szárítása); mosókonyha; hobbihelyiség (vasút, zenehallgató szoba, klubhelyiség); zöldség- és terménytárolás (gyümölcs, bor, stb.); extrém igénybevétel (uszoda, konditerem, stb.). A tűz kialakulásának jellemzői pincék esetében A vázlat nem foglalkozik az égéselméleti résszel, csak a kialakuló hatásmechanizmusokat vizsgálja. A pincékre minden esetben ki fog alakulni a tökéletlen égés, melynek következménye a sűrű, tömény füst, amely a helyiség méretétől függően igen gyorsan kitölti a rendelkezésre álló teret. A másik nehezítő körülmény a hő akkumulálódása, mivel a rendelkezésre álló nyílászárók hiánya az esetek többségében nehezítik a hő távozását a helyiségekből. A veszélyhelyzetet növelő tényező az elektromos hálózat megsemmisülése (leolvadása), a műanyag víz- és szennyvízrendszer megsemmisülése, esetlegesen ott vezetett gázvezeték sérülése (égése). Következő nehezítő körülmény, hogy ilyen viszonyok közt kell a tűzoltónak mozognia (szerelni, menteni, oltani), amikor a vízszintes látótávolság szinte lehet a semmivel egyenlő. A beavatkozás feltételei pincetűznél teljes védőruházat (sisak, kámzsa, védőruha, csizma, kesztyű, légzőkészülék) szakfelszerelések (világítóeszköz, mentőkötél, rádió) pontos felderítés: mi ég van-e ÉLETVESZÉLY mit veszélyeztet merre terjed milyen oltóanyag szükséges Felderítés alanyai: lakók; tulajdonos; szemtanuk.

20 84 Vizuálisan észlelhető jellemzők: behatolási lehetőségek; füstelvezetési lehetőségek; oltóvíz, oltóanyag szükséglet; életvesztés lehetőségei; életmentés esélyei. Behatolás a pincébe A nyílászáró felnyitása igen veszélyes művelet. A tökéletlen égés során kialakult, el nem égett égéstermékek, friss levegő hatására robbanásszerű égésre képesek. Ezt a jelenséget szúrólángnak nevezzük, amely formájában egy nyílászárón keresztül kicsapódó lángnyelv. Ha a felnyitást követően rögtön megkezdjük a behatolást, akkor ez a jelenség komoly veszélyt jelent a beavatkozó tűzoltókra. Védelem Ajtó mellé húzódva, másodperc várakozás után kell megkezdeni a behatolást. Másik megoldás olyan nyílászárók felnyitása (kitörése), amely nem jelent a környezetére (beavatkozókra) veszélyt, betartva az előzőekben leírt rendszabályt. Közlekedés pincetűzben lehatolásnál át kell menni az úgynevezett hődugón (a pince tetejére felszállt meleg égésterméken); ha a pince nagysága, beosztása nem ismert, akkor mentőkötél mentén végezzük a behatolást (Ariadné fonalának meséje); a tömlővezeték, melyet lefektettünk, mindig tájékozódási lehetőséget biztosít. Mindig a jobb oldalán megyünk be, és a balon jövünk ki; betartjuk a légzésvédelmi felszerelések használatának szabályait; sohasem megyünk egyedül, a társunk jelenléte biztosíték; végrehajtjuk a közművek elzárását. Nehezítő körülmények nem látunk, tapogatunk; optikai csalódás a füstben (távoli tűz közelinek látszik); lassú közlekedési lehetőség; rossz sugárvezetés eredménye lehet a gőz, amely veszélyt jelenthet; hő hatására omlás (vakolat, kő, tégla); nem megfelelő oltás esetén az oltóanyag (víz) elöntheti a pincét; mindig csak konkrét tüzet oltunk a lehető legkevesebb oltóanyaggal.

21 85 Oltóanyag kiválasztása Minden esetben alkalmazkodjon az égő anyag jellemzőihez. szilárd éghető anyag nedvesített víz (1 % habbekeverés) tűzveszélyes folyadék oltópor, oltóhab elektromos berendezés oltópor Veszélyhelyzetek szúróláng; omlás; dőlés; aknák, gödrök, lépcsők, alacsony ajtónyílás; labirintusszerű elágazások; elzárt folyosók; robbanásveszély (hígító, festék, üzemanyag, stb.); palackból elfogyó levegő (hangos figyelmeztetés); másodlagos károk okozása; pánik kialakulásának lehetősége. Beavatkozást könnyítő megoldások természetes szellőztetés lehetőségének biztosítása; füstelszívás, levegőbe fúvás tűzoltó szakfelszereléssel; állomány pincébe dolgozó részének váltása, pihentetése; jó taktika, helyes oltóanyag kiválasztása; oltásban részt nem vett víz folyamatos eltávolítása. Összefoglalva A pincetűz az egyik legkellemetlenebb tűzfajta. Igen nagy bátorságot, állóképességet kíván az oltása. Lényege a jó felderítés, a jó taktika és a fegyelmezett tevékenység. Törekedni kell a kedvezőtlen feltételek kiküszöbölésére, az állomány lehetőség szerinti kímélésére. Megfelelő védőruházatban - gyorsan és szakszerűen tevékenykedve - gyorsan oltható.

22 86 LAKÁSOK TÜZEINEK OLTÁSA A föld felszíne feletti épületrészt lakótérnek nevezzük, amely az esetek egy részében kiterjedhet a padlástérre is. Ha a lakóteret funkciója szerint osztályozzuk, akkor a következő helyiségeket sorolhatjuk fel, a teljesség igénye nélkül: előszoba, előtér; konyha, étkező; lakószoba (nappali szoba, lakótér); hálószoba (gyermekszoba); fürdőszoba (mellékhelyiséggel vagy nélküle); WC; takarítóeszköz-tároló; gardróbszoba (ruházati cikkek tárolására); hobbihelyiségek (zenehallgatás, házimozi, makettszoba, stb.); kamra; mosó-szárító helyiség. A felsorolt helyiségeken kívül még hozzáépítve lehet erkély, terasz, virágház, stb. A lakóhelyiségek természetesen közműrendszerekkel vannak ellátva, melyek a komfortfokozatot emelik, a mindennapi életet könnyítik. Ilyenek: vízvezeték-rendszer; központi fűtésrendszer; csatornahálózat; vezeték a lakossági gázfelhasználáshoz (földgáz, pb-gáz); központi antennarendszer; kommunikációs hálózat. Jelentősebb berendezések a lakótérben villanytűzhely; villanybojler; gáztűzhely; gázbojler; vegyes tűzhely; mosógép; mikrohullámú sütő; kombinált gázfűtő készülék; vegyes tüzelésű kazán; televízió, video, műholdvevő; audio berendezések; mobil és telepített klímaberendezések; számítástechnikai eszközök; stb.

23 87 Ha az épületeket építőanyaguk szerint nézzük, akkor a következő felsorolást alkalmazhatjuk. Hagyományos építkezési mód: vályogépület (tégla, vert fal); hagyományos téglaépület; blokktéglás épületek; betonfalú épület (betonelem); faszerkezetes épület; felsoroltak kombinációi. A lakóhelyiségek bútorzata jelentős mennyiségű éghető anyagot jelent. A bútorfa, a szövetek, kárpitok, szivacsok, függönyök mind segítik a gyors tűzterjedést. Az anyagok jelentős része szintetikus, amely mérgező vegyi anyagok légtérbe kerülését eredményezheti. A keletkezési okok széles skálája jellemző, néhányat megemlítek a teljesség igénye nélkül: - gyermekjáték; - nyílt láng használata; - tüzelő fűtőberendezés; - elektromos berendezés üzemzavara; - gyújtogatás; - elemi csapás. A lakásban keletkezett kisebb tűz - mivel megfelelő mennyiségű levegő és éghető anyag van jelen - igen gyorsan kiterjed és kedvező esetben a teljes épületre veszélyt jelenthet. A terjedés iránya először függőleges, majd vízszintes és csak kedvező esetben irányulhat lefelé. Az áramló égéstermékek magas hőmérséklete is a terjedés lehetőségét növeli. Az égéstermékek elsősorban a lakótér felső részét töltik ki és csak ezután kezdi a föld feletti réteget kitölteni. Ez okozza, hogy a lakásba belépve alul sokszor még megfelelő a látótávolság és a hőmérséklet is lényegesen alacsonyabb. A lakástüzeknél mindig fennáll annak a lehetősége, hogy személy(ek) maradtak az égő lakótérben. A beavatkozást, tűzoltást nehezítő körülmények a következők zsúfolt bútorzat, rendetlenség; vezetékes vagy palackos gáz; zárt nyílászárók miatt erős füst; biztonsági nyílászárók, nehezített megközelítés; elektromos légvezetékek; rossz állapotú épületrészek. A felderítés alapvető szempontjai épülettüzeknél Vonulás közben: megközelítés útvonala tüzivíz-hálózat, vízvételi lehetőségek Helyszínen: behatolás lehetőségei mi ég van-e ÉLETVESZÉLY mit veszélyeztet merre terjed veszélyhelyzetek

24 88 Ha a tűz zárt térben van, akkor fennállhat a szúróláng keletkezésének lehetősége (ha az ablakon kitört, akkor már nem kell vele számolni). Az épülettűz felderítésénél mindig működő sugárral lépjünk be a helyiségekbe. Fel kell deríteni és intézkedni kell az áramtalanítás helyéről és módjáról, a gázvezeték elzárásának lehetőségéről. (Vigyázat! Égő gázvezetéket, gázüzemű berendezést csak a gáz elzárása után szabad eloltani.) Az áramtalanítás megoldható az utcai oszlopnál történő leválasztással, az árammérőnél történő leválasztással. Vigyázat! Légvezetéket mindig az oszlopnál kell elvágni és nem a tetőtartónál, hogy ne legyen földön fekvő (lógó) feszültség alatti vezeték. A lakásba történő tájékozódásnál fel lehet használni az alsó cm-es füsttel kevésbé kitöltött teret. Ezt azonban nem megfelelő sugármanőverezéssel megszüntethetjük (megkeveri a levegőt és homogén lesz a füst). Az oltóanyagot mindig porlasztott formában jutassuk ki, ügyelve arra, hogy a legkevesebb vizet használjuk fel és csak a tűzre irányuljon a sugarunk. Sok, oltásban részt nem vett víz a másodlagos károkat növeli. A felderítés irányuljon a tovaterjedés megakadályozására és csak ezután oltsuk a többi helyiséget. A nagy erejű vízsugár használata veszélyes és célszerűtlen. Lakástüzek esetében a fő oltóanyag majdnem minden esetben víz, illetve kézi oltókészülék, ha a tűz nagysága használatát lehetővé teszi. Kis terjedelmű tüzek oltásánál igen jó szolgálatot tehet a puttonyfecskendő, de nem egy esetben egy vödör víz is elég az égés megszüntetésére. Korszerű tűzoltási mód az impulzusoltás, mely még igen új technológiának számít. Lényege, hogy kis mennyiségű, de nagy energiájú vízköd mechanizmus hatására szűnik meg az égés. Előnye az, hogy nem jár nagy vízkárral, gyorsan alkalmazható. Bevetésénél azonban ügyelni kell arra, hogy hatása főleg zárt térben érvényesül igazán. Sokszor merül fel az a kérdés, hogy a magasnyomású sugár, vagy alapvezeték sugarai kellenek-e. A magasnyomású sugár hatékony kis vízfelhasználású oltóeszköz, de nehezen fejleszthető tovább. Az alapvezeték megszerelése ugyan nehézkesebb, de szükség esetén három teljes értékű, vagy (nem tévedés) öt sugár is szerelhető róla (osztó utáni osztó, összekapcsolt osztó). Mindig a tűz nagysága és terjedése az, amely az alkalmazandó sugárfajtát meghatározza. Sokszor esett szó az úgynevezett másodlagos károkról. Ez a szó a tűzoltás során keletkezett olyan károk gyűjtőneve, amely sajnos együtt jár az oltási feladatokkal. Elkerülésére nincs mód, de szakszerű, tervszerű tevékenységgel csökkenthető a kártétel nagysága. Ebbe a kategóriába tartozik az oltás során elfolyó víz, az ütőhatástól kitört ablak, összedőlő berendezés, összetörő tárgyak. Csökkenteni, pontos, a tűz nagyságának megfelelő sugárvezetéssel lehet, illetve a szétfolyó (lefolyó-elfolyó) víz felfogásával, szívatásával, a veszélyeztetett értékek mentésével, takarásával lehet. Mindenképpen beszélni kell a vezetékes és palackos gáz jelenlétéről a tűz által érintett területen.