Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektora által az ELTE BTK HÖK alapszakos képviselő választásának vizsgálatára felkért Megfigyelő Bizottság 1

Átírás

1 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektora által az ELTE BTK HÖK alapszakos képviselő választásának vizsgálatára felkért Megfigyelő Bizottság 1 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA az ELTE BTK HÖK Választási Bizottsága számára az alapszakos képviselő választás megszervezésével kapcsolatban március 19. Az ELTE BTK HÖK Alapszabályának értékelése Az ELTE BTK HÖK mint az ELTE EHÖK részönkormányzata közzétette alapszabályát (a továbbiakban Alapszabály) saját honlapján, ez ugyanakkor az Egyetem honlapján, az EHÖK alapszabályának mellékleteként is hozzáférhető. Az internetes közzététel megfelelő hozzáférést biztosít valamennyi egyetemi polgár számára, a két szövegváltozat közötti részleges eltérések ugyanakkor arra mutatnak, hogy az egyes honlapok adattartalmának frissítése nem követi minden esetben az aktuális szabályzat-változásokat. A Megfigyelő Bizottság a továbbiakban az egyetemi honlapon hozzáférhető változatot tekinti hivatalosnak, megállapításait annak adattartalma alapján teszi. Az Alapszabály tartalmazza az ELTE BTK HÖK szervezeti struktúrájára és az egyes szervezeti egységek hatáskörére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. A szabályzat több esetben részletező (pl. szaktestületek), ugyanakkor érdemi kérdésekben számos ponton hiányos. A hallgatók részvételi jogai gyakorlásának szabályozása, a képviselő választások megszervezése tekintetében az alábbi hiányosságokra hívjuk fel a figyelmet: (a) Az Alapszabály az Általános Rendelkezések között rendelkezik a Kar hallgatóit megillető általános, egyenlő és titkos választójogról, valamint az egyes választási körzetekben megkívánt 25%-os részvételhez kötött érvényességi küszöbről. Ez utóbbi összhangban van a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban Nftv.) rendelkezéseivel. 2 Az Alapszabály ugyanakkor nem részletezi kellő pontossággal a választójogosultságot (pl. más Karon alapszakos tanulmányokat, és a Bölcsészkaron tanári képzést folytató hallgatók helyzete). 1 Hivatkozási szám: ELTE/4740/11/2013 T-33 2 Vö. Alapszabály pontok és a Nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 60. (1) bekezdése. 1

2 (b) Az Alapszabály nem tartalmaz arra vonatkozó pontos rendelkezéseket, hogy a választói névjegyzék összeállítása során milyen adatok alapulvételével jár el, és annak ellenőrzése során milyen szempontokra kell figyelemmel legyen a Választási Bizottság. Az adatszolgáltatásban a Tanulmányi Hivatal közreműködésének igényére figyelemmel, párhuzamosan szükséges lehet kari és egyetemi szabályzatok módosítása is. (c) Az Alapszabály nem tartalmaz arra vonatkozó előírásokat, hogy milyen módon juttathatók el a választásokkal kapcsolatos információk az egyetemi polgárokhoz és a hallgatókhoz. Ugyancsak hiányoznak a választási kampánnyal kapcsolatos szabályok. (d) A Választási Bizottság (a továbbiakban VB) három tagjának megválasztását és azok megbízatása megszűnésének eseteit az Alapszabály tartalmazza. A választások megszervezésével kapcsolatos sokrétű feladatokra figyelemmel megfontolandó lehet a VB létszámának bővítése. A VB hatásköreit az Alapszabály felsorolja, ugyanakkor ezekkel kapcsolatban nem tartalmaz további érdemi rendelkezéseket. Különösen aggályos, hogy sem a választás módjának meghatározásával, sem pedig a választás szabályszerű lebonyolításával kapcsolatban nem tartalmaz érdemi előírásokat az Alapszabály ezeket a VB által megalkotandó Ügyrend szabályozási tárgykörébe utalja. 3 Az Alapszabály azt a kérdést sem rendezi, hogy a VB rendelkezik-e bármilyen hatáskörrel a Szakos Hallgatói Érdekképviseletek küldöttgyűlési képviselőinek delegálása kapcsán. (e) Aggályosnak tekinthető, hogy a szabályzat a Választási Bizottság döntéseivel kapcsolatban nem zárja ki a HÖK elnök azon jogának gyakorlását, hogy megváltoztassa vagy megsemmisíthesse azokat, amennyiben meghatározott jogszabályi, szabályzati előírást sértenek, vagy a Hallgatói Önkormányzat érdekeivel ellentétesek. 4 (f) A választásokkal kapcsolatos jogorvoslat szabályozása az EHÖK Alapszabályára utal vissza, az EHÖK Jogorvoslati Bizottságának hatáskörébe utalva a jogorvoslati kérelmek elbírálását. Ez a fórum megfelelőnek tekinthető, ugyanakkor a hallgatók megfelelő tájékoztatása, és részvételi jogainak teljes körű érvényesíthetősége céljából részletesebb kifejtést igényel, hogy a VB mely döntéseivel kapcsolatban nyújtható be jogorvoslati kérelem, és az EHÖK Jogorvoslati Bizottsága milyen szempontokat vizsgál eljárása során. Az Alapszabály hiányosságai csak rendkívül körültekintő, szakszerű, és a hallgatói részvételi jogok demokratikus gyakorlására feltétlenül figyelemmel lévő VB Ügyrend és gyakorlat mellett küszöbölhetők ki ellenkező esetben az egyes választott testületek legitimitása megkérdőjeleződhet. 3 Vö. Alapszabály d)-e) alpontok, 8. pont. 4 Vö. Alapszabály o) pont 2

3 Alapszakos hallgatói érdekképviselők választása 1. A választási eljárási határidők meghatározásával kapcsolatos követelmények A határidők szempontjából az első lépés még a jelöltállítás megkezdése előtt a hallgatók hitelesített névsorának (választói névjegyzék) előállítása. Ez ahhoz is szükséges, hogy meghatározható legyen, indulhat-e a jelölt a választásokon. Az adatszolgáltatásban a Tanulmányi Hivatal közreműködésének igényére figyelemmel megfelelő időt szükséges biztosítani erre a feladatra. A határidők számítása során javasoljuk az ELTE TTK HÖK Alapszabályában szereplő előírás 5 alapulvételét. Ennek megfelelően a jelöltállításra legalább 10 oktatási napot kell biztosítani, melynek végétől számítva legfeljebb 14 nap múlva el kell kezdeni a szavazást. A szavazásra legalább 7, legfeljebb 14 oktatási napot kell biztosítani, úgy hogy a szavazás első és utolsó napja között nem telhet el több, mint 21 nap. A Választási Bizottság döntése alapján a szavazás legfeljebb 7 oktatási nappal egy alkalommal meghosszabbítható. A jelzett szabályozási koncepció egyrészt lehetővé teheti nagyobb számú jelölt indulását a választásokon, másrészt oktatási napokban meghatározva a rendelkezésre álló időszakot tekintettel van az esetleges oktatási szünetekre is. A szavazási időszak meghosszabbításának lehetőségével a VB is rugalmasan reagálhat a választási részvétel alakulására. 2. A választói névjegyzék összeállításával kapcsolatos követelmények Az Nftv. és az Alapszabály egybehangzó szabályozása alapján a Hallgatói Önkormányzat tagjai, így választók és választhatók a beiratkozott hallgatók, függetlenül képzési rendjüktől és tanulmányaik esetleges halasztásától. Az Alapszabály vonatkozó rendelkezése értelmében adott választási körzetben csak az oda beiratkozott hallgatók választók és választhatók. Ennek megfelelően a BTK-n csak minor szakkal rendelkező hallgatók nem szavazhatnak minor szakjuk körzetében, mivel a minor szak felvétele nem jár a BTK-ra történő beiratkozással. Továbbá a BTK-s hallgatók sem szavazhatnak a minor szakjuk körzetében, csak abban a körzetben, ahová tanulmányaik megkezdésekor beiratkoztak. Párhuzamos képzés esetén természetesen egy személy minden képzése körzetében szavazhat. A körzetenkénti választói névjegyzékekkel kapcsolatos fő követelmény, hogy minden, az adott körzetben választójoggal rendelkező egyetemi polgár pontosan egyszer szerepeljen rajtuk. A névjegyzékeket a kari Tanulmányi Hivatal nyilvántartása alapján kell összeállítani, illetve szükség van arra, hogy annak adattartalmát a Tanulmányi Hivatal és a VB is hitelesítse. 5 ELTE TTK HÖK Alapszabály 43. (1)-(3) 3

4 A választói névjegyzékekre már a jelöltállítási szakaszban szükség van a jelöltek és támogatóik választójogának ellenőrzéséhez. A korábbi BTK HÖK választások tapasztalatai alapján a névjegyzékek utólagos pontosításra szorulhatnak. Erre figyelemmel a VB feladati közé tartozik: (a) Annak kiszűrése, hogy egy személy többször szerepel-e a listán. (b) A listán szereplő személyek választójogának szúrópróbaszerű ellenőrzése a Neptun rendszer használatával, a Tanulmányi Hivatal munkatársainak közreműködésével. (c) A választások megszervezése során szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy a névjegyzékből esetleg kimaradó hallgató az urnaőröknél megtalálható, és két példányban kitölthető formanyomtatványon (amelyikből az egyik a hallgatónál marad) panaszt nyújthasson be. Ennek alapján a VB 24 órán belül megvizsgálja a hallgató jogviszonyát, és ennek eredményéről, a jogorvoslat lehetőségéről, illetve a névjegyzék esetleges kiegészítéséről rövid úton értesíti a hallgatót. A névjegyzék kiegészítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. 3. A jelöléssel és a jelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos követelmények A fentiek szerint javasoljuk, hogy a jelölésre nyitva álló időszak hosszabbodjon meg a korábban alkalmazott egy hétről lehetőleg 10 oktatási napra. Megfelelőnek tartjuk a korábbi gyakorlatot, amely szerint 40 fő feletti beiratkozott hallgatóval rendelkező választási körzetek esetén 10 fő, 40 fő alatti beiratkozott hallgatóval rendelkező választási körzetek esetén 5 fő támogató aláírása szükséges a jelöltséghez. Az automatikus megválasztás korábban alkalmazott szabályát (40 fő alatti körzetekben, amennyiben a támogató aláírások száma meghaladja a hallgatói létszám 25%-át) viszont elfogadhatatlannak tartjuk. Az ajánlás írásbeli jellege a jelölt személyes kapcsolatát igazolja a szaktársaival, ezt a megoldást érdemes megtartani. Szükséges a jelölt és a támogató hallgatók jogviszonyának ellenőrzése, amit a VB végezhet el a Tanulmányi Hivataltól kapott hallgatói nyilvántartás alapján. Szükséges, hogy a jelöltek kapjanak igazolást a jelöltséghez szükséges dokumentumaik leadásáról, és nyilvántartásba vételükről, vagy annak esetleges elutasításáról utóbbi esetében a jogorvoslati lehetőségekről is tájékoztatni kell őket. A jelöltek a jelölőlap aláírásával egyidejűleg azt is igazolják, hogy a választásra irányadó szabályokat ismerik, a morális elvárásoknak megfelelően végeznek kampánytevékenységet, és a választásokkal összefüggő eljárásban hozzájárulnak adataik VB általi kezeléséhez. 4

5 4. A kampánnyal kapcsolatos követelmények Az Alapszabály nem tartalmaz a kampány lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket, csupán a VB feladatai között rögzíti, hogy az a jelöltek számára bemutatkozási lehetőséget kell biztosítson. 6 Mind a jelölési időszakban, mind pedig a választási időszakban szükség van arra, hogy a jelöltek meghatározott keretek között aktív kampánytevékenységet folytathassanak. A kampány keretében a jelöltek elképzelései, programja megismerésének legitim igényére figyelemmel érdemes megfontolni az alábbi bemutatkozási lehetőségek intézményesítését: (a) A jelöltek számára egyenlő módon rendelkezésre álló internetes bemutatkozási felület biztosítása. (b) Választási hirdetmények (plakátok) közzétételére rendelkezésre álló állandó hirdetési felületek rendszeresítése az egyetemi épületek közforgalmú helyszínein. (c) Fényképet és néhány soros szöveges bemutatkozási lehetőséget biztosító sablonok rendszeresítése, amelyeket a VB internetes és plakátok kihelyezésére alkalmas felületeken is elhelyezhet. (d) Fórumok és viták szervezése az egyes szakos hallgatói érdekképviseleti jelöltek, vagy jelölt-csoportok vezetőinek részvételével. (e) Nem szólnak kényszerítő érvek a kampánycsend intézményesítése mellett, azonban érdemes azt biztosítani, hogy a szavazás közvetlen helyszínén annak zavartalanságának biztosítása érdekében személyes ráhatásra épülő kampányt ne folytassanak, illetve csak valamennyi jelölt bemutatkozását tartalmazó sablonokat helyezzék ki. A kampány kereteinek meghatározása során figyelemmel kell lenni meghatározott jogi és morális szempontokra, ennek érdekében szükséges: (a) azon alapelvek és értékek meghatározása és azok közzététele, amelyekre figyelemmel kell lenni a kampány során, különös figyelemmel az ELTE Szenátusa által megerősített morális közösség alapelvére; 7 (b) az adatvédelmi előírások fokozott betartása és az erre vonatkozó felhívás mind a VB és a megbízásából eljáró személyek, mind pedig a jelöltek, jelölt-csoportok részéről. 6 Alapszabály c) alpont 7 Az ELTE Szenátusának állásfoglalása az ELTE polgárainak morális közösségéről (2013. március 18.) 5

6 5. A választás lebonyolításával és a szavazással kapcsolatos követelmények A szavazást 31 különböző nagyságú választási körzetben kell lebonyolítani. Az egyes választási körzetekben szavazásra jogosult hallgatók számára, valamint a szakok épületekben való elhelyezkedésére tekintettel a VB-nek fel kell mérnie, hogy mely épületek, épületrészek szolgálhatnak az egyes választó körzetekben a szavazás lebonyolítására. Indokolt lehet, hogy azon választási körzetek esetében, amelyekben kevés hallgató jogosult szavazásra és a szak épületen belüli elhelyezkedése is lehetővé teszi, fizikailag egy meghatározott hely szolgáljon több választási körzetben való szavazás helyszínéül figyelemmel kell azonban lenni arra a szempontra, hogy ez a hallgatók által gyakran látogatott helyszínen legyen. Adott esetben több választási körzet urnája is kezelhető azonos helyszínen, indokolt esetben az állandó szavazási lehetőség biztosítása mellett mozgóurna is használható. A nagyszámú választási körzetre tekintettel szükséges az ún. urnaőrök munkájára támaszkodni (az Ügyrend meghatározása szerint szavazatszedő bizottság). A korábbi gyakorlat alapján adott választási körzetben az urnaőrök olyan HÖK képviselő-jelöltek voltak, akik másik választókörzetben szerezték meg a választásokon való induláshoz szükséges támogató ajánlásokat. Javasoljuk, hogy ettől a bevett gyakorlattól a VB tekintsen el. Az urnaőrök, akiknek feladatuk a választások helyszínén az egyes választási eljárási cselekmények lebonyolítása és felügyelete, nem járhatnak el más elvek alapján, mint a VB. Visszás, ha az urnaőrök jelöltek is egyben, függetlenül attól, hogy más választási körzetben mérettetik meg magukat, ezért azt javasoljuk, hogy az urnaőrök feladatát lehetőleg olyan hallgatók lássák el, akik jelöltként nem vesznek részt a választásokon, illetve nem megválasztott képviselők. Javasoljuk, hogy a Neptun rendszeren keresztül küldött általános tájékoztatásban a VB hívja fel a figyelmet arra, hogy várja azon hallgatók jelentkezését, akik urnaőri feladatok szívesen látnának el. Érdemes összeállítani egy tájékoztatót az urnaőrök részére, amely tartalmazza a tevékenységükre vonatkozó legfontosabb szabályokat, etikai elvárásokat és a felelősség kérdését az ebben foglaltak megismerését aláírásukkal igazolják. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minden választási körzetben urnás szavazást írjon ki a VB, amelynek során fokozott figyelmet kell fordítani az urnák és a szavazólapok kezelésére. Minden választási körzethez külön urna kell tartozzon. A VB gyakorlatának megfelelően a választási időszakban az urnákat és a szavazólapokat semleges helyen (pl. Dékáni Titkárság) kell tárolni, amikor szavazás nem zajlik. A választási időszakban minden szavazás kezdetén jegyzőkönyvet kell felvenni arról, hogy a VB pontosan hány darab szavazólapot adott át az urnaőröknek. A választások előkészítése során elkészített szavazólapok számának igazodnia kell az adott választási körzetben szavazásra jogosultak számához azzal, hogy fel kell készülni a szavazólapok elrontására. Erre tekintettel minden választási körzetben a választásra jogosultak száma + 10 %-nak megfelelő darabszámú szavazólapot kell legyártani, a szavazólapok hitelesített módon kötegelni kell. Az előre legyártott és a VB pecsétjével ellátott szavazólapokkal való pontos elszámolás érdekében a szavazólapok átvételéről és a fel 6

7 nem használt szavazólapok leadásáról a darabszámot pontosan megjelölve jegyzőkönyvet kell felvenni minden választási körzetben, minden szavazási napon. A választás helyszínein diákigazolvánnyal vagy személyi igazolvánnyal történik a személyazonosság ellenőrzése. Ezt követően a választó aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette. A választás több napon keresztül zajlik, ezért szükséges az egyes szavazási napok végével elszámolni a szavazólapokkal. Ezért javasoljuk, hogy a választási névjegyzékben az aláírás rovat mellé kerüljön egy dátum rovat is, amelyben rögzítik, hogy a szavazó mely napon szavazott. A szavazási nap végén a választási névjegyzék alapján összesíteni lehet, hogy mennyi választó vett részt aznap a választáson. Összesíteni kell a rontott szavazólapokat is, amelyekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A nap elején felvett szavazólapok számának csökkentve az aznap szavazó hallgatók és a rontott szavazólapok számának összegével meg kell egyeznie a nap végén leadott üres szavazólapok számával. Erről az adott napon a szavazás végén jegyzőkönyvet kell felvenni, és a további szavazásra kijelölt napokon is így kell eljárni. Az urnák és a választói névjegyzék átadásáról-átvételéről amely nyilvános a választásban érintett jelöltek számára jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek ki kell térnie az urnák sértetlenségének vizsgálatára is. Javasoljuk, hogy a választás konkrét helyszínén a jelöltekről csak a VB által gondozott, minden jelölt fényképes és rövid szöveges bemutatkozását tartalmazó plakát ( sablon ) adjon tájékoztatást. (A bemutatkozási lehetőségekről a hallgatókat előzetesen tájékoztatni kell a választások meghirdetéséről szóló Neptun üzenetben.) A szavazólapokon javasoljuk feltüntetni a választási kerület nevét és az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy érvényesen csak legfeljebb annyi szavazatot lehet leadni, ahány jelölt az adott választási körzetben megválasztható az Alapszabálynak megfelelően. Szükségesnek tartjuk, hogy a VB a szavazólapok összeállítása során tekintsen el attól a bevett gyakorlattól, miszerint egy jelöltről igen és nem szavazattal is lehet véleményt mondani, majd a két szavazattípus különbsége adja meg, hány szavazatot kapott a jelölt. Határozottan javasoljuk, hogy csak támogató szavazatot lehessen leadni a jelölt neve melletti négyzetben két egymást metsző vonal elhelyezésével. Amennyiben a választó nem kíván támogatni egy jelöltet, úgy üresen hagyja a név melletti négyzetet. Minden választási körzet tekintetében határozottan javasoljuk, hogy a jelölteket egyénileg válasszák meg. Az ún. listás, a névjegyzék aláírásával valamennyi jelölt támogatásával egyenértékű szavazást elfogadhatatlannak tartjuk. A szavazás helyszínén biztosítani kell a körülmények zavartalanságát és a titkos szavazás lehetőségét. A Választási Bizottság tagjainak minden szavazási nap elején és végén jelen kell lenniük azért, hogy a szavazólapokkal az urnaőrök elszámolhassanak, és az urnát, valamint a még fel nem használt szavazólapokat a kijelölt, semleges helyen elhelyezzék. Emellett szükséges, hogy a VB tagjai rendszeresen ellenőrizzék azt, hogy az egyes választási kerületekben a szabályoknak megfelelően zajlik-e a választás. 7

8 6. Az eredmény megállapításával kapcsolatos követelmények Az Nftv. által meghatározott 25%-os érvényességi (részvételi) küszöb mellett a jövőben jelöltenként eredményességi küszöb meghatározását is megfontolandónak tartjuk. Ennek megfelelően az juthatna mandátumhoz, aki a leadott szavazatok legalább 15%-át megszerzi ehhez azonban az Alapszabály jövőbeli módosítására is szükség lehet. Szabálytalanságok esetén csak az érintett a választási körzetben látjuk indokoltnak a szavazás megismétlését. Amennyiben a leadott szavazatszám és a névjegyzékben szereplő aláírások között eltérés van, az adott választási körzetben a szavazást abban az esetben kell megismételni, ha az eltérés matematikailag kihat a választási eredményre. A szavazatszámlálás választási körzetenként, a szavazásra rendelkezésre álló időszak lezárulta után történik. Javasoljuk, hogy azok a jelöltek jussanak mandátumhoz akik az adott választási körzetben megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Amennyiben szavazategyenlőség miatt az adott választási körzetben nem osztható ki minden mandátum, az érintett jelöltek között újabb választás kiírásával kell a fennmaradt mandátumokat kiosztani. Az eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A szavazatszámlálás nyilvános az választásban érintett jelöltek számára ennek helyszínéről és időpontjáról előzetesen tájékoztatást kell nyújtani. 7. A hallgatók tájékoztatásával kapcsolatos követelmények Szükséges, hogy valamennyi hallgató kapjon személyes üzenetet lehetőleg két héttel a jelöltállítási időszak kezdete előtt a Neptun rendszeren keresztül, amely részletes információkat tartalmaz a választás menetéről, határnapjairól, a jelöltállítás feltételeiről, a jelöltek számára rendelkezésre álló bemutatkozási lehetőségekről és a jogorvoslatról, valamint tartalmazza a (jelöltként nem induló) urnaőrök jelentkezésére vonatkozó felhívást. A BTK HÖK honlapján közzé kell tenni a VB Ügyrendjét és a választások lebonyolítására vonatkozó részletes szabályokat. Az általános tájékoztatást követően érdemes külön üzenet küldeni a részvételre való felhívással néhány nappal választások előtt. Szükséges, hogy az egyetemi polgárok a lehető legtöbb fórumon tájékoztatást kapjanak a választásokkal kapcsolatban: plakátokon, különböző kari kiadványokban (nyomtatott hirdetményekként) és online formában is, így a HÖK, illetve a Kar honlapján, hírlevelekben és a különböző közösségi portálokon. A különböző nyomtatott és online hirdetési felületeken azt is biztosítani kell, hogy a jelöltek azonos keretben bemutatkozhassanak. 8

9 A választás eredményéről valamennyi hallgató számára tájékoztatást nyújtani érdemes ezt egy Neptun körlevél formájában is megtenni. Küldöttgyűlési képviselők választása a megválasztott szakos hallgatói érdekképviselők közül Lényeges, hogy a szakos hallgatói érdekképviseletek küldöttgyűlési delegáltjainak megválasztása is nyilvános ülésen, de csak személyesen gyakorolható és titkos szavazás keretében történjen. Indokoltnak látjuk, hogy a VB a delegáltak megválasztását is felügyelje. Budapest, március 19. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán elnök, ELTE ÁJK Ágoston Csilla ELTE PPK Ferdinandy Bence ELTE TTK Juhász Dávid ELTE IK Dojcsák Dalma ELTE ÁJK Holló Klaudia ELTE ÁJK Németh Krisztina ELTE TÁTK Smid Róbert ELTE BTK 9