A városi hősziget hatás elemzése közép-európai nagyvárosokra műholdas mérések alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A városi hősziget hatás elemzése közép-európai nagyvárosokra műholdas mérések alapján"

Átírás

1 A városi hősziget hatás elemzése közép-európai nagyvárosokra műholdas mérések alapján Pongrácz Rita, Bartholy Judit, Dezső Zsuzsanna Összefoglaló. A globalizáció fokozódásával és a világnépesség növekedésével egyre több ember él a folyamatosan növekvő városi agglomerációs környezetekben. Többek között ez indokolja a városklimatológiai kutatások utóbbi időkben történő előtérbe helyeződését. A városokban a fokozott, koncentrált emberi tevékenység hatására megbomlik a természetes környezet egyensúlya, mely az éghajlat módosulását idézi elő. A városi környezet egyik jellegzetes ismertetője a városi hősziget jelenség. Ennek részletes elemzéséhez távérzékeléssel nyert műholdképeket használtunk fel. E cikkben kilenc közép-európai nagyváros (Bukarest, Budapest, Varsó, Bécs, Milánó, München, Szófia, Belgrád, Zágráb) nappali és éjszakai városi hőszigetének évszakos intenzitását és szerkezetét elemezzük a közötti időszakra. Vizsgálatainkat az amerikai Terra és Aqua műhold MODIS szenzorával detektált felszínhőmérsékleti értékek idősorai alapján végeztük. 1. Bevezetés Világszerte megfigyelhető a világnépesség gyors növekedése, s azon belül elsősorban a nagyobb településeken élők számának emelkedése ben már a Föld népességének mintegy fele városokban élt (ENSz 2004). A fejlett régiókban a városi lakosság aránya kb. 75%-os, s várhatóan ez már csak kis mértékben fog növekedni az elkövetkező két és fél évtizedben kb. 80%-ig. A fejlődő régiókban viszont a jelenlegi 40%-os arány néhány évtized alatt akár a másfélszeresére nőhet (ENSz 2004). A fokozódó emberi tevékenység hatására megbomlik a természetes környezet egyensúlya a városokban, mely az éghajlat módosulásához vezet. 1. táblázat. A vizsgált közép-európai városok elhelyezkedése, földrajzi koordinátái (ϕ, λ), tengerszint feletti magassága (h), lakosainak száma (Brinkhoff 2004) és kiterjedése ϕ (É. sz.) λ (K. h.) h (m) Lakosság (fő) Kiterjedés (km 2 ) Bukarest 44,12 o 26,57 o Budapest 47,5 o 19,05 o Varsó 52,17 o 16,07 o Bécs 48,12 o 16,57 o Milánó 45,43 o 9,28 o München 48,15 o 11,3 o Szófia 42,5 o 23,2 o Belgrád 44,82 o 20,28 o Zágráb 45,73 o 16,07 o Városi körülmények között jelentősen megváltozik a felszín-légkör rendszer energiaegyenlege, aminek egyik megjelenési formája az e cikkben is tárgyalt ún. városi 1

2 hősziget hatás (Howard 1833; Oke 1982). E cikkünkben a városi hősziget megjelenését és jellegzetességeit mutatjuk be Közép-Európa néhány nagyobb városára (Bukarest, Budapest, Varsó, Bécs, Milánó, München, Szófia, Belgrád, Zágráb). A városok földrajzi elhelyezkedését és főbb paramétereit az 1. táblázat foglalja össze. A városi hősziget (UHI) jelenségének vizsgálatához hagyományosan a két méter magasságban mért léghőmérsékleti adatokat használják. Az első meteorológiai műholdak megjelenése óta azonban egyre több olyan tanulmány születik, mely a távérzékeléssel nyert felszínhőmérsékleti adatokon alapul. Az 1970-es években készültek az első ilyen jellegű vizsgálatok, ám ezekhez még durva felbontású (10 km/pixel) műholdképeket használtak (Rao 1972), s nagymértékben egyszerűsített összefüggéseket alkalmaztak a sugárzásmérésből való felszínhőmérséklet származtatásához (Carlson et al. 1977). E kutatások bebizonyították, hogy a műholdas mérések derült égbolt esetén alkalmasak a városi hősziget jelenségének kimutatására (Price 1979). A városi és városkörnyéki területek közötti hőmérsékleti különbség már viszonylag kisebb városok esetében is kimutatható (Matson et al. 1978). A városi hősziget elemzéséhez szükséges felszín-bázisú hőmérsékleti adatbázishoz vagy egy sűrű állomáshálózat mérései révén, vagy egy mozgó járműre rögzített mérőműszer segítségével juthatunk (Unger et al. 2001). Az utóbbi módszer csak kisebb városok esetében alkalmazható, ahol a mérési útvonal elég rövid ahhoz, hogy a megfigyelések közötti időkülönbség még kezelhető legyen. Nagyobb agglomerációk esetében ez a módszer nem alkalmazható, hiszen egy megfelelő sűrűségű felszíni állomáshálózat telepítése és fenntartása a jelenlegi gazdasági környezetben nem finanszírozható. Alternatív lehetőséget kínálnak a térben folytonos, lényegében egyidejű műholdas mérések (Bartholy et al. 2001; 2004). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hagyományos földfelszíni mérésekből, illetve a műholdas felszínhőmérsékleti mérésekből meghatározott városi hősziget intenzitása lényegesen eltér egymástól. A hősziget-intenzitás maximuma a földfelszíni mérések esetében napnyugta után néhány órával következik be, míg a műholdas mérések esetében ez a déli, kora délutáni órákra tehető (Roth et al. 1989). A hazai nagyvárosokra végzett városi hősziget elemzéseink is ezt támasztják alá (Dezső et al. 2005; Bartholy et al. 2005; Pongrácz et al. 2006). 2. A városi hősziget elemzéséhez felhasznált adatbázis és módszertan Az amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA Földmegfigyelő Rendszerének részeként 1999 decemberében bocsátották pályára a Terra műholdat, majd ezt követte 2002 májusában az Aqua műhold (NASA 1999). A kutatási program kiemelt céljai közé tartozik az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásainak a vizsgálata. A Terra és az Aqua műhold által mért sugárzási adatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a nagyvárosokban zajló folyamatokat, változásokat egyre pontosabban leírjuk, és azok lehetséges okait feltárjuk. Mindkét műhold kvázipoláris pályájú és 705 km magasságban kering a Föld körül. A Terra az Egyenlítőt (leszálló pályán) helyi időben 10 óra 30 perckor lépi át, az Aqua pedig (felszálló pályán) 13 óra 30 perckor (NASA, 1999). A Terra fedélzetén öt szenzor található (ASTER, CERES, MISR, MODIS, MOPITT), míg az Aqua műhold fedélzetére hat érzékelőt telepítettek (AIRS, AMSU-A, HSB, AMSR-E, MODIS, CERES). E cikkben a Terra és az Aqua műholdon egyaránt megtalálható finom-felbontású spektrális sugárzásmérő MODIS-szenzorok méréseit használtuk fel. A MODIS szenzor a sugárzási paramétereket 36 különböző hullámhossz- 2

3 csatornában méri a látható tartománytól a hőmérsékleti infravörösig terjedően (Barnes et al. 1998). A felszínhőmérséklet meghatározása a földfelszín által kisugárzott hosszúhullámú sugárzás segítségével történik, mely erősen függ a földfelszín energiaháztartásától, különösen a szenzibilis és a látens hőáramok arányától. Planck törvénye értelmében minden test a hőmérsékletének megfelelő hullámhosszú elektromágneses sugárzást bocsát ki. A szenzorok azonban nem képesek tisztán a felszín által kibocsátott sugárzást mérni, hisz a légkör tetején mért spektrális infravörös sugárzás a felszín hőmérsékleti sugárzása mellett szoláris direkt és diffúz sugárzást és a felszín által visszavert légköri hőmérsékleti sugárzást is tartalmaz. A felszínhőmérséklet meghatározása a MODIS szenzor hőmérsékleti infravörös tartományába eső mérései alapján történik, melyeket előzőleg minőségellenőrzésnek és felszíni megfigyeléseken alapuló kalibrációnak vetnek alá (NASA 1999). A Wan és Snyder (1999) által kifejlesztett módszer a felszínhőmérséklet meghatározásához a 36 spektrális csatornából hét csatorna méréseit használja fel: nm (20. csatorna), nm (22. csatorna), nm (23. csatorna), nm (29. csatorna), nm (31. csatorna), nm (32. csatorna), nm (33. csatorna). Ez a módszer a MODIS szenzor fenti hét csatornájának nappali és éjszakai mérési párjait használja, melyekből a felszínhőmérséklet és az emisszivitás nagy pontossággal meghatározható a légköri hőmérséklet és a vízgőzprofil előzetes ismerete nélkül. A sugárzás-átviteli egyenlet linearizálásával regressziós egyenletrendszert kapunk, melyekben az együtthatók meghatározása ugyan sok számítási műveletet igényel, de ezt csak egyszer kell elvégezni. A MODIS szenzor által mért 1 km-es térbeli felbontásban rendelkezésre álló felszínhőmérsékleti értékek abszolút pontossága óceán felett 0,3 C, szárazföld felett 1 C, a relatív pontosság pedig 0,25 C. A műholdas adatok legfőbb hátránya az, hogy csak felhőmentes időszakokban használhatók. 1. ábra. A városi és városkörnyéki területek szétválasztása (jobbra) a MODIS felszínborítottsági adatbázis (balra) és a digitális magassági mező (középen) felhasználásával Budapest agglomerációs övezete (50 km 50 km) esetén. A közép-európai nagyvárosok hősziget hatásának elemzéséhez első lépésként leválasztottuk a teljes pixeles műholdképekről a kilenc várost lefedő km 2 - es kivágatokat (Pongrácz et al. 2006). A városi és városkörnyéki képpontok szétválasztását az ún. MODIS Felszínborítottsági Adatbázis (Strahler et al. 1999) alapján végeztük el, melynek térbeli felbontása 1 km. A 17 féle felszíntípus (Belward et al. 1999) meghatározásához számos, a MODIS szenzor méréseiből származtatott paramétert használtak fel bemenő adatként. Városi pixelnek tekintettük a Felszínborítottsági Adatbázisban beépített területként megjelenő képpontokat, melyek a városközpont 15 km-es körzetében találhatók. A városkörnyéki pixelek közé soroltuk azokat a képpontokat, melyek nem beépített- és nem víz 3

4 felszíneket jelölnek, továbbá a főváros középpontja körüli 15/25 km-es körgyűrűn belül találhatók. Mivel a domborzati viszonyok jelentősen befolyásolhatják a városi hősziget szerkezetét és intenzitását, ezért fontos a jelentős magassági különbségek kiszűrése. Ehhez az ún. GTOPO30 globális digitális terepmodellt (USGS 1996) használtuk fel. Az USA Geológiai Hivatala által összeállított adatbázis horizontális felbontása 30 szögmásodperc (átlagosan 1 km). A városi és városkörnyéki képpontok elhelyezkedését, a felszínborítottsági osztályokat és a magassági mezőt Budapest esetén az 1. ábrán illusztráljuk. 3. A városi hősziget intenzitása A városi hősziget intenzitását a Terra/MODIS és az Aqua/MODIS szenzora által mért felszínhőmérsékleti értékekből származtattuk. Elsőként meghatároztuk mind a városi, mind a városkörnyéki pixelek átlagos hőmérsékletét, majd képeztük az átlagok különbségét. Ezután meghatároztuk között a havi átlagos intenzitás értékeket a nappali, illetve az éjszakai időszakokra, s mind a kilenc közép-európai nagyváros esetén kiszámítottuk a nappali és az éjszakai hősziget intenzitás értékek éves átlagát a (Terra/MODIS alapján), illetve a (Aqua/MODIS alapján) közötti időszakra. A 2. ábrán a vizsgált városok Terra/MODIS mérései alapján meghatározott éves átlagos hősziget intenzitást mutatjuk be a nappali és az éjszakai órákban. Látható, hogy a hősziget intenzitás éves átlaga általában éjszaka erősebb, mint nappal. A nappali éves átlagos hősziget intenzitás 1-3 C, míg az éjszakai 2-3 C körül alakul. Az Aqua műhold esetében a nappali intenzitás értékek valamivel magasabbak, mely abból következik, hogy a Terra nappali mérései 10 óra körül, míg az Aqua megfigyelései 12 óra körül zajlanak, s a déli órákban erősebb a besugárzás mértéke. Városi hősziget intenzitás ( C) Nappal Éjszaka Bukarest Budapest Varsó Bécs Milánó München Szófia Belgrád Zágráb 2. ábra. A nappali és az éjszakai éves átlagos városi hősziget intenzitás a Terra/MODIS szenzora által mért felszíni hőmérsékleti értékek alapján, A 3. ábra a havi átlagos hősziget intenzitások éves menetét illusztrálja München, Varsó, Milánó és Budapest esetén. Jól látható, hogy az éjszakai időszakban jóval kisebb éven belüli változékonyságot tapasztalhatunk, mint a nappali műholdátvonulások alkalmával. A legintenzívebb városi hőszigetet (4-6 C körüli intenzitás-értékekkel) a nyári júniusi, illetve 4

5 júliusi nappalokon detektáltuk, melynek oka egyrészt a nagyobb napmagasság miatti erős nappali besugárzás, másrészt a mesterséges felszínek nagy hőtározóképessége. 3. ábra: A városi hősziget intenzitásának éves menete a Terra/MODIS által nappal és éjszaka mért felszíni hőmérsékleti értékek alapján, A városi hősziget szerkezete Mind a kilenc város esetében megvizsgáltuk a városi hősziget térbeli szerkezetét, a Terra/MODIS mérések esetén között, míg az Aqua /MODIS mérések esetén között. Az egyes napokra kapott hősziget szerkezeti térkép elkészítésekor a városkörnyéki átlagos felszínhőmérséklettől vett képpontonkénti eltéréseket ábrázoltuk. A napi térképek összegzésével havi, majd évszakos hősziget szerkezeti térképeket hoztunk létre. Budapest városi hőszigetének térbeli szerkezetét a 4. ábra illusztrálja, ahol az évszakos átlagos felszínhőmérsékleti anomáliákat ábrázoltuk a nappali és az éjszakai Aqua/MODIS mérések alapján. Az anomáliák meghatározásához a városkörnyéki képpontok átlagos felszínhőmérsékletét használtuk fel (Dezső et al. 2005). A legnagyobb anomáliaérték itt is nyáron jelenik meg. További jelentős eltéréseket láthatunk a tavaszi időszakban is. Az évszakos maximális anomáliaértékek a nappali órákban nyáron meghaladják a 12 C-ot, illetve tavasszal a 8 C-ot. A nagyrészt erdővel borított budai oldalon fordulnak elő hűvösebb felszínhőmérsékletek, a hősziget legmelegebb területei pedig a pesti belvárosban figyelhetők meg. A nyári nappalokon 4-5 C-kal magasabbak az anomáliaértékek ezekben a régiókban a téli nappalokhoz viszonyítva. Az éjszakai műholdmérésekből származtatott térképek jóval kisebb mértékű éven belüli ingadozást mutatnak, habár a városi hősziget térbeli szerkezete hasonló jellegű a nappalihoz. Az évszakok közötti kis éjszakai eltéréseket jól jellemzi, hogy a hősziget anomália-maximumainak különbsége mindössze 1 C körüli. 5

6 4. ábra: A városi hősziget átlagos évszakos szerkezete nappal és éjszaka Budapest térségében az Aqua/MODIS felszíni hőmérséklet mérései alapján, A havi hősziget szerkezet időbeli követése érdekében mind a kilenc kiválasztott város esetében elkészítettük 4 fő irányban (É-D, Ny-K, ÉNy-DK, DNy-ÉK) a keresztmetszeti képpontok 5 éves idősorát. Minden város esetében a domborzati viszonyok szempontjából legreprezentatívabb keresztmetszetet mutatjuk be, így Bukarest, Varsó, Bécs és München esetében a Ny-K irányú, Milánó, Szófia, Belgrád és Zágráb esetében az É-D irányú, végül Budapest esetében az ÉNy-DK irányú metszetek bizonyultak a leginkább kifejezőnek (5. ábra). A Terra/MODIS szenzor felszínhőmérsékleti értékei alapján készült nappali és éjszakai elemzéseket foglaljuk össze a bemutatott térképeken. Mind a kilenc város esetén jól kivehető, hogy a nappali órákban detektálható felszínhőmérsékleti különbségek évi változékonysága jóval meghaladja az éjszakait. Bukarestnél szembetűnő a keleti területeken lévő tavak eltérő hőmérséklete. Ez a hőmérsékletkülönbség nyáron a nappali órákban a legnagyobb, amikor is a városközpont és a keleti környező területek közötti eltérés eléri a 12 C-ot. A nyugati régió felszínhőmérséklete ekkor 8 C-kal alacsonyabb, mint a központi részeké. Nyáron az éjszakai órákban 4-5 C az eltérés a városi és a környező területek között. Télen nappal 4-5 C, míg éjjel 5-6 C az eltérés. Varsót a Visztula-folyó szeli ketté, a várostól nyugatra egy erdős terület található. A folyó hatása jól kivehető az ábrán, szinte kettébontja a hősziget szerkezetét. A nyári hónapok nappali időszakában a maximális eltérés a legmelegebb városközpont és a leghidegebb környező területek között 7-8 C. Nyáron éjszaka 4-5 C a városkörnyéki átlagtól vett eltérés. Télen nappal 4 C, míg éjjel 5-6 C a különbség. Bécs esetében nyugaton jól látható a Bécsi-erdő, aminek felszínhőmérséklete a nyári hónapokban a nappali órákban 12 C-kal alacsonyabb a városközpontnál. A városközponttól keletre folyik a Duna, ami szintén érezteti hatását, nyáron e területek felszínhőmérséklete 8 C-kal alacsonyabb. Nyáron az éjszakai időszakban 4-5 C a különbség a város és környezete felszínhőmérséklete között. A téli hónapokban nappal 7-8 C, míg éjjel 4-5 C a maximális anomáliaérték. Münchennél nyáron a nappali időszakban szintén jól kivehető a várost kettészelő Isarfolyó, itt is megfigyelhető egy kismértékű hőmérsékletkülönbség a folyó környezete és a központ között. Nyáron nappal a maximális eltérés a város és a környező területek hőmérséklete között 7 C körüli. Az éjszakai időszakban a nappalinál mérsékeltebb, csupán 6

7 4 C-os eltérések mutatkoznak. Télen a maximális különbség nappal 4-5 C, míg éjszaka 6-7 C is előfordul. 5. ábra: A havi átlagos városi hősziget keresztmetszeti képe nappal és éjszaka a Terra/MODIS felszíni hőmérséklet mérései alapján,

8 Milánó esetében nyáron a nappali időszakban a városközpont a legmelegebb, a déli területek a leghidegebbek. A két régió között 8 C körüli hőmérsékletkülönbséget detektáltunk. Éjjel nyáron 7 C a városközpont és a leghidegebb déli területek hőmérsékletkülönbsége. Télen nappal 3-4 C, míg éjszaka 7 C körüli a legnagyobb anomáliaérték. Szófiát majdnem minden oldalról hegyek veszik körül, a várostól délre található a 2224 m magas Vitosa-hegy. A feltűnően nagy hőmérsékletkülönbséget egyértelműen ez a jelentős magasságkülönbség okozza. Nyáron a nappali órákban a városközpont és a környező területek hőmérséklete közötti eltérés C, melynek a fele jellemző a téli időszakra. Éjszaka nyáron és télen rendre 13 C, illetve 7-8 C körül alakulnak a maximális anomáliaértékek. Belgrádnál északon a Duna, délen egy erdős terület található. Nyáron a nappali órákban a városközpont hőmérséklete C-kal, míg télen 3-5 C-kal alacsonyabb, mint a környező területek. Éjszaka nyáron 5-6 C, míg télen 7-8 C is lehet ez a különbség. Zágráb esetében északra fekvő hegyi területeknek van a legalacsonyabb hőmérséklete, mely a nyári nappali órákban 11 C-kal, télen 4 C-kal alacsonyabb a városközpont felszínhőmérsékleténél. Éjszaka nyáron 4-5 C-os, míg télen 3 C-os eltérések mutatkoznak. Budapestnél jól kivehetők a hűvösebb Budai hegyek és a Duna, valamint a magasabb felszínhőmérsékletű pesti városközpont, melynek nyáron nappal akár 12 C-kal is magasabb a hőmérséklete, mint a budai oldalnak. Éjszaka ez a különbség mintegy 4-5 C. A téli hónapokban nappal 4 C, míg éjszaka 5-6 C a maximális anomáliaérték. 5. Következtetések Az amerikai Terra és Aqua műhold MODIS-képeinek felhasználásával a vizsgálatainkban szereplő kilenc közép-európai nagyvárosra (Bukarest, Budapest, Varsó, Bécs, Milánó, München, Szófia, Belgrád, Zágráb) végzett városi hősziget elemzések során a közötti időszakra kapott eredményeink alapján az alábbi következtetéseket vonhatjuk le. (1) A nappali órákban végzett mérésekből meghatározott városi hősziget hatás évi változékonysága jóval meghaladja az éjszakait. (2) A városi hősziget intenzitás éves átlagos értéke 1-3 C. A nappali és az éjszakai hősziget intenzitás egyaránt a nyári hónapokban a legerősebb. A legtöbb város esetében nyáron a nappali, míg télen az éjszakai hősziget-intenzitás értéke a nagyobb. A legintenzívebb városi hősziget a nyári hónapokban a nappali időszakban figyelhető meg, melyre a 4-5 C-ot meghaladó havi átlagos hősziget-intenzitás jellemző. (3) Budapest agglomerációs övezetében az évszakos felszínhőmérsékleti anomáliák közötti eltérés nyáron és tavasszal meghaladja a 12 C-ot, illetve a 8 C-ot. A belvárosi hősziget-centrum téli napokon 4-5 C-kal hűvösebb, mint nyáron. (4) A többi nagyváros esetén a legnagyobb különbségek a városi és városkörnyéki területek között szintén a nyári hónapok nappali időszakában adódtak, amikor az eltérésekből adódó hőmérsékleti anomáliák meghaladták a 9-10 C-ot. Tavasszal is jelentős, 6-7 C-os különbségek fordultak elő a nappali órákban. A téli és őszi hónapokban éjszaka fordultak elő nagyobb anomáliaértékek, ekkor a különbség 3-5 C körül alakult. (5) A városi hősziget szerkezetének különböző irányú keresztmetszeteit vizsgálva kimutattuk, hogy a domborzat, a zöld növényzettel borított területek, a folyók és tavak jelentős hatással vannak a hőmérséklet alakulására. A magasabban fekvő területek, a fás, 8

9 erdős részek, a tavak és folyók közvetlen környezete alacsonyabb hőmérsékletű, mint a városok beépített részei. Köszönetnyilvánítás A műholdas felszínhőmérsékleti adatbázis előállítása és rendelkezésre bocsátása az amerikai NASA-nak köszönhető, melyhez a Földfelszíni Megfigyelőrendszer Adatközpontján keresztül jutottunk hozzá. Kutatásainkat az OTKA T , T , T számú pályázatai, az NKFP-3A/0006/2002, az NKFP-3A/0082/2004 és az NKFP-6/079/2005 pályázatok, valamint az IHM TP-241, TP-258, TP-287 számú pályázatai támogatták. További segítséget nyújtott az EU VI. keretprogram CECILIA projektje. Irodalomjegyzék Barnes W.L., Pagano T.S., Salamonson V.V., 1998: Prelaunch characteristics of the Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer (MODIS) on EOS-AM1. IEEE Transactions on Geoscience and Remote Sensing, 36, Bartholy J., Pongrácz R., Dezső Zs., 2001: Evaluation of urban heat island effect for large Hungarian cities using high resolution satellite imagery. In: Proceedings of the Fifth European Conference on Applications of Meteorology ECAM (Hunkár M., szerk.) Budapest. Bartholy J., Pongrácz R., Barcza Z., Dezső Zs., 2004: Aspects of urban/rural population migration in the Carpathian Basin using satellite imagery. In: Environmental Change and its Implications for Population Migration (Unruh J.D., Krol M.S., Kliot N., szerk.) Book series "Advances in Global Change Research" Vol. 20. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht and Boston Bartholy J., Pongrácz R., Dezső Zs., 2005: A hazai nagyvárosok hősziget hatásának elemzése finomfelbontású műholdképek alapján. AGRO-21 Füzetek, 44, Belward A.S., Estes J.E., Kline K.D., The IGBP-DIS 1-Km Land-Cover Data Set DISCover: A Project Overview. Photogrammetric Engineering & Remote Sensing, 65, Brinkhoff, T., City Population Database. Carlson T.N., Augustine J.A., Boland F.E., 1977: Potential application of satellite temperature measurements in the analysis of land use over urban areas. Bulletin of the American Meteorological Society, 58, Dezső Zs., Bartholy J., Pongracz R., 2005: Satellite-based analysis of the urban heat island effect. Időjárás, 109, ENSz, 2004: World Population Prospects The 2004 Revision and World Urbanization Prospects. Howard L., 1833: Climate of London deduced from meteorological observations. Vol Harvey and Darton, London. Matson M., McClain E.P., McGinnis D.F., Pritchard J.A., 1978: Satellite detection of urban heat island. Monthly Weather Review, 106, NASA, 1999: Science writers guide to Terra. NASA Earth Observing System Project Science Office, Greenbelt, MD. Oke T.R., 1982: The energetic basis of the urban heat island. Quarterly Journal of the Royal Meteorological Society, 108, Pongrácz R., Bartholy J., Dezső Zs., 2006: Remotely sensed thermal information applied to urban climate analysis. Advances in Space Research (megjelenés alatt) Price J.C., 1979: Assessment of the heat island effect through the use of satellite data. Monthly Weather Review, 107, Rao P.K., 1972: Remote sensing of urban heat islands from an environmental satellite. Bulletin of the American Meteorological Society, 53, Roth M., Oke T.R., Emery W.J., 1989: Satellite-derived urban heat island from three coastal cities and the utilization of such data in urban climatology. International Journal of Remote Sensing, 10,

10 Strahler A., Muchoney D., Borak J., Friedl M., Gopal S., Lambin E., Moody A., 1999: MODIS Land Cover Product Algorihm Theoretical Basis Document, Version 5.0. Center for Remote Sensing, Department of Geography, Boston University, Boston, MA. USGS, 1996: GTOPO30 documentation. Unger J., Sümeghy Z., Zoboki J., 2001: Temperature cross-section features in an urban area. Atmospheric Research, 58, Wan Z., Snyder W., 1999: MODIS land-surface temperature algorithm theoretical basis document. Institute for Computational Earth Systems Science, Univ. of California, Santa Barbara. 10

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz 40. Meteorológiai Tudományos Napok - 2014.11.20-21. 21. MTA Elemzések a Budapesti önkormányzatok nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz Bartholy Judit, Pongrácz Rita,

Részletesebben

BUDAPEST FERENCVÁROS ÉPÜLET- ÉS KÖZTERÜLET-FELÚJÍTÁSAINAK HATÁSA A HŐMÉRSÉKLETI VISZONYOKRA

BUDAPEST FERENCVÁROS ÉPÜLET- ÉS KÖZTERÜLET-FELÚJÍTÁSAINAK HATÁSA A HŐMÉRSÉKLETI VISZONYOKRA BUDAPEST FERENCVÁROS ÉPÜLET- ÉS KÖZTERÜLET-FELÚJÍTÁSAINAK HATÁSA A HŐMÉRSÉKLETI VISZONYOKRA Dian Csenge, Dezső Zsuzsanna, Pongrácz Rita, Bartholy Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék,

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában

aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában A felszínborítás COPERNICUS térképezés GIO Land aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában Maucha Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály Távérzékelési és Kozmikus

Részletesebben

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA Unger János Gál Tamás Gulyás Ágnes unger@geo.u-szeged.hu tgal@geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan 2014. november 20-21. 40. Meteorológiai

Részletesebben

Közvetlen vételű MODIS adatok alkalmazásai Magyarország térségére

Közvetlen vételű MODIS adatok alkalmazásai Magyarország térségére Közvetlen vételű MODIS adatok alkalmazásai Magyarország térségére Kern Anikó 1, *, Bognár Péter 2, Pásztor Szilárd 3, Timár Gábor 4, Lichtenberger János 5, Ferencz Csaba 6, Steinbach Péter 7, Ferencz Orsolya

Részletesebben

A műholdadatokból származtatott légköri ózon mennyiségének verifikációja

A műholdadatokból származtatott légköri ózon mennyiségének verifikációja Az OMSZ honlapján naponta közzéteszünk egy ózon térképet, amely a légkör ózontartalmának eloszlását mutatja Európa területén. A függőleges légoszlopban található ózon mennyisége (összózon) látható a térképen,

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely Maucha osztályvezető Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési

Részletesebben

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet Előzmények A távérzékelés az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődésnek indult. A felhasználók részéről megjelent az igény az egyre

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az időjárás előrejelzés támogatása meteorológiai műholdak adataival

Az időjárás előrejelzés támogatása meteorológiai műholdak adataival Az időjárás előrejelzés támogatása meteorológiai műholdak adataival Putsay Mária Országos Meteorológiai Szolgálat Mit tehetünk térinformatikával,távérzékeléssel egy élhetőbb környezetért? HUNAGI konferencia,

Részletesebben

VÁGÓ JÁNOS, SERES ANNa, Hegedűs ANDRÁS, ALKaLMaZOTT TÉRINFORMaTIKa

VÁGÓ JÁNOS, SERES ANNa, Hegedűs ANDRÁS, ALKaLMaZOTT TÉRINFORMaTIKa VÁGÓ JÁNOS, SERES ANNa, Hegedűs ANDRÁS, ALKaLMaZOTT TÉRINFORMaTIKa 3 III. LEGISMERTEBB földmegfigyelő műholdak ÉS RENDSZEREK jellemzői 1. BEvEZETÉS A következőkben néhány olyan műholdat, műholdcsaládot

Részletesebben

IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI

IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI FREKVENCIAGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI URH FM RÁDIÓADÓ Budapest 2008 március I. A frekvenciaterv követelményei és kötelező tartalma 1. Tervezési feladat A

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSA ÉS TÉRSZERKEZETE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI HELYZETEKBEN. Szegedi Sándor 1 Kircsi Andrea 2

A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSA ÉS TÉRSZERKEZETE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI HELYZETEKBEN. Szegedi Sándor 1 Kircsi Andrea 2 A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSA ÉS TÉRSZERKEZETE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI HELYZETEKBEN Összefoglalás Szegedi Sándor 1 Kircsi Andrea 2 Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az eltérő nagytérségi időjárási helyzetek

Részletesebben

Éghajlati tendenciák és idıjárási

Éghajlati tendenciák és idıjárási Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai

Részletesebben

Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig

Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig Földváry Lóránt BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Elhangzott előadás a Magyar Mérnök Kamara, Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatának taggyűlésén, Budapesti Műszaki

Részletesebben

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről Dobi Ildikó 1, Varga Bálint 1, Tar Károly 2, Tóth László 3, Gergen István 4, Csenterics Dezső 4 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Debreceni Egyetem

Részletesebben

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK DUNKEL ZOLTÁN OMSz Országos Meteorológiai Szolgálat H-1525 Budapest POB 38, dunkel.z@met.hu Nincsenek öreg emberek,

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. A Projekt fő célkitűzései 3. Csatlakozott

Részletesebben

TÓ- ÉS TERÜLETI PÁROLGÁS BECSLÉSÉNEK PONTOSÍTÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSAI

TÓ- ÉS TERÜLETI PÁROLGÁS BECSLÉSÉNEK PONTOSÍTÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSAI BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR VÍZÉPÍTÉSI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK PhD tézisfüzet TÓ- ÉS TERÜLETI PÁROLGÁS BECSLÉSÉNEK PONTOSÍTÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSAI Kovács

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

Automatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással

Automatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással Automatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással Gera Dávid Ákos, Nádor Gizella, Surek György Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Igazgatóság 1. Bevezetés Napjainkban a

Részletesebben

Kiadja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke

Kiadja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke RS&GIS Távérzékelési, fotogrammetriai, térképészeti és térinformatikai szakfolyóirat IV. évfolyam / 1. 2014. június A Távérzékelési technológiák és térinformatika a szolgáltatók és felhasználók folyóirata.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere

A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere Ihász István Országos Meteorológiai Szolgálat Módszerfejlesztési Osztály 2015. március

Részletesebben

2007. március 23. INFO SAVARIA 2007. GNSS alapok. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatika Kar. Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

2007. március 23. INFO SAVARIA 2007. GNSS alapok. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatika Kar. Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 2007. március 23. INFO SAVARIA 2007 GPS/GNSS GNSS alapok Kovács Béla Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatika Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Bartholy Judit Publikációs jegyzék kivonat (a II., III. és VI. szakaszok csak az 1992. utáni publikációkat tartalmazzák)

Bartholy Judit Publikációs jegyzék kivonat (a II., III. és VI. szakaszok csak az 1992. utáni publikációkat tartalmazzák) Bartholy Judit Publikációs jegyzék kivonat (a II., III. és VI. szakaszok csak az 1992. utáni publikációkat tartalmazzák) I. Tudományos folyóiratokban megjelent cikkek: Egyszerzős publikációk A kandidátusi

Részletesebben

GPS szótár. A legfontosabb 25 kifejezés a GPS világából. Készítette: Gere Tamás A GPSArena.hu alapítója

GPS szótár. A legfontosabb 25 kifejezés a GPS világából. Készítette: Gere Tamás A GPSArena.hu alapítója A legfontosabb 25 kifejezés a GPS világából Készítette: Gere Tamás A GPSArena.hu alapítója 2D/3D vétel Megadja, hogy a GPS vétel síkbeli (2D) vagy térbeli (3D). Utóbbi esetben magassági adat is rendelkezésre

Részletesebben

A hazai szél és napenergia potenciál feltérképezése

A hazai szél és napenergia potenciál feltérképezése A hazai szél és napenergia potenciál feltérképezése Dobi Ildikó Bella Szabolcs Bihari Zita Szentimrey Tamás Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, 1024 Budapest, Kitaibel Pál utca 1, E-mail:

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek

Rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek Rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek Adó Adó Vevő Jellemzően broadcast adás (széles földrajzi terület besugárzása, TV, Rádió műsor adás) Adó Vevő Vevő Adó Különböző kommunikációs formák. Kis- és nagykapacitású

Részletesebben

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése A T C Szennyezett területek hiperspektrális felmérése Nagy Attila Tamás János Bevezetés A bányászati tevékenységek során világszerte jelents lokális környezeti hatást képviselnek a bányák, a bányameddk,

Részletesebben

Miért van szükség szuperszámítógépre?

Miért van szükség szuperszámítógépre? ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Miért van szükség szuperszámítógépre? avagy a korlátos tartományú időjárás-előrejelző és éghajlati modellek számításigénye Szintai Balázs Informatikai és Módszertani Főosztály

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. GPS, GPRS (mobilkommunikációs) ismeretek Helymeghatározás GPS rendszer alapelve GNSS rendszerek

Részletesebben

A globálsugárzás modellezése digitális domborzatmodell alkalmazásával

A globálsugárzás modellezése digitális domborzatmodell alkalmazásával Németh Ákos 1, 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat; 1024 Budapest, Kitaibel P. u. 1.; nemeth.a@met.hu 2 i Egyetem Természetföldrajz Környezettani Tanszék; 3515 - Egyetemváros; qbaraki@freemail.hu ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

A domborzat áramlásmódosító hatásainak becslése és modellezése

A domborzat áramlásmódosító hatásainak becslése és modellezése A domborzat áramlásmódosító hatásainak becslése és modellezése Dr. Radics Kornélia 1, Dr. Bartholy Judit 1 MH Meteorológiai zolgálat, 115 Budapest, Lehel u. -5. (tel.: +6-1-6-57) LT Meteorológiai Tanszék,

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt 1 Hoyk Edit 2. Kutatások Intézete, Kecskemét, Rákóczi út 3. 6000, 76/502 840, farkasj@rkk.hu

Farkas Jenő Zsolt 1 Hoyk Edit 2. Kutatások Intézete, Kecskemét, Rákóczi út 3. 6000, 76/502 840, farkasj@rkk.hu A természetközeli felszínek környezeti állapotváltozásának értékelési lehetőségei távérzékeléses adatokból Possibilities of evaluation of environmental changes on forest and semi natural areas from remote

Részletesebben

Bevezetés légkör hőmérsékletét napsugárzás csapadék szél DEFINÍCIÓ időjárásnak időjárási elemek

Bevezetés légkör hőmérsékletét napsugárzás csapadék szél DEFINÍCIÓ időjárásnak időjárási elemek Bevezetés Ebben a fejezetben a földfelszínt körülölelő levegőburok, a légkör jelenségeivel ismerkedünk meg. Választ kapunk arra, hogyan keletkeznek a felhők, mikor hullik eső és mikor hó, milyen pusztításokat

Részletesebben

Alkalmazott térinformatika (műholdképek elemzése)

Alkalmazott térinformatika (műholdképek elemzése) Alkalmazott térinformatika (műholdképek elemzése) Bevezetés A technológia fejlődésével a műholdas távérzékelés mind nagyobb szerepet kap a tudományos és a gyakorlati életben. A műholdfelvételeket az élet

Részletesebben

EARN LEED CREDIT WHEN YOU. Az üveg hozzájárulása az épületek LEED minősítéséhez

EARN LEED CREDIT WHEN YOU. Az üveg hozzájárulása az épületek LEED minősítéséhez EARN LEED CREDIT WHEN YOU Az üveg hozzájárulása az épületek LEED minősítéséhez Guardian Glass 100%-os magántulajdonú cég amerikai központtal 30 float-üveggyár világszerte Több, mint 22 000 alkalmazott

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom: Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

G319E Városklimatológia

G319E Városklimatológia G319E Városklimatológia 1. A városklíma (1.5) Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan Földtudomány levelező BSc (2011) 1.5. A hőmérséklet módosulása

Részletesebben

Március 25-27. Integrated geo-spatial information technology and its application to resource and environmental management towards GEOSS

Március 25-27. Integrated geo-spatial information technology and its application to resource and environmental management towards GEOSS Március 25-27. Integrated geo-spatial information technology and its application to resource and environmental management towards GEOSS FP7-PEOPLE-2009-IRSES Általános adataok Projekt címe: Integrated

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Gribovszki Zoltán Csáki Péter Kalicz Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A felhasználói szegmens GPS technikák 4. A felhasználói szegmens mindenki, aki hely, sebesség és időadatokat akar meghatározni mindenki, aki a légkörön átmenő elektromágneses hullámokat akar vizsgálni

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ A környezetbarát gazdálkodás versenyképességének

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET, MINT A TELEPÜLÉSEK LOKÁLIS KLÍMÁJÁNAK MARKÁNS SAJÁTOSSÁGA

A VÁROSI HŐSZIGET, MINT A TELEPÜLÉSEK LOKÁLIS KLÍMÁJÁNAK MARKÁNS SAJÁTOSSÁGA IV. Évfolyam 2. szám - 2009. június Bottyán Zsolt Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bottyan.zsolt@zmne.hu A VÁROSI HŐSZIGET, MINT A TELEPÜLÉSEK LOKÁLIS KLÍMÁJÁNAK MARKÁNS SAJÁTOSSÁGA Absztrakt Az elmúlt

Részletesebben

Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia

Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia Támogatók: Szervezők és közreműködők: MTA MTB Légköri Erőforrás Albizottság MMT Légkördinamikai Szakosztály MMT Éghajlati Szakosztály MMT Nap- és Szélenergia

Részletesebben

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Háttér jegyzetek a ppt1-hez Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a

Részletesebben

Profik és amatőrök. A megfigyelés múltja, jelene és jövője

Profik és amatőrök. A megfigyelés múltja, jelene és jövője Profik és amatőrök A megfigyelés múltja, jelene és jövője World Weather Watch Világnap témája Az időjárás megfigyelése az élet- és vagyonvédelem szolgálatában 50 éves a WWW Marczell György Főobszervatórium

Részletesebben

PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN

PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN Az 58 m 2 alapterületű két szintes 43. számú apartman Tribergben, a Feketeerdő szívében, egy szálloda komplexum 2. emeletén

Részletesebben

Felszínborítottság térkép készítése távérzékelt adatok alapján egy lavinaveszélyeztetettségi modellhez Alacsony-Tátra, Szlovákia

Felszínborítottság térkép készítése távérzékelt adatok alapján egy lavinaveszélyeztetettségi modellhez Alacsony-Tátra, Szlovákia A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Felszínborítottság térkép készítése távérzékelt adatok alapján egy lavinaveszélyeztetettségi modellhez Alacsony-Tátra, Szlovákia Seres

Részletesebben

AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK. Ihász István

AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK. Ihász István AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK Ihász István Országos Meteorológiai Szolgálat, 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. e-mail: ihasz.i@met.hu Bevezetés Az Országos Meteorológiai

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Koordináta-rendszerek

Koordináta-rendszerek Koordináta-rendszerek Térkép: a Föld felszín (részletének) ábrázolása síkban Hogyan határozható meg egy pont helyzete egy síkon? Derékszögű koordináta-rendszer: a síkban két, egymást merőlegesen metsző

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés Általános tudnivalók k az INCA rendszerről és s az INCA pályp lyázatról Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA nowcasting

Részletesebben

Példa a teljesen kifejlıdött éjszakai UHI

Példa a teljesen kifejlıdött éjszakai UHI Kapcsolat a lég- és felszínhımérséklet között városi környezetben Gál Tamás 1, Unger János 1, Rakonczai János 2, Mucsi László 2, Szatmári József 2, Tobak Zalán 2, Boudewijn van Leeuwen 2, Fiala Károly

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT a) Csak a helyes sorrend

Részletesebben

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés

Részletesebben

Nagysebességű repülőgépes távérzékelés és hozzá kapcsolódó adatfeldolgozási módszerek

Nagysebességű repülőgépes távérzékelés és hozzá kapcsolódó adatfeldolgozási módszerek Nagysebességű repülőgépes távérzékelés és hozzá kapcsolódó adatfeldolgozási módszerek Bakó Gábor 1 Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Interspect Kutatócsoport, bakogabor@interspect.hu

Részletesebben

SZÉLTURBINÁKAT TARTALMAZÓ MÉRLEGKÖRÖK KIEGYENLÍTŐ ENERGIA KÖLTSÉGEINEK MINIMALIZÁLÁSA

SZÉLTURBINÁKAT TARTALMAZÓ MÉRLEGKÖRÖK KIEGYENLÍTŐ ENERGIA KÖLTSÉGEINEK MINIMALIZÁLÁSA SZÉLTURBINÁKAT TARTALMAZÓ MÉRLEGKÖRÖK KIEGYENLÍTŐ ENERGIA KÖLTSÉGEINEK MINIMALIZÁLÁSA Varga László E.ON Hungária ZRt. Hirsch Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat XXVII. Magyar Operációkutatási Konferencia

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

GeoAdat Szolgáltató Kft. Két tartály, egy eset Információbányászat földmegfigyelési technológiával

GeoAdat Szolgáltató Kft. Két tartály, egy eset Információbányászat földmegfigyelési technológiával Hargitai Péter (ügyvezető igazgató) Fülöp Györk (fejlesztési munkatárs) Takács Katalin (vezető adatbázis-szerkesztő) GeoAdat Szolgáltató Kft. Két tartály, egy eset Információbányászat földmegfigyelési

Részletesebben

GEOFIZIKA / 13. A LÉGKÖRI FOLYAMATOK ELŐREJELZÉSE

GEOFIZIKA / 13. A LÉGKÖRI FOLYAMATOK ELŐREJELZÉSE MSc GEOFIZIKA / 13. BMEEOAFMFT3 A LÉGKÖRI FOLYAMATOK ELŐREJELZÉSE A légköri folyamatok előrejelzéséhez olyan egyenletek felírása szükséges, amelyek átfogó módon összefüggést teremtenek a légkör mozgását

Részletesebben

Fotointerpretáció és távérzékelés 1.

Fotointerpretáció és távérzékelés 1. Fotointerpretáció és távérzékelés 1. A távérzékelés fizikai alapjai Verőné Wojtaszek, Malgorzata Fotointerpretáció és távérzékelés 1.: A távérzékelés fizikai alapjai Verőné Wojtaszek, Malgorzata Lektor:

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a Éghajlatv ghajlatváltoz ltozás, időjárási széls lsőségek Bozó Lászl szló MTA lev. tag Országos Meteorológiai Szolgálat lat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro )Meteorol )Meteorológiai

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

A 20. SZÁZADI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS

A 20. SZÁZADI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A 20. SZÁZADI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS METEOROLÓGIAI HATÁSAI MAGYARORSZÁGON DRÜSZLER ÁRON SOPRON 2011. Doktori Iskola: Kitaibel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100 MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE 1:500000 méretarányú országos gravitációs térképet először Szabó Zoltán készített 1978-ban, majd Szabó Zoltán és Sárhidai Attila 1984-ben. 1996-ban Kovácsvölgyi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában

Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Lichtenberger János és Ferencz Csaba ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport Kérdések 1. Mi az űr-időjárás? Milyen űr-időjárási folyamatok vannak

Részletesebben