100/2002. (XI. 5.) FVM rendelet. a friss hús eloállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirol

Átírás

1 100/2002. (XI. 5.) FVM rendelet a friss hús eloállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirol Az állategészségügyrol szóló évi XCI. törvény 45. -ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következoket rendelem el: A rendelet tárgya 1. Ez a rendelet a szarvasmarhafélék (ideértve a bivalyt és a bölényt is), a sertés, a juh, a kecske és a háziállatként tartott egypatás állatok közfogyasztásra szánt friss húsa, valamint - külön jogszabályban foglalt további feltételekkel - az aprított (darált) hús eloállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai feltételeket szabályozza. A rendeletnek nem tárgya a friss hús kiskereskedelemben, vagy a fogyasztók részére közvetlen értékesítést végzo forgalmazó helyeken történo darabolása és tárolása. Fogalommeghatározások Hús: az 1. -ban felsorolt állatok minden, emberi fogyasztásra alkalmas része. 2. Friss hús: olyan hús, amelyet az eltarthatóság céljából hutésen, illetve fagyasztáson kívül másként nem kezeltek. Friss húsnak kell tekinteni a vákuumcsomagolású és a védogázas csomagolású húst is. 3. Mechanikusan nyert hús: csontozás után a csontokról - kivéve a fej csontjait, a carpalis és tarsalis ízületek alatti végtagcsontokat, és a sertésfarok csontjait - mechanikus úton eltávolított hús. 4. Állati test: a vágóállat egész teste az elvéreztetés, a kizsigerelés, a végtagok carpalis és tarsalis ízületek alatti részeinek, a fej, a farok és a tejmirigyek leválasztása, ezenkívül - a sertés kivételével - a leborözés után. A sertés esetében a fej és a végtagok az állati testhez tartozhatnak, ha a húst külön jogszabályban meghatározott eljárással szándékoznak kezelni. 5. Vágási melléktermék: az olyan friss hús, amely nem tartozik az állati test fogalmába, még ha az az állati testtel természetes összefüggésben marad is. 6. Zsigerek: a mell-, has- és medenceüregben lévo vágási melléktermékek, beleértve a légcsövet és a nyelocsövet is. 7. Létesítmény: a vágóhíd, a daraboló üzem, a hutoház, a hutoraktár, a húskészítmény-eloállító üzem, az átcsomagoló központ vagy több ilyet magában foglaló egység, amelynek muködése engedélyhez vagy jóváhagyáshoz kötött. a) Engedélyezett létesítmény: olyan létesítmény, amely az e rendeletben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, s ennek alapján a Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) állatorvosi EUellenorzési számmal ellátva nyilvántartásba vesz. b) Jóváhagyott létesítmény: olyan, csak belföldre forgalmazó létesítmény, amely az e rendeletben és külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, s ennek alapján az illetékes megyei (fovárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenorzo állomás (a továbbiakban: állomás) belföldi jóváhagyási számmal ellátva nyilvántartásba vesz. Jóváhagyott létesítmény külön engedély alapján november 30-ig a nem európai uniós követelményeket érvényesíto országokba exportálhat. c) Derogációs létesítmény: olyan jóváhagyott létesítmény, amely legkésobb december 31-ig kapacitási korlátozás nélkül termelhet, illetve forgalmazhat belföldre, feltéve, hogy a hatóság által elfogadott fejlesztési ütemtervvel rendelkezik. A derogációs létesítmények felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. 8. Hatósági állatorvos: az illetékes állomás által kinevezett állatorvos. 9. Exportáló ország: az az ország, amelybol a friss húst szállítják. 10. Rendeltetési ország: az az ország, ahová egy másik országból a friss húst szállítják. 11. Szállítóeszköz: a szárazföldi, légi vagy vízi szállításra alkalmas jármuvek raktere vagy konténer. 12. Egyedi (elsodleges) csomagolás: a friss hús védelmét szolgáló elsodleges csomagolási folyamat, a hússal közvetlenül érintkezo csomagolóanyag vagy tartály felhasználásával. 13. Gyujtocsomagolás: az egyedi csomagolással ellátott friss hús második csomagolásban, tartályban való elhelyezése, illetve maga a csomagolás vagy a tartály. 14. Átcsomagoló központ: olyan engedélyezett vagy jóváhagyott tárolóhely vagy lerakat, ahol az elsodleges csomagolással ellátott húst az egyedi csomagolást nem érintoen átcsomagolják vagy újracsomagolják. A húsra vonatkozó követelmények 3. (1) Állati testet, hasított testfelet, legfeljebb három részre darabolt testfelet vagy testnegyedet csak az e rendeletben és más jogszabályban meghatározott eloírásoknak megfelelo, engedéllyel vagy jóváhagyással rendelkezo és hatósági ellenorzés alatt álló vágóhídon lehet eloállítani. (2) Az (1) bekezdés szerinti darabokat olyan vágóállatokból lehet eloállítani, amelyeket levágásuk elott a hatósági állatorvos megvizsgált, a vágást engedélyezte. A vágást és a hús kezelését a higiéniai eloírások betartásával kell végezni. (3) A vágást követoen a hatósági állatorvossal a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat is magában foglaló húsvizsgálatot kell végeztetni annak megállapítására, hogy az állatokon nem található olyan sérülés vagy korlátozott fejlodési rendellenesség, elváltozás - kivéve a vágás elott keletkezett friss sérüléseket és a helyileg körülhatárolt elváltozásokat -, amelyek miatt az állati test és a hozzá tartozó vágási melléktermékek fogyasztásra alkalmatlannak vagy az emberi egészségre veszélyesnek minosülnek. Ha a hús sérüléseket vagy elváltozásokat mutat, azt a hatósági állatorvosnak kell megvizsgálnia. (4) A húst fogyaszthatósági jelöléssel kell ellátni.

2 4. (1) Szállítás esetén a húst a földmuvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kiadott, az állati eredetu élelmiszerek élelmiszer-higiéniai vizsgálatáról és ellenorzésérol szóló rendeletben meghatározott állatorvosi hússzállítási igazolvány, illetve egyéb, a feladó üzem által kiállított okmányok kísérik. (2) A hatósági állatorvos által a berakodás alkalmával kiállított hússzállítási igazolványnak, illetve exportszállítás esetén az állategészségügyi és fogyaszthatósági bizonyítványnak formailag és tartalmilag meg kell felelnie az engedélyezett mintának. Ezeket exportszállítás esetén legalább a rendeltetési ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell kiállítani, és egybefüggo lapokból kell állniuk. Ezen szerepelnie kell a létesítmény állatorvosi EU-ellenorzési számának, és fagyasztott hús esetében a fagyasztás évének és hónapjának. (3) A kísérookmányokat a címzettnek öt évig meg kell oriznie, s azt az ellenorzo hatóság kérésére be kell mutatnia. A számítógépes adatokat a hatóság kérésére ki kell nyomtatni. (4) Ha a hús állategészségügyi, járványvédelmi korlátozás alá eso régióban vagy területen lévo vágóhídról származik, vagy azt harmadik országon keresztül zárt és lepecsételt rakteru szállítóeszközzel átmeno forgalomban szállítják, az e célra engedélyezett állat-egészségügyi és fogyaszthatósági bizonyítványt kell kiállítani. (5) Az okmányok kiállításával kapcsolatos eljárás részletes szabályait és a hatósági állatorvosok azonosítását szolgáló nyilvántartási kódszámokat, valamint alkalmazásukat az erre vonatkozó külön jogszabály határozza meg. 5. A 3. (1) bekezdése szerinti darabokat a vágást követo húsvizsgálat után olyan engedélyezett vagy jóváhagyott létesítményben lehet tárolni, amely megfelel az e rendeletben és más jogszabályokban meghatározott higiéniai követelményeknek, valamint hatósági felügyelet alatt áll. A szállításnak az eloírt higiéniai követelmények betartásával kell történnie. 6. (1) A 3. (1) bekezdése szerinti daraboknál kisebb, darabolt vagy kicsontozott húst engedélyezett vagy jóváhagyott és hatósági ellenorzés alatt álló daraboló üzemben lehet eloállítani (darabolni, csontozni, illetve csomagolni). (2) A darabolást, a csontozást és a csomagolást az eloírásoknak megfelelo higiéniai feltételekkel kell végezni, az importált friss húsnak pedig meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek. (3) A húst engedélyezett vagy jóváhagyott és hatósági ellenorzés alatt álló létesítményben, az eloírásoknak megfelelo higiéniai feltételek között kell tárolni. (4) A hús tárolását a hatósági állatorvos rendszeresen ellenorzi. 7. Vágási melléktermék engedélyezett vagy jóváhagyott vágóhídról vagy daraboló üzembol származhat, és meg kell felelnie a okban foglalt eloírásoknak. 8. (1) A hutoházban tárolt friss húsnak, valamint az importált friss húsnak meg kell felelnie az e rendeletben foglalt követelményeknek. A hutoházban tárolt friss hús szállításához a 4. szerinti kísérookmányok szükségesek, s azokon a hutoház engedélyezési vagy jóváhagyási számát kell feltüntetni. A hússzállítási igazolványt, az állat-egészségügyi és fogyaszthatósági bizonyítványt a hatósági állatorvos állítja ki. Behozatal esetén a bizonyítványnak a hús származására vonatkozó adatokat tartalmaznia kell. (2) Ha a friss húst harmadik országbeli, az EU által engedélyezett hutoházban tárolták, meg kell felelnie a tárolási, szállítási és állatorvosi ellenorzési követelményeknek. 9. A friss húst, amelynek a csomagolását eltávolították, újra kell csomagolni egy másik olyan létesítményben, amely nem azonos azzal, ahol az eredeti csomagolást végezték (átcsomagoló központ). 10. A okban meghatározottak - az állategészségügyi követelmények sérelme nélkül - nem vonatkoznak a) nem emberi fogyasztásra szánt friss húsra; b) kiállításra, különleges vizsgálatokra, bemutatókra szánt friss húsra, feltéve hogy a hatósági felügyelet biztosítja, hogy ezt a húst nem használják fel emberi fogyasztásra, és a kiállítás, a bemutató befejezése után, illetve a különleges vizsgálatok, kutatások elvégzését követoen a vizsgálatokra felhasznált részek kivételével azt megsemmisítik; c) kizárólag nemzetközi szervezetek ellátására szállított friss húsra. A létesítményekre vonatkozó követelmények 11. (1) A létesítményeknek meg kell felelniük az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban foglalt eloírásoknak. (2) A vágóhíd üzemeltetojének nyilvántartást kell vezetnie a létesítménybe beszállított állatokról és az onnan kiszállított vágási termékekrol, az elvégzett ellenorzésekrol és azok eredményeirol, s ezeket az adatokat a hatóság rendelkezésére kell bocsátania. (3) A létesítmény személyzetére, épületeire és berendezéseire vonatkozó higiéniai követelményeket, valamint a vágásra, darabolásra és a húskezelésre meghatározott követelmények betartását a hatósági állatorvos, illetve a felügyelete alatt muködo segédszemélyzet rendszeresen ellenorzi. 12. (1) Az európai uniós eloírásokat érvényesíto országokba csak engedélyezett létesítménybol származó terméket lehet exportálni. Ha engedélyezett üzembol származó terméket jóváhagyott üzemben kezeltek, azt csak belföldön lehet forgalomba hozni. (2) Derogációs vagy jóváhagyott létesítményekbol származó termék engedélyezett létesítménybe semmilyen célból nem kerülhet. 13. (1) Jóváhagyott létesítményként veheto nyilvántartásba az a vágóhíd, amelyen nem vághatnak hetente 20-nál, évente nél több számosállat-egységet. (2) A jóváhagyott vágóhídnak meg kell felelnie az alábbi feltételeknek: a) eleget tesz a külön jogszabályban a jóváhagyott létesítményekre vonatkozó eloírásoknak; b) az üzemeltetonek külön jogszabály szerint értesítenie kell az állatorvosi szolgálatot a vágás idopontjáról, a vágóállatok számáról és származásáról, hogy a szolgálat az állatok vágás elotti vizsgálatát az állattartó telepen vagy a vágóhídon elvégezhesse. (3) Jóváhagyott vágóhídról származó friss hús csak belföldön értékesítheto. 14. (1) A 13. -ban meghatározott termelési kapacitásokhoz tartozó átszámítási értékek, illetve viszonyszámok a következok: 1. marhahús felnott szarvasmarha és lófélék egyéb szarvasmarha 1 számosállat-egység 0,50 számosállat-egység 2. sertéshús 100 kg élosúly feletti sertés 0,20 számosállat-egység egyéb sertés 0,15 számosállat-egység

3 3. egyéb hús juh és kecske 0,10 számosállat-egység 15 kg élosúly alatti bárány, gödölye és malac 0,05 számosállat-egység (2) A heti vágásszámra vonatkozó határértéktol az évi 1000 számosállat felso határon belül a bárányok és a gödölyék esetében ünnepek elotti vágásoknál eltérés engedélyezheto, ha a higiéniai feltételeket betartják, és a húst nem fagyasztják le. 15. (1) A jóváhagyott daraboló üzem hetente nem termelhet 5 tonnánál több csontozott húst vagy ennek megfelelo csontos húst, és meg kell felelnie a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek. (2) A jóváhagyott és derogációs létesítménybol származó és fogyasztásra alkalmasnak minosített húst a külön jogszabályban meghatározott formátumú belföldi húsbélyegzovel, címkével, fogyaszthatósági jellel kell megjelölni. Mellozheto a bélyegzés olyan daraboknál, amelyeket nem csomagoltak be. (3) A jóváhagyott vágóhidat kiszolgáló hutoház esetében a kialakításra vonatkozóan muszaki, technikai eltérés engedélyezheto, ha a húst csomagolva tárolják és a homérsékleti eloírásokat betartják. 16. (1) A jóváhagyott vágóhídról, daraboló üzembol, húskészítmény-eloállító üzembol vagy az ezeket kiszolgáló hutoházból, hutoraktárból, átcsomagoló központból származó és belföldi formátumú húsbélyegzovel (címkével), fogyaszthatósági jellel megjelölt hús nem viheto be engedélyezett létesítményekbe. (2) A jóváhagyott létesítményekrol az illetékes állomás nyilvántartást vezet. Húsvizsgálat 17. (1) A hatósági állatorvos fogyasztásra alkalmatlannak minosíti a húst, ha az olyan állatból származik, a) amelynél a következo betegségeket állapították meg: 1. szarvasmarhák szivacsos agyvelogyulladása (BSE), 2. keleti marhavész, 3. afrikai sertéspestis, 4. sertéspestis, 5. Q-láz, 6. ragadós száj- és körömfájás, 7. sertések hólyagos betegsége, 8. fertozo hólyagos szájgyulladás, 9. Aujeszky-féle betegség, 10. fertozo sertésbénulás, 11. szarvasmarhák roncsoló orrhurutja, 12. toxoplasmosis, 13. juhok maedibetegsége, 14. listeriosis, 15. leptospirosis, 16. általános/generalizált actinobacillosis vagy actinomycosis, 17. gázödémás betegségek (sercego üszök, rosszindulatú vizenyo), 18. lépfene, 19. általános/generalizált gümokór, 20. általános/generalizált lymphadenitis, 21. takonykór, 22. veszettség, 23. tetanusz, 24. heveny szalmonellózis, 25. heveny brucellózis, 26. sertésorbánc, 27. botulizmus, 28. septicaemia, pyaemia, toxaemia és viraemia; b) amely a tüdogyulladás, szívburokgyulladás, mellhártyagyulladás, hashártyagyulladás, bélgyulladás, méhgyulladás, togygyulladás, vesegyulladás, köldökgyulladás, ízületgyulladás, agyhártya- és agyvelogyulladás heveny elváltozásait mutatja, továbbá ha laboratóriumi kiegészíto (szükség szerint bakteriológiai és gyógyszer maradékra irányuló) vizsgálat ezeket a megállapításokat (húsvizsgálati leleteket) megerosíti; ilyen állat esetében a togyet, a nemi szerveket és a vért akkor is emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell minosíteni, ha azokon elváltozást nem találtak; c) amelyeknél a laboratóriumi kiegészíto húsvizsgálat az izomzatban kórokozó mikroba jelenlétét, hoálló spórás feltétlen (obligát) anaerob baktérium által okozott vérfertozést, mikroba által okozott bacteriaemiát vagy vérfertozést állapított meg; ha azonban ezeknek a kiegészíto vizsgálatoknak az eredményei kedvezoek, a fogyasztásra alkalmatlan részek eltávolítása után az állati testet fogyasztásra alkalmasnak kell minosíteni; d) amely az alábbi paraziták által okozott betegség következtében jelentkezo elváltozásokat mutatja: 1. megszemléléssel (makroszkópikusan) felismerheto kiterjedt (generalizált) szarkosporidiózis, ha az izomzatban nagy számban szarkosporidium tömlok fordulnak elo, 2. sertések és szarvasmarhák kiterjedt borsókakórja, ha a szokásos elofordulási helyen és máshol készített tenyérnyi metszéslapon egynél több helyen, metszéslaponként két vagy annál több élo vagy elhalt borsóka található, 3. trichinellózis; e) amely elhullott, halva született, meg sem született vagy hiányosan vérzett el; f) ha a borjút nyolcnapos, a bárányt és gödölyét háromhetesnél, a malacot kéthetesnél fiatalabban vágtak le, és a húsa vizenyos;

4 g) amely senyvesség vagy bármely betegség következtében beállott tetemes lesoványodás vagy elorehaladott anaemia jeleit mutatja; h) amelyen több daganat, tályog vagy komoly sérülés található az állati test különbözo részein vagy a különbözo zsigerekben. (2) Fogyasztásra alkalmatlannak minosíti továbbá a hatósági állatorvos az olyan állat húsát a) amely tuberkulin próbára pozitívan vagy kétesen reagált, és amelyen a húsvizsgálat lokalizált gümokóros elváltozást állapított meg több szervben vagy az állati test több részén vagy több helyén; a továbbiakban a 18. szerint meghatározott esetekben azonban az egyes szervekre, testfelekre, illetve ahhoz tartozó nyirokcsomókra korlátozódó gümokóros elváltozások esetén csak az érintett szervet vagy szervrészt és ahhoz tartozó nyirokcsomókat kell fogyasztásra alkalmatlannak minosíteni; b) amely a brucellózisra irányuló vizsgálatok során pozitívan vagy kétesen reagált, amelyet a heveny fertozésre utaló kóros elváltozások is megerosítenek; c) amely lázas betegségben szenved; d) amely a színét, szagát, állagát vagy ízét tekintve a normálistól nagyfokban eltéro érzékszervi elváltozást, rendellenességet mutat; e) amelyet vágás utáni vizsgálatnak nem vetettek alá, vagy a vizsgálat szempontjából fontos szervek nélkül mutatják be; f) amelyekben 1. bármiféle antibakteriális hatású anyag, 2. egyéb állatgyógyászati készítmények, 3. húspuhítók, 4. xenobiotikumok (peszticidek és egyéb agrokemikáliák), 5. toxikus fémek és nyomelemek, 6. mikotoxinok, 7. radioaktív anyag mennyisége, illetve aktivitása a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladja; g) amelyben tiltott hozamnövelo szer jelenléte mutatható ki; h) amely nagyfokban idegen-, ivari vagy vizeletszagú, ha gyógyszertol, fertotlenítoszertol, rothadástól, fülledéstol, késoi kizsigereléstol stb. eredo szagú, ízu, színu vagy állományú, az elváltozás a teljes lehulés után megmarad, és huszonnégy órával a levágás után végzett fozo- (süto-) próba alkalmával még feltunoen észlelheto; i) amelyet ionizálással vagy ibolyántúli besugárzással kezeltek. 18. (1) Csak az elváltozott szerveket, húsrészeket minosíti a hatósági állatorvos fogyasztásra alkalmatlannak a következo esetekben: a) a nem specifikus kórokozók által eloidézett tüdoelváltozások, így különösen - a tüdonek vagy nyirokcsomójának gyulladásos elváltozása, vagy - a tüdoben vér, gyomortartalom, forrázóvíz vagy más idegen anyag jelenléte; b) a nem specifikus kórokozók által eloidézett sertésfej-elváltozások, különösen ha az áll alatti nyirokcsomóban ennek egyharmadánál nagyobb tályog van, vagy ha az áll alatti, a garat körüli és fülto alatti nyirokcsomók közül legalább kettoben van tályog, tekintet nélkül ezek nagyságára; c) a zsigerek egy szervre korlátozódó idült gümokórja; d) sertéstífusz (a sertések idült paratífusza); e) actinomycosis vagy bothryomycosis; f) az ember egészségére közvetlenül nem ártalmas élosködoknek vagy azok fejlodési alakjainak (mételyek, galandférgek, orsóférgek, hólyagférgek, szarkosporidiumok stb.) zsigerekben való jelenléte; g) az egész szerv, ha az élosködok száma nagy, azok nem könnyen eltávolíthatóak, és a szövetekben jelentékeny elváltozást mutatnak; h) csak az elváltozott szervrész, ha az élosködok száma csekély, azok könnyen eltávolíthatók, és a szövetekben jelentékeny elváltozást nem okoztak; i) helyi gyulladásos elváltozások, valamint betokolt gennyes eves tályogok esetén, ha az éloállat-vizsgálat során az állat egészségesnek mutatkozott és a húsvizsgálat alkalmával vérfertozésre utaló kórbonctani elváltozások nem voltak észlelhetok, vagy a vérfertozés gyanúja ellenére a laboratóriumi kiegészíto húsvizsgálat kedvezo eredménnyel járt; j) szennyezo mikrobáknak csak a zsigerekre szorítkozó nagy számban való jelenléte; k) egyetlen szervben elhatárolt daganat esetén; továbbá l) szöveti sérülések (pl. zúzódás, sebzés, fekély, csonttörés) esetén, ha ezekhez nem társult lázas homérsékletemelkedés vagy ha társult is, de a laboratóriumi kiegészíto húsvizsgálat kedvezo eredményu; m) szövetek vagy szervek sorvadása, túltengése, túlburjánzása, elfajulása, véres vagy vizenyos beszurodése, azokban észlelt mész-, festék- vagy gyógyszerlerakódás; n) egyes szervekre vagy húsrészekre korlátozódó kezdodo fülledés; o) kisfokú, kis kiterjedésu és csak a felületre szorítkozó rothadás, penészedés vagy avasodás; p) zsigereknek gennyel vagy más gyulladásos termékkel (savó, izzadmány) való szennyezettsége; q) a szúrási hely körüli véres, szennyezett a hús; r) hús vagy zsigerek kiterjedt felületi vagy mélyreható szennyezettsége esetén, ha megtisztításuk nem lehetséges; s) az olyan állat vérét, amelynek a húsát emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánították a megelozo pontokkal összhangban, és a vér gyomortartalommal vagy bármely más anyaggal szennyezodött; t) olyan kétévesnél idosebb állatok máját és veséit, amelyek olyan területrol származnak, ahol toxikus nehézfémek kimutatására irányuló monitoring vizsgálatok eredménye szerint, bármely toxikus nehézfém tolerancia határérték feletti elofordulási gyakorisága az 5%-os mértéket két egymást követo évben meghaladja; u) az állat fejlodési rendellenessége. (2) A zsigert gümokórosnak kell tekinteni akkor is, ha az ahhoz tartozó nyirokcsomókban észlelhetok gümokóros elváltozások. A nyirokcsomók és a mandulák gümokórja esetén a garatot, a gégét és a nyelvtövet, sertéseknél az egész fejet fogyasztásra alkalmatlannak kell minosíteni. (3) Mérgezés vagy annak gyanúja miatt levágott állat zsigerei fogyasztásra abban az esetben is alkalmatlanok, ha azok kóros elváltozástól mentesek.

5 19. (1) A hatósági állatorvos a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott esetekben a húst annak megfelelo kezelése után fogyasztásra alkalmasnak minosítheti. (2) Ha a külföldrol származó nyers sertéshús és nyers lóhús trichinellás fertozöttségre irányuló vizsgálata nem történt meg, vagy annak elvégzése hitelt érdemlo módon nem igazolható, a húst a külön jogszabály szerinti fagyasztási kezelésnek kell alávetni. A fagyasztási kezelés végrehajtását a hatósági állatorvos igazolja. (3) A tenyésztésre használt, a 80 kg feletti, nem ivartalanított hímnemu, a rejtett heréju és a hermafrodita sertésekbol származó hús - kivéve ha azon nagyfokban idegen, ivari szag érzékelheto -, ha a huszonnégy órai állás után végzett fozo- (süto-) próba alkalmával csak kisfokú idegen szag- vagy ízelváltozás észlelheto, fogyasztásra alkalmasnak minosítheto. Az ilyen húst kizárólag hokezelt húskészítmény eloállítására lehet felhasználni. (4) A szarvasmarhák és a sertések borsókakórja esetén, ha az állati testben metszéslaponként egy borsóka található, az elváltozott részek eltávolítása után a következo fagyasztásos kezelést kell alkalmazni: A fagyasztást megelozoen huszonnégy óra idotartamra 02 C-on kell a húst tárolni. Az elohutött húst -10 C-on tíz napon át, ha a maghomérséklet pontosan mérheto -18 C-on hetvenkét órán keresztül kell fagyasztani. Az ezzel a fagyasztásos eljárással kezelt húst csak hokezelt töltelékes húskészítmények eloállítására szabad felhasználni. 20. (1) Húsvizsgálati határozat alapján a vágóállat húsából hokezelt készítményt lehet eloállítani, ha a) a laboratóriumi kiegészíto húsvizsgálat eredménye egyébként kedvezo, és a ph-érték az alábbi határok között van: 1. szarvasmarha-, borjú- vagy juhhús esetén 6,2-6,7, 2. lóhús esetén 6,2-6,3, 3. sertéshús esetén 6,2-6,5; b) az antibiotikum- és egyéb szermaradványok az eloírt vizsgálati módszerekkel csak a májból és a vesébol mutathatóak ki. (2) A mechanikusan nyert húst csak hokezelt húskészítmények eloállításához lehet felhasználni. (3) A hús kezelését a származási létesítményben vagy hatósági állatorvos által kijelölt más létesítményben kell elvégezni. (4) A ok szerinti kezelés után fogyasztásra alkalmasnak minosített húst a külön jogszabály szerinti belföldi húsbélyegzéssel kell ellátni. 21. A fogyasztásra alkalmatlan hús jelölésének, valamint az ilyen hússal kapcsolatos eljárásnak a szabályait külön jogszabály határozza meg. 22. A hatósági állatorvos a húsvizsgálat eredménye alapján fogyasztásra alkalmasnak minosíti azt a húst, amelyre nem alkalmazhatók a okban foglalt szabályok, s az egyébként megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek. 23. (1) Ha az állat, illetve a hús állatorvosi vizsgálata során egészségre ártalmas maradékanyag jelenlétének gyanúja merül fel, ártalmas vegyianyag jelenlétére irányuló vizsgálatot kell végezni. Ezzel a vizsgálattal kell kimutatni a gyógyszerhatású anyagok maradékát, ezek biológiailag aktív bomlástermékeit, és minden más anyagot, amely a húsba kerülve az emberi egészséget veszélyeztetheti. (2) Ha a vizsgálat a húsban a megengedett határértékeket meghaladó mennyiségben mutat ki maradékanyagokat, a húst fogyasztásra alkalmatlannak kell minosíteni. A maradékanyag-vizsgálatot tudományosan elismert és közösségi vagy nemzetközi szabályok által meghatározott módszerekkel kell elvégezni. Az engedélyezett létesítmények nyilvántartásba vétele és ellenorzése 24. (1) A minisztérium az engedélyezett létesítményeket állatorvosi EU-ellenorzési számmal látja el, nyilvántartásba veszi, és jegyzéket vezet róluk. (2) Azoknak a daraboló üzemeknek, amelyek az e rendeletben meghatározott friss hústól eltéroen baromfihúst, vadhúst, nyúlhúst is darabolnak, vagy elokészített húst állítanak elo külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint, ezekre a tevékenységekre külön engedéllyel kell rendelkezniük, amit a létesítményekrol vezetett jegyzéken fel kell tüntetni. Az engedély megadható, ha a hús darabolása idoben elkülönítetten történik, tisztítást és fertotlenítést végeznek mielott a daraboló-, illetve csontozóhelyiséget az e rendelet szerinti friss hús vagy tenyésztett vadhús darabolására ismételten használatba vennék. (3) Ha a létesítményben a húsvizsgálat feltételeit nem biztosítják, vagy a higiéniai állapot nem felel meg az eloírt követelményeknek, valamint ezek megszüntetésére nem teszik meg a megfelelo intézkedéseket, illetve azok nem vezetnek eredményre, az illetékes állomás a tevékenység egy részére vagy az egész létesítményre vonatkozóan ideiglenesen felfüggeszti az engedélyt. (4) Ha a létesítmény üzemeltetoje az állomás által meghatározott határidon belül nem küszöböli ki a hiányosságokat, az engedélyt a tevékenység egy részére vagy az egész létesítményre vonatkozóan vissza kell vonni. (5) Az engedély felfüggesztésérol vagy visszavonásáról tájékoztatást kell adni az EU Bizottságnak. Az üzemelteto kötelezettségei 25. (1) A létesítmény üzemeltetojének biztosítania kell a rendszeres ellenorzést a termelés általános higiéniai feltételeire és a mikrobiológiai jellemzokre egyaránt. A ellenorzésnek ki kell terjednie az eszközökre, berendezésekre, gépekre a termelés minden szakaszában és szükség szerint a termékekre is. (2) A létesítmény üzemeltetoje köteles a higiéniai ellenorzésre jogosult hatóságok ellenorzési tevékenységét elosegíteni, megadni számukra a szükséges felvilágosítást az általa végzett ellenorzések jellegérol, gyakoriságáról és eredményérol, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokat is. A vizsgálatok jellegét, gyakoriságát, a mintavételi és mikrobiológiai vizsgálatok módszereit más jogszabályokban foglaltak szerint kell meghatározni. (3) A létesítmény üzemeltetoje köteles gondoskodni arról, hogy az élelmiszer-eloállítás folyamatában dolgozó személyek a külön jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai képzésben részesüljenek. 26. (1) A hatósági állatorvos számára a húsvizsgálat ellenorzési feladatainak ellátásához az engedélyezett és a derogációs létesítményekben megfelelo számú kisegíto személyzetet kell biztosítani. (2) A hatósági állatorvost a felügyelete alá rendelt szakszemélyzet segíti a következo feladatok végzésében: a) a vágás elotti vizsgálat során az állatok elso megszemlélésében, valamint a gyakorlati feladatok ellátásában;

6 b) a vágás utáni vizsgálatban akkor, ha a hatósági állatorvos a helyszínen van és a kisegíto személyek munkáját ténylegesen is felügyeli; c) a darabolt és tárolt hús higiéniai ellenorzésében; d) az engedélyezett létesítmények felügyeletében és ellenorzésében. (3) Az élelmiszer-higiéniai ellenorzés és a húsvizsgálat területén foglalkoztatott kisegíto személyzettel szemben támasztott szakmai követelményeket, valamint a szakszemélyzet összetételét külön jogszabály határozza meg. A hatósági állatorvos feladatai 27. (1) A létesítmények felügyeletét és ellenorzését - kisegíto személyek közremuködésével - a hatósági állatorvos látja el. A hatósági állatorvos jogosult belépni a létesítmény bármely részébe és helyiségébe az e rendeletben és más jogszabályokban eloírt követelmények betartásának ellenorzése céljából. A vágóállatok vagy a hús származását igazoló okiratokat a hatósági állatorvos számára hozzáférhetové kell tenni. (2) A hatósági állatorvos rendszeresen elemzi és értékeli az ellenorzések eredményeit és ennek alapján szükség szerint további mikrobiológiai vizsgálatot végeztethet a termelés minden szakaszában, beleértve a termékeket is. (3) A hatósági állatorvos a vizsgálat vagy ellenorzés megállapításait és a szükséges intézkedésekre vonatkozó ajánlását írásban közli a létesítmény üzemeltetojével, aki köteles gondoskodni a hiányosságok megszüntetésérol, illetve a higiéniai feltételek teljesítésérol. 28. Az állami állat-egészségügyi szolgálat a hatósági állatorvosok által elvégzett, emberre átviheto betegségek diagnózisára vonatkozó vágás elotti és vágás utáni vizsgálatok eredményeit összesíti és értékeli. Ha ilyen betegséget állapítanak meg, az illetékes kerületi állatorvost haladéktalanul értesíteni kell. 29. Ha gyanú merül fel arra, hogy nem tartották be az állat-egészségügyi eloírásokat, vagy kétséges a hús fogyasztásra való alkalmassága, a hatósági állatorvos bármilyen szakmailag szükségesnek tartott vizsgálatot elvégezhet. 30. (1) Az engedélyezett vágóhídon a vágás elotti és a vágást követo vizsgálatnál hatósági állatorvosnak kell jelen lenni. (2) Az engedélyezett daraboló üzemben, a hús feldolgozását, a higiéniai feltételek teljesítését és az üzembe érkezo és onnan kiszállított friss húsról vezetett nyilvántartást a hatósági állatorvos naponta ellenorzi. (3) Az engedélyezett hutoházat vagy engedélyezett átcsomagoló központot a hatósági állatorvosnak rendszeresen ellenoriznie kell. 31. Külön jogszabály határozza meg a) a létesítmények engedélyezésének, illetve jóváhagyásának általános és különös feltételeit; b) a létesítményekben a friss hús eloállításában, kezelésében, szállításában foglalkoztatott személyzetre vonatkozó követelményeket; c) a létesítmények helyiségeinek, berendezési tárgyainak és munkaeszközeinek a higiéniai követelményeit. Záró rendelkezések 32. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követo 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejuleg a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat pontjai, a, 683. (6) bekezdése, a, a, ai, ai, ai hatályukat veszítik. (3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérol szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt, és az évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Európai Közösségek következo jogszabályaival összeegyeztetheto szabályozást tartalmaz: a Tanács 64/433/EGK irányelve a friss hús eloállításának és forgalomba hozatalának egészségügyi feltételeirol, valamint az azt módosító 91/497/EGK és 92/5/EGK irányelv, továbbá a 95/1/EGK és 95/23/EGK határozat. 1. számú melléklet a 100/2002. (XI. 5.) FVM rendelethez I. Fejezet A levágást megelozo (ante mortem) vágóhídi éloállat-vizsgálat 1. A vágóállatot vizsgálatnak kell alávetni a vágóhídra való érkezéstol számított 24 órán belül és legfeljebb 24 órával a vágást megelozoen. A hatósági állatorvos ezen túl is bármikor megkövetelheti a vizsgálatot. A vágóhíd tulajdonosának vagy üzemeltetojének a vágóállat-vizsgálat végrehajtását lehetové kell tenni, és ehhez biztosítani kell a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 2. Minden egyes vágásra kerülo állatnak azonosító megjelölést kell viselnie, amelynek alapján az illetékes hatóság az állat eredetét, származását meg tudja állapítani. 3. a) A hatósági állatorvosnak a levágást megelozo vizsgálatot a szakmai szabályokkal összhangban és megfelelo megvilágítás mellett kell elvégezni. b) A hatósági állatorvosnak a vágóhídra beszállított vágóállatokra vonatkozóan az állat-egészségügyi eloírások teljesítését ellenoriznie kell. 4. A vizsgálat során meg kell állapítani, hogy a) az állatok nem szenvednek-e olyan betegségben, amely emberre vagy állatra átviheto, vagy nem mutatnak-e olyan tüneteket vagy általános állapotot, amelyek bármiféle betegségre vagy annak kitörésére utalhatnak, b) az állatokon nem mutatkoznak-e olyan betegség tünetei vagy az általános állapot olyan rendellenessége, zavara, amely az állatok húsának fogyasztásra való alkalmatlanságát valószínusíti, továbbá nem tapasztalhatók-e olyan tünetek, amelyek arra utalnak, hogy az állatoknak gyógyszerhatású anyagokat adtak be, vagy más olyan anyagokat kaptak, amelyek az állatok húsát az ember egészségére ártalmassá, veszélyessé teszik;

7 c) az állatokon nem mutatkoznak-e a kimerülés, eros izgatottság vagy sérülés tünetei. 5. a) A kimerült vagy erosen izgatott állatokat legalább 24 órán át pihentetni kell, hacsak a hatósági állatorvos másképp nem dönt. b) Azokat az állatokat, amelyeken a 4. a), b) pontokban hivatkozott betegségek valamelyikét megállapították, nem szabad emberi fogyasztás céljából levágni. c) Azoknak az állatoknak a levágását el kell halasztani, amelyeknél gyanú merül fel, hogy a 4. a), b) pontokban hivatkozott betegségek valamelyikében szenvednek. Ezeket az állatokat a diagnózis megállapítása céljából alapos vizsgálatnak kell alávetni. Ha a diagnózis megállapításához szükség van a vágás utáni (post mortem) vizsgálatra, a hatósági állatorvosnak intézkednie kell az ilyen állatok elkülönített levágására a külön jogszabályban foglaltak szerint. Ezeket az állatokat a vágást követoen különleges vizsgálatnak kell alávetni, ideértve a laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatokat és az olyan farmakológiai hatású anyagok maradékainak kimutatására irányuló vizsgálatokat is, amelyekrol feltételezheto, hogy azokat az észlelt betegség kezelése céljából alkalmazták. II. Fejezet A vágásra, darabolásra és a friss hús kezelésére vonatkozó higiéniai eloírások 1. A vágócsarnokba bevitt állatokat azonnal le kell vágni. Az elvéreztetést, leborözést, nyúzást vagy a szorök (sörték) eltávolítását, a kizsigerelést és a további muveleteket úgy kell végezni, hogy a hús bármilyen szennyezodését elkerüljék. 2. Az állatokat teljesen el kell véreztetni. Az emberi fogyasztásra szánt vért tiszta tartályokba kell felfogni. A vért csak a higiéniai követelményeknek megfelelo eszközökkel szabad keverni. 3. A sertések kivételével az állatokat azonnal teljesen le kell borözni, illetve meg kell nyúzni. Ha sertések borét nem húzzák le, a szoröket (sörtéket) azonnal el kell távolítani. E muvelethez sörtétlenítést segíto szereket lehet használni azzal a feltétellel, hogy azt követoen a sertéseket ivóvízzel alaposan lemossák. A borjak és juhok fejérol nem szükséges lehúzni a bort, ha azokat olyan módon kezelik, hogy az a friss hús bármilyen szennyezodését kizárja. 4. A zsigerelést haladéktalanul el kell végezni a külön jogszabályban foglaltak szerint úgy, hogy az a kábítást követoen 45 percen belül, vagy rituális vágás esetén az elvéreztetést követoen 30 percen belül megtörténjék. A tüdot, szívet, májat, vesét, lépet vagy leválasztják, vagy azok az állati testtel természetes összefüggésben maradhatnak. Ha azokat leválasztják, számozással vagy más módon úgy kell megjelölni, hogy az állati testhez való tartozásuk egyértelmuen azonosítható legyen. Ez vonatkozik a fejre, nyelvre, emésztorendszerre és minden más állati testrészre is, amelyekre az állatorvosi húsvizsgálat kötelezoen kiterjed. A fent megnevezett részeket az állati test közelében kell tartani a vizsgálat befejezéséig. A hímvesszot azonnal el lehet távolítani, ha az nem mutat kóros elváltozást vagy sérülést. A vesét minden állatfajnál a zsírtokból ki kell fejteni, a szarvasmarhák, sertések és egypatások esetében a vese burkát is el kell távolítani. 5. A késeket nem szabad a húsba szúrva hagyni, illetve tartani. Tilos a húst ruhával vagy más anyaggal tisztítani és felfújni. Ha vallási eloírás valamely szerv felfújását szükségesnek tartja, akkor ez engedélyezheto, de ez esetben a felfújt szervet a fogyasztásból ki kell zárni. A 15 kg élosúly alatti bárányok és gödölyék leborözése, nyúzása során a mechanikus felfújást az illetékes hatóság engedélyezheti, ha a higiéniai követelményeket betartják. 6. Az egypatások, a négy hétnél idosebb sertések és a hat hónapnál idosebb szarvasmarhák testét húsvizsgálatra úgy kell elokészíteni, hogy azt a gerincoszlop hosszanti elhasításával, a mindenkori járványtani eloírások betartása mellett két félre osztják. Ha szükséges, a hatósági állatorvos elrendelheti a fejeknek és minden testnek a kettéhasítását. Kényszeríto technikai okokból vagy a helyi fogyasztási szokásokra való tekintettel a hatósági állatorvos felmentést adhat a sertések kettéhasítása alól. 7. A húsvizsgálat befejezéséig ki kell zárni annak lehetoségét, hogy a még meg nem vizsgált állati testek és zsigerek érintkezzenek a már megvizsgált állati testekkel és zsigerekkel, továbbá tilos az állati test és testrészek elvitele, darabolása vagy további kezelése. 8. A fogyasztásra alkalmatlannak minosített, vagy további vizsgálatra visszatartott hús, gyomrok és belek, valamint az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minosülo részek és melléktermékek a fogyasztásra alkalmasnak minosített hússal nem érintkezhetnek, s azokat a legrövidebb idon belül az erre a célra szolgáló külön helyiségekben vagy tartályokban kell elhelyezni és tárolni. Ezeknek olyan helyeken kell lenniük, hogy a friss hús mindennemu szennyezodése elkerülheto és kizárható legyen. 9. Ha több állat vérét és vágási melléktermékeit a húsvizsgálat befejezése elott közös tartályban gyujtik össze, annak egész tartalmát fogyasztásra alkalmatlannak kell minosíteni, ha azok közül valamelyik állat testét fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánították. 10. A hús - beleértve a vágási melléktermékeket is - kezelését, további feldolgozását és szállítását az összes vonatkozó higiéniai eloírás betartásával kell végezni. Ha a húst csomagolják, akkor az erre vonatkozó feltételeket és követelményeket is teljesíteni kell. A csomagolt húst nem szabad ugyanabban a helyiségben tárolni, mint a csomagolatlan friss húst. III. Fejezet A levágást követo húsvizsgálat 1. A levágás után az állat minden részét, beleértve a vért is, azonnal meg kell vizsgálni a fogyasztásra való alkalmasság elbírálása céljából. 2. A húsvizsgálat magában foglalja: - a levágott állat és a hozzá tartozó szervek megszemlélését; - az állatfajonkénti részletezés szerint a továbbiakban felsorolt szervek tapintással történo vizsgálatát; - a meghatározott szervek és nyirokcsomók bemetszését; ha a levágott állat szerveinek megszemléléssel vagy tapintással történo vizsgálata során olyan patológiai elváltozásokat állapítanak meg, amelyek fertozésveszélyt jelenthetnek az állati testekre, a berendezési tárgyakra, a munkaeszközökre és a helyiségre vagy a személyzetre, akkor ezeket a szerveket nem szabad a vágócsarnokban vagy az üzem más olyan részében bemetszeni, ahol az a friss húst szennyezheti, fertozheti; - az állag, az állomány, a szín, a szag és szükség szerint az íz rendellenességek vizsgálatát;

8 - ha az szükséges a laboratóriumi vizsgálatokat, gyanú esetén különösen a gyógyszermaradék-anyagok, valamint más olyan anyagok vizsgálatát, amelyek a húsba átkerülhetnek és a fogyasztó egészségét veszélyeztethetik. A hatósági állatorvos a vizsgálatot az alábbiak szerint végzi el: a) Hathetesnél idosebb szarvasmarha húsvizsgálatánál - a fejet megszemléléssel, - az áll alatti, garat körüli és fülto alatti nyirokcsomókat bemetszéssel, - mindkét oldali külso rágóizmot az állkapocs ágaival párhuzamosan két mély bemetszéssel és a belso rágóizmokat egy mély bemetszéssel, - a nyelvet - annak felszabadítása után - tapintással, a száj, a torok és a garat nyálkahártyáját megszemléléssel (a mandulákat a vizsgálat után el kell távolítani), - a légcsövet megszemléléssel, a nyelocsövet tapintással, - a tüdot tapintással, - a hörgo körüli és gátorközi nyirokcsomókat bemetszéssel, - a légcsövet és a fohörgoket egy hosszanti vágással fel kell nyitni, és mindkét tüdofél állományába a középso és az alsó harmad határán haránt irányban a fohörgokön áthaladó bemetszést kell végezni; ezek a bevágások nem szükségesek abban az esetben, ha a tüdot kizárják az emberi fogyasztásból, - a szívburkot és a szívet megszemléléssel, a szívbe a mindkét kamrát és a pitvarkamrai sövényt átszelo hosszirányú metszést kell ejteni, hogy a kamrák feltáruljanak, - a rekeszizmot megszemléléssel, - a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóit tapintással, a májat tapintással és a májkapuban végzett bemetszéssel, ami kiterjed a Spiegel-lebenybe az epevezetékek vizsgálata céljából, - az epehólyagot tapintással, - a gyomor-béltraktust, a bélfodrot megszemléléssel, a gyomor és a bélfodrok nyirokcsomóit tapintással, szükség szerint bemetszéssel, - a lépet megszemléléssel és szükség szerint tapintással, - a veséket megszemléléssel és szükség szerint a veséket és nyirokcsomóit tapintással és bemetszéssel, - a húgyhólyagot megszemléléssel, - az ivarszerveket és ezek közül a méhet, a heréket megszemléléssel, szükség esetén a méhet tapintással és bemetszéssel, - a togyet és nyirokcsomóit megszemléléssel, szükség szerint tapintással és bemetszéssel; teheneknél a togyet bemetszéssel, a tejmedencék feltárásával, kivéve, ha a togyet fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják, - a csontokat és ízületeket megszemléléssel, - a mellhártyát és a hashártyát megszemléléssel, - a húsfelületeket, az azokhoz tartozó zsír- és kötoszöveteket, valamint csontfelületeket megszemléléssel kell vizsgálni. b) Hat hetesnél fiatalabb szarvasmarha húsvizsgálatánál - a fejet megszemléléssel, - a garat körüli nyirokcsomókat bemetszéssel, - a nyelvet tapintással, a száj, a torok és a garat nyálkahártyáját megszemléléssel (a mandulákat a vizsgálat után el kell távolítani), - a légcsövet és a nyelocsövet megszemléléssel, a tüdot tapintással, a hörgo körüli és a gátorközi nyirokcsomókat bemetszéssel; a légcsövet és fohörgoket egy hosszanti vágással fel kell nyitni, és mindkét tüdofél állományába a középso és alsó harmad határán haránt irányban, a fohörgokön áthaladó bemetszést kell végezni; ezek a bevágások nem szükségesek abban az esetben, ha a tüdot kizárják az emberi fogyasztásból, - a szívburkot és a szívet megszemléléssel, a szívbe mindkét kamrát és a pitvarkamrai sövényt átszelo hosszirányú metszést kell ejteni, hogy a kamrák feltáruljanak, - a rekeszizmot megszemléléssel, - a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóit és a májat tapintással és szükség szerint bemetszéssel, - az epehólyagot tapintással, - a gyomor-béltraktust, a bélfodrot megszemléléssel, a gyomor és a bélfodrok nyirokcsomóit tapintással, szükség szerint bemetszéssel, - a lépet megszemléléssel és szükség szerint tapintással, - a veséket megszemléléssel és szükség szerint a veséket és nyirokcsomóit tapintással és bemetszéssel, - a mellhártyát és a hashártyát megszemléléssel, - a fiatal állatoknál a köldöktájékot és az ízületeket tapintással, szükség szerint a köldöktájékot bemetszéssel és az ízületek megnyitásával kell megvizsgálni. c) A sertés húsvizsgálatánál - a fejet megszemléléssel, - az áll alatti nyirokcsomókat bemetszéssel, ha azok valamelyikében elváltozás van a garat körüli és fülto alatti nyirokcsomókat bemetszéssel, - a nyelvet, a száj, a torok és a garat nyálkahártyáját megszemléléssel (a mandulákat a vizsgálat után el kell távolítani), - a légcsövet és a nyelocsövet megszemléléssel, a tüdot, a hörgo körüli és gátorközi nyirokcsomókat tapintással; a légcsövet és a fohörgoket egy hosszanti vágással fel kell nyitni és mindkét tüdofél állományába a középso és alsó harmad határán haránt irányban a fohörgokön áthaladó bemetszést kell végezni; ezek a bevágások nem szükségesek, ha a tüdot kizárják az emberi fogyasztásból, - a szívburkot és a szívet megszemléléssel, a szívbe mindkét kamrát és a pitvarkamrai sövényt átszelo hosszirányú metszést kell ejteni, hogy a kamrák feltáruljanak, - a rekeszizmot megszemléléssel, - a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóit és a májat tapintással, - az epehólyagot tapintással, - a gyomor-béltraktust, a bélfodrot megszemléléssel,

9 - a gyomor és a bélfodrok nyirokcsomóit tapintással, szükség szerint bemetszéssel, - a lépet megszemléléssel és szükség szerint tapintással, - a veséket megszemléléssel és szükség szerint a veséket és nyirokcsomóit tapintással és bemetszéssel, - a mellhártyát és a hashártyát megszemléléssel, - az ivarszerveket megszemléléssel, - a tejmirigyet és nyirokcsomóit megszemléléssel, kocáknál emlo feletti nyirokcsomókat bemetszéssel, - a fiatal állatoknál a köldöktájékot és az ízületeket tapintással, szükség szerint a köldöktájékot bemetszéssel és az ízületek megnyitásával, - a húsfelületeket, az azokhoz tartozó zsír- és kötoszöveteket, valamint csontfelületeket megszemléléssel kell megvizsgálni. d) Juh és kecske húsvizsgálatánál - leborözés, nyúzás után a fejet megszemléléssel, szükség szerint a szájat, a garatot és a nyelvet, valamint a garat körüli és a fülto alatti nyirokcsomókat meg kell vizsgálni; ezek a vizsgálatok nem szükségesek az állat-egészségügyi rendelkezések sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság szavatolni tudja, hogy a fejet, beleértve a nyelvet és az agyvelot kizárják az emberi fogyasztásból, - a légcsövet és a nyelocsövet megszemléléssel, a tüdot, a hörgo körüli és gátorközi nyirokcsomókat tapintással, szükség szerint ezeket a szerveket és nyirokcsomókat bemetszéssel, - a szívburkot és a szívet megszemléléssel, szükség szerint a szívet bemetszéssel, - a rekeszizmot megszemléléssel, - a máj, a hasnyálmirigy nyirokcsomóit és a májat tapintással, a májkapuban végzett bemetszéssel az epevezetékek vizsgálata céljából, - a gyomor-béltraktust, a bélfodrot, a gyomrok és a bélfodrok nyirokcsomóit megszemléléssel, - a lépet megszemléléssel és szükség szerint tapintással, - a veséket megszemléléssel és szükség szerint a veséket és nyirokcsomóit tapintással és bemetszéssel, - a mellhártyát és a hashártyát megszemléléssel, - az ivarszerveket megszemléléssel, - a togyet és nyirokcsomóit megszemléléssel, - a fiatal állatoknál a köldöktájékot és az ízületeket tapintással, szükség szerint a köldöktájék bemetszésével és az ízületek megnyitásával kell megvizsgálni. e) Egypatás háziállatok húsvizsgálatánál - a fejet megszemléléssel, - a nyelv felszabadítása után a száj, a torok, a garat nyálkahártyáját és annak egész környezetét megszemléléssel, az áll alatti, a garat körüli és a fülto alatti nyirokcsomókat tapintással, szükség szerint bemetszéssel, a nyelvet tapintással (a vizsgálat befejezése után a mandulákat el kell távolítani), - a légcsövet és a nyelocsövet megszemléléssel, - a tüdot tapintással, a hörgo körüli és a gátorközi nyirokcsomókat tapintással, szükség szerint bemetszéssel, - a légcsövet és a fohörgoket egy hosszanti vágással fel kell nyitni, és mindkét tüdofél állományába a középso és alsó harmad határán haránt irányban a fohörgokön áthaladó bemetszést kell végezni; a tüdo bevágása nem szükséges, ha a tüdot kizárják az emberi fogyasztásból, - a szívburkot és a szívet megszemléléssel, a szívbe mindkét kamrát és a pitvarkamrai sövényt átszelo hosszirányú metszést kell ejteni, hogy a kamrák feltáruljanak, - a rekeszizmot megszemléléssel, - a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóit és a májat tapintással, szükség szerint bemetszéssel, - a gyomor-béltraktust, a bélfodrot, a gyomor nyirokcsomóit és a bélfodrok nyirokcsomóit megszemléléssel, szükség szerint a nyirokcsomókat bemetszéssel, - a lépet megszemléléssel és szükség szerint tapintással, - a veséket tapintással és szükség szerint a veséket és nyirokcsomóit bemetszéssel, - a mellhártyát és a hashártyát megszemléléssel, - a csodörök és kancák ivarszerveit megszemléléssel, - a tejmirigyet és nyirokcsomóit megszemléléssel, szükség szerint az emlo feletti nyirokcsomókat bemetszéssel, - a fiatal állatoknál a köldöktájékot és az ízületeket tapintással, szükség szerint a köldöktájékot bemetszéssel és az ízületek megnyitásával, - a húsfelületet, az azokhoz tartozó zsír- és kötoszöveteket, valamint csontfelületeket kell megvizsgálni; - minden fehér és szürke lovat melanózisra és melanomatózisra meg kell vizsgálni; ehhez a lapocka felemelése után a lapocka izomzatára és nyirokcsomóira kiterjedo vizsgálatot, továbbá a szabaddá tett vese bemetszését is el kell végezni. f) Gyanú esetén a hatósági állatorvos további bemetszéseket és vizsgálatokat végezhet, amelyek szükségesek, hogy a hús fogyaszthatóságának elbírálásában megalapozottan végleges döntést hozhasson. Ha valamely rendellenesség felismerésére a megszemlélés és tapintás nem elegendo, a mélyebb rétegeket bemetszéssel vagy szétfejtéssel kell feltárni, és szükség szerint szaglással is vizsgálni kell. Ha egyértelmuen megállapítható, hogy az eloírt higiéniai követelményeket megszegték, vagy a húsvizsgálat szabályszeru elvégzésének akadálya van, a hatósági állatorvos a helyiségek és munkaeszközök használatának korlátozásáról, a termelés ütemének csökkentésérol, illetve a termelési folyamat átmeneti idoszakos felfüggesztésérol intézkedhet. g) Ha a fentiekben felsorolt nyirokcsomók bemetszése kötelezo, azokat minden esetben párhuzamosan többszörösen kell bemetszeni. Egyes betegségek gyanújánál a nyaki, váll-elotti, mellkasbejárati, külso és belso csípocsonti, felületes lágyéki, térdhajlási és haskorci nyirokcsomókat kell megvizsgálni. 3. A fentieken kívül a hatósági állatorvosnak célzott vizsgálatot kell végeznie: a) Sertéseknél borsókakórra (cysticercosis) irányulóan. Ez magába foglalja a látható izomfelületek, különösen a combközelíto izmoknak, a rekeszoszlopnak, a bordaközi izmoknak, a nyak izmainak, a szívnek, a nyelvnek, a toroknak és szükség szerint a háj lefejtése után látható hasfalnak és a horpaszizomnak a vizsgálatát.

10 b) Egypatásoknál a takonykórra irányulóan: a gége, a légcso nyálkahártyájának, a fej középvonalban hosszirányban történo kettéhasítása és az orrsövény kivétele után, az orrüreg és melléküregei nyálkahártyájának vizsgálatát. c) A friss sertés- és lóhúst, amely vázizmokat (harántcsíkolt izmokat) tartalmaz, trichinella jelenlétére irányuló vizsgálatnak kell alávetni a külön rendeletben foglaltak szerint az abban meghatározott módszerek valamelyikével. 4. A vágás elotti (ante-mortem) és a levágást követo (post-mortem) vizsgálatok eredményeit a hatósági állatorvos nyilvántartja, és ha emberre is átviheto betegségeket állapít meg, arról értesíti az illetékes állat-egészségügyi hatóságokat, valamint annak az állománynak a felügyeletéért felelos állatorvost, amelybol az állatok származnak. IV. Fejezet A darabolásra szánt húsra vonatkozó higiéniai követelmények 1. A 3. (1) bekezdésében leírt daraboknál a húst kisebbre darabolni, kicsontozni vagy a vágási mellékterméket darabolni csak engedélyezett daraboló üzemben lehet. 2. A létesítmény tulajdonosa, üzemeltetoje köteles az üzem felülvizsgálatát minden tekintetben elosegíteni, és azzal kapcsolatban minden szükségesnek tartott intézkedést megtenni, továbbá az állatorvosi szolgálat részére az eloírt feltételeket és felszereltséget biztosítani. A felügyeletet ellátó hatósági állatorvost tájékoztatni kell a levágott állatok és az üzembe beszállított hús származásáról. 3. A rendelet 24. (2) bekezdésének sérelme nélkül a 6. -nak meg nem felelo húst nem lehet az engedélyezett daraboló üzembe beszállítani, kivéve, ha azt ott elkülönített részlegben tárolják, és más helyen vagy más idopontban darabolják, csontozzák, mint azt a húst, amely a jelen rendelet feltételeinek megfelel. A hatósági állatorvosnak mindenkor szabad bejárást kell biztosítani minden hutotároló-helyiségbe és munkaterembe, hogy az elozoekben leírtak szigorú betartásáról meggyozodhessen. 4. a) A darabolásra kerülo állati testeket, illetve a friss húst a daraboló üzem helyiségeibe a termelési ütem követelményeinek megfeleloen, folyamatosan kell bevinni. A darabolást - szükség szerint a csomagolást - követoen a húst haladéktalanul hutobe kell szállítani. b) A darabolóhelyiségbe bevitt húst ellenorizni kell, és ha szükséges, az esetleges szennyezodéseket el kell távolítani. Ennek végrehajtására szolgáló munkahelyet el kell látni megfelelo felszereléssel és világítással. c) A darabolás, csontozás, egyedi és gyujtocsomagolás során a hús maghomérsékletét folyamatosan +7 C alatt kell tartani. Engedélyezett vagy derogációs létesítményben a darabolás során a daraboló-, csontozóhelyiségben a homérséklet nem haladhatja meg a +12 C-ot. A máj darabolása, szeletelése, egyedi és gyujtocsomagolása során annak homérsékletét folyamatosan +3 C alatt kell tartani. A darabolás, kicsontozás, szeletelés, kockára vágás, egyedi és gyujtocsomagolás során a máj, a vese és a fejhús homérsékletét állandóan, folyamatosan +3 C alatt kell tartani. d) Az a) és c) pontokban foglaltaktól eltéroen a külön jogszabályban foglaltak szerint - az állati test, illetve a friss hús külön engedély alapján melegen is darabolható, ha a vágó és daraboló üzemrészek ugyanabban az épületegységben, egymáshoz közel helyezkednek el, és közvetlen kapcsolattal az állati testek, illetve hús átszállítható. Ebben az esetben a darabolás után a húst azonnal le kell huteni. e) A darabolást, csontozást úgy kell végezni, hogy a hús mindennemu szennyezodése elkerülheto legyen. A csontszilánkokat és a véralvadékokat el kell távolítani. A darabolás, csontozás során keletkezo hulladékot, fogyasztásra alkalmatlan húsrészeket az erre a célra szolgáló megjelölt tartályokban kell összegyujteni, és az e célra létesített helyen, helyiségben kell tárolni. V. Fejezet A darabolt hús és tárolt hús ellenorzése, vizsgálata 1. Az engedélyezett vagy jóváhagyott daraboló üzemeknek és az engedélyezett vagy jóváhagyott hutoházaknak hatósági állatorvosi ellenorzés alatt kell állniuk. 2. A hatósági állatorvosi ellenorzés magában foglalja az alábbi feladatokat: - a friss hús beérkezésének és kiszállításának felügyeletét, - a létesítményben tárolt friss hús élelmiszer-higiéniai vizsgálatát, - a friss hús vizsgálatát darabolás elott és a létesítménybol történo kiszállításkor, - a létesítmény helyiségeinek, berendezési tárgyainak és a munkaeszközök vonatkozó eloírások szerinti tisztaságának felügyeletét, valamint a személyzet tekintetében a higiéniai követelmények betartásának ellenorzését, ideértve a védoruházatot is, - minden olyan vizsgálatot és ellenorzést, amelyet a hatósági állatorvos az e rendeletben és más vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásának érdekében szükségesnek tart. VI. Fejezet Húsbélyegzés, fogyaszthatósági megjelölés 1. A fogyaszthatósági megjelölést a hatósági állatorvos felügyelete alatt kell végrehajtani. A hatósági állatorvosnak ezzel kapcsolatban az alábbiakat kell felügyelnie: a) a húsbélyegzést, a fogyaszthatósági jelölést szolgáló bélyegzoket és eszközöket; b) azokat a jelöléseket, címkéket és csomagolóanyagokat, amelyeket már elláttak húsbélyegzo lenyomattal, fogyaszthatósági jellel a rendeletben és a külön jogszabályban foglaltak szerint. 2. A húsbélyegzo lenyomatának meg kell felelnie a külön jogszabályban meghatározott, az "Engedélyezett létesítménybol származó hús megjelölése" cím alatt leírtaknak, az alábbiak sérelme nélkül: Egy legalább 6,5 cm széles és 4,5 cm magas ovális formátumú jel, amely jól olvasható betukkel az alábbi adatokat tartalmazza: