ELŐTERJESZTÉS. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Költségvetési, Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága 2007.

Átírás

1 BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI, GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI BIZOTTSÁGA Szám: /2007. Mell.: 2 db ELŐTERJESZTÉS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Költségvetési, Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága május 7-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Baranya Paktum Projekt jelenlegi állásáról, Együttműködési Megállapodásáról, a Baranya Megyei Foglalkoztatási Stratégiáról Előterjesztő: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke Előterjesztést készítette: dr. Tótsimon Péter, területfejlesztési tanácsadó I. A projekt időtartama: június május 31. II. A Baranya Paktum átfogó célkitűzése Baranya megye foglalkoztatási szintjének növelése és a munkanélküliség mérséklése. Ezen belül közvetlen cél: a Paktum partneri hálózatának létrehozása; a működési feltételek biztosítása; a szükséges dokumentumok elkészítése (SZMSZ, kts-vetés); a foglalkoztatási helyzet megismerése; a Baranya megye középtávú foglalkoztatási és képzési stratégiájának elkészítése társadalmi egyetértés mellett. III. A pályázat végrehajtásában résztvevő pályázó és partnerei: Baranya Megyei Önkormányzat - gesztor Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - támogatott partner Európai Fejlesztési és Tájékoztatási Egyesület - támogatott partner Baranya Megyei Területi Agrárkamara - támogatott partner Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara - támogatott partner Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont - közreműködő partner Baranya Megyei Munkaügyi Tanács - közreműködő partner A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM CÉLKITŰZÉSEI (MELLÉKELT EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSBÓL) Olyan komplex gazdaságfejlesztési-foglalkoztatási rendszer működtetése, amely működési és kommunikációs mechanizmusai révén képes a helyi gazdasági és közszereplők széles körű bevonásával a mindenkori elképzelések, kezdeményezések megvalósítható projektté formálására, és a megyei/regionális foglalkoztatási stratégiával összhangban a konkrét foglalkoztatási program megvalósulásának támogatására. A foglalkoztatási színvonal növelése, és a munkanélküliség csökkentése, A megváltozott munkaképességű személyek munkavállalási lehetőségeinek javítása.

2 2 A helyi, illetve a közösségi szolgáltatások fejlesztési az információs és a kommunikációs technológia segítségével. A hátrányos helyzetű és a munkaerőpiacról kiszorult rétegek integrációjának elősegítése. A férfiak és a nők esélyegyenlőségének figyelembe vétele minden területen. A térség adottságainak kihasználásával a foglalkoztatási potenciál fejlesztése az idegenforgalom, a sport-szabadidő, a szociális szolgáltatások, a kultúra terén. A gazdaság munkaerőigény kielégítése képzéssel, munkaerőpiaci szolgáltatásokkal és egyéb közgazdasági eszközökkel. A Paktum egy nyílt szervezet, aki egyetért célkitűzéseivel, tagja lehet. A Paktumot a Baranya Megyei Önkormányzat működteti. A projektről szóló támogatási szerződésben az önkormányzat vállalta, hogy három évig működteti a Paktumot. (Az önkormányzat két fő munkatársat biztosít a Paktum Iroda tevékenységének ellátására, az iroda rezsi költségeinek felvállalása, számítógép használat, postadíj, stb.) A partnereknek nem kell anyagi hozzájárulást nyújtani, csak együtt kell működni a partnerekkel. Az európai és nemzeti foglalkoztatási stratégiákból és a munkaerőpiaci szereplők elvárásaiból kiindulva kiemelném hogy a Baranya Megyei Foglalkoztatáspolitikai Stratégia (melléklet) következőket tekinti alapvető értéknek: ÉRTÉKEK (1) a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági aktivitás növelése (2) a munkaerőpiac szociális dimenziójának erősítése (3) aktív munkaerőpiaci politika (segély helyett esélyt) (4) a tudás szerepének növelése (a munkaerőpiaci kínálat javítása, a foglalkoztathatóság növelése, versenyképesség) (5) a munkaerőpiac minősége (rugalmas, mobil piaci működés) (6) a partnerség kialakítása és fenntartása, együttműködés a szereplők között Mindezek összegzéseként az alapvető cél: DINAMIKUS, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE ÉS SZOCIÁLIS KOHÉZIÓRA ALAPOZOTT, MAGAS SZINTŰ FOGLALKOZTATOTTSÁG ELÉRÉSE Határozati javaslat: III. 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Költségvetési, Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága egyetért a Baranya Paktum Együttműködési Megállapodásban foglaltakkal. A Bizottság felkéri a közgyűlés elnökét a megállapodás aláírására. Határidő: május 31. Felelős: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke 2. A Bizottsága egyetért a Baranya Megyei Foglalkoztatáspolitikai Stratégiájáról szóló tanulmányban foglaltakkal, és felkéri a bizottság elnökét arra, hogy vizsgálja meg a Baranya Megyei Önkormányzat szerepét, lehetőségeit a megye foglalkoztatási helyzetének javításában. Határidő: december 31. Felelős: Pávkovics Gábor, a bizottság elnöke Pécs, május 3. Dr. Hargitai János sk.

3 Tervezet! BARANYA MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Szerződő felek jelen együttműködési megállapodás aláírásával foglalkoztatási partnerséget hoznak létre Baranya megyében, mely partnerség a Baranya Paktum Partnerség a baranyai foglalkoztatási helyzet javításáért című projekt eredménye. A Paktum célja a projektben elért eredmények fenntartásának biztosítása, a Partnerek a megyei foglalkoztatás bővítését kívánják elérni. A Partnerek rögzítik, hogy a Paktum nyitott partnerségi együttműködési forma, amelyhez minden olyan vállalkozás, szervezet csatlakozhat, amely a célkitűzésekkel egyetért, és aktívan részt vesz azok megvalósításában. A Partnerek jelen együttműködési megállapodásban rögzítik a foglalkoztatási partnerség formai kereteit. Jelen együttműködési megállapodást létrehozó Partnerek és az ahhoz későbbiekben csatlakozó Partnerek a Paktum aláírásával az abban foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. I. A Foglalkozatási Paktum célkitű zései A Paktum célkitűzései amelyek igazodnak az Európai Unió elvárásaihoz az alábbiak: olyan komplex gazdaságfejlesztési-foglalkoztatási rendszer működtetése, amely működési és kommunikációs mechanizmusai révén képes a helyi gazdasági és közszereplők széles körű bevonásával a mindenkori elképzelések, kezdeményezések megvalósítható projektté formálására és a megyei/regionális foglalkoztatási stratégiával összhangban a konkrét foglalkoztatási program megvalósulásának támogatására, a foglalkoztatási színvonal növelése és a munkanélküliség csökkentése, a megváltozott munkaképességű személyek munkavállalási lehetőségeinek javítása, a térségi gazdaságfejlesztési elképzelések és a szakképzés összehangolása, a helyi, illetve a közösségi szolgáltatások fejlesztése az információs és a kommunikációs technológia segítségével,

4 2 a hátrányos helyzetű és a munkaerőpiacról kiszorult rétegek integrációjának elősegítése, a férfiak és a nők esélyegyenlőségének figyelembe vétele minden területen, a térség adottságainak kihasználásával a foglalkoztatási potenciál fejlesztése az idegenforgalom, a sport-szabadidő, a szociális szolgáltatások, a kultúra területén, a gazdaság munkaerőigény kielégítésének segítése képzéssel, munkaerőpiaci szolgáltatásokkal és egyéb közgazdasági eszközökkel. A Paktum lehetőséget biztosít: a megyei foglalkoztatáspolitika célkitűzéseinek és főbb irányainak megvalósítására, a foglalkoztatás bővítés lehetőségeinek feltárására, a megye gazdaságát, foglalkoztatását és képzését befolyásoló, azt elősegítő helyi szereplők foglalkoztatáspolitikai problémák megoldásával, munkahelytereméssel kapcsolatos elképzeléseinek összehangolására, olyan kommunikációs mechanizmus működtetésére, amely tartósan, fenntartható módon biztosítja az aktuális és helyi fejlesztési elképzelések megismerését, ötletek feltárását és rendszerbe való integrálását, együttműködő partnerek felkutatására, régiós és országhatáron túli kapcsolatok kiépítésére, pénzügyi források összehangolására a foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósítása érdekében. II. A Foglalkoztatási Paktum célcsoportjai munkanélküliséggel veszélyeztetett személyek pályakezdő fiatalok, különös tekintettel a felsőfokú végzettségűekre megváltozott munkaképességűek tartós munkanélküliek roma munkanélküliek 40 éven felüli munkanélküliek nők helyi vállalkozók

5 3 III. A Foglalkoztatási Paktum szervezete A Foglalkoztatási fórum (Fórum) A Partnerek a helyi, térségi, megyei szereplők széleskörű bevonása, a nyilvánosság biztosítása, a döntések megalapozása és a partnerség erősítése érdekében Foglalkoztatási fórumot (továbbiakban: Fórum) működtetnek. A Fórum a Paktum aláírói és támogatói mellett a foglalkoztatáspolitikai kérdések iránt érdeklődő minden személy és szervezet előtt nyitva áll. A Fórumot az Irányító Testület elnöke hívja össze évente legalább egy alkalommal. A Fórumra a Partnereket írásban oly módon kell meghívni, hogy a meghívót amely a Fórum napirendjét is tartalmazza a Fórum előtt legalább 7 nappal megkapják. A Fórum nyilvános, arról a helyi sajtó útján és a Paktum honlapján (.) keresztül tájékoztatni kell a lakosságot és a téma iránt érdeklődőket. A Fórum feladatai: tájékozódik a térség munkaerőpiaci helyzetéről, javaslatokat fogalmaz meg munkaerőpiaci programokra, véleményezi az eddigi akciókat, segítséget ad az éves munkaprogram összeállításához, biztosítja a térség szereplői közötti információ áramlást és az információk, vélemények cseréjét, segíti a szereplők közötti kezdeményezések összehangolását. Ezen feladatoknak a teljesítésével nagymértékben hozzájárulhat a helyes döntések megalapozásához, a társadalmi nyilvánosság és kontroll biztosításához, valamint a partnerség erősítéséhez. Az Irányító Testület Az Irányító Testület a Paktumban foglaltak végrehajtásáért felelős szerv.

6 4 Az Irányító Testület. tagból áll. Az Irányító Testület tagjait a jelen Paktumot aláíró Partnerek választják maguk közül a Paktum aláírásától számított 60 napon belül. A döntés meghozatalához a jelenlévő tagok 50%-a + 1 szavazat szükséges. Az Irányító Testület tagjának megbízatása megszűnik különösen: a tagot adó Partner megszűnése estén - jogutódláskor a jogutód lép a kieső Partner helyébe - (ebben az esetben a megszűnés időpontjában Partneri státuszban lévőknek konszenzusos döntéssel új tagot kell választaniuk a megszűnéstől számított 30 napon belül), visszahívás esetén, amelyről a visszahívás időpontjában Partneri státuszban lévők konszenzusos döntéssel határoznak (ebben az esetben a Partnereknek új tagot kell választaniuk a visszahívással egy időben), a Partner lemondása, vagy Paktumból való kilépése estén (ebben az esetben a lemondás vagy a kilépés időpontjában Partneri státuszban lévőknek konszenzusos döntéssel új tagot kell választaniuk a lemondás, illetve kilépéstől számított 30 napon belül). Az Irányító Testület elnökét és tisztségviselőit az Irányító Testület megalakulásakor az Irányító Testület tagjai maguk közül minősített többséggel (a megválasztott tagok 50%-a + 1 szavazat) választják meg. Az Irányító testület feladatai: információt gyűjt és megszervezi a foglalkoztatási fórum tájékoztatását, feldolgozza a foglalkoztatási fórum ajánlásait, kidolgozza a foglalkoztatási paktum éves munkaprogramját, koordinálja a munkaprogram megvalósítását az érintett szervezetek között, beszámol a foglalkoztatáspolitikai fórumokon az egyes programok teljesítéséről, valamint a következő időszak elképzeléseiről, segíti a térségi partnerségi kapcsolatokat. dönt új partnerek Paktumba történő felvételéről, tudomásul veszi a partner Paktumból történő kilépését. Az Irányító Testület a megalakulását követő 30 napon belül megalkotja saját ügyrendjét, amelyben szabályozza a működését.

7 5 A Paktum Iroda (Munkaszervezet) A Paktum Iroda a Paktum munkáját, a munkaterv megvalósítását segítő szerv, amely az Irányító Testület mellett működik, segíti annak működését is. A Paktum Iroda feladatainak ellátását a Baranya Megyei Önkormányzat két fő munkatársa révén biztosítja a személyi feltételeket. A Paktum Iroda koordinálja a Paktumban folyó közös munkát, elősegíti az Irányító Testület által kezdeményezett projektek megvalósulását, fejlesztési javaslatokat készít az Irányító Testület felkérése esetén, adatbázist működtet, ellátja a Paktum, az Irányító Testület munkájával kapcsolatos adminisztratív teendőket (pl. fórumok, ülések összehívása, előkészítése, jegyzőkönyv vezetése, döntések dokumentálása), előkészíti az Irányító Testület részére a Paktum éves munkaprogramját, biztosítja a Paktum szerveinek működési, technikai feltételeit, ellátja a személyzeti feladatokat, folyamatosan ellenőrzi és értékeli a projektekben folyó munkát, információt nyújt az Irányító Testület számára a projektekben folyó munkáról, segítséget nyújt a Partnerek közötti kapcsolattartásban, biztosítja a sajtónyilvánosságot, gondozza a Paktum külső és belső kapcsolatait, jelentéseket készít, ellát minden olyan tevékenységet, amellyel az Irányító Testület megbízza. IV. Záró rendelkezések Jelen együttműködési megállapodással létrehozott foglalkoztatási partnerség a Baranya Paktum Partnerség a baranyai foglalkoztatási helyzet javításáért című, ROP

8 6 0004/33. azonosító számon nyilvántartásba vett projekt utánkövetési idejére, azaz a Paktum aláírásától számított.. évre szól. A Paktumhoz az együttműködési megállapodás aláírásával minden olyan vállalkozás, szervezet csatlakozhat, amely a célkitűzésekkel egyetért, és aktívan részt kíván venni azok megvalósításában. A csatlakozási szándékot az Irányító Testületnek kell bejelenteni, aki azt a feltételek fennállása esetén elfogadja, és biztosítja az együttműködési megállapodás aláírását. Pécs, március. Aláíró Partnerek:

9 Baranya Paktum BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI STRATÉGIÁJA Pécs, április

10 Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: Csóka Éva Gergely Bernadett Hornyák István Dr. László Gyula Sasvári Gábor Tigelmann Éva Szerkesztette: Dr. László Gyula egyetemi tanár Felelős kiadó: Dr. Hargitai János, a Közgyűlés elnöke Készült: 1000 példányban Nyomda:

11 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. Helyzetértékelés Baranya megye általános társadalmi-gazdasági jellemzői Baranya megye népessége Baranya megye kistérségei, települései Baranya megye gazdasági jellemzői A megye térségei közötti különbségek, az eltérő gazdasági lehetőségek A baranyai munkaerőpiac jellemzői A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás alakulása A regisztrált munkanélküliek számának alakulása A pályakezdő munkanélküliek sajátosságai A bejelentett új álláshelyek számának alakulása A bejelentett csoportos létszámleépítések alakulása a Pécsi Kistérségben A felmérések tapasztalatai A felmérésben résztvevő munkanélküliek jellemzői A munkanélküliség sajátos jellemzői a felmérésben résztvevők véleménye alapján Baranya megye munkaerőpiacának SWOT-analízise A foglalkoztatáspolitika stratégia-alkotási szintjei, a szintek egymásra épülése A foglalkoztatáspolitika alapvető értékei A foglalkoztatáspolitika stratégiai céljai 46 A) Integrált fejlesztéspolitika 46 B) Bevonás 49 C) Alkalmazkodás, rugalmasság 53 D) Beruházás 54 E) Lokalitás 58 F) Partnerség A lokális foglalkoztatáspolitika kitörési pontjai 61 A) Integráltság 61 B) Bevonás 63 C) Alkalmazkodás 67 D) Beruházás 72 E) Lokalitás 74 F) Partnerség 77

12 2

13 Baranya megye foglalkoztatáspolitikai stratégiája 1. BEVEZETÉS Az európai, hazai, illetve lokális munkaerőpiacok (foglalkoztatáspolitikák) teljesítménye elég hullámzó volt az elmúlt időszakban. Ebből már az is következik, hogy a munkaerőpiac szereplői minden szinten külön-külön is igen jelentős változások és kihívások előtt állnak. Az EU a lisszaboni stratégiában nagyra törő célokat fogalmazott meg. Az ezt követő első három-négy évben elért gyakorlati eredmények viszont elég szerények lettek, még azzal együtt is, hogy az utóbbi egy-két év munkaerőpiaci adatai pozitív változásokat mutatnak mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatottság alakulásában. Ezért az Európai Bizottság alapvető fordulatot és szemléletváltást határozott el: a korábbi külön gazdaság- és foglalkoztatás-politikai stratégiákat és az ezek megvalósítását célzó külön eszközrendszereket 2005-től integrált iránymutatások váltották fel. Vagyis az EU változatlanul a lisszaboni célokat kívánja követni, de már a makro- és mikro-gazdasági, valamint foglalkoztatáspolitikai törekvések integrálásával, szinergiákra törekedve. Az Uniós irányváltást azonnal követte a hazai fejlesztéspolitika is. Integrált stratégiai célrendszert fogalmazott meg, amelynek lényege az Uniós törekvésekkel összhangban a növekedés és a foglalkoztatás együttes megvalósítása. Ehhez igazodik a foglalkoztatáspolitika eszközrendszere is: az intézményrendszer modernizációja, a munkanélküliség kategóriája helyett az álláskeresésre, illetve foglalkoztatásra fókuszálás, a hátrányos helyzetek feloldására irányuló támogatások, pályázati lehetőségek. Az integrált fejlesztéspolitika ugyanakkor nemcsak azt feltételezi, hogy a gazdasági (növekedési) és szociális (foglalkoztatási) célok és eszközök egymást erősítve működjenek, hanem a horizontális összehangolás mellett a vertikális egymásra épülést is igényli. Vagyis azt, hogy az uniós és hazai szintek alatt hasonló ugyancsak szinergiákra törekvő kapcsolat és összhang alakuljon ki a nemzeti és az azt követő regionális és lokális szinteken (és szintek között) is. Ezt a kapcsolatrendszert kívánjuk szemléltetni a következő oldalon látható ábrával. Akár felülről, akár alulról indulunk, megítélésünk szerint ezt a logikai sémát kellene követni minden esetben az egyes szintek munkaerőpiaci, foglalkoztatáspolitikai cél- és eszközrendszerének megfogalmazásában. Regionális-lokális szinteken a fentiekből leginkább két dolog jelent meg a gyakorlatban. Egyrészt a kistérségek (kistérségi társulások) növekvő szerepe, másrészt a foglalkoztatási partnerségek, helyi foglalkoztatási paktumok kezdeményezése, szervezése. Ezek fontos tényezők, de nem képesek változtatni azon a kiinduló adottságon, hogy a régiónkban eddig minden esetben külön-külön stratégiák készültek a régióra, megyére, megyeszékhelyre, esetleg kistérségekre. Különleges helyzet, hogy ezúttal ha nem is egyszerre készül a nemzeti szint alatti minden regionális/lokális szint foglalkoztatási stratégiája legalább a Baranya megyei és Pécsi kistérségi foglalkoztatási koncepciót egyszerre lehet megfogalmazni. Ezért tudatosan

14 4 élünk a lehetőséggel, és nem két önálló foglalkoztatási stratégiát készítünk, hanem egyetlen stratégiát differenciálunk a szintek eltérésének, adottságainak megfelelően. Ez a szövegezésben is meg kell, hogy jelenjen, mert így fogalmazhatók meg a közös és a specifikus stratégiai célok, az azonos értékek és részben legalább eltérő elemek, súlypontok. A Baranya megyei foglalkoztatási koncepciót tehát az 1. ábrában látható logikai építkezés alapján fogalmaztuk meg. A foglalkoztatási stratégiák készítésének elvi váza 1. ábra Európai helyzetértékelés EU integrált (foglalkoztatási) iránymutatások Akcióprogramok, eszközök, intézmények Nemzeti helyzetértékelés Nemzeti akcióprogram Akcióprogramok, eszközök, intézmények Régiós helyzetértékelés A régió foglalkoztatási koncepciója Akcióprogramok, eszközök, intézmények Megyei helyzetértékelés A megye foglalkoztatási koncepciója Akcióprogramok, eszközök, intézmények Kistérségi helyzetértékelés A kistérségek foglalkoztatási koncepciója Akcióprogramok, eszközök, intézmények Városi helyzetértékelés A város foglalkoztatási koncepciója Akcióprogramok, eszközök, intézmények A fenti ábrában vázolt logikai struktúrának megfelelően a felülről lebontás elvét alkalmazva a konkrét stratégiai célok és eszközök megfogalmazása előtt az alábbi előkészítő tanulmányok készültek el:

15 5 - Az európai és hazai (integrált) foglalkoztatáspolitikai elvek (szakpolitikai háttér) - Az ebben megfogalmazott prioritások szakértői értékelése lokális fontosságuk és a lokális ráhatás lehetősége alapján - Más fejlesztési programok megyei/kistérségi foglalkoztatáspolitikára vonatkozó fontos megállapításainak, céljainak összegyűjtése. Ez utóbbi tanulmány a következő fejlesztési dokumentumokat tekintette át: 1. Baranya megye foglalkoztatáspolitikai koncepciója (1998) 2. A Dél-Dunántúli régió foglalkoztatási stratégiája (2000) 3. Baranya megye területfejlesztési programja (2003) 4. Baranya megye területrendezési terve (2004) 5. A Pécsi Kistérség Komplex Fejlesztési Programja I. Helyzetelemzés II. Stratégia (2005) 6. Pozíció és perspektívák Baranya turizmusában; Baranya megye turizmusfejlesztési programjának aktualizálása (2005) 7. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata és módosítása (2006) 8. Dél-Dunántúli Operatív Program (2006) 9. Dél-Dunántúli Akcióterv , tervezői javaslat (2006) 10. Versenyképes Gazdaság Operatív Program (2006) 11. Humán Infrastruktúra és Közszolgáltatások Operatív Program (2006) 12. Infrastruktúra Operatív Program (2006) Ezekből az építkezés/integráltság érdekében ahol lehetett (szó- vagy értelem szerint is) átvettünk fejlesztési irányokat, akcióprogram-elképzeléseket. Jelen foglalkoztatási stratégiát a következő szakmai team állította össze: Gergely Bernadett (DD Regionális Munkaügyi Központ) Hornyák István (DD Regionális Munkaügyi Központ) László Gyula (PTE Közgazdaságtudományi Kar), a szakmai munka vezetője Sasvári Gábor (DD Regionális Munkaügyi Központ) Tigelmann Éva (Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Iroda) A helyzetértékelést Csóka Éva (DD Regionális Munkaügyi Központ) készítette. A munkanélküliek körében végzett felmérést és elemzést a Baranya paktum menedzsment szervezete végezte, illetve állította össze.

16 6 2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1 Baranya megye általános társadalmi-gazdasági jellemzői Baranya megye népessége Baranya fős lélekszáma az ország lakosságának 4%-át teszi ki. Hosszabb ideje megfigyelhető népességének fogyó tendenciája. Ez a évben is folytatódott, az év elején itt élők száma 2%-kal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt volt. Annak ellenére, hogy az élveszületések számában kedvező elmozdulást következett be az elmúlt 3 évben, a pozitív hatást a halálozások száma (amely jelentősen túlszárnyalta a születésekét) sajnálatos módon ellensúlyozta. Ennek következtében a népességfogyás mérséklődő ütemben, de tovább folytatódott. A belföldi és a nemzetközi vándorlás egyenlege is negatív eredményt mutat, szemben pl. a dinamikusan fejlődő Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom megye adataival. A népesség megoszlása nemek szerint korcsoportonként Baranyában népszámlálás és ábra 80- felett éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves 5-9 éves - 4 éves Nők (fő) 2001.népsz Férfiak (fő) 2001.népsz

17 7 A megye korszerkezetére továbbra is az elöregedés a jellemző, a 14 év alatti népesség évi 15,9%-os részaránya 15%-ra süllyedt, és a megyék átlagától (16%) is jóval elmarad. Az idős (65 év feletti) korosztály esetében ellenkező a tendencia, 15,9%-os hányaduk 0,8%- ponttal emelkedett, és 0,6%-ponttal meghaladja a már említett megyék szerinti átlagot. A nemek arányának jelentős eltolódása a nők javára már a 45 év felettiek csoportjában is megfigyelhető, de a hatvan év felettieknél már 61% tartozik közéjük. A megyei népesség összességében ezer férfira nő jut. A népsűrűség Baranyában 90 fő/km 2, amely a megyék átlagától csak kevéssé tér el Baranya megye kistérségei, települései Baranya megye az ország legdélebbi része, az ország területének 4,8%-a. A megye 301 települése közül 12 város, 289 község. Ezek közül 252 település, vagyis a falvak 83,7%-a 1000 főnél kisebb lélekszámú. Ezen belül is 205 falu azaz a községek 68%-a a törpe falvak kategóriájába tartozott (országosan nem éri el az egyharmadot a részarányuk) 1, a falusi népesség 35%-a lakott ilyen 500 fő alatti kis településen. A települések népességnagyság-csoport szerinti számának és lakosságának megoszlása 3. ábra ,7% ,3% ,3% 0,7% ,3% -499 fő alatt 13,1% ,5% ,6% -499 fő alatt 68,1% ,2% ,8% ,1% ,3% ,1% év elején a megye népességének 63%-a kisebb-nagyobb városok lakója volt. Az ország 138 egységből álló statisztikai kistérségi rendszeréből 9 található Baranyában (ld. 4. ábra). A kistérségek felosztása a települések közötti valós munkahelyi, oktatási, egészségügyi kereskedelmi és közlekedési kapcsolatokon alapul. 1 A KSH évkönyv 2006.

18 8 Baranya megye települései a KSH kistérségi körzetei szerint Sásd Komló Pécsvárad 4. ábra Kom lói kistérség: 19 település Mohác si kistérség: 43 település Pécsi kistérség: 39 település Pécsváradi kistérség: 19 település Sásdi kistérség: 27 település Sellyei kistérség: 35 település Siklósi kistérség: 53 település Szigetvári kistérség.: 46 település Szentlőrinci kistérség.: 20 település Baranya összesen:: 301település Szigetvár Szentlőrinc Pécs Mohács Kiskassa Bóly Sellye Harkány Siklós A megye 301 településéből a legtöbb, 53 (17,6%) a Siklósi Kistérséghez tartozik, de a népesség még egy tizede sem lakik itt. A második legtöbb települést vonzó központ a szigetvári, ahova 46 község tartozik (15,3%), a 27 ezer főt kitevő lakosság 6,9%-a a megyeinek. Harmadik a Mohácsi Kistérség, amely 43 községében és városában a második legszámosabb népességgel rendelkezik. Az 51 ezer fő itt élő 12,8%-át teszi ki a megyei lakosságnak. Csak a Pécsi Kistérségben laknak ennél többen, ahol a 39 település magába foglalja a megyeszékhelyet is. Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, több mint 150 ezres lakosságával. Ennek következtében közel 184 ezren, a megye népességének 46%-a, ebben a centrum helyzetű kistérségben él. A kistérségek megoszlása a települések száma és a népesség szerint 5. ábra Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári népesség (fő) település szám (db) % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

19 9 A kistérségek között a népesség változása és a migráció egyértelmű kapcsolatot mutat az egyes térségek gazdasági-foglalkoztatási helyzetével, ebből adódó népességmegtartó képességével. A lélekszám csökkenése a legnagyobb a sellyei kistérségben, amelynek előidézője elsősorban a nagymértékű belföldi elvándorlás (10,1%), míg a természetes fogyás a megyei átlag alatti (-4%-kal szemben csak -3%). A sásdi körzetben hasonló a helyzet, de ebben térségben a magas elvándorlás népesség-csökkentő hatását erőteljesen fokozza a kedvezőtlen demográfiai folyamat: az élveszületések és halálozások negatív egyenlege 5,5%, ez a második legmagasabb érték a megyében. Mohácson is ez utóbbi folyamat a jellemző: a 6,1%-os természetes fogyás a legnagyobb érték a kistérségek között, miközben vándorlási különbözete aránylag csekély (-1,8%). Baranyában egyedül a Pécsi Kistérség bevándorlási különbözete pozitív, ezer lakosra 4,2 fő, a megyei negatív (-0,3 fő) bevándorlási különbséggel szemben. A demográfiai folyamatok is kedvezőbbek, mint a többi kistérségben megfigyeltek, ennek ellenére a természetes szaporodás egyenlege a Pécsi kistérségben is negatív maradt. Baranya megye néhány adata kistérségenként 1. tábla Kistérségek Terület km 2 Népesség fő Változás év végéhez % Népsűrűség Fő/km 2 Belföldi vándorlási különbözet 1000 lakosra Munkavállalási korú népesség, fő A munkavállalási korú népesség Aránya, % Nyugdíjban/ Nyd.szerű ellátásban részesülő, fő Komlói , , , Mohácsi ,2 60-1, , Pécsi , , , Pécsváradi ,5 50-1, , Sásdi ,5 39-7, , Sellyei , , , Siklósi ,6 58-3, , Szentlőrinci ,7 57-5, , Szigetvári ,5 41-3, , Megye összesen ,0 90-0, , Forrás:KSH A megye összlakosainak pontosan kétharmada az úgynevezett munkavállalási korú népesség, kisebb differenciát mutatva a megyeszékhely és a vidék népességének korösszetételét vizsgálva. A Pécsi Kistérségben a legalacsonyabb az aktív korúak részaránya, amely Pécs város kedvezőtlen lakosság-összetételére vezethető vissza (64,1% a éves korosztályba tartozó), a többi kistérségben kedvezőbb ez a hányad, 67,8%-os. A legnagyobb az aktív korú népesség hányada a szentlőrinci, a sellyei és a komlói körzetekben.

20 10 A megyében élők közel egyharmada nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül. A kistérségek közül a komlói térségben a legmagasabb részarányuk: 38,1%, amely a bányabezárások következményének tudható be. Ezzel szemben három körzetben (a sellyei, a siklósi és a szentlőrinci kistérségben) a lakosságnak csak 31%-a részesül ebben az ellátásban Baranya megye gazdasági jellemzői Perifériális helyzete miatt Baranya az ország egyik legelzártabb megyéje, helyzete a harmadik évezred első éveiben sem változott év végén a közlekedési hátrányokat megoldó autópálya, dunai híd, még mindig csak a tervekben szerepel. A megye kedvező természeti és társadalmi erőforrásai (átlagosnál jobban képzett munkaerő, magas arányú idegen nyelvismeret) továbbra is csak részben tudnak hasznosulni. A hátrányt fokozza a jellegzetesen aprófalvas település hálózat, amelyik felújításrakarbantartásra szoruló úthálózatával egyaránt korlátozza a beruházók befektetési, és az itt élő lakosság megélhetési lehetőségeit. A törpe falvak képtelenek az alapvető szolgáltatásokat (bolt, posta, gyógyszertár, fodrász, iskola, orvosi rendelő) nyújtó vállalkozások megélhetést biztosító fenntartására. A nagyobb munkáltatók zömében a megyeszékhelyre koncentrálódnak, a bejárást viszont a tömegközlekedés visszafejlesztése erőteljesen érintette, sok esetben ellehetetlenítette. Baranya megye fontosabb gazdasági indexei évig 6. ábra vállalkozások száma munkanélküliség év év év 2003 év ,3 100,2 alk.állók átl.keresete 107,8 alkalmazásban állók export értékesités 99,6 126,5 belf. értékesités 95,7 ipari termelés 101, % Forrás: KSH Évkönyvek (2000., 2001., 2002., 2003.,2004, 2005 év és 2006/3 időszaki kiadvány) évben a megelőző három évre jellemző élénkülési ütem mérséklődött, majd 2001-ben jelentős visszaesés következett be. A megyei székhelyű iparszervezetek összehasonlító áron számított termelése és értékesítése 19%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, különösen az exportértékesítés szenvedett nagy veszteségeket. Az ezt követő években szerény mértékű emelkedés tapasztalható (a termelési érték 1,6%-3%-kal nőtt). A belföldi értékesítés

21 11 folyamatosan zsugorodott, az export értékesítés rapszodikus hullámzást mutatott, majd az utóbbi két évben jelentés bővülést sikerült elérni. Az alkalmazásban állók száma a négy év során enyhülő ütemben, de folyamatosan zsugorodott. A munkaügyi szervezet által nyilvántartott munkanélküliek száma 2002-től fogva emelkedő tendenciát mutatott, kivéve a legutolsó, 2006-os évet szeptember végén 45,6 ezer megyei székhelyű regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, amely közel megegyező az egy évvel korábbival. Az egyéni vállalkozások száma 28,5 ezer db volt, csupán 41,7%-uk főfoglalkozású, számuk csökkenő a korábbi év azonos időszakához képest (96,1%). A vállalkozások ezer lakosra jutó száma 114 volt, amivel a megyék közti rangsorban Baranya megye a 6. helyen áll. Pécs térségének gazdasági potenciálja kimagaslik a megyében, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a kistérségben 151. Kedvezőtlen, hogy a megyében a társas vállalkozások mindössze 6%-a tartozik a 10 fő feletti létszám-kategóriába, és mindössze 20 baranyai cégnél haladja meg az alkalmazásban állók száma a 250 főt. Számuk apadt 2005 szeptemberéhez képest (83,3%). Baranya megye regisztrált vállalkozásainak száma (2006. január 1.) 2. tábla Kistérség Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás száma és megoszlása Regisztrált vállalkozások db % db % db % Komlói , , ,8 Mohácsi , , ,8 Pécsi , , ,9 Pécsváradi 327 1, , ,6 Sásdi 321 1, , ,3 Sellyei 187 1, , ,6 Siklósi , , ,4 Szentlőrinci 302 1, , ,4 Szigetvári 592 3, , ,2 Megye összesen , , ,0 Forrás: KSH A megyeszékhely rendkívüli túlsúlyát mutatja, hogy a regisztrált vállalkozások mindössze négytizede található a Pécsi Kistérségen kívül, a többi kistérség településein.

22 12 A vállalkozási formák megoszlása eltérő. Az egyéni vállalkozások döntő többsége mellett az általában nagyobb tőkeigényű kft-k a Pécsi Kistérség gazdálkodói körében nagyobb súlyt képviselnek, míg az egyéni vállalkozások a megye többi részére jellemzőek nagyobb részarányban. A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdálkodási forma szerint a Pécsi Kistérség a megye a Pécsi Kistérség nélkül 7. ábra egyéni 58% társas 42% egyéni vállalkozás 70% társas 30% Baranya megye adottságaiból adódóan Pécsett összpontosult a vállalkozások és intézmények (foglalkoztatók) nagy többsége, ezért a munkaerő-forgalomra jellemző a megyeszékhelyre történő beutazás. A más településről (döntően a kistérségből) bejáró munkavállalók száma közel 15 ezer fő, amely nagy jelentőségű a város foglalkoztatása szempontjából. A baranyai székhelyű 4 főnél többet foglalkoztató gazdálkodóknál az alkalmazásban állók száma tovább apadt, a 91 ezer fő 0,4%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt. A létszámcsökkenés eltérően érintette az ágazatokat, az iparban és a közszférában dolgozók részaránya mérséklődött, a kereskedelem és ingatlanforgalom súlya viszont nőtt. A foglalkoztatottság ágazati szerkezete, és I-III. negyedév 8. ábra mezőgazd. ipar épitőip. kereskedelem szálláshely, vendéglátás szállítás pü. és ingatlan közig oktatás eű. egyéb I-III. név I-III.név 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A havi bruttó keresetek 7,8%-kal emelkedtek, de a 145,7eFt-os baranyai átlagkereset csak 87,5%-a az országosnak.

23 A megye térségei közötti különbségek, az eltérő gazdasági lehetőségek Az előbb említett társadalmi-gazdasági változások hatására Baranyában kialakult egy elmaradott déli-nyugati zóna. A hátrányos térségi jellemzőkkel a megyei foglalkoztatási szolgálat 7 kirendeltségi körzetéből többé-kevésbé 4 ezek közé tartozik. Sellye kistérsége a megye gazdaságilag legelmaradottabb körzete, a fogadóképességhez szükséges infrastruktúra jelentős hiányaival. Gyengébb adottságú mezőgazdasági tájkörzet, kedvező klimatikus adottságokkal. Rendkívül rossz elérhetősége miatt természeti értékeinek (Duna-Dráva Nemzeti Park) hasznosítása kedvezőtlen. Tipikusan olyan térség, amelyben a helyi gazdaság fejlesztése egyszerre igényli a hálózati infrastruktúra fejlesztését, a vállalkozások felkarolását, sőt e készség és képesség megszerzésének ösztönzését is. A siklósi kisrégió gazdasági fejlettségét szintbeli kettősség jellemzi. A nyugati fele kapcsolódva az előbb említett Dráva melléki térséghez, egységes gazdasági zónát alkotva Sellye, Szigetvár körzetével a megye válságos helyzetű, elmaradott, aprófalvas jellegű térsége. A keleti rész fejlettebb, jelenleg kereskedelmi, idegenforgalmi, szolgáltató jellegű (Harkány nemzetközileg ismert gyógyfürdő, Villány-Siklós borút). Szigetvár gazdasága amely elsősorban feldolgozóipara révén korábban a térség meghatározója volt drámai módon omlott össze, határozott átalakulási tendenciáról nem lehet szólni. A délszláv háborút követően az addig virágzó kooperációs-kereskedelmi kapcsolatait nem tudta felújítani. Az agrárgazdaság rendkívül kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette, átlag alatti produktivitással dolgozik. Szentlőrinc körzete változatos természetföldrajzi tájjal, délen jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. Északon a Zselici dombvidék, illetve a Mecsek nyugati lába határozza meg a lehetőségeket. A megyeszékhelyi centrumhoz való közelsége jó lehetőség, ami Szentlőrinc és környéke lakosságának elhelyezkedési lehetőséget biztosít A közepesen fejlett régiók között kiemelkedő Mohács és térsége, amelynek gazdasági helyzete kiegyensúlyozott és jó. Gazdaságának kialakulására alapvetően a földrajzi környezet, a dunai hajóút miatt Mohácsra koncentrálódott ipar a jellemző. Jó mezőgazdasági terület, hagyományosan magas szintű művelési kultúrával, országos színvonalat meghaladó növénytermesztéssel (vetőmag, szója) és állattenyésztéssel. A 90-es évektől a Mohács-Pécs tengelyen fekvő nagyobb településeken jelentős iparszerű, mezőgazdasági vonatkozású és egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások alakultak ki (Dunaszekcső, Lánycsók, Bóly). A térség további gazdasági fejlődésének lehetőségét a vállalkozási övezet kialakítása, illetve Mohács logisztikai központtá válása biztosíthatja. Komló körzetének gazdasági fejlettsége a vállalkozásokra alkalmas környezeti infrastrukturális viszonyok ellenére erősen közepes. E térség sem gazdaságilag, sem mezőgazdaságilag nem egységes. Pécsvárad gazdaságilag a legfejlettebb, a vállalkozások terjedése hagyományosan jó és mezőgazdasági jellemzői is jobbak (közepesnek mondható) fejlett gazdálkodási kultúrával. Ezzel szemben Sásd körzete a megye legkedvezőtlenebb adottságú termő területe, de igen jó vállalkozási készséggel. A komlói nagyipari múltból fakadóan ebben a mikrokörzetben alacsony a vállalkozási hajlandóság. A város gazdasági válsága (pl.: a bányászat teljes felszámolása) a kistérség településeire is rányomja bélyegét. Adottságait tekintve Pécs kooperációjával is számolva jelentős feldolgozóipari fejlődésre lenne alkalmas.

24 14 Pécs és vonzáskörzete az egyetlen gazdaságilag fejlettnek minősíthető térség, szerepe a Dél- Dunántúli régióban kiemelkedőnek mondható. A bányabezárások sokk-hatását részben legalább ellensúlyozta az új ipari vállalkozások megjelenése, különösen a feldolgozóiparban (elektronika-műszergyártás). Multinacionális cégek megjelenésével, a kereskedelem fejlesztésével (új bevásárlóközpontok) ez a terület meghatározóvá vált és kedvezően befolyásolta a munkaerőpiac alakulását. Hasonlóképpen a banki- és biztosítási tevékenység központjává is vált. Mint a Dunántúl legnagyobb felsőoktatási centruma, megfelelő magasan kvalifikált munkaerőt biztosít a régió számára. 2.2 A baranyai munkaerőpiac jellemzői A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás alakulása Az aktív lakosok számának mérséklődése a népességfogyás mértékéket jelentősen meghaladta a vizsgált időszakban. A megyében élők 5%-os létszám-csökkenését az aktív lakosság 20%-os apadása kísérte. A népesség és az aktív lakosok számának alakulása között 9. ábra ,6 159,3 157,3 160,1 165,6 162,1 163,9 160,2 164,9 173,7 169,2 186, ,5 208,4 212,3 214,7 lakónépesség aktív lakos efő Forrás: KSH Évkönyvek és munkaerőmérlegek A 90-es években a gazdaságilag inaktív népesség számának növekedése legfőképpen a kényszerű és önkéntes (időskori és rokkant-) nyugdíjazás, az iskolázás kiterjesztése, a nehézipar összeomlása, a nem legális gazdaság és foglalkoztatás fokozatos bővülése, valamint a könnyűipari cégek tönkremenetele miatt a női munkaerő háztartásba való visszavonulásának hatásaira vezethető vissza.

25 15 Az ezredfordulótól a gazdasági aktivitás addig szinte folyamatosan fogyónak mondható trendje némi hullámzással, de stagnálóvá vált, majd 2004-től a munkaerőpiaci aktivitás fokozódott. A foglalkoztatottak száma a KSH legfrissebb munkaerőpiaci felmérése szerint (2006. IV. negyedév, az ILO szabványai szerint) a éves lakosság köréből fő a megyében. Az 51,2%-os megyei foglalkoztatási ráta az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb, 5,2%- ponttal alatta marad (56,4%). 3. tábla A munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok a KSH munkaerőpiaci felmérése szerint, IV. negyedév Körzet Munkanélküli Gazd. aktív Foglalkoztatott Inaktív Munkanélk. ráta Foglalk. ráta Aktivitási ráta fő % Komlói ,0% 41,8% 46,4% Mohácsi ,6% 56,3% 61,5% Sásdi ,0% 58,3% 65,5% Sellyei ,8% 50,3% 60,5% Siklósi ,5% 50,5% 56,4% Szigetvári ,3% 47,7% 55,6% Pécsi ,1% 52,3% 54,5% Pécsváradi ,4% 54,2% 58,0% Szentlőrinci ,3% 45,7% 51,6% Összesen: ,7% 51,2% 55,4% Forrás: KSH Kistérségenként vizsgálva azonban vannak kedvezőbb foglalkoztatási helyzetű térségek is: a Sásdi kistérségben 58,3%, a Mohácsi térségben 56,3% a foglalkoztatási ráta. Ezekben a kistérségekben a legmagasabb az aktivitási ráta is, amely nemcsak foglalkoztatási helyzet függvénye, hanem a munkanélküliek számának alakulása is befolyásolja. A felmérés alapján becsült munkanélküliségi mutató a sásdi térség esetén a magasabbak közé tartozik (11,0%). A munkanélküliség relatív mutatója a Pécsi kistérségben a legalacsonyabb a megyében, 4,1%- os, annak ellenére, hogy a legtöbb munkanélküli közel háromezer fő, a megyei érték 23,9%- a ebben a kistérségben jelentkezik. Ezzel szemben különös figyelmet kell fordítani a kiemelkedően magas munkanélküliségi rátával rendelkező sellyei (16,8%) és szigetvári (14,3%) kistérségre, illetve a foglalkoztatási ráta alapján a komlói (41,8%) és szentlőrinci (45,7%) kistérségre.

26 A regisztrált munkanélküliek számának alakulása A regisztrált munkanélküliek számának szezonális ingadozása az ezredfordulót követően is szembetűnő jellemzője a munkaerőpiacnak. E jellegzetes hullámzást: egyrészt az idényjellegű munkavégzés idézi elő, amelynek főszereplője a mezőgazdaság, az építőipar, kicsit később az idegenforgalom ágazatának erőteljesen felfutó munkaerőigénye a tavaszi hónapokban. másrészt a képzési rendszer, amelyik a tanévekhez igazodva bocsátja ki a végzetteket, akik közül többen megjelennek a munkanélküliek között, majd egy részük fokozatosan elhelyezkedik, illetve a munkaerő-piaci támogatások közül a március-áprilisban induló nagyszámú képzési tanfolyamon a munkanélküliek köréből kilépő résztvevő, valamint a jó idő beálltával az önkormányzatok közhasznú foglalkoztatási kereslete révén elhelyezkedő álláskeresők okozzák. Ezek egymást felerősítő hatása tükröződik a februári munkanélküliségi csúcsok utáni meredek zuhanásban. A nyári hónapok lassú emelkedését az oktatási rendszerből kikerülő frissen végzett és álláshoz nem jutó pályakezdők beáramlása magyarázza. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Baranya megyében év 10. ábra fő A szezonális ingadozás mellett a megfigyelt hét év alatt a regisztráltak számának növekedése állapítható meg. Az első három év stagnáló tendenciáját váltotta fel az évről-évre gyarapodó létszámnövekedés. Míg 2000, 2001 és évben a munkanélküliek éves átlagos száma és fő között ingadozott, addig ben már meghaladta a 19 ezer főt, 2005-ben pedig már a 21 ezer főt is túlszárnyalta. A baranyai gazdaság leszakadását és a foglalkoztatási helyzet romlását kifejezően mutatja a munkanélküliségi ráta megyei és országos értékének egyre nagyobb mértékű eltérése, a mutató ollójának kinyílása ben a két ráta között csupán 1,2%-pontos volt a különbség, az év végére már 2%-pontos. Egy év múlva, 2000-ben már 2,6%-pontra ugrott a

27 17 differencia. Három év múlva már 3,4%-pont volt az eltérés a megyei és az országos munkanélküliségi ráta között. Térségünk kedvezőtlen foglalkoztatási folyamatait kifejezve évben tovább nyílt az olló a baranyai és az országos között, már 4,5%-pontos különbségről tudósítottak a számadatok. A munkanélküliségi ráta alakulása Baranya megyében január április 11. ábra Baranya országos A negatív tendencia februárjáig markáns, 5,4%-pontos különbözeti csúcsot ért el megyénk hátrányára. Ezt követően az álláskeresők számának jelentős visszaesésének köszönhetően decemberre a 13,3%-os megyei ráta az országos 9%-ossal állt szemben, az eltérés már csak 4,3%-pontos. Nemcsak az országos és a baranyai átlag között figyelhetők meg jelentős különbségek. A megye kistérségei között még az előzőeknél is szignifikánsabb eltérések vannak. A megyeszékhely és körzete az ide koncentrálódó gazdaság és közigazgatás miatt az országos átlagnál (9%) is jóval előnyösebb helyzetet mutat, a 6,4%-os év végi munkanélküliségi mutató közel ötöde a legrosszabb kritikus foglalkoztatási helyzetű sellyei kisrégiónak. Az utóbbi térségben a gazdaságilag aktív lakosok három tizede a regisztrált álláskereső, annak ellenére, hogy több százan vállalták, illetve vállalják az otthonuktól távol lévő munkahelyre való bejárást Pécsre. Ezeken a gazdaságilag és infrastrukturálisan is elmaradott településeken sok esetben a munkanélküliek egyetlen lehetősége a munkához jutáshoz az önkormányzatok és a munkaügyi szervezet támogatásával megvalósuló közhasznú foglalkoztatás, illetve a kormány közmunkapályázatai. De ezek csak időszakosan biztosítanak elhelyezkedést az itt élőknek. Ezen kívül alkalmi munkavállalásra van még esetenként lehetőség az idényjellegű mezőgazdasági, erdészeti vállalatoknál. Valamivel kedvezőbb a helyzet a szigetvári kistérségben, amelynek a 6-os főközlekedési út gyorsabb elérést biztosít Pécs felé, ez pedig lehetővé teszi a nagyobb arányú munkavállalást. Szigetvár város, mint vonzáskörzeti központ élelmiszer feldolgozó ágazatával és más, az elmúlt évtizedekben szétaprózódó feldolgozóipari vállalkozásaival, oktatásával és

28 18 egészségügyi intézményeivel több munkahelyet biztosít az ott élőknek, így a város munkanélküliségi rátája 17%-os. A környező településeken viszont nem ritka a 30-40%-os mutató sem. E kettőség figyelhető meg a Siklósi Kistérségben is, a Siklós, Harkány, Villány határolta háromszög jóval kedvezőbb foglalkoztatási helyzetű, mint a sellyei körzettel határos határmenti vidék települései. A munkanélküliségi ráta alakulása Baranya megyében december 12. ábra Szigetvár 25,9% Sásd 21,5% Szentlőrinc 17,8% Pécs 6,4% Komló 14,3% Pécsvárad 9,9% Mohács 17,6% Sellye 29,7% Siklós 18,4% Forrás: BMMK

29 19 A regisztrált munkanélküliek számának alakulása nemenkénti bontásban, december 13. ábra reg.mnélküli férfi reg.mnélküli nő fő jan. júl jan júl jan. júl jan 2006.jan. Több évre visszatekintve a férfiak számában látható jelentősebb szezonális ingadozás. A nyári elhelyezkedési lehetőségek révén a férfiak száma intenzívebben süllyed, mint a nőké, de elhelyezkedésük ideiglenes, az idényjellegű munkák miatt az átmeneti és a téli hónapokban újra jelentkeznek a munkaügyi kirendeltségeken. A nőknél nem mutatható ki ilyen nagy mértékű eltérés, ami rosszabb munkaerőpiaci pozícióikra figyelmeztet a szezonális elhelyezkedési lehetőségek tekintetében (a közhasznú és közmunkaprogramokban nagyrészt férfiaknak kínálnak munkalehetőséget). Éves átlagban azonban - bár csökkenő mértékben - a férfiak túlsúlya a jellemző. A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása Baranya megyében 14. ábra éves átlag éves átlag szakmunkás 36% szakköz. techn. 10% gimn. 6% szakmunkás 32,3% szakköz. techn. 10,9% gimn. 6,8% 8 általános 38% felső f. 2% 8.ált.alatt 8% 8 általános 39,1% felső f. 3,7% 8.ált.alatt 7,3% A regisztrált munkanélküliek közel fele (46%-a) 9792 fő csak maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ez a tény hosszú évek óta nem változik. Figyelmet érdemlő, hogy

30 20 a még nyolc osztályt sem elvégzők bár kis mértékben mérséklődve, de éves átlagban is több mint 7%-át teszik ki az álláskeresőknek. A szakmunkások bár közel egyharmadát adják az álláskeresők sokaságának (6.826 fő), de mérséklődött a számuk az előző évekhez képest. Növekedett viszont az érettségit adó középfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma és aránya. Különösen a diplomások körében figyelhető meg erőteljes gyarapodás decemberében 808 főt érintett a munkanélküliség, míg évben még csak 406 fő szerepelt a nyilvántartásokban. A munkanélküliség hossza szerint az egy éve folyamatosan munka nélkül lévők számítanak tartós munkanélkülieknek. Ezek aránya a megyében az utóbbi hat évben 25,5%-28% között ingadozott. Ha a két kiválasztott év negyedéves adatait vizsgáljuk, két jellegzetes folyamatot is megfigyelhetünk. Egyrészt a tartós munkanélküliek részaránya emelkedő, különösen a két évnél is hosszabb ideje már munka nélkül lévők hányada mutat jelentős gyarapodást, egytizedes arányuk 14-15%-ra ugrott. Másrészt az ábrán jól látható, hogy milyen nagy fokú szezonális ingadozást mutat a rövidebb ideje (féléves, illetve az alatti időtartamú) állás nélkül maradtak részesedése. Ez arra utal, hogy ugyanazok az álláskeresők helyezkednek el az idényjelleggel évrőlévre. 15. ábra A regisztrált munkanélküliek megoszlása a regisztráció hossza szerint Pécs körzetében (2000. és év végi zárónapon) IV. n. év III. n.év II. n. év I. n. év IV. n. év III. n.év II. n. év I. n. év 0-30 nap nap nap nap nap nap nap nap 720 napnál több 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Forrás: BMMK A tartósan munka nélkül lévők körében nem figyelhető meg ez a szezonalitással összefüggő ingadozás. A tartósan állástalanul maradtak jellemzője az alacsony iskolázottság, amely a munkanélküliségből való kikerülés esélyeit, a munkához jutást jelentősen nehezíti. Megfigyelhető, hogy a tartós munkanélküliség az idősebb korosztályokat sújtja nagyobb mértékben.

31 21 A regisztrált állástalanok életkor szerinti megoszlását vizsgálva Baranya megyében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban jelentős átstrukturálódás nem következett be, de a kisebb mértékű változás viszont kedvezőtlen irányú elmozdulást mutat. Hat év távlatában vizsgálva, a munkanélküliek összetétele az idősebb korcsoportok felé tolódott el. A 46 éven felüliek 25%-os részaránya 31%-ra ugrott. Ezzel szemben a 30 év alatti fiatalok aránya 31%- ról 29%-ra apadt. Ez jelzi, hogy az idősebb korosztály egyre nehezebben tud elhelyezkedni. A közép-korosztályon belül szintén megfigyelhető kis mértékű korcsoportok közötti eltolódás, a évesek és a évesek tábora is apadást mutat. A regisztrált munkanélküliek megoszlása Pécs és körzetében életkor szerint (2001, 2006) 16. ábra december december éves éves 4% 8% 5-49 éves 13% 44 éves 15% éves 13% 19 év alatt 3% éves 15% éves 13% éves 16% éves 13% éves 12% éves 13% éves 6% 19 év alatt 3% éves 13% éves 12% éves 14% éves 14% Forrás: BMMK A pályakezdő munkanélküliek sajátosságai A munkatapasztalattal nem rendelkező pályakezdők számát az elmúlt 8 éves ciklusban vizsgálva több szakaszt állapíthatunk meg. A év emelkedését jelentősebb mérséklődés követte 2001-re, majd újra egy szerényebb mértékű emelkedés kezdődött. A év sajátossága, hogy sokkal kisebb mértékű a ciklikusság, a fiatalok benn rekedtek a regiszterben, és erről a magasabb szintről emelkedett tovább létszámuk év szeptemberéig, amikor elérte a maximumot ban némi csillapodás figyelhető meg az álláskereső fiatalok éves átlagos számában, 46 fővel apadt éves átlagban a létszámuk A pályakezdő fiatalok között a regisztrációban változatlanul a legnagyobb számban és arányban a nyolc-osztállyal rendelkező fiatalok vannak, közel két és félszesére duzzadt a létszámuk. Még a 8 általános iskolai osztállyal sem rendelkezők csoportja is rendkívüli mértékben, négyszeresére is emelkedett. Ezzel szemben a szakmunkások részaránya jócskán mérséklődött, annak ellenére, hogy számuk gyarapodott az öt év ezelőttihez képest.