A Cserszegtomaji-kútbarlang morfológiája, ásványai, genetikája

Átírás

1 A Cserszegtomaji-kútbarlang morfológiája, ásványai, genetikája Készítette: Róka József Környezettan BSc, V. évf. Témavezető: Leél-Őssy Szabolcs Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

2 Cserszegtomaj elhelyezkedése

3 Egy kis kutatástörténet 1930 kútásás közben Tóth Lajos Rozlozsnyik P. 1931, Darnyai-Dornyai B.1934 Szentes F Leél-Őssy S védetté nyilvánítási kérelem elutasítva (csak a bejárat környékét mérte fel, az csak 85,2 m) Toldy Barlangkutató Csoport 1965 ~800m Javaslat: névadás Darnyai-Dornyai Béláról 1980-tól: Alba Regia, majd Acheron Barlangkutató Csoport (1983 ~1400m) 1989 Labirint Karszt- és Barlangkutató Sportegyesület Ma ~3000m

4 A barlang geológiai viszonyai A barlang a felszín alatt m mélységben, 131 m tengerszint feletti magasságban, felsőtriász fődolomit illetve alsópannon homokkőrétegek határvonalán kialakult hévizes településhatár-barlang (Leél-Őssy 1953.a., Venkovits, 1953.). A fekü dolomit erősen porlik és breccsásodva aprózódik, A fedő homokkő (Kállai Homok Formáció, ~ 9-10 millió éves) nagyon keménnyé összekovásodott, kvarcitszerű keménységű kőzet Kékesszürke, kis pirittartalmú pannon agyag (Száki Formáció), Felette lemezes, piritkristályos felsőpannon homokkő (Somlói Formáció), Végül pedig vastag talajtakaró található

5 A barlang morfológiája Hossza: 3320 m Horizontális kiterjedése: K-Ny-i irányban 146 m É-D-i irányban 125 m A járatok nagy része a fő ÉNy-DK-i, illetve ÉK-DNy-i törésirányokat követi.

6 A járatok m tszf. magasságban húzódnak -> a barlang legnagyobb szintkülönbsége 11 m É-i és a központi részek: szűk kuszodák (átlagos szélességük 0,5 1,2 m, magasságuk 0,8 1,5 m) DK-i szakaszon nagy termek láncolata (átlagosan 5-17 m átmérőjűek és 2-7 m magasak) A barlang morfológiája A legnagyobb terem a két kisebb részből összetevődő Szabó Pál Zoltán-terem (hossza 17 m, szélessége 6-7 m, magassága 3-4 m) Kárpát, 1980

7 a tektonikus mozgások hatására ugyanis még ma is leszakadoznak kisebb-nagyobb kőtömbök a főtéről. A boltozat esetleges elmozdulására egy kicsiny jelzőkő is figyelmezteti a barlangászokat,

8 Akár ez is lehet a következő

9 Felharapódzás nyoma a Szürke-teremben: a feltáruló felső-pannon rétegsor A leszakadt óriás homokkőtömb

10 A triász felszín negatív lenyomata (box-work)

11 A kútbarlang páratlan ásványvilága I - gipsz Csavart-rostos, 1-5 cm átmérőjű gipszvirágok A gipsz szálak és tűk hossza eléri a 3 cm-t, átmérőjük 1 mm-től 1-1,5 cm-ig terjed Képződésük a pirittartalmú kőzet oxidációs folyamataiból vezethető le Ma is képződnek

12

13 gyakran megfigyelhető, hogy a vékony iszappal borított homokkőtömbökön növekvő kristályok az üledéket felszakítva magukról hogyan taszítják le, vagy a falak vékony kőzetlemezei hogyan repedeznek le a kristályok által (Kárpát, 1982.)

14 A Kútbarlang páratlan ásványvilága II - limonit A második leggyakoribb ásvány a barlangban, leginkább vékony sárgásrozsdabarna bevonatként jelentkezik a homokkövön, rendszerint gipsz társaságában 1) Limonitcseppkövek 2) Kék-vörös kiválások 3) Tarka foltok Pirit bomlásából eredeztető

15 Fotó: Takács Ferdinánd 1) Limonitcseppkövek Akár cm hosszú, 1-1,5 cm átmérőjű, a Kék-vörös-ágban és a Karácsony-ágban 5-10 cm-es példányok találhatóak. A fedőben lévő pirites rétegek bomlása során keletkeznek, fejlődésük jelenleg is tartó folyamat. A limonit eredetileg gél alakban keletkezik, de vízvesztés folytán részben vagy teljesen átkristályosodik. Tulajdonságai a víztartalom szerint változók. A barlang klimatikai viszonyainak köszönhetően valamelyest megőrizte gélszerű állapotát, így keletkezhetett a limonitcseppkő.

16 2) A Kék-vörös foltok 2-25 cm átmérőjű, vörös és kék foltok A kék elszíneződéseket minden esetben élénkvörös udvar övezi Előfordulásuk: Csak a barlang mélyebben fekvő szakaszaiban, főleg a Keleti-labirintus Tarka-termében és a Kék-vörös-ágban találhatók nagy számban. Képződésük szintén a pirit oxidációs folyamataiból vezethetők le

17 Kék-vörös foltok jelenleg is képződnek

18 3) Tarka foltok

19 A barlang legkülönlegesebb képződménye

20 Röntgenpordiffrakciós Cst/m ROKA JOZSEFvizsgálatok kvarc Lin (Counts) kvarc 2753 mangános kiválás = sötétbarna, fekete goethit 2754 Kék-vörös foltok - vörös 2755 Kék-vörös foltok - kék 2756 Tarka foltok kaolinit goethit dolomit Cst/m ROKA JOZSEF - File: 2753_Cst_m.raw - Type: 2Th/Th locked - Start: End: Step: Operations: Y Scale Add 1000 Y Scale Add 1000 Import Cst/p ROKA JOZSEF - File: 2754_Cst_p.raw - Type: 2Th/Th locked - Start: End: Step: 0 Operations: Y Scale Add Y Scale Add 1000 Y Scale Add 1000 Y Scale Add 1000 Y Scale Add 1 Cst/t ROKA JOZSEF - File: 2756_Cst_t.raw - Type: 2Th/Th locked - Start: End: Step: 0. Operations: Y Scale Add Y Scale Add Y Scale Add Y Scale Add 1000 Y Scale Add Cst/k ROKA JOZSEF - File: 2755_Cst_k.raw - Type: 2Th/Th locked - Start: End: Step: 0 Operations: Y Scale Add 1000 Y Scale Add 1000 Y Scale Add 1000 Y Scale Add 1000 Import 2-Theta - Scale (A) - Quartz low, syn - alpha-sio2 - Y: % - d x by: 1. - WL: Hexagonal - a (C) - Kaolinite - Al2(Si2O5)(OH)4 - Y: 1.55 % - d x by: 1. - WL: Triclinic - a b (C) - Dolomite - CaMg(CO3)2 - Y: 0.69 % - d x by: 1. - WL: Rhombo.H.axes - a (C) - Hematite, syn - Fe2O3 - Y: 0.45 % - d x by: 1. - WL: Rhombo.H.axes - a (C) - Goethite, syn - FeO(OH) - Y: 1.56 % - d x by: 1. - WL: Orthorhombic - a

21 A Kútbarlang páratlan ásványvilága III montmilch-szerű képződmények Fotó:Takács Ferdinánd

22 Hosszúságuk 5-15 cm, vastagságuk kb. 1-4 cm Anyaguk irodalmi adatok alapján dolomit Koncentrikus szerkezetű, a közepe üreges, külsejét limonitos réteg borítja Ma is képződik, de a folyamatra csak elméletek vannak

23 A Kútbarlang páratlan ásványvilága IV egyéb ásványok 1. Barit az ekként elkönyvelt példányok valószínűleg gipszek 2. Pirit a begyűjtött példányok már makroszkóposan is markazitnak adódtak 3. Markazit (Mikus, 1965) én is találtam, agyagbefolyásokban 4. Aragonit utolsó irodalmi említés 1980-ból (Alba Regia), mint ritka ásvány

24 Páfrányfenyő törzslenyomatok - maradványok

25 Fotó: Takács Ferdinánd A barlang gombái

26 Méter hosszú penészgombák Látszólag értelmetlen helyen is nőnek Fotó: Takács Ferdinánd

27 A barlang légkörének fő sajátossága: a magas széndioxid-koncentáció A Kútbarlang széndioxid-térképe (Kárpát J. nyomán)

28 A Kútbarlang és képződményeinek keletkezése Ami biztos: meleg vizes források oldották ki a két kőzet határán a fedő homokkő litifikációja után Mikor? A diagenezis időpontja nem bizonyítható, de valószínűleg a hévforrások közreműködésével, a 9-10 millió éves Kállai Homok leülepedése után történt (max 7-8 millió éve). Kioldódás: nem sokkal később, még a karsztvíz szint lesüllyedése előtt (ez ma a barlang alatt kb. 15 méterrel húzódik). A Cserszegtomaji-kútbarlang becsült több millió éves korával talán hazánk legöregebb barlangja! A szűk járatszelvényeket a dolomit rossz oldhatósága magyarázza. A nagyobb termek utólag, omlások útján jöttek létre. A gipsz és a limonit egyértelműen epigenetikus eredetű: a fedő üledékek pirit tartalmából származtatható

29 Az Őshévíz forráshelyei 1. Meleg-forrásbg. (427 m) 2. Csóka-kő 3. Cserszegtomaj (185 m) 4. Biked (180 m) 5. Dobogó-tető (145 m) 6. Hévíz (117 m)

30 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!