MÁJER VIKTOR - DR. TÁBIT RENÁTA
|
|
- Mihály Gál
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR MÁJER VIKTOR - DR. TÁBIT RENÁTA A HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS A HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS NÉHÁNY ÖN- KORMÁNYZATI RENDELET TÜKRÉBEN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZÉP- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÖNKORMÁNYZATAIRA* 1.Bevezetés Munkánk voltaképpen egy már megkezdett kutatás folytatása, amely a helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés európai 1 illetve jelen tanulmányban magyar szabályozásával, gyakorlatával foglalkozik. E tanulmányban a jelzett téma hazai aspektusait dolgozzuk fel húsz közép-magyarországi önkormányzat képviselő-testülete hatályos önkormányzati rendeletét alapul véve. A vizsgált önkormányzatokat 2 véletlenszerűen választottuk ki, ügyelve azonban arra, hogy a vizsgálati mintába község, nagyközség és város is bekerüljön. Témánkat a következő főbb pontok köré csoportosítva fejtjük ki: - a szabályozási háttér; - a helyi népszavazásban, helyi népi kezdeményezésben részvételre jogosultak köre; - a helyi népszavazást kezdeményezők, illetve a helyi népi kezdeményezést indítványozók köre; - a helyi népszavazás jogalapja és eredménye; - a helyi népszavazás érvényessége és eredményessége; - a helyi népi kezdeményezés; * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Közigazgatási szervezet és e-kormányzás műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Tamás András egyetemi tanár (BCE). A szerző egyetemi tanársegéd (BCE Közigazgatás-tudományi Kar); elérhetősége: renata.tabit@uni-corvinus.hu. 1 Lásd TÁBIT R. (2011): A helyi önkormányzás megvalósulásának formái, fórumai európai kitekintés, Kézirat. 2 A vizsgált önkormányzatok a következők: Acsa, Albertirsa, Alsónémedi, Bugyi, Dabas, Dánszentmiklós, Dunavarsány, Galgagyörk, Herceghalom, Kerepes, Nagykőrös, Pécel, Tárnok, Tóalmás, Tököl, Törökbálint, Törtel, Vácduka, Vecsés, Veresegyház.
2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR néhány továbbgondolásra érdemes eljárásjogi kérdés. 2. A szabályozási háttér A hatályos Alkotmány 3 a helyi népszavazásról részleteiben nem rendelkezik, csupán megemlíti, hogy a választópolgárok a helyi önkormányzást általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolhatják. 4 A helyi népszavazásra vonatkozó alapvető szabályokat az Alkotmány 44/C. -ában foglalt felhatalmazás alapján a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazatával elfogadott, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) tartalmazza. Az Ötv. a helyi népszavazás garanciális szabályait állapítja meg, a helyi sajátosságok érvényesítése érdekében a további feltételek, az eljárási rend szabályozását a képviselő-testületek rendeletalkotására bízza. Mindemellett meg kell említenünk az Alkotmánybíróság joggyakorlatát is, mivel a testület számos határozatában foglalkozott e kérdéskörrel. Az Ötv. 50. (2) bekezdése felhatalmazza a helyi képviselő-testületeket arra, hogy önkormányzati rendeletben szabályozzák a helyi népszavazás, népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét. 5 A törvényben használt kijelentő mód alapján levonható az a következtetés, hogy e témakör kötelező rendeletalkotási tárgykört képez, tehát minden önkormányzatnak rendelkeznie kell ilyen rendelettel. E tanulmányban hivatkozott önkormányzatok ennek a követelménynek megfelelnek, mivel mindegyikük rendelkezik ilyen tárgyú rendelettel. A hazai alkotmánybírósági gyakorlatban 6 következetesen megjelenik az az álláspont, hogy amennyiben a képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés részletes feltételeiről, eljárási rendjéről nem alkot rendeletet, ezzel mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósít meg, akadályozva ezzel a választópolgároknak a helyi önkormányzáshoz való joga helyi népszavazás útján történő gyakorlását. Az Alkotmánybíróság szerint az Ötv. e rendelkezése arra hatalmazza fel a képviselő-testületet, hogy a helyi népszavazás és népi kezdeményezés olyan feltételeit és eljárási szabályait állapítsa meg rendeletében, amelyeket a törvény nem szabályoz, illetve amelyeket az Ötv. ugyan szabályoz, de kifejezetten felhatalmazza a képviselőtestületet a helyi szabály megalkotására. Hozzá kell tennünk, hogy az európai országok gyakorlatát tanulmányozva 7 a magyar megoldás lévén, hogy a helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés alkotmányos alapintézmény amellett, hogy alkotmánysértő, a nemzetközi megoldásokkal sem konform, mert amelyik állam alkotmánya megemlíti e jogintézményeket, egyben törvényi (!) szabályozásra bízza a részletszabályok kialakítását. Felvetődhet az a kérdés ezzel kapcsolatban, hogy eleget tesz-e szabályozási kötelezettségének az a képviselő-testület, amely nem önálló rendeletben, hanem a Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ), annak részeként szabályozza e kérdéseket. Az Al- 3 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény. 4 Alkotmány 44. (1) bekezdése. 5 Sajnálatos módon előfordult a vizsgált önkormányzati rendeletek között olyan (Herceghalom), amely rosszul hivatkozza az Ötv-t (1991. évi LXV. törvény). 6 Lásd az 56/1991. (XI. 8.), az 50/1992. (IX. 26.), a 39/1993. (VI. 25.) AB határozatokat. 7 Lásd TÁBIT, R. (2011) I.m. pp. 15.
3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR kotmánybíróság a 2024/H/1991. AB határozatában 8 kifejtette, hogy e megoldás nem tekinthető formai okból alkotmányellenesnek, bár az Ötv-ből kifejezetten az önálló rendeleti szabályozás következik. Utóbbi megállapítással egyetértve, az önálló önkormányzati rendeletben való szabályozás helyessége mellett foglalunk állást, 9 tekintettel arra, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás nem tekinthető a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, klasszikus értelemben vett szervezeti-működési kérdésnek, hanem a képviselő-testületi, közvetett hatalomgyakorlással teljesen egyenrangú forma. Egyetértünk Fogarasi József azon álláspontjával, 10 miszerint a magyar megoldás - ehelyütt teljeskörűen nem részletezett okokból többszörösen is alkotmánysértő és mint fentett már említettük a nemzetközi gyakorlattal sem konform. Egyrészt azért, mert e kérdéskör alkotmányos alapintézmény lévén egyáltalán nem lenne szabályozható önkormányzati rendeletben. Másrészt az önkormányzati rendeletalkotásra olyan törvény (az Ötv.) ad felhatalmazást, amelyet a szabályozási felhatalmazás továbbadására a magyar alkotmány nem hatalmazott fel. Ha nem is szabályozza új Alkotmányunk 11 a részleteket, ezen alkotmányos jogintézmény legalapvetőbb anyagi és eljárásjogi szabályait önálló, kétharmados többséggel elfogadott törvényben kell rendezni. Előrebocsáthatjuk azt a megállapításunkat, miszerint a vizsgált önkormányzatok nem használják ki a szabályozási szabadságot, hiszen sajátos helyi szabályokat jellemzően nem találunk a tanulmányozott önkormányzati rendeletekben a megoldások sokszínűsége azonban felbecsülhetetlen értékkel bírna. A helyi jogszabályok az anyagi jogi szabályok mellőzésével jellemzően az eljárásjogi szabályokra koncentrálnak. A helyi jogalkotók általában két megoldást alkalmaznak: az önkormányzati rendelet röviden, tömören csak a helyi szabályokat tartalmazza, vagy a központi, törvényi szabályokat megismételve azokkal egységes szerkezetben szabályozza e kérdéseket. 1.táblázat: A helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés rendeleti szabályozásának módja A szabályozás módja Az Ötv-vel, illetve a Ve 12 -vel egységes szerkezetben Csak a helyi szabályokat tartalmazza szabályoz Acsa, Albertirsa, Alsónémedi, Dabas, Dánszentmiklós, Dunavarsány, Herceghalom, Kerepes, Törökbálint, Törtel, Vecsés, Veresegyház Forrás: saját szerkesztés Bugyi, Galgagyörk, Nagykőrös, Pécel, Tárnok, Tóalmás, Tököl, Vácduka 8 ABH , A vizsgált önkormányzatok mindegyike külön, önálló rendeletben szabályozza e kérdéseket. 10 FOGARASI JÓZSEF: A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Közös lecke egy alkotmánybírósági határozat tükrében, Ön-Kor-Kép, 2007/június-július pp Magyarország Alaptörvénye, elfogadva az Országgyűlés április 18-i ülésnapján, kihirdetve a Magyar Közlöny 43. számában (2011/43. szám, oldal). 12 A választási eljárásról szóló évi C. törvény.
4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Magunk a másodikként említett megoldást mellett foglalunk állást, mivel az Ötv. és a Ve. szabályai önmagukban, az önkormányzati rendeletben való megismétlésük nélkül is alkalmazandók, alkalmazhatók. Alapvető problémának látjuk a tanulmányozott önkormányzati rendeletekben azt a hiányosságot, ami a magasabb szintű jogszabályok módosításának átvezetésével kapcsolatban aposztrofálható, hogy csak néhány példát említsünk: a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény meghivatkozása, 13 az alkotmányossági panasz intézményének megemlítése. 14 Már csak emiatt is javasolható az önkormányzati rendelet elsőként említett szabályozási módszere, tudniillik, hogy a rendelet csak a sajátos, helyi szabályokat tartalmazza. 2. táblázat: A vizsgált önkormányzatok rendeleti szabályozása Település neve Helyi népszavazás Helyi népi kezdeményezés Ügydöntő Véleménynyilvánító Acsa x x x Albertirsa x x Alsónémedi x x Bugyi x x Dabas x x Dánszentmiklós x x Dunavarsány x x Galgagyörk x x Herceghalom x x Kerepes x - Nagykőrös x x Pécel x x Tárnok x x Tóalmás x x Tököl x x Törökbálint x x Törtel x x Vácduka x x Vecsés 15 x x Veresegyház x x Forrás: saját szerkesztés 13 Az említett jogszabályt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi L. törvény 26. (2) bekezdése június 14. napjával hatályon kívül helyezte, ennek ellenére a vizsgált rendeletek közül Dánszentmiklós, Dunavarsány és Törtel rendelete még erre hivatkozik. 14 Lásd például Dánszentmiklós, Dunavarsány, Herceghalom, Kerepes és Törtel rendeletét. 15 Vecsés rendelete címe szerint a helyi népszavazásról rendelkezik, de a jogszabály tartalmaz rendelkezéseket a helyi népi kezdeményezés tekintetében is.
5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Mint a táblázatból is látható, egy kivétellel (Kerepes község) valamennyi önkormányzati rendelet ismeri a helyi népszavazás valamint a helyi népi kezdeményezés jogintézményét, a helyi népszavazás két fajtája között azonban csak egy rendelet tesz különbséget (Acsa község). Ami pedig a közvetlen demokratikus intézmények tényleges gyakorlati előfordulását illeti, az alább található táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés kevésbé népszerű és kedvelt intézményei a helyi demokratikus hatalomgyakorlásnak, amelynek feltehetőleg oka lehet többek között e jogintézmények egysíkú, leegyszerűsített volta, költségigényessége és kollektív valamint kompromisszumos megoldást kizáró jellege. 3. táblázat: A helyi népszavazás és helyi népi kezdeményezés tényleges előfordulása Település neve Tartottak-e helyi népszavazást, helyi népi kezdeményezést? Acsa - Albertirsa Alsónémedi * Bugyi * Dabas 16 + Dánszentmiklós * Dunavarsány * Galgagyörk * Herceghalom * Kerepes * Nagykőrös - Pécel * Tárnok - Tóalmás * Tököl * Törökbálint * Törtel * Vácduka * Vecsés * Veresegyház * Forrás: saját szerkesztés 3. A helyi népszavazásban, helyi népi kezdeményezésben részvételre jogosultak köre A *-gal jelölt önkormányzatok sajnos megkeresésünk ellenére nem bocsátottak rendelkezésünkre ezzel kapcsolatos adatot. 16 A dabasi népszavazás témája a város külterületén fémhulladék-feldolgozó és hulladék autó előkezelő üzem létesítése volt.
6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR E témakör tárgyalása kapcsán előre kell bocsátanunk, hogy a részvételre jogosultak köre az idők folyamán többször változott. Kezdetben a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló évi XVII. törvény (Nsztv.) rendelkezései szabályozták e kérdést. Eleinte a helyi népszavazásban való részvételi jogosultságot a településen, illetve területen állandó lakóhellyel rendelkezéshez kötötte a jogalkotó, de egyúttal lehetőséget adott az üdülőtulajdonosok részvételére is. Ezt követően az Ötv. hatálybalépésétől kezdve egészen december 31-éig akként szabályozta a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részvételre jogosultak körét, hogy a településen állandó lakóhellyel rendelkezés tényéhez kötötte e jogosultság gyakorlását. Azt is lehetővé tette azonban, hogy az üdülőterületet érintő ügyben jogosult részt venni az üdülőterületen ingatlantulajdonnal rendelkező választópolgár akkor is, ha nincs ott állandó lakóhelye. Jelenleg e kérdést az Alkotmány 17 szabályozza. Eszerint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár; az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára; valamint a Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személy vehet részt. Fontos feltétele a jogosultság gyakorlásának, hogy a jogosult a népszavazás napján az ország területén tartózkodjon. Amennyiben az önkormányzati rendelet szabályozza e kérdést, úgy nem tehet mást, mint hogy megismétli a törvényi rendelkezéseket. Álláspontunk szerint tehát meghaladottá vált az az önkormányzati rendeleti szabályozás, amely a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részvételre jogosult választópolgárok esetében a településen állandó lakóhellyel való rendelkezést írja elő. E definiálási lehetőség december 31-étől alkotmányellenes. Ennek ellenére a mai napig találunk olyan hatályos (!) önkormányzati rendeletet, amelyben e szabály szerepel A helyi népszavazást kezdeményezők, illetve a helyi népi kezdeményezést indítványozók köre Az Ötv. hatálybalépésétől kezdve egészen a mai napig négy kezdeményezésre jogosulti kört nevesít. Eszerint a helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti: - a települési képviselők legalább egynegyede; - a képviselő-testület bizottsága; - a helyi társadalmi szervezet vezető testülete; 17 Alkotmány 70. (2)-(3) bekezdése. 18 A vizsgált önkormányzatok között is akad erre példa: Alsónémedi illetve Herceghalom önkormányzata.
7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok 10%-ánál és nem lehet több a választópolgárok 25%-ánál.19 A helyi népi kezdeményezést az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár nyújthatja be a polgármesternek, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok 5%-ánál és nem lehet több a választópolgárok 10%-ánál. 20 Megállapíthatjuk, hogy az Ötv. e körben csak a választópolgárok kezdeményezési jogosultságának kérdéskörében biztosít egy igen szűkre szabott felhatalmazást a képviselő-testületnek rendeleti szabályozásra. A választópolgárokon kívüli kezdeményezők körére vonatkozó rendelkezések tehát kogens szabályok, azoktól eltérő szabályt önkormányzati rendeletben megállapítani nem lehet. Felvetődik a kérdés: a választópolgári kezdeményezők esetében az önkormányzati rendeletnek - az Ötv. rendelkezései alapján - a választópolgárok számát kell-e tartalmaznia (tehát egy abszolút számot) vagy egy konkrét százalékos arányt, amit az Ötv. meghatározott keretek (tíz és huszonöt százalék) közé szorít? Az önkormányzati rendeletekben mindkét változat előfordul. Álláspontunk szerint mindkét megoldás elfogadható, hiszen mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Ha az önkormányzati rendelet abszolút számmal határozza meg a kezdeményező választópolgárok körét, e megoldás előnye a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és az előre láthatóság alkotmányos követelményeinek érvényesülése. Tekintettel azonban arra a könnyen belátható tényre, miszerint a választópolgárok létszáma állandóan változhat (változik), ami az önkormányzati rendelet gyakori módosítását eredményezheti, ennek következtében a kezdeményező választópolgárok körének százalékos arányban való megjelölése időállóbb megoldásnak tekinthető. Hasonló az Alkotmánybíróság álláspontja is: 21 célszerű, ha a népszavazási rendelet százalékos arányban határozza meg a választópolgári kezdeményezésre jogosultak körét. E szabályozás nem tekinthető törvényellenesnek. Az Ötv. idézett rendelkezései is a választópolgárok százalékban kifejezett arányához fűznek joghatást. A választópolgárok bizonyos százaléka pedig a helyi népszavazás kezdeményezése, illetve a népi kezdeményezés indítványozása esetén az adott időpontban mindig, pontosan meghatározott választópolgári létszámot jelent. Az viszont teljes mértékben egyértelmű, hogy a képviselő-testületnek az egyik, vagy a másik megoldást kell választania, azaz nem alkalmazhat vegyes szabályozási módot. Az önkormányzati rendelet egyszerre nem tartalmazhat százalékos arányt és abszolút számot is. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis ez a szabályozási mód ellentmondásos. Lássuk mindezt a vizsgált helyi jogszabályok tükrében! 4. táblázat: A kezdeményezésre jogosult választópolgárok szabályozási módja Szabályozási megoldás Abszolút szám Előfordulás Nagykőrös,* Pécel, Törtel,** Vecsés*** 19 Ötv. 47. (1) bekezdése. 20 Ötv. 49. (2) bekezdése. 21 Lásd a 34/1993. (V.28.) AB határozatot.
8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Százalékos arány: 10% Dánszentmiklós (10%+1 fő), Veresegyház 15% Albertirsa, Nagykőrös, Tóalmás 20% Acsa, Dunavarsány, Herceghalom, Törökbálint, Vecsés 25% Alsónémedi, Bugyi, Dabas, Tárnok, Tököl, Vácduka Forrás: saját szerkesztés * Nagykőrös rendeletében abszolút számot és százalékos arányt is találunk: az abszolút számot a képviselő-testület által kötelezően kiírandó helyi népszavazás esetében alkalmazza az önkormányzati rendelet. **Törtel rendeletében szintén találunk abszolút számot és százalékos arányt is: itt viszont a százalékos arányt alkalmazza a jogszabály a képviselő-testület által kötelezően kiírandó helyi népszavazás esetén. ***Vecsés rendelete szintén mindkét megoldást alkalmazza, csakúgy, mint a törteli rendelet. 22 Mindezek alapján nem tekinthető egyértelműnek és ez alapján megfelelőnek a galgagyörki, illetve a kerepesi rendelet azon előírása, miszerint a helyi népszavazást a választópolgárok minimum 10 és maximum 25%-a, a helyi népi kezdeményezést a választópolgárok minimum 5 és maximum 10%-a nyújthatja be, mivel az önkormányzati rendelet pusztán megismétli a törvénybeli szabályt és nem tölti ki az ott meghatározott kereteket. A törvény azt is kimondja, hogy a képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. 23 Ugyanígy a képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a képviselő-testület által meghatározott számú választópolgár indítványozott. 24 Felmerül a kérdés, hogy az Ötv. 47. (1) bekezdés d) pontjában megfogalmazott szabály (a helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok 10%-ánál és nem lehet több a választópolgárok 25%-ánál) és ugyanezen szakasz (2) bekezdésében meghatározott, képviselő-testületet kötelező szabály (képviselőtestület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte) vajon a helyi népszavazás két kü- 22 Ezzel összefüggésben megemlítjük, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1996. (XII. 22.) AB határozatában megállapította, hogy az ügy kapcsán vizsgált önkormányzati rendelet előírásai a népszavazás kiírásának lehetséges, illetve kötelező feltételeit ellentmondásosan állapították meg. Az önkormányzati rendelet rendelkezéseiből ugyanis nem tűnt ki egyértelműen, hogy a képviselőtestület a választópolgárok legalább 25%-a, avagy 2000 választópolgár kezdeményezése alapján köteles a helyi népszavazást kitűzni. E rendelkezés a testület szerint nem felelt meg a jogbiztonság követelményének, ezért alkotmányellenessége okán megsemmisítette azt. ABH , Ötv. 47. (2) bekezdése. 24 Ötv. 49. (2) bekezdése.
9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR lönálló eseteként értelmezendő, avagy a kettő fedi egymást? Az Ötv. említett 47. (1) bekezdése a másik három kezdeményezői kör esetén nem tartalmaz olyan szabályt, hogy amennyiben a képviselők, a bizottság, vagy a helyi társadalmi szervezet vezető testülete kezdeményezi a helyi népszavazást, akkor a képviselő-testület köteles kitűzni, álláspontunk szerint a (2) bekezdés azonban nem tekinthető a helyi népszavazás a 46. (1) bekezdésében meghatározottakon kívül egy további önálló, kötelező esetének, tekintettel arra, hogy ilyen esetben sem mindegy, hogy a választópolgárok milyen ügyben kezdeményezik a helyi népszavazást. 25 A tanulmányozott önkormányzati rendeletek alapján megállapítható, hogy ennek éppen ellenkezője tekinthető általánosnak: tehát a helyi rendeletek két külön népszavazási esetként kezelik a fent említett két rendelkezést. Az alábbi táblázat azokat az önkormányzatokat rendszerezi, amelyek rendelete különbséget tesz az Ötv. 47. (1) bekezdés d) pontja és a 47. (2) bekezdése között! 5.táblázat: A helyi népszavazás kezdeményezésének speciális szabályozása Település neve Albertirsa Dánszentmiklós Herceghalom Nagykőrös Törtel Vecsés 26 Veresegyház Forrás: saját szerkesztés A szabályozás módja kezdeményezheti: 15%, 20% esetén azonban kötelező kiírni kezdeményezheti: 10%+1 fő, 20% esetén azonban kötelező kitűzni kezdeményezheti: 20%, 25% esetén azonban kötelező kiírni kezdeményezheti: 15%, de ha vagy annál több nagykőrösi választópolgár kezdeményezi, kötelező kitűzni kezdeményezheti: legalább 600 fő, de legalább 25% esetén kötelező kiírni kezdeményezheti: legalább választópolgár, de 20% esetén (amely főnek felel meg) köteles kitűzni kezdeményezheti: 10%, 20% esetén azonban ki kell tűzni 25 Ilyen megoldás található Acsa, Alsónémedi, Bugyi, Dabas, Dunavarsány, Pécel, Tárnok, Tóalmás, Tököl, Törökbálint, Vácduka rendeleteiben. 26 A vecsési rendelet szabályozása kissé eklektikus, eszerint a helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti legalább választópolgár; a képviselő-testület a választópolgárok legalább 20%- ának kezdeményezésére népszavazást ír ki; a képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább választópolgár kezdeményezte (vélhetően ez a szám a választópolgári összlétszám 20%-ának felel meg).
10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Amennyiben tehát a 47. (2) bekezdése a helyi népszavazás egy további kötelező esetét szabályozná, úgy ilyen esetekben a képviselő-testület minden körülménytől különösen a népszavazás tárgykörétől függetlenül, csupán az önkormányzati rendelet által szükségesnek tartott választópolgári kezdeményezői létszám megléte alapján köteles lenne kiírni a népszavazást. Álláspontunk alátámasztása érdekében az Alkotmánybíróság e jogszabályhellyel kapcsolatos, 1094/H/1996. AB határozatában 27 foglaltakat hívjuk segítségül, mely szerint az Ötv. 47. (2) bekezdésében foglalt előírás nem jelenti azt, hogy a képviselő-testület minden további feltétel vizsgálata nélkül köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzat rendeletében meghatározott választópolgár kezdeményezte. A képviselő-testület ugyanis a választópolgárok kezdeményezése esetén is csak akkor rendelheti el a megfogalmazott kérdés népszavazásra bocsátását, ha abban törvényesen helye van népszavazásnak. 5. A helyi népszavazás jogalapja és eredménye A helyi népszavazást is tipizálhatjuk az országos népszavazással összefüggésben használt kategorizálási szempontok szerint: egyrészt elrendelése, vagyis jogalapja szerint, másrészt célja, vagyis kötelező ereje (kötőereje, eredménye) alapján. A helyi népszavazás elrendelése, vagyis jogalapja szerint lehet kötelezően elrendelendő (vagy kötelezően kiírandó, obligatórius), illetve a képviselő-testület mérlegelése alapján elrendelhető (vagy fakultatív). E két eset mellett érdemes még itt megemlíteni, hogy a helyi népszavazás esetén is vannak olyan témakörök, amelyekben nem tartható, nem rendelhető el helyi népszavazás (ún. tiltott tárgykörök, vagy tilalmi lista). Célja, vagyis kötőereje (eredménye) alapján pedig megkülönböztethetjük az ügydöntő és a véleménynyilvánító helyi népszavazásokat. Az Ötv. úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület köteles helyi népszavazást kiírni (kötelezően elrendelendő, kiírandó): - a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezése; - a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése; - új község alakításának kezdeményezése; - lakott területrész átadása, átvétele, cseréje; - közös képviselő-testület alakítása, illetve az abból való kiválás esetén;28 továbbá - abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz.29 A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el (mérlegelése alapján, fakultatíve): - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben; - az önkormányzati rendelet megerősítésére.30 Nem rendelhető el helyi népszavazás (tilalmi lista, tiltott tárgykörök): 27 ABH , január 14-től társult képviselő-testület. 29 Ötv. 46. (1) bekezdése. 30 Ötv. 46. (3) bekezdése.
11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR a költségvetésről való döntésre; - a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában; - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi, szervezeti, működési kérdésekben, valamint a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.31 Mára már szakmai evidenciaként kezelhető az a tény, hogy a helyi népszavazás kötelező esetei tekintetében ellentétben a tilalmi listával maga az Ötv. hatalmazza fel a képviselő-testületeket arra, hogy e listát bővítsék, amivel a képviselő-testületek általában élni is szoktak. A kiválasztott önkormányzati rendeleteket tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a helyi jogszabályok e kérdéseket sajnos csak elvétve szabályozzák. Dabas rendelete például a törvényi kötelező listát kibővíti a város és a vele egybeépült község egyesítése (megjegyezzük: ha az Ötv. a területszervezési eljárásról szóló évi XLI. törvénnyel (Tetv.) konform módon szabályozná e kérdést, akkor valójában ez sem nevezhető sajátos helyi szabálynak, hiszen a Tetv. a jóval pontosabb településegyesítés kifejezést használja, 32 amibe nyilván ez is beletartozik), valamint a településrész lakossági közösségének önkormányzati jogokkal való felruházása esetével. Pécel rendelete szintén a településrészi önkormányzat létrehozását köti kötelezően kiírandó helyi népszavazáshoz. A fakultatíve elrendelhető helyi népszavazásoknak egy további példáját találjuk meg a vizsgált rendeletek szabályai között, nevezetesen: a törvényben foglaltakon kívül a népszavazással megerősített önkormányzati rendeletet módosító rendelet megerősítésére rendelhet el helyi népszavazást a vecsési képviselő-testület. Amennyiben az önkormányzati rendelet csupán megismétli a törvénybeli szabályokat, úgy nem tartjuk szükségesnek azok önkormányzati rendeletbe foglalását, hiszen a törvényi szabályok önmagukban, a rendeletbe való beépítésük nélkül is alkalmazandók, alkalmazhatók. Ami a tiltott tárgyköröket illeti, az Alkotmánybíróság a 34/1993. (V. 28.) AB határozatában 33 azt állapította meg, hogy a helyi népszavazás tiltott tárgyköreinek kiegészítésére éppen a helyi népszavazás védelme érdekében az Ötv. nem adott és nem is adhatott felhatalmazást. A helyi népszavazás tiltott tárgyainak kiterjesztéséresdendnote1sym vonatkozó felhatalmazás lehetővé tétele ugyanis a helyi népszavazás alapjogának kiüresítéséhez vezethetne és ezért az ilyen tartalmú törvényi szabályozás sértené az alapjog lényeges tartalmának korlátozhatatlanságára vonatkozó alkotmányi tilalmat. Másik fontos a 22/1993. (IV. 2.) AB határozatában 34 deklarált megállapítása a testületnek, hogy a tiltott tárgyakat érintő nemleges döntés az önkormányzat zavartalan működőképességét veszélyeztetné. Álláspontunk szerint az önkormányzati rendeletet megerősítő helyi népszavazás tipikusan olyan kérdés, amelyet törvényi szabályok híján érdemes lehet helyi szinten 31 Ötv. 46. (4) bekezdése. 32 Tetv. 1. b) és c) pontja. 33 ABH , ABH , 185.
12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR szabályozni, azonban a vizsgált rendeletek közül csupán Törökbálint említhető példaként, amelynek rendelete megemlékezik e jogintézményről. 35 Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság a 76/2007. (X. 19.) AB határozatában egyértelműen elismerte a véleménynyilvánító helyi népszavazás létjogosultságát és meg is próbálkozott egyfajta definiálással, álláspontunk szerint mégsem tekinthető hiábavalónak és feleslegesnek e jogintézmény létéről vagy nemlétéről való elmélkedés. Mégpedig azért nem, mert az Ötv. tekintet nélkül a helyi népszavazás típusára egyetlen mondatban rendelkezik a helyi népszavazás kötőerejéről, amikor is kimondja, hogy annak eredménye kötelező a képviselő-testületre. 36 Azt a népszavazást, amelynek eredménye kötelező a döntéshozó szervre legyen az országos vagy helyi ügydöntőnek nevezzük, emellett azonban ismeretes a véleménynyilvánító népszavazás intézménye, amely lényege szerint az állampolgárok közreműködését biztosítja a döntéshozatalban, de annak eredménye nem köti a döntéshozót. Mennyivel könnyebb lenne az állásfoglalás e kérdést illetően, ha az Ötv. az Alkotmány mintájára legalább ennyit rögzítene! Kizárólag az Ötv. jelenleg hatályos rendelkezésének nyelvtani értelmezése alapján megállapítható, hogy minden helyi népszavazás ügydöntő, mivel mindegyik helyi népszavazás eredménye megkülönböztetés nélkül kötelező a képviselő-testületre. Ez az érv tehát a helyi népszavazás kizárólagosan ügydöntő jellege mellett szól. A helyi népszavazás és helyi népi kezdeményezés gyakorlatát a kezdetektől jelentősen alakító, befolyásoló Alkotmánybíróság joggyakorlatát tanulmányozva azonban nem találkozunk olyan megállapítással, ami a véleménynyilvánító helyi népszavazás jogsértő voltát kimondaná, sőt, mint említettük, imént hivatkozott határozatában a testület kifejezetten el is ismerte e jogintézmény létét. Emellett ha a gyakorlatot is vizsgáljuk, nem is egy olyan önkormányzati rendeletet találunk, amely ismeri és szabályozza a véleménynyilvánító helyi népszavazást. 37 Ha tehát adott településen a képviselő-testület véleménynyilvánító helyi népszavazást rendel el konkrét kérdésben, elvárható lenne, hogy ennek normatív hátterét is 35 Törökbálint Nagyközség Önkormányzata 11/2001. (V. 21.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről, 4. (8)-(9) bekezdése. Eszerint az önkormányzati rendeletet megerősítő helyi népszavazás esetén a választópolgárok értesítéséhez a rendelet-tervezetet is mellékelni kell. A helyi népszavazással megerősített önkormányzati rendelet módosítására legkorábban a rendelet hatálybalépését követő egy éven túl kerülhet sor, kivéve ha magasabb szintű jogszabály a rendelet módosítását a hatálybalépését követően előírja. 36 Ötv a. Ezzel kapcsolatban a fő kérdés a helyi népszavazási döntés kötőerejével kapcsolatban fogalmazható meg, pontosabban a kötőerő időbeli kiterjedése vonatkozásában, ami már számos tanulmányban megfogalmazódott. Egyáltalán szükséges-e, kell-e, lehetséges-e szabályozni e kérdést? Álláspontunk szerint a jogbizonytalanság megszüntetése érdekében hasonlóan az országos népszavazáshoz mindenképpen szólni kellene a törvényhozónak e kérdésről. Az országos népszavazásnál alkalmazott 3 éves szabály helyett azonban tekintettel a választási ciklus 4 éves voltára a népszavazást kiíró helyi képviselő-testület megbízatási idejéhez kötnénk e moratóriumot. Mindenképpen előnytelen, igazságtalan és ésszerűtlen lenne, ha a népi döntés egy olyan képviselőtestület kezét kötné meg, amely az egész folyamattól független, úgyszintén az is, ha a népi döntésnek örökös hatályt tulajdonítanánk. 37 Például Acsa rendelete említi meg e jogintézményt.
13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR rendezi a vonatkozó önkormányzati rendeletében. Ennek hiányában ugyanis saját magát is nehéz helyzetbe hozza a helyi jogalkotó egy esetleges jogértelmezés során. Az Alkotmánybíróság tehát a két jogintézményt a következőképpen definiálta: - Ügydöntő a helyi népszavazás akkor, ha az ügy, a kérdés eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik, mivel a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. - A képviselő-testület hatáskörébe tartozó más kérdésben a helyi népszavazás véleménynyilvánító, annak jogi kötelező ereje nincs arra a szervre nézve, amelynek jogszabály alapján a hatáskörébe tartozik a döntés. Különösen így van ez akkor, ha az ügy a helyi érdekeken túl regionális vagy országos érdekű. A leírtak alapján kérdésként merülhet fel: vajon mi is a különbség a két típusú helyi népszavazás között? Ha ugyanis adott tárgykör valamely szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a szerv jogosult is dönteni e témakörben, mivel a hatáskörnek éppen ez a lényege: eljárási és döntési jogosultság. A mondat első felét a képviselő-testület hatáskörébe tartozó más kérdésben a helyi népszavazás véleménynyilvánító tehát nem tudjuk értelmezni, 38 a mondat második fele azonban már igaz lehet a véleménynyilvánító népszavazásra általában, eszerint annak jogi kötelező ereje nincs arra a szervre nézve, amelynek jogszabály alapján a hatáskörébe tartozik a döntés. Álláspontunk szerint tehát a jogállamban érvényesülő, amit jogszabály nem tilt, azt szabad általános elve alapján lehetséges véleménynyilvánító helyi népszavazást kitűzni, de minimális elvárás a helyi jogalkotóval szemben ilyen esetben, hogy legalább helyi szinten, a rendeletében határozza meg ennek normatív hátterét. 39 Látva azonban a helyi jogalkotás e téren jelentkező hiányosságait 40 és az ezekből következő gyakorlati, értelmezési problémákat, feltétlenül szükségesnek tartjuk jelezni a jogalkotó felé e jogintézmény szabályozására vonatkozó igényünket. 6. A helyi népszavazás érvényessége, eredményessége 38 A április 6-ai szentgotthárdi népszavazás során például a választópolgárok az osztrák heiligenkreuzi hulladékégetővel és a Rába és Lapincs folyók Ausztria felől érkező szennyezésével kapcsolatban nyilvánítottak véleményt, a hulladékégető megépítése ellen tiltakoztak. Egyértelmű, hogy ilyenkor nem értelmezhető az Ötv ában megfogalmazott szabály. 39 A vizsgált jogszabályok közül egyedül Acsa rendelete tesz különbséget a helyi népszavazás két formája: az ügydöntő és a véleménynyilvánító helyi népszavazás között, sajnálatos módon mellőzve a véleménynyilvánító helyi népszavazás normatív szabályozását. Tekintettel arra, hogy Acsán eddig nem tartottak helyi népszavazást, illetve helyi népi kezdeményezést, a gyakorlatban ez nem jelenthetett problémát. 40 Szentgotthárdon, április 6-án véleménynyilvánító helyi népszavazást tartottak annak ellenére, hogy az önkormányzat rendelete e jogintézményt nem ismeri. Szerencsen pedig a évi helyhatósági választásokkal egyidejűleg tartottak véleménynyilvánító helyi népszavazást, azonban ezen önkormányzat rendelete sem ismeri a jogintézményt. A szerencsi önkormányzat honlapján található tájékoztatás szerint e népszavazás az önkormányzatot semmire sem kötelezi (!), de a városvezetés nyilvánvalóan figyelembe veszi azt későbbi döntéseinél.
14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A helyi népszavazás érvényessége és eredményessége tekintetében az Ötv. a hatálybalépésekor nem tartalmazott normatív rendelkezést. A törvényhozó csupán 1994-ben ismerte fel annak jelentőségét, hogy e kérdéseket törvényi szinten kell rendeznie, annak érdekében, hogy ezek minden helyi önkormányzat esetében egységesek legyenek. E törvényhozói felismeréshez azonban az Alkotmánybíróság joggyakorlatától vezetett az egyenes út. A jelzett időpontig ugyanis a testület számos határozatában 41 foglalkozott ezzel a kérdéssel és konklúzióként megállapította, hogy előnyös lenne e kritériumok törvényben való rendezése. Ugyanis ahány önkormányzat, gyakorlatilag annyiféle szabályozási megoldás létezett. A problémát legfőképpen nem is ez okozta, sokkal inkább az, hogy a helyi jogalkotók igen magas arányokat 42 követeltek meg az érvényességhez és az eredményességhez. Jelenleg az Ötv. szerint a helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 43 A helyi népszavazás érvényességi és eredményességi kritériumai mint látható igazodnak a képviselő-testületi döntések kapcsán szabályozott egyszerű és minősített többség követelményéhez, 44 ezt feltétlenül megőrzendőnek tartjuk, legalább e tekintetben nem generálódnak konfliktusok a két döntési, hatalomgyakorlási típus között. Annak ellenére, hogy az Ötv től egyértelműen szabályozza az érvényesség és eredményesség kritériumát, az Alkotmánybíróságnak még 2007-ben is foglalkozni kellett e kérdéssel, ugyanis a 76/2007. (X. 19.) AB határozatában 45 az alkotmányjogi panaszt benyújtó indítványozó azt kifogásolta, hogy az országos népszavazásnál elég a 25%-os azonos szavazat, míg helyi ügy eldöntésénél 50%-os azonos szavazatot kíván meg a jogalkotó már ami az eredményességet illeti. Az indítványozó szerint nem felel meg a jogbiztonság követelményének, hogy a hasonló életviszonyokat (helyi országos népszavazás, illetve helyi népszavazás önkormányzati képviselők és polgármesterek választása) lényeges elemben eltérően szabályozzák. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 482/B/1998. AB határozatában 46 már vizsgálta az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésében szabályozott diszkrimináció-tilalom és az Ötv. 45. (2) bekezdésének (érvényesség eredményesség szabálya) összefüggését, ennek kapcsán az utóbbi rendelkezés alkotmányosságát. Akkor is és most is azt állapította meg, hogy nincs alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggés a két említett rendelkezés között. Az országos és a helyi népszavazás eltérő sajátosságai indokolttá tehetik, hogy az érvényesség és eredményesség szabályai egymástól akár lényegesen is eltérőek legyenek: s ez abban is kifejeződhet, 41 Lásd a 61/1991. (XI. 19.), az 1/1992. (I. 16.), a 23/1992. (IV. 21.), a 40/1992. (VII. 16.), a 41/1992. (VII. 16.), az 56/1992. (XI. 4.), valamint a 67/1992. (XII. 21.) AB határozatokat. 42 Például 66%, 2/3-os arány, 75%, 80%, 90%. 43 Ötv. 45. (2) bekezdése. 44 Az Ötv. alapján az egyszerű többség a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazatát jelenti (14. (1) bekezdés), a minősített többséghez pedig a megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata szükséges (15. (2) bekezdés). 45 ABH , ABH ,
15 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR hogy az országos népszavazásra az Alkotmány, a helyi népszavazásra nézve pedig törvény (Ötv.) tartalmaz előírásokat. A helyi népszavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó szigorúbb szabályozás egyébként visszavezethető arra is, hogy a helyi népszavazásban való részvétel a helyi ügyek saját jogon való, közvetlen eldöntését jelenti, ez pedig az ügy közelsége, a választópolgárok közvetlen érintettsége, az ügy település, megye életét alapjaiban meghatározó jellege folytán indokolhat az országostól eltérő feltételek megállapítását. Az indokolással egyet is érthetünk, mégis felmerül a témát kutatóban az a kérdés, hogy a viszonylag könnyű kezdeményezhetőség ellenére (10-25% közötti választópolgári arány) vajon mi az oka az érvényesség és eredményesség viszonylag szigorú szabályozásának? Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szabályozása, illetőleg az országos és a helyi népszavazás nem tartozik azonos szabályozási körbe. Ezeknek az alkotmányos intézményeknek más és más az alkotmányos szerepe, s ebből következően típusonként országos illetőleg helyi népszavazás tekintetében is különböző lehet az érvényesség és eredményesség szabályozása is. 47 Szintén e határozatában kellett összevetnie a testületnek az Ötv. érvényességi eredményességi szabályát Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése hatályos rendelkezésével, mert a két rendelkezés között első ránézésre nem tűnik fel a különbség, mégis bizonyos esetekben eltérhetnek egymástól. Az érvényesség és eredményesség kapcsán a pécsi rendelet az alábbiakat tartalmazta: a helyi népszavazás akkor eredményes, ha a választópolgárok több mint a fele érvényesen szavazott, az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdés(ek)re azonos válasz(oka)t adott. 48 Abban az esetben tehát, ha minden szavazat érvényes, a törvényi és a rendeleti szabály azonos feltételt jelent, ha azonban érvénytelen szavazat is van, akkor meghatározott esetekben az önkormányzati rendelet szigorúbb feltételt jelenthet a törvényhez képest. Az Alkotmánybíróság megállapította tehát, hogy érvénytelen szavazatok esetén, meghatározott feltételek bekövetkezésekor az önkormányzati rendelet e szabálya ellentétes az Ötv. 45. (2) bekezdés a) pontjával, s az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésébe ütközés miatt alkotmányellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A vizsgált önkormányzati rendeletek közül Herceghalom és Vecsés rendelete szabályoz ugyanilyen módon, tehát alkotmányellenesen. 7. A helyi népi kezdeményezés A helyi népi kezdeményezés kapcsán tulajdonképpen egy lényeges korlát létezik, nevezetesen az, hogy e jogintézmény útján a képviselő-testület elé terjeszthető bármilyen ügy, feltéve, hogy az a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. 49 A helyi népi kezdeményezéssel tehát csupán azt lehet elérni, hogy a képviselő-testület egy meghatározott, közér- 47 ABH , Ehhez képest az Ötv. szerint a helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott 49 Ötv. 49. (1) bekezdése.
16 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR deklődésre számot tartó témát napirendre tűzzön és tárgyaljon meg, de hogy az adott kérdésben milyen tartalmú döntés hoz, illetve egyáltalán hoz-e döntést, az már az önkormányzati, közelebbről a képviselő-testületi autonómia körébe tartozik, a népi kezdeményezés hatóköre erre már nem terjed ki. A népi kezdeményezés tehát nem vonja el a képviselő-testület hatáskörét, mindössze annak figyelmét hívja fel arra, hogy a választópolgárok közössége igényli valamely témakörben a képviselő-testület döntését. Mint ahogy korábban már említettük, a helyi népi kezdeményezést az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár nyújthatja be a polgármesternek, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok 5%-ánál és nem lehet több a választópolgárok 10%-ánál. 50 A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a képviselő-testület által meghatározott számú választópolgár indítványozott. 51 Az alábbi táblázatból látható, hogy a vizsgált önkormányzatok körében a kezdeményezésre jogosult választópolgárok százalékos szabályozása tekinthető elterjedtnek. 6. táblázat: A kezdeményezésre jogosult választópolgárok szabályozási módja Szabályozási megoldás Előfordulás Abszolút szám Pécel Százalékos arány: 5% Alsónémedi, Dánszentmiklós, Dunavarsány, Nagykőrös, Tárnok, Veresegyház 7% Albertirsa 8% Acsa 10% Bugyi, Dabas, Herceghalom, Tóalmás, Tököl, Törökbálint, Törtel, Vácduka Forrás: saját szerkesztés A helyi népi kezdeményezés kapcsán is különbséget tehetünk azon önkormányzatok között, amelyek két külön esetként kezelik az Ötv. 49. (2) bekezdés első (a képviselőtestület önkormányzati rendeletében meghatározott a választópolgárok 5 %-ánál nem kevesebb és 10%-ánál nem nagyobb számú választópolgár a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be) és második (a képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a képviselő-testület által meghatározott számú választópolgár indítványozott) fordulatában rögzített szabályt. Álláspontunk szerint a helyi népszavazásnál leírtakra hivatkozva ez sem tekinthető a helyi népi kezdeményezés két külön esetének, ennek ellenére szintén találunk olyan megoldást, amely e kérdést kettébontva szabályozza. 7. táblázat: A helyi népi kezdeményezés indítványozásának speciális szabályozása 50 Ötv. 49. (2) bekezdése. 51 Ötv. 49. (2) bekezdése.
17 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Település neve Albertirsa Dánszentmiklós Nagykőrös Veresegyház Forrás: saját szerkesztés A szabályozás módja 7% indítványozhatja, de 10% esetén kötelező tárgyalni az ügyet 5% indítványozhatja, de 10% esetén kötelező napirendre venni a témát 5% indítványozhatja, de vagy annál több nagykőrösi választópolgár kezdeményezése esetén kötelező tárgyalni az ügyet 5% indítványozhatja, de 10% esetén kötelező tárgyalni a témát Érdemes elgondolkodni azon, hogy a helyi népi kezdeményezés intézménye esetleg nem töltheti-e be a törvényi normatív rendelkezések szintjén legalábbis jelenleg még hiányzó véleménynyilvánító helyi népszavazás funkcióját? Mert ha átgondoljuk, a véleménynyilvánító helyi népszavazás sem ér el többet, mint hogy ennek eredményét a képviselő-testület mindenféle kötelező erő nélkül a későbbiekben figyelembe veszi. Ez nyilvánvalóan nem negligálja azt a tényt, hogy a véleménynyilvánító helyi népszavazáson leadott szavazatok jelentős politikai súllyal bírnak, a véleménynyilvánító helyi népszavazás hatása tehát inkább politikai jellegű. A helyi népi kezdeményezés kapcsán meggondolásra érdemesnek tartjuk e jogintézmény bekapcsolását az önkormányzati jogalkotás folyamatába. Jelenleg ugyanis hazánkban, helyi szinten a klasszikus népi törvénykezdeményezés intézménye nem létezik, a választópolgárok csupán az önkormányzat rendelet megerősítése tárgyában tartható helyi népszavazáson keresztül (tehát utólag, a jogszabályok elfogadása után) kapcsolódhatnak be a helyi jogalkotási folyamatba. Kérdéses azonban, hogy amennyiben egy ilyen megerősítő népszavazás az önkormányzati rendelet elutasítása mellett foglal állást, az milyen következményekkel jár a képviselő-testületre, keletkezik-e bármilyen kötelezettsége a választott testületnek ilyen esetben? Kérdéses továbbá az is, hogy az eredményes népszavazással kimondott jogalkotási parancsnak nem engedelmeskedő helyi képviselőtestületet hogyan lehet, lehet-e egyáltalán kényszeríteni? Mindezek alapján tehát mindenképpen megfontolandónak tekintjük a jogalkotási eljárásban szerepet biztosító népi kezdeményezés intézményének kialakítását, illetve továbbgondolásra érdemesnek tartjuk a megerősítő helyi népszavazás honi szabályozását. A jogalkotásra irányuló népi kezdeményezésnek helyi szinten éppúgy lehet létjogosultsága, sőt az ügyek közelsége folytán még inkább mint országos szinten az ún. népi törvénykezdeményezési jognak. De nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a jogszabályalkotás szakmai tevékenység, tehát e forma csak a helyi társadalom széles rétegeit érintő, közérdeklődésre számot tartó, különösen fontos helyi ügyekre tartandó fenn. 8. Néhány továbbgondolásra érdemes eljárásjogi kérdés
18 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az első eljárásjogi kérdés, amit felvetésre érdemesnek tartunk az, hogy a polgármesternek a helyi népszavazásra, helyi népi kezdeményezésre irányuló, kezdeményezésnek nem minősülő beadványt visszautasító döntése mi alapján minősíthető önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozatnak? Az Alkotmánybíróság 56/1992. (XI. 4.) AB határozata, 52 valamint a vizsgált önkormányzatok közül Pécel rendelete ugyanis eképpen rendelkezik. A Ve. - feltételezésünk szerint e polgármesteri határozatot a ában akként szabályozza, hogy a kezdeményezést a polgármester két esetben utasíthatja el: egyrészt, ha a népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezést késve nyújtották be, illetve ha az aláírások ellenőrzésének eredményeként a helyi, illetőleg a területi választási bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el az önkormányzati rendeletben meghatározott számot. Hogy az e kérdésben való polgármesteri döntés hatósági határozatnak minősül-e, azt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) tárgyi hatályát meghatározó rendelkezés alapján dönthetjük el. A Ket. 13. (1) bekezdés a) pontja szerint a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására a törvény hatálya nem terjed ki (ún. kivett eljárás); azonban sem a törvény, sem annak indokolása, sem a kommentárok nem adnak segítséget ennek értelmezéséhez. Mit értünk tehát előkészítés és lebonyolítás alatt? Tekintettel arra, hogy a Ve. a polgármester e döntését A népszavazás elrendelése és kitűzése alcím alatt szabályozza, megállapítható, hogy az nem tartozik az előkészítés fogalomkörébe, vagyis a Ket. hatálya alá. Nehezebb viszont az állásfoglalás a lebonyolítás tekintetében: az elrendelés és a kitűzés lebonyolításnak minősíthető? Amennyiben a kérdésre igenlő választ adunk, úgy a polgármesteri határozat mindezek alapján szintén nem tartozik a Ket. hatálya alá. Másfelől mi a helyzet a helyi népi kezdeményezéssel? A Ve a ugyanis a Ve ában foglalt utaló szabály révén megfelelően alkalmazandó a helyi népi kezdeményezésre is, tehát ebben az esetben is lehetőség van a kezdeményezésnek nem minősülő beadvány polgármesteri visszautasítására, a Ket. azonban a helyi népi kezdeményezést már egyáltalán nem is említi. Ez alapján viszont egyértelmű, hogy a polgármester helyi népi kezdeményezés kapcsán hozott fenti döntése nem minősül hatósági határozatnak. A másik érdekes eljárásjogi kérdés a jelenleg már hatálytalan alkotmányossági panasz, valamint a ma még létező alkotmányjogi panasz jogintézményeivel kapcsolatban vethető fel. A jogorvoslatok közé tartozott az Alkotmánybírósághoz benyújtható alkotmányossági (nem alkotmányjogi!) panasz intézménye,(a helyi népszavazás elrendelésének jogszabálysértő elutasítása, lebonyolítása, illetőleg a helyi népi kezdeményezés tárgyalásának jogellenes elutasítása miatt lehetett benyújtani) amelyet azonban a Ve november 6-ai hatállyal hatályon kívül helyezett és az Alkotmánybíróság helyett a rendes bíróságokra telepítette ezt a hatáskört. Ennek ellenére elszomorító az a tény, hogy számos önkormányzati rendelet 53 a mai napig megismétli ezt az immáron 14 éve hatálytalan rendelkezést. Találunk azonban példát 54 arra is, hogy az önkormányzati rendelet az 52 ABH , A vizsgált önkormányzati rendeletek közül Herceghalom szolgál erre példaként. 54 Lásd Dánszentmiklós vagy Herceghalom szabályozását.
Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről
Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton község Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról
RészletesebbenRezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 4/2004. (II.16.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2001. (XI.27.) önkormányzati rendelete
Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2004. (II.16.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2001. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl 2 Rezi Község
RészletesebbenZsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2005. (I. 28.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és helyi népi kezdeményezésről
Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2005. (I. 28.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és helyi népi kezdeményezésről Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi
RészletesebbenVANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések
VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló
RészletesebbenLenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete 6/2004. (II. 25.) ÖKT. számú rendeletével módosított 25/2001. (XI. 30.) ÖKT. számú r e n d e l e t e
Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete 6/2004. (II. 25.) ÖKT. számú rendeletével módosított 25/2001. (XI. 30.) ÖKT. számú r e n d e l e t e a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi
RészletesebbenBerekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 10/1995. /V.31./ számú R E N D E L E T E A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/1995. /V.31./ számú R E N D E L E T E A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL (az 5/2001. /IV.25./ és az 5/2004. /III.24./ számú rendeletekkel
RészletesebbenSAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
SAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 50.
RészletesebbenSÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenHajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete. 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenÁltalános rendelkezések 1..
Bélapátfalva Nagyközségi Önkormányzat 12 /2001. ( IV.23. ) sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenTiszaföldvár Város Önkormányzatának 20/2004. (III. 1.) ÖR. számú r e n d e l e t e. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
1 Tiszaföldvár Város Önkormányzatának 20/2004. (III. 1.) ÖR. számú r e n d e l e t e a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 2 Tiszaföldvár Város Önkormányzatának 20/2004. (III. 1.) ÖR. számú r
RészletesebbenMaglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1
Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004.(III.29.)Kt. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1 A rendelet hiteléül: Maglód, 2009. január 20. Margruber János jegyző
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenPAK S VÁRO S ÖNKO R M Á N Y Z A T I KÉPVI S E L Ő- TESTÜLETÉNE K 14/1995. (IV. 28.) SZÁMÚ ÖNKOR M Á N Y Z A T I RENDELETE
PAK S VÁRO S ÖNKO R M Á N Y Z A T I KÉPVI S E L Ő- TESTÜLETÉNE K 14/1995. (IV. 28.) SZÁMÚ ÖNKOR M Á N Y Z A T I RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁ S ÉS NÉPI KEZDE M É N Y E Z É S R Ő L * (Egységes szerkezetben)
RészletesebbenIpolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete. 4/2002.(III.27.) Rendelete. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete 4/2002.(III.27.) Rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. ( továbbiakban Ötv.)
Részletesebben10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl
LEVÉL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 1 KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenNagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény / továbbiakban:
RészletesebbenLudányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről
Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban:
RészletesebbenPapkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete. 9/1995. (VII.28.) számú. Önkormányzati rendelete
Papkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete 9/1995. (VII.28.) számú Önkormányzati rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezés helyi szabályairól. Papkeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
Részletesebben28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
1 SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Sárvár város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenNyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Nyékládháza Város Önkormányzatának 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Képviselő-testülete a helyi közakarat demokratikus kinyilvánítása érdekében
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 16/2003.(XII.19.) SZÁMÚ R E N D E L E T E
BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 16/2003.(XII.19.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Balatonföldvár Város Képviselő-testülete a helyi közakarat demokratikus kinyilvánítása
RészletesebbenBakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége
BAKONYSZENTKIRÁLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 2/2003. (I.31.) Ökt. sz. RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenBucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenKisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete
Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat 21/2007. (IX. 28.) önkormányzati rendelete a megyei népszavazásról és népi kezdeményezésről
1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 21/2007. (IX. 28.) önkormányzati rendelete a megyei népszavazásról és népi kezdeményezésről A megyei népszavazás és a megyei népi kezdeményezés Tolna megye polgárainak
RészletesebbenA Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről
A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének /99.(III.03.)sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenSzentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Szentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Szentlőrinc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló
RészletesebbenÁLTALÁNOS RERNDELKEZÉSEK 1..
TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATII KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2002..((II.. 311..)) KT.. SSZ.. RENDELETE A HELYII NÉPSSZAVAZÁSSRÓL ÉSS NÉPII KEZDEMÉNYEZÉSSRÖL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény
RészletesebbenGödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Gödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 50. (2) bekezdésében
RészletesebbenÚjhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének június 28-i ülésére 4. napirend
E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. június 28-i ülésére 4. napirend Tárgy: A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló
RészletesebbenVITAZÁRÓ VISZONTVÁLASZOK A HELYI NÉPSZAVAZÁSSAL FOGLALKOZÓ CIKKEKRE *
1. évf. 2. szám: 2011/ 2. Feltöltve: 2011. december 30. KISS MÓNIKA DOROTA VITAZÁRÓ VISZONTVÁLASZOK A HELYI NÉPSZAVAZÁSSAL FOGLALKOZÓ CIKKEKRE * A HELYI NÉPSZAVAZÁS VÁLASZTÓPOLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSE Amennyiben
RészletesebbenOZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995.(VI.9.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl
OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995.(VI.9.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl ( egységes szerkezetben) Ozora Község Önkormányzata Képviselı-testülete
RészletesebbenBak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 12/2001. (VII. 31.) önkormányzati rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSR L
Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 12/2001. (VII. 31.) önkormányzati rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSR L A módosításokkal: 5/2004. (III. 31.) egységes szerkezetben. A helyi
RészletesebbenVerőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (IX.18.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (IX.18.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról szóló
RészletesebbenTisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai
KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL FELÜGYELETI ÉS IGAZGATÁSI MONITORING FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ 1056 Budapest V. ker., Váci utca 62-64. 1364 Budapest, Pf. 234. (1) 235-1774 Fax: (1)
RészletesebbenKözvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Közvetlen demokrácia Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 27. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenHELYI NÉPSZAVAZÁS. 107/2007. (XII. 22.) AB határozat
HELYI NÉPSZAVAZÁS 107/2007. (XII. 22.) AB határozat Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Ráckeve Város Képviselő-testületének a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 7/1992. (XII. 9.)
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenSAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE
SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 7 / 2001. / VI.26./ számú RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenTARTALOM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 2 A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL... 3 HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS... 6 ZÁRÓ RENDELKEZÉS... 6 ZÁRADÉK... 6
TARTALOM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 2 A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL... 3 HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS... 6 ZÁRÓ RENDELKEZÉS... 6 ZÁRADÉK... 6 SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPIVSEL - TESTÜLETÉNEK 9/2001. (III.30.) SZ.
RészletesebbenELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 20/2000. (XII. 1.) ÖK. számú r e n d e le t e
ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 20/2000. (XII. 1.) ÖK. számú r e n d e le t e A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről (egységes szerkezetben) Előszállás Nagyközség Önkormányzatának
RészletesebbenSarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
Részletesebbenv é g z é s t: A Kaposvári Törvényszék 20.Pk /2016/2. szám
dr. Takács Norbert ügyvéd (..) által képviselt I.r. kérelmező neve és címe szám alatti I.r., II.r. kérelmező neve és címe szám alatti II.r., III.r. kérelmező neve és címe szám alatti III.r., IV.r. kérelmező
Részletesebben45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás
45/2008. (IV. 17.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
Részletesebbena Képviselő-testület június22-én tartandó ülésére
GÖDÖLLŐ VÁROS JEGYZŐJE. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2017. június22-én tartandó ülésére Tárgy: Tájékoztatás és intézkedési javaslatok a Pest Megyei Kormányhivatal PE/030/00731-2/2017. számú törvényességi
Részletesebbenv é g z é s t: A bíróság a.. Helyi Választási Bizottság.. számú határozatát megváltoztatja, és az
A Kaposvári Törvényszék dr. Takács Norbert ügyvéd (.) által képviselt... szám alatti kérelmezőnek... Helyi Választási Bizottság... szám alatti kérelmezettel szemben népszavazási ügy iránt indított nem
Részletesebben76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás
76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
RészletesebbenKISS MÓNIKA DOROTA ÉSZREVÉTELEK A HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS A HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS NÉHÁNY ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TÜKRÉBEN CÍMŰ TANULMÁNYHOZ *
KISS MÓNIKA DOROTA 1. évf. 2. szám: 2011/ 2. Feltöltve: 2011. december 30. ÉSZREVÉTELEK A HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS A HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS NÉHÁNY ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TÜKRÉBEN CÍMŰ TANULMÁNYHOZ * A Pro
Részletesebbenjogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget.
32/2004. (IX. 14.) AB határozat 689/E/2004 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása, valamint jogszabály alkotmányellenességének megállapítása
RészletesebbenNemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata
Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 471/B/1995 Budapest, 1995.10.04 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 61/1995. (X. 6.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1995. évi 84. számában
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenAB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének
RészletesebbenTárgy: Dunakeszi Város Önkormányzatának a kedvtelésből tartott állatok tartásának helyi szabályairól szóló./2016. (. ) önkormányzati rendelete
Dióssi Csaba polgármester úr részére Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala Székhelyén Tárgy: Dunakeszi Város Önkormányzatának a kedvtelésből tartott állatok tartásának helyi szabályairól szóló./2016.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET december 14-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 269/2017. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2017. december 14-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Előzetesen tárgyalja: Javaslat
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3126/2015. (VII. 9.) AB határozat 2175 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenElőterjesztés. Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása
Előterjesztés A 3. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása a polgármester Előzmények: - Rendelet - tervezet: az előterjesztés melléklete I. A téma ismertetése:
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET!
2/A. Napirend Ügyiratszám: 13/2436/2008. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. július 22-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Törvényességi észrevétel miatti rendeletmódosítási
RészletesebbenDr. Görög István jegyző. Dr. Görög István jegyző. Előzetes hatásvizsgálati lap Rendelettervezet
A hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívül kötendő házasság esetén fizetendő díjakról, valamint a házasságkötéseknél közreműködő anyakönyvvezetőt megillető díjakról szóló 7/2011. (IV.21.)
RészletesebbenKÉPVISELETI ÉS KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA VISZONYA
NÉPSZAVAZÁS Alaptörvény B cikk, (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép.
RészletesebbenBÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS JEGYZŐJE
BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS JEGYZŐJE Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: I 342007. Előadó: dr. Kiss Gyula Mell.: rendelet-tervezet Hiv. sz.: Postacím: 560 Pf lj2. Telefon: (66) 523-802 Telefax: (66)
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének március 29-én tartandó ülésére
ELŐTERJESZTÉS Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésétől szóló rendelet
Részletesebben1. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 37-34/2015. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT
1. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Ikt. szám: 37-34/2015. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Részletesebben103/2007. (XII. 12.) AB határozat. Indokolás II.
103/2007. (XII. 12.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
Részletesebbenv é g z é s t: A bíróság a... Helyi Választási Bizottság... számú határozatát megváltoztatja, és az
dr. Takács Richárd ügyvéd (7400 Kaposvár, Fő u. 24.) által képviselt... szám alatti kérelmezőnek... Helyi Választási Bizottság... szám alatti kérelmezettel szemben választási bizottság határozatának felülvizsgálata
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenDabas, június 26. Záradék: A rendelet június 27-én kihirdetésre került. Rigóné dr. Roicsik Renáta jegyző
Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017. (VI.27.) önkormányzati rendelete a helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számáról Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének és Mánfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2018. szeptember 19-én tartandó együttes ülésére Az előterjesztés tárgya: Helyi
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos
RészletesebbenÖnkormányzati SZMSZ módosítása
Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2351 Alsónémedi, Fı út 58. Tel: 29/337-101, fax: 29/337-250 alsonemedi@upcmail.hu, www.alsonemedi.hu Szám: 241- /2013. ELŐTERJESZTÉS Készült:
RészletesebbenPOGÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 7/2010. (X. 28.) rendelete. A képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról FEJEZET
POGÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE 7/2010. (X. 28.) rendelete A képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az önkormányzat megnevezése:
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kovácsné dr. Trázsi Csilla ügyvéd által képviselt Magyar Dohány Kereskedők Egyesülete indítványozónak, a Országos Választási Bizottság (1357 Budapest, Pf.2.) által, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat
RészletesebbenFüzesgyarmat Város Önkormányzat Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) Fax:
ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2017. szeptember 21-én tartandó ülésére Szakmai segítségnyújtással kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről Előterjesztést készítette: Véleményezi: Elfogadás módja:,
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! h a t á r o z a t o t :
149/H/2004. AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő h a t á r o z a t o t : 1.
Részletesebben4.NAPIREND E l ő t e r j e s z t é s Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 22-i nyilvános ülésére
4.NAPIREND E l ő t e r j e s z t é s Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-i nyilvános ülésére Tárgy: Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének e a tiltott kirívóan
RészletesebbenDEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET
DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló 16/2012. (IX.19.) önkormányzati rendelet módosításáról Demecser
RészletesebbenJavaslat helyi népszavazás elrendelésére
Javaslat helyi népszavazás elrendelésére Ózd, 2013. szeptember 26. Előterjesztő: Polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A 2013. augusztus 27-én megtartott képviselő-testületi ülésen tájékoztattam Önöket,
RészletesebbenÓbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 egyes önkormányzati rendeletek és önkormányzati rendeleti rendelkezések technikai deregulációs hatályon
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Tárgy: Tájékoztatás és intézkedési javaslatok a Pest Megyei Kormányhivatal PE/030/1653-1/2016. számú törvényességi felhívásáról.
GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2017. január 26-án tartandó ülésére Tárgy: Tájékoztatás és intézkedési javaslatok a Pest Megyei Kormányhivatal PE/030/1653-1/2016. számú törvényességi
Részletesebben2. oldal [2] Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője mint elsőfokú hatóság a július 31-én kelt határozatával kötelezte a felperest, hogy a
1. oldal Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5048/2016/3. határozata Amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor ahhoz
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
RészletesebbenSolymosi Veronika, jogtanácsos. A helyi népszavazás rendeleti szabályozásáról szkeptikusan 1. I. Jogszabályi környezet alakulása
43 Solymosi Veronika, jogtanácsos A helyi népszavazás rendeleti szabályozásáról szkeptikusan 1 I. Jogszabályi környezet alakulása Magyarországon a demokratikus jogállam az Alkotmány módosításáról szóló
Részletesebben2010. évi L. törvény. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.
Hatály: 2014.XI.26. - 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát
RészletesebbenM i n i s z t e r i r e n d e l e t
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 24.264-2/2007. M i n i s z t e r i r e n d e l
Részletesebben2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló évi C. törvény a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
193/2010. (XII. 8.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 185. számában AB közlöny: XIX. évf. 12. szám 868/B/2007 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
Részletesebben20/2008. (III. 12.) AB határozat. Indokolás
20/2008. (III. 12.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3217/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE
3217/2015. (XI. 10.) AB végzés 2825 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3217/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE bírói kezdeményezés visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s :
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s
A a Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencze Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Szocialista Párt (kérelmező címe) kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október
Részletesebbenén kelt megkeresésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk.
KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL 1056 Budapest, Váci utca 62-64., www.kmrkh.hu 1364 Budapest, Pf. 234. e-mail: hivatal@kmrkh.hu HIVATALVEZETŐ Fax: 06-1/317 6606 e-mail: hivatal@kmrkh.hu
Részletesebben2007. évi CLXXII. törvény
http://www.complex.hu/kzldat/t0700172.htm/t0700172.htm 2007. évi CLXXII. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.
Részletesebben