A városi hősziget hatás elemzése közép-európai nagyvárosokra műholdas mérések alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A városi hősziget hatás elemzése közép-európai nagyvárosokra műholdas mérések alapján"

Átírás

1 A városi hősziget hatás elemzése közép-európai nagyvárosokra műholdas mérések alapján Pongrácz Rita, Bartholy Judit, Dezső Zsuzsanna Összefoglaló. A globalizáció fokozódásával és a világnépesség növekedésével egyre több ember él a folyamatosan növekvő városi agglomerációs környezetekben. Többek között ez indokolja a városklimatológiai kutatások utóbbi időkben történő előtérbe helyeződését. A városokban a fokozott, koncentrált emberi tevékenység hatására megbomlik a természetes környezet egyensúlya, mely az éghajlat módosulását idézi elő. A városi környezet egyik jellegzetes ismertetője a városi hősziget jelenség. Ennek részletes elemzéséhez távérzékeléssel nyert műholdképeket használtunk fel. E cikkben kilenc közép-európai nagyváros (Bukarest, Budapest, Varsó, Bécs, Milánó, München, Szófia, Belgrád, Zágráb) nappali és éjszakai városi hőszigetének évszakos intenzitását és szerkezetét elemezzük a közötti időszakra. Vizsgálatainkat az amerikai Terra és Aqua műhold MODIS szenzorával detektált felszínhőmérsékleti értékek idősorai alapján végeztük. 1. Bevezetés Világszerte megfigyelhető a világnépesség gyors növekedése, s azon belül elsősorban a nagyobb településeken élők számának emelkedése ben már a Föld népességének mintegy fele városokban élt (ENSz 2004). A fejlett régiókban a városi lakosság aránya kb. 75%-os, s várhatóan ez már csak kis mértékben fog növekedni az elkövetkező két és fél évtizedben kb. 80%-ig. A fejlődő régiókban viszont a jelenlegi 40%-os arány néhány évtized alatt akár a másfélszeresére nőhet (ENSz 2004). A fokozódó emberi tevékenység hatására megbomlik a természetes környezet egyensúlya a városokban, mely az éghajlat módosulásához vezet. 1. táblázat. A vizsgált közép-európai városok elhelyezkedése, földrajzi koordinátái (ϕ, λ), tengerszint feletti magassága (h), lakosainak száma (Brinkhoff 2004) és kiterjedése ϕ (É. sz.) λ (K. h.) h (m) Lakosság (fő) Kiterjedés (km 2 ) Bukarest 44,12 o 26,57 o Budapest 47,5 o 19,05 o Varsó 52,17 o 16,07 o Bécs 48,12 o 16,57 o Milánó 45,43 o 9,28 o München 48,15 o 11,3 o Szófia 42,5 o 23,2 o Belgrád 44,82 o 20,28 o Zágráb 45,73 o 16,07 o Városi körülmények között jelentősen megváltozik a felszín-légkör rendszer energiaegyenlege, aminek egyik megjelenési formája az e cikkben is tárgyalt ún. városi 1

2 hősziget hatás (Howard 1833; Oke 1982). E cikkünkben a városi hősziget megjelenését és jellegzetességeit mutatjuk be Közép-Európa néhány nagyobb városára (Bukarest, Budapest, Varsó, Bécs, Milánó, München, Szófia, Belgrád, Zágráb). A városok földrajzi elhelyezkedését és főbb paramétereit az 1. táblázat foglalja össze. A városi hősziget (UHI) jelenségének vizsgálatához hagyományosan a két méter magasságban mért léghőmérsékleti adatokat használják. Az első meteorológiai műholdak megjelenése óta azonban egyre több olyan tanulmány születik, mely a távérzékeléssel nyert felszínhőmérsékleti adatokon alapul. Az 1970-es években készültek az első ilyen jellegű vizsgálatok, ám ezekhez még durva felbontású (10 km/pixel) műholdképeket használtak (Rao 1972), s nagymértékben egyszerűsített összefüggéseket alkalmaztak a sugárzásmérésből való felszínhőmérséklet származtatásához (Carlson et al. 1977). E kutatások bebizonyították, hogy a műholdas mérések derült égbolt esetén alkalmasak a városi hősziget jelenségének kimutatására (Price 1979). A városi és városkörnyéki területek közötti hőmérsékleti különbség már viszonylag kisebb városok esetében is kimutatható (Matson et al. 1978). A városi hősziget elemzéséhez szükséges felszín-bázisú hőmérsékleti adatbázishoz vagy egy sűrű állomáshálózat mérései révén, vagy egy mozgó járműre rögzített mérőműszer segítségével juthatunk (Unger et al. 2001). Az utóbbi módszer csak kisebb városok esetében alkalmazható, ahol a mérési útvonal elég rövid ahhoz, hogy a megfigyelések közötti időkülönbség még kezelhető legyen. Nagyobb agglomerációk esetében ez a módszer nem alkalmazható, hiszen egy megfelelő sűrűségű felszíni állomáshálózat telepítése és fenntartása a jelenlegi gazdasági környezetben nem finanszírozható. Alternatív lehetőséget kínálnak a térben folytonos, lényegében egyidejű műholdas mérések (Bartholy et al. 2001; 2004). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hagyományos földfelszíni mérésekből, illetve a műholdas felszínhőmérsékleti mérésekből meghatározott városi hősziget intenzitása lényegesen eltér egymástól. A hősziget-intenzitás maximuma a földfelszíni mérések esetében napnyugta után néhány órával következik be, míg a műholdas mérések esetében ez a déli, kora délutáni órákra tehető (Roth et al. 1989). A hazai nagyvárosokra végzett városi hősziget elemzéseink is ezt támasztják alá (Dezső et al. 2005; Bartholy et al. 2005; Pongrácz et al. 2006). 2. A városi hősziget elemzéséhez felhasznált adatbázis és módszertan Az amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA Földmegfigyelő Rendszerének részeként 1999 decemberében bocsátották pályára a Terra műholdat, majd ezt követte 2002 májusában az Aqua műhold (NASA 1999). A kutatási program kiemelt céljai közé tartozik az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásainak a vizsgálata. A Terra és az Aqua műhold által mért sugárzási adatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a nagyvárosokban zajló folyamatokat, változásokat egyre pontosabban leírjuk, és azok lehetséges okait feltárjuk. Mindkét műhold kvázipoláris pályájú és 705 km magasságban kering a Föld körül. A Terra az Egyenlítőt (leszálló pályán) helyi időben 10 óra 30 perckor lépi át, az Aqua pedig (felszálló pályán) 13 óra 30 perckor (NASA, 1999). A Terra fedélzetén öt szenzor található (ASTER, CERES, MISR, MODIS, MOPITT), míg az Aqua műhold fedélzetére hat érzékelőt telepítettek (AIRS, AMSU-A, HSB, AMSR-E, MODIS, CERES). E cikkben a Terra és az Aqua műholdon egyaránt megtalálható finom-felbontású spektrális sugárzásmérő MODIS-szenzorok méréseit használtuk fel. A MODIS szenzor a sugárzási paramétereket 36 különböző hullámhossz- 2

3 csatornában méri a látható tartománytól a hőmérsékleti infravörösig terjedően (Barnes et al. 1998). A felszínhőmérséklet meghatározása a földfelszín által kisugárzott hosszúhullámú sugárzás segítségével történik, mely erősen függ a földfelszín energiaháztartásától, különösen a szenzibilis és a látens hőáramok arányától. Planck törvénye értelmében minden test a hőmérsékletének megfelelő hullámhosszú elektromágneses sugárzást bocsát ki. A szenzorok azonban nem képesek tisztán a felszín által kibocsátott sugárzást mérni, hisz a légkör tetején mért spektrális infravörös sugárzás a felszín hőmérsékleti sugárzása mellett szoláris direkt és diffúz sugárzást és a felszín által visszavert légköri hőmérsékleti sugárzást is tartalmaz. A felszínhőmérséklet meghatározása a MODIS szenzor hőmérsékleti infravörös tartományába eső mérései alapján történik, melyeket előzőleg minőségellenőrzésnek és felszíni megfigyeléseken alapuló kalibrációnak vetnek alá (NASA 1999). A Wan és Snyder (1999) által kifejlesztett módszer a felszínhőmérséklet meghatározásához a 36 spektrális csatornából hét csatorna méréseit használja fel: nm (20. csatorna), nm (22. csatorna), nm (23. csatorna), nm (29. csatorna), nm (31. csatorna), nm (32. csatorna), nm (33. csatorna). Ez a módszer a MODIS szenzor fenti hét csatornájának nappali és éjszakai mérési párjait használja, melyekből a felszínhőmérséklet és az emisszivitás nagy pontossággal meghatározható a légköri hőmérséklet és a vízgőzprofil előzetes ismerete nélkül. A sugárzás-átviteli egyenlet linearizálásával regressziós egyenletrendszert kapunk, melyekben az együtthatók meghatározása ugyan sok számítási műveletet igényel, de ezt csak egyszer kell elvégezni. A MODIS szenzor által mért 1 km-es térbeli felbontásban rendelkezésre álló felszínhőmérsékleti értékek abszolút pontossága óceán felett 0,3 C, szárazföld felett 1 C, a relatív pontosság pedig 0,25 C. A műholdas adatok legfőbb hátránya az, hogy csak felhőmentes időszakokban használhatók. 1. ábra. A városi és városkörnyéki területek szétválasztása (jobbra) a MODIS felszínborítottsági adatbázis (balra) és a digitális magassági mező (középen) felhasználásával Budapest agglomerációs övezete (50 km 50 km) esetén. A közép-európai nagyvárosok hősziget hatásának elemzéséhez első lépésként leválasztottuk a teljes pixeles műholdképekről a kilenc várost lefedő km 2 - es kivágatokat (Pongrácz et al. 2006). A városi és városkörnyéki képpontok szétválasztását az ún. MODIS Felszínborítottsági Adatbázis (Strahler et al. 1999) alapján végeztük el, melynek térbeli felbontása 1 km. A 17 féle felszíntípus (Belward et al. 1999) meghatározásához számos, a MODIS szenzor méréseiből származtatott paramétert használtak fel bemenő adatként. Városi pixelnek tekintettük a Felszínborítottsági Adatbázisban beépített területként megjelenő képpontokat, melyek a városközpont 15 km-es körzetében találhatók. A városkörnyéki pixelek közé soroltuk azokat a képpontokat, melyek nem beépített- és nem víz 3

4 felszíneket jelölnek, továbbá a főváros középpontja körüli 15/25 km-es körgyűrűn belül találhatók. Mivel a domborzati viszonyok jelentősen befolyásolhatják a városi hősziget szerkezetét és intenzitását, ezért fontos a jelentős magassági különbségek kiszűrése. Ehhez az ún. GTOPO30 globális digitális terepmodellt (USGS 1996) használtuk fel. Az USA Geológiai Hivatala által összeállított adatbázis horizontális felbontása 30 szögmásodperc (átlagosan 1 km). A városi és városkörnyéki képpontok elhelyezkedését, a felszínborítottsági osztályokat és a magassági mezőt Budapest esetén az 1. ábrán illusztráljuk. 3. A városi hősziget intenzitása A városi hősziget intenzitását a Terra/MODIS és az Aqua/MODIS szenzora által mért felszínhőmérsékleti értékekből származtattuk. Elsőként meghatároztuk mind a városi, mind a városkörnyéki pixelek átlagos hőmérsékletét, majd képeztük az átlagok különbségét. Ezután meghatároztuk között a havi átlagos intenzitás értékeket a nappali, illetve az éjszakai időszakokra, s mind a kilenc közép-európai nagyváros esetén kiszámítottuk a nappali és az éjszakai hősziget intenzitás értékek éves átlagát a (Terra/MODIS alapján), illetve a (Aqua/MODIS alapján) közötti időszakra. A 2. ábrán a vizsgált városok Terra/MODIS mérései alapján meghatározott éves átlagos hősziget intenzitást mutatjuk be a nappali és az éjszakai órákban. Látható, hogy a hősziget intenzitás éves átlaga általában éjszaka erősebb, mint nappal. A nappali éves átlagos hősziget intenzitás 1-3 C, míg az éjszakai 2-3 C körül alakul. Az Aqua műhold esetében a nappali intenzitás értékek valamivel magasabbak, mely abból következik, hogy a Terra nappali mérései 10 óra körül, míg az Aqua megfigyelései 12 óra körül zajlanak, s a déli órákban erősebb a besugárzás mértéke. Városi hősziget intenzitás ( C) Nappal Éjszaka Bukarest Budapest Varsó Bécs Milánó München Szófia Belgrád Zágráb 2. ábra. A nappali és az éjszakai éves átlagos városi hősziget intenzitás a Terra/MODIS szenzora által mért felszíni hőmérsékleti értékek alapján, A 3. ábra a havi átlagos hősziget intenzitások éves menetét illusztrálja München, Varsó, Milánó és Budapest esetén. Jól látható, hogy az éjszakai időszakban jóval kisebb éven belüli változékonyságot tapasztalhatunk, mint a nappali műholdátvonulások alkalmával. A legintenzívebb városi hőszigetet (4-6 C körüli intenzitás-értékekkel) a nyári júniusi, illetve 4

5 júliusi nappalokon detektáltuk, melynek oka egyrészt a nagyobb napmagasság miatti erős nappali besugárzás, másrészt a mesterséges felszínek nagy hőtározóképessége. 3. ábra: A városi hősziget intenzitásának éves menete a Terra/MODIS által nappal és éjszaka mért felszíni hőmérsékleti értékek alapján, A városi hősziget szerkezete Mind a kilenc város esetében megvizsgáltuk a városi hősziget térbeli szerkezetét, a Terra/MODIS mérések esetén között, míg az Aqua /MODIS mérések esetén között. Az egyes napokra kapott hősziget szerkezeti térkép elkészítésekor a városkörnyéki átlagos felszínhőmérséklettől vett képpontonkénti eltéréseket ábrázoltuk. A napi térképek összegzésével havi, majd évszakos hősziget szerkezeti térképeket hoztunk létre. Budapest városi hőszigetének térbeli szerkezetét a 4. ábra illusztrálja, ahol az évszakos átlagos felszínhőmérsékleti anomáliákat ábrázoltuk a nappali és az éjszakai Aqua/MODIS mérések alapján. Az anomáliák meghatározásához a városkörnyéki képpontok átlagos felszínhőmérsékletét használtuk fel (Dezső et al. 2005). A legnagyobb anomáliaérték itt is nyáron jelenik meg. További jelentős eltéréseket láthatunk a tavaszi időszakban is. Az évszakos maximális anomáliaértékek a nappali órákban nyáron meghaladják a 12 C-ot, illetve tavasszal a 8 C-ot. A nagyrészt erdővel borított budai oldalon fordulnak elő hűvösebb felszínhőmérsékletek, a hősziget legmelegebb területei pedig a pesti belvárosban figyelhetők meg. A nyári nappalokon 4-5 C-kal magasabbak az anomáliaértékek ezekben a régiókban a téli nappalokhoz viszonyítva. Az éjszakai műholdmérésekből származtatott térképek jóval kisebb mértékű éven belüli ingadozást mutatnak, habár a városi hősziget térbeli szerkezete hasonló jellegű a nappalihoz. Az évszakok közötti kis éjszakai eltéréseket jól jellemzi, hogy a hősziget anomália-maximumainak különbsége mindössze 1 C körüli. 5

6 4. ábra: A városi hősziget átlagos évszakos szerkezete nappal és éjszaka Budapest térségében az Aqua/MODIS felszíni hőmérséklet mérései alapján, A havi hősziget szerkezet időbeli követése érdekében mind a kilenc kiválasztott város esetében elkészítettük 4 fő irányban (É-D, Ny-K, ÉNy-DK, DNy-ÉK) a keresztmetszeti képpontok 5 éves idősorát. Minden város esetében a domborzati viszonyok szempontjából legreprezentatívabb keresztmetszetet mutatjuk be, így Bukarest, Varsó, Bécs és München esetében a Ny-K irányú, Milánó, Szófia, Belgrád és Zágráb esetében az É-D irányú, végül Budapest esetében az ÉNy-DK irányú metszetek bizonyultak a leginkább kifejezőnek (5. ábra). A Terra/MODIS szenzor felszínhőmérsékleti értékei alapján készült nappali és éjszakai elemzéseket foglaljuk össze a bemutatott térképeken. Mind a kilenc város esetén jól kivehető, hogy a nappali órákban detektálható felszínhőmérsékleti különbségek évi változékonysága jóval meghaladja az éjszakait. Bukarestnél szembetűnő a keleti területeken lévő tavak eltérő hőmérséklete. Ez a hőmérsékletkülönbség nyáron a nappali órákban a legnagyobb, amikor is a városközpont és a keleti környező területek közötti eltérés eléri a 12 C-ot. A nyugati régió felszínhőmérséklete ekkor 8 C-kal alacsonyabb, mint a központi részeké. Nyáron az éjszakai órákban 4-5 C az eltérés a városi és a környező területek között. Télen nappal 4-5 C, míg éjjel 5-6 C az eltérés. Varsót a Visztula-folyó szeli ketté, a várostól nyugatra egy erdős terület található. A folyó hatása jól kivehető az ábrán, szinte kettébontja a hősziget szerkezetét. A nyári hónapok nappali időszakában a maximális eltérés a legmelegebb városközpont és a leghidegebb környező területek között 7-8 C. Nyáron éjszaka 4-5 C a városkörnyéki átlagtól vett eltérés. Télen nappal 4 C, míg éjjel 5-6 C a különbség. Bécs esetében nyugaton jól látható a Bécsi-erdő, aminek felszínhőmérséklete a nyári hónapokban a nappali órákban 12 C-kal alacsonyabb a városközpontnál. A városközponttól keletre folyik a Duna, ami szintén érezteti hatását, nyáron e területek felszínhőmérséklete 8 C-kal alacsonyabb. Nyáron az éjszakai időszakban 4-5 C a különbség a város és környezete felszínhőmérséklete között. A téli hónapokban nappal 7-8 C, míg éjjel 4-5 C a maximális anomáliaérték. Münchennél nyáron a nappali időszakban szintén jól kivehető a várost kettészelő Isarfolyó, itt is megfigyelhető egy kismértékű hőmérsékletkülönbség a folyó környezete és a központ között. Nyáron nappal a maximális eltérés a város és a környező területek hőmérséklete között 7 C körüli. Az éjszakai időszakban a nappalinál mérsékeltebb, csupán 6

7 4 C-os eltérések mutatkoznak. Télen a maximális különbség nappal 4-5 C, míg éjszaka 6-7 C is előfordul. 5. ábra: A havi átlagos városi hősziget keresztmetszeti képe nappal és éjszaka a Terra/MODIS felszíni hőmérséklet mérései alapján,

8 Milánó esetében nyáron a nappali időszakban a városközpont a legmelegebb, a déli területek a leghidegebbek. A két régió között 8 C körüli hőmérsékletkülönbséget detektáltunk. Éjjel nyáron 7 C a városközpont és a leghidegebb déli területek hőmérsékletkülönbsége. Télen nappal 3-4 C, míg éjszaka 7 C körüli a legnagyobb anomáliaérték. Szófiát majdnem minden oldalról hegyek veszik körül, a várostól délre található a 2224 m magas Vitosa-hegy. A feltűnően nagy hőmérsékletkülönbséget egyértelműen ez a jelentős magasságkülönbség okozza. Nyáron a nappali órákban a városközpont és a környező területek hőmérséklete közötti eltérés C, melynek a fele jellemző a téli időszakra. Éjszaka nyáron és télen rendre 13 C, illetve 7-8 C körül alakulnak a maximális anomáliaértékek. Belgrádnál északon a Duna, délen egy erdős terület található. Nyáron a nappali órákban a városközpont hőmérséklete C-kal, míg télen 3-5 C-kal alacsonyabb, mint a környező területek. Éjszaka nyáron 5-6 C, míg télen 7-8 C is lehet ez a különbség. Zágráb esetében északra fekvő hegyi területeknek van a legalacsonyabb hőmérséklete, mely a nyári nappali órákban 11 C-kal, télen 4 C-kal alacsonyabb a városközpont felszínhőmérsékleténél. Éjszaka nyáron 4-5 C-os, míg télen 3 C-os eltérések mutatkoznak. Budapestnél jól kivehetők a hűvösebb Budai hegyek és a Duna, valamint a magasabb felszínhőmérsékletű pesti városközpont, melynek nyáron nappal akár 12 C-kal is magasabb a hőmérséklete, mint a budai oldalnak. Éjszaka ez a különbség mintegy 4-5 C. A téli hónapokban nappal 4 C, míg éjszaka 5-6 C a maximális anomáliaérték. 5. Következtetések Az amerikai Terra és Aqua műhold MODIS-képeinek felhasználásával a vizsgálatainkban szereplő kilenc közép-európai nagyvárosra (Bukarest, Budapest, Varsó, Bécs, Milánó, München, Szófia, Belgrád, Zágráb) végzett városi hősziget elemzések során a közötti időszakra kapott eredményeink alapján az alábbi következtetéseket vonhatjuk le. (1) A nappali órákban végzett mérésekből meghatározott városi hősziget hatás évi változékonysága jóval meghaladja az éjszakait. (2) A városi hősziget intenzitás éves átlagos értéke 1-3 C. A nappali és az éjszakai hősziget intenzitás egyaránt a nyári hónapokban a legerősebb. A legtöbb város esetében nyáron a nappali, míg télen az éjszakai hősziget-intenzitás értéke a nagyobb. A legintenzívebb városi hősziget a nyári hónapokban a nappali időszakban figyelhető meg, melyre a 4-5 C-ot meghaladó havi átlagos hősziget-intenzitás jellemző. (3) Budapest agglomerációs övezetében az évszakos felszínhőmérsékleti anomáliák közötti eltérés nyáron és tavasszal meghaladja a 12 C-ot, illetve a 8 C-ot. A belvárosi hősziget-centrum téli napokon 4-5 C-kal hűvösebb, mint nyáron. (4) A többi nagyváros esetén a legnagyobb különbségek a városi és városkörnyéki területek között szintén a nyári hónapok nappali időszakában adódtak, amikor az eltérésekből adódó hőmérsékleti anomáliák meghaladták a 9-10 C-ot. Tavasszal is jelentős, 6-7 C-os különbségek fordultak elő a nappali órákban. A téli és őszi hónapokban éjszaka fordultak elő nagyobb anomáliaértékek, ekkor a különbség 3-5 C körül alakult. (5) A városi hősziget szerkezetének különböző irányú keresztmetszeteit vizsgálva kimutattuk, hogy a domborzat, a zöld növényzettel borított területek, a folyók és tavak jelentős hatással vannak a hőmérséklet alakulására. A magasabban fekvő területek, a fás, 8

9 erdős részek, a tavak és folyók közvetlen környezete alacsonyabb hőmérsékletű, mint a városok beépített részei. Köszönetnyilvánítás A műholdas felszínhőmérsékleti adatbázis előállítása és rendelkezésre bocsátása az amerikai NASA-nak köszönhető, melyhez a Földfelszíni Megfigyelőrendszer Adatközpontján keresztül jutottunk hozzá. Kutatásainkat az OTKA T , T , T számú pályázatai, az NKFP-3A/0006/2002, az NKFP-3A/0082/2004 és az NKFP-6/079/2005 pályázatok, valamint az IHM TP-241, TP-258, TP-287 számú pályázatai támogatták. További segítséget nyújtott az EU VI. keretprogram CECILIA projektje. Irodalomjegyzék Barnes W.L., Pagano T.S., Salamonson V.V., 1998: Prelaunch characteristics of the Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer (MODIS) on EOS-AM1. IEEE Transactions on Geoscience and Remote Sensing, 36, Bartholy J., Pongrácz R., Dezső Zs., 2001: Evaluation of urban heat island effect for large Hungarian cities using high resolution satellite imagery. In: Proceedings of the Fifth European Conference on Applications of Meteorology ECAM (Hunkár M., szerk.) Budapest. Bartholy J., Pongrácz R., Barcza Z., Dezső Zs., 2004: Aspects of urban/rural population migration in the Carpathian Basin using satellite imagery. In: Environmental Change and its Implications for Population Migration (Unruh J.D., Krol M.S., Kliot N., szerk.) Book series "Advances in Global Change Research" Vol. 20. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht and Boston Bartholy J., Pongrácz R., Dezső Zs., 2005: A hazai nagyvárosok hősziget hatásának elemzése finomfelbontású műholdképek alapján. AGRO-21 Füzetek, 44, Belward A.S., Estes J.E., Kline K.D., The IGBP-DIS 1-Km Land-Cover Data Set DISCover: A Project Overview. Photogrammetric Engineering & Remote Sensing, 65, Brinkhoff, T., City Population Database. Carlson T.N., Augustine J.A., Boland F.E., 1977: Potential application of satellite temperature measurements in the analysis of land use over urban areas. Bulletin of the American Meteorological Society, 58, Dezső Zs., Bartholy J., Pongracz R., 2005: Satellite-based analysis of the urban heat island effect. Időjárás, 109, ENSz, 2004: World Population Prospects The 2004 Revision and World Urbanization Prospects. Howard L., 1833: Climate of London deduced from meteorological observations. Vol Harvey and Darton, London. Matson M., McClain E.P., McGinnis D.F., Pritchard J.A., 1978: Satellite detection of urban heat island. Monthly Weather Review, 106, NASA, 1999: Science writers guide to Terra. NASA Earth Observing System Project Science Office, Greenbelt, MD. Oke T.R., 1982: The energetic basis of the urban heat island. Quarterly Journal of the Royal Meteorological Society, 108, Pongrácz R., Bartholy J., Dezső Zs., 2006: Remotely sensed thermal information applied to urban climate analysis. Advances in Space Research (megjelenés alatt) Price J.C., 1979: Assessment of the heat island effect through the use of satellite data. Monthly Weather Review, 107, Rao P.K., 1972: Remote sensing of urban heat islands from an environmental satellite. Bulletin of the American Meteorological Society, 53, Roth M., Oke T.R., Emery W.J., 1989: Satellite-derived urban heat island from three coastal cities and the utilization of such data in urban climatology. International Journal of Remote Sensing, 10,

10 Strahler A., Muchoney D., Borak J., Friedl M., Gopal S., Lambin E., Moody A., 1999: MODIS Land Cover Product Algorihm Theoretical Basis Document, Version 5.0. Center for Remote Sensing, Department of Geography, Boston University, Boston, MA. USGS, 1996: GTOPO30 documentation. Unger J., Sümeghy Z., Zoboki J., 2001: Temperature cross-section features in an urban area. Atmospheric Research, 58, Wan Z., Snyder W., 1999: MODIS land-surface temperature algorithm theoretical basis document. Institute for Computational Earth Systems Science, Univ. of California, Santa Barbara. 10

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

VEGETÁCIÓ HATÁSA A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉRE: MŰHOLDAS ADATOK ELEMZÉSE A BUDAPESTI XII. KERÜLETRE

VEGETÁCIÓ HATÁSA A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉRE: MŰHOLDAS ADATOK ELEMZÉSE A BUDAPESTI XII. KERÜLETRE VEGETÁCIÓ HATÁSA A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉRE: MŰHOLDAS ADATOK ELEMZÉSE A BUDAPESTI XII. KERÜLETRE Fricke Cathy, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz 40. Meteorológiai Tudományos Napok - 2014.11.20-21. 21. MTA Elemzések a Budapesti önkormányzatok nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz Bartholy Judit, Pongrácz Rita,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 530-537

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 530-537 Lelovics Enikő 1 Pongrácz Rita Bartholy Judit Dezső Zsuzsanna A BUDAPESTI VÁROSI HŐSZIGET HATÁS ELEMZÉSE MŰHOLDAS ÉS FELSZÍNI MÉRÉSEK ALAPJÁN 2 BEVEZETÉS Az emberiség létszámának nagyütemű növekedése,

Részletesebben

BUDAPEST FERENCVÁROS ÉPÜLET- ÉS KÖZTERÜLET-FELÚJÍTÁSAINAK HATÁSA A HŐMÉRSÉKLETI VISZONYOKRA

BUDAPEST FERENCVÁROS ÉPÜLET- ÉS KÖZTERÜLET-FELÚJÍTÁSAINAK HATÁSA A HŐMÉRSÉKLETI VISZONYOKRA BUDAPEST FERENCVÁROS ÉPÜLET- ÉS KÖZTERÜLET-FELÚJÍTÁSAINAK HATÁSA A HŐMÉRSÉKLETI VISZONYOKRA Dian Csenge, Dezső Zsuzsanna, Pongrácz Rita, Bartholy Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék,

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

Városi hősziget vizsgálatok Budapest

Városi hősziget vizsgálatok Budapest OTKA K 68277 Városi hősziget vizsgálatok Budapest térségében Baranka Györgyi Dobi Ildikó Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu dobi.i@met.hu OTKA K 68277 Vázlat 1. Városklíma OTKA (2007-2011)

Részletesebben

A Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái

A Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái A Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái Pongrácz Rita, Bartholy Judit Összefoglalás. Cikkünkben a napi maximum-, minimum- és középhőmérsékletek alapján definiált extrémindexek

Részletesebben

A városok termikus viszonyainak vizsgálata MODIS műholdképek segítségével Budapest XII. kerületének példáján

A városok termikus viszonyainak vizsgálata MODIS műholdképek segítségével Budapest XII. kerületének példáján A városok termikus viszonyainak vizsgálata MODIS műholdképek segítségével Budapest XII. kerületének példáján SZAKDOLGOZAT FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Készítette: Fricke Cathy Témavezetők:

Részletesebben

Térinformatika és Geoinformatika

Térinformatika és Geoinformatika Távérzékelés 1 Térinformatika és Geoinformatika 2 A térinformatika az informatika azon része, amely térbeli adatokat, térbeli információkat dolgoz fel A geoinformatika az informatika azon része, amely

Részletesebben

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VÁROSI HŐSZIGET ÖSSZEFÜGGÉSEI

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VÁROSI HŐSZIGET ÖSSZEFÜGGÉSEI A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VÁROSI HŐSZIGET ÖSSZEFÜGGÉSEI Mika János Bevezetés Tanulmányunk Budapest példájából kiindulva járja körül a nagyváros éghajlati jellemzőit, valamint ezek kapcsolatát a klímaváltozással.

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529 Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Geoinformatikai alkalmazások a hősziget statisztikai modellezésében

Geoinformatikai alkalmazások a hősziget statisztikai modellezésében Geoinformatikai alkalmazások a hősziget statisztikai modellezésében Balázs Bernadett Geiger János Unger János Sümeghy Zoltán Gál Tamás Mátyás 1. Bevezetés A városi környezet jelentősen eltér a környező

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA Unger János Gál Tamás Gulyás Ágnes unger@geo.u-szeged.hu tgal@geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan 2014. november 20-21. 40. Meteorológiai

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában

aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában A felszínborítás COPERNICUS térképezés GIO Land aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában Maucha Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály Távérzékelési és Kozmikus

Részletesebben

KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK?

KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK? KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK? Takács Dominika, Ács Ferenc, Breuer Hajnalka ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN

Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN Készítette: NAGYKOVÁCSI Belemnites Kft. 2016. április A dokumentum elkészítésében részt vettek: Dr. Váradi Zsuzsanna Dr. Kohán Balázs

Részletesebben

A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában

A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2009. május 15-17. A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában Szerző: Bíró Boróka-Júlia Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-

Részletesebben

Természetes felszínek áramlásmódosító hatásának becslése

Természetes felszínek áramlásmódosító hatásának becslése HUDM 06 06. november. Dr. Radics Kornélia 1, Dr. Bartholy Judit 1 MH Meteorológiai zolgálat, 115 Budapest, Lehel u. -5. (tel.: +6-1-6-57) LT Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány s. 1/A. (tel.:

Részletesebben

AKTUÁLIS METEOROLÓGIAI-KLIMATOLÓGIAI KUTATÁSI TÉMÁK AZ SZTE ÉGHAJLATTANI ÉS TÁJFÖDRAJZI TANSZÉKÉN. Gál Tamás, Unger János

AKTUÁLIS METEOROLÓGIAI-KLIMATOLÓGIAI KUTATÁSI TÉMÁK AZ SZTE ÉGHAJLATTANI ÉS TÁJFÖDRAJZI TANSZÉKÉN. Gál Tamás, Unger János AKTUÁLIS METEOROLÓGIAI-KLIMATOLÓGIAI KUTATÁSI TÉMÁK AZ SZTE ÉGHAJLATTANI ÉS TÁJFÖDRAJZI TANSZÉKÉN Gál Tamás, Unger János SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, 6701 Szeged, Pf. 653. e-mail: tgal@geo.u-szeged.hu

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. A Projekt fő célkitűzései 3. Csatlakozott

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 9. Távérzékelési adatok alkalmazása Érzékelők Hullámhossz tartományok Visszaverődés Infra felvételek,

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban

Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban SÜVEGES Gábor Béla Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc stsuveges@uni-miskolc.hu Az utóbbi években egyre

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

A műholdadatokból származtatott légköri ózon mennyiségének verifikációja

A műholdadatokból származtatott légköri ózon mennyiségének verifikációja Az OMSZ honlapján naponta közzéteszünk egy ózon térképet, amely a légkör ózontartalmának eloszlását mutatja Európa területén. A függőleges légoszlopban található ózon mennyisége (összózon) látható a térképen,

Részletesebben

A HAZAI SZÉLKLÍMA REGIONÁLIS TENDENCIÁI A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS TÜKRÉBEN

A HAZAI SZÉLKLÍMA REGIONÁLIS TENDENCIÁI A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS TÜKRÉBEN A HAZAI SZÉLKLÍMA REGIONÁLIS TENDENCIÁI A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS TÜKRÉBEN Radics Kornélia 1,2, Péliné Németh Csilla 1,2, Bartholy Judit 2 1 MH Geoinformációs Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék Vázlat

Részletesebben

3. A domb- és hegyvidékek éghajlati jellemzői és időjárási kockázatai

3. A domb- és hegyvidékek éghajlati jellemzői és időjárási kockázatai A KLÍMAVÁLTOZÁS HEGYVIDÉKI SAJÁTOSSÁGAI ÉS VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON KERTÉSZ ÁDÁM 1,12, PAJTÓKNÉ TARI ILONA 2, KÜRTI LÍVIA 1, MIKA JÁNOS 1,3 1. Bevezetés A hegységek a Föld azon területei

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI

IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI FREKVENCIAGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI URH FM RÁDIÓADÓ Budapest 2008 március I. A frekvenciaterv követelményei és kötelező tartalma 1. Tervezési feladat A

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Éghajlati tendenciák és idıjárási

Éghajlati tendenciák és idıjárási Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Közvetlen vételű MODIS adatok alkalmazásai Magyarország térségére

Közvetlen vételű MODIS adatok alkalmazásai Magyarország térségére Közvetlen vételű MODIS adatok alkalmazásai Magyarország térségére Kern Anikó 1, *, Bognár Péter 2, Pásztor Szilárd 3, Timár Gábor 4, Lichtenberger János 5, Ferencz Csaba 6, Steinbach Péter 7, Ferencz Orsolya

Részletesebben

A relatív légnedvesség vizsgálata reprezentatív városi keresztmetszet mentén, Szegeden

A relatív légnedvesség vizsgálata reprezentatív városi keresztmetszet mentén, Szegeden A relatív légnedvesség vizsgálata reprezentatív városi keresztmetszet mentén, Szegeden Sümeghy Zoltán 1 Unger János 1. Bevezetés Már a kisebb méretű települések is képesek a környező légkör fizikai illetve

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt eredményei Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. Főbb eredmények 3. Döntéstámogató rendszer 4. A hősziget-hatás

Részletesebben

A Kárpát-medence térségére a XXI. századra várható klímaváltozás becslése

A Kárpát-medence térségére a XXI. századra várható klímaváltozás becslése A Kárpát-medence térségére a XXI. századra várható klímaváltozás becslése Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Torma Csaba, Hunyady Adrienn Összefoglalás. A globális klímaváltozás regionális hatásainak vizsgálatára

Részletesebben

A VÁROSI HŐMÉRSÉKLETI TÖBBLET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK STATISZTIKUS MODELLEZÉSE A BEÉPÍTETTSÉGI PARAMÉTER ALAPJÁN, SZEGEDEN ÉS DEBRECENBEN. 1.

A VÁROSI HŐMÉRSÉKLETI TÖBBLET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK STATISZTIKUS MODELLEZÉSE A BEÉPÍTETTSÉGI PARAMÉTER ALAPJÁN, SZEGEDEN ÉS DEBRECENBEN. 1. A VÁROSI HŐMÉRSÉKLETI TÖBBLET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK STATISZTIKUS MODELLEZÉSE A BEÉPÍTETTSÉGI PARAMÉTER ALAPJÁN, SZEGEDEN ÉS DEBRECENBEN Bottyán Zsolt 1 Unger János 2 Szegedi Sándor 3 Gál Tamás 4 1. Bevezetés

Részletesebben

Műholdmeteorológia. Makra László

Műholdmeteorológia. Makra László Műholdmeteorológia Makra László Műholdak Liam Gumley, Space Science and Engineering Center, University of Wisconsin-Madison TARTALOM Miért a műholdak? A műholdak története Az időjárási műholdak típusai

Részletesebben

Az időjárás előrejelzés támogatása meteorológiai műholdak adataival

Az időjárás előrejelzés támogatása meteorológiai műholdak adataival Az időjárás előrejelzés támogatása meteorológiai műholdak adataival Putsay Mária Országos Meteorológiai Szolgálat Mit tehetünk térinformatikával,távérzékeléssel egy élhetőbb környezetért? HUNAGI konferencia,

Részletesebben

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Bevezetés Az elmúlt években a nagyobb városokban, valamint azok külső részein igen sok

Részletesebben

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése Ács 1 F., Breuer 1 H., Horváth 2 Á., Laza 1 B. and Rajkai 3 K. 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 OMSz, Vitorlás

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

Autópálya forgalomszabályozás felhajtókorlátozás és változtatható sebességkorlátozás összehangolásával és fejlesztési lehetőségei

Autópálya forgalomszabályozás felhajtókorlátozás és változtatható sebességkorlátozás összehangolásával és fejlesztési lehetőségei Autópálya forgalomszabályozás felhajtókorlátozás és változtatható sebességkorlátozás összehangolásával és fejlesztési lehetőségei Tettamanti Tamás, Varga István, Bokor József BME Közlekedésautomatikai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet Előzmények A távérzékelés az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődésnek indult. A felhasználók részéről megjelent az igény az egyre

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely Maucha osztályvezető Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési

Részletesebben

VÁGÓ JÁNOS, SERES ANNa, Hegedűs ANDRÁS, ALKaLMaZOTT TÉRINFORMaTIKa

VÁGÓ JÁNOS, SERES ANNa, Hegedűs ANDRÁS, ALKaLMaZOTT TÉRINFORMaTIKa VÁGÓ JÁNOS, SERES ANNa, Hegedűs ANDRÁS, ALKaLMaZOTT TÉRINFORMaTIKa 3 III. LEGISMERTEBB földmegfigyelő műholdak ÉS RENDSZEREK jellemzői 1. BEvEZETÉS A következőkben néhány olyan műholdat, műholdcsaládot

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSÁNAK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA HŐMÉRSÉKLETI PROFILOKON DEBRECENBEN Kircsi Andrea 1 Szegedi Sándor 2

A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSÁNAK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA HŐMÉRSÉKLETI PROFILOKON DEBRECENBEN Kircsi Andrea 1 Szegedi Sándor 2 A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSÁNAK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA HŐMÉRSÉKLETI PROFILOKON DEBRECENBEN Kircsi Andrea 1 Szegedi Sándor 2 Összefoglalás A városi hősziget kialakulásának és fejlődésének folyamatát

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A VÁROSI BEÉPÍTETTSÉG ÉS A FELSZÍNTÍPUSOK HATÁSA A KISUGÁRZÁSI HŐMÉRSÉKLETRE

A VÁROSI BEÉPÍTETTSÉG ÉS A FELSZÍNTÍPUSOK HATÁSA A KISUGÁRZÁSI HŐMÉRSÉKLETRE BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZETI KAR TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TÁJÖKOLÓGIAI DOKTORI ISKOLA OLÁH ANDRÁS BÉLA A VÁROSI BEÉPÍTETTSÉG ÉS A FELSZÍNTÍPUSOK HATÁSA A KISUGÁRZÁSI HŐMÉRSÉKLETRE DOKTORI ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről Dobi Ildikó 1, Varga Bálint 1, Tar Károly 2, Tóth László 3, Gergen István 4, Csenterics Dezső 4 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Debreceni Egyetem

Részletesebben

Éghajlat Napfénytartam Szél

Éghajlat Napfénytartam Szél Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI. Bartholy Judit, Pongrácz Rita

A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI. Bartholy Judit, Pongrácz Rita A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány sétány 1/a. E-mail:

Részletesebben

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK DUNKEL ZOLTÁN OMSz Országos Meteorológiai Szolgálat H-1525 Budapest POB 38, dunkel.z@met.hu Nincsenek öreg emberek,

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Klímamodellezési tevékenység Eredmények (2010)

Klímamodellezési tevékenység Eredmények (2010) Országos Meteorológiai Szolgálat Klímamodellezési tevékenység Eredmények (20) Bevezetés Általánosan elfogadott tény, hogy az éghajlati rendszer összetett működésének és jövőbeli viselkedésének tanulmányozására

Részletesebben

A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere

A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere Ihász István Országos Meteorológiai Szolgálat Módszerfejlesztési Osztály 2015. március

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. GPS, GPRS (mobilkommunikációs) ismeretek Helymeghatározás GPS rendszer alapelve GNSS rendszerek

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése A T C Szennyezett területek hiperspektrális felmérése Nagy Attila Tamás János Bevezetés A bányászati tevékenységek során világszerte jelents lokális környezeti hatást képviselnek a bányák, a bányameddk,

Részletesebben

1. ábra Egy terület DTM-je (balra) és ugyanazon terület DSM-je (jobbra)

1. ábra Egy terület DTM-je (balra) és ugyanazon terület DSM-je (jobbra) Bevezetés A digitális terepmodell (DTM) a Föld felszínének digitális, 3D-ós reprezentációja. Az automatikus DTM előállítás folyamata jelenti egyrészt távérzékelt felvételekből a magassági adatok kinyerését,

Részletesebben

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása 1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium

Részletesebben

GIS és Távérzékelés a közlekedési adatnyerésben

GIS és Távérzékelés a közlekedési adatnyerésben GIS és Távérzékelés a közlekedési adatnyerésben Lovas Tamás Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom - Térinformatika Adatnyerés Távérzékelési technológiák

Részletesebben

Produkció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak

Produkció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOFIZIOLÓGIAI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 075 FAX:(28) 410 804 Produkció mérések Gyakorlati segédanyag

Részletesebben