FAVI ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉGEK ALRENDSZER ÉVES ADATSZOLGÁLTATÁS KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Útmutató

Átírás

1 Útmutató a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével kapcsolatos éves adatszolgáltatáshoz

2 Tartalomjegyzék 1. Általános tudnivalók Az adatszolgáltatás célja A bejelentők köre Fogalmak Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok Az adatszolgáltatás teljesítése Az adatlapcsomag általános ismertetése Hibásan bejelentett adatok kijavítása Az adatok érvényessége, valódisága és ellenőrzése Az adatszolgáltatás teljesítésének határideje Az adatszolgáltatás során közölt adatok kezelése, felhasználása Útmutató a BORÍTÓLAP kitöltéséhez Útmutató az -1 éves adatlap kitöltéséhez Útmutató az -2 éves adatlap kitöltéséhez

3 Általános tudnivalók 1. Általános tudnivalók A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) célja a felszín alatti vizek: jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. A Kr. 34. (3) bekezdése alapján a miniszter a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefüggő információk és adatok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alatt álló központi és területi szervek útján állami feladatként, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer részeként, és a hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan működteti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI). A Kr. 16. (1) bekezdése értelmében a felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőiről, az éves jelentési kötelezettség alá eső környezethasználóknak évente FAVI éves jelentést kell tenniük. Az adatszolgáltatásra kötelezetteknek az Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről megnevezésű jelentésben (a továbbiakban: éves jelentés) engedélyköteles tevékenységi helyenként kell adatokat beküldeniük a tevékenység helye szerint illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (továbbiakban felügyelőség). Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatlapokat a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 2. számú melléklete (EÉ éves jelentés) tartalmazza. 1.1 Az adatszolgáltatás célja Az éves adatszolgáltatás célja, hogy a jelentés benyújtására kötelezett adatszolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó engedélyköteles tevékenységéről, a tárgyévre vonatkozó elsősorban a felszín alatti víz és a földtani közeg terhelésével kapcsolatos adatait megadja. 3

4 Általános tudnivalók 1.2 A bejelentők köre A Kr. 16. (4) bekezdése értelmében éves jelentést azon engedélyköteles tevékenységet végzőknek kell benyújtaniuk, akiket erre a felügyelőség az alap-adatlap, illetőleg a részletes adatlap adatainak értékelése alapján határozattal kötelez. A fentieken túl, az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően éves jelentést kell benyújtaniuk az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete hatálya alá eső (PRTR jelentés köteles) környezethasználóknak, akik az EK rendelet I. mellékletében meghatározott tevékenységük végzése során, felszín alatti vízbe vagy földtani közegbe II. mellékletbe tartozó szennyező anyagot bocsátanak ki, és a vonatkozó küszöbértékeket valamely szennyező anyag esetében túllépik. 1.3 Fogalmak Az adatszolgáltatással kapcsolatban használt fogalmak a 13. függelékben találhatók. (A függelékek több adatszolgáltatási rendszerhez közösen kerültek kidolgozásra, ezért a függelékek számozása nem egyezik meg az előfordulási sorrenddel.) 4

5 Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok 2. Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok 2.1 Az adatszolgáltatás teljesítése Az adatszolgáltatás az Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről megnevezésű adatlapokon történik. Az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatás benyújtásakor rendelkeznie kell KÜJ számmal, a bejelentés tárgyát képező engedélyköteles tevékenység helyének pedig EH KTJ számmal. Ezeket az alapazonosítókat minden esetben fel kell tüntetni a FAVI adatszolgáltatások megfelelő helyein. Éves jelentést egy adott engedélyköteles tevékenységi helyre addig nem lehet benyújtani, amíg a helynek nincs elfogadott alap vagy részletes jelentése. Éves jelentés szintén nem nyújtható be, ha az alapbejelentés alapján az engedélyköteles tevékenységi hely még nem üzemel, vagy a helyre adatszolgáltatási kötelezettség megszűnést vagy tevékenység megszűnést jelentettek be. Az engedélyköteles tevékenységi hely akkor minősül üzemelőnek, ha az alapbejelentés EH lap 1.2 pontja alatt a 1 már üzemel választ adták. Ha az alapbejelentésben a hely még nem üzemelőként van bejelentve, és a helyet időközben üzembe helyezték, akkor első lépésben, változásjelentésben az EH lap 1.2 pontjának kitöltésével mindezt közölni kell. Éves jelentést csak ezután lehet beküldeni. Az éves jelentést úgy kell összeállítani, hogy egy adatlapcsomagban egyszerre csak egy évre vonatkozó adatlapok kerüljenek. Ha több évre szükséges adatokat kell jelenteni (pl. elmaradás miatt) akkor azokat külön-külön adatlapcsomagban kell elhelyezni. Egy éves jelentésben az adatszolgáltató bármely engedélyköteles tevékenységi helyére lehet adatlapot elhelyezheti. Az alap-bejelentéssel ellentétben, egy éves adatlapcsomagban akár több telephelyhez tartozó engedélyköteles hely adatlapja is lehet. 2.2 Az adatlapcsomag általános ismertetése Az adatszolgáltatás a következő adatlapokat foglalja magába: Adatlap Borítólap Leírás Kitöltése az éves adatszolgáltatásra kötelezettnek minden adatlapcsomag benyújtása során kötelező. A borítólap az adatszolgáltató azonosítását biztosítja, és az éves jelentés fő adatait tartalmazza, egyben az adatszolgáltatás címlapja. 5

6 Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok Adatlap -1 lap -2 lap Leírás A helyen történő bevezetések, elhelyezések éves mennyiségeit, illetve a felhalmozott anyagok év végi mennyiségeit tartalmazza. Kitöltése az éves adatszolgáltatásra kötelezettnek minden esetben kötelező Az adatlap a szennyező anyagok rendkívüli események miatt történő tárgyévi bevezetéseit és elhelyezéseit tartalmazza. Kitöltése abban az esetben kötelező, ha a helyen havária, vagy rendkívüli esemény történt, még abban az esetben is, ha az adatszolgáltató nincs kötelezve éves adatszolgáltatásra. Az adatlapok közti logikai kapcsolatot a következő ábra szemlélteti: Az ábrán az adatlapokat jelképező téglalapokban bizonyos mezőnevek is felsorolásra kerültek. Ezek az ún. elsődleges azonosítók, amelyek az adatok azonosításában kiemelkedő szereppel bírnak. Fontos szabály, hogy az elsődleges azonosító mezőket minden esetben ki kell tölteni, és később nem lehet azokat megváltoztatni. Az adatlapok feldolgozásakor az elsődleges azonosító mezők hiánya megakadályozza az adatok számítógépes rögzítését, ezért ilyenkor a hatóság az adatszolgáltatás javítását fogja kezdeményezni. Fontos, hogy az adatlapokat gondosan, a rendelkezésre álló információkat közölve töltsék ki. Az egyes adatlapoknál, ha valamely adat esetében a rendelkezésre álló hely kevésnek bizonyul, szükség szerinti számban ugyanazon laptípus másolata használható. 6

7 Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok Az éves jelentésben az adott engedélyköteles helyhez tartozó adatlapokat sorba kell rendezni, úgy hogy először a hely -1 lapja majd az -2 lapja (ha kitöltésre került) következzen. Az így rendezett adatlapokat eggyel kezdődő folyamatos oldalszámmal kell ellátni, és a számokat adatlapok oldalszám mezőiben fel kell tüntetni. 2.3 Hibásan bejelentett adatok kijavítása Abban az esetben, ha valamely adatot hibásan küldtek be, és azt az adatszolgáltató észlelte, vagy a felügyelőség egy beküldött adatszolgáltatás kijavítására szólított fel, akkor javítójelentést kell összeállítani és beküldeni. Az éves jelentés kijavítása engedélyköteles tevékenységi hely szinten lehetséges, az adatlapok újraküldésével. Abban az esetben ha egy adott év éves jelentésben valamelyik hellyel kapcsolatban hiba van, akkor annak a helynek az adatlapjait újra be kell küldeni (a kijavított adatokkal). Ha az éves jelentés egyszerre több hely adatlapját is tartalmazza, de csak egy hely adataiban van hiba, akkor csak a hibás hely adatlapjait kell (borítóval ellátva, javítójelentésként megjelölve) újraküldeni. A hibás helyre be kell küldeni az adott helyhez tartozó összes adatlapot, még azokat is, amelyekben nem volt hiba. A javítójelentés feldolgozásakor az informatikai rendszer megvizsgálja, hogy az engedélyköteles tevékenységi helynek az adott évben van-e már éves jelentése? Ha igen, akkor az adatok törlődnek, és a javító adatlapon beküldött adatok kerülnek az adatbázisba. Változásjelentést az éves adatokra nem kell készíteni, a változásjelentés ebben az esetben nem értelmezett. Egy engedélyköteles tevékenységi helyre, egy éven belül, az éves első jelentés, és annak javításai érkezhetnek, változásjelentés nem. 2.4 Az adatok érvényessége, valódisága és ellenőrzése Az adatlapokon a kitöltés időpontjában érvényes adatokat kell közölni, amelyek a valós helyzetnek megfelelőek, illetve a tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokban, okmányokban szereplő adatokkal megegyeznek. Az adatlapokon, illetve az útmutatóban megjelölt dokumentumokban közölt adatok valódiságáért az adatszolgáltató felelős. A valóságnak nem megfelelő adatok közlése, vagy a hatósági kötelezésben előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az adatszolgáltató a Kr. 37. (1) bekezdés szerint bírság fizetésére kötelezhető. A felügyelőség az adatszolgáltatásban foglaltakat ellenőrzi, melynek során az adatszolgáltatásban foglaltakat igazoló, alátámasztó dokumentumokat (pl. engedélyek, mérési jegyzőkönyvek stb.) az ellenőrzést végző kérésére be kell mutatni. A hatóság felszólítására az esetleges hiányokat pótolni kell. 7

8 Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok Az adatszolgáltatást az engedélyköteles hely szerint illetékes felügyelőséghez kell benyújtani. A területi illetékesség szerinti hovatartozást illetően felvilágosítást lehet kérni a felügyelőségektől, vagy a települési önkormányzatok polgármesteri hivatalaiban. 2.5 Az adatszolgáltatás teljesítésének határideje A FAVI éves jelentést a tárgyévet követő év március 31-éig kell benyújtani. 2.6 Az adatszolgáltatás során közölt adatok kezelése, felhasználása Az adatlapokat egy példányban kell benyújtani, a benyújtottal azonosan kitöltött második sorozat adatlapot a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal együtt az iratkezelés szabályai szerint meg kell őrizni. Az adatszolgáltató személyének változása esetén az átadásig keletkezett minden adatlap másolatát az új adatszolgáltatónak át kell adni. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 51. (1) bekezdése alapján a környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok a közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendők. Az adatgyűjtés jogszabály alapján elrendelt hatósági célú adatgyűjtésnek minősül. Ha az adatszolgáltatásban közölt adatok, vagy azok egy része szolgálati titkot, vagy államtitkot képvisel, a bejelentőlapot, vagy annak érintett részét megfelelően minősíteni kell. A bejelentőlapon közölt adatokat a felügyelőség a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény, továbbá az államtitokról és a szolgálati titokról szóló évi LXV. törvény és ennek végrehajtását szolgáló rendelet előírásainak megfelelően kezeli. Nem lehet akadálya az adatlapok kitöltésének, ha az eljárás vagy anyag szabadalmi oltalom alá esik. Ebben az esetben az adatszolgáltató jelezheti a szabadalmi oltalom tényét. Amennyiben a adatszolgáltatás kitöltésével kapcsolatban bármilyen nehézség lép fel, segítségért lehet fordulni az illetékes felügyelőséghez. A felügyelőségek elérhetőségei megtalálhatók a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján: 8

9 Borítólap 3. Útmutató a BORÍTÓLAP kitöltéséhez A borítólapot minden éves jelentéshez és annak javításához ki kell tölteni, e nélkül nem lehet az adatlapokat beküldeni. A borító azonosítja az adatszolgáltatást, és tartalmazza az adatszolgáltatás fő adatait. Egy adatszolgáltató (jogilag önálló személy), egy borító alatt egyszerre több engedélyköteles tevékenységi helyének adatait is beküldheti. A helyeknek nem szükséges ugyanazon telephelyhez tartozniuk, egy borító alatt egyszerre több telephely engedélyköteles helye is beérkezhet. Az engedélyköteles tevékenységi helyeknek ugyanazon felügyelőség illetékességi területére kell esniük. Egy, az ország egész területére kiterjedő tevékenységet végző adatszolgáltatónak tehát legalább annyi adatlapcsomagot kell készítenie, ahány felügyelőséget érint a működése. Adatlap fejléce Vonatkoztatási év (kitöltése kötelező) Ebben a mezőben kell feltüntetni, hogy az adatszolgáltatásban beküldött adatok mely évre vonatkoznak. Egy borító alatt egyszerre csak egy évről lehet jelentést küldeni, ezért az adatlapcsomagban lévő valamennyi -1 és -2 lap vonatkoztatási évének meg kell egyeznie a borítón lévő vonatkozási évvel. Adatszolgáltatás típusa (kitöltése kötelező) Az éves jelentés beküldésének okára utal, amely lehet az éves jelentés első beküldése, vagy az éves jelentés javítása vagy törlése. A mezőben megadható kódok az alábbiak: A J T Jel Megnevezés A vonatkoztatási év éves jelentésének első beküldése A vonatkoztatási év éves jelentésének javítása Adott évre tévesen beadott éves jelentés törlése. Ilyenkor -1 lapokat kell az adatlapcsomagban elhelyezni, amelyen az alapazonosítókat (KÜJ, EH KTJ, évszám) kell csak kitölteni. A törlés ezekre az engedélyköteles tevékenységi helyekre fog vonatkozni. 9

10 Borítólap Adatszolgáltató ügyfél adatai 1. KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) (kitöltése kötelező) A KÜJ szám a környezetvédelmi ügyekben a felügyelőséghez forduló ügyfelek egyértelmű azonosítását biztosítja. A felügyelőség a (környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendeletben meghatározott) KAR adatszolgáltatás beküldése után állapítja meg a KÜJ számot, és erről az ügyfelet értesíti. Miután az adatszolgáltató hivatalos értesítést kapott a KÜJ számról, a későbbiekben valamennyi adatszolgáltatásához ezt az azonosítót kell használnia. A mezőben a adatszolgáltatásra kötelezett ügyfél KÜJ számát kell feltüntetni. (Ennek ugyannak az azonosítónak kell lennie, mint amit az alapbejelentés borítóján megadtak!) 2. Ügyfél neve (kitöltése kötelező) A KAR adatszolgáltatásban megadott elnevezést kell beírni. A mezőben lévő adatot nem dolgozzák fel. A mező azért kapott helyet a borítólapon, hogy az adatlapcsomag kezelését megkönnyítse, és számítógépes feldolgozás nélkül megállapítható legyen, hogy mely ügyfél adatszolgáltatásáról van szó. Ha az ügyfél megnevezése megváltozott (ugyanaz a cég az adatszolgáltatásra kötelezett, csak a cég elnevezése módosult) akkor a változást KAR változásjelentésben kell bejelenteni. Ha csak a éves jelentés borítóján tüntetik fel a megváltozott nevet, az még nem tekinthető változásjelentésnek. Adatszolgáltatásra vonatkozó adatok 3. Benyújtott lapok összegzése (kitöltése kötelező) Az adatlapok jele alá a kitöltött laptípusok számát az éves első jelentésben és a javító jelentésben egyaránt be kell írni. (Itt nem az adatlapok oldalszámát, hanem a típusonkénti darabszámot kell figyelembe venni.) 10

11 Borítólap 4. Adatszolgáltatás teljesítésének módja (kitöltése kötelező) Az adatszolgáltatás teljesítésének módját kell kóddal megadni a következő táblázat szerint: Kód jelentése A KvVM internetes honlapján ( letölthető formában közzétett, kitöltött és aláírt papír adatlapokon 1 történő adatszolgáltatás Elektronikus adathordozón 2 történő adatszolgáltatás Interneten 3 történő adatszolgáltatás Kód jele A S I Az elektronikus adathordozón történő adatszolgáltatás esetén minden alkalommal az adathordozó mellé csatolni kell egy borítólapot papíron kitöltve, cégszerű aláírással ellátva. Az Internetes adatszolgáltatást ügyfélkapu segítségével lehet majd teljesíteni, mellyel kapcsolatos további információk a címről kiindulva lesznek elérhetők. (Az Internetes adatszolgáltatási lehetőség jelen útmutató összeállításakor még kialakítás alatt állt.) Az adatszolgáltatást az ügyfélkapu használatára vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. 5. Cégszerű aláírásra jogosult személy neve (kitöltése kötelező) Az adatlapot cégszerű aláírásával ellátó személy neve. Amennyiben az adatlapot ketten is aláírják, akkor elég az egyik személy nevét beírni. 6. Cégszerű aláírásra jogosult személy beosztása (kitöltése kötelező) Az adatlapot cégszerű aláírásával ellátó személy beosztása. Amennyiben az adatlapot ketten is aláírják, akkor elég az 5. ponthoz beírt személy beosztását beírni. 7. Kitöltés dátuma (kitöltése kötelező) Az adatszolgáltatás cégszerű aláírásának időpontja, amely dátum egyben az adatlapcsomag egészének kitöltésére vonatkozik. Éves jelentés esetén itt mindig a tárgyidőszakot követő évnek kell állnia. 1 Papír adatlapokon történő adatszolgáltatás körébe tartozik a KvVM honlapján közzétett adatkitöltő és vonalkódelőállító (KvAdatszolg) számítógépes programmal készített, vonalkódos formában kinyomtatott és aláírt papír adatlap is. 2 Elektronikus adathordozón (CD, DVD, stb.) történő adatszolgáltatás, a KvVM honlapján közzétett, és a minisztérium által meghatározott adatstruktúrában. 3 Ügyfélkapu regisztrációval rendelkezők részére lehetőség lesz az adatszolgáltatás internetes beküldésére. (Az útmutató összeállításakor még nem állt rendelkezésre!) 11

12 Borítólap Cégszerű aláírás, bélyegző Az adatlapcsomagban közölt adatok hitelességét a borítólapon cégszerű aláírással kell igazolni. Felügyelőségi beérkeztetés (A környezetvédelmi hatóság tölti ki) Az adatlap alján található kérdéscsoportot az illetékes környezetvédelmi hatóság tölti ki. 12

13 -1 lap 4. Útmutató az -1 éves adatlap kitöltéséhez Az -1 jelű adatlap célja az engedélyköteles tevékenységek következtében az engedélyköteles tevékenység helyén a tárgyév során a felszín alatti vízbe, illetőleg a földtani közegbe bevezetett, elhelyezett anyagok, és az ezáltal bejutó szennyező anyagok mennyiségének figyelemmel kísérése. Az adatlapon, csak a normál üzemmel összefüggő bevezetéseket és elhelyezéseket kell megadni. A rendkívüli események vagy balesetek következtében történő bevezetések vagy elhelyezések bejelentése az -2 lapon történik. Adatlap fejléce KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) (kitöltése kötelező) A felügyelőség által meghatározott és megküldött azonosítót kell használni. EH KTJ (kitöltése kötelező) Az engedélyköteles tevékenységi helyhez rendelt Környezetvédelmi Területi Jel azon terület azonosítója, ahol a telephelyen belül az engedélyköteles tevékenység folyik. Oldalszám (kitöltése kötelező) Az adatlapokat a 2.2 fejezet utolsó bekezdésében ismertetettek szerint sorba kell rendezni, folyamatos oldalszámmal kell ellátni, és a mezőben meg kell adni az adott lap sorszámát. Adatlap 1. Vonatkoztatási év (kitöltése kötelező) A borítón megadott vonatkoztatási évet kell feltüntetni! 2. A helyen történő bevezetések, elhelyezések éves mennyisége, illetve a felhalmozott anyagok év végi mennyisége 2.1 Anyag KAJ kódja a 3. függelék szerint (kitöltése kötelező) A 3. függelék tartalmazza az anyag lapon feltüntethető anyagok listáját, amelyek azonosítása KAJ számmal (Környezetvédelmi Anyag- és paraméter-azonosító Jellel) történik. 13

14 -1 lap A 3. függelék négy listát tartalmaz a -re vonatkozóan: Szennyezőanyagok Lista Leírás I. lista A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendelet, az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról szóló Európai Parlament és Tanács 166/2006/EK (2006. január 18.) rendeletében szereplő, valamint egyéb, a rendeletekben nem szereplő anyagok Termékek és hulladékok, melyek tartalmazhatnak szennyező anyagot Lista Leírás II. lista A termékek osztályozása a BTO alapján. Az egyes kategóriák kialakítása a 9006/1995. (SK. 4.) a Belföldi Termékosztályozás (BTO) bevezetéséről és alkalmazásáról című KSH közlemény alapján történt III. lista Hulladékok jegyzéke (EWC lista) a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (I. 24.) KöM rendelet alapján. A III. listából csak a KAJ számmal rendelkező, és 6 számjegyű EWC kóddal jelzett hulladékok választhatók! IV. lista Egyéb potenciálisan veszélyes anyagok A mező kitöltésénél a fenti 4 fő lista szerint haladva kell kiválasztani a megfelelő KAJ számot: Amennyiben lehetséges, úgy az anyag meghatározását a függelék I. listája alapján kell elvégezni, kiválasztva az I. listából a megfelelő KAJ számot. Amennyiben az anyag az I. lista alapján nem határozható meg, és az anyag termék, úgy a függelék II. listája alapján kell meghatározni a KAJ számot. Amennyiben az anyag az I-II. lista alapján sem határozható meg, és az anyag hulladék, úgy a függelék III. listájából kell kiválasztani a KAJ számot. Amennyiben az anyag az I-III. lista alapján nem határozható meg, úgy a függelék IV. listájából kell választani. Az éves jelentésben bejelentett anyagoknak nem kell kapcsolódniuk az alapbejelentésben megadott anyagokhoz. Az éves jelentésben meg lehet adni olyan anyagot is, amely az alapbejelentésben nem szerepelt, illetve egy alapbejelentésben felsorolt anyagot, ha nem volt az adott évben anyagforgalom, akkor az éves jelentésből ki lehet hagyni. 14

15 -1 lap Az anyagok KAJ kódját mindig a legpontosabban kell meghatározni. Az említett listák tartalmaznak egyéb, meg nem határozott besorolásokat is, amelyek használatát a FAVI éves jelentésben kerülni kell. Az adatlapon nem alkalmazhatók a következő KAJ kódok: Lista KAJ Megnevezés I/ Egyéb vegyületek IV/ Egyéb anyagok, hulladékok IV/ Egyéb, a listában fel nem sorolt anyagcsoportok IV/ Ismeretlen származású és összetételű vegyi anyagok és ezek hulladékai IV/ Ismeretlen származású és összetételű egyéb anyagok és hulladékok IV/ Egyéb 2.2 Szennyező anyag KAJ kódja a 3. függelék szerint (kitöltése kötelező) A szennyezőanyag KAJ kódja azonosítja azt a szennyezőanyagot, amely az előző oszlopban meghatározott anyagban előfordul. Tekintse át az engedélyköteles tevékenységi helyre beérkező vagy ott felhalmozott anyagokat, vizsgálja meg, hogy azokban milyen felszínalatti közegre veszélyes szennyezőanyagok fordulnak el, és azoknak a KAJ azonosítóit adja meg. A KAJ azonosítót a 3. függelék I. listájából kell kiválasztani. Nem alkalmazható azonban az I/15 listában található, KAJ kóddal azonosított Egyéb vegyületek besorolás! Egy anyag KAJ-hoz több különböző szennyezőanyag KAJ kód is tartozhat, és egy szennyezőanyag KAJ több anyag KAJ-jal is szerepelhet együtt. A táblázatban így ugyanaz az anyag vagy szennyezőanyag azonosító többször is előfordulhat. A két azonosítót együtt tekintve, egy anyag KAJ-ból és egy szennyezőanyag KAJ-ból álló azonosító pár azonban csak egyszer lehetséges. Amennyiben az anyag maga a szennyező anyag, akkor az 2.1, és az 2.2 kérdésekre adott válaszoknak meg kell egyezniük. 2.3 Bevezetett, elhelyezett szennyező anyag A bevezetett, elhelyezett szennyező anyagokat ismertető táblázatban két eltérő esetet lehet szerepeltetni, amelyre különböző kitöltési szabályok vonatkoznak. A táblázatban meg lehet adni: 1. a helyen bevezetett anyagmennyiségeket, és 2. a helyen elhelyezett anyagmennyiségeket. 15

16 -1 lap A bevezetést vagy elhelyezést a oszlop (nyitómennyiség) különbözteti meg. Ha a oszlopba 00-t írnak, akkor az bevezetést jelent. Ilyenkor a kimenő (2.3.3 oszlop), és a záró mennyiségek (2.3.4 oszlop) nem értelmezhetőek, ezeket az oszlopokat kötelezően üresen kell hagyni. A földtani közegbe (vagy felszínalatti vízbe) vezetett mennyiséget a oszlopban kell megadni. Elhelyezés esetén (ha a oszlopban nem 00 van) a oszlopokat kötelező kitölteni. A oszlopban a 0 nem egyenértékű a 00-val. Az előző eset egy elhelyezés nulla nyitókészletét jelenti, és ekkor ki kell tölteni a beérkező, a kimenő, és a záró mennyiségeket is, míg a második eset egy bevezetésre vonatkozik, amikor csak a oszlopban kell adatot megadni Szennyező anyag nyitó mennyisége a bejelentési év elején (kitöltése kötelező) Elhelyezés esetén a szennyező anyag január 1-i nyitó mennyiségét kell megadni, mérések, vagy számítások alapján, 2 tizedes pontossággal. A mennyiséget a táblázat 2.4 pontja alatt feltüntetett tömeg vagy térfogat mértékegységben kell kifejezni. Az elmúlt év záró mennyiségének a következő év nyitó mennyiségével azonosnak kell lennie. A mező 0-val való kitöltésével kell jelezni, ha a vonatkoztatási év január 1-én a szennyező anyagnak nulla volt a nyitó mennyisége. Bevezetés esetén a sort 00-val kell kitölteni! Szennyező anyag beérkezett mennyisége a bejelentési évben (kitöltése kötelező) Az adott engedélyköteles tevékenység helyén a vonatkoztatási évben bevezetett, elhelyezett összes szennyező anyag mennyisége mérések vagy számítások alapján, 2 tizedes pontossággal. A mennyiséget a táblázat 2.4 pontja alatt feltüntetett tömeg vagy térfogat mértékegységben kell kifejezni. A mező 0-val való kitöltésével kell jelezni, ha az adott tárgyévben a szennyező anyagból nem volt a helyen bevezetés, vagy elhelyezés Szennyező anyag kimenő mennyisége a bejelentési évben (feltételtől függően kötelező) A mezőbe csak elhelyezés esetén kell adatot írni, bevezetés esetén kötelezően üresen kell hagyni! 16

17 -1 lap Az adott engedélyköteles tevékenységi helyről kimenő szennyező anyag mennyisége mérések, vagy számítások alapján, 2 tizedes pontossággal. A mennyiséget a táblázat 2.4 pontja alatt feltüntetett tömeg vagy térfogat mértékegységben kell kifejezni. A mező 0-val való kitöltésével kell jelezni, ha az adott tárgyévben a szennyező anyagból nem volt kimenő mennyiség Bevezetett, elhelyezett szennyező anyag záró mennyisége a bejelentési év végén (feltételtől függően kötelező) A mezőbe csak elhelyezés esetén kell adatot írni, bevezetés esetén kötelezően üresen kell hagyni! A szennyező anyag december 31-i záró mennyiségét kell megadni, mérések, vagy számítások alapján, 2 tizedes pontossággal. A mennyiséget a táblázat 2.4 pontja alatt feltüntetett tömeg vagy térfogat mértékegységben kell kifejezni. A záró mennyiségre a következő anyagmérleg egyenletnek kell teljesülnie: Záró mennyiség = Nyitó mennység + Beérkezett mennyiség Kimenő mennyiség A mező 0-val való kitöltésével kell jelezni, ha a vonatkoztatási év december 31-én a szennyező anyagnak nulla volt a záró mennyisége. 2.4 Mértékegység kódja (kitöltése kötelező) A mértékegységeket az alábbi kódtáblázat segítségével kell megadni. Kód 1 Mértékegység 9 g 11 kg 77 t 374 ezer t 15 m ezer m 3 A 2.3. pontban ismertetett mennyiségi adatokat anyagonként azonos mértékegységben kell kifejezni, azaz a táblázat egy sorában minden adatot ugyanabban a mértékegységben kell értelmezni. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy a mértékegység szinkronban legyen a alapbejelentés EH, EH-anyag, és amennyiben kitöltésre kerül az R adatlapján 1 A Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerben (KAR) szereplő kódok alapján. (A kódok számozása ezért nem folyamatos.) 17

18 -1 lap használt mértékegységekkel. Ha az alapbejelentésben az adott anyagra tömeg mértékegységet használtak, akkor az -1 lapon is tömegmértékegységet kell megadni. Hasonlóképpen kell eljárni, ha az alapbejelentésben térfogat mértékegységet alkalmaztak. A PRTR adatszolgáltatásra kötelezetteknek minden esetben tömeg mértékegységben kell az éves adatokat bejelenteniük! 2.5 Mérés kód (kitöltése kötelező) A méréssel kapcsolatos kódokat az alábbi táblázat szerint kell kitölteni: Kód Megnevezés 1 A szennyező anyag mennyiségének meghatározása mérés alapján történik 2 A szennyező anyag mennyiségének meghatározása számítás alapján történik 3 A szennyező anyag mennyiségének meghatározása becslés alapján történik 2.6 Használt elemzési/számítási módszer kódja (feltételtől függően kötelező) Amennyiben a 2.5. pontban beírt kódnak megfelelően a szennyező anyag mennyiségének meghatározása mérés, vagy számítás alapján történt, akkor a 14. függelékben meghatározott szabványok, eljárások alapján meg kell adni az alkalmazott elemzési/ számítási módszer kódját. 18

19 -2 lap 5. Útmutató az -2 éves adatlap kitöltéséhez Az -2 adatlap tartalmazza a rendkívüli események által okozott bevezetések/ elhelyezések adatait. -2 lapot csak abban az esetben kell kitölteni, ha tárgyévben rendkívüli esemény miatt bevezetés/ elhelyezés történt. A rendkívüli események miatti bevezetések/ elhelyezések azok a bevezetések vagy elhelyezések, amelyek rendkívüli esemény következményének tekinthetőek, azaz nem a rendszeres, szokásos, üzemszerű működéshez kapcsolódnak. A ritkábban, de bizonyos rendszerességgel végzett tevékenységek (pl. nagyjavítás) nem tekinthetőek rendkívüli eseménynek. Adatlap fejléce KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) (kitöltése kötelező) A felügyelőség által meghatározott és megküldött azonosítót kell használni. EH KTJ (kitöltése kötelező) Az engedélyköteles tevékenységi helyhez rendelt Környezetvédelmi Területi Jel azon terület azonosítója, ahol a telephelyen belül az engedélyköteles tevékenység folyik. Oldalszám (kitöltése kötelező) Az adatlapokat a 2.2 fejezet utolsó bekezdésében ismertetettek szerint sorba kell rendezni, folyamatos oldalszámmal kell ellátni, és a mezőben meg kell adni az adott lap sorszámát. Adatlap 1. Vonatkoztatási év (kitöltése kötelező) A borítón megadott vonatkoztatási évet kell feltüntetni! 2. Rendkívüli események miatti szennyező anyag tárgyévi bevezetése/elhelyezése 2.1 Esemény időpontja (kitöltése kötelező) A táblázat első oszlopában hónapban és napban (évszám nélkül) meg kell adni az esemény bekövetkezésének napját. 19

20 -2 lap 2.2 Szennyező anyag kódja a 3. függelék szerint (kitöltése kötelező) A 3. számú függelék I. listájából választva kell kitölteni az esemény következtében bevezetésre, vagy elhelyezésre kerülő szennyező anyag KAJ számát. Nem használható az I/15 listában található, KAJ kóddal azonosított Egyéb vegyületek besorolás! 2.3 Környezeti elem kód (kitöltése kötelező) Az érintett környezeti elemet az alábbi kódlista alapján kell megadni: Kód Megnevezés 1 felszín alatti víz 2 földtani közeg 3 felszín alatti víz és földtani közeg Ha az esemény több környezeti elemet is érintett, akkor külön-külön sorban, mindegyik környezeti elemre meg kell adni az adatokat. Amennyiben a rendkívüli esemény robbanás volt, és az annak következményeként fellépő kiülepedés során került a szennyező anyag a földtani közegre, akkor a 2 kódot kell beírni. 2.4 Bevezetett/elhelyezett szennyező anyag mennyisége (kitöltése kötelező) Az engedélyköteles tevékenység helyén a rendkívüli esemény miatt bevezetett, elhelyezett szennyező anyagok, anyagonként összesített mennyiségét mért, számított, vagy becsült adatok alapján kell megadni, 2 tizedesjegy pontossággal. 2.5 Mértékegység kódja (kitöltése kötelező) A 2.4 pontban ismertetett mennyiség mértékegységét kell megadni a következő kódok segítségével: Kód 1 Mértékegység 9 g 11 kg 77 t 374 ezer t 15 m ezer m 3 1 A Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerben (KAR) szereplő kódok alapján. (A kódok számozása ezért nem folyamatos.) 20

21 -2 lap A mértékegységnek szinkronban kell lennie az -1 lapon, és a alapbejelentés EH, EH-anyag, és amennyiben kitöltésre kerül az R adatlapján használt mértékegységekkel. Ha az adott anyagra tömeg mértékegységet használtak, akkor az -2 lapon is tömegmértékegységet kell megadni. Hasonlóképpen kell eljárni térfogat mértékegység esetén is. A PRTR adatszolgáltatásra kötelezetteknek minden esetben tömeg mértékegységben kell az adatokat bejelenteniük! 2.6 Bevezetés/ elhelyezés oka Bevezetés/ elhelyezés ok kódja (kitöltése kötelező) A kérdésre a rendkívüli bevezetést/ elhelyezést előidéző eseményt kell megadni az alábbi kódok segítségével: Kód Megnevezés 1 Műszaki meghibásodás 2 Üzemzavar 3 Baleset 4 Természeti katasztrófa 5 Egyéb (saját megnevezéssel) Bevezetés/ elhelyezés ok megnevezése (kitöltése kötelező) Az előző pontban ismertetett kód megnevezését kell beírni. Egyéb ok esetén (5-ös kódszám) a megnevezés mezőben saját megfogalmazásban kell a rendkívüli bevezetés/ elhelyezés okát megadni. Ebben az esetben nem elegendő csak az egyéb szó használata, az okot ettől pontosabban kell megnevezni. 2.7 A szennyező anyag sorsa az esemény után kód (kitöltése kötelező) A táblázat utolsó oszlopában kódszám beírásával meg kell adni a szennyező anyag további sorsát. A kód két számjegyből tevődik össze. Az első számjegy tartalmazza a rendkívüli eseményt követően, a kárelhárítás során a szennyező anyag eltávolítása érdekében tett intézkedés, a második számjegy pedig a kárelhárítást követő kármentesítés kódját. 21

22 -2 lap A kódok a következők: Kód első része Intézkedés megnevezése (a kárelhárítás során) A kikerült szennyező anyaggal kapcsolatban a helyen intézkedés nem történt. A kikerült szennyező anyagot az eseményt követően teljesen eltávolították. A kikerült szennyező anyagot az eseményt követően részlegesen eltávolították a helyről. A kikerült szennyező anyag eltávolítása folyamatban van. Kód második része A kárelhárítást követő kármentesítés ismertetése 1 Nem szükséges 2 Nem indult el 3 Folyamatban 4 Befejeződött 1 Nem szükséges 2 Nem indult el 3 Folyamatban 4 Befejeződött 1 Nem szükséges 2 Nem indult el 3 Folyamatban 4 Befejeződött 1 Nem szükséges 2 Nem indult el 3 Folyamatban 4 Befejeződött 22