Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft."

Botond Áron Biró
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 KÖRNYEZETI LEVEGŐ SZERVES ALKOTÓINAK MŰSZAKILAG MEGFELELŐ MINTAVÉTELI MÓDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE, A LÉGSZENNYEZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI PANASZOK ÉRDEMI KIVIZSGÁLÁSA Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft.

2 A KVI-PLUSZ Kft. Tudásintenzív kisvállalkozás 10 éves 100% magyar tulajdon (7 magánszemély) Széleskörű környezetvédelmi laboratóriumi és szakértői szolgáltatás (tevékenység 60-70%-a) K+F+(I) (tevékenység 30-40%-a)

3 Tevékenységünk mottója bármely hatósági előírásnak, vagy műszaki követelménynek csak akkor van értelme, ha objektív módszerekkel meg lehet győződni annak teljesüléséről

4 Főbb kutatás-fejlesztési területek Hulladékvizsgálatok (kommunális hulladékok vizsgálati módszerének fejlesztése, új beágyazási technológiák fejlesztése, komposztvizsgálati módszerek fejlesztése) Levegővizsgálatok (szállóporok mintavételi és elemzési módszereinek fejlesztése, zavaró környezeti szag mintavételi és vizsgálati módszereinek fejlesztése)

5 Levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos fejlesztési témák KMOP környezeti levegő szállóporhoz kötődő szerves szennyezők vizsgálati módszereinek fejlesztése GOP /C szállóporhoz kötődő szerves szennyezők vizsgálati módszereinek fejlesztése KMOP / szaghatáscsökkentő berendezések vizsgálati módszerének fejlesztése BAROSS vizsgálati módszer fejlesztése szagforrások azonosítására KMOP /B módszerfejlesztés szagkibocsátó források hatásterületének terepi módszerekkel történő meghatározására KMOP /A illékony szerves vegyületek és bűz mintavételére szolgáló távirányítású mintavevő fejlesztése GOP /C Levegőtisztaság-védelmi kalibráló laboratórium létrehozása

6 A bűz, mint környezeti probléma Szaghatással járó légszennyező anyag, vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja. (306/2010 (XII. 23.) Korm. rendelet) A bűz rontja a lakosság életminőségét

7 Lakossági bűzpanaszt okozó jellemző források Állattartó telepek Szennyvíztisztító telepek Komposztáló telepek Hulladékkezelő és ártalmatlanító telepek Vegyipari létesítmények Melegkonyhák Élelmiszeripari üzemek, létesítmények Terményszárítók

8 Műszaki kérdések a bűzzel kapcsolatban Milyen erős? Mekkora a szagkoncentráció? Tényleg zavarja a lakosságot? Honnan jön? (Mi a forrás?) Ha ismert a forrás, onnan milyen messzire jut el? (Mekkora a hatásterület? Tényleg akkora?) Ha egy berendezéssel csökkentik a kibocsátást, az tényleg megfelelő? (Mekkora a hatásfoka?)

9 Bűzvizsgálatokkal kapcsolatos fejlesztési témák szaghatáscsökkentő berendezések (megfelelőség)vizsgálati módszerének kifejlesztése szagforrások azonosítására szolgáló vizsgálati módszer kifejlesztése módszerfejlesztés szagkibocsátó források hatásterületének terepi módszerekkel történő meghatározására (terjedési modellek validálhatóak) illékony szerves vegyületek és bűz mintavételére szolgáló távirányítású mintavevő fejlesztése (lakossági panaszok kivizsgálásának hatékony eszköze)

10 Bűzmérés komponensek mérésével? Néhány anyag szagküszöbértéke (irodalmi adatok) vegyület neve szagküszöbérték (ppm) vegyület neve ammónia 1,5 kénhidrogén 0,00041 metil-amin 0,035 metil-merkaptán szagküszöbérték (ppm) 0,00007 etil-amin 0,046 Etil-merkaptán 0, trimetil-amin 0, dimetil-szulfid 0,003 n-bután dietil-szulfid 0, n-pentán 1,4 szkatol 0,

11 Szagérzet és a komponensek koncentrációi közötti kapcsolat A szagküszöbértékek kémiailag igen hasonló vegyületek esetén is jelentősen eltérőek lehetnek Több komponens együttes jelenléte esetén a kialakuló szagérzet nem az egyes komponensek egyedüli jelenléte esetén kialakuló szagérzet összege (nem additív!!!): Szinergista hatás. A bűzt a gyakorlatban igen nagyszámú komponens alkotja A fentiek alapján a bűzerősség, bűzérzet komponensek mérésével, majd számítással nem határozható meg

12 Olfaktometriás mérés ( szagerősség, szagkoncentráció szabványos mérése) Nem komponenseket mérünk A detektor az emberi orr (kiválasztási folyamat) Mért érték: higítási arány (SZE/m 3 )

13 Szagforrásazonosítás, Célkitűzés -Elvi cél: Kromatográfiás bűzvizsgálataink célja, NEM a kémiai komponensek jelenléte miatt érzékelhető bűz (intenzitásának, erősségének) mérése, hanem a komponensek vizsgálatával azok eredetének, és így a bűz forrásának azonosítása -Gyakorlati cél: Műszakilag megalapozott döntés vitás kérdésekben

14 TD-GC-MS mérés ( ujjlenyomat felvétele) Nem szagerősséget mér. Nem egyes komponenseket keresünk. Nem szagot okozó komponenseket keressük Az egymáshoz viszonyított csúcsmagasságok fontosabbak a(z abszolút) koncentrációnál

15 Forrás azonosítása, koncepció Egy adott technológiával működő bűzforrás által kibocsátott komponensek, és ezek egymáshoz viszonyított aránya jellemző a forrásra (újjlenyomat kromatogramm) Sok forrás (technológia) esetén a kromatogrammok felvételével kialakított kromatogrammtár lehetőséget biztosít ismeretlen eredetű bűz (immissziós minták) vizsgálata esetén a potenciális forrás(ok) valószínűsítésére A potenciális források vizsgálata (emissziós minták) után az emissziós és immissziós minták összevetése segítségével a forrás azonosítható

16 Benzol Toluol Xilolok Etil-benzol Kőolajipar I. A fő komponensek monoaromás szénhidrogének

17 Kőolajipar II. Más technológiai lépés esetén a fő komponensek azonosak, a mellékkomponensek azonban jelentősen eltérőek (források azonosíthatók)

18 Szennyvíz, szennyvíziszap A mellék-komponensekben, illetve a komponensek arányaiban jelentős eltérések Szenyvíziszap Szennyvíz

19 Friss és utaztatott szennyvíz I. Friss Utaztatott Észter Kén vegyületek

20 Friss és utaztatott szennyvíz II. Friss Utaztatott Etil-merkaptán Dimetil-szulfid Metil-merkaptán

21 Mintavétel Speciális mintavevő eszközök: Tüdő elven működő mintavevő Előhígítás (kondenzáció megelőzésére) Levegőztetett mintavevő harang (felületi forrás) Mintavevő személyzet jelenlétét igényli Lakossági panaszok kivizsgálása nehézkes

22 Mintavétel távirányítással (saját fejlesztés)

23 Mintavétel távirányítással Egy adott ponton a panasszal egy időben jellemezhető a légszennyezettség Lakossági panaszok érdemi kivizsgálásának leghatékonyabb, és egyben legolcsóbb módszere

24 Akkreditált egyedi módszerek -E-5.6-MU-KVI-01 Szaghatáscsökkentő berendezések és rendszerek megfelelőségének és hatásfokának vizsgálata -E-5.6-MU-KVI-02 Szagforrások azonosítása Akkreditálási szám: NAT /2011

25 Összegzés A kidolgozott mintavételi valamint olfaktometriás és kromatográfiás módszerekkel: a bűzforrások azonosíthatóak, egy konkrét panaszt kiváltó kibocsátás azonosítható a szaghatáscsökkentő berendezések hatásfoka, megfelelősége meghatározható, számszerűsíthető a bűzkibocsátó források hatásterülete mérésekkel is meghatározható, egy modellezéssel meghatározott hatásterület realitása ellenőrizhető a lakossági bűzpanaszok költséghatékonyan, érdemben kivizsgálhatók

26 Elismerések

27 A KVI-PLUSZ Kft. csapata

28 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

A levegőtisztaság-védelem aktuális kérdései, a levegőterheltségiszint vizsgálata, a zavaró környezeti szaghatás értékelése

A levegőtisztaság-védelem aktuális kérdései, a levegőterheltségiszint vizsgálata, a zavaró környezeti szaghatás értékelése Pusztai Krisztina, Dr. Béres András KVI Plusz Kft A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS