1662- Istennel és s Krisztussal kapcsolatos nézetein

Átírás

1 V.1. Newton teológiai nézetein Dániel könyve k (a próféci ciák), Jelenések könyvek Istennel és s Krisztussal kapcsolatos nézetein A kereszténys nység g Jézus J eredeti tanításaib saiból származik. a Szenthároms romság g tagadása 1675 II. Károly K felmenti a papi szentség felvétele alól

2 V.2.a. A Szenthároms romság a Szenthároms romság-tan Tehát t hárman h tanúskodnak: a mennyben: az Atya, az Ige és s a Szentlélek; lek; és s ez a három h egy. És hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a földf ldön a Lélek, L a víz v és a vér, v és s ez a három h egy. (János 1. levele 5:7-8) A Fiú maradéktalanul emberi és maradéktalanul isteni egy személyben, egylényeg nyegű (homoúsziosz)) az Atyával. Egy Isten: Atya, Fiú,, Szentlélek. lek.

3 V.2.b. Az arianizmus 318, Alexandria Areiosz (Arius) Órigenész ( ) Isten fia (a Logosz) Isten és s a világ g között k foglal helyett A Fiú az Atya (habár r isteni) teremtménye, nem egylényeg nyegű vele (homoi( homoiúsziosz) Mária nem istenanya Krisztus nem megvált ltó (és s tulajdonképpen nincs is emberi lelke, mert ő a Logosz) 325 nikaiai (niceai) zsinat; utána Areioszt kiközösítik, száműzik zik Szent Atanáz z (kb ) kemény fellépése Alexandriában

4 381 konstantinápolyi zsinat Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és s földnek, f minden láthatl thatónak és láthatatlannak teremtőjében. Hiszek az egy Úrban, Jézus J Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától l született minden idő előtt, világoss gosság g a világoss gosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született, de nem teremtetett, az Atyával egy lényegl nyegű, és általa lett minden. (Az erdélyi unitarianizmus a XVI. században) zadban)

5 V.3.a. Newton Istene 1. Isten az örök és s végtelen, v abszolút tökéletes, mindenható és s mindentudó, élő és s hatalmas Úr( r(alkodó); a Teremtő mindig és s mindenütt jelen van (a testekben is, és s kitölti az űrt) gravitáci ció Az Atya mozdulatlan, mivel a természet örök k szüks kségszerűségéből l semmilyen helyen nem lehet kevésb sbé vagy jobban, mint ahogy van: minden más m s dolog helyről helyre mozoghat. abszolút t tért

6 V.3.b. Newton Istene 2. Isten hozta létre l a világegyetem törvt rvényeit A Szenthároms romság-tan a Biblia meghamisítása, sa, istenkároml romlás és bálványimádás

7 VI.1. Némely filozófiai fiai kérdk rdések 1. Egyetemi olvasmányai: Arisztotelész (Organon, Nikomakhoszi etika, Fizika?), Descartes (latin válogatv logatás), Galilei (másodk sodkézből), Charleton (Physiologia Epicuro-Gassendo Gassendo-Charletoniana), More (The Immortality of the Soul), Boyle Questiones quædam philosophicæ az anyag oszthatóságáról az atomokról

8 VI.2. Némely filozófiai fiai kérdk rdések 2. reális tulajdonságok Galilei: határ, alak, nagyság, g, tér-t és s időbeli beli hely, mozgásállapot, érintkezés, szám m (de nem a szín, íz, szag stb.) matematikailag kezelhető Descartes: alak (vagy inkább kiterjedés), méret, m mozgás s (de nem a szín, súly, s keménys nység g stb.) a változatlan tulajdonságok Boyle: mozgásállapot, terjedelem, alak, helyzet, állag tapasztalati kérdk rdés Locke: szilárds rdság, kiterjedés, alak, mozgásállapot, szám a (nem megfigyelhető) ) atomok tulajdonságai = a megfigyelhető testeknek a változások (különösen osztás) s) során n megmaradó tulajdonságai

9 VI.3. Némely filozófiai fiai kérdk rdések 3. Newton: kiterjedés, keménys nység, áthatolhatatlanság, mozgás, tehetetlenség A A testek azon tulajdonságai, amelyek nem mutatnak fokozati növekedn vekedést [intension[ intension] vagy csökken kkenést [remission[ remission], és s amelyek a tapasztalataink körébe k eső minden dologhoz hozzátartozni látszanak, l mindennemű test univerzális tulajdonságainak tekintendők. k. Minthogy ugyanis a testek tulajdonságait csakis a tapasztalatból l ismerjük, mindazt univerzálisnak kell tartanunk, ami általánosan tapasztalható; és s ami nem csökkenhet, az nem is tűnhet el teljesen. Természetesen nem mondhatunk le a tapasztalati evidenciákr król álmok vagy hiú ábrándok kedvéé éért; és s nem adhatjuk fel a Természet analógi giáját, mert a Természet mindig egyszerű és összhangban van magával. val. (Regulae Philosophandi III. szabály)

10 VI.4. Némely filozófiai fiai kérdk rdések 4. vákuum mennyiség, hely (végtelens gtelensége) ge) idő és örökkévalóság mozgás, égi anyag és s pályp lyák, Nap, csillagok, bolygók, üstökösök k (Descartes alapján?) gravitáci ció és levitáci ció kényszermozgás mágneses és s elektromos vonzás növények, nyek, ásványok

11 VI.5. Némely filozófiai fiai kérdk rdések 5. érzékelés, fény, f látás, l színek, hangok emlékez kezés, képzelet, k fantázia a tenger áramlása és s visszaáraml ramlása a teremtés, a lélekl lek alvás és álom

12 VII.1. Newton, az alkimista 1. korának legműveltebb alkimistája, a régi r és korabeli alkimista művek m ismerője (könyvt nyvtárában kb. 140 alkímiai könyv k volt) Tudja meg, hogy nincs-e e Magyarországon, gon, Szlováki kiában, Csehországban, Eylau város környékén n vagy a csehországi hegyekben, Szilézia zia közelk zelében olyan folyó,, amelynek vize aranyat tartalmaz; lehetséges, hogy az arany fel van oldva valamely, a királyv lyvízhez (aqua( regis) ) hasonló maró vízben s az oldatot a bányákon keresztülfoly lfolyó patak magával sodorja.

13 VII.2. Newton, az alkimista 2. Létezik-e e olyan titkos, vagy nyíltan űzött eljárásm smód, mely abban áll, hogy higanyt tesznek ezekbe a folyókba, s ott hagyják mindaddig, míg m g arannyal telítődik, azután n pedig a higanyt ólommal kezelik, s így az arany megtisztul. (levél l Francis Astonnak,, 1669) alkímiai kísérleteihez k kemencét épít Cambridge-ben ben (kísérleti és s elméleti leti alkímiai jegyzetei mintegy szót tartalmaznak) alkimistaként is mérm

14 VII.3. Newton, az alkimista 3.

15 VII.4. Newton, az alkimista 4. az elsődleges cél: c az aranycsinálás közbenső cél: a bölcsek b higanyának nak előáll llítása a higany hipotetikus változata, v amelyben az összes fém m (így( az arany is) oldódik dik Boyle: Kísérleti K megfontolások a higanynak arannyal való felmelegítése kapcsán n (Philosophical( Transactions,, 1675) Newton: A A módszert, m dszert, amellyel a higany átitatható, mások ragadhatják k magukhoz, akik arról l tudomást szereznek, de akiknél l nem szolgál l valami nemesebb célt; az eljárás s közlk zléséből óriási kár k r származhat a világra Ezért semmi egyebet nem akarnék, k, csak azt, hogy a nemes szerző nagy bölcsessb lcsessége hallgasson erről l az ügyről (levél Oldenburghoz,, 1676)

16 VII.5. Newton, az alkimista 5. az antimon jelentősége a transzmutáci cióban az antimon tiszta szemcséje (a latin kiskirály szóból): regulusz Regulus csillag (az Oroszlánban) láthatatlan szellemet tartalmaz, amely magnetikusan kivonja a fémekbf mekből l a bölcsek b higanyát

17 VII.6. Newton, az alkimista 6. alkímia és s tudomány a természetfiloz szetfilozófia fia részeir gyakorlati művészet : alkímia (ember és s kozmosz kapcsolata a jelek révén) r Newtonnál l közösk korpuszkularizmus éter anyagi és/vagy nem-anyagi erők elméleti leti spekuláci ció: tudomány (tapasztalat és okság)

18 VII.7. Newton, az alkimista 7.