INFORMÁCI SZAKTERÜLET

Átírás

1 INFORMÁCI CIÓS S TÁRSADALMUNK, T SZAKTERÜLET LETÜNK ÉS SZAKTERÜLETI KÉPZK PZÉSÜNK Dr. Mihály Szabolcs főigazgató Földmérési és Távérzékelési Intézet Székesfehérvár, TEA előadássorozat 2006.március 7.

2 Az információs társadalom kialakulása és működése az adatok mérhetetlen mennyiségének létrehozását és feldolgozását követeli meg. Köztudott, hogy az adatok 80 %-ka a térben meghatározott, helyfüggő. A térinformatika az információs társadalom azon eszköze, amelynek kiemelkedő szerepet kell játszania a folyamatok korszerűsítésében és szolgáltatások modernizálásában

3 A közszférában keletkező adatok értéke az Európai Unióban, 1999 (Mrd ) 7,4 3,9 térinformatikai adatok Gazdasági és társadalmi adatok 9,4 Üzleti adatok 35,8 Egyéb adatok 11,7 Kulturális adatok

4 Az infokommunikációs technológia hazai helyzete (1) Az informatika intézményi alapjai: Informatikai és Hírközlési Minisztérium Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Hírközlési Hatóság Gazdasági Versenyhivatal Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottsága Elektronikus Kormányzati Központ (Elektronikus Gerinchálózat, e-magyarország)

5 Az inforkommunikációs technológia hazai helyzete (2) Informatikai jogszabályok: Évi XXXV. Törvény az elektronikus aláírásról Évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról 2005/13 (X.27.) a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól 193/2005. (IX.22.) Korm.rendelet az elektronikus ügyintézét részletes szabályairól Az Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001.évi CVIII.törvény

6 Az infokommunikációs technológia hazai helyzete (3) Vezetékes hálózat szolgáltatói (részesedés 2003-ban, NHH): T-Com (MATÁV) 79 % Vivendi 12 % Hungarotel 5 % Ewitel 2 % Monortel 2 % UPC előretörés 2005-ben! Mobil telefon szolgáltatók (részesedés 2004-ben, NHH): T-Mobil 48 % Pannon GSM 34 % Vodafone 18 % Fejlődés: 1999-től 2004-ig: 720 % Előfizetők 2004 júniusban: mobiltelefon előfizetők (vagyis 100 lakosból 81,2 lakos mobil telefon előfizető)

7 Az infokommunikációs technológia hazai helyzete (4) Internet elérés (2004, KSH) Internet a háztartásban 2003 végén: háztartás (csak 8 %-os, bár 1 év alatt 51 %-ot nőtt akkor) Internet a gazdálkodó szervezetekben ( +web) Kis szervezetek (250 fő) 73 % Közepes szervezetek 88 % Nagy szervezetek (<300 fő) 92 % Átlagban, teljes 82 % Weboldal 2004 júliusban: vállalat (30 %) Közszféra: 30 %-os szinten alkalmaznak internetet (iskolák, könyvtárak, internetkávézók)

8 Az infokommunikációs technológia hazai helyzete (5) Tartalomipar (1): Újságok (Népszabadság, Metro, ) Rádió/TV Archivumok és könyvtárak Nemzeti kulturális kincsek digitális archívuma Nemzeti örökség anyagok digitalizálása Digitális önéletrajzi adatbázis fejlesztése Nemzeti Audiovizuális Archívum készítése Filmintézeti Archívum Irodalmi Archívum Múzeum portál Szinházi portál

9 Az infokommunikációs technológia hazai helyzete (6) Tartalomipar (2): Kereskedelmi szolgáltatás On-line vásárlás (290 áruház, 22 meuro eladással) On-line áruházak: élelmiszerüzletek, könyvesboltok, repülőjegy helyfoglalás Intézményközi on-line szolgáltatás: csak 10 % weben On-line banki ügyintézés: 270 ezer Internet bank ügyfél (2003) Közszféra internetes szolgáltatásai ehungary : fejlesztés alatt ekormányzat: - fejlesztés alatt a 21 legfontosabb információ - mellette a legelőkelőbb helyen: TAKARNET eegészségügy elearning: - Sulinet - szakterületünkön: GEO kar praxisa földügyi oktatás

10 Tartalomfejlesztési akciók Az Európai Uniós IST K+F keretprogramja Korábbi szórványfejlesztés Jelenleg koncentrált fejlesztés econtent econtentplus Hazai IST fejlesztési programok Korábban az OMFB Térinformatikai Nemzeti Programja Az OM etartalom pendant programja Az európai kormány különböző fejlesztési alapjai (ERFA, ESzA, EKA ) A Magyar Kormány EU-harmonizált fejlesztése Szórvány ágazati fejlesztések (korábban) Koncentrált fejlesztés NFT (pl. GVOP) és NFT2 (pl. ITOP)

11 Az econtentplus program 2005 évi forrásai (26,6 millió ) Térinformatikai tartalom , ,00 Oktatási tartalom , ,00 Kulturális és tudományos tartalom Együttműködés fejlesztése

12 Nyilatkozat Internet Jövőre Fórum A november 25-én megalakult Internet Jövője Fórum résztvevői üdvözlik az ENSZ Információs Társadalom Csúcstalálkozójának eredményes lezárását; osztják a november között megrendezett tuniszi csúcs által elfogadott Tuniszi Elkötelezettség és a Tuniszi Napirend az Információs Társadalomért című dokumentumokban megfogalmazottakat, és különösen fontosnak tartják egy emberközpontú, fejlődésorientált társadalom kiépítését; és befogadó információs az emberi jogok és alapvető szabadságjogok és az információszabadság teljes körű biztosítását, valamint az információ és a tudás akadálytalan áramlását; a kormányzat, a magánszektor és a civil szervezetek együttműködését és érdekeik kölcsönös tiszteletben tartását; szoros vállalkozásbarát környezet kialakítását és a kis- és középvállalkozások támogatását; a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok szükségleteinek és érdekeinek messzemenő figyelembevételét; a digitális írástudás globális elterjesztését.

13 Ennek érdekében a fórum résztvevői: fontosnak tartják és elősegítik az aktív magyar szerepvállalást az információs társadalom fejlesztésére irányuló globális párbeszédben, így az ENSZ főtitkára által 2006-ban, valamennyi érdekelt bevonásával életre hívandó Internetirányító Fórum (IGF) tevékenységében; nemzeti párbeszédet kezdeményeznek az érdekelt piaci, civil, önkormányzati és kormányzati szereplőkkel az internet jövőjével kapcsolatos nemzeti konszenzus kialakítása érdekében, különös tekintettel az információszabadság biztosítékaira, az internet biztonságára és a fogyasztók védelemére; javasolják, hogy az Internetirányító Fórum munkáját segítő ENSZiroda Budapesten kerüljön felállításra, és pozitív döntés esetén támogatják az iroda munkáját; közös javaslatokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy ezen nyitott fórum keretein belül Magyarország proaktívan járuljon hozzá az internet jövőjét befolyásoló uniós álláspontok és politikák kialakításához. Ennek érdekében a fórum résztvevői regionális és szakmai összefogást kezdeményeznek az érdekeltekkel.

14 Térinformatikai vonatkozású Európai akciók IST program MITS KAP hazai agrárium, MEPAR, NÖVMON GMES EUPOS, hazai GPS infrastruktúra NATURE hazai kötelmek CORINE LC hazai rész WPLA kataszter, földügy, TALC Vízügyi keretprogram direktíva CEN és ISO szabványosítás MSZT MB808 LUCAS hazai kötelmek PSI direktíva kormányzati portál EUROGI HUNAGI EC DG-k hazai minisztériumok EuroGeographics földügy, térképészet Galilleo műhold navigációs alk. INSPIRE NTIS

15 JOGSZABÁLYI KERETEK (EU-s adatpolitikai jogszabályok és magyar vonatkozásaik) 2003/98/EK IRÁNYELV (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (PSI DIRECTIVE) Alkalmazás: évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról 2004/0175 (COD) javaslat a téradat infrastruktúra létrehozásáról a Közösség területén (INSPIRE DIRECTIVE) Várható hatálybalépés 2007 és ezt követően kell beilleszteni a magyar jogrendbe.

16 INSPIRE Keret Irányelvek előkészítése A közösségi beavatkozás szükségessége Adat-, dokumentáció-, szabványhiány; duplikált adatelőállítás Együttműködés más programokkal WFD, GMES, PSI, GALILEO Hatáselemzés Becsült befektetés: m /év/eu25 Várható haszon: m /év/eu25 Konzultáció és vita Internet március 29.- június 6. Róma július 10. Európai Parlament és Bizottság 2005

17 Az INSPIRE jövőképe Egyszeri adatgyűjtés, karbantartás azon a helyen ahol leghatékonyabb A különböző adatforrásokból összegzett térbeli adatok szolgáltatása felhasználók és alkalmazások számára Az adattartalom a felhasználói igényeknek megfelelően változtatható A döntéshozatalhoz szükséges térbeli információk részletesek legyenek, de ne gátolják az intenzív felhasználást Részletes meta-adatok biztosítása Az egyszerű felhasználhatóság, adatelérés biztosítása

18 I.-II. Mellékletek: Közös referencia adatok Koordinátarendszerek Földrajzi hálórendszerek Földrajzi nevek Közigazgatási határok Szállítási hálózatok Vízrajz Védett területek Magasságmodellek Tulajdonazonosítók Földrészlethatárok Felszínborítottság Ortofotók

19 III. Melléklet: Tematikus adatok Statisztikai egységek Épületek helye Talaj Geológia Földhasználat Egészség és biztonság Kormányzati szolgáltatások Ipari helyek védelme Mezőgazdaság és vízkezelés Népességeloszlás Területi zónák szabályozása Veszélyes természeti zónák Levegő állapot Meteorológia Oceanográfia Tengerek és tengerpartok Bio-geográfiai régiók Élőhelyek Állati fajok és növényi fajták eloszlása

20 A Bizottsági javaslattól az INSPIRE Közösségi Irányelv megvalósításáig előkészítő fázis Az Európa Parlament jogalkotási folyamata átmeneti fázis I. és II. mellékletek tagországi alkalmazása megvalósítási fázis III. melléklet tagországi alkalmazása

21 Hazai térinformatikai előzmények (1) A 70-es évek második felében a MÉM OFFH Kutatási Főosztálya megkezdte a Földmérési és Térképészeti Adatbank koncepciójának kidolgozását ben az MTA X.osztály Geodéziai Tudományos Bizottsága egy albizottságot bízott meg Dr.Sárközi Ferenc vezetésével a térbeli infrastruktúrát létrehozó kormányprogram javaslatának kidolgozására ben az OMFB mintegy 330 mft-os támogatásával és 2 mrdft egyéb pénzügyi forrás bevonásával elkezdődött a Nemzeti Térinformatikai Projekt. A Nemzeti Térinformatikai Infrastruktúra (stratégia) alapelemeit 1997-ben hagyta jóvá a Miniszterelnöki Hivatal keretében működő Informatikai Tárcaközi Bizottság. A Nemzeti Térinformatikai Stratégia, Döntéselőkészítő Tanulmány Augusztusában készült el a HUNGIS alapítvány koordinálásával.

22 Hazai térinformatikai előzmények (2) 2004 februárjában a több mint száz szervezetet tömörítő Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI) az Információs Társadalom Tárcaközi Bizottság (ITKB) ülésén írásbeli javaslatot tett a Nemzeti Téradat Infrastruktúra Stratégia (NTIS) kidolgozására, amelyet az FVM, a FÖMI és a Magyar Szabványügyi Testület képviselője is támogatott. Az ITKB Stratégiai Albizottsága mandátumot adott az NTIS kidolgozására. A munka 16 minisztérium és egyéb országos intézmény szakértőinek bevonásával áprilisában kezdte el működését. Az elkészült anyag vitára bocsátására az INSPIRE Irányelv tervezett EU Parlamenti és EU Tanácsi első döntésével egy időben kerül sor. Elkészült az NTIS vitaanyag.

23 Az NTIS megvalósítása során a következő feladatokat kell elvégezni A Nemzeti Téradat Infrastruktúra megteremtése és üzemeltetése szervezeti feltételeinek létrehozása A jogszabályok és az adatpolitika felülvizsgálata Az európai előírásokhoz illeszkedő téradat szabványok és adatbázis specifikációk kidolgozása A Nemzeti Téradat Infrastruktúra működtetéséhez, a térinformatikai tevékenységhez nélkülözhetetlen referencia téradatok létrehozása és változásvezetése Metaadat-szolgáltatás és a téradatokhoz való hozzáférés biztosítása A térinformatikai alkalmazásához szükséges ismeretek elsajátítása és ehhez a térinformatika eszközeinek felhasználása az oktatás teljes vertikumában Aktív közreműködés az EU intézmények és munkacsoportok munkájában

24 NTIS-ben a téradat infrastruktúra elemei Szereplők Adatok Sw/hw/hálózat Adatcsere Adatpolitika Elérhetőség Interoperabilitás Adatintegráció Adatkooperáció Adat ár Szabványok Jogszabályi háttér Köz- és magánszféra együttműködése

25 TÉRINFORMATIKAI ADATOK FŐBB CSOPORTJAI Térinformatikai alapadatkörök Térbeli referencia alapadatok Térinformatikai tematikai alapadatok Tematikai, alkalmazott térinformatikai adatok (szociális, műszaki, üzleti, gazdasági, politikai, stb.).

26 Térinformatikai adatok alapadatkörök (1) Térbeli referencia alapadatok Térbeli keret referencia alapadatok Vonatkozási és vetületi rendszerek Geodéziai hálózatok GPS infrastruktúra Térbeli térképi referencia alapadatok Kataszteri rendszer (egységes ingatlan-nyilvántartás) adatai» Az ingatlanok leíró attribútumai (alfanumerikus)» Az ingatlanok geometriai adatai (kataszteri térképek) Topográfiai térképek Kataszteri térképek Vetülethelyes távérzékelési alapadatok

27 Térinformatikai alapadatkörök (2) Térinformatikai tematikai alapadatok Közlekedés Környezet- és természetvédelem Vízügyi adatok Statisztikai adatok Vidékfejlesztés Mezőgazdaság Birtokrendezés Informatika és kommunikáció

28 JELENLEGI ÁLLAPOT, EREDMÉNYEK (1) (térbeli keret referencia alapadatok) EOV vetület és HD-72 vonatkozási rendszer EOMA magassági rendszer OGPSH háromdimenziós földi hálózat Transzformációs szolgálat (EOV+EOMA) WGS- 84 (ETRS89) A hazai rendszerek nemzetközi illesztése és annak monitoringja Aktív GPS hálózat kiépítése, EUPOS

29 ORSZÁGOS GPS HÁLÓZAT PONTJAINAK ADATBÁZISA (GPSINF)

30 JELENLEGI ÁLLAPOT, EREDMÉNYEK (2) Ingatlan-nyilvántartás (alfanumerikus adatok) Az egész országra elektronizált TAKAROS (vidéki fh.) és BIIR (főváros) SW és adatbázisok, decentralizáltan Nyilvántartási feladatok (hátralékmentes) Adatszolgáltatási feladatok TAKARNET (összeköti az int.hálózat 137 végpontját) Intézményhálózati információáramlás Országos szemléletű adatszolgáltatás (betekintés, tul.lap) FÖMI, mint TAKARNET központ értesítés tul.lap változásokról Országos név szerinti keresés és SMS értesítés változásról META (megyei fh. Szintű hálózati inforendszer) FÖNYIR (Földhasználati nyilvántartás)

31 TAKARNET

32 A TAKARNET ADATSZOLGÁLTATÁS MŰKÖDÉSI MODELLJE Functioning Model of the Nationwide Land Registry Data Services by TAKARNET FVM csatlakozási engedély, FTF Külső ügyfelek FÖMI szolgáltatási központ, Ügyfélszolgálat Földhivatalok Adminisztráció-Szolgáltatás-Pénzügyi bonyolítás Központi Adatbázis Ingatlan-nyilvántartási adatforrás TAKAROS/BIIR Hálózat szolgáltatók (MATÁV)

33 JELENLEGI ÁLLAPOT, EREDMÉNYEK (3) Kataszteri térképek DAT szabvány és szabályzatok (EU-konform) NKP DAT digitális átalakítás és újfelmérés ( 6%) Külterületi kataszteri térkép vektorizálása, KÜVET (85%) KÉSZ! Belterületi kataszteri térképek vektorizálása, BEVET (2007 vége) Kataszteri térképkezelő szoftverek helyzete Digitális szolgáltatás Decentrumokban (főleg főváros, de vidék is felzárkózik) TAKARNET-en (csak főváros) Magyar Közigazgatási Határok Adatbázisa (változásvezetett az egész országra)

34 Kataszteri térképek Analóg földmérési alaptérképek a földhivatalokban Nemzeti Kataszteri Program Kht. DAT állományok előállítása szabvány szerint: állami alapadatok, objektumorientált relációs adatbázis, 1998-től 2003-ig, 16 milliárd Ft kormány garancia alapú banki kölcsön, Az ország 6-8 %-a. Analóg térképek vektorizálása Külön műszaki utasítás szerint Rétegszemlélet (DAT szerkezetté átalakíthatóan) 2004-től 2007-ig az egész ország 9,6 milliárd Ft kormány garancia alapú banki kölcsön KÜVET ( ) KÉSZ! BEVET ( ) esetenként DAT átalakítás További ingatlanjogi határok : Közigazgatási határok államhatár

35 TÉRKÉPI ADATSZOLGÁLTATÁS INTERNETEN

36 MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK ADATBÁZISA

37 JELENLEGI ÁLLAPOT, EREDMÉNYEK (4) Állami topográfiai térképek 1: ma. vektorizált, szolgáltatás 1: ma. csak kis részben vektorizált és szolgáltatott Földrajzinév-tár digitális és szolgáltatott Sok tennivaló van még

38 1: ma. állami topográfiai alaptérkép Színes nyomat 84 szelvény A 4 összetevő fedvény mindegyike Raszteres formában Vektoros formában, részben felújítva Digitális szolgáltatás, FÖMI

39 1: ma. állami topográfiai alaptérkép Színes nyomat 4098 szelvény (1999-ben EOTR befejezve) Raszteres adatállomány Színes nyomatok 100% A 4 összetevő fedvény mindegyike 100% Vektoros adatállomány: A domborzat teljes országra A felújított szelvények (kb. 8%) teljes tartalma Digitális domborzat model (DDM): 5x5 m rács 0,5-1,5 m magassági pontosság Teljes országra Földrajzinév-rendezés a teljes országra Digitális szolgáltatás, FÖMI

40 JELENLEGI ÁLLAPOT, EREDMÉNYEK (5) Vetülethelyes űr- és légifelvételek Mint információhalmaz a valós térről Mint térbeli képi referencia és Mint tematikus információk kinyerésével és absztrahált megjelenítésével nyert tematikus térképi vonatkozási információ Légifelvételek (különös tekintettel: 2000 és 2005 években az ország teljes területére), Űrfelvétel adatbázisok, Magyarország digitális ortofotója (MADOP 2000 és 2005)

41 MAGYARORSZÁG NAGYFELBONTÁSÚ ORTOFOTÓJA - MADOP A teljes ország légifényképezése Magyarország 2000 és : ma. Színes analóg Digitális = szkennelt változat képenként (0.6 m felbontás) Légiháromszögelés, transzformálással Domborzati korrekciók figyelembevétele (DDM-ből) Színkiegyenlítés Szelvényre vágás (1:10000 ma.) Minőség ellenőrzés Archiválás (2.5 Tb.) Teljes országra kész ortofotó 1: ma.-nak megfelelő felbontású és pontosságú Szolgáltatás: digitális (igény szerinti felbontásban) és analóg

42 ON-LINE SZOLGÁLTATÁSOK SPOT FELVÉTELEK KERETEI ÉS MINTAKÉPEI

43 JELENLEGI ÁLLAPOT, EREDMÉNYEK (6) Mezőgazdasági távérzékelés Környezetvédelmi célú távérzékelési programok

44 Alkalmazási programok a NÖVMON bázisán Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Nemzeti területalapú támogatások EU harmonikus ellenőrzése ( ) EMOGA területalapú támogatások távérzékeléses ellenőrzése (2004-től) Árvíz monitoring Belvíz monitoring Aszály monitoring ESA-FÖMI Prodex-ENVISAT K+F projekt Gyapjas pille kártételének kimutatása Parlagfű kimutatás távérzékeléssel Szőlő- és gyümölcs kataszter (VINGIS)

45 A MEPAR ALAPEGYSÉGE A FIZIKAI BLOKK A fizikai blokk határvonalai SAPS szerint támogatható és nem támogatható területek határvonalai E8VQW ha Egyedi blokkazonosító és nettó támogatható terület ortofotó Tájékoztató kataszteri fedvény ~ blokk/ország ~ elvileg támogatható blokk ~ blokkra jött 2004-ben kérelem

46 A gazdálkodók tájékoztatása a fizikai blokkokkal kapcsolatban MTA Geodéziai Tudományos Bizottság ülése FÖMI, június 1. Áttekintő blokktérképek településenkénti elrendezéssel (1: es méretarányban) FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET, TÁVÉRZÉKELÉSI KÖZPONT

47 A földmérési és távérzékelési intézet honlapján tájékoztató jelleggel közzétett parlagfű fertőzöttségi térképek és adatok A FÖMI által a földhivataloknak - a helyszíni ellenőrzések hatékonyságának növelése céljából megküldött, parlagfűvel veszélyeztetett területek statisztikái - Elhanyagolt területek (parlagfű, esetleg más allergén gyomnövény dominanciával): db parlagfüves terület, ha - Parlagfű kalászos tarlón (betakarítás után elgyomosodott, parlagfűvel elfertőződött kalászos tarlók): db parlagfüves terület, ha - Összesen: db parlagfüves terület, ha

48 CORINE 1: CLC1990 CORINE FELSZÍNBORÍTÁS ADATBÁZISOK MAGYARORSZÁGON CLC változás CLC2000 CORINE 1: CLC50 ( ) aktualizálása megkezdődött ( )

49 VINGIS

50 ELVÉGZENDŐ, JÖVŐBELI FELADATOK

51 Közszolgáltatások elektronizáltságának szintjeihez csatlakozás (e-europe 2002 akcióprogram alapján 1044/2005. (v. 11.) korm. határozat) 1. szint: információs, tájékoztató szolgáltatás, (megfeleltethető a TAKARNET Portál Földhivatali tájékoztató, TAKARNET tájékoztató tartalmának); 2. szint: egyirányú interakciót biztosító szolgáltatás: digitálisan letölthető űrlap papíron történő beküldése (megfeleltethető például a TAKARNET Portálon a vevői megelégedettség mérésére szolgáló űrlapnak); 3. szint: kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás: digitálisan letölthető és beküldhető űrlap, amit a továbbiakban hagyományosan intéznek. 4. szint: a teljes online tranzakciót (ügyintézési folyamatot) biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási iratot is elektronikusan kapja meg az állampolgár, illetve a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés is elektronikus úton intézhető. Ebben az esetben az állampolgár az ügy teljes intézését otthonról, online módon intézheti. (a 3, 4 szintek megfeleltethetők a TAKARNET szolgáltatásoknak: tulajdoni lap - és térképszolgáltatás, változásfigyelés).

52 ITOP: E-kormányzat a földhivatali adatszolgáltatásban Tulajdoni lap szolgáltatás a Ket.-ben meghatározott ügyfélkapun keresztül. A szolgáltatások bevezetése az Inytv. módosításában meghatározott időpontban, illetve a technikai lehetőségek függvényében történhet. A TAKARNET rendszer e-kormányzathoz kapcsolódó új szolgáltatásai: Integrált térképi referencia alapadatok szolgáltatása Tulajdoni lapok változásairól értesítő szolgáltatás kiterjesztése pl. SMS-re Intézményhálózati adatkezelés és szolgáltatás központi adatbázisból Ingatlan-nyilvántartás alfanumerikus és kataszteri térképi adatai (elsőfokú integrálás) Elsőfokú integrálás plusz topográfiai térképek (másodfokú integrálás) Másodfokú integrálás + vetülethelyes távérzékelési feladatok Elektronikus adatkooperáció a térinformatikai tematikus alapadatokkal

53 ITOP: Nemzeti Téradat Infrastruktúra megteremtése A kialakítást biztosító szervezeti keretek létrehozása A jogszabályok és adatpolitika felülvizsgálata Az európai előírásokhoz igazodó szabványok és adatbázis specifikációk létrehozása A NTIS működtetéséhez szükséges referencia téradatok létrehozása és naprakészségének biztosítása (kezdeti lépések megtörténtek a GVOP támogatásával) Országos szintű metaadat szolgáltatás és téradatházak létrehozása A téradat felhasználás teljes vertikumú oktatásának megszervezése Aktív közreműködés az EU intézmények és munkacsoportok munkájában

54 ITOP: A MŰHOLDAS HELYMEGHATÁROZÁS FÖLDI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA (1) Az aktív GPS hálózat pontjainak beépülése a földhivatali TAKARNET informatikai hálózatba CSOR TATA SZFV BUTE PENC MONO JASZ FUZE SZER PUSP NYIR ZALA KECS KECS OROS KAPO BAJA - MŰKÖDŐ PERMANENS ÁLLOMÁS - TOVÁBBI ÁLLOMÁSOK - BUDAPEST KÖRNYÉKI PILOT PROJEKT

55 A MŰHOLDAS HELYMEGHATÁROZÁS FÖLDI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA (2) The Project EUPOS Members: Bulgaria Croatia Czech Republic Estonia Germany Hungary Latvia Lithuania Macedonia Poland Romania Russian Federation Serbia Slovak Republic Slovenia UN recommendation for realization in November 2002

56 ITOP: Nemzeti Távérzékelési Központ kialakítása a FÖMI-ben

57 A SZOLGÁLTATÓ ÁLLAM MEGVALÓSULÁSÁHOZ ILLESZKEDÉS Adatpolitika átalakítása, értéknövelt termékek szolgáltatása Árpolitika átalakítása PM-mel együttműködve Interoperabilitás és adatkooperáció térinformatikai alapadatkör gazdákkal Az intézményhálózat folyamatos informatikai fejlesztése és az informatikai eszközök amortizációjának megoldása Az adatelőállítók, szolgáltatók és felhasználók interdiszciplináris kapcsolaterősítése a szakmai szervezetek bevonásával

58 Informatika szerepe szakképzésünkben (1) Érintett területek: Geodézia Földmérés Navigáció, közlekedés Térképészet Kataszteri rendszer (alfanumerikus és grafikus) Földügyi információs rendszerek Űr-és légitávérzékelés Tematikai téradatok kezelése Környezetvédelem és biztonság Földrajzi ismeretek Gazdaság földrajz Településfejlesztés Terület (régió) fejlesztés Térbeli információk döntéshozói kezelése Létesítmény tervezés és megvalósítás Térbeli események, információk monitoringja Fenntartható fejlődés térbeli monitoringja Általában, térbeli gondolkodás a számítógépek mellett

59 Informatika szerepe szakképzésünkben (2) Két fő irány a szakoktatásban és általános oktatásban: A térinformatika, mint eszköz elsajátítása tanulói körben A térinformatika, mint eszköz használata a korszerű oktatásban Tennivalók mindkét főirány mentén: A közoktatásban rendszeresíteni kell a térinformatika alkalmazását a helyfüggő ismeretekkel foglalkozó oktatásban Alap- és középfokú oktatásban biztosítani kell a térinformatikai szemléletmód és kultúra megismerését, A diákoknak lehetőséget kell biztosítani, hogy lakóhelyük környezeti állapotát és helyfüggő kulturális értékeik térinformatikai rendszerben tudják vizsgálni, bemutatni és kezelni A hallgatókat fel kell készíteni a térbeli információ tudássá alakításának képességére Meg kell oldani a tanítók, tanárok és oktatók továbbképzését a térinformatika területén

60 Informatika szerepe szakképzésünkben (3) A térinformatika képzése és alkalmazása beindult a műszaki és agrárprofilú egyetemeken Jelentős mennyiségű térinformatikai témájú diplomamunka készült a felsőoktatásban és a szakirányú továbbképzésben résztvevők körében Szórványos kezdeményezések történtek néhány általános és középiskolában a térinformatika oktatása terén Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottságának ajánlása alapján a FÖMI oktatási anyagot készített a térbeli referencia adatok teljes körére. Jelenleg 10 felsőfokú intézmény vette azt át és használja.

61 Informatika szerepe szakképzésünkben (4) A NyME Geoinformatikai Főiskolai Kara és a Földmérési és Távérzékelési Intézet a FÖMI-ben közösen működtetik a Geoinformatika Technológiák Kihelyezett Tanszéket (angolul: Department of Geoinformation Technologies) Ezzel oktatási célra és a gyakorlat érdekében Kihasználjuk a FÖMI-ben meglévő know-howt, működő (drága) eszközöket és a szolgáltatásba kerülő térbeli referencia-alapadatok teljes körét projektszintű oktatás A Kar és a FÖMI az adott témában közös kutatásokat végez.