Átírás

1 I) SZABÁLYZATOK I.1. Végrehajtási politika ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Végrehajtási politika [ logo ] Kiadás: 02 Elfogadó szerv: vezérigazgató Hatályos: Módosítás: Oldal: 5-1 / 44 -

2 Jelen szabályzat az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9., cégjegyzékszáma: , vezetve a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróságnál; a továbbiakban: Alapkezelő ) által az ügyfélmegbízások végrehajtásakor követendő eljárási szempontokat tartalmazza annak érdekében, hogy az Alapkezelő eljárása a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 62. (1) bekezdése szerinti legkedvezőbb végrehajtásnak minősüljön. kezelt befektetési alapok kezelésével összefüggésben az egyes ügyletek végrehajtásakor követendő eljárási szempontokat tartalmazza annak érdekében, hogy az Alapkezelő eljárása a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 344/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 17. (1) bekezdése szerinti lehető legjobb eredményt elérő végrehajtásnak minősüljön. Az Alapkezelő rendszeres gazdasági tevékenység keretében befektetési szolgáltatási tevékenységként kizárólag a Bszt. 5. (1) bekezdés d.) pontban meghatározott portfoliókezelési tevékenységet végez, amely keretében az ügyfelek eszközei előre meghatározott feltételek a portfoliókezelési szerződésben rögzített a befektetési politika és a vonatkozó jogszabályok mellett az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre, (Portfoliókezelés) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény 4. (2) b) pontban meghatározott befektetéskezelési tevékenységet végez (Befektetéskezelés).. Az Alapkezelő sajátszámlás kereskedést nem végez. Az Alapkezelő jogosult az egyes ügyeltek megkötését szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren kívül is kezdeményezni. Portfoliókezelés esetén az ügyfél r endelkezési joga az Alapkezelő által kínált portfolió típusok közötti választásra korlátozódik, az egyes portfoliókon belüli tranzakciók végrehajtásáról az Alapkezelő a portfoliókezelési szerződésben rögzített elvek alapján egyedi mérlegelés alapján határoz, amely döntési jogköre kizárólagos, az ügyféltől határozott utasítást ideértve a limitáras megbízás adására irányuló utasítást nem fogad el. Erre tekintettel az ügyfél által limitáras megbízás végrehajtására vonatkozó szabályok nem kerülnek megállapításra. Befektetéskezelés esetén a befektető rendelkezési joga az Alapkezelő által kínált alapok közötti választásra korlátozódik, az egyes alapokon belüli tranzakciók végrehajtásáról az Alapkezelő az alapok kezelési szabályzatában és tájékoztatójában rögzített elvek alapján egyedi mérlegelés alapján határoz, amely döntési jogköre kizárólagos, az ügyféltől határozott utasítást nem fogad el. Az Alapkezelő a portfolió elemét képező pénzügyi eszközre illetve pénzeszközre vonatkozó ügyletek megkötése előtt a legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a következő szempontokat vizsgálja: a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár), b) a megbízás költségét, c) a megbízás végrehajtásának időigényét, d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét, és e) Portfoliókezelés esetén a megbízás nagyságrendjét, Befektetéskezelés esetén bármely más olyan szempont, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. A fenti bekezdésben felsorolt tényezők fontosságának meghatározásánál az Alapkezelő a következő szempontokat vizsgálja: a) Portfoliókezelés esetén a. a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait,

3 b. a megbízás természetét, c. az ügyfél szakmai ügyfél / elfogadható partner szerinti minősítését, és d. azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, rendszeres internalizáló, árjegyző vagy egyéb más, a likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet, illetve ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet (a továbbiakban: végrehajtási helyszín) tulajdonságait, amelyekhez a megbízás továbbítható. b) Befektetéskezelés esetén: a. az alapot jellemző célok, befektetési politika és kockázatok, a tájékoztató szerint; b. a megbízás jellemzői; c. a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz jellemzői; d. azon végrehajtási helyszínek jellemzői, ahová a megbízás továbbítható. Amennyiben több végrehajtási helyszín áll az Alapkezelő rendelkezésre, az Alapkezelő a végrehajtási helyszínek összehasonlítása során figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit. Az Alapkezelő az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit nem határozhatja meg úgy, hogy azzal a jelen bekezdés szerinti összehasonlítás során az egyes végrehajtási helyszínek között indokolatlan és méltánytalan különbséget eredményezzen. Az Alapkezelő a portfolió/alap elemét képező pénzügyi eszközre illetve pénzeszközre vonatkozó ügyletek megkötése előtt a legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez az egyes pénzügyi eszközök tekintetében a következő szempontokat vizsgálja: Pénzeszköz: Kötvény: a pénzeszköz elhelyezése minden esetben a portfolió / alap letétkezelőjénél történik. a megfelelő instrumentum kiválasztása után több helyről kér be árajánlatot, majd a legkedvezőbb ár alapján kerül sor a végső döntésre. Megnevezés Elérhető piac Legfőbb szempont Buda-Cash Brókerház Zrt. globális OTC és ár szabályozott Equilor Befektetési Zrt. globális OTC és szabályozott ár Részvény: részvény-ügylet megkötése az alábbi befektetési vállalkozási körben történik az Alapkezelőnél: Megnevezés Elérhető piac Legfőbb szempont (alábbi felsorolásból) Buda-Cash Brókerház Zrt. globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Equilor Befektetési Zrt. globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Raiffeisen Bank Zrt. globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Erste Bank Nyrt. globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Calyon Bank Magyarország globális OTC és szabályozott információ hatékonysága RZB Ausztria globális OTC és szabályozott információ hatékonysága CODEX Zrt globális OTC és szabályozott információ hatékonysága K&H Bank Zrt. globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Mirus Futures globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Interactive Brokers globális OTC és szabályozott információ hatékonysága

4 Global Futures globális OTC és szabályozott információ hatékonysága PENSON FUTURES globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Az Alapkezelő az egyes végrehajtási helyszínek kiválasztása során saját legjobb belátása szerint jár el oly módon, hogy a fenti intézmények közül azzal kerül a részvény-ügylet megkötésre, aki az alábbi fontossági sorrendben felsorolt tényezők közül a legjobbakat nyújtja: Ár Likviditás Időigény Költségek Teljesítés valószínűsége Egyéb szempontok Befektetési jegy: az Alapkezelő lehetőségei szerint több forgalmazónál történik a befektetési jegyek vétele / eladása, a befektetési jegy meghatározott árfolyamán. Egyéb pénzügyi eszköz: az ügylet megkötése az alábbi befektetési vállalkozási körben történik az Alapkezelőnél: Megnevezés Elérhető piac Legfőbb szempont (alábbi felsorolásból) Buda-Cash Brókerház Zrt. globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Equilor Befektetési Zrt. globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Raiffeisen Bank Zrt. globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Erste Bank Nyrt. globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Calyon Bank Magyarország globális OTC és szabályozott információ hatékonysága RZB Ausztria globális OTC és szabályozott információ hatékonysága CODEX Zrt globális OTC és szabályozott információ hatékonysága K&H Bank Zrt. globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Mirus Futures globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Interactive Brokers globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Global Futures globális OTC és szabályozott információ hatékonysága PENSON FUTURES globális OTC és szabályozott információ hatékonysága Az Alapkezelő az egyes végrehajtási helyszínek kiválasztása során saját legjobb belátása szerint jár el oly módon, hogy a fenti intézmények közül azzal kerül a részvény-ügylet megkötésre, aki az alábbi fontossági sorrendben felsorolt tényezők közül a legjobbakat nyújtja: Ár Likviditás Időigény Költségek Teljesítés valószínűsége Egyéb szempontok

5 Az Alapkezelő folyamatosan figyelemmel kíséri és legalább évente egyszer értékeli és felülvizsgálja a végrehajtási politika eredményességét annak érdekében, hogy azonosítsa és szükség esetén kijavítsa az esetleges hiányosságokat. Az Alapkezelő akkor is felülvizsgálja a jelen politikát, ha olyan tényszerű változás következik be, amely hátrányosan érinti az alapkezelőnek azt a képességét, hogy az ügyfelek/kezelt alap számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el. Az Alapkezelő megfelelően tájékoztatja ügyfeleit a jelen szabályzatot érintő lényeges változásokról.

6 ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Összeférhetetlenségi Politika Változatszám Dátum Elfogadta Módosítás célja Megjegyzés XX vezérigazgató - -

7 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szabályzat célja Személyi összeférhetetlenség Nyilvántartásokra vonatkozó általános rendelkezések Munka-nyilvántartás Összeférhetetlenségi nyilvántartás Ellenőrzés folyamata Információáramlás szabályai Különálló ellenőrzés Javadalmazás Külső befolyásolás Ösztönzések Tiltott ügyvitelek Személyes ügyletekre vonatkozó rendelkezések Új termék bevezetése Intézkedés Mellékletek Munkaviszony bejelentése Összeférhetetlenségi nyilatkozat / 44 -

8 1. A szabályzat célja 1.1. Jelen szabályzat célja, hogy az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) vezető állású személyei és alkalmazottai a törvényi előírásoknak megfelelően, az esetleges összeférhetetlenséget eredményező körülmények kizárásával, illetve ellenőrizhetőségével végezzék tevékenységüket Jelen szabályzat rendelkezései az alábbi személyek vonatkozásában alkalmazandóak: a) az Alapkezelő vezető állású személyek, b) az Alapkezelő alkalmazottai, c) az Alapkezelővel kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján kiszervezést végző személy és alkalmazottai, d) az Alapkezelővel kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján közvetítői tevékenységet végző személy, annak vezető állású személyei és alkalmazottai Jelen szabályzat rendelkezései szerint vezető állású személynek minősül a) az ügyvezető, b) az igazgatóság tagja, c) a felügyelőbizottság elnöke és tagja, d) minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg Jelen szabályzat rendelkezései szerint ügyvezetőnek minősül az Alapkezelő vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese Jelen szabályzat rendelkezései szerint érintett személynek minősül: a) az Alapkezelő vezető állású személye, tulajdonosa, alkalmazottja, b) bármely olyan természetes személy, aki tevékenységét az Alapkezelő érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz az Alapkezelő által végzett befektetési alapkezelésben, vagy c) bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, az Alapkezelő által nyújtandó befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelés szolgáltatásának nyújtásában. 2. Személyi összeférhetetlenség 2.1. Az Alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül, a) az Alapkezelő által megbízott a Batv 43. szerinti letétkezelőnek, b) az Alapkezelő által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazóknak, valamint c) az Alapkezelő ügyfelének a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye Az a személy, aki esetében a 2.1 bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. - 8 / 44 -

9 2.3. Az Alapkezelőnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki a) büntetlen előéletű, b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik; c) legalább 3 éves pénzügyi szakmai gyakorlattal és legalább 3 éves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik és d) igazolja, hogy vele szemben a 2.10 pontban meghatározott kizáró okok és a 2.1 pontban meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn 2.4. Az Alapkezelő ügyvezetőjének, igazgatósága valamint felügyelő bizottsága elnökének a 2.3 bekezdésben meghatározott feltételeken kívül az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek - az előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta A vezető állású személy és az Alapkezelő köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 60 nap lehet, amelynek ideje alatt a vezető állású személy tisztségéhez kötődő jogait nem gyakorolhatja Az Alapkezelő teljes tevékenységét irányító személy az lehet, aki büntetlen előéletű, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 2 év magyarországi szakmai gyakorlat A befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy az lehet, aki büntetlen előéletű, legalább 2 éves, befektetési területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat Az adminisztratív tevékenységet irányító személy az lehet, aki büntetlen előéletű, legalább 2 éves portfóliókezelési, befektetési alapkezelési vagy pénzügyi intézményi szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat A pontok esetében a) az Alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél, biztosítónál, nyugdíjpénztárnál befektetésekkel, illetve hitelintézetnél letétkezeléssel foglalkozó területen, b) az MNB-nél, a Felügyeletnél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, a központi értéktárnál, az elszámolóháznál, központi szerződő félnél, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél, a Magyar Államkincstárnál, c) ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító személye esetében, ingatlanforgalmazónál, valamint d) az a)-c) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak Az Alapkezelő tevékenységének irányítására olyan szakembert kell alkalmazni akivel szemben nem állnak fenn az alábbi kizáró okok: a) tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította; b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a - 9 / 44 -

10 Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott, illetőleg akit a tőzsde vagy más szervezet etikai bizottsága, tanácsa öt éven belül súlyos etikai vétség elkövetése miatt elmarasztalt; c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja A cégjegyzés szabályai szerint közeli hozzátartozók nem járhatnak el együttesen az Alapkezelő nevében. Ebbe a körbe tartozik az Alapkezelő banki és letétkezelői partnereinél vezetett számlákon feletti rendelkezési jog gyakorlása is Közeli hozzátartozók együttesen nem láthatják el egyszerre a következő funkciókat: 1) portfóliókezelési üzletágvezető 2) back office vezető 3) belső ellenőr 4) kockázatkezelő 5) megfelelési vezető Az a személy, akivel kapcsolatosan a fentiekben foglalt összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul köteles tudomására hoznia az Alapkezelőnek, ezzel egyidejűleg bejelenteni a Felügyeletnek Az a személy, akivel kapcsolatosan az összeférhetetlenség felmerült, az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul, de legfeljebb a bejelentést követő kilencven napon belül köteles megszüntetni. 3. Érdek-összeütközést eredményező összeférhetetlenség 3.1. Az összeférhetetlenségi esetek feltérképezésének célja, hogy megállapítsa az érintett személyek nem érintettek-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikben: a) az ügyfél kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el, b) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik, c) az ügyfél érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben, d) személyes ügylete miatt az ügyfél számára kezelt portfolió javára kötendő ügylet később vagy kedvezőtlenebb feltételekkel teljesül, illetve e) ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az ügyfél számára kezelt portfolió Összeférhetetlenségi esetek, amelyek az portfoliókezelt ügyfelekre nézve hátrányos következményekkel járhatnak, ugyanakkor nem vonják automatikusan maguk után, hogy az ügyfeleknek valóban veszteségük keletkezzen: a) Az Alapkezelő tulajdonosainak, illetve feladatkörüknek megfelelően az Alapkezelő portfoliókezelési területén dolgozók egyik célja a bevételek és az eredmény maximalizálása, ugyanakkor az ügyfelek érdeke a portfoliókezelés során felmerült tranzakciós díjak minimalizálása. b) Az Alapkezelő alapja, vagy más ügyfele részére portfoliókezelés keretében lebonyolított ügylete kompetitív vagy éppen ellentétes lehet az ügyfél részére kezelt portfolióra kötött ügylettel. c) Az Alapkezelő vezető állású személyei, alkalmazottai illetve kiszervezés vagy ügynöki szerződés keretében az Alapkezelő részére tevékenykedő partnerek ügyletei (Belső ügyletek) kompetitívek vagy ellentétesek lehetnek az ügyfél megbízásával. d) Az ügyfél által az Alapkezelő dolgozóinak juttatott bármilyen ajándék vagy más előny befolyásolhatja a dolgozók eljárását, amely a más ügyfél és az Alapkezelő érdekeivel is ellentétesek lehetnek. e) Az Alapkezelő által készített, nem a Bszt. 5. (2) f) pontja szerinti kiegészítő tevékenység keretében (például belső felhasználásra, portfóliókezelt ügyfelek részére készített, vagy Bszt. 5. (2) d) pontja szerinti kiegészítő tevékenység keretében készített) befektetési elemzésben - 10 / 44 -

11 foglaltak ellentétesek lehetnek az ügyfelek részére kezelt portfolióra teljesített megbízásokkal vagy már meglévő nyitott pozíciókkal. 4. Nyilvántartásokra vonatkozó általános rendelkezések 4.1. A nyilvántartást a hivatkozott jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az Alapkezelő nyilvántartási szabályainak megfelelően, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok személyes adatnak minősülnek, azok kezelése és tárolása során a mindenkor hatályos jogszabályi követelmények így különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény az irányadóak A nyilvántartásban szereplő személy a nyilvántartásban szereplő adatainak változásáról öt munkanapon belül értesíti a nyilvántartást vezetőt A nyilvántartásban foglalt adatok frissítése esetén a legutolsó frissítést közvetlenül megelőző állapotot a frissítés évének utolsó napját követő öt évig meg kell őrizni A nyilvántartás vezetése az Alapkezelő belső adatvédelmi felelősének feladata. 5. Munka-nyilvántartás Az Alapkezelő olyan munka-nyilvántartási rendszert honosít meg és alkalmaz, melyből gyorsan és egyértelműen lekérdezhetőek az egyes alkalmazottak tevékenységei és az általuk kezelt ügyek. A munka-nyilvántartási rendszernek alkalmasnak kell lennie az alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatainak kilistázására és összehasonlítására, melyből az egyes tevékenységek közötti összeférhetetlenség feltárható. 6. Összeférhetetlenségi nyilvántartás 6.1. Az Alapkezelő köteles nyilvántartást vezetni minden olyan befektetési szolgáltatási tevékenységgel, kiegészítő szolgáltatási befektetési tevékenységgel kapcsolatos ügyletről, illetve azon befektetési alapkezelési szolgáltatásokról, ahol összeférhetetlenség merült fel, vagy ahol az összeférhetetlenség felmerülése valószínűsíthető A nyilvántartásnak beazonosítható módon tartalmaznia kell: a) az ügy azonosító adatait, b) az érintett ügyfelek nevét, c) az ügyintéző nevét, d) az összeférhetetlenség felmerülésének és tudomásra jutásának idejét, e) az összeférhetetlenség jellegét, f) a megtett intézkedéseket, valamint g) az intézkedések eredményét. 7. Ellenőrzés folyamata 7.1. Az Alapkezelő biztosítja, hogy jelen politika hatálya alá tartozó személyek a lehető legnagyobb fokú szakmai függetlenséggel és szakértelemmel járjanak el. Ennek érdekében az alábbiak szerint kezeli az ügyfelei, illetve a jelen szabályzat hatálya alá tatozó személyek között felmerülő - 11 / 44 -

12 összeférhetetlenséget. Az ellenőrzés megvalósítása a belső ellenőr, valamint az adott szervezeti egységek vezetőinek feladata A belső ellenőr az esetleges érdekkonfliktusok feltárása és kezelése érdekében az alábbiak szerint jár el Azonosítás: Fennálló, illetve potenciális összeférhetetlenség feltárása, a folyamatos és hatékony belső ellenőrzés munkafolyamatba épített, belső ellenőr, illetve megfelelési vezető által, valamint a belső szabályzatok következetes betartásával Kezelés: Feltárt összeférhetetlenség megfelelő kezelése és az összeférhetetlenség megszűntetése. Ebben a fázisban a belső ellenőr, az összeférhetetlenséggel érintett szervezeti egység vezetőjével, illetve az utóbbi érintettsége esetén az vezérigazgató által kijelölt személlyel együttműködve jár el. Az azonosított összeférhetetlenségre vonatkozóan: a) részletes helyzetleírást kell készíteni, b) meg kell jelölni az érintett szervezeti egységet, c) meg kell jelölni az érdek-összeütközés alanyait, d) meg kell jelölni az összeférhetetlenségi kockázatot (potenciális, fennálló) és mértékét, e) el kell készíteni egy javasolt kezelési módszert, f) dönteni kell a feltárás szükségességéről Feltárás: amennyiben a kezelési fázisban nyilvánvalóvá válik, hogy az összeférhetetlenség megbízható elhárítására nincs lehetőség az ügyfelet tájékoztatni kell a kialakult helyzetről Érdekkonfliktus feltárása esetén a belső ellenőr, a 16. pont rendelkezésének megfelelő tartalommal, az érdekkonfliktus elhárítást célzó ajánlást készít a vezérigazgató számára Az Alapkezelő a feltárt érdekkonfliktus elhárítása érdekében a belső ellenőr ajánlásának figyelembe vételével a 16. pont rendelkezésének megfelelően jár el. 8. Információáramlás szabályai 8.1. Az Alapkezelő úgy alakítja ki belső informatikai hálózatát, hogy alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek közötti kommunikáció központilag rögzített, kizárólag a felhatalmazott személyek által hozzáférhető módon, és utólag nem módosítható formában tárolja az adatokat A kapcsolódó anyagokat úgy kell tárolni, hogy az adatbázisból az érintett üggyel vagy alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személlyel kapcsolatos összes anyag gyorsan és egyszerűen elérhető legyen A belső hálózaton már elhelyezett anyagok eredetijének módosítása esetén a módosított verziót is el kell tárolni, olyan formában, hogy a módosítások nyomon követhetőek legyenek Minden, a tevékenység végzése során keletkezett dokumentumot ideértve a papíralapú és az elektronikus formátumban létrehozott iratokat is elérhetővé kell tenni a belső hálózaton. Az elérhetővé tett dokumentumok megfelelő védelméről és a hozzáférési jogosultságról az Iratkezelési szabályzat rendelkezik Az alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek a tevékenységük ellátása során történő információáramlás ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében, minden, az Alapkezelő tevékenységével kapcsolatban lefolytatott beszélgetésről feljegyzést készítenek, melyet - 12 / 44 -

13 a belső hálózaton, a fentieknek megfelelően elérhetővé tesznek. Ha az alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek kommunikációs rendszer automatikusan rögzíti az alkalmazottak által lefolytatott beszélgetéseket, a feljegyzések elkészítésétől el lehet tekinteni Az alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek, a tevékenységük ellátása során kizárólag az Alapkezelő által rendelkezésre bocsátott kommunikációs csatornákat használhatják. 9. Különálló ellenőrzés 9.1. A belső ellenőr és az érintett szervezeti egység vezetője különös figyelmet fordít azon alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek ellenőrzésére, akik olyan ügyfelek nevében vagy javára végeznek portfoliókezelési tevékenységet, akik érdekei között konfliktus állhat fenn A belső ellenőr az ellenőrzési ütemtervben és az ellenőrzési programban külön fejezetben szerepelteti a különálló ellenőrzés lefolytatását. 10. Javadalmazás Az Alapkezelő biztosítja, hogy portfoliókezelési tevékenység végzésében feladatot ellátó azon alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek javadalmazása egymástól független legyen, melyek között érdekkonfliktus merülhet fel. Ennek érdekében az ügyfél részére végzett portfoliókezelést végző személy javadalmazása független az egyes termékek értékesítésétől Javadalmazáson kell érteni a fix juttatásokat, a részvényjuttatás, és minden olyan egyéb juttatást, melyet az alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személy a tevékenysége ellátásával kapcsolatban a munkáltatótól kapott. 11. Külső befolyásolás Az Alapkezelő szervezeti rendszerét a Működési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ és az adott alkalmazott munkaköri leírása részletesen leírja az utasítási jogköröket és az egyes alkalmazottak engedelmességi kötelezettségét. Az SZMSZ-ben foglaltakon kívül, vagy az abban foglaltakon túllépve az alkalmazott nem fogadhat el a tevékenysége elvégzésére vonatkozó utasítást. Az ilyen utasítás megtörténtét az alkalmazott köteles jelenteni az adott szervezeti egység vezetőjének, illetve annak érintettsége esetén a belső ellenőrnek Az alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek a munkáltató által nyújtott juttatásokon kívül nem fogadhatnak el semmilyen, ügyfél vagy harmadik személy által az ügyfélre tekintettel adott juttatást, szolgáltatott előnyt vagy annak ígéretét. Ilyen juttatás felmerülése esetén alkalmazott a fentieknek megfelelően köteles eljárni. 12. Ösztönzések - 13 / 44 -

14 12.1. Az Alapkezelő alkalmazottai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet a) nem az ügyfél vagy az ügyfél javára eljáró harmadik személy részére vagy nem ezek részéről teljesítenek, b) nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről teljesítenek, amely esetében ba) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás, illetve a juttatás mértékének számítása során használt módszer az ügyfél előtt a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását megelőzően pontosan, következetesen és világosan bb) feltárható, és az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás a végzett tevékenység vagy a nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében történik, és nem befolyásolja hátrányosan a befektetési vállalkozás kötelezettségének teljesítését, c) nem a portfoliókezelés nyújtásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja az Alapkezelő jogszabályokban foglaltak, a szakma szabályainak megfelelő és az ügyfél érdekeivel összhangban álló teljesítési kötelezettségét Ennek érdekében az Alapkezelő a portfoliókezelési tevékenység megkezdését megelőzően tájékoztatja ügyfeleit a tevékenység végzésével kapcsolatos minden díjról és költségről. 13. Tiltott ügyvitelek Összeférhetetlenségnek minősül különösen, ha az Alapkezelő, az érintett személyek, illetve az Alapkezelőben közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkező személyek a) az ügyfelek hátrányára részesednek vagyoni előnyből vagy mentesülnek vagyoni kártól; b) az ügyféltől eltérően érdekeltek a nyújtott portfoliókezelési tevékenység kimenetelében; c) érdekeltek valamely ügyfél vagy csoport kedvezőbb feltételekkel való kiszolgálásában; d) olyan üzleti tevékenységet folytatnak, mint az ügyfél; e) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás esetén az ügyféltől különböző más személytől vagyoni előnyhöz jutnak vagy szolgáltatásban részesülnek Az Alapkezelő megfelelő szabályzattal rendelkezik a bennfentes kereskedés és piacbefolyásolás megakadályozására vonatkozóan. 14. Személyes ügyletekre vonatkozó rendelkezések Az Alapkezelő legkésőbb a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának, vezető állású személyként való kinevezés időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, vezető állású személyét és a kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végzőt és alkalmazottját, valamint az ügynöki tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján ügynöki tevékenységet végzőt, vezető állású személyeit és alkalmazottait, az alábbi tilalom alá eső ügyletekre vonatkozó szabályokról Az érintett személy által vagy nevében pénzügyi eszközre vonatkozóan végrehajtott ügylet személyes ügyletnek minősül, ha az érintett személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el vagy az ügylet végrehajtása az alábbi személyek valamelyikének számlájára történik, az érintett személy, olyan személy, akivel az érintett személy családi vagy egyéb szoros kapcsolatban van, olyan személy, akinek az érintett személlyel való kapcsolata folytán az érintett személynek - az ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül - közvetlen vagy közvetett anyagi érdeke fűződik az ügylethez / 44 -

15 14.3. Az Alapkezelő a 14.9 pontban meghatározott megfelelő intézkedéseket alkalmaz az ac) bekezdésben felsorolt tevékenységek megakadályozása érdekében, amennyiben azok olyan érintett személyhez köthetők aki összeférhetetlenséget eredményező tevékenységben vesz részt, vagy aki bennfentes információhoz, vagy az alapra, vagy annak részére végzett ügyletekre vonatkozó más bizalmas információhoz férhet hozzá, az Alapkezelő nevében vagy javára végzett tevékenység következtében A 14.3 bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni: olyan személyes ügylet végrehajtása, amely o bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg, o üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával vagy felhasználásával jár, vagy o ügylet ellentétben áll az Alapkezelő Batv-ben vagy a Bszt.-ben meghatározott kötelezettségeivel; harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó tanácsadás vagy harmadik személy bíztatása arra, hogy pénzügyi eszközökre vonatkozó olyan ügyletbe kezdjen, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá az a) pont vagy a Bszt ának (1)-(2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne; a Tpt (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetnek nem minősülő információ vagy vélemény harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó módon való közlése, amennyiben az érintett személy tisztában van vagy tőle elvárható gondossággal tisztában kellene lennie, hogy e közlés eredményeként a harmadik személy pénzügyi eszközre vonatkozóan olyan ügyletbe kezdene, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá a ba) pont, vagy a Bszt ának (1)-(2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne, vagy egy további személyt a jelen pontban foglalt ügylet megkötésére biztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna Az érintett személy a személyes ügyletre vonatkozó megállapodás megkötését haladéktalanul köteles az Alapkezelő számára bejelenteni, lehetővé téve az Alapkezelő számára az ügylet beazonosítását Az Alapkezelő nyilvántartást vezet az ad) bekezdésben meghatározott, valamint az általa feltárt személyes ügyletekről, ideértve az ilyen ügyletekkel kapcsolatos felhatalmazást vagy tiltást Az Alapkezelő valamely tevékenységének kiszervezésre irányuló szerződés keretében történő ellátása esetén a kiszervezett tevékenységet végző harmadik személy nyilvántartást vezet az érintett személyek személyes ügyleteiről, és ezekről kérésre haladéktalanul tájékoztatja az Alapkezelőt A 14. bekezdés nem alkalmazandó a portfóliókezelés keretében végzett személyes ügyletekre, amennyiben nincs előzetes információcsere a portfóliókezelési tevékenységet végző és az érintett személy vagy olyan harmadik személy között, akinek a számlájára az ügyletet végzik, az alap által forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó személyes ügyletekre, ha az érintett személy vagy az a harmadik személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott alap eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan / 44 -

16 14.9. Az Alapkezelő az érintett személyek számára sem számlavezetési, sem portfoliókezelési, sem egyéb befektetési tevékenységet nem végez. Az Alapkezelő az érintett személyekkel közvetlenül az Alapkezelő általa kezelt egyéni portfolió, illetve az általa kezelt alapok javára nem köt pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet. Az Alapkezelő befektetési tanácsadási tevékenységet nem nyújt, az érintett személy a 14. pontban foglalt tilalmakba ütköző személyes ügyletet végrehajtásában, illetve ilyen ügyelt végrehajtására vonatkozó befektetési tanácsadási tevékenységben nem vehet részt. A 14. pontban foglalt tilalmakba ütköző tevékenység feltárása esetén a 16. pontban foglaltak szerint jár el. 15. Új termék bevezetése Amennyiben az Alapkezelő új tevékenységi kört, illetve új terméket kíván bevezetni, a bevezetésért felelős személy a bevezetéssel kapcsolatos összeférhetetlenségeket is fel kell tárnia, azokra megoldási javaslatot kell kidolgoznia. 16. Intézkedés Az Alapkezelő új munkavállaló alkalmazásakor, vezető állású személy kinevezésekor ismerteti az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. A munkavállaló, illetve a vezető állású személy köteles nyilatkozni, hogy vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn A már alkalmazásban lévő munkavállalók, illetve a vezető állású személyek a szabályzat hatályba lépésekor kötelesek nyilatkozni, hogy velük vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn Az a személy, akivel kapcsolatosan az összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul köteles az Alapkezelő tudomására hozni Az Alapkezelő tudomására jutott összeférhetetlenség esetén kilencven napos határidőt kell biztosítani az ok megszűntetésére. Az összeférhetetlenség tényét haladéktalanul jelezni kell a szervezeti egység vezetőjének, vezető állású személy esetén a vezérigazgatónak, vezérigazgató a legfőbb szervnek, aki köteles intézkedni az ok megszűntetése érdekében. Az intézkedésre kötelezett a tevékenységéről haladéktalanul tájékoztatja a belső ellenőrt. Az összeférhetetlenség megszűntetését elsődlegesen az ügyek átcsoportosításával kell megoldani. Személyi összeférhetetlenség esetén, ha az érintett személy az összeférhetetlenségi okot a rendelkezésre adott határidőn belül nem szűnteti meg, olyan munkakörbe, illetve tisztségbe kell áthelyezni, ahol az összeférhetetlenség nem áll fenn, ha ez nem lehetséges a munkaviszonyt, vagy munkaviszony végzésére irányuló egyéb jogviszonyt, illetve megbízási jogviszonyt meg kell szűntetni Ha az Alapkezelő által az érdek-összeütközések kezelése érdekében tett intézkedések nem elegendőek annak biztosítására, hogy megelőzzék az alap vagy a befektetők/ügyfelek érdeksérelmének kockázatát, akkor a belső ellenőr köteles haladéktalanul tájékoztatni z Alapkezelő Igazgatóságát annak érdekében, hogy az meghozhassa az ahhoz szükséges döntéseket, hogy az Alapkezelő mindenkor maximálisan az alapok és a befektetők/ügyfelek érdekeit szem előtt tartva járjanak el. A döntésről és annak indokairól az Alapkezelő tartós adathordozón történő közzététel útján tájékoztatja a befektetőket/ügyfeleket. A tájékoztatást a belső ellenőr köteles megtenni / 44 -

17 1. számú Melléklet MUNKAVISZONY BEJELENTÉSE Alulírott,...., mint az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt (munkakör/jogviszony megnevezése), kijelentem, hogy a(z). társaságnál munkaviszonnyal / munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal* rendelkezem; munkaviszony / munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony* létrehozását tervezem *megfelelő rész aláhúzandó aláírás az Alapkezelő tölti ki Alulírott mint az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, a fent megnevezett személynek, a megjelölt társasággal létrehozandó, illetve fennálló jogviszonyát jóváhagyom; nem hagyom jóvá, és a bejelentőt felszólítom, hogy jogviszony létrehozatalától tartózkodjon, fennálló jogviszonyát a döntés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legfeljebb kilencven napon belül szüntesse meg vezérigazgató - 17 / 44 -

18 2. számú Melléklet ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT Alulírott,...., mint az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. alkalmazottja / munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonnyal rendelkező személye / tulajdonosa * az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Összeférhetetlenségi politikáját megismertem, az abban foglaltakat tudomásul veszem és vonatkozó előírásait betartom. Kijelentem, hogy velem szemben jelen szabályzatban foglalt összeférhetetlenségi ok nem áll fenn *megfelelő rész aláhúzandó - 18 / 44 -

19 ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Ügyfélbesorolási szabályzat Változatszám Dátum Elfogadta Módosítás célja Megjegyzés XX vezérigazgató / 44 -

20 Jelen szabályzat az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9., cégjegyzékszáma: , vezetve a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróságnál; a továbbiakban: Alapkezelő ) ügyfeleinek a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) alapján történő, annak megfelelő minősítésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Jelen szabályzat azon a napon lép hatályba, amikor a Társaság részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a portfoliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt megadja. 1.) Általános rendelkezések Az Alapkezelő a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében, a szerződéskötést megelőzően minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatályba lépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli, illetve tevékenységének gyakorlása során ez alapján jár el. A minősítést nem kell elvégezni, ha: a) a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában az ügyfélminősítésre már sor került, vagy b) a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül. 2.) Ügyfél kategóriák A Bszt. alapján szakmai ügyfélnek minősül: a) a befektetési vállalkozás, b) az árutőzsdei szolgáltató, c) a hitelintézet, d) a pénzügyi vállalkozás, e) a biztosító, f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési Alapkezelő, g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő, h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, j) a központi értéktár, k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, l) tőzsde, m) központi szerződő fél, n) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el, o) kiemelt vállalkozás, p) kiemelt intézmény, és q) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet. r) az a lakossági ügyfél, akit kérelmére az Alapkezelő ilyennek ismer el, az elismerés visszavonásáig. Az o) pont szerinti kiemelt vállalkozásnak minősül az, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró, b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró, c) saját tőkéje legalább kétmillió euró. A p) pont alkalmazásában kiemelt intézmény a) valamely EGT-állam kormánya, b) valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata, c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete, d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank, - 20 / 44 -

21 e) a Világbank, f) a Nemzetközi Valutaalap, g) az Európai Beruházási Bank, és h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény, vagy államközi szerződés hozott létre. Elfogadható partnernek minősül a szakmai ügyfél kivéve a tőzsde és a központi szerződő fél, a q) pont alá tartozó egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, valamint az r) pont alá tartozó ügyfél. A Bszt. 51. (2) bekezdés alapján elfogadható partnerre vonatkozó eltérő szabályok portfoliókezelés esetén nem alkalmazandóak. Lakossági ügyfélnek minősül minden magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, mely nem minősül szakmai ügyfélnek és/vagy elfogadható partnernek. 3.) Átsorolás A fenti ügyfél besorolási kategóriák tekintetében a Bszt. lehetővé teszi a jogszabályilag alacsonyabb tájékoztatási kötelezettséggel rendelkező kategóriába sorolt ügyfél átsorolását egy, a számára nagyobb átláthatóságot nyújtó kategóriába; valamint megfelelő ismerettel és/vagy pénzügyi háttérrel rendelkező lakossági ügyfél számára az ellenkező irányú csoportosítást is, az alábbiak szerint. Az Alapkezelő fenntartja az ügyfelek átsorolása iránti kérelmének elutasítására vonatkozó jogát. Amennyiben az Alapkezelő a leendő szerződő félről úgy állapítja meg, hogy az lakossági ügyfélnek minősül, úgy annak kifejezett kérésére a szakmai ügyfél minősítést adhat, ha ezen ügyfél az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel: a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű, vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le, b) pénzügyi eszközökből álló portfoliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót, c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be ca) befektetési vállalkozásnál, cb) árutőzsdei szolgáltatónál, cc) hitelintézetnél, cd) pénzügyi vállalkozásnál, ce) biztosítónál, cf) befektetési alapkezelőnél, cg) kollektív befektetési Alapkezelőnél, ch) kockázati tőkealap-kezelőnél, ci) magánnyugdíjpénztárnál, cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, cl) központi értéktárnál, vagy cm) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, amely az Alapkezelő és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez. A kérelmet az ügyfél írásban nyújtja be az Alapkezelőnek, megjelölve benne, hogy a szakmai ügyfél minősítést mely pénzügyi eszköz vagy ügylet vonatkozásában kéri / 44 -

22 Kérelem esetén az Alapkezelő írásban közli az ügyféllel a szakmai ügyfélre és a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok közötti különbséget és annak következményeit. Az Alapkezelő a szerződéshez különálló dokumentumként mellékeli a kérelmet, valamint az ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a tájékoztatást megértette és tudomásul vette. Az Alapkezelő visszavonja a lakossági ügyfél kérésére megállapított szakmai ügyfél minősítést, amennyiben a) az ügyfél a kérelmét írásban visszavonja, b) az ügyfél olyan változásról értesíti az Alapkezelőt, amely következtében már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek, c) az Alapkezelő olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek. Azon ügyfél esetében, amely szakmai ügyfél minősítését az Alapkezelő visszavonta, a továbbiakban a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy az Alapkezelő lakossági ügyfelekkel szerződést nem kíván kötni, a lakossági ügyfélként való minősítést esetén az Alapkezelő jogosult az ügyféllel kötött akár határozott időre kötött szerződést felmondani. Az ügyfél minősítést a back office végzi, a minősítés ténye és eredménye írásban történő rögzítés mellett az Alapkezelő nyilvántartási rendszerében is rögzítésre kerül. Az ügyfél minősítésének alap dokumentuma az Alkalmassági teszt adatlap, melyen az ügyfél azonosítását biztosító adatok feltüntetése mellett az ügyfél minősítése is szerepel, illetve az Alapkezelő hatályos Üzletszabályzatában és a Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzatában előírt, az ügyfél azonosítását biztosító dokumentáció. A teszt adatlapon meghatározott értékelési szempontok, továbbá a szerződéskötés során egyéb, az Alapkezelő számára dokumentáltan rendelkezésre álló információ együttesen és egyértelműen meghatározzák az ügyfél minősítését. Az adatlap az Alapkezelővel kötendő szerződés aláírását megelőzően kerül kiállításra, az azon szereplő adatok helyességét, valamint a minősítési kategória tudomásul vételét és elfogadását az ügyfél aláírásával hitelesíti és igazolja. Az Alapkezelő írásban, az Alapkezelővel kötendő szerződés aláírásának alkalmával értesíti az ügyfelet a) a minősítéséről, b) arról a tényről, hogy kérheti a minősítés megváltoztatását, és c) az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről. A minősítésben bekövetkezett bármilyen változásról az Alapkezelő írásban, ajánlott levélpostai küldemény formájában értesíti ügyfeleit. Az egyes ügyfél kategóriákat érintő tájékoztatási kötelezettség tartalmát a Tájékoztatási szabályzat tartalmazza / 44 -

23 ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Panaszkezelési szabályzat Változatszám Dátum Elfogadta Módosítás célja Megjegyzés XX vezérigazgató / 44 -

24 Bevezetés A jelen szabályzatot a ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9., cégjegyzékszáma: , vezetve a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróságnál; a továbbiakban: Alapkezelő ) vezérigazgatója hagyja jóvá és azon a napon lép hatályba, amikor Az Alapkezelő részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt megadja. Módosítása, kiegészítése, hatályon kívül helyezése Az Alapkezelő vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik. Szabály készítésének célja: - A pénzügyi szolgáltatók körében tapasztalható kiélezett piaci verseny arra készteti Alapkezelőt, hogy kiemelt figyelmet fordítson az ügyfelektől közvetlenül beérkező észrevételekre, panaszokra. - A fő cél a beérkezett ügyfélpanaszok és észrevételek hatékony kezelése. - A folyamat kialakításának legfontosabb célja, Az Alapkezelő ügyfélmegtartó képességének fokozása. Ehhez szükség van a panaszkezelési folyamat fejlesztésére, átfutási idejének rövidítésére, illetve a panaszok eredetére, státuszára és jellegére vonatkozó naprakész, illetve áttekintő jellegű információadásra. Az Alapkezelő a fent említett célokat jelen szabályzat létrehozásával, a szabályzat hatálya alá tartozó személyekkel való megismertetésével és jelen szabályzatban megállapított nyilvántartások létrehozatalával, kezelésével és ellenőrzésével biztosítja. Alanyi hatálya kiterjed: Az Alapkezelő minden dolgozójára, különös tekintettel az ügyfél kiszolgálásban közvetlenül résztvevő kollégákra, valamint az ügyfelek által jelzett problémák megoldását/kezelését támogató munkatársakra. Tárgyi hatálya kiterjed: Az Alapkezelő ügyfelei által jelzett észrevételek és bejelentett panaszok kezelésével kapcsolatos folyamatokra, tevékenységekre, és dokumentumokra. Fogalmak Panasz fogalma: Az Alapkezelő tevékenységével, szolgáltatásával szemben felmerülő minden olyan egyedi kérelem, amelyben a panaszos Az Alapkezelő eljárását kifogásolja és azzal kapcsolatban konkrét, egyértelmű igényét megfogalmazza. Nem minősül panasznak az ügyfél által benyújtott olyan kérelem, amely általános tájékoztatás, vélemény, vagy állásfoglalás kérésére irányul. A Panaszos fogalma: Panaszos lehet természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságvagy más szervezet. A panasz képviselő vagy meghatalmazott útján történő benyújtása esetén Az Alapkezelő vizsgálja a benyújtási jogosultságot. Ebben az esetben a bejelentésre szolgáló nyomtatványon a panaszos neve mellett fel kell tüntetni a panaszos törvényes, illetve meghatalmazotti képviselőjeként eljáró, panaszbenyújtó természetes személy nevét is. Fentiek alapján, a panaszos fogalmán a panaszbejelentőt is érteni kell. A panaszos általában ügyfele az Alapkezelőnek, panaszosnak tekinthető azonban az a személy is, aki Az Alapkezelő eljárását nem valamely konkrét szolgáltatással, hanem egyéb, a szolgáltatással összefüggő tevékenységével (pl. hirdetés) kapcsolatban kifogásolja. 0