KvVM-VKKI "A Duna-vízgyűjtő magyarországi része vízgyűjtő-gazdálkodási terve" c. dokumentáció véleményezése

Átírás

1 KvVM-VKKI "A Duna-vízgyűjtő magyarországi része vízgyűjtő-gazdálkodási terve" c. dokumentáció véleményezése Kedves Kollégák! Előzetes tájékoztatásul mellékelten megküldöm a fenti tárgyra vonatkozó észrevételeimet, javaslataimat, abban a reményben, hogy a kollégák saját észrevételeikkel, javaslataikkal az alábbiakat ki fogják egészíteni, annak érdekében hogy azt a Reális Zöldek Elnöksége hivatalos véleményként megküldhesse az előterjesztőnek. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv a Duna-vízgyűjtő Magyarországi része KvVM VKKI december Észrevételek, javaslatok az OVGT és az SKV i tervezetével kapcsolatban Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / OVGT és az SKV előkészítésével kapcsolatos eddig elkészült fontosabb háttéranyagok, munkaközi tervezetek, konzultációs jegyzőkönyvek áttanulmányozása, és az egyes részvízgyűjtők, alegységek, tematikus ismertetésein, és a vitafórumokon történő személyes részvétel tapasztalatai, valamint a jelen dokumentáció és mellékletei alapján az OVGT és az SKV véglegesítéséhez az alábbi általános, elvi jellegű és konkrét észrevételeket, javaslatokat tesszük, annak előrebocsájtásával, hogy a jelen dokumentációt - ebben a formájában és tartalmában nem tartjuk elfogadhatónak: I. Általános, elvi jellegű észrevételek: 1. A korábbi szóbeli és írásbeli észrevételeinket, javaslatainkat bele értve a i, KvVM-nak írásban is megküldött, összefoglaló észrevételeinket is változatlanul fenntartjuk! A társadalmi egyeztetéseken, vitafórumokon elhangzott érdemi észrevételek, javaslatok figyelembe vételére több kollégánk jelzése és saját tapasztalataink alapján valójában nem került sor! Az egyeztetések teljesen formálisnak bizonyultak. 2. Az éghajlatváltozással kapcsolatos, a Világ érdeklődésének középpontjában álló, tudományos kutatási-, vizsgálati eredmények csak szlogenek szintjén hatottak az egyébként több éve, sok szakember bevonásával készülő, de korábbi, részben elavult anyagokra épülő dokumentumok tervezőire, ill. megbízóikra. A szükséges paradigma-, és szemléletváltásnak nyoma sincs az anyagban! A vízvisszatartás-, víztározás-, duzzasztás, vízlépcső-építés, vízenergia komplex, többcélú hasznosítása, hajózás, vízi-, vízparti-turizmus, mezőgazdasági öntözés, stb. fejlesztése még mindig csak a szavak szintjén létezik, gyakorlati intézkedés és cselekvés valójában nem történik! A Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének közös szlovák-magyar lezárása még mindig várat magára! Az OVGT Szigetközi vitafórum megtartására, a tervezet véglegesítésére, közigazgatási egyeztetésre, stb. a mai napig nem került sor! Ilyen előzmények után, hogy van bátorsága a tervezőknek a dokumentumot befejezettnek nyilvánítani, és a KvVM-nek, ill. a VKKI-nak az OVT elé terjeszteni, majd KvVM-nek miniszteri rendeletben kihirdetni? page 1 / 11

2 i s ze-vizgyujto-gazdalkodasi-terve-c-dokumentacio-velemenyezese/ 3. A készülő Európai, ill. Magyar Duna Stratégia / EDS, valamint a évi magyar EU Elnökség idején megtárgyalandó és jóváhagyandó Európai / Magyar Duna Stratégia és a jelen dokumentum között semmiféle kapcsolat, koordináció nincs! Ennek a komplex témának a megoldása, nem a KvVM / VKKI hatásköre, hanem a Magyar Köztársaság Kormányának erkölcsi és szakmai felelőssége, és kötelezettsége! Az idő viszont sürget!!! elején, Budapesten Nemzetközi Duna Konferencián kellene megtárgyalni, az EDS 2011-ben előterjesztendő tervezetét. Ez sem lehet csak a főfelelős MK Külügyminisztériumának a szakmai feladata! Hol vannak a témában érdekelt tárcák? (NFGM, KHEM, FVM, ÖM, OKM, stb.) Hol van az általuk képviselt koncepció, stratégia, program, stb.? (pl. Duna Komplex Program, Tisza Komplex Program, Duna hajózhatósága, stb.?) Ki fogja, és mikor koordinálni ilyen rövid idő alatt, az egymásnak is ellentmondó-, vagy nem is létező dokumentumokat? (Klímaváltozás figyelembe vételével átdolgozandó, vagy új energia-, közlekedés-, terület-, és vidékfejlesztési-, agrár-, élelmiszer-, aszály-, turizmus-, stb. stratégiák, stb. kidolgozására mikor kerül sor?)... A téma szorosan kapcsolódik a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium / NFGM által készíttetett, án kelt, "A Duna a magyar területfejlesztésben" c. dokumentációhoz. Az ahhoz kapcsolódó észrevételeinket, javaslatainkat ezt követően, majd a következőkben hozzuk nyilvánosságra. Várjuk további, jobbító szándékú észrevételeiket, javaslataikat. Baráti üdvözlettel: -Péteri László okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmiidegenforgalmi szakértő mobil: Csemege a halbiológusoknak! Vaskapu I-II. vízerőművek felett, Paks térségében történt, december elején, "hallépcső" nélkül! Tengeri ritkaságot fogott a Dunában Gagyi Tibor december 16., szerda, 11:10 Ritka halfaj - egy tokok családjába tartozó simatok - került egy halász hálójába a szeremlei Duna-szakaszon december elején. A simatok eredetileg tengeri hal, de szaporodáskor az édesvizű page 2 / 11

3 i s ze-vizgyujto-gazdalkodasi-terve-c-dokumentacio-velemenyezese/ folyókba vándorol, természetvédelmi értéke 10 ezer forint. A 22 kilós, 140 centiméteres halat a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén fogta ki Gagyi Tibor dunai halász. A halat a Halászati Kutatóintézet ( HAKI) szakemberei azonosították. A simatok a legveszélyeztetettebb a tokok közül. A halat szállítótartályban további vizsgálatokra a HAKI szarvasi telepére vitték - közölte az MTI-vel a nemzeti park igazgatósága. A simatok hengeres testű, nyúlánk hal. Eredetileg tengeri hal, de szaporodáskor az édesvizű folyókba vándorol. Áramláskedvelő faj, főként a nagyobb, tiszta vizű folyók márna-zónájában fordul elő. Táplálékát a mederfenéken található apró rákok, rovarlárvák, csigák alkotják, de a nagyobb példányok kisebb halakat is elfogyasztanak. A Duna vízrendszerében élőkről kiderült, hogy a vándorlással felhagyva egész életüket édesvízben töltik. A tokfélék 27 ismert faja közül Magyarországon az alábbiak őshonosak a HAKI oldalán olvasható tanulmány szerint. Ezek - a viza, - a vágótok, - a sőregtok, - a sima tok és - a kecsege. Az első négy vándorló tokféle, a tengerben ivaréretté váló egyedek hosszabb-rövidebb távolságokra felúsznak a folyókba, ahonnan a szaporodás után a következő ivásig visszatérnek a tengerbe. Az ivadékok is csak rövid ideig tartózkodnak az édesvízben. Ezek a fajok ma már nem, vagy csak igen ritkán találhatók meg Magyarország területén a Duna jugoszláviai szakaszán 1969-ben és 1983-ban épített gátak szinte teljesen elzárják a folyó felsőbb szakaszaihoz vezető útjukat. A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban: page 3 / 11

4 page 4 / 11

5 page 5 / 11

6 page 6 / 11

7 page 7 / 11

8 page 8 / 11

9 page 9 / 11

10 page 10 / 11

11 page 11 / 11