Szervezetfejlesztési Program ÁROP /A pályázat

Átírás

1 1 Szervezetfejlesztési Program ÁROP /A pályázat A Székesfehérvári Törvényszék fejlesztési tevékenysége a teljesítménymenedzsment beavatkozási területen a szervezeti célok meghatározására, valamint a szervezeti teljesítmény indikátorok kidolgozásának támogatására készített módszertan szerint

2 2

3 3 Tartalomjegyzék Bevezető fázis: A fejlesztés indítása és előkészítése fázis: Szervezeti teljesítményfejlesztési célok tervezése és lebontása fázis: Teljesítmény-indikátorok kidolgozása és célokhoz rendelése fázis: Mérésre átadás, konszolidáció Összegzés Mellékletek Fázis Állapot felmérés során vizsgálandó dokumentumok köre Állapotfelmérő kérdéssor Intézményi tevékenységtábla (SIPOC diagram) Jelenleg mért indikátorok Feljegyzés a szervezeti teljesítmény-menedzsment kijelölt terjedelméről Kérdőív bírák számára Kérdőív titkárok és ügyintézők számára Kérdőív fogalmazók számára Adatlap büntetőügyek pertartamának felméréséhez Fázis Az intézményi teljesítményfejlesztési céltérkép és célfa Intézményi szintű célok teljesítésében részt vevő szervezeti egységek (szervezeti érintettség) meghatározása Szervezeti egység szintű céltérkép Fázis Előzetes indikátor definíciós lista Mutatószám tesztelési jegyzőkönyvek Mutatószám definíciós lapok Fázis Fenntarthatósági intézkedési javaslat Függelék I. Protokoll a tárgyalási őrizet elrendeléséhez I.a. végzésminta tárgyalási őrizet elrendeléséhez II. Protokoll a tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt indult büntetőeljárásokhoz.129 II.a. minta a munkáltató megkereséséhez

4 4 II.b. minta az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv megkereséséhez II.c. minta a munkaügyi központ megkereséséhez II.d. minta az állami adóhatóság megkereséséhez. 132 II.e. minta a bírósági végrehajtó megkereséséhez. 133 III. Protokoll a cégtemetők kapcsán indult büntetőügyek intézéséhez IV. Protokoll a pénzbüntetés végrehajtására irányuló jogsegély intézéséhez 137 IV.a. végzés minta. 141 V. Végzés minták szabálysértési pénzbírság átváltoztatásához. 143 V.a. minta V.b. minta VI. Protokoll a gondnoksággal kapcsolatos perek intézéséhez VII. Protokoll az önként választható bírósági közvetítéshez. 155 VIII. Protokoll a kötelező közvetítéshez 160 VIII.a. minta kérelem bírósági közvetítés lefolytatása iránt. 165 VIII.b. végzésminta a kötelező közvetítés elrendeléséről. 167 IX. Végzésminták zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezéséhez. 169 IX.a. minta. 169 IX.b. minta. 171 IX.c. minta. 172 IX.d. minta. 173 X. Intézkedés-tervezet a soron kívül intézendő ügyek ellenőrzéséről

5 5 Bevezető Az ÁROP /A pályázat előkészítése során, az érdemi munka megkezdése előtt különös gondot fordítottunk arra, hogy a Magyary Programban kidolgozott módszerek közül a szervezetünk számára legmegfelelőbbet válasszuk ki. A Törvényszék vezetésének ugyanis határozott célkitűzése a bírói munka hatékonyságának növelése, a perek időtartamának csökkentése. Ezen alapvető cél eléréséhez vezető módszerek kidolgozására pedig a szervezetfejlesztési pályázat megvalósítható keretet, lehetőséget biztosított. Szervezetünknek a pályázat kapcsán készült szakmai koncepciója a teljesítményértékelésre és a bírói munkateher csökkentésére az alábbi indikátorokat határozta meg: 1. Egyes ügyszakokban, szinteken az elvárt (ésszerű határidejű) befejezési mutatók meghatározása (BSC belső folyamatok nézőpontja). 2. Az egyes ügyszakokban az ésszerű időtartamú befejezések teljesítéséhez szükséges emberi erőforrás (bírói, bírósági titkár, bírósági ügyintéző) meghatározása. 3. Igazságügyi alkalmazottak hatáskörébe utalható ügytípusok, döntések meghatározása, bírói team alakítása szempontjainak meghatározása. 4. Az ítélkezési tevékenységhez használt egységes iratminták, sablonok típusainak növelése, ügymenet protokollok kidolgozása. 5. A soron kívüli eljárások (igazgatási vezető által elrendelt, jogszabályban előírt) intézkedési fázisaira, határidőkre figyelmeztető nyilvántartási rendszer kialakítása. Az 1., 2., 4. indikátorok eredményeként azt vártuk, hogy az ügyforgalmi adatok ügyszakokra, egyes ügytípusokra lebontott mutatói, és az azokhoz kapcsolható ésszerű befejezési határidők alapján meghatározható lesz az egy bíróra eső optimális ügymennyiség. Az ítélkezési tevékenységhez használt egységes iratminták, sablonok típusának növelése, ügymenet protokollok kidolgozása egyrészt a bírósági titkárok, bírósági ügyintézők munkáját segítené, ami közvetve a bírói munkaterhet is csökkenti, másrészt a kezdő bírók ítélkezési tevékenységének hatékonyságát célozza. A 3. számú indikátor kapcsán, az igazságügyi alkalmazottak (bírósági titkárok és ügyintézők) részére átadott hatáskörök következtében várhatóan csökken a bírói munkateher, ezáltal a bíráknak nagyobb lehetőségük nyílik az elvárt illetőleg választott önképzésre, szakmai fejlődésre is (BSC költségvetési nézőpont, tanulás és fejlődés nézőpont). A soron kívüli eljárásokra meghatározott 5. számú indikátor egyrészt ugyancsak a bírói munkát egyszerűsíti, másrészt az ügyfelek által támasztott elvárásokat elégíti ki (BSC ügyfél és bizalmi nézőpont).

6 6 A fejlesztési tevékenységek kidolgozására a feltételek rendelkezésre álltak: így például a BIR-O rendszerben az egyéni statisztikai adatok, az összbírói értekezletre készített éves beszámolók, a vezetői értekezletekre készített jelentések, a bíróság informatikai rendszere és egyéb infrastruktúrája adott. A Magyary Programban felkínált lehetőségek közül a szervezeti célok meghatározására, valamint a szervezeti teljesítmény indikátorok kidolgozásának támogatására létrehozott fejlesztési módszertant találtuk számunkra legmegfelelőbbnek, így annak iránymutatásai alapján kezdtük meg a munkát. A módszertan által meghatározott fejlesztési fázisoknak megfelelően szervezetünk állapotfelmérésével kezdtük meg a feladatot, és ennek során mindenekelőtt szükségesnek tartottuk feltárni az ítélkezés időszerűségének aktuális helyzetét, majd a szakmai koncepcióban foglaltakhoz igazodva megfogalmazni a jövőre vonatkozó elvárásokat, a megvalósításhoz szükséges eszközök és módszerek kidolgozásával. Teljesítménymenedzsment munkacsoportunk a projekt kezdetén két bírósági vezetőket, járásbíróságon és törvényszéken ítélkező bírákat és bírósági fogalmazókat egyaránt sorai közt tudó csoportban tevékenykedett: büntető és polgári ügyszakban külön-külön történt meg a helyzetfelmérés és a távlati célok megfogalmazása is. Azonban az általános szervezeti célok és az ezek elérése érdekében alkalmazandó eszközök kidolgozása már közös munka eredménye. A csoport vezetője: Dr. Kollár Zoltán A csoport tagjai: Büntető ügyszak: Polgári ügyszak: - Oláhné dr. Szurok Szabina - Dr. Gerber Tamás - Dr. Kántor Veronika - Dr. Gombai Márta - Dr. Hudák Hedvig - Dr. Szente Zsolt - Rabiné dr. Szakálas Márta - Dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin - Dr. Muskovits András - Dr. Németh Zsófia - Keresztes Zsuzsa - Somogyi Éva

7 7 1. FÁZIS: A FEJLESZTÉS INDÍTÁSA ÉS ELŐKÉSZÍTÉSE A szervezeti teljesítmény célok és indikátorok kidolgozását célzó fejlesztést a választott módszertan által meghatározottak szerinti állapotfelméréssel kezdtük meg. Ennek során első lépésként kitöltöttük az intézményi küldetésre, jövőképre, fő stratégiai témákra, programokra és célkitűzésekre vonatkozó állapotfelmérő kérdéssort (1.2. számú melléklet), melynek révén összegyűjthetővé és rendszerbe foglalva is áttekinthetővé váltak a szervezeti fejlesztéssel összefüggő intézményi célok. Ezt meghaladóan azonban az állapotfelmérés keretében az alábbiakban részletezett empirikus felméréseket is szükségesnek tartottunk elvégezni annak érdekében, hogy a szervezetünk szakmai koncepciójában szereplő célkitűzések megvalósítását konkrét adatokból kiindulva, illetve kollégáink véleményének ismeretében vizsgálhassuk. Majd ezt követően a szakmai koncepcióban foglalt célkitűzéseket, a rendelkezésre álló adatokat és információkat áttekintve és a fejlesztésre rendelkezésre álló időkeretet is mérlegelve kijelöltük a szervezeti teljesítmény-menedzsment fejlesztés intézményi terjedelmét, melyről dokumentálása érdekében elkészítettük a megfelelő feljegyzést (1.5. számú melléklet). A fejlesztés kijelölt terjedelméhez igazodóan az állapotfelmérés következő lépésében összegyűjtöttük a kapcsolódó jogszabályokat, szervezeti és szabályozási dokumentumokat (1.1. számú melléklet). Ezt követte az intézményi tevékenységtábla (SIPOC diagram) elkészítése (1.3. számú melléklet), melynek célja mind input, mind output nézőpontból szervezetünk hierarchikus és horizontális intézményi kapcsolatainak, illetve az inputokat adó és hatásokat fogadó ügyfeleinek azonosítása, meghatározása. A fázis utolsó módszertan által megkívánt eredménytermékeként pedig igyekeztünk összegyűjteni a szervezetünkben jelenleg mért és rendelkezésre álló valamennyi mutatószámot táblázatba foglalva (1.4. számú melléklet). Az ítélkezés időszerűségének feltárása A módszertan által előírt eredménytermékeken kívül és azokat meghaladóan a szervezetfejlesztési célok helyességének és megvalósíthatóságának ellenőrzése érdekében is elengedhetetlennek tartottuk egyrészt kollégáink véleményének megismerését, másrészt szervezetünk létszámhelyzetének felmérését. Az állapotfelmérés keretében továbbá a szakmai koncepcióhoz és a fejlesztés kijelölt terjedelméhez igazodva megtörtént a kizárólag bírók által intézhető peres ügyek

8 8 pertartamának mérése büntető és civilisztikai ügyszakban, valamint járásbírósági és törvényszéki szinten egyaránt. a.) Kollégáink véleményének megismerése Ennek érdekében kérdőíveken felmértük a szervezetünkben dolgozó bírák, bírósági titkárok és fogalmazók véleményét jelenlegi leterheltségükről, munkaterhükről. A kérdőívek mintáit az 1.6., 1.7. és 1.8. számú mellékletek tartalmazzák. A munkatársainktól visszaérkezett kérdőívek kiértékelése is megtörtént az alábbiak szerint. aa.) Bírói kérdőívek értékelése A Székesfehérvári Törvényszéken dolgozó bírák közül a kérdőívet 30 bíró töltötte ki. A bírák többsége szerint túl sok munka hárul rájuk, ezért a munkájuk pontos elvégzéséhez szükségük van segítségre. A szakmai támogatást többségük szerint megkapják, azonban volt olyan álláspont is, mely szerint a szakmai problémákkal egyedül vannak, illetve egyes szakmai problémákkal a kollégium nem foglalkozik. Volt, aki azt sérelmezte, hogy nincsen következetes másodfokú gyakorlat, más a rendszeres szakmai konzultációt, illetve a kollégiumi anyagokat hiányolta. A munkaterhet csökkentő javaslatok között az alábbiak szerepeltek: - a létszám növelése bírói, titkári, fogalmazói és leírói szinten; - a leírók képzése; - a leírók önálló munkavégzésének kiterjesztése; - önálló intézkedésre jogosult jogász és adminisztrátor bevonása; - különálló bírói dolgozószoba; - statisztikák mellőzése; - számítógépek fejlesztése; - jogerő beállta megállapításának, hiánypótlásnak, megkeresésnek és szakértői díj megállapításának átruházása; - több továbbképzés; - szakmai anyagok és a jogtár otthoni használatának biztosítása; - adminisztratív munkateher csökkentése; - illetve a bírósági fogalmazók és titkárok beosztása állandó jelleggel. - Volt olyan javaslat is, mely szerint biztosítani kell, hogy egy bírónak legfeljebb folyamatos ügye legyen, - valamint a fogalmazók és titkárok lássák el a kurrenciális ügyintézést. A bírák többsége tudta, hogy a bíróságon dolgoznak bírósági ügyintézők, azonban azt nem, hogy hány személyről van szó. A bírósági ügyintézők számára vonatkozó kérdésre adott válaszok között 2, 6, 8, 10, 13, de 30 is szerepel.

9 9 A kérdőívet kitöltők körülbelül fele tisztában van azzal, hogy a bírósági ügyintézők jogszabály alapján milyen tevékenységet láthatnak el. Azon bírák, akik a fentiekkel tisztában vannak, az 56/2008. (III.26.) Korm. rendeletre hivatkoztak. A bírák többsége szerint a bírósági ügyintézők jogszabályban meghatározott feladatai nincsenek összhangban a jelen bíróságon ellátott feladataikkal. Több álláspont szerint csak írnoki munkát végeznek (kivéve a végrehajtási ügyintézők), nincsenek elég jól kihasználva, érdemi munkát nem látnak el. A bírák az általuk elvégzett feladatok közül az alábbiakat adnák át bírósági ügyintézők részére: - peren kívüli feladatok; - hiánypótló végzés meghozatala; - költségmentesség elutasítása; - igazolási kérelem elutasítása; - iratok beszerzése és megküldése; - szakértői díjmegállapító végzések meghozatala; - hirdetményi kézbesítés elrendelése; - statisztikai adatlapok kiállítása; - iratok felterjesztése; - jogerősítés; - költségjegyzék lezárása; - önálló eljárási és aláírási feladatok bővítése; - valamint kurrenciális ügyintézés. A bírák közül 4 bíró jegyzőkönyvvezetői, 10 bíró bírósági ügyintézői, 21 bíró titkári, illetve 4 bíró fogalmazói plusz munkaerőt érezne szükségesnek munkája elvégzéséhez. ab.) Titkári kérdőívek értékelése A Székesfehérvári Törvényszék területén polgári ügyszakba beosztott bírósági titkárok részére kiosztott kérdőívek közül 8 darab került kitöltésre. A titkárok 100%-a igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy túl sok munka hárul-e rá. Mindegyikük ellát bírói hatáskörbe tartozó feladatokat is, így határozattervezetek előkészítését, tárgyalás tartását, végzések meghozatalát, végrehajtási és szabálysértési ügyekben önálló döntések meghozatalát, valamint szakértő kirendelését. A titkárok fele úgy nyilatkozott, hogy megkapja a munkája elvégzéséhez szükséges szakmai támogatást, fele pedig úgy, hogy nem. A titkárok, akik ezen kérdésre nemmel válaszoltak, a betanítást, a törvényszéken belüli egységes gyakorlat kialakítását, ehhez szakmai egyeztetések tartását, iratminták kialakítását, valamint rendszeres szakmai értekezletek tartását hiányolják.

10 10 A titkárok fele a saját hatáskörébe tartozó tevékenységeken kívül egyéb tevékenységet is ellát, például a nyitott bíróság programban vesz részt, illetve panasznapi ügyfélfogadást tart. Megoszlik a vélemény abban a tekintetben is, hogy van-e olyan bírói hatáskörbe tartozó tevékenység a titkárok által jelenleg ellátott feladatokon kívül is, melyet el tudnának látni. Akik a kérdésre igennel válaszoltak, az alábbi feladatokat sorolták ide: peres ügyek előkészítése, határozatok előkészítése, illetve írásba foglalása. A titkárok fele elegendőnek tartja a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott képzéseken való részvételt, míg másik fele nem. A titkárok több mint fele szerint a jelenleg titkárok által ellátott feladatok nem egyeznek meg a jogszabályban meghatározott feladataikkal. ac.) Fogalmazói kérdőívek értékelése A Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén jelenleg 7 fogalmazó áll szolgálati viszonyban, ebből 5 fogalmazó a Székesfehérvári Törvényszéken, 1 fogalmazó a Dunaújvárosi Járásbíróságon, míg 1 fogalmazó a Bicskei Járásbíróságon dolgozik. A kiosztott kérdőíveket mindenki kitöltötte. A fogalmazók álláspontja egységes abban a tekintetben, hogy nem hárul rájuk túl sok munka, valamint az instruktor bírótól megkapják a munkájuk elvégzéséhez szükséges szakmai segítséget. A kérdőívek eredménye alapján megállapítható, hogy munkájuk legnagyobb részét a határozatszerkesztés teszi ki. Többségük az instruktor bírótól kapott feladatokon kívül egyéb tevékenységet is végez, ez leginkább a panasznapi ügyfélfogadás, valamint az ún. nyitott bíróság programban való részvétel. A fogalmazók többsége igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a titkári vagy bírói hatáskörben lévő feladatok közül vannak-e olyan részfeladatok, melyeket ő is el tudna látni. Ezen részfeladatok álláspontjuk szerint a végzések, illetve ítéletek jogerősítése, határozattervezetek készítése, kurrenciális ügyintézés, döntés előkészítés, önálló fellebbezéssel nem támadható végzések szerkesztése, valamint kitűzés. Azon kérdésre, hogy a jelenleg fogalmazók által végzett feladatok mellett lenne-e idő más feladatok elvégzésére is, a fogalmazók fele igennel, míg másik fele nemmel válaszolt. A fogalmazó által havonta elvégzendő feladatok mennyiségének minimumát és maximumát a fogalmazók többsége szerint nem lenne indokolt meghatározni. A tanulókörök és beszámolók gyakoriságát minden fogalmazó elegendőnek tartja, míg a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott képzéseken való részvétel tekintetében a vélemények megoszlanak.

11 11 A fogalmazók álláspontja szerint az általuk konkrétan ellátott feladatok megegyeznek a jogszabályban meghatározott feladataikkal. b.) A létszámhelyzet felmérése A fejlesztés sikeres és eredményes elvégzése érdekében felmértük szervezetünk létszámhelyzetét, miután a szakmai koncepciónk 1., 2. és 3. pontjában írtak igen szorosan összefüggenek mindezzel. ba.) a Székesfehérvári Törvényszék bírói létszámhelyzete: 1.számú táblázat Bíróság Engedélyezett létszám Tényleges létszám Dolgozó P B P B P B P B P B P B Székesfehérvári Törvényszék összesen bb.) a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén lévő járásbíróságok bírói létszámhelyzete: 2. számú táblázat Engedélyezett létszám Tényleges létszám Dolgozó Bíróság P B P B P B P B P B P B Székesfehérvári Járásbíróság összesen Dunaújvárosi Járásbíróság összesen Sárbogárdi Járásbíróság összesen Bicskei Járásbíróság összesen Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mindösszesen

12 12 bc.) Bírósági titkárok létszámhelyzete: 3. számú táblázat Bíróság Engedélyezett Tényleges Dolgozó Székesfehérvári Törvényszék Székesfehérvári Járásbíróság Dunaújvárosi Járásbíróság Sárbogárdi Járásbíróság Bicskei Járásbíróság mindösszesen: bd.) Bírósági ügyintézők létszámhelyzete: 4. számú táblázat Engedélyezett létszám Tényleges létszám Dolgozó Bíróság Székesfehérvári Törvényszék Székesfehérvári Járásbíróság Dunaújvárosi Járásbíróság Sárbogárdi Járásbíróság Bicskei Járásbíróság c.) A kizárólag bírók által intézhető befejezett peres ügyek pertartamának mérése A polgári és büntető ügyszakban a pertartam mérése eltérő módszerekkel történt. Ezt az ügymennyiség nagyságrendjének jelentős különbsége, illetve az a körülmény tette indokolttá, hogy büntető ügyszakban az ügyviteli befejezések száma gyakoribb, így azonos módszer alkalmazása torz eredményt hozott volna. Büntető ügyek esetében ezért manuálisan mind a peres, mind a nemperes ügytartam kidolgozásra került év második negyedévére vonatkoztatva, az adott időszakban befejezett ügyek egyenkénti áttekintésével, a mellékletek között 1.9. számon található adatlap minta kitöltése révén. Ezzel szemben civilisztikai ügyszakban az O-minta és N-minta adatai, illetve a BIR-O rendszerben tárolt és onnan lekérdezett adatok felhasználásával került sor a évben befejezett peres ügyekben elért pertartamok átlagának meghatározására.

13 13 ca.) Büntető ügyszak Peres ügyek A Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén belül a büntető ügyszakban Járásbírósági szinteken, illetőleg a Székesfehérvári Törvényszék első fok és fellebbviteli szinten a jelenlegi pertartamokat az alábbi táblázat tartalmazza. A jelenlegi mutatók alapján megállapítható, hogy a Székesfehérvári Járásbíróság büntető ügyszak első fokon legmagasabbak a pertartamok. 5. számú táblázat Btk. Székesfehérvári fejezete Járásbíróság XV. fejezet XVII. fejezet XVIII. fejezet XIX. fejezet XX. fejezet XXI. fejezet XXII. fejezet XXIII. fejezet XXV. fejezet XXVI. fejezet XXVII. fejezet XXIX. fejezet XXX. fejezet XXXII. fejezet XXXII I. fejezet XXXI V fejezet Bicskei Járásbíróság Dunaújvárosi Járásbíróság Sárbogárdi Járásbíróság Székesfehérvári Törvényszék büntető elsőfok 16 hónap 14 nap Székesfehérvári Törvényszék büntető másodfok 7 hónap 28 nap 16 hónap 5 nap 3 hónap 8 nap 4 hónap 5 nap 7 hónap 13 nap 6 hónap 29 nap hónap hónap 24 nap 23 nap 15 hónap hónap nap 13 nap hónap 21 nap 14 hónap 5 hónap hónap 30 8 hónap nap nap nap 24 nap 5 hónap 5 hónap 7 hónap 5 hónap -- 5 hónap 22 nap 1 nap 12 nap 7 nap 8 nap 6 hónap 3 hónap 8 hónap 3 hónap hónap 5 nap 7 nap 10 nap 13 nap 7 nap 10 hónap hónap 7 hónap 26 nap 2 nap 9 nap hónap nap 15 hónap -- 9 hónap hónap 17 nap 24 nap 15 nap hónap nap 20 hónap 10 nap 20 hónap 29 nap 5 hónap 1 nap 4 hónap 19 nap 18 hónap 6 nap 19 hónap 11 nap 11 hónap 4 nap hónap 12 nap 2 hónap 10 hónap 6 hónap 10 nap 15 nap hónap 8 hónap 29 nap hónap 21 nap hónap 29 nap -- 4 hónap 19 nap -- 6 hónap 12 nap --

14 14 Nemperes ügyek A Székesfehérvári Törvényszék és az illetékességi területen található járásbíróságok nem peres ügyeit illetően az elintézési határidő általában egy hónap alatt van a részletes adatokat a 6. számú táblázat tartalmazza. A Törvényszéken különleges eljárások vonatkozásában átlag 9 hónap 28 nap, a perújítás 12 nap, az egyéb BV ügy 10 nap. Ezen ügytípusok vizsgálata eredményeként arra a következtetésre jutottunk, hogy a nem peres eljárások sokfélesége, és az iktatásukban bekövetkező változások miatt lehetetlen teljes körű, megbízható felmérést végezni. Ezen megállapítás alapján a polgári ügyszakban már nem is vonta a munkacsoport a vizsgálódás körébe. Egyébként a nem peres ügyek körében az elintézési határidők tarthatóak és ésszerűek. 6. számú táblázat Btk. fejezete semmisségi eljárás büntetés semmissé nyilvánításának kérelme elévülés feltételes szabadságveszté s-re vonatkozó határozat külföldi irat kézbesítése feltételes szabadság megszüntetése Székesfehérvári Járásbíróság Bicskei Járásbíróság Dunaújvárosi Járásbíróság Sárbogárdi Járásbíróság 2 hónap nap hónap nap 1 nap hónap -- 1 hónap -- 3 nap 3 nap 6 nap tanúkihallgatás 1 hónap 17 nap -- 2 hónap 29 nap 2 nap utólagos 17 nap beszámítás mentesítés 2 hónap 15 nap utólagos rendelkezés bük-ről 24 nap külföldi ítélet érvényének elismerése próbaidőre felfüggesztett szabveszt. végrehajtása 17 nap egyéb 12 nap hónap nap

15 15 Btk. fejezete Székesfehérvári Járásbíróság Bicskei Járásbíróság Dunaújvárosi Járásbíróság Sárbogárdi Járásbíróság összbüntetés 29 nap 13 nap 12 nap 7 nap tárgyi elkobzás 27 nap nap -- utólagos rendelkezés lefoglalt dologról 24 nap eljárás próbára 2 hónap 18 nap bocsátás esetén XV. fejezet nap -- XVII. fejezet 18 nap 4 nap 11 nap -- XXII. fejezet 12 nap 7 nap 10 nap -- XXVI. fejezet nap 1 hónap nap XXIX. fejezet -- 8 nap XXX. fejezet 1 hónap XXXII. 6 nap -- 8 nap -- fejezet XXXIII. fejezet 10 nap nap -- XXXV. fejezet nap -- XXXVI. fejezet 1 hónap 14 nap 5 nap nap XXXVII nap -- fejezet XXXVIII. 1 hónap 2 nap 20 nap 6 nap -- fejezet XLIX. fejezet 15 nap A szabálysértési eljárások elintézési idejét nem vontuk a vizsgálódás körébe, hiszen ezen a területen a központi, és helyi igazgatási és szakmai vezetés célként már a pályázat beadását jóval megelőzően azt tűzte ki, hogy bíró ne járjon el olyan ügyekben, melyekben bírósági titkár is eljárhat. cb.) Civilisztikai ügyszak A Székesfehérvári Törvényszék területén működő járásbíróságokon polgári ügyszakban az átlagos pertartam - hónapokban számítva 2013-ban a 7. számú táblázat szerint alakult, a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási ügyszakára vonatkozó adatokat a 8. számú táblázat, a munkajogi ügyekre vonatkozóakat a 9. számú táblázat tartalmazza, míg a törvényszék elsőfokú ügyeire vonatkozó adatok a 10. számú, a fellebbviteli ügyszakkal kapcsolatosak pedig a 11. számú táblázatban szerepelnek.

16 16 7. számú táblázat Székesfehérvári Járásbíróság Átlag pertartam hóban Dunaújvárosi Járásbíróság Átlag pertartam hóban Bicskei Járásbíróság Átlag pertartam hóban Sárbogárdi Járásbíróság Átlag pertartam hóban Megyei átlag: Átlag pertartam hóban Pertípusok P. elsőfokú polgári peres ügy 9,47 9,04 8,0581 7,50 9,10 Házassági per 10,9 10,37 9,49 7,37 9,53 Származás megállapítása iránti egyéb per 6,2 4,29 9,60 0,00 6,71 Apaság megállapítása iránti per 14,1 14,25 8,40 4,13 10,22 Szülői felügyelettel kapcsolatos per 7,1 9,00 6,00 7,50 7,39 Gondnoksággal kapcsolatos per 9,5 11,29 7,95 8,79 9,39 Örökbefogadással kapcsolatos per Házassági peren kívül érvényesített házassági vagyonjogi igény 12,4 11,83 9,00 0,00 11,07 Gyermekelhelyezés iránti per 7,5 6,24 8,16 5,35 6,83 Gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per 6,7 7,13 6,92 3,00 5,95 Kapcsolattartás szabályozása iránti per 8,4 5,50 3,75 3,00 5,17 Gyermek tartása iránti per 6,6 6,67 6,29 5,47 6,26 Törvényen alapuló egyéb tartási per 10,6 7,76 3,43 6,00 6,94 Tulajdoni per 15,7 12,21 16,95 10,04 13,72 Birtokvédelmi per 14,1 12,86 12,50 11,75 12,80 Lakásügyi per 9,8 8,00 12,60 5,00 8,84 Öröklési per 19,7 8,73 6,00 16,50 12,72 Szerződéses jogviszonyból származó kötelmi per 7,2 9,44 6,59 7,72 7,75 Szerződésen kívüli kártérítés iránti per 14,0 11,63 12,00 14,25 12,96 Szerződésen kívüli emberi környezetet veszélyeztető tev.kapcs. per Végrehajtással kapcsolatos per 10,1 6,86 5,40 3,00 6,34 Egyéb per 12,3 21,75 5,00 10,00 12,26 G. gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügye 8,64 10,09 8,1429 7,50 8,59 Egyéb per 8,6 10,1 8,1 7,5 8,59 Összesen: 9,42 9,08 8,0605 7,50 8,85

17 17 8. számú táblázat Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi bíróság - közigazgatási ügyek Összes tanács Befejezett ügyek pertartama Pertípusok 0-3 hó 3-6 hó PERTARTAM 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 éven túl Összesen: Átlag pertartam hóban K. elsőfokú közigazgatási ügy ,89 Adó, vám, jövedék, illetékkel kapcsolatos per ,94 Versenyhivatal határozatával kapcsolatos per ,00 Energia Hivatal döntéseivel szembeni jogorvoslat ,00 Digitális hírközlési ügyben indított eljárás ,00 Média Tanács határozata elleni felülvizsgálat ,00 Közbeszerzési határozat felülvizsgálatával kapcsolatos per ,00 Földhivatal határozatával kapcsolatos per ,20 Építésügyi hatóság határozatával kapcsolatos per ,90 Igazgatásrendészeti határozat felülvizsgálatával kapcsolatos per ,50 Kárpótlási ügyben hozott határozat felülvizsgálatával kapcsolatos per ,00 Kisajátítási határozattal kapcsolatos felülvizsgálati per ,00 Környezetvédelemmel kapcsolatos per ,77 Menekültügyi határozat felülvizsgálatával kapcsolatos per ,00 Fogyasztóvédelmi határozat felülvizsgálatával kapcsolatos per ,00 Gyámügyi határozattal kapcsolatos felülvizsgálati per ,50 Idegenrendészeti határozat felülvizsgálatával kapcsolatos per ,00 Egyéb per ,46 Összesen: ,89

18 18 9. számú táblázat Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi bíróság - Munkajogi ügyek Összes tanács Befejezett ügyek pertartama 0-3 hó 3-6 hó PERTARTAM 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 éven túl Átlag pertartam hóban Pertípusok Összesen: M. elsőfokú munkaügyi peres ügy ,20 Munkaszerződés és kinevezés keletkezése és módosítása ,80 Diszkriminációval kapcsolatos per-munkaszerződés és kinevezés kelet ,0 Atipikus m.szerződéssel kapcs. per- m.szerződés és kinevezés kelet.és m ,0 Munkaviszony megszüntetése ,66 Diszkriminációval kapcsolatos per-munkaviszony megszüntetése ,00 Atipikus m.szerződéssel kapcs. per- munkaviszony megszüntetése ,00 Szabadság és tanulmányi kedvezmények ,50 Munkabér, illetmény és egyéb anyagi juttatások ,86 Diszkriminációval kapcs.per-munkabér, illetmény és egyéb anyagi juttatások ,00 Prémium, bónusz, jutalék, jutalom ,00 Rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét ,00 Fegyelmi felelősség ,69 Munkavállaló anyagi felelőssége ,70 Megőrzési felelősség ,00 Munkavállalói biztosíték ,00 Leltárhiányért fennálló felelősség ,71 Munkáltató anyagi felelőssége ,29 Munkáltató egészségsértése miatti kárfelelőssége ,29 Versenytilalmi megállapodással kapcsolatos per ,00 Munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzéssel kapcsolatos per ,00 Állami foglalkoztatási szerv határozatának felülvizsgálata ,00 Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata ,56 Egészségbiztosítási ügyek, ideértve a évi CXCI.tv. szerinti pereket ,00 Nyugdíj ügyek, ideértve a 2011.évi CLXVII.tv. szerinti pereket ,00 Munkaügyi kapcsolatokkal, szakszervezettel, kollektív szerz.,stb.összef.p ,00 A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatainak felülvizsgálata ,00 Egyéb per ,95 Közigazgatási határozat felülvizsgálata ,20 Összesen: ,20

19 számú táblázat Székesfehérvári Törvényszék elsőfokú polgári ügyek Összes tanács Befejezett ügyek pertartama 0-3 hó PERTARTAM 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 éven túl Összesen: Átlag pertartam hóban Pertípusok P. elsőfokú polgári peres ügy ,29 Vagyonjogi per ,7 Házassági vagyonközösség megosztása iránti per ,8 Közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránti per ,3 Bíróságok elleni kártérítési per (Pp.2. (3) bekezdés) ,9 Szerzői és szomszédosjogi per, valamint a Ptk.86. (3) és (4) bekezdése ,5 Iparjogvédelmi per Személyhez fűződő jogok megsértése miatti polgári jogi igényekkel kapcs ,4 Sajtó helyreigazítási per ,0 Értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos per ,0 Nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezeteket érintő per ,7 Tisztességtelen szerződési feltételek megtámadása iránti per ,6 Környezetvédelemmel kapcsolatos per Egyéb per ,4 Összesen: ,3

20 számú táblázat Székesfehérvári Törvényszék másodfokú polgári ügyek Összes tanács Befejezett ügyek pertartama 0-3 hó PERTARTAM 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 éven túl Összesen: Átlag pertartam hóban Pertípusok Pf. másodfokú polgári peres ügy ,95 Házassági per ,1 Származás megállapítása iránti egyéb per Apaság megállapítása iránti per ,8 Szülői felügyelettel kapcsolatos per ,0 Gondnoksággal kapcsolatos per ,8 Örökbefogadással kapcsolatos per Házassági peren kívül érvényesített házassági vagyonjogi igény ,0 Gyermekelhelyezés iránti per ,5 Gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per ,5 Kapcsolattartás szabályozása iránti per ,8 Gyermek tartása iránti per ,4 Törvényen alapuló egyéb tartási per ,6 Tulajdoni per ,3 Birtokvédelmi per ,1 Lakásügyi per ,9 Öröklési per ,0 Szerződéses jogviszonyból származó kötelmi per ,0 Szerződésen kívüli kártérítés iránti per ,0 Szerződésen kívüli emberi környezetet veszélyeztető tev.kapcs. per Végrehajtással kapcsolatos per ,7 Egyéb fellebbezett peres ügy ,4 Gf. gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett peres ügye ,27 Egyéb fellebbezett peres ügy ,3 Összesen: ,98

21 21 2. FÁZIS: SZERVEZETI TELJESÍTMÉNYFEJLESZTÉSI CÉLOK TERVEZÉSE ÉS LEBONTÁSA A szervezetfejlesztés második fázisában a korábban az állapotfelmérő kérdéssor (1.2. számú melléklet) kitöltése során számba vett stratégiai célok figyelembevételével elsőként megtörtént az intézményi szintű teljesítményfejlesztési céltérkép és a célfa kidolgozása (2.1. számú melléklet). Ennek megalkotása során három alapvető intézményi célt jelöltünk ki: 1. hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás; 2. nyitott, átlátható, szolgáltató jellegű igazságszolgáltatás; 3. hatékony költségvetési gazdálkodás. E három alapvető intézményi célt pedig a fejlesztési módszertan útmutatásait követve a közigazgatási BSC nézőpontjai (költségvetési, az ügyfél és bizalmi, a belső folyamatok, valamint a tanulás és fejlődés nézőpontja) alapján további alcélokra bontottuk le: 1. Az igazságszolgáltatás hatékonyságát költségvetési nézőpontból a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat túllépésének elkerülése jelenti. Ügyfél és bizalmi nézőpontból pedig deklaráltan a legfontosabb cél a két éven túli peres ügyek számának csökkentése, melyhez a belső folyamatok irányából segítséget nyújt a feladatvégzést könnyítő, gyorsító iratminták, protokollok kidolgozása, rendszeresítése. A tanulás és fejlődés szempontját továbbá a szakmai fejlődés, önképzés igényének fejlesztése képviseli. 2. A nyitott, átlátható igazságszolgáltatás célja költségvetési nézőpontból a költségvetés és annak végrehajtása ellenőrzöttségében, megismerhetőségében ragadható meg. Ügyfél és bizalmi szempontból pedig a közérdekű adatok nyilvánossága, hozzáférhetősége hangsúlyozható. A belső folyamatok irányából az ügyfélszolgálati munka javítása, a panasznap szakmai színvonalának emelése kívánatos. A tanulás és fejlődés nézőpontjából pedig célként az ügyfélbarát hozzáállás tudatosítása, erősítése fogalmazható meg. 3. A hatékony költségvetési gazdálkodás megvalósításához költségvetési oldalról a költségvetési előirányzatok optimális kihasználása, a tervezett előirányzatok túllépésének elkerülése tűzhető ki célként. Ügyfél és bizalmi szempontból pedig a működési költségek, különösen a szakértői és tanúdíjak kifizetésének célja azonosítható. A belső folyamatok szempontjából a működési költségek csökkentése elsődleges, és az így elért megtakarításból akár jobb színvonalon, magasabb szinten is kielégíthetőek egyes költségvetési igények. A tanulás és fejlődés nézőpontjából a takarékossági szempontok folyamatos felszínen tartása fogalmazható meg kívánalomként.

22 22 Második lépésként ezután meghatároztuk és azonosítottuk a kijelölt intézményi szintű fejlesztési célok teljesítésében részt vevő szervezeti egységeket, és táblázatba foglaltuk szervezeti érintettségük főbb jellemzőit (2.2. számú melléklet). Ezen munkálatok közben nyilvánvalóvá vált, hogy valamennyi intézményi célkitűzés és kijelölt alcél tekintetében a törvényszék elnöke az, aki leginkább, a legtöbb vonatkozásban érintett, és aki tevékenysége folytán e célok megvalósulásához a legjelentősebb mértékben hozzájárul. Ezért a szervezeti egység szintű céltérképet (CÉLFA) a törvényszék elnöke tekintetében készítettük el (2.3. számú melléklet). Ebben táblázatos és rajzos formában is összefoglaltuk mindhárom intézményi cél és azok megfogalmazott alcéljai tekintetében is a törvényszék elnökének e célkitűzésekkel összefüggő feladatait. Mindemellett ebben a fejlesztési fázisban találkozott szervezetfejlesztési tevékenységünk a folyamatmenedzsment beavatkozási területen végzett munkával, ahol az egyik optimalizálandó folyamat az éves szabadságok kiadásának, kivételének rendje. Ez a tevékenység pedig az általunk hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás elnevezéssel azonosított célkitűzés megvalósítását szolgálja. A munkacsoport által végzett másik, a költségmentes ellátmányból teljesített kifizetések rendjével kapcsolatos folyamat-optimalizálási feladat pedig a hatékony költségvetési gazdálkodás fő célkitűzés megvalósítását támogatja és segíti elő.

23 23 3. FÁZIS: TELJESÍTMÉNY-INDIKÁTOROK KIDOLGOZÁSA ÉS CÉLOKHOZ RENDELÉSE A teljesítménymenedzsment területen választott módszertanunk címe szerint is a teljesítményindikátorok kidolgozására fókuszál, ezért az ebben a fázisban végzett munkánk volt a fejlesztési tevékenység lényegi része szakasza. Tekintettel a szakmai koncepcióban foglaltakra és a pályázat elsődleges céljára, azaz a bírói munka hatékonyságának növelésére, a teljesítménymenedzsment munkacsoport igyekezett olyan indikátorokat meghatározni, amelyek képesek annak megjelenítésére, hogy a kiválasztott időszakban - felmérjék az egy bíróra jutó ügyteher mennyiséget, azt viszonyítani tudják az országosan egy bíróra jutó ügyteher-mennyiséghez, - mérhető legyen a peres ügyek befejezéséhez szükséges és elvárt időtartam, - mérhető legyen az a bírói munkateher, amely akár titkári, akár bírósági ügyintézői, vagy fogalmazói feladatvégzéssel kiváltható, illetve - melyek azok a területek, amelyeken újonnan bevezetett iratminták és protokollok által könnyíthető a bírói munkateher, ezáltal gyorsabbá válhat az elbírálás időtartama. - Végül olyan indikátort is keresett a munkacsoport, amely figyelembe veszi a rendes ügymenetből kivett, ún. soron kívüli ügyeket, azok számát és eszközt ad a bírósági vezetőknek, hogy a soron kívüliséggel kapcsolatos eljárási szabályokat betartassák. Az egyes ügyek elvárt (ésszerű határidejű) befejezéséhez szükséges pertartam meghatározásával összefüggésben arra a megállapításra kellett jutnunk, hogy pozitív elvárásokat csak a múltbeli teljesítmények ismeretében, a feltételek javulása, de legalább változatlansága, a szervezet stabilitása esetén lehet meghatározni. Szervezetünkre azonban az állapotfelmérés során szerzett ismeretein szerint jelenleg nem ez a jellemző. A nyugdíjazások miatti létszámcsökkenés, tartós álláshely-betöltetlenség, a járásbíróságok közötti, valamint az elsősorban a polgári ügyszakot érintő törvényszékre, Kúriára, OBH-ba való kirendelések folytán a ténylegesen tárgyaló bírák száma és összetétele állandó változásban van. Ezek a folyamatok pedig a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget nem segítik elő (rendszeres átszignálásokat, helyettesítéseket követelnek), és az elvárások korrekt megfogalmazását is nehezítik. A fejlesztési módszertan által megkövetelt mérhető teljesítmény-indikátor kidolgozása ezért jövőbeli elvárások tekintetében nem megalapozott. Mindezen folyamatokra is tekintettel a fejlesztési módszertant követve a teljesítménymenedzsment munkacsoport kidolgozott egy előzetes mutatószám definíciós listát (3.1. melléklet). Ezen listán az alábbi, eddig a Székesfehérvári Törvényszéken nem mért indikátorok kerültek feltüntetésre.

24 24 I. A peres ügyek befejezésének elért időtartama bírósági szintenként és ügyszakonként. Ez a mutató egy hatékonysági mutató, amely a jelenleg is rendelkezésre álló és folyamatosan fejlesztett BIR rendszerből egyszerű módon lekérdezhető adott időszakra nézve. Az intézményi célként kitűzött hatékony, időszerű és magas színvonalú igazságszolgáltatást szolgálja. II. Az egy bíróra jutó munkateher országos átlaghoz viszonyított aránya, azaz a munkateher tényező (rövidítve MTT). Ez az indikátor egy feladatmennyiségi mutató, amely könnyedén számítható az OBH által adott időszakra országosan gyűjtött és közzétett statisztikai adatokból: a beszámolási időszakban az egy bíróra jutó havi átlagos érkezést osztjuk az országos átlaggal. Ez a mutató is az előző indikátorhoz hasonlóan a hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás célkitűzéshez kapcsolódik. III. A járásbíróságon titkári, ügyintézői feladatvégzéssel kiváltható bírói munkateher, azaz JKBMT. Az output jellegű mutató szintén adott időszakra nézve a BIR rendszerből lekérdezéssel állapítható meg. Jelenleg szintén nincsen ilyen mérőszám a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén működő bíróságokon. Ezen mutató ismerete megkönnyítheti a vezetői döntéseket munkateher-átszervezések, titkári létszám optimalizálása tekintetében, és ezzel a hatékony, időszerű és magas színvonalú igazságszolgáltatáshoz segítheti hozzá a szervezetet. IV. A törvényszék elnöke által bevezetett iratminták száma, azaz a BISZ. Ezen indikátor egy output jellegű mutató. Előállításához az elnöki ügyvitel iratai közül nyerhető ki azon iratminták száma, amelyek használatát a törvényszék elnöke akár a 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet (Büsz.) 18.. (2) bekezdése, akár az 1/2002. (I.17.) IM rendelet (Vüsz.) 39.. szerint rendszeresített. (Jelenleg egyébként ilyen iratminták rendszeresítésére még nem került sor a Székesfehérvári Törvényszéken.) Az iratminták, illetve az egyes ügytípusokra kidolgozott protokollok használata megkönnyíti a bírói, bírósági titkári, bírósági és végrehajtási ügyintézői munkát, ezáltal a hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatáshoz, mint intézményi célhoz kapcsolható mutatószám.

25 25 V. A Törvényszék területén bevezetett soronkívüliségre figyelmeztető vezetői rendszerek száma. Ezen indikátor szintén egy output jellegű mutató, amely jelenleg nem mért mutatószám a Székesfehérvári Törvényszéken, mert eddig ilyen rendelkezést nem hozott a törvényszék elnöke. A fejlesztési módszertan előírásainak megfelelően második lépésként a teljesítménymenedzsment csoport tesztelte az egyes indikátorokat és vizsgálta mérhetőségüket. Ennek során meghatároztuk valamennyi mutatószám tekintetében a bázisértéket és célértéket, valamint értékeltül az egyes mutatókat a fejlesztési módszertanban megadott szempontok szerint. Az ezen munkafázis eredménytermékeiként előállt mutatószám tesztelési jegyzőkönyvek a beszámoló 3.2. számú mellékletét képezik. Az I. indikátor körében mint arról már az állapotfelmérés kapcsán szó esett eltért egymástól a polgári és a büntető ügyszakban az egyes eljárások időtartamának mérésére alkalmazott módszer. Ez visszavezethető arra, hogy büntető ügyszakban az ún. ügyviteli befejezések lajstrom alapján történő figyelembe vétele torz számokat és torz befejezési időtartamokat eredményezett volna. Ezért év második negyedévére vonatkoztatva manuálisan, minden egyes aktát áttekintve, az 1.9. számú mellékletben található, általunk kidolgozott adatlapot kitöltve határozta meg a munkacsoport büntető ügyszakos szekciója az eljárási időtartamokat. Kiemelendő, hogy bár a büntető ügyszak vonatkozásában a nemperes ügyek kapcsán is mérések elvégzésére és adatok beszerzésére került sor, de a teljesítménymenedzsment csoport a peres ügyekre koncentrált, hiszen a peres ügyek intézése köthető elsősorban csak és kizárólag a bírói munkavégzéshez. Megegyezett a polgári és büntető ügyszakos eljárási időtartamok felmérése a körben, hogy az egyes ügytípusokra vonatkoztatva külön-külön határozott meg mért időtartamot a munkacsoport. Az 5. számú táblázat adataiból látható, hogy büntető ügyszakban a székhelyi bíróságon, tehát a Székesfehérvári Járásbíróságon az egyes ügyek elintézési ideje hozzávetőlegesen a duplája, mint a Törvényszék illetékességi területén található további Járásbíróságoké. Ennek oka egyrészt az adott időtartamban az egy főre jutó folyamatos ügyek száma, másrészt, hogy székhelyi bíróság lévén, kizárólagosan illetékes bizonyos ügytípusok elbírálására. Ezen kívül az a megállapítás is tehető, hogy a vizsgált időszakban a Bicskei és a Sárbogárdi Járásbíróságon dolgozó egy-egy büntető bíróval ellentétben a Székesfehérvári Járásbíróságon egyetlen büntető bíró mellé sincsen beosztva önálló hatáskörben eljáró, vagy a bíró munkáját segítő bírósági titkár.

26 26 Ezen igazságügyi alkalmazottak hiánya mutatkozik meg a székhelyi bíróság szabálysértési ügyintézésének körében is, hisz háromszor akkora érkezésre ugyanannyi titkár jut, mint a vidéki járásbíróságokon. A civilisztikai ügyszak vonatkozásában viszont ugyanez a megállapítás már nem tehető meg, a járásbíróságokon a pertartam nagyjából hasonló. A szakmai koncepcióban szereplő elvárt, ésszerű határidejű pertartam meghatározásakor emellett a pertartamot növelő, illetőleg csökkentő, az alábbiakban felsorolt további tényezőket is figyelembe kell venni (az OBH-ban működő Munkateher Munkacsoport munkájára is figyelemmel). Büntető ügyszakban: - pertartam növelő tényezők: a.) A nyomozati iratok terjedelme 300 oldal felett 50%. b.) A nyomozati iratok terjedelme 300 oldal felett plusz 300 oldalanként 20%. c.) A vádirat történeti tényállásának terjedelme 10 oldal felett 40%. d.) A vádirat történeti tényállásának terjedelme 10 oldal felett plusz 20 oldalanként 40%. e.) A vádlottak száma 3 vádlott felett 40%. f.) A vádlottak száma 3 vádlott felett 5 vádlottanként 20%. g.) A vádiratban kihallgatni indítványozott tanúk száma 15 tanú felett 40%. h.) A vádiratban kihallgatni indítványozott tanúk száma 15 tanú felett 10 tanúnként 20%. i.) Az eljárásba bevont szakértők száma 3 szakértő felett 20%. j.) Nemzetközi elem 20%. k.) Jogszabály szerinti soronkívüliség 20%. l.) Magánvádas, pótmagánvádas az ügy 30%. - pertartamot csökkentő jellemzők: a.) Bíróság elé állításos ügy -70%. b.) Tárgyalásról lemondásos ügy -30%. c.) Tárgyalás mellőzéses ügy -50%. Polgári ügyszakban: pertartamot növeli: a.) peres felek száma 6 felett 20%. b.) 6 peres fél felett minden újabb 10 fő után további 20%. c.) keresetlevél terjedelme mellékletek nélkül 10 oldal felett 20%. d.) keresetlevél terjedelme minden további 10 oldalanként további 20%. e.) keresethalmazat 20%. f.) pertárgyérték 200 millió forint felett 10%. g.) pertárgyérték 400 millió forint felett 20%. h.) nemzetközi elem 30%.

27 27 i.) jogszabály szerinti soronkívüliség 20%. munkaterhet csökkentő jellemzők: a.) típusügy -30% A II. számú indikátor (MTT) bevezetését az a cél indokolta, hogy szemléletesen bemutatható legyen a Fejér megye bíróságain jelentkező fokozott bírói munkateher, és az országosan is összehasonlíthatóvá váljék. Az OBH által gyűjtött és közzétett statisztikai adatok (A bírósági munkateher képekben január-december, elérhető: kpintra.justice.hu/munkateher_statisztikák) szerint például az egy tárgyaló bíróra jutó átlagos havi érkezés a járásbíróságokon polgári ügyszakban évben országosan 25,29, míg Fejér megyében 28,02 volt. Ezen adatokból az MTT indikátor 1,1079 értékben számítható. Mindez azt jelenti, hogy az átlagos érkezés megyénkben közel 11%-kal magasabb az országos átlagnál, tehát ennyivel magasabb bíráinknál az (egyébként tartósan jelentkező) átlagos munkateher. Ez az adat is alátámasztja továbbá a fejlesztés kezdetén elvégzett állapotfelmérés során a munkateherre vonatkozó kérdőívekre kollégáink által adott válaszok azon összegzett tapasztalatait, mely szerint munkatársaink túlterheltnek érzik magukat. A III. számú indikátor (JKBMT) alkalmazásának célja, hogy mérhetővé tegye azon befejezett ügyek számát, amelyeket kellő számú bírósági titkár rendelkezésre állása esetén bírák helyett titkároknak is lehetőségük lett volna elintézni. Megfelelő számú titkár alkalmazása esetén pedig a jelenleg ilyen formában lekötött bírói munkaerő a kizárólag bírók által intézhető ügyek befejezése érdekében lett volna mozgósítható. A kialakított mutatószám így szakmai koncepciónkkal összhangban a hatékony humán erőforrás-gazdálkodás megvalósításához nyújthat információt a bírósági vezetők számára Az indikátor alkalmazásával például kimutatható, hogy a vizsgálat alá vont évben a Székesfehérvári Járásbíróságon büntető ügyszakban 196 tárgyalás mellőzéses ügyet intézett bíró, illetve 1274 titkár által is elbírálható szabálysértési ügyet fejeztek be a büntetőbírák. Ez összesen 1470 olyan ügyet jelent, amelyeket bírósági titkárok is intézhettek volna a 12. számú táblázatban számba vett jogkörük alapján. Mindez indokolatlanul kötött le bírói munkaerőt. (Polgári ügyszakban a titkár által végezhető feladatokat csak kisebb részben végzi bíró.) A szakmai koncepcióban foglaltakkal kapcsolatban továbbá az is megállapítható, hogy a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén található járásbíróságokon büntető és polgári ügyszakban egyaránt a munkájukat kiváltani képes írnoki létszám hiányában írnoki munkát végeznek a bírósági ügyintézők. A bírósági titkárok kapacitását pedig egy-egy ügyszak bizonyos feladatai kötik le: a büntető ügyszakot illetően csak és kizárólag szabálysértési ügyterülettel foglalkoznak, polgári ügyszakban pedig alapvetően a végrehajtási ügyek intézése tölti ki munkaidejüket, így nincs lehetőségük a bírói munkát segíteni, a bírói munkát kiváltani és önállóan intézni a Be-ben, illetve a Pp.-ben meghatározott feladataikat.

28 28 A bírói közreműködést nem igénylő feladatokat büntető ügyszakban a 12. számú táblázat, civilisztikai területen pedig a 13. számú táblázat tartalmazza. 12. számú táblázat évi XIX. törvény (Be.) Bírósági titkár hatáskörébe utalható feladatkörök Ha a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik jogosult a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedni; ennek során el lehet rendelni a lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének a megállapítását és a körözését. A lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely megállapítása iránt a személyi adat- és lakcímnyilvántartást kell megkeresni. Ha a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye vagy személyazonossága ismeretlen, lakóhelyének, illetőleg tartózkodási helyének vagy személyazonosságának megállapítása érdekében a körözését lehet elrendelni. A lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének megállapítása érdekében annak a személynek a körözését is elrendelheti, akinek a tanúkénti kihallgatása a bírósági eljárásban szükséges. Elrendelheti annak az ismeretlen helyen lévő tárgynak a körözését, amely a törvény értelmében lefoglalható, illetőleg, amelynek a lefoglalását vagy a zár alá vételét rendelték el. 48. Védőt rendelhet ki és a kirendelés alól felmentheti 71. Megkeresést adhat ki 74. (2) bekezdés Megállapíthatja a bűnügyi költséget 74. (3) bekezdés Személyes költségmentesség engedélyezhet Bírósági ügyintéző hatáskörébe utalható feladatkörök