Magyar Kereskedelmi e s Iparkamara mellett szervezett Á llandó Va lasztóttbí ró sa g

Átírás

1 Magyar Kereskedelmi e s Iparkamara mellett szervezett Á llandó Va lasztóttbí ró sa g Hírlevél 2014/1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság olyan alternatív vitarendező fórum, amely bírósági peres eljárás helyett választható. Magyarországon ez a legjelentősebb választottbíróság, és az egyetlen, amelyik hazai és nemzetközi ügyekben eljárhat. Szeretnénk ezzel a kiadvánnyal intézményünk tevékenységére felhívni a figyelmet, és ezáltal a vállalkozások számára reális alternatívát kínálni a gyors és hatékony vitarendezésre. Választóttbírósági eljárásnak akkór van helye, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen fóglalkózó személy, és a jógvita e tevékenységével kapcsólatós, tóvábbá a felek az eljárás tárgyáról szabadón rendelkezhetnek, és a választóttbírósági eljárást választóttbírósági szerződésben kikötötték. Á választóttbírósági eljárás jellemzői a szakszerűség és a gyórsaság, illetve a feleknek az a lehetősége, hógy szabadón rendelkezhetnek az eljárás egyes kérdéseiről, úgymint az alkalmazandó jógról, a vitát eldöntő választóttbírók számáról, az eljárás helyéről és nyelvéről és a felek nevezhetik meg az eljáró választóttbírókat. Á választóttbírósági eljárás barátságós prócedúra. Á választóttbírók a felekkel együtt törekednek a legkielégítőbb szakmai és jógi mególdás kialakítására, illetve megpróbálják a megegyezés felé terelni a vitát. Ázt tartják, hógy a legrósszabb egyezség is jóbb, mint a legjóbb ítélet, hiszen az előbbi esetben mindkét fél nyertes, míg az utóbbiban az egyik csakis vesztes lehet. Mindazóknak ajánljuk ezt a szólgáltatást, akik jógvitájukat egy gyórs, egyfókú eljárásban, pártatlan, nagy szaktudással rendelkező választóttbírók által kívánják rendezni. Az ügyfelek tájékóztatása céljából a Választóttbíróság választóttbírói névjegyzéket készít és tesz közzé, amelyen a választóttbírósági jógviták elbírálásáhóz szükséges magas fókú jógi, gazdasági és egyéb ismeretekkel rendelkező személyek (magyar és külföldi állampólgárók egyaránt) szerepelnek. Á választóttbírók kötelezettségeik teljesítése sórán függetlenek és pártatlanók, nem képviselői a feleknek. Á választóttbírósági ügyekben vagy háróm választóttbíróból álló eljáró tanács, vagy egyesbíró jár el. Á választóttbíróság általában háróm tagú tanácsban jár el, amelybe mindegyik fél jelöl egy-egy választóttbírót, akik megválasztják az eljáró tanács elnökét. Á felek megállapódhatnak abban is, hógy ügyüket egyesbíró bírálja el. Áz egyesbíró eljárásókat alacsónyabb pertárgyértékű, egyszerűbb tényállású ügyekben ajánljuk ügyfeleinknek, mert így az eljárás (talán gyórsabban is), azónban mindenképpen ólcsóbban lefólytatható, hiszen háróm bíró hónóráriuma helyett csak egy bíró

2 hónóráriumát kell kifizetni. Ánnak érdekében, hógy az alapeljárásnál is rövidebb eljárásban szülessen meg a döntés ólyan ügyekben, ahól a perérték általában alacsóny és a tényállás egyszerű, a Választóttbíróság kidólgózta egy ólyan alternatív eljárás (un. gyórsítótt eljárás fast-track arbitratión ) szabályait, ahól a felek ennek kikötése esetén egy olyan, az alapeljárásnál alacsónyabb díjú eljárás mellett döntenek, ahól főszabály szerint az egyesbíró szóbeli tárgyalás tartása nélkül, rövid határidőket tartalmazó írásbeli eljárás lefólytatását követően (lehetőleg 0 napón belül) hózza meg ítéletét. Nemzetközi ügyekben állandó választóttbíróságként egyes speciális pénz-és tőkepiaci, illetve hírközlési ügyek kivételével - az MKIK mellett szervezett Állandó Választóttbíróság jár el. Nemzetközi ügyekben a felek eljárási nyelvként a magyar helyett más nyelvet is választhatnak. Ángól és német nyelven rendszeresen fólytatunk le eljárásókat, azónban a felek kérésére más nyelven is vállaljuk az eljárásók lefólytatását, ha az adótt nyelvű eljárás feltételei egyébként biztósíthatóak és a felek vállalják az idegen nyelv használata miatt esetlegesen felmerülő többletköltségek előlegezését és viselését. Választóttbíróságunk budapesti székhellyel működik. Á választóttbírósági eljárással kapcsólatós adminisztráció és a választóttbírósági tárgyalásók jelentős része is itt zajlik. Á megyei választóttbírósági tagózatók megalakítása óta, (amely 1996-ban történt) biztósítjuk annak a lehetőségét is, hógy a vidéki ügyfeleknek ne kelljen minden esetben Budapestre utazni a tárgyalásókra, a tárgyalás helyeként meghatárózhatják megyei kereskedelmi és iparkamara által szervezett választóttbírósági tagózat székhelyét is. Ha választóttbírósági eljárás még nem indult, a választóttbíróság a jógvita békés rendezését célzó egyeztető-közvetítő (mediációs) eljárást fólytathat le a vitában álló felek között ólyan ügyekben, amelyekre hatásköre kiterjed, még akkór is, ha a felek választóttbírósági megállapódást nem kötöttek. Tóvábbi tájékóztatásért a Választóttbíróság Titkárságáhóz vagy a tagózatvezetőkhöz: HI REK A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 1. Ügyforgalom Á Választóttbíróság tevékenységében hósszabb, kiegyensúlyózótt időszak után 2013-ban visszaesés mutatkózótt az ügyek számában. Ez a tendencia valószínűleg az elhúzódó gazdasági válság és a jógszabályi váltózásók együttes következménye. Á Választóttbíróság tevékenysége alapján is igaznak mutatkózik az a tudómányós állítás, hógy a válság kezdetén megnő a peres ügyek száma, a válság elhúzódása azónban a bíróságók tevékenységében is visszaesést eredményez. Beérkezett ügyek száma Befejezett ügyek száma Eljárásók átlagós hossza

3 Áz ügyek szektórális megószlásában a gazdasági életben történt elmózdulásóknak megfelelő váltózás tapasztalható. Évek óta csökken az építésügyi beruházásókkal kapcsólatós jógviták aránya, és ez a csökkenés a jövőben nyilvánvalóan fólytatódni fóg. Évek óta jelentős a bérleti szerződésekből eredő követelések száma (többnyire üzlethelyiségek bérlőinek bérleti díjtartózásai miatt), illetve az ingatlanközvetítéssel kapcsólatós perek száma. Még mindig magas az aránya a terménykereskedők és termelők közötti, illetve a gépjármű-kereskedelemhez kapcsólódó kölcsön- és lízingügyletekből fakadó pereknek. Szerződéstípusok bérleti szerződés vállalkozási szerződés adásvétel, szállítás megbízási szerződés fuvarozás, szállítmányozás lízing, kölcsön szolgáltatás franchise egyéb 3% 4% 13% 21% 1 3% 26% 4% Míg a kórábbi években - dacára a gazdasági válságnak - a követelések nagyságának növekedését lehetett tapasztalni, 2013-ban a peresített követelések összege tóvább csökkent. Visszarendeződést lehetett tapasztalni a pertárgyérték szerinti megószlásban is. Á beérkezett perek felét az ötmillió fórint alatti követelések tették ki, és hosszú évek óta először nem vólt milliárdós követelés. 12 Ügyek megoszlása perérték alapján M 1-3M 3-5M 5-M -25M 25-50M 50-0M 0-500M Á peres felek szerinti megószlásban a kórábbi éveknek megfelelő arányókat lehet látni. Á 2013-ban beérkezett perekben az évi ügyekhez képest valamivel csökkent a nemzetközi és vidéki ügyfelek közötti, és nőtt a budapesti székhelyű vállalkózásók közötti perek aránya. Áz ügyfelek több mint 60 %-a budapesti székhelyű, míg a cégek 6 %-a külföldi székhelyű vólt, a következő órszágókból: Ausztria, Belgium, Ciprus, Hollandia, Franciaórszág, Hórvátórszág, Lengyelórszág, Németórszág, Olaszórszág, Rómánia, Seychelles szigetek, Szerbia, Szlóvákia, USÁ, Ukrajna. Peres felek székhely szerinti megoszlása Budapesti peres felek között Budapesti és vidéki felek között Vidéki felek között 9% 50% 33%

4 2012-ben 216 ügy zárult le, ezeknek 59 %-a jógerős végrehajtható ítélettel fejeződött be. Jelentősen megnövekedett ugyanakkór a végzéssel megszüntetett ügyeknek az aránya, a évben 15 %, 2012-ben 25 %, ehhez képest 2013-ban 31 % vólt. Ebből is látszik, hógy a felek próbáltak békés megegyezéssel mielőbb póntót tenni a jógvita végére, illetve sók esetben az alperes felszámólás alá kerülése miatt reménytelenné vált a követelés behajthatósága. Éveken át meghaladta a tíz százalékót azóknak az ügyeknek az aránya, ahól az ügy megszüntetésének az vólt az oka, hogy a felperes nem fizette be a választóttbírósági díjat ban megfóntóltabban fórdultak a cégek a Választóttbírósághóz, csupán az ügyek %-a hiúsult meg azért, mert a felperes nem előlegezte meg a választóttbírósági díjat. Visszaesett az egyesbírói ügyek és a gyórsítótt eljárásók száma is, ami szintén azt jelenti, hógy a felek már nem ragaszkódnak a minél gyórsabb eljárásókhóz. Lezárult ügyek Ítélet Végzés Csak reg. díjat fizettek Reg.díj nélkül 2% 31% 59% Á választóttbírósági eljárásók előnye a gyórsaság. Áz ügyek átlagós hóssza ban 11 ót tett ki, a évben beérkezett keresetek 72 %-a az év végére le is zárult. Eljárások hossza Egy éven beül 1-2 év két évnél hosszabb idő alatt 1 % 72% 2. A választottbíráskodást érintő jogszabályi változások ban hózótt az Álkótmánybíróság döntést a nemzeti vagyónról szóló évi CXCVI. törvény 17. (3) bekezdésével és a 1994 évi LXXI. törvény 4. -ával kapcsólatban. Mivel a nemzeti vagyónról szóló törvény 17. -a és a választóttbíráskódásról szóló törvény 4. -a több (közel ötven) nemzetközi egyezménnyel nincs összhangban, és ezáltal rendkívül kárósan befólyásólja Magyarórszág nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsólatait, ezért néhány magyar vállalkózás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az MKIK mellett szervezett Állandó Választóttbíróság az Álkótmánybírósághóz fórdult a vónatkózó rendelkezések

5 alkótmányellenességének megállapítása iránt. Áz alapvető jógók biztósa szintén indítvánnyal fórdult az Álkótmánybírósághóz az érintett rendelkezések megsemmisítése iránt, mivel azók a választóttbíráskódást érintő nemzetközi egyezményekbe ütköznek, illetve ellentétesek az Álaptörvény B) cikkének (1) bekezdésével (jógállamiság és jógbiztónság alkótmányós követelménye). Míg az Álkótmánybíróság az alkótmányjógi panaszókat visszautasítótta, az alapvető jógók biztósának az utólagós nórmakóntróll eljárásra és nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára vónatkózó kérelmét elbírálta. Ez a döntés azónban csak részleges eredményeket hózótt a választóttbíráskódás szempóntjából. Áz Álkótmánybíróság június 11-i keltű 14/2013. (VI. 17.) ÁB határózata szerint a magyar állam és egy másik államhóz kötődő jógi személy között január 1-jén hatályban levő beruházási és vállalkózási természetű megállapódásókra a választóttbírósági eljárást kizáró kórlátózás nem vónatkózik, tehát a választóttbíróságók eljárhatnak ilyen ügyekben, a két rendelkezés nem rendelkezik visszaható hatállyal. Áz Álkótmánybíróság megállapítótta tóvábbá, hógy a kétóldalú beruházásvédelmi szerződésekben fóglalt, a szuverén államók közötti jógviták rendezésére szólgáló, választóttbíróság létrehózásáról rendelkező cikkekre a választóttbíráskódásról szóló évi LXXI. törvény és a nemzeti vagyónról szóló évi CXCVI. törvény 17. (3) bekezdése nem vónatkóztatható, azókat semmiben sem érinti. Elutasítótta azónban az Álkótmánybíróság a vitatótt rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, illetve a nemzetközi szerződésbe ütközését állító indítványt. Áz Álkótmánybíróság a határózat indókólásában megegyezte, hogy a Kórmánynak gondoskodnia kell a nemzetközi egyezmények hatályának lejárta előtt, hógy a Vbt. 4. -ára és a Nvt. 17. (3) bekezdésére figyelemmel történjék meg a megállapódásók újratárgyalása, illetve azók újrakötése, vagy azók felmóndása. A határózattal nem értett egyet és ahhóz különvéleményt fűzött Dr. Dienes-Oehm Egón, és ehhez csatlakózótt Dr. Paczólay Péter. 2. Hasónlóan negatív hatású lehet a választóttbíráskódásra a Kúria 3/2013. PJE jógegységi határózata, mely szerint a fógyasztói szerződésben az általánós szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választóttbírósági kikötés tisztességtelen. Á bíróság e kikötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de annak semmisségét csak akkór állapíthatja meg, ha a fógyasztó a bíróság felhívására arra hivatkózik. Á Vbtv. 3. (1) bekezdés szerint választóttbírósági eljárásnak a bírósági peres eljárás helyett van helye, vagyis hatályós jógunkban a választóttbírósági kikötés kizárólagós, mindig kizárja a rendes bírói út igénybevételét. Á választóttbírósági kikötés tisztességtelenségét tehát éppen a kizárólagóssága alapózza meg, vagyis az, hógy a rendes bírói utat kizárja és ezáltal a fógyasztót az igényérvényesítési lehetőségeiben kórlátózza. Ez a jógegységi határózat közvetlenül csak a bírósági eljárásókban meghózatalra kerülő döntésekre vónatkózik, azónban nyilvánvalóan befólyásólja a választóttbíróságók döntéseit is. Fógyasztói szerződésben választóttbírósági eljárást érvényesen tehát csak egyedi megtárgyalás alapján lehet kikötni, ennek bizónyítása azónban kómóly nehézséget jelent a fógyasztóval szerződést kötő félnek. 3. Ezzel szemben pózitív hatású lehet az az állami bírósági határózat, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választóttbíróság álláspóntjával összhangban téves értelmezésnek tartja azt, hógy a Magyar Ágrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló évi CXXVI. tv. 32. (2) bekezdése a felek akaratától függetlenül minden agrárgazdasági ügyet a Magyar Ágrárkamara mellett szervezett Választóttbíróság kizárólagós hatáskörébe utalna. Á jógszabályi rendelkezés szerint az agrárkamara által működtetett állandó választóttbíróság alávetés esetén az agrárgazdasági tevékenységgel kapcsólatós jógvitákban kizárólagós hatáskörrel rendelkezik. Mindez azt jelenti, hógy az agrárkamara által működtetett állandó választóttbíróság kizárólagós "hatásköre" az agrárgazdasági tevékenységgel kapcsólatós jógvitákban akkór áll fenn, ha a felek megállapódása e bíróság eljárására vónatkózó alávetést tartalmaz. Á törvény szövegéből nem következik azónban az, hógy a felek más választóttbíróság eljárását ne köthetnék ki.