TALAJ ÉS NÖVÉNYZET KÖRNYEZET-HATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A BÜKK KARSZTJÁNAK MINTATERÜLETÉN. Zseni Anikó 1. Összefoglalás

Átírás

1 TALAJ ÉS NÖVÉNYZET KÖRNYEZET-HATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A BÜKK KARSZTJÁNAK MINTATERÜLETÉN Zseni Anikó 1 Összefoglalás A tanulmány a Bükk-fennsík egy 8 km 2 -es mintaterületéről származó talajok vizsgálati eredményeit mutatja be. A különböző növényborítottságú területekről származó talajok állapotának felmérése a cél, mivel a karsztos területekről kevés talajvizsgálati adat áll rendelkezésre. A talajok kémhatása, szénsavas mész és szervesanyag-tartalma nem csupán mint alapvető talajkémiai paraméterek fontosak, hanem a talajok pufferkapacitásának meghatározójaként fontos szerepet töltenek be a tápanyag és nehézfém-háztartásban is. A vizsgálatok során meghatároztam a talajok növények által felvehető kalcium, magnézium, kálium-tartalmát, S-értékét, valamint a talajok összes nehézfém-tartalmát is. Elsődleges célom a talajok növények számára felvehető kalcium, magnézium és kálium-tartalmának bemutatása, az egyes ionok mélységgel való változásának, egymáshoz fűződő kapcsolatának vizsgálata, valamint a talaj kőzettel való átkeveredésének és a karsztos rendszer másik fontos tényezőjének, a növényzetnek az ionok mennyiségére és eloszlására gyakorolt hatásának kimutatása. A kutatás másik része a talajok nehézfém-tartalmának bemutatása, és annak elemzése, hogy a nehézfémek mobilitását miképpen befolyásolják a talaj adottságai a kémhatás, szénsavas mész és szervesanyag-tartalom tekintetében. Bevezetés Az utóbbi évtizedekben a karsztos területeken folyó kutatások a korábbi karsztgenetikai és karsztmorfológiai vizsgálatok felől a karsztnak mint ökológiai rendszernek a kutatása és a karsztot érő környezeti hatások kutatása irányába fordult. A karsztökológiai rendszer egy strukturális és funkcionális rendszer, amelynek abiotikus elemei az alapkőzet, talaj, klíma, mikroklíma, üregrendszerek, karsztvízrendszer és források, biotikus elemeit pedig a növényzet, az állatvilág, a talajlakó mikroszervezetek és az ember alkotja (BÁRÁNY-KEVEI 1998). Az egyes rendszerfaktorok nem állandóak: időben és térben is változnak, és a változás intenzitását a faktorok együttesen befolyásolják. Az egyes tényezők közötti kölcsönhatások, valamint a köztük lezajló anyag- és energiaáramlások tartják fent a rendszer fejlődését. Bármely tényező megváltozása több másik tényező megváltozását eredményezi. A mikroklíma-talaj-növényzet rendszer különösen jelentős szerepet játszik a karsztok ökológiai rendszerében (KEVEINÉ HOYK ZSENI 1999). A talaj és a növényzet fontos indikátorai a környezet hatására végbement változásoknak. A karsztok érzékeny, nyílt rendszerek, ezért a környezeti hatások változásai gyors változást okoznak bennük (BÁRÁNY-KEVEI 1995). Az évszázadok óta jelenlévő közvetlen és közvetett antropogén hatások feltárása azért szükséges, mert sok esetben a kedvezőtlen folyamatok 1 Zseni Anikó PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi Tanszék 6722 Szeged, Egyetem u. 2., zseniani@earth.geo.u-szeged.hu 1

2 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás eredményeit csak hosszú idő múlva észleljük, amikor már nincs lehetőségünk a beavatkozások következményeinek korrekciójára. A talaj a rejtett nyílt karsztok esetében az egyik legjelentősebb ökológia faktor (BÁRÁNY - JAKUCS 1984), ezért a karsztos területeken kialakult talajok vizsgálata igen fontos. A talajon keresztül szivárgó víz befolyásolja a karsztkorrózió intenzitását, valamint a megfelelő talaj tartósan vagy legalább időszakosan semlegesítheti azokat a kedvezőtlen környezeti hatásokat, amelyek a karsztok 3 dimenziós érzékeny rendszerében hamar érvényre juthatnak (BÁRÁNY- KEVEI - MEZŐSI 1978, BÁRÁNY 1980, ZÁMBÓ 1986, BÁRÁNY-KEVEI 1992, 1995). A talajok pufferkapacitását a kémhatás, a szénsavas mész, agyag- és szervesanyag- tartalom, valamint az agyagásványok minősége határozza meg leginkább. A talaj kémhatásának csökkenése gyakran a legjobb indikátora a mészkövön kialakult talajok pufferkapacitás csökkenésének (GILLIESON 1988). A fenti paraméterek a nehézfémek mobilitása szempontjából is jelentősek. A megfelelő kémhatású, magas agyag- és szervesanyag-tartalmú talaj nagyobb mértékű nehézfém adszorpcióra képes, ezáltal csökkenti azok mobilitását. A talajoldatba kerülő nehézfémek a mészkövek gyakran igen sekély talajrétegén át könnyen elérhetik a repedezett alapkőzetet, majd a fontos ivóvízbázist jelentő karsztvizet. A karsztok rendszerében lejátszódó folyamatokon belül a talajok tápanyag-gazdálkodása, tápanyag-ellátottsága az egyik fontos indikátora a környezet hatására végbement talajösszetétel változásoknak. A légkörből, illetve az emberi tevékenység nyomán a karsztokra jutó tájidegen anyagok módosító hatása mellett a karsztokon gyakori talajerózió is a felszínhez közeli, tápanyagokban gazdagabb talajhorizont károsodását eredményezi. A mezőgazdasági művelésű területeken nagyon sok tápanyaggal kapcsolatos vizsgálatot végeznek. Azonban a karsztokon is szükséges a talajok továbbfejlődése, a területek későbbi hasznosítása szempontjából, hogy ismerjük az erdők, gyakran legeltetéssel hasznosított rétek talajainak tápanyag-gazdálkodását. Emellett természetesen a talaj tápanyagainak jelenléte vagy hiánya más talajalkotókra is hatással van. Mindez a hasznosítás mellett a karsztosodási folyamatok további irányának prognosztizálása érdekében is fontos. A fentiek indokolják a tápanyag-gazdálkodás folyamatainak megismerését. A tanulmányban a Bükk-fennsík egy 8 km 2 -es mintaterületéről származó talajoknak a vizsgálati eredményeit foglalom össze. A különböző növényborítottságú területekről származó talajok állapotának felmérése a cél, mivel a karsztos területekről kevés talajvizsgálati adat áll rendelkezésre. A talajok kémhatása, szénsavas mész és szervesanyag-tartalma nem csupán mint alapvető talajkémiai paraméterek fontosak, hanem a talajok pufferkapacitásának meghatározójaként fontos szerepet töltenek be a tápanyag és nehézfém-háztartásban is. A vizsgálatok során meghatározásra került a talajok növények által felvehető kalcium, magnézium, kálium-tartalma, S-értéke, valamint a talajok összes nehézfém-tartalma is. Vizsgálati módszerek A Bükk-fennsík 8 km 2 -es területéről gyűjtött talajok nagy része rendzina vagy rendzina-szerű talaj, néhány esetben barna erdőtalaj. A rendzina talajok kőzettartalma igen magas (40-60 %), sok esetben már a felszíntől. Mivel a tápanyagok zöme a talaj felső 40 cm-ében akkumulálódik, ezért 10 cm-enként 40 cm-es mélységig (illetve sekélyebb talajokban az alapkőzetig) történt a mintavételezés. A talajminták különböző ökológiai adottságú területekről származnak: bükkerdő, fenyőerdő, elegyes erdő és nyílt rétek talajait mintáztam meg. A bükkösök képezik ezen a 2

3 tengerszintfeletti magasságon a természetes növényzetet (a minták t.sz.f. magasságból származnak), a többi növénytípus esetében az eltérő adatok az emberi beavatkozás eredményei. Az összehasonlítás fontos adatokat szolgáltathat arra vonatkozóan is, hogy a jövőben milyen erdők telepítése lenne a fennsíkon kívánatos. A 26 mintavételi helyből 16-nál részletes növényfelvételezés (fajlista) is készült. A területen átlagosan 800 mm az éves csapadék. Az alapkőzetet mezozoós karbonátos kőzetek alkotják. A talajok kémhatását 1:2,5-ös szuszpenzióban (desztillált vízzel ill. 1 mol/dm 3 KCl oldattal) határoztam meg. Kiszámoltam a ph-értékeket is (= ph(h 2 O) - ph(kcl)). A ph a talajok savanyodási tendenciájáról ad információt: savanyú talajokban értéke általában 0,2-0,5, az ennél magasabb, 1 körüli értékek viszont a talajok savanyodási tendenciáját jelzik. A szénsavas mész tartalmat Scheibler-féle kalciméterrel határoztam meg. A talajok szervesanyag-tartalmát kénsavas közegben K 2 Cr 2 O 7 oldattal oxidáltam, majd spektofotométerrel mértem. A talajkolloidok felületén adszorbeált Ca 2+, Mg 2+ és K + és Na + ionokat 1 mol/dm 3 -es, ph=7,0-es ammóniumacetát oldattal szorítottam le, majd a Ca 2+ és Mg 2+ ionok mennyiségét atomabszorpciós spektrofotométerrel, a K + -ét és Na + -ét lángfotométerrel határoztam meg. A nehézfémvizsgálatokhoz az 5-10 és a cm-es (sekélyebb talajoknál a legalsó) talajrétegeket használtam fel. A nehézfémek mennyiségét királyvizes talajfeltárást követően atomabszorpciós spektrofotométerrel mértem meg. Az ionok egymás közötti kapcsolatrendszerének feltárása céljából mindegyik mélységi szintre és fő növényzeti típusra kiszámítottam a Ca 2+ -Mg 2+, Ca 2+ -K +, Mg 2+ -K + mennyiségeire vonatkozó korrelációs együtthatókat. Eredmények A mérések eredményeket az 1. és 2. táblázat tartalmazza (lásd az írás végén a szerk.). Az 1. táblázatban feltüntettem a növényborítást, valamint a talaj kőzetdarabokkal való átkeveredettségét is. Amennyiben nem a felszíntől átkeveredett a talaj, úgy a számok azt a talajmélységet jelzik, ahol megjelenik a kőzet. A talajok szénsavas mész tartalma döntően 1% alatti, sokszor 0%. Csupán két fenyőerdőbeli mintavételi helyen mértem jelentős karbonát-tartalmat (ahol valószínűsíthető a korábbi műtrágyázás), ott is az alsó talajrétegekben. A talajok döntően savanyú és gyengén savanyú kémhatásúak, az alacsony szénsavas mész tartalmaknak megfelelően. A magas, gyakran 1 körüli ph-értékek a talajok savanyodási tendenciájára hívják fel a figyelmet. A területen végzett korábbi vizsgálatok szintén kimutatták a talajok savanyodását (BÁRÁNY-KEVEI 1987). A kémhatás a mélységgel nő, sokszor igen jelentős mértékben. A kémhatások részletesebb elemzését korábbi munkáim tartalmazzák (ZSENI 1999, 2000 a, b). A talajok igen magas szervesanyag-tartalommal rendelkeznek, ami a rendzinák (különösen a fekete rendzinák) esetében nem meglepő. A nem rendzina típusú talajokban is magas értékek figyelhetőek meg. A különböző növényborítottságú területek talajainak szervesanyag-tartalma igen változatos. A réteket alacsonyabb értékek jellemzik, és az erdők alatti talajok közül általában a bükkösök rendelkeznek a legmagasabb értékekkel, ami a bükkösök vastag avartakarójának rendszeres pótlódásával magyarázható (ZSENI 2000 c). 3

4 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás Kalcium A talaj kémhatása, szénsavas mész és felvehető kalcium-tartalma összefüggésben áll a talaj kőzetdarabokkal való átkeveredésével: ez alapján a talajok két fő csoportra oszthatók. A kőzetdarabokkal átkevert talajok magasabb kémhatással, szénsavas mész és felvehető kalcium-tartalommal rendelkeznek, mint a kőzettel nem átkevertek. A nagyobb érték azokban a talajokban is megfigyelhető, amelyekben nem a felszínüktől, hanem csak cm-es mélységtől van jelen kőzet. Ez egyértelműen jelzi számunkra a kőzetdarabokból történő kalcium-utánpótlást. E talajok szénsavas mész tartalma nem túl magas, 1% körüli, csupán néhány esetben nagyobb (3-12 %). Az átkevert talajokban a felvehető Ca 2+ tartalom a mélységgel nő, kis számú esetben kb. azonos eloszlást mutat a vizsgált 40 cm-ben. A mélységgel való növekedés összhangban van a ph mélységgel történő növekedésével. A kémhatás jóval nagyobb mértékben nő a mélységgel, mint a kőzetdarabokkal át nem keveredett talajokban. A kőzettel át nem keveredett talajok savanyúbbak, és a ph növekedése jóval csekélyebb mértékű a mélységgel lefelé haladva, mint a kőzettel átkeveredett talajok esetében. Ezen talajok ph értéke magasabb, mint a közvetlen kőzethatású talajoké, és a mélységgel ez az érték általában növekszik. A kőzetdarabok hiánya indokolhatja, hogy ezekben a talajokban a kalciumtartalom mélységbeli csökkenése jellemző minden növénytípus esetében. Az egyes növényzeti típusokon belül a kalcium mennyisége igen változatos, a kőzetdarabokkal való átkeveredettség függvényében (1. ábra). 1. ábra. A talajok felvehető kalcium-tartalma, Bükk-fennsík Jelmagyarázat: B: bükkös, F: fenyves, BF: bükkelegyes fenyves, Cs: csemetekert, R: rét mg Ca2+/ 1kg talaj B 3. B 9. B 10. B 15. B 20. B 19. B 18. B 17. B 21. B 22. B 23. B 5. F 7. F 8. F 24. F 25. F 26. F 1. BF 12. BF 13. Cs 4. R 6. R 11. R 14. R 16. R 5-10 cm cm cm cm mintavételi helyek A kőzettel nem átkevert talajok felvehető kalcium-tartalma mg/kgσ a rétek esetében alacsonyabb (1000 mg/kg), az erdős vegetáció alatt magasabb értékek a jellemzőek ( mg/kg). A karbonátmentes talajokban mg/kg a kalcium összmennyisége (STEFANOVITS 1992), s ez a mért kicserélhető kalcium-tartalommal összhangban van (erősen 4

5 kötött kalcium ezekben a talajokban nagy mennyiségben minden bizonnyal nem fordul elő). A kőzethatású talajokról általában elmondható, hogy az erdők alatt magasabbak a mért értékek (6-16 ezer mg/kg), mint a rétek talajaiban (4-10 ezer mg/kg). Magnézium A talajok felvehető magnézium-tartalma egy mintavételi hely kivételével csökken a mélységgel, azaz a mélységbeli változás tendenciája a kőzettel nem átkeveredetett talajokban megegyezik, a kőzettel átkeveredettekben ellentétes a kalciuméval. A kémhatást tekintve a változás ellentétes tendenciájú. Egyes mintákban igen jelentős a felszíni talajréteg magnéziumtartalma az alsóbb rétegekéhez képest (sem a kémhatás, sem a szénsavas mész és kalciumtartalom nem utal ezekre a magas értékekre). A magnézium mennyisége mg/kg körüli. A réteket átlagosan alacsonyabb értékek jellemzik, mint az erdőket, különösen az alsóbb rétegekben (2. ábra). 2. ábra. A talajok felvehető magnézium-tartalma, Bükk-fennsík Jelmagyarázat: B: bükkös, F: fenyves, BF: bükkelegyes fenyves, Cs: csemetekert, R: rét mg Mg2+/ 1kg talaj cm cm cm cm B 3. B 9. B 10. B 15. B 20. B 19. B 18. B 17. B 21. B 22. B 23. B 5. F 7. F 8. F 24. F 25. F 26. F 1. BF 12. BF 13. Cs 4. R 6. R 11. R 14. R 16. R mintavételi helyek Kálium A felvehető kálium-tartalom tekintetében kisebbek az egyes növényzeti típusokon belüli és közötti eltérések a másik két ionhoz viszonyítva (3. ábra). Egyértelműen megállapítható, hogy a kálium mennyisége a mélységgel csökken, azaz ellentétesen változik a kémhatással. A kőzettel átkeveredett talajokban a mélységbeli változás tendenciája ellentétes, a nem átkeveredett talajokban megegyezik a kalciuméval. Az egyes növényzeti típusokon belül kirajzolódik a kőzettel való átkeveredés hatása a felvehető kálium-tartalomra: a nem átkevert talajok valamivel alacsonyabb értékekkel rendelkeznek, mint az azonos növényborítottságú, kőzetdarabokkal 5

6 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás átkevert talajok. A talajok mg/kg káliummal rendelkeznek az 5-10 cm-es talajrétegben, mélyebben mg/kg ez az érték. 3. ábra. A talajok felvehető kálium-tartalma, Bükk-fennsík Jelmagyarázat: B: bükkös, F: fenyves, BF: bükkelegyes fenyves, Cs: csemetekert, R: rét mg K+/ 1kg talaj cm cm cm cm B 3. B 9. B 10. B 15. B 20. B 19. B 18. B 17. B 21. B 22. B 23. B 5. F 7. F 8. F 24. F 25. F 26. F 1. BF 12. BF 13. Cs 4. R 6. R 11. R 14. R 16. R mintavételi helyek Az ionok közötti összefüggések Az ionok közötti összefüggéseket mind a négy vizsgált talajrétegben mind a 3 ionpárra vonatkozóan elvégeztem. A vizsgálat azt célozta meg, hogy van-e összefüggés az egyes ionok mennyisége között, azaz pl. a kalcium nagyobb mennyiségével párhuzamosan nagyobb magnézium és kálium mennyiség van-e a talajban. A korrelációs együtthatók igen változatos képet mutatnak. A szorosabb összefüggést sejtető esetek együtthatóit a 3. táblázat tartalmazza. Ca 2+ -Mg 2+ kapcsolat A korrelációs együtthatók egyedül a rétek talajai esetében mutatnak összefüggést a két ion mennyisége között (3. táblázat). Ez egyben azt is jelenti, hogy a kőzetdarabokkal átkeveredett talajoknak mind a kalcium, mind a magnézium-tartalma nagyobb, mint a nem átkeveredett talajoké. A többi növényzeti típus talajait tekintve kicsik a korrelációs együtthatók. Egyedül a bükkösök 5-10 cm-es talajrétegében adódott magas (0,7779) érték, azonban a mélyebb talajrétegekben már csak 0,4 körüliek a korrelációs együtthatók. Ca 2+ -K + kapcsolat A két ion közötti kapcsolatot tekintve mind a három fő növényzeti típus esetében kimutatható az összefüggés a cm-es talajrétegben (3. táblázat). A korrelációs együtthatók 6

7 igazolják a korábban tett megállapítást, mely szerint a kőzetdarabokkal nem átkevert talajok valamivel alacsonyabb értékekkel rendelkeznek a kálium mennyiségét tekintve is, mint az azonos növényborítottságú, kőzetdarabokkal átkevert talajok. Mg 2+ -K + kapcsolat 3. táblázat. Korrelációs együtthatók BÜKK, ionpárok korrelációs együttható Ca 2+ -Mg cm cm cm cm Bükkös 0,7307 0,4482 0,4987 0,4253 Fenyves -0,0433-0,0434 0,0462 0,0596 Rét 0,9330 0,9689 0,9479 0,8042 Összesen 0,7133 0,3872 0,4066 0,2806 Ca 2+ -K cm cm cm cm Bükkös 0,6635 0,5064 0,7993 0,8223 Fenyves 0,5693 0,8994 0,7929 0,8814 Rét 0,2807 0,8868 0,9624 0,9429 Összesen 0,5997 0,6382 0,7883 0,7985 Mg 2+ -K cm cm cm cm Bükkös 0,9085 0,5089 0,5564 0,3876 Fenyves 0,5431 0,1657 0,3770 0,1736 Rét 0,4833 0,9447 0,9506 0,7308 Összesen 0,798 0,489 0,5505 0,2852 A talajok közül egyedül a réteknél jelentkezik összefüggés a két ion mennyisége között, ami nem meglepő, mivel az előzőekben tárgyalt két másik ionpár tekintetében is magasak a korrelációs együtthatók értékei (3. táblázat). Ahogyan a Ca 2+ -K + kapcsolat esetében, itt is csak a 10 cm-es mélységtől válik valóban szorossá az összefüggés. A bükkösök és fenyvesek talajaiban 0,2-0,5 körüliek az értékek, egyedül a bükkerdők 5-10 cm-es talajrétegében jelentkezik összefüggés (r=0,9084), hasonlóan a Ca 2+ -Mg 2+ esetéhez. Az S-értékek vizsgálata Az S-értékek (S-érték: a kicserélhető kationok összege, azaz a kicserélőoldat hatására az oldatba kerülő Ca 2+ -, Mg 2+ -, K + - és Na + -ionok összegét jelenti me/100g-ban kifejezve) 4-82 me/100g között mozognak az egyes mintavételi helyek talajaiban (2. táblázat). Az érték a nagyságát és mélységbeli eloszlását tekintve is a kalcium-tartalommal mutat szoros összefüggést, ami értelemszerűen adódik abból, hogy a 4 ion közül a kalcium átlag 96,5 %-kal részesedik az S- értékéből. Kiszámoltam az egyes ionok S%-ait (azaz azt, hogy a me/100g-ban kifejezett ionmennyiségek hány %-át teszik ki az S-értéknek). Az S%-ok növényzeti típusok szerinti átlagait a 4. táblázat tartalmazza. A Ca % felett részesedik az S-értékből, az egyes növényzeti típusok talajainak átlag S%-a nem különbözik jelentősen (95-96 %). A Mg 2+ -ionok az S-érték átlag 2 %-át foglalják el, azonban az érték az erdők és rétek talajaiban különbözik: az erdők talajaiban átlagosan 2-3-szor nagyobb arányban van jelen a magnézium, mint a rétek talajaiban. A K + átlag 1 %-kal részesedik az S-értékéből. A rétek talajaiban az átlagérték 7

8 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás magasabb (1,54 S%), mint az erdők alatti talajokban (0,9-1,1 S%). A nátrium található a legkisebb arányban, átlagosan 0,38 S%. A káliumhoz hasonlóan ebben az esetben is megfigyelhető az, hogy rétek talajaiban valamivel nagyobb arányt képviselnek, mint az erdők talajaiban. A Ca 2+ ion S%-a a mélységgel lefelé haladva nő a talajokban. A Mg 2+ és K + ionok S%-a a mélységgel csökkenést mutat, míg a Na+ S%-ára viszonylag egyenletes eloszlás jellemző a vizsgált mélységekig (2. táblázat). A Ca 2+ ion S%-a a mélységgel lefelé haladva nő a talajokban. A Mg 2+ és K + ionok S%-a a mélységgel csökkenést mutat, míg a Na + S%-ára viszonylag egyenletes eloszlás jellemző a vizsgált mélységekig, helyenként előfordul kisebb növekedés és csökkenés is (2. táblázat). A nehézfémek vizsgálata 4. táblázat. Az egyes ionok átlagos S%-a BÜKK Ca 2+ Mg 2+ K + Na + növényzet S % átlaga bükkös 96,73 2,11 0,86 0,30 fenyves 96,29 2,47 0,91 0,33 csem.kert 97,77 1,47 0,58 0,17 bükkel. fenyő 95,05 3,36 1,14 0,45 rét 96,80 1,05 1,54 0,62 összes 96,55 2,06 1,02 0,38 A mészkövek nehézfém-tartalma nem túl magas. MERIAN (1984) vizsgálatai szerint a mészkövek az alábbi átlagos koncentrációban tartalmazzák a különböző nehézfémeket: Cu: 4, Co: 2, Cd: 0,165, Ni: 15, Pb: 5, Zn: 23, Mn: 700 ppm. KABATA-PENDIAS és PENDIAS (1984) a következő értékeket közli: Cu: 2-10, Co: 0,1-30, Cd: 0,035, Ni: 7-20, Pb: 3-10 ppm. BRÜMMER et al. (1991) a következő mobilitási sorrendet állította fel a kémhatások viszonylatában: Cd: phτ6-6.5, Mn, Ni, Zn, Co phτ5.5, Al, Cu phτ4.5, Pb phτ4 esetében válik mobilabbá. Ebből is kitűnik, hogy az alacsonyabb kémhatás elősegíti a nehézfémek mobilitását, azaz talajoldatba kerülését. A minták nehézfém-tartalma az 1. táblázatban található, amelyben a nehézfémekre vonatkozó talajbeli háttér és szennyezettségi határértékek is szerepelnek (MAGYAR KÖZLÖNY 10/2000.). A szennyezettségi határértékeknél magasabb értékeket a könnyebb tájékozódás végett vastagított számok jelzik. A nehézfém-tartalmakról általában elmondható, hogy azok a Cd és Zn kivételével nem mutatnak antropogén szennyeződést a vizsgált területeken. Ez utóbbi ionok esetében sem találkozunk jelentős határérték-túllépésekkel. A cink-tartalom tekintetében nincsenek gondok a vizsgált területek talajaiban. A koncentrációk időnként a háttérkoncentrációnál is alacsonyabbak, azonban egy esetben sem lépik túl a szennyezettségi határértékeket. Az ólom-tartalom jóval a határérték alatt marad minden mintában, kivétel két bükkerdei felső talajminta. Hasonlóképpen nincs gond a króm tekintetében sem: csupán két mintavételi helyen (mindkettő bükkerdőben van, és ugyanazon lejtő mentén helyezkedik el) figyelhető meg kis mértékű határérték-túllépés. A többi mintavételi helyen sokszor a háttérkoncentráció alatt vagy közvetlen közelében marad a Cr-tartalom. A kobalt mennyisége szinte minden esetben a háttérkoncentráció értéke alatt marad, szennyezettségi határérték-túllépéssel nem találkozunk. 8

9 A kadmium-tartalom sok esetben magasabb a megengedettnél, a háttérértékeket pedig szinte minden esetben meghaladja. Ha megvizsgáljuk a szennyezettnek tekinthető talajokban a kémhatást is, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy főként a felső, alacsonyabb kémhatású (phτ6.5) talajrétegekben lehet gond a Cd megfelelő fixációja. De nem lehetünk biztosak abban, hogy az alsóbb, magasabb kémhatású talajrétegekben a határértéket 1,5-3-szor meghaladó Cdtartalmak megkötésére képes a talaj. A magas szervesanyag-tartalom erősíti a talajok pufferkapacitását, viszont a szénsavas mész csak kevés esetben játszik jelentős szerepet a kadmium immobilizálásában. A nikkel mennyisége csupán 3 mintavételi helyen kisebb a szennyezettségi határértéknél. A túllépések sok esetben nem jelentősek, viszont előfordul a határértéket közel kétszeresen meghaladó mennyiség is (a legmagasabb érték 76,7 ppm). Mivel a Ni 5,5-nél alacsonyabb ph-nál válik mobilabbá, ezért a talaj megfelelőbb tulajdonságokkal rendelkezik az immobilizáció szempontjából, mint a Cd esetében. A szennyezettnek tekinthető minták közül 11-ben phτ5.5, és ezek a savanyú kémhatások egy kivételével a felszíni rétegekben jelentkeznek (mint említettem, a kémhatás a talajokban a mélységgel nő). Akárcsak a Cd-nál, a Ni tekintetében is megállapítható, hogy a szervesanyag-tartalom kedvezően hat a talajok nehézfém-megkötő képességére, míg a szénsavas mész csak kevés mintában erősíti ezt a képességet. Megvizsgáltam a nehézfémek mélységbeli eloszlását is: a felszíni talajrétegben mért nehézfémtartalmat elosztottam az alsó (általában cm-es) talajréteg nehézfémtartalmával. A hányadosokat az 5.táblázat tartalmazza (bold betűtípussal jelöltem az 1-nél nagyobb értékeket, azaz ahol a felszíni feldúsulás jellemző). A Zn, Cd és Pb a felsőbb talajrétegekben dúsul elsősorban, míg a Ni, Co és Cr döntően az alsóbb talajrétegekben fordul elő nagyobb mennyiségben. A felszínközeli feldúsulásból antropogén hatásokra következtethetünk. A cinktartalmak döntően a felszíni talajrétegben magasabbak. A hányados maximális értéke 1,63, de az ennél kisebb értékek a jellemzőek. Az egyes növényzeti típusok szerint nincs jelentős különbség. A Cd-tartalom 16 mintában a 26-ból a felső talajrétegben nagyobb. Nincs elhatárolható különbség aszerint, hogy a talajban a szennyezettségi határértéket meghaladja-e a Cd-tartalom vagy nem: 1-nél nagyobb és kisebb hányados egyaránt előfordul a megengedettnél több Cd-ot tartalmazó mintákban. A fenyvesek és a rétek talajaiban döntően a felszíni feldúsulás jellemző, a bükkelegyes fenyvesekben és a csemetekertben az alsóbb talajrétegben mértem magasabb értékeket, míg a bükkösök talajában mindkét típus képviselteti magát, az 1-nél nagyobb hányadosok valamivel magasabb arányban. Az ólom-tartalom a felső talajrétegben dúsul szinte minden esetben (magas, 1,2-1,6 körüli hányadosok figyelhetőek meg). A két megengedettnél magasabb Pb-tartalmú talajmintában találkozunk a legnagyobb hányadosokkal. A szinte minden talajban a szennyezettségi határértéket meghaladó nikkel az alsóbb talajrétegekben található nagyobb mennyiségben, a hányados 0,7-0,9 körüli. A határérték alatti 3 talajminta nem tűnik ki a többi közül a hányadosok értékeit tekintve. A Co szelvénybeli eloszlása nem mutat különösen nagy differenciálódást, 0,9 körüliek a hányadosok. 9 mintában az érték 1- nél nagyobb, de csak kettőben jelentősebb mértékű a felszíni feldúsulás (1,30 ill. 1,32: mind a kettő fenyves talajában). A Cr 9 eset kivételével az alsóbb talajszintekben található nagyobb mennyiségben, de ezek közül néhányban a hányados értéke csupán nagyon kicsivel haladja meg az 1-t. Egy különösen magas értékkel találkozunk, a 26. mintavételi helyen (fenyves), ahol a cm-es réteg igen alacsonynak mért króm-tartalma okozza ezt. A bükkösök, elegyes bükkösök és a csemetekert talajaiban az alsóbb szinteken található nagyobb mennyiségben a króm, míg a 9

10 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás fenyőerdők talajaiban a felszíni réteg magasabb Cr-tartalma a jellemző. A réteknél határozott tendencia nem állapítható meg. 5. táblázat. A felső és alsó talajréteg nehézfémtartalmainak hányadosa BÜKK Zn Cd Pb Ni Co Cr Mn m. hely felső/alsó 2. (bükk) 1,02 1,61 1,57 0,67 0,98 0,86 1,29 3. (bükk) 1,63 1,59 2,08 0,70 0,61 0,86 0,86 9. (bükk) 0,81 0,77 0,93 0,71 0,96 0,72 1, (bükk) 1,03 0,96 1,13 0,91 1,01 0,72 1, (bükk) 0,99 1,03 1,20 0,90 1,01 0,87 1, (bükk) 1,17 0,92 1,73 0,90 0,80 0,78 0, (bükk) 0,99 0,67 1,58 0,84 1,01 0,80 0, (bükk) 1,21 1,13 1,38 0,99 0,98 0,91 1, (bükk) 1,34 1,92 2,08 0,89 0,99 1,10 1, (bükk) 1,10 0,94 1,47 0,84 0,83 0,71 0, (bükk) 1,02 1,06 1,56 0,74 0,89 0,86 0, (bükk) 1,07 1,15 1,25 0,80 1,04 0,91 1,05 5. (fenyő) 1,28 1,15 1,67 1,08 1,30 1,77 1,49 7. (fenyő) 1,08 1,36 0,79 0,79 0,95 1,01 0,75 8. (fenyő) 1,09 1,08 1,18 1,00 1,17 1,16 1, (fenyő) 1,18 1,08 1,61 0,82 0,61 1,25 0, (fenyő) 1,11 0,61 1,55 0,83 0,97 0,74 1, (fenyő 1,22 1,06 1,72 0,84 1,32 33,27 1, (cskert) 1,09 0,97 1,36 0,89 0,96 0,93 0,93 1. (bf) 1,15 0,81 1,42 0,79 1,06 0,97 0, (bf) 0,82 0,50 0,99 0,53 0,63 0,54 0,42 4. (rét) 1,01 0,83 1,32 0,76 0,84 0,75 0,91 6. (rét) 0,93 1,10 1,05 0,71 0,91 0,74 0, (rét) 1,26 4,53 1,72 0,97 0,96 1,07 1, (rét) 1,21 2,07 1,16 0,92 1,04 1,00 1, (rét) 1,37 2,74 1,07 0,93 0,92 1,65 2,53 1. (bf) 1,15 0,81 1,42 0,79 1,06 0,97 0, (bf) 0,82 0,50 0,99 0,53 0,63 0,54 0,42 Összegzés Munkámban Bükk-fennsíki karsztos mintaterület talajait vizsgáltam. A tanulmányban az elsődleges célom a talajok növények számára felvehető kalcium, magnézium és káliumtartalmának bemutatása, az egyes ionok mélységgel való változásának, egymáshoz fűződő kapcsolatának vizsgálata volt, ugyanakkor vizsgáltam a talaj kőzettel való átkeveredésének és a 10

11 karsztos rendszer másik fontos tényezőjének, a növényzetnek az ionok mennyiségére és eloszlására gyakorolt hatását. A kutatás másik tárgya a talajok nehézfém-tartalmának bemutatása, és annak elemzése, hogy a nehézfémek mobilitását miképpen befolyásolják a talaj tulajdonságai a kémhatás, szénsavas mész és szervesanyag-tartalom tekintetében. A vizsgálati eredményekből a következő megállapítások adódnak: 8 Összefüggés van a talajok kőzettel való átkeveredése és a talajok felvehető kalcium-tartalma között: az átkevert talajok nagyobb kalcium-tartalommal rendelkeznek, mint a kőzetdarabokkal nem átkevertek. Ez azt is jelenti, hogy a felvehető kalcium-tartalom a talajok kémhatásával is kapcsolatban áll: a savanyúbb talajok kevesebb kalciumot tartalmaznak. 8 A talajok felvehető magnézium és kálium-tartalma tekintetében ez a kőzethatás nem mutatható ki minden esetben. 8 A kalcium-tartalom mélységbeli változása a kőzettel való átkeveredéssel mutat összefüggést: az átkevert talajokban a kalcium-tartalom nő a mélységgel, míg a nem átkevert talajokban csökkenő kalcium mennyiség figyelhető meg A felvehető magnézium mennyisége a talajokban a mélységgel csökken. A felvehető kálium mennyisége a mélységgel csökken, azaz a magnéziumhoz hasonlóan a kémhatással ellentétesen változik. A kálium-tartalom tekintetében kisebbek az egyes növényzeti típusokon belüli és közötti eltérések a másik két ionhoz viszonyítva. A Ca 2+ -Mg 2+ egymáshoz viszonyított mennyisége a legtöbb esetben nem mutat összefüggést, a rétek talajait kivéve, ahol egyenes arányosság adódott a két ion mennyisége között. A Ca 2+ és K + egymáshoz viszonyított mennyisége jó összefüggést mutat a minták talajaiban: a nagyobb kalcium-tartalommal nagyobb kálium-tartalom jár együtt. A Mg 2+ -K + viszonya csupán a rétek talajaiban mutat összefüggést a korrelációs együtthatók értékeit tekintve. Az erdők alatti talajokban a két ion mennyisége nincs közvetlen összefüggésben egymással. 8 A talajok S-értékéből a Ca 2+ részesedik a legnagyobb arányban, átlag 96,5 %-kal. A Mg 2+ 2 %, a K + 1 %, a Na + 0,4 %-át jelenti átlagosan az S-értékének. Az egyes növényzeti típusok szerint a kalcium esetében nincs jelentős eltérés az S%-okat tekintve, de a másik három ionnál elkülönülnek a rétek és az erdők talajainak értékei: A Mg 2+ S%-a 2-3-szor kisebb, a K + és Na + S%-a átlag 2-szer nagyobb a rétek talajaiban, mint az erdőkében A talajok nehézfém-terhelése nem jelentős a Zn, Pb, Co és Cr-tartalom tekintetében: a szennyezettségi határértékeket nem haladják meg, csupán az ólom esetében, két mintavételi helyen. A Cd és Ni-tartalmak viszont a minták többségében határérték felettiek. Ez utóbbi ionok esetében sem találkozunk azonban jelentős határérték-túllépésekkel. A magas szervesanyag-tartalom erősíti a talajok pufferkapacitását, viszont a szénsavas mész csak kevés esetben játszik jelentős szerepet a nehézfémek immobilizálásában. Főként a felső, alacsonyabb kémhatású (phτ6.5) talajrétegekben lehet gond a Cd megfelelő fixációja. Mivel a Ni 5,5-nél alacsonyabb ph-nál válik mobilabbá, ezért a talaj megfelelőbb kémhatással rendelkezik az immobilizáció szempontjából, mint a Cd esetében. A Zn, Cd és Pb a felsőbb talajrétegekben dúsul elsősorban, míg a Ni, Co, Cu és Cr döntően az alsóbb talajrétegekben fordul elő nagyobb mennyiségben (a Co nem mutat túl jelentős eltérést a szelvénybeli eloszlásban). 11

12 Irodalom A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelete. - Magyar Közlöny 2000/53. szám, pp Bárány I. (1980): Some data about the physical and chemical properties of the soil of karst dolines. - Acta Geographica Tomus XX. Szeged, pp Bárány I. Mezősi G. (1978): Adatok a karsztos dolinák talajökológiai viszonyaihoz. - Földrajzi Értesítő, XXVII. évf., 1. füzet pp Bárány, I. - Jakucs, L. (1984): Szempontok a karsztok felszínformáinak rendszerezéséhez, különös tekintettel a dolinák típusaira. - Földrajzi Értesítő XXXIII. évf. 3. füzet, pp Bárány-Kevei I. (1987): Tendencies to change in the compositions of the karstic soil and the vegetation in the dolines in the Hungarian Bükk Mountain. - Endins, n. 13. Ciutat de Mallorca, pp Bárány-Kevei I. (1992): Karst soil as indicators of karst development in Hungarian karst. - Zeitschrift für Geomorphologie N.F., Supplement, 85, pp Bárány-Kevei, I. (1995): Factors of the environmental system of karst. - Acta Geographica Szegediensis. Tom. XXXIV. Spec. Issue pp Bárány-Kevei I. (1998): The geo-ecology of three Hungarian karsts. - Cave and Karst Science Vol. 25, No. 3, pp Brümmer G.W. - Hornburg V. - Hiller D. A. (1991): Schwermetallbelastung von Böden. - Mitteilungen Dt. Bodenkundl. Gesellschaft 63, pp Gillieson D. (1988): Limestone soils in the New Guinea Highlands, a review. - Proceedings of the International Geographical Union Study Group, Man s Impact on Karst, Resource Management in Limestone Landscapes: International Pespectives. Sydney, Ed. D. Gillieson - D. I. Smith, pp Kabata-Pendias A. - Pendias H. (1984).: Trace elements in soil and plants. - CRC Press, Boca Raton, 315p. Keveiné Bárány I. - Hoyk E. - Zseni A. (1999): Karsztökológiai egyensúlymegbomlások néhány hazai karsztterületen. - Karsztfejlődés III. BDF Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely, pp Merian E. (ed), (1984): Metalle in der Umwelt. - Verlag Chemie GmbH (Weinheim, Florida, Basel), 722 p. Stefanovits P. (1992): Talajtan. - Mezőgazda Kiadó, 380 p. Zámbó L. (1986): A talajhatás jelentősége a karszt korróziós fejlődésében. -Manuscript Zseni A. (1999): Research on the soils of karst areas in Hungary (example from Bükk Mountain). - Acta Carsologica, 28/2, 12, Ljubljana, pp Zseni A. (2000 a): A talaj kémhatása és a növényzet kapcsolata néhány hazai karsztterületen. In print Zseni A. (2000 b): Research of the soil reaction and carbonate content in karst areas of Hungary (Bükk Plateau, Aggtelek Karst). In print Zseni A. (2000 c): Comparative analysis of some soil characteristics on Bükk and Aggtelek Karst (Hungary) with special regards to organic material. In print 1

13 1. táblázat: A talajok kémhatása, szénsavas mész, szervesanyag és nehézfém-tartalma BÜKK növény- mészkő- ph(h2o) ph(kcl) DpH karb. szerves- Zn Cd Pb Ni Co Cr Mn Minta zet darabok tart. % anyag % ppm ppm ppm ppm ppm ppm ppm 2/5-10 bükk igen 4,60 3,72 0,88 0,0 16,2 86,2 1,35 45,2 31,1 7,9 19,5 1413,0 2/ ,04 3,88 1,16 0,0 14,9 2/ ,05 3,81 1,24 0,0 16,3 2/ ,55 4,20 1,35 0,0 6,7 84,9 0,84 28,8 46,1 8,1 22,6 1096,0 3/5-10 bükk igen 5,33 4,92 0,41 0,2 igen nagy 174,6 2,33 134,4 33,5 5,6 33,9 847,8 3/ ,65 6,10 0,55 0,5 igen nagy 3/ ,96 6,50 0,46 0,6 igen nagy 3/ ,06 6,57 0,49 0,7 igen nagy 107,0 1,47 64,6 48,0 9,2 39,5 986,5 9/5-10 bükk igen 5,67 4,96 0,71 0,0 37,5 93,0 1,53 48,4 52,0 11,2 29,9 641,5 9/ cm 6,13 5,45 0,68 0,0 29,9 9/ ,90 6,29 0,61 0,2 34,3 9/ ,30 6,61 0,69 0,6 18,0 115,5 2,00 51,8 73,7 11,7 41,2 621,3 10/5-10 bükk igen 5,40 3,63 1,77 0,0 34,9 113,5 2,71 39,3 60,7 10,3 30,1 598,8 10/ ,96 5,02 0,94 0,0 32,0 10/ ,90 6,28 0,62 0,3 20,3 10/ ,54 6,79 0,75 1,0 15,6 110,4 2,82 35,0 66,6 10,2 41,5 584,8 15/5-10 bükk igen 5,64 4,97 0,67 0,0 76,4 106,9 2,59 71,2 52,6 13,6 37,2 1179,0 15/ ,78 6,18 0,60 0,3 66,5 15/ ,15 6,60 0,55 1,1 32,5 108,2 2,52 59,2 58,7 13,5 42,6 1064,0 20/5-10 bükk igen 6,48 5,93 0,55 0,18 igen nagy 186,9 3,75 113,3 41,8 7,5 30,6 689,4 20/ ,89 6,39 0,50 0,35 75,2 20/ ,90 6,45 0,45 0,43 56,2 159,5 4,09 65,3 46,4 9,4 39,1 865,1 19/5-10 bükk igen 5,29 4,20 1, ,6 110,8 1,91 53,2 51,1 13,3 71,7 490,3 19/ cm 6,89 6,31 0,58 0,26 25,9 19/ ,27 6,69 0,58 0,73 20,7 19/ ,33 6,75 0,58 3,54 16,1 111,8 2,87 33,6 61,1 13,2 89,6 646,5 18/5-10 bükk igen 6,39 5,73 0,66 0,13 36,5 127,7 3,75 60,6 58,3 12,8 83,2 1267,0 18/ cm 7,25 6,66 0,59 0,6 28,6 18/ ,26 6,73 0,53 2,45 36,8 105,5 3,32 43,9 59,1 13,1 91,2 1088,0 1

14 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás 17/5-10 bükk nem 5,53 4,61 0, ,7 102,8 1,59 52,8 43,5 12,7 53,5 672,5 17/ ,24 4,16 1, ,6 17/ ,09 3,85 1,24 0,08 17,0 17/ ,44 4,06 1,38 0,04 18,1 76,6 0,83 25,4 49,0 12,8 48,6 529,8 21/5-10 bükk igen 6,53 6,01 0,52 0,18 81,5 172,3 3,50 83,3 55,3 13,3 36,5 982,3 21/ cm 6,80 6,31 0,49 0,27 52,6 21/ ,17 6,59 0,58 0,58 42,3 21/ ,32 6,60 0,72 0,81 45,8 156,6 3,74 56,8 66,0 15,9 51,2 1102,0 22/5-10 bükk igen 5,38 4,48 0,90 0,04 35,0 95,3 0,69 50,5 46,4 13,7 50,6 468,7 22/ cm 6,20 5,23 0,97 0,09 18,1 22/ ,01 6,31 0,70 0,2 19,6 22/ ,17 6,25 0,92 0,17 16,7 93,7 0,65 32,3 62,7 15,4 59,1 537,9 23/5-10 bükk igen 6,47 5,74 0,73 0,16 25,9 114,3 1,00 51,0 53,9 15,3 38,2 760,5 23/ cm 6,40 5,57 0,83 0,09 19,7 23/ ,17 6,51 0,66 0,54 23,1 23/ ,39 6,62 0,77 1,07 18,7 106,6 0,87 40,8 67,7 14,8 42,2 725,1 5/5-10 fenyő igen 7,29 6,85 0,44 2,2 25,6 102,4 1,80 48,9 76,7 11,0 46,1 961,9 5/ cm 7,52 7,07 0,45 5,4 28,4 5/ ,59 7,11 0,48 10,7 21,7 5/ ,77 7,22 0,55 13,1 14,5 80,2 1,56 29,3 71,3 8,4 26,1 646,8 7/5-10 fenyő nem 5,16 4,43 0,73 0,0 39,6 79,9 1,10 27,6 42,2 7,2 28,3 651,1 7/ ,83 5,22 0,61 0,0 31,3 7/ ,20 5,60 0,60 0,0 22,6 7/ ,44 5,93 0,51 0,0 11,8 73,8 0,81 34,7 53,6 7,6 28,0 869,6 8/10-20 fenyő nem 5,40 4,50 0,90 0,0 17,5 63,2 0,67 23,5 39,7 6,1 23,6 468,6 8/ ,57 4,66 0,91 0,0 15,6 8/ ,05 5,24 0,81 0,0 21,3 58,2 0,62 19,9 39,6 5,3 20,4 393,7 8/ ,05 5,07 0,98 0,0 8,0 24/5-10 fenyő igen 4,50 3,36 1, ,5 120,1 0,56 57,2 40,6 8,1 30,3 153,1 24/ cm 5,60 4,36 1,24 0,08 28,1 24/ ,70 4,44 1,26 0,08 23,9 24/ ,67 5,81 0,86 0,12 19,2 102,0 0,52 35,6 49,3 13,2 24,3 418,9 25/5-10 fenyő igen 5,36 4,08 1,28 0,11 39,8 97,2 0,62 49,9 48,3 12,0 29,4 370,0 2

15 25/ cm 6,50 5,78 0,72 0,33 25,7 25/ ,09 6,36 0,73 0,7 28,9 25/ ,33 6,65 0,68 2,57 21,0 87,2 1,02 32,1 58,4 12,4 39,4 369,8 26/5-10 fenyő igen 5,49 4,62 0,87 0,13 66,4 90,9 0,94 46,5 48,0 12,8 25,0 468,6 26/ cm 6,42 5,71 0,71 0,16 46,4 26/ ,04 6,48 0,56 0,66 31,6 26/ ,37 6,75 0,62 10,66 15,4 74,3 0,89 27,1 57,0 9,7 0,8 398,1 13/5-10 csem. igen 6,08 5,43 0,65 0,0 55,4 119,9 1,77 82,4 55,7 14,1 33,1 1213,0 13/10-20 kert 6,33 5,82 0,51 0,0 49,5 13/ ,82 6,28 0,54 0,0 39,6 13/ ,00 6,46 0,54 0,1 24,1 110,4 1,83 60,6 62,4 14,7 35,7 1309,0 1/5-10 bükkel. igen 4,71 3,89 0,82 0,0 39,1 111,2 1,09 47,8 27,9 11,3 23,4 793,5 1/10-20 fenyő 4,57 3,58 0,99 0,0 22,6 1/ ,60 3,61 0,99 0,0 16,0 1/ ,96 5,31 0,65 0,1 10,1 96,4 1,35 33,8 35,5 10,7 24,2 880,8 12/5-10 bükkel. igen 3,50 2,62 0,88 0,0 88,6 84,2 0,57 47,3 35,3 7,5 22,8 230,6 12/10-20 fenyő 25 cm 4,45 3,20 1,25 0,0 56,6 12/ ,48 5,73 0,75 0,3 42,1 12/ ,13 6,57 0,56 2,6 31,3 103,1 1,14 47,7 66,6 11,9 42,0 549,0 4/5-10 rét igen 6,34 5,86 0,48 0,1 34,9 108,5 1,57 53,2 50,2 10,5 34,8 1196,0 4/ cm 6,30 5,81 0,49 0,0 37,1 4/ ,67 6,07 0,60 0,0 28,6 4/ ,42 6,84 0,58 1,2 15,0 107,3 1,89 40,4 66,3 12,5 46,4 1320,0 6/5-10 rét igen 5,80 5,16 0,64 0,0 19,6 79,7 0,77 37,4 47,3 7,9 28,2 873,7 6/ cm 6,10 5,46 0,64 0,0 19,5 6/ ,64 6,17 0,47 0,1 14,3 6/ ,32 6,71 0,61 0,4 12,2 85,6 0,70 35,5 66,2 8,7 38,0 892,0 11/5-10 rét nem 4,83 3,65 1,18 0,0 55,4 63,1 0,68 34,3 32,0 7,4 16,5 457,1 11/ ,90 3,63 1,27 0,0 37,9 11/ ,04 3,60 1,44 0,0 46,4 11/ ,10 3,62 1,48 0,0 12,0 49,9 0,15 20,0 33,1 7,6 15,4 434,8 14/5-10 rét nem 5,45 4,16 1,29 0,0 29,5 62,3 0,31 36,7 46,7 8,0 15,9 465,8 14/ ,55 4,30 1,25 0,0 22,4 3

16 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás 14/ ,55 3,82 1,73 0,0 20,6 14/ ,07 3,48 1,59 0,0 13,6 51,7 0,15 31,6 50,9 7,7 16,0 438,8 16/5-10 rét nem 5,41 4,41 1,00 0,0 38,2 110,3 2,44 49,9 51,2 16,4 29,4 924,8 16/ ,86 4,73 1,13 0,0 31,7 16/ ,00 4,78 1,22 0,0 17,0 16/ ,88 4,46 1,42 0,0 7,9 80,8 0,89 46,5 55,3 17,9 17,8 364,9 nehézfém háttér koncentrció 100 0, nehézfém szennyezettségi határérték

17 2. táblázat: A talajok felvehető kalcium, magnézium, kálium, nátrium-tartalma és S-értéke BÜKK Ca 2+ Mg 2+ K + Na + Ca 2+ Mg 2+ K + Na + S-érték minta mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg me/100 g S % me/100 g S % me/100 g S % me/100g S % me/100g 2/ ,4 115,2 16,4 10,05 92,80 0,41 3,79 0,30 2,77 0,07 0,65 10,83 2/ ,4 140,4 13,8 8,86 92,58 0,29 3,03 0,36 3,76 0,06 0,63 9,57 2/ ,2 80,8 20,2 8,11 93,54 0,26 3,00 0,21 2,42 0,09 1,04 8,67 2/ ,6 73,8 15,4 10,41 95,50 0,23 2,11 0,19 1,74 0,07 0,64 10,90 3/ ,6 186,2 19,8 79,10 96,84 2,01 2,46 0,48 0,59 0,09 0,11 81,68 3/ ,0 122,8 12,2 73,50 98,12 1,05 1,40 0,31 0,41 0,05 0,07 74,91 3/ ,4 143,2 17,6 77,90 98,32 0,88 1,11 0,37 0,47 0,08 0,10 79,23 3/ ,2 111,0 18,4 70,40 98,35 0,82 1,15 0,28 0,39 0,08 0,11 71,58 9/ ,0 92,4 21,6 30,08 96,60 0,73 2,34 0,24 0,77 0,09 0,29 31,14 9/ ,0 106,4 18,0 48,76 99,29 0,00 0,00 0,27 0,55 0,08 0,16 49,11 9/ ,6 76,8 15,0 37,78 98,82 0,18 0,47 0,20 0,52 0,07 0,18 38,23 9/ ,8 104,6 17,4 48,16 99,12 0,08 0,16 0,27 0,56 0,08 0,16 48,59 10/5-10 n.a. 0,0 94,6 19,4 n.a. n.a. 0,00 n.a. 0,24 n.a. 0,08 n.a. n.a. 10/ ,0 71,2 14,0 21,27 98,88 0,00 0,00 0,18 0,84 0,06 0,28 21,51 10/ ,0 93,6 20,0 36,66 99,11 0,00 0,00 0,24 0,65 0,09 0,24 36,99 10/ ,0 86,6 15,4 44,87 99,36 0,00 0,00 0,22 0,49 0,07 0,16 45,16 15/ ,6 115,0 11,6 46,97 97,03 1,10 2,27 0,29 0,60 0,05 0,10 48,41 15/ ,4 96,8 20,0 55,75 99,06 0,19 0,34 0,25 0,44 0,09 0,16 56,28 15/ ,2 104,6 14,4 59,16 99,13 0,19 0,32 0,27 0,45 0,06 0,10 59,68 20/ ,8 328,6 38,6 57,76 93,12 3,26 5,26 0,84 1,35 0,17 0,27 62,03 20/ ,1 172,6 39,3 58,90 96,78 1,35 2,22 0,44 0,72 0,17 0,28 60,86 20/ ,6 131,2 41,3 57,86 97,62 0,89 1,5 0,34 0,57 0,18 0,30 59,27 19/ ,2 128,6 13,7 20,58 93,89 0,95 4,33 0,33 1,51 0,06 0,27 21,92 19/ ,6 53,5 21,2 35,89 98,17 0,44 1,2 0,14 0,38 0,09 0,25 36,56 19/ ,9 59,8 29,2 45,58 98,47 0,43 0,93 0,15 0,32 0,13 0,28 46,29 19/ ,6 90,5 31,1 45,58 98,38 0,38 0,82 0,23 0,50 0,14 0,30 46,33 18/ ,9 123,2 26,3 36,24 96,36 0,94 2,5 0,32 0,85 0,11 0,29 37,61 18/ ,3 104,5 28,6 44,02 97,56 0,71 1,57 0,27 0,60 0,12 0,27 45,12 18/ ,6 96,6 30,5 48,13 98,00 0,60 1,22 0,25 0,51 0,13 0,26 49,11 17/ ,9 67,2 16,6 18,92 94,55 0,85 4,25 0,17 0,85 0,07 0,35 20,01 1

18 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás 17/ ,0 47,8 17,2 12,44 93,18 0,72 5,39 0,12 0,90 0,07 0,52 13,35 17/ ,4 25,9 9,3 7,95 92,87 0,50 5,84 0,07 0,82 0,04 0,47 8,56 17/ ,3 28,6 12,2 9,46 94,60 0,42 4,2 0,07 0,70 0,05 0,50 10,00 21/ ,8 231,7 40,0 52,37 92,81 3,30 5,85 0,59 1,05 0,17 0,30 56,43 21/ ,2 134,9 37,7 52,62 96,94 1,15 2,12 0,35 0,64 0,16 0,29 54,28 21/ ,7 136,2 36,8 52,87 97,53 0,83 1,53 0,35 0,65 0,16 0,30 54,21 21/ ,0 126,1 38,3 50,67 97,76 0,67 1,29 0,32 0,62 0,17 0,33 51,83 22/ ,3 105,1 15,6 18,90 94,08 0,85 4,23 0,27 1,34 0,07 0,35 20,09 22/ ,5 52,3 14,8 22,54 97,58 0,37 1,6 0,13 0,56 0,06 0,26 23,10 22/ ,1 65,6 19,6 30,11 98,21 0,29 0,95 0,17 0,55 0,09 0,29 30,66 22/ ,4 81,1 20,2 29,90 98,23 0,24 0,79 0,21 0,69 0,09 0,30 30,44 23/ ,6 116,2 23,2 32,98 95,51 1,15 3,33 0,30 0,87 0,10 0,29 34,53 23/ ,6 96,8 16,7 28,73 96,15 0,83 2,78 0,25 0,84 0,07 0,23 29,88 23/ ,9 104,0 25,2 43,51 97,49 0,74 1,66 0,27 0,60 0,11 0,25 44,63 23/ ,8 116,4 29,2 47,73 97,71 0,69 1,41 0,30 0,61 0,13 0,27 48,85 5/ ,4 170,0 13,4 49,18 97,95 0,53 1,06 0,44 0,88 0,06 0,12 50,21 5/ ,8 142,4 16,2 54,70 98,54 0,37 0,67 0,37 0,67 0,07 0,13 55,51 5/ ,8 115,4 15,8 59,16 98,98 0,24 0,40 0,30 0,50 0,07 0,12 59,77 5/ ,2 126,2 27,2 59,36 99,05 0,13 0,22 0,32 0,53 0,12 0,20 59,93 7/ ,0 93,0 21,2 30,57 95,62 1,07 3,35 0,24 0,75 0,09 0,28 31,97 7/ ,0 71,8 18,8 26,64 96,38 0,74 2,68 0,18 0,65 0,08 0,29 27,64 7/ ,6 92,4 22,2 25,20 96,89 0,47 1,81 0,24 0,92 0,10 0,38 26,01 7/ ,4 97,2 18,0 24,79 96,61 0,54 2,10 0,25 0,97 0,08 0,31 25,66 8/ ,0 45,6 13,8 12,29 98,56 0,00 0,00 0,12 0,96 0,06 0,48 12,47 8/ ,0 49,0 14,2 11,73 98,41 0,00 0,00 0,13 1,09 0,06 0,50 11,92 8/ ,0 30,4 18,0 10,32 98,47 0,00 0,00 0,08 0,76 0,08 0,76 10,48 8/ ,0 31,4 19,6 8,31 98,00 0,00 0,00 0,08 0,94 0,09 1,06 8,48 24/ ,8 124,5 7,6 13,11 91,30 0,90 6,27 0,32 2,23 0,03 0,21 14,36 24/ ,1 85,8 15,7 21,56 93,78 1,14 4,96 0,22 0,96 0,07 0,30 22,99 24/ ,6 90,6 14,4 23,40 93,64 1,30 5,2 0,23 0,92 0,06 0,24 24,99 24/ ,5 83,1 18,6 31,54 95,37 1,24 3,75 0,21 0,64 0,08 0,24 33,07 25/ ,5 124,7 13,6 18,87 92,82 1,08 5,31 0,32 1,57 0,06 0,30 20,33 25/ ,6 83,7 18,1 29,50 95,62 1,06 3,44 0,21 0,68 0,08 0,26 30,85 2

19 25/ ,8 92,1 25,9 42,48 97,03 0,95 2,17 0,24 0,55 0,11 0,25 43,78 25/ ,0 92,8 30,4 45,13 97,79 0,65 1,41 0,24 0,52 0,13 0,28 46,15 26/ ,4 150,0 16,2 19,64 90,47 1,62 7,46 0,38 1,75 0,07 0,32 21,71 26/ ,4 103,8 18,0 23,84 94,23 1,11 4,39 0,27 1,07 0,08 0,32 25,30 26/ ,1 111,0 24,3 35,02 97,28 0,59 1,64 0,28 0,78 0,11 0,31 36,00 26/ ,4 86,4 25,1 40,42 98,30 0,37 0,9 0,22 0,54 0,11 0,27 41,12 13/ ,0 135,8 15,6 40,01 95,56 1,44 3,44 0,35 0,84 0,07 0,17 41,87 13/ ,6 100,0 13,0 40,51 97,76 0,61 1,47 0,26 0,63 0,06 0,14 41,44 13/ ,4 73,6 11,8 41,24 98,97 0,19 0,46 0,19 0,46 0,05 0,12 41,67 13/ ,8 78,0 29,6 49,17 98,81 0,26 0,52 0,20 0,40 0,13 0,26 49,76 1/ ,8 94,4 18,8 17,53 93,69 0,86 4,60 0,24 1,28 0,08 0,43 18,71 1/ ,8 95,2 41,2 23,22 95,16 0,76 3,11 0,24 0,98 0,18 0,74 24,40 1/ ,6 92,4 27,4 15,54 94,12 0,61 3,69 0,24 1,45 0,12 0,73 16,51 1/ ,4 95,0 20,6 15,18 94,23 0,60 3,72 0,24 1,49 0,09 0,56 16,11 12/ ,2 121,2 18,6 16,38 93,23 0,80 4,55 0,31 1,76 0,08 0,46 17,57 12/ ,4 91,6 16,8 19,97 94,02 0,97 4,57 0,23 1,08 0,07 0,33 21,24 12/ ,0 85,8 18,0 35,80 97,31 0,69 1,88 0,22 0,60 0,08 0,22 36,79 12/ ,0 97,6 17,8 56,32 98,67 0,43 0,75 0,25 0,44 0,08 0,14 57,08 4/ ,0 164,4 15,6 45,99 94,59 2,14 4,40 0,42 0,86 0,07 0,14 48,62 4/ ,4 138,8 46,0 37,36 96,39 0,84 2,17 0,36 0,93 0,20 0,52 38,76 4/ ,2 128,8 26,2 36,28 98,03 0,29 0,78 0,33 0,89 0,11 0,30 37,01 4/ ,6 131,0 21,4 54,40 99,09 0,07 0,13 0,34 0,62 0,09 0,16 54,90 6/ ,8 127,8 13,2 19,64 95,43 0,55 2,67 0,33 1,60 0,06 0,29 20,58 6/ ,2 89,8 15,4 21,98 97,52 0,26 1,15 0,23 1,02 0,07 0,31 22,54 6/ ,6 72,6 14,4 25,02 98,27 0,19 0,75 0,19 0,75 0,06 0,24 25,46 6/ ,0 87,4 14,8 33,66 99,18 0,00 0,00 0,22 0,65 0,06 0,18 33,94 11/ ,8 196,8 12,0 7,45 87,85 0,48 5,66 0,50 5,90 0,05 0,59 8,48 11/ ,0 72,4 13,2 7,09 96,59 0,00 0,00 0,19 2,59 0,06 0,82 7,34 11/ ,0 37,6 11,8 4,99 97,08 0,00 0,00 0,10 1,95 0,05 0,97 5,14 11/ ,0 27,0 11,0 4,26 97,26 0,00 0,00 0,07 1,60 0,05 1,14 4,38 14/ ,0 42,8 14,2 4,38 96,26 0,00 0,00 0,11 2,42 0,06 1,32 4,55 14/ ,0 47,4 15,8 8,06 97,70 0,00 0,00 0,12 1,45 0,07 0,85 8,25 14/ ,0 27,0 15,8 6,38 97,85 0,00 0,00 0,07 1,07 0,07 1,07 6,52 3

20 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás 14/ ,0 50,0 16,4 4,07 95,32 0,00 0,00 0,13 3,04 0,07 1,64 4,27 16/ ,6 112,4 14,6 35,15 96,30 1,00 2,74 0,29 0,79 0,06 0,16 36,50 16/ ,6 50,2 18,2 16,31 98,25 0,08 0,48 0,13 0,78 0,08 0,48 16,60 16/ ,0 49,2 28,4 15,76 98,44 0,00 0,00 0,13 0,81 0,12 0,75 16,01 16/ ,0 94,8 23,2 22,78 98,53 0,00 0,00 0,24 1,04 0,10 0,43 23,12 n.a.: nincs adat 4