6.8.1 Alkalmazási terület

Átírás

1 6.8 FEJEZET A FÉMBŐL GYÁRTOTT, RÖGZÍTETT TARTÁNYOK (TARTÁNYJÁRMŰVEK), LESZERELHETŐ TARTÁNYOK, TANKKONTÉNEREK ÉS TARTÁNYOS CSEREFELÉPÍTMÉNYEK, VALAMINT BATTÉRIÁS JÁRMŰVEK ÉS TÖBBELEMES GÁZKONTÉNEREK (MEG-KONTÉNEREK) GYÁRTÁSÁRA, SZERELVÉNYEIRE, TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 6.8 Fémtartányok Megjegyzés: 1. A mobil tartányokra és az UN többelemes gázkonténerekre (UN MEG-konténerekre) lásd a 6.7 fejezetet; a szálvázas műanyag tartányokra lásd a 6.9 fejezetet; a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra lásd a 6.10 fejezetet. 2. Az adalékoló berendezéssel ellátott rögzített tartányokra (tartányjárművekre) és leszerelhető tartányokra lásd a 3.3 fejezet 664 különleges előírását Alkalmazási terület Az oldal teljes szélességében nyomtatott követelményeket a rögzített tartányokra (tartányjárművekre), a leszerelhető tartányokra, a battériás járművekre, valamint a tankkonténerekre, tartányos cserefelépítményekre és MEG-konténerekre egyaránt alkalmazni kell. Az egyetlen oszlopban nyomtatott előírásokat csak a rögzített tartányokra (tartányjárművekre), a leszerelhető tartányokra és a battériás járművekre (bal oldali oszlop); a tankkonténerekre, a tartányos cserefelépítményekre és a MEG-konténerekre (jobb oldali oszlop) kell alkalmazni Ezeket a követelményeket a gáz alakú, a folyékony és a porszerű vagy szemcsés anyagok szállításához használt, rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra és battériás járművekre kell alkalmazni. tankkonténerekre, tartányos cserefelépítményekre és MEG-konténerekre A szakasz tartalmazza az összes osztály anyagainak szállítására szolgáló rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a 2 osztály gázainak szállítására szolgáló battériás járművekre és MEG-konténerekre vonatkozó követelményeket. A szakasz különleges követelményeket tartalmaz, amelyek kiegészítik vagy módosítják a szakasz követelményeit Az ezen tartányok használatára vonatkozó előírásokra lásd a 4.3 fejezetet. 1195

2 6.8.2 Az összes osztályra vonatkozó követelmények Gyártás Alapelvek A tartányt, a tartozékait, az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy a szállított anyag vesztesége nélkül (nem számítva az esetleges szelepeken keresztül kiszabaduló gázmennyiséget) ellenálljon: a és a pontban meghatározott, normális szállítási körülmények között előforduló statikus és dinamikus igénybevételeknek; a pontban meghatározott legkisebb igénybevételeknek A tartányoknak és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következőkből eredő igénybevételeket kell elviselniük: menetirányban a kétszeres összes tömeg; menetirányra merőlegesen az egyszeres összes tömeg; függőlegesen felfelé az egyszeres összes tömeg; függőlegesen lefelé a kétszeres összes tömeg A tartányok falvastagságának legalább 1196 A tankkonténereknek és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következőkből eredő igénybevételeket kell elviselniük: menetirányban a kétszeres összes tömeg; vízszintesen a menetirányra merőlegesen az egyszeres összes tömeg (ha a menetirány egyértelműen nem határozható meg, akkor minden irányban a kétszeres összes tömeg); függőlegesen felfelé az egyszeres összes tömeg; függőlegesen lefelé a kétszeres összes tömeg. a a pontban meghatározottnak kell lennie A tartányokat a bekezdésben felsorolt szabványok, ill. az illetékes hatóság által a bekezdés alapján elismert műszaki szabályzat követelményeinek megfelelően kell tervezni és gyártani, amelyek a gyártási anyag megválasztásánál és a tartány falvastagság meghatározásánál számításba veszik a legnagyobb és a legkisebb töltési és üzemi hőmérsékleteket is; a pont minimális előírásait azonban be kell tartani Bizonyos veszélyes anyagok szállítására használt tartányokat kiegészítő védelemmel kell ellátni. Ez állhat a tartány (nagyobb tervezési nyomásból adódó) nagyobb falvastagságából (ezt az illető veszélyes anyag veszélyességi foka alapján kell meghatározni) vagy valamely védőszerkezetből (lásd a szakasz különleges előírásait) A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és azoknak teljes biztonságot kell nyújtaniuk. A hegesztési varratok kivitelezésére és ellenőrzésére a pont követelményeit kell betartani Intézkedni kell annak érdekében, hogy a tartányok a belső vákuum következtében fellépő deformáció veszélye ellen védve legyenek. A pontban említett tartányokon kívüli egyéb tartányoknak, amelyekre vákuumszelepet terveztek, olyan külső nyomást kell maradandó alakváltozás nélkül elviselniük, amely a belső nyomást legalább 21 kpa-lal (0,21 bar-ral) meghaladja. A belső nyomást kisebb mértékben, de legalább 5 kpa-lal (0,05 bar-ral) meghaladó külső nyomásra is méretezhetők azok a tartányok, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá. A vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy

3 akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték. Azoknak a tartányoknak, amelyekre nem terveztek vákuumszelepeket, olyan külső nyomást kell maradandó alakváltozás nélkül elviselniük, amely legalább 40 kpa-lal (0,4 bar-ral) meghaladja a belső nyomást. A tartányok anyaga A tartányokat olyan alkalmas fémből kell készíteni, amely ellenáll a ridegtörésnek és a feszültség alatti korróziós repedezésnek 20 C és +50 C között, hacsak az egyes osztályoknál nincsenek más hőmérséklet-tartományok előírva A tartánynak vagy védőburkolatának a tartalommal érintkező részei a tartalommal veszélyes reakcióba lépő (a veszélyes reakció fogalmát lásd az szakaszban) vagy veszélyes vegyületet képező, vagy a tartány anyagát lényegesen gyengítő anyagot nem tartalmazhatnak. Ha a szállított anyag és a tartány gyártásához felhasznált anyag érintkezése a falvastagság folyamatos csökkenését idézi elő, akkor a falvastagságot a gyártás folyamán megfelelően meg kell növelni. A korrózió miatt ráhagyott falvastagságot a tartány falvastagságának kiszámításakor nem szabad tekintetbe venni Hegesztett tartányokhoz csak olyan hibátlanul hegeszthető anyagok használhatók fel, amelyek ütőszilárdsága 20 C környezeti hőmérsékleten különösen a hegesztési varratokban és a velük szomszédos övezetekben szavatolható. Finom szemcseszerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet nagyobb, mint 460 N/mm 2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb, mint 725 N/mm 2 az anyagspecifikáció szerint Hegesztett tartányok gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó R e /R m arány nem megengedett, ahol R e R m = a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és = a szakítószilárdság. A minőségi tanúsítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az R e /R m arány meghatározásához Acéloknál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint meghatározott szakítószilárdság, N/mm, azonban finom szemcseszerkezetű acéloknál 16%-nál, más acéloknál 20%-nál semmi esetre sem lehet kisebb. Alumíniumötvözetek szakadási nyúlása 12%-nál kisebb nem lehet. 1) A tartány falvastagságának méretezése A tartány falvastagságának méretezésekor a mértékadó nyomás nem lehet kisebb, mint a tervezési nyomás, de figyelembe kell venni a pontban említett igénybevételeket és szükség esetén a következő igénybevételeket is: 1) Fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek kell lennie. A szakadási nyúlást olyan kör keresztmetszetű próbatesten kell mérni, amelyen a két jel közötti l távolság a d átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az l = 5,65 F o képlettel kell kiszámítani, ahol F 0 a próbatest kezdeti keresztmetszetének területe. 1197

4 Az olyan járműveknél, ahol a tartány a jármű önhordó részét képezi, a tartányt úgy kell méretezni, hogy az egyébként fellépő hatásokon kívül az ebből eredő igénybevételeket is kiállja. Az ezekből az igénybevételekből a tartány, ill. a rögzítőelemek legjobban igénybevett helyén keletkező s feszültség nem haladhatja meg a pontban meghatározott értéket. Az igénybevételeknél a következő biztonsági tényezőket kell figyelembe venni: határozott folyáshatárral rendelkező fémeknél: a tényleges folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt; vagy határozott folyáshatárral nem rendelkező fémeknél: a 0,2%-os (vagy ausztenites acélokra az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt A tervezési nyomás a 3.2 fejezet A táblázat 12 oszlopa szerinti tartánykód második részében (lásd a bekezdést) szerepel. Ha a kódban G szerepel, a következő követelményeket kell alkalmazni: a) Az 50 C-on 110 kpa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használt, gravitációs töltésű és ürítésű tartányokat a szállítandó anyag statikus nyomásának kétszeresére, de legalább a víz statikus nyomásának kétszeresére kell méretezni. b) Az 50 C-on 110 kpa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használt, nyomás alatt töltendő vagy ürítendő tartányokat a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szeresére kell méretezni. Ha a legkisebb tervezési nyomás (túlnyomás) számértéke adott, akkor a tartányt erre a nyomásra kell méretezni, ez azonban nem lehet kisebb, mint a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szerese. Ezekben az esetekben a következő minimális követelményeket kell alkalmazni: c) Az 50 C-on 110 kpa-nál (1,1 bar-nál) értéknél nagyobb gőznyomású és 35 C-nál magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától a 150 kpa (1,5 bar) túlnyomás, ill. a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szerese közül a nagyobbik nyomásértékre kell méretezni. d) A 35 C-nál nem magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától a töltési vagy ürítési nyomás 1,3- szeresére, de legalább 0,4 MPa (4 bar) túlnyomásra kell méretezni A nyomáspróba révén a tartány legjobban igénybe vett helyén keletkező feszültség nem haladhatja meg a gyártási anyagtól függően a következőkben előírt határértékeket. A hegesztés miatti gyengülést figyelembe kell venni Minden fémnél és ötvözetnél a próbanyomás által keltett feszültségnek kisebbnek kell lennie, mint a következő képletekkel kapott kisebbik érték: ahol R e R m < 0,75 R e vagy < 0,5 R m = a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és = a szakítószilárdság. Az R e és R m értékére az anyagszabványok által meghatározott legkisebb értékeket kell használni. Ha a szóban forgó fémre vagy ötvözetre nincs anyagszabvány, a használt R e és R m értéket az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia. Ausztenites acélok használata esetén az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket a vizsgálati bizonyítvány hitelesíti. A pontban megadott képlet alkalmazása esetén azonban a 1198

5 legkisebb értékeket nem lehet meghaladni. A tartány legkisebb falvastagsága A tartányok falvastagságának legalább akkorának kell lennie, mint a következő képletekből adódó nagyobbik érték: PT D e 2 PC D e 2, ahol e P T P C D = a tartány legkisebb falvastagsága mm-ben = a próbanyomás MPa-ban = a pont szerinti tervezési nyomás MPa-ban = a tartány belső átmérője mm-ben = a pontban meghatározott megengedett feszültség N/mm 2 -ben = 1-nél nem nagyobb tényező a hegesztések miatti esetleges gyengülés figyelembe vételéhez, a pontban meghatározott ellenőrzési módszer alapján. A falvastagság semmiképpen sem lehet kisebb a a pontban meghatározott értéknél A pontban említetteken kívüli, 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű 2), kör keresztmetszetű tartány falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie, ha szerkezeti acélból 3) van, vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült. Ha az átmérő 2) meghaladja az 1,80 m-t, ezt a vastagságot, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány szerkezeti acélból 3), vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült. A tartány falvastagságának legalább 5 mmnek kell lennie, ha szerkezeti acélból 3) van (a és a pontnak megfelelően), vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült. Ha az átmérő 2) meghaladja az 1,80 m-t, ezt a vastagságot, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány szerkezeti acélból 3), vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült. Bármilyen fémet használnak is, a tartány fala nem lehet 3 mm-nél vékonyabb. 2) A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t. 3) A szerkezeti acél és a referencia acél meghatározására lásd az szakaszt. A szerkezeti acél meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban szerkezeti acél -ként vannak megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm 2 és 490 N/mm 2 között van, továbbá legkisebb szakadási nyúlásuk megfelel a pontban előírtnak. 1199

6 A tartány legkisebb falvastagsága Az egyenértékű vastagság a következő képlet 4) szerinti vastagságot jelenti: e 1 464e 0 3 R 2 m1a Ha a tartány az oldalirányú ütközésekből vagy felborulásból eredő sérülések ellen pont szerinti védelemmel van ellátva, az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastagságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését; 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű 2) tartányok falvastagsága azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél 3) esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az 1,80 m-nél nagyobb átmérőjű 2) tartányoknál azonban az előbb említett legkisebb falvastagság nem lehet kisebb szerkezeti acél 3) esetén 4 mmnél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az egyenértékű falvastagság a pontban megadott képlet szerinti vastagságot jelenti. Azokat az eseteket kivéve, amelyekről a pont rendelkezik, a a) vagy b) pont szerinti sérülés elleni védelemmel ellátott tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél: Ha a tartány a sérülések ellen a pont szerinti védelemmel van ellátva, az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastagságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését; 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű 2) tartányok falvastagsága azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél 3) esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az 1,80 m-nél nagyobb átmérőjű 2) tartányoknál azonban az előbb említett legkisebb falvastagság nem lehet kisebb szerkezeti acél 3) esetén 4 mmnél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az egyenértékű falvastagság a pontban megadott képlet szerinti vastagságot jelenti. A pont szerinti sérülés elleni védelemmel ellátott tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél: A tartány átmérője 1,80 m 1,80 m Ausztenites rozsdamentes acél 2,5 mm 3 mm Ausztenites-ferrites rozsdamentes acél 3 mm 3,5 mm Egyéb acél 3 mm 4 mm Alumíniumötvözet 4 mm 5 mm 99,80%-os tisztaságú alumínium 6 mm 8 mm Az január 1-je után gyártott tartányok akkor rendelkeznek a pontban említett védelemmel, ha a következő vagy ezekkel egyenértékű előírások 5) teljesülnek: A pont szerinti védelem lehet olyan teljes külső védelem, mint a szendvics -szerkezet, ahol a külső burkolat a tartányhoz van erősítve, vagy 2 R 4) Ez a képlet a következő általános képletből adódik: 3 m0a0 e 1 e0, ahol Rm1A1 e 1 = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben; e 0 = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a és a pont szerint; R m0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az szakaszban, N/mm 2 -ben); A 0 = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban); R m1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm 2 -ben; és A 1 = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban. 5) Egyenértékű előírások azok, amelyek a bekezdésben hivatkozott szabványokban szerepelnek. 1200

7 a) Porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok sérülés elleni védőszerkezetének meg kell felelnie az illetékes hatóság előírásainak. b) Az egyéb anyagok szállítására használt tartányok akkor védettek a sérülések ellen, ha: 1. A legfeljebb 2 m görbületi sugarú, kör vagy ellipszis keresztmetszetű tartányok el vannak látva erősítőelemekkel (válaszfalakkal, hullámtörő lemezekkel, külső vagy belső abroncsokkal), amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy a következő feltételek közül legalább az egyiknek megfelelnek: két szomszédos erősítőelem távolsága legfeljebb 1,75 m két válaszfal vagy hullámtörő lemez közötti rész térfogata legfeljebb 7500 liter. Az abroncsok merőleges keresztmetszeti tényezőjének legalább 10 cm 3 -nek kell lennie (az együttműködő tartányfal-résszel együtt). A külső abroncsok kiálló éleit legalább 2,5 mm sugárral kell lekerekíteni. A válaszfalaknak és a hullámtörő lemezeknek meg kell felelniük a pont előírásainak. A válaszfalak és a hullámtörő lemezek falvastagsága soha nem lehet kisebb a tartány falvastagságánál. 2. Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között légüres tér van, a külső fémfal és a tartányfal együttes vastagsága megfelel a pontban előírt falvastagságnak, a tartány favastagsága pedig legalább akkora, mint a pontban előírt legkisebb falvastagság. 3. Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között legalább 50 mm vastag közbenső szilárd réteg van, a külső fal vagy legalább 0,5 mm vastag szerkezeti acél 3), vagy legalább 2 mm vastag üvegszál-erősítésű műanyag. Közbenső szilárd rétegként olyan szilárd hab is használható, amelynek ütéselnyelő képessége olyan, mint pl. a poliuretán-habé. olyan kialakítás, ahol a tartányt hossz- és keresztirányú szerkezeti elemekből álló váz támasztja alá, vagy kettős falú tartány. Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között légüres tér van, a külső fémfal és a tartányfal együttes vastagságának meg kell felelnie a pontban előírt falvastagságnak, a tartány falvastagságának pedig legalább akkorának kell lennie, mint a pontban előírt legkisebb falvastagság. Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között legalább 50 mm vastag közbenső szilárd réteg van, a külső fal vagy legalább 0,5 mm vastag szerkezeti acél 3), vagy legalább 2 mm vastag üvegszál-erősítésű műanyag. Közbenső szilárd rétegként olyan szilárd hab is használható, amelynek ütéselnyelő képessége olyan, mint pl. a kemény poliuretán-habé. 1201

8 4. Az 1. pontban említettektől eltérő formájú, különösen a koffer alakú tartányoknál a tartány magasságának felénél, körben a magasság legalább 30%-át kitevő részén olyan kiegészítő védelemmel van ellátva, amelyet úgy terveztek, hogy a különleges deformációs munka legalább egyenlő legyen az olyan szerkezeti acél 3) tartányéval, amely 5 mm falvastagságú, ha átmérője legfeljebb 1,80 m, vagy 6 mm falvastagságú, ha átmérője 1,80 m-nél nagyobb. Ezt a kiegészítő védőelemet a tartányra tartósan kell rögzíteni. Ez a követelmény a különleges deformációs munka további vizsgálata nélkül akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kiegészítő védelem a tartány erősítendő részével azonos anyagból készült lemez hozzáhegesztéséből áll úgy, hogy a legkisebb falvastagság megfelel a pontban említettnek. Ez a védelem attól a lehetséges igénybevételtől függ, amely baleset során az olyan szerkezeti acél 3) tartányban keletkezne, amelynek falvastagsága 5 mm, ha átmérője legfeljebb 1,80 m, vagy falvastagsága 6 mm, ha átmérője 1,80 m-nél nagyobb. Ha a tartány más fémből készült, az egyenértékű vastagságot a pontban található képlet adja. Leszerelhető tartányoknál ilyen védelemre nincs szükség, ha a tartányt minden oldalról a hordozó jármű oldalfalai védik A legfeljebb 5000 liter űrtartalmú vagy legfeljebb 5000 liter űrtartalmú, szivárgás-mentes kamrákra osztott tartányoknál a a) pont szerint számított falvastagság tovább csökkenthető legfeljebb a következő táblázatban megadott értékekig, kivéve, ha a vagy a szakaszban más érték van A tartány legnagyobb görbületi sugara, m A tartány vagy tartánykamra űrtartalma, m 3 Legkisebb falvastagság, mm Szerkezeti acél esetén 2 5, ,5 3 3,5 de 5,

9 A tartány legkisebb falvastagsága Ha nem szerkezeti acélt 3), hanem más fémet használnak, a falvastagságot a pontban előírt egyenérték-képlettel kell számítani és nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél: A tartány legnagyobb görbületi sugara, m A tartány vagy tartánykamra űrtartalma, m 3 5,0 5,0 3,5 3,5 de Ausztenites rozsdamentes acél 2,5 mm 2,5 mm 3 mm Egyéb acél 3 mm 3 mm 4 mm Alumínium ötvözet 4 mm 4 mm 5 mm 99,80%-os tisztaságú 6 mm 6 mm 8 mm alumínium A válaszfalak és a hullámtörők falvastagsága sohasem lehet kisebb, mint a tartányfal vastagsága A hullámtörőknek és a válaszfalaknak domborúnak (legalább 10 cm mélységgel) vagy hullámos vagy alakos kiképzésűnek kell lenniük, vagy más módon úgy kell megerősíteni, hogy azonos szilárdságúak legyenek. A hullámtörő lemez felületének legalább akkorának kell lennie, mint a tartány amelyben a hullámtörő lemez van keresztmetszeti területének 70%-a. Hegesztés és a hegesztések ellenőrzése A gyártó alkalmasságát a hegesztési munka elvégzésére az illetékes hatóságnak kell elismernie. A hegesztést vizsgázott hegesztőnek olyan hegesztési eljárással kell végeznie, amelynek alkalmasságát (beleértve a szükséges hőkezelést is) vizsgálattal igazolták. Ultrahangos vagy radiográfiás (röntgen-) eljárással végrehajtott roncsolásmentes vizsgálatokkal kell igazolni a hegesztési varratoknak az igénybevételnek megfelelő minőségét. A tartány falvastagságának a pont szerinti méretezéséhez használt varrattényező (varratjósági fok) értékének függvényében a következő ellenőrzéseket kell elvégezni: = 0,8: = 0,9: = 1,0: a hegesztési varratokat mindkét oldalon, amennyire csak lehet, vizuális vizsgálatnak kell alávetni, és szúrópróbaszerű roncsolásmentes vizsgálatot kell végezni. Minden T csatlakozást meg kell vizsgálni úgy, hogy a teljes vizsgált varrathossz nem lehet kisebb, mint az összes hossz- és körvarrat, ill. sugárirányú varrat (a tartányfenekeknél) együttes hosszának 10%-a. roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni teljes hosszúságban az összes hosszirányú varratot, az összes varratcsatlakozási pontot, a körvarratok 25%-át és a nagy átmérőjű szerelvények összeállításához szükséges hegesztéseket. A varratokat, amennyire lehetséges, mindkét oldalon vizuálisan is ellenőrizni kell; az összes varratot roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni, és amennyire lehetséges, mindkét oldalon vizuálisan is ellenőrizni kell. Egyúttal hegesztési próbadarabot kell készíteni. Ha az illetékes hatóságnak a hegesztési varratok minőségét illetően kételyei vannak, további kiegészítő vizsgálatokat követelhet meg. 1203

10 Egyéb gyártási követelmények A védőbevonatot úgy kell elkészíteni, hogy tömör maradjon a normális szállítási körülmények között (lásd a pontot) előforduló bármilyen alakváltozás esetén A hőszigetelést úgy kell elkészíteni, hogy a töltő- és ürítőberendezésekhez, valamint a biztonsági szelepekhez való hozzáférést és működtetésüket ne akadályozza Ha a legfeljebb 60 C lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyagok szállítására szolgáló tartányok nemfémes védőbevonattal (béléssel) vannak ellátva, a tartányt és a védőbevonatot úgy kell kialakítani, hogy az elektrosztatikus feltöltődés ne okozhasson gyulladásveszélyt A 60 C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására használt tartányokat a jármű alvázával legalább egy, jó elektromos csatlakozással össze kell kötni. Elektrokémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni. A tartányokat el kell látni legalább egy földelő szerelvénnyel, ami a szimbólummal jól látható módon meg van jelölve és alkalmas az elektromos csatlakoztatáshoz A tartány felső részén levő szerelvények védelme A tartányok tetején levő szerelvényeket és tartozékokat a felborulásból adódó sérülések ellen védeni kell. A védelem állhat erősítő-gyűrűk, védőtetők, kereszt- és hosszirányú elemek elhelyezéséből, amelyeknek alakja olyan, hogy kielégítő védelmet nyújt Szerelvények A 60 C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására használt tankkonténerek minden részének villamosan földelhetőnek kell lenniük. Elektrokémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni Az üzemi és szerkezeti szerelvények és tartozékok gyártásához alkalmas, nemfémes anyagok is használhatók. A szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. A szerelvényeknek ugyanolyan biztonságúaknak kell lenniük, mint a tartánynak, és különösen összeférhetőnek kell lenniük a szállított anyaggal; és meg kell felelniük a pont követelményeinek. A csővezetéket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Az üzemi szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a tartányfalon szükséges nyílások akkor is biztosítani kell, ha a tankkonténer fel- Az üzemi szerelvények tömítettségét még száma a lehető legkevesebb legyen. borul. Az üzemi szerelvények tömítettségét, beleértve a vizsgálónyílások zárószerkezetét (fedelét) is, még akkor is biztosítani kell, ha a tartány felborul. Figyelembe kell venni 1204

11 azokat az erőhatásokat is (gyorsulást, dinamikus nyomást), amelyek ütközés során léphetnek fel. A tartány tartalmának az ütközés miatt fellépő feszültségcsúcs hatására történő kis mértékű kiszivárgása azonban megengedhető. A tömítések anyagának a szállított anyaggal összeférhetőnek kell lennie, és ha hatékonyságuk csökkent, pl. öregedés miatt, azonnal ki kell cserélni. A tartányok rendes használata folyamán kezelést igénylő szerelvények szivárgásmentességét biztosító tömítéseket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy a szerelvények kezelésekor ne sérüljenek meg Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet A táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a pontot) harmadik részében A betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll: egy kovácsolható fémes anyagból készült, külső zárószelepből és ürítőcsőből; valamint minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a zárószerkezetet teljesen eltávolítják. Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet A táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a , ill. a pontot) harmadik részében B betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll: egy belső zárószelepből, azaz a tartány belsejébe vagy egy hegesztett karimába vagy ellenkarimába beépített zárószelepből; egy külső zárószelepből vagy más, azzal egyenértékű szerkezetből 6), amely minden cső végén el van helyezve; és a tartányhoz a lehető legközelebb van elhelyezve; és minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a zárószerkezetet teljesen eltávolítják. Bizonyos kristályosodó vagy nagy viszkozitású anyagok szállítására használt tartányoknál, ill. az ebonit vagy hőre lágyuló bevonatú tartányoknál azonban a belső zárószelep helyett külső zárószelep is alkalmazható, ha megfelelő kiegészítő védelemmel van ellátva. A belső zárószelepnek felülről vagy alulról működtethetőnek kel lennie. Ha lehet, a belső zárószelep nyitott vagy zárt helyzetének a talajszintről ellenőrizhetőnek kell lennie. A belső zárószelep működtető-szerkezetének olyannak kell lennie, hogy a szelep ütközésből vagy gondatlanságból bekövetkező, nem kívánt kinyílását megakadályozza. A külső működtető-szerkezet megsérülése esetén a belső zárószerkezetnek továbbra is hatásosnak kell maradnia. A külső töltő- vagy ürítőszerelvények (csőcsonkok, oldalsó zárószerkezetek) sérüléséből adódó elfolyás elkerülése érdekében a belső zárószelepet és fészkét (ülékét) úgy kell kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő leszakadás ellen védve legyen, vagy az ilyen erőhatásnak ellen tudjon állni. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell. 6) Az 1 m 3 -nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet vakkarimával helyettesíthető. 1205

12 A zárószerkezetek állásának és/vagy zárási irányának világosan láthatónak kell lennie. Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet A táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a , ill. a pontot) harmadik részében C vagy D betű szerepel, a tartány minden nyílásának a folyadékszint felett kell lennie. Ezen tartányoknál a folyadékszint alatt nem lehetnek csövek és csőcsatlakozások. Az olyan tartányok, amelyek tartánykódjának harmadik részében C betű szerepel a tartánytest alsó részén tisztítónyílással (kézi tisztítónyílással) láthatók el. Ezt úgy kell kialakítani, hogy karimával szivárgásmentesen zárható legyen, aminek gyártási típusát az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia A nem légmentesen zárt tartányokat a nem megengedhető mértékű vákuum elkerülésére szelepekkel lehet ellátni; a vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték (lásd a pontot). A légmentesen zárt tartányokon nem lehetnek vákuumszelepek. Légmentesen zártnak tekintendők azok az SGAH, S4AH, ill. L4BH tartánykódú tartányok is, amelyeken csak 21 kpa (0,21 bar) vagy annál nagyobb vákuum esetén kinyitó vákuumszelepek vannak. Ez az érték 5 kpa-ig (0,05 bar-ig) csökkenthető azoknál a tartányoknál, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá. A 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok szállítására szolgáló tartányokon használt vákuumszelepeknek és légző-berendezéseknek (lásd a pontot) alkalmas védőszerkezettel meg kell akadályozni a lángnak a tartányba történő közvetlen behatolását, vagy a tartányköpenynek kell robbanási lökéshullám állónak lennie, ami azt jelenti hogy a lángnak a tartányba történő behatolása következtében fellépő robbanásnak ellen tud állni úgy hogy nem szivárog, azonban alakváltozás bekövetkezhet Ha a védőszerkezet alkalmas lángzárból vagy lángáthatolást gátló szerkezetből áll, azt a tartányhoz vagy a tartánykamrához a lehető legközelebb kell elhelyezni. Többkamrás tartánynál minden tartánykamrát külön-külön kell védeni Minden tartánynak, illetve minden tartánykamrának a belső vizsgálathoz megfelelő nagyságú vizsgálónyílással kell rendelkeznie (fenntartva) Az 50 C-on legfeljebb 110 kpa (1,1 bar) (abszolút) gőznyomású folyadékok szállítására használt tartányokat légző-berendezéssel és feldőlés esetén tartalmának kiömlése ellen védőszerkezettel kell ellátni, ellenkező esetben a tartánynak a , ill. a pont előírásainak kell megfelelnie Az 50 C-on 110 kpa-nál (1,1 bar-nál) nagyobb gőznyomású és 35 C-nál magasabb forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 150 kpa (1,5 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartányoknak a pont előírásainak kell megfelelniük A 35 C-nál nem magasabb forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 300 kpa (3 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartánynak légmentesen zárva 7) kell lennie Ha a 60 C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú gyúlékony folyadékok vagy gyúlékony gázok szállítására használt tartány alumíniumból készült, akkor semmiféle olyan mozgatható rész, amely az alumínium tartánnyal ütközhet vagy súrlódhat (pl. fedél, zárórész stb.) nem gyártható bevonat nélküli, rozsdásodó acélból. 7) A légmentesen zárt tartány meghatározására lásd az szakaszt. 1206

13 Ha a tartányon, amelyet légmentesen kell zárni, biztonsági szelep van, a szelep elé hasadótárcsát kell szerelni és a következő feltételeket kell betartani: A hasadótárcsa és a biztonsági szelep kialakításának meg kell felelnie az illetékes hatóság előírásainak. A hasadótárcsa és a biztonsági szelep közti térbe nyomásmérőt vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi, hogy észleljék a hasadótárcsa repedését, kilyukadását vagy szivárgását, ami a biztonsági szelep hibás működését okozhatja Típusjóváhagyás Minden új tartányjármű, leszerelhető tartány, tankkonténer, tartányos cserefelépítmény, battériás jármű, ill. MEG-konténer típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek bizonyítványt kell kiállítani annak tanúsítására, hogy az általa megvizsgált gyártási típus, beleértve a rögzítőeszközöket is, a kívánt célra alkalmas, és hogy a bekezdés gyártási követelményeinek, a bekezdés szerelvényekre vonatkozó követelményeinek és a szállított anyag osztályára vonatkozó különleges követelményeknek megfelel. A bizonyítványban fel kell tüntetni: a vizsgálat eredményeit; a típus jóváhagyási számát; A jóváhagyási számnak annak az államnak megkülönböztető jeléből 8), amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia. a , ill. a pont szerinti tartánykódot; szakasz gyártásra, szerelvényekre és típusjóváhagyásra vonatkozó különleges előírásainak TC, TE és TA betűkkel kezdődő kódját, amely a 3.2 fejezet A táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve azon anyag(ok)ra, amelyekre a tartányt jóváhagyták; szükség esetén azokat az anyagokat és/vagy anyagcsoportokat, amelyeknek szállítására a tartányt jóváhagyták. Az anyagokat kémiai elnevezéssel vagy a megfelelő gyűjtőmegnevezéssel (lásd a bekezdést) kell feltüntetni, a besorolásukkal együtt (osztály, osztályozási kód és csomagolási csoport). A 2 osztály anyagai és a pontban felsorolt anyagok kivételével az engedélyezett anyagok felsorolásától el lehet tekinteni. Ilyen esetekben a pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerint a tartánykódhoz engedélyezett anyagokat lehet szállításra elfogadni, figyelembe véve az esetleges különleges előírásokat is. A bizonyítványban feltüntetett anyagoknak, ill. a csoportos hozzárendelés alapján engedélyezett anyagcsoportoknak általában összeférhetőnek kell lenniük a tartány jellemzőivel. Ha az összeférhetőség alapos vizsgálatára nem volt lehetőség a típusjóváhagyás kiadásakor, akkor a bizonyítványba ezt a fenntartást kell bejegyezni. Minden egyes legyártott tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a bizonyítvány másolatát (lásd a pontot). Az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek azokat a szelepeket és egyéb üzemi szerelvényeket, amelyekre a pontban van szabvány feltüntetve, a kérelmező kívánságára az adott szabvány szerint külön típusvizsgálatnak kell alávetnie. Az így kiadott típusjóváhagyást a tartány jóváhagyási bizonyítványának kiadásakor figyelembe kell venni, ha a vizsgálati eredményeket bemutatják és a szelepek, ill. egyéb üzemi szerelvények a kívánt célra alkalmasak. 8) A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművekre. 1207

14 Ha a tartányokat, battériás járműveket, ill. MEG-konténereket sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez az engedély a sorozatban vagy a gyártási minta alapján gyártott tartányokra, battériás járművekre, ill. MEG-konténerekre egyaránt érvényes. A típusjóváhagyás az olyan tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket az eredeti gyártási típushoz képest olyan, kisebb eltérésekkel gyártanak, amelyek által csökken a tartány igénybevétele, ill. csökkennek a feszültségek (pl. kisebb nyomás, kisebb tömeg, kisebb befogadóképesség) vagy nő a szerkezet biztonsága (pl. nagyobb falvastagság, több hullámtörő lemez, kisebb nyílások). Az eltéréseket egyértelműen fel kell tüntetni a típusjóváhagyási bizonyítványban A következő előírásokat azokra a tartányokra kell alkalmazni, amelyekre a szakasz TA4 különleges előírása (és így az pont) nem vonatkozik. A típusjóváhagyás legfeljebb tíz évig lehet érvényes. Ha ezen időtartam alatt az ADR vonatkozó műszaki követelményei (beleértve a hivatkozott szabványokat is) úgy változnak meg, hogy a jóváhagyott típus már nem felel meg a követelményeknek, a típusjóváhagyást kiadó illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek vissza kell azt vonnia és erről értesítenie kell a típusjóváhagyás tulajdonosát. Megjegyzés: A meglévő típusjóváhagyások legkésőbbi visszavonási idejére lásd a , ill bekezdésben lévő táblázatok (5) oszlopát. Ha egy típusjóváhagyás lejárt vagy visszavonták, akkor e típusjóváhagyás alapján tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tovább nem gyárható. Ilyen esetekben, ha a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása előtt gyártott tartányok, battériás-járművek, ill. MEG-konténerek a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása után még tovább használhatók, akkor a használatukra, időszakos és közbenső vizsgálatukra a lejárt, ill. visszavont típusjóváhagyás vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Addig használhatók tovább, amíg megfelelnek az ADR követelményeinek. Ha már nem felelnek meg az ADR követelményeinek, csak abban az esetben használhatók tovább, ha azt az 1.6 fejezet vonatkozó átmeneti előírása megengedi. A típusjóváhagyás megújítható, miután a megújítás idején érvényes ADR előírásoknak való megfelelőség értékelése és teljes felülvizsgálata megtörtént. Visszavont típusjóváhagyás már nem újítható meg. Meglévő típusjóváhagyás időközi kisebb módosítása, úgy hogy az nem befolyásolja a megfelelőséget (lásd a pontot) nem hosszabbítja meg és nem módosítja a bizonyítvány eredeti érvényességét. Megjegyzés: A felülvizsgálatot és a megfelelőség értékelést az eredeti típusjóváhagyást kiadó szervezettől eltérő szervezet is végezheti. A típusjóváhagyást kiadó szervezetnek a típusjóváhagyáshoz, beleértve a megújításhoz, ha ilyen történt, szükséges összes dokumentumot meg kell őriznie az érvényessége teljes időtartama alatt. Ha egy vizsgáló szervezet jóváhagyását visszavonták vagy az érvényességét korlátozták, vagy a vizsgáló szervezet felhagyott a tevékenységgel, az illetékes hatóságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy az iratokat vagy egy másik vizsgáló szervezet kezelje vagy biztosítani kell, hogy az iratok továbbra is hozzáférhetők legyenek Az érvényes, lejárt vagy visszavont jóváhagyással rendelkező tartány átalakítása esetén a vizsgálatok és a jóváhagyás a tartány azon elemeire korlátozódik, amelyet átalakítottak. Az átalakításnak az átalakítás időpontjában érvényes ADR előírásainak kell megfelelnie. A tartány átalakítás által nem érintett minden elemére az első típusjóváhagyási dokumentáció továbbra is érvényes. Az átalakítás érinthet egy vagy több nyomástartó tartányt is, amelyre a típusjóváhagyás vonatkozik. Az átalakítást jóváhagyó bizonyítványt valamely ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának vagy az általa kijelölt szervezetnek kell kiállítania a kérelmező számára, és a tartány- 1208

15 Vizsgálatok vizsgálati könyvhöz (gépkönyvhöz) kell csatolni. Az átalakításra vonatkozó jóváhagyási bizonyítvány iránti minden kérelmet egyetlen illetékes hatósághoz vagy az általa kijelölt szervezethez kell benyújtani Üzembe helyezés előtt a tartányokat és szerelvényeiket együtt vagy külön-külön vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia: annak ellenőrzését, hogy a tartány megegyezik-e a jóváhagyott típussal; a szerkezeti jellemzők ellenőrzését 9) ; a belső és a külső állapot vizsgálatát; a folyadéknyomás-próbát 10) a pontban előírt táblán feltüntetett próbanyomással végrehajtva; és a tömörségi próbát és a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését. A folyadéknyomás-próbánál alkalmazott nyomás a 2 osztály esetét kivéve - a tervezési nyomástól függ, legalább a következő értékeket kell alkalmazni: Tervezési nyomás (bar) Próbanyomás (bar) G 11) G 11) 1,5 1,5 2,65 2, (4 12) ) A 2 osztályhoz a legkisebb próbanyomás értéke a pontban a gázokra és gázkeverékekre vonatkozó táblázatban található. A folyadéknyomás-próbát a tartány egészén és a kamrákra osztott tartányok minden kamráján külön kell elvégezni. A vizsgálatot minden kamrán legalább akkora nyomással kell végrehajtani, mint a legnagyobb üzemi nyomás 1,3-szerese. A folyadéknyomás-próbát az esetleg szükséges hőszigetelés felszerelése előtt kell elvégezni. Ha a tartányt és szerelvényeit külön-külön vizsgálják, a pont szerinti tömörségi próbának összeszerelve kell alávetni. A tömörségi próbát a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön kell elvégezni A tartányokat és szerelvényeiket legalább hat évenként legalább öt évenként időszakos vizsgálatnak kell alávetni. Az időszakos vizsgálatnak magában kell foglalnia: 9) A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a pont és a szakaszban előírt vizsgálatok szerint. 10) Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes. 11) G = legkisebb tervezési nyomás a pont általános követelményei alapján (lásd a bekezdést). 12) Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén. 1209

16 a belső és külső állapot vizsgálatát; a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát a pont szerint, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését; általában folyadéknyomás-próbát 10) (a tartányok és az esetleges tartánykamrák próbanyomására lásd a pontot). A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. Porszerű és szemcsés anyagok szállítására használt tartányoknál az illetékes hatóság által elismert szakértő egyetértésével az időszakos folyadéknyomás-próba elhagyható és a pont szerinti, legalább a legnagyobb üzemi nyomásnak megfelelő belső nyomással végrehajtott tömörségi próbával helyettesíthető A tartányokat és szerelvényeiket az üzembe helyezés előtti és minden időszakos vizsgálatot követően legalább három évenként legalább két és fél évenként közbenső vizsgálatnak kell alávetni. A közbenső vizsgálat három hónappal a megadott időpont előtt, ill. után is elvégezhető. Mindazonáltal a közbenső vizsgálat a megadott időpont előtt bármikor végezhető. Ha a közbenső vizsgálatot a megadott időpont előtt több mint három hónappal végzik, ezen időpont után legkésőbb három évvel legkésőbb két és fél évvel egy további közbenső vizsgálatot kell végezni. A közbenső vizsgálatnak a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését kell tartalmaznia. Ebből a célból a tartányt olyan tényleges belső nyomásnak kell alávetni, amely a legnagyobb üzemi nyomással egyenlő. Folyadékok, ill. porszerű vagy szemcsés szilárd anyagok szállítására szolgáló tartánynál, ha a tömörségi próbához gázt használnak, a próbát olyan nyomással kell végrehajtani, ami legalább a legnagyobb üzemi nyomás 25%-ával egyenlő. A próbanyomás azonban semmilyen esetben sem lehet 20 kpa (0,2 bar) túlnyomásnál kisebb. Légző-berendezéssel és a tartány felborulása esetén a tartalom kifolyását megakadályozó szerkezettel felszerelt tartányok esetén a tömörségi próba során alkalmazott nyomásnak a betöltött anyag statikus nyomásával kell megegyeznie. A tömörségi vizsgálatot a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön el kell végezni Ha a tartánynak vagy szerelvényeinek a biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset kétségessé teszi, soron kívüli vizsgálatnak kell alávetni. Ha a soron kívüli vizsgálatot a pont követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat időszakos vizsgálatnak tekinthető. Ha a soron kívüli vizsgálatot a pont követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat közbenső vizsgálatnak tekinthető A pont szerinti próbákat, ellenőrzéseket és vizsgálatokat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell végeznie. E műveletek eredményéről tanúsítványt kell kiadnia, még akkor is, ha a vizsgálat negatív eredménnyel járt. A tanúsítványban a bekezdéssel összhangban hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek szállítására a tartányt jóváhagyták vagy a tartánykódra és a különleges előírások betűkből és számokból álló kódjára Jelölés Minden egyes megvizsgált tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a pontot) Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden tartányra nem korrodálódó fémtáblát 1210

17 kell tartósan rögzíteni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon. Az adatokat közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés a tartány szilárdságát nem csökkenti: a jóváhagyás száma; a gyártó megnevezése vagy jele; a gyártási sorozat száma; a gyártás éve; a próbanyomás (túlnyomás) 13) ; külső tervezési nyomás 13) (lásd a pontot) az űrtartalom 13) több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma, ami után az S szimbólumot kell feltüntetni, ha a 7500 liternél nagyobb űrtartalmú tartány, ill. tartánykamra hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 liter űrtartalmú rekeszekre osztva; tervezési hőmérséklet 13) (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 C vagy kisebb, mint -20 C) a legutóbbi vizsgálat időpontja és fajtája: hónap, év, ami után a pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat, ill. a pont szerinti időszakos vizsgálat esetén P betűt kell feltüntetni; a pont szerint végrehajtott tömörségi vizsgálat esetén a hónap, év után L betűt kell feltüntetni; a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata; a tartány anyaga az esetleges anyagszabványok megjelölésével, és ha van a védőborítás (bélés) anyaga; a tartány egészére alkalmazott próba-nyomás (túlnyomás) és az egyes kamrák próbanyomása (túlnyomás), ha a kamránkénti próbanyomás kisebb, mint az egész tartány próbanyomása, MPa-ban vagy bar-ban 13). A nyomás alatt töltött vagy ürített tartányoknál az engedélyezett legnagyobb üzemi nyomást 13) is fel kell tüntetni A következő adatokat a tartányjárművön (magán a tartányon vagy egy táblán) kell feltüntetni: A következő adatokat a tankkonténeren (magán a tartányon vagy egy táblán) kell feltüntetni: a tulajdonos vagy üzemben tartó neve; a tulajdonos és üzemben tartó neve; a tartányjármű saját tömege 13) ; a tartány űrtartalma 13) ; a tartányjármű saját megengedett leg- saját tömeg 13) ; nagyobb összes tömege 13). a megengedett legnagyobb összes tömeg ; A következő adatokat magán a leszerelhető tartányon vagy egy táblán kell feltüntetni: a tulajdonos vagy üzemben tartó neve; leszerelhető tartány a tartány saját tömege 13) ; a tartány megengedett legnagyobb összes tömege 13) ; a pont szerinti anyagok esetében a szállításra engedélyezett anyag(ok) helyes szállítási megnevezése; a pont szerinti tartánykód; a nem a pont szerinti anyagok esetében minden különleges előírás TC a pont szerinti anyagok esetében a szállításra engedélyezett anyag(ok) helyes szállítási megnevezése; a pont szerinti tartánykód; a nem a pont szerinti anyagok esetében minden különleges előírás TC és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2 fejezet A táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve. 13) A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni. 1211