E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom június VIII. évfolyam 6. szám

Átírás

1 2016. június VIII. évfolyam 6. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom Aktuális Módosult a kéményseprő-ipari tevékenység szabályozása Módosult a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) kormányrendelet A hónap témája Tűzoltó berendezések Szabványhírek 1

2 Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: június 3. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a weboldalon! A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a gyakorlatban témakörben A jelszavakat ben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) ugyfelszolgalat@forum-media.hu Aktuális Módosult a kéményseprő-ipari tevékenység szabályozása december 12-én megjelent a kéményseprőipari tevékenység új szabályozása, a évi CCXI. törvény (Kstv.). Az új törvény átmeneti rendelkezései december 28-án, míg a fennmaradó változásai július 1-től lépnek hatályba, és egyúttal július 1-től hatályát veszti kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC. törvény. A törvényi szinten bekövetkezett változások részleteit korábbi lapszámunkban már bemutattuk. Az alábbiakban összefoglaljuk az új törvény végrehajtására megjelent, a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet és a korábbi, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet közötti alapvető különbségeket. Az új szabályozás a korábbi közszolgáltató helyett a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató számára határozza meg az élet- és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés eseteinek körét. A közszolgáltatónak a korábbi szabályozás szerint a nem megfelelő tömörségű égéstermék-elvezető vagy az égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága miatti veszély esetében soron kívül értesíteni kellett az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságot, azonban az új szabályozásban ezt már nem kell megtenni július 1-ig a közszolgáltatónak az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót kell értesítenie a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék 5 percen túli tartós visszaáramlása miatti veszély, valamint a nem égethető égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg miatti veszély esetében. Az új szabályozás értelmében a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató ugyanezen ok miatti az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót július 1-ig a közszolgáltatónak az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót kell értesítenie szilárd tü zelőberendezés égéstermék-elvezetőjénél az E F tűzvédelmi osztályú (nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú) tetőhéjalás esetében, vagy az égéstermék-elvezető kitorkol 2

3 lásától mért 15 méteres távolságon belül E-F tűzvédelmi osztályú építőanyag vagy építményszerkezet jelenléte esetén a szikrafogó hiánya miatti veszély esetében. Az új szabályozás értelmében a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető, tüzelőberendezéshez csatlakozó használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E F tűzvédelmi osztályú nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya miatti az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót július 1-ig a közszolgáltatónak az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót kell értesítenie olyan égéstermék-elvezető használata, amelynek falába B F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezet van beépítve miatti veszély esetében. Az új szabályozás értelmében a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató ugyanezen ok miatti az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót július 1-ig a közszolgáltatónak az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót kell értesítenie olyan égéstermékelvezető használata, amelynél a jogszabály szerinti műszaki vizsgálatot nem végezték el miatti veszély esetében. Az új szabályozás értelmében a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősí tés ellenére működtetett égéstermék-elvezető haszná lata miatti az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszély észlelése esetén soron kí vül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót július 1-ig a közszolgáltatónak az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót kell értesítenie nem megfelelően rögzített összekötő elem miatti veszély esetében. Az új szabályozás értelmében a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató a nem megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem miatti az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót július 1-ig a közszolgáltatónak az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót kell értesítenie a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása miatti veszély esetében. Az új szabályozás értelmében a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató ugyanezen ok miatti az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. A fentieken túlmenően a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szén-monoxid-tartalma miatti az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. Az értesítéssel összefüggésben újdonság, hogy a fenti esetek megítéléséhez szükség van a kéményseprőmester jóváhagyására is, annak hiányában az értesítés nem küldhető el. Az új szabályozás a tevékenység végzésével összefüggésben díjak megállapításáról nem rendelkezik. 3

4 Az új szabályozás értelmében amennyiben a tűzvédelmi hatóság a hozzá beérkezett tájékoztatást követően megállapítja, hogy az ingatlan használója és az ingatlan tulajdonosa nem azonos, három napon belül kell, hogy írásban értesítse az ingatlan tulajdonosát is az égéstermék-elvezető használatának tilalmáról, illetve a tájékoztatást követően a tűzvédelmi hatóság harminc napon belül ellenőrzi az ingatlanhasználó kötelezettségének teljesítését. Amennyiben a tűzvédelmi hatóság tudomásárára jut, hogy az ingatlanhasználó az égéstermék-elvezetőt a tilalom ellenére is üzemelteti, és az üzemeltetés az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, akkor a tulajdonossal szemben tűzvédelmi bírságot fog kiszabni. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a hatóság felhívásában foglalt határidőre nem tesz eleget a kötelezettségeinek, akkor a tűzvédelmi hatóság megtiltja az égéstermék-elvezető üzemeltetését. A szabályozás alapján az égéstermék-elvezető akkor üzemeltethető újra a tűzvédelmi hatóság tiltását követően, amikor a szabálytalanságot megszüntették és azt igazolják. Az igazolás alapjául szolgáló dokumentum másolatát a tűzvédelmi hatóság részére a kiállítástól számított három munkanapon belül kell továbbítani. Kérelemre a tűzvédelmi hatóság hatósági eljárásban kivizsgálja a kéményseprő-ipari szolgáltató által sormunka keretében vagy sormunka keretén kívül megrendelésre elvégzett tevékenységekről kiállított dokumentumok kiadásával, illetve az értesítéssel kapcsolatos vitás ügyeket. A kérelmet a szolgáltató dokumentumának kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a tűzvédelmi hatósághoz, amelyhez mellékelni kell a dokumentum másolatát és az eljárásért fizetendő illeték befizetését igazoló bizonylatot. Amennyiben a hatóság az eljárás végén megállapítja, hogy a kéményseprőipari szolgáltató nem szabályosan járt el, akkor kötelezi a szolgáltatót, hogy három munkanapon belül pótolja mulasztását. Abban az esetben, ha a tűzvédelmi hatóság megállapítja, hogy a szolgáltató által kiállított dokumentum tartalma nem megfelelő, és a szükséges adat rendelkezésére áll, akkor hivatalból módosítja a dokumentum tartalmát, amennyiben a módosításához nem áll rendelkezésre minden adat, akkor kötelezi a kéményseprő-ipari szolgáltatót mulasztás megszüntetésére. A hatóság döntését mind a kérelmező ügyféllel, mind a kéményseprő-ipari szolgáltatóval közli. A tűzvédelmi hatóság kivizsgálja az ingatlan használójának, tulajdonosának a kéményseprő-ipari szerv kéményseprő-ipari tevékenységével kapcsolatos panasza esetén a kéményseprő-ipari szerv által kiállított dokumentumokkal kapcsolatos vitás ügyeket, megvizsgálja a kéményseprő-ipari szerv általi felmérések tartalmát. A kéményseprő-ipari szolgáltató eltiltható a kéményseprő-ipari tevékenység gyakorlásától, amennyiben a tevékenység végzéséhez szükséges, előírt szakmai, személyi és tárgyi feltételekkel teljes mértékben nem rendelkezik. Abban az esetben, ha a tevékenység végzésétől eltiltott szolgáltató a tevékenységét a tiltás időtartamának leteltét követően folytatni kívánja, akkor újra be kell jelentenie tevékenységét a tűzvédelmi hatóság részére, amely nyilvántartást vezet a kéményseprőipari tevékenységet folytató szolgáltatókról. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a nyilvántartás adatai alapján ingyenesen és korlátozás nélkül naprakészen közzéteszi az interneten a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevét, címét, elérhetőségét, működési helyét, ellátási területét. Az értesítéssel kapcsolatban az új szabályozás szerint a sormunka tényleges időpontjáról (azaz az első időpontról) legalább tizenöt nappal korábban kell az ingatlan használóját hirdetmény útján értesíteni, valamint a honlapon is meg kell jeleníteni a sormunkával érintett ingatlan közterületi elnevezését. Ha a kéményseprő-ipari tevékenység az első időpontban nem végezhető el, akkor a kéményseprő-ipari szerv, illetve a szolgáltató második időpontot jelöl meg, amiről legalább tizenöt nappal korábban kell az ingatlan használóját, tulajdonosát ér 4

5 tesíti. A második értesítésben fel kell hívni a figyelmet az ismételt meghiúsulás napjától számított harminc napon belüli igénybevétel kötelezettségére. nül telik el, vagy a kézbesítés sikertelensége miatt a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tűzvédelmi hatóságot nyolc napon belül kell, hogy értesítse. A sormunka második időpontjáról sorszámozott, lakcímre szóló, szigorú számadású, kétpéldányos bizonylaton nyilvántartott okiratot kell kiállítani és eljuttatni az alábbi módszerek valamelyikével az ingatlan használójához: ajánlott postai küldeménnyel, tanúval vagy fényképfelvétellel igazolt, postaládában, annak hiányában kapura vagy bejárati ajtóra jól látható módon elhelyezett értesítéssel, a társasház közös képviselője, lakásszövetkezeti lakóépület esetén a lakásszövetkezet elnöke útján, személyesen, a társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben elhelyezett hirdetménnyel. A társasház közös képviselőjének, a lakásszövetkezet elnökének az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkednie kell az ingatlan használóinak a sormunka időpontjáról történő értesítéséről. Lehetőség lesz arra is, hogy a kéményseprő-ipari szerv, a szolgáltató az első értesítést az ingatlan használója részére elektronikus úton is továbbíthatja, ha az ingatlan használója hozzájárult az ilyen kapcsolattartáshoz. Az első értesítéssel egyidejűleg a sormunka első időpontja, és az annak elmaradása esetére megjelölt második időpont is megadható. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kéményseprő-ipari szerv, szolgáltató nevét, székhelyét, a kéményseprő-ipari szerv, szolgáltató ügyfélszolgálatának elérhetőségét, a személyes és telefonos ügyfélfogadás rendjét, az ingatlan címét, ahol a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzendő, a sormunka elvégzésének tényleges időpontját év, hónap, nap megjelölésével, valamint a tűzvédelmi hatóság megnevezését, címét. Ha a kötelezettség teljesítésére, a szabálytalan állapot megszüntetésére irányuló, az ingatlan használója, ingatlan tulajdonosa részére tett felhívás eredménytele Az új jogszabály egyúttal módosítja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piac felü gye leti eljárásának részletes szabályairól szóló 367/2012. (XII. 17.) kormányrendeletet is, amelynek értelmében a főigazgatóság ellátja a nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése során keletkező szén-monoxid érzékelésére szolgáló berendezéssel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat. A piacfelügyeleti hatósági feladatokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzéseket a katasztrófavédelmi kirendeltségek fogják elvégezni. A katasztrófavédelmi kirendeltség ellenőrzi a forgalomba hozott, forgalmazott, beépítésre kerülő vagy beépített termék tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek, a felszerelt szénmonoxid-érzékelő műszaki előírásoknak való megfelelőségét. Módosult a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) kormányrendelet A módosítás hatályon kívül helyezi az alábbi fogalmakat: berendezés; fluorozott szénhidrogének; forgalomba hozatal; forgalomba hozatali kvóta; F-ÜHG töltet szén-dioxid egyenértéke; hermetikusan zárt berendezés; klímagáz közeg töltet; tartály; telepítés; üzemeltető. A módosítás érinti a regisztrált vállalkozás fogalmát, amelynek értelmében kiegészült a fogalom a berendezés-tulajdonosával, a berendezésekkel tevékenységet végző nagykereskedővel és viszonteladóval. 5

6 A módosítás megosztja a katasztrófavédelmen belül a hatóságok hatásköreit: 1. Az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség jár el 1.1 a klímagázt tartalmazó tűzoltó-technikai termékek, valamint a klímagázt tartalmazó beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek telepítését, javítását, karbantartását, szervizelését, szivárgásvizsgálatát végző vállalkozások megfelelő képesítésének helyszíni ellenőrzésében, 1.2 a klímagázt tartalmazó beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek kötelező regisztrációja és szivárgásvizsgálata megtörténtének ellenőrzése esetében. 2. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jár el a klímagázt tartalmazó tűzoltó-technikai termékek, valamint a klímagázt tartalmazó beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek címkézésére, forgalomba hozatalára, telepítésére, karbantartására, szervizelésére, szivárgásellenőrzésére és szivárgásvizsgálatára vonatkozó, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendeletben és az e rendeletben rögzített kötelezettségek ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatban. A módosítás előírja, hogy a hatóságok a jogszabálysértés tényéről, valamint az esetlegesen alkalmazott jogkövetkezményről a jogszabálysértés észlelését, illetve az alkalmazott jogkövetkezmény jogerőre emelkedését követő 8 munkanapon belül tájékoztatniuk kell a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot. A módosítás újdonságot hoz a vállalkozások regisztrációs és a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság nyilvántartási kötelezettsége tekintetében. A jövőben ha a vállalkozás vagy természetes személy az adatbázisban regisztrációs kötelezettségét hiányosan teljesíti, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a regisztrációs kötelezettségét nem teljesíti, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság határidő tűzésével a regisztrációs kötelezettsége teljesítésére, ha pedig valótlan adatokat ad meg, akkor a regisztrációs adatok valóságnak megfelelően való helyesbítésére szólítja fel. Abban az esetben, ha többször regisztrál, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság határidő tűzésével nyilatkozattételre szólítja fel az érintetteket. A hiánypótlásra, nyilatkozattételre, regisztrációs kötelezettség teljesítésére, regisztrációs adatok helyesbítésére meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság a vállalkozás vagy a természetes személy értesítésével egyidejűleg az adatbázisból törli a hiányos vagy valótlan adatokat tartalmazó regisztrációt, illetve többszöri regisztráció esetén az újabb regisztrációt. A módosítás az F-ÜHG-t tartalmazó, valamint F-ÜHG-val működtetett termékek és berendezések címkézéséről, valamint magyarországi forgalomba hozataláról, forgalmazásáról szóló fejezetének rendelkezései közé bekerült, hogy a képesített vállalkozásnak kell ellátnia jól látható helyen telepítési hatósági címkével a forgalomba helyezett, újonnan telepített termékeket és berendezéseket telepítéskor, de legkésőbb a beüzemeléskor, illetve a már korábban telepített, működő termékeket és berendezéseket az első szervizelés, az első karbantartás vagy az első kötelező szivárgásvizsgálat alkalmával. A címke formai és tartalmi követelményeit a korábbi szabályozás az 1494/2007/EK bizottsági rendeletre hivatkozással határozta meg. A módosítás felsorolja a telepítési hatósági címke lényegi elemeit: a klímagázt tartalmazó, valamint azzal működtetett termék és berendezés megnevezését; a klímagázt tartalmazó, valamint azzal működtetett termék és berendezés tulajdonosát, üzemeltetőjét, a klímagáz megnevezését, a termékben vagy berendezésben lévő klímagáz tömegben és CO 2 -egyenértékben kifejezett mennyiségét, illetve a klímagáz globális felmelegedési potenciálját, tájékoztatást arról, hogy szivárgásészlelő rendszer felszerelése szükséges, tájékoztatást arról, hogy a klímagázokat hermetikusan zárt berendezés tartalmazza, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által kiadott egyedi azonosítót. Az F-ÜHG-t tartalmazó elemek, berendezések és rendszerek tervezése és kezelése, szivárgásvizsgálata módosításának értelmében a szivárgásészlelés tényéről a szivárgást észlelő képesített vállalkozás képesített alkalmazottja útján a szivárgásészlelési jegyzőkönyv 6

7 nek az adatbázisba történő, a szivárgás észlelését követő 3 munkanapon belüli feltöltésével értesíti a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot. Amennyiben a képesített vállalkozás képesített alkalmazottja határidőn belül nem töltötte fel a szivárgásészlelési jegyzőkönyvet, az üzemeltető köteles azt a szivárgás észlelését követő 8 munkanapon belül a Hatóságnak bejelenteni. A klímavédelmi bírsággal kapcsolatban a korábbi szabályozás értelmében, ha a vállalkozás, üzemeltető vagy a tulajdonos anélkül kezdte meg tevékenységét a klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazásokkal, hogy az adatbázisba való regisztrációs kötelezettségének határidőben eleget tett volna, úgy a Nemzeti Klíma védelmi Hatóság az érintett vállalkozást, üzemeltetőt vagy tulajdonost a jogszabálysértés megállapítása mellett Ft összegű klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A módosítás a jogkövetkezményt megtartotta, de a Ft-os fix összeget eltörölte. A klímavédelmi bírság mértéke és a megállapításának módja több pontban is átalakult mind az F-ÜHG és F-ÜHG alkalmazások, mind az ORLA és ORLA alkalmazások vonatkozásában. I. Az F-ÜHG és F-ÜHG alkalmazások esetén például: nyilvántartási, regisztrációs és jelentéstételi kötelezettség elmulasztása, nem vagy nem megfelelő teljesítése esetében forinttól forintig terjed a bírság mértéke a korábbi Ft maximum helyett; megkövetelt képesítés hiányában végzett tevékenység esetén forinttól forintig terjed a bírság mértéke a korábbi Ft maximum helyett. II. Az ORLA és ORLA alkalmazások esetén például: megkövetelt képesítés hiányában végzett tevékenység esetén forinttól forintig terjed a bírság mértéke a korábbi Ft maximum helyett. A kettős bírságolás szabályozásában korábban az I. és II. pont szerint egy tényállás alapján bírság egyszerre csak akkor szabható ki, ha egy alkalmazás F-ÜHG-t és ORLA-t is tartalmaz, de külön hűtőközegben. A módosítás ezen a szabályon nem változtatott. A hónap témája Tűzoltó berendezések Az előző lapszámban a tűzjelző rendszerekkel foglalkoztunk, illetve ezek átfogó ismertetésével. Most az aktív tűzvédelem területéről a beépített tűzoltó berendezésekkel ismerkedünk meg bővebben. A tűzoltó berendezések a tűzjelzőkhöz hasonlóan a mindennapi életben kicsit misztifikált dolgok, az átlagos ember számára különleges berendezések. A másik oldal pedig az, aki észre sem veszi ezeket a sokszor jól elrejtett őrszemeket, amelyek az épületek és a bennük tartózkodók életére és anyagi javaira vigyáznak. Általánosságban a beépített tűzoltó berendezésekről A tűzoltó berendezés (sprinkler) beépített, önműködő vízzel vagy gázzal oltó berendezés, működési elve az, hogy a védett területen csőhálózaton keresztül juttatják ki az oltóanyagot, szórófejeken (sprinkler) keresztül. A szórófejek vagy zárt vagy nyitott állapotban kerülnek beépítésre. Előbbit zárt, utóbbit nyitott sprink ler rendszerként említi meg a szakirodalom. A zárt rendszereknél a szórófejbe beépített záróelem nyitja a fejet, ez a záróelem általában egy üveg fiola nagy hőtágulású anyaggal töltve vagy olvadófémes megoldás lehetséges. A vezetékrendszer ebben az esetben nyomás alá helyezett állapotban van, amikor tűz keletkezik a védett térben, a fejlődő hő hatására a szórófejek kinyitnak és elkezdik az oltóanyag kijuttatását. A rendszer zártsága ezzel megszűnik, itt a nyomáscsökkenés adhat alapot egy határozott jelzési mechanizmus kiépítésére, ekkor indulnak be a rendszer szivattyúi és kezdik meg a hiány zó nyomás (oltóanyag) pótlását. A nyomáscsökkenést a rendszer fővezetékébe szerelt ún. riasztószelep érzékeli. A nyomás esésével egyidejűleg a szórófej vizet porlaszt az általa védett térbe. A berendezés csak automatikus üzemre képes, és csak akkor, ha elegendő hő termelődik a záróelem kioldására. A tűzoltó berendezés és a tűzjelző berendezés viszonya egymáshoz képest lehet mellérendelt, azaz a tűzjelző hibája esetén a sprinkler önmagában is működőképes tud lenni és elővezérlés nélkül száraz vagy nedves rendszerként üzemel. A kapcsolat lehet feltételes is, 7

8 azaz a tűzjelző vezérlése nélkül a riasztószelep nem nyílik ki, tehát önmagában nem működőképes. Ez utóbbit általában olyan helyen létesítik, ahol a tűzoltórendszer téves jelzését a minimálisra akarják csökkenteni. A beépített tűzoltó berendezések létesítésénél első és legfontosabb szempont, hogy a védeni kívánt terület a tűzoltás szemszögéből vizsgálva milyen tulajdonságokkal rendelkezik. A tűzoltó berendezések alkalmazási lehetőségeit leginkább a védeni kívánt terület jellege fogja meghatározni. Figyelembe kell venni, hogy a kiválasztott rendszer milyen oltóanyaggal üzemel és ennek milyen fizikai tulajdonságai vannak, továbbá melyek az üzemelést követően fellépő ún. másodlagos hatások. Ez fogja definiálni a rendszer előnyeit és hátrányait egyaránt. A tervezés során mindig az adott körülményekre legmegfelelőbb és legmagasabb szintű oltást biztosító rendszert kell választani. Sokszor a választást befolyásolja a bekerülési költség, nyilván nem mindegy, hogy a telepítendő rendszer bekerülési és üzemeltetési költségei milyenek. Az oltó rendszerek típusai, általános jellemzői és alkalmazási területei Az oltó berendezésekkel kapcsolatos legfontosabb fogalmak az MSZ EN 13943:2011 szerint: Aeroszol: aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlatott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét. Az aeroszol tulajdonságait a benne lévő részecskék mérete határozza meg jelentős részben, mert az igen kicsiny részecskéknek köszönhetően az anyag viselkedése nagyon hasonlatos a gázokéhoz. Bejárható az a terület: ahol emberek rövid időszakokban jelen lehetnek (elektromos terek, szerverhelyiségek, raktárak, irattárak stb.). Elfojtó módú sprinkler rendszerek (pl. ESF stb.): az MSZ EN szabványban tárgyalt sprinkler fejekhez képest nagyobb K tényezővel rendelkeznek és gyorsabban reagálnak, ezért a tűz kezdeti fázisában nagy mennyiségű vizet juttatnak a védőfelületre. Feladata a tűz kontrollja helyett az elfojtás. Kiterjesztett szórásfelületű sprinklerek: (Extended Coverage vagy EC), NFPA, FM szabványokban részletezett, a védett kockázat besorolásától függően 18-38m 2 /sprinkler szórásfelülettel számolhatunk. Középnyomású vízköddel oltó: A rendszer részegységeire ható várható legnagyobb üzemi nyomás 35 bar és 12,5 bar közé esik. Nagynyomású vízköddel oltó: A rendszer részegységeire ható várható legkisebb üzemi nyomás >35 bar. Kisnyomású vízköddel oltó: A rendszer részegységeire ható várható legnagyobb üzemi nyomás 35 bar. Nem bejárható az a terület: ahova méret vagy más fizikai korlátok miatt emberek nem képesek bejutni (kábelalagutak, elosztószekrények, álmennyezeti terek stb.). Nyomáslevezető zsalu: Olyan eszköz, amely áram lási utat biztosít a védett tér határoló felületén keresztül, abból a célból, hogy korlátozza a védett térben kialakuló maximális nyomás értékeket az oltógázzal történő elárasztás során. Szilárd aeroszolos oltóanyag: szilárd aeroszol-képző anyag égési folyamata során keletkező, finom részecskék, a felszabaduló gázok, illetve a levegő diszperz rendszeréből álló oltóanyag. Fő alkotóeleme a természetben is megtalálható káliumsók. Tartási idő aeroszol rendszereknél (vagy után gyulla dást megakadályozó idő): oltás esetén az az idő, mely alatt fenn kell tartani a védett térben a tervezési oltóanyag sűrűséget. Teljes nyomáslevezető keresztmetszet: a nyomáslevezető szabad átömlő keresztmetszete és a természetes szivárgási utak összessége. (Egyenértékű rés, amelynek a meghatározása légtömörségméréssel lehetséges.) Védett tér szerkezeti nyomáshatára: megengedhető maximális nyomáskülönbség a védett tér és a teret övező környezet között, ami az oltás során alakul ki. 8

9 Néhány további fogalom amellyel érdemes tisztában lenni! Fajlagos víztérfogatáram: az egységnyi védőfelületre egységnyi idő alatt kijuttatott legkisebb vízmennyiség (m 3 /s m 2, l/min m 2 = mm/min). Értékei 2,5 30 mm/min. között alakulnak. Szórásfelület: az egy sprinklerre figyelembe vehető legnagyobb hatásosan védhető felület, általában 9 21 m 2. Védőfelület: a sprinkler berendezéssel egyidejűleg védhető legnagyobb felület, amelyre a berendezést méretezik. Ez nem a sprinklerrel védett egész területet jelenti, hanem annak azt az elméleti részét, amelyen egyidejűleg működnek szórófejek. Üzemidő: az üzemeltethetőség időtartama percben, a legkedvezőbb védőfelület összes sprinklerének működését feltételezve (30 90 perc). Beépített oltóanyagok, oltórendszerek Vízalapú oltórendszerek: Sprinkler rendszerek Sprinkler rendszer habbekeveréssel Sprinkler rendszer habfeltöltéssel Alacsony, közép- és nagynyomású vízköd Speciális oltóberendezések Gázzal oltó berendezés: Aktív gázzal oltó rendszer Szén-dioxiddal oltó rendszer Semleges gázzal oltó rendszer Füstgázgenerátor (Aeroszolos generátor) Nitrogén-reduktor (tűzmegelőző rendszer). Vízalapú oltórendszerek A legegyszerűbb és legolcsóbb oltóanyag a víz, a vizet használják alapul a tűzoltók, megtalálható kézi tűzoltó készülékekben és ennek megfelelően beépített berendezésekben is használják. A berendezés lehet nedves vagy száraz rendszerű, itt a nedves rendszer csőhálózata nyomás alatti vízzel, míg a száraz rendszer hálózata sűrített levegővel van feltöltve. A nedves rendszerek ott alkalmazhatók, ahol a hőmérséklet nagyjából állandó és nem fenyeget a fagyás vagy akár a felforrás veszélye. A nedves rendszerek minden esetben zárt rendszerek. A száraz rendszerek szintén zártak, bár lehetnek nyitottak is, ekkor nincs a csőhálózat nyomás alá helyezve, indítását tűzjelző rendszer vezérli. A száraz rendszernél az előbb már említett módon a nyomásesés indítja be a vízbetáplálását. A víz megérkezése a kérdéses helyre azonban időbe telik, ezért elképzelhető, hogy a rendszert kiegészítő tűzjelző rendszer olyan tűzjellemzőket figyel, amelyek a tűz korai szakaszában már jól jelezhetők és egy előjelzéssel a csőhálózatot feltölti vízzel, a sprinklerek hőkioldásakor már szinte azonnal megkezdhetik az oltást. Különleges esetekben előfordulhatnak vegyes rendszerek is, ahol technológia miatt vagy a környezeti körülmények nem teszik lehetővé a nedves rendszerek alkalmazását, ilyen esetben lehet vegyes rendszert létesíteni, ahol a csőhálózat egy része vizes, amíg a másik része, ahol például fagyveszély van, külön riasztószeleppel csatlakozik hozzá egy száraz rendszer is. Lehetőség van a rendszert fagyálló folyadékkal is feltölteni, illetve nyári időszakban vizes rendszerként üzemeltetni, a téli időszakban pedig szárazként. A vízalapú beépített rendszerek előnyei az alábbiak: Hagyományos rendszerhez nem szükséges vezérlés Nem szükséges zárt terület az alkalmazhatóságához Mély fekvésű tüzek oltására is alkalmas Oltási folyamat leállítható Hátrányok: Feszültség alatti berendezések oltására nem minden esetben alkalmazható Kézi oltásindítás csak nyitott rendszereknél lehetséges Vízalapú hagyományos sprinklerek A legrégebben és legelterjedtebben alkalmazott rendszerek, ennek a típusnak a leginkább kidolgozott a szabványháttere. Kiválóan alkalmas nagy alapterületű, nagy belmagasságú csarnokok és többszintes épületek védelmére. Az oltás megkezdéséhez nem szükséges a létesítmény kiürítése. Hátránya, hogy másodlagosan vízkárral kell számolni az alkalmazási területen. 9

10 Habbekeveréses sprinkler rendszerek A hab alkalmazása az utóbbi években igen elterjedtté vált, a hab bár drágább, mint a sima víz igen hatásos oltóanyag, a bekeverési aránytól függően a felületek habbal történő bevonásától a térfogati feltöltésig alkalmas lehet. A hab esetén a vízigény jóval alacsonyabb lesz, ennek hatására pedig a másodlagos vízkár is kevésbé érezteti hatását. A hátránya azonban, hogy az oltást követően a csőhálózatot át kell öblíteni, mivel a habanyag korrozív és ez károsíthatja a csőhálózatot, illetve a sprinklerfejeket. A létesítményt, illetve azokat a berendezéseket, amivel a hab érintkezett, szintén alaposan ki kell takarítani az előbb említett ok miatt. A használatát megelőzően a létesítményt ki kell üríteni, mert a habban rekedt személyek megfulladhatnak. A másik jellemző, amivel egy rendszer megkülönböztethető, az a cseppméretek vizsgálata, ez alapján lehet I III. osztályú. Az I. osztályú vízköd legalább 90%-a átlagos cseppmérete 0 < 200 mikrométer A II. osztályú víz köd legalább 90%-a átlagos cseppmérete mikrométer A III. osztályú vízköd legalább 90%-a átlagos cseppmérete mikrométer A közép, illetve az alacsony nyomású rendszereknél a II III. osztályú cseppméret az általános. A vízköddel oltó rendszerek a vízalapú berendezések között az egyik legmodernebbnek számítanak, alkalmazásuk során gyakorlatilag nincs másodlagos vízkár és a kiürítés megkezdése nélkül is alkalmazható, a bent tartózkodókra semmiféle káros hatással nincs. Speciális oltórendszerek 1. Törőüveges sprinkler fej 1 Vízköddel oltó rendszerek A vízköddel való oltás alapja a víz fajlagos felületének nagymértékű megemelése a hőelvonási hatásfokra van hatással, illetve a víz azon fizikai tulajdonsága, hogy a gőzzé fejlődés során a csepp fizikai térfogata ugrásszerűen megemelkedik, így a vízgőz oxigén-kiszorítási tulajdonsága is jelentősen javul. A vízköddel oltó berendezések közül megkülönböztetünk alacsony, közepes és nagynyomású rendszereket. Az alacsony nyomású rendszerek üzemi nyomása 12,5 bar alá esik, a nagynyomásúaké pedig 34,5 bar, értelemszerűen a közepes nyomásúak üzemi nyomástartománya a kettő közé tehető. Tipikus példa a speciális vízalapú rendszerekre a beépített konyhai oltórendszerek, melyeket közvetlenül a konyhai sütő-főző berendezések fölé telepítenek. A rendszer feladata az ételek elkészítése során használt berendezések, elszívók, szellőzők tüzeinek észlelése és megbízható eloltása. Ehhez speciális oltóanyagot használ fel, melyet kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki. Az öngyulladási hőmérsékletre hevült zsír vagy olaj felszínére juttatott oltóanyag kémiai reakció során felhabzik, és ez a réteg hűti vissza az éghető folyadékot és zárja el az oxigén-utánpótlást. A takaró réteg megakadályozza, hogy további olajos páraképződés menjen végbe, ami kizárja az újragyulladás lehetőségét. Ezt az eszközt kifejezetten berendezésvédelemre fejlesztették ki. Az oltás megkezdésének nem feltétele a kiürítése, azonban az oltást követően a maradványokat el kell távolítani és alaposan ki kell takarítani a területet. Beépített gáz hatóanyagú oltórendszerek A gázzal oltó berendezéseket általában olyan helyeken használják, ahol rendkívül fontos szempont, hogy a helyiségekben található eszközökön másodlagos kár a lehetőségekhez mérten (vízkár) ne keletkezzen

11 Azokon a helyeken, ahol a víz alkalmazása tönkretenné a még működő berendezést is, általában gázzal oltó berendezéseket létesítenek. A gázzal oltó berendezések feszültség alatti berendezések oltására is használhatók és akár mechanikus kézi indítás is lehetséges, automatikus működésükhöz jelzőrendszerrel kell kiegészíteni. A működtetésükhöz oltásvezérlő központot kell telepíteni és sajnos a szén-dioxid kivételével mély fekvésű tüzek oltására nem alkalmasak, a parázsló-izzó tűzfészkekből kialakuló tüzek eloltásához más eszköz szükséges. A gázzal oltóval védett térnek zártnak kell lennie, ezt pedig légtömörség-vizsgálattal kell igazolni. Továbbá az oltóanyag kiáramlása az indítást követően nem állítható le, kivéve az alacsony nyomású szén-dioxidot. Bár számtalan példa és kísérlet volt rá, hogy a bent tartózkodók mellett hajtottak végre oltást, az az általános elfogadott nézet, hogy gázzal oltó berendezés a kezelők, dolgozók jelenlétében nem indítható meg. a környezeti oxigénből könnyen képeznek más vegyületet, ezáltal megszakítva az égési reakciót és akadályozva a lángképződést. Az aktív gázokkal kapcsolatosan a visszamaradó bomlástermékek jelentenek problémát, amelyek lehetnek savas kémhatásúak, mérgezőek, illetve környezet- és ózonréteg-károsítóak. Az aktív gázokra tipikus példa a halonok, amelyek alkalmazását a hétköznapokban a tűzoltó készülékekből ismerhetjük. A halonok a létező legjobb oltóanyagok, viszont rendkívül nagy hátulütőjük, hogy az ózonréteget nagyban károsítják és a bomlásukkor keletkező anyagok sok esetben mérgezőek. A halonokat jelenleg csak speciális területek védelmére külön engedélyhez kötötten alkalmazhatják. Előnye: a védett tér térfogatára pontosan kiszámított oltóanyag-szükséglet alkalmazható, oltást követően a fel nem bomlott oltóanyag maradvány nélkül eltávozik a védett térből, a védett térben számottevő oxigénkoncentrációcsökkenés nem jelentkezik. Hátránya: a helyiség légtömörség-vizsgálata alapján túlnyomásleeresztő felület szükséges lehet, az oltási mechanizmusa miatt minden zárt tér elárasztását biztosítani kell, savas közeg keletkezik a lánghatásnak, magas hőmérsékletnek kitett helyeken, nagy relatív sűrűsége miatt a mélypontokról csak hosszabb idő alatt távozik el az oltóanyag. Szén-dioxiddal oltó rendszerek 2. Gázpalack-csoport gázzal oltó berendezéshez 2 Aktív hatóanyagú rendszerek Az aktív gázok az égéstérbe kerülve magas hőmérséklet hatására hőbomlást szenvednek el, ennek során a környezetükből hőt vonnak el. A bomlásuk során olyan termékek keletkeznek, melyek erősen reaktívak, 2 A természetben egyébként is megtalálható szén-dioxid egy stabil molekula, amelynek elsődleges hatása az oxigén kiszorítása, illetve másodlagos lehet a hűtőhatása. A szén-dioxid a tűzbe kerülve hőbomlást nem szenved el, így nem kell számolni a bomlás során esetleg keletkező mérgező bomlástermékekkel. Ellenben a szén-dioxidnak az élettani hatásai nem elhanyagolandók. A szén-dioxid a véráramba kerülve az oxigént szállító vörösvértestekhez kapcsolódik és csökkenti a szervezet oxigénfelvevő képességét. 11

12 A szén-dioxid-koncentráció megnövekedése csökkenti a munkaképességet és növeli a vérnyomást, 8 tf%-nál már köhögést, fejfájást is okoz, 9 tf%-nál nagyobb szén-dioxid-koncentrációnál eszméletvesztés lép fel, és 20 tf%-nál néhány másodperc alatt beáll a halál. Ez rendszerint görcsök nélkül vagy igen enyhe görcsök közben valósul meg. A szén-dioxiddal való oltás minimális oltási koncentráció: 34 tf%. A szén-di oxidmérgezés során az újraélesztési lehetőség fennáll, a szervezetet tiszta oxigénhez kell juttatni, és ekkor még van esély a sérült megmentésére. Előnye: a helyiség elárasztására méretezett rendszer alkalmas a zárt berendezésben kialakuló lángképződéssel járó tűz kioltására, az elárasztott térben a széndioxidból semmilyen káros melléktermék nem keletkezik, maradvány nélkül eltávozik a védett térből, után fúvatásos rendszer alkalmas tömörtelen térben az oltási koncentráció tartós fenntartására, ezért mély-fekvésű tüzek oltására is használható. Hátránya: a védett térben kezelőszemélyzet benntartózkodása alatt az oltórendszer működését bénítani kell, nagy relatív sűrűsége miatt a mélypontokról csak hosszabb idő alatt távozik el az oltóanyag, túlnyomás-leeresztő felületet be kell építeni. Inert gázok Az inert gázok a manapság leginkább elterjedt gázzal oltó rendszerek, ezek általában nitrogén, argon és szén-dioxid valamilyen keverékét jelentik. Az oltási mechanizmust tekintve a védett tér oxigénkoncentrációját csökkenti azzal, hogy kiszorítja az oxigént a helyiségből. Az égés alapvetően ~ 16 tf% oxigéntartalomnál megszűnik, ekkora oxigénkoncentráció mellett a benn tartózkodók még menekülésre képesek, az oxigénkoncentráció csökkenését a szaporább légzés mutathatja. Vannak speciális anyagok, amelyek égéséhez nem vagy minimális oxigén is elégséges (például a széndiszulfid 2 tf% oxigénkoncentráció mellett is önfenntartóan ég) azonban ezekkel a mindennapok védett tereiben nem találkozunk. Előnye: a helyiség elárasztására méretezett rendszer alkalmas a zárt berendezésben lángképződéssel járó tűz kioltására, a semleges gázokból semmilyen maradvány nem keletkezik oltás folyamán, oltást követően könnyen eltávozik, a védett térből. Hátránya: túlnyomás-leeresztő felületet be kell építeni. Aeroszolos tűzoltó technológia Ez a tűzoltási mód, ahogy sok más csoda, is az űrtechnológiák közé sorolható. Az eljárás lényege, hogy a főleg káliumsókból álló oltóanyag aeroszolként kitölti a teret, tűzoltáskor az égés helyén felbomlik, helyileg leköti az oxigént, stabil, káliumvegyületek alakulnak ki, melyek nem reagálnak tovább. A részecskék víz és nedvesség nélküliek, és egy adott idő után porként ülepednek le a védendő helyiségben. A por könnyen eltávolítható, mielőtt még nedvességet szívott fel, mert ezt követően az aktív fémsók maró elegyet alkotnak és a különösen nem festett fémekkel reagálnak (oxidáció lép fel). Előnye: túlnyomás-levezető felületet nem kell beépíteni, légtömörség-vizsgálatot nem kell végezni, a hő-zsinóros indításnál nem szükséges oltásvezérlőt alkalmazni, a védett térben számottevő oxigénkoncentrációcsökkenés nem jelentkezik. Hátránya: oltást követően a helyiségben a berendezésekben lerakódott aeroszolt a korrózióveszély miatt minél előbb teljesen el kell távolítani, az oltási mechanizmus miatt minden zárt tér elárasztását biztosítani kell. Források: TvMI_oltberendezesek.pdf aktualis/ lakitelek-eloadasok/benedek.pdf 12

13 Szabványhírek májusban az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg: MSZ EN :2016 Robbanóképes közegek. 6. rész: Gyártmányok folyadék alatti védelemmel, o (IEC :2015) az MSZ EN :2007 helyett, amely azonban ig még érvényes MSZ EN :2016 Robbanóképes közegek. 7. rész: Gyártmányok védelme fokozott biztonsággal, e (IEC :2015) az MSZ EN :2007 helyett, amely azonban ig még érvényes MSZ EN :2016 Robbanóképes közegek rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek (IEC : COR1:2015) az MSZ EN :2009 helyett, amely azonban ig még érvényes májusban az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabvány került visszavonásra: MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok. Követelmények és osztályba sorolás A tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv összeállítása Online továbbképzés indul június 21-én tűzvédelmi szakemberek részére! Öt leckéből álló online továbbképzésünk segítségével elkészítheti a 30/1996. (XII. 6.) BM-rendeletben előírt tűzvédelmi szabályzatot és tűzriadó tervet. Lépésről lépésre végigvesszük a szabályzatok tartalmi részeit, és a szabályzatkészítéshez kitölthető mintadokumentumokat is biztosítunk. A képzésről bővebb információ itt található. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, hatodik szám, június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: M. C. Direct Kft.