Debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projekt

Átírás

1 Projekt Terv Dokumentum Debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projekt április

2 Tartalomjegyzék 1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Projektgazda adatai Projekt partner A beruházás tárgya A projekt összefoglalása Kivitelezés helyszíne A projekt megvalósítása TECHNOLÓGIAI ÁS PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK Alkalmazott technológia A projekt finanszírozásához kapcsolódó információk KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉS Addicionalitás oka Alapvonali tanulmány Kibocsátás csökkentés MONITORING KONCEPCIÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA TÁRSADALMI KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA MELLÉKLETEK

3 1 Általános információk 1.1 Projektgazda adatai Vállalat neve: Civis Biogáz Kft. Telephely: Nyíregyháza, Sinai u. 4. Irányítószám: 4400 Postacím: 4400 Nyíregyháza, Sinai u. 4. Cégnyilvántartási szám: Cg Adószám: Projekt partner A hulladéklerakó üzemeltetője: Vállalat neve: AKSD Városgazdálkodási Kft. Telephely: Debrecen, István út 136. Irányítószám: 4031 A Kibocsátás Csökkentési Egységek vásárlója: Vállalat neve: Kamarvik Financial Inc. Telephely: Toronto Az Együttes Végrehajtási projekt szakmai tanácsadója: Vállalat neve: Carbon-Aero Kft. Telephely: Budapest, Varsanyi u. 12. Irányítószám: 1027 Kapcsolattartásért felelős személy: Juhasz Andras Telefonszám: Fax: juhasz_a@t-online.hu 1.3 A beruházás tárgya A megvalósuló Együttes Végrehajtási projekt keretében, a Civis Biogáz Kft. Debrecen Város Hulladéklerakóján keletkező depónia gáz összegyűjtését és ártalmatlanítását valósítja meg, az újonnan kiépített gázgyűjtő rendszerrel és a kapcsolódó fáklyákkal. A gázkutak és a gyűjtő vezetékek megépítését követően a kitermelt depónia gázt az 3

4 erre a célra kialakított 4 darab fáklyában fogják elégetni. A létrejövő projekt legfontosabb pozitív hozadéka, hogy megvalósul a depónia gáz ártalmatlanítása a beruházásban installált korszerű rendszeren keresztül a 10 éve lezárt hulladéklerakón. Így a legmagasabb környezetvédelmi elvárásokat kielégítő depónia gáz ártalmatlanító rendszer jön létre. 1.4 A projekt összefoglalása Projekt megvalósításra vonatkozó adatok - Beruházás megkezdésének időpontja: negyedév - Depónia gáz ártalmatlanítás kezdete: negyedév Együttes Végrehajtási projektre vonatozó adatok - Kibocsátás Csökkentési Egységek keletkezésének időszaka: A keletkező KCSE várható mennyisége között: tonna CO2e 1.5 Kivitelezés helyszíne Az Együttes Végrehajtási projekt Debrecenben a város között üzemelő debreceni kommunális-hulladéklerakón valósul meg. A telep a jelenleg működő regionális kommunális-hulladéklerakó mellett található, azonban a két depónia jól különválasztható, semmilyen formában nem kapcsolódik egymáshoz. A debreceni kommunális-hulladéklerakó négy különböző méretű mezőből áll, ezek területe I. mező: 11.4 ha, II. mező: 10.1 ha, III. mező: 3.6 ha, IV. mező: 4.5 ha. A lerakón elhelyezett hulladék magassága 5-20 méter között változik és az elhelyezett tömörített kommunális hulladék mennyisége m 3, ez tonna hulladéknak felel meg. A kommunális és az építési hulladék lerakása elkülönítve történt, az építési 4

5 hulladék túlnyomó részben a lerakó oldalain helyezték el ezzel növelve annak stabilitását. Az 1996-ban történt felhagyást követően a lerakó lefedése megtörtént, azonban a keletkező depónia gáz ártalmatlanítása nem valósult meg forráshiány miatt. A debreceni kommunális-hulladéklerakó a regionális kommunális-hulladéklerakót üzemeltető AKSD Városgazdálkodási Kft. felügyeli. A projektgazda Civis Biogáz Kft. szerződést kötött az AKSD Kft.-vel a debreceni kommunális-hulladéklerakón keletkező depónia gáz ártalmatlanítására. A megállapodás szerint a Civis Biogáz Kft. 10 évig ártalmatlanítja a debreceni kommunális-hulladéklerakón keletkező depónia gázt. A Civis Biogáz Kft. felelős a projekt kivitelezésért és az üzemelésért, amely munkatársai releváns tapasztalatokat gyűjtöttek a Nyíregyházán megvalósult depónia gáz projekt megvalósításában és üzemeltetésében. 1.6 A projekt megvalósítása Kivitelezés ütemezése Az előkészítés és tervezés lezárását követően a projekt teljes megvalósítása, négy hónapot fog igénybe venni. A következőkben összefoglaljuk a kivitelezés fontosabb lépéseit. - A munkaterület előkészítése - Földmunkák - Gáz kutak kialakítása (119 dara) - Gázgyűjtő rendszer kialakítása - Gerinchálózat kialakítása - Víztelenítő rendszer megépítése - Kompresszorok telepítése - Mérőrendszerek és gáz analizátor telepítése - Fáklyák telepítése - Próba üzem 5

6 2 Technológiai ás pénzügyi információk 2.1 Alkalmazott technológia Depónia gázgyűjtő és ártalmatlanító rendszer A debreceni kommunális-hulladéklerakó négy mezőjében különálló, az adott mező tulajdonságához megfelelő kút hálózatot tervezett a beruházó. A beruházás keretében az I. mezőben 40 darab, a II. mezőben 36 darab, a III: mezőben 21 darab, a IV. mezőben 22 darab gázgyűjtő kút kerül kialakításra. A gázgyűjtő rendszer felső elszívású lesz és minden kút külön a depóniába süllyesztett vezetéken kapcsolódik az adott mező KPE gyűjtő csőrendszeréhez. Az egyes mezők gyűjtőcsövei kapcsolódónak a gerincvezetékhez, ennek végén találhatóak a kompresszorok. A depóniából kilépő gerincvezeték egy OMH hitelesített mérőórával lesz ellátva. Az így kapott mennyiségi adatok adják az Együttes Végrehajtási projekt monitoring rendszerének alapját. A beruházó két darab GM18LX típusú 800 m 3 /h kapacitású forgódugattyús fúvó, frekvenciaváltós kompresszort fog installálni, amely biztosítja a lerakóban keletkező depónia gáz folyamatos kinyerését. A négy darab 400 m 3 /h zárt tűzterű fáklya (három folyamatos üzemű és egy tartalék) ártalmatlanítja a lerakóban összegyűlt depónia gázt. A beruházó egy gáz-analizátort fog telepíteni az Együttes Végrehajtási projekt monitoring rendszerének kialakításához. 2.2 A projekt finanszírozásához kapcsolódó információk A projekt finanszírozása során semmilyen hitelt nem vesz igénybe. A beruházási költségének meghatározó részét a projekt gazda és a gázgyűjtő rendszer kivitelezésével megbízott alvállalkozó finanszírozza. Ezt a forrást egészíti ki a Kibocsátási Egységek vásárlója által biztosított előleg. A projektgazda - alvállalkozó konzorcium biztosítja a beruházási költség 60%-t és a fenn maradó 40% százalék a Kibocsátási Egységek 6

7 előlegéből kerül finanszírozásra. A depónia gáz gyűjtő rendszer és a kapcsolódó fáklyák kialakításának teljes költsége Forint. A beruházás finanszírozásához a projektgazda nem vesz igénybe semmilyen Európai Uniós vagy magyarországi pályázati forrást, amely a projekt megvalósulását pozitívan befolyásolná. Ezt azért fontos kiemelni, mert a több mint negyed milliárd forintos beruházás egyetlen közvetett támogatását az Együttes Végrehajtási projekthez kapcsolódó jóváhagyás és a kibocsátás kereskedelmi tranzakcióból származó jövőbeni bevételek jelenthetik. A tervezett finanszírozás aránya: - Saját tőke: 150 Millió Ft (60%) - KCSE előleg: 109 Millió Ft (40%) - A projektek teljes beruházási költsége: 259 Millió Ft Tervezett bevételek A projekt nem rendelkezik semmilyen bevétellel. Tervezett működési költségek A költségek között meghatározó a depónia gáz gyűjtőrendszer üzemeltetési díja (villamos energia fogyasztás) és a fáklyák folyamatos karbantartása. 3 Kibocsátás csökkentés 3.1 Addicionalitás oka Az addicionalistás vizsgálat során a környezetvédelmi minisztérium útmutatásait 1 követtük. Ennek megfelelően a következőkben összefoglaljuk a lehetséges alternatívák 1 Útmutató az Együttes Végrehajtási projektek addicionalitásának ellenőrzéséhez és az energetikai projektek alapvonal kibocsátásainak meghatározásához. ( 7

8 elemzésének, referenciaelemzésnek eredményeit. Véleményünk szerint a projekt esetében e két vizsgálat eredményének együttes figyelembe vételével lehet meghatározni a projekt addicionalitását. Jelenleg a már lezárt lerakókban termelődő depónia gáz égetéses ártalmatlanítása nem jogszabályi kötelezettség, amit figyelembe vettünk az alternatívák elemzése során. Alternatívák elemzése: A tervezett projektben az 1996-ban bezárt debreceni kommunálishulladéklerakóban keletkező depónia gáz hasznosítása valósul meg. A kommunálishulladéklerakó 1996-os bezárását követően a depónia befedése megtörtént azonban a rekultiváció szinte teljesen elmaradt. Az elmúlt tíz évben a 1996-os állapot fenntartás folyik. A kommunális-hulladéklerakó közötti állapotának és lehetséges fejlesztésének alternatíváit két csoportba osztjuk, az üzemeltető saját forrásaiból megvalósítható és egy külső beruházó bevonásával megvalósítható lehetőségek, amelyek a következők: 1. Jelenlegi állapot fenntartása, az üzemeltető minimális összegű ráfordítása mellett. A keletkező depónia gáz a légkörbe távozik. Az üzemeltető anyagi forrása és az eddigi ráfordítások ismeretében, külső beruházó bevonása nélkül ez a legvalószínűbb lehetőség. 2. Szellőztető rendszer kiépítése. Ez biztosítja a keletkező depónia gáz biztonságos távozását hulladéklerakóból. Ebben a megoldásban nem építenek ki gázgyűjtő kutakat, csak a lerakó felső szintjét látják el a szellőztetésre alkalmas kavicsból készült réteggel. A keletkező depónia gáz a légkörbe távozik. Az üzemeltető saját forrásaiból nem valószínű, hogy meg tudja valósítani a kapcsolódó beruházás. Az elérhető pályázati források bevonása elősegítheti ennek az alternatívának a megvalósulását, de ebben az esetben is szükséges az üzemeltető pénzügyi szerepvállalása, ami kérdéses. 3. Depónia gáz gyűjtő rendszer és fáklya kiépítése. Biztosítja a keletkező depónia gáz összegyűjtését és ártalmatlanítását. A rendszer kiépítésének költsége 8

9 nagyságrendekkel meghaladja a 2. pontban leírt lehetőséget, ezért annak valószínűsége, hogy az üzemeltető ezt válassza a 2. lehetőség helyet, szinte nulla. Ha az üzemeltető külső beruházó bevonásával valósítja meg a rendszer kiépítését, csak abban az esetben valósul meg, ha a keletkező Kibocsátás Csökkentési Egységek értékesítésre kerülnek, mert részben ebből fedezhető a beruházás és ez biztosítja a beruházó által befektetett összeg megtérülését között. A projekt egyéb bevételt nem termel. 4. Depónia gáz gyűjtő rendszer és villamos energiát termelő gázmotor kiépítése. Biztosítja a keletkező depónia gáz összegyűjtését és ártalmatlanítását. A rendszer kiépítésének költsége a kétszerese a 3. pontban leírt lehetőségnek, de a termelt villamos energia értékesítésén keresztül folyamatos bevételt termel. Ennek a projekt lehetőségnek a gazdaságossági mutatói kedvezőbbek, mint a 3. lehetőségnek, azonban a projekt banki finanszírozása erősen kérdéses. A banki finanszírozás előkészítése során komoly kockázati tényezők merültek fel, ezek közül a legfontosabb, a lerakóban elhelyezett hulladék összetételről és időbeli eloszlásáról szóló nyilvántartások hiányossága. Ezen kívül kockázati forrásként felmerült a lerakó bezárása óta eltelt 10 év és ennek negatív hatása a lehetséges gázhozamra. Ezen kockázati tényezők miatt a gázmotorokkal kiegészített projekt finanszírozása nem megoldható. A projekt lehetőség megvalósulásának alacsony valószínűségét támasztja alá, hogy Magyarországon a kialakítás során gázgyűjtő rendszerrel ellátott regionális hulladéklerakókon sem jellemző a depónia gáz alapú villamos energia termelés (pl. Pusztazámor). Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy sem a debreceni kommunális-hulladéklerakón, sem más a kilencvenes években bezárt hulladéklerakókon nem valósult meg gázmotoros villamos energia termelő projekt, annak ellenére hogy az Együttes Végrehajtási projekt lehetőség és a megújuló villamos energia kötelező átvételi rendszere 2002 óta elérhető. Összegezve a lehetséges eshetőségek valószínűségét, az üzemeltető a saját forrásaiból az első vagy második lehetőséget tudja megvalósítani, úgy hogy a másodikhoz valószínűleg pályázati forrásokat is igénybe kell vennie. Mindkét lehetőségnél a keletkező depónia gáz 9

10 teljes mennyisége a légkörbe távozik. A negyedik lehetőség elemzésénél arra a következtetésre jutottunk, hogy a finanszírozhatóságához kapcsolódó kockázatok, minimális valószínűséget adnak a projekt megvalósításának. Míg a harmadik lehetőség egy alacsonyabb pénzügyi kitettség mellett banki finanszírozás nélkül megvalósítható projektlehetőség, amely a keletkező depónia gázt ártalmatlanítja. A lehetőségek elemzése alátámasztja, hogy a tervezett projekt addicionalitással bír, hiszen annak megvalósulása nélkül, az üzemeltető saját forrásaiból megvalósítható lehetőségek egyikét választaná, amely a teljes depónia gáz mennyiséget a légkörbe juttatnák. Referenciaelemzés:Az addicionalitás igazolásának második lépése a referenciaelemzés, amelynek keretében megvizsgáljuk a projekt gazdaságossági mutatóit a Kibocsátási Egységek értékesítéséből származó bevételek figyelembevételével és anélkül. Mivel a depónia gáz gyűjtő rendszer a fáklyákkal (3. lehetőség) nem termel bevétel, ezért ennek kizárólagos megvalósulása a kibocsátás csökkentési egységek értékesítéséből származó bevételek mellett valósulhat meg. 3.2 Alapvonali tanulmány A alapvonal meghatározásánál használt metodológia A projekt kibocsátás csökkentésének meghatározásához a konszolidált és elfogadott ACM0001 metodológiát használtuk. Ennek a konszolidált metodológiának az alapját a következő elfogadott metodológiák adják: AM0002 AM0003 AM0010 AM0011 A metodológia hivatkozik a Tool for the demonstration and assessment of additionality utolsó változatára és a Tool to determine project emissions from flaring gases containing Methane utolsó verzióját. 10

11 Az ACM0001 metodológiát, olyan projekteknél lehet felhasználni, ahol az alapvonali esetben a keletkező depónia gázt részleges vagy teljes mértékben az légkörbe eresztik és projektben a keletkező depónia gázt fáklyázzák vagy villamos energiát termelnek belőle, de a villamos energia termeléshez kapcsolódó kibocsátás csökkentés nem része a projektnek. A metodológia használatához szervesen kapcsolódik az ACM0001 monitoring metodológia alkalmazása. A kibocsátás csökkentés meghatározása A Debreceni Kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projektnél a kibocsátás csökkentés meghatározása AMC0001 metodológiának megfelelően két lépcsőben történik meg. Az első lépésben, a projektgazda ex ante alapon megbecsüli a közötti kibocsátás csökkentés mértékét, ehhez egy nemzetközileg elismert modellt 2 és a lejjebb bemutatott képleteket 3 használja fel. Az így megbecsült mennyiség iránymutatásként szolgál a projektben résztvevő szereplőknek: - Projektgazda - KCSE vásárló - Magyarország - Befogadó ország A második lépcsőben, a projektben elszámolható és értékesíthető Kibocsátás Csökkentés mennyiségének meghatározása ex post történik, azaz a AMC0001 monitoring metodológia iránymutatása mellett kialakított monitoring rendszer verifikált adatai alapján kerül elszámolásra a vevő és eladó között a két Részes Fél közreműködésével között évente. 2 FOD First Order Decay Model 3 Az AMC0001 metodológia egyenleteinek a projektre vonatkozó részei. A teljes metodológia melléklet formájában csatoltuk. 11

12 Az adott évben a projekt hatására keletkezett közvetlen kibocsátás csökkentés kiszámítása a következő képlet segítségével történik. ERy=( MDprojekt,y MD reg,y )*GWPCH4 ahol: ERy : az adott évben keletkező kibocsátás CO2e MDprojekt,y: az adott évben a projektben megsemmisített metán mennyisége (t) MD reg,y: a projekt megvalósulás nélkül az adott évben megsemmisített metán mennyisége GWPCH4: a metán GWP faktora, 21 tco2e/tch4 A most benyújtott alapvonali tanulmány és a között évente elvégzett verifikálás során ezt az képletet fogjuk használni a kibocsátás csökkentés kiszámítására. Ebben összevetésre kerül a projektben ártalmatlanított depónia gáz metán tartalma (MDprojekt,y) a projekt megvalósulása nélkül megsemmisített metán mennyiségével, amit törvényi szabályozás vagy egyéb megállapodás szabályoz (MD reg,y). Az így kapott metán mennyiséget megszorozzuk a (GWPCH4), amely CO2e ben megadja az ártalmatlanított üvegházhatású gáz mennyiségét. A most benyújtott alapvonali tanulmányban egy modell segítségével megbecsült adatokkal töltjük fel a képletet, míg a közötti éves elszámolásnál a verifikált monitoring rendszerből származó mérési adatok lesznek használva. A projekt megvalósulása nélkül évente megsemmisített metán mennyiségét (MD reg,y) a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével kell meghatározni. Abban az esetben ha a vonatkozó előírások nem határozzák meg a megsemmisítendő metán mennyiségét, ott egy korrekciós tényezőt (AF) kell használni, amely a projekt 12

13 működése során ártalmatlanított metán mennyiségéből (MDprojekt,y) számítja ki a projekt megvalósulása nélkül megsemmisített metán mennyiségét (MD reg,y). MD reg,y = MDprojekt,y * AF A debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projekt tárgya, egy több mint egy évtizede hulladékot nem fogadó, lezárt lerakó depónia gáz gyűjtő rendszerének kiépítése és fáklyázáson keresztüli ártalmatlanítása. A vonatkozó jogaszbályi előírások nem kötelezik a bezárt lerakó üzemeltetőjét a keletkező depónia gáz ártalmatlanítására. Ezért a projekt alapvonalának meghatározása során a keletkező depónia gáz ártalmatlanítását között nem feltételezhetjük, így a gáz teljes mennyisége a légkörbe távozik. A korrekciós faktor (AF) a fent leírt ok miatt 0, azaz a projektben ártalmatlanított metán teljes mennyisége ártalmatlanítás nélkül kerülne a légkörbe a projekt megvalósulása nélkül. A teljes ártalmatlanított metán mennyiségének kiszámítása a következő képlettel történik: MDprojekt,y = MDfáklya,y + MDvillany,y + MDhő,y ahol: MDprojekt,y: az adott évben a projektben megsemmisített metán mennyisége MDfáklya,y: az adott évben fáklyázáson keresztül ártalmatlanított metán mennyisége MDvillany,y: az adott évben villanytermelésen keresztül ártalmatlanított metán mennyisége MDhő,y: az adott évben hőtermelésen keresztül ártalmatlanított metán mennyisége 13

14 A debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projektben a keletkező depónia gáz teljes mennyisége fáklyázáson keresztül lesz ártalmatlanítva, ezért a fenti egyenlet így egyszerűsödik: MDprojekt,y = MDfáklya,y A fáklyázás során ártalmatlanított metán mennyiségét a következő egyenletet használva határozzuk meg: MDfáklya,y = ( LFGfáklya,y * wch4,y * DCH4 ) (PEfáklya,y / GWPCH4 ) ahol: LFGfáklya,y: a fáklyába vezetett depónia gáz mennyiség (m 3 ) wch4,y: depónia gáz metán aránya DCH4: a metán sűrűsége (t/ m 3 ) PEfáklya,y: a fáklyázásból származó kibocsátás (tco2) 4 GWPCH4: a metán GWP faktora, 21 tco2e/tch4 Az egyenlet figyelembe veszi, a fáklyázás során fellépő metán kibocsátást. Ezt az egyenletet fogjuk alkalmazni az előzetes számítások során az alapvonalban és a verifikált monitoring adatokkal végzett számításoknál egyaránt. A fáklyázás során nem elégő metán mennyiségnek kiszámításához a következő egyenletet használjuk: PEfáklya,y = TMRG,h * ( 1 hfáklya,h) * GWPCH4 / 1000 ahol: 4 Tool to determine project emissions from flaring gases containing Methan lásd. melléklet 14

15 TMRG,h: a metán tömege az ártalmatlanított gázban (kg/h) hfáklya,h: a fáklya óránkénti hatékonysága 5 GWPCH4: a metán GWP faktora, 21 tco2e/tch4 A projekt határainak meghatározása során figyelembe vettük az ACM0001 metodológiát, amely előírja, hogy a projektben keletkező kibocsátás csökkentés kiszámításánál, figyelembe kell vennünk a depónia gáz gyűjtőrendszer működéséhez felhasznált villamos energiát, mint kibocsátási forrást. Ennek a közvetett kibocsátási forrásnak a kiszámításához a következő egyenletet használtuk: ELkibocsatas,y = ELIMP * CEFvillany,y ahol: ELkibocsatas,y: villamos energia felhasználáshoz kapcsolódó indirekt kibocsátás tco2 ELIMP: az adott évben a projekt működése során felhasznált villamos energia (MWh) CEFvillany,y: a felhasznált villamos energia CO2 intenzitása (tco2 / MWh) 6 Az általunk használt ACM0001 metodológia használatánál a leakage hatást nem szükséges figyelembe vennünk. Összegezve a debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projekt közvetlen és közvetett kibocsátási forrásaiból származó éves kibocsátás csökkentést a következő egyenlettel számítjuk ki. ERy=(( MDprojekt,y MD reg,y )*GWPCH4 )-( ELIMP * CEFvillany,y ) 5 Az alapvonali tanulmányban a zárt égésterű fáklyákra vonatkozó 90%-os alapértelmezett hatékonysági értéket használjuk. 6 Itt KVVM által megadott évenkénti fajlagos értékekkel dolgozunk 15

16 3.3 Kibocsátás csökkentés A alapvonalban figyelembe vett kibocsátási források A hulladékkezeléshez kapcsolódó alapvonali kibocsátás kiszámításánál, figyelembe vettük a debreceni kommunális-hulladéklerakón elhelyezett m 3 tömörített hulladék mennyiséget, amelynek súlya tonna. A depónia bezárása 1996-ban történt ezért a között keletkező depónia gáz mennyisége kis mértékben csökkenő tendenciát mutat. A keletkező depónia gáz metán tartalmát 50 %-nak vettük. A keletkező depónia gáz számszerűsítésénél a first-order decay egyenletet alkalmazó modellt használtuk. Projektvonalban figyelembe vett kibocsátási források A hulladékkezeléshez kapcsolódó közvetlen projektvonali kibocsátás, a gázgyűjtő rendszerek hatékonyságából adódik. Annak ellenére, hogy egy újonnan installált rendszerről van szó, amelynek célja a lehető legtöbb depónia gáz összegyűjtése, nem feltételezhetjük a termelődő depónia gáz teljes összegyűjtését. A tervezett gyűjtő rendszer hatékonyságát 80 %-nak vettük. Ezt egészíti ki a fáklyázás hatékonyságából adódó metán kibocsátás. A depónia gáz ártalmatlanítása során villamos energia felhasználás történik, ennek a villamos energia mennyiségnek a megtermeléséhez kapcsolódó közvetett CO 2 kibocsátás a projektvonalban figyelembe van véve. A fáklyázás során elégetett depónia gázból keletkező CO 2 kibocsátás, az IPPC iránymutatása szerint nem minősül antropogennek, így ezt nem vesszük figylembe. Alapvonali kibocsátás Az alapvonali tanulmányban az ACM0001-ben leírt képletet ex ante meghatározott kibocsátási értékekkel töltjük fel. Az ACM0001 metodológia szerint ezeket a kibocsátási értékeket egy elismert és ellenőrzött modell felhasználásával kell kiszámítani. Jelen alapvonali tanulmányban az US EPA által kifejlesztett Landgem 16

17 modellt 7 alkalmaztuk, amely a következő egyenletet használja az adott évben keletkező depónia gáz meghatározására. n Q M = 2 k L 0 M i (e -kt i) i=1 ahol: QM k = depónia gáz termelődés (m 3 /év) = metán bomlási állandó (1/év) L0 = metán termelési potenciál (m 3 / t) Mi ti = az i-edik évben lerakott hulladék mennyisége (t) = a lerakott hulladék kora az i-edik évben (év) A modellt feltöltése során a következő adatokat használtuk: Lerakott hulladék mennyisége: ~ tonna ( ) között lineáris eloszlás mellett) 8 A keletkező depónia gáz metán tartalmát 50% vettük k=0,05 L0=100 7 A modell a First Order Decay elv használatával dolgozik. 8 Valószínűsíthető, hogy a hulladék lerakás éves eloszlása a bezáráshoz közeli években többszöröse volt mint lerakó megnyitásakor. De a pontos adatok hiányában a lineáris eloszlást tartottuk a legkonzervatívabb megközelítésnek. 17

18 A közötti depónia gáz és metán termelődés alakulása a US EPA modell eredményei alapján a következők: Depónia gáz (m 3 /év) Metán (m 3 /év) Az alapvonali kibocsátást (tco2e) a fenti eredmények felhasználásával számítottuk ki, amit a következő táblázat tartalmaz. Metán termelődés (m3/év) Metán sűrűsége (t/m3) GWP CH4 Metán termelődés (tco2e/év) , , , , , A táblázatban megadtuk az US EPA modell segítségével kiszámolt alapvonali esetben termelődő metán mennyisége CO2e ben. Ez a metán mennyiség jelenti a debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projekt alapvonalát. Projektvonali kibocsátás csökkentés A projektvonali kibocsátás csökkentés megbecsülése az ACM0001 metodológiában meghatározott módszerrel történik, a következő képlettel: 9 A metán sűrűsége és GWP faktora az AMC0001 metodológiából származik. 18

19 ERy=(( MDprojekt,y MD reg,y )*GWPCH4 )-( ELIMP * CEFvillany,y ) A projektben megsemmisíthető depónia gáz, azaz a fáklyába vezetett depónia gáz (LFGfáklya,y) mennyiségének kiszámításakor az alapvonalban keletkező depónia gáz mennyiségét korrigáltuk a depónia gáz gyűjtőrendszer hatékonyságával. A debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projektben a 10 éve lezárt lerakón építik ki a teljesen új felső elszívású gázgyűjtő rendszert. A depónia gáz gyűjtő rendszer hatékonyságát 80 %-nak vesszük a időszak alatt. A fáklyába vezetett depónia gáz metán tartalmát (wch4,y) 50 % -nak vettük, a metán sűrűsége DCH4 = 0, t/m A fáklyába vezetett metán mennyiségének (t/év) alakulását a következő táblázat mutatja be: Metán termelődés (m3/év) Gázgyűjtő rendszer hatékonysága Metán sűrűsége (t/m3) Fáklyába vezetett metán (t/év) % 0, % 0, % 0, % 0, % 0, A fáklyában ártalmatlanított metán mennyiségét a fáklyába vezetett metán mennyiségéből és a fáklya hatékonyságából számítjuk ki. A debreceni kommunálishulladéklerakó depónia gáz projektben zárt égésterű fáklyák lesznek installálva. A projektvonal kiszámításában az AMC0001 metodológiában szereplő alapértelmezett értéket (h=0.1) használjuk. A fáklyában elégetett metán mennyiségét a következő táblázat tartalmazza. 10 AMC0001 metodológia 19

20 Fáklyába vezetett metán (t/év) Fáklya hatékonysága (1- h) Fáklyában ártalmatlanított metán mennyisége (t) MD fáklya , , , , , A metán ártalmatlanításából adódó kibocsátás csökkentés kiszámításakor a projektben ártalmatlanított metán mennyiségét vetjük össze a vonatkozó szabályozás szerint ártalmatlanítandó metán mennyiségével. Az 1996-ban lezárt Debreceni kommunálishulladéklerakó esetében a vonatkozó jogszabályok nem írják elő a keletkező depónia gáz megsemmisítését, így a projekt során megsemmisített metán mennyisége megegyezik a metán ártalmatlanításából adódó kibocsátás csökkentéssel, amelyet a következő táblázat tartalmaz: A projektben ártalmatlanított metán mennyisége (t) MD projekt A projekt megvalósulása nélkül ártalmatlanított metán mennyisgége (t) MD reg GWP metán A metán ártalmatlanításából származó kibocsátás csökkentés A debreceni kommunális-hulladéklerakó projekt határainak meghúzása során közvetett kibocsátásként figyelembe vettük a projekt üzemeltetése során felhasznált villamos energia megtermeléséhez kapcsolódó CO2 kibocsátást 11. Ennek kiszámítása során a kompresszorok által felhasznált villamos energia mennyiségét megszoroztuk a 11 Az AMC0001 metodológia iránymutatása alapján 20

21 közötti villamos energia CO2 intenzitásával 12. A debreceni kommunálishulladéklerakó projekt villamos energia felhasználásához kapcsolódó CO2 a következő táblázat tartalmazza: Felhasznált villamos energia (GWh) Kibocsátási faktor (t/gwh) Villamos energia felhasználásából adódó közvetett kibocsátás (tco2e) EL kibocsatas ,42 707, ,42 710, ,42 713, ,42 703, , A debreceni kommunális-hulladéklerakó projekt kibocsátás csökkentése a közvetlen és közvetett kibocsátási forrásokat figyelembe véve, a következők szerint alakul között. A metán ártalmatlanításából származó kibocsátás csökkentés (tco2e) Villamos energia felhasználásából adódó közvetett kibocsátás (tco2e) A projekt kibocsátás csökkentése (tco2e) Összesen A használt értékek a KVVM által nyilvánosságra hozott tanulmányból származnak. 21

22 4 Monitoring koncepció A debreceni kommunális-hulladéklerakó projekt között kibocsátás csökkentési monitoring eljárása teljes mértékben az ACM0001 konszolidált monitoring metodológia 13 alapján kerül kiépítésre. A monitoring rendszer meghatározó szerepet játszik a projektben, mert a Kibocsátás Csökkentési Egységek közötti elszámolása, a monitoring rendszerben mért és a hitelesítő által ellenőrzött adatok alapján fog történni, ex post. Az összegyűjtött és ártalmatlanított depónia gáz mennyiségének monitoringja A között értékesíthető kibocsátás csökkentés mennyiségét, a monitoring rendszer által szolgáltatott adatok fogják szolgáltatni. A gyűjtő rendszer által összegyűjtött depónia gáz mennyiségét egy OMH által hitelesített mérőrendszer fogja mérni. A mérőóra állás minden hónapban leolvasásra kerül és a Civis Biogáz Kft. belső szabályainak megfelelően gyűjtik az év 12 hónapjában. Majd az év végén készített összesítés alapján határozzák meg a hulladékkezeléshez kapcsolódó kibocsátás csökkentést. Ehhez felhasználják a depónia gáz összetételét folyamatosan vizsgáló berendezés adatait és a fáklya üzemelésére vonatkozó adatokat, amelyeket havi rendszerességgel fognak összesíteni. A projektvonali kibocsátás kiszámítása a fent leírt mérőrendszer adataiból fogják kiszámítani. Villamos energia fogyasztáshoz kapcsolódó közvetett kibocsátás Mivel a projekt villamos energia fogyasztása, közvetett kibocsátási forrásként figyelembe vesszük a projekt vonalban, ezért a villamos energia fogyasztás havi rendszerességgel kerül összegyűjtésre és a monitoring dokumentációban között. 13 Lásd melléklet. 22

23 5 Környezeti hatások összefoglalása Az elvégzett környezeti hatásvizsgálat során a következő környezeti hatások azonosíthatók: Levegő A hulladék lebomlása során keletkező gázok negatív hatással vannak a környezetre. Ezek közül az egyik legfontosabb a depónia gáz metán tartama amely fokozottan hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhez. A depónia gáz gyűjtő rendszer kialakításával ezek a környezeti terhelések jelentősen csökkenthetőek és hosszú távon, a depónia gáz termelődés megszűnéséig biztonságos megoldást jelent. Víz A debreceni kommunális-hulladéklerakón keletkező csurgalék víz jelenthet bizonyos környezetei kockázatot a talajvízre, ami függ a depónia egykori kialakításából és talajvíz védelmi rendszeréből. A depónia gáz gyűjtő és ártalmatlanító rendszer installálásával nem változik a csurgalék víz kezelési módszer így ez nem jelent többlet terhelést a környezetre.. Talaj A debreceni kommunális-hulladéklerakó múltbeli üzemelése, kis mértékben befolyásolta a környező területek talajminőségét. A projekt itt sem jelent bármilyen elmozdulást a múltbeli állapotokhoz képest.. Települési környezet A települési környezetben egyértelmű javulást jelent a projekt megvalósítása, mert a jelenleg felszabaduló depónia gáz szaghatását szinte teljes mértékben megszünteti. A gázmotor zajkibocsátása lakott területen változást nem okoz, semleges hatású. 23

24 6 Társadalmi konzultáció folyamata Az Együttes Végrehajtási projekt keretében a Civis Biogáz Kft. három szintű társadalmi konzultációt hajt végre, ennek szintjei: helyi országos nemzetközi Helyi szinten a nyíregyházi székhelyű E-MISSZÓ-val történő személyes egyeztetés során kerül a projekt megvitatásra. Ezen az egyeztetésen felmerülő kérdésekről és azokhoz kapcsolódó válaszokról mind a két fél által aláírt jegyzőkönyv készül, amelyet 2007.április 27.-ig benyújtunk a KVVM-be. Az országos konzultáció folyamatában is részt vesz az E-MISSZIÓ, amely lehetőséget biztosít a Civis-Biogáz Kft.-nek, hogy a KVVM-hez benyújtott Projekt Terv Dokumentum összefoglalása társadalmi konzultáció céljából felkerüljön a honlapjára 14. A projekthez kapcsolódó kérdéseket, egy külön címre lehet elküldeni, amelyek megválaszolása szintén a fent említett honlapon keresztül fog megtörténni. Ennek a társadalmi konzultációs szintnek az összefoglalása május 4.-n kerül benyújtásra a KVVM-hez. A nemzetközi társadalmi konzultáció a hitelesítő által lebonyolított 30 napos nyilvánosságra hozatal során fog megtörténni, az itt felmerülő kérdések és a vonatkozó válaszok összefoglalása a hitelesítői jelentés szerves részét képezik, amely a hitelesítési jelentéssel együtt kerül benyújtásra a KVVM-hez

25 7 Mellékletek I. ACM0001 metodológia II. Landgem modell eredményei III. Pénzügyi információk 25