4/2 A munkaeszközök kiválasztásának előírásai, ellenőrző felülvizsgálata

Átírás

1 Az új munkavédelmi törvény 4/2 1 4/2 A munkaeszközök kiválasztásának előírásai, ellenőrző felülvizsgálata 4/2.1 Munkavédelmi üzembe helyezés Mvt. 18. (1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. (2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. (3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány). Mvt. 21. (3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. (4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások júliusi állapot

2 4/2 2 Az új munkavédelmi törvény Az üzembe helyezés elrendeléséhez szükséges mintát online segédletként helyeztük el honlapunkon júliusi állapot

3 Az új munkavédelmi törvény 4/2 3 4/2.2 A magasban lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munkánál használt munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények Azokon a magasban lévő munkahelyeken, ahol ideiglenesen végeznek munkát, és a munka elvégzéséhez szükséges biztonságos és ergonómiai feltételeket kielégítő munka- vagy tartózkodási területet nem lehet biztosítani, ott olyan munkaeszközöket kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátani, amelyek megfelelnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításához és fenntartásához szükséges feltételeknek. Az előző bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során az egyéni védelem alkalmazásával szemben elsősorban kollektív műszaki védelmet kell biztosítani. Ez különösen a kockázatok megelőzésére és kiküszöbölésére alkalmas berendezés megválasztásával, használatával, a használatra vonatkozó speciális képzéssel, meghatározott időszakonkénti kiegészítő vizsgálatával történhet. Az alkalmazandó munkaeszköz méretét az előrelátható igénybevétel és az elvégzendő munkafeladatok alapján úgy kell megválasztani, hogy a munkát biztonságos körülmények között lehessen végezni. A munkahelyek megközelítésének módját, illetve az oda történő feljutást biztosító legalkalmasabb eszközt az igénybevétel gyakorisága, az áthidalandó magasságkülönbség és a használat várható időtartamának figyelembevételével kell megválasztani. Biztosítani kell veszély esetére a menekülés lehetőségét is. A munkahelyre történő feljutást biztosító munkaeszközről a munkaszintre, az állványok járólapjára, járószintjére történő átlépés és onnan a visszalépés nem növelheti a lezuhanás kockázatát júliusi állapot

4 4/2 4 Az új munkavédelmi törvény A létrák fellépői, illetve fokai munkaszintként csak akkor használhatók, ha más biztonságosabb munkaeszköz alkalmazása nem indokolt a kockázat alacsony szintje, a tervezett használat rövid ideje, vagy a helyszín olyan adottságai miatt, amelyeket a munkáltató nem tud megváltoztatni. A magasban levő munkahely megközelítéséhez, illetve a munkaeszköz munkavégzési helyzetbe állításához kötél (kötéltechnika) csak akkor használható, ha az elvégzett kockázatértékelés szerint (Mvt. 54. ) a munka biztonságosan elvégezhető, és más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt. A kockázatértékelés megállapításai, továbbá az elvégzendő munka időtartama és jellege alapján a biztonsági és ergonómiai szempontokat kielégítő munkaeszközök kombinációját (munkahelyzet-rendszert) kell alkalmazni. E fejezet első bekezdésében leírtak alapján kiválasztott munkaeszköz biztonságos alkalmazásának feltételeit annak típusától függően úgy kell meghatározni, hogy a munka során a munkavállalót fenyegető veszélyt a lehető legalacsonyabb szinten lehessen tartani. Szükség esetén a munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert kell alkalmazni. A munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszerek kellő szilárdságúak legyenek, és azokat úgy kell kialakítani, hogy a magasból történő lezuhanást megakadályozzák, illetve a munkavállalóknak sérülést ne okozzanak. A kollektív műszaki védelmet nyújtó lezuhanást gátló rendszer csak a létrák becsatlakozási pontjainál, illetve a lépcsők bejáratainál szakítható meg. Abban az esetben, ha a munkavégzési technológia miatt a munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert átmenetileg el kell távolítani, helyette hatékony kiegészítő biztonsági megoldásokat kell alkalmazni. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha a kiegészítő védelmet kialakították. Ha a munkát befejezték vagy átmenetileg abbahagyták, a munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert az eredeti állapotának megfelelően kell visszaállítani. Magasban ideiglenesen munkát csak akkor szabad végezni, ha az időjárási feltételek a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyeztetik júliusi állapot

5 Az új munkavédelmi törvény 4/2 5 4/2.2.1 Építési állvány üzembe helyezése Az üzembe helyezés elrendeléséhez szükséges mintát online segédletként helyeztük el honlapunkon. 4/2.2.2 Létrák használatára vonatkozó előírások A létrát úgy kell felállítani, hogy az a használata alatt stabil legyen. A hordozható létrák lábait tartós, erős, megfelelő méretű szilárd alapra kell helyezni úgy, hogy a létrafokok vízszintes helyzetben maradjanak. A támasztó, illetve függesztett létrákat a kötéllétrák kivételével elcsúszás és kilengés ellen biztosítani kell. A kétágú, valamint a kétágú, fellépővel és korláttal ellátott létrák lábainak szétcsúszását a használat teljes időtartama alatt a lábak alsó részeinek rögzítésével vagy a szétcsúszást megakadályozó elemmel, illetve más egyenértékű megoldással kell megakadályozni. A munkaszintek megközelítését lehetővé tevő létrát úgy kell megválasztani és elhelyezni, hogy az elegendő magasságban nyúljon ki az elérendő munkaszint fölé, és ezzel lehetővé tegye a biztonságos kapaszkodást, kivéve, ha a munkaszintre történő fellépéshez szükséges biztonságot másként valósították meg. A kitolható, az átalakítható és az egymásba illesztett (többtagos) létrát úgy szabad használni, hogy a létraelemek egymáshoz képest ne mozdulhassanak el. A vontatható létrákat használatuk előtt elmozdulás ellen biztosítani kell. A létrát csak úgy lehet használni, hogy a kapaszkodás és a biztonságos állás lehetősége mindenkor biztosított legyen. Amennyiben a létrára teherrel kell felmenni, ez nem korlátozhatja a kapaszkodás lehetőségét júliusi állapot

6 4/2 6 Az új munkavédelmi törvény 4/2.3 A munkaállványok használatára vonatkozó követelmények Csak olyan, a helyszínen épített munkaállványt, előre gyártott munkaállványt és gördíthető munkaállványt szabad használni, amelyet a vonatkozó nemzeti szabvány előírásai vagy azzal legalább egyenértékű műszaki megoldás szerint terveztek, méreteztek, és a stabilitását ellenőrizték. Ha a kiválasztott munkaállványnak a méretezési adatai nem állnak rendelkezésre vagy a méretezési adatok a tervezett szerkezeti összetételnek nem felelnek meg, akkor szilárdsági és állékonysági számításokat kell végezni az általánosan elismert, munkaállványra vonatkozó építési és méretezési szabályoknak megfelelően. A kiválasztott munkaállványt csak a munkáltató által kijelölt, megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy által készített építési az alkalmazás követelményeit rögzítő, üzemeltetési és bontási terv szerint lehet felépíteni, használatba venni, illetve lebontani. Az általános alkalmazási terv készülhet a nemzeti szabványban meghatározottak alapján vagy azzal legalább egyenértékű, olyan műszaki megoldás szerint, amely részletesen tartalmazza az alkalmazás helyén fennálló körülményekre vonatkozó követelményeket. Az alkalmazandó munkaállvány elemeinek méretét, formáját és elhelyezését az elvégzendő munka követelményeinek megfelelően kell meghatározni. Az elemek legyenek alkalmasak a munkaműveletekből adódó terhelés viselésére, biztosítsák a veszélytelen munkavégzést és közlekedést. Az állványelemeket úgy kell elhelyezni és összeszerelni, hogy az egyes elemek a használat során ne tudjanak elcsúszni. A munkaállvány egyes elemei és a leesés elleni védelem elemei között nem lehet a munkavállalók életét vagy testi épségét veszélyeztető közbenső nyílás vagy tér. Munkaállványokat csak a munkáltató által kijelölt, megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy közvetlen irányításával szabad építeni, bontani vagy azokon jelentős átalakítást végezni júliusi állapot

7 Az új munkavédelmi törvény 4/2 7 A munkaállvány építését, átalakítását, bontását végző munkavállalókat az e tevékenységek biztonságos elvégzéséhez szükséges szakmai ismeretekről, továbbá a lehetséges veszélyekről és kockázatokról, a védekezés módjáról ki kell oktatni. A előző bekezdésben meghatározott oktatásnak legalább az alábbiakra kell kiterjednie: a) A munkaállvány építési, bontási, illetve átépítési tervének megismertetése. b) A munkaállvány építési, bontási, illetve átépítési munkáinak biztonságos elvégzésére vonatkozó műszaki és biztonsági követelmények megismertetése. c) A személyek és tárgyak lezuhanásának megelőzése érdekében szükséges intézkedések. d) Azok az előírások, amelyeket az állványzatot veszélyeztető kedvezőtlen, viharos időjárás körülményei között meg kell tartani. e) A megengedett terhelhetőség. f) Az építés, bontás, illetve átalakítás során felmerülő, a munkavállalók életét, testi épségét veszélyeztető kockázatok. Az előzőekben meghatározott személynek és az érintett munkavállalóknak rendelkezniük kell a munkaállvány építési és bontási tervével, illetve a szükséges utasításokkal. A munkaállvány tartó elemeinek az elcsúszását a felfekvési területen történő rögzítéssel vagy az elcsúszást megakadályozó elemmel, illetve más hasonló, azonos értékű megoldással kell biztosítani. A terhelt felület teherviselő képessége feleljen meg legalább az adott állványosztálynak. A munkaállvány állékonyságát biztosítani kell. A gördíthető munkaállványokat akaratlan elmozdulás ellen az e célra kialakított fékberendezéssel kell rögzíteni. Amennyiben a munkaállvány egyes elemei az állványépítés során pl. az építkezés, bontás, illetve átalakítás alatt még nem használhatók, akkor ezeket az állványelemeket a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló külön jogszabály szerint kialakított, az illetéktelennek belépést tiltó jellel kell ellátni, és megközelítésüket elkerítéssel kell megakadályozni júliusi állapot

8 4/2 8 Az új munkavédelmi törvény 4/2.3.1 Az építési munkaállvány, létra vizsgálati jegyzőkönyve Egy jól megfogalmazott, a legfontosabb elemeket tartalmazó jegyzőkönyv mintáját online segédletként helyeztük el honlapunkon. 4/2.3.2 A feljutást és a helyzetbe állítást kötelekkel megvalósító megoldásra vonatkozó előírások Ha a magasban levő ideiglenes munkahelyre a feljutást és a munkaeszköz munkavégzési helyzetbe állítását kötelek segítségével valósítják meg, akkor az alábbi követelményeket kell teljesíteni: a) A munkavégzéshez két, egymástól független rögzítési ponttal rendelkező kötelet kell biztosítani, amelyből az egyik az ereszkedő, illetve rögzítő kötél (munkakötél), a másik pedig a biztosító kötél. b) A munkavállalók részére a biztosító kötélhez csatlakoztatott teljes testhevederzet biztosítva legyen, és azt a munkát végző használja. c) Az ereszkedő, illetve rögzítő kötél a szükséges irányú haladást lehetővé tevő, a leesés megelőzésére szolgáló önzáró eszközzel legyen ellátva arra az esetre, ha a munkát végző elveszíti az ellenőrzést saját mozgása felett. A biztosító kötelet szinkronizált mozgású, a munkavállaló haladását követő, lezuhanását megakadályozó rendszerrel kell ellátni. d) A munkavállaló által a munkavégzés során használt munkaeszközöket és egyéb segédeszközöket a munkahelyzet-rendszerhez vagy a segédkötélhez kell rögzíteni. e) A munkát előzetesen meg kell tervezni, és a munkavégzés alatt folyamatosan felügyeletet kell biztosítani oly módon, hogy a felügyeletet ellátó személy szükség szerint bármikor segítséget tudjon nyújtani. Biztosítani kell, hogy a veszélyes helyzetbe került munkavállalót menteni lehessen. f) Az érintett munkavállalót a munkavégzéshez szükséges ismeretekre és az alkalmazott munkafolyamatra vonatkozóan elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni, ideértve a szükséges mentési eljárás megismertetését is. g) Rendkívüli körülmények között, amikor a kockázatértékelés megállapítása szerint a két kötél alkalmazása a munka során fokozott veszélyt jelentene, megengedhető a munkáltató írásos engedélye alapján egy kötél júliusi állapot

9 Az új munkavédelmi törvény 4/2 9 használata. Ilyen esetben a munkavégzés felelős irányítója a munkaterületet nem hagyhatja el, és a munkát személyesen kell felügyelnie. 4/2.3.3 Az alkalmazandó jelzések, piktogramok Minden helyzetben függetlenül a munkakör, gép, technológia veszélyességének mértékétől a munkáltatónak eleget kell tennie tájékoztatási kötelezettségének. Ennek egyik formája a különböző (tiltó-, figyelmeztető-, rendelkező-, tűzvédelmi-, menekülést jelző stb. táblák, piktogramok kihelyezése. Fel kell hívni a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók figyelmét a különböző veszélyekre, tiltásokra, és ha szükséges, elő kell írnia az egyéni védőeszközök használatát júliusi állapot

10 4/2 10 Az új munkavédelmi törvény 4/2.4 Egyéb előírások A leesés elleni védőeszközöket (kötelek, testhevederzet, zuhanásgátló stb.) üzembe kell helyezni (használatba kell venni), majd időszakonként felül kell vizsgálni. Fontos, hogy ezek az eszközök rendelkezzenek magyar nyelvű tájékoztatóval, kezelési utasítással, melyből egyértelműen kitűnik a megfelelősége a vonatkozó rendeleteknek és szabványoknak megfelelően. Tájékoztató hiányában az eszközt tilos használatba venni! A munkavédelmi használatba vételi procedúrát írásban kell rögzíteni. A oldalak szerkesztési okokból üresek júliusi állapot

11 Az új munkavédelmi törvény 4/2 27 4/2.5 Egyes gépfajtákra vonatkozó alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények 4/2.5.1 Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek Azokat a gépeket, amelyek az élelmiszer előkészítésére és kezelésére szolgálnak (pl. főzés, hűtés, kiolvasztás, mosás, mozgatás, csomagolás, tárolás, szállítás, elosztás), úgy kell tervezni és gyártani, hogy a fertőzés, betegség vagy a járvány veszélye kizárható legyen. Ennek érdekében az alábbi egészségügyi szabályokat is be kell tartani: a) Azoknak az anyagoknak, amelyek az élelmiszerrel érintkeznek, vagy érintkezésbe kerülhetnek, ki kell elégíteniük az erre vonatkozó követelményeket. A gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy azok anyagai minden használat előtt tisztíthatók legyenek. b) Valamennyi felületnek, illetve azok csatlakozásainak simának kell lenniük, azokon sem érdesség, sem olyan bemélyedések, amelyekben a szerves anyagok megülepedhetnének, nem lehetnek. c) A csatlakozásokat úgy kell tervezni, hogy a kiálló alkatrészek, lécek és rejtett sarkok száma a lehető legkisebbre korlátozódjon. Ezeket vagy be kell hegeszteni, vagy hézagmentesen össze kell ragasztani. Csavart, szegecskötést csak ott szabad alkalmazni, ahol műszakilag elkerülhetetlen. d) Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő valamennyi felület könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen, adott esetben a könnyen leszerelhető részegységek levétele után. A belső felületeket kikerekítéssel kellő átmérőjű ívekkel kell összekötni annak érdekében, hogy jól tisztíthatók legyenek. e) Az élelmiszerből kipréselődő folyadéknak, illetve a tisztításhoz, fertőtlenítéshez és öblítéshez használt folyadékoknak akadálytalanul ki kell folyniuk a gépből (adott esetben a Tisztítás üzemmódban). f) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a gépnek abban a részeiben, amelyek a mosás szempontjából nem hozzáférhetők, a folyadékoknak valamennyi beszivárgását, a szerves anyagoknak a megtelepedését vagy élőlények, különösen rovarok bejutását meg lehessen akadályozni (pl. olyan gépeknél, amelyek nem alvázra vagy járószerkezetre vannak szerelve,

12 4/2 28 Az új munkavédelmi törvény tömítést kell alkalmazni a gép és a gép ágyazata között, tömített csatlakozások alkalmazása). g) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a működtetéséhez felhasznált anyagok (pl. a kenőanyagok) ne kerüljenek érintkezésbe az élelmiszerrel. A gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy ezeknek a követelményeknek a teljesülését ellenőrizni lehessen. Húsipari gépek és berendezések A húsipari gépekre vonatkozó követelményeket az MSZ : 58-1:1992 szabvány határozza meg. Veszélyes és ártalmas termelési tényezők elleni védelem Az alkalmazott védelmi rendszerek elégítsék ki a technológiai folyamatokból következő biztonságtechnikai igényeket az alábbiak szerint: a védelem ne akadályozza a gép működését, rendeltetésszerű kezelését, beállítását, a technológiai folyamat szükséges megfigyelését és ne gátolja karbantartását; az a védőburkolat, amelyet a beállításhoz, karbantartáshoz el kell távolítani, olyan villamos reteszelésű legyen, hogy akadályozza meg a gép teljes leállása előtti kinyitását; a gépek fedelét, nyitható burkolatát akaratlan lecsapódás ellen biztosítani kell; a gép kialakítása zárja ki az égési, fagyási sérülést okozó szerkezeti felületek akaratlan érintését; a gépből, a működés közben keletkező ártalmas anyagokat zárt rendszerben kell elvezetni, a környezet szennyezése nélkül; a vezérlési rendszer kialakítása olyan legyen, hogy a gép működésének akaratlagos vagy akaratlan megszakítása (vészleállítás, teljes vagy részleges energiakimaradás) vészhelyzetet ne idézzen elő; a gépek adagolását olyan garaton, etetővályún keresztül, vagy egyéb biztonságos módon kell megoldani, hogy az a kezelőre és a környezetre veszélyt ne jelentsen; nyitott töltőgaratú gépeket, ha a műveleti térbe benyúlás veszélye áll fenn villamosan reteszelt védőráccsal kell ellátni;

13 Az új munkavédelmi törvény 4/2 29/1 a többtűs-pácolók, bőrkék, csomagolók anyagadagolását és elvezetését szállítószalag végezze; ha a kádba való bejutáshoz létra szükséges, akkor az biztonságosan rögzített legyen; a mobil gép, üzem közben rögzíthető legyen; az üzemeltetés közben ürítő berendezések (pl. keverő, szállítócsiga, centrifuga) ürítőnyílását oly módon kell kialakítani, hogy az akadályozza meg a benyúlást a veszélyes térbe; az élő állatok vágóhídi felhajtását segítő villamos ösztöke impulzusonkénti kisülési energiája ne érje el az emberi testre (az MSZ és MSZ szerinti) veszélyes értéket; az állatkábító berendezés állatrögzítő és a kábítás műveletét végző eszközei összefüggő biztonsági egységet alkossanak; a gázüzemű perzselőnek legyen az erre vonatkozó rendelet szerinti hatósági engedélye; a tárcsás kézi sarabolófűrésznek olyan védőburkolata legyen, amely a technológiai műveletet nem akadályozza; a csípőollók kétkezes működtetésűek legyenek; a csontaprító körfűrésznek legyen csontbefogó szerkezete; a szállítókocsi emelő- és billentőn legyen kocsirögzítő; azokon a gépeken, illetve ezek olyan szerkezeti részein, amelyek forgásiránya a biztonságos működtetés miatt csak meghatározott lehet, a forgásirányt jelölni kell; a biztonsági szín- és alakjelek értelmezése, alkalmazásának tartalmi és formai jegyei feleljenek meg az MSZ-EN : 1999 előírásainak. Kezelőhely A gép kezelőhelye a biztonságos munkavégzésre legyen alkalmas. Minden olyan technológiai művelethez, amely a padozat szintjéről nem végezhető el biztonságosan, kezelődobogó alkalmazása szükséges. A kezelőhely padozata csúszásmentes (csúszásgátló) kialakítású legyen. A kezelődobogónak olyan korlátja és lábléce legyen, hogy a technológiai műveleteket ne akadályozza.

14 4/2 29/2 Az új munkavédelmi törvény A kezelődobogóhoz lépcsőt vagy hágcsót kell csatlakoztatni biztonságos rögzítéssel. Vendéglátóipari gépek és berendezések Gép és gépi berendezés belső terébe nyúlni, ott bármilyen munkát végezni csak a hajtómotor kikapcsolása, a forgó-, mozgó alkatrészek leállítása és hálózatról történt leválasztása után szabad. Javítás, karbantartás, illesztés, tisztítás stb. időtartama alatt a gép vagy a gépi berendezés kapcsolójánál a bekapcsolást megtiltó, biztonságosan rögzített feliratot kell elhelyezni. Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos kézieszközzel, szerszámmal szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg. Amennyiben a gép, berendezés üzemeltetése közben kézi segédeszközt kell használni, a kötelezettségre felhívó táblát a gép, vagy gépi berendezés közelében, jól láthatóan ki kell függeszteni. Bármilyen meghibásodás esetén, amelynek megjavítására a munkavállaló nincs feljogosítva, a gépet azonnal üzemen kívül kell helyezni, és a megjavítás érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Gépet, gépi berendezést csak az javíthat, akit erre kiképeztek és felhatalmaztak. Vendéglátó-ipari gépek, berendezések, eszközök és anyagok kezelése, használata Nyomás alatt lévő főzőüstből az ürítést csak a belső nyomás megszüntetése után és fokozatosan szabad megkezdeni. Kiöntéskor a kiöntő csúccsal szemben elhelyezkedni tilos! Kiöntést csak fokozatosan szabad végezni. Buktatóteknőt akaratlan lebillenés ellen biztosítani kell. Edények fedőjét kézi leemelésnél a test felé húzva kell felemelni.

15 Az új munkavédelmi törvény 4/2 29/3 Gáz- és olajüzemű berendezéseket begyújtani csak a berendezés környezete és az égésterméket elvezető csatornák átszellőztetése után szabad megkezdeni. Gázcsapot lánggal történő begyújtáskor csak akkor szabad megnyitni, ha a szükséges gyújtóeszköz égő állapotban a begyújtás helyén van. Begyújtani csak a gázláng várható visszacsapódásának irányától oldalt állva szabad a gázcsapot. Főzőberendezést fűtésre használni tilos! Csak hibátlan felületű tűzhelyet szabad üzemeltetni. Tűz- és robbanásveszélyes anyaggal átitatott ronggyal vagy más eszközzel tüzelő- és fűtőberendezést begyújtani, valamint tisztítani tilos! Elektromos fűtésű húspárolót vízzel feltölteni és utántölteni csak a berendezés áramtalanítása után szabad. Az egyetemes konyhagépre segédgépet felhelyezni vagy levenni csak a hálózati kapcsoló kikapcsolása és hálózatról történt leválasztása után szabad. Az egyetemes konyhagép működtetése során a segédgépbe szorult alapanyagot csak a hálózati kapcsoló kikapcsolása és a gép hálózatról történt leválasztása után szabad eltávolítani. Egyetemes konyhagépnél a szeletelő, vágó, reszelő segédgépek használata előtt meg kell győződni arról, hogy az élvédő, a védőrács elzárja a forgó, mozgó éles kések környezetét, és így azt akaratlanul sem lehet megérinteni. A dagasztógép csészéjének billentése előtt a gép működését kikapcsolással kell megszüntetni. Hússzövő gépbe beszorult csontot csak a gép kikapcsolása és a hálózatról történő leválasztása után szabad eltávolítani. Burgonyahámozó gép szennyvíz kivezetőjét tisztítani, dugulást elhárítani csak annak kikapcsolása és hálózatról történt leválasztása után szabad. Duplafalú főzőüstök szelepeinek megfelelő működését a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell. A rárakódott ételt, zsiradékot rendszeresen, de legalább kétnaponta el kell távolítani. Főzőüst túlnyomása alatt a szelepekhez nyúlni tilos! A főzőüst belső túlnyomását, a belső hőmérsékletét és a szükséges folyadékszintet jelző műszereket a munka végzése alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

16 4/2 29/4 Az új munkavédelmi törvény A duplafalú főzőüst szerelvényeinek használhatóságát, biztonságos állapotát a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell. A nyomás alatt lévő főzőüstből az ürítést csak a belső túlnyomás megszüntetése után, és csak folyamatosan szabad megkezdeni. Főzőzsámolyok háromoldali megközelíthetőségét biztosítani kell. A zsámolyok előtt legalább 2 m 2 kezelőteret kell biztosítani. Fagyasztott húsok, illetve csontok darabolását kézzel vagy csontfűrészgép segítségével kell elvégezni. A darabolandó árut a rögzített csontfűrészen kell mozgatni. Csontozó szalagfűrész használata előtt meg kell győződni arról, hogy az előtolókar és a védőburkolat megfelelően működik, a véőburkolat és a motor kényszerkapcsolatban van. Körfűrésszel történő darabolásnál kézszorítót kell használni. 4/2.5.2 Kézben tartott, hordozható, illetve kézzel irányított gépek A kézben tartott, illetve a kézzel irányított, hordozható gépek, ki kell elégítsék az alábbi biztonságtechnikai- és egészségvédelmi követelményeket is: a) Az adott gép típusától függően, annak elegendő nagyságú felfekvő felülettel és kellő számú, helyesen méretezett és elhelyezett fogantyúkkal kell rendelkeznie, amelyek a rendeltetésszerű használat esetén a gép stabilitását biztosítják. b) Amennyiben a fogantyúkat nem lehet veszély nélkül elengedni, akkor a gépet az indításához, illetve leállításához szükséges, olyan kezelőelemmel kell felszerelni, amelynek működtetéséhez nem szükséges a gépet elengedni. Kivéve, ha ez a követelmény műszakilag nem oldható meg. c) A gépet úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy a fogantyú elengedése utáni akaratlan indítás, illetve működésben maradás veszélyt ne jelentsen. Helyettesítő megoldásról kell gondoskodni abban az esetben, ha ezt a követelményt műszakilag nem lehet kielégíteni. d) A kézben tartott gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy szükség esetén a megmunkálandó anyagba behatoló szerszámot szemrevételezéssel ellenőrizni lehessen.

17 Az új munkavédelmi törvény 4/2 29/5 Hordozható láncfűrészek A hordozható láncfűrészek biztonsági követelményeit az MSZ EN 608: 1995 szabvány határozza meg. A szabvány rögzíti az egyszemélyi kezelésű, belsőégésű motorral hajtott, hordozható kézi láncfűrészek kialakítására és szerkezetére vonatkozó biztonságtechnikai követelményeket. 1. sz. ábra Hordozható láncfűrész A láncfűrészes munka biztonsága mind e fejezet biztonsági követelményeire, mind a biztonságos munkakörnyezetre alapul, az egyéni védőeszközök pl. a kesztyűk, lábvédelem, csizma, szem- és hallásvédelem használatával együtt: a láncfűrésznek mindkét kéz számára legyen olyan kialakítású fogantyúja, amely védőkesztyűs kézzel teljesen körülfogható, és amelynek az alakja és felülete szavatolja a szükséges fogásbiztonságot; a mellső fogantyú (lásd az 1. sz. ábrát) tartományában olyan védelem legyen, amely megvédi az ujjakat a lánccal való érintkezés miatti sérülésektől;

18 4/2 29/6 Az új munkavédelmi törvény a hátsó fogantyú jobb alsó oldalának teljes hosszúságában olyan kézvédelem legyen, amelynek szélessége legalább 30 mm és hosszúsága legalább 100 mm; a láncfűrésznek olyan láncféke legyen, amely a mellső kézvédő segítségével, kézzel működtethető; a láncfék visszaütés esetén más nem kézi módon is lépjen működésbe; a láncfűrészen az ISO szerinti méret- és szilárdsági követelményű láncfogó legyen; a láncfűrészen legyen rönktámasz (lásd az 1. sz. ábrát), vagy legyenek olyan részei, ahova a rönktámasz felszerelhető; a láncfűrészt olyanra kell tervezni, hogy a forgács elvezethető legyen a gép alsó része alatt, ha ez a rész egyenes helyzetben van; a láncfűrésznek legyen láncvédője a biztonságos szállításhoz; a gépen legyen a motort leállító kapcsoló, ez a funkció az állandó kézi működtetéstől független legyen; a leállító kapcsolót úgy kell kialakítani, hogy az a gép mindkét védőkesztyűs kézzel történő tartásakor is működtethető legyen; a funkciót és a működtetési irányt a leállító kapcsolón pontosan és maradóan jelölni kell; a leállító kapcsoló színe a háttérhez viszonyítva nagy kontrasztú legyen; azok a forró részek, pl. a henger, vagy azok a részek, amelyek a hengerrel vagy a hangtompítóval közvetlen érintkezésben vannak, a gép szokásos üzeme esetén ne legyenek akaratlanul megérinthetők; a tüzelőanyag-tartály fedelét elveszés ellen védeni kell; a tartály nyílásának átmérője a tüzelőanyag-tartály esetén legalább 20 mm, az olajtartály esetén pedig legalább 15 mm legyen; minden nyílást, illetve fedelet pontosan meg kell jelölni, és ha csak a fedelek vannak jelölve a fedelek ne legyenek felcserélhetők; a fedelet úgy kell kialakítani, hogy a szokásos üzemi hőmérsékleten, minden munkahelyzetben és szállításkor, ne lépjen fel látható szivárgás; a beöntő nyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy más szerkezeti részek ne akadályozzák a tartály megfelelő tölcsérrel történő feltöltését; a láncfűrésznek legyen olyan szerkezete, amellyel a láncfeszesség a gyártó ajánlásainak megfelelően beállítható.

19 Az új munkavédelmi törvény 4/2 29/7 Minden láncfűrészhez mellékelni kell a rendeltetésszerű használatra és az összes betartandó feltételre vonatkozó olyan információkat, amelyek alapján a láncfűrész mindenkor biztonságosan és az egészség veszélyeztetése nélkül beállítható, használható, tisztítható vagy ápolható. Gyalogvezetésű és hordozható villamos fűnyíró és fűszegélynyíró A hordozható villamos fűnyírók és fűszegélynyírók biztonsági követelményeit az MSZ EN 786:1999 szabvány határozza meg. Biztonsági követelmények és/vagy intézkedések A gyalogvezetésű fűnyírókon és fűszegélynyírókon legalább egy fogantyú legyen. A gyalogvezetésű, 3,5 kg-nál nagyobb tömegű fűnyírókon és fűszegélynyírókon két fogantyú legyen, és a két fogantyú közepe közötti távolság legalább 250 mm legyen. Ezen kívül a gyalogvezetésű fűnyírókon és fűszegélynyírókon 6 kg-nál nagyobb tömeg esetén legalább egy vállheveder, 7,5 kg-nál nagyobb tömeg esetén pedig egy kettős vállheveder legyen. A gép tömegét csatlakozó vezeték nélkül, a szokásos üzemi állapot legnagyobb tömegére kell érteni. Az e szabvány szerint szükséges fogantyúk fogáshossza legalább 100 mm legyen. Ha a motorház egy része megfelel a fogantyúkra megadott méretkövetelményeknek, akkor ez a rész is elfogadható fogantyúként. Kengyel vagy zárt fogantyú esetén a fogantyúhosszúság 100 mm-nél nagyobb egyenes vagy görbületi sugárral ívelt hosszúság legyen, a fogantyúfelületek egyik vagy mindkét végén legfeljebb 10 mm-es átmeneti sugárral együtt. Egyenes nyélfogantyú (úgynevezett T fogantyú) esetén a fogantyúhosszúságot a következő módon kell meghatározni: a) ha a fogantyúk kerülete (a szár figyelembevétele nélkül) 80 mm-nél kisebb, akkor a fogantyúhosszúság a szárból kiinduló mindkét fogantyúrész hosszúságának összege; b) ha a fogantyúk kerülete (a szár figyelembevétele nélkül) legalább 80 mm, akkor a fogantyúhosszúság a fogantyúvégek közötti méret.

20 4/2 29/8 Az új munkavédelmi törvény Ha a vágószerkezet kezelőeleme a fogantyú része, akkor ez a kezelőelem a fogantyúhosszúságnak is része. A kézujjaknak készült kitüremkedéseket vagy más hasonló burkolóprofilokat a fogantyúhosszúság meghatározásakor nem szabad figyelembe venni. A hajtott szerkezetek (kivéve a vágószerkezet) elleni védelem Minden hajtott szerkezetet úgy kell burkolni, hogy a használó működés közben ne érinthesse meg azokat. Minden nyílás és biztonsági távolság feleljen meg az EN 294: és szakaszában előírt követelményeknek. A megfelelőséget megtekintéssel kell vizsgálni. Védőburkolatok Minden védőburkolat az EN 292-1: szakaszának megfelelő rögzített védőburkolat legyen, vagy a gépet úgy kell megszerkeszteni, hogy felszerelt védőburkolat nélkül ne legyen működtethető az EN 292-1: szakaszának megfelelően. Kezelőelemek A vágószerkezetnek olyan kezelőeleme legyen, amely vagy két egymástól független működtetést igényel, mielőtt a vágóelemek működni kezdenek, vagy a kezelőelem kialakítása akadályozza meg a nem szándékolt működtetést. A kezelőelem Be állásban ne legyen rögzíthető, és a vágóelem álljon meg a kezelőelem elengedése után. Vágószerkezet A vágószerkezet egy vagy több nemfémes vágóelemből álljon, amelyek egy általában kerek vágófejre vannak felszerelve, vagy abból állnak ki. A vágóelem vagy egy nemfémes szál, vagy egy nemfémes, szabadon elforduló kés legyen.

21 Az új munkavédelmi törvény 4/2 29/9 A végtelen (például a vágófejben egy orsóra felcsévélt vagy más módon rögzített) szálból álló, egy vagy több vágóelemes vágószerkezetű gépeknek legyen olyan beépített szerkezete, amely a szálat a hosszbeállítás után és/vagy a gép működése közben önműködően a megfelelő munkahosszúságon tartja. A gép gyártójának vágóelem-kínálatában ne legyen olyan fémes vágóelem, amellyel a nemfémes vágóelem helyettesíthető. A vágószerkezet burkolata A levehető burkolatok nyílások nélkül készüljenek, és ne legyenek szerszám használata nélkül eltávolíthatók. Fűnyíró A fűnyíró kezelői oldalán megfelelő térköz legyen. A burkolat x sugara ne legyen kisebb a vágófej fősugaránál, és a burkolat a gyalogvezetésű fűnyíró esetén legalább 3 mm-rel, a hordozható fűnyíró esetén pedig legalább 10 mm-rel nyúljon túl a vágási síkon. A burkolat nyílásszöge a fogantyú tengelye és a burkolat oldala között legalább 45 legyen ott, ahol a vágóelem a használótól elirányban forog és legalább 90 legyen ott, ahol a vágóelem a használó felé forog. Fűszegélynyíró A fűszegélynyíró burkolatának y sugara ne legyen kisebb a vágófej fősugaránál. A burkolat legalább 10 mm-rel nyúljon túl a vágási síkon. A fűszegélynyíró szokásos munkahelyzetében a burkolat nyílásszöge a talajhoz viszonyított függőleges síkban legalább 90 legyen azon az oldalon, ahol a vágóelem felfelé forog, és legalább 45 legyen azon az oldalon, ahol a vágóelem lefelé forog.

22 4/2 29/10 Az új munkavédelmi törvény 4/2.5.3 A fa és az ahhoz hasonló anyagok megmunkálására szolgáló gépek A famegmunkáló gépeknek és azoknak a gépeknek, amelyek a fához hasonló tulajdonságokkal rendelkező és az ahhoz hasonlóan megmunkálható, mint például a parafa, csont, kemény kaucsuk, kemény műanyagok és más, ezekhez hasonló anyagok megmunkálására szolgálnak, az alábbi követelményeket is ki kell elégíteniük: a) A gépeket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy a megmunkálandó munkadarab biztonságosan felfogható és bevezethető legyen. Amennyiben a megmunkálandó munkadarabot egy tárgyasztalon kézben kell tartani, akkor ennek a tárgyasztalnak megmunkálás közben megfelelően szilárdnak kell lennie, és nem szabad akadályoznia a munkadarab szabad mozgását. b) Amennyiben a gépet olyan üzemeltetési körülmények között kell használni, amikor fennáll a munkadarab visszavágódásának veszélye, a gépet úgy kell tervezni, gyártani és szerelvényekkel ellátni, hogy a visszacsapódást ki lehessen küszöbölni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor olyan kialakítást kell alkalmazni, amelynek révén a visszavágódás nem veszélyezteti a kezelőszemélyt, illetve a gép környezetében lévő személyeket. c) A gépnek rendelkeznie kell egy önműködő fékszerkezettel, amely elegendően rövid idő alatt leállítja a szerszámot, ha a kifutáskor fennáll a szerszám ütközésének veszélye. d) Amennyiben a szerszám nem egy teljesen automatikus működésű gépbe van beépítve, akkor ezt a gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a sérüléseket meg lehessen akadályozni, illetve valamilyen sérülés mértéke a lehető legkisebb legyen, pl. kör alakú keresztmetszetű szerszám használatával és korlátozott fogásmélység alkalmazásával. A faipari gépekre vonatkozó konkrét biztonsági előírásokat az MSZ 187: 1980 szabvány tartalmazza, miszerint: A gép szerkezeti felépítése olyan legyen, hogy a technológiai okokból védőburkolattal el nem látható mozgó részek vagy munkadarabok a dolgozó sérülését ne okozhassák.

23 Az új munkavédelmi törvény 4/2 29/11 Ezt a mozgó részek helyes kialakításával, figyelmeztető festéssel, védőberendezéssel kell elérni. A gépen az orsók és szerszámok forgásirányát egyértelműen fel kell tüntetni. Annak a gépnek, amelynek üzemelése közben statikus elektromosság keletkezik, legyen olyan berendezése, amely a statikus elektromosság veszélyes mértékű felhalmozódását megakadályozza. A gépnek legyen túlterhelés elleni védelme. A gépen biztosítani kell a munkadarab megfelelő vezetését és előtolását a vágószerszámhoz, valamint meg kell akadályozni annak elmozdulását és elfordulását a megmunkálás folyamán. A gép működő elemeit, továbbá a megfogó, rögzítő- és emelőszerkezeteit, vagy ezek hajtóműveit olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek teljes vagy részleges energiakimaradás (elektromos áram, hidraulikus folyadék, sűrített levegő stb.) esetén megakadályozzák a veszélyhelyzet kialakulását. Minden olyan mozgó résznek, szerszámnak vagy munkadarabnak, amelynek érintése a dolgozó sérülését okozhatja, legyen védőberendezése (védőburkolat, elkerítés, védőlemez stb.). A védőberendezést biztonságosan kell rögzíteni. A védőberendezés biztosítsa a gép veszélytelen kezelését, ha a dolgozó betartja a biztonságtechnikai előírásokat. A védőburkolat legyen egyszerű, korszerű és ne nehezítse meg a gép kezelését és beállítását. Ha a védőburkolat nem reteszelt a gép indító berendezésével, akkor ki kell zárni az egyszerű eltávolítás lehetőségét. Ha a gép szerkezete nem burkolja teljesen a szerszámot, akkor a szerszám nem működő részének legyen védőburkolata. Ez a védőburkolat irányítsa a megmunkálási hulladékot a forgácselszívó berendezésbe. A védőburkolat szilárdsága olyan legyen, hogy ellenálljon a dolgozó akaratlan ráeséséből vagy a munkadarab kirepüléséből származó igénybevételnek. A védőburkolat védőhelyzetbe való állítása nem indíthatja el a gépet. Indítás csak a vezérlőegységről történhet. A védőburkolat kézi nyitásához vagy zárásához szükséges erőkifejtés legfeljebb 80 N lehet.

24 4/2 29/12 Az új munkavédelmi törvény A védőburkolat mozgó részeinek felemeléséhez vagy eltolásához szükséges erőkifejtés legfeljebb 60 N lehet. A vágószerszám munkát végző részének (fűrész, maró, késfej) legyen olyan önzáró védőburkolata, amely akkor nyílik, amikor a megmunkálandó munkadarab vagy a szerszám áthalad. A nyitás mértéke feleljen meg a maximálisan megmunkálható munkadarab szélességi és vastagsági méreteinek. Ha kizárt annak lehetősége, hogy a dolgozó a forgó vágószerszámhoz érjen, akkor rögzített védőburkolat is alkalmazható. Annak a gépnek, amelynek mozgó részei a dolgozóra fokozott veszélyt jelentenek, és könnyen levehető, nyíló védőburkolattal védettek, legyen olyan megbízható működésű fékberendezése, amely, a motor kikapcsolásakor vagy a védőburkolat eltávolításakor, nyitásakor, vagy az Állj gomb megnyomásakor a gépet gyorsan leállítja. A mozgó részek fékezési idejét az üzemeltetési dokumentációban elő kell írni. Ha a mozgó részek a gép vázán belül helyezkednek el, vagy teljesen burkoltak, vagy a védőburkolat eltávolításához hosszabb idő szükséges, mint a fékezési idő, akkor a fékberendezés alkalmazása nem szükséges. Vastagoló gyalugépek egyoldali megmunkáláshoz A vastagoló gyalugépek biztonságtechnikai követelményeit az MSZ EN 860:1998 szabvány határozza meg. Egyoldali vastagoló gyalugép Olyan gép, amely a fa meghatározott vastagságra gyalulását vízszintes, forgó késtartó tengellyel végzi. A forgácsolási kör átmérője és a munkadarabot tartó gépasztal közötti távolság beállítható. A gép a munkadarab felső felületét gyalulja.

25 Az új munkavédelmi törvény 4/2 29/13 Indítás a késtartó tengely motorja csak akkor legyen indítható, ha a reteszelt, mozgatható védőburkolat a helyén van és működőképes; az előtoló motor csak akkor legyen indítható, pl. időkésleltetés révén, ha a késtartó tengely motorja már elérte a teljes fordulatszámát. Az egymotoros gépek esetében az előtolás csak akkor legyen indítható, ha a késtartó tengely hajtását már bekapcsolták; az indítási sorrend követelményeit a vezérlő áramkörök szintjén kell megvalósítani. Ha időkésleltető szerkezetet alkalmaznak, az időkésleltetés legalább a legnagyobb indulási idővel legyen egyenlő. Az időkésleltetés vagy meghatározott legyen, vagy az időkésleltető szerkezet beállítóberendezését le kell zárni. Ha a gépasztal függőleges mozgatása gépi hajtású, a kezelőelem önműködő visszakapcsolású legyen. Előre beállított elektronikus vezérlésű gépek esetében azonban a programindító kezelőelem csak akkor alkalmazható a gépasztal függőleges mozgásának vezérlésére, ha a beadagoló- és kiadónyílás terében vannak biztonsági berendezések (pl. rögzített védőburkolat, közelítésre működésbe lépő védőberendezés stb.), és a gépasztal sebessége nem haladja meg a 10 mm/s-ot. Leállítás A normális leállításhoz kezelőelemet kell felszerelni, amely az összes géphajtást kikapcsolja. Ha megindították, a normális leállítás sorrendje a következő legyen: a beépített előtolás energiaellátásának megszüntetése, ha külön motor hajtja; a késtartó tengelyt hajtó motor energiaellátásának megszüntetése és a fék működtetése; a védőburkolat reteszelésének oldása, miután a szerszám megállt; a géphajtás energiaellátásának megszüntetése.

26 4/2 29/14 Az új munkavédelmi törvény Vészkikapcsolás A vészkikapcsolót úgy kell elhelyezni, hogy a gépkezelő elérje a gép adagoló oldaláról. A külön előtoló motoros, és/vagy 500 mm megmunkálási szélességet meghaladó gépek esetében a második vészleállító-kapcsolót úgy kell elhelyezni, hogy a gépkezelő elérje a gép elszedő oldaláról. A vészleállító-kapcsoló működtetése esetén a vészleállítási sorrend a következő legyen: a beépített előtolás energiaellátásának megszüntetése, ha külön motor hajtja; a késtartó tengelyt hajtó motor energiaellátásának megszüntetése és a fék működtetése; ha van, a szerszám megállítása után a védőburkolat reteszelésének oldása, a géphajtás energiaeltátásának megszüntetése. A fék oldása Ha a késtartó tengelyfék oldására kezelőelem van annak érdekében, hogy a késtartó tengely kézzel forgatható és a szerszám beállítható legyen, a fék csak akkor legyen oldható, amikor a késtartó tengely forgása már megszűnt (pl. időkésleltetés a kezelőelem működtetése és a fék oldása között). A fék fajtája Automatikus mechanikus késtartó tengelyfékkel kell felszerelni azokat a gépeket, amelyeken csak egyetlen kapcsoló van az indításra, leállításra és leválasztásra. Ha a gép automatikus villamos fékkel van ellátva, a leválasztó főkapcsolót a gépnek nem ugyanazon az oldalán vagy függő kapcsolótábláján kell elhelyezni, amelyen az indító és kikapcsoló kezelőelem van.

27 Az új munkavédelmi törvény 4/2 29/15 Visszavágódást gátló szerkezet A vastagoló gyalugépekre olyan, körmökkel ellátott visszavágódást gátló szerkezetet kell szerelni, amely a gép teljes megmunkálási szélességére kiterjed. Munkadarabtámaszok és -vezetők Az gépasztal síklapúsága feleljen meg az ISO 7568:1986 szabvány G1 fokozatának. Mechanikus végállás ütközőknek kell meggátolniuk az érintkezést az gépasztal és a késtartó tengely vagy az előtoló hengerek között. Ha a visszavágódást gátló szerkezet a legalsó helyzetében van és a gépasztal a legfelső helyzetében van, legalább 0,5 mm távolság legyen közöttük. A függőleges gépasztal-állító mechanizmusnak stabil gépasztal helyzetet kell létrehoznia a teljes beállítási tartományában. Fogásmélység-határoló szerkezetet kell elhelyezni a gép adagolási oldalán annak megakadályozása érdekében, hogy méreten felüli (túl vastag) munkadarabok kerüljenek a szerszám alá. Oldalvezetőkről kell gondoskodni, hogy a megmunkálási szélességet a késtartó tengely hosszúságára korlátozzák. Ha a vastagoló gyalugép osztott előtoló hengerekkel van felszerelve, az előtoló hengerszakaszok szélessége ne haladja meg az 50 mm-t. A gépasztal legalább olyan széles legyen, mint a késtartó tengely hosszúsága, és legalább a fogásmélység-határoló szerkezettől a kitológörgők végéig érjen.

28 4/2 29/16 Az új munkavédelmi törvény Beépített előtolású gépek védőburkolata Rögzített vagy reteszelt mozgatható védőburkolatokkal kell megakadályozni a mozgó részekhez (vagyis a szerszámhoz és az előtoló mechanizmushoz) a gép oldala felőli hozzáférést. A gépnek a fogásmélység-határoló szerkezet feletti mozgó részeihez való hozzáférést olyan rögzített védőburkolatokkal vagy reteszelt mozgatható védőburkolatokkal kell megakadályozni, amelyek nyitott helyzetben stabilak. Hajtások védőburkolata A szerszámhajtó mechanizmust rögzített védőburkolattal kell burkolni. Ha karbantartás vagy beállítás céljából a hajtásokhoz hozzáférési lehetőségre van szükség, ezt mozgatható védőburkolattal kell megteremteni. Ha a szerszámhoz is hozzá lehet férni, és a leállási idő meghaladja a 10 s-ot, a mozgatható, reteszelt védőburkolatot védőburkolat-zárással kell reteszelni. Forgács-, por- és gázkibocsátás Gondoskodni kell a por és a forgács géptől való elszívásáról vagy beépített porelszívó- és gyűjtőrendszerrel, vagy olyan nyílások révén, amelyekkel a gép külön porelszívó rendszerhez kapcsolható. Kombinált famegmunkáló gépek A kombinált famegmunkáló gépekre vonatkozó előírások az MSZ EN 940:1998 szabványban találhatóak. A szabvány külön követelményeket és/vagy intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy kiküszöbölje a veszélyt és csökkentse a kockázatot a kombinált famegmunkáló gépeken (két vagy több géptípus kombinációja egyengető gyalulásra, körfűrészelésre, függőleges orsójú marásra, hosszlyuk fúrásra és vastagoló gyalulásra a továbbiakban gépek, amelyeket tömör fa, forgácslap, farostlemez, rétegelt lemez, valamint ugyanezeknek az anyagoknak műanyaggal bevont vagy műanyag szélű változatai megmunkálására terveztek.

29 Az új munkavédelmi törvény 4/2 29/17 Elsősorban kézi előtolású gép amely két vagy több gépegység, mint a körfűrészegység, az egyengető/vastagoló gyaluegység, a függőleges orsójú maróegység, a fúróegység kombinációját tartalmazza és úgy terveztek meg és gyártottak le, hogy minden egység külön is használható, ha a munkadarabot minden művelet után kézzel távolítják el. Indítás A csapozó üzemmódban működő kombinált gép esetében a védőburkolatok a helyükön vannak és működőképesek reteszelő berendezésekkel érhető el. Minden egység csak a saját munkahelyéről legyen indítható. Egyetlen indítási kezelőelem akkor megengedett, ha minden munkahelyről elérhető, vagy ha a gépasztal fölött elhelyezett, mozgatható vezérlőtáblára van szerelve, a megmunkáló egységválasztó kapcsolóval együtt. A gép indítási kezelőelemeit oly módon kell tervezni, hogy megakadályozzák a szerszámok egyidejű működését, kivéve, ha a függőleges orsójú maróegységnek és a körfűrészegységnek együtt kell dolgoznia, erre az esetre vezérlésmód-választó kapcsolót kell alkalmazni. Leállítás Minden egység legyen kikapcsolható minden munkahelyről. A fúróegységekre olyan kikapcsoló kezelőelemet kell felszerelni, amelynek ha működtetik, meg kell szüntetni az energiaellátást az összes fúróegység hajtáson és működtetnie kell a féket (ha van). Ha a fúróegységen mechanikus fék van, ez a kikapcsoló kezelőelem. Ha a fúróegységen villamos fék van, ez a kikapcsoló kezelőelem 1. kategóriájú típus legyen az EN : szakasza szerint. Az előre beállított elektronikus vezérlésű gépek esetében a kikapcsolás 2. kategóriájú típus legyen az EN : szakasza szerint. Ha a ki-

30 4/2 29/18 Az új munkavédelmi törvény kapcsoló kezelőelemet működtették, csak az elektronikus berendezés maradhat feszültség alatt. Ha 1. kategóriájú kikapcsoló kezelőelem van felszerelve, a kikapcsolási sorrend a következő legyen: az összes fúróegység hajtás energiaellátásának megszüntetése, kivéve a munkadarab rögzítését (ha van), a fék működtetése, miután a fékezés befejeződött, a fékberendezés és a munkadarab-rögzítés (ha van) energiaellátásának megszüntetése. A kikapcsolási sorrend követelményeinek a vezérlő áramkörök szintjén kell megfelelni. Ha időkésleltető készüléket alkalmaznak, az időkésleltetés legalább a legkisebb fékezési idővel legyen egyenlő. Az időkésleltetés vagy meghatározott legyen, vagy az időkésleltetést beállító készüléket le kell zárni. Nincs szükség külön kikapcsoló kezelőelemre, ha a gépen olyan vészkikapcsolás van, amely legalább a fenti követelményeknek megfelel. Ha a fúrótokmány a szerszámtartó tengely (késtartó tengely) végére van felszerelve vagy a szerszámtartó tengely (késtartó tengely) hajtja (pl. szíjjal), az egyengető gyalu- és a fúróegységnek csak egyetlen közös kikapcsoló kezelőeleme lehet. Vészkikapcsolás A gépekre vészkikapcsoló kezelőelemet kell felszerelni a következő helyeken: a) mind a maró-, mind a fűrészegységen, ha egyidejűleg használják őket és b) a vastagoló gyaluegységeken, ahogy azt az EN 860: fejezete előírja. Ha a gépen mechanikus fék van, a vészkikapcsoló 0 kategóriájú típus legyen az EN : szakasza és az EN 418: szakasza szerint.

31 Az új munkavédelmi törvény 4/2 29/19 Ha a gépen villamos fék van, a vészkikapcsoló 1. kategóriájú típus legyen az EN : szakasza és az EN 418:1992 szabvány szakasza szerint. Az 1. kategóriájú vészkikapcsoló kezelőelem használata esetén a vészkikapcsolási sorrend a következő legyen: az összes géphajtás energiaellátásának megszüntetése, kivéve a munkadarab rögzítését (ha van), a fék működtetése, miután a fékezés a sorrend szerint befejeződött, a fék- és a munkadarabrögzítés (ha van) energiaellátásának megszüntetése. Mozgatható vezérlőtábla esetén, ha vészkikapcsoló kezelőelemre van szükség, ezt is a vezérlőtáblán kell elhelyezni. A kikapcsolási sorrend követelményeit a vezérlő áramkörök szintjén kell megvalósítani. Ha időkésleltető készüléket alkalmaznak, az időkésleltetés legalább a legkisebb fékezési idővel legyen egyenlő. Az időkésleltetés vagy meghatározott legyen, vagy az időkésleltetést, beállító készüléket le kell zárni. Üzemmódválasztás Üzemmódválasztó-kapcsolót kell felszerelni a gépekre, ha a függőleges orsójú maróegységet és a körfűrészegységet egyidejűleg kívánják működtetni, és ha az összes megmunkáló egység egyetlen indító kezelőelemmel működtethető. A szerszámtartó és a szerszám megtervezése Fúrás A tokmány szerszámtartó tengelyen (szerszámorsón) való rögzítése olyan legyen, hogy az indítás, a forgás (forgácsolás) és a fékezés alatt is a szerszám biztonságosan a tokmányban maradjon, és a tokmány biztonságosan a szerszámtartó tengelyen maradjon.