Termolumineszcens dozimetria
|
|
- Anna Farkas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Termolumineszcens dozimetria (Segédlet) Összeállította: Harangozó József BME, NTI 2011.
2 1 Bevezető A sugárveszélyes munkakörnyezetben dolgozók számára elengedhetetlenül fontos az őket ért dózis folyamatos monitorozása. Ez különböző elven működő dózismérőkkel valósítható meg. Az egyik leggyakrabban használt szilárdtest dózismérő típus a termolumineszcens elven működő úgynevezett TL-dózismérő. A termolumineszcencia jelenség lényege, hogy bizonyos szilárd, szigetelő anyagok képesek az ionizáló sugárzás energiáját tárolni. Hő hatására az anyagban lumineszcencia jön létre, amely során az emittált fotonokat detektálhatjuk, a fotonintenzitás-fűtési hőmérséklet görbéből meghatározhatjuk az adott sugárzásra jellemző dózisegyenértéket. A jelenség részletesebb magyarázatához a TL anyag sávszerkezetét kell megvizsgálnunk (1. ábra). 1. ábra: A termolumineszcencia sematikus magyarázata az anyag sávszerkezete alapján. Itt az A, B, C szintek a csapdaszintek, D pedig a lyukcsapda szint. A folyamatos nyilak a besugárzásnál, a szaggatott nyilak a kifűtésnél fellépő folyamatokat mutatják. A félvezető kristályokban, a besugárzás hatására a vegyértéksávban lévő szabad elektronok felgerjesztődnek a vezetési sávba, majd egy hányaduk a szennyezéssel kialakított 2
3 hibahelyeken befogódik hosszabb időre, ahelyett, hogy visszatérnének a vegyérték sávba. Ezek az ún. csapdaszintek. A csapdákból csak valamilyen energiaközlés útján tudnak az elektronok kiszabadulni, majd újra a vezetési sávba kerülni, ahonnan egy részük az alapállapotba, egy másik részük az ún. lyukcsapda (elektronhiányos hely) szintre tér vissza, ahol a különböző töltéshordozók fény kibocsátása közben egyesülnek. A termolumineszcenciánál erre a célra termikus energiát alkalmazunk (kifűtjük a kristályt), majd az emittált fény intenzitását detektáljuk. Ez a kifűtési, vagy más néven glow görbe. Egy adott elektron esetén a kilépés valószínűsége a hőmérséklettől és a kilépési energiától függ. Ebből következően, melegítés hatására először a vezetési sávhoz közeli csapdaszintekről szabadulnak ki az elektronok, majd a hőmérséklet emelkedésével az egyre távolabbiakról, és így folyamatosan nő a kilépés sebessége. Egy bizonyos hőmérséklet fölött viszont az elektronok számának csökkenése miatt ez a sebesség csökkeni fog. A TL dózismérők jelzésének intenzitása az anyag melegítése során arányos az elektronok és lyukak lumineszcencia centrumban történő rekombinálódásának számával, a kilépő teljes fénymennyiség pedig az elnyelt sugárzás dózisával. Ez az összefüggés közel lineáris: I k D H Ahol I az intenzitás, k a kalibrációs, azaz az ún. normafaktor, D a dózis, H pedig a háttérjelzés (a besugározatlan detektor esete). A háttér szórásából adható meg a mérhető dózis legkisebb értéke (D min ~σ h ). A kilépő fény intenzitását a hőmérséklet függvényében mérve megkapjuk a kifűtési görbét (2.ábra), aminek alakja és hőmérsékleti értékei jellemzőek az adott anyagra és az abban lévő hibahelyekre. Mivel a kifűtés során, az általunk detektált fény a lyukcsapdaszintre való visszatéréskor emittálódik, így ennek megfelelően arról kapunk információt, hogy ez a csapdaszint hol van a vezetési sávhoz képest. 3
4 2. ábra, a PorTL kiolvasó eszköz szoftvere által megjelenített glow görbe egy Al 2 O 3 típusú TLD esetén. Dozimetriai célokra olyan TL anyagok használatosak, amelyeknél a mérésre használt TL csúcs C tartományba esik. A nagyobb intenzitású csúcs alatti, világoszöld (ROI) tartományba eső összbeütésszámot szoktuk dózismérésre felhasználni. Az ez alatti csúcsokat nem célszerű dózismérésre alkalmazni, mert már szobahőmérsékleten is gyorsan csökken az intenzitásuk, azaz nagy a felejtésük. Más TL anyagokra jellemző esetekben, amikor nagy hőmérsékletű csúcs jelenik meg a kifűtési görbében, azt csak akkor érdemes mérésre használni, ha többlet (például a sugárzás LET értékére jellemző) információt hordoz. Megjegyzendő, hogy az eredeti állapotba való visszatérésből az következik, hogy elvileg, kiolvasáskor a kristályban tárolt minden információ elvész, hiszen minden elektron elhagyja a csapda szintet. Azonban maradhatnak még olyan elektronok a kristályban, amelyek nem tértek vissza alapállapotba, ugyanis a kifűtés során nem vettek fel akkora termikus energiát, ami elég lett volna ehhez. Ebből kifolyólag egy újabb kifűtésnél (anélkül, hogy sugárzási térbe helyeztük volna a TLD-t előtte), a kiolvasón még mindig tapasztalhatunk egy igen kis értékű dózis mennyiséget, ez az úgynevezett remanens dózis. A jelenség magyarázata az, hogy a melegítés során a maximális hőmérsékleti érték, aminél még beütésszámot regisztrálunk, változhat. Ezáltal, még lehetnek olyan, csapdában ragadt elektronok, amik csak egy újabb termikus energiaközlés útján fognak kiszabadulni. Ahhoz, hogy az összes elektron visszatérjen alapállapotba egy kifűtéssel, sokkal nagyobb hőmérsékletig kellene elmenni. A LiF és Al 2 O 3 dózismérőknél a remanens dózis elhanyagolhatóan kicsi, rendszerint az alsó méréshatár alatti dózisegyenértéket jelent. 4
5 Általában az ilyen típusú dózismérésnél a mérés és a kiértékelés időben és térben jól elkülönül. Ilyen esetekben csak egy kiértékelő labort kell fenntartani, de kis dózisok mérésénél a szállítási idő alatt elnyelt háttérsugárzásból származó dózisjárulékkal is kell számolni, ami jelentős bizonytalanságot okozhat. Emellett az sem elhanyagolható tényező, hogy a mért dózis csak jóval a mérést követően határozható meg. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézetben a PorTL rendszert. A PorTL az űreszközökön használt, híres Pille TL dózismérő fejlesztése és alkalmazása során felhalmozódott tapasztalatok felhasználásával készült. Dozimetriai célokra az általában olyan kisméretű, könnyen kiértékelhető sugárdetektorokra van szükség, amelyek a tér minden irányából érkező sugárzásra egyformán érzékenyek függetlenül attól, hogy annak mekkora az energiája. Egyéb fontos követelmény még, hogy jelzésüket ne befolyásolják más külső tényezők (hő, fény, stb.) illetve a kiértékelésig eltelt idő alatt a jelzés értéke ne változzon jelentősen (felejtése legyen kicsi). Ilyen tulajdonságokkal rendelkeznek a mai TL-dózismérők, ezért személyi dozimetriai célokra teljes mértékben megfelelnek.további elméleti hátter a Függelékben található. 2 Mérési összeállítás A PorTL rendszer két részből áll, egy dózismérő (3. ábra PorTL dózismérő) és egy kiolvasó egységből. 2.1 A dózismérő egység A PorTL rendszerben használt TL blokk egy kerámia lapka egyik oldalára felragasztott miniatűr fűtőtestből, a másik oldalára felragasztott TL tablettából, valamint a TL tabletta és a kerámialapka között elhelyezkedő, a felfűtés közben a tabletta pillanatnyi hőmérsékletét mérő termoelemből áll. A TL blokk egy kisméretű, zárt, henger alakú fém patronba van betokozva, mely annak mechanikai és fény elleni védelmét is biztosítja. A dózismérő optikai nyílását (apertúráját) belülről egy fedőlemez takarja, melyet egy rugó tart zárt állapotban; a dózismérőt a kiolvasóba helyezve a fedőlemez automatikusan elmozdul, szabaddá téve a TL anyagból kilépő fény útját a fotoelektronsokszorozó felé. Minden egyes dózismérőben egy integrált 5
6 áramkör is található; egyrészt ennek flash memóriája tárolja az adott dózismérő egyedi azonosítóját és kalibrációs paramétereit, másrészt kifűtés közben a termoelem által szolgáltatott, hőmérséklettel arányos elektromos feszültséget a kiolvasó számára digitális jellé alakítja. A fűtőáram bevezetésére, valamint az integrált áramkörrel való kommunikációra szolgáló aranyozott érintkezők a dózismérő egyik végén lévő műanyag érintkező házba (záródugóba) vannak beépítve. A dózismérő másik végének homlokfelületébe a vizuális azonosítás céljából a memóriában tárolttal megegyező azonosító kód van gravírozva. A kiolvasó berendezés több mint húsz különböző típusú (TL anyagú, kifűtési paraméterű stb.), típusonként tízezer darab egyedi dózismérőt tud azonosítani, előre meghatározott paraméterekkel kiolvasni és az adott dózismérő egyedi paramétereivel kiértékelni. Az egyes dózismérők azonosítója és egyedi paraméterei a kiolvasón keresztül személyi számítógépről programozhatók be. Az extrém nagy dózisok mérésére szolgáló dózismérőkben nincs chip, ilyen típusoknál az egyedi paramétereket a kiolvasó memóriájában lévő look-up table tartalmazza; a dózismérők azonosítóját kiértékeléskor a kiolvasó nyomógombjai segítségével kell betáplálni. 3. ábra PorTL dózismérő felépítése 6
7 2.2 Kiolvasó egység A PorTL kiolvasó egy kisméretű, mikroprocesszor által vezérelt hordozható berendezés; a beépített akkumulátor terepi mérésekre is alkalmassá teszi. Egyszerűen, mindössze néhány nyomógombbal, menürendszerből kezelhető; a menüpontok, paraméterek, mérési eredmények grafikus kijelzőn jeleníthetők meg. 4. ábra A kiolvasó külső nézeti rajza A kiolvasó berendezés mikroprocesszoros központi vezérlő- és számítóegysége D/A (digitál/analóg) átalakítón keresztül vezérli a fűtő tápáramforrást, mely fűtőáramot biztosít a kiolvasóba helyezett dózismérő számára. A dózismérő típusa által meghatározott, programozható fűtés lehetővé teszi, hogy a TL blokk (és ezáltal a TL anyag) másodperc alatt C-ra hevüljön. A kifűtés sebessége, véghőmérséklete, a kiértékelés végén a törlési hőmérsékleten tartás időtartama és egyéb paraméterei dózismérő típusonként programozhatók. A TL blokk hőmérsékletét termopár érzékeli, melynek feszültségét a patronba épített memória és hőmérő IC (integrált áramkör) alakítja a központi egység számára feldolgozható digitális jellé. Ugyanennek az IC-nek a flash memóriája tárolja a dózismérő egyedi azonosító kódját és kalibrációs paramétereit. 7
8 A fénydetektáló berendezés legfontosabb eleme a fotoelektron-sokszorozó, amely nagyon kis fényintenzitás esetén is jól mérhető áramot ad, fényintenzitás-átfogása 5-6 nagyságrend. A fotoelektron-sokszorozó tápellátását a központi egység által D/A átalakítón keresztül vezérelt nagyfeszültségű tápegység biztosítja. A feszültség minden kiolvasónál az adott fotoelektronsokszorozó egyedi érzékenységét figyelembe véve úgy van beállítva, hogy az egyes kiolvasók csereszabatosak legyenek. A mért dózis a fotoelektron-sokszorozó kifűtés alatti anódáramváltozásának (kifűtési görbe v. fénygörbe) matematikai kiértékelésével kapható meg. Az anódáramot I/U konverter alakítja arányos feszültséggé, mely A/D (analóg/digitál) konverzió után kerül a központi számítóegységbe. Az I/U átalakító konverziós tényezőjét a központi vezérlőegység a mérendő áram nagyságához több méréshatárban automatikusan illeszti. Amennyiben igen nagy dózisoknál az anódáram meghaladná a megengedett maximális szintet, a nagyfeszültség értékének alkalmas csökkentésével a fotoelektron-sokszorozó érzékenysége 1/32 illetve 1/256 részére csökkenthető. Ezzel az áramköri elrendezéssel a kiolvasó 25 pa-es (2, A) anódáram-felbontást, illetve 7 nagyságrend dózistartományátfogást biztosít. Minden kiolvasás kezdetekor a teljes fénymérő lánc érzékenységét egy, a központi vezérlő által felvillantott ellenőrző fényforrás vizsgálja. A kiolvasó kezelése menürendszer segítségével történik; a menük közötti navigálásra és a számértékek beállítására 6 db nyomógomb szolgál. A mérési eredmények és a paraméterek megjelenítése felbontású grafikus LCD kijelzőn történik. 8
9 5. ábra PorTL előlap 1 grafikus kijelző 2 léptetés felfelé / növekvő számok / abc-ben előre / csökkenő kontraszt 3 léptetés balra / csökkenő háttér-világítás 4 léptetés jobbra / növekvő háttér-világítás 5 léptetés lefelé /csökkenő számok / abc-ben vissza / növekvő kontraszt 6 belépés (Enter) / elfogadás + visszalépés 7 bekapcsolás / visszalépés (Escape) / segédgomb 8 kulcsbefogadó nyílás 9 az automata kiolvasás bekapcsolt állapotát villogással jelző fény (LED) 9
10 2.3 A berendezés kezelése A berendezésnek két üzemmódja van: - Beállított időközönként beavatkozás nélkül kifűti a bent lévő dózismérőt, majd a mért értékeket eltárolja. - Kézi üzemmód, amikor a mérést a felhasználó indítja el. A labor során az utóbbi üzemmódban használjuk a berendezést. Egy dózismérőt kiolvasáshoz a vonal-jelöléseket egymáshoz illesztve a kulcsban lévő foglalatba kell nyomni, a kulcsot a homlokfelületén lévő pont-jelölés felső (a kiolvasón az INSERT feliratnak megfelelő) állásában a kiolvasó nyílásába kell tolni, majd az óramutató járásával megegyező irányban ütközésig (a MEAS. feliratig) el kell fordítani. A kulcs végállás-érzékelő a mérést automatikusan elindítja, MESURING felirat lesz látható. A mérés elvégzése után a berendezés az utolsó mérés óta elnyelt dózist kiírja. Mérésnél: a kifűtés előtt várni kell kb percet. Kétszer olvassuk ki, az elsőből vonjuk ki a második értéket, hogy a zajt levonjuk. Új besugárzás előtt is érdemes várni 10 percet. dózismérő sorszám memóriablokk sorszám mért dózis 6. ábra Mérési eredmény megjelenítése A 3. ábra szerinti 3 és 4 gombok megnyomásával egyéb információk is leolvashatók a kijelzőről, többek között a kifűtési görbe is megjeleníthető. 10
11 7. ábra Kifűtési görbe A kulcsot visszafordítva, majd kihúzva kiolvasóból a berendezés ismét alapállapotba kerül. Következő mérés egy újabb kulcs behelyezésével indítható el. A kiolvasott adatok minden esetben eltárolódnak a memória blokkokban. Ezek visszaolvasása a főmenü READY majd FULL INFO menüpontok választásával lehetséges. 8. ábra Tárolt adatok visszaolvasása 11
12 3 Mérési feladatok A mérés során a TLD-vel dózisegyenértéket mérünk, ami megfelel a kifűtési görbe integráljának abban a tartományban (ROI), ahol a várt csúcs található. A dózisszámítás és néhány alapvető dózisfogalom a Függelékben található meg. A dózis meghatározásához kétszer kell kiolvasni a TLD patronokat, azért, hogy a hátteret levonjuk. Ugyanis a TLD-k besugárzás nélkül is mutatnak dózisértékeket a legutolsó kiolvasás eltelte óta rögzített energiák miatt. Ezt a korrekciót egyszerűen úgy végezzük, hogy az első kiolvasás értékéből levonjuk a második kiolvasás értékét. Referenciaként minden egyes mérésnél hitelesített FH40G típusú doziméterrel is mérünk dózisteljesítményt, hogy még a mérés alatt tudjuk a mért értékeket ellenőrizni. Az egyes TLD patronokat előzőleg a gyártó már kalibrálta, és a patronban található integrált áramkör memóriájában tárolva vannak a kalibrálási adatok (pl. normafaktor). Ez a szoftver segítségével változtatható, de nem ajánlott! Rendelkezésre álló TLD patronok: 5 db 6 LiF, 5db 7 LiF, 10 db AL 2 O 3 Sugárforrások: Cs-137, Am-241, Tc-99m, Co Kalibráció: a) Ellenőrizzük a kifűtési (glow) görbe alakját a PorTL reader kiolvasó eszközön! Ismerkedjünk meg a TLD patronok kiolvasásának metódusával, illetve a kilvasó menürendszerével! b) A PorTL kiolvasó szoftver használata. Kérdések: -Hogyan kell értelmezni a kifűtési görbét? -Mit jelent a ROI mérete? 12
13 2. A háttér és néhány forrás dózisterének meghatározása A méréshez szükség lesz 5 db AL 2 O 3 TL dózismérőre. A reaktorcsarnok különböző helyein elhelyezünk patronokat, hogy megállapíthassuk a háttérből származó, a mérés egész ideje alatt tapasztalható dózisértékeket. Ezen kívül egy nagyobb aktivitású (Co-60) sugárforrást is felhasználunk, zárt állapotban, hogy megfigyelhessük, az árnyékolt sugárzási térben milyen dózisegyenérték keletkezik adott távolságban és irányban. Ezek a mérések hosszabb ideig tartanak (legalább 1 óra). a) A mérőhelyen kívül elhelyezünk egy patront, lehetőleg minden sugárforrástól távol, és a mérés egész ideje alatt mérünk. b) Egy patront helyezünk el egy régi betonkockába, amely korábbi használata miatt felaktiválódott. Legalább 1 órán keresztül mérjük a dózisegyenértéket a kocka belsejében. c) Co-60 zárt sugárforrás (gömböc) mérése. Az ólomtároló köré helyezünk TLD-ket 3 különböző szögben, 1m távolságban dozimetrikus segítségével, majd 1 órán keresztül mérünk az elhelyezett patronokkal. A kiértékelés során megállapítjuk a dózistér alakját. 3. Kiolvasási idő és a felejtés meghatározása TLD típusonként A következő kérdésekre keressük a választ: Mennyi időt kell várni a besugárzás után, illetve a kifűtések között? Mi a különbség a LiF-ek és az AL 2 O 3 között? Melyikkel mit érdemes mérni, és milyen hibát várunk? A feladat végrehajtása során típusonként három-három TLD-vel azonos távolságban, ugyanolyan besugárzási idővel végzünk méréseket. A besugárzás után a három dózismérőt különböző várakozási idő után olvassuk ki, majd hasonlóan megvizsgáljuk a különböző, kiolvasások között eltelt időfüggést is. 4. Méréstervezés a) Mit mérünk, melyik TLD-vel és milyen sorrendben? 13
14 b) Hogyan érdemes kalkulálni a korlátozott számú TLD-kel? Táblázat készítése. c) Dózisértékek kiszámítása ( Függelék). Mit várunk adott távolságban? Adott forrás és távolság esetén, ha kapunk egy dózisértéket, akkor egy másik forrásnál milyen távolságban kapjuk meg közelítőleg ugyanezt? 5. Távolságfüggés mérése Cs-137 forrás segítségével A méréssel a dózistér gyengülését vizsgáljuk a sugárforrástól való távolság függvényében. A feladathoz egy kalibráló forrást használunk, ami egy rögzített konténerben van tárolva. Egy általunk elektronikusan mozgatható asztal segítségével állíthatjuk be a megfelelő távolságokat. Négy pontban mérünk, mind a 3 típusú TLD-vel. A besugárzási idő: 10 perc A négy, forrástól mért távolság: 35 cm, 45, cm, 55 cm, 65 cm 6. Betonvárba helyezett sugárforrások mérése (Am-241, Co-60, Tc-99m) A sugárvédelmi szabályoknak megfelelően felépített beton és ólom építményben végezzük a mérést a plexitoronyban előre beállított távolságokon. Egy besugárzás 20 percig tart. A mérés célja a különböző sugárforrások összehasonlítása. Kép a betonvárról. 14
15 7. Egy vízfantom szórt terének geometriai feltérképezése Egy pet palackban lévő víz szolgáltatja a fantomot, melyet a kalibráló asztalon helyezünk el a megadott helyen (9.ábra). A vízfantom palack alapja 8cm x 8cm-es. A magasságot segédeszközökkel állítjuk be, hogy a patronok a sugárnyaláb legnagyobb intenzitásának síkjában legyenek Öt különböző szögben (0,15,30,45,90) helyezünk el ugyanolyan típusú (AL 2 O 3 ) patronokat. A besugárzás legalább 10 percig tart. A kiértékelés során a mért dózis szög szerinti eloszlás görbéjét kell meghatározni. Ha van rá idő, akkor még érdemes legalább egy távolságban elvégezni ezt a mérést, hogy lássuk mennyire változik a szórása kis dózisteljesítmény esetén. 15
16 A mérési összeállítás vázlata. TLD patron helye SF R F ábra, A mérési összeállítás vázlata. SF a sugárforrás helye az ólomtárolóban, R a forrás és a fantom távolsága, F a fantom helye. 16
17 Függelék A dózisszámításhoz használt fogalmak Fluens: A sugárzási tér adott pontjában egy gömbfelületen belépő részecskék száma (N) osztva a gömb da felületével. A fluens számításánál mindig meg kell adni, hogy milyen részecskére vonatkozik. Az időegységre (1s) vonatkozó fluens a fluxus. dn da m 2 KERMA (Kinetic Energy Released in Mass Absorption) detr K dm Ahol de tr a sugárzás közvetlenül vagy közvetve ionizációhoz vezető elnyelése során energiát átvett részecskéknek juttatott összes kinetikus energia dm tömegű anyagban. Gy Szokásosan felosztják részecske- és sugárzási KERMA-ra, előbbi az anyag elektronjainak átadott energiát, utóbbi az energiaátadás során keletkező másodlagos fotonsugárzásokat (fékezési sugárzás, folytonos és karakterisztikus röntgensugárzások) foglalja össze. A KERMA elsősorban a dózis mérésével kapcsolatban használatos fogalom, az a dózis, amelynek eredményeképpen a detektorban szabad töltéshordozók (válaszjelek) keletkeznek. A detektor szemben az élő szervezettel a válaszjelek keltése szempontjából ideálisan homogénnek tekintendő, tehát a válaszjelek száma/nagysága nem függhet attól, hogy a detektor érzékeny térfogatának melyik pontjáról származnak. 17
18 A foton sugárzási jellemzésére a K a levegő kerma érték használata terjedt el a gyakorlatban, mivel a levegő összetételéből, az energia átadási tényezőből egy ismert fotonenergia esetén könnyen meghatározható és jól mérhető. Elnyelt dózis: Az ionizáló sugárzás fizikai hatását fejezi ki: d D Gy dm Ahol d a sugárzás részecskéi által az adott dm tömegű térfogatelemben leadott és ott ionizációt eredményező összes energia középértéke. dd 1 Az időegységre vonatkozó elnyelt dózis a dózisteljesítmény: Gy s Pontszerű sugárforrást feltételezve a dózisteljesítményt a következő formula adja meg: Ahol k γ a dózisállandó, r a sugárforrás és a céltárgy közötti távolság [m]. A dózisállandó tartalmazza mind a sugárzás, mind az elnyelő céltárgy jellemzőit. dd dt k A 2 r dt A KERMA (a mérhető dózis) és az elnyelt dózis csak akkor azonos egymással, ha fenáll az ún. szekunder részecske egyensúly. Azaz a sugárzás elnyelésének összetett fizikai folyamata során az elnyelő közeg egy, a beeső primer sugárzás irányára merőleges differenciális vastagságú szeletében a primer kölcsönhatás során energiát felvett, a szeletet elhagyó részecskék száma és energiája megegyezik a külső szeletekből az adott szeletbe érkező szekunder részecskék számával (és energiájával).. Ez az állapot a testszövetbe jutó γ-és Röntgen-fotonok esetében mintegy 0.07 mm mélységben már létrejön. LET 18
19 A különböző sugárzások egységnyi úthosszon más-más gyakorisággal ionizálnak. Ennek jellemzésére használjuk Lineáris Energiaátadási Tényezőt, amely megadja az egységnyi úthosszon leadott energiát: de/dx Egyenértékdózis A különböző típusú és energiájú sugárzásoknak az emberi testszövetben és szervekben azonos sztochasztikus hatást eredményező dózisa. H R D R D R az R típusú sugárzásra jellemző elnyelt dózis, w R pedig az R sugárzás minőségi tényezője. Effektív dózis Az emberi testet érő külső vagy belső sugárterhelés teljes várható sztochasztikus károsodását jellemzi. Itt súlyozva (w T ) vesszük figyelembe az egyes szöveteknek, szerveknek a károsodáshoz tartozó hányadát. E T w T Az utóbbi mennyiségek meghatározásához, emberhez hasonló modellt, fantomot használnak. w H R T Sv Sv Dózisegyenérték Mivel az egyenértékdózis és az effektív dózis is közvetlenül nem mérhető, ezért a gyakorlatban bevezettek olyan mérhető mennyiségeket, amelyek alkalmasak ezek becslésére. Erre a dózisegyenérték (H) különböző változatait használjuk. A H alapvetően a testszövet egy megadott pontján az elnyelt dózis (D) és az adott sugárzás minőségi tényezőjének (Q) szorzata. Mértékegysége a Sv (Sievert). A dózisegyenérték mennyiségeket a sugárzási térbe helyezett, a sugárzás-ember kölcsönhatások modellezésére fejlesztett, ICRU gömbfantom egy megfelelő pontján lehet meghatározni. Környezeti dózisegyenérték,h*(d): a kiterjesztett sugárzási térre vonatkozó dózisegyenérték. 19
20 Itt a d a gömbfantomban, a sugárzás felöli oldalon lévő mélységre utal. Áthatoló sugárzásra a javasolt mélység d=10mm. Irányszerinti dózisegyenérték, H (dω): a kiterjesztett sugárzási tér által a megadott irányban, d mélységben létrehozott dózisegyenérték. Személyi dózisegyenérték (Hp[d]). Ez az a dózisegyenérték, amely a testfelület egy meghatározott pontja alatt d [mm] mélységben elhelyezkedő lágy testszövetben keletkezik a vizsgált sugárzás hatására. Az effektív dózisra a 10 mm-es mélységet, a bőr, kéz és szemlencse dózisegyenértékének becslésére pedig a 0.07mm-et javasolják. 20
21 Dózisszámítás A mérés kiértékelése során érdemes számolással ellenőrizni a mért dózisokat. Egy adott pontforrás esetén a dózisteljesítmény egységnyi fluensre ( foton * cm -2 * ) a következő: dd dt A 2 4r k f ahol A a sugárforrás aktivitása, r a forrástól mért távolság, k a dóziskonverziós faktor, f a gamma-gyakoriság, t pedig a besugárzási idő. Táblázat a dózisszámításhoz. Sugárforrás Gamma energia (MeV) Dóziskonverzió (Gy*cm 2 ) Gamma gyakoriság Aktivitás (GBq) Cs-137 0,662 2,84 1 0,48 Am-241 0,059 0,289 0,35 3,58 Co-60 1,1732 1,3325 4,47 2 0,083 Tc-99m 0,14 0, ,03 21
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés),
RészletesebbenA PorTL dózismérő rendszer műszaki leírása és kezelési utasítása (Verziószám: 2.020) 2006. augusztus
2006. augusztus A PorTL dózismérő rendszer műszaki leírása és kezelési utasítása (Verziószám: 2.020) A leírásban foglaltak a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet szellemi tulajdonát
RészletesebbenPorTL a földre szállt Pille
PorTL a földre szállt Pille APÁTHY ISTVÁN, DEME SÁNDOR, FEHÉR ISTVÁN MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet BODNÁR LÁSZLÓ*, CSÔKE ANTAL # *BL-Electronics Bt., # Csörgô Rajziroda Kulcsszavak: termolumineszcens
RészletesebbenSE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából
RészletesebbenDeme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
RészletesebbenAbszolút és relatív aktivitás mérése
Korszerű vizsgálati módszerek labor 8. mérés Abszolút és relatív aktivitás mérése Mérést végezte: Ugi Dávid B4VBAA Szak: Fizika Mérésvezető: Lökös Sándor Mérőtársak: Musza Alexandra Török Mátyás Mérés
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
RészletesebbenSugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra 2. Az ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatása. Fizikai dózisfogalmak és az ionizáló sugárzás mérése Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
RészletesebbenSugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések
Sugárterápia 40% 35% 30% 25% 20% 15% % 5% 0% 2014/2015. tanév FOK biofizika kollokvium jegyspektruma 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
RészletesebbenA SZEMÉLYI DOZIMETRIAI SZOLGÁLAT ÚJ TLD-RENDSZERE TÍPUSVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI
A SZEMÉLYI DOZIMETRIAI SZOLGÁLAT ÚJ TLD-RENDSZERE TÍPUSVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI Machula Gábor Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39. 1 A kérelmező a rendelkező
RészletesebbenMATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv
Felhasználói kézikönyv 6234C Fordulatszámmérő TARTALOMJEGYZÉK 1. Termékjellemzők... 2 2. Műszaki jellemzők... 2 3. Előlap és kezelőszervek... 2 4. Működési leírás... 3 5. Mérési folyamat... 4 6. Elem cseréje...
RészletesebbenCharles Simonyi űrdozimetriai méréseinek eredményei
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Charles Simonyi űrdozimetriai méréseinek eredményei Apáthy István, Pázmándi Tamás Sugárvédelmi és Környezetfizikai Laboratórium Űrdozimetriai Csoport
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE
A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE Manga László 1, Apáthy István 2, Deme Sándor 2, Hirn Attila 2, Lencsés András 1, Pázmándi Tamás 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 MTA Energiatudományi
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenSugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
Sugárterápia Sugárterápia: ionizáló sugárzások klinikai alkalmazása malignus daganatok eltávolításában. A sugárkezelés során célunk az ionizáló sugárzás terápiás dózisának elérése a kezelt daganatban a
Részletesebben-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.
Félvezető detektorok - A legfiatalabb detektor család; a 1960-as évek közepétől kezdték alkalmazni őket. - Működésük bizonyos értelemben hasonló a gáztöltésű detektorokéhoz, ezért szokták őket szilárd
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és
RészletesebbenAZ OSTEOPOROSIS VIZSGÁLAT SUGÁRTERHELÉSE. Készítette: Illés Zsuzsanna biológia környezettan tanári szak 2007.
AZ OSTEOPOROSIS VIZSGÁLAT SUGÁRTERHELÉSE Készítette: Illés Zsuzsanna biológia környezettan tanári szak 2007. Motiváció, kitűzött célok a betegség főként nőket érint szakirodalomi adatok vajon nem becsülik
RészletesebbenTESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi
RészletesebbenI. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK
1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
RészletesebbenA munkavállalók személyi dozimetriai ellenőrzésének aktualitásai
A munkavállalók személyi dozimetriai ellenőrzésének aktualitásai ÉS 100 msv / 5 év Fülöp Nándor, Elek Richárd, Glavatszkih Nándor, Papp Eszter és az OSzDSz 487/2015 (XII. 30.) Korm. r. Expozíciós kategória
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
Részletesebben1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió
1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenKörnyezeti és személyi dózismérők típusvizsgálati és hitelesítési feltételeinek megteremtése az MVM PA ZRt sugárfizikai laboratóriumában
Környezeti és személyi dózismérők típusvizsgálati és hitelesítési feltételeinek megteremtése az MVM PA ZRt sugárfizikai laboratóriumában Szűcs László 1, Károlyi Károly 2, Orbán Mihály 2, Sós János 2 1
RészletesebbenPásztázó elektronmikroszkóp. Alapelv. Szinkron pásztázás
Pásztázó elektronmikroszkóp Scanning Electron Microscope (SEM) Rasterelektronenmikroskope (REM) Alapelv Egy elektronágyúval vékony elektronnyalábot állítunk elő. Ezzel pásztázzuk (eltérítő tekercsek segítségével)
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenAx-DL100 - Lézeres Távolságmérő
Ax-DL100 - Lézeres Távolságmérő 1. Áttekintés Köszönjük, hogy a mi termékünket választotta! A biztosnágos és megfelelő működés érdekében, kérjük alaposan olvassa át a Qick Start kézikönyvet. A globálisan
RészletesebbenINFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520. Használati útmutató
INFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520 Használati útmutató TARTALOMJEGYZÉK 1. Biztonsági szabályok... 3 2. Megjegyzések... 3 3. A mérőműszer leírása... 3 4. LCD kijelző leírása... 4 5. Mérési mód...4 6. A pirométer
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
RészletesebbenA neutrontér stabilitásának ellenőrzése az MVM PA Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában
A neutrontér stabilitásának ellenőrzése az MVM PA Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában Szűcs László 1, Nagyné Szilágyi Zsófia 1, Szögi Antal 1, Orbán Mihály 2, Sós János 2, Károlyi Károly 2 1 Magyar Kereskedelmi
RészletesebbenOrszágos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4
99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás
Részletesebben50 év a sugárvédelem szolgálatában
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fehér István, Andrási Andor, Deme Sándor 50 év a sugárvédelem szolgálatában XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április
RészletesebbenSzilárd Leó Fizikaverseny Számítógépes feladat
Szilárd Leó Fizikaverseny 2006. Számítógépes feladat A feladat során 10 B atommagok gerjesztett állapotának (rövid) élettartamát fogjuk megmérni. Egy gyorsító-berendezéssel 10 B ionokat (atommagokat) gyorsítunk,
RészletesebbenSUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások
SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások Dr. Kári Béla Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológiai és Onkoterápiás Klinka / Nukleáris Medicina Tanszék SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS
Részletesebben1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata
1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata A méréseknél β-szcintillációs detektorokat alkalmazunk. A β-szcintillációs detektorok alapvetően két fő részre oszthatók, a sugárzás hatására
RészletesebbenModern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 11. A mérés száma és címe: 17. Folyadékkristályok Értékelés: A beadás dátuma: 2011. okt. 23. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenBevezetés az analóg és digitális elektronikába. V. Félvezető diódák
Bevezetés az analóg és digitális elektronikába V. Félvezető diódák Félvezető dióda Félvezetőknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik. (Si, Ge)
RészletesebbenMagspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
RészletesebbenRHTemp 2000. TepRetriver-RH. Hőmérséklet- és páratartalom adatgyűjtő, LCD kijelzővel. Hőmérséklet- és páratartalom adatgyűjtő
TepRetriver-RH Hőmérséklet- és páratartalom adatgyűjtő - méréstartomány: -40 o C - +80 o C - pontosság: ±0,5 o C ( 0 o C - 50 o C) Páratartalom: - méréstartomány: 0%RH 95%RH - felbontás: 0,1 %RH - pontosság:
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI MÉRÉSI ELJÁRÁSOK A SEMMELWEIS EGYETEMEN
SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSI ELJÁRÁSOK A SEMMELWEIS EGYETEMEN 1 Kári Béla, 2 Zagyvai Péter, 3 Kanyár Béla 1 Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológia és Onkoterápiás Klinika / Nukleáris Medicina Tanszék 2 Budapesti Műszaki
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenModern Fizika Labor. 21. PET (Pozitron Annihiláció vizsgálata) Fizika BSc. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: nov. 15.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 15. A mérés száma és címe: 21. PET (Pozitron Annihiláció vizsgálata) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 30. A mérést végezte: Németh Gergely
RészletesebbenHőmérsékleti sugárzás
Ideális fekete test sugárzása Hőmérsékleti sugárzás Elméleti háttér Egy ideális fekete test leírható egy egyenletes hőmérsékletű falú üreggel. A fala nemcsak kibocsát, hanem el is nyel energiát, és spektrális
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv
Felhasználói kézikönyv 5040 Lézeres távolságmérő TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Az elemek cseréje... 2 3. A készülék felépítése... 2 4. Műszaki jellemzők... 3 5. A lézeres távolságmérő bekapcsolása...
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
Részletesebben9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.
9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenA SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN
Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi
RészletesebbenRadioaktív sugárzások abszorpciója
Radioaktív sugárzások abszorpciója Bevezetés A gyakorlat során különböző sugárforrásokat két β-sugárzót ( 204 Tl és 90 Sr), egy tiszta γ-forrást ( 60 Co) és egy β- és γ-sugárzást is kibocsátó preparátumot
RészletesebbenA gamma-sugárzás kölcsönhatásai
Ref. [3] A gamma-sugárzás kölcsönhatásai Az anyaggal való kölcsönhatás kis valószínűségű hatótávolság nagy A sugárzás gyengülését 3 féle kölcsönhatás okozza. fotoeffektus Compton-szórás párkeltés A gamma-fotonok
RészletesebbenESEO-TRITEL: az ESEO műhold dózismérője
ESEO-TRITEL: az ESEO műhold dózismérője Hirn Attila MTA EK SVL Űrdozimetriai Kutatócsoport hirn.attila@energia.mta.hu BME, Űrtechnológia előadás, 2015. május 13. Tartalom Bevezetés Alapvető dózisfogalmak
RészletesebbenA 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Pohár rezonanciája
Oktatási Hivatal A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Pohár rezonanciája A mérőberendezés leírása: A mérőberendezés egy változtatható
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
RészletesebbenS2302RF vezeték nélküli programozható digitális szobatermosztát
vezeték nélküli programozható digitális szobatermosztát Termékjellemzők: 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 1 1 Programozhatóság: 7 napos előre programozhatóság Kijelezhető hőmérséklet tartomány 0 C~40 C (0.1 C-os
RészletesebbenA dozimetria célja, feladata. Milyen hatásokat kell jellemezni? Miért kellenek dozimetriai fogalmak? Milyen mennyiséggel jellemezzük a káros hatást?
Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam Semmelweis Egyetem DOZIMETRIA: dózisfogalmak, dózisszámítások Taba Gabriella,SE Sugárvédelmi Szolgálat 2016.03.21. EOK Hevesy György előadóterem (Tűzoltó u. 37-47.)
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
RészletesebbenA KVDST440 típusú infravörös hőmérő kezelési útmutatója
A KVDST440 típusú infravörös hőmérő kezelési útmutatója Műszaki adatok Mérési tartomány: (-33...+500) C Pontosság: max. a mért érték ±2 %-a, ill. ±2 C (amelyik nagyobb) Felbontás: 0,1 C (200 C felett 1
RészletesebbenFé nyké pék, á brá k Szábá lyozott ho mé rsé klétét fénntárto égé szsé gü gyi észko z
Fé nyké pék, á brá k Szábá lyozott ho mé rsé klétét fénntárto égé szsé gü gyi észko z Tartalomjegyzék 1. Konstrukció 1.1. Külső oldal: a készülék sematikus rajza a külvilág (a testfelülettel átellenben
RészletesebbenRöntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
RészletesebbenEGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak
RészletesebbenFelhasználói útmutató a KVDH370 típusú hőmérőhöz
Kvalifik Kft. Felhasználói útmutató a KVDH370 típusú hőmérőhöz 1. oldal, összesen: 5 Felhasználói útmutató a KVDH370 típusú hőmérőhöz 1. Technikai adatok: Numerikus kijelző: 4 számjegyű folyadékkristályos
RészletesebbenSugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD 2012.10.03 1976 2 1. 3 4 n 1 >n 2 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2. Az ionizáló sugárzások
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-23/16-M Dr. Szalóki Imre, fizikus, egyetemi docens Radócz Gábor,
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv
Felhasználói kézikönyv 5060B Lézeres távolságmérő TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Biztonsági figyelmeztetések... 2 3. A készülék felépítése... 2 4. Műszaki jellemzők... 3 5. Alap műveletek... 3 6.
RészletesebbenTxBlock-USB Érzékelőfejbe építhető hőmérséklet távadó
TxBlock-USB Érzékelőfejbe építhető hőmérséklet távadó Bevezetés A TxBlock-USB érzékelőfejbe építhető, kétvezetékes hőmérséklet távadó, 4-20mA kimenettel. Konfigurálása egyszerűen végezhető el, speciális
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenFázisátalakulások vizsgálata
Klasszikus Fizika Laboratórium VI.mérés Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE Mérés időpontja: 2012.10.18.. 1. Mérés leírása A mérés során egy adott minta viselkedését vizsgáljuk
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenA KVDST410 típusú infravörös hőmérő kezelési útmutatója
A KVDST410 típusú infravörös hőmérő kezelési útmutatója Műszaki adatok Mérési tartomány: (-33...+500) C Pontosság: max. a mért érték ±2 %-a, ill. ±2 C (amelyik nagyobb) Felbontás: 0,1 C (200 C felett 1
RészletesebbenEPS-1-60 és EPS-1-120 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ
EPS-1-60 és EPS-1-120 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ BILLENTYŰZET 1) ON/OFF gomb: a mérleg ki- és bekapcsolása 2) TARE gomb: tárázás/nullázás 3) MODE gomb: mértékegység váltás MŰSZAKI PARAMÉTEREK 1) Méréshatár: 60.00kg
RészletesebbenProgramozható, LCD kijelzős padlófűtés-termosztát
Programozható, LCD kijelzős fűtő-termosztát Hetente ismétlődő ciklusban, napi 6 periódust ( eseményt ) lehet az előre megadott hőmérsékleteknek megfelelően beállítani. Választhat a periódus-vezérlő üzemmód
RészletesebbenÚtmutató EDC kézivezérlőhöz
Útmutató EDC kézivezérlőhöz ALAPFUNKCIÓK A kézivezérlő használata során állítsa az EDC vezérlő előlapján található forgó kapcsolót 0 állásba. Ezáltal a felhasználó a kézivezérlő segítségével férhet hozzá,
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
RészletesebbenCITY 1.1, 1.2, 5.1, 5.2, Lagro, Savela kezelő panel.
LCD kezelő panel APT13LCD450U CITY 1.1, 1.2, 5.1, 5.2, Lagro, Savela kezelő panel. LCD panel méretei Feszültség: Üzemi hőmérséklet: Tárolási hőmérséklet: LCD panel elektromos paraméterei: 24V/36V -20 C~60
RészletesebbenC2RF Többzónás programozható vezeték nélküli digitális szobatermosztát
Többzónás programozható vezeték nélküli digitális szobatermosztát Termékjellemzők: 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 1 Kijelezhető hőmérséklet tartomány: 0 C - 40 C (0,1 C lépésekben) Hőmérséklet állítási tartomány:
RészletesebbenPoolcontroller. Felhasználói leírás
Poolcontroller Felhasználói leírás Ring Elektronika Ipari és Elektronika Kft. Budapest 1031 Pákász u. 7. Tel/Fax:+3612420718, Mobil: 06209390155 e-mail: ring.elektronika@mail.datanet.hu web: www.ringel.hu
RészletesebbenUJJLENYOMAT OLVASÓ. Kezelői Kézikönyv
UJJLENYOMAT OLVASÓ Kezelői Kézikönyv 2 Funkció leírása Belépés programozási módba MESTER kód megváltoztatása Új felhasználói ujjlenyomat hozzáadása Felhasználói ujjlenyomat törlése F1/F2-S egyszerűsített
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenHasználati útmutató AX-5002
Használati útmutató AX-5002 PIROMÉTER HŐELEMMEL 1. Bevezetés Köszönjük, hogy megvásárolta a hőmérséklet mérő szondával ellátott pirométert. Szánjon néhány percet a használati útmutató elolvasására a munkakezdés
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
RészletesebbenA felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága
Szűcs László Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága Mire alkalmas egy radioaktívszennyezettség-mérő? A radioaktívszennyezettség-mérők
RészletesebbenTARTALOM TARTALOM ÓVINTÉZKEDÉSEK FELÉPÍTÉS KIJELZŐ A kijelző A kijelző szimbólumai NYOMÓGOMBOK A nyomógombok kiosztása A nyomógombok funkciói
TELECOM TARTALOM TARTALOM 3 ÓVINTÉZKEDÉSEK 4 FELÉPÍTÉS 5 KIJELZŐ 6 A kijelző 6 A kijelző szimbólumai 6 NYOMÓGOMBOK 7 A nyomógombok kiosztása 7 A nyomógombok funkciói 7 PROGRAMOZÁS 8 1. A mérleg be- és
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv
Felhasználói kézikönyv 3060 Lézeres távolságmérő TARTALOMJEGYZÉK ELEM CSERÉJE... 3 A KÉSZÜLÉK FELÉPÍTÉSE... 3 A KIJELZŐ FELÉPÍTÉSE... 3 MŰSZAKI JELLEMZŐK... 4 LÉZERES CÉLZÓ BEKAPCSOLÁSA... 4 MÉRÉSI TÁVOLSÁG...
RészletesebbenRöntgendiagnosztikai alapok
Röntgendiagnosztikai alapok Dr. Voszka István A röntgensugárzás keltésének alternatív lehetőségei (röntgensugárzás keletkezik nagy sebességű, töltéssel rendelkező részecskék lefékeződésekor) Röntgencső:
RészletesebbenSanxing SX601 P12S01. Egyfázisú SMART Fogyasztásmérő
SX601 SX631 Leírás a felhasználók számára Sanxing SX6x1 (PxxS0x) SX601 (P12S01) Egyfázisú SMART fogyasztásmérő GPRS modemmel SX631 (P34S02) Háromfázisú SMART fogyasztásmérő GPRS modemmel Gyártó: NINGBO
RészletesebbenA mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
RészletesebbenSYS700-PLM Power Line Monitor modul DDC rendszerelemek, DIALOG-III család
DDC rendszerelemek, DIALOG-III család KIVITEL ALKALMAZÁS A az energiaellátás minőségi jellemzőinek mérésére szolgáló szabadon programozható készülék. Épületfelügyeleti rendszerben (BMS), valamint önállóan
RészletesebbenElektródás kazán vezérlés használati útmutató
Elektródás kazán vezérlés használati útmutató Vezérlés beüzemelése: A vezérlés bekapcsolása után a kijelző alap állapotba kerül. A kijelző 4x20 karaktert képes megjeleníteni. A vezérlés alapbeállítása
RészletesebbenLeírás az ügyfelek számára
Gyártó: NINGBO SANXING SMART ELECTRIC CO., LTD., Kína, Cicheng Town, Jianbei District, Ningbo, 310054, Fengwan Road No16 Forgalmazó: ODD Consulting Kft. Magyarország, 1115 Budapest, Etele tér 4. III/8
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv
Felhasználói kézikönyv 5100A Lézeres távolságmérő TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Biztonsági figyelmeztetések... 2 3. A készülék felépítése... 2 4. Műszaki jellemzők... 3 5. Alap műveletek... 3 6.
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenSugárvédelmi és dozimetriai gyakorlatok. Rakyta Péter. Bornemisza Györgyné. leadás időpontja: május 9.
Mérési jegyzőkönyv: Sugárvédelmi és dozimetriai gyakorlatok Rakyta Péter mérőtársak: Mezei Márk és Pósfai Márton mérés időpontja: 27. április 26. leadás időpontja: 27. május 9. Mérésvezető: Bornemisza
RészletesebbenÁramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele
Áramköri elemek Az elektronikai áramkörök áramköri elemekből épülnek fel. Az áramköri elemeket két osztályba sorolhatjuk: aktív áramköri elemek: T passzív áramköri elemek: R, C, L Aktív áramköri elemek
RészletesebbenAX-5003 KÉTCSATORNÁS HŐMÉRSÉKLET MÉRŐ
Használati útmutató AX-5003 KÉTCSATORNÁS HŐMÉRSÉKLET MÉRŐ Bevezetés Köszönjük, hogy megvásárolta ezt a kétcsatornás hőmérsékletet mérő készüléket. Szánjon rá néhány percet, hogy elolvassa a használati
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek
Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o
Részletesebben