Megújuló Regionális Környezetvédelmi Fórumok

Átírás

1 A Nyugat dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum Hírlevele VIII. évf./1. szám A Környezetvédelmi Fórum decemberi találkozója Tartalom: Megújuló Regionális Környezetvédelmi Fórumok 1. A Nyugat dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum Hálózat Működési Szabályzata 2. Éghajlatvédelem és szociális igazságosság? 4. Civil kontroll a gyakorlatban 5. Határozati javaslattal támogatják az országos civil érdekképviselet létrehozását 5. Győrtől Pákáig Új utakon a műemlékvédelem a biológiai sokféleség éve 6. Áradat akció Koppenhágában 7. A hírlevél az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásával valósul meg a Regionális környezetvédelmi fórumok hálózata országos környezetvédő civil érdekképviseleti hálózati együttműködés megerősítése a fejlesztési döntéshozatali folyamatokban való legitim és hatékony részvétel érdekében nevű TAMOP / pályázat keretén belül. Megújuló Regionális Környezetvédelmi Fórumok A Magyar Természetvédők Szövetsége együttműködve a hét regionális zöld hálózat koordinátor szervezeteivel köztük a Reflex Környezetvédő Egyesülettel programot indított a lassan 10 éves hálózatok fejlesztéséért. A civil szervezetek fejlesztéspolitika területén szerzett tapasztalataira támaszkodó tevékenységek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg a Regionális környezetvédelmi fórumok hálózata országos környezetvédő civil érdekképviseleti hálózati együttműködés megerősítése a fejlesztési döntéshozatali folyamatokban való legitim és hatékony részvétel érdekében című pályázat keretein belül. Megújuló, formalizált hálózat A Nyugat-Dunántúlon a Környezetvédelmi Fórum országos viszonylatban kiemelkedő sikereket ért el ben a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal együttműködési megállapodást írtunk alá, melynek köszönhetően döntéselőkészítő szerepbe kerültünk a fejlesztési folyamatokban, és bekapcsolódhattunk több, a régió jövőjét meghatározó jelentős fejlesztés környezeti fenntarthatóságának vizsgálatába. Az elmúlt évek indokolttá tették, hogy a kialakult jó együttműködést formalizáljuk, a Környezetvédelmi Fórum decemberi szombathelyi találkozóján a jelenlévő szervezetek és az együttműködésüket korábban jelző szervezetek egyhangúlag elfogadták a Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum Hálózat működési szabályzatát (lásd a keretben cikkünk után). Az együttműködés nyitott, ahhoz továbbra is várjuk a régiónkban környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek jelentkezését. Az együttműködéshez kapcsolódó nyilatkozat letölthető a Reflex Egyesület honlapjáról

2 2. oldal Nyugat Dunántúli Környezetvédelmi Hírlevél 2010 es tervek A 2010-es esztendőben tervezett 3 szombathelyi találkozó lehetőséget biztosít, hogy a régiónk környezetét érintő kérdéseket személyesen is megvitassuk, ezekhez ezúton is várjuk az ötleteket, javaslatokat ban régiónk a jövőképében önmagát Zöld mintarégióként definiálta, ehhez kapcsolódóan eddig is több lépést tett, de a kitűzött cél eléréséhez még sok a tennivaló. A fórum szakértői együttműködve a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársaival szeretnék elérni, hogy a Nyugat-dunántúli Operatív Program kereti közt megfogalmazottak szerint kiírásra kerüljön a megelőző környezetvédelmi tevékenységeket támogató pályázat. Erre várhatóan az év első negyedében kerül sor, terveink szerint a felhívásra társadalmi szervezetek és települési önkormányzatok közösen pályázhatnak fenntartható mintatelepülési programok megvalósítására. A felhíváshoz kapcsolódóan igyekszünk naprakész információkat nyújtani a fórum drótpostás levelezőlistáján (nyudu@lev-lista.hu) Országos háttér A régiókban önálló életet is élő, de országosan összehangolt, komplex program céljai: - a területfejlesztési folyamatok átláthatóságának elősegítése, információk gyűjtése és továbbadása, a társadalmi részvétel lehetőségeinek kibővítése a civil kontroll biztosítása érdekében; - a fenntarthatóság érvényesítése a regionális politikával kapcsolatos döntéshozatalban; - együttműködési rendszerek kialakítása, kapacitásépítés zöld és nem zöld szervezetek körében; - a regionalizmus erősítése a döntéshozatalban. Honlap: A projekt regionális koordinációját tapasztalt zöld szervezetek végzik: - Közép-Magyarország Magyar Természetvédők Szövetsége (országos koordinátor) - Nyugat-Dunántúl Reflex Környezetvédő Egyesület - Közép-Dunántúl Csalán Környezet és Természetvédő Egyesület - Dél-Dunántúl Pécsi Zöld Kör - Észak-Magyarország Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány - Észak-Alföld Zöld Kör a Föld Barátai Magyarország tagja A Nyugat dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum Hálózat Működési Szabályzata A nyugat dunántúli régióban működő környezetvédelemmel, természetvédelemmel vagy fenntartható fejlődéssel foglalkozó civil szervezetek a fejlesztéspolitikai területen való több éves együttműködésükre alapozva, a Zöldrégiók Hálózata részeként, létrehozzák a Nyugat dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum Hálózatot (továbbiakban Hálózat), amely bíróság által be nem jegyzett civil szerveződésként működik. A tagok a Hálózat működésének rendezésére a következő szabályokat hozzák: I. Általános rendelkezések 1.. A Hálózat célja A Hálózat célja, hogy a Zöldrégiók Hálózata tagjaként elősegítse a környezetvédelemmel, természetvédelemmel vagy fenntartható fejlődéssel foglalkozó civil szervezetek hatékony részvételét a fejlesztéspolitikai, területfejlesztési döntések meghozatalában a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése érdekében. 2.. A Hálózat tagjai A Hálózat tagja lehet minden olyan a régióban bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezet és alapítvány, amely létesítő okiratában célként szerepel a környezet, természetvédelem vagy a fenntartható fejlődés elősegítése, és független, nem kormányzati, politikai pártokhoz és gazdasági érdekcsoportokhoz nem tartozik, civil kezdeményezésre létrejött, nem nyereségérdekelt, közérdekű tevékenységet folytat, és az 1. mellékletben szereplő nyilatkozat aláírásával csatlakozik a Hálózathoz. II. Működés 3.. Nyilvánosság A Hálózat minden ülése nyilvános. Az ülések közötti nyilvánosságot és a folyamatos kapcsolattartást a Hálózat honlapja és levelezőlistája biztosítja. 4.. A Hálózat ülései (1) A Hálózat szükség szerint, de legalább évente ülésezik. (2) A Hálózat ülésére minden tagot meg kell hívni. A Hálózat ülésein a tagot a tagszervezet hivatalos képviselője által írásban megbízott delegált képviseli. (3) A Hálózat koordinátora elektronikus értesítés útján, legkésőbb 8 nappal az ülés előtt meghívja a tagokat és tájékoztatja az ülés időpontjáról, helyszínéről, a várható napirendi pontokról és az esetleges előterjesztésekről. Azon tagok részére, amelyek nem rendelkeznek elektronikus elérhetőséggel, a meghívót postai úton kell megküldeni.

3 VIII. évf / 1. szám (4) A Hálózat ülése határozatképes, ha a tagok 50 % a plusz 1 fő jelen van. Ha a szabályosan összehívott ülés nem határozatképes, akkor a 30 perces várakozási idő elteltével újból összehívott ülés a megjelent tagok létszámára tekintet nélkül az eredeti ülés napirendjében megjelölt tárgykörökben határozatképes. Erre a kiküldött meghívóban külön fel kell hívni a tagok figyelmét. (5) A Hálózat a döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A döntések meghozatalához a jelenlévők 50 % a plusz 1 fő egybehangzó szavazatára van szükség. A tisztségviselők megválasztása esetén a tisztség megszerzéséhez a jelenlévők 50 % ának + 1 főnek, de legalább a regisztrált szervezetek 25 % ának igen szavazatára van szükség. III. Tisztségviselők 5.. A Hálózat elnöksége (1) A Hálózat a résztvevő szervezetek delegált képviselői által javasolt személyek közül két évre elnökséget választ. Az elnökség az ülés döntése alapján legalább 3 fős, de legfeljebb 5 fős. (2) Az elnökség feladata a Hálózat szakmai munkájának összehangolása. 6.. A Hálózat koordinátora (1) A Hálózat a résztvevő szervezetek delegált képviselői által javasolt személyek közül két évre koordinátort választ. A koordinátor feladata a Hálózat munkájának koordinációja és általános képviselete a Zöldrégiók Hálózatában, illetve a különböző az állami, társadalmi szervezetek felé. (2) A koordinátor munkáját titkársági szervezet segíti, amely az első két évben a Reflex Környezetvédő Egyesület. 7.. A Hálózat egyéb delegáltjai A Hálózat a szerveződés ülésének döntése alapján a résztvevő szervezetek delegált képviselői által javasolt személyek közül egyéb delegáltakat is választhat a Hálózat képviseletére adott kormányzati vagy nem kormányzati testületek munkájában. 8.. Tisztségek megszűnése A tisztség megszűnik, ha a tisztségviselő: e megbízatásáról írásban lemondott, meghalt, illetve szervezet esetén megszűnt, a Hálózat visszahívta a tisztségviselők választására meghatározott módon, mandátuma lejárt. IV. Záró rendelkezések 9.. Működés elvei A Hálózat működése megfelel a demokratikus működési elveknek, különös tekintettel a TAMOP pályázat kiírásában meghatározott elveket Záró rendelkezések (1) A Hálózat a Zöldrégiók Hálózata részeként, bíróság által nem bejegyzett szerveződésként működik. (2) Jóváhagyta az Hálózat december 16 ai ülése, amikortól hatályba is lépett. 3. oldal Éghajlatvédelem és szociális igazságosság? A magyar éghajlatvédelmi törvény tartalmi kérdései Ma már nem az a kérdés, hogy lesz e Magyarországon éghajlatvédelmi törvény, hanem hogy a szabályozás milyen logikát követ majd és mennyire lesz hatásos. Mindannyiunk érdeke, hogy a szabályozással megtaláljuk a gazdaság és a környezetvédelem közös érdekeit, illetve az éghajlatvédelmi törvény hozzájáruljon a társadalmi problémák enyhítéséhez, a szociális igazságossághoz. A törvény megszületése a környezetért tenni akaró civil társadalom egyik sikere is, hiszen a kezdeményezést eddig 194 civil szervezet támogatja. A Magyar Természetvédők Szövetsége és más környezetvédelmi civil szervezetek 2008-ban kampányt indítottak azért, hogy több EU tagállamhoz hasonlóan - szülessen hazánkban is törvény az éghajlat védelmében. A kampány újszerű módon közvetlenül célozta meg az országgyűlési képviselőket, akiket helyi civil szervezetek képviselői kerestek meg, hogy ismertessék a kezdeményezés célját és szakmai tartalmát, valamint hogy támogatásukat megnyerjék. Ezen túl fórumokon és cikkek formájában mutatták be a kezdeményezők javaslataikat más civil szervezetek számára azzal a meggyőződéssel, hogy a tervezet nemcsak környezeti, hanem társadalmi, szociális problémákra is hatékony megoldást kínál. A környezetvédő civilek kampánya az első fordulóban elérte célját, a törvény megalkotásáról 2009 júniusában Országgyűlési határozat rendelkezett, és a jogszabály várhatóan jövő év elején kerül a Parlament elé. A lényeg azonban még hátra van. A kérdés most az, hogy hazánkban milyen logika alapján és milyen eszközökkel igyekszünk majd mérsékelni a klímaváltozást. A Magyar Természetvédők Szövetsége nemcsak a törvény megalkotását szorgalmazza, hanem a kezdetektől fogva dolgozott annak tartalmi elemein is. A Szövetség az elmúlt egy évben számos fórumot és vitát szervezett a lehetséges szabályozási eszközökről, tesztelve a környezetpolitikai szempontból optimálisnak tartott megközelítést. Előre látható, hogy a törvény tartalmi vitájában sokféle szereplő igyekszik majd érvényesíteni az érdekeit, ugyanakkor fontos, hogy a szabályozás

4 4. oldal Nyugat Dunántúli Környezetvédelmi Hírlevél következetes logikával szülessen meg, a problémák okaira hasson, és ne látszatmegoldások előtt tárja ki az ajtót. Éghajlatvédelem és gazdaságélénkítés, szociális igazságosság, korábban nem látott lendület a lakossági energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásoknak erről szól a Magyar Természetvédők Szövetsége klímatörvény javaslata. A környezetvédelmi szervezet javaslata a jogszabály tartalmára a következő eszközöket tartalmazza: Visszatérülő hitel alap létrehozása a lakosság részére az energiahatékonysági és megújuló energiaforrások hasznosítását célzó beruházásokra. Az alap kamatmentes kölcsönöket nyújt majd azok számára, akik korszerűsítéssel, beruházásokkal szeretnék csökkenteni energiafogyasztásukat. Az erre biztosított összeg száz milliárd forint nagyságrendű kell legyen ahhoz, hogy országos szinten is látványos megtakarításokat tudjon elérni a lakosság. Erőforrás kvóta rendszer bevezetése az energiafogyasztás ésszerűsítésére. A kvóta rendszer lényege, hogy a természetes személyek és vállalkozások között évente meghatározott fogyasztási jogok kerülnek kiosztásra az országos átlagos fogyasztási szint alapján. A rendszer nyomon követi szereplőinek energiafogyasztását, és a kiosztott fogyasztási jogon felüli energiafogyasztásra plusz kvótát kell majd vásárolni a kibocsátótól az akkor meghatározott piaci áron. A rendszer tehát nem korlátozza az energiafogyasztást, de az átlagos szintet meghaladó fogyasztást megdrágítja. Az átlagosnál kevesebb energiát fogyasztó szereplők ugyanakkor fogyasztási jogokat takaríthatnak meg, amit eladhatnak a kibocsátónak, ezáltal jövedelemhez jutnak. Az így szerzett jövedelmet elsősorban energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokra költhetik el, amivel tovább növelhetik kvóta megtakarításaikat. Az éghajlatvédelmi szabályozás ezzel az eszközzel csökkentheti a jövedelem különbségeket jómódúak és szegényebbek között, így segíti elő a szociális igazságosságot. Az éves energiafelhasználás csökkentése. Az évente kiosztott teljes hazai kvótamennyiség a javaslat értelmében minden évben csökken, további hatékonyságnövelésre késztetve a gazdasági szereplőket és a lakosságot, ugyanakkor csökkentve hazánk függőségét az import energiahordozóktól. A növényborítás növelése. Fontos további eleme a szabályozásnak hazánk erdőborításának jelentős növelése. A fák egyrészt növekedésük által széndioxidot kötnek meg, csökkentve az üvegházhatású gázok légkörbe jutását, másrészt segítik az alkalmazkodást a szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok között. A lombkoronák helyi szinten komoly hűtő hatást fejtenek ki, több fokkal csökkentve a hőmérsékletet a nyári hőség idején. A fenti közgazdasági eszközök bevezetése jelentős hatással lehet mind a gazdaság szereplői, mind a lakosság döntéseire és energiafogyasztási szokásaira. Rövidtávon számos eddigi megszokásaink átgondolására késztethet bennünket, hosszú távon viszont jelentős versenyelőnybe hozhatja hazánkat, hiszen hatékonyságra késztet a termelés, a közlekedés, vagy életmódunk tekintetében. Jövedelemhez juttatja azokat, akik takarékosan használják az energiát, és további költségeket ró azokra, akik az átlag felett fogyasztanak. A visszatérülő alap létrehozása és az energiahatékonysági beruházások nemcsak a lakossági megtakarításokat segítik elő, hanem lökést adhatnak a kutatás-fejlesztés, valamint az energiahatékonyságra és megújuló energiahasznosításra létrejött vállalkozások számára. Az ilyen korszerű iparágak fellendülése más országokban sok új munkahelyet teremt napjainkban, tehát hasonló kedvező hatásra számíthatunk itthon is. Összefoglalva tehát a Magyar Természetvédők Szövetsége tartalmi javaslata olyan eszközök bevezetését szorgalmazza, melyek a hatásos éghajlatvédelem mellett a gazdaság és a társadalom számos más problémájára kínálhatnak megoldást. Jövő év elején elkezdődik a törvény tartalmi vitája, ekkor újra szükség lesz a civilek aktivitására, hogy a törvény sorsát ne csupán gazdasági lobbi csoportok és érdekek döntsék el. További információt és aktualitásokat az alábbi címen találhat: Elérhetőségeink: Magyar Természetvédők Szövetsége Botár Alexa klímavédelmi programfelelős alexa@mtvsz.hu 1091 Budapest, Üllői út 91/b Budapest, Pf.: 123. Telefon: (1)

5 VIII. évf / 1. szám Civil kontroll a gyakorlatban A Reflex Egyesület a Jogra át programjának meghirdetése óta, több éve foglalkozik az információszabadság és a részvételi jogok problémáival. A korábbi szakaszban bonyolított projektjeink elsősorban az információs jogokra, ezen belül a közérdekű adatok nyilvánosságára összpontosítottak. Ennek oka az a tény, hogy a demokrácia aktív polgárokat feltételez akik a közügyekben tájékozottak, és részt akarnak venni az őket érintő döntések meghozatalában. Az érdemi részvétel egyik előfeltétele viszont az, hogy az érintett állampolgárok és civil szervezetek időben hozzájussanak a szükséges információkhoz (közérdekű információkhoz, a szakmai adatokhoz, a döntési alternatívákhoz, a jogszabálytervezetekhez stb.). A 2008-ban megvalósított Egészséges környezet nyitott társadalom c. pályázatunk a régió egész civil társadalmát (annak több mint 7000 szervezetét) célozta meg ismeretterjesztő tevékenységével. A visszafogott sikerrel végződött projekt egyik legfőbb hasznosítható tapasztalata: a részvételi demokrácia intézménye sajnos mind formálisabbá válik erősítése elképzelhetetlen a hatékony (helyi) civil kontroll működtetése nélkül. A közösségi részvétel a jogállamiság egyik lényeges ismérve amit egy részvételi elvű demokrácia minden állampolgár és civil szervezet számára biztosít. Mivel nincs ellentmondás a széles körű konzultáció és a képviseleti demokrácia között, a részvételi demokrácia érvényesüléséhez szükséges jogszabályi háttér nagyjából nálunk is rendelkezésre áll. A demokrácia működése mégis sántít. Ennek oka az, hogy az állampolgárok és a szervezeteik nem kellően ismerik ezeket a jogi eszközöket, nem kellően felkészültek azok gyakorlására a hatalom pedig nem érez komoly indíttatást a civil társadalom döntéshozatalba való bevonására. Ahhoz hogy ez megváltozzon, ismerni és gyakorolni kell jogainkat! Ezt kívánja elősegíteni a 2009-ben, a Norvég Alap támogatásával indított projektünk, melynek hangsúlyos elemei: 1.) A közfeladatot ellátó szervek honlapjainak figyelése az elektronikus információszabadságról szóló törvényben (Eitv.) foglaltak teljesítésének ellenőrzése érdekében. 5. oldal 2.) A hatóságok közzététellel kapcsolatos gyakorlatának elemzése (érvényesülnek-e a Ket. eljárások megindításával, illetve a döntések közzétételével kapcsolatos előírásai?) 3.) A közérdekű adatok beszerzésével kapcsolatos lakossági és hatósági ismeretterjesztés (aktív és passzív információs jogok). Hangsúlyos: a környezeti adatok és információk nyilvánossága 4.) A partnerség-alapú társadalmi egyeztetési formák jelentőségének és gyakorlatának tudatosítása a civil szektorban, illetve a szolgáltató közigazgatásban (TEEN program) 5.) Nyilvánosság döntéshozatalban (jogalkotásban) való részvételével kapcsolatos mozgalmi ismeretterjesztő tevékenység (társadalmi szervezetek szakmai képzése, civil kontroll linkek elhelyezése a honlapokon, sajtóanyagok és iratmintatárak terjesztése) dr. Kalas György Határozati javaslattal támogatják az országos civil érdekképviselet létrehozását Napirendjén tárgyalta a civil országos érdekképviselet ügyét az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága december 14 i ülésén. A civil érdekek jogszabállyal megtámogatott leendő testületét előkészítő folyamat újabb szakaszát mintegy egy éves civil oldali munka és többek között egy mintegy 1900 válaszoló által kitöltött kérdőíves felmérés készítette elő. A kérdőíves felmérés 1882 válaszadó civil szervezeti képviselője nagy többségben támogatta egy civil kamara típusú testület felállítását, majd egy újabb októberi civil egyeztetésen az a javaslat született, hogy az előrelépést, és a civil érdekképviselet megteremtését országgyűlési határozattal is meg kellene támogatni. Ezt követően 22 szervezet sebtében összegyűjtött aláírásával küldött levelet a koordináló feladatokat ellátó Európa Ház az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának, melyben kilenc pontban felsorolt elvek alapján azt kérik, hogy az Országgyűlés hozzon határozatot a széleskörű civil támogatást élvező

6 6. oldal Nyugat Dunántúli Környezetvédelmi Hírlevél országos civil érdekképviselet felállításának szükségességéről, felkérve a törvényhozást és a kormányt, hogy tegyék meg az ehhez szükséges és rájuk vonatkozó lépéseket. A bizottsággal történő egyeztetés azért is tűnt célszerűnek, mivel a végső célról: a törvényi szabályozásról az Országgyűlésnek kell döntenie. Ennek első lépéseként vette napirendjére most a civilügyi bizottság az országos civil érdekképviselet kérdését, és meghallgatta a kezdeményező civil szervezetek nevében felszólaló Barabás Miklós tájékoztatóját, aki hangsúlyozta, hogy a dokumentum (a határozati javaslat) nyílt folyamat eredményeként szülessen meg és azt a parlamenti pártok konszenzussal fogadják majd el. Győrtől Pákáig Új utakon a műemlékvédelem A Reflex Környezetvédő Egyesület a pápateszéri Ökológiai Központjának túráihoz kötődően a vízimalmok feltérképezése kapcsán került kapcsolatba a műemlékvédelemmel. Rájöttünk, hogy a kulturális emlékeink védelmi ezer szállal kötődik a környezetvédelemhez, és hogy ezen a terület is elkél a civil segítség ben alapszabályunkban tevékenységeink közé bevettük a műemlékvédelmet és pályázatot adtunk be Civil a pályán címmel, melynek alapvető célja a műemlékvédelem területén a társadalmi tudatosság növelése, a civil kontroll erősítése. Úgy gondoljuk, hogy szükség van egy civil társadalom által képviselt jelzőrendszerre, hiszen a civilek akkor érzik magukénak az örökséget, ha a hivatal számít a munkájukra. A program keretein belül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve egy kulturális örökségvédelmi fórum életre hívását vállaltuk fel őszén, egy Zala megyei településen, Pákán került sor Nyugat-dunántúli Örökségvédelmi Civil Fórum nevet viselő rendezvény lebonyolítására. Gulyás és túrós csusza, a két jellegzetes magyar kulináris örökség elfogyasztásával nyílt a pákai kétnapos rendezvény. A fórum kiváló színtere volt egymás megismerésének, kapcsolatépítésnek, információcserének mind a civilek és a civilek és a hatóság között. Az előadások keretei között a civilek tágabb képet kaptak a KÖH munkájáról, ismereteket szerezhettek a műemlékvédelemről, kapcsolódó fogalmakról és pályázati lehetőségekről. Úgy gondoljuk, kölcsönös érdek egymás segítése. A hatóság nem ismeri, nem minden esetben van rálátása a helyi értéket képviselő emlékekre. Ebben a civilek lehetnek a legfőbb segítői. A hivatal pedig a civilek számára biztosított jogok érvényesítését segítheti. Mindennek szellemében várjuk a műemlékvédelemmel foglalkozó civil szervezetek jelentkezését! A Nyugat-dunántúli Örökségvédelmi Civil Fórum a győri Reflex Környezetvédő Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat- Dunántúli irodájának szervezésében, a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával jöhetett létre. Nagy Péter 2010 a biológiai sokféleség éve Az ENSZ Természetvédelmi Világszövetsége (IUCN) 2010 ben az év 365 napja mindegyikét egyegy veszélyeztetett élőlény internetes bemutatásának szenteli. A veszélyeztetett állat- és növényfajok a jegesmedvétől az óriásszalamandrán, a belugán át a namíbiai aloéig terjednek. "Itt az ideje, hogy a kormányok komolyan gondolják a fajok megmentését, és ezt vegyék fel 2010-es tennivalóik közzé, hiszen sürget az idő" mondta Jane Smart, az IUCN biodiverzitás-szakértője, aki szerint temérdek tudományos bizonyíték támasztja alá a fajok kihalálásának veszélyét. Az eddig ismert mintegy 1,8 millió fajnak a harmadát sorolja ide. Szakértők egyébként 6 és 12 millió közé teszik a még felfedezésre váró fajok számát. A genfi szervezet honlapján előbb a közismertebb fajokat mutatják be, majd ezt követően kerül sor a különféle növényekre, gombákra és a gerinctelenek csoportjára. Január elsején elsőként a sarkvidék olvadása miatt veszélyeztetett jegesmedvét mutatják be. greenfo / mti

7 VIII. évf / 1. szám Áradat akció Koppenhágában A Reflex Környezetvédő Egyesület munkatársaként egy önkéntesünkkel és a Magyar Természetvédők Szövetségének majd félszáz aktivistájával indultam útnak Koppenhága felé december 9 én. Nemcsak a kíváncsiság vezérelt bennünket, hogy mi is zajlik tulajdonképpen december közepén a dán fővárosban, hanem az, hogy jelen legyünk egy, a klímaváltozás problémájára választ kereső, akkor még történelmi jelentőségűnek vélt eseményen. Európa legzöldebb városában, Koppenhágában hívták össze az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét aláíró államok 15. konferenciáját es év volt az utolsó lehetőségek egyike a megállapodás megszületésére, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvben rögzített kötelezettségvállalások lejárta előtt elfogadják és ratifikálják az új megállapodást. Utunk egyik célja volt, hogy közösen részt vegyünk 20 országból csaknem 5000 zöld aktivistával együtt az Föld Barátai (FoE) Áradat (Flood) akcióján. Nagy volt a készülődés a klímafórum helyszínén. Mindenki kék ponchót húzott és vízcseppnek öltözött. Mi, az 50 magyar aktivista is csatlakoztunk a klímaigazságosságot és a hibás megoldások befejezését követelő tömeghez. Climajustice now és No Offsetting szlogenekkel buzdította több előadó is a tömeget, majd elindult az áradat a Parlament térig (Christinsborg Slotsplads). Útközben úgy mozogtunk, mint egy valódi vízfolyam. Felgyorsultunk-lelassultunk, hullámoztunk, felhívva ezzel magunkra mind a város, mind 192 fejlődő és fejlett ország képviselőinek figyelmét, hogy hallják meg üzeneteinket. Mikor megérkeztünk célállomásunkhoz, egy színjátéknak lehettünk tanúi. Az offsettinget népszerűsítették a szónokok, akiket 7. oldal lemosott az emberek áradata a színpadról klímaigazságot követelve. Az offsetting nem más, minthogy egy fejlett ország befektet egy fejlődő ország állítólag kibocsátás-csökkentő projektjébe, és ezzel a kibocsátás-csökkentési vállalásai egy részét letudja. Tehát ha egy fejlett ország nem tudja, vagy nem akarja maradéktalanul teljesíteni a vállalt kibocsátáscsökkentését hazai szinten, az offseting segítségével "más tollával ékeskedhet". Könnyen belátható, hogy ez mennyire igazságtalan, sőt, klíma-igazságtalan. Alig csökkenti a kibocsátásokat, legtöbbször amúgy is megvalósuló vagy zűrös fejlődő országbeli projekteket adnak így el. A fejlődő országot nem segíti a fenntartható fejlődésben, és a vásárló fejlett országban sem indít el klímavédelmi változásokat vagy a régóta szükséges zöld gazdaságélénkítést. A szennyező anyagok döntő kibocsátásáért felelős fejlett országok fő feladata lenne, hogy segítsék a fejlődő országokat tudással, tiszta technológiákkal abban, hogy a fejlődő országok a fenntarthatóság elveivel összhangban fejlődhessenek, és képesek legyenek alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaival szemben. Klímaigazságosságot! A klímaigazságosság itthon nem kap elég figyelmet, talán mert Magyarország magát is inkább fejlődőnek látja, mintsem fejlettnek. Mindenesetre a város a rendezvény méltó helyszínének bizonyult. Bicikliútjaival a környezettudatosság mintaképe. Több kísérő rendezvény és program is hirdette a városban a klímavédelem fontosságát. Vági Krisztina Reflexesek Koppenhágában

8 8. oldal Nyugat Dunántúli Környezetvédelmi Hírlevél A Nyugat dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum Hírlevele VIII. évfolyam / 1. szám Kiadja: REFLEX Környezetvédő Egyesület 9024 Győr, Bartók Béla u. 7. Tel: 96/ ; fax: 96/ reflex@c3.hu Feladó: REFLEX Egyesület 9024 Győr, Bartók u. 7. Felelős kiadó: Lajtmann József Szerkesztés, tördelés, grafika: Nap Kor Stúdió Bt. Nyomda: PALATIA Nyomda Győr NYOMTATVÁNY A hírlevél az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásával valósul meg a Regionális környezetvédelmi fórumok hálózata országos környezetvédő civil érdekképviseleti hálózati együttműködés megerősítése a fejlesztési döntéshozatali folyamatokban való legitim és hatékony részvétel érdekében nevű TAMOP / pályázat keretén belül.