TALAJ ÉS NÖVÉNYZET KÖRNYEZET-HATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A BÜKK KARSZTJÁNAK MINTATERÜLETÉN. Zseni Anikó 1. Összefoglalás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TALAJ ÉS NÖVÉNYZET KÖRNYEZET-HATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A BÜKK KARSZTJÁNAK MINTATERÜLETÉN. Zseni Anikó 1. Összefoglalás"

Átírás

1 TALAJ ÉS NÖVÉNYZET KÖRNYEZET-HATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A BÜKK KARSZTJÁNAK MINTATERÜLETÉN Zseni Anikó 1 Összefoglalás A tanulmány a Bükk-fennsík egy 8 km 2 -es mintaterületéről származó talajok vizsgálati eredményeit mutatja be. A különböző növényborítottságú területekről származó talajok állapotának felmérése a cél, mivel a karsztos területekről kevés talajvizsgálati adat áll rendelkezésre. A talajok kémhatása, szénsavas mész és szervesanyag-tartalma nem csupán mint alapvető talajkémiai paraméterek fontosak, hanem a talajok pufferkapacitásának meghatározójaként fontos szerepet töltenek be a tápanyag és nehézfém-háztartásban is. A vizsgálatok során meghatároztam a talajok növények által felvehető kalcium, magnézium, kálium-tartalmát, S-értékét, valamint a talajok összes nehézfém-tartalmát is. Elsődleges célom a talajok növények számára felvehető kalcium, magnézium és kálium-tartalmának bemutatása, az egyes ionok mélységgel való változásának, egymáshoz fűződő kapcsolatának vizsgálata, valamint a talaj kőzettel való átkeveredésének és a karsztos rendszer másik fontos tényezőjének, a növényzetnek az ionok mennyiségére és eloszlására gyakorolt hatásának kimutatása. A kutatás másik része a talajok nehézfém-tartalmának bemutatása, és annak elemzése, hogy a nehézfémek mobilitását miképpen befolyásolják a talaj adottságai a kémhatás, szénsavas mész és szervesanyag-tartalom tekintetében. Bevezetés Az utóbbi évtizedekben a karsztos területeken folyó kutatások a korábbi karsztgenetikai és karsztmorfológiai vizsgálatok felől a karsztnak mint ökológiai rendszernek a kutatása és a karsztot érő környezeti hatások kutatása irányába fordult. A karsztökológiai rendszer egy strukturális és funkcionális rendszer, amelynek abiotikus elemei az alapkőzet, talaj, klíma, mikroklíma, üregrendszerek, karsztvízrendszer és források, biotikus elemeit pedig a növényzet, az állatvilág, a talajlakó mikroszervezetek és az ember alkotja (BÁRÁNY-KEVEI 1998). Az egyes rendszerfaktorok nem állandóak: időben és térben is változnak, és a változás intenzitását a faktorok együttesen befolyásolják. Az egyes tényezők közötti kölcsönhatások, valamint a köztük lezajló anyag- és energiaáramlások tartják fent a rendszer fejlődését. Bármely tényező megváltozása több másik tényező megváltozását eredményezi. A mikroklíma-talaj-növényzet rendszer különösen jelentős szerepet játszik a karsztok ökológiai rendszerében (KEVEINÉ HOYK ZSENI 1999). A talaj és a növényzet fontos indikátorai a környezet hatására végbement változásoknak. A karsztok érzékeny, nyílt rendszerek, ezért a környezeti hatások változásai gyors változást okoznak bennük (BÁRÁNY-KEVEI 1995). Az évszázadok óta jelenlévő közvetlen és közvetett antropogén hatások feltárása azért szükséges, mert sok esetben a kedvezőtlen folyamatok 1 Zseni Anikó PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi Tanszék 6722 Szeged, Egyetem u. 2., 1

2 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás eredményeit csak hosszú idő múlva észleljük, amikor már nincs lehetőségünk a beavatkozások következményeinek korrekciójára. A talaj a rejtett nyílt karsztok esetében az egyik legjelentősebb ökológia faktor (BÁRÁNY - JAKUCS 1984), ezért a karsztos területeken kialakult talajok vizsgálata igen fontos. A talajon keresztül szivárgó víz befolyásolja a karsztkorrózió intenzitását, valamint a megfelelő talaj tartósan vagy legalább időszakosan semlegesítheti azokat a kedvezőtlen környezeti hatásokat, amelyek a karsztok 3 dimenziós érzékeny rendszerében hamar érvényre juthatnak (BÁRÁNY- KEVEI - MEZŐSI 1978, BÁRÁNY 1980, ZÁMBÓ 1986, BÁRÁNY-KEVEI 1992, 1995). A talajok pufferkapacitását a kémhatás, a szénsavas mész, agyag- és szervesanyag- tartalom, valamint az agyagásványok minősége határozza meg leginkább. A talaj kémhatásának csökkenése gyakran a legjobb indikátora a mészkövön kialakult talajok pufferkapacitás csökkenésének (GILLIESON 1988). A fenti paraméterek a nehézfémek mobilitása szempontjából is jelentősek. A megfelelő kémhatású, magas agyag- és szervesanyag-tartalmú talaj nagyobb mértékű nehézfém adszorpcióra képes, ezáltal csökkenti azok mobilitását. A talajoldatba kerülő nehézfémek a mészkövek gyakran igen sekély talajrétegén át könnyen elérhetik a repedezett alapkőzetet, majd a fontos ivóvízbázist jelentő karsztvizet. A karsztok rendszerében lejátszódó folyamatokon belül a talajok tápanyag-gazdálkodása, tápanyag-ellátottsága az egyik fontos indikátora a környezet hatására végbement talajösszetétel változásoknak. A légkörből, illetve az emberi tevékenység nyomán a karsztokra jutó tájidegen anyagok módosító hatása mellett a karsztokon gyakori talajerózió is a felszínhez közeli, tápanyagokban gazdagabb talajhorizont károsodását eredményezi. A mezőgazdasági művelésű területeken nagyon sok tápanyaggal kapcsolatos vizsgálatot végeznek. Azonban a karsztokon is szükséges a talajok továbbfejlődése, a területek későbbi hasznosítása szempontjából, hogy ismerjük az erdők, gyakran legeltetéssel hasznosított rétek talajainak tápanyag-gazdálkodását. Emellett természetesen a talaj tápanyagainak jelenléte vagy hiánya más talajalkotókra is hatással van. Mindez a hasznosítás mellett a karsztosodási folyamatok további irányának prognosztizálása érdekében is fontos. A fentiek indokolják a tápanyag-gazdálkodás folyamatainak megismerését. A tanulmányban a Bükk-fennsík egy 8 km 2 -es mintaterületéről származó talajoknak a vizsgálati eredményeit foglalom össze. A különböző növényborítottságú területekről származó talajok állapotának felmérése a cél, mivel a karsztos területekről kevés talajvizsgálati adat áll rendelkezésre. A talajok kémhatása, szénsavas mész és szervesanyag-tartalma nem csupán mint alapvető talajkémiai paraméterek fontosak, hanem a talajok pufferkapacitásának meghatározójaként fontos szerepet töltenek be a tápanyag és nehézfém-háztartásban is. A vizsgálatok során meghatározásra került a talajok növények által felvehető kalcium, magnézium, kálium-tartalma, S-értéke, valamint a talajok összes nehézfém-tartalma is. Vizsgálati módszerek A Bükk-fennsík 8 km 2 -es területéről gyűjtött talajok nagy része rendzina vagy rendzina-szerű talaj, néhány esetben barna erdőtalaj. A rendzina talajok kőzettartalma igen magas (40-60 %), sok esetben már a felszíntől. Mivel a tápanyagok zöme a talaj felső 40 cm-ében akkumulálódik, ezért 10 cm-enként 40 cm-es mélységig (illetve sekélyebb talajokban az alapkőzetig) történt a mintavételezés. A talajminták különböző ökológiai adottságú területekről származnak: bükkerdő, fenyőerdő, elegyes erdő és nyílt rétek talajait mintáztam meg. A bükkösök képezik ezen a 2

3 tengerszintfeletti magasságon a természetes növényzetet (a minták t.sz.f. magasságból származnak), a többi növénytípus esetében az eltérő adatok az emberi beavatkozás eredményei. Az összehasonlítás fontos adatokat szolgáltathat arra vonatkozóan is, hogy a jövőben milyen erdők telepítése lenne a fennsíkon kívánatos. A 26 mintavételi helyből 16-nál részletes növényfelvételezés (fajlista) is készült. A területen átlagosan 800 mm az éves csapadék. Az alapkőzetet mezozoós karbonátos kőzetek alkotják. A talajok kémhatását 1:2,5-ös szuszpenzióban (desztillált vízzel ill. 1 mol/dm 3 KCl oldattal) határoztam meg. Kiszámoltam a ph-értékeket is (= ph(h 2 O) - ph(kcl)). A ph a talajok savanyodási tendenciájáról ad információt: savanyú talajokban értéke általában 0,2-0,5, az ennél magasabb, 1 körüli értékek viszont a talajok savanyodási tendenciáját jelzik. A szénsavas mész tartalmat Scheibler-féle kalciméterrel határoztam meg. A talajok szervesanyag-tartalmát kénsavas közegben K 2 Cr 2 O 7 oldattal oxidáltam, majd spektofotométerrel mértem. A talajkolloidok felületén adszorbeált Ca 2+, Mg 2+ és K + és Na + ionokat 1 mol/dm 3 -es, ph=7,0-es ammóniumacetát oldattal szorítottam le, majd a Ca 2+ és Mg 2+ ionok mennyiségét atomabszorpciós spektrofotométerrel, a K + -ét és Na + -ét lángfotométerrel határoztam meg. A nehézfémvizsgálatokhoz az 5-10 és a cm-es (sekélyebb talajoknál a legalsó) talajrétegeket használtam fel. A nehézfémek mennyiségét királyvizes talajfeltárást követően atomabszorpciós spektrofotométerrel mértem meg. Az ionok egymás közötti kapcsolatrendszerének feltárása céljából mindegyik mélységi szintre és fő növényzeti típusra kiszámítottam a Ca 2+ -Mg 2+, Ca 2+ -K +, Mg 2+ -K + mennyiségeire vonatkozó korrelációs együtthatókat. Eredmények A mérések eredményeket az 1. és 2. táblázat tartalmazza (lásd az írás végén a szerk.). Az 1. táblázatban feltüntettem a növényborítást, valamint a talaj kőzetdarabokkal való átkeveredettségét is. Amennyiben nem a felszíntől átkeveredett a talaj, úgy a számok azt a talajmélységet jelzik, ahol megjelenik a kőzet. A talajok szénsavas mész tartalma döntően 1% alatti, sokszor 0%. Csupán két fenyőerdőbeli mintavételi helyen mértem jelentős karbonát-tartalmat (ahol valószínűsíthető a korábbi műtrágyázás), ott is az alsó talajrétegekben. A talajok döntően savanyú és gyengén savanyú kémhatásúak, az alacsony szénsavas mész tartalmaknak megfelelően. A magas, gyakran 1 körüli ph-értékek a talajok savanyodási tendenciájára hívják fel a figyelmet. A területen végzett korábbi vizsgálatok szintén kimutatták a talajok savanyodását (BÁRÁNY-KEVEI 1987). A kémhatás a mélységgel nő, sokszor igen jelentős mértékben. A kémhatások részletesebb elemzését korábbi munkáim tartalmazzák (ZSENI 1999, 2000 a, b). A talajok igen magas szervesanyag-tartalommal rendelkeznek, ami a rendzinák (különösen a fekete rendzinák) esetében nem meglepő. A nem rendzina típusú talajokban is magas értékek figyelhetőek meg. A különböző növényborítottságú területek talajainak szervesanyag-tartalma igen változatos. A réteket alacsonyabb értékek jellemzik, és az erdők alatti talajok közül általában a bükkösök rendelkeznek a legmagasabb értékekkel, ami a bükkösök vastag avartakarójának rendszeres pótlódásával magyarázható (ZSENI 2000 c). 3

4 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás Kalcium A talaj kémhatása, szénsavas mész és felvehető kalcium-tartalma összefüggésben áll a talaj kőzetdarabokkal való átkeveredésével: ez alapján a talajok két fő csoportra oszthatók. A kőzetdarabokkal átkevert talajok magasabb kémhatással, szénsavas mész és felvehető kalcium-tartalommal rendelkeznek, mint a kőzettel nem átkevertek. A nagyobb érték azokban a talajokban is megfigyelhető, amelyekben nem a felszínüktől, hanem csak cm-es mélységtől van jelen kőzet. Ez egyértelműen jelzi számunkra a kőzetdarabokból történő kalcium-utánpótlást. E talajok szénsavas mész tartalma nem túl magas, 1% körüli, csupán néhány esetben nagyobb (3-12 %). Az átkevert talajokban a felvehető Ca 2+ tartalom a mélységgel nő, kis számú esetben kb. azonos eloszlást mutat a vizsgált 40 cm-ben. A mélységgel való növekedés összhangban van a ph mélységgel történő növekedésével. A kémhatás jóval nagyobb mértékben nő a mélységgel, mint a kőzetdarabokkal át nem keveredett talajokban. A kőzettel át nem keveredett talajok savanyúbbak, és a ph növekedése jóval csekélyebb mértékű a mélységgel lefelé haladva, mint a kőzettel átkeveredett talajok esetében. Ezen talajok ph értéke magasabb, mint a közvetlen kőzethatású talajoké, és a mélységgel ez az érték általában növekszik. A kőzetdarabok hiánya indokolhatja, hogy ezekben a talajokban a kalciumtartalom mélységbeli csökkenése jellemző minden növénytípus esetében. Az egyes növényzeti típusokon belül a kalcium mennyisége igen változatos, a kőzetdarabokkal való átkeveredettség függvényében (1. ábra). 1. ábra. A talajok felvehető kalcium-tartalma, Bükk-fennsík Jelmagyarázat: B: bükkös, F: fenyves, BF: bükkelegyes fenyves, Cs: csemetekert, R: rét mg Ca2+/ 1kg talaj B 3. B 9. B 10. B 15. B 20. B 19. B 18. B 17. B 21. B 22. B 23. B 5. F 7. F 8. F 24. F 25. F 26. F 1. BF 12. BF 13. Cs 4. R 6. R 11. R 14. R 16. R 5-10 cm cm cm cm mintavételi helyek A kőzettel nem átkevert talajok felvehető kalcium-tartalma mg/kgσ a rétek esetében alacsonyabb (1000 mg/kg), az erdős vegetáció alatt magasabb értékek a jellemzőek ( mg/kg). A karbonátmentes talajokban mg/kg a kalcium összmennyisége (STEFANOVITS 1992), s ez a mért kicserélhető kalcium-tartalommal összhangban van (erősen 4

5 kötött kalcium ezekben a talajokban nagy mennyiségben minden bizonnyal nem fordul elő). A kőzethatású talajokról általában elmondható, hogy az erdők alatt magasabbak a mért értékek (6-16 ezer mg/kg), mint a rétek talajaiban (4-10 ezer mg/kg). Magnézium A talajok felvehető magnézium-tartalma egy mintavételi hely kivételével csökken a mélységgel, azaz a mélységbeli változás tendenciája a kőzettel nem átkeveredetett talajokban megegyezik, a kőzettel átkeveredettekben ellentétes a kalciuméval. A kémhatást tekintve a változás ellentétes tendenciájú. Egyes mintákban igen jelentős a felszíni talajréteg magnéziumtartalma az alsóbb rétegekéhez képest (sem a kémhatás, sem a szénsavas mész és kalciumtartalom nem utal ezekre a magas értékekre). A magnézium mennyisége mg/kg körüli. A réteket átlagosan alacsonyabb értékek jellemzik, mint az erdőket, különösen az alsóbb rétegekben (2. ábra). 2. ábra. A talajok felvehető magnézium-tartalma, Bükk-fennsík Jelmagyarázat: B: bükkös, F: fenyves, BF: bükkelegyes fenyves, Cs: csemetekert, R: rét mg Mg2+/ 1kg talaj cm cm cm cm B 3. B 9. B 10. B 15. B 20. B 19. B 18. B 17. B 21. B 22. B 23. B 5. F 7. F 8. F 24. F 25. F 26. F 1. BF 12. BF 13. Cs 4. R 6. R 11. R 14. R 16. R mintavételi helyek Kálium A felvehető kálium-tartalom tekintetében kisebbek az egyes növényzeti típusokon belüli és közötti eltérések a másik két ionhoz viszonyítva (3. ábra). Egyértelműen megállapítható, hogy a kálium mennyisége a mélységgel csökken, azaz ellentétesen változik a kémhatással. A kőzettel átkeveredett talajokban a mélységbeli változás tendenciája ellentétes, a nem átkeveredett talajokban megegyezik a kalciuméval. Az egyes növényzeti típusokon belül kirajzolódik a kőzettel való átkeveredés hatása a felvehető kálium-tartalomra: a nem átkevert talajok valamivel alacsonyabb értékekkel rendelkeznek, mint az azonos növényborítottságú, kőzetdarabokkal 5

6 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás átkevert talajok. A talajok mg/kg káliummal rendelkeznek az 5-10 cm-es talajrétegben, mélyebben mg/kg ez az érték. 3. ábra. A talajok felvehető kálium-tartalma, Bükk-fennsík Jelmagyarázat: B: bükkös, F: fenyves, BF: bükkelegyes fenyves, Cs: csemetekert, R: rét mg K+/ 1kg talaj cm cm cm cm B 3. B 9. B 10. B 15. B 20. B 19. B 18. B 17. B 21. B 22. B 23. B 5. F 7. F 8. F 24. F 25. F 26. F 1. BF 12. BF 13. Cs 4. R 6. R 11. R 14. R 16. R mintavételi helyek Az ionok közötti összefüggések Az ionok közötti összefüggéseket mind a négy vizsgált talajrétegben mind a 3 ionpárra vonatkozóan elvégeztem. A vizsgálat azt célozta meg, hogy van-e összefüggés az egyes ionok mennyisége között, azaz pl. a kalcium nagyobb mennyiségével párhuzamosan nagyobb magnézium és kálium mennyiség van-e a talajban. A korrelációs együtthatók igen változatos képet mutatnak. A szorosabb összefüggést sejtető esetek együtthatóit a 3. táblázat tartalmazza. Ca 2+ -Mg 2+ kapcsolat A korrelációs együtthatók egyedül a rétek talajai esetében mutatnak összefüggést a két ion mennyisége között (3. táblázat). Ez egyben azt is jelenti, hogy a kőzetdarabokkal átkeveredett talajoknak mind a kalcium, mind a magnézium-tartalma nagyobb, mint a nem átkeveredett talajoké. A többi növényzeti típus talajait tekintve kicsik a korrelációs együtthatók. Egyedül a bükkösök 5-10 cm-es talajrétegében adódott magas (0,7779) érték, azonban a mélyebb talajrétegekben már csak 0,4 körüliek a korrelációs együtthatók. Ca 2+ -K + kapcsolat A két ion közötti kapcsolatot tekintve mind a három fő növényzeti típus esetében kimutatható az összefüggés a cm-es talajrétegben (3. táblázat). A korrelációs együtthatók 6

7 igazolják a korábban tett megállapítást, mely szerint a kőzetdarabokkal nem átkevert talajok valamivel alacsonyabb értékekkel rendelkeznek a kálium mennyiségét tekintve is, mint az azonos növényborítottságú, kőzetdarabokkal átkevert talajok. Mg 2+ -K + kapcsolat 3. táblázat. Korrelációs együtthatók BÜKK, ionpárok korrelációs együttható Ca 2+ -Mg cm cm cm cm Bükkös 0,7307 0,4482 0,4987 0,4253 Fenyves -0,0433-0,0434 0,0462 0,0596 Rét 0,9330 0,9689 0,9479 0,8042 Összesen 0,7133 0,3872 0,4066 0,2806 Ca 2+ -K cm cm cm cm Bükkös 0,6635 0,5064 0,7993 0,8223 Fenyves 0,5693 0,8994 0,7929 0,8814 Rét 0,2807 0,8868 0,9624 0,9429 Összesen 0,5997 0,6382 0,7883 0,7985 Mg 2+ -K cm cm cm cm Bükkös 0,9085 0,5089 0,5564 0,3876 Fenyves 0,5431 0,1657 0,3770 0,1736 Rét 0,4833 0,9447 0,9506 0,7308 Összesen 0,798 0,489 0,5505 0,2852 A talajok közül egyedül a réteknél jelentkezik összefüggés a két ion mennyisége között, ami nem meglepő, mivel az előzőekben tárgyalt két másik ionpár tekintetében is magasak a korrelációs együtthatók értékei (3. táblázat). Ahogyan a Ca 2+ -K + kapcsolat esetében, itt is csak a 10 cm-es mélységtől válik valóban szorossá az összefüggés. A bükkösök és fenyvesek talajaiban 0,2-0,5 körüliek az értékek, egyedül a bükkerdők 5-10 cm-es talajrétegében jelentkezik összefüggés (r=0,9084), hasonlóan a Ca 2+ -Mg 2+ esetéhez. Az S-értékek vizsgálata Az S-értékek (S-érték: a kicserélhető kationok összege, azaz a kicserélőoldat hatására az oldatba kerülő Ca 2+ -, Mg 2+ -, K + - és Na + -ionok összegét jelenti me/100g-ban kifejezve) 4-82 me/100g között mozognak az egyes mintavételi helyek talajaiban (2. táblázat). Az érték a nagyságát és mélységbeli eloszlását tekintve is a kalcium-tartalommal mutat szoros összefüggést, ami értelemszerűen adódik abból, hogy a 4 ion közül a kalcium átlag 96,5 %-kal részesedik az S- értékéből. Kiszámoltam az egyes ionok S%-ait (azaz azt, hogy a me/100g-ban kifejezett ionmennyiségek hány %-át teszik ki az S-értéknek). Az S%-ok növényzeti típusok szerinti átlagait a 4. táblázat tartalmazza. A Ca % felett részesedik az S-értékből, az egyes növényzeti típusok talajainak átlag S%-a nem különbözik jelentősen (95-96 %). A Mg 2+ -ionok az S-érték átlag 2 %-át foglalják el, azonban az érték az erdők és rétek talajaiban különbözik: az erdők talajaiban átlagosan 2-3-szor nagyobb arányban van jelen a magnézium, mint a rétek talajaiban. A K + átlag 1 %-kal részesedik az S-értékéből. A rétek talajaiban az átlagérték 7

8 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás magasabb (1,54 S%), mint az erdők alatti talajokban (0,9-1,1 S%). A nátrium található a legkisebb arányban, átlagosan 0,38 S%. A káliumhoz hasonlóan ebben az esetben is megfigyelhető az, hogy rétek talajaiban valamivel nagyobb arányt képviselnek, mint az erdők talajaiban. A Ca 2+ ion S%-a a mélységgel lefelé haladva nő a talajokban. A Mg 2+ és K + ionok S%-a a mélységgel csökkenést mutat, míg a Na+ S%-ára viszonylag egyenletes eloszlás jellemző a vizsgált mélységekig (2. táblázat). A Ca 2+ ion S%-a a mélységgel lefelé haladva nő a talajokban. A Mg 2+ és K + ionok S%-a a mélységgel csökkenést mutat, míg a Na + S%-ára viszonylag egyenletes eloszlás jellemző a vizsgált mélységekig, helyenként előfordul kisebb növekedés és csökkenés is (2. táblázat). A nehézfémek vizsgálata 4. táblázat. Az egyes ionok átlagos S%-a BÜKK Ca 2+ Mg 2+ K + Na + növényzet S % átlaga bükkös 96,73 2,11 0,86 0,30 fenyves 96,29 2,47 0,91 0,33 csem.kert 97,77 1,47 0,58 0,17 bükkel. fenyő 95,05 3,36 1,14 0,45 rét 96,80 1,05 1,54 0,62 összes 96,55 2,06 1,02 0,38 A mészkövek nehézfém-tartalma nem túl magas. MERIAN (1984) vizsgálatai szerint a mészkövek az alábbi átlagos koncentrációban tartalmazzák a különböző nehézfémeket: Cu: 4, Co: 2, Cd: 0,165, Ni: 15, Pb: 5, Zn: 23, Mn: 700 ppm. KABATA-PENDIAS és PENDIAS (1984) a következő értékeket közli: Cu: 2-10, Co: 0,1-30, Cd: 0,035, Ni: 7-20, Pb: 3-10 ppm. BRÜMMER et al. (1991) a következő mobilitási sorrendet állította fel a kémhatások viszonylatában: Cd: phτ6-6.5, Mn, Ni, Zn, Co phτ5.5, Al, Cu phτ4.5, Pb phτ4 esetében válik mobilabbá. Ebből is kitűnik, hogy az alacsonyabb kémhatás elősegíti a nehézfémek mobilitását, azaz talajoldatba kerülését. A minták nehézfém-tartalma az 1. táblázatban található, amelyben a nehézfémekre vonatkozó talajbeli háttér és szennyezettségi határértékek is szerepelnek (MAGYAR KÖZLÖNY 10/2000.). A szennyezettségi határértékeknél magasabb értékeket a könnyebb tájékozódás végett vastagított számok jelzik. A nehézfém-tartalmakról általában elmondható, hogy azok a Cd és Zn kivételével nem mutatnak antropogén szennyeződést a vizsgált területeken. Ez utóbbi ionok esetében sem találkozunk jelentős határérték-túllépésekkel. A cink-tartalom tekintetében nincsenek gondok a vizsgált területek talajaiban. A koncentrációk időnként a háttérkoncentrációnál is alacsonyabbak, azonban egy esetben sem lépik túl a szennyezettségi határértékeket. Az ólom-tartalom jóval a határérték alatt marad minden mintában, kivétel két bükkerdei felső talajminta. Hasonlóképpen nincs gond a króm tekintetében sem: csupán két mintavételi helyen (mindkettő bükkerdőben van, és ugyanazon lejtő mentén helyezkedik el) figyelhető meg kis mértékű határérték-túllépés. A többi mintavételi helyen sokszor a háttérkoncentráció alatt vagy közvetlen közelében marad a Cr-tartalom. A kobalt mennyisége szinte minden esetben a háttérkoncentráció értéke alatt marad, szennyezettségi határérték-túllépéssel nem találkozunk. 8

9 A kadmium-tartalom sok esetben magasabb a megengedettnél, a háttérértékeket pedig szinte minden esetben meghaladja. Ha megvizsgáljuk a szennyezettnek tekinthető talajokban a kémhatást is, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy főként a felső, alacsonyabb kémhatású (phτ6.5) talajrétegekben lehet gond a Cd megfelelő fixációja. De nem lehetünk biztosak abban, hogy az alsóbb, magasabb kémhatású talajrétegekben a határértéket 1,5-3-szor meghaladó Cdtartalmak megkötésére képes a talaj. A magas szervesanyag-tartalom erősíti a talajok pufferkapacitását, viszont a szénsavas mész csak kevés esetben játszik jelentős szerepet a kadmium immobilizálásában. A nikkel mennyisége csupán 3 mintavételi helyen kisebb a szennyezettségi határértéknél. A túllépések sok esetben nem jelentősek, viszont előfordul a határértéket közel kétszeresen meghaladó mennyiség is (a legmagasabb érték 76,7 ppm). Mivel a Ni 5,5-nél alacsonyabb ph-nál válik mobilabbá, ezért a talaj megfelelőbb tulajdonságokkal rendelkezik az immobilizáció szempontjából, mint a Cd esetében. A szennyezettnek tekinthető minták közül 11-ben phτ5.5, és ezek a savanyú kémhatások egy kivételével a felszíni rétegekben jelentkeznek (mint említettem, a kémhatás a talajokban a mélységgel nő). Akárcsak a Cd-nál, a Ni tekintetében is megállapítható, hogy a szervesanyag-tartalom kedvezően hat a talajok nehézfém-megkötő képességére, míg a szénsavas mész csak kevés mintában erősíti ezt a képességet. Megvizsgáltam a nehézfémek mélységbeli eloszlását is: a felszíni talajrétegben mért nehézfémtartalmat elosztottam az alsó (általában cm-es) talajréteg nehézfémtartalmával. A hányadosokat az 5.táblázat tartalmazza (bold betűtípussal jelöltem az 1-nél nagyobb értékeket, azaz ahol a felszíni feldúsulás jellemző). A Zn, Cd és Pb a felsőbb talajrétegekben dúsul elsősorban, míg a Ni, Co és Cr döntően az alsóbb talajrétegekben fordul elő nagyobb mennyiségben. A felszínközeli feldúsulásból antropogén hatásokra következtethetünk. A cinktartalmak döntően a felszíni talajrétegben magasabbak. A hányados maximális értéke 1,63, de az ennél kisebb értékek a jellemzőek. Az egyes növényzeti típusok szerint nincs jelentős különbség. A Cd-tartalom 16 mintában a 26-ból a felső talajrétegben nagyobb. Nincs elhatárolható különbség aszerint, hogy a talajban a szennyezettségi határértéket meghaladja-e a Cd-tartalom vagy nem: 1-nél nagyobb és kisebb hányados egyaránt előfordul a megengedettnél több Cd-ot tartalmazó mintákban. A fenyvesek és a rétek talajaiban döntően a felszíni feldúsulás jellemző, a bükkelegyes fenyvesekben és a csemetekertben az alsóbb talajrétegben mértem magasabb értékeket, míg a bükkösök talajában mindkét típus képviselteti magát, az 1-nél nagyobb hányadosok valamivel magasabb arányban. Az ólom-tartalom a felső talajrétegben dúsul szinte minden esetben (magas, 1,2-1,6 körüli hányadosok figyelhetőek meg). A két megengedettnél magasabb Pb-tartalmú talajmintában találkozunk a legnagyobb hányadosokkal. A szinte minden talajban a szennyezettségi határértéket meghaladó nikkel az alsóbb talajrétegekben található nagyobb mennyiségben, a hányados 0,7-0,9 körüli. A határérték alatti 3 talajminta nem tűnik ki a többi közül a hányadosok értékeit tekintve. A Co szelvénybeli eloszlása nem mutat különösen nagy differenciálódást, 0,9 körüliek a hányadosok. 9 mintában az érték 1- nél nagyobb, de csak kettőben jelentősebb mértékű a felszíni feldúsulás (1,30 ill. 1,32: mind a kettő fenyves talajában). A Cr 9 eset kivételével az alsóbb talajszintekben található nagyobb mennyiségben, de ezek közül néhányban a hányados értéke csupán nagyon kicsivel haladja meg az 1-t. Egy különösen magas értékkel találkozunk, a 26. mintavételi helyen (fenyves), ahol a cm-es réteg igen alacsonynak mért króm-tartalma okozza ezt. A bükkösök, elegyes bükkösök és a csemetekert talajaiban az alsóbb szinteken található nagyobb mennyiségben a króm, míg a 9

10 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás fenyőerdők talajaiban a felszíni réteg magasabb Cr-tartalma a jellemző. A réteknél határozott tendencia nem állapítható meg. 5. táblázat. A felső és alsó talajréteg nehézfémtartalmainak hányadosa BÜKK Zn Cd Pb Ni Co Cr Mn m. hely felső/alsó 2. (bükk) 1,02 1,61 1,57 0,67 0,98 0,86 1,29 3. (bükk) 1,63 1,59 2,08 0,70 0,61 0,86 0,86 9. (bükk) 0,81 0,77 0,93 0,71 0,96 0,72 1, (bükk) 1,03 0,96 1,13 0,91 1,01 0,72 1, (bükk) 0,99 1,03 1,20 0,90 1,01 0,87 1, (bükk) 1,17 0,92 1,73 0,90 0,80 0,78 0, (bükk) 0,99 0,67 1,58 0,84 1,01 0,80 0, (bükk) 1,21 1,13 1,38 0,99 0,98 0,91 1, (bükk) 1,34 1,92 2,08 0,89 0,99 1,10 1, (bükk) 1,10 0,94 1,47 0,84 0,83 0,71 0, (bükk) 1,02 1,06 1,56 0,74 0,89 0,86 0, (bükk) 1,07 1,15 1,25 0,80 1,04 0,91 1,05 5. (fenyő) 1,28 1,15 1,67 1,08 1,30 1,77 1,49 7. (fenyő) 1,08 1,36 0,79 0,79 0,95 1,01 0,75 8. (fenyő) 1,09 1,08 1,18 1,00 1,17 1,16 1, (fenyő) 1,18 1,08 1,61 0,82 0,61 1,25 0, (fenyő) 1,11 0,61 1,55 0,83 0,97 0,74 1, (fenyő 1,22 1,06 1,72 0,84 1,32 33,27 1, (cskert) 1,09 0,97 1,36 0,89 0,96 0,93 0,93 1. (bf) 1,15 0,81 1,42 0,79 1,06 0,97 0, (bf) 0,82 0,50 0,99 0,53 0,63 0,54 0,42 4. (rét) 1,01 0,83 1,32 0,76 0,84 0,75 0,91 6. (rét) 0,93 1,10 1,05 0,71 0,91 0,74 0, (rét) 1,26 4,53 1,72 0,97 0,96 1,07 1, (rét) 1,21 2,07 1,16 0,92 1,04 1,00 1, (rét) 1,37 2,74 1,07 0,93 0,92 1,65 2,53 1. (bf) 1,15 0,81 1,42 0,79 1,06 0,97 0, (bf) 0,82 0,50 0,99 0,53 0,63 0,54 0,42 Összegzés Munkámban Bükk-fennsíki karsztos mintaterület talajait vizsgáltam. A tanulmányban az elsődleges célom a talajok növények számára felvehető kalcium, magnézium és káliumtartalmának bemutatása, az egyes ionok mélységgel való változásának, egymáshoz fűződő kapcsolatának vizsgálata volt, ugyanakkor vizsgáltam a talaj kőzettel való átkeveredésének és a 10

11 karsztos rendszer másik fontos tényezőjének, a növényzetnek az ionok mennyiségére és eloszlására gyakorolt hatását. A kutatás másik tárgya a talajok nehézfém-tartalmának bemutatása, és annak elemzése, hogy a nehézfémek mobilitását miképpen befolyásolják a talaj tulajdonságai a kémhatás, szénsavas mész és szervesanyag-tartalom tekintetében. A vizsgálati eredményekből a következő megállapítások adódnak: 8 Összefüggés van a talajok kőzettel való átkeveredése és a talajok felvehető kalcium-tartalma között: az átkevert talajok nagyobb kalcium-tartalommal rendelkeznek, mint a kőzetdarabokkal nem átkevertek. Ez azt is jelenti, hogy a felvehető kalcium-tartalom a talajok kémhatásával is kapcsolatban áll: a savanyúbb talajok kevesebb kalciumot tartalmaznak. 8 A talajok felvehető magnézium és kálium-tartalma tekintetében ez a kőzethatás nem mutatható ki minden esetben. 8 A kalcium-tartalom mélységbeli változása a kőzettel való átkeveredéssel mutat összefüggést: az átkevert talajokban a kalcium-tartalom nő a mélységgel, míg a nem átkevert talajokban csökkenő kalcium mennyiség figyelhető meg A felvehető magnézium mennyisége a talajokban a mélységgel csökken. A felvehető kálium mennyisége a mélységgel csökken, azaz a magnéziumhoz hasonlóan a kémhatással ellentétesen változik. A kálium-tartalom tekintetében kisebbek az egyes növényzeti típusokon belüli és közötti eltérések a másik két ionhoz viszonyítva. A Ca 2+ -Mg 2+ egymáshoz viszonyított mennyisége a legtöbb esetben nem mutat összefüggést, a rétek talajait kivéve, ahol egyenes arányosság adódott a két ion mennyisége között. A Ca 2+ és K + egymáshoz viszonyított mennyisége jó összefüggést mutat a minták talajaiban: a nagyobb kalcium-tartalommal nagyobb kálium-tartalom jár együtt. A Mg 2+ -K + viszonya csupán a rétek talajaiban mutat összefüggést a korrelációs együtthatók értékeit tekintve. Az erdők alatti talajokban a két ion mennyisége nincs közvetlen összefüggésben egymással. 8 A talajok S-értékéből a Ca 2+ részesedik a legnagyobb arányban, átlag 96,5 %-kal. A Mg 2+ 2 %, a K + 1 %, a Na + 0,4 %-át jelenti átlagosan az S-értékének. Az egyes növényzeti típusok szerint a kalcium esetében nincs jelentős eltérés az S%-okat tekintve, de a másik három ionnál elkülönülnek a rétek és az erdők talajainak értékei: A Mg 2+ S%-a 2-3-szor kisebb, a K + és Na + S%-a átlag 2-szer nagyobb a rétek talajaiban, mint az erdőkében A talajok nehézfém-terhelése nem jelentős a Zn, Pb, Co és Cr-tartalom tekintetében: a szennyezettségi határértékeket nem haladják meg, csupán az ólom esetében, két mintavételi helyen. A Cd és Ni-tartalmak viszont a minták többségében határérték felettiek. Ez utóbbi ionok esetében sem találkozunk azonban jelentős határérték-túllépésekkel. A magas szervesanyag-tartalom erősíti a talajok pufferkapacitását, viszont a szénsavas mész csak kevés esetben játszik jelentős szerepet a nehézfémek immobilizálásában. Főként a felső, alacsonyabb kémhatású (phτ6.5) talajrétegekben lehet gond a Cd megfelelő fixációja. Mivel a Ni 5,5-nél alacsonyabb ph-nál válik mobilabbá, ezért a talaj megfelelőbb kémhatással rendelkezik az immobilizáció szempontjából, mint a Cd esetében. A Zn, Cd és Pb a felsőbb talajrétegekben dúsul elsősorban, míg a Ni, Co, Cu és Cr döntően az alsóbb talajrétegekben fordul elő nagyobb mennyiségben (a Co nem mutat túl jelentős eltérést a szelvénybeli eloszlásban). 11

12 Irodalom A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelete. - Magyar Közlöny 2000/53. szám, pp Bárány I. (1980): Some data about the physical and chemical properties of the soil of karst dolines. - Acta Geographica Tomus XX. Szeged, pp Bárány I. Mezősi G. (1978): Adatok a karsztos dolinák talajökológiai viszonyaihoz. - Földrajzi Értesítő, XXVII. évf., 1. füzet pp Bárány, I. - Jakucs, L. (1984): Szempontok a karsztok felszínformáinak rendszerezéséhez, különös tekintettel a dolinák típusaira. - Földrajzi Értesítő XXXIII. évf. 3. füzet, pp Bárány-Kevei I. (1987): Tendencies to change in the compositions of the karstic soil and the vegetation in the dolines in the Hungarian Bükk Mountain. - Endins, n. 13. Ciutat de Mallorca, pp Bárány-Kevei I. (1992): Karst soil as indicators of karst development in Hungarian karst. - Zeitschrift für Geomorphologie N.F., Supplement, 85, pp Bárány-Kevei, I. (1995): Factors of the environmental system of karst. - Acta Geographica Szegediensis. Tom. XXXIV. Spec. Issue pp Bárány-Kevei I. (1998): The geo-ecology of three Hungarian karsts. - Cave and Karst Science Vol. 25, No. 3, pp Brümmer G.W. - Hornburg V. - Hiller D. A. (1991): Schwermetallbelastung von Böden. - Mitteilungen Dt. Bodenkundl. Gesellschaft 63, pp Gillieson D. (1988): Limestone soils in the New Guinea Highlands, a review. - Proceedings of the International Geographical Union Study Group, Man s Impact on Karst, Resource Management in Limestone Landscapes: International Pespectives. Sydney, Ed. D. Gillieson - D. I. Smith, pp Kabata-Pendias A. - Pendias H. (1984).: Trace elements in soil and plants. - CRC Press, Boca Raton, 315p. Keveiné Bárány I. - Hoyk E. - Zseni A. (1999): Karsztökológiai egyensúlymegbomlások néhány hazai karsztterületen. - Karsztfejlődés III. BDF Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely, pp Merian E. (ed), (1984): Metalle in der Umwelt. - Verlag Chemie GmbH (Weinheim, Florida, Basel), 722 p. Stefanovits P. (1992): Talajtan. - Mezőgazda Kiadó, 380 p. Zámbó L. (1986): A talajhatás jelentősége a karszt korróziós fejlődésében. -Manuscript Zseni A. (1999): Research on the soils of karst areas in Hungary (example from Bükk Mountain). - Acta Carsologica, 28/2, 12, Ljubljana, pp Zseni A. (2000 a): A talaj kémhatása és a növényzet kapcsolata néhány hazai karsztterületen. In print Zseni A. (2000 b): Research of the soil reaction and carbonate content in karst areas of Hungary (Bükk Plateau, Aggtelek Karst). In print Zseni A. (2000 c): Comparative analysis of some soil characteristics on Bükk and Aggtelek Karst (Hungary) with special regards to organic material. In print 1

13 1. táblázat: A talajok kémhatása, szénsavas mész, szervesanyag és nehézfém-tartalma BÜKK növény- mészkő- ph(h2o) ph(kcl) DpH karb. szerves- Zn Cd Pb Ni Co Cr Mn Minta zet darabok tart. % anyag % ppm ppm ppm ppm ppm ppm ppm 2/5-10 bükk igen 4,60 3,72 0,88 0,0 16,2 86,2 1,35 45,2 31,1 7,9 19,5 1413,0 2/ ,04 3,88 1,16 0,0 14,9 2/ ,05 3,81 1,24 0,0 16,3 2/ ,55 4,20 1,35 0,0 6,7 84,9 0,84 28,8 46,1 8,1 22,6 1096,0 3/5-10 bükk igen 5,33 4,92 0,41 0,2 igen nagy 174,6 2,33 134,4 33,5 5,6 33,9 847,8 3/ ,65 6,10 0,55 0,5 igen nagy 3/ ,96 6,50 0,46 0,6 igen nagy 3/ ,06 6,57 0,49 0,7 igen nagy 107,0 1,47 64,6 48,0 9,2 39,5 986,5 9/5-10 bükk igen 5,67 4,96 0,71 0,0 37,5 93,0 1,53 48,4 52,0 11,2 29,9 641,5 9/ cm 6,13 5,45 0,68 0,0 29,9 9/ ,90 6,29 0,61 0,2 34,3 9/ ,30 6,61 0,69 0,6 18,0 115,5 2,00 51,8 73,7 11,7 41,2 621,3 10/5-10 bükk igen 5,40 3,63 1,77 0,0 34,9 113,5 2,71 39,3 60,7 10,3 30,1 598,8 10/ ,96 5,02 0,94 0,0 32,0 10/ ,90 6,28 0,62 0,3 20,3 10/ ,54 6,79 0,75 1,0 15,6 110,4 2,82 35,0 66,6 10,2 41,5 584,8 15/5-10 bükk igen 5,64 4,97 0,67 0,0 76,4 106,9 2,59 71,2 52,6 13,6 37,2 1179,0 15/ ,78 6,18 0,60 0,3 66,5 15/ ,15 6,60 0,55 1,1 32,5 108,2 2,52 59,2 58,7 13,5 42,6 1064,0 20/5-10 bükk igen 6,48 5,93 0,55 0,18 igen nagy 186,9 3,75 113,3 41,8 7,5 30,6 689,4 20/ ,89 6,39 0,50 0,35 75,2 20/ ,90 6,45 0,45 0,43 56,2 159,5 4,09 65,3 46,4 9,4 39,1 865,1 19/5-10 bükk igen 5,29 4,20 1, ,6 110,8 1,91 53,2 51,1 13,3 71,7 490,3 19/ cm 6,89 6,31 0,58 0,26 25,9 19/ ,27 6,69 0,58 0,73 20,7 19/ ,33 6,75 0,58 3,54 16,1 111,8 2,87 33,6 61,1 13,2 89,6 646,5 18/5-10 bükk igen 6,39 5,73 0,66 0,13 36,5 127,7 3,75 60,6 58,3 12,8 83,2 1267,0 18/ cm 7,25 6,66 0,59 0,6 28,6 18/ ,26 6,73 0,53 2,45 36,8 105,5 3,32 43,9 59,1 13,1 91,2 1088,0 1

14 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás 17/5-10 bükk nem 5,53 4,61 0, ,7 102,8 1,59 52,8 43,5 12,7 53,5 672,5 17/ ,24 4,16 1, ,6 17/ ,09 3,85 1,24 0,08 17,0 17/ ,44 4,06 1,38 0,04 18,1 76,6 0,83 25,4 49,0 12,8 48,6 529,8 21/5-10 bükk igen 6,53 6,01 0,52 0,18 81,5 172,3 3,50 83,3 55,3 13,3 36,5 982,3 21/ cm 6,80 6,31 0,49 0,27 52,6 21/ ,17 6,59 0,58 0,58 42,3 21/ ,32 6,60 0,72 0,81 45,8 156,6 3,74 56,8 66,0 15,9 51,2 1102,0 22/5-10 bükk igen 5,38 4,48 0,90 0,04 35,0 95,3 0,69 50,5 46,4 13,7 50,6 468,7 22/ cm 6,20 5,23 0,97 0,09 18,1 22/ ,01 6,31 0,70 0,2 19,6 22/ ,17 6,25 0,92 0,17 16,7 93,7 0,65 32,3 62,7 15,4 59,1 537,9 23/5-10 bükk igen 6,47 5,74 0,73 0,16 25,9 114,3 1,00 51,0 53,9 15,3 38,2 760,5 23/ cm 6,40 5,57 0,83 0,09 19,7 23/ ,17 6,51 0,66 0,54 23,1 23/ ,39 6,62 0,77 1,07 18,7 106,6 0,87 40,8 67,7 14,8 42,2 725,1 5/5-10 fenyő igen 7,29 6,85 0,44 2,2 25,6 102,4 1,80 48,9 76,7 11,0 46,1 961,9 5/ cm 7,52 7,07 0,45 5,4 28,4 5/ ,59 7,11 0,48 10,7 21,7 5/ ,77 7,22 0,55 13,1 14,5 80,2 1,56 29,3 71,3 8,4 26,1 646,8 7/5-10 fenyő nem 5,16 4,43 0,73 0,0 39,6 79,9 1,10 27,6 42,2 7,2 28,3 651,1 7/ ,83 5,22 0,61 0,0 31,3 7/ ,20 5,60 0,60 0,0 22,6 7/ ,44 5,93 0,51 0,0 11,8 73,8 0,81 34,7 53,6 7,6 28,0 869,6 8/10-20 fenyő nem 5,40 4,50 0,90 0,0 17,5 63,2 0,67 23,5 39,7 6,1 23,6 468,6 8/ ,57 4,66 0,91 0,0 15,6 8/ ,05 5,24 0,81 0,0 21,3 58,2 0,62 19,9 39,6 5,3 20,4 393,7 8/ ,05 5,07 0,98 0,0 8,0 24/5-10 fenyő igen 4,50 3,36 1, ,5 120,1 0,56 57,2 40,6 8,1 30,3 153,1 24/ cm 5,60 4,36 1,24 0,08 28,1 24/ ,70 4,44 1,26 0,08 23,9 24/ ,67 5,81 0,86 0,12 19,2 102,0 0,52 35,6 49,3 13,2 24,3 418,9 25/5-10 fenyő igen 5,36 4,08 1,28 0,11 39,8 97,2 0,62 49,9 48,3 12,0 29,4 370,0 2

15 25/ cm 6,50 5,78 0,72 0,33 25,7 25/ ,09 6,36 0,73 0,7 28,9 25/ ,33 6,65 0,68 2,57 21,0 87,2 1,02 32,1 58,4 12,4 39,4 369,8 26/5-10 fenyő igen 5,49 4,62 0,87 0,13 66,4 90,9 0,94 46,5 48,0 12,8 25,0 468,6 26/ cm 6,42 5,71 0,71 0,16 46,4 26/ ,04 6,48 0,56 0,66 31,6 26/ ,37 6,75 0,62 10,66 15,4 74,3 0,89 27,1 57,0 9,7 0,8 398,1 13/5-10 csem. igen 6,08 5,43 0,65 0,0 55,4 119,9 1,77 82,4 55,7 14,1 33,1 1213,0 13/10-20 kert 6,33 5,82 0,51 0,0 49,5 13/ ,82 6,28 0,54 0,0 39,6 13/ ,00 6,46 0,54 0,1 24,1 110,4 1,83 60,6 62,4 14,7 35,7 1309,0 1/5-10 bükkel. igen 4,71 3,89 0,82 0,0 39,1 111,2 1,09 47,8 27,9 11,3 23,4 793,5 1/10-20 fenyő 4,57 3,58 0,99 0,0 22,6 1/ ,60 3,61 0,99 0,0 16,0 1/ ,96 5,31 0,65 0,1 10,1 96,4 1,35 33,8 35,5 10,7 24,2 880,8 12/5-10 bükkel. igen 3,50 2,62 0,88 0,0 88,6 84,2 0,57 47,3 35,3 7,5 22,8 230,6 12/10-20 fenyő 25 cm 4,45 3,20 1,25 0,0 56,6 12/ ,48 5,73 0,75 0,3 42,1 12/ ,13 6,57 0,56 2,6 31,3 103,1 1,14 47,7 66,6 11,9 42,0 549,0 4/5-10 rét igen 6,34 5,86 0,48 0,1 34,9 108,5 1,57 53,2 50,2 10,5 34,8 1196,0 4/ cm 6,30 5,81 0,49 0,0 37,1 4/ ,67 6,07 0,60 0,0 28,6 4/ ,42 6,84 0,58 1,2 15,0 107,3 1,89 40,4 66,3 12,5 46,4 1320,0 6/5-10 rét igen 5,80 5,16 0,64 0,0 19,6 79,7 0,77 37,4 47,3 7,9 28,2 873,7 6/ cm 6,10 5,46 0,64 0,0 19,5 6/ ,64 6,17 0,47 0,1 14,3 6/ ,32 6,71 0,61 0,4 12,2 85,6 0,70 35,5 66,2 8,7 38,0 892,0 11/5-10 rét nem 4,83 3,65 1,18 0,0 55,4 63,1 0,68 34,3 32,0 7,4 16,5 457,1 11/ ,90 3,63 1,27 0,0 37,9 11/ ,04 3,60 1,44 0,0 46,4 11/ ,10 3,62 1,48 0,0 12,0 49,9 0,15 20,0 33,1 7,6 15,4 434,8 14/5-10 rét nem 5,45 4,16 1,29 0,0 29,5 62,3 0,31 36,7 46,7 8,0 15,9 465,8 14/ ,55 4,30 1,25 0,0 22,4 3

16 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás 14/ ,55 3,82 1,73 0,0 20,6 14/ ,07 3,48 1,59 0,0 13,6 51,7 0,15 31,6 50,9 7,7 16,0 438,8 16/5-10 rét nem 5,41 4,41 1,00 0,0 38,2 110,3 2,44 49,9 51,2 16,4 29,4 924,8 16/ ,86 4,73 1,13 0,0 31,7 16/ ,00 4,78 1,22 0,0 17,0 16/ ,88 4,46 1,42 0,0 7,9 80,8 0,89 46,5 55,3 17,9 17,8 364,9 nehézfém háttér koncentrció 100 0, nehézfém szennyezettségi határérték

17 2. táblázat: A talajok felvehető kalcium, magnézium, kálium, nátrium-tartalma és S-értéke BÜKK Ca 2+ Mg 2+ K + Na + Ca 2+ Mg 2+ K + Na + S-érték minta mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg me/100 g S % me/100 g S % me/100 g S % me/100g S % me/100g 2/ ,4 115,2 16,4 10,05 92,80 0,41 3,79 0,30 2,77 0,07 0,65 10,83 2/ ,4 140,4 13,8 8,86 92,58 0,29 3,03 0,36 3,76 0,06 0,63 9,57 2/ ,2 80,8 20,2 8,11 93,54 0,26 3,00 0,21 2,42 0,09 1,04 8,67 2/ ,6 73,8 15,4 10,41 95,50 0,23 2,11 0,19 1,74 0,07 0,64 10,90 3/ ,6 186,2 19,8 79,10 96,84 2,01 2,46 0,48 0,59 0,09 0,11 81,68 3/ ,0 122,8 12,2 73,50 98,12 1,05 1,40 0,31 0,41 0,05 0,07 74,91 3/ ,4 143,2 17,6 77,90 98,32 0,88 1,11 0,37 0,47 0,08 0,10 79,23 3/ ,2 111,0 18,4 70,40 98,35 0,82 1,15 0,28 0,39 0,08 0,11 71,58 9/ ,0 92,4 21,6 30,08 96,60 0,73 2,34 0,24 0,77 0,09 0,29 31,14 9/ ,0 106,4 18,0 48,76 99,29 0,00 0,00 0,27 0,55 0,08 0,16 49,11 9/ ,6 76,8 15,0 37,78 98,82 0,18 0,47 0,20 0,52 0,07 0,18 38,23 9/ ,8 104,6 17,4 48,16 99,12 0,08 0,16 0,27 0,56 0,08 0,16 48,59 10/5-10 n.a. 0,0 94,6 19,4 n.a. n.a. 0,00 n.a. 0,24 n.a. 0,08 n.a. n.a. 10/ ,0 71,2 14,0 21,27 98,88 0,00 0,00 0,18 0,84 0,06 0,28 21,51 10/ ,0 93,6 20,0 36,66 99,11 0,00 0,00 0,24 0,65 0,09 0,24 36,99 10/ ,0 86,6 15,4 44,87 99,36 0,00 0,00 0,22 0,49 0,07 0,16 45,16 15/ ,6 115,0 11,6 46,97 97,03 1,10 2,27 0,29 0,60 0,05 0,10 48,41 15/ ,4 96,8 20,0 55,75 99,06 0,19 0,34 0,25 0,44 0,09 0,16 56,28 15/ ,2 104,6 14,4 59,16 99,13 0,19 0,32 0,27 0,45 0,06 0,10 59,68 20/ ,8 328,6 38,6 57,76 93,12 3,26 5,26 0,84 1,35 0,17 0,27 62,03 20/ ,1 172,6 39,3 58,90 96,78 1,35 2,22 0,44 0,72 0,17 0,28 60,86 20/ ,6 131,2 41,3 57,86 97,62 0,89 1,5 0,34 0,57 0,18 0,30 59,27 19/ ,2 128,6 13,7 20,58 93,89 0,95 4,33 0,33 1,51 0,06 0,27 21,92 19/ ,6 53,5 21,2 35,89 98,17 0,44 1,2 0,14 0,38 0,09 0,25 36,56 19/ ,9 59,8 29,2 45,58 98,47 0,43 0,93 0,15 0,32 0,13 0,28 46,29 19/ ,6 90,5 31,1 45,58 98,38 0,38 0,82 0,23 0,50 0,14 0,30 46,33 18/ ,9 123,2 26,3 36,24 96,36 0,94 2,5 0,32 0,85 0,11 0,29 37,61 18/ ,3 104,5 28,6 44,02 97,56 0,71 1,57 0,27 0,60 0,12 0,27 45,12 18/ ,6 96,6 30,5 48,13 98,00 0,60 1,22 0,25 0,51 0,13 0,26 49,11 17/ ,9 67,2 16,6 18,92 94,55 0,85 4,25 0,17 0,85 0,07 0,35 20,01 1

18 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás 17/ ,0 47,8 17,2 12,44 93,18 0,72 5,39 0,12 0,90 0,07 0,52 13,35 17/ ,4 25,9 9,3 7,95 92,87 0,50 5,84 0,07 0,82 0,04 0,47 8,56 17/ ,3 28,6 12,2 9,46 94,60 0,42 4,2 0,07 0,70 0,05 0,50 10,00 21/ ,8 231,7 40,0 52,37 92,81 3,30 5,85 0,59 1,05 0,17 0,30 56,43 21/ ,2 134,9 37,7 52,62 96,94 1,15 2,12 0,35 0,64 0,16 0,29 54,28 21/ ,7 136,2 36,8 52,87 97,53 0,83 1,53 0,35 0,65 0,16 0,30 54,21 21/ ,0 126,1 38,3 50,67 97,76 0,67 1,29 0,32 0,62 0,17 0,33 51,83 22/ ,3 105,1 15,6 18,90 94,08 0,85 4,23 0,27 1,34 0,07 0,35 20,09 22/ ,5 52,3 14,8 22,54 97,58 0,37 1,6 0,13 0,56 0,06 0,26 23,10 22/ ,1 65,6 19,6 30,11 98,21 0,29 0,95 0,17 0,55 0,09 0,29 30,66 22/ ,4 81,1 20,2 29,90 98,23 0,24 0,79 0,21 0,69 0,09 0,30 30,44 23/ ,6 116,2 23,2 32,98 95,51 1,15 3,33 0,30 0,87 0,10 0,29 34,53 23/ ,6 96,8 16,7 28,73 96,15 0,83 2,78 0,25 0,84 0,07 0,23 29,88 23/ ,9 104,0 25,2 43,51 97,49 0,74 1,66 0,27 0,60 0,11 0,25 44,63 23/ ,8 116,4 29,2 47,73 97,71 0,69 1,41 0,30 0,61 0,13 0,27 48,85 5/ ,4 170,0 13,4 49,18 97,95 0,53 1,06 0,44 0,88 0,06 0,12 50,21 5/ ,8 142,4 16,2 54,70 98,54 0,37 0,67 0,37 0,67 0,07 0,13 55,51 5/ ,8 115,4 15,8 59,16 98,98 0,24 0,40 0,30 0,50 0,07 0,12 59,77 5/ ,2 126,2 27,2 59,36 99,05 0,13 0,22 0,32 0,53 0,12 0,20 59,93 7/ ,0 93,0 21,2 30,57 95,62 1,07 3,35 0,24 0,75 0,09 0,28 31,97 7/ ,0 71,8 18,8 26,64 96,38 0,74 2,68 0,18 0,65 0,08 0,29 27,64 7/ ,6 92,4 22,2 25,20 96,89 0,47 1,81 0,24 0,92 0,10 0,38 26,01 7/ ,4 97,2 18,0 24,79 96,61 0,54 2,10 0,25 0,97 0,08 0,31 25,66 8/ ,0 45,6 13,8 12,29 98,56 0,00 0,00 0,12 0,96 0,06 0,48 12,47 8/ ,0 49,0 14,2 11,73 98,41 0,00 0,00 0,13 1,09 0,06 0,50 11,92 8/ ,0 30,4 18,0 10,32 98,47 0,00 0,00 0,08 0,76 0,08 0,76 10,48 8/ ,0 31,4 19,6 8,31 98,00 0,00 0,00 0,08 0,94 0,09 1,06 8,48 24/ ,8 124,5 7,6 13,11 91,30 0,90 6,27 0,32 2,23 0,03 0,21 14,36 24/ ,1 85,8 15,7 21,56 93,78 1,14 4,96 0,22 0,96 0,07 0,30 22,99 24/ ,6 90,6 14,4 23,40 93,64 1,30 5,2 0,23 0,92 0,06 0,24 24,99 24/ ,5 83,1 18,6 31,54 95,37 1,24 3,75 0,21 0,64 0,08 0,24 33,07 25/ ,5 124,7 13,6 18,87 92,82 1,08 5,31 0,32 1,57 0,06 0,30 20,33 25/ ,6 83,7 18,1 29,50 95,62 1,06 3,44 0,21 0,68 0,08 0,26 30,85 2

19 25/ ,8 92,1 25,9 42,48 97,03 0,95 2,17 0,24 0,55 0,11 0,25 43,78 25/ ,0 92,8 30,4 45,13 97,79 0,65 1,41 0,24 0,52 0,13 0,28 46,15 26/ ,4 150,0 16,2 19,64 90,47 1,62 7,46 0,38 1,75 0,07 0,32 21,71 26/ ,4 103,8 18,0 23,84 94,23 1,11 4,39 0,27 1,07 0,08 0,32 25,30 26/ ,1 111,0 24,3 35,02 97,28 0,59 1,64 0,28 0,78 0,11 0,31 36,00 26/ ,4 86,4 25,1 40,42 98,30 0,37 0,9 0,22 0,54 0,11 0,27 41,12 13/ ,0 135,8 15,6 40,01 95,56 1,44 3,44 0,35 0,84 0,07 0,17 41,87 13/ ,6 100,0 13,0 40,51 97,76 0,61 1,47 0,26 0,63 0,06 0,14 41,44 13/ ,4 73,6 11,8 41,24 98,97 0,19 0,46 0,19 0,46 0,05 0,12 41,67 13/ ,8 78,0 29,6 49,17 98,81 0,26 0,52 0,20 0,40 0,13 0,26 49,76 1/ ,8 94,4 18,8 17,53 93,69 0,86 4,60 0,24 1,28 0,08 0,43 18,71 1/ ,8 95,2 41,2 23,22 95,16 0,76 3,11 0,24 0,98 0,18 0,74 24,40 1/ ,6 92,4 27,4 15,54 94,12 0,61 3,69 0,24 1,45 0,12 0,73 16,51 1/ ,4 95,0 20,6 15,18 94,23 0,60 3,72 0,24 1,49 0,09 0,56 16,11 12/ ,2 121,2 18,6 16,38 93,23 0,80 4,55 0,31 1,76 0,08 0,46 17,57 12/ ,4 91,6 16,8 19,97 94,02 0,97 4,57 0,23 1,08 0,07 0,33 21,24 12/ ,0 85,8 18,0 35,80 97,31 0,69 1,88 0,22 0,60 0,08 0,22 36,79 12/ ,0 97,6 17,8 56,32 98,67 0,43 0,75 0,25 0,44 0,08 0,14 57,08 4/ ,0 164,4 15,6 45,99 94,59 2,14 4,40 0,42 0,86 0,07 0,14 48,62 4/ ,4 138,8 46,0 37,36 96,39 0,84 2,17 0,36 0,93 0,20 0,52 38,76 4/ ,2 128,8 26,2 36,28 98,03 0,29 0,78 0,33 0,89 0,11 0,30 37,01 4/ ,6 131,0 21,4 54,40 99,09 0,07 0,13 0,34 0,62 0,09 0,16 54,90 6/ ,8 127,8 13,2 19,64 95,43 0,55 2,67 0,33 1,60 0,06 0,29 20,58 6/ ,2 89,8 15,4 21,98 97,52 0,26 1,15 0,23 1,02 0,07 0,31 22,54 6/ ,6 72,6 14,4 25,02 98,27 0,19 0,75 0,19 0,75 0,06 0,24 25,46 6/ ,0 87,4 14,8 33,66 99,18 0,00 0,00 0,22 0,65 0,06 0,18 33,94 11/ ,8 196,8 12,0 7,45 87,85 0,48 5,66 0,50 5,90 0,05 0,59 8,48 11/ ,0 72,4 13,2 7,09 96,59 0,00 0,00 0,19 2,59 0,06 0,82 7,34 11/ ,0 37,6 11,8 4,99 97,08 0,00 0,00 0,10 1,95 0,05 0,97 5,14 11/ ,0 27,0 11,0 4,26 97,26 0,00 0,00 0,07 1,60 0,05 1,14 4,38 14/ ,0 42,8 14,2 4,38 96,26 0,00 0,00 0,11 2,42 0,06 1,32 4,55 14/ ,0 47,4 15,8 8,06 97,70 0,00 0,00 0,12 1,45 0,07 0,85 8,25 14/ ,0 27,0 15,8 6,38 97,85 0,00 0,00 0,07 1,07 0,07 1,07 6,52 3

20 Zseni Anikó: Talaj és növényzet környezet-hatás 14/ ,0 50,0 16,4 4,07 95,32 0,00 0,00 0,13 3,04 0,07 1,64 4,27 16/ ,6 112,4 14,6 35,15 96,30 1,00 2,74 0,29 0,79 0,06 0,16 36,50 16/ ,6 50,2 18,2 16,31 98,25 0,08 0,48 0,13 0,78 0,08 0,48 16,60 16/ ,0 49,2 28,4 15,76 98,44 0,00 0,00 0,13 0,81 0,12 0,75 16,01 16/ ,0 94,8 23,2 22,78 98,53 0,00 0,00 0,24 1,04 0,10 0,43 23,12 n.a.: nincs adat 4

TALAJTULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSA ÉS JELLEMZŐI DOLINÁKBAN. Zseni Anikó Keveiné Bárány Ilona 1. Bevezetés

TALAJTULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSA ÉS JELLEMZŐI DOLINÁKBAN. Zseni Anikó Keveiné Bárány Ilona 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. TALAJTULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSA ÉS JELLEMZŐI DOLINÁKBAN Zseni Anikó Keveiné Bárány Ilona 1 A karsztos térszínek leggyakoribb felszínformáinak, a dolináknak a kialakulását

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Savanyú talajok javítása 74.lecke A talajjavítás fogalma STEFANOVITS (1977) definíciója

Részletesebben

4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816

4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 1. Előzmények A kertészeti termelésben a növények genetikai potenciáljának maximális kihasználása

Részletesebben

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához 1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu

Részletesebben

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri

Részletesebben

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz

Részletesebben

OTKA T037390. Szakmai beszámoló. (Zárójelentés 2002-2005)

OTKA T037390. Szakmai beszámoló. (Zárójelentés 2002-2005) OTKA T037390 Szakmai beszámoló (Zárójelentés 2002-2005) 2 Bevezetés A kutatás célja, feladatai A hasznosításra nem kerülő REA-gipsz a salak és pernye anyagokkal és az ún. mosóvízzel együtt sűrű zagy formájában

Részletesebben

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál? Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági

Részletesebben

DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1

DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1 DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1 Bevezetés A karsztos területek domborzata kis területen belül is igen változatos. A mérsékeltövi karsztok vezérformáinak,

Részletesebben

dr. Solti Gábor: Földtani képződmények (alginit) alkalmazása a homoktalajok javítására

dr. Solti Gábor: Földtani képződmények (alginit) alkalmazása a homoktalajok javítására dr. Solti Gábor: Földtani képződmények (alginit) alkalmazása a homoktalajok javítására Az ökológiai gazdálkodás helyzete és jövője a Homokhátságon Lakitelek Népfőiskola, 2014. február 17. Forrás: Wikipédia

Részletesebben

Készitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató 2015.12.08.

Készitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató 2015.12.08. Szabó Gyula Kutatásvezetı 1188 Budapest, Címer utca 99/b Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség Budapest Tárgy: Kutatási jelentés Hiv.sz.: KTF: 10026-3/2014. Tisztelt felügyelıség

Részletesebben

2012.11.21. Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Szennyezések I. Szennyezések II. Szennyezések forrásai

2012.11.21. Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Szennyezések I. Szennyezések II. Szennyezések forrásai Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Nehézfém szennyezések forrásai és ezek környezeti hatásai Szennyezések I. Térben és időben elkülöníthetők: 1) felszíni lefolyás során a szennyezőanyagok

Részletesebben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai TALAJVIZSGÁLAT Szűkített talajvizsgálat paraméterei: - ph(kcl) és/vagy ph(h2o) - nitrit-nitrát nitrogén-tartalom (NO2-+NO3-)-N - P2O5 (foszfortartalom)

Részletesebben

A Sósmocsár és környezetének környezetföldtani vizsgálata. Pethes Katalin Környezettudomány szak- 2010 Témavezető: Szurkos Gábor MÁFI

A Sósmocsár és környezetének környezetföldtani vizsgálata. Pethes Katalin Környezettudomány szak- 2010 Témavezető: Szurkos Gábor MÁFI A Sósmocsár és környezetének környezetföldtani vizsgálata Pethes Katalin Környezettudomány szak- 2010 Témavezető: Szurkos Gábor MÁFI Bevezetés A szakdolgozat témája:soroksár és Pesterzsébet határán elhelyezkedő

Részletesebben

Dr. Köhler Mihály előadása

Dr. Köhler Mihály előadása Biokultúra Tudományos Nap 2011. december 3. szombat Budapest Dr. Köhler Mihály előadása COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi riolit tufa bánya COLAS-Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr

Részletesebben

VÁROSI ZÖLDTERÜLETEK FELTALAJAINAK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ÉS SZENNYEZETTSÉG MINTÁZATA A FUNKCIONÁLIS TAGOLÓDÁS FÜGGVÉNYÉBEN

VÁROSI ZÖLDTERÜLETEK FELTALAJAINAK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ÉS SZENNYEZETTSÉG MINTÁZATA A FUNKCIONÁLIS TAGOLÓDÁS FÜGGVÉNYÉBEN Tájökológiai Lapok 13 (1): 115-132. (2015) VÁROSI ZÖLDTERÜLETEK FELTALAJAINAK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ÉS SZENNYEZETTSÉG MINTÁZATA A FUNKCIONÁLIS TAGOLÓDÁS FÜGGVÉNYÉBEN PUSKÁS Irén 1, FARSANG Andrea 1, CSÉPE

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

Az újságpapírok fémtartalmának jelentősége az újrafeldolgozás és újrahasználat szempontjából

Az újságpapírok fémtartalmának jelentősége az újrafeldolgozás és újrahasználat szempontjából PAPÍRHULLADÉKOK 4.2 Az újságpapírok fémtartalmának jelentősége az újrafeldolgozás és újrahasználat szempontjából Tárgyszavak: hulladékfeldolgozás; mezőgazdaság; nehézfém; papír; újrafeldolgozás; újság.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Az ökológia alapjai - Növényökológia

Az ökológia alapjai - Növényökológia Az ökológia alapjai - Növényökológia Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. Növényföldrajz és Bevezetés a funkcionális növényökológiába fejezetek

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529 Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos

Részletesebben

OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS

OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Dr. Vágó Imre A téma címe: Talajok könnyen felvehető bórkészletének meghatározására alkalmas kivonószer kidolgozása, az egyes talajtulajdonságok

Részletesebben

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary.

A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary. A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben D. Tóth Márta 1 L. Halász Judit 1 Kotroczó Zsolt 1 Vincze György 1 Simon László 2 Balázsy Sándor

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk

Részletesebben

a felszíni vízlefolyás hatására

a felszíni vízlefolyás hatására VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata

Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata Bojtor Csaba 1 Tóth Brigitta 2,3 Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata Plant physiological examination of manganese mine btoth@agr.unideb.hu 1 Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi

Részletesebben

2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.

2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. Toxikológia és Ökotoxikológia X. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. B) Fémes és nem fémes elemek Fémes elemek:

Részletesebben

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők: A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság. 1118 Budapest* Budaörsi út 141-145.

MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság. 1118 Budapest* Budaörsi út 141-145. MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest* Budaörsi út 141-145. Levélcím: 1518 Budapest, Pf.: 127 Tárgy: Gyulai zöldkomposzt forgalomba

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok

Részletesebben

a NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezõgazdaságtudományi Kar Agrármûszerközpont (4032 Debrecen, Böszörményi

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

A VÁROSI TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA, AZ ANTROPOGÉN HATÁS INDIKÁTORAINAK ELKÜLÖNÍTÉSE SZEGED TALAJTÍPUSAINAK PÉLDÁJÁN

A VÁROSI TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA, AZ ANTROPOGÉN HATÁS INDIKÁTORAINAK ELKÜLÖNÍTÉSE SZEGED TALAJTÍPUSAINAK PÉLDÁJÁN Tájökológiai Lapok 5 (2): 371 379. (2007) 371 A VÁROSI TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA, AZ ANTROPOGÉN HATÁS INDIKÁTORAINAK ELKÜLÖNÍTÉSE SZEGED TALAJTÍPUSAINAK PÉLDÁJÁN PUSKÁS Irén, FARSANG Andrea Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

A talajok kémhatása. ph = -log [H + ] a talaj nedvesség tartalmának változásával. a talajoldat hígul vagy töményedik,

A talajok kémhatása. ph = -log [H + ] a talaj nedvesség tartalmának változásával. a talajoldat hígul vagy töményedik, A talajok kémhatása ph = -log [H + ] a talajoldat H + -ion koncentrációja a talaj nedvesség tartalmának változásával a talajoldat hígul vagy töményedik, a talaj ph-ja így a függene a nedvességtartalomtól

Részletesebben

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,

Részletesebben

a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetegészségügyi Fõosztály (1097 Budapest, Gyáli út 2-6.) akkreditált

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről

Részletesebben

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi

Részletesebben

In-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis

In-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis In-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis MOKKA Konferencia, 2007.június 15. Sarkadi Adrienn Hordozható röntgenspektrométer környezetvédelmi alkalmazásokra Nehézfémek talajban

Részletesebben

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Ikt.sz.: Tárgy: Orgevit forgalomba hozatali és felhasználási

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 89-103. VÖRÖSAGYAG-TALAJOK VIZSGÁLATA AZ AGGTELEKI- KARSZTON (A BÉKE-BARLANG VÍZGYŰJTŐJÉN) KISS KLAUDIA

KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 89-103. VÖRÖSAGYAG-TALAJOK VIZSGÁLATA AZ AGGTELEKI- KARSZTON (A BÉKE-BARLANG VÍZGYŰJTŐJÉN) KISS KLAUDIA KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 89-103. VÖRÖSAGYAG-TALAJOK VIZSGÁLATA AZ AGGTELEKI- KARSZTON (A BÉKE-BARLANG VÍZGYŰJTŐJÉN) KISS KLAUDIA ELTE Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány

Részletesebben

Szikes talajok javítása. Tóth Tibor

Szikes talajok javítása. Tóth Tibor Szikes talajok javítása Tóth Tibor Talajjavítás kilúgzással/átmosással (Keren, Miyamoto, 1990) FOLYAMATOK -a sók ki/feloldása -a víz átfolyása a talajprofilon -a sók eltávolítása a gyökérzónából Jó áteresztőképességű

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl

Részletesebben

1. A készítmény kereskedelmi neve: Florimo komposztált marhatrágya. A készítmény OÁZIS komposztált marhatrágya megnevezéssel is forgalomba hozható

1. A készítmény kereskedelmi neve: Florimo komposztált marhatrágya. A készítmény OÁZIS komposztált marhatrágya megnevezéssel is forgalomba hozható Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 ELŐADÓ: Botosné Olasz Zsuzsanna HATÁROZATSZÁM:

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. jóváhagyom. Az egyszerűsített határozati formában történő döntéshozatalra vonatkozó kérelmet elutasítom.

H A T Á R O Z A T. jóváhagyom. Az egyszerűsített határozati formában történő döntéshozatalra vonatkozó kérelmet elutasítom. Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék: 1598-13/2016. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László 226/154 Tárgy: Teljesítményértékelés jóváhagyása H A T Á R O Z A T A Mineral Monti 2009 Kft. (4244 Újfehértó, Garibaldi

Részletesebben

Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában

Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition

Részletesebben

C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával?

C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával? Tételek Agrokémia tárgyból (természetvédő, környezetgazdálkodó és vadgazda mérnökök) A vizsgán három vagy négy tétel lesz és kb.15 kiskérdés, aki a kiskérdéseket 50%-ra nem tudja annak nem javítom tovább

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

a NAT-1-1462/2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1462/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület KIEGÉSZÍTÕ RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1462/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Élelmiszerminõségi és Élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6.

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. 1 Az anyagválasztás szempontjai: Rendszerkövetelmények: hőmérséklet

Részletesebben

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in

Részletesebben

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind

Részletesebben

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Ikt.sz.: Tárgy: BIOMASS Mikroelem Granulátum szervestrágya

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Publikációs lista Szabó Szilárd

Publikációs lista Szabó Szilárd Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett

Részletesebben

REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE

REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE Joerg Wendel Wendel Email GmbH. Németország XXI International Enamellers Congress 2008 Május 18-22, Sanghaj, Kína Reológia - a kölcsönhatások összessége Joerg Wendel

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540

Részletesebben

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

a NAT-1-1129/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1129/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1129/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A VÍZÉPSZOLG-94 Kft. Laboratórium (6400 Kiskunhalas, Kéve u. 41.) akkreditált területe I. laboratóriumi

Részletesebben

A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként

A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként Földrajzi Értesítő XXXIX. évf. 1990.1-4. füzet, pp. 196 205. A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként PROKSZÁNÉ PAPLÓGÓ ZSUZSANNA SZÁNIEL IMRE Napjainkban a

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

1.ábra A kadmium felhasználási területei

1.ábra A kadmium felhasználási területei Kadmium hatása a környezetre és az egészségre Vermesan Horatiu, Vermesan George, Grünwald Ern, Mszaki Egyetem, Kolozsvár Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (Korróziós Figyel, 2006.46) Bevezetés A fémionok

Részletesebben

STUDIA GEOGRAPHICA A DEBRECENI EGYETEM FÖLDRAJZI TANSZÉKEINEK KIADVÁNYA. Alapította: Dr. Pinczés Zoltán. Fszerkeszt: Dr.

STUDIA GEOGRAPHICA A DEBRECENI EGYETEM FÖLDRAJZI TANSZÉKEINEK KIADVÁNYA. Alapította: Dr. Pinczés Zoltán. Fszerkeszt: Dr. STUDIA GEOGRAPHICA A DEBRECENI EGYETEM FÖLDRAJZI TANSZÉKEINEK KIADVÁNYA Alapította: Dr. Pinczés Zoltán Fszerkeszt: Dr. Süli-Zakar István Szerkesztbizottság: Dr. Kerényi Attila Dr. Süli-Zakar István Dr.

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

KARSZTOS TALAJOK KÖRNYEZETHATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA

KARSZTOS TALAJOK KÖRNYEZETHATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA KARSZTOS TALAJOK KÖRNYEZETHATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA KASZALA RITA 1 Bevezetés A karsztosodás, azon belül a felszíni és a felszínközeli karsztos formálódás- a karbonátos kőzet és a víz kölcsönhatása- a

Részletesebben

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-

Részletesebben

SZABVÁNYOK Környezetvédelem Szakterületek > 13

SZABVÁNYOK Környezetvédelem Szakterületek > 13 SZABVÁNYOK Környezetvédelem Szakterületek > 13 13.020 Környezetvédelem 13.030 Hulladékok 13.040 Levegőminőség 13.060 Vízminőség 13.080 Talajminőség. Talajtan 13.100 Munkavédelem. Ipari egészségügy 13.110

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. A FÜRDŐFEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATBAN A HAZAI TERMÁLVÍZKÉSZLET FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSÁRÓL ÉS A HASZNÁLT VÍZ KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ HIDROGEOLÓGIAI

Részletesebben

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések

Részletesebben

HEPARINA MASSAE MOLECULARIS MINORIS. Kis molekulatömegű heparinok

HEPARINA MASSAE MOLECULARIS MINORIS. Kis molekulatömegű heparinok 01/2014:0828 HEPARINA MASSAE MOLECULARIS MINORIS Kis molekulatömegű heparinok DEFINÍCIÓ A kis molekulatömegű heparinok olyan, 8000-nél kisebb átlagos relatív molekulatömegű szulfatált glükózaminoglikánok

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

TOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S)

TOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S) NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) KÉN (S) 20% 24% TOTAL 44% Fizikai tulajdonságok: gömb alakú, fehér színű, szagtalan granulátumok Granulometria: 2-5 mm között: min. 95% Vízben oldhatóság: 750g/l

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés Szempontok az épületetek alakváltozásainak, és repedéseinek értékeléséhez Dr. Dulácska Endre A terhelés okozta szerkezeti mozgások Minden teher, ill. erő alakváltozást okoz, mert teljesen merev anyag nem

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia I. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három mérési feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint

Részletesebben

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu

Részletesebben