SZLOVÁKIA PANORÁMÁJA A DUNA MENTE EURÓPAI UNIÓ

Átírás

1 SZLOVÁKIA PANORÁMÁJA A DUNA MENTE EURÓPAI UNIÓ

2 Ki ne ismerné a népszerű keringőkirály, Johann Strauss szerzeményét, amely nemcsak a zeneszerzőt tette híressé, hanem a tiszteletet parancsoló nagyságú Dunát, Európa második legnagyobb folyamát is. A Duna sebes árja 2860 km hosszúságú útja során a kontinens nyolc országán folyik keresztül. Partjait kisebb és nagyobb városok, erdők Kék A Duna mente és szőlődombok zöld sávjai, sziklás hegyek, s főként síkságok szegélyezik, amelyeket az évmilliók során a folyó és mellékvizei kavics-, homok- és televényréteggel borítottak be, és itt-ott aranyszemcséket is elrejtett medrében. A folyó csillogó kincsei után kutató aranymosók munkáját jó néhány évszázadon keresztül siker koronázta. Jégmadár Kormorán 2-3

3 A Dunacsúni öböl Duna keringő A Duna alakította ki a táj jellegzetes arculatát. Ennek a tájnak a része a Duna mente is, amelyen három ország Ausztria, Szlovákia és Magyarország osztozik. Szlovákiai része országunk legdélebbi régiójában, a Duna fő folyása mentén, Pozsonytól (Bratislava) Párkányig (Štúrovo) húzódik. A Duna mente túlnyomó részét síkságok alkotják. Ezért is kapcsolódik össze vele a rónák széles, aranyszínű gabonatábláinak, az ártéri erdők maradványainak és a Duna sokágú deltájának képe. Ez alatt a termékeny síkság alatt, a Duna kavicsoshomokos hordalékában rejtőzik Közép-Európa legnagyobb ivóvízkészlete. A Duna mente növény- és állatvilágát tekintve is nagy értéket képviselő természeti táj, mintegy 90 madárfaj élőhelye ez a vidék, és az itt élő élőlények csaknem egynegyede kizárólag ezen a tájon honos. A folyó vidéke ősidőktől fogva sűrűn lakott terület volt. A Duna mente termékeny rónái elegendő növényi és állati táplálékot biztosítottak az itt letelepedők számára. A folyó vidéke emberemlékezet óta kereskedelmi utak kereszteződése volt, és már az ókori történelmi források is vízi útként említik a Dunát. A népvándorlások idején jó néhány törzs váltotta itt egymást. A szlávok valószínűleg az 5. században jutottak a Duna mente vidékére. Gém

4 Pozsony a főváros Donau, Dunaj, Duna, Dunav, Dunarea A Duna széles ezüstszalagja nyugatról kelet felé 172 kilométeres hosszúságban szeli keresztül a szlovákiai vidéket, miközben egy 30 kilométeres szakasz kivételével természetes határt alkot Szlovákia és Magyarország között. A Duna Ausztriából a Dévényi-kapunál, a Morva (Morava) folyó torkolatánál lép be országunk területére, és Párkánynál hagyja el. Ez körülbelül a folyó középső folyása. Komáromnál (Komárno) a medre eléri a fél kilométeres szélességet. Rögtön a folyó első kilométereinél Dévény (Devín) ősi vára, a szlovák történelem dicsőséges korszakának szimbóluma magasodik, nyomban utána a pozsonyi vár sziluettje tűnik fel, majd a szlovák főváros forgalmas személyi és teherkikötője. Kora tavasztól késő őszig a Duna menti országok kirándulóhajói, valamint a hazai sétahajók horgonyoznak itt, amelyek a folyami hajókirándulás utánozhatatlan légkörével ajándékozzák meg az utasaikat. A pozsonyi kikötőből a hajók észak és dél felé indulnak útnak. A fedélzetükön utazók európai nagyvárosokba látogathatnak, jelentős kulturális emlékekkel ismerkedhetnek meg, vagy vendégszeretetükről híres kisvárosok csárdáiban, az ottani halétel-különlegességeket fogyasztva üldögélhetnek el kellemesen, a Duna felett emelkedő szőlősdombok nedűjét kortyolgatva. A Duna minden Csárda Komárom mellett kétséget kizáróan Európa legjelentősebb folyója. A Duna Majna Rajna-csatorna kialakításával létrejött a vízi utak európai hálózata, amelynek révén Pozsonyból, Komáromból, Párkányból vagy bármelyik dunai kikötőből Európa majdnem valamennyi jelentős helyére eljuthatunk a folyó hátán. A Morva folyó Dévény vára alatt torkollik a Dunába 4-5

5 Csendélet a Dunán Pozsony mellett Csallóköz Európa legnagyobb folyami szigete Pozsony és Komárom között alakult ki Európa legnagyobb folyami szigete. A Csallóköz (Žitný ostrov) 1600 négyzetkilométernyi területet tesz ki a Duna fő folyása és leghosszabb baloldali mellékága, a Kis-Duna (Malý Dunaj) között. Ez a Duna menti síkság Szlovákia legmelegebb és legszárazabb területe. Az eredeti természeti táj szigetei a mai napig fennmaradtak itt az ártéri erdők, a holtágak festői vidékei, valamint a ritkaságszámba menő növény- és állatvilággal büszkélkedő, számos védett természeti terület. A régióban három nemzeti természetvédelmi terület van: A Csicsói-holtág (Čičovské mŕtve rameno), a tőkési Duna-ág (Klátovské rameno) és a Bős (Gabčíkovo) közelében fekvő Rétisasok szigete (Ostrov orliaka morského), továbbá három természetvédelmi terület: Hetmény (Hetméň), a dercsikai erdő (Jurovský les) és az Jellegzetes Duna menti népi építészet Apáti-tó (Opatovské jazero), valamint egy természeti emlék: Királyrét (Kráľovská lúka). A 14 védett területet túlnyomórészt parkok alkotják. A népi építészet jellegzetes vályogházai sajátos arculatot kölcsönöznek a Duna menti tájnak. Ezen a vidéken még eredeti kenyérsütő kemencéket és vályogtéglából épített borospincéket is megcsodálhatnak az ide látogatók. A nemesség jó állapotban fennmaradt, hajdani lakóhelyei a kastélyok, parkok ma többnyire múzeumokként vagy szállókként, éttermekként működnek. A tótmegyeri (Palárikovo) barokk kastélyban, amelynek 52 hektáros, gyönyörűen gondozott angolparkja, továbbá fácánoskertje és méntelepe van, az idelátogató turisták vadászaton is részt vehetnek. Izgalmasak a lovasfogatos őz- és vadpulykavadászatok. Különleges élményt kínálnak a Csicsó (Čičov) és Bős környéki motorcsónakos vadászatok a Duna mellékágaival át- meg átszőtt 87 szigeten.

6 Komárno A bevehetetlen erőd A város partjait és a Duna és a Vág (Váh) mossa. Komárom (Komárno) jelentős kikötőhely, amely a múltban bevehetetlen erődje révén vált híressé. A határváros pikáns déli konyhájával, halétel-specialitásaival és nevezetes hajógyárával büszkélkedhet. Az Európa-udvar A régi erődítményrendszer bejáratának felirata céhes iparának és vízi közlekedésének köszönhetően a későbbi évszázadokban fontos stratégiai támaszpontja volt a történelmi Magyarország védelmi rendszerének, a török hódítás ellen dacoló, bevehetetlen bástya volt. A komáromi erődítményrendszer Közép-Európa legnagyobb bástyaerődje. A város középkori várának átalakításával kezdődött meg a kiépítése 1546 és 1557 között, majd száz évvel később ötágú, csillag alakú erődrendszerré bővítették ki. Komárom szeizmográfi ai szempontból nagyon aktív területen fekszik, az ismétlődő A Duna és a Vág összefolyása, amelyet a Dunamenti síkság (Podunajská nížina) övez, kellemes száraz éghajlatával már több évszázaddal ezelőtt letelepedésre csábított. A város 1265-ben a korabeli városokat megillető kiváltságjogokat (vásártartási jog, szabad bíróválasztás, ítélkezési jog stb.) kapott IV. Béla királytól. A szabad királyi város privilégiumait csak 1745-ben, Mária Teréziától kapta meg Komárom, mint az akkori Magyarország ötödik legnagyobb települése. A virágzó város fejlett kereskedelmének, 6-7 Az Európa-udvar

7 Klapka György generális tere Az Új komáromi erődítményrendszer bejárati kapuja földrengések gyakran alakították a település architektonikai arculatát. A legpusztítóbb földrengés 1783-ban sújtotta a barokk várost. Lerombolt 500 épületet, és nem kímélte a bevehetetlen városi erődöt sem, amely ennek következtében elveszítette stratégiai fontosságát. Csak a 18. és a 19. század fordulóján, a hódító napóleoni hadjáratok általi fenyegetettség hatott ösztönzően az erődítmény modern védelmi rendszerré történő átalakítására. A 6 kilométer hosszúságú, 11 bástyával, és két bejáratú teraszokkal rendelkező védelmi rendszer a későbbi évszázadokban is sikerrel állt ellen ostromlóinak. A legnagyobb, máig fennmaradt erődépítmény a VI-os bástya, amely megkapta az Europa Nostra nemzetközi műemlékvédelmi szervezet plakettjét, amelyet jelentős műemlék példaértékű helyreállításáért adományoznak. A bástya falai között állandó kiállításként a Római lapidárium kapott helyet. A kőtárban kőszobrászati emlékek szobrok, architektonikai elemek, oltárok és sírkövek, valamint szarkofágok láthatók időszámításunk I IV. századából. Az angolparkban, a központi erőd mellett állították fel a város híres szülötte, V. László magyar-cseh király szobrát. A mai Komárom 38 ezres lakosságával forgalmas határváros. Idegenforgalmi szempontból kedvező helyen fekszik. Termálfürdője gyógyforrásának vize áldásos hatással van az ízületi megbetegedésekre, de nem csupán a gyógyulni vágyók keresik fel a szabadidő kellemes eltöltésére is megfelelő környezetet kínáló, egész évben üzemelő fürdőt. A Holt-Vágon vízisportközpont épült ki, Szlovákia olimpiai bajnok kajaknégyesének tagjai szintén itt edzenek. A város kikötőjéből nem csupán sétahajók futnak ki, hanem a hajógyárban készült új folyami és tengeri vízi járművek is. A gyár a maga nemében a legnagyobbnak számít Közép-Európában. A több mint egy évszázados hagyományra visszatekintő hajógyártás 21 hektáros területen folyik, a medencék vízfelülete 45 hektárnyi. Partjaikat Szlovákia egyetlen billenőhídja köti össze. A város egyik szemet gyönyörködtető látnivalója a Klapka tér (námestie generála Klapku), Klapka György generális ban emelt szobrával, a városházával, déli részén a 19. századból származó A Római lapidárium állandó kiállítása polgárházakkal. A városháza tornyának ablakában naponta kétszer huszárfi gura jelenik meg, amely szájához emeli trombitáját, és eljátssza az ún. Klapka-indulót. Komárom újkori látványosságai közé tartozik az Európa-udvar (Nádvorie Európy). Ez az egyedülálló, 44 házból álló épületegyüttes Európa nemzeteinek jellegzetes építészeti stílusait mutatja be. A középkori hangulatú teret annak a kútnak a mása díszíti, amely 1878-ig a komáromi városháza előtt állt. A térre vezető hat kapu azokról az uralkodókról kapta a nevét, akik jelentős szerepet játszottak a város történelmében. A kulturális intézmények között fontos helyet foglal el a Komáromi Jókai Színház, amely a város híres szülöttéről, a magyar irodalom nagy mesemondójáról, Jókai Mórról ( ) kapta a nevét. Itt született egy katonazenekar karnagyának fi aként Lehár Ferenc ( ) is, aki sikeres operettkomponistaként lett világhírű. A városban kétévente rendezik meg a zeneszerzőről elnevezett Lehár Énekversenyt. A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma (Múzeum maďarskej kultúry a Podunajska) hat állandó kiállítása, amely négy épületben kapott helyet, a régió történelmét és jelenkorát tárja a közönség elé.

8 TID Tour International Danubiene A keszölcési kikötő kompjárata A nagy területű bősi vízmű vízierőművével és hajózsilipjeivel Gabčíkovo A gigantikus vízmű A nagy területű bősi (Gabčíkovo) vízmű vízierőművével és hajózsilipjeivel a legnagyobbak közé tartozik a Dunán. A műszaki építmény megoldotta a folyó Pozsony és Budapest közötti szakaszának hajózhatóságát a Duna alacsonyabb vízállásának esetében, de elsősorban modern védelmet jelent a pusztító árvizek ellen, amelyek az elmúlt évszázadokban gyakran sújtották a Duna mente lakosságát. A nagy árvizek rendszeresek voltak ezen a vidéken. Olyankor a Duna kilépett eredeti medréből, a sebes víz áttörte a gátakat, kidöntötte a fákat és lerombolta a házakat. Az ezeréves víz 1965-ben is lezúdult a Dunán. A gátak akkor Csicsónál (Čicov) és Patnál (Patince) szakadtak át, és egész falvak estek a pusztító természeti csapás áldozatául. Az árvíz két éjszaka alatt több generáció munkáját söpörte le a föld felszínéről. Négyezer ház dőlt össze és több mint 6000 megrongálódott. A vízműnek köszönhetően ez a terület védve volt az árvíz ellen 2002-ben is, amikor a Duna háborgó vizét a szomszédos országokban nem sikerült megfékezni. 8-9

9 A gigantikus vízművet a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveiben építették fel a Dunán. A Duna régi medre és a vízmű felvízcsatornája között mesterséges sziget alakult ki, az ún. Kis-Csallóköz (Malý Žitný ostrov), amelyen három község fekszik: Vajka (Vojka nad Dunajom), Doborgaz (Dobrohošť) és Bodak (Bodíky). A falvak a keszölcési (Kyselica) kikötőből, komppal közelíthetők meg. Felépült a 25 km széles dunakörtvélyesi tározó (Hrušovská zdrž) is üzemvízcsatornáival, amelyek mélysége meghaladja a 14 métert. A bősi vízlépcsőnek két, 275 m hosszú és 43 m széles zsilipkamrája van, amelyek révén a hajók 23,3 méteres szintkülönbséget küzdenek le. Az erőmű 8 kaplan-turbinával üzemel. Pozsony és Bős között hamarosan sport- és üdülőközpont épül ki, amely igazi vonzerőt jelent majd a vízi sportok szerelmesei és a vízi úton hazánkba érkező turisták számára. A Járfalutól (Jarovce) Bősig húzódó területre több központot terveznek az elképzelések között szerepel evezős- és kenustadion, kajakpálya, minden igényt kielégítő felszereltségű jachtkikötő, szörfi skola, sportpályák, szálláshelyek és különböző szolgáltatások. A tervek között az első helyen annak az üdülőés sportközpontnak a kiépítése szerepel, amely a Danubiapark területén, a dunakörtvélyesi tározó mellett létesülne. Dunacsúnban (Čunovo) már készen áll a rafting- és víziszlalom-stadion, amely szigorú nemzetközi paraméterek alapján készült, s amely megfelelő feltételeket biztosít a vízi sportok szlovák olimpiai bajnokai számára. Pezsgő élet folyt a Dunán a múltban is. A vízi sport pozsonyi hívei fél évszázaddal ezelőtt kezdeményezték azt a nemzetközi dunai vízitúrát (TID Tour International Danubiene), amelyen minden évben több százan vesznek részt valamennyi Duna menti országból. A vízmű környékére kerékpáron is érdemes ellátogatni. A folyó partja mentén vezet a nemzetközi Dunai kerékpárút (a szlovák szakasz Pozsonytól Párkányig 168 kilométer), a kerékpározók választhatnak is, hogy a folyó új gátja vagy az eredeti meder mentén teszik meg az utat. A kerékpártúra kiváló alkalom a Duna-ágak varázslatos vidékének megismerésére, s a nyári forróságban a természetes tavak vizében jólesik a felfrissülés. A kedvelt üdülőhelyek közé tartoznak a termálfürdők, amelyekből több is található a Duna mentén Komárom, Pat, Diószeg (Sládkovičovo), Párkány, Nyárasd (Topoľníky), Nagymegyer (Veľký Meder), Dunaszerdahely (Dunajská Streda). Dunacsúnban már készen áll a rafting- és víziszlalom-stadion Michal Martikán olimpiai bajnok

10 Vízimalmok Ipartörténeti Gúta Tallós A folyók, patakok partján álló vízimalmok figyelemreméltó ipartörténeti emlékei a Duna mente vidékének. Főként a Duna fő folyása mellett épültek, de a Csallóköz térségében is, ahol a Duna gazdag folyóágrendszert alakított ki, folyóágak, tavak és mocsarak hálózatával. A vízimalmokat leginkább a 19. század második felétől használták, amikor egész malomkikötők alakultak ki, bár a Dunán működő legrégibb hajómalmokról már a 13. századból vannak híradások ban csak a Kis-Dunán 37 vízimalom működött. A hajómalmok sorsát a hajóforgalom fellendülése pecsételte meg. A folyón vagy annak partján lehorgonyozva ugyanis nagymértékben akadályozták a hajózást, ezért számos hajómalom működését megszüntették vagy kanalasmalommá alakították át őket, amelyek számos szerkezeti elemükben elődjeikre emlékeztettek Tallós

11 Jóka Pozsonyeperjes emlékek a vízen egyben tulajdonosa végzi. A 25 kilométer hosszú tőkési Duna-ág a Duna mente természeti oázisa. Jellegzetes, füzes-nyárfás ártéri erdők veszik körül, és több tucat védett víziállat és madár élőhelye. A Kis-Duna A vízimalmok hajdani dicsőségét ma a Kis-Duna partján mindössze három idézi Pozsonyeperjesen (Jahodná), Tallóson (Tomášikovo) és Jókán (Jelka). Ezenkívül egy vízimalom a tőkési Duna-ágon, egy másik pedig Gútán (Kolárovo) maradt fenn. A nagyközönség eredeti környezetükben tekintheti meg a különböző múzeumok fennhatósága alá tartozó ipartörténeti emlékeket. A jókai vízimalom a Kis-Duna szövevényes folyóágaira épült ben nem kevesebb, mint hét hajómalom sorakozott itt egymás mögött, de az ún. víztörvény alapján valamennyit megszüntették, mivel akadályozták a folyamatos hajózást. Az átépítés lehetőségét egyetlen malomtulajdonos kapta meg, aki hajómalmát kanalasmalommá alakította át és egészen 1951-ig működtette. A helyreállított vízimalom közelében elterülő rét a vízi sportot űzők kedvelt táborhelye, a forró nyári napokon kellemes felüdülést jelent megmártózni a Kis-Duna tiszta vizében. A pozsonyeperjesi vízimalmot vízifűrész meghajtására használják. A legjobb állapotban az 1893-ból származó tallósi vízimalom maradt fenn, amelyben egészen 1960-ig őröltek, és még ma is működőképes. Ékes bizonyítéka annak, milyen leleményesek voltak a molnárok a fi zika törvényszerűségeinek és a vízenergia kihasználását illetően. A malomház őrlőszerkezetét két egymásra helyezett malomkő alkotta egy masszív malomállványon. Erről az állványról a molnár könnyedén elérte a részben nyitott padlásrészt, ahol a szerszámok és a malom munkaeszközei kaptak helyet (ékek, kalapácsok, sziták). Innen 25 literes zsákokból öntötték a gabonát az őrlőszerkezetbe. Ma a Galántai Honismereti Múzeum (Vlastivedné múzeum v Galante) igazgatása alá tartozik a tallósi vízimalom, a molnármesterséget bemutató állandó kiállítás látható benne, és a maga nemében egyedülálló ipartörténeti emléket képvisel az ártéri erdők festői környezetében. Az idegenvezetést a malom utolsó molnárja és föld alatti vizei látják el vízzel a gyönyörű kék és sárga tündérrózsával borított mocsarakat. A tőkési Duna-ág jobb partján, Dunatőkés (Dunajský Klátov) község mellett máig fennmaradt falazott malom áll, eredeti Vizimalom a tőkési malomkerekével. A malom épületét Duna-ágon 1920-ban állították helyre, és még a 20. század negyvenes éveiben is őröltek benne gabonát. Ma a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum (Žitnoostrovské múzeum) igazgatása alá tartozik, és a vízimolnármesterséget bemutató kiállítással várja a látogatókat. Az egyetlen úszó vízimalom Gútán maradt fenn, a Kis-Duna és a Vág vizei által határolt félszigeten. Figyelemreméltó környezetben, a Kis-Duna régi medrének természeti övezetében fekszik. A terület 86 méter hosszú, fedett fahídon közelíthető meg, ez az egyik leghosszabb fahíd Európában. A vízimalomban a vízimolnárok életét bemutató kiállítás kapott helyet.

12 Hurbanovo A csillagászat központja A Duna menti kisváros, a 8000 lakosú Ógyalla (Hurbanovo) nevét egy 12. századból származó, egyedülálló régészeti lelet tette híressé: román templomán kívül az archeológusok egy középkori település és temetkezési hely maradványait is feltárták. Napjainkban Ógyalla neve azzal az aranyszínű, kesernyés nedűvel kapcsolódik össze, amelyet az ógyallai sörgyárból szinte az egész világba szállítanak. Vonzó érdekessége a kisvárosnak a 19. században épült, romantikus stílusú csillagda, amely a legrégebbiek és a maga idejében a legkiépítettebbek közé tartozott Európában. Az ógyallai csillagvizsgálót Konkoly- Thege Miklós ( ) alapította saját birtokán, és több mint ötven éven keresztül bővítette. Konkoly-Thege eredetileg jogot végzett, de hajóskapitányi és mozdonyvezetői képesítést is szerzett. Kiváló muzsikus, író és fotográfus volt. Sokrétű érdeklődéséről tanúskodik, hogy saját jachtot épített, foglalkozott a biztonságos dunai hajózás kérdéseivel, az ő érdeme továbbá az is, hogy Ógyallán vasút vezet keresztül, legnagyobb szenvedélye azonban a csillagászat volt től behatóan foglalkozott az üstökösök megfi gyelésével. Szpektroszkópiás megfi gyelései során 40 üstököst fedezett fel, ezek közül 23-at részletes vizsgálatnak vetett alá. Megállapításait terjedelmes, 916 oldalas és 345 illusztrációt tartalmazó művében foglalta össze, melynek címe: Gyakorlati útmutatás az asztronómiai vizsgálatokhoz. Több mint 40 tudományos művet publikált. Kijelentése, mely szerint a csillagász személyében a távcső objektívje mögött egy műszerész, mögötte egy kémikus, egy fi zikus, egy matematikus, a matematikus mögött pedig egy csillagász áll, arról tanúskodik, hogy Konkoly- Thege sokoldalú személyiség volt. Számos elismerést és kitüntetést szerzett díszdoktorrá avatták a philadelphiai egyetemen, megkapta a porosz Pro Litteris et Artibus rendjelet, és számos aranyéremmel tüntették ki az égbolt fényképezéséért. A csillagvizsgáló impozáns, tizenegy kupolás épületét amelyet később meteorológiai és geofi zikai részleggel is kibővítettek különféle távcsövekkel és csillagászati műszerekkel együtt Konkoly- Thege a magyar államnak ajándékozta, majd ezt követően 1902-ben teljes vagyonát is. Az ógyallai csillagvizsgáló a mai napig eredeti rendeltetése szellemében működik ban nyitották meg az intézmény planetáriumát, amelyben a látogatók a bolygókat fi gyelhetik meg. Az ógyallai obszervatórium irányítása alá tartozik az ország további 15 csillagvizsgálója, 7 asztronómiai kabinetje és 6 planetáriuma. A csillagdaalapító Konkoly-Thege Miklós, valamint Ógyalla nevét egy-egy bolygó viseli, amelyek életművével együtt kivételes személyiségére és tudományos hagyatékára emlékeztetik a világ csillagászait Az ógyallai csillagvizsgáló a mai napig eredeti rendeltetése szellemében működik Konkoly-Thege Miklós

13 Halászat Horgászbottal a kézben Ma már csupán a régi időkből fennmaradt krónikák emlékeztetnek azokra az időkre, amikor a Duna a fő megélhetési forrást jelentette a halászok számára. 16. századi források például olyan nevezetes tokhal- és vizahalászatról tudósítanak, amelynek során Komárom mellett a halászok gátat kerítettek el a Dunán, és egyetlen nap alatt mintegy 100 vizát fogtak ki, amelyek nagysága állítólag elérte a három és fél métert. Hírül adják továbbá a források, hogy a tokhal a királyi asztalok és az európai nemesi udvarok kedvelt fogásai közé tartozott. A Dunában és mellékágaiban való halászatra csupán egyes halászcsaládoknak volt joguk, erről 19. századi források adnak hírt. Napjainkban Pozsonyban már csak a Haltér neve idézi azokat az időket, amikor a város piacterén virágzott a halkereskedelem. Évente állítólag 2400 kiló pontyot, 1200 kiló dunai süllőt, 1200 kiló csukát, 800 kiló harcsát és 160 kiló tokhalat adtak el itt. A pozsonyi éttermek egymással versengtek a különböző halspecialitások kínálatában. Manapság a horgászok nem csupán azért telepednek le a Duna partjára, hogy valami a horgukra akadjon, hanem egyszerűen a természet, a víz közelségének kiélvezéséért. Azok, akiket hatalmába kerített a horgászszenvedély, azt mondják, a pecázás kiváló gyógyír a lélekre, és a festői természet ölén az ember szervezete megszabadul a stressztől A Duna medre, a pozsonyi Öreg hídtól egészen a Szap (Sap) községnél levő csatorna torkolatáig, a dunakörtvélyesi tározót is ideértve, ideális körülményeket kínál a sporthorgászok számára. Mintegy 80 halfaj él az itteni vizekben. A Duna fő folyásában főként ponty, márna, galóca (legnagyobb pisztrángféle halunk), harcsa (a legnagyobb dunai halfaj), süllő, tokhal, fehérhal, keszeg, domolykó fordul elő, értékes halfaj a szivárványos pisztráng és a sebes pisztráng, a folyó mellékágaiban a harcsa és a dévérkeszeg is megtalálható. A Duna vizeiben horgászóknak természetesen érvényes horgászengedéllyel kell rendelkezniük és az is hasznos, ha tisztában vannak vele, hogy mikor milyen halra vethetik ki a hálójukat.

14 Nagymegyer Termálparkja Dunajská Streda Veľký Meder A 24 ezer lakosú Dunaszerdahely (Dunajská Streda) a Duna mente második legnagyobb városa, élelmiszeripari központ. A Csallóköz szívében fekszik, Pozsonytól 50 kilométerre. Szinte beláthatatlan síkság veszi körül, amelynek termékeny rónáit kis erdők tarkítják. Nevét a város valószínűleg azoknak az előjogoknak köszönheti, amelyek alapján szerdai napokon vásárokat tarthattak itt. A város történelmi magja, amelyet nemesi családok kúriái, földesúri porták, piactér, templomok, szűk utcácskák és sóstavak alkottak, mára szinte teljesen eltűnt. Helyükön bérházak, szálloda és művelődési központ épült. Az eredetileg barokk, majd klasszicista stílusban átépített Sárga kastélyban (Žltý kaštieľ) székel a Csallóközi Múzeum, a historizáló stílusban épült Vermes villában a Szlovák Nemzeti Galéria (Slovenská národná galéria) kiállító helyiségei vannak. S hogy elsősorban mi vonzza Dunaszerdahelyre a látogatókat? A bőséges föld alatti gyógyforrások, amelyek vize 1600 méteres mélységből tör föl, s amely a 20 hektárnyi területen kiépített, fedett körmedencével, kiúszó medencével és szabadtéri medencékkel rendelkező termálfürdőt látja el vízzel. Egész év folyamán gyógyulni vágyók ezrei keresik fel a Csallóköz körülbelül 10 ezer lakosú városkáját, Nagymegyert (Veľký Meder), amely Dunaszerdahelytől mintegy 20 km-re fekszik. A város szélén három évtizeddel ezelőtt nyílt meg a termálfürdő, fokos gyógyforrásokból vezetik ide a vizet, amelyeknek összetétele a világhírű pöstyéni gyógyfürdőéhez hasonló. Az attraktív Termálparkban 6 hektárnyi területen 8 medence, csúszda, sportpályák várják a látogatókat, a fürdő fedett részében három jacuzzi medence, négyfajta szauna, masszázs, szolárium, étterem, kávézó található. A fürdő melletti, újonnan megnyitott szállodában orvosi felügyelet mellett fürdőkúrákat lehet venni A Sárga kastélyban székel a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum

15 A felújított párkányi Mária Valéria híd Szlovákia legdélebben fekvő határvárosában, Párkányban (Štúrovo) található a Vadas (Vadaš) termálfürdő, amely az ország legnagyobb termálfürdői közé tartozik. Naponta nyolc és fél ezer ember fordul meg itt, hogy élvezze a gyógyvíz áldásos hatását. A látogatók hét medence között választhatnak, az egyik fő vonzerőt a hullámmedence jelenti. A termálfürdő fedett részében található további két medence egész év folyamán üzemel. A Vadas termálfürdő 24 hektárnyi területen terül el. klasszicista stílusban épült Bazilikájára. Esztergomot az eredetileg 1895-ben épült, s hosszú évtizedek után csupán pár esztendeje felújított és újonnan megnyitott Mária Valéria híd köti össze Párkánnyal. A város egyik fő eseménye a háromnapos Simon- Júda vásár, amelyet immár csaknem fél évezrede minden esztendőben októberben tartanak meg. A városa környékén, Köbölkút (Gbelce) község mellett terülnek el a Párizsi-mocsarak Štúrovo A párkányi Vadas termálfürdő az ország legnagyobb termálfürdői közé tartozik A sportolási és kikapcsolódási lehetőségeken kívül egyéb szolgáltatásokat is nyújt: van itt masszázs, szépségszalon, játszótér, vízibicikli- és csónakkölcsönző, de lehet lovagolni és teniszezni is. Szállást az újonnan megnyitott szállodában, továbbá apartmanokban, bungalókban vagy az autókempingben kaphatnak az ide érkezők. Maga a város, melynek mintegy 12 ezer lakosa van, a Duna-kanyarban fekszik, gyönyörű természeti környezetben. Párkánynál ömlik a Dunába a Vág folyó, melynek holtágait valódi halászparadicsomként tartják számon. A környék természetvédelmi területei, mint például Kovácspatak (Kováčovské kopce) meredek andezit sziklafalaival és erdős hegyoldalaival különösen vonzóak a turisták számára. Kovácspatak vulkanikus eredetű szőlődombjainak terméséből készül a jó minőségű vörösbor, melyet jellegzetes, a domb oldalába vájt borospincékben tárolnak. A városból lenyűgöző látvány nyílik a Duna szemközti partján fekvő Esztergomra és (Parížske močiare). Ez a nemzeti természetvédelmi terület az itt élő vízimadarak és a mocsárrendszere révén nemzetközi jelentőségű. A 184 hektárnyi területen, melynek 54 hektárnyi részét vízfelület alkotja, a puhatestűek 43 faja él, melyek közül három vízicsigafajt felvettek a veszélyeztetett és ritka, értékes állatokat nyilvántartó Vörös Könyv jegyzékébe. A természetvédelmi területet szeptember elejétől március végéig lehet látogatni. Duna menti strand Párkánynál

16 Őseink legrégibb mesterségei közé tartozik a természetes fonadékok a vessző, a szalma, a fűzfavessző, a fagyökerek, a nád, később a kukoricacsuhé feldolgozása. Ezek a természetes alapanyagok elsősorban a sík vidékeken fordultak elő a patakok és folyók mentén, tavak és mocsarak mellett. Ezért a Duna mentén sem volt hiány belőlük. Kosárfonás Hagyományos népi kézműves-mesterségek Elsősorban a vesszőt használták fel ősidőktől fogva sokféle módon, miközben a feldolgozása a középkor óta szinte alig változott. Kosarat, táskát, a mezőgazdasági termények tárolására és szállítására alkalmas edényt fontak belőle. Eleink a vesszőből bútort, sőt kerítést is fontak. Szlovákia déli vidékén máig találkozhatunk vesszőből font istállófallal, de a háztetőkön is alkalmazták. Napjainkban a vesszőből különböző formájú és nagyságú kosarakat, fonott bútort 16-17

17 készítenek, üvegeket és boros demizsont fonnak körbe vele, főleg házi használatra, de készítőik a piacokon is kínálják őket. Sokoldalúan felhasználható a szalma is. A rozsszalma a fontos nyersanyagok közé tartozott Szlovákia területén. Az ország déli részén fekvő községekben a téli időszakban kosarat fontak belőle, ezekbe helyezték kelni a kenyértésztát, de gabona- és zöldségtárolásra használt edényeket is készítettek belőle. A szalmával összefont vesszőből méhkasokat készítettek. A kicsépelt szalmaszálat a megfelelő alakra formálták, és fúzfavesszőhánccsal vagy gyökerekkel átszőve kosarak, tálak, szakajtók készítésére használták. A kivasalt szalmaszálakból kecses karácsonyi díszeket készítettek. A kukoricacsuhé a legfiatalabb nyersanyagok közé tartozik. Feldolgozása a mai napig elterjedt az egész Duna mente vidékén. A nedves kukoricakalászból csavarással és kötéssel további fonatot alakítottak ki, amelyből aztán az ügyes kezű fonók különféle használati tárgyakat és tetszetős figurákat készítettek. Martovce A Duna mente eredeti népi építészete csak nagyon korlátozott mértékben maradt fenn napjainkig. Szórványosan fordulnak csupán elő nyeregtetős vályogházak, melyeket mocsári fűfélével, náddal vagy szalmával fedtek, vagy fonott tetős parasztházak, amelyek a 19. században még elengedhetetlen tartozékai voltak ennek a vidéknek. A Komáromtól északi irányban 18 kilométerre fekvő, sajátos arculatú Martos (Martovce) község meglepően sokat megőrzött a Duna menti régió népszokásaiból és hagyományaiból. Ez bizonyára annak is köszönhető, hogy a falu nehezen volt megközelíthető, és ezáltal jobban el volt zárva a külvilágtól. A martosiak a halászaton kívül a régi időkben jellegzetes, piros színnel díszített kézimunkáik eladásából és kosárfonásból éltek. A helyi lakosok még a 20. század második felében is hordták a gazdagon díszített hagyományos martosi népviseletet. A községben egy hagyományos földszintes, háromosztatú parasztházban, melynek nádfedele 1871-ből származik, a népi építészetet és lakáskultúrát bemutató tájházat rendeztek be. A berendezés a színes festett tányérokkal és az eredeti, népi motívumokkal díszített martosi bútorokkal a 19. század második felét idézi.

18 Amit érdemes Iža Izsa (Iža) község mellett, nem messze a pati termálfürdőtől, a Duna partján tárták fel a régészek a Leányvár katonai tábor alapjait. A tábor a Limes Romanus erődítményrendszer része volt, és a rómaiak építették időszámításunk I IV. századában. Az ún. Celemantia 3 hektáron terült el, 20 tornya és 4 kapuja volt. A régészeti kutatások feltárták egy kőerődítmény maradványait is, amelynek fala hajdan 2,2 méter vastag és 4-5 méter magas volt. Az izsai leletek (pénzérmék, ékszerek, fazekastermékek és katonai felszerelések) Komáromban láthatók a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma Római lapidáriumában. A nyári turistaidényben a múzeum idegenvezetést is kínál a leletek színhelyén. A Csallóköz jelképe Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) mellett, a Duna mente védett természeti területén él a vidék egyik ritka, értékes és jellegzetes madara, a túzok. A legnagyobb európai madarak közé tartozik, az ivarérett kakas súlya eléri a 20 kilót is. Sajnos, számuk ma már csupán 80 körül mozog. Bíňa A Párkánytól északra fekvő Bény (Bíňa) községben maradt fenn a középkori szakrális építészet egyik gyöngyszeme, a későromán stílusú Szűz Mária-templom. Eredetileg ehhez A túzok 18-19

19 Danubiana megnézni a kéttornyú templomhoz tartozott a mára eltűnt premontrei kolostor is. A templom közelében megcsodálhatjuk román stílusú rotundájának freskódíszítését a Tizenkét apostol kápolna a 12. század elején épült. Danubiana A Duna-gát és a folyam mai fő folyása között kialakult mesterséges félszigeten kortárs művészetet bemutató galéria, a szokatlan építészeti megoldással készült, ún. Meulensteen művészeti múzeum épült fel. Alakja bárkára emlékeztet, amelynek belsejében a nemzetközi kortárs képzőművészet alkotóinak munkái tárulnak a látogatók elé. A galéria 2000 szeptemberében nyílt meg, azóta számos neves képzőművész fordult meg falai között, és jó néhány egyedülálló alkotást láthatott az ide látogató közönség.. Hrubá Borša A Kis-Duna és a Feketevíz (Čierna voda) zárja közre Nagyborsa (Hrubá Borša) községet, amelynek egyik turistacsalogató vonzereje lovardája, ahol a gyakorlatlanabb lovasok oktatók segítségét is igénybe vehetik. A Feketevíz szelíd vizén átkelni igyekvőket a gát mentén lovas kísérők vigyázzák. A közelben repülősiskola, valamint szibériaitigris-farm található. Akik megéheznek vagy megszomjaznak, azok a western stílusú étterembe térhetnek be. Dubník Csúz (Dubník) községben több kúria és nemesi kastély is fennmaradt. A Csúzyak újonnan helyreállított kastélyában fegyverés bútormúzeum kapott helyet, de érdekes azoknak a jelentős személyiségeknek a panoptikuma is, akik Szlovákiában születtek vagy itt fejtették ki tevékenységüket.

20 A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségei küföldön Slovenská agentura pro cestovní ruch Jilská 16, Praha 1, Česká republika Tel.: , Fax: sacrpraha@seznam.cz Narodowe Centrum Turystyki Slowackiej ul. Krakowskie Przedmiescie 13 pok Warszawa, Polska Tel.: , Fax: sacr@poczta.onet.pl Slowaaks Verkeersbureau WTC Amsterdam, Strawinskylaan XX Amsterdam, Nederland Tel.: , Fax: info@slowaaks-verkeersbureau.nl Словацкое управление по туризму Посольство Словцкой Республики Ул. Фучика 17/19, Москва Тел.: , Факс: sacrmow@comail.ru Slovakische Zentrale für Tourismus Prinz-Eugen-Str. 70, Stiege 2, 1.Stock 1040 Wien, Österreich Tel.: , Fax: sacr-wien@aon.at Slowakische Zentrale für Tourismus Vertretung Deutschland Zimmerstrasse 27, Berlin, Deutschland Tel.: , Fax: sacr-berlin@botschaft-slowakei.de tourismus@botschaft-slowakei.de Gazdasági Minisztérium Az Ágazati Operációs Program irányító szerve Ipar és a Szolgáltatások Mierová 19, Bratislava, Slovenská republika soper@economy.gov.sk Szlovák Idegenforgalmi Hivatal Slovenská agentúra pre cestovný ruch Nám. Ľ. Štúra 1, P.O.Box Banská Bystrica, Slovenská republika Tel: , Fax: sacr@sacr.sk, Kirendeltség Bratislava Záhradnícka 153, P.O. Box Bratislava 25, Slovenská republika Tel: , Fax: sacrba@sacr.sk, Szerkesztőbizottság: Roman Žatko (elnök) Kamila Hanáková Daniel Kollár Viera Dvořáková Gabriela Užovičová Robert Bunča Vezető szerkesztő: Bedrich Schreiber Szerzők: F. Nagy, I. Jandová Fotók: BoArt, P. Áč, A. Jiroušek, Š. Kačena, L. Khandl, J. Súkup, Z. Vlach, A. Vojček, ÚĽUV Grafikai dizájn és kivitelezés: REMARK/CMA s.r.o. Rozmarínová 31, Bratislava Tel.: , Fax: Fordító: Mislay Edit XXXIX/5 évfolyam RČ MK 6/47 Címlap: A tőkési Duna-ág Ez a publikáció az Európai Unió együttműködésével jelent meg