A bükki barlangok talajainak szennyezettségi vizsgálata
|
|
- Aurél Takács
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A bükki barlangok talajainak szennyezettségi vizsgálata Dobos Endre 1, Lénárt László 2, Horányiné Csiszár Gabriella 3 Miskolci Egyetem, 1 Földrajz Intézet, 2 Környezetgazdálkodási Intézet, Miskolc-Egyetemváros, ecodobos@uni-miskolc.hu 3 Miviz Kft Miskolc József A. u 78, 3527 Bevezetés Miskolc város vízellátásában jelentős szerepet játszik a Bükk hegység karsztvízrendszere. A karsztvizek minőségével kapcsolatban eltérő vélemények forognak a köztudatban. A vízgyűjtő terület természet közeli jellege miatt a vízminőség szempontjából a karsztterületek vízkészlete jónak mondható. Más oldalról viszont a karsztvízrendszerekbe jutott vizet nem minden esetben szűri meg a talaj, így a szennyező anyagok egy jelentős része érintetlenül jut be a karsztvíz-rendszerekbe. A vízminőség a barlangokban igen gyorsan változik, általános jellemzése csak a tartósan a barlangokban, a barlangok vizeivel érintkezésben álló barlangi üledékek, talajok vizsgálatával lehetséges. Barlangi talajokra rendelkezésre álló vizsgálati eredmények igen ritkák, így a munka az általános talajtani jellemzők meghatározásával kezdődött, mely vizsgálatok mikrobiológiai, ásványtani, nehézfém-szennyezettségi, illetve szerves szennyezőkre vonatkozó vizsgálatokkal egészültek ki. Barlangi üledékek, talajok (Dobos et al ebben a kötetben) jellemzésére nem állnak rendelkezésre korábbi tanulmányok, így a munka elején nem volt lehetőség más kutatás eredményeivel történő összevetésre. Felszíni talajok szennyezettségére a Bükk területén adatokkal a NEUKEM projekt (1995) és Zseni és munkatársai (2002) szolgáltak. A bükki felszíni talajok minőségi jellemzőivel történő összevetés csak tájékoztató jellegű, mert a felszíni talajok jelentős részét csak diffúz szennyező források érik. Ez alól természetesen kivételnek tekintendők a környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú területek talajai, mint pl. a közutak menti, illetve egyéb más ismert szennyező források mentén elhelyezkedő talajok. A barlangi talajok, üledékek a felszíni talajokkal szemben sokkal koncentráltabban érintkeznek a szennyező anyagokkal, mert felettük, rajtuk folyik át a felszíni vízkészlet jelentős része. Ebből a szempontból az öntéstalajokkal, öntésterületekkel mutatnak
2 hasonlóságot, melyre adatokkal Győri et al. (2010) a Tisza árterének öntéstalajain elvégzett nehézfém szennyezettséget vizsgáló munkája szolgálhat. A barlangok vízgyűjtő területe, illetve a karsztvízrendszerek földalatti összefüggései nehezen határozhatók meg, így a potenciális szennyező anyag források megjelenése is majdhogynem véletlenszerű. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a felszín alatti járatok összefüggés rendszerei a karsztvíz szintjének függvényében is változnak, kisvíznél elkülönülő vízrendszerek nagyvizek esetében összekeverednek. A Bükk esetében viszont egyértelmű, hogy a felszín alatti vizek minősége csak a teljes rendszer függvényében értelmezhető helyesen, vagyis vizsgálnunk kell a potenciális szennyezőforrások, felszíni vizek, felszíni talajok, illetve a felszín alatti vizek és talajok rendszerét. A laborvizsgálatok által kimutatott szennyezés viszont nem értelmezhető a rendszer egésze nélkül, A felszíni talajokat és vizeket több kutató és hatóság vizsgálja, de a felszín alatti barlangi talajokat, üledékeket nem vizsgálták. Vizsgálataink során egyértelműen megállapítható volt, hogy a barlangok üledékei a felszíni talajokkal analóg módon működnek, anyaguk, szerves és szervetlen összetevőik, biológiai aktivitásuk, illetve a bennük lezajló folyamatok teljesen megegyeznek a felszíni talajoknál, többségükben öntéstalajoknál tapasztalt folyamatokkal. Ezért e cikk szerzői a barlangi üledékek jelentős részét barlangi talajokként értelmezték (Dobos et al. 2013, ebben a kötetben), és a szennyezettségi vizsgálatok értelmezése is a talajtani szempontok és paraméterek függvényében készült. Cikkünk célja a talajtan e határterületén fejlődő képződmények, barlangi talajok környezeti minőségi jellemzőinek bemutatása volt. Módszerek A munka 4 éven keresztül zajlott, összesen 41 barlangi minta, 2 vízminta, 1 felszíni talajminta és 4 patakmeder üledék minta került feldolgozásra és összevetésre. A megfigyeléseket 15 bükki barlangban végeztünk (1. táblázat). A mintavételezés eredeti célja a bükki barlangokon keresztül folyó víz, illetve a folyóvízzel érintkező felszínek, üledékek szennyezettségi vizsgálata volt. Ennek érdekében olyan üledékeket mintáztunk meg, melyeknél feltételeztük, hogy jelenleg is időszakosan víz alá kerülnek, illetve amelyek elhelyezkedésüknél fogva erősen veszélyeztetettek. Az előbbire legjobb példa az István-lápaibarlang, míg az utóbbira a Mexikó-völgyi-víznyelő, a Viktória-barlang, illetve a Soltész-akna (Színva-parti-mésztufa) voltak, melyek lakott területeken, illetve
3 alattuk a völgytalpakon helyezkednek el, így potenciálisan szennyeződhetnek. Természetesen kontroll barlangokat is választottunk, mint a Pénz-pataki-, illetve a Szamantu-barlangokat, amelyek a fennsíkon találhatóak, így viszonylag kevés antropogén szennyező forrással érintkeznek. A bükki karsztrendszer azonban nagyon összetett, így nehéz nagy biztonsággal kiválasztani a megfelelő barlangokat. A mintavételezés több éven keresztül zajlott, így lehetőségünk volt egyes barlangokat több éven keresztül is vizsgálni, különös tekintettel az eltérő időjárási helyzetek okozta különbségek feltárására. 1. Táblázat. Az eddig megmintázott barlangok (zárójelben a minták száma) Év Barlangok (az ismételten vizsgált barlangok vastagon kiemelve) 2008 István-lápai (2), Pénz-pataki (2), Viktória (2), Mexikó-völgyi (2) 2009 Szepesi-Láner-barlangrendszer, Szepesi rész (3), létrási Vizes (2), István-lápai(3), Soltész-akna (1) Szent István (1) 2010 István-lápai (2), Mexikó-völgyi (1), Sebesvízi (1), Bolhás- Jávorkúti- víznyelő, Bolhási rész (1), Szamentu (1), Vártetői (1) 2011 Soltész-kerti-mésztufa (2), Mexikó-völgyi-víznyelő (3), István-lápai (4), Szent István(1), Szepesi-Lánerbarlangrendszer, Szepesi rész (3) létrási Vizes (2) A mintavétel minden évben ősszel, október-november között zajlott. A mintákat általános talajtani, mikrobiológiai, ásványtani, illetve szerves-szervetlen szennyezés szempontjából vizsgáltuk. Szerves és szervetlen szennyezők vizsgálata Összesen 26 barlangi mintát vizsgáltunk a 2008, 2009, és 2010-es évek alatt. A szerves szennyezőket GC-MS teljes szkenneléssel vizsgáltuk. Ez a módszer önmagában nem képes kvantitatív eredményekkel szolgálni, de jelzi az előforduló vegyületcsoportokat, illetve következtetni lehet azok nagyságrendi előfordulására. Ennek oka az volt, hogy semmilyen irodalmi, vagy hatósági adattal nem rendelkeztünk a barlangi talajokban található szerves szennyezők tekintetében, így első körben ezek meghatározása volt a cél. Az első 3 év adataiból viszont már meg tudtuk állapítani a számunkra fontos szerves
4 vegyületek körét. A 2011-es évben a kimutatott szennyezők közül a ftalátok mennyiségi meghatározását tűztük ki célul. Ennek érdekében további 15 barlangi talajmintát, 4 felszíni patakmeder üledéket, 1 felszíni talajt és 2 vízmintát elemeztünk. A nehézfémek kvantitatív elemzése ICP-vel, 8 elemre történt meg (arzén, bárium, kadmium, króm, réz, nikkel, ólom és ón), amely a 2009-es évben további négy elem vizsgálatával cink, szelén, kobalt és vanádium - egészült ki (2. táblázat). E 3 év alatt 26 mintát elemeztünk. Mintavétel, mintaelőkészítés A mintavétel és előkészítés során igyekeztünk mindvégig üveg eszközökkel dolgozni a feldolgozási fázisnál fellépő esetleges ftalát utószennyezés elkerülése végett. Ezért a mintavétel kimosott és kiszárított üveg edényekben történt. A mintavétel magának az üvegnek az üledékbe való betolásával történt, így más eszközzel a minta nem érintkezet. Az üveget hagyományos fémtetővel zártuk le, ez azonban közvetlenül a mintával nem érintkezett, mivel a belső oldalán található műanyag bevonat a minta esetleges utólagos szennyeződését eredményezte volna. Az utószennyezés vizsgálatára az 5 felszíni (talaj és patakmeder üledék) és a két vízminta esetében külön kontrolként labor körülmények között vegyileg ftalátlanított üvegedényekben szedett mintával dolgoztunk. A barlangi üledékeket és a talajmintákat először légszáraz állapotra szárítottuk, majd a mintákból eltávolítottunk minden növényi és állati maradványt, valamint a 2 mm-nél nagyobb köveket, kavicsokat. Ebből a mintából történt a talajtani alapvizsgálatok egy része. A maradék mintát dörzsmozsárban felaprítottuk, majd 0,05-ös szitán átszitáltuk. Ezt az átszitált anyagot szárító szekrényben 105 fokon kiszárítottuk a nedvesség tartalom megállapítására, melyre a későbbi fázisban a szennyezők száraz anyagra vonatkoztatott értékeinek számításához volt szükségünk. Laborvizsgálati módszertan A GC-MS és a ICP vizsgálatok az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőközpontjában történtek, a
5 ftalátok kvantitatív meghatározása pedig a Miskolci Egyetem kémiai Intézetében történt. A szerves szennyezők vizsgálata gázkromatográfiás elválasztással kombinált tömegspektrometriai eljárással (GC-MS) történt. A minta előkészítésnél a minta víztelenítése Na-szulfáttal történő elkeveréssel, összedörzsöléssel történt. Az így kapott mintát utána diklor-metánnal extraháltuk Soxhlet-extraktor segítségével. A kapott oldatot a folyamat végén betöményítettük és az így kapott minta került GC-MS vizsgálatra. A nehézfémek vizsgálata 1:10-es 2 mol/l-es salétromsav oldat kivonatából, az MSZ :2006 szabvány menete szerint, a ph meghatározása pedig 1:2,5- ös talaj desztillált víz arányú szuszpenzióból készült (MSZ 318-4:19797,64). A ftalát vizsgálatokhoz 10 g talajt 20 ml acetonos oldatban feloldottunk a ftalátok kioldása céljából. Az oldási folyamat 3-4 napot vett igénybe, majd a szuszpenziót leszűrtük. Ez a leszűrt oldat került végül GC-MS vizsgálatra a Miskolci Egyetem kémiai Intézetében. Eredmények Szennyezettség vizsgálatok eredményei Nehézfém vizsgálatok eredményei A talajok szennyezettségi határértékeinek meghatározásával, illetve értelmezésével Kádár foglalkozott (2007, 2008). Magyarországon a talajok szennyezettségi határértékeit a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet tartalmazza (6. táblázat). Az itt feltüntetett határértékek a talajok összes kioldható fémtartalmára vonatkoznak az MSZ es szabvány szerinti királyvizes feltárással, ami az oldható, a kolloid felszíneken kötött fémeken kívül a mállás során felszabaduló fémek mennyiségét is figyelembe veszi, amit talajalkotó ásványok roncsolásával ér el. Esetünkben ettől eltérő módon nem kívántuk roncsolni az ásványokat, inkább a kívülről, antropogén úton bekerült mobilizálható fémek mennyiségére voltunk kíváncsiak, amit a könnyebben oldatba vihető frakcióval tudtunk közelíteni. Ezért a salétromsavas kivonat készítés mellett döntöttünk, így a vizsgálati értékeink a királyvizes feltárásnál potenciálisan oldatba kerülő mennyiségnél valószínűleg kisebb értéket adtak.
6 A vizsgálatok során 12 fém barlangtalajokban található koncentrációit vizsgáltuk 3 éven át. Az eredményeket a 2. táblázat foglalja össze. Mint ahogy az a táblázatból kitűnik, jelentős, határérték közeli, illetve azt meghaladó értékeket csak a kadmium esetében mértünk. A mért maximum értékek általában a határértékek negyedét sem tették ki, az átlagok pedig a határértékek 15 %-át sem érték el. Ez alól kivételt a bárium, réz, ólom és a cink jelentett, ahol a maximumok a határérték %-át is elérték, az átlagértékek pedig % körül mozogtak. Az egyedüli elem, ami megközelítette, illetve 4 esetben meg is haladta a vonatkozó határértéket, a kadmium volt, így ezzel foglalkozunk részletesebben is. Barlangi mintákon végzett mérésekről az irodalomból nem tudunk, így a felszíni talajok kadmium tartalmával tudjuk csak összevetni az eredményeinket. Zseni (2002) karszt területek talajainak vizsgálta az összes (királyvizes) és a növények által felvehető (Lakanen Erviö-módszer) nehézfém tartalmát (3. Táblázat). A vizsgálat szerint a bükk-fennsíki talajok nehézfém-terhelése a Zn-, Pb-, Co- és Cr-tartalom tekintetében nem bizonyult jelentősnek, bár az ólom két mintavételi helyen határérték felett fordult elő. A Cd- és Ni-tartalmat viszont a minták többségében határérték felettinek találták. A NEUKEM-BFNTÁ (1995) magyarországi természetvédelmi területeken a Bükköt is beleértve történt vizsgálata szerint a feltalaj kadmium tartalmának átlaga 40 minta alapján 0,5, a minimuma 0,11, a maximuma pedig 3,69 mg/kgos volt. A két vizsgálatot összevetve kimutatható az árterületek nagyobb kadmium tartalma, illetve veszélyeztetettsége is. A NEUKEM projekt keretében végzett vizsgálatok a geológiai háttérből fakadó jelentős szóródást emelik ki. Így pl. az általunk vizsgált Bükk-régió talajainak kadmium tartalma kiemelkedett az országos átlagból. A hazai szántóföldi talajok átlagos kadmium tartalma alacsony, 0,1-0,5 mg/kg (Máthéné et al. 2004), szennyezett területeken (Nagytétény) viszont 1,5-7,2 mg/kg (Csathó, 1994), a gyöngyösoroszi meddőhányón 8.3 mg/kg-os értékeket ér el (Turcsányi, 1990). Győri és munkatársai (2010) a Tisza üledékeiben felhalmozódott nehézfémeket vizsgálták a verespataki katasztrófa után, ben, Vásárosnaménynél. Megállapították, hogy a Cd szennyezés maximum 3,46 mg/kg, melyet az 5-10 cm közötti rétegben mértek. A Cd tartalom a mélységgel csökken, de 200 cm-ig határérték felett marad. Ódor és munkatársai (1995) 196 ártéri üledék minta cm-es rétegének kadmium szennyezését vizsgálva 0,6 mg/kg-os átlagértéket kaptak ami megegyezik az általunk mért minták átlagával, 0,5-ös minimum és 12 mg/kg-os maximum értékekkel. Ezek alapján
7 a mintákat 0,5 és 3 közötti értékek esetén normál, 3-5 közötti értékeknél emelkedett, illetve 5 feletti értékek estén kiugró kadmium tartalommal rendelkező talajoknak nevezte. Külföldi adatok hasonló értékeket mutatnak. Slobodan (2000) és munkatársai a Velebit hegységben található Rusnjak Nemzeti park talajait vizsgálták. A terület a Bükkhöz hasonlóan karsztvidék. A mérési pontok 90 % 1050 méter felett helyezkedett el, ami a geokémiai eredeten túl a légköri szennyezésre utalhat. Mivel a terület mészkövének kadmium tartalma elhanyagolható, ezért egyértelműen légköri kiülepedés felel a kadmium jelenlétéért. A terület átlagos kadmium tartalma (1.3 mg/kg) meghaladja a régió átlagát (1.1 mg/kg). A minimális mért érték 0,4, a maximum pedig 3 mg/kg. Miko és munkatársai (2001) az Isztriai félszigeten 0,1 és 3,2 mg/kg kadmium értékeket mértek 0,46 mg/kg átlagos értékkel. Curlik és Sefcik (1999) szlovákiai talajok feltalajának kadmium tartalmát vizsgálva 0,1 és 8.9 mg/kg közötti értékeket kapott 0,4 mg/kg-os átlagértékkel. Slobodan és munkatársai (2003) a szilicei-fennsíkon, a magyar határ mellett Ardó és Szilice településeken tártak fel két szelvényt, ahol 3 különböző mélységben mintázták meg a szelvényeket. Ardó (Ardovo) esetén 5-15 cm között 0,5 mg/kg, cm között 0,2 mg/kg és cm között 0,2 mg/kg kadmiumot, míg Szilicén cm között 1 mg/kg, cm között 0,9 mg/kg és cm között 0,6 mg/kg kadmiumot mértek. A talajok átlagos kadmium tartalma Hani és Klotzli (1984) szerint több ország adatait figyelembe véve 0,1-1 mg/kg talaj között változik, de a tolerálható érték egészen 3 mg/kg-ig felmegy. Más, nemzeti határérték rendszerekben a tolerálható érték 1-3 mg/kg között változik, bár ezeket a koncentrációkat már mindenképpen kellő óvatossággal kell kezelni, mert számos esetben ez az érték jelentősen meghaladhatja a természetes határértéket és negatív hatást is kifejthet a rajta élő növényekre. Brümmer et al. (1991) szerint a nehézfémek oldhatóságának ph függése a következőképpen alalkul: Cd: ph<6-6,5; Mn, Ni, Zn, Co ph<5,5; Al, Cu, Cr ph<4,5; Pb ph<4. Ebből a szempontból a feltalajok kadmium szempontjából sérülékenyebb környezetet jelentenek, mert jellemző rájuk a kilúgzás és a savanyodás, a ph értékek gyakran esnek 6 alá. A barlangok talajainak ph-ja viszont minden esetben 7-8 feletti, így a kadmium immobilis állapotban van. A kadmium megkötődés rendkívül gyors folyamat, 10 perc alatt a Cd több mint 95 %-a megkötődik és egy óra alatt az egyensúly is beáll (Christensen, 1984). Az össz kadmium tartalom erősen függ a talajok agyag tartalmától, illetve a phtól. A lengyel szabályozás alapján a szerves és a magas agyagtartalmú talajok Cd megkötése 2-4 szeresére emelkedik a homokos- homokos vályog talajokkal összevetve. Az anyag azt is kiemeli, hogy a kadmium esetében a szervesanyagon való megkötődésnek kiemelkedő szerepe van (Kádár, 2007). A Kádár
8 által a Baden-Würtenbergi adatok alapján közölt trend szerint homoktalajokon 0.2, míg agyagon 1 mg/kg kadmiummal számolhatunk. A mi talajaink jelentős része durva fizikai féleségű, de a magasabb kadmium tartalom itt is a viszonylag finomabb textúrához kötődik. Ez utóbbi megállapítás persze nem minden mintára igaz, mert pl. a Szepesi 4-es minta durva homok textúrájú. Prüess (1997) szerint az ammónium nitrátban oldható kadmium 4-es ph körül 0,08, míg semleges ph esetén 0,03 mg/kg-os kadmium értékeket ad. Szerves szennyező anyagok vizsgálatának eredményei A 2008, 2009 és 2010-es években 26 mintát elemeztünk GC-MS használatával. A célunk egy általános szerves szkennelés volt annak érdekében, hogy meghatározzuk a későbbi kvantitatív vizsgálatok körét. Az első 3 év környezetvédelmi szempontból fontos mérési eredményeit a 4-6. táblázatok mutatják be. A kémia vizsgálatok alapján is egyértelműen bizonyítható a felszíni anyagok szabad, illetve oldott formában történő beáramlása. Ennek egyelőre szervetlen szennyezők formájában megjelenő nyoma nincsen, de a szénhidrogének, a PAH vegyületek és a ftalátok esetében már igen nagy mennyiségű szennyezés mutatható ki, és jelen vannak sajnos DDT/DDD és szteroid vegyületek is. Ezek a vizsgálatok egyelőre kis mintaszámból és általános tesztelési céllal készültek a további, részletesebb vizsgálatok alátámasztásának céljából. Az eredmények pontos, kvantitatív, mindenre kiterjedő értékelése további, nagyobb mintaszámú vizsgálatot igényel. Ftalátvizsgálatok eredményei A 2008, 2009 és 2010-es években a következő típusú ftalátokat találtuk a mintavételezések során: : dibutil ftalát nagy mennyiségben a Mexikó-völgyi, a Viktória, Pénzpatak és az István-lápai barlangokban (ebben az évben még nylon zacskós mintavétel volt, így az eredmények nem mérvadóak). Emellett kis mértékben, de szintén minden barlangban di-n-oktil ftalátokat is kimutattunk : diizobutil ftalát és dibutil ftalát szinte minden mért barlangban (Szepesi-Láner-barlangrendszer, Szepesi rész, István-
9 lápai-barlang, létrási Vizes-barlang és a Soltész-akna). Diizooktil ftalát a minták felében : oktil-butil-ftalát és diizooktil-ftalát az István-lápai-barlang barlangban Összesítve tehát a legjelentősebb mennyiségben a dibutil ftalátok fordultak elő, kisebb mértékben kísérve di-n-oktil-, diizobutil -, és diizooktil ftalátokkal, bár ezek a mérések még nem ftalát specifikus próbálkozások voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a es időszakban még kvantitatív vizsgálatok nem történtek, elsősorban azt kerestük, hogy egyáltalán mik azok a vegyületcsoportok, amelyek megtalálhatóak a barlangi üledékekben, így konkrét koncentrációk mérése még nem volt célunk. A három éves mérési sorokból azonban kiderült, hogy a legjelentősebb és folyamatosan jelenlévő szennyezők a ftalátok, így a 2011-es évben már ezek célirányos, kvantitatív vizsgálatára került sor. Ezen vizsgálatok eredményeit a 7. táblázat mutatja be a 6 leggyakrabban használt ftalátcsoportra. A 2011-es mérési eredmények Az egyes ftalát-típusok közül mennyiségében az etil-hexil ftalátok emelkednek ki, melyek mind a barlangi, mind a felszíni mintákban jelentős mennyiségben fordulhatnak elő. A barlangi üledékekben ezen kívül nagy mennyiségben előforduló ftalátot a jelenlegi adatsor alapján nem találtunk. A felszíni minták esetén viszont jelentős lehet még a dibutil-ftalátok, és kisebb mértékben a dietilftalátok előfordulása.
10 2. Táblázat. A bükki barlangok üledékeinek a 2008, 2009 és 2010-es években gyűjtött mintáinak fémvizsgálati eredményei Év Minta As Ba Cd Cr Cu Ni Pb Sn Zn Se Co V mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 2008 Viktória, 2-es 1,99 84,3 0,23 2,56 12,8 6,8 10,2 0,11 István-lápai, 2-es szifon 1,73 39,2 0,18 3,64 9,45 3,03 5,1 0,24 István-lápai 4-es szifon 2,23 37,9 0,34 4,42 12,4 2,68 3,15 0,16 Mexikó-v-vnybg, 1- es 1,84 37,1 0,28 5,48 13,3 3,34 3,2 0,36 Viktória, 1-es alsó 2,35 91,9 0,28 3,38 11,1 4,08 18,9 0,18 Mexikó-v-vnybg, 2- es 3,33 90,3 0,36 3,63 19,1 2,12 8,92 0,42 Pénz-pataki-vnybg, kötélvég 1,12 79,6 0,42 3,64 28,6 6,8 6,12 0,18 Pénz-pataki-vnybg, alja 1,12 66,3 0,34 3,7 29,1 6,04 5,32 0, Szepesi 1. 0,35 93,6 1,04 4,27 8,23 4,07 5,43 0,2 27 <0,02 2,2 6,58 Szepesi 2. 0, ,7 3,28 7,89 4,13 5,13 0,24 22 <0,02 2,11 5,12 Szepesi 3. 0, ,82 3,02 8,3 2,46 7,11 0,11 24,5 <0,02 2,79 4,6 Szepesi 4. 0,659 40,9 1 3,26 4,73 2,42 9,56 0,16 26,2 <0,02 3,68 5,37 István lápa, IL-1. 1,07 33,3 0,95 3,51 7,14 2,87 6,67 0,1 25,4 <0,02 3,94 5,41 István lápa, IL-2. 1, ,13 4,47 12,4 3,11 7,08 0,1 16,2 <0,02 3,33 7,06 István lápa, IL-3. 0,527 49,8 0,71 3,24 8,17 3,32 4,67 0,18 91 <0,02 1,32 5,05 létrási Vizes 1. 1,82 41,4 1,08 3,51 13,4 3,29 6,36 0,11 35,9 <0,02 3,16 5,67 létrási Vizes 2. 1,08 35,9 0,72 2,89 4,27 2,44 5,19 0,08 9,8 <0,02 2,71 4,73 Szent István 0,95 36,1 0,72 2,85 7,96 3,11 4,99 0,17 17,3 <0,02 2,61 4,71 Soltész-akna 1,2 30,9 1,01 3,82 7,53 3,22 6,17 0,11 17,9 <0,02 3,74 5, Szt. István 1 0,61 38,5 0,79 7,13 10,8 6,34 12,5 <0,05 Szt. István 2 0,65 27,3 0,72 5,28 8,59 5,35 10,8 <0,05
11 Mexikó-völgyi 1,14 74,1 0,6 4,76 12,9 4,67 21,9 0,22 Sebes-vizi 0,35 23,2 0,74 3,8 5,37 5,28 13,6 <0,05 Vártetői 0,63 40,2 0,47 3,63 9,54 7,38 39,3 <0,05 Bolhási 0,72 23,7 0,68 3,98 14,1 4 23,1 <0,05 Szamentu 0,66 74,3 0,97 5,62 6,74 7,51 16,5 <0,05 Határérték minimum 0,35 23,2 0,18 2,56 4,27 2,12 3,15 0,08 9,8 0 1,32 4,6 maximum 3, ,13 7,13 29,1 7,51 39,3 0, ,94 7,06 Átlag 1, , , , , , , ,181 28, , , Szórás 0, , , , , , , , , , , Táblázat. A talajok összes (Ö) és felvehető (F) nehézfémtartalmának átlagai, növényzeti típusok szerint a Bükk-fennsíkon (Zseni, 2002) bükk fent Zn Cd Pb Ni Co Cr Ö F Ö F Ö F Ö F Ö F Ö F 123, 25, 2,23 1,67 66,9 34,5 48,4 2,2 11,4 2,4 42,9 0,2 7 9 bükk 111, 8,7 2,17 1,33 44,8 18,3 58,8 2,5 12,3 2,1 50,7 0,2 lent 4 fenyő 92,3 10, 0,95 0,64 42,3 19,6 49,3 1,7 9,5 1,6 30,5 0,2 fent 2 fenyő 79,3 3,0 0,90 0,43 29,4 9,6 54,9 3,1 9,4 0,6 23,2 0,1 lent rét 84,8 8,0 1,15 0,79 42,3 19,6 45,5 1,1 10,0 1,6 25,0 0,4 fent rét 75,1 2,4 0,76 0,33 34,8 10,9 54,4 0,6 10,9 0,8 26,7 0,3
12 lent össze s fent össze s lent 106, 17, 1,60 1,17 55,6 27,4 47,0 1,8 10,7 2,1 34,7 0, ,0 5,6 1,52 0,87 39,7 14,6 56,6 2,2 11,4 1,4 37,8 0,2 Minta megnevezése 4. Táblázat. A bükki barlangok 2008-as mintáinak GC-MS vizsgálat eredményei Mexikóvölgyi bg., 2-es Pénz-patakibg. kötélvég Istvánlápai- bg. 4. szif Viktóriabg., 2 Pénzpataki-bg., alja szénhidrogén-tartalom ~ 1000 mg/kg ~ 380 mg/kg ~ 610 mg/kg ~ 18 mg/kg ~ 90 mg/kg Viktóriabg., 1-es,alsó ~ 730 mg/kg Mexikóvölgyi bg., 1-es ~ 88 mg/kg di-t-butil-fenol di-i-butil-ftalát Istvánlápai-bg., 2-es di-n-butil-ftalát DDD (DDT) + + di-i-oktil-ftalát Poliaromás szénhidrogének Szteroid-származék(ok) ~ 440 mg/kg 5. Táblázat. A bükki barlangok 2009-es mintáinak GC-MS vizsgálat eredményei Minta megnevezése Szepesi 1. Szepesi 2. Szepesi 3. Szepesi 4. IL-1. IL-2. IL-3. létrási Vizes 1. létrási Vizes 2. Szent István Soltészakna Pentánsav-alkilészter Diizobutil-ftalát
13 Dibutil-ftalát Diizooktil-ftalát Szteránvázas vegyületek + + Alifás szénhidrogének Táblázat. A bükki barlangok 2010-es mintáinak GC-MS vizsgálat eredményei Barlang István 1 István 2 Mexikó-völgyi Sebes-vízi Vártetői Bolhás Szamentu n-butil-butirát; + 2,6-ditercbutil-fenol + + oktil-butil-ftalát + + C20-C30 alifás szénhidrogének diizooktil-ftalát + n-butil-izobutirát + izohexil-alkohol + androsztán-3-on + 4,4 -diacetil-difenil metán + metil-2-aziridin-karboxilát + metilbutil-metakrilát + szitoszterol, +
14 Az üledékek elemzését érdemes a háttér standardként vett talajmintánál kezdeni, melyre semmilyen felszíni vagy felszín alatti vízfolyás nem hat (19-es minta). Ezt az értéket lehet háttérértékként felvenni. A minta az emberek által gyakran látogatott Szinva forrás felett 5 méterrel lett szedve, így eseti emberi hatás érheti, de tartósan nagy területekről összegyűlő víz nem éri. Így ezt az értéket a ftalátok rendkívüli elterjedtsége miatt vehetjük a mintavételi és feldolgozási folyamat során fellépő szennyezettségi háttérértéknek. Az ettől magasabb értékek viszont már összegyülekező ftalátra utalnak. Az eredmények jól jelzik, hogy igazán kiemelkedő, határérték feletti eredményeket csak a 3 db Mexikó-völgyi-víznyelőbarlangból vett minta adott (2-es, 8-as és 10-es minták). Meg kell azonban jegyezni, hogy a legmagasabb értéket adó 8-as minta esetén magában az üledékben is találtunk nylon zacskó darabokat. A két létrási Vizes barlangi minta esetén (6-os és 9-es) is magas értéket kapunk. A többi barlangnál az eredmények nem mutatnak különösebb problémát. A legalacsonyabb értékeket a Soltész-mésztufa- és az István-lápai-barlangoknál mértük. Az eredmények azt jelzik, hogy vannak szennyezettebb és kevésbé szennyezett barlangok, tehát a ftalátok eloszlása nem véletlenszerű, nem egy diffúz háttérforrás eredménye. A Mexikó-völgyi-víznyelőbarlang esetében a magyarázat egyszerűbbnek tűnik, míg a létrási Vizes esetén - ahol azért a szennyezettség mértéke alacsonyabb - a magyarázat nehezebben adható meg. Az is látható, hogy az azonos vízrendszert képező István-lápai-barlang négy mintája közül a legalacsonyabb értékkel a 15-ös minta szerepelt, míg a másik 3 lényegesen magasabb értékeket mutat. Ez azzal magyarázható, hogy ez a minta durva, homokos szövetű, alacsony kolloid tartalommal, míg a másik három sokkal finomabb szövetű üledék, mely a szennyező anyagokat is erősebben köti. Ezt a tényt, mint korrekciós tényezőt érdemes máskor is figyelembe venni. Ha homokos, durva szövetű üledékünk van, akkor azon a valós hatásnál alacsonyabb értéket is mérhetünk és persze ez fordítva is így van a vályogos, agyagos üledékeknél. Nem ilyen egyszerű a helyzet a felszíni patakmedrek mintái esetén. Sajnos a négy mintából 3 lépi át a határértéket. Az ok egyértelműen a végig követhető antropogén szennyezés. A Bükkszentlászlói-patak medréből 3 mintát vettünk. A 18-as minta a patak Bükkszentlászló falu feletti, a 17-es közvetlenül a falu alatti
15 szakasz, a 16-os pedig Miskolc határa, ahol a patak az ipari létesítmények mellet is elhalad. A mért értékek ebben a sorrendben nőnek, 456, 1483 és 2036 µg/kg értékeket véve fel. Hasonló a helyzet a Szinva patakból vett üledékkel is. Ezen a szakaszán a patak már összeszedte Lillafüred, Felsőhámor és Alsóhámor minden szennyét, így a Bükkszentlászlói-patak alsó mintájával majdnem megegyező ftalát tartalmú. 7. Táblázat. A barlangi és patak üledékek, illetve talaj ftalátvizsgálatok eredményei. Határérték csak az etil-hexil ftalátokra van, mely a földtani közegekre, így a talajra és barlangi üledékekre 1300 µg/kg. Az értékek µg/kg-ban vannak megadva, 0,01 µg/kg kimutatási határral (LOQ). A táblázatban a határértékeket meghaladó eredményeket pirossal emeltük ki. Minta Minta neve Dimetilftalát Dietilftalát* Dibutilftalát* Soltész-mésztufa barlangi üledék 26,4 <0,01 76 <0,01 47 <0,01 Mexikó-völgyi barlangi üledék 28,2 <0, <0, István-lápai barlangi üledék 26 <0,01 39,6 <0, <0,01 István-lápai barlangi üledék 25,3 <0,01 22,5 <0, <0,01 Szepesi-Láner barlangi üledék 26,5 <0, <0, <0,01 létrási Vizes barlangi üledék 39,5 <0, <0, <0,01 István-lápai barlangi üledék 27,4 <0,01 36, <0,01 Mexikó-völgyi barlangi üledék 31,6 <0, <0, létrási Vizes barlangi üledék 30,4 <0,01 38,5 <0, Benzilbutilftalát* Etilhexilftalát* Di n- oktilftalát Szepesi-Láner barlangi üledék 30,9 <0,01 30,
16 Mexikó-völgyi barlangi üledék 63,5 <0, létrási Vizes barlangi üledék 24,9 <0,01 29, <0,01 Szent István barlangi üledék 25,3 <0,01 50, Szepesi-Láner barlangi üledék 24,1 <0,01 43, <0,01 István-lápai barlangi üledék 22,1 <0, ,5 <0,01 Bükkszentlászlói patak üledék 26, <0, Bükkszentlászlói patak üledék 38, <0, Bükkszentlászlói patak üledék 27, <0, Felszíni standard talaj 26,3 70, <0,01 Szinva-patak üledék 68, Vízvizsgálati eredmények 8.Táblázat. A vízminták ftalátvizsgálati eredményei. Mértékegység: µg/l, kimutatási határ (LOQ): 0,01, határérték az etil-hexil ftalátokra 1,3 µg/l. Vizsgálat neve 21, Bükkszetlászlói -patak vízminta 22, Bársonyos-forrás vízminta Dimetil-ftalát <0,01 <0,01 Dietil-ftalát* <0,01 <0,01 Dibutil-ftalát* 22,1 21,0 Benzil-butil-ftalát* <0,01 <0,01 Etil-hexil-ftalát* 79,3 51,8 Di n-oktil-ftalát 3,68 2,91
17 A felszíni vizek ftalátviszgálati ereményeit a 8. táblázat mutatja be. Sajnos ebben az esetben is látszik, hogy mindkét vízminta etil-hexil ftalát tartalma meghaladja a határértéket. Természetesen ezek az értékek rendelet szerint a felszín alatti vizekre vonatkoznak és a 21-es minta a bükkszentlászlói-pataknak, mint felszíni víznek a ftalát tartalmát mutatja. A patak üledékeinek szintén határérték feletti értékei is jelzik, hogy a patakban jelentős mennyiségű ftalát közlekedik, amely az üledékek kolloid felszínein megkötődik. A 22-es minta viszont a Bársonyos-forrás vize, aminek a vize értelemszerűen itt jön fel a föld alól. Így gyakorlatilag azt a vizet mérjük, ami a felszín alól kifolyik. Itt is látható, hogy az etil-hexil ftalátok fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben a barlangi üledékekhez hasonlóan. Az is látszik továbbá, hogy a barlangrendszerből kifolyó víz az etil-hexil ftalátokra vonatkoztatva a felszín alatti vizekre meghatározott határérték közel 40-szeresét tartalmazza, mely koncentráció a felszínen másfélszeresére nő. Összefoglalás A barlangi üledékek vizsgálatát 2008-ban kezdtük meg. Mivel konkrét információink az esetleges szennyezőkről nem voltak, így az első 3 év folyamán, vagyis 2008, 2009 és a 2010-es években elsősorban a potenciális szennyezőanyagokat vettük számba, így vizsgáltuk az üledékek nehézfém tartalmát, szerves szennyezőit és mikrobiológiai állapotát. Az első 3 év adatai alapján a következő 3 környezeti problémát azonosítottuk: 1. Nehézfém szennyezettség szempontjából a barlangi üledékek tisztának mondhatók, kivéve a kadmiumot, melynek értéke gyakran megközelíti, ritkán meg is haladja a talajokban megengedett környezetvédelmi határértéket. 2. Szerves szennyezők szempontjából szinte minden évben megjelenik a ftalátok csoportja, melyek műanyaglágyítóként használt vegyületek, és ezáltal jól jelzik a barlangba bejutó vizek szeméttel történő találkozását. Itt elsősorban a patakmedrekbe öntött hulladékból visszamaradó
18 műanyag zsákokból és palackokból kioldódó anyagait értjük, valamint a szennyvíz bekeveredésének lehetőségét. 3. Nem állandó, de sajnos gyakran visszatérő probléma az olajszármazékok megjelenése a barlangi üledékekben, melyeket elsősorban a nedves években lehet kimutatni. Sajnos az olajszármazékok okozta szennyezések mértéke igen komoly szintet érhet és ért is el az elmúlt 3 évben megmintázott talajokban, kiküszöböléséhez részletes szennyező forrás vizsgálatokra volna szükség. 4. A ftalátok kvantitatív vizsgálata igen komoly környezeti terhelést jelez, mind a barlangi üledékek, mind a felszíni és a felszín alatti vizek esetében. A folyóvízi üledékek - elsősorban a felszíni patakok, de sajnos a barlangi patakok egy részében is gyakran a határértékek többszörösen meghaladó koncentrációt mutat. A felszíni vízfolyások esetén a határérték több mint 20-szorosát is elérhetik a mért koncentráció értékek. Javaslatok, kutatási célkitűzések 1. Javasoljuk a barlangok felszíni vízgyűjtő területeit érintő talajmintázás elindítását a magas kadmium tartalom megmagyarázása, illetve az esetleges felszíni és a felszín alatti kadmium tartalom összevetésére. 2. Javasoljuk a ftalátok rendszeres mérését, monitorozását a barlangi talajokban, illetve a felszíni vizekben, azok üledékeiben, illetve a vízgyűjtő terület talajain, elsősorban a szennyezés forrásának tisztázása és kiküszöbölése céljából. 3. Javasoljuk továbbá a felszíni olajszennyezési utak feltárását, azon olajforrások lokalizálását (pl. utak, létesítmények) melyek tényleges hatást gyakorolnak a barlangok vízminőségére. Ezek a területek, illetve szennyező források aztán a BNP-n belüli szabályozások okszerű és helyspecifikus újragondolását segíthetik elő a karsztvizek védelme érdekében. Köszönetnyílvánítás A munkát a Kútfő TÁMOP A11/1/KONV jelű projekt és a HUSK/1001/2.1.2/0058 határon átnyúló számú projektek támogatták.
19 Felhasznált irodalom BRÜMMER, G. W., HORNBURG, V. & HILLER, D. A. 1991: Schwermetallbelastung von Böden. Mitteilungen Dt. Bodenkundl. Gesellschaft 63. pp CHRISTENSEN, T.H Cadmium soil sorption at low concentration. I. Effect of time, cadmium load, ph and Calcium. Water, Air and Water Pollution CURLIK, J. & SEFCIK, P The geochemical atlas of the Slovak Republic. Part V. Soils. Ministry of Environment of the Slovak Republic, 99 pp. CSATHÓ, P Nehézfém és egyéb toxikuselem-forgalom a talaj-növény rendszerben. Agrokémia és Talajtan Dobos. E., Lénárt, L. & Kristály, F A bükki barlangok üledékeinek általános talajtani vizsgálata. Agrokémia és talajtan (jelen szám) GYŐRI, Z., ALAPI, K., PROKISCH, T., NÉMETH, T., ADRIANO, D. & SIPOS, P Cd, Cu, Pb and Zn content of the riparian zone of the Tisza River (Hungary) afterheavy metal pollution. Agrokémia és Talajtan. 59 (1) HANI, H. & KLOTZLI, F Schwermetalle in Klarschlamm und Mullcompost. In: Metalle in der Umwelt. (Ed:Merian E. Verlag Chemie, Weinheim KÁDÁR I A talajszennyezés megítélése kutatói szemmel. Agrokémia és talajtan. 56(2) KÁDÁR I A talajszennyezés megítélése kutatói szemmel. 2. Agrokémia és talajtan. 57(1) MÁTHÉNÉ GÁSPÁR, G., SZABÓ, L., ANTON, A.,MÁTHÉ, P., & ORGOVÁNYI, B Kadmium-szennyezés utó-hatása a talajra és növényekre egy barna erdőtalajon. Agrokémia és Talajtan. 53. (1 2) MIKO, S., HALAMIC, J., PEH, Z, & GALOVIC, L Geochemical baseline mapping of soils developed on diverse bedrock from two regions in Croatia. Geol Croatica 54(1):53 118
20 MSZ , Magyar Szabvány. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és az oldható toxikuselem-, a nehézfém- és a króm(iv)tartalom meghatározás. Magyar Szabványügyi Testület NEUKEM A német-magyar környezetvédelmi együttműködés eredményei. BFNTA. Budapest. Kézirat. ÓDOR, L., HORVÁTH, I. & FÜGEDI U Magyarország geokémiai térképsorozata és a regionális környezeti terhelés. MÁFI geokémiai osztály. PRÜESS, A Mobile NH4NO3-extractable chromium and other trace elements in soils based on the standard, DIN In: Canali et al. (eds.) Chromium Environmental Issues. Milano Olaszország pp SLOBODAN, M., GORAN DURN, G., ADAMCOVA, R., COVIC, M., DUBIKOVA, M., SKALSKY, R., KAPELJ, S. & OTTNER,F Heavy metal distribution in karst soils from Croatia and Slovakia. Environmental Geology. 45: SLOBODAN, M., PEH, Z., BUKOVEC, D., PROHIC, E., & KASTMÜLLER, Z Geocheical baseline mapping and lead pollution assessment of soils on the karst in western Croatia. Natura Croatia. 9/ TURCSÁNYI, G Ipari és bányászati eredetű meddőhányók növényeinek elemakkumulációja. Kandidátusi értekezés. GATE. Gödöllő. ZSENI, A Nehézfémvizsgálatok az Aggteleki-karszt, a Bükk-fennsík és a Nyugati-Mecsek karsztjának mintaterületén. Földrajzos Doktoranduszok VII. Országos Konferenciája ELTE Földrajzi Tanszékcsoport, Budapest, 2002
a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.) akkreditált területe
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1548/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar - és Növényvizsgáló Laboratórium (6000 Kecskemét,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1437/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből
RészletesebbenA Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében
ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-0990/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: MOTIM ZRt. Laboratórium 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 9-13. 2) Akkreditálási
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1548/2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar - és Növényvizsgáló
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-0990/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: MOTIM ZRt. Laboratórium 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 9-13. 2) Akkreditálási
RészletesebbenA budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése
A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése Muránszky Gábor, Óvári Mihály, Záray Gyula ELTE KKKK 2006. Az előadás tartalma - Mintavétel helye és eszközei - TOC és TIC vizsgálati eredmények
RészletesebbenA CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus
A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus Bevezetés a talaj hazánk egyik legfontosabb erőforrása
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1701/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: EUROFINS ÖkoLabor Laboratóriumi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenTALAJ ÉS NÖVÉNYZET KÖRNYEZET-HATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A BÜKK KARSZTJÁNAK MINTATERÜLETÉN. Zseni Anikó 1. Összefoglalás
TALAJ ÉS NÖVÉNYZET KÖRNYEZET-HATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A BÜKK KARSZTJÁNAK MINTATERÜLETÉN Zseni Anikó 1 Összefoglalás A tanulmány a Bükk-fennsík egy 8 km 2 -es mintaterületéről származó talajok vizsgálati
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport
RészletesebbenSZERVETLEN SZENNYEZŐK MONITORING VIZSGÁLATA SZEGED TALAJVIZÉBEN
SZERVETLEN SZENNYEZŐK MONITORING VIZSGÁLATA SZEGED TALAJVIZÉBEN Fejes Ildikó*, Farsang Andrea Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u. 2-6. * fejesildi@geo.u-szeged.hu
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 2) Akkreditálási
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület KIEGÉSZÍTÕ RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1548/2007 számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kar Környezettudományi Intézet - és Növényvizsgáló Laboratórium
RészletesebbenXXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF
XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmû Zrt. Környezet- és Vízminõségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok
RészletesebbenA növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15.
A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége Murányi Attila MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A környezeti kockázatbecslés a kockázat mennyiségi meghatározására
RészletesebbenA víz élet, gondozzuk közösen!
A víz élet, gondozzuk közösen! Zöldi Irma OVF (Kiss Szabolcs A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv során releváns szennyezett területek értékelése című szakdolgozat) Forrás: FM 2 Jogi alap: 219/2004. (VII.
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenAZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK
2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus
RészletesebbenKörnyezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése
Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek
RészletesebbenTérbeli talajgeokémiai heterogenitás vizsgálata finomréteg mintázással
Jávor A. 1, Földeáki D. 1, Könczöl A. 1, Bata G. 1, Kovács J. 2, Csányi V. 3 1 REPÉT Környezetvédelmi Kft., 1118 Budapest, Brassó út 169-179. G. ép. repet@t-online.hu 2 ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani
RészletesebbenKARSZTOS TALAJOK KÖRNYEZETHATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA
KARSZTOS TALAJOK KÖRNYEZETHATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA KASZALA RITA 1 Bevezetés A karsztosodás, azon belül a felszíni és a felszínközeli karsztos formálódás- a karbonátos kőzet és a víz kölcsönhatása- a
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH-1-1615/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és Környezetanalitikai Laboratórium
Részletesebbena NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenHosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1497/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenKörnyezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén
Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén Simon Gergely 2015-11-20 Talajvíz szennyezettség A BVM Illatos úti telephelyén ármentesítést végző Elgoscar-2000
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH-1-1433/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
RészletesebbenMinta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén
Mintavétel ideje Minta száma Szín, szag, íz zavarosság* ammónium nitrit vas mangán kémiai oxigénigény vezetőképesség ph arzén A szolgáltatott ivóvíz aktuális minősége Szeged és Algyő területén. A kijelölt
Részletesebbena NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe
RészletesebbenA TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1333/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Környezetvédelmi Osztály Laboratóriumi Csoport Központi Laboratórium
RészletesebbenJelen dokumentáció tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját
HUSK/1001/2.1.2/0058, The Study about the preparation status of the municipalities and other entities on dealing with the flood protection, improving the quality of their knowledge in compliance with the
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és
RészletesebbenKomposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
RészletesebbenMinta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén
Mintavétel ideje Minta száma Szín, szag, íz zavarosság* ammónium nitrit vas mangán kémiai oxigénigény vezetőképesség ph arzén A szolgáltatott ivóvíz aktuális minősége Szeged és Algyő területén. A kijelölt
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1099/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A VOLUMIX Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mintavételi és emissziómérési csoport (7200
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1497/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1217/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Vízkutató VÍZKÉMIA KFT. Vizsgálólaboratóriuma 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kármentesítési tervezet főbb pontjai,környezetállapot felmérés előkészítése. 48.lecke
RészletesebbenFüggelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez
Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenOrszágos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése
Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2014 Tartalom Mintavételi program
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1755/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ISOTOPTECH Nukleáris és Technológiai Szolgáltató Zrt. Vízanalitikai Laboratórium
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1393/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Zrt. Újpesti környezetvédelem
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenOrszágos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése
Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2014. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2016 Tartalom Mintavételi program
RészletesebbenA Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai
A Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai Készítette: Fodor András Gergő Környezettan Bsc 2010. Belső témavezető: Kovács József Külső témavezető: Tanos Péter módszerekkel
RészletesebbenA MISKOLCI VÍZMŰFORRÁSOK NYÍLT KARSZTJÁNAK VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS KARSZTOSODOTTSÁGA
A MISKOLCI VÍZMŰFORRÁSOK NYÍLT KARSZTJÁNAK VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS KARSZTOSODOTTSÁGA Szerző: Hernádi Béla Lénárt László - Horányiné Csiszár Gabriella Tóth Katalin - (hidrogeológusok) A Bükk hegységben
RészletesebbenKőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja
Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenLABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA
LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA TOLNERLászló -CZINKOTAImre -SIMÁNDIPéter RÁCZ Istvánné - SOMOGYI Ferenc Mit vizsgáltunk? TSZH - Települési szilárd hulladék,
RészletesebbenMobilitás és Környezet Konferencia
Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23. Forgalmas autópályák környeztében termelt élelmiszerforrások nehézfém-tartalmának alakulása Kodrik László Ph.D.
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1522/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1522/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft. Laboratórium (9463 Sopronhorpács, Fő utca 70.) akkreditált
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium (Kincsesbányai
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2013 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.) akkreditált
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A KÖR-KER Környezetvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenBŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz
BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1333/2015 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Környezetvédelmi Osztály Laboratóriumi Csoport Központi Laboratórium
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenA Víz Keretirányelvhez kapcsolódó nehézfémek vizsgálata felszíni vízben 2011. évi PT-WFD jártassági vizsgálatról
VITUKI Nonprofit Kft. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési Csoport 1095 BUDAPEST, Kvassay Jenő út. 1. Tel: 06-1-215-6140/2199, m. Fax: 06-1-215-6046 E-mail: mecs@vituki.hu. Web: www.vituki.hu/mecs. Cjsz.:
RészletesebbenMinta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény arzén. zavarosság* ammónium nitrit ph. mangán. kémiai. vezetőképesség
Mintavétel ideje Minta száma vas mangán ammónium nitrit ph kémiai oxigénigény arzén zavarosság* Szín, szag, íz A szolgáltatott ivóvíz aktuális minősége Szeged és Algyő területén. A kijelölt fogyasztói
RészletesebbenMikro- és makroelemek vizsgálata az Egri borvidék talajaiban
Mikro- és makroelemek vizsgálata az Egri borvidék talajaiban Dr. Nagy Richárd Eszterházy Károly Egyetem Innorégió Tudásközpont AGRÁR- Ásványvagyon Fórum Gyöngyös 2017. április 19. Ásványosság és mineralitás
RészletesebbenVIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK
VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi
Részletesebben10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM EGYÜTTES RENDELET A FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS A FÖLDTANI KÖZEG MINŐSÉGI VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES HATÁRÉRTÉKEKRŐL
10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM EGYÜTTES RENDELET A FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS A FÖLDTANI KÖZEG MINŐSÉGI VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES HATÁRÉRTÉKEKRŐL A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelme, a
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1217/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vízkutató VÍZKÉMIA KFT. Vizsgálólaboratóriuma (1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 43/b.)
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1157/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.)
RészletesebbenSzennyezett területek hiperspektrális felmérése
A T C Szennyezett területek hiperspektrális felmérése Nagy Attila Tamás János Bevezetés A bányászati tevékenységek során világszerte jelents lokális környezeti hatást képviselnek a bányák, a bányameddk,
RészletesebbenKészitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató 2015.12.08.
Szabó Gyula Kutatásvezetı 1188 Budapest, Címer utca 99/b Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség Budapest Tárgy: Kutatási jelentés Hiv.sz.: KTF: 10026-3/2014. Tisztelt felügyelıség
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe
RészletesebbenRÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL
RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1246/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenMISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS
MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS Eseményei és tapasztalatai Balatonfüred 2007. március 28-29. VÉDŐTERÜLET - VÉDŐIDOM KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁS ÁRVÍZ A BÜKKBEN SZENNYEZŐFORRÁSOK JUHDÖGLŐ-VÖLGY JUHDÖGLŐ-VÖLGY 2006.
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os
RészletesebbenA GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI
A GINOP 2.1.1-15-00433 PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. SZABÓ ZOLTÁN FŐOSZTÁLYVEZETŐ ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2018. JANUÁR 26. GINOP 2.1.1-15-00433
RészletesebbenFémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal
Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória 1 Uzinger Nikolett 2, Anton Attila 2, Gruiz Katalin 1 1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
RészletesebbenFelszín alatti közegek kármentesítése
Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG
INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó
Részletesebben