Közvetlen vételű MODIS adatok alkalmazásai Magyarország térségére
|
|
- Miklós Pintér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Közvetlen vételű MODIS adatok alkalmazásai Magyarország térségére Kern Anikó 1, *, Bognár Péter 2, Pásztor Szilárd 3, Timár Gábor 4, Lichtenberger János 5, Ferencz Csaba 6, Steinbach Péter 7, Ferencz Orsolya Tudományos munkatárs, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport; anikoc@nimbus.elte.hu Tudományos munkatárs, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport; peti@sas.elte.hu Tudományos munkatárs, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport; szilard@sas.elte.hu Tanszékvezető egyetemi docens, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék; timar@caesar.elte.hu Kutató professzor, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport; lityi@sas.elte.hu Egyetemi magántanár, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport; csaba@sas.elte.hu Tudományos munkatárs, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport; steinb@sas.elte.hu Tudományos főmunkatárs, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport; orsi@sas.elte.hu Abstract The Eötvös Loránd University (ELU) operates a polar orbiting satellite receiving station in Budapest since This station receives Earth observation data from polar orbiting satellites including MODerate resolution Imaging Spectroradiometer (MODIS) Direct Broadcast (DB) data stream from satellites Terra and Aqua. The received DB MODIS data are processed real-time automatically to obtain several products mainly about the atmosphere, and non real-time investigating various features of the land surface and the atmosphere as well. Processing of the MODIS data is based on freely distributed software packages (created by the Space Science and Engineering Center (SSEC) at the University of Wisconsin Madison) supporting any DB ground station in meteorological and environmental researches. In the present overview we give a short description of the different applications at the ELU using the received MODIS data. 1. Bevezetés Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Űrkutató Csoportja 2002-ben telepítette műholdvevő-állomását Budapesten (Ferencz et al., 2003). Az állomás (1. ábra) jelenleg kvázipoláris és geostacionárius meteorológiai műholdak és a felsőlégkör vizsgálatára létrehozott CHIBIS műhold adatait egyaránt veszi. A meteorológiai műholdak adatainak vétele közül az állomást az amerikai Terra és Aqua műholdak MODIS (MODerate resolution Imaging Spectroradiometer) szenzor multispektrális adatainak közvetlen vétele (Direct Broadcast, DB) teszi különlegessé és a térségben egyedülállóvá (Timár et al., 2006), immár lassan 10 éve. Jelen írásunkban a MODIS adatok különböző valós idejű feldolgozását és a hosszabb adatsorokra épülő utólagos alkalmazásait mutatjuk be. Index Terms: Remote Sensing, Direct Broadcast, MODIS data, Vegetation, Meteorology Kulcsszavak: Műholdas távérzékelés, Közvetlen adatvétel, MODIS adatok, Vegetáció, Meteorológia 1. ábra. Az ELTE műholdvevő-állomása az Egyetem Északitömbjének tetején, Lágymányoson 5
2 2. A MODIS szenzor A NASA EOS űrbázisú földmegfigyelő rendszer első képviselőjét az EOS-AM1/Terra (továbbiakban Terra) műholdat 1999 decemberében állították Föld körüli pályára. Fedélzetén öt, a tudomány akkori fejlettségének megfelelő szenzor (ASTER, CERES, MISR, MODIS és MOPITT) kapott helyet, melyek méréseire és azok pontosságára korábban űrbázisú eszköz esetén még nem volt példa. Ezzel lehetővé vált az óceánok, a szárazföld, a légkör és a bioszféra közötti kapcsolatok vizsgálata, mely kiterjed mind a természetes, mind az antropogén globális klímaés környezetváltozásra is. A Terra fedélzetén lévő műszerek méréseit kiegészítve került felbocsátásra 2002 májusában az EOS következő műholdja, az EOS-PM1/Aqua (továbbiakban Aqua). Szenzorai (AIRS, AMSU-A, AMSR-E, CERES, MODIS, HSB) többségében különböznek a Terráétól, azonban kettő (köztük a MODIS) a Terrán is megtalálható. A Terra és az Aqua műholdak pályája 98,2023 -os inklinációjú kvázipoláris napszinkron pálya ~705 km magasan a földfelszín felett. Ebből következően ~98,7 percenkét kerülik meg a Földet, adott térség fölött legalább naponta kétszer áthaladnak, és 16 naponként pontosan ugyanazon a pályán haladnak végig. A Kárpát-medence felett napközben a Terra megközelítőleg 9:25 UTC és 10:10 UTC között, míg az Aqua 11:25 UTC és 12:10 UTC között halad át. Az amerikai NASA GSFC által létrehozott MODIS egy 36 spektrális mérési csatornával kialakított kétoldalú forgótükrös sugárzásmérő műszer, mely méréseit mintegy 2330 km széles területről folyamatosan végzi 0,412 m és 14,235 m között (King et al., 1992). Kettő csatorna 250 m 250 m, 5 csatorna 500 m 500 m, a maradék 29 csatorna pedig 1000 m 1000 m horizontális térbeli felbontással rendelkezik a nadírban. Tekintve, hogy a hordozó műholdak X-sávú közvetlen adattovábbítórendszerrel is rendelkeznek, mely megfelelő vevőberendezés esetén lehetőséget biztosít a MODIS adatok közvetlen vételére is, ezért adott földfelszíni pontban az aktuálisan mért adatok szinte azonnal (real-time) elérhetők. A műszerrel szemben támasztott igények egy nagy sugárzási érzékenységű, precíz georegisztrálású és magas kalibrációs pontosságú szenzor létrejöttéhez vezettek, mely számos kihívást keltett életre. Fedélzeti kalibrációs eljárása az egyik legösszetettebb és legszélesebb körű, mely valaha a műholdas távérzékelés történelme során működött. A szenzor tervezett élettartama 6 év volt, melyet már mind a Terra/MODIS, mind az Aqua/MODIS túlteljesített. Jelenlegi műszaki állapotukat tekintve optimális esetben még legalább 2020-ig üzemképesek lesznek. területek továbbra is láthatók maradnak. Az így készített valós színezésű műholdképekből folyamatosan válogatva létrehoztunk egy, az Interneten elérhető galériát is ( mely 2004 óta mutatja be a legérdekesebb jelenségeket vagy pusztán csak a leglátványosabb műholdképeket Európa térségében. A korábbi évek további nagysikerű felhasználási területe volt, hogy ezekből a valós színezésű műholdképekből 3-4 közismert Internetes hírportálon is (pl. Origo, National Geographic Magyarország, Űrvilág) heti rendszerességgel mutattunk be érdekes és látványos aktuális felvételeket (összesen több mint 700-at), részletes magyarázó szöveg kíséretében. A 2. ábrán ilyen valós színezéssel megjelenített képeken láthatjuk a Balaton térségét 2010 telén és 2011 késő tavaszán. 2. ábra. Balaton télen és késő tavasszal valós színezésű MODIS-képeken (a Terra/MODIS felvételei rendre én és én készültek) 2. A valós színezésű MODIS képek a sokak által jól ismert térinformatikai szoftver, a Google Earth számára is kompatibilis formátumba hozhatók, az ún. KML (Keyhole Markup Language) nyelv segítségével (Gumley és Evan, 2009). Akár egy áthaladást is, de akár adott nap több áthaladásának szintézisét is tanulmányozhatjuk ily módon, ahol az aktuális légköri és felszíni állapotokat szintén 250 méteres horizontális felbontású valós színezésű képeken keresztül szemlélhetjük meg. A teljes Európát lefedő, 250 méteres felbontású georeferált, valós színezésű MODIS kompozitkép naponta elérhető külön a Terra és külön az Aqua műholdak vett MODIS adataira. Ezt szemlélteti a 3. ábra, ahol két egymást követő Aqua áthaladás MODIS adatai együttesen kerültek megjelenítésre a Google Earth szoftverrel. 3. A vett MODIS adatok valós idejű alkalmazásai A vevőállomás által vett MODIS adatok feldolgozásának első lépésként a teljesen nyers, műholdról érkezett mérési adatáramot kell kalibrált és georeferált fizikai mennyiségekké, radianciákká és földrajzi koordinátákká alakítani. Az előfeldolgozás eredményeként létrejövő ún. 1B szintű MODIS adatok a kiindulási adatai a különböző alkalmazásoknak, melyeket a következőkben részletezünk. 1. A távérzékelt adatok legalapvetőbb vizsgálati módszere a vizuális elemzés, melyhez látványos, ún. valós színezésű képeket készítünk. A 250 méteres horizontális felbontású MODIS képeket az teszi élethűvé, hogy az RGB (Red-Green-Blue) színkeveréshez szükséges három csatorna ténylegesen beleesik a spektrum vörös, zöld és kék tartományaiba (Gumley et al., 2003). Ráadásul ezeken a képeken a légkör homályosító hatásából a Rayleigh szóródás eltávolításra kerül, mely így még valósághűbb megjelenést kölcsönöz a képeknek. A nagy aeroszol töltöttségű 6 3. ábra. Aktuális adatok a Google Earth megjelenítésében: Európa Aqua/MODIS adatok alapján án
3 3. A vizuális kiértékelésen túl számszerű meteorológiai információk kinyerésére is mód van. Ennek megfelelően számos, a légkörre vonatkozó származtatott mennyiségeket állítunk elő az ún. IMAPP (International MODIS and AIRS Processing Package) szoftver segítségével (Strabala et al., 2004, 2003; Huang et al., 2004). A származtatott 2-es szintű meteorológiai produktumok a teljesség igénye nélkül az alábbiak: aeroszol optikai mélység több hullámhosszra, összetett felhőmaszk, a felhőtető hőmérséklete és nyomása, a felhőzet effektív emisszivitása és optikai vastagsága, teljes kihullható vízgőz, stabilitási indexek, függőleges légoszlop ózontartalma, hőmérsékleti és nedvességi profilok, vízfelszínek hőmérséklete, stb. 4. Az IDEA-I (Infusing satellite Data into Environmental Applications - International) szoftvercsomag az előállított 2-es szintű meteorológiai produktumok közül az aeroszol optikai mélység mezők alapján azonosítja a nagy aeroszol töltöttségű, vagyis magas aeroszol optikai mélységű területeket, majd ezekből trajektóriákat indít aznap 00 UTC-hez képest a következő 48 órára időben előre óránkénti felbontással ún. trajektória modell segítségével (Huang et al., 2004; Al Saadi et al, 2005). A modell futtatásához szükséges bemenő adatokat a saját származtatású aeroszol mezőkön túl az NCEP GFS (Global Forecast System) modell 0,5 -os horizontális és 6 óránkénti időbeli felbontású előrejelzési adatai szolgálják a futást megelőző nap éjfélétől (00 UTC) az azt követő 60 órára. Eredményeként az aeroszolok horizontális és vertikális mozgásáról áll elő egy előrejelzés, melynek legegyszerűbb interpretálása az animáció. Az így előálló előrejelzések szemléltetéseként szolgál a 4. ábrán bemutatott ei indítású előrejelzés egy képkockája, ahol a nagy aeroszol optikai mélységű légtestek mozgásának egy adott időpontra vonatkoztatott állapotát láthatjuk (sötétciklámen fehér színskálával megjelenítve a légtest magasságát (mbar-ban kifejezve)). A nagy aeroszol optikai mélységű Pó-síkságról származó szennyezőanyag útja jelen esetben Közép-Európa felé vezet. vizsgálatára készült. Az előrejelzés 48 km 48 km horizontális felbontású rácson, 38 szigma-szinttel, 3 órás időlépcsővel 72 órás időszakra történik 00 UTC és 12 UTC időpontokban. A kezdeti értékeket egy 12 órás spin-up futtatás határozza meg, melyben NOAA NCEP (National Centers for Environmental Prediction) GFS előrejelzési modelleredmények, felszíni megfigyelések, NOAA hóés jégtakaró mezők, tengerfelszín-hőmérséklet mezők és saját vételű MODIS adatok kerülnek asszimilálásra. A valós idejű 2-es szintű MODIS produktumok közül a modell a teljes kihullható vízgőzt, a felhőtető nyomását és a felhőzet effektív emisszivitás paraméterét használja fel. Az előálló előrejelzési mezők közül példaként a 850 hpa-os légnyomási szint hőmérsékletének, magasságának és szélvektorainak mezejét mutatjuk be Európa térségére az 5. ábrán UTC időpontra UTC indítással. Az ábra színskálája a C fokban kifejezett 850 hpa-os légnyomási szint hőmérsékletének felel meg. Az adaptált modell ún. domain-területének közepén Magyarország értelemszerűen található. Az előrejelzésekből ún. meteogram is elérhető, melyeken az adott földrajzi pontra (jelenleg csak Budapestre) vonatkozó főbb meteorológiai paraméterek előrejelzései láthatók 72 órára 3 óránként időlépcsővel. Oktatási kereteken belül hallgatók dolgoznak jelenleg azon, hogy az előrejelzés webes kereteken belül tetszés szerint lekérhető legyen bármely földrajzi pontra a modell domain-területén belül. A durva felbontású DBCRAS modellbe ágyazva hozták létre a finomabb felbontású NDBCRAS-t (Nested DBCRAS), amelynek horizontális felbontása km. A modell 48 órára, 3 órás időlépcsőkkel állítja elő ugyanazokat a meteorológiai elemeket, melyet a kezdeti és határfeltételeket adó DBCRAS is előállít. 5. ábra. A 850 hpa-os légnyomási szint hőmérsékletének, magasságának és szélvektorainak előrejelzési mezeje Európa térségére UTC időpontra UTC indítással 4. ábra. MODIS aeroszol optikai mélység előrejelzés UTC időpontra UTC indítással 5. Az ELTE állomás által vett adatok valós idejű felhasználásának következő lépcsőfoka az ún. DBCRAS (Direct Broadcast CIMSS (Cooperative Institute for Meteorological Satellite Studies, University of Wisconsin-Madison) Regional Assimilation System) korlátos tartományú időjárási előrejelző modell (Aune et al., 2008). A pszeudo-nem-hidrosztatikus modellváltozat kifejezetten MODIS adatok asszimilálására és azok az időjárás előrejelzés minőségére gyakorolt hatásának 7 6. A MODIS szenzor infravörös adatai alapján valós idejű tűzazonosításra is lehetőség van (Davies et al., 2004; Giglio et al., 2003; Justice et al., 2002), mellyel akár már 100 m 2 -es tűzforrás is detektálhatóvá válik, amennyiben annak pár km 2 -es környezete felhőtlen. Saját vételű adatainkra automata rendszerben minden vétel után közvetlenül meghatározzuk a tüzes koordinátákat. Az így azonosított tűzforrások leggyakrabban mezőgazdasági eredetűek (pl. tarlóégetések), vagy pedig nádasés erdőtüzek. A 3. ábrán bemutatott, két egymást követő, többnyire derült Aqua áthaladás MODIS adatai alapján azonosított tűzforrások láthatók a 6. ábrán, ahol a piros színű négyzetekkel a magas bizonyosságú, míg narancssárgával a közepes bizonyosságú tűzforrásokat jelöltük. A kép alapkitöltéseként megjelenő sötétszürke szín a derült, míg a világosszürke a felhővel vagy hóval fedett területeket jelenti.
4 4. A MODIS adatok utólagos alkalmazásai A MODIS adatok utólagos felhasználása az elmúlt években sokrétű volt, mely kiterjedt az egyetemi oktatásban való felhasználásra is. Részletesen megvizsgáltuk szinte mindegyik származtatott meteorológiai produktumot. Behatóbb vizsgálatok a következőkben bemutatásra kerülő területeken történtek. A különböző kutatásokhoz idén ősszel már 10 év hosszúságú saját vételű MODIS adatsor fog a rendelkezésünkre állni. 4.1 AVHRR adatok légköri korrekciója MODIS adatok felhasználásával 6. ábra. MODIS adatok alapján azonosított tűzforrások (piros és narancssárga négyzetek) Európára Aqua/MODIS adatok alapján án 7. A saját vételű MODIS adatok legújabb alkalmazása az IMAPP RealEarth WMS (Web Mapping Service for Direct Broadcast), mely hamarosan publikusan is elérhető szoftverré válik (a cikk írásakor még csak béta verziója létezett). A szoftver egy virtuális gépnek felel meg, mely képes a vett valós idejű MODIS adatok különböző csatornáiból készített GeoTIFF képek Google Maps (vagy Google Earth) alapú megjelenítésére. Az alkalmazás keretein belül 7 napig visszamenőleg tekinthetők meg a látható, közeli infravörös, infravörös és vízgőz tartományokban mért adatok, illetve a látható csatornákból készített valós színezésű műholdképek. A GeoTIFF képek legyártása egy, az SSEC kutatói által szintén nemrég publikált másik szoftver (VIIRS and MODIS Reprojection Polar2grid) segítségével történik. A szoftvercsomag saját vételű MODIS adatokra történő automatikus alkalmazása (7. ábra) a weboldalon érhető el. Műholdas távérzékeléssel nyert multispektrális adatokból a növényzet állapotára, produktivitására vagy fenológiai ciklusára jellemző információ is kinyerhető. Bár az egyes csatornák mérései önállóan is használhatók bizonyos jellemzők számszerűsítésére, gyakorlati okokból a csatornák adatainak kombinálásával különböző vegetációs indexeket állítanak elő. Ezek közül az egyik legismertebb az ún. NDVI (Normalized Difference Vegetation Index), mely előállítása két különböző hullámhossz-tartományra vonatkozó reflektancia különbségének normalizálásával történik. A NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) meteorológiai műholdak fedélzetén 1979 óta megtalálható 6 mérési csatornával rendelkező AVHRR (Advanced Very High Resolution Radiometer) sugárzásmérő esetén az NDVI meghatározásához szükséges két csatorna az 1-es (0,58-0,68 m) és a 2-es (0,725-1,1 m). Az ezekben a spektrális tartományokban mért 1 km x 1 km horizontális felbontású reflektanciák alapján tekintélyes hosszúságú NDVI adatsorokat állítottak elő, melyek a hosszabb időskálán bekövetkezett nagyobb térségre vonatkozó, vagy akár globális léptékű változások tanulmányozásához az elérhető egyik legjobb adatforrásnak számítanak. Tekintve, hogy az ELTE vevőállomása a NOAA műholdsorozat AVHRR adatait szintén napi rendszerességgel veszi 2003 óta, ezért joggal merül fel a saját származtatású AVHRR/NDVI értékekre az igény. 7. ábra. Valós idejű MODIS adatok megjelenítése az IMAPP RealEarth WMS alkalmazással (Terra és Aqua MODIS kompozit án) A vázolt produktumok kiépített rendszerben minden sikeresen rögzített áthaladás után automatikusan keletkeznek és többségük az interneten is elérhető ( A különböző produktumokat külön a közvetlen adatvételű (DB) MODIS adatok feldolgozására létrehozott szoftverekkel állítjuk elő, melyek többségét az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem tapasztalt kutatói készítették és frissítik folyamatosan. A szoftverek egymás utáni, láncszerű és automatikus alkalmazása már saját fejlesztés eredményeként történik. 8 Mivel a légkörön áthaladó sugárzás két fő, hullámhosszfüggő fizikai folyamat (gázmolekulák és aeroszol részecskék általi szórás és elnyelés) gyengítésének van kitéve, ezért az NDVI vegetációs indexet optimális esetben a műholdas szenzor által mért, de légköri korrekción átesett adatokból célszerű előállítani. A légköri korrekció tehát magába foglalja a légkör sugárzásmódosító hatásainak a leválasztását. Kivitelezésére számos eljárás létezik, melyek különböző, a légkör állapotára jellemző információt igényelnek. Ezek közül a legmeghatározóbb a teljes kihullható vízgőz, az 550 nm-re vonatkozó aeroszol optikai mélység (AOD, Aerosol Optical Depth) és a vertikálisan integrált ózon értéke. Tekintve, hogy a felsorolt három meteorológiai jellegű mennyiséget a saját vételű MODIS adatokból is elő tudjuk állítani, ezért azokat alaposabb vizsgálatoknak vetettük alá, hogy eldönthessük, alkalmazhatók-e az AVHRR adatok légköri korrekciójához. Ezeknél a mennyiségeknél alapvető jelentőségű, hogy az űrbázisú távérzékelés pótolhatatlan lehetőséget kínál azok nagy térbeli felbontású becslésére. 1. A teljes kihullható vízgőz értékét MODIS adatok alapján két egymástól eltérő módszerrel lehet meghatározni, melyek a szenzor különböző (közeli infravörös és infravörös) csatornáinak adataira épülnek. Ezeket az értékeket alaposan összevetettük egymással és a referenciaként szolgáló rádiószondás adatokból illetve numerikus időjárás előrejelző modellek eredményeiből származó vertikálisan integrált vízgőz értékekkel (Kern et al., 2008; Kern, 2011). Ennek eredményeként elmondhatjuk, hogy a MODIS adatokból származtatott integrált vízgőz értékek
5 pontossága szinte alig marad el az előrejelző modellek eredményeihez képest. A MODIS alapú vízgőz értékek használatát azok finomabb térbeli felbontása indokolja. A légköri vízgőz fontosságát hangsúlyozza, hogy a légkör összetevői közül ez a legváltozékonyabb, és kulcsfontosságú szerepet játszik számos folyamat előrejelzésében, mint például a konvekció, csapadék- és felhőképződés. Mivel a légköri vízgőz mennyiségénél fogva domináns üvegházgáz, ezért tér- és időbeli eloszlásáról szerzett információk hozzásegítenek a globális energiaháztartás és vízmérleg megértéséhez. reflektanciáiból légkörileg korrigált reflektanciákat kapunk. Ily módon előállított, légkörileg korrigált reflektanciákból meghatározott NDVI mezőt láthatunk példaként a 8. ábrán Magyarország térségére a Terra/MODIS :50 UTC idejű áthaladás adatai alapján. A képen fehér színnel jelöltük a felhőket és a nyílt vízfelületeket, hiszen az NDVI mezők felhasználása értelemszerűen csak a földfelszínre korlátozódik. Ennek megfelelően az ún. felhőmaszk meghatározása elengedhetetlen lépése az NDVI mezők származtatásának. 2. A légköri korrekciós eljárások a vízgőz mellett az aeroszol optikai mélységre a legérzékenyebbek, mely adott légoszlop összaeroszoltartalmára vonatkozó dimenziótlan fizikai mennyiség. A limitált tér- és időbeli felbontású felszíni AOD megfigyelések miatt a saját származtatású MODIS AOD értékek validálására nem került sor, ehelyett a nemzetközi szakirodalomra támaszkodva elfogadtuk a származtatott mennyiségek pontosságát, és meghatároztuk az AOD éves átlagos mezőit (Kern, 2011). Mindehhez fontos tudni azt is, hogy az AOD első globális, műholdas adatbázisát MODIS adatokból hozták létre. Ennek oka, hogy ez volt az első olyan szenzor, mely az AOD származtatáshoz szükséges spektrális tartományban (így a kék színhez tartozó 0,47 m-es hullámhossz körül is) több csatornával lett felszerelve. Az aeroszol optikai mélység jelentőségét kiemeli, hogy a légköri aeroszol részecskék fontos szerepet játszanak a Föld éghajlati rendszerében, a légkör energiaháztartásában, a felhő- és csapadékkeletkezési folyamatokban. Jelentős bizonytalanságot eredményeznek a klímamodellezésben, hiszen a rövid légköri tartózkodási idejű aeroszol részecskék közvetlenül kölcsönhatásba lépnek a Nap sugárzásával, módosítják a felhők mikrofizikáját, és ezáltal befolyásolják a felhők sugárzási tulajdonságait. A légköri aeroszol részecskék éghajlat-módosító hatását talán a globális elsötétülés (global dimming) néven ismertté vált jelenség szemlélteti a legjobban. 3. Bár a légköri korrekciós eljárások a vertikálisan integrált ózon mennyiségére kevésbé érzékenyek, validálási eredményeink hozzájárultak a NASA hivatalos, soron következő 6-os szintű összegyűjtöttségű adataira vonatkozó algoritmusok előállításához (Borbás et al., 2011). Eredményeink alapján a saját vételű MODIS adatok és a belőlük származtatott produktumok tehát kiválóan használhatók a NOAA/AVHRR adatok légköri korrekciójához. Folyamatos vétel esetén minden nap rendelkezésünkre állnak mind Terra/Aqua áthaladásokból származó MODIS, mind a NOAA meteorológiai műholdsorozat áthaladásaiból eredő AVHRR adatok. A két szenzor adatainak együttes használata azért különleges, mert a kevésbé szofisztikált, de hosszabb múltra visszatekintő AVHRR szenzor adatainak légköri korrekcióját az elérhető MODIS adatokból végezzük el, és így állíthatunk elő NDVI vegetációs idősort. 4.2 NDVI adatsorok előállítása MODIS adatok alapján NDVI vegetációs adatsorok előállítására természetesen az AVHRR sugárzásmérőnél korszerűbb és fejlettebb MODIS szenzor adataiból is lehetőség van. Ennek alapja a szenzor 1-es (0,62-0,67 m) és 2-es (0,841-0,876 m) csatornáiban mért 250 m x 250 m horizontális felbontású reflektancia. Az NDVI származtatás első lépéseként értelemszerűen itt is az adatok légköri korrekcióját kell elvégeznünk, melyhez a DB adatokra létrehozott ún. MOD_PR09 szoftvercsomagot (Gumley, 2007) használjuk. A szoftvercsomag algoritmusa alapjaiban véve megegyezik a NASA hivatalos MOD09 légkörileg korrigált reflektanciák előállítására szolgáló eljárás as verziójával, csupán a segédadatokra vonatkozó igények egyszerűsödtek. Használatával a MODIS szenzor 1-es és 2-es csatornában mért 9 8. ábra. Légkörileg korrigált NDVI mező Magyarország térségére a Terra/MODIS :50 UTC adatai alapján. A saját származtatású mennyiségek legnagyobb előnye azok eredeti időbeli felbontásában rejlik, hiszen a NASA hivatalos produktumai már nem napi felbontásúak, hanem ún. kompozitok, melyek 16 napos időszakok méréseinek optimális kiválasztása alapján állnak elő. Ilyen a NASA ún. MOD13 produktuma is (Huete et al., 1999; 2002), mely légkörileg korrigált MODIS adatokból származtatott vegetációs indexeket (NDVI és EVI (Enhanced Vegetation Index)) foglal magában. A produktum előállításánál alkalmazott optimális kiválasztás egyaránt kiterjed a megfigyelési- és megvilágítási geometriára, a légkör állapotára és a felhőzet mennyiségére. Ez az eljárás a származtatott adatok minőségének szintjét emeli, azonban elveszti a lehetőségét annak, hogy a 16 napnál rövidebb időskálán bekövetkező változásokat (pl. egy hőhullám hatását) kellő időbeli finomsággal detektálni és jellemezni lehessen. Az ELTE vevőállomása 2014-re már 9 teljes év MODIS adatát rögzítette, ezáltal lehetőség nyílik a hosszabb időszakra vonatkozó vegetációs vizsgálatokra, így például arra, hogy több év NDVI menetét tanulmányozhassuk. Érdekes kép tárul elénk, ha az éves meneteket Magyarország teljes területére határozzuk meg. Ezt szemlélteti a 9. ábra, ahol Magyarországra vonatkozó felhőmentes MODIS adatok átlagolásával előállított NDVI éves meneteket láthatunk. Az ábrán egyaránt feltüntetésre került (1) a légköri korrekció nélküli nyers reflektanciákból meghatározott NDVI értéke, (2) a légköri korrekción átesett reflektanciákból származtatott NDVI (külön Terra és külön Aqua MODIS adatokra), és (3) referenciaként a NASA MOD13 adataiból számolt átlagos NDVI értéke. Az átlagolásba a felhős képpontokon kívül nem számoltuk bele sem a hóval borított területeket, sem a nyílt vízfelületeket. A nyers és a légkörileg korrigált reflektanciák együttes ábrázolásával a légköri korrekció hatása egyértelmű, hisz a két adatsor közötti különbség számottevő. Az alkalmazott légköri korrekciót igazolja az is, hogy a saját vételű és légkörileg korrigált adatokból előállított NDVI éves menete jóval közelebb áll vagy akár teljesen meg is egyezik a NASA MOD13 NDVI éves menetével. Joggal merülhet fel a kérdés: mi okozza az NDVI értékek jól látható szórását? A válasz több tényezős, hisz a
6 származtatott értékek pontosságát éppúgy meghatározza a felhőszűrés pontatlansága, mint a megfigyelési- és megvilágítási geometriai helyzetek váltakozása, vagy az átlagoláshoz felhasznált felhőszűrt adatok eltérő mennyisége (hisz a felhőzet mennyisége és elhelyezkedése mindig más és más), vagy akár a légköri korrekció pontatlansága. A 9. ábrán bemutatott NDVI menetek azonban már eleve olyan értékekből állnak elő, ahol nem vettük figyelembe sem a 40 foknál nagyobb zenitszögű, sem a 25%-nál kisebb adatlefedettséget biztosító áthaladásokat. Ennek ellenére az éves menetek határozottan elkülönülnek egymástól és jól tükrözik az adott évre jellemző, a növényzetet leginkább befolyásoló meteorológiai tényezőket és jelenségeket. Ilyen például a 2007-es júliusi hőhullám illetve a 2012-es nyári hőhullámok hatása, vagy az aszályos 2011-es és 2012-es év eltérő menetei, például az azt megelőző 2010-es csapadékos évhez képest, vagy a 2013-as száraz nyár hatásának megjelenése. A bemutatott éves menetek meghatározására egyelőre a felszíntípus figyelembevétele nélkül került sor, melynek megfelelően az átlagolásban mindig más arányban szerepelnek a különböző felszíntípusok (erdők, gyepek, mezőgazdasági területek és az egyéb, például lakott/ipari területek). További terveink között szerepel azonban, hogy az egyes felszíntípusokat külön vizsgáljuk. 10
7 . MODIS GN Távérzékelési Technológiák és Térinformatika Remote Sensing Technologies & GIS /1. 8. ábra. Magyarország éves átlagos NDVI menetei MODIS adatok alapján a közötti évekre, ahol a szürke + jel az eredeti reflektancia adatok alapján, míg a kék és zöld + jel a légköri korrekción átesett reflektancia adatok alapján meghatározott NDVI értékeket jelöli. A NASA MOD13 NDVI adataiból meghatározott átlagos NDVI értékeket kék és zöld körökkel jelöltük. 4.3 Termésbecslés MODIS adatok alapján Mivel a MODIS adatok egy adott területről napi rendszerességgel szolgáltatnak információt, ezért kiválóan alkalmasak a növényzet állapotának monitorozására, a bekövetkezett változások detektálására. Ezekhez a megfigyelésekhez a mért reflektancia adatokból vegetációs indexeket állítunk elő, és ezek időbeli alakulását elemezve lehet következtetéseket levonni a növényzet állapotára. A vegetációs indexek közül a legelterjedtebb a korábban már említett NDVI, mely mellett egy másik igen egyszerű indexet, a Greenness (GN) vegetációs indexet is használunk. A GN nem más, mint a MODIS 2-es és 1-es csatornáján mért reflektanciaértékek különbsége. A GN menetek időbeli lefutása jó indikátora például annak, hogy a növényzet hogyan reagál a nagyobb aszályok idején. Ahhoz, hogy az aszályos és a normál évek közti különbségeket jól nyomon tudjuk követni, érdemes az egyes mért pontokra valamilyen matematikai görbét illeszteni. Ez lehet akár egy egyszerű futóablakos átlagolás, ám a hosszabb felhős időszakok, amikor esetleg több napon keresztül nem rendelkezünk értékelhető adattal, jelentősen befolyásolják ezt a görbét. Ráadásul célszerű inkább olyan függvénnyel kalkulálnunk, ami a későbbi, kvantitatív számításokat is lehetővé teszi. Olyan matematikai görbét érdemes keresni, ami egyrészt jól nyomon követi a GN értékek növényzet fejlődéséből adódó változásait, másrészt viszont megfelelően kevés becsülendő paraméterrel rendelkezik. A tapasztalataink azt mutatták, hogy a kettős- Gauss-görbe megfelel a fenti kritériumoknak (Hamar et al., 1995). Ennek segítségével jól nyomon követhető például a 2012-es nagy nyár végi aszály okozta hatás. Ha megvizsgáljuk a közti időszakot (10. ábra), akkor jól látható, hogy a 2012-es évben a nyár végi GN értékek drasztikusan lecsökkennek, összehasonlítva a korábbi évek adataival Az év napjai 10. ábra. A közti magyarországi GN értékek a rájuk illesztett kettős-gauss-görbével (2010: fekete, 2011: kék, 2012: piros). A mért MODIS adatok nemcsak kvalitatív megfigyelésre, hanem kvantitatív számításokra is, például az egyes szántóföldi haszonnövények terméshozamának becslésére is használhatók. A termésbecslési számításokhoz általában ismerni kell azt, hogy az adott növényt az adott évben pontosan hol termelik. Azonban kutatásaink során azt találtuk, 11
8 . Hozam (t/ha) Távérzékelési Technológiák és Térinformatika Remote Sensing Technologies & GIS /1. hogy lehetséges a megfelelően pontos termésbecslés a vetésterületek elhelyezkedésének ismerete nélkül is. Ennek oka az, hogy egy adott évben a hasonló vegetációs ciklussal rendelkező szántóföldi növények általában hasonló módon fejlődnek. Nemigen fordul elő az, hogy például a kukorica az átlagosnál jóval nagyobb, míg a cukorrépa az átlagosnál jóval kisebb hozamot produkál ugyanabban az évben. Ezen elv alapján dolgoztuk ki az ún. robusztus termésbecslési eljárásunkat (Ferencz et al., 2004), mellyel akár már a betakarítást megelőzően megfelelően pontos hozamelőrejelzés adható (Bognár et al., 2011). A hozambecslési számításokban először a mezőgazdasági területek felett mért napi GN értékekre a fent említett kettős-gauss-görbét illesztjük, majd vesszük ennek a görbének két adott nap közti integrálját. E két nap értéke természetesen függ a vizsgálandó növénytől. Ezt az integrál értéket GYURRInak (General Yield Unified Robust Reference Index) neveztük el, és ez már közvetlenül kapcsolatba hozható az adott növény terméshozamával. Legutóbbi kutatásunkban az őszi búza közti GYURRI értékeit vetettük össze a terméshozamokkal (11. ábra). 5.5 Év Becsült hozam (t/ha) KSH hozam (t/ha) Eltérés (t/ha) Eltérés (%) ,50-0,24-5, ,07 +0,06 +1, ,59-0,07-2, ,00 4,98 +0,02 +0, ,72 3,85-0,13-3, ,94 3,71 +0,23 +6, ,41 4,20 +0,21 +5, ,99 3,75 +0,24 +6, ,47 4,63-0,16-3,5 1. táblázat. A as pontokra illesztett egyenes alapján számított becsült hozamadatok, és ezek eltérése a KSH hivatalos hozamadataitól R= 92,6 % GYURRI 11. ábra. A robusztus termésbecslési eljárás eredményei között őszi búza esetén. A Hozam a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hozamadatot jelenti. Az egyes évek GYURRI-hozam pontjaira illesztett egyenes paramétereinek segítségével számolható az adott GYURRI értékhez tartozó becsült hozam, melyek összevethetők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett hivatalos hozamadatokkal. Az ily módon számolt eredményeket számszerűsítve mutatja az 1. táblázat. 5. Összefoglalás Az Eötvös Loránd Tudományegyetem műholdvevő állomása 2004 óta biztosít valós idejű multispektrális MODIS adatokat a Kárpát-medence térségéről. Az adatok felhasználása sokrétű, az immár közel 10 évnyi adatsor komplex vizsgálatokat tesz lehetővé, mely Kutatócsoportunkban leginkább a vegetáció monitorozására és a mezőgazdasági növények termésbecslésére terjed ki. A vett adatokra épülő valós idejű (többnyire meteorológiai jellegű) alkalmazások az elmúlt években folyamatosan bővültek, kihasználva a valós idejű adatok jelentőségét. A bemutatott és részletesen leírt alkalmazásokon kívül a MODIS képeket még használhatjuk légszennyezés, természeti katasztrófák (pl. árvíz, belvíz, erdőtüzek) vizsgálataira vagy akár kártevők elterjedésének megfigyelésére is, melyekre egy-egy esettanulmányon keresztül az elmúlt 10 évben már sor került. Tekintve, hogy a két MODIS szenzor várhatóan még legalább 6 évig üzemképes marad, a folyamatosan bővülő adatsor széleskörű alkalmazására további lehetőségek nyílhatnak. A kapott eredményekben a legnagyobb eltérés 0,24 t/ha, és 6,3%. A becsült és KSH adatok átlagos abszolút eltérése 0,15 t/ha illetve 3,7%. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a robusztus termésbecslési eljárás alkalmas nagyterületű hozambecslésre búza esetén, másrészt viszont a módszer további finomítása szükséges annak érdekében, hogy lehetőleg minden évben sikerüljön a becslés pontosságát 5% alá szorítani. Ennek egyik lehetséges útja lehet egy pontos légköri korrekciós eljárás alkalmazása, vagy éppen a negyedóránként rendelkezésre álló METEOSAT adatok integrálása az adatrendszerbe. Köszönetnyilvánítás Kiemelt köszönet jár a technikai és szakmai segítségükért Kovács Richárdnak, Barcza Zoltánnak, és a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói közül Kathleen I. Strabalanak és Liam E. Gumleynak. Segítségük nélkül a MODIS adatok bemutatott feldolgozása és sokszínű alkalmazása nem valósulhatott volna meg. Kutatásainkat a Magyar Űrkutatási Iroda és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatta (URKUT_ ). 12
9 Irodalomjegyzék Al-Saadi J.A. et al. (2005): Improving National Air Quality Forecasts with Satellite Aerosol Observations, BAMS, DOI: /BAMS Aune B., Strabala K.I., Lindstrom S., Huang A. (2008): The Direct Broadcast Version of the CIMSS Regional Assimilation System for Global Users, International EOS/NPP Direct Readout Meeting 2008, March 31-April 4, 2008, Bangkok, Thailand. ( dbmeeting.sci.gsfc.nasa.gov/files2008/dbcras_db20 08.ppt) Bognár P., Ferencz Cs., Pásztor Sz., Molnár G., Timár G., Hamar D., Lichtenberger J., Székely B., Steinbach P., Ferencz O.E. (2011): Yield forecasting for wheat and corn in Hungary by satellite remote sensing. International Journal of Remote Sensing, vol. 32, no. 17, Borbás E.É., Seemann S.W., Kern A., Moy L., Li J., Gumley L., Menzel W.P. (2011): MODIS Atmospheric Profile retrieval - Algorithm Theoretical Basis Document, Collection-6, Vers. 7. (Internet elérhetőség: MOD07_atbd_v7_April2011.pdf) Davies D., Kumar S., Descloitres J. (2004): Global fire monitoring using MODIS near-real-time satellite data, GIM International, Vol. 18(4), Ferencz Cs., Lichtenberger J., Bognár P., Molnár G., Steinbach P., Timár G. (2003): Satellite receiving station at the Eötvös Lorand University, in Hungary, Geodézia és Kartográfia 55(9): Ferencz Cs., Bognár, P., Lichtenberger J., Hamar D., Tarcsai Gy., Timár G., Molnár G., Pásztor Sz., Steinbach P., Székely B., Ferencz O.E., Ferencz-Árkos I. (2004): Crop yield estimation by satellite remote sensing. International Journal of Remote Sensing, vol. 25, no. 20, Giglio L., Descloitres J., Justice C.O., Kaufman Y.J. (2003): An enhanced contextual fire detection algorithm for MODIS, Remote Sensing of Environment, Vol. 87, Gumley E.L., Descloitres J., Schmaltz J. (2003): Creating Reprojected True Color MODIS Images: A Tutorial. (ftp.ssec. wisc.edu/pub/imapp/modis/truecolor/modis_true_c olor.pdf) Gumley E.L. (2011): MODIS Land Surface Reflectance (MOD_PR09) for Direct Broadcast. (Internetes elérhetőség: ftp://ftp.ssec.wisc.edu/pub/imapp/modis/hidden/mod 09/README.txt) Gumley E.L., Evan A. (2009): Direct Broadcast Google Earth. ( Hamar D., Ferencz Cs., Lichtenberger J., Tarcsai Gy., Ferencz-Árkos I. (1995): A kukorica és búza termésátlagának meghatározása műholdas adatokból az Alföldön. Növénytermelés, 44, no. 2, Huang H.-L., Gumley L.E., Strabala K.I., Li J., Weisz E., Rink T., Bagget K.C., Davies J.E., Smith W.L., Dodge J.C. (2004): International MODIS and AIRS processing package (IMAPP): A direct broadcast software package for the NASA Earth Observing System, Bull. Amer. Meteor. Soc., 85, Huete A., Justice C., Leeuwen W.V. (1999): MODIS Vegetation Index - MOD13. Algorithm Theoretical Basis Document. (Internet elérhetőség: pdf) Huete A., Didan K., Miura T., Rodriguez E.P., Gao X., Ferreira L.G. (2002): Overview of the radiometric and biophysical performance of the MODIS vegetation indices. Remote Sens. Environ., 83, Justice C.O., Giglio L., Korontzi S., Owens J., Morisette J.T., Roy D., Descloitres J., Alleaume S., Petitcolin F., Kaufman Y. (2002): The MODIS fire products, Remote Sensing of Environment, Vol. 83, Kern A., Bartholy J., Borbás E. É., Barcza Z., Pongrácz R., Ferencz Cs. (2008): Estimation of vertically integrated water vapor in Hungary using MODIS imagery, Advances in Space Research, 41/11, doi: /j.asr Kern A. (2011): NDVI vegetációs index előállítása távérzékelt AVHRR és MODIS adatok alapján. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földtudományi Doktori Iskola. Témavezető: Dr. Bartholy Judit. 148 o. King M.D., Kaufman Y.J., Menzel W.P., Tanré D. (1992): Remote sensing of cloud, aerosol, and water vapor properties from the Moderate Resolution Imaging Spectrometer (MODIS), IEEE Transactions On Geoscience And Remote Sensing, 30, Strabala K.I., Gumley L.E., Rink T., Huang H.-L., Dengel R. (2003): MODIS/AIRS instrument direct broadcast products and applications, AMS 12th Conference on Satellite Meteorology and Oceanography, 13 p. Strabala K.I., Gumley L.E., Rink T., Huang H.-L., Davies J., Weisz E., Baggett K., Friedman S., Manning E., Nguyen Q.D. (2004): The international MODIS/AIRS processing package (IMAPP): Terra and Aqua direct broadcast processing and applications, AMS 13th Conference on Satellite Meteorology and Oceanography, Norfolk, VA, September 2004 (preprints). American Meteorological Society, Boston, MA, 2004, Paper P1.17. Call Number: Reprint # Timár G., Ferencz Cs., Lichtenberger J., Kern A., Molnár G., Székely B., Pásztor Sz. (2006): MODISadatvétel az ELTE műholdvevő állomásán. Geodézia és Kartográfia, ISSN
Kiadja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke
RS&GIS Távérzékelési, fotogrammetriai, térképészeti és térinformatikai szakfolyóirat IV. évfolyam / 1. 2014. június A Távérzékelési technológiák és térinformatika a szolgáltatók és felhasználók folyóirata.
RészletesebbenA VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL
35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös
RészletesebbenMŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT
Városi Hősziget Konferencia Országos Meteorológiai Szolgálat 2013. szeptember 24. MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai
RészletesebbenKészítette: Konrád Sándor Környezettudomány MSc. Témavezető: Dr. Bognár Péter
Készítette: Konrád Sándor Környezettudomány MSc. Témavezető: Dr. Bognár Péter 2014.06.11. A téma jelentősége A vegetáció monitorozása A globális klímaváltozás vizsgálatának egyik jelentős eszköze (aszály,
RészletesebbenTávérzékelt felvételek típusai és jellemzői
Távérzékelt felvételek típusai és jellemzői Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott változata
RészletesebbenA földfelszín és a növényzet megfigyelése műholdakról
A földfelszín és a növényzet megfigyelése műholdakról Fassang Ágnes 1, Kocsis Zsófia 2, Kern Anikó 1, Barcza Zoltán 1, Bartholy Judit 1, Pongrácz Rita 1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék
RészletesebbenLelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;
Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált
RészletesebbenVízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése
Vízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése Prof. Dr. Tamás János 1, Dr. Nagy Attila 1 és Dr. Fehér János 2 1 Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenMŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN
Aktuális trendek a városklíma kutatásban hazai perspektívák - 2013.04.26. Szeged MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna Eötvös
RészletesebbenElemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz
40. Meteorológiai Tudományos Napok - 2014.11.20-21. 21. MTA Elemzések a Budapesti önkormányzatok nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz Bartholy Judit, Pongrácz Rita,
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
Részletesebben35. Meteorológiai Tudományos Napok MŰHOLDMETEOROLÓGIA ISBN 978-963-9931-09-3
35. Meteorológiai Tudományos Napok MŰHOLDMETEOROLÓGIA ISBN 978-963-9931-09-3 2009 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezető gondolatok...3 Tänczer Tibor...3 A műholdmeteorológia jelene és jövője...5
RészletesebbenAz időjárás előrejelzés támogatása meteorológiai műholdak adataival
Az időjárás előrejelzés támogatása meteorológiai műholdak adataival Putsay Mária Országos Meteorológiai Szolgálat Mit tehetünk térinformatikával,távérzékeléssel egy élhetőbb környezetért? HUNAGI konferencia,
RészletesebbenTávérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban
Távérzékelés Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban A távérzékelés Azon technikák összessége, amelyek segítségével információt szerezhetünk a megfigyelés tárgyáról anélkül, hogy azzal közvetlen
RészletesebbenMűholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban
Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Az előrejelző rendelkezésére álló információtömeg Száramaztatott műholdas produktumok (SAFNWC) Műholdképek
RészletesebbenA napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás
RészletesebbenSzéladatok homogenizálása és korrekciója
Széladatok homogenizálása és korrekciója Péliné Németh Csilla 1 Prof. Dr. Bartholy Judit 2 Dr. Pongrácz Rita 2 Dr. Radics Kornélia 3 1 MH Geoinformációs Szolgálat pelinenemeth.csilla@mhtehi.gov.hu 2 Eötvös
RészletesebbenMŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK
MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak
RészletesebbenSZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
RészletesebbenA felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*
A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017 július 10-14
RészletesebbenDRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN
DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
RészletesebbenVárosi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra
Green City Konferencia 2018. április 13. Városi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Dian Csenge, Fricke Cathy Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai
RészletesebbenFolyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem
Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem Probléma felvetés - Mezőgazdasági termelés nagymértékű víz- és talajvíz szennyezése. - Külföldi példákban
RészletesebbenLégi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen
Légi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen Preliminary results of evaluation of biomass mapping based on hyperspectral imagery on energy tree plantation
RészletesebbenA REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Szépszó Gabriella Kutatási és Fejlesztési Főosztály, Numerikus Előrejelző Osztály Meteorológiai Tudományos Napok 2005. november 24-25.
RészletesebbenTérinformatika és Geoinformatika
Távérzékelés 1 Térinformatika és Geoinformatika 2 A térinformatika az informatika azon része, amely térbeli adatokat, térbeli információkat dolgoz fel A geoinformatika az informatika azon része, amely
RészletesebbenKözösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata
XIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata Készítették: André Karolina és Salavec Péter Fizika BSc, Meteorológia
RészletesebbenA műholdadatokból származtatott légköri ózon mennyiségének verifikációja
Az OMSZ honlapján naponta közzéteszünk egy ózon térképet, amely a légkör ózontartalmának eloszlását mutatja Európa területén. A függőleges légoszlopban található ózon mennyisége (összózon) látható a térképen,
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenA felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében
A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében Breuer Hajnalka, Göndöcs Júlia, Pongrácz Rita, Bartholy Judit ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2017. november 23.
RészletesebbenEnsemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34
Ensemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34. Meteorológiai Tudományos Napok Az előadás vázlata
RészletesebbenSzórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. 21:00 Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem? Ihász István Tartalom Néhány gondolat a csapadékról A megfigyelésektől az előrejelzésig A modellezés alapjai
RészletesebbenA csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája
A csapadék nyomában bevezető előadás Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A csapadék fogalma A légkör vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a földfelszínre kerül. Fajtái:
RészletesebbenA MŰHOLDAK SZEREPE A NUMERIKUS IDŐJÁRÁS-ELŐREJELZÉSBEN
A MŰHOLDAK SZEREPE A NUMERIKUS IDŐJÁRÁS-ELŐREJELZÉSBEN Randriamampianina Roger Norvég Meteorológiai Intézet, Oslo és Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest 35. Meteorológiai Tudományos Napok 2009.
RészletesebbenA VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN
A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenDobor Laura I. éves KDI hallgató
A klímaváltozás hatásának vizsgálata a mezőgazdasági szénmérlegre és produktivitásra Dobor Laura I. éves KDI hallgató 2012. Május 31. Témavezetők: dr. Barcza Zoltán, dr. Havasi Ágnes Vázlat Téma jelentősége
RészletesebbenA VÁROSI HŐSZIGET PROBLÉMA ÚJ MÓDSZERTANI KÖZELÍTÉSEI T számú OTKA pályázat ZÁRÓJELENTÉS
A VÁROSI HŐSZIGET PROBLÉMA ÚJ MÓDSZERTANI KÖZELÍTÉSEI T-034867 számú OTKA pályázat Összefoglaló ZÁRÓJELENTÉS 2001-2005 A városokban koncentráltan jelentkező emberi tevékenység miatt a helyi éghajlati viszonyok
RészletesebbenŰr-időjárási folyamatok a magnetoszférában
Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Lichtenberger János és Ferencz Csaba ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport Kérdések 1. Mi az űr-időjárás? Milyen űr-időjárási folyamatok vannak
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenA jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella
A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Hungarian Meteorological Service KRITéR
RészletesebbenHAWK-3. Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere
HAWK-3 Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere Időjárás előrejelzés, kutatási, fejlesztési munkához a légkör fizikai állapotát kell ismerni Nagy térségre vonatkozó mért, megfigyelt és
RészletesebbenZivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével
Zivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével WV képek elemzése potenciális örvényességi mezőkkel Simon André és Putsay Mária OMSZ Műholdképek és zivatarok elemzése Gyorsan fejlődő zivatarok korai felismerése:
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenAZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK. Ihász István
AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK Ihász István Országos Meteorológiai Szolgálat, 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. e-mail: ihasz.i@met.hu Bevezetés Az Országos Meteorológiai
RészletesebbenNagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai
RészletesebbenSKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK
SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 1, Ferenczi Zita 2, Steib Roland 2 és Kristóf Gergely 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet,
RészletesebbenA Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai
A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai Érdekel a viharvadászat? Szeretnéd minél közelebbről és minél eredményesebben megfigyelni a közeledő szupercellákat? Olyan eszközöket szeretnél használni,
RészletesebbenTávérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata
Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Az előadás felépítése Trendek a Föld megfigyelésében (hol kezdődött, merre tart ) Távérzékelés
RészletesebbenÚj regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára
Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat 42. Meteorológiai Tudományos Napok 2016. december 6. TARTALOM
RészletesebbenMODIS-adatvétel az ELTE műholdvevő állomásán Bevezetés
MODIS-adatvétel az ELTE műholdvevő állomásán Timár Gábor 1 Ferencz Csaba 1 Lichtenberger János 1 Kern Anikó 2 Molnár Gábor 1 Székely Balázs 1 Pásztor Szilárd 1 1 ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet,
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenA klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei
A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenA klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai
A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt 2. konzultációs workshopja 2016. február 19. TARTALOM
RészletesebbenA projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
AZ EMBERI HŐTERHELÉS VÁROSON BELÜLI ELOSZLÁSÁNAK KIÉRTÉKELÉSE ÉS NYILVÁNOS BEMUTATÁSA HUSRB/1203/122/166 A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenVEGETÁCIÓ HATÁSA A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉRE: MŰHOLDAS ADATOK ELEMZÉSE A BUDAPESTI XII. KERÜLETRE
VEGETÁCIÓ HATÁSA A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉRE: MŰHOLDAS ADATOK ELEMZÉSE A BUDAPESTI XII. KERÜLETRE Fricke Cathy, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,
RészletesebbenAZ UV SUGÁRZÁS ALAKULÁSA HAZÁNKBAN 2015 NYARÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HŐHULLÁMOS IDŐSZAKOKRA
AZ UV SUGÁRZÁS ALAKULÁSA HAZÁNKBAN 2015 NYARÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HŐHULLÁMOS IDŐSZAKOKRA Tóth Zoltán Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Légkörfizikai és Méréstechnikai
Részletesebben29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról
29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenB z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a
Éghajlatv ghajlatváltoz ltozás, időjárási széls lsőségek Bozó Lászl szló MTA lev. tag Országos Meteorológiai Szolgálat lat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro )Meteorol )Meteorológiai
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenAz aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő
Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő Az országos évi csapadékösszegek 1901 és 2017 között (homogenizált, interpolált adatok alapján) Legcsapadékosabb
RészletesebbenA városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar
A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A kezdet, vegetációs index vizsgálat Hogy változott Budapest vegetációja 1990
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529
Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1
Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai
RészletesebbenAz RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére
Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt nyitórendezvénye 2015. április 27. TARTALOM 1. Motiváció
RészletesebbenA városi hősziget hatás elemzése közép-európai nagyvárosokra műholdas mérések alapján
A városi hősziget hatás elemzése közép-európai nagyvárosokra műholdas mérések alapján Pongrácz Rita, Bartholy Judit, Dezső Zsuzsanna Összefoglaló. A globalizáció fokozódásával és a világnépesség növekedésével
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 9. Távérzékelési adatok alkalmazása Érzékelők Hullámhossz tartományok Visszaverődés Infra felvételek,
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 530-537
Lelovics Enikő 1 Pongrácz Rita Bartholy Judit Dezső Zsuzsanna A BUDAPESTI VÁROSI HŐSZIGET HATÁS ELEMZÉSE MŰHOLDAS ÉS FELSZÍNI MÉRÉSEK ALAPJÁN 2 BEVEZETÉS Az emberiség létszámának nagyütemű növekedése,
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenA távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései
A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenReprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására
Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására Zsebeházi Gabriella, Bán Beatrix, Bihari Zita, Szabó Péter Országos Meteorológiai Szolgálat 44.
RészletesebbenMűholdas és modell által szimulált globális ózon idősorok korrelációs tulajdonságai
Műholdas és modell által szimulált globális ózon idősorok korrelációs tulajdonságai Homonnai Viktória II. éves PhD hallgató Témavezető: Dr. Jánosi Imre ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Bevezetés
RészletesebbenVárosi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések
RészletesebbenNapsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály
Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály Miért van szükség napsugárzás mérésekre (1)? Az éghajlati rendszer működésének,
RészletesebbenAz IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei. Az IDRISI Taiga eszköztára: Új fejlesztések. Image Processing: Szegmentálás SEGMENTATION
Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei Az IDRISI Taiga eszköztára: térinformatikai elemzés (GIS analysis) képfeldolgozás (image processing) térbeli elemzések (surface analysis) változás és idősoros
RészletesebbenTérinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás
Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás Méréseinkhez a Thales Mobile Mapper CE térinformatikai GPS vevıt használtunk. A mérést a Szegedi Tudományegyetem Egyetem utcai épületének tetején található
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
RészletesebbenÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei
ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei Zsebeházi Gabriella és Szépszó Gabriella 43. Meteorológiai Tudományos Napok 2017. 11. 23. Tartalom
RészletesebbenEgyüttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain
Hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. 06. 22. Budapest ********************************************************************************************************** Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás
RészletesebbenTENDENCIÁK A TÉRINFORMATIKÁBAN ?
TENDENCIÁK A TÉRINFORMATIKÁBAN 1997 2011 -.? Detrekői Ákos 15. GISopen 2011. 03. 16. 1. BEVEZETÉS A címben: 1997-2011 egyértelműen a mai konferencia ünnepi jellegére utal. A számokat követő kérdőjel a
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 2. Inerciális rendszerek Távérzékelés Rádiótelefonok Mobil
RészletesebbenA ZMNE Repülésmeteorológiai Laboratóriuma
A ZMNE Repülésmeteorológiai Laboratóriuma A kezdetek A Repülésmeteorológiai Laboratórium kialakításának ötlete 2009 márciusában, a Repülésirányító és Repülő-hajózó tanszéken (Szolnok) született meg. A
RészletesebbenLEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG
LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG Mészáros Róbert 1, Leelőssy Ádám 1, Lagzi István 2, Kovács Attila 1 és Csapó Péter 1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék,
RészletesebbenHidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján
Hidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján Témavezető: Ihász István Készítette: Gaál Nikolett Tímea Környezettan BSc III. évf. meteorológia szakirány 2012.06.06 1
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenÉghajlati tendenciák és idıjárási
Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenMeteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban
Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,
RészletesebbenA VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN
A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN A TÉRBELI FELBONTÁS HATÁSAI A VÁROSI FELSZÍNEK TÉRKÉPEZÉSÉBEN MUCSI LÁSZLÓ, HENITS LÁSZLÓ, GEIGER JÁNOS SZTE TTK Természeti
RészletesebbenTávérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában. Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar
Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Távérzékelés Távérzékelés alkalmazásával két vagy háromdimenziós objektumok és természeti képződmények
RészletesebbenAZ EUMETSAT EUMETCAST METEOROLÓGIAI MŰHOLDAS RENDSZERÉNEK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGE AZ OPERATÍV ELŐREJELZÉSBEN, A KATONAI REPÜLŐTEREKEN BEVEZETÉS
Dr. Bottyán Zsolt AZ EUMETSAT EUMETCAST METEOROLÓGIAI MŰHOLDAS RENDSZERÉNEK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGE AZ OPERATÍV ELŐREJELZÉSBEN, A KATONAI REPÜLŐTEREKEN BEVEZETÉS A 86. SZHB, az 59 SZDRB és a PBRT alárendeltségében
Részletesebben