MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél

Átírás

1 MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél I. évfolyam 2. szám nyár Témáink: ÖK Napok... 2 Kutatóközponti újdonságok Informatikai fejlesztések, javuló szolgáltatások... 4 Levelező listáink, csoport-címek... 4 Bemutatkozik a főigazgatói titkárságvezető... 5 Megjelent publikációk, sikereink Citáció vadászat... 5 A nemzetközi láthatóság növelése... 6 XVIII. MÉTA-túra a horvátországi Pannonicumban. 7 A cönológiai adatbázisok alkalmazása a vegetációkutatásban: módszerfejlesztések és esettanulmányok MTA Doktori értekezés... 7 Talajlégzés vizsgálata a Kiskunságban egy PhD védés apropóján... 8 Módszertani fejlesztések az erdőrezervátumok hosszú távú faállomány-szerkezeti kutatásához doktori értekezés... 8 Doktori és habilitációs oklevelek... 9 Négyen az ÖK-ból Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat kaptak... 9 Kutatócsoportjaink Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének botanikai és növénykémiai kutatócsoportja... 9 Pályázataink, témáink A lichenológiai kutatások perspektívái biodiverzitás, zuzmókémia OTKA pályázat Svájci-Magyar Együttműködési Program Botanikus kerti hírek A Nemzeti Botanikus Kert hírei Tavaszi jeles napokhoz kötődő programok a botanikus kertben Dedikálás a Könyvhéten Tavaszi alkotópályázatunk eredménye Rendezvények, konferenciák A harmadik etnoökológiai szeminárium Pannon Magbank rendezvények BioVel - Biome-BGC tanácskozás Vácrátóton Újabb lépés a Kárpátok szintű tudományos együttműködésben Forum Carpaticum Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának ülése Magyar Ökológus Kongresszus szeptember

2 ÖK Napok Az MTA Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó intézetek első közös szakmai rendezvényét, az MTA ÖK Napok -at, június között rendeztük meg Tihanyban. A tudományos előadóülés fő célja volt, hogy az egyes intézetek kutatói minél jobban megismerhessék egymás munkáját, ezzel is elősegítve a jövőbeli szakmai együttműködést. Az első nap a csoportvezetők mutatták be a csoportjukhoz tartozó munkatársakat, az aktuális kutatásokat és eredményeket. Változatos és érdekes témákról hallhattunk az ökológia számos szakterületéről és mindenki meggyőződhetett róla, hogy nemzetközi szinten is igen jelentős eredményeket tud felmutatni a kutatóközpont. A szakmai beszámolókat a készülő Tudományos Minősítési Szabályzat bemutatása és megvitatása követte. A késő délután véget érő szakmai program igazán oldott hangulatú kötetlen beszélgetéssel folytatódott. Megkóstolhattuk a Balaton-felvidék néhány jellegzetes borát, majszolhattuk mellé Julcsi messze földön híres pogácsáját. Előtte, közben és utána pedig a Balaton vize adott felüdülést az előadóüléstől szellemileg megfáradt kutatóinknak. Második nap a fiatal kutatók számoltak be munkájukról. E kötetlenebb szakmai napon már volt idő a kérdésekre is, ami remélhetőleg hasznára szolgált a fiataloknak. Péntek délután a szakmai program véget ért. Sokan elmentek, néhányan azonban maradtak még hétvégére is, a félsziget egy részletét bejáró kirándulásra illetve fürdőzésre. Reméljük a Rátótról és Gödről érkező munkatársaink otthonosan érezték magukat a tihanyi intézetben; tihanyi munkatársainknak pedig köszönjük szépen a segítségét az ülés szervezésében és lebonyolításában. Erős Tibor MTA ÖK NAPOK 2012 Tihany, június (23-24.) Tudományos előadóülés programja Kertész Miklós: A tájökológiai kutatócsoport bemutatása Török Katalin: A restaurációs ökológia kutatócsoport bemutatása Kröel-Dulay György: A kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport bemutatása Farkas Edit: A botanikai és növénykémiai kutatócsoport bemutatása Bartha Sándor: A funkcionális társulásökológiai kutatócsoport bemutatása Mázsa Katalin: Az erdőökológiai kutatócsoport bemutatása Botta-Dukát Zoltán: A durva-léptékű vegetációökológiai kutatócsoport bemutatása Báldi András: A 2011 Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás kutatócsoport bemutatása Vörös Lajos: Az alga és makrofiton témacsoport bemutatása Présing Mátyás: A tápelemforgalom témacsoport bemutatása Serfőző Zoltán: A környezet-toxikológiai témacsoport bemutatása G.-Tóth László: A zooplankton és élőbevonat témacsoport bemutatása Erős Tibor: A hal és bentosz témacsoport bemutatása Borics Gábor: A Tisza-kutató Osztály/témacsoport bemutatása - 2 -

3 Elekes Károly: A neurobiológiai témacsoport bemutatása Kiss Anita: A zooplankton témacsoport bemutatása Kriska György: A makrogerinctelen témacsoport bemutatása Ács Éva: A DKI algológiai témacsoport bemutatása Guti Gábor: A DKI halbiológiai témacsoport bemutatása Fiatal kutatók előadásai Szitár Katalin: Az inváziós selyemkóró jelenléte és a vegetáció regenerációja közötti összefüggések vizsgálata homoki parlagokon Somay László: Lepkék, madarak és a táj ahol élnek Komoly Cecília: Pannon gyepek funkciós és restaurációs vizsgálata Balázs Tímea: Arbuszkuláris mikorrhizák vizsgálata: a gombapartnerek diverzitása és a kapcsolat hatásai Ádám Réka: Állomány jellemzők hatása a gyepszint fajösszetételére cseres-kocsánytalan tölgyes erdőkben Czúcz Bálint: A természetközeli terresztris élőhelyek éghajlati sérülékenységének modellezése Magyarországon Tóth Bence: Vízkémiai és mederanyag vizsgálatok a Duna középső szakaszán Tarjányi Nikolett: A Morgó-patak (Börzsöny) élőhelyi sokfélesége és makrogerinctelen együttesei Várbíró Gábor: Makrogerinctelen élőlényközösségek a Tisza vízgyűjtőjén Borza Péter: Ponto-kaszpikus inváziós rák- és halfajokkal kapcsolatos kutatások Bódis Erika: Malakoközösségek tér- és időbeli mintázata Horváth Hajnalka: A fitoplankton nitrogén-kötése és fikocianin-tartalma Tóth Viktor: A hínárok kolonizációját befolyásoló abiotikus és biotikus tényezők a Balatonban Pálffy Károly: A diverzitás és az ökológiai funkció kapcsolata fitoplankton közösségekben: elmélet és gyakorlat Tóth Adrienn: Planktonikus kerekesféreg együttesek vizsgálata asztatikus szikes tavakban Tóth Mónika: Árvaszúnyog-együttesek vizsgálata tavi üledékekben Battonyai Izabella: A szaglóközpont neurokémiai és membrán szintű szerveződése éti csigában MTA ÖK Napok 2012 utószó Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának első szakmai fóruma június én lezajlott Tihanyban. Az első két napon a kutatócsoportok bemutatkozása zajlott, továbbá a fiatalok saját kutatásaikról tartottak előadásokat. A fő célja a találkozónak, hogy egymást megismerjük, és azt gondolom hogy mind a szakmai, mind a szociális része erre jó lehetőségeket biztosított. Mindennek a kutatók és kutatócsoportok közötti integráció kell legyen az eredménye. Ehhez járul hozzá annak az ötletnek a közeli jövőben történő kidolgozása, hogy készüljön áttekintés a kutatóközponton belül rendelkezésre álló eszközökről, műszerekről, programokról illetve adatbázisokról. Találkoztam olyan kérdésekkel, melyek kapcsán hasznosnak tartok két gondolatot leírni. Bár a követelményrendszerről, cikkekről, impakt faktorokról, citációkról stb. volt sok-sok szó a találkozón, ne felejtsük el, hogy a kutatóközpont ökológiával foglalkozik. Nem egy Institute for Advanced Studies, amelyik bármely tudományterület kiemelkedő kutatóit fogadja. Pláne, amikor fiatal, ám az MTA doktori követelményeket messze túlteljesítő telivér ökológusok keresnek állást, vagy amikor a kutatóközpont ökológiai profilja terresztris területen szinte kizárólag botanikai megközelítésű. A követelményrendszer hivatalba lépése kicsit tolódik a jogi szövegezés miatt, melynek pontosnak kell lennie, és szükséges a most hatályba lépő új munkatörvénykönyvével összhangba hozni. Ez a néhány hét azonban kérem ne vezessen pató páli ej ráérünk arra még hozzáálláshoz! A követelményrendszerünk erős, teljesítéséhez kell az idő. Ha most nem indul be a cikkírás, akkor később nehéz lesz behozni a lemaradást. Báldi András - 3 -

4 Kutatóközponti újdonságok Informatikai fejlesztések, javuló szolgáltatások Az önállóan elkezdett és a nemrégiben elnyert akadémiai infrastruktúra-fejlesztési pályázat lehetővé teszi, hogy megerősítsük a központi adminisztráció alapjait, hogy növeljük a közös kutatóközponti háttérszolgáltatások biztonságát, hogy tegyünk néhány lépést az intézetek hatékonyabb működése felé. Tihanyban hamarosan befejeződik a Gazdasági Osztály informatikai fejlesztése, az intézet hálózati gerincének üvegszálra cserélése (a viharok okozta zavarok radikális csökkentése érdekében), a tűzfal szerver cseréje, továbbá egy nagyobb internetes sávszélességet biztosító kapcsolat kiépítése. Vácrátóton a tűzfal szerver cseréje és egy új archiváló szerver üzembe helyezése folyik, mindezzel párhuzamosan pedig előfizettünk egy sokkal gyorsabb internetezést biztosító szolgáltatásra is. Teljesen új programok is bevezetésre kerültek (előző hírlevelünkben gazdasági igazgatónk számolt be erről részletesebben), amelyek közül kutatói szempontból kettőt tartok fontosnak. A Gazdasági Osztály már használja a Kontroller Iktató, Ügyiratkezelő rendszert, amely az adminisztrációs feladatokat hivatott integráltabbá és hatékonyabbá tenni ez a program több telephely ügyintézését tudja egyként kezelni. De miért kell ezt egy kutatónak ismernie? Mert projektjeink vannak, ami azzal jár hogy szerződéseket, megrendeléseket, megállapodásokat, elszámolásokat, jelentéseket kell intéznünk. És ezen a ponton a projektvezető munkája szorosan összekapcsolódik az ÖK ügyvitelével. A szoftver működik, de igazi előnyeit akkor fogjuk tudni kihasználni, amikor saját ügyviteli gyakorlatunkat ezzel összhangba hozzuk tehát egy belső tanulásra, fejlesztésre lesz még szükségünk. A másik új program-komponens a CompuTREND EcoSTAT Gazdasági és Gazdálkodási Rendszer Projekt nyilvántartó modulja, amely lehetővé teszi a projektek pénzügyi tervezését, követését és elszámolását. A munka döntő részét a Gazdasági Osztály végzi (hiszen ők dolgozzák fel a teljes gazdálkodási folyamatot), a projekt-, ill. részlegvezetők viszont bármikor és bárhonnan lekérdezhetik (interneten keresztül) saját projektjük pénzügyi helyzetét és annak alakulását. Ez óriási előrelépés de még nem használjuk, mert ezt is meg kell tanulni. Példának okáért a projektekkel összhangban kell kialakítani a jogcímek rendszerét. Mit fog mindez jelenteni a mindennapok gyakorlatában? Elsősorban gyorsabb internetet Tihanyban és Vácrátóton. Továbbá a számítógépes rendszer biztonságosabb működését, ami persze annál kevésbé feltűnő, minél jobban működik nagyon fontos, de nem látszik. Továbbá ki kell alakítanunk és meg kell tanulnunk az új ügyviteli és gazdálkodási rendszer ránk jutó részét együttműködve az adminisztrációt és gazdálkodást végző munkatársainkkal. Horváth Ferenc Levelező listáink, csoport-címek Nemrégiben üzemeltük be az ÖK központi levelező-szerverét, amely biztonságos és hatékony csoport-levelezést biztosít. A belső kommunikáció támogatására az alábbi zárt csoport-címeket hoztuk létre: munkatarsak@list.okologia.mta.hu az MTA ÖK minden munkatársa, dolgozója kutatok@list.okologia.mta.hu az MTA ÖK összes kutatója bli-munkatarsak@list.okologia.mta.hu az MTA ÖK BLI minden munkatársa, dolgozója bli-kutatok@list.okologia.mta.hu az MTA ÖK BLI összes kutatója obi-munkatarsak@list.okologia.mta.hu az MTA ÖK ÖBI minden munkatársa, dolgozója obi-kutatok@list.okologia.mta.hu az MTA ÖK ÖBI összes kutatója dki-munkatarsak@list.okologia.mta.hu az MTA ÖK DKI minden munkatársa, dolgozója dki-kutatok@list.okologia.mta.hu az MTA ÖK DKI összes kutatója vezetoseg@list.okologia.mta.hu a főigazgató, az intézetigazgatók, továbbá gazdasági vezetőnk és tudományos titkárunk kutta@list.okologia.mta.hu az MTA ÖK Kutatóközponti Tudományos Tanácsának tagjai - 4 -

5 Projektek, munkacsoportok is használhatják ezt az eszközt. Jelenleg a Pannon Magbank projekt, a GenDiv projekt és a LifeWatch munkacsoport használ ilyet: pmbgyujtok@list.okologia.mta.hu PMB maggyűjtők csoportja gendiv@list.okologia.mta.hu a GenDiv projekt résztvevői lifewachteam@list.okologia.mta.hu a LifeWatch munkacsoport közös címe, ez nyílt lista Fontos tudni, hogy ez a rendszer nagyfokú egyéni és csoportos önállóságot tesz lehetővé, amennyiben minden listának van felelőse. Központi listáinknál Dizsi, Gábor és én. Projektek és munkacsoportok esetében pedig azok vezetője felügyeli a lista beállításait, működését és új tagok felvételét. Az egyes listákra önállóan is lehet jelentkezni és leiratkozni, a tagok névsorát pedig csak lista résztvevő nézheti meg. További információk: Új listák létrehozását nálam, Horváth Gábornál vagy Dizsinél lehet kezdeményezni. Bemutatkozik a főigazgatói titkárságvezető Horváth Ferenc Nagy Adrienn vagyok, az ÖK egyik legújabb munkatársa, április 25-én kezdtem itt dolgozni főigazgatói titkárságvezetőként. Tájvédő geográfus szakon végeztem a Debreceni Egyetemen, ahonnan kikerülve a Debreceni Földhivatalban dolgoztam 2 évet. Itt kellőképp hozzászoktam az irodai légkörhöz, iktatási feladatokhoz, pecsétekhez, borítékokhoz. Majd egy éles váltással elindultam kicsit távolabbra. Ausztriában a Donau-Auen Nemzeti Parknál kaptam lehetőséget a szakmámat és az érdeklődési körömet kamatoztatni. Duna menti ártéri területek feltérképezésével, rehabilitációjával foglalkoztam, és szép lassan belecseppentem a terület mocsári teknős populációjának fajvédelmi programjába. Ez kevésbé a szakmám, viszont a rengeteg vele járó munkával, terepi napokkal óhatatlanul is megszerettem. Remélem a kutatóközpontban is hasonlóan megtalálom a helyemet és a kedves kollégákat, melyben szerencsére már az elején sokat segítettek a tihanyi ÖK Napok. Megjelent publikációk, sikereink Nagy Adrienn Citáció vadászat Manapság az egyik legfontosabb mérőszám hazai és nemzetközi szinten is a kapott citációk száma. Ezzel egyes cikkeket, személyeket, vagy akár intézményeket is lehet jellemezni. Alapul szolgál fokozatszerzéshez, pályázat elnyeréséhez, doktori iskolákba történő megfeleltetéshez stb. Nem is beszélve az MTA ÖK követelményrendszeréről. Akit részletesen érdekel a téma akár a Magyar Tudomány hasábjain találhat ezzel foglalkozó cikkeket: vagy iif.hu/06okt/17.html. Jelen kis ötlet-gyűjtemény célja, hogy a saját cikkeinkre kapott citációk összeszedéséhez adjon segítséget saját és kollégáim tapasztalatai alapján. Citációnak a független citációt tekintem, azaz ahol az eredeti és a hivatkozó cikknek nincsen közös szerzője. 1. Legfontosabb forrás a Web of Science (WoS), részben mert (i) ez széles körben elterjedt, így nemzetközi összevetésekre is alkalmas; (ii) éppen elterjedtsége miatt nemzetközi pályázati bírálatoknál is igen gyakran ezt használják a pályázó értékelésére, és (iii) ezek az ún. referált folyóiratok, azaz általában rangosabb citációkat jelentenek, mint a nem referált folyóiratokban kapottak. 2. Több kiadónak is van jól működő saját keresője, melyek olyan folyóiratokat is tartalmaznak, amik a WoSban nincsenek. Ilyen a sok intézményben hozzáférhető ScienceDirect, mely az Elsevier kiadó publikációiban keres. A SpringerLink keresője jóval nehézkesebb, de minden Springer kiadványban lehet a teljes szövegben keresni

6 3. A Scopus a WoS-hoz hasonló, hatalmas absztrakt és citációs adatbázis, némi eltéréssel a figyelembe vett folyóiratok terén. 4. A Google Scholar egy kevésbé kidolgozott, kevesebb opcióval ellátott kereső, azonban jóval szélesebb körben keres, mint a WoS. Hozzáférhetőek olyan ingyenes segédprogramok, amelyek segítik a keresést (pl. Beállítható automatikus citáció figyelés is cikkeinkhez. 5. A könyvekben kapott citációk megkeresése nem egyszerű, mivel nincs olyan egységes könyv-adatbázis, mint a folyóiratoknak a WoS. Érdemes azonban a a saját nevünkre keresni, mivel a fent levő könyveknél több oldal is be van szkennelve, így gyakran az irodalomlista is. Így ha nevünk szerepel ott, akkor az megtalálható. Hasonló okokból a keresése is javasolt. 6. Több országban az összes doktori dolgozat megtalálható adatbázisban, melyekbe szintén lehet keresgélni ( 7. Végül időmilliomosoknak javasolható, hogy egyes cikkeik teljes címét írják be a Google-ba, és szemezgessenek a találatok között, melyek számítanak citációnak. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy sokat segít a technika, de vannak buktatói. Például a nevek elütése egy általános probléma, még az én viszonylag rövid és egyszerű nevem is szerepel Baidi-ként érdemes tehát elütött névváltozatokat is keresgélni. De vannak számomra érthetetlen dolgok is. Például a WoS a Báldi, A Area requirements of passerine birds in the reed archipelago of Lake Velence, Hungary. Acta Zoologica Hungarica 50: 1-8. cikkemre kapott citációk között kiírja a következő cikket: Baldwin JR, Yan B Exchange rate cycles and Canada/US manufacturing prices. Review of World Economics 143: Ez ugye több mint furcsa, és valóban, a cikkben sem a szövegben, sem az irodalomlistában nem szerepel a cikkem, de a WoS mégis kiadja citációnak hja, lehet, hogy az adatbázisoknak is vannak kis titkai?! Tehát némi szkepticizmust azért tartsunk fenn a keresések eredményeit illetően, de ez persze nem befolyásolja a nagyságrendeket. Báldi András A nemzetközi láthatóság növelése Számos lehetőség van egy kutató láthatóságának megjelenítésére, növelésére. Ezek mostanra leginkább az internethez kötődnek. A legnagyobbakat mások figyelik, így például az ISI Web of Knowledge Essential Science Indicators listázza a világ legtöbbet citált kutatóit. Azonban mi kutatók is tehetünk jobb megjelenésünkért, ha nem akarjuk megvárni, míg a legnagyobbak közé növünk. Ennek egyik egyszerű formája a Google Scholar (Google Tudós). Ez lehetőséget teremt általános keresések végzésére tudományos irodalmi anyagokban. Nagy előnye az ingyenesség. Bár elég egyszerűnek tűnik a keresési felülete például a Web of Science-hez képest, sok mindent be lehet állítani, illetve személyes profilt is létre lehet hozni, mindössze munkahely és ellenőrzött cím szükséges. Profil létrehozása után a Google Tudósban végzett keresés rögtön a kutatói profilt adja ki, számos fontos szcientometriai információval. Érdemes tehát néhány percet egy profil létrehozására szánni, ezzel egyszerűbbé téve, hogy munkánkkal, publikációinkkal mások könnyen megismerkedhessenek. Báldi András - 6 -

7 XVIII. MÉTA-túra a horvátországi Pannonicumban Az immáron nagy hagyományokra és közkedveltségre szert tevő MÉTA-túrák sorozata 2003-ban kezdődött. Akkor indult intézetünk tudományos főmunkatársának, Molnár Zsoltnak a kezdeményezésére és szervezésével az azóta sikerre vitt MÉTA-program. A MÉTA (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) általános célkitűzése a hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése volt. Lásd: A program első, közel 200 botanikus bevonásával megvalósult lépése, a teljes ország nagy léptékű, aktuális élőhelytérképének és dokumentációjának elkészítése volt között. Ezt követte és követi az élőhelyadatbázis elkészítése, gondozása, és a botanikusok, ökológusok, a természetvédelem és a társtudományok szakemberei valamint más társadalmi csoportok által való hasznosulása. Ilyen nagyságrendű, egyszerre ennyi embert foglalkoztató vállalkozásra a szakmánkban Magyarországon még nem került sor, a térképezés során összesen kb napot voltunk terepen, és legalább adatlapot töltöttünk ki. A közös térképezési módszer kialakításához minden felmérőnek részt kellett vennie egy háromnapos terepgyakorlaton. E jól sikerült és tanulságos terepgyakorlatok folytatásaként, közkívánatra indult el az első MÉTA-túra 2003 őszén, majd azóta minden évben kétszer. A buszos túrákat szinte mindig más botanikus szervezi, az aki legjobban ismeri az adott területet, a táj, a növényzet bemutatásban pedig helyi szakértők segítenek neki. A horvátországi XVIII. MÉTA-túra célja az volt, hogy betekintést nyerjünk a Kárpát-medence déli peremén fekvő, a növényföldrajzi Pannonikumhoz tartozó Szlavónia és Baranya (Duna, Dráva és Száva menti területek) növényzeti örökségébe, és az ott élő emberek tájhasználatába. A túrát, mely a kiskőszegi emlékműnél vette kezdetét, ahol a magaslatról három ország területére nyílik kilátás, Purger Dragica pécsi botanikus szervezte. Néhány kisebb, de jelentős botanikai élőhely (vörösmarti löszfalat, bellyei temető) megtekintése után Európa egyik legfontosabb ártéri területére, a híres Kopácsi-rét Természetvédelmi Területre látogattunk. A több ezer hektáros vizes élőhely változatos növényzetével és madárvilágával nemcsak a szárazföldön, hanem egy holtágban tett hajóúton ismerkedtünk. Felkerestük a Száva-menti tölgyerdők maradványait, ahonnan alig 100 éve még Európa legpompásabb szlavón-tölgyei kerültek ki. A síkságból kiemelkedő Nyugat-szlavóniai hegységben a Papuk változatos és gazdag flórájában gyönyörködtünk, majd a látogatóközpontban horvát kollégáink a Természetvédelmi Terület példaértékű szervezését mutatták be. Végül a Száva menti Lónyamező (Lonjsko polje) mocsaras és ártéri területeinek növényzetével és tájhasználatával, a hagyományos gazdálkodás felújításával ismerkedtünk meg, majd a Dráva menti élőhelyek felkeresésével zárult a körút. A MÉTA-túrákon bejártuk már a Kárpát-medence jó részét, sokak által ismert és eldugott helyeit, de a túrák népszerűsége ma sem csökkent. Hiszen mi lehetne szórakoztatóbb annál egy botanikus részére, mint a terepen járva, egymás tapasztalatait meghallgatva, a legjobb helyi vezetők vendégszeretetét élvezve, érdeklődésében, értékrendjében egymásba simuló, vidám társaságban ismerkedhet hazánk növényzeti, táji és kulturális örökségével. Fráter Erzsébet A cönológiai adatbázisok alkalmazása a vegetációkutatásban: módszerfejlesztések és esettanulmányok MTA Doktori értekezés április 20-án Botta-Dukát Zoltán (MTA ÖK ÖBI) kollégánk sikeresen megvédte A cönológiai adatbázisok alkalmazása a vegetációkutatásban: módszerfejlesztések és esettanulmányok című MTA Doktori értekezését. A dolgozat hivatalos bírálói: Bartha Dénes, Podani János és Tóthmérész Béla voltak. Az értekezés, annak tézisei, a hivatalos bírálatok és az azokra adott válaszok az MTA honlapján elolvashatók. A bírálóbizottság értékelése szerint a dolgozat legfontosabb új eredményei a következők: A napjainkra számítógépes nagy adatbázisokba gyűjtött fitocönológiai adatok elemzésének új módszereit dolgozta ki és ellenőrizte esettanulmányokon. A legfontosabb újdonságok a következők: - 7 -

8 A preferenciális és random mintavétel összehasonlításának újszerű módja; A zajszűrés, ill. lényegkiemelés alkalmazása osztályozások értékelésében; Új módszert ajánlott a csoportok ismétlődésének vizsgálatára dendrogramokból kapott partíciók alapján; Új algoritmust dolgozott ki a niche-szélesség becslésére; és Mocsárrétek osztályozásának elkészítése, közvetlen gyakorlati alkalmazhatósággal; Jelöltnek kiemelkedő szerepe van a hazai fitocönológiai felvételek korszerű adatbázisba szervezésében és e nagy adatbázis nyújtotta új tudományos ismeretek feltárásában. Az MTA Doktori Tanácsa június 22-i ülésén döntött Botta-Dukát Zoltán számára az MTA Doktora cím odaítéléséről. A sikeres védéshez és a cím elnyeréséhez is gratulálunk! szerk. Talajlégzés vizsgálata a Kiskunságban egy PhD védés apropóján Talajlégzés vizsgálata a kiskunsági homoki erdőssztyepp ökoszisztémában címmel 2012 május 11-én védtem meg PhD dolgozatomat óta vagyok intézetünk kutatója, és kezdettől fogva a talajlégzés vizsgálatával, a talajélet intenzitásának kutatásával foglalkozom dr. Láng Edit témavezetése alatt. Mindezt egy klímaváltozás kísérlet kapcsán teszem, mely kísérlet nemzetközi együttműködés keretein belül folyik. Nálunk a kísérleti terület Fülöpháza környékén, egy fehérnyár-sarjas ökoszisztémában található, ahol a várható felmelegedést és szárazodást szimuláljuk. Ezen hatásokra én a talaj lebontó folyamatainak válaszát vizsgálom, amely válasz elsősorban a talaj széndioxidkibocsátásának csökkenésében nyilvánul meg. Ez azonban ebben az ökoszisztémában nem az üvegházhatású gázok csökkenését okozza, hanem elsősorban a talajfolyamatok lassulását, és a sivatagi jelleg erősödését. A PhD dolgozatomat Dr. Tóth János a debreceni egyetemről, és Dr. Balogh János a gödöllői egyetemről opponálta, bíztató véleményeket, és sok hasznos tanácsot kaptam. Lelleiné Kovács Eszter Módszertani fejlesztések az erdőrezervátumok hosszú távú faállomány-szerkezeti kutatásához doktori értekezés Milyen, és mekkora kiterjedésű egységekben működik egy természetes faállomány? Az elemi erdődinamikai egység -ek tartományát a lékdinamika ökológiai hatóköre jelöli ki. Éppen ilyen, 0,1 0,5 hektáros állományrészekre irányul a faállomány-dinamikai és erdőökológiai megfigyelő hálózat (ERDŐ+h+á+l+ó) mintavételezése. A faállomány-szerkezet kettős felmérésének és értékelésének új módszere (MX2523) reprezentatív, univerzális és érzékeny, ugyanakkor alacsony költségű. Elég pontos becsléseket szolgáltat az erdők változatosságára és finomszerkezeti típusaira nézve. Ezzel a módszerrel felmérve a felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum 396 pontját, a sokváltozós statisztikai elemzés 17 faállomány-szerkezeti típust mutatott ki. A kiligetesedett tölgyesek, gyertyános-tölgyesek lékeiben elsősorban gyertyán, magas kőris és mezei juhar töltődik be, egyenlőre nem tölgyek. Van egy hasonlóan viselkedő elegyes molyhos tölgyes-cseres típus is. Több állományra jellemző, hogy a megnövekedett fényt egy záródó húsos somos cserjeszint hasznosítja, ugyanakkor több átmenet is látható a cseres és molyhos tölgyesek felé. Más állományokban a gyepszint került uralomra, míg több típus rendkívül elegyes. A zárt, üdébb gyertyános-tölgyes és szubmontán bükkös állományokra még a gyarapodás, növekedés jellemző. A kidolgozott a posteriori osztályozási módszertan alkalmas eszköznek bizonyult öszszetett erdőfejlődési állapotok objektív felismerésében. Horváth Ferenc - 8 -

9 Doktori és habilitációs oklevelek A Szent István Egyetem Szenátusa június 22-én tartotta tanévzáró ünnepi ülését a gödöllői aulában. Tanévzáró beszédet dr. Solti László rektor mondott, majd átadták az ISO 9001 minőségirányítási tanúsítványt az Állatorvostudományi Karnak. Az eseményen vették át diplomájukat a FAO ösztöndíjas hallgatók; doktorokat és honoris causa doktorokat avattak; habilitációs okleveleket, egyetemi címeket és kitüntetéseket adtak át. Munkatársaink közül Kovács Anikó (ÖBI) és Bódis Erika (DKI) vette át doktori -, míg Virágh Klára a habilitációs oklevelét. Forrás: Négyen az ÖK-ból Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat kaptak Tizenötödik alkalommal vették át tehetséges fiatal tudósok a munkájukat támogató Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat a Magyar Tudományos Akadémián. A tudományos munka megírását, az azzal egyenértékű kutatási témában létrehozott alkotás elkészítését és az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülést támogatni hivatott, 1996-ban alapított ösztöndíj bármely tudományterületen a kutatói pálya iránt elkötelezett 45 év alatti kutatóknak nyújt biztos segítséget tudós terveik megvalósításához. A kutatói életpálya iránt elkötelezett fiatalok munkáját a PhD-fokozat megszerzése és az önálló kutatói állás elnyerése közötti időszakban a Bolyai-ösztöndíj segíti kiegészítő támogatásként. A posztdoktori és prenagydoktori közötti időszak a kutató számára szakmai szempontból egy fontos életszakasz, amelyben a választott kutatási témában megnyilvánuló kutatói tehetség, szorgalom és odaadás válik mérhetővé és értékelhetővé. Idén 623 érvényesen pályázó közül 186-an nyerték el a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Dísztermében Pálinkás József, az MTA elnöke és Pálfy Péter Pál, a Kuratórium elnöke adott át. Kovács Anikó Czúcz Bálint Várbíró Gábor Erős Tibor A Kuratórium 157 fő záró kutatói jelentését is értékelte, közülük 63 kutatónak emléklapot, 15 kiemelkedő eredményekkel zárult kutatói időszakot befejező kutatónak pedig plakettet is adományozott a Kuratórium. Az ÖK 4 munkatársa is elnyerte ezt az öszöndíjat, Kovács Anikó (ÖBI), Czúcz Bálint (ÖBI), Várbíró Gábor (BLI) és Erős Tibor (BLI), aki emellett plakettet is kapott. Gratulálunk Nekik! Forrás: Kutatócsoportjaink Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének botanikai és növénykémiai kutatócsoportja A kutatócsoport az intézeten belül 2011-ben jött létre, tagjai azonban hazai és nemzetközi együttműködésben több évtizede biodiverzitás-vizsgálatokat folytatnak virágos növényeken, zuzmóképző, zuzmólakó és újabban mikorrhizaképző gombákon. Kiemelten foglalkozik biológiailag aktív szekunder anyagcseretermékek feltárásával és e hatóanyagokban gazdag organizmusok kémiai diverzitásának kutatásával. Módszereink a terepi, majd mikroszkópi vizsgálatoktól a műszeres analitikai elemzéseken keresztül a molekuláris genetika alkalmazásáig terjednek. Kutatásainkban a szupra- és infraindividuális területeken folytatott kutatások kapcsolata az alap- és alkalmazott kutatási területeken felvetődő problémák multidiszciplináris megközelítését, teljesebb és pontosabb megoldását teszi lehetővé. A növényi gyökerek és talajgombák között kialakuló mutualista kapcsolatok - 9 -

10 (mikorrhizák) molekuláris diverzitásának és alapvető funkcionális ökológiai szerepének kutatása az intézet további kutatócsoportjaival jelent kapcsolatot. A gyógyászati, bioindikációs és anyagforgalmi területeken túl további ökoszisztéma-szolgáltatások feltárását tervezzük az ökoszisztémák és az ember egészsége megőrzése érdekében. Idáig egy EU FP7 pályázatot, egy-egy OTKA kutatási és posztdoktori pályázatot, két infrastruktúra fejlesztési pályázatot (a BLI munkatársaival együtt) és egy további kutatási pályázatot nyújtottunk be. Elkészült két doktori disszertáció és egy egyetemi habilitációs dolgozat. Szeptembertől 3 évre fiatal kutatót várunk kutatócsoportunkba a Gomba-együttélések biológiai és kémiai diverzitása és azok ökoszisztéma szolgáltatási vonatkozásai c. témára. A csoport tagjai: Farkas Edit csoportvezető tud. főmunkatárs zuzmók és zuzmólakó gombák biodiverzitáskutatása, zuzmókémiai, növényföldrajzi, bioindikációs és konzerváció biológiai vizsgálata Máthé Imre professzor emeritus; gyógynövények kémiai diverzitásának kutatása, új hatóanyag-tartalmú növények felfedezése, ökológiai tényezők hatásának vizsgálata a biomassza és a hatóanyag produkcióra, farmakognózia oktatása (Szegedi Tudományegyetem) Engel Rita, PhD, tud. segédmunkatárs új humán gyógyászati potenciállal bíró növények kutatása, gyógynövények kémiai diverzitásának feltárása, különböző termőhelyről származó növények termesztésbe vonhatóságának vizsgálata, ökológiai tényezők hatásának vizsgálata a hatóanyag produkcióra Szabó Krisztina BSc, kertészmérnök, technikus szabadföldi és szárított növénygyűjtemény fenntartása, labormunkák Balázs Tímea fiatal kutató xerofiton és adventív növények gyökérkapcsolt gombáinak (arbuszkuláris mikorrhiza AM) kutatása, biodiverzitásuk feltárása Borhidi Attila akadémikus; trópusi taxonok rendszerezése és felfedezése, új növényi erőforrások, biológiailag aktív hatóanyag-tartalmú növények kutatása (Pécsi Tudományegyetem) Farkas Edit Pályázataink, témáink A lichenológiai kutatások perspektívái biodiverzitás, zuzmókémia OTKA pályázat A lichenológia a zuzmók tudománya. A zuzmók legalább két, eltérő rendszertani besorolású mikobionta és fotobionta partnerből álló összetett, teleptestű, autotróf, poikilohidrikus élőlények. A téma az elsősorban magyar gyűjtőktől származó hazai, európai (főként Kárpátok, Balkán) és trópusi (K- Afrika, Brazília, Ausztrália), eddig még teljes egészében fel nem tárt herbáriumi anyagok feldolgozására összpontosít. A kutatásukból származó alapkutatási eredmények adalékot jelentenek a föld biodiverzitásához, s ez a biodiverzitás-krízis korában különösen fontos hozzájárulás. Magyarország alig ismert zuzmólakó gombáinak további tanulmányozása elsősorban bioindikátor természetük miatt rendkívül ígéretes. A zuzmókban mintegy 1000 olyan speciális szekunder anyagcseretermék keletkezik, ami semmilyen más élőlényben nem fordul elő. A zuzmóanyagokkal kapcsolatos, mindezidáig korlátozott ismereteinket mindenekelőtt a magyarországi taxonokra vonatkozóan kívánjuk bővíteni. Megvizsgáljuk a további kutatási lehetőségeket a zuzmóanyagok és a globális környezeti változások összefüggésének feltárására. A korábban már alkalmazott módszereket (SEM, DIC mikroszkópia, HPTLC, HPLC, molekuláris genetikai vizsgálatok) újabbakkal (pl. polarizált fény alkalmazása, digitális képanalízis, elegendő adat esetén statisztikai elemzések) kiegészítve végezzük vizsgálatainkat. Eredményeinket hazai és nemzetközi tudományos találkozókon, folyóirat publikációkban és adatbázisokban ismertetjük

11 A pályázat résztvevői: Farkas Edit, tud. főmunkatárs, témavezető Lőkös László, főmuzeológus, MTM Növénytára (Budapest) Molnár Katalin, befogadott kutató, MTA ÖK ÖBI (Vácrátót) Czúcz Bálint, tud. munkatárs Adam Flakus, tud. főmunkatárs (Laboratory of Lichenology, W. Szafer Institute of Botany, Polish Academy of Sciences, Kraków, Poland) Anna Guttova, tud. főmunkatárs (Institute of Botany, Slovak Academy of Sciences,Bratislava) Lucyna Słiwa, tud. főmunkatárs (Laboratory of Lichenology, W. Szafer Institute of Botany, Polish Academy of Sciences, Kraków, Poland) Németh Julianna, egyetemi hallgató, ELTE TTK, Budapest A februárjában indult OTKA-pályázat témavezetője Farkas Edit, a botanikai és növénykémiai kutatócsoport vezetője. A kutatás szenior kutatója Lőkös László, a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára (Budapest) főmuzeológusa, a Zuzmógyűjtemény vezetője kiterjedt terepmunkával, a terepmunkák irányításával, hazai és európai taxonómiai revíziókkal, elterjedési térképek készítésével járul hozzá a kutatásokhoz. Egy évig a pályázat terhére került alkalmazásra Molnár Katalin, aki amellett, hogy az akkor induló kutatáshoz jelentős zuzmókémiai és molekuláris genetikai vizsgálataival (Xanthoparmelia, Cladina, Lepraria fajok) járult hozzá, lezárta korábbi OTKA pályázatainkhoz is kötődő doktori kutatásait tavaszán megvédte egy bioindikációs szempontból jelentős faj szekunder anyagcseretermékeivel kapcsolatos disszertációját A Hypogymnia physodes (L.) Nyl. zuzmófaj populációi depszid- és depszidon-típusú szekunder anyagcseretermékeinek analitikai vizsgálata és molekuláris genetikai elemzése címmel és PhD fokozatot szerzett. Továbbra is a pályázat résztvevője. Az intézeti munkatársak közül Czúcz Bálint informatikai, statisztikai problémák megoldására áll készenlétben. A kutatáshoz az MTA ÖK ÖBI-ben regisztrált külföldi résztvevő kutatók is segítik munkánkat: Adam Flakus (LTA Botanikai Intézete, Krakkó), Anna Guttova (SzTA Botanikai Intézete, Pozsony), Lucyna Słiwa (LTA Botanikai Intézete, Krakkó). Velük a Lengyel és a Szlovák Tudományos Akadémia egyezményei is lehetőséget biztosítanak az együttműködésre. Adam Flakus neotrópusi levéllakó zuzmókkal és zuzmólakó gombákkal foglalkozik Borhidi Attila akadémikus Brazíliából származó gyűjteményét dolgozzuk fel közreműködésével. Legújabban leírtunk egy új fajt (Calopadia erythrocephala), amely a levéllakó zuzmókban egyedülálló, ritka zuzmóanyagot, a fuzarubin naftakinont tartalmazza. Anna Guttovával a Solenopsora nemzetséget kutatjuk Európában a hazánkban előforduló szubmediterrán-szubatlanti elterjedésű S. candicans fajjal kapcsolatban, amelynek eddig ismeretlen hazai élőhelyeit mutattuk ki. Lucyna Słiwa a hazánkban fakérgen és kőzeten gyakori különböző indikátorfajokat magában foglaló Lecanora dispersa csoport szakértője, aki a fajok elkülönítésének polarizációs mikroszkópos alkalmazását dolgozta ki. Németh Julianna, az ELTE biológus szakos egyetemi hallgatója zuzmólakó gombák irodalmáról készít adatbázist kutatásaink hatékonyságának növelésére. Eddigi eredményeinkről 34 publikációnk született. A 17 nemzetközi folyóirat-közlemény közül 7 impaktos folyóiratban jelent meg. Ezenkívül számos hazai és nemzetközi fórumon számoltunk be eredményeinkről poszteren vagy előadásban. Legérdekesebb az a 103 lichenológus köztük a témavezető által a világ minden táján felfedezett 100 új zuzmófaj leírását tartalmazó publikáció, amely felhívja a figyelmet a még leíratlan taxonok nagy számára, a veszélyeztetett élőhelyek rendkívüli fajgazdagságára, ezáltal a taxonómiai kutatás nélkülözhetetlenségére. Farkas Edit Calopadia erythrocephala levéllakó zuzmó + fuzarubin

12 Svájci-Magyar Együttműködési Program Az Ökológiai Kutatóközpont egy konzorcium tagjaként elnyert a Svájci Hozzájárulás keretében egy pályázatot, melynek címe A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken. A konzorcium vezetője a Magyar Madártani Egyesület, a konzorcium tagja még a MTA ÖK mellett a Szent István Egyetem. A projekt szakmai háttéranyagot kíván biztosítani a Natura 2000-es területek kezelésére, monitorozására vonatkozóan, néhány régió kezelési javaslatának kidolgozásán és tesztelésén keresztül. Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézete elsősorban botanikai és ökológiai háttérelemzésekkel és adatszolgáltatással járul hozzá a projekthez. Az Intézethez három munkacsomag tartozik: 1. Natura 2000 élőhelyváltozások országos trendelemzése, vezetője Molnár Zsolt és Bíró Marianna; 2. Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése, vezetője Horváth Ferenc; 3. Holtfa mennyiségének és biodiverzitásban betöltött szerepének vizsgálata, vezetője Ódor Péter. A projekt futamideje négy év (2012.május 2016 április), a projekt költségvetése 556 millió Ft, ebből az MTA ÖK része 110 millió Ft. Az erdei biodiverzitás egyik kulcseleme a holtfa, melynek mennyisége a gazdálkodás hatására lecsökkent, minősége megváltozott. A projekt keretében az Északi-középhegység területén vizsgáljuk a holtfa mennyiségét a különböző mértékű gazdasági hasznosítás alatt álló erdőkben, valamint a holtfa szerepét a madarak, mohák és gombák diverzitásában. Botanikus kerti hírek Ódor Péter A Nemzeti Botanikus Kert hírei A gyűjteményekben a szokásos évi ciklikus munkák végzését erősen befolyásolja a rendkívüli csapadékszegény eddigi hat hónap és a szárazság elleni állandó küzdelem. Az öntözés főként a három szabadföldi gyűjteményben a KMOP pályázat segítségével beszerzett növények miatt az idén igen nagy taxonszámú tavaszi kiültetések életben tartása miatt különösen fontos, különösen a júniusban beállt hőség miatt is. Az évi csapadékátlagnak az idén az egyharmada sem esett le, ez még a Botanikus Kert esőárnyéki fekvése mellett is nagyon kevés. Az öntözést a kerten átfolyó patak táplálta tavakból minden évben megkért engedély alapján végezzük. Májusban a fagyok után a kert szokásos négy helyszínén, az egynyári virágok ágyásaiban megtörténtek a kiültetések, a közel palántát, csakúgy, mint az előző években a Syngenta cég új hazai forgalmazója: Floretum Kft. biztosította térítésmentesen. Hat évvel ezelőtt a W. Kordes Schöne vezető rózsanemesítő- és termesztő világcég már több száz tő rózsát adott ajándékba a Botanikus Kertnek, az idén tavasszal ismét 200 oltványt kaptunk (16 fajta), amelyek már teljes pompában virítanak az új Trópusi Üvegházunk előtti szalagágyban

13 Az új Trópusi Üvegház és a alsó szaporító telep melletti területek tereprendezése, felújítása és újra beültetése megkezdődött az évekig tartó beruházások utáni dúlás és károk után. Et az évelő- és sziklakerti-gyűjtemény területe. A Trópusi Üvegház amelyben főként a Bromeliaceae, Orchideaceae, Begoniaceae, Passifloraceae és Piperaceae családok tematikus gyűjteményei vannak a rendezés és a végleges beültetési munkák tovább folynak. A Nemzeti Botanikus Kertben július 1 után négy egyetemi hallgató és 26 kertészeti középiskolás fogja hosszabb-rövidebb idejű, hivatalos gyakorlatát tölteni. Remélhetőleg, az elmúlt nyárhoz hasonlóan ismét lesznek önkénteseink is. Az elmúlt hónapokban a Szlovák Tudományos Akadémia Malonyai Arborétumából (Mlynany), a csehországi Pruhonice Dendrológiai- és Botanikus Kertből voltak dendrológus, botanikus szakmai vendégeink. Hagyományainkhoz híven idén nyáron is rendezünk nyári komolyzenei hangversenyt a Botanikus Kertben. (2012. július 28. szombat, óra, esőnap: július 29. vasárnap, óra). Fellép: Musica Sonora Kamarazenekar Kósa Géza Tavaszi jeles napokhoz kötődő programok a botanikus kertben Minden évben három, idén egy új kezdeményezésnek köszönhetően négy tavaszi jeles napról emlékeztünk meg programokkal, ismertető poszterekkel. Április 22. a Föld Napja, ebből az alkalomból közel 100 óvodás részvételével 6 állomásos játékos vetélkedőt rendeztünk a kert területén. A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola óvópedagógus szakos hallgatói voltak segítségünkre az egyes állomások helyszínein, ahol különféle ötletes, fészeképítős, gólyás-békás, illatos növényes és ügyességi játékokkal hívtuk fel a gyermekek figyelmét a természetre, annak jelentőségére. Május 10. táján a Madarak és Fák Napjához kötődően ismeretterjesztő poszterkiállítás keretében látogatóink tájékoztatást kaptak botanikus kertünk dendrológiai gyűjteményéről. Védett madárfajaink bemutatásán túl madarakkal kapcsolatos szólások és közmondások is olvashatók voltak. A vezetett gyermekcsoportok madarakkal és fákkal kapcsolatos feladatokon, játékokon keresztül ismerhettek meg különféle, botanikus kertünkben is élő fa- és madárfajokat május 18-án az Európai Növénytudományi Társaság (EPSO) égisze alatt került megszervezésre az első nemzetközi Fascination of Plants Day ( Azok a Csodálatos Növények Nap). A kezdeményezés célja, hogy világszerte minél több ember rádöbbenjen a növényeknek a természetben és a mindennapi életünkben betöltött alapvető szerepére és szembesüljön a növénytudomány fontosságával. Botanikus kertünk is csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek keretében a nap folyamán három időpontban vezetett kerti séta indult, melynek során a látogatók megismerkedtek a botanikus kertek küldetésével, kertünk történetével, érdekes növényeivel, élővilágával. A látottak, hallottak alapján játékos totó és rejtvény kitöltésére is lehetőség volt, valamint a botanikus kertek küldetéséről szóló kiadványunkból is vihettek magukkal. A három séta alkalmával összesen 130 résztvevője volt a programnak. A Biológiai Sokféleség Világnapja alkalmából május 22. körül a biodiverzitás jelentőségét, és ehhez kapcsolódóan a botanikus kertek szerepét bemutató poszterek szolgáltak tájékoztatásul a látogatók számára. Szakács Éva

14 Dedikálás a Könyvhéten június között került megrendezésre Budapesten a Vörösmarty téren az idei Könyvhét. Az MTA ÖK ÖBI munkatársa, Fráter Erzsébet, június 10-én a Geoterm pályázat támogatásával kiadott Mesés növények, növényes mesék című könyvét dedikálta a rendezvény keretében a Scolar Kiadó pavilonjánál. A Berkenyeház állandó kiállításon bemutatott és jelenleg is olvasható könyvet népszerűségén felbuzdulva nyomdai úton, bővített kiadásban is megjelentettük. A szép kivitelű kiadvány olyan növényeket mutat be, melyekhez népek mítoszai, legendái kapcsolódnak. Tavaszi alkotópályázatunk eredménye Szakács Éva Az Athenaeum az interneten című TÁMOP /1/KMR számú projekthez kapcsolódóan hirdettük meg a Nyomozz madárfajok után az irodalomban! című alkotópályázatot. Szép, igényes munkák érkeztek be, öszszesen 122 db pályamű (119 versenyzőtől), melyek közül a pályázati kiírásnak megfelelően és a korosztályi sajátosságokat figyelembe véve a 10 legszebb, legötletesebb munka beküldője nyert. A pályázat nyertesei: Hudra Eszter Anna, Szada (Erdőkertes), Sárai Anna, Tatabánya, Laky Eszter Flóra, Szolnok, Vadas Milán, Tatabánya, Szabó Petra, Balatonfüred, Fodor Vivien Réka, Törökszentmiklós, Seres Márton, Budapest, Vincze Máté, Dunakeszi, Molnár Richárd, Budapest, Schüszler Bianka, Szekszárd A nyertesek július 8-án (vasárnap) két felnőtt kíséretében díjmentesen látogathatnak el a Vácrátóti Botanikus Kertbe és gyermekfoglalkoztató programon vehetnek részt, valamint a nyertes pályaműveket és a bíráló bizottság által ötletesnek, szépnek talált munkákat kiállítjuk július 6-31-ig a Botanikus Kertben a Tornácos Ház tornácán. Szakács Éva Rendezvények, konferenciák A harmadik etnoökológiai szeminárium (2012. május ) Intézetünkben az elmúlt években több olyan kutatás is kezdődött, mely a tájban, még természetközelben élő emberek ún. hagyományos ökológiai tudását vizsgálja. Kutatjuk a Keleti-Kárpátokban élő gyimesiek és a hortobágyon élő pásztorok tudását, ezenkívül a fáslegelőkhöz kapcsolódó tudást a Balatonfelvidéken, Somogyban és a Beregben, valamint a Szilágyságban a népi állatismeretet. Az etnoökológiai szemináriumok célja, hogy az e témák iránt érdeklődő hazai kutatók, diákok és természetvédők évről-évre megvitathassák eredményeiket, tapasztalataikat. E tavasszal Leslie Main Johnson, kanadai etnoökológus volt a vendégünk. Leslie évtizedek óta kutatja az északnyugati észak-amerikai népek, pl. a Gitksan, Witsuwit en, Gwich in és Kaska hagyományos ökológiai tudását, a népi növényhasználatot (pl. Vaccinium-fajok, Thuja plicata, gyógynövények), a helyiek által elkülönített élőhelyeket, ill. a tájban való tájékozódás ökológiai vetületeit. Az elméleti bevezetőt esettanulmányok követték. Nagy hangsúlyt kapott a terepi gyűjtési módszertan és a megfigyelések, interjúk anyagának feldolgozása, az esetleges értelmezési, megértési hibalehetőségek elkerülése, de megvitattuk a térinformatikai és a népi tájleképezés koncepcionális különbségeit, és ennek következményeit is

15 A szeminárium után terepgyakorlatra mentünk. Először Kis József hortobágyi gulyást és természetvédelmi mérnököt látogattuk meg, akivel a legeltető pásztor és jószága, valamint a természetvédelem lehetséges együttműködéséről beszélgettünk (lásd a fényképet). Másnap Sáfián László hajdúsámsoni juhász vendégei voltunk, aki egy élőhelyekben gazdag legelőn és a környező agrárterületeken legeltet igen nagy tudással. Harmadik nap Boczek József kiskunsági gulyásnál tanulmányoztuk a kékperjés láprétek természetvédelmi célú legeltetését. Molnár Zsolt Pannon Magbank rendezvények A Pannon Magbank bemutatkozása az egri Botanika Hete c. rendezvényen Egerben A május 7. és 11. között megrendezett Botanika Hete programsorozat előadásokkal, növényvásárral, nyílt napi rendezvényekkel várta az érdeklődőket az Eszterházy Károly Főiskola D épületében és környékén. Május 8-án, a Génbankok és természetvédelmi programok napján Peti Erzsébet, a Pannon Magbank LIFE+ programvezetője (NÖDIK) és Szilágyi Krisztina projekt koordinátor (MTA ÖK ÖBI) egy előadás keretében (címe: A Pannon Magbank szerepe Magyarország természetes növényi változatosságának ex-situ megőrzésében) ismertették meg a hallgatósággal a Pannon Magbankban végzett munkát, a program előrehaladását, eddigi eredményeit. A Pannon Magbank bemutatkozása a 20 éves LIFE program alkalmából A Fővárosi Állat- és Növénykert május 20-án színes előadásokkal, filmes programmal ünnepelte az EU LIFE és a Natura 2000 programok elmúlt 20 évét. A 20 éves a LIFE-program! - legféltettebb természeti értékeink című program seregszemléjén nemcsak olyan ritka állatfajok életmódjáról, védelméről esik majd szó, mint a túzok, a rákosi vipera, a kék vércse vagy a kerecsensólyom, de a kiemelt fontosságú élőhelyek megőrzésének és helyreállításának kihívásait is megismerhették az érdeklődők. A Pannon Magbank Life+ program 2010-es elindításáról, eddigi eredményeiről és hosszú távú céljairól Peti Erzsébet projektvezető tartott előadást. A biológiai sokféleség világnapjához kapcsolódó konferencián vesz részt a Pannon Magbank A május én, a Biológiai Sokféleség Világnapjához kapcsolódóan a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ (KÁTKI) valamint a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) közös konferenciát rendezett Gödöllőn (KÁTKI, Báldy terem). A kétnapos program alkalmat nyújtott a hagyományos kultúrnövény- és haszonállat géntartalékok védelmét szolgáló tudományos és szakmai kérdések áttekintésére, válaszok megfogalmazására, továbbá a jövőbeli célok eléréséhez szükséges teendők egyeztetésére. Az idei szakmai program május 21-ére eső első napja a géntartalékok védelmében végzendő kutatási, fejlesztési, innovációs feladatokat emelte ki a tavalyi szakmai konferenciasorozat folytatásaként. A második napon a Kárpát-medence hagyományos haszonállataiban és kultúrnövényeiben rejlő genetikai és kulturális értékek megőrzése, a feladatok eredményes, országhatárokon is túlnyúló ellátása állt a fókuszban. 12 órai kezdettel A biodiverzitás megőrzése és fenntartható használata c. szekcióban egy rövid előadás keretében mutatkozott be a Pannon Magbank program A Pannon Magbank szerepe Magyarország természetes növényi változatosságának ex-situ megőrzésében címmel. A Pannon Magbankot Peti Erzsébet projektvezető képviseli a rendezvényen. Forrás:

16 BioVel - Biome-BGC tanácskozás Vácrátóton Egy érdekes munka kezdődött 2011 szeptemberében, amelynek intézetünk is egyik résztvevője. A BioVel Biodiversity Virtual e-laboratory projekt ( egy, a világ élvonalába tartozó informatikai módszertan továbbfejlesztésén és alkalmazásának elterjesztésén dolgozik, az ún. scientific workflow koncepció és internetes szolgáltatás-környezet megvalósításán. A konzorcium kutatóintézetei így mi is egy-egy tudományterület példa értékű elemzési módszertanát adaptálják ebbe a rendszerbe. Horváth Ferenc vezetésével az MTA ÖK ÖBI Tudásbázis és e-infrastruktúra csoportja és az Erdőökológiai munkacsoport a CO2 sequestration és az ökoszisztéma működés és értékelés témakörökkel kapcsolódott be a nemzetközi kutatásokba. Az amerikai Biome-BGC modell továbbfejlesztett változatával dolgozunk azon, hogy szabad hozzáférésű kutatási szolgáltatásokat nyújtsunk az ökofiziológiai alapú ökoszisztéma modellezés területén. A BioVel Biome-BGC munkacsoport legutóbbi tanácskozásán, május 25-én a vácrátóti kastély tanácstermében, a web service, workflow és desktop grid technológia, valamint a tudományos módszertan egymásba kapcsolódó területein jártunk, hogy ezt a kutatási eszközt saját és partnereink számára világszínvonalú alkalmazássá fejleszthessük. Munkacsoportunk meghatározó tagjai: Barcza Zoltán főmunkatárs bioszférikus szénforgalom modellezés (ELTE MTA ÖK); Ittzés Péter programozó informatikus tudományos programfejlesztés; Ittzés (Krasser) Dóra informatikai fejlesztő a tudományos munkafolyamatok fejlesztésének kihívásait magára vállaló munkatársunk; Horváth Ferenc, Kertész Miklós és Czúcz Bálint az ökoszisztéma-működésre jellemző új indikátorok fejlesztését célul kitűző csoport. Horváth Ferenc Újabb lépés a Kárpátok szintű tudományos együttműködésben Forum Carpaticum 2012 konferencia, Stará Lesná, Szlovákia, A Kárpátok regionális szintű, interdiszciplináris kutatásának elősegítésére 2008-ban a krakkói Jagelló Egyetemen alakult meg a Science for Carpathians (S4C) tudományos együttműködés. Résztvevői a Kárpátok Egyezményt aláíró országok (köztük Magyarország) tudományos intézményei közül kerülnek ki, elsősorban a földrajzi és biológiai tudományok, valamint a társadalomtudományok képviseletében. Az MTA ÖK ÖBI kutatói 2009-től vesznek részt az együttműködésben a tudományos szervező bizottság tagjaként. A S4C együttműködésről többet itt lehet olvasni: A S4C második konferenciáját a fő szervező Szlovák Tudományos Akadémia Tájökológiai Intézete (ILE SAS) az Adat- Tudás-Cselekvés ciklus mottó jegyében szervezte. 13 országból 184 résztvevő, ebből kb. 20 magyar, 69 előadásban, 52 poszteren és 6 workshop-on mutatkozott be. A plenáris előadások az adat és információ megosztás témakörét járták körbe, elsőként Cameron Neylon provokatív előadását Network enabled research hallgattuk a jelenlegi publikációs rendszer fenntarthatatlanságáról és az open access szükségességéről. Marc Zebisch Remote Sensing of Mountain Environment című előadásában a legújabb szabadon hozzáférhető távérzékelési technikákat és azok felhasználhatóságát tárgyalta. Stefan Jensen The SEIS role in support of pan- European environmental data sharing című

17 előadásában a már működő adatmegosztási módokat és tapasztalatokat mutatta be. Plenáris előadások: A legtöbb prezentációt a Biodiverzitás, az Erdők ökológiája és a Tájhasználat és felszín borítás változásai szekciókban mutatták be: 2 2 szekció, előadás, 7 14 poszter témánként. A Biodiverzitás szekció egyik kiemelt témája volt az ökológiai folyosók, az élőhelyek kapcsoltsága, a Kárpátok ernyő fajainak (medve, hiúz, farkas, siketfajd) elterjedésének, potenciális élőhelyeinek tájszintű modellezése (Favilli et al.; Ziolkowska et. al.; Selva et al.). Több előadás is felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi 10 évben felgyorsult Európa utolsó őserdeinek letermelése, általában ellenőrizetlen folyamatok révén, amelyekkel az állami és civil természetvédelem nem tud lépést tartani (Knorn et al.; Mikolas;) Az MTA ÖK ÖBI munkatársainak előadása az adat és információ megosztás témaköréhez kapcsolódott: Török Katalin a biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások témakörében szerveződő európai tudásmegosztási hálózatról adott elő. Mázsa Katalin és Horváth Ferenc az Erdőrezervátum Archívum példáján a helyi, terepi adatokat és felméréseket tartalmazó archívumok hozzáférhetővé tételének és megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Az absztrakt kötet elérhető: A konferencia ideje alatt ülésezett a Science for Carpathians vezetői testülete, és a tudományos bizottság kibővítéséről döntöttek, ennek magyar tagjai Horváth Ferenc (MTA ÖK ÖBI), Ódor Péter (MTA ÖK ÖBI), Kovács Eszter (SZIE), Mázsa Katalin, akit (MTA ÖK ÖBI) a szűkebb vezető testületbe is (executive committee) beválasztottak. A következő Forum Carpaticum konferencia Ukrajnában lesz 2014-ben. Forum Carpaticum 2012: Mázsa Katalin Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának ülése A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya június 05-én kihelyezett ülést tartott az MTA ÖK ÖBI vácrátóti Botanikus kertjében. Az ülés érdekessége, hogy pont itt került napirendre az az előterjesztés, mely az ÖK ÖBI munkatársának, Botta-Dukát Zoltánnak az MTA doktora cím odaítéléséről szólt. Az Osztály a cím odaítélését javasolta az MTA Doktori Tanácsának. Az ülés szakmai része után az új látogatóközpont, a kiállítás, illetve a geotermikus fűtés látható elemeinek megtekintésére került sor Török Katalin kalauzolásában. Végül a kert vezetője, Kósa Géza kalauzolta körbe a vendégeket a Botanikus Kertben. Köszönöm minden közreműködőnek a segítséget. Báldi András 9. Magyar Ökológus Kongresszus szeptember szeptember 5-7. (szerda péntek) között rendezzük meg Keszthelyen a 9. Magyar Ökológus Kongreszszust, amely a magyar ökológus társadalom legnagyobb, az ökológia tudományának legszélesebb spektrumát bemutató tudományos találkozója. A háromévenként ismétlődő, mintegy 350 résztvevőt felvonultató kongresszus soron következő, 2012-es eseményének szervezési jogát 2009-ben (akkor: MTA ÖBKI) az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete kapta, az MTA Ökológiai Bizottsága, utódszervezete az MTA Környezetbiológiai Tudományos Bizottsága és a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete szakmai támogatásával. A kongresszus küldetése, hogy áttekintést adjon az egyed feletti biológiai szerveződési szintek kutatásával foglalkozó tudományterületek legújabb eredményeiről, és hozzájáruljon más tudományterületekkel és tudományágakkal való együttműködés szélesítéséhez. Szervező bizottság: Bartha Sándor (vezető), Mázsa Katalin (titkár), Ádám Réka, Báldi András, Botta-Dukát Zoltán, Engel Rita, Farkas Edit, Horváth Ferenc, Kertész Miklós, Kröel-Dulay György, Molnár Zsolt, Ódor Péter, Török Katalin, Virágh Klára

18 Fő témakörök: Alkalmazott ökológia, Mikrobiális ökológia, Állatközösségek ökológiája, Növényi ökofiziológia, Állatpopulációk ökológiája, Növényközösségek ökológiája, Elméleti ökológia, Ökotoxikológia, Erdők ökológiája, Paleoökológia, Filogeográfia, Populációgenetika, Gombák ökológiája, Talajökológia, Hidrobiológia, Tájökológia, Humánökológia, Természetvédelmi Ökológia, Környezeti nevelés, Városökológia, Viselkedésökológia Időpont: szeptember 5 7. Helyszín: Hotel Helikon 8360 Keszthely, Balatonpart 5. Bővebb információ: Impresszum MTA Ökológiai kutatóközpont Hírlevél Felelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Nagy Adrienn Társszerkesztő: Szakács Éva Technikai szerkesztő: Gulyás Györgyi Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: hirlevel@okologia.mta.hu