LESZ. Szakmai programok, események kalendáriuma 2008.

Átírás

1 MAGYAR LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK SZÖVETSÉGE 5600 Békéscsaba, Wlassits sétány 4. Tel.: 66/ Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége LESZ Szakmai programok, események kalendáriuma 2008.

2 Tartalom: Magunkról Bevezető 1. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXI. Országos Találkozója és Konferenciája 2. LESZ Központi képzések, konferenciák 3. LESZ Régiótalálkozók 4. Telefonos napi események 5. Egyéb konferenciákon részvételünk 6. Tagszolgálatok önálló szakmai programjai 2

3 Magunkról Mindannyiunk életében akadnak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senkivel nem tudjuk megosztani terheinket, pedig éppen akkor lenne a legnagyobb szükségünk rá. A reménytelenségnek és a magánynak ez az érzése bármelyikünket elérheti. "A lelki elsősegély telefonszolgálat minden ember számára meg akarja adni a lehetőséget arra, hogy baj, kétségbeesés, vagy öngyilkossági veszély esetén - a szabadságjogok tiszteletben tartásával azonnal felvehesse a kapcsolatot egy másik emberrel, aki barátként kész és képes a hívót meghallgatni és vele segítő beszélgetést folytatni. A telefonos lelkisegély szolgálat által nyújtott segítség az életre való bátorításra és a krízishelyzetekkel való megbirkózás képességének fejlesztésére irányul." (IFOTES, Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége) Magyarországon 1970 óta működnek telefonos lelkisegély szolgálatok, amelyek a fenti célok, elvárások teljesítésére szerveződtek. Jelenleg 34 szolgálat, köztük 9 éjjel-nappal várja a hívásokat. Az eltelt idő bebizonyította szükségességüket, számos esetben nyújtottak segítséget a hívóknak, a számukra megoldhatatlannak vélt probléma, konfliktus, élethelyzet rendezésében. A mai változó világban, ahol eddig ismeretlen fogalmak: létbizonytalanság, munkanélküliség, anyagi és egzisztenciális gondok kerültek előtérbe; felszínessé váltak az emberi kapcsolatok, az úgynevezett kommunikációs társadalom az egyén kapcsolatainak elvesztésével jár. Szükség van tehát egy emberi hangra, aki meghallgat, segít a kritikus helyzetekben. A névtelenség feloldja az "ilyesmiről nem beszélünk" tabuját. Ezzel tud a telefonszolgálat segíteni. A találkozás egy másik emberrel - találkozás önmagaddal ben Chad Varah anglikán lelkész Londonban az öngyilkosság megelőzése céljából elindította az első lelki elsősegély telefonszolgálatot, s ebből nőtt ki a Szamaritánus (The Samaritans) mozgalom, olyan segítségnyújtás a remény-vesztetteknek, amely önkéntes, laikus munkatársak tevékenységén alapul. Az öngyilkosság a legmarkánsabb, drámai figyelmeztetés az életfeltételek, emberi kapcsoltok, együttélési kultúra fogyatékosságaira: a tűrőképesség csökkenésére, az egészséges személyiség-struktúra sorvadására, a pozitív célképzetek devalválódására. A nemzetközi normák alapján működő lelki elsősegély telefonszolgálatok célja - az öngyilkosság-megelőzés, a krízisintervenció és a mentálhigiénés prevenció, így alapvetően mentálhigiénés prevenciós feladatokat látnak el, átvállalva sokszor az egészségügyi ellátás betegségmegelőző szerepét is. Arra törekednek, hogy a krízisben lévő, problémákkal küszködő emberek azonnal elérhessék vonalaikat. A szolgálatok hívása ingyenes, s a hívó anonim maradhat. 3

4 Névtelen, de nem személytelen segítségükkel évente országosan több tízezer hívó él, a legkülönbözőbb életnehézségek szorításában. Szervezeteiket maguk tartják fenn, a krízisintervenciós munkára képzett önkéntesek stábokban dolgoznak, s a szolgálatok sok helyen bázisai más mentálhigiénés, prevenciós kezdeményezéseknek is. Buda Béla 1975-ben, egyik tanulmányában azt írta, hogy a telefonszolgálatok a szakma lelkiismereti őrpontjaivá válnak, mert a társadalom, társas kapcsolataink bajainak olyan teljes keresztmetszetével, a közösség és az egyén szenvedéseinek olyan bugyraival találkoznak, amivel máshol nem szembesülhetünk, s amit fel kell, hogy mutassanak. Meg kell, mutassák ezt a tükröt, és cselekvésre kell, serkentsék azokat, akik tehetnek. Bagdy Emőke szerint a telefonszolgálattal való beszélgetés komplettebb, másabb, mint a szomszéddal, ismerőssel, baráttal való eszmecsere. Tartalmában, formájában és szakmaiságában is teljesebb, összetettebb folyamat, hiszen a hívó és az ügyelő között kialakult sajátos kapcsolati mező bizalmi légköre elősegíti az értékítélet-mentes problémamegoldást. A telefonszolgálatokat országos szövetségbe tömörítő Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) 1986-ban alakult, eleinte a szakma és a szakmaiság elterjesztését tűzte ki célul, így a programjában az IFOTES alapelvei domináltak. A LESZ-nek a feladata volt olyan modell kialakítása, ami szakmailag és a finanszírozás szempontjából is vállalható. A telefonhívásokat fogadó önkénteseink munkáját szakemberek vezetik. Az önként jelentkezőkből válogatva, intenzív képzésen és tréningeken (személyiségfejlesztő, önismereti, kommunikációs stb.), majd telefonos helyzetgyakorlatokon, hospitáláson esnek át a leendő telefonos ügyelőink. A kiképzés után is folyamatosan képezzük a munkatársainkat: minden stábnál havi rendszerességgel részt vesznek szupervízión, esetmegbeszélésen, egyéb tréningeken és továbbképzéseken. A szövetség konferenciák, régiótalálkozók, központi képzések szervezésével, támogatásával járul hozzá ahhoz, hogy minél felkészültebb ügyelők fogadják a hívásokat az ország minden telefonszolgálatánál. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége 4

5 Bevezető A LESZ 2008-ban szakmai eseményekben bővelkedett. Szövetségünk tagszolgálatainkkal karöltve egész évben sokféle programot szervezett és bonyolított le, szakembereink meghívásokra konferenciákon, workshopokon számoltak be munkánkról. Alábbiakban a legfontosabb programjainkról nyújtunk összegzést. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXI. Országos Találkozója és Konferenciája 21. alkalommal rendeztük meg a lelki elsősegély telefonszolgálatok országos találkozóját és konferenciáját Miskolcon, augusztus e között. Hagyomány, hogy a konferencia egy számunkra fontos kérdést jár körbe. A plenáris ülés előadói és a workshopok, kiscsoportok különböző oldalról világítanak meg egy-egy témát. Idén A család címmel került megrendezésre a találkozó, s igyekeztünk minden olyan kérdéssel foglalkozni, ami a telefonos munkát végzőknek segítséget nyújt. A konferencián több mint 200 fő vett részt, túlnyomó részben a telefonszolgálatok önkéntes ügyelői (22 tagszolgálattól), de voltak rokonszakmákból is meghívottak, illetve külföldi vendégeink is. Visszajelzések alapján mondhatjuk, sikeres volt a rendezvény. A konferencia előadói között olyan kiemelkedő szakembereket hallhattunk, mint prof. Dr. Buda Béla és prof. Dr. Süle Ferenc. LESZ Központi képzések, konferenciák Szintén hagyomány, hogy a telefonszolgálatoknál tevékenykedő önkéntes ügyelőknek központi képzéseket szervezünk. A szolgálatoktól 2-3 fő jelentkezhet ezekre a képzésekre, amelyeket Budapesten és régiónként szervezünk március 11-én, Budapesten tartotta szövetségünk a soron következő központi továbbképzését, Játszma-labda, módszerek és eszközök a krónikusság kezelésére. Békéscsabán október 9-én, a Mentálhigiénés világnapon egy jól sikerült konferencián vettek részt a szolgálatok telefonosai, amit a szövetség a Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvánnyal, a Békés Megyei Kábítószer Koordinációs 5

6 és Tanácsadó Testülettel, a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal közösen szervezett és elismert szakemberek közreműködésével nyújtott segítséget a munkánkhoz. A Győr-Moson-Sopron Megyei Anima Mentálhigiénés Egyesület a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházzal, és a UNITED Way Kisalföld Alapítvánnyal közösen Hálózatok a lelki egészségvédelemben címmel november 14-én konferenciát szervezett. E rendezvénnyel méltó módon ünnepeltük meg a győri lelkisegély telefonszolgálat megalakulásának 35. évfordulóját. LESZ Szolgálatvezetői Találkozók (SZVT) A szolgálatvezetői találkozókat negyedévenként szoktuk megrendezni különböző aktuális témakörök megvitatására. Ebben az évben már a 23. találkozónk volt decemberben, előtte szeptemberben, júliusban és márciusban tartottuk a megbeszéléseinket. LESZ Régiótalálkozók A régiótalálkozóknak már évtizedes hagyománya van: egy-egy tagszolgálat a régiójában lévő szolgálatokat hívja meg egy egy-két napos szakmai napra, ahol előadások és kiscsoportos foglalkozások mellett nyílik lehetőség a személyesebb kapcsolattartásra, aktuális kérdések megbeszélésére. Ebben az évben is több ilyen rendezvényünk volt év elején a telefonos munkánkban rejlő problémák kezelésére tartottunk képzéseket Egerben, Veszprémben és Szolnokon. Főként a közös hívószámmal kapcsolatos néhány hónapos tapasztalataink megbeszélését tűztük ki célul mindhárom helyszínen, itt most a veszprémi és a szolnoki találkozó beszámolóját közöljük. Telefonos napi események Az IFOTES 1997-ben, hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte a Telefonos Nap megrendezését a Távközlési Világnaphoz közel eső időpontban, amit hazánkban is követünk. Az alapgondolat az volt, hogy a fejlődő, globalizálódó világunkban a kommunikáció egyre nagyobb teret nyer, mégis az emberi kapcsolatokban egyre inkább a kiüresedés, az elmagányosodás, a tolerancia hiánya tapasztalható. A Telefonos nap alkalmából a tagszolgálatok városaikban tartanak különböző rendezvényeket, megmozdulásokat. Például Május 17-én, szombaton tartottuk Szegeden az országos Telefonos napi konferenciánkat, Szolnokon május 16-án, pénteken plakátrajz pályázat kiállításának ünnepélyes megnyitója volt a Megyei Könyvtárban. Győr adott helyszínt május 21-én a Telefon, mint kommunikációs 6

7 eszköz című szakmai napnak, konferenciának. Eseményeinkre ukrán és erdélyi vendégeket is hívtunk, akik tiszteletüket tették Szolnokon, Szegeden, illetve Békéscsabán. Miskolcon a helyi telefonos önkéntesekkel Alexander Toktamus ukrán pszichológus tréningen is részt vett május e között. Budapesten szövetségünk most vendégként szerepelt a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálata (OKIT) szervezésében megrendezett konferencián május 15-én. Éppen a Telefonos napon, május án, Budapesten, a Pszichoterápia szakfolyóirat konferenciáján számoltak be a szakembereink a szövetség és a telefonszolgálatok munkájáról. Egyéb konferenciákon részvételünk Budapesten, május án rendezték meg a PSZICHOTERÁPIA szakfolyóirat negyedik konferenciáját, aminek fő témája az együttműködés volt. A szövetségünk ezen a konferencián egy műhelybemutatkozásra kapott lehetőséget. Résztvevőink voltak: Morassi Ákos, Rénes László és Szabóné dr. Kállai Klára. Tagszolgálatok önálló szakmai programjai Tagszolgálatainknak önálló szakmai programjai is vannak, amelyek a Telefonos Nap és a régiótalálkozók mellett főként a szervezeten belüli továbbképzéseket fedi, de sokszor a városukban meglévő egészségügyi-, szociális- és civilkapcsolatokra építve külső érdeklődőknek is szerveznek konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, képzéseket, szakmai napokat és egyéb tréningeket. Többek között Székesfehérváron januárban 2 napos önkéntes menedzsment szervezetfejlesztési tréninget tartottak, Debrecenben szintén januárban 2 napos továbbképzés szólt a telefonos kommunikáció hatékonyságfejlesztéséről, de több szolgálatnál is voltak hasonló jellegű továbbképzések, tréningek ban Szolnokon, szeptember 27-én tartott burn-out tréningről kaptunk részletes beszámolót, amit teljes terjedelmében közlünk. "Csak, ha átadjuk magunkat, akkor gyógyítunk, csak, ha meghallgatunk, akkor vígasztalunk " /Assisi Szent Ferenc / 7

8 Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXI. Országos Találkozója és Konferenciája A Konferencia helyszíne: Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium (3524. Miskolc, Fényi Gyula tér 2-10.) PROGRAM: óra: érkezés, regisztráció városnézés köszöntés, állófogadás a szolgálatok bemutatkozása, a Három majomdíj jegyében tapolcai barlangfürdőzés Fakultatív: program: mandalafestés, zenehallgatás, meditáció, sport PÉNTEK SZOMBAT 8-9 reggeli kávészünet, jelentkezés a kiscsoportokra, sajtótájékoztató 9.15 Ünnepélyes köszöntő a házigazdák nevében: Szemán Edit szolgálatvezető A Szolgálatok bemutatása A konferenciát megnyitja: Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter 9.40 Szabóné Dr. Kállai Klára a LESZ elnökének köszöntője 9.45 Szabó Pál díjak átadása, Dr. Sági Ilona: Visszatekintése a szolgálat húsz évére Dr. Buda Béla: Krízis öngyilkosság- család a telefonszolgálatok szempontjából Dr. Tóth Kinga: Házastársi konfliktusok válás szünet Dr. Süle Ferenc: A gyermekáldás lélektani valósága Dr. Cserhalmi Magdolna: Sorsformáló családi üzenetek Jelenetek a Ragyogj c. filmből ig Reflexiók az elhangzott előadásokra től 14-ig Jó ebédhez szól a nóta től 14,30-ig kávészünet 8

9 14.30-tól ig kiscsoportok tól 19 óráig vacsora óráig kulturális műsor 21 órától tábortűz, zenével, illetve tánc, ismerkedés, szórakozás VASÁRNAP reggeli kávészünet kiscsoportok folytatása záró nagycsoport ebéd Fakultatív program: Diósgyőri vár, Lillafüred SAJTÓBAN MEGJELENT Telefonos lelki segítők, ha találkoznak Miskolcon tartotta idei országos találkozóját a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége e hét végén. A rendezvénynek, illetve a mintegy résztvevő a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium adott otthont. Bár a mobiltelefonok elterjedése óta kevesebben hívják fel krízishelyzetükben a LESZ zöldszámát, azért Rénes László, az országos szövetség alelnöke így is bizton állítja, hogy sokszor életeket mentenek meg. Mint mondja tevékenységük legnagyobb jutalma, amikor egy hosszas elbeszélgetés után valaki visszahívja őket, s már sokkal nyugodtabb a hangja, érzékelhetően sikerült eltéríteni az öngyilkossági szándéktól. A 23 tagszolgálat, amelyek közül a miskolci az egyik legrégebbi és a legnagyobb, lefedi az egész országot. A megyénket ellátó itteni szolgálat 1990-től 24 órában hívható. A legtöbb tagszolgálat civil szervezetként működik, de vannak egyházak, illetve egészségügyi vagy szociális intézmények ernyője alatt működők. A kiképzett önkéntesek tevékenységükért nem kapnak pénzt. De, mint az alelnök elmondta, a segítés élményén túl sokat jelent számukra a közösség, s az ilyen alkalmak, mint a vasárnap befejeződött, háromnapos szakmai konferencia. Az ingyenesen hívható zöldszám: Lelki segítség levélben: augusztus 24. 9

10 A szövetségünk konferenciájáról Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXI. Országos Konferenciája, augusztus Idén Miskolcon volt alkalmunk országos találkozón részt venni. Már a szombati szakmai előadások után (és az előző éjszakai barlangfürdőzést követően) sokan megfogalmazták a vendégseregből, hogy az elmúlt évtizedek 21 országos rendezvényéből ez a mostani az egyik legszínvonalasabb, leginkább hosszú évekig emlékezetes találkozónk (lesz). Valóban, a környezet, a szakmai és a kiegészítő programok élményegyüttese alól senki sem tudta kivonni magát, s például a kiscsoportok aktivitásán is érződött, hogy itt és most nagyon együtt van minden. A szombat délelőtti szakmai előadások hiányossága csak az volt, hogy minden előadót sokkal hosszabb időkeretben is szívesen hallgattunk volna. A megnyitót Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter tartotta, de ez sem valami protokolláris gesztus volt, hiszen a miniszter asszony mielőtt a szaktárca vezetője lett, Miskolc város alpolgármestereként szakmai kapcsolatban állt a miskolci stábbal. A minden évben odaítélhető Dr. Szabó Pál díjat is még akkor terjesztették a miskolciak a szövetség elé, amikor Szűcs Erika alpolgármesterként segítette a szolgálat munkáját. Hagyomány, hogy a találkozót rendezendő stáb a díjra egy külső és egy belső munkánkat, mozgalmunkat nagyban segítő személyt jelöl. Így Szűcs Erika mellett a másik díjazottunk Dr. Cserhalmi Magdolna volt, aki az egri telefonszolgálat szakmai vezetője a kezdetektől fogva, s a találkozó házigazdáinak is régi segítője, az utóbbi években szupervizora is. A megnyitó és a díjátadás után kezdődtek a szakmai előadások. Dr. Sági Ilona mutatta be szolgálatuk 20 éves múltját, hiszen ebből a két évtizedből a leghosszabb időszakban ő volt a szolgálat vezetője. A jelen konferenciánk témája a család volt, így a szakmai előadások szorosan kötődtek a család témaköréhez. Prof. Dr. Buda 10

11 Béla előadásában a krízis és az öngyilkosság a családi háttér tükrében lett bemutatva. Dr. Tóth Kingától alapos szociológiai ismertetőt kaptunk a házastársi konfliktusokról, a válásokról, s arról, hogyan változik a család és szerepe, ill. a családi szerepek a változó világban. Prof. Dr. Süle Ferenc a gyermekvállalás és a gyermek családformáló lélektani elemzését nyújtotta. Dr. Cserhalmi Magdolna előadásának a címe: Sorsformáló családi üzenetek volt, s mondandóját egy, a valóságban megtörtént életút játékfilmes feldolgozására építette, amiből is kitűnően vágott-szerkesztett 27 percet láthattunk, s a filmen látott, az előadótól hallott élmények hatásával záródott a konferencia ezen része. A találkozón a délutáni, ill. a másnap délelőtti kiscsoportok is a család témájával foglalkoztak. A beszámolók azt tükrözték, hogy a kiscsoportokban az élénk munka mellett igazán jó hangulat is volt. Nem csoda, hiszen a vendéglátóink mindent megtettek azért, hogy ebben a három napban testi-lelki-szellemi felfrissülést kapjunk. Köszönet érte! 11

12 A csillagterem éneke A Miskolc közvetlen szomszédságában található Miskolc-Tapolca üdülőhely, különleges mikroklímájával, védett parkjával, csónakázó tóval, s a gyógyhatású termálvíz vájta természetes üregek feltárásaira megépült fürdővel. Az igazi kincs, a fürdővé kialakított barlang, melyet a víz évezredeken át vájt ki a kemény mészkősziklákból. A találkozón vendéglátóink egy éjszakai barlangfürdőzéssel leptek meg bennünket. Az éjszakai utazás, a sötét városon át tovább növelte az addigra már sok szájból hallott várt fürdőélmény megtapasztalásának izgalmát. Páratlan élmény volt az egyedülálló adottságú barlang- és gyógyfürdőben a természet alakította fedett uszodában a hegy mélyéről fakadó kellemes hőmérsékletű termálvízben úszni, fürödni, élvezni a tiszta, minden szennyeződéstől mentes levegőt. Gyógyhatása, - hallottuk az ismertetőben érkezésünkkor - elsősorban a kellemes, gyógyító barlangi klímájának, a gyógyvíz minőségének, valamint a meleg karsztvizének köszönhető. Termál-forrás vízhőmérséklete 29,4 C. A barlangjáratokban is örök tavasz van (30 fokos a levegő hőmérséklete), legyen a külszínen rekkenő hőség, vagy csikorgó fagy. A fürdés és úszkálás mellett kipróbáltuk a pompás vízesést (dögönyözőt) és a többi vízi attrakciót: az Ó járat vízáramával szemben - vagy éppen annak segítségével - érhettünk el legrégebben feltárt, legszebb barlangi szakasz fürdőmedencéibe. A "csillag terem" varázslata sokunkat magával ragadott. A barlang kupolája szabályos félgömb alakzat, melyre az égbolt csillagképeit festették. A terem akusztikája a legkisebb suttogást is felerősítette, érdekes és kaotikus hangokat hallottam, szófoszlányokat. Először nem hittem a fülemnek, úgy éreztem minden a teremben velem fürdő szinte mellettem, beszélget. Szükségem volt a vizualitás kontrolljára, hogy biztos legyek abban, amit előtte beúszva a barlangba megtapasztaltam. A terem közepén elhelyezkedő sziget körül és a kör alakú pihenő peremen üldögéltek ügyelőtársiam. Akaratlanul is és telefonos kihegyezett füllel figyeltem a szódarabokra, hangsúlyokra, melyek egyidőben, és minden irányból érkeztek felém. Figyeltem, a társaimra, ahhoz hasonló mindent megtapasztalni kívánó figyelemmel, ahogy a telefon mellett az ismeretlen hívóra. Elsőként szavak, majd félmondatok érkeztek felém. Később sikerült különválasztani hangokat, és beszélgetéseket, mégis valami különös erő folytán a suttogás hangja volt a legerősebb a teremben számomra. A megértett szavak, melyek elértek különböző érzéseket keltettek bennem. Nem volt szándékos, és csak később értettem meg, hogy azonosultam az elkapott érzésekkel. Ültem a vízben, abban a közegben amelyben azon társaim is tartózkodtak, akik ezeket az üzeneteket küldték. A víz, a hang, az érzés, a látvány átjárt. Minden örök mozgásban van, és folyamatosan rezeg. Az ember is rezeg, és mindenkinek a rezgésszáma egyedi. Akit mély bánat gyötör, a bánat rezgését árasztja magából, aki vidám és teljes életet él, annak megfelelő rezgést bocsát ki. Aki szeretetteljes, a szeretet rezgését küldi magából. Minden rezeg, méghozzá a saját frekvenciáján, így a csillagterem, és a csillagterem mindannyiunkat átölelő ásványokban gazdag, földerőt hordozó vize is. Az ember átlagos sűrűsége 1,02-1,04 kg/m 3, ami mindössze 2-4%-kal több a víz sűrűségénél. Az átlagos felnőtt ember 60-70%-a víz. Egy 70 kg-os egészséges ember testében kb. 46 liter víz van. Ha a konyhasó mól-számával szeretnénk kifejezni az ember átlagos koncentrációját, akkor az egy liter vízben kb. 5-10g konyhasó feloldásával keletkezik ugyanez a kémiai sűrűségű oldat. Kémiai szempontból az ember mint vizes oldat ekvivalens egy csipet konyhasóval egy liter vízben! 12

13 Az, hogy minden rezeg, azt jelenti, hogy minden hangot kelt. Persze nem minden hangot hallhatunk. Ismereteink szerint az emberi fül általában a 15 és Hz közötti rezgéstartományban képes érzékelni a hangot. A zene és a kimondott szó - rezgés, amelyet gyakorlatilag mindenki könnyen megért, és értelmezni tud. Mi emberek a környezettől tanultuk a szavakat. Később elcsendesedett a terem. Aztán ültünk csendben csak csendben, a vízben. Többen. Mind, akik egy tevékenységet végzünk, akik valamiért - mindegy milyen indíttatásból - segítők vagyunk. És egy férfihang mély zöngébe fogott! És mellé állt egy másik egy hanggal mélyebben Zsongott a terem, és átölelt a kupola, mint egy búra. Egy női hang a Csitári hegyek alatt című dalt indította a zöngés fölé, sorban, csatlakozóban szálltak a női túlsúly könnyed lágy akkordjai. És szállt volna a szív, és a dal, de a barlang rabja volt. A barlangé és a miénk. És amiképpen hang keletkezik, úgy létezik egy mesteri hallgató is, amely érzékeli a hangot: a víz. Az emberi hang, gyógyító frekvenciát képes gerjeszteni. A víz rezgése átvette az együttlétünk örömét, a sokféleségünk, de talán hasonló gondolataink rezgését testünkből, és átvette a dalaink fájdalmát, és megkönnyebbülését a szavak, és a zene rezgésén át. És én csak ültem, ültem Nem tudtam énekelni, fojtogatott Sírni könnyebb lett volna, de nem akartam, nem mertem Csak hagytam Hagytam, hadd járjon át, és éreztem, ahogy mindez a csontjaimig hatol. És megértettem. Átéltem a testemben, amit a lelkemben már egy ideje talán tudok: Itt otthon vagyok, ide tartozom, itt jó helyen vagyok. Aha jellegű közösségi csoport élményem volt abban a pillanatban. Csak egy voltam a sok ember közül, csak egy egész embernyi része, egy kis anyag mennyiség, egy kis víz, egy kis rezgés, egy kis Tünde, de alkotója a barlangnak, az életnek, a csoportnak. Ott, és akkor, és úgy éreztem eltéphetetlenül. Ezt vittem haza magammal. Kedves zengő férfiak, és daloló asszonyok! Kedves Miskolciak! Így történt! Köszönöm! TTT. (Veszprém) Segédlet: Dr. Lénárt László: A Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő (A Tavas-barlang és fürdési célú létesítményei kézirat) Dr. Szász: A víz, mint biológiai memória 13

14 LESZ Központi képzések, konferenciák március 11-én, Budapesten tartotta szövetségünk a soron következő központi továbbképzését. Évek óta hagyománya van ennek a központi képzésnek, amire sokan érdeklődve szoktunk eljönni, eddig még mindegyik nagyon jó színvonalú volt. Ha az a résztvevő, aki itt szokott lenni - az otthoni stábban elmeséli a hallottakat, netán külön alkalommal meg is vitatják, hozzáteszik a saját tapasztalataikat, akkor duplán hasznosak ezek a képzések. Most tehát két előadónk volt, a szakmai nap címe pedig: Játszma-labda. Módszerek és eszközök a krónikusság kezelésére. Az első előadónk Pécsről érkezett, Dr. Árkovits Amaryl Eszter pszichiáter, a pécsi telefonszolgálat munkatársa. A pécsi szolgálat 1975-ben alakult. Eszter alaposan készült erre az előadására, és a szolgálat nagyon régi archívumát is átböngészte, sok érdekes esettel találkozott így. Az a megállapítása, hogy amióta szolgálatok vannak, azóta vannak krónikus hívók is. Ha valakiből krónikus hívó lesz, az rajtunk is múlik, nemcsak a hívón. Érdemes a krónikus hívó személyiség szerkezetének az elemzésével foglalkozni. Sok a pszichiátriai beteg, különösen a gyógyszerváltás-átállás okoz gondot náluk. Feltette a kérdést, a krónikus hívó csak rossz lehet? A beszélgetést nekünk kell szabályozni, nekünk kell tudnunk a beszélgetés kompetenciáit. A krónikusság kialakulása egy folyamat, amiben az ügyelők is részt vesznek. Az ügyelőkre milyen negatív hatást gyakorolnak a krónikus hívók?: - bizonytalanok és inkompetensek lesznek, - szoronganak az ügyeleti helyzetben, - nem tud irányítani, kezelni egy beszélgetést, - fél a krízistől, nem tudja kezelni, - inkább csacsogás azzal, akivel nincs nagy probléma, kezelhető, - beszélgetésvezetési problémák, - frusztráló, hogy a krónikusok lefoglalják a vonalat, így nem tud más hívó telefonálni. Vannak időszakok, amikor elszaporodnak a krónikus hívók. Ez általában stábmegújítás esetén történik, fiatalabb a stáb, nagyobb felületet adnak a krónikus hívóknak. Nagyon fontos a szabályozás, a szigorú szabályok betartásának a megkövetelése. Korrekt első interjúkészítésre szükség van. Nem lehet az ügyeletben felülírni a stábkonszenzust. Válság lehet a stábban, ha elszaporodnak a krónikus hívók ( annyi krónikus hívó van, amennyit egy stáb megérdemel ). Nagyon megoszthatja a stábot. Viszont egy jófajta krónikus hívóval a beszélgetés az újaknak nagyon jó gyakorlat lehet.

15 A krónikus hívó frusztrálhatja az ügyelőt, s saját tehetetlenségét éli meg, egyúttal megéli a hívó tehetetlenségét is. Lehetetlen csiki-csuki játszma alakulhat ki. Veszélyek a sablonosság, a hiteltelenség, és fontos, hogy a krónikus hívó kiégés elősegítő! A krízishívás két krónikus hívás közé beszorulva elvész. A krónikus hívások kezelésénél is fontos az itt és most helyzet, ez döntsön, a történet érzelmi-tartalmi döntéshelyzet legyen. A beszélgetés lezárására időt kell fordítani, de nem lehet olyan hosszú, mint maga a beszélgetés, pedig ez gyakori, illetve az is, hogy nem zárjuk le jól, egyértelműen a beszélgetést. Vannak hívók, akiknek olykor egy-egy ventillációra van szükségük. Félóra alatt mindent elmond és utána sokáig nem is jelentkezik (van olyan, aki évente mindössze 1-2 hívást kezdeményez). A cirkuláris, bipoláris betegségekben szenvedők is sokszor időszakosan hívnak, de van ritmusa a hívássorozatainak. Vannak olyanok is akiknél nem alakul ki ilyen ritmus, van egy korszaka a hívónak, amikor sokat hívja a szolgálatot, majd évekre eltűnik. Az ügyelőknek külön nehézséget okoznak a borderline hívók. A borderline a színészet és a pszichiátria ötvözete, krízishívást produkál, drámával indít. Nehezen kezelhetők az agresszív, alkoholista hívók, de a provokátorokat sem tudjuk mindig jól kezelni. A maszturbáló hívókkal való beszélgetéseink sem tartoznak a kedveltek közé, tehetetlennek érzi magát az ügyelő. Fontos tudnunk a kompetenciáinkat. Tudjuk mire való a telefonszolgálat, nem unaloműzésre, még ha a hívó így is gondolja. Az ügyelő tudja a beszélgetés kimenetelét, menetét, irányított beszélgetést folytat. A kontroll az operátor kezében van. Nemcsak a hívó lehet agresszív, az ügyelőnél megjelenhet a viszont reakció, csak ez árnyaltabb, mint a hívóé (indulatból cselekszik, beszél, unalom, máshová figyelés stb.). És a stábnak is vannak agressziói (morgolódás, minősítés, elképzelések felerősítése stb.). A krónikus hívó kezeléséhez szükség van: - kontroll, - információcsere, - team munka, - egységes reagálás, - korrekt jegyzőkönyvek, - itt és most helyzet kezelése, - stáb konszenzus, - hitelesen képviselni a szolgálatot, az önkéntességet - jó éjszakát! legyen az elköszönés (ne viszonthallásra!) 15

16 A gyakori hívások visszaélés az eszközzel, a szolgálat idejével, a kommunikációval, a szeretettőkével. Mindemellett pótcselekvés, rövidzárlatos örömszerzés. Nem az élet helyett van a telefon. A másik előadónk Dr. Zelenák József volt az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) vezetője. Elmondta, hogy 2005 nyarán történt meg a protokolljuk kidolgozása. 7 percben határozták meg a beszélgetési időt. Ez idő alatt kell dönteni, krízisben van-e a hívó, vagy lelki segélyszolgálathoz tanácsolható-e. Naponta hívást fogadnak, 2 vonalon működnek. Van néhány krónikus hívójuk. Közösen döntenek a krónikus hívásról. A szolgálat bemutatása után egy esettel ismertetett meg bennünket. Nagyon érdekes történet bontakozott ki a beszélgetések sorozatából, amiben voltak komoly krízishelyzetek, úgy gondolom, hogy a mi szolgálataink is szoktak hasonló nehézségű helyzetekkel találkozni, ezért is jó volt megismerni az OKIT munkáját. Az OKIT sem visz, vihet eseteket, megajánlhat pszichológust, párterápiát, más szakembereket. 3 évig formálódott az OKIT stábja, voltak nehéz pillanatok, sok tisztázó beszélgetést folytattak le egymás közt, mára viszont nagyon jó csapattá váltak. Fontos a szakemberek egymás közötti bizalma, az együttdolgozás. Nem tudunk mindent elintézni, és nem vagyunk elhelyező gép. Viszont indokolt esetben eddig még mindig sikerült a hívókat családok otthonába, védett szállásokon elhelyezni. B. Zsófi 16

17 A Lelki Egészség Világnapja alkalmából rendezett SZÍNTEREK ÉS UTAK A SZENVEDÉLY TÉRKÉPÉN konferenciasorozat V. rendezvénye október 9-én, csütörtökön 9:30 óra Helyszín: Ifjúsági Ház (Békéscsaba, Derkovits sor 1.) A konferencia programja Köszöntő Dr. Tőgye Ildikó - osztályvezető Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala, Szociálpolitikai Osztály Megnyitó Nemeskéri Mariann - osztályvezető Egészségügyi Minisztérium, Egészségpolitikai Főosztály Bevezető gondolatok Dr. Vincze Gábor Ph.D. - megyei pszichiáter szakfőorvos Címzetes Egyetemi Docens Jövőkép és életút Katona Miklós - mentálhigiénés szakember Szegedi Tudományegyetem PhD. hallgató Sorsformáló családi üzenetek Jelenetek a Ragyogj című filmből Dr. Cserhalmi Magda klinikai szakpszichológus Szünet Szakmai műhelymunka LESZ Buza Domonkos Szabóné dr. Kállai Klára Iskolai drogprevenció Tóth Andrásné Zsankó László Kortárssegítő műhely Karácsony Zsolt Majzik Balázs - Csáki Erika Civil Műhely Mező Andrea Szűcs Judit Egészséges munkahely Brandisz Éva Varga Marianna Közösségi mentálhigiéné Zsótér Mária 17

18 35 éves a Győri Lelkisegély Telefonszolgálat A Győr-Moson-Sopron Megyei Anima Mentálhigiénés Egyesület a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházzal, és a UNITED Way Kisalföld Alapítvánnyal közösen Hálózatok a lelki egészségvédelemben címmel november 14-én konferenciát szervezett az egészségügyi, szociális, oktatási szféra, civil szervezetek szakembereinek, ill. az országban és a régióban tevékenykedő telefonos lelki elsősegély szolgálatok munkatársak részére a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. A konferenciáról vázlatosan A Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP) sokéves hiányt pótol a magyar egészségpolitikában. A magyar lakosság alulreprezentált mentális egészségi állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető. A lakosság aggasztóan rossz lelki egészsége jelentős változtatásokat tesz szükségessé. Ez a program több kormányzati cikluson átívelő szakmai fejlesztés alapja (2013-ig), pszichiáterek, szakemberek dolgozták ki, kockázati tényezőket, megoldási utakat fogalmaz meg. Ennek apropóján kértük fel Dr. Bitter István professzor urat, az SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatóját a program széleskörű ismertetésére. A WHO előrejelzése szerint a mentális zavarok gyakorisága és terhe várhatóan a jelenleginél is nagyobb lesz a jövőben. A magyar lakosság demográfiai mutatói a közeljövőben romlanak. A mentális zavarok terhei társadalmi szinten a betegségek kezelésének közvetlen költségeiben, a közvetett betegségterhekben jelentkeznek elveszítik a munkahelyüket, az abból adódó gazdasási veszteség nem kevés egy család életében. A család és az egyén szintjén stigmatizáció, a kirekesztettség jelent akadályozottságot. A program a kedvezőtlen tendenciák megakadályozására különböző területeken összehangolt célrendszer megvalósítására törekszik. Célrendszerek: Oktatás-nevelés Tananyagfejlesztés Oktatás módszertan fejlesztése Korai beavatkozásra lehetőséget adó rendszerek kialakítása Általános szociális készségek fejlesztése Lakossági kommunikáció Szakmai képzés Orvos-pszichológus képzésben Paramedikális szakember képzésben Ágazaton kívüli szakemberek képzése Intézményrendszer fejlesztése Mentális egészségfejlesztési programok a szegedi Juhász Gyula Főiskola kihelyezett tagozataként Egészségfejlesztő és Mentálhigiénés képzés 4 évig képezte a szakembereket. Egészségkép a megyék és városok lakosságáról, az idősekről tanulmánykötetetek készültek, Az Apáczai Csere J. Tanítóképző főiskolán egészség tanárszak indult pár éve. 18

19 Szinte minden szakközép- és szakiskolában kérdőíves felmérések, drogalkohol témában, majd prevenciós előadások sorozata következett. Kábítószer Egyeztető Fórum működik, létrejött a drogkoordinátori hálózat, amelynek komoly preventív vetülete van. Szociális törvényben meghatározott intézményrendszerek közül szinte valamennyi működik a megye területén, pszichiátriai betegek nappali intézményének kivételével és a közösségi pszichiátriai ellátás kivételével. A Telefonos Lelkisegély Szolgálat, mint az alapellátás szűrő funkciója, amely a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház struktúráján belül működik, a nap 24 órájában fogadja és lefedi 4 dunántúli megye lelki elsősegély telefonhívásait. A konferencia előadásai autentikusan illeszkedtek a lelki egészség programhoz: Dr. Varga Gábor kórházigazgató főorvos előadásában bizalom és reményvesztésről beszélt, annak társadalmi okairól, depressziós tünetegyüttesről, bizalom jelentőségéről társadalmi és mikroszinten egyaránt, krízisek dinamikájáról, jelentős krízisprovokáló helyzetekről, krízisintervenciós modellekről, szuicid krízishelyzetekről társadalmunkban. Dr. Payrich Mária pszichiáter, gondozóvezető az ifjúsági telefonos lelki elsősegély telefonszolgálatokról, mint beavatkozási rendszerekről tartott előadást a hallgatóságnak a program keretében. Lackner Pál tábori püspök a lelki gondozás jelentőségéről beszélt a katonai misszióban. Bognár Gyöngyi a győri Telefonos Lelkisegély Szolgálat egyik szakmai tanácsadója a Szolgálat hálózatban betöltött szerepét ismertette. 19

20 A konferenciát követően került sor szűkebb körben a Dunántúli Régió telefonos lelki elsősegély szolgálatai szakmai tanácskozására, az országos elnökség részvételével. Aktuális szakmai kérdések megvitatására került sor kötetlen beszélgetés formájában. Az est fénypontjaként került sor a győri S.O.S Telefonos Lelkisegély Szolgálat 35. születésnapi ünnepségére, ahol Dr. Varga Gábor a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa - aki 1977-től segíti és irányítja a Szolgálat szakmai munkáját, ig a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke, 1998-tól módszertani alelnök, jelenleg tiszteletbeli Elnök és a Kisalföldi S.O.S. Lelkisegély Telefonszolgálat szakmai vezetője, kiképző trénere - köszöntötte az önkormányzat képviselőit, a Szolgálat alapító tagjait és munkatársait. A bensőséges ünneplés keretében kiemelkedő munkájuk elismeréseképpen a Szolgálat alapítói és munkatársai emlékplakettet és ajándékot kaptak. Németh Ildikó (Győr) A győri Telefonos Lelkisegély Szolgálat alakulásáról, 1973-tól napjainkig Hazánkban 1970-ben Debrecenben és Budapesten alakult meg az első lelki elsősegély telefonszolgálat, majd ezt követően a győri szolgálat október 1-től fogadta a hívásokat. A helyi sajátosságokat figyelembe véve Makra Ottó, Dr. Végh László pszichológus és Dr. Fekete Tamás pszichiáter főorvos koordinálta ezt a munkát. A debreceni szolgálatnál tett tapasztalatszerző látogatás után - a már említett segélyszolgálatok állásfoglalásával megegyezően - létrehozásának célja az volt, hogy a város lakóinak bármely lelki természetű, főként krízisintervenciót igénylő problémájára választ 20

21 adhassunk, illetve lehetővé tegyük, hogy problémáikkal, kérdéseikkel a Szolgálatot felkeressék, - hozzájárulva ezzel a mentálhigiénés prevenció gyakorlati megvalósulásához. Induláskor a Szolgálat a TIT Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének keretén belül működött, a TIT helyiségeiben, akkor még heti 2 órában. Alapítói Makra Ottó és Végh László, valamint Dr. Fekete Tamás a Megyei Kórház pszichiáter főorvosa voltak. Dr. Varga Gábor pszichiáter főorvos 1977-től napjainkig segíti, szakmai vezetőként irányítja a Szolgálat munkáját. Azért ilyen viszonylag kisszámú résztvevővel, indultunk, mert kezdeményezésünk kétségtelenül kísérleti jellegűnek számított. A szolgálat 3 évig működött a TIT égisze alatt, majd 1976-ban, miután tevékenységünk bizonyította létjogosultságát, a megyei tanács VB Egészségügyi Osztálya vette át a felügyeletét és további működéséhez szükséges anyagi eszközöket is biztosította ban a Szolgálat részt vevőinek számát 8 főre, majd 2 év múltán 1978-ban 12 főre bővítette. A fogadási idő is kibővült heti 4 napra, napi 5-5 órában és 1983 között 3000 megkeresése volt a szolgálatnak, ügyeleti naponként 4-5 hívással, ill. akkor még személyes megkereséssel is és 1981 között a Szolgálat a Megyei Egészségnevelési Csoport helyiségében működött. Ezt követően a Megyei Kórház Pszichiátriai Osztálya, majd a Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézete biztosította a helyet a Szolgálat működéséhez. Szakképesítésüket illetően a Szolgálat résztvevői orvosokból, pszichológusokból, a szociális gondoskodás és betegellátás egyéb területein dolgozó szakemberekből tevődtek össze től kezdődően kezdetben havi 1 alkalommal egy-egy a tanácsadói tevékenységgel összefüggő témából referáló megbeszélést tartottunk, de tervbe vettük a megbeszélések gyakoribbá tételét, ennek keretében esetmegbeszélések rendszeres beiktatását is. Tanácsadói tevékenységünkkel összhangban jó kapcsolat alakult ki a Megyei Mentálhigiénés Intézet szakorvosaival, a tevékenységi körüket meghaladó esetekben mindig segítséget nyújtottak a pszichiátriai szakellátás lehetőségeinek megteremtéséhez. A Szolgálat időközben egyre ismertebbé és igényeltebbé vált, tevékenysége túlnőtt a város határain, egyre többen keresték fel a tanácskérők a megye más városaiból telefonon és levélben egyaránt és 1998 között 84 fő alapító, valamint tagja volt a Szolgálatnak. A Szolgálat célja, hogy segítséget nyújtson bárkinek, aki nehéz helyzetben, kétségbeesésében segítő emberi kapcsolatra vágyik. Számomra nemcsak érdekes, de nagyon izgalmas időszakot is jelentett ez, hiszen sok esetben szinte elsősegély szintjén tudtunk a lélekre, az emberre hatni. Igaz, az este héttől-reggel hétig tartó szolgálatot már nem vállaltam, de ma is lelkesen részt veszek a szolgálat szakmai és egyéb munkájában. MAKRA OTTÓ ALAPÍTÓ (Kisalföld október 3-i szám) 21

22 1986. május 12-től kezdődően naponta 19 órától reggel 7 óráig tartott ügyeletet a Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat Győri Stábja. A Győri-, Soproni-, Mosonmagyaróvári Szolgálat előzetes megbeszélések, egyeztetések után év júliusától elindította a Győr-Moson-Sopron Megyei S.O.S. 24 órás non stop Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálatot, - amelyet Együttműködési Szerződésben rögzítettek a három szolgálatvezető aláírásával-, a szerződő felek az IFOTES normáknak megfelelően biztosították, és biztosítják napjainkban is a három város (Győr-Sopron- Mosonmagyaróvár) telefonos lelki elsősegély szolgálatának közös munkáját. Kisalföldi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat Győri- Soproni-, Mosonmagyaróvári Tagszolgálat néven. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok országos rendszerében, az IFOTES nemzetközi szervezet normái szerint működik. Mintának a HEGY szolgálatait vették figyelembe (Hatvan, Eger, Gyöngyös). A 24 órás szolgálat létrejöttét gyorsította, hogy az EüM Sürgősségi Ellátás költségvetési tételből igényelt és kapott támogatás feltétele volt, hogy a telefonos segítségnyújtás az ország területének minden pontjáról elérhető szolgáltatás legyen a rászoruló állampolgárok részére júliusában, 1 év elteltével már volt némi áttekintési lehetőség a 24 órás telefonszolgálati munkáról. A győri stáb oroszlánrészt vállalt az ügyeleti munkából, mivel a nappali szolgálatot egy nap kivételével ők végzik. A nappali ügyeletet ellátók a krízisambulancia professzionális munkatársai. E szakemberek a mai napig ellátják napi munkájuk terhei mellett a lelki elsősegély telefonszolgálat ügyeletét is. A 24 órás ügyeletre való átállás zavarokat okozott a mosonmagyaróvári szolgálatnál, tekintettel arra, hogy a stábtagok csökkenése a szolgálat működését nehezítette. A soproni szolgálat viszonylag előnyös helyzetben volt, mert a 24 órás indulás időszakában fejezték be egy ügyelő csoport kiképzését, és friss erőkkel bővülve láttak hozzá a non stop munkához. A szolgálat optimális működésének biztosításáról, a stábtagok lelkének karbantartásáról, kiégésének megelőzéséről professzionális szakemberek gondoskodnak, stáb- és szupervíziós megbeszélések, stábkarbantartó tréningek tartásával. Az önkéntesek telefonszolgálati munkához szükséges ismereteinek bővítésére - lehetőség szerint- pályázati úton elnyert képzések, az országos, regionális és megyei szinten szervezett programok adnak lehetőséget. A Szolgálat a közösen kialakított keretek szerint kezdte el a munkát. Így megállapodtak a 3 havonkénti váltott helyszíneken megszervezésre kerülő közös stábtalálkozók, szupervíziók idejében és helyszínében, valamint szolgálatvezetők, szupervizorok találkozójában. A három város szolgálatai felosztották egymás között az ügyeleti időt amely napjainkban is ebben a struktúrában működik. Elkezdődött a közös logo kialakítása, a reklám-propaganda felelősök kijelölése, és az egységes munkamódok, adminisztratív feladatok kialakítása, egységes jegyzőkönyvminta elfogadása. Mindezek feltételei voltak a szakmai kritériumok szerinti munkavégzésnek. A megbeszéléseken körvonalazódtak a közös képzés, a stábkarbantartó tréningek tervei. Elkezdődött a megyei tájékoztató és információs adatbank összeállítása. Az időszakos fluktuáció a 35 év során elkerülhetetlen - amely nem minden esetben végleges, hanem átmeneti szüneteltetés a szolgálat tagjai részéről. Szükségessé válik a zavartalan ügyeleti munka végzéséhez az önkéntesek folyamatos képzése. 22

23 A győri stáb közötti alapító- és kiképzett tagjainak létszáma 205 fő, jelenlegi aktív ügyeletesek száma 33 fő. Az ügyelet év végéig két ingyenes zöld számon volt hívható a nap 24 órájában ( és a ), és 2 megye (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom Megye) hívásait fogadta január 1-től az ország lelki elsősegély telefonszolgálatai egységes hívószámon ingyenes zöld telefonszámon hívhatók. Tevékenység jellegét tekintve a szolgálat: Alapvetően primer prevenciós mentálhigiénés tevékenységet végez, megelőző ellátás: a problémák korai megelőzését, felismerését szolgálja. Alapellátás jellegű ebből következően első szűrő funkciót teljesít. Sürgősségi ellátásban vesz részt (felismeri a kríziseseteket, részben kezeli, részben delegálja az egészségügyi ellátás szintjeire). A szolgálatok ellátják egy adott település, régió lakosságát, Céljuk szerint: Öngyilkosság megelőzés Krízisintervenció, válságkezelés Mentálhigiénés prevenció, tanácsadás, elsősegély-nyújtó tevékenység sajátos eszközökkel telefonon keresztül A krízisintervenció alapelveinek azonnaliság, problémaközeliség, elköteleződés, együttműködés, várakozás-teliség megfelelően. Szabályozott együttműködésben a más alap- és szakellátó egészségügyi intézményekkel, a szociális ellátás rendszerével és egyéb ellátó kapacitásokkal. A társult szolgálat működését segítő háttérszervezetek: Győri Szolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei ANIMA Mentálhigiénés Egyesület Elnök: Bognár Gyöngyi Titkár: Kovácsné Lengyel Mónika Soproni Szolgálat határozatlan idejű szünetelés TELESZÓ Egyesület, Sopron Elnök: Tóth Éva Titkár: Horváth Krisztián Mosonmagyaróvári Szolgálat 9200 Mosonmagyaróvár Szent I. u. 53. Vezetője: Vidáné Kiss Éva 23

24 LESZ Régiótalálkozók Közös hívószám bevezetésének, gyakorlatának tapasztalatai a Dunántúli Régióban (Régiótalálkozó, január 12. Veszprém) Január első szombatján közös gondolkodásra, munkára hívtuk a Dunántúli régióhoz tartozó szolgálatok képviselőit. Három hónapos tapasztalatunk volt a közös hívószám, az bevezetésével kapcsolatosan októbertől indult az új rendszer. Az ország egész területéről (kivéve sajnos a koncessziós területeket) egy számon érhetik el valamelyik lelki elsősegély szolgálatot a segítséget kérők. Első lépés ez a háromjegyű segély hívószám bevezetéséhez. Ezzel párhuzamosan megszűntek a régi telefonszámok. Olyan területi elosztást, lefedettséget dolgoztunk ki, hogy a nap 24 órájában elérhetőek legyünk mindenki számára, akinek nehéz élethelyzetében meghallgatásra, segítő emberi hangra van szüksége. Ennek érdekében azokról a területekről, ahol nem működik non stop szolgálat, ügyeleti időn kívül, illetve foglaltság esetén átirányítottuk a hívásokat, bízva abban, hogy így kevesebb lesz a meghiúsult hívási kísérlet. Reményeink szerint a szolgálatok leterheltsége is egyenletesebbé válik. A két végpont, ahová befutottak a hívások, Szolnok és Veszprém. Nos, az elmúlt időszak érdekes és bizonyos tekintetben nem várt tapasztalatokat hozott. Néhányat melyek régiós tanácskozásunkon is megfogalmazódtak az alábbiakban igyekszem megfogalmazni. - Krónikus hívóink meglepődve, olykor felháborodva, máskor a bőséget élvezve tapasztalhatták, hogy hol itt, hol ott veszik fel a telefont. Új helyzetet jelentett ez is ügyelőink számára. Meg kellett élni a másokkal való összehasonlítást, az új rendszer miatti indulatok kezelését. - A leterheltség nem vált egyenletessé. A végpontként működő veszprémi szolgálatnál hihetetlen mennyiségben megnőtt a hívások száma. Ugyanakkor a többi szolgálat a kevés hívásra panaszkodott. A hívások csökkenése nem biztos, hogy az új rendszer bevezetésének következménye, hiszen ügyeleti időben a saját ellátási területről érkező hívás az adott szolgálathoz futott be. Olyan összefüggés lehet esetleg, hogy a hívók válogathattak a szolgálatok között, és az ún.. krónikus vagy visszatérő hívók kihasználták, hogy bármikor telefonálhatnak, nem csak a területükön működő szolgálat ügyeleti idejében. 24

25 Kielégíthették beszélgetési igényüket, és ezt valószínűleg a 24 órában működő szolgálatnál tették meg. Veszprém esetében az ugrásszerű növekedés oka, hogy Budapest híváskörzetéből is hozzánk futottak be (foglaltság esetén) a hívások. Szakmai elemzést érdemelne, hogy a nagyvárosban élők miért nyúlnak sokkal többen a telefonhoz? Úgy gondolom, nemcsak a számok törvénye miatt van sokkal több hívó. A nagyvárosi elidegenedés, magány, a bezártság, konfliktusok kezelése csak néhány gondolat, ami esetleges indok lehet. - Szükségessé vált a szolgálatok és ügyelők számára bizonyos egységes gyakorlat kialakítása (bejelentkezésnél és a kommunikációnál minél kevésbé érezze a hívó a szolgálat konkrét helyét, nevét, stb. - Új módszerek és bizonyos megerősítés vált szükségessé, ügyelői identitásunk, mentális egészségünk megőrzése érdekében. Bizonyos hívók játszmái komoly lelki egyensúly zavarokat okoztak, bizonytalanságot, a másik szolgálattal szembeni bizalmatlanságot. Semmiképpen nem jó, ha engedünk a hívók által keltett érzelmeknek, indulatoknak (se akkor, ha megdicsér, se akkor, ha ledorongol a hívó) - Megfogalmazódott, hogy nagy szükség lenne a segítő adatbázis frissítésére, feltöltésére, hiszen az új rendszerben bármelyik település egészségügyi, szociális intézményeiről, szakembereiről kérhetnek tőlünk információkat. A téma feldolgozására kiscsoportos formában SWOT analízis módszerét választottuk. Összegyűjtöttük az új módszer előnyeit, lehetőségeit, hátrányait, gyengeségeit. Erősségek Közös nyelven beszélünk Közös stratégia, taktika Egységesítés Etikai normák, szabályok Állandó elérhetőség gyengeségek ügyelők bizonytalansága, többet tudnak a hívók egyenetlen leterheltség bizonyítási kényszer nem matáv -osok kimaradnak segítő adatbázis hiánya Lehetőségek veszélyek Állandó elérhetőség Ország lefedettsége Továbbképzés, szupervízió kényszere hívók játszmái (egyik szolgálat-másik) krónikusok lubickolnak krízisben lévők mégsem jutnak szabad vonalhoz 25

26 Délkeleti Régió találkozója Szolnokon Az év első rendezvénye a január 26-ai régiótalálkozó volt Szolnokon. A szolnoki stáb ebben a ciklusban látta a régiós feladatokat, és ezt az alkalmat az utolsó általuk megszervezett régiótalálkozónak szánták. A találkozón 21 fő vett részt, a régión kívülről is voltak vendégeink, hiszen eljött a vezetőségből Puha Sándorné Jutka, Morassi Ákos és Petrik Mihály is. A nap második felében csatlakozott hozzánk Buza Domonkos, a budapesti szolgálat vezetője. A debreceni stábot öten képviseltük. A régióvezetőnk, Egedi Ilona köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy idén 18 éves a szolnoki stáb. Egy nagy feladat várt a résztvevőkre, a közös hívószámmal kapcsolatos néhány hónapos tapasztalataink megbeszélése. Kállai Klára alelnök vezetésével kezdtünk neki a munkának. Klári a SWOT analízis módszerével szerette volna megvizsgálni a közös hívószám hatékonyságát. Először egyénileg dolgoztunk, majd 5 fős kiscsoportokban néztük meg, milyen erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket látunk. Majd végül pedig közös konszenzusra jutás volt a feladat, aminek a segítője Klári volt, aki igyekezett helyretenni a dolgokat, ha eltévedtünk. Az utolsó mozzanata ennek a feladatnak, amikor táblára kerül a jelenlévők által elfogadott SWOT négyszög. Erősségek Elérhetőség, fogadókészség Szakmai fejlődés Anonimitás erősödése Rugalmasság A segítés sokszínűsége (sokszínű segítői attitűd) Lehetőségek Közös működési, szakmai módszerek kialakítása Az elsősegély funkció erősödése Közös képzések Országos elérhetőség Társadalmi elismerés, támogatás Gyengeségek Egységes keretek hiánya Régi beidegződések működnek rugalmatlanság Segítői adatbázis hiánya Több néma-próba-üres hívásra felkészületlenség Helyi kultúra ismeretének hiánya Felkészületlenség hívásaránytalanság Veszélyek Segítő adatbázis hiánya Gyakori hívók trükközése Egyenlőtlen terhelés Technikai nehézségek Kirekesztődés (T-Com kívüliek, mobil hívások) Nem túl nehezen, de elég nagy hangzavarban alakultak ki ezek a konszenzusok. Talán jó lett volna egy kicsit jobban egymásra figyelni. Ettől függetlenül nagyon hasznos volt ez a 26