JELENTÉS DEBRECZEN SZ. KIR, VÁROS MÚZEUMA ÉVI ÁLLAPOTÁRÓL. Zoltai I.ajos: Múzeum évi jelentése. 1

Átírás

1 JELENTÉS DEBRECZEN SZ. KIR, VÁROS MÚZEUMA ÉVI ÁLLAPOTÁRÓL. Zoltai I.ajos: Múzeum évi jelentése. 1

2 Bronz-bogrács és szílke Csíkszentkirályról a városi múzeumban. Löfkovics Arthur régebbi ajándéka. kapott dsík^l en! kirá Ínt a hajdusámsoní rí bronzedények képeit a Főfelügyelőségtől kölcsön kapott dúcok utan közöljük. E szívességért a Főfelügyelőségnek e helyen is köszönetet mondunk.

3 18/1910. vmsz. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Méltóságos Főfelügyelőség! Ismét itt az ideje, hogy számot adjunk a reánk bízott kötelességek teljesítéséről s hogy bemutassuk múzeumunk állapotának képét, amelyet az elmúlt esztendőbeli munkásságunk eredményeképen öltött magára. A Tekintetes Törvényhatósági Bizottság és a Méltóságos Főfelügyelőség van hivatva ítéletet mondani sáfárkodásunk felett. Amidőn immár ötödik évi jelentésünket tisztelettel előterjesztjük, ismét azzal a hálás elismeréssel kezdjük beszámolónkat, amelyet intézetünk hathatós erkölcsi és anyagi támogatásáért mélyen érezünk Debreczen város nagyérdemű közönsége, a Múzeumok és Könyvtárak országos Főfelügyelősége, valamint a helybeli és vidéki társadalomnak számos érdemes tagja irányában. A Törvényhatósági Bizottság az évi rendes dolatio feljebb emelésével arról a jövőre nézve is biztató felfogásáról tett tanúbizonyságot, hogy a Múzeum fejlődése érdekében, amikor arra szükség van, nem szabad elzárkózni az anyagi támogatás emelése elől. A Főfelügyelőség pedig azcnkívül, hogy intézetünk számára ismét tekintélyes állami segélyt és szakkönyvtárunk gyarapítása végett állami letétül több értékes könyvet eszközölt ki mindenkor a legnagyobb készséggel adott útbaigazítást, véleményt, tanácsot, valahányszor ezért hozzá fordultunk. Köszönettel tartozunk a helybeli sajtónak, amely a közönség érdeklődésének ébrentartására irányuló közleményeinknek helyet adott; és köszönettel mindazon testületeknek, egyeseknek is, akik részint munkánknak egy s más tekintetben való megkönnyítésével, részint ajándékokkal gyámolították Múzeumunkat.

4 I 4 I. Emlékezés dr. Thaly Kálmánra és az ö hagyatéka. Múlt évi szept. 27-ikén szomorú hír kelt szárnyra a trencsénmegyei Zablatról. Dr. Thaly Kálmán, ott lakó egyik barátjának házánál hirtelen elhunyt. Az egész ország méltán gyászolta meg őt, az ideális lelkű hazafit, az ország függetlenségéért küzdő nagy politikai párt vezérlő alakját, a kiváló történettudóst, aki Mikes Kelemen kitartó hűségével és odaadó ragaszkodásával csaknem félszáz esztendőn keresztül írogatta dicső emlékű fejedelmünknek, Rákóczi Ferencnek és hős kurucainak vitézi tetteit s lángoló buzgalommal fáradozott, mint élete legfenségesebb céljáért, abban, hogy a száműzött fejedelemnek,-meg bujdosó társainak visszaadja a hazát, a hazának őket. Méltán siratta meg őt Debreczen városa is. A debreczeni polgárság rendületlen bizalmából a kuruc-kor historikusa, a harcok írója" huszonkét évig képviselte Debreczen első kerületét az országgyűléseken. E nagy magyar város közönsége osztatlan szeretettel ruházta fel őt a díszpolgár" címével s örökítette meg nevét az egyetemmé fejlődő kollégiumban 40,000 koronás ösztöndíj alapítványtevésével. Csak évi jelentésünkben adtuk elő, micsoda módon kívánta Thaly Kálmán némileg viszonozni" Debreczen város közönségének iránta tanúsított törhetetlen hűségét és szeretetét. Ki gondolta, ki óhajtotta volna, hogy ilyen hamar elkövetkezik az ő halálának esete, amelyhez kötötte volt a Debreczen város Múzeumának ajándékozott kedves emléktárgyak átalvehetését. Az 1908 jan. 3-dikán kelt ajándékozási okirat s az évi pótvégrendelet számos és becses ereklyével, kultúrtörténeti fontossággal biró más tárggyal szaporítja Múzeumunk gyűjteménvtári anyagát. A Törvényhatósági Bizottság Oláh Károly közművelődésügyi tanácsnok kezdésére kegyeletes érzéssel határozta el, hogy úgy a Thaly Kálmán után örökölt, mint mások által ajándékozandó és reá vonatkozó emléktárgyakat a Múzeum mellett berendezendő Thalvszobá"-ban kell együtt tartva őrizni ; e szoba számára Thaly arcképét megfesteti s műveit lehetőleg teljes számmal megszerzi. A városi Tanács e határozat foganatosíthatása végett 1910 máj. 1-től fogva a Múzeum rendelkezésére adja a szükséges helyiséget. A Thaly-hagyatékot a múlt év vége felé átalvettük, haza is szállítottuk ; de a téli idő s az ideiglenes helyiség alkalmatlansága miatt nem rendezhettük ; egyenként számba sem vehettük. Mert a kuruc-kor történetírójának ingóságai közül nemcsak azokat mondhatjuk Múzeumunkéinak, amelyeket a megboldogult maga kijelölt, hanem azokon kívül ifjabb Thaly Dezső és Thaly Béla urak, az ő unokaöccsei, nagy önzetlenséggel a Thaly-szobá"-nak ajándékozták

5 5 nagybátyjuk pozsonyi és budapesti lakásán maradt bútorokat is, csaknem mindent, pár száz darabra menő történelmi tárgyú rajzzal, fényképpel, metszettel, füzettel, könyvvel s egyéb aprósággal együtt. A hagyományozott tárgyak közül Thaly személyére vagy családjára vonatkoznak ezek : Stróbl által mintázott életnagyságú saját bronzmellszobra ; az évi parlamenti békeszerzés emlékplakettjének eredeti bronzmintája, márványba foglalva s ugyanennek ezüst- és bronzpéldánya ; a Történelmi Társulatnak Thaly képével vert ezüst és bronz plakettjei ; 400 előkelő magyar úrnő ezüst koszorúja onyx-kőtáblán Rákóczi hamvai hazahozatala, emlékére ; ugyanazon nőknek ezüst albuma és aranytolla ; a Magyar Tengerhajózási Társulat ezüst és bronz emlékérme Thaly képével ; török és olasz érdemrend-jelvényei ; díszpolgári oklevelei, melyek közül különösen kiválnak művészi kiállításukkal Debreczen, Gyöngyös, Késmárk, Szeged városától kapott oklevelek ; sok fiókos nagy íróasztala, amelyen legtöbb munkáját írta ; állóíróasztala, amazt 48, emezt 32 évig használta ; faragott tölgyfa-szék, íróasztala mellől ; négy darabból álló nagy réztintatartója, amely szépapjáé Izsákfalvi Sándor Józsefé volt, hozzávaló barokízlésű rézgyertyatartókkal ; toledói tőr, alabárdos vitézt ábrázoló nyéllel ; díszes bronztálca s íróasztalra való néhány más apró eszköz. Továbbá felszerszámozott díszparipa bronzból, amelyet 1867-ben a pestvármegyei koronázó bandériumtól kapott emlékűi ; saját arcképe különböző felvételekben s néhány érdekes emlékalbum írótársaitól, tisztelőitől. Igen értékes egy tízes Bocskay-aranv, amelyet Beregben kurucvitéz sírjában találtak, azután II. Rákóczi Fererenc 1703, 1705 és 1707-beli emlékérmeinek eredeti matricával Körmöczön 1889-ben Thaly kezdésére vert példányok ezüstből és bronzból. Rákócziakra és korukra vonatkozik több eredeti rézmetszet, festmény, fénykép és nyomtatott kép, valamint II. Rákóczi Ferenc bronz mellszobra, egy kuruc zászlócsúcs rézből, a fejedelem koronás monogrammjával. Kossuth emlékét is hirdeti néhány becses kép. * Hálás kegyelettel örökítjük meg Évkönyvünk lapjain a múlt év végén elhunyt bessenvei Széli Farkas nyug. kir. ítélőtáblai tanácselnök emlékét is. Aki míg Debreczenből el nem költözött, egyik illustris tagja volt Múzeumi Bizottságunknak s nemcsak állandóan élénk figyelemmel kísérte s nagy örömmel szemlélte ifjú intézetünk erősbödését, hanem azt maga is számos izben előmozdította különféle ajándékokkal. Áldott legyen az emiékezetök!

6 I 6 II. A Múzeum igazgatása és kezelése. 1. A múzeumi bizottság ülései. A városi Tanács által, még a Múzeum megnyitása esztendejében, 1905-ben alakított Múzeumi Bizottság tavaly két ülést tartott február 8-án és március 17-én ; az új szervezet értelmében a törvényhatósági közgyűlés által választott új Múzeumi Bizottság pedig háromszor, ú. m. május 8., szept. 10. és október 15-én ülésezett. Ezen ülések ismertetésénél csak a fontosabb ügyekre szorítkozunk. 1. A február 8-iki ülésből felterjesztettük a Főfelügyelőséghez Muzeumunk évi jelentését, a múzeumőr vidéki gyűjtő-kirándulásait ismertető, fényképekkel, rajzokkal illusztrált leírásokkal együtt; az állami segélyek felhasználásáról való elszámolásunkat; továbbá az évi munkarendet, költségvetés-tervezetet s újabb állami segély megadását kérő folyamodványunkat. Az ásatásokról szerkesztett kimerítő leírást már elébb felküldöttük. A munkarendbe állami segély terhére Debreczen vidékén valamelyik halom elhordását, a hajdúbagosi, egyeld úrnasírok, a szováti. balmazújvárosi népvándorláskori temetők feltárását s a körülményekhez képest Hajdúböszörményben, Ohaton, Szakolvban leendő kutatásokat vettük fel. Városi segély terhére kijelöltük a csécsi és guthi templomdombok megásását. A néprajzi tár gyarapítása érdekében pedig a Főfelügyelőségtől kért a Múzeumi Bizottság további útmutatást ; egyúttal a gyűjtőkirándulások folytatását a múzeumőrnek kötelességgé tette. Végül a múzeumi szabályzat életbeléptetése esetére beiktatta a munkarendbe a gyűjteménytárak anyagának leltározását. Mindezeknél fogva az évre 2800 korona államsegélyért folyamodott. Ugyanezen ülésből megkérte a városi Tanácsot, hogy a ki nem állítható s folyton szaporodó tárgyak számára vagy alkalmatos helyet jelöljön ki, vagy a bútorozás címén előirányzott városi segélyből új raktárt építtessen. A mérnöki hivatal a raktárra nézve tervet és költségvetést készített is ; de időközben felmerült más intézkedés miatt ezen terv kivitele függőben maradt. 2. Március 17-én tartott ülésünket különösebben a nagymélt. Belügyminiszter úr által jóváhagyott s február 11-én a Törvényhatósági Bizottság közgyűlésében kihirdetett múzeumi szabályzat értelmében szükségessé vált intézkedések foglalkoztatták. 1 A városi 1 A városi Tanács e szabályzatot 200 példányban kinyomatta s abból százat Múzeumunk rendelkezésére bocsátott.

7 7 közgyűlés a múzeum szervezéséről és igazgatásáról szóló szabályrendelet életbelépésének idejéül 1909 május 1-ét tűzvén ki, legelső tenni való volt, hogy a múzeumi igazgató és múzeumi bizottsági tagok kijelöltessenek. A Múzeumi Bizottság igazgatóul Löfkovits Arthurt ajánlotta, aki a Tanács bizalmából ezen tiszteletbeli tisztséget eddig is viselte. Tagokul pedig ajánlatba hozta a Törvényhatósági Bizottság kebeléből : dr. Ferenczy Gyula főiskolai könyvtár-igazgatót, a művelődéstörténelem és diplomatika tanárát ; dr. Jászay Rezső r. kath. főgimnáziumi igazgatót, a történelem tanárát ; Kertész János gazdálkodó földbirtokost ; Komlóssy Arthurt, a Csokonai-kör alelnökét ; Kozma László orsz. tanítói árvaházi igazgatót, a tanítók Gönczv-egyesületének elnökét ; dr. Löjkoviis Márton bankigazgatót ; dr. Megyery Pál ügyvédet ; Sesztina Jenő nagybirtokos, kereskedőt ; Török Pétert, a ref. főgimnáziumban a természetrajz tanárát ; dr. Tüdős János ügyvédet, a Csokonai-kör alelnökét. Továbbá a közönség köréből, mint érdeklődő szakértőket : dr. Boldisár Kálmán tb. tanácsnok, rendőrkapitányt, írót; Könyves Tóth Kálmán ref. lelkészt, írót ; dr. Öreg János akadémiai nyugalmazott tanárt ; Pálffy József festőművész, főreáliskolai tanárt; dr. Papp Károly-i, a kollégium bölcsészeti szakán a magyar irodalom tanárát és Sárváry Lőrinc nyugalm. kir. járásbírót. Szabályrendelet szerint hivatalból tagjai a Múzeumi Bizottságnak : a közmüvelödésügyi tanácsnok, aki egyúttal elnöke is a Bizottságnak ; a tiszti főügyész ; a főszámvevő ; a főmérnök ; a közlevéltárnok; a múzeum igazgatója és őre; előbbi előadója, utóbbi jegyzője a bizottságnak. A törvényhatósági közgyűlés márczius hó 27-én igazgatóul Löfkovits Arthurt, bizottsági tagokul pedig az imént megnevezett s ajánlott urakat egyhangúlag megválasztotta. Ezzel megszűnt az 1905-ben alakult ős-bizottság. 3. Az újonnan szervezett Múzeumi Bizottság május 8-dikán tartotta első ülését. Oláh Károly elnöklő tanácsnok megnyitó beszédében rámutatott a jelentőségre, amellyel a szervezeti szabályzat életbeléptetése s az űj Bizottság működésének megkezdése bír intézetünk történetében. A tagok buzgó érdeklődését kérve, köszöntötte őket és Löfkovits Arthur igazgatót, aki május 6-dika óta a városi Tanács előtt letett esküvel szolgáló tisztviselője Múzeumunknak. A bizottság részéről dr. Papp Károly akadémiai tanár üdvö-

8 8 zölte Oláh Károly elnököt, városunk kulturális életének egyik tevékeny vezetőjét s örömét fejezve ki afelett, hogy a város közönsége Őt és társait e bizottságba való választással megtisztelte, lendületesen méltatta Múzeumunknak Debreczen tudományos törekvéseinek és művészi ízlésének fejlesztése, különösen pedig a tervezett egyetem létesülése szempontjából mérlegelhető fontos hivatását. Ezután az igazgató kimerítően tájékoztatta az új Bizottságot a Múzeum körében az év első négy hónapja alatt történt eseményekről, a gyarapodásról és a kezelésről. A Csokonai-kör átiratára pártolólag nyilatkozott Bizottságunk a körnek a városi Tanácshoz intézett azon kérelméhez, hogy a közművelődési ház tervének országos pályázat útján leendő beszerzése előtt mindazon intézetek, egyletek meghallgattassanak, amelyek abban állandó otthont kapnak. Amidőn a Múzeumi Bizottság maga is csatlakozott a Csokonai-kör eme kívánságához, egyúttal örömét és köszönetét nyilvánította afelett, hogy a törvényhatósági közgyűlés Kossuth-utcában a Komáromi és Bészler házak telkét jelölte ki a kultúrpalota helyéül. Bizottságunk ezután tárgyalta és elfogadta a Múzeum házirendjének tervezetét, amelynek kidolgozásánál saját szervezeti szabályzatunkon kívül a Nemzeti Múzeumnak és a bártfai Múzeumnak a Főfelügyelőség által ajánlott szabályzata szolgált mintául. E házirendet, több rendbeli idevonatkozó kéréssel együtt, megerősítés végett a Tanács elébe terjesztettük. Egyúttal megbízatott az igazgató, hogy mihelyt a Főfelügyelőségtől megérkeznek az ígért nyomtatványminták, az ügyviteli szabályzatot is dolgozza ki. Addig, míg ez is életbeléptethető lesz, a növekedési naplóra és iktatókönyvre nézve meghagyta a mostani eljárást. Ugyanezen ülésen bemutatta igazgató a városi Tanács sz. határozatát, mellyel felhívja a Múzeumi Bizottságot, hogy a Nagvmélt. Földmívelésügyi Minisztérium 95,098 I./A 1./1908. számú körrendelete alapján városunk határában található természeti emlékeket Összeírja s azok fenntartására nézve javaslatot készítsen. A Bizottság e munka teljesitésére szűkebb körű küldöttséget alakított, elnökéül Löfkovits Arthur igazgatót, tagjaiul dr. Boldisár Kálmánt, Kertész Jánost, Komlóssy Arthurt, dr. Megyery Pált, Török Pétert kérvén fel. Küldöttségi jegyző a múzeum őre. A küldöttség néhány szakhivatal vezetőjének közreműködésével össze is állította s július l-ig a Tanácshoz bemutatta Debreczen város belső- és külső határában lévő, állandó gondviselést és fenntartást érdemlő természeti emlékek névsorát, leírását s az ezek megőrzésére vonatkozó javaslatot. A fentartandóknak véleményezett természeti emlékek a következők : 1. Az Egvház-téren, a Nagytemplom mellett levő kántori lakás falához nőtt, a hagyomány szerint ugyan Méliusz Péter reformátor-püspök által ültetett, de nagyobb valószínűséggel

9 9 évesnél nem idősebb, ritka növésű Pongyola fanzár (Lycium-barbarum), melynek tulajdonosa a ref. egyház. 2. A nagyerdei parkban különböző fanemekből díszlő Erzsébet királyné- és ezredéves emlékligetek. A város birtokában. 3. A debreczen fehértemplomi állami út mentén, a 4-ik kilométert jelző oszlopnál levő Erzsébet-emlékliget. Tulajdonosa a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium. 4. A halápi erdőn, az erdészlakhoz vezető út mellett álló öreg tölgyfa, a debreczeni erdőknek talán legöregebb fája. Debreczen városáé. 5. A hortobágyi malomház mellett levő sziget kocsányos tölgyfái, melyek a hetven évvel ezelőtt elpusztult vízimalom idejéből maradtak meg. Már csak aesthetikai szempontból is fentartandók. A város birtokában. 6. A savóskúti erdő szélén, a sámsoni földön álló határtjelző nyárfa (populus canescens). Hatalmas méreteivel imponál. Tulajdonosa Debreczen városa. A küldöttség a természeti emlékek közé sorozta a hortobágyi pusztát is, anélkül azonban, hogy ezzel a világhírű puszta jövendőbeli hasznosítása ellen állást akarna foglalni. A küldöttség jelentéséhez leírást is csatolt, amely a hortobágyi puszta természeti, néprajzi, geologiai sajátságait, gazdasági viszonyait, történelmét, irodalmát vázlatosan ismerteti. Az egész munkálat ez idő szerint a törvényhatóságnál még tárgyalás alatt van. A történeti hűség kedvéért megemlítjük, hogy a Csokonai-kör, amely tavaly elhatározta, hogy idegen látogatók számára megíratja és kiadja a Hortobágy ismertetését, Szávay Gyula elnöklése mellett kiküldött bírálói javaslatára ugyanezen leírást fogadta el kinvomatás végett. A füzet bővített szöveggel, térképpel, fényképekkel 1910 tavaszán jelenik meg. 4. Szeptember 4-én tartott ülésében Bizottságunk először is a Múzeum évi költségvetési tervezetét állította össze, amely szabályzatunk értelmében a város házipénztára költségvetésének tárgyalásához szeptember havában bemutatandó. Saját erőforrásainkból 8170 korona bevételt irányoztunk elő, melyből 7670 kor. a házipénztár segélyére, 500 K pedig Löfkovits Arthur évi adományára esik. Az állami segélyt 2700 koronában vettük fel. A kiadások főbb tételei: a) saját erőforrásaink terhére: Löfkovits Arthur adományának tőkésítése 500; személyi kiadások 4900; gyűjtemények gyarapítása 1050 ; a többi felszerelési, kezelési, nyomtatási, irodai stb. költségekre esik. Az állami segélyt, a múzeumőr fizetése pótlására szolgáló 800 kor. kivételével, gyarapításra és szabályszerű tartalékozásra fordítjuk. A városi közgyűlés a házi pénztár évi költségvetése terhére a kért 7670 koronát csakugyan megszavazta. Ez 200 koronával több az évi városi segélynél. A Múzeumi Bizottság ugyanezen ülésében az igazgató időszaki jelentésének meghallgatása után a Múzeumok és Könyvtárak

10 Orsz. Szövetkezetének nagyenyedi évi közgyűlésére igazgatót és muzeumőrt küldötte ki. Közbejött akadályok miatt azonban el nem mehettek. Tanácsi határozatokból örvendetesen értesült Bizottságunk arról, hogy a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi miniszter úr az évre régiségtálunknak 1500, néprajzi tárunknak 1200, összesen 2700 kor. állami segélyt engedélyezett ; az épitési segély negyedik részletét, koronát is kiutalványozta ; a Főfelügyelőség pedig ugy ezen évi segélynek, mint az előző évi segélvmaradvánvnak felhasználására vonatkozó tervezetet jóváhagyta. A tervezet végrehajtásával igazgató és múzeumőr megbízattak. A városi Tanács, valamint a Főfelügyelőség is jóváhagyván a házirendet, a Bizottság annak alkalmazását elrendelte. Az ügyviteli szabályzat elkészítésére január l-ig halasztást kaptunk. De minthogy a mintatervezetek csak f. évi január elején érkeztek meg, kénytelenek leszünk ujabb halasztásért folyamodni. A Tanácsa házirend jóváhagyásával kapcsolatban több rendbeli intézkedést is tett, így a rendőrfőkapitányt utasította, hogy ezentúl a megnyitási napokon a Múzeumhoz egy-egy rendőrt állítson; a főjegyzőt pedig fölhívta, hogy a múzeumőr napidíj-fokozatára nézve javaslatot tegyen. A 18, sz. a. beterjesztett vélemény a városi szervezeti szabályzat I. B. 2. pontjának c) bekezdésére hivatkozik, amely a pénztárnokok, aljegyzők, rendőrkapitányok és a hasonló rangban levő, fel nem sorolt tisztviselők napidiját vidéki kiküldetéseknél 6 koronában állapítja meg. Ezen szakasz alkalmazható tehát a múzeumőrre nézve js. A Tanács e jelentés alapján feleslegesnek látta, hogy külön határozatot hozzon. 5. A Múzeumi Bizottság okt. 15-iki ülésének jegyzőkönyvében megörökítette nagy jóltevőjének dr. Thalv Kálmánnak érdemeit és emlékét. Legfontosabb tárgya volt pedig a múzeum helyiségeinek szaporítása. Ide vonatkozólag Oláh Károly elnök azt az indítványt tette, hogy kérelmezze a Bizottság a városi közgyűlés által elhatározott Thaly-szoba tárgyainak, a Kossuth-szobor pályázaton díjazott és megvett minták s egyéb növekedések elhelyezhetése végett a múzeumi épületben szállásoló belvárosi rendőrkapitányság kitelepítését. Az ekként felszabaduló szobákban a Gönczy-egvesűlet gyűjteménye is elférne, míg a Gönczy-egyesűlet. mostani helyisége a múzeumőr lakásáúl volna használható. A városi Tanács sz. határozatával az indítványszerint tett előterjesztést csak részben teljesítette. A rendőrséget meghagyta régi helyén; ellenben a Gönczy-egvesűletnek 1910 május l-re felmondván, szobáit a Múzeumnak engedte át. 2. A múzeumi tisztviselők tevékenysége. Oláh Károly közmüvelődésügyi tanácsnok elnöke a Múzeumi Bizottságnak. (Múzeun unk igen súlyos veszteségére február 20-án

11 IL váratlanul elhunyt. Az ő emlékének már csak évi jelentésünkben áldozhatunk.) E tisztét is azzal az odaadó buzgalommal, nagy szeretettel tölté be. amilyent a debreczeni közönség töle már megszokott minden kulturális és humánus ügynél, melyet ö kezébe vesz. Tanácsüléseken, bizottságokban, közgyűléseken mindenütt és mindig, amikor szükséges, Múzeumunk érdekeinek az elmúlt esztendőben is lelkes szószólója volt. Valamint kiváló része van abban, hogy Thaly Kálmán ezelőtt két évvel oly bőségesen gondoskodott halála esetére Múzeumunk gyarapodásáról, úgy most is, amikor ez a nem várt szomorú eset elkövetkezett, ő buzgólkodott leginkább azon, hogy Múzeumunk mellett külön Thaly-ozoba rendeztessék be. Thaly Kálmán hagyatékának első tárgyalásánál (okt közt) Pozsonyban képviselte Múzeumunkat. Az esztendő első felében az új szabályzat életbe lépése előtt kezelte a múzeumi kiadásokra utalványozott előlegeket; ezekről elszámolt; számvevöileg felülvizsgált számadásait a Tanács jóváhagyta. Lüfkovits Arthur múzeumi igazgató egész éven keresztül éber figyelemmel kísérte a múzeumőr munkálkodását. A gyarapítás körül, a vásárlások lebonyolításánál közreműködött. A Főfelügyelőségnél fontosabb ügyekben többször személyesen eljárt. Az év második felében kezelte a múzeumi előlegeket és azokról okmányokkal igazolt számadásait rendes időben beadta, amelyek számvevöileg felülvizsgáltatván, helyeseknek találtattak. A Tanács megbízásából nov én részt vett Thaly Kálmán budapesti lakásán összeírt és Múzeumunkra szállott tárgyak átvételénél ; gondoskodott azok hazaszállításáról. / Zoltai Lajos múzeumőr kezelte az összes gyűjteménytarakat, végezte a fogalmazói és irodai munkákat ; az új szerzeményeket lerajzolta, vagy lefényképezte ; a szaporodási naplóba 323 régiséget és néprajzi tárgyat rajzolt be. Vezette a régészeti ásatásokat, rekonstruálta az összetörten kapott edényeket; vidékre múzeumi ügyben több útat tett. Nevezetesen a hajdúböszörményi, hadházi, téglási, sámsoni, szoboszlói, józsai. nádudvari kisebb gyűjtő kirándulásokon kívül júl közt Budapesten a régiségi, néprajzi és mezőgazdasági múzeumokat, Szekszárdon a tolnamegyei múzeumokat tanúlmányozta. Okt közt tanácsi határozat alapján Oláh Károly tanácsnokkal részt vett Pozsonyban Thaly Kálmán hagyatéka tárgyalásán, mely alkalommal Thaly lakásáról fényképfelvételeket és rajzokat készített. Nov közt Löfkovits Arthur igazgatóval együtt Tíialy budapesti, december közt pedig egyedül a pozsonyi lakásán levő tárgyak átvételét és hazaszállítását intézte. Az elmúlt évben megjelentek töle a következő dolgozatok: t. Jelentés Debreczen sz. kir. város Múzeuma évi működéséről és állapotáról. Függelékül : A parlaghi és zárni templomdombok megásatásáról szerkesztett jelentések. Rajzokkal 8«f oldal.

12 12 2. Réz- és bronzkori leletek Debreczen város Múzeumában, 19 ábrával. Múzeumi és könyvtári Értesítő évf oldal. 3. Bronzedények H.-Sámsonból és Csikszentkirályról, 11 ábrával. Múz. és könyvt. Ért évi oldal. 4. Debreczen sz. kir. város Múzeuma. I. Történelmi előzmények. II. A városi Múzeum mostani állapota, 8 képpel. Debreczeni Képes Kalendáriom évf oldal. 5. Debreczen város történelmének nevezetesebb eseményei. Ötödik sorozat Debreczeni Független Újság Kalendáriuma évfolyam oldal. Debreczeni István IV. éves hittanhallgató a reábízott irodai munkákon kívül lajstromozta bessenvei Széli Farkas öröklétéiül őrzött gyászjelentés gyűjteményét, mely diki évekből összesen 2731, túlnyomólag debreczeni egyén halálesetéről szóló jelentést tartalmaz 3257 darabbal. Elkészítette az irodai, fényképező, konzerváló s egyéb segédeszközök, felszerelések leltárát. Rácz Sándor múzeumi szolga a múzeumör utasításai szerint konzerválta a vas- és fatárgvakat rozsda, illetve szú ellen, a ruhaneműeket gyakran szellőztette. A Múzeum helyiségeit tisztán tartotta. Múzeumunk tevékenységének ismertetése hiányos lenne, ha meg nem emlékeznénk nehánv megbízásról, amelyeket Múzeumunk különböző szakkérdésben kapott innen is, onnan is. A természeti emlékek összeírásáról már fentebb szólottunk. Nem kisebb munka ennél a debreczeni lófogatok különféle alakjainak leírása s a debreczeni összes lószerszámok mester szavainak összegyűjtése, fényképpel, rajzokkal magyarázva. Múzeumunk e munkát Herman Ottó, európai hírű magyar tudós kívánságára s a Magyarok nagy ős foglalkozása" című forrás-művének ezután megjelenő kötete számára teljesítette, a megbízó teljes megelégedésével. Simon György birtokos, Simon Miklós r.-kapitánv, ifj. Jóna János és István birtokos, Nagy Lajos szíjgyártó mester urak és mások támogatása mellett. Ez érdekes néprajzi tárgyról Herman Ottó a Nyelvtudományi Társaság deczemberi ülésében előadást is tartott. Értekezése a Magyar-nyelv februári füzetében jelenik meg. Szily Kálmán egyetemi tanár, a tudományos akadémia könyvtárnokának ptegkeresésére Múzeumunk a kádasoknak nevezett kereskedőkről az 1574., és évi városi jegyzőkönyvekből annyi adatot gyűjtött, amennyiből e szó értelme kivilágosodik. A városi Tanács megbízásából a budapesti Mezőgazdasági Múzeum számára a közvágó hidról több fényképet vettünk fel. A Tanács engedelmével válogatott néprajzi tárgyainkkal résztvettünk a debreczeni kereskedelmi és iparkamara s a budapesti Iparművészeti Társulat által városunkban április havában rendezett iparművészeti kiállításon. Elismerést aratott tárgyaink három szekrényt s több méter falterületet töltöttek meg. Végül annak bizonyságára, hogy ifjú intézetünk egy és más tekintetben már is bő anyagot tud nyújtani feldolgozásra a kuta-

13 13 toknak, megemlítjük, hogy Juhász Árpád festőművész Malonyay Dezső nagy munkájához számos néprajzi tárgyunkat lerajzolta ; két debreczeni tanárjelölt pedig, akik doktori értekezésük tárgyául a debreczeni céhek történetének megírását kapták, heteken keresztül dolgoztak Múzeumunkban, a céhek leveles ládáiban búvárkodván. 3. A tanács és közgyűlés intézkedései. E szakasznak akár ezt a cimet is adhatnók : a közművelődési házról. Mert felettes városi hatóságaink intézkedései közül azokat, melyeket Múzeumunkért tettek, eddig úgyszólván mindet előadtuk. Csupán a közművelődési háznak, a Múzeum állandó hajlékának építéséről nem szóltunk még, ami az elmúlt esztendőben is több ízben foglalkoztatta a tanácsot és közgyűlést. Sajnos, ez az égetően fontos ügy most sem érhetett meg annyira, hogy az építkezés megkezdéséről adhatnánk hirt Múzeumunk barátainak. A fenntartó hatóság igyekezete két irányban mozgott. Egyik újabb, nagyobb építkezési államsegély kieszközlése; másik a helykérdés megoldása. Ellenkező vélemények összeütközése, jónál jobbra törekvő új ideák felvetése okozta, hogy egyik irány sem jutott a céljához. Mindjárt az év elején azon félhivatalos jellegű bizalmas értesülésre, hogy Múzeumunk 50,000 korona rendkívüli államsegélyt kaphat csak kérelmeznie kell hamarosan a városi Tanács ( sz. a.) arra való hivatkozással, hogy a közművelődési ház építése hozávetöleges számítás szerint a telkek megszerzésével együtt körülbelől egymillió koronába kerül, a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól a hiányzó összeg annuitását kérte. A miniszter úr erre azt válaszolta, ( sz. tanácsi határozat mellett levő 18,802. sz. leírat), hogy ezen az alapon nem tárgyalhat, hanem ragaszkodik az évi sz. a. kiadott leiratában elfoglalt álláspontjához (L évi Jelentésünket), amikor már félmillió korona építési költséget is soknak mondott. Ezúttal részletes és végleges nyilatkozatot kíván a város által hozandó áldozatokra nézve. A Törvényhatósági Bizottság kevéssel e miniszteri leírat érkezése előtt már kijelölte volt a közművelődési ház és Múzeum építkezési helyét. Ugyanis a mérnöki hivatal az előző esztendőben közgyülésileg kiszemelt három területre nézve a vázlatterveket, műszaki leírást és költségszámítást elkészítette. Sőt saját kezdéséből negyedik területet is figyelmébe ajánlott a közgyűlésnek. És első helyen épen ezt. Péterfia-utca és Ferencz József-út sarkán, a belváros és a Nagyerdő közt fekvő telkeket ajánlotta, ahol is az építkezés 582,800 koronába kerülne. A városi közgyűlés (94/ bkgy. sz. a.) pedig a jog- és pénzügyi bizottság véleményével egvezöleg a mérnöki hivatal által második sorban ajánlott Kossuth-utcai

14 14 Komáromi- és Bészler-házak telkét, a színház szomszédságában, jelölte ki a közművelődési ház helyéül, amelynek építése itten 725,500 koronába kerülne. Már-már azt hihettük, hogy a kultúrház ügye egészen közel jutott az építkezés megkezdéséhez. De szomorúan csalódtunk. Mert néhány törvényhatósági bizottsági tag ezen megnyugtató és szerencsés határozatot megfelebbezte. A felebbezés indokait nem ismerjük ; csak annyit hallottunk, hogy a felebbezők a közművelődési ház építésének kérdését az egyetemi építkezésekkel együtt óhajtják megoldani. Ismételjük, hogy nem ismerjük a felebbezés indítékait; azért annak tiszteletreméltó aláíróival nem akarunk most vitázni. De nem nyomhatjuk el sajnálkozásunkat afelett, hogy a felebbezés a közművelődési ház építését elodázta s félni lehet, hogy ennek a felebbezésnek következményei Múzeumunk életképességének; kulturális jelentőségének fejlődését is hosszú időre megbénítják. Ez pedig aligha lehetett céljok a megfelebbező uraknak, akiket a debreczeni egyetem eszméje annyira lelkesít. Azóta hónapok múltak el ; de a közgyűlési határozat és felebbezés mind mostanáig elintézetlenül hever a magas belügyminisztériumnál ; noha a Főfelügyelőség megkérdeztetvén, a határozat jóváhagyása mellett nyilatkozott és noha a városi közgyűlés, amikor a közoktatásügyi minisztérium fentebb idézett 18,802. sz. leiratát tárgyalta, május 27-én, (127/ bkgy. sz. a.) e határozat jóváhagyását megsürgette, hogy a miniszteri kívánsághoz képest a város által hozandó űjabb áldozatokra nézve nvilatkozhassék. A Múzeum építési alapja, melyet a házipénztár kezel, 1909 végén ez : a) 100,000 kor-.ás államsegélynek már kifizetett részleteiből a Debreczeni I. Takarékpénztár 43,124. számú betéti könyvén b) a Hatvan-utcai 23. sz. Csokonai-házban a belvárosi rendőrkapitányság helyiségeiért fizetett házbérekből a Közgazdasági Bank számú betéti könyvén Egy évi növekedés 13,548"26 kor. Összesen 43,285'16 K 6.446'55 K 49,731*67 K III. A Múzeum gyarapodása. Múlt évi szaporodásunk számra nézve jóval alatta marad az előző év növekedésének, mely meghaladta a 3000 darabot. Ennek felét is alig éri el ; a Thaly hagyatékból kapott tárgyakkal, melyek azonban kimutatásainkban még nem szerepelhetnek, fölösen megütné a másfélezeret.

15 15 Mennyiség- és minőséggel meg vagyunk elégedve. Ámbár nagyobb eredményt mutathatunk fel, ha rajtunk kívül eső okok tevékenységünket szűkebb térre nein szorítják, mint amit az előre megállapított munkarend elibünk szabott. Alkalmi nehézségek miatt a tervezetnél kevesebb helyen ásathattunk. A néprajzi gyüjtöútak száma is megkevesbült. Múzeumőrünk a hajdubagosi ásatás után a sárréti falvakat készült bejárni. Erről a községek elöljáróságait már értesítettük is, amikor kitört makacs lábbaja miatt, mely hónapokig gyötörte, kénytelen volt lemondani a fárasztó házalással járó vidéki útról. Régészeti ásatásokat a következő helyeken végeztünk. 1. Balmazújvárosoyi március napjain négy napszámossal a község alatt. Kadarcs vize partján fekvő Daru nevű földön. Útjavításakor talált népvándorláskori sírok folytatását kerestük. A helyi viszonyok azonban olyanok, hogy igen szűk tér állott rendelkezésünkre s azon egyetlen egy szegény sírt találtunk. Melléklete egy vas-kés volt. A sír közelében tűzhelyek, állati csontok, bronzés népvándorláskori típusú edénytöredékek szórványosan mutatkoztak. Összes költségünk 22. korona 58 fillér. 2. Hajdúszovátra ugyancsak útépítésnél felvetődött népvándorláskorinak sejtett sírok csaltak ki bennünket. Téves útbaigazítás vagy félreértés következtében a temető valószínű területén épen akkor nem ásathattunk, mivel buzavetés volt benne. Mégis három napot, ápr. 1., 2., 3-dikán, három, négy, majd megint három munkással dolgozva, eltölthettünk a szováti Kösélyvize környékén. Megásattuk a Hegyeshatárhalmot, a Kösély egyik könyökénél, ahol is a felső talajban ezüst gyűrűs Árpádkori csontvázat, 3'8 méter mélységben pedig ilyen magas a halom is pernyés földben szétszórt emberi csontokat találtunk. Majd próbaárkokat húztunk a szóban levő temető területe s az országút közt szabadon levő keskeny kicsiny földszalagon és cgv kilométerrel beljebb a falu felé, a Bábistó (Bába-Istók) nevű féllaponyagon, a Kösély és az Ürmösere között. Amott semmit, emitt tűzhely mellett népvándorláskori fületlen, füstös fazekat leltünk. Ásatási költség 30'78 kor. Ajándékul kaptunk két népvándorláskori edényt. Vettünk két néprajzi tárgyat. 3. A hortobágyi pasztán egymással szomszédos területeken kísérleteztünk május napjain öt napszámossal. Az Árkus egyik' kanyarulatánál emelkedő Köveshalomban megtaláltuk a rég elpusztult Csécsfalva Árpádkori templomának csekély maradványait. A szentély helyén feldúlt sírokból néhány Árpádkori olcsó ekszert (halántékgyürűket, gyöngyöket) szedtünk ki. Az Árkus partján, vízmosásokban számos őskori cserép tűnvén elő, néhány próbaárok támogatni látszik azt a véleményt, hogy ott is, miként két kilométerrel lejebb, a Faluvéghalmával átellenben, kőkori telepek lappanganak. Az Árkuson innen levő igen alacsony,

16 16 de nagy kerületű Bajnokhalomban egy méter melységben pogánymagyar lovas-sírt tártunk fel, kengyel, zabla, nyílhegyek, kés, puzdravasak és csekélyke bronz melléklettel. Közel e sírhoz emberi állkapocs és állati csontból készült szerszám-maradványok társaságában elektronból készült, kétszer meghajlított karika jött napfényre. E területen szeptemberben folytatni akartuk az ásatást, de a szomszédos falvakban nem tudtunk napszámosokat kapni. Ásatási költség 56'42 kor. 4. Szép eredménnyel járt Hajclúbagoson, a Darabos-hegyen, a derecskei határ közelében rendezett ásatás aug és aug. 31., szept napjain. Németh Imre és Papp Károly gazdák földjén körülbelől 900 négyszögméter területet kutattunk át. Bronzkori urnatemető fekszik itt. Áz urnák csaknem érik a felszínt. Emiatt a szántóeke sokat elpusztított már belőlük. Mi 18 urnafészekből összesen 26, többé-kevésbbé egész urnát, számos mellékedényt, 38 darab bronztárgyat szedtünk ki. A temető keleti szélén húzott kutatóárok népvándorláskori cserepeket adott 0'80 1'30 méter mélységből. A nyugotfelőli szomszéd nem engedte meg földjének felásását, pedig arrafelé látszik terjedni a temető. A két ízbeni ásatás öt munkással koronába került. Vettünk egy szép bronzké_st ; ajándékul kaptunk egy úrasztali boroskorsót. 5. Ugyanígy jól fizetett az egyeld bronzkori urnatemetőben rendezett ásatás nov és nov napjain. Előbb hat, másodszor hét napszámossal dolgoztunk. Ásattunk a község alatt a füredi út és új temető közt, ezúttal csekély eredménnyel, majd jó sikerrel a szőlőskertben Herbák Ferenc, Harsányi Béla, Kalmár József keskeny parcelláin. A felkutatott, részben összefüggő terület négyzetméter. A talált 38 urnafészekből hazahoztunk 18 igen nagy urnát, számos urnafedőtálat, áldozati bögrét és néhány bronzékszert. Vásároltunk egy urnát, három bögrét. A költségek 129'50 koronát tesznek. Mindezen ásatások költségeit az államsegély terhére számoltuk el. Eredményeiket pedig rajzokkal, fényképekkel, térképekkel felszerelt kimerítő jelentésben ismertetjük. Az ásatásoknál tanúsított különféle támogatásért és szívességért köszönettel tartozunk Balmazújvároson : Illyés Endre ref. lelkész, Varga Antal ref. tanító, Hajdúszováton : Kapus Bálint és Mihály földbirtokos, Nádházy Béniamin jegyző, Makiári Mór nyug. ref. rektor. Hortobágyon : Nagy Sándor mátai biztos, Hajdubagoson : Németh Imre, Papp Károly gazdálkodó, Fibik István jegyző uraknak ; Egyeken : özv. Petrovits Miklósné asszonynak, Devics Lajos, Magyar Gyula. Harsányi Béla jegyző uraknak, Herbák Ferenc és Kalmár József gazdáknak.

17 17 Gyűjtés vagy csak bizonyos tárgyak megszerzése végett a következő helyekre szállott ki a múzeum őre : 1. Január 19-én dr. Bátky Zsigmond és Györffy István társaságában Hajdúböszörménybe ment. Szerzett egy hímes asszonyi bundát, két cifra szűrt. 2. Február 25-én Hajduhadházra és Téglásra. Eredmény Hadházon : színes selyemmel kivarrott kis bunda. 3. Márc. 3-án. Ugyanazon falvakba. Tégláson vett igen ékesen kivarrott kis bundát, Hadházon táblás fokost. 4. Március 31-én Hajdusámsonba, az ott talált bronz bográcsok és kisebb bronzedények netán lappangó társainak felkutatása, a lelőhely megszemlélése, esetleg ásatás végett. Egy bográcsnak s egy szilkének csakugyan nyomára jutottunk, amelyeket később sikerült megszereznünk. Hajdusámsoni bronz-szilkék. 5. Apr. 28-án Hajdúszoboszlóra. Vettünk régiségeket, néprajzi tárgyakat és szoboszlai törzsökös családokra vonatkozó okleveleket. 6. Június 9-én a czegjéd- (Kossuth-) utcai temetőben felkereste és leltárba vette a legrégibb síremlékeket, amelyek a XVII., XVIII. századból még úgy ahogy megmaradtak. Számuk kilenc s a Komáiorni, Dobozi. Domokos, Báthori Szabó és Dómján családok nevét viselik. 7. Aug. 3-án Felsőjózsán tudakozódott a múzeum őre az 1880 körül megszűnt diák'tűzoltó-társaság vízipuskája után. amelyet a városi tanács akkor a józsai lakosoknak ajándékozott. De a községházán ma már semmit sem tudnak róla. 8. Szept. 23. Nádudvarra és kösiszegi pusztára. Amonnan elhozta a ref. egyház által letétként nekünk ajándékozott úrasztali poharakat és terítőt; emitt megszemlélte a Dálnoki-tanya földjét, ahol szántás közben edényeket vetegetett fel az eke. Azzal a szándékkal, hogy próba-árkot húzatunk, nagy eső miatt felhagyni kellett. Zoltai Lajos : Múzeum évi jelentése. 2

18 18 9. Okt. 12-én ismét Szoboszlóra, bizonyos régi ötvös mű megszerzése ügyében, ami még nincsen lebonyolítva. Kaptunk néhány néprajzi tárgyat. A budapesti és pozsonyi útakról a Thaly hagyatékkal kapcsolatban már szólottunk. Mindemez útakat külön jelentések bővebben ismertetik. E helyen is köszönetünket fejezzük ki özv. Budaházy Gyuláné úrnőnek. Ethey János jegyző, Szegfű István birtokos (Hajdusámson), G. Tóth János polgármester, Pénztáros István főjegyző (Hajdúszoboszló), Veres Géza ref. lelkész (Nádudvar) uraknak, az imént felsorolt útak alkalmával múzeumunk iránt tanúsított jóakaratukért. Vásárlás útján tekintélyes számmal gyarapodtak gvüjteménytáraink. I. Szakkönyvtárunknak megvettük állami segélyből a következő műveket: Thury Etele: A debreczeni ref. főiskolai tanulók névsora ". Bunyitav V.: A váradi püspökség története". Br. Radvánszky: Magyar családélet és háztartás". Dr. Kaulen: Assyria és Babylonia". Maylath : Az évi tört. kiállítás kalauza". Kovács J. : Szeged és népe". Jankó J. ; Magyar typusok a Balaton mellékéről". Sacken: Grabfeld V. Hallstatt". Dr. Bátky Zs. : Néprajzi iskolai térkép". Végül Szoboszlóról 2 db. oklevelet. Ezeknek vételi ára 93'10 korona. Rendes tagsági illetményül kaptuk a Magyar iparművészet "-et, Debreczen sz. kir. város alapítótagságáért Az Archaeologiai Értesítő"-t és a Numizmatikai Közlöny"-t. A könyvtári anyaghoz számítható évi fényképfelvételeink negatív lemezeinek száma 84. Fényképező szerekre, eszközökre tavaly 104'15 koronát költöttünk, melyből 61'16 koronát állami, 42'99 koronát városi segély terhére számoltunk el. II. A régiségtárba pénzen vettük a következőket: a) állami segélyből : őskori tárgyak : átfúrt szarvasagancstő Szoboszlóról ; három kettősgúzsú bronz bogrács, három kisebb bronz szilke, kovácsolt lemezből, hajdusámsoni leletek ; három agyagbögre s egy nagy urna Egyekről ; szívalakúan hajlított tömör arany láncszem ; vékony lemezű, levélidomú másik arany ékszer, Debreczen vidéki leletek ; kő véső, kő kalapács, La Téne ízlésű bronz karperec, lelőhelyök a parlagi puszta. Vaskori tál, lelőhely Debreczen. Nép vándorláskoriak : két kisebb fazék; óriási nagy gabonatartó edény, lelőhelyök Debreczen város téglagyára. Ökörfőt ábrázoló, dombormíves nagy aranypityke, Debreczen vidéki lelet. Közép- és újkoriak : vörös égetésű agyagból bajuszos férfi fej, felül nyitott, a szoboszlai Vérvölgyből ; bécsi légionárius kard ; félhold alakú lószerszámdísz rézből, lelőhely Debreczen sz. kir. város téglagyára. Érmek és pénzek : Két darab bizánci arany, egyik Justiniáné ; 5 drb árpádkori ezüst dénár; IV. István arabfeliratú rézpénze; Corvin Mátyás 2 db

19 Hajdusámsoni bronz-bogrács. Hajdusámsoni bronz-bogrács.

20 20 arany forintosa ; II. Theodorikus kölni érsek bonni aranya s egy török arany pénz; II. Rudolf tallérja 1598; II. Ferdinánd és Eleonora képével vert ezüst érem 1631; I. Leopold tallérja 1703; II. Rákóczi Ferenc ezüst forintosa 1704; II. József nürnbergi márkajá"; János György szász választó tallérja 1626; Juliánná hesseni grófnő ezüst érme 1659; liegnitz briegi XV. kr. 1664; Fr. Ágost frevbergi emlékérme 1733 ; frankfurti két talléros 1855 ; füles ezüstérem bibliai képekkel ; régibb veretű Szent György érem, Összes kiadás a régiségek vételére 447*25 korona. b) városi segélylöt : őskoriak: díszes bronzkés Hajdubagosról ; hallstatti bronzfibula, a városi téglagyárból ; talpas csupor ugyanonnan. Újkoriak : tölcséres karabély. Néhai Révész Bálint debreczeni lelkész, tiszántúli püspök számára a debreczeni nőegylet által készíttetett címeres, monogrammos nagy szőnyeg. Érmek és pénzek : ~T. Lipót körmöczi aranya 1661 ; III. Károly tallérja 1721 ; Mária Terézia ezüst forintosa 1844 ; Ferenc József vitézségi ezüst érme ; Radeczkv ezüst érem ; línczi ezüst érem ; egri bronz érem ; a debreczeni kertészeti egyletet kitüntető budapesti nagy bronz érem Ezeknek ára volt 156"64 korona. II. A néprajzi tár számára vásároltuk ezeket: a) államsegélytől : ruházati tárgyak : színes varrású három női bunda Böszörményből, Hadházról, Téglásról ; két cifraszűr Böszörményből ; céhbeli két legénykötő ; ábrásán szövött régi abrosz debreczeni háztartásból. Konyhaeszközök és cserépedények : két bokály, négy különleges alakú régi debreczeni fazekas munka ; rézkoppantó, szopócsupor ; 13 drb csigacsináló agyagból ; 37 drb ó-bécsi, holicsi és más régi gyárakból való porcellán és kőedény, egy vizes üveg, mind debreczeni régi polgári háztartásból. Gazdasági eszközök és férfikézbe való háziszerszámok : szénavágó 1745-ből ; sódarálómalom 1834-ből ; 2 drb répaegyesítő ; háromágú furú ; szarusnyelü balta Szoboszlóról ; fintok. Kismesterségek szerszámai : kerékagyfúró 1741-ből. Szovátról; bőrvakaró; 8 drb szíjgyártó szerszám; fenőacélok ; bőrsimító. Evőeszközök : 8 drb csontkanál Böszörményből ; rezesbicska. Bútorfélék : tornyos tükör Szoboszlóról ; régi faragott képkeret Böszörményből. Pásztor és mezei élet körébe valók : cifra karikások Derecskéről, Nadántelekről ; díszes szolgafa Derecskéről ; késhüvely, sótartók szaruból, kampó. Utenziliumok : cifra beretvaskatulyák, erszények, fokosok, ólmosbotok, sarkantyúk, kobakok, csiholó acélok különböző helyekről. Parasztfaragás : csigacsináló, fából. Paraszt-hangszer : díszes fejű tambura. Mindezek 505'26 koronába kerültek. b) városi segélyből: 33 drb néprajzi tárgyat vásároltunk, öszszesen 98'60 koronán, ú. m. régi szabású szűrdolmányt, agyagedényeket, kismesterségek szerszámait, parasztfaragásokat, utenziliumokat, szolgafát, hortobágyi karikást, juhfejőszéket. Városi segélyből teljesítettük az összes gyűjtő kirándulások költségeit is, melyeknek összege 47'46 korona.

21 21 III. Szépművészeti gyűjteményünket kizárólag városi segélyből gyarapítottuk. Vettük a következő tárgyakat: a) szobrászmüvek : Beszédes L. budapesti szobrásztól : Áldomás, modellje debreczeni 48-as öreg honvéd ; Csikós bojtár, hortobágyi csikósról mintázva ; A cívis gyerek ; A vidéki bácsi ; Rórátén című genre-alakokat, bronzirozott gipszből ; b) festmények : Hajdú B. debreczeni rajztanártól : Sámsoni tájrészlet, vízfestmény ; Linektöl: női arckép, pastell ; Ács Mariskától : falusi ház, olajfestmény. Kézirajzok és metszetek : gróf Degenfeld Imre, Tisza Kálmán, gróf Teleki László kőrajzú arcképei ; debreczeni pék jelvényeit ábrázoló színes / kép, üvegen, XVIII. századból ; magyar népéleti jelenetek, színes^/ kőrajzok, Modern iparművészetiek : évi Jelentésünkhöz rendelt autotipiák és cinkographiák. Összes kiadás e csoportnál 337'12 kor. Ajándékozások forrása állandóan csörgedezett. A közönség adakozó kedvét hirlapi közlésekkel is igyekeztünk ébren tartani. Erezzük, hogy helybeli és vidéki úri házaknál őrizett családi és történelmi emléktárgyakra csak akkor számíthatunk nagyobb reménységgel, ha Múzeumunk állandó otthona felépülvén, azokat megfelelő módon s a biztonság minden kellékével rendelkezve állíthatjuk ki. A Főfelügyelőségtől is csak azután kérhetjük, hogy művészi alkotásoknak állami letétül nálunk való elhelyezésével gyarapítsa intézetünket. Most ideiglenes helyen szorongva, bús lemondással nézzük, miképpen gazdagodnak szerencsésebb Múzeumok az állam jóvoltából a képző- és iparművészet remekeivel. Mégis hálás szívvel mondjuk el, hogy a Főfelügyelőség különös jóindulata legalább könyvtárunkat az elmúlt esztendőben is több értékes, nehezen megszerezhető állami letéttel gyarapította. így jutott Múzeumunk a következő szakművekhez : Divald K. : Szepesmegye művészeti emlékei. III. R. Iparművészet. Gr. Vay P. : Kelet művészete és műízlése. Malonyay D. : Székelyföldi, csángó és torockói magyar nép művészete. Br. Miske K. : A velem sz. vidi őstelep. Első kötet. Balog P. : A népfajok Magyarországon. Magyarország a párizsi világkiállításon. Szana T. : Százév a magyar nép művészetéből. Ezek mind a Nagyméltóságú Közoktatásügyi Miniszter úr ajándékai. Végül a Nagyméltóságú Pénzügyminisztertől : Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. 21 kötetes nagy művet. I. Könyv- és kézirattárunk számára ajándékoztak továbbá: Balázs Károly dr. (Budapest): A népesedésit. Bánffy Dezső br. (Budapest) : Losonczi Bánffy család története I. kötetét. Bardócz András: Bod P. Sz. Biblia Históriáját. Bardócz Béla: XVII., XVIII. századból való kéziratos egyházi beszédeket és imákat. Biharmegyei és Nagyváradi Múzeum 1. Borsod miskolczi múzeum 1. Csallány Gábor (Szentes) 2. Csokonai-kör 1. Darnay Kálmán (Sümegh) 1. Darvassy Sándor 141 darabból álló magyar és más nyelvű hirlapgyüjteményt. Debreczen város könyvnyomdája egész évi könyv- és füzetalaku termékeinek 1 1 példányát. Farkas

22 22 Albert a hortobágyi csárda évi vendégkönyvét ; Petrus Berretinus es Caj. Petriolus Tabulae anatomicae (1741) c. rézmetszetes müvét, 1 családi oklevelet. Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeum (Kassa) 1. Forgó Tamás 1. Gaál Zsigmond (Szovát) 1. Galgóczy Józsefné 17 drb levelet az ik évi erdélyi hadjáratból. Holländer Dezső dr. 7 drb kéziratot, oklevelet, nyomtatványt. Kanizsay Endréné özv. : Heltai Gáspár bibliájának évi kolozsvári kiadását (csonka p.) s 2 drb más régi könyvet. Kerékgyártó József 1. Kovács József polgármester 19. Leuchtmann Miklós 1. Löfkovits Arthur 33. Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelősége (Budapest) 8. Nagy János és neje 1. Nemzeti Múzeum (Budapest) 3. Pápai ref. főiskola 1. Pávay Gyula 1. Pécs baranyai múzeum 1. Ref. püspöki iroda 1. Ref. tanítóképezde 1. Simon Miklós 8 drb debreczeni vonatkozású régi kéziratot. Szabó Elek a debreczeni rézmetsző diákok Atlaszát. Szabó József XVIII. század végéről való debreczeni naplójegyzeteket. Veszprémi múzeum 1. Vutkovits Ödön : Apponvi Albert grófnak sajátkezüleg írott s Thaly Kálmán felett elmondott gyászbeszédét. Zilahv Gyula 1. Zoltai Lajos 1 darabot. II. Régiségtárunkiiak ajándékoztak : Őskori tárgyakat : Fazekas Kálmán a Tóczóskertben lelt bögrét. Gém Imre (Balmazújváros) agyagorsó-karikát. Vadon Sándor kőszekercét (zsákai lelet). Közép- és újkori tárgyakat : Barna Lajos (Budapest) keleti ízlésű ezüsttel kirakott vaslemezt. Csonka Zsigmond (Nagykároly) debreczeni nemzetőri csákót. Farkas Pálné özv. (Dorog) lakatot. Ferenczv Elek Angyalházán lelt XV. századbeli vasbuzogányt. H.-Bagosi ref. egyház úrasztali boroskorsót. Heller Dezső (Nyíregyháza) ezüst fülbevalót és zománcos gyűrűt. Hidvéger József 1809-beli nagy mázsáló mérleget. Jakucs Sándor (Szovát) népvándorlási edényeket. Katona János (Derecske) honfoglaláskori ezüst gyűrűket. Kiss Mihály békólakatot, bánki lelet. Kovács János festőművész középkori rézpecsétlő gyűrűt. Löfkovits Arthur halcsontból való régi mérő-szalagot. Ifj. Medgvesy Ferencz könyvkötő cégért. Mráz István rézgyűrűt. Nagy János és neje 1784-beli fakörzőt, Nagy László (Érpatak) faragott fapipát. Pálffy Ferencz békólakatot és XV. századbeli vassarkantyút. ebesi leletek. Sesztina Jenő úrasztali cinpoharat, tányért, mázos korsót. Simon Miklós Árpád- és Anjoukori sarkantyúkat, lópatkót, debreczeni leletek. Szabó Mihály rézgyűrűt. Varga Antal (Balmazújváros) táblás fokost. Weszprémy Kálmán ismeretlen célú ólommal díszített vastárgyat, szoboszlai lelet. I Vízvezetéki aknákat építő vállalat veres szilkét. Érmeket és pénzeket ajándékoztak : Aszalós Sándor keltapénzt szolnoki lelet. Bleyer Mór (Téglás) 5 magyar és lengyel-, Fenvö József 6 vegyes pénzt. Fenvős Zoltán évi egri emlékérmet. Forgó Tamás 3 pénzt és 1 zsetont. Gaál Zsigmond (Szovát) 8, Heller József 1, Keresztessy Antal 1. Klein József 1, Komáromi Lajos 1, Kónya László 1, Klein József 1, László József 1 drb

23 23 pénzt. Löfkovits Arthur 1 Csokonai bronzérmet, a debr. Athl. Club ezüst és bronzplakettjét, 2 iskolai bronzérmet. Miszti Lajos Sept. ' Géta ezüst dénárát. Mráz István 1, Papp Ferenc 1, Szabó Arthur dr. 51 drb magyar, lengyel, francia, német, olasz, ófosz^dán, román, spanyol^argentmiai ezüst- és rézpénzt. Szepesi Péter Th Szűcs Mihály 2, Taller Ignác 5 magyar és lengyel pénzt. Takács Lajos és József Alex. Severus és Constans 1 1 ezüst dénárát. Vetésy Béla 1 török pénzt. Letétül kaptuk : a hajdunádudvari ref. egyháztól XV. századbeli csonka rézkelyhét, XVII. századból való alakos aranyozott ezüst poharát s egy verejtékes ezüst poharát 1664-böl. Hajdúnánás városától két kuruc-süveget sírbeli leletek. III. Néprajzi tárunk számára ajándékoztak : Kiss Lászlóné múlt szazad elejéről való vőlegénvi jegy inget. Kiss István 4 drb párkányozó és köröző gyalút a múlt század első feléből. Löfkovits Arthur XVIII. századbeli ónmázas tálakat. Nagy Gábor magafaragta törülköző tartót. Nagy Sándor mázas kancsót, melyen szabó szerszámok vannak. Névtelen : 7 drb malomrovást. Özv. Pápay Imréné nagy rézmozsarat 1861-ből. Pap András nagy zöldmázas boroskorsót. Papp Mihály munkás 1830-as években készült debreceni cserépedényeket s egy ó-bécsi ibriket. Id. Pecze Istvánné nádudvari fekete galuskaszüröt. Rickl Antalné kaskétlit. Dr. Szabó Arthur táblás rézfokost s délszláv óraláncot. Özv. Szeremley Miklósné jegyajándék számára készült régi selyemerszényt s ezüsttel himzett nagy patyolat kendőt. Szűcs Mihály (Nagycsere) csiholó acéllal felszerelt régi bicskát. Zolnai Gábor öreg lakatot. Varga Miklós (Újváros) faragott gyújtótartót. IV. Képzőművészeti és iparművészeti tárgyakat ajándékoztak : Barna Lajos (Bpest) fiát lóra ültető csikóst, bronzozott gipsz-szobor. Halász Izidor Szákfy József volt debreceni híres szinész olajfestésű arcképét. Kovács Eszter : 48-iki színes kőrajzot. Löfkovits Arthur 48-iki kőrajzok próbalenyomatait. B. Nagy János és neje Kálvin festett arcképét. Wéber Ede (Szoboszló) paralából rakott tájképeket. Névtelen : Ébredő sejtelem c. rézmetszetet. V. Természetrajzi gyűjteményünk számára : ifj. Rickl Antal összarvas agancstöredékét. Víg János és neje : nagy tengeri kagylót. Múzeumunk egész évi gyarapodását a következő adatok tüntetik elő: Könyv- és kézirattárunk 573 darabbal növekedett. Ebből államsegélyre 61, állami letétre 8,' városi segélyre 38, ajándékra 466 darab esik. Régiségtárunk gyarapodása 554 darab. Még pedig őskori 259, közép- és újkori 125, modernkegyeleti 1, érem- és pénzjegy 169 darab. Államsegélyből szereztünk 359, városiból 12 darabot; ajándékul 177, letétül 6 drbot kaptunk. Néprajzi-tárunk 191 darabbal gyarapodott; öt kivételével valamennyi a magyar népélet körébe vág. Állami segélyből 121, városiból' 33 darabot szereztünk ; 37 drb ajándék, Képző- és iparművészeti gyűjteményünk