A DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI RÁDIÓ-MŰSORSZÓRÁS JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK NAPPALI TAGOZAT PR ÉS SZÓVÍVŐI SZAKIRÁNY A DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI RÁDIÓ-MŰSORSZÓRÁS JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON Budapest, 2009 Készítette: SIBA ISTVÁN

2 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezető A DAB rendszer A DAB műszaki jellemzői Forráskódolás Multiplex struktúra Rádiófrekvenciás DAB jel Teljesítményhatékonyság Első kísérleti adás Budapesten DAB Frekvenciagazdálkodás Egyezmények és frekvenciatervek Frekvenciatervezés A T-DAB frekvenciatervezés műszaki alapjai A DAB gazdasági vonatkozásai A DAB piaci környezete A DAB gazdasági előnyei Üzleti modellek A digitális rádió elindítása A DAB médiapiaci kérdései A DAB hatása a rádiós piacokra DAB és a reklám A szakosodás megjelenése vidéken is Demokratizálódás elősegítése egy felületen - vagy többön? Multimédia és interaktivitás Visszatekerhető adás DAB és interaktivitás Hangminőség javulása A tartalomszolgáltatás jelentősége Vonzó tartalom előállítása Tematikus csatornák Digitális rádiózás vs. Internetes rádiózás DAB marketing Digitális közszolgálati rádiózás jövője Közszolgálati média Digitális közszolgálatiság DRM Kisérleti DRM sugárzás Magyarországon A DRM-el biztosítható szolgáltatások A DRM hazai alkalmazásának lehetőségei DRM Médiaszabályozás Médiaszabályozás főbb eszközei A piacra lépés szabályozása, engedélyezés Must carry Must offer A tartalomcsomagolás és értékesítés szabályozása

4 9.2 Törvények és rendeletek NHH vizsgálat A hatósági szerződés szankció rendszere A digitális földfelszíni műsorszóró-hálózatok vizsgálata Vevőkészülék piac DAB és FM készülékek felhasználói összehasonlítása Kezelhetőség Állomáskeresés Hangminőség Egyéb szolgáltatások DAB vevőkészülék kategóriák Hi-Fi tuner Mini Hi-Fi Asztali készülék Hordozható készülék Zsebrádió Hordozható multimédiás készülék Autórádió Számítógéphez csatlakoztatható DAB vevő Saját kutatás Válaszadók demográfiai jellemzői Vélemények a DAB-ról Konklúzió Irodalomjegyzék Melléklet Ábrák Táblázatok Kérdőív

5 Táblázat és ábra jegyzék Táblázatok /a /b Ábrák

6 1 Bevezető Manapság szinte minden digitális. Digitális a hőmérő, a benzinkút mérőórája, a fényképezőgép, a fényképkeret, a közeljövő televíziója és persze a számítógép. Ezek az eszközök mára teljesen beépültek a mindennapi életünkbe, már szinte észre sem vesszük. Van azonban, amiről mindenki beszél, a digitális átállás, ezen belül is inkább a digitális televíziózás bevezetése. De csupán erről lenne szó? Nem! Van, amibe ritkán botlik bele az ember, mégpedig a digitális rádiózásba, vagyis a T-DAB rendszerbe. Az angol Terrestrial Digital Audio Broadcasting, azaz Földfelszíni Digitális Hangműsorszórás rövidítése. A továbbiakban a hivatalos T-DAB elnevezéssel párhuzamosan használom az elterjedtebb DAB rövidítést. Ha az embereket megkérdezzük, mi az a DAB, tekintélyes része még egyáltalán nem hallott róla. Én is csupán kis mozaikokban találkoztam a témával, ezért úgy döntöttem, hogy körülnézek a nagyvilágban és persze Magyarországon, hogy kiderítsem, vajon hol tartunk. A világ valamennyi országa megközelíti vagy már el is érte azt a helyzetet, amikor az FM sáv megtelik, újabb országos lefedettséget biztosító frekvenciák igen nehezen vagy már nem is koordinálhatóak. Ez pedig hatalmas problémát jelent az országok számára, mivel több kereskedelmi adó is szeretne országos lefedettséget, melyet már egyáltalán nem vagy csak AM sávon tudnának elérni. Magyarországon az analóg frekvenciák ma már csak minimálisan növelhetőek FM sávban, azaz országosan pedig már egyáltalán nem. Azonban a rádiózás jövője érdekében alapvető a rádiós választék növelése. Az interneten jelenlévő választék, az mp3 fájlok, a tematikus rádiók és az egyéb hangszolgáltatások az európai rádiós piacot egyértelműen a szakosodott adók irányába fogja tolni. Ez zenei és szöveges tartalomra egyaránt érvényes. Ennek eredményeképpen, jelentősen szűkülnek a rádiók célcsoportjai, ugyanakkor az igényeket jóval magasabb fokon lehet kielégíteni és ez igaz a reklámozókra is, mivel a szórás csökkenésével, növekszik a reklámok hatékonysága. A jelenlegi szűkös frekvenciakészletek nem teszik lehetővé analóg AM és FM sávokon a tematizált rádióspiac kialakítását. Az egyetlen ma ismert technológia, amely képes megvalósítani és fenntartani ilyen piacot, a digitális rádió, azaz a gyakorlatban a DAB. Ennek oka a költséghatékonyabb működtetés és a lényegesen nagyobb számú műsorszórási sáv mellett, hogy a jelenlegi digitális földfelszíni rádiós 6

7 technológiák közül a DAB a legelterjedtebb és az egyetlen, melyet az FM rádiók kiváltására, vagyis kifejezetten rádiózási célokra terveztek. Továbbá ehhez tartozik a legszélesebb vevőkészülék választék és mivel a legtöbb országban ezt a digitális rendszert használják, világszerte ebben van a legtöbb tapasztalat. A DAB adatszolgáltatásra is alkalmas, melyet ma a mobilszolgáltatók illetve az URH sávú adathálózatok végeznek, így a rádión kívül számos digitális szolgáltatás közvetítésére is igénybe vehető. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon tapasztalható digitális rádiócsend fenntartása telekommunikációs leszakadáshoz vezethet a többi európai országgal szemben. A DAB adásokra, ismeretlensége miatt, nincs meg a bevezetést sürgető társadalmi igény. Azok a rádióhallgatók, akik már kipróbálták és bepillantást nyertek a DAB működési mechanizmusába, egyértelműen mellette szavaznak az AM és FM-mel szemben. A DAB és a többi digitális rendszer (DRM /Korea/, DVB-H, DSR /műholdas/, DRM, IBOC /USA/, ISBD-T /Japán/) készülékforgalmat, új reklámozók, új típusú tartalomelőállítók és közvetítők aktivizálódását eredményezi. A rohamos informatikai fejlődés, viszont sürgeti a digitális átállást. A rádió-műsorszórást be kell vezetni a digitális adatáramlás folyamába. A frekvencia szűkösség, melyet eddig leginkább a politikai csatározások alkalmával vetettek fel, bekövetkezett, a nagyvárosokban és országos szinten. Ennek az lett a következménye, hogy például a parlamenti és nemzetiségi adások számára nem lehet új országos hálózatot létrehozni. A digitális rendszer bevezetésének halogatásával évtizedes hátrányt halmozhatunk fel a nyugat országokkal szemben, nem fejlődne a hazai rádiós kultúra és a műszaki infrastruktúra. A DAB-os rádióműsorok elkészítése, marketingje, technikai megoldásai, szabályozása alapvetően más szemléletet igényelnek, mint a mai gyakorlat. Politikai döntés és állami szerepvállalás szükséges Magyarországon a digitális rádió bevezetéséhez és csak ezután kezdheti meg, új platformon, önálló életét a DAB. A DAB országos lefedettséget biztosító, tömegigények kielégítésére tervezett rádiórendszer, melyet A DAB rendszer c. fejezetben mutatok be részletesen. Ugyanakkor, érdemes megvizsgálni a működési mechanizmusát is, hogy mitől más az eddigi rádiós rendszereknél. A DAB rendszer alapjai című fejezet ezt taglalja, valamint részletezem a műszaki elemeket és változásokat is. Fontos kiemelni azonban, hogy a digitális technikának köszönhetően a DAB rendszer kiemelkedő előnye, hogy 7

8 legalább 6-7 rádióműsor továbbítására alkalmas egy csatornán, nem mellékesen olyan értéknövelő szolgáltatásokkal párhuzamosan, mint például a különféle képi és szöveges kiegészítő információk. A további fejezetekben részletesen bemutatom a DAB bevezetéséhez kapcsolódó frekvenciagazdálkodási, gazdasági, jogi kérdéseket és elemzem a DAB vevőkészülékek piacát. Az eddig felsoroltakat szekunder kutatás keretein belül dolgozom ki. Legvégül, egy primer kutatás alapján megvizsgálom, hogy a magyar rádióhallgatók mennyire tájékozottak a digitális rádió átállás eseményeiről, milyen észrevételeik és igényeik jelentkeznek a DAB-al kapcsolatosan. 8

9 2 A DAB rendszer A DAB országos lefedettséget biztosító tömegigények kielégítésére tervezett rádiórendszer. A 90-es években a nyugat-európai országok összefogtak, hogy egy, az FM-nél hatékonyabb technológiát dolgozzanak ki. Az Eureka 147 konzorcium ennek megfelelően kifejlesztette a DAB hangműsorszóró rendszert, amely földfelszíni hálózatok kialakítására (T-DAB), kábeles műsorterjesztésre (C-DAB), valamint műholdas és vegyes, műholdas-földi rendszerek (S-DAB) megvalósítására egyaránt alkalmas ben világszabvánnyá nyilvánította a Nemzetközi Távközlési Unió. (forrás: A DAB műszaki jellemzői Működése alapvetően eltér az URH-sávban használt analóg FM-rendszertől. Egyik legalapvetőbb különbség, hogy míg az FM esetében egy adóberendezéssel egyetlen hangműsor és egy RDS jel továbbítható, a DAB a különböző forrásokból érkező adatokat egybefűzve képes sugározni, ezek összefoglaló neve a szolgálatösszetevők. A műsorszórás egy 1,5 MHz szélességű rádiócsatornán történik. Az audio jeleket egyetlen digitális jelsorozattá alakítják, amely valamennyi műsort tartalmazza. A folyamat neve multiplexálás, a műsorok és adatok együttesét tartalmazó csomag pedig a multiplex. A rendszer másik nagy előnye, hogy kapacitása lehetővé teszi a szolgálatok variálhatóságát a szolgálatok között. A szolgálatok száma a kapacitás igényük függvénye és a műsorok mennyiségét pedig az a bitsebesség adja, ami a jel digitalizálása, vagyis a forráskódolás után keletkezik. A minőségi sztereó műsorok sugárzásának alapfeltétele az optimális adatsebesség megválasztása, ugyanis romlik a minőség, ha aránytalanul növekszik a csatornák szám. (forrás: Bálint Irén, et. al., 2005) A DAB és az FM sugárzási struktúrájának különbségei a 1. és a 2. ábrákon láthatóak. 9

10 STÚDIÓ ADÓ ANTENNA 1. ábra: FM sugárzás sémája (forrás: Bálint Irén, et. al., 2005, 19) STÚDIÓ-1 STÚDIÓ-1 SZOLGÁLAT MULTIPLEXER STÚDIÓ-1 STÚDIÓ-1 SZOLGÁLAT MULTIPLEXER EGYÜTTES MULTIPLEXER MODULÁTOR + ADÓ ANTENNA ADAT 2. ábra: DAB rendszer felépítése (példa) (forrás: Bálint Irén, et. al., 2005, 20) Forráskódolás A DAB esetében MPEG-1 vagy MPEG-2 szerint kódolják, tömörítik az egyes stúdiók vagy rádióállomások műsorait. A hallás két jellemzőjét használják ki a tömörítés során: a hallásküszöböt (a frekvencia függvényében a hangjel bizonyos nyomásszint alatti összetevőit az emberi fül nem képes érzékelni) és az elfedés jelenségét (a hallásküszöb megemelkedik nagyobb amplitúdójú hang jelenlétében). MPEG-1 esetén 48 KHz a mintavételi frekvencia. Lehetőség van monó, sztereó, kettős és kapcsolt-sztereo jelek kódolására. A kettős (duál) monó egy műsor több nyelven történő szórásánál alkalmazható. Az MPEG-1 Audio kis adatsebességeken nem biztosít megfelelő hangminőséget. MPEG-2 segít kiküszöbölni ezt a problémát. Az MPEG-2 esetében 48 KHz mellett 24 KHz-en is lehetséges a mintavétel, amit elsősorban beszéd alapú műsorok 10

11 esetében célszerű használni. Ráadásul 5+1-es hangátvitel is lehetséges az MPEG-1-nél alkalmazható hangátviteli módok mellett. 1. táblázat: Hangkódolási sebességek Adatsebesség (kbit/s) Hangátviteli mód Minőség Monó Monó, elsősorban beszéd Összes alapú műsorokhoz Összes FM, Hi-Fi sztereó 192 Összes Jó minőségű sztereó (ajánlott érték) Sztereó, duál monó CD közeli (forrás: Bálint Irén, et. al., 2005, 21) A DAB kb. 192 kbit/s feletti műsorszórással ér el az FM-nél jobb hangminőséget. A jel-zaj viszonyában érzékelhető a minőségjavulás. A DAB jel a műsorokhoz szorosan kapcsolódó és a műsoroktól teljesen független adatszolgáltatásokat is tartalmazhat: Programkísérő adat (Programme Associated Data: PAD) ͽ szöveges (Digital Label Segment: DLS) hasonlít az FM-nél használt RDS rádiótxt-hez ͽ képi (Multimedia Object Transfer: MOT) Programtól független adat (Non-Programme Associated Data: N-PAD) Az N-PAD információ sokrétű felhasználást tesz lehetővé, például közlekedési információk, időjárás jelentések, menetrendek, hírszolgáltatások. Ezek az információk HTLM formátumban jeleníthetőek meg a vevőkészülék kijelzőjén, vagy a számítógép monitorján. (Számítógép esetében természetesen szükség van DAB PC-kártyára.) Mivel ezeknek a szolgáltatásoknak a hozzáférhetősége titkosítható, könnyen előfizetőssé alakíthatóak. (Bálint Irén, et. al., 2005) Multiplex struktúra Az audió jelfolyamokat egyetlen digitális jelsorozattá alakítják, amely valamennyi műsort tartalmazza. A folyamat neve multiplexálás (nyalábolás), a műsorok és adatok együttesét tartalmazó egység, pedig a multiplex. A DAB- multiplex digitális jelfolyama két fő részből áll: a fő szolgálati csatornából (Main Service Channel: MSC), és a gyorsinformációs csatornából (Fast Information Channel: FIC). 11

12 A DAB rendszerben egyszerre egymástól függetlenül van jelen több szolgáltatás. Minden egyes szolgáltatás egy fő- és több járulékos szolgáltatást tartalmaz. DAB jel S z o l g á l t a t á s o k ALFA 1 rádió ALFA 2 rádió BÉTA rádió S z o l g á l t a t á s k o m p o n e n s e k audio ALFA TMC ALFA SI audio 1. audio 2. audio FIC MSC 3. ábra: DAB multiplex struktúra (példa) (forrás: Dr. Kovács Imre, 2006, 11) Az első szolgáltatás (ALFA 1 rádió) három szolgáltatás komponenst tartalmaz, a fő audio szolgáltatást és két másodlagos szolgáltatás komponenst. A másodlagos szolgáltatás komponensek (TMC) Közlekedési információs csatorna és az ALFA 1 szolgáltatás információs csatorna. A hangot és a szolgáltatás információs csatornát az MSC alcsatornáiba kell továbbítani, míg a TMC-t a gyors információk adatcsatornájába (FIC) viszik át. Az ALFA 2 rádió szolgáltatás felépítése teljesen hasonló, és az egyes szolgáltatás komponensek MSC-be vitele is. A harmadik szolgáltatás két audio szolgáltatást tartalmaz, melyek adatait az MSC-be továbbítjuk. A DAB multiplexben továbbított programok száma országonként eltérő, legelterjedtebb a hat sztereó audio program plusz egy/két adatcsatorna. De például az Egyesült Királyságban a közszolgálati és a kereskedelmi országos multiplex kilenc-tíz audio programot hordoz. (forrás: Dr. Kovács Imre, 2006) Rádiófrekvenciás DAB jel A DAB multiplex összetett jelét egy ma már széles körben elterjedt digitális modulációs eljárással, az Ortogonális Frekvenciaosztásos Multiplex (OFDM) eljárással 12

13 sugározzák. Ez a sokvivős moduláció fehérzaj jellegű spektrumot állít elő. Jelentős eltérés az FM-hez képest, hogy nem egyetlen, analóg modulációjú vivőfrekvencián közvetíti az információt, hanem a sprektumban egymás mellett elhelyezett, adásmódtól függően több száz illetve több mint ezer, digitálisan modulált vivő között egyenletesen elosztva. A két rendszer sávszélességében is jelentős az eltérés: míg egy FM adás sávszélessége 200 khz, addig ez a DAB esetében 1536 khz és ebben a sávszélességben több, általában 6-8 program helyezhető el. A DAB esetében különböző terjedési feltételekre különböző adásmódokat definiáltak, ezek a sugárzás paramétereinek megváltoztatásával állnak elő. Négy adásmód létezik, adásmódtól függően egy 1536 khz-es spektrumban 192; 384; 768; 1536 vivő szerepel. A VHF-III. sávú, földfelszíni sugárzásra használt I. adásmódban 1536 vivő található, tehát a vivők 1 khz-re helyezkednek el egymástól. 2. táblázat: DAB adásmódok és paraméterek Paraméter I. IV. 1 II. III. Vivők száma Vivők távolsága, khz Szimbólumidő, µs Védőintervallum, µs Bruttó MSC adatsebesség, Mbit/s 2,304 2,304 2,304 2,304 Bruttó FIC sebesség, kbit/s Maximális aadó távolság kb. 100 km kb. 50 km kb. 25 km kb. 12,5 km Alkalmazás Helyi SFN-ek Helyi 3 GHz alatti szolgáltatás létrehozására a szolgáltatásra frekvenciák és minden sávban, VHF- I-II-III. mindegyik kábeles átvitel SFN az L- sávban sávban sávban (forrás: Bálint Irén,et. al., 2005, 23) Az egyes szimbólumok közötti távolság lehetőséget ad a visszaverődésből származó minőségromlás kiküszöbölésére. A vevők közti frekvenciatávolság reciproka adja a szimbólumidőt. Ennek 25%-a a védelmi intervallum. Ha az adó jele bármilyen tereptárgyról visszaverődve kettő/több eltérő úton jut el a vevőkészülékbe, és az útkülönbségből adódó időbeli eltérés a védelmi intervallumon belül marad, akkor nem zavarja a beérkezett jelsorozat kiértékelését. (4. ábra: melléklet) A vevő antennájára közvetett úton érkező jel származhat akár egy távolabbi adóból is, amely ugyanazon frekvencián ugyanazt a jelfolyamot sugározza. Ezáltal 1 A IV. adásmód a szabvány 2. kiadásába került be. 13

14 egyfrekvenciás hálózatokat lehet létrehozni, amely takarékos frekvencia-felhasználást tesz lehetővé. (5. ábra melléklet) Az azonos frekvencián üzemelő adók alkalmazási lehetősége révén az ellátottsági területen belül jelentkező ellátatlan helyek besugárzása amihez a hagyományos rádiós technikában újabb frekvencia szükséges azonos frekvencián üzemelő, kisteljesítményű, úgynevezett kitöltő adók ( gap filler ) használhatók. Egy adott területe ellátására több adó esetén is lényegesen kisebb adóteljesítmény szükséges, mint az FM rádiós technikában. (Bálint Irén, et. al., 2005) Teljesítményhatékonyság A DAB teljesítményhatékony rendszer. A teljesítményhatékonyságot az FM és a DAB összehasonlítása érzékelteti. FM és DAB azonos adóantenna magasság és azonos vevőantennák mellett 30 km hatósugár esetén az FM adás teljesítmény szükséglete 1 kw, a DAB adásnál csak 80 W. 1 kw adóteljesítmény mellett az FM adás hatótávolsága 30 km, DAB adás hatótávolsága 50 km, ezzel a teljesítménnyel az FM adásban 1 műsor a DAB adásban 6-8 műsor közvetítése történik. 3. táblázat: Az FM és a DAB teljesítmény hatékonysága Teljesítmény (ERP) Ellátható terület sugara FM (sztereó) 1 kw 30 km DAB 1 kw 50 km (Bálint Irén, et. al., 2005, 25) Az adatokból jól látszik, hogy sűrűbb adóhálózat esetén is az adott terület lefedéséhez szükséges összteljesítmény lényegesen kisebb, mint az FM-nél, és ugyanazon a hálózaton legalább 6 műsor továbbítható. (Bálint Irén, et. al., 2005) 2.2 Első kísérleti adás Budapesten A Híradástechnikai Tudományos Egyetemen belül működő DAB kör indította el a DAB hazai bevezetését. Az első kísérleti adást a Magyar Rádió Zrt. És az Antenna Hungária Zrt december 1-jén, a magyar rádiózás megszületésének 70. évfordulója alkalmából Budapesten kezdte meg. Mivel a médiatörvény hiányos a digitális adások tekintetében, csak kísérleti jelleggel üzemelhet, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy kizárólag közszolgálati adások továbbíthatók rajta. A kísérleti DAB rendszer 8 rádióprogram sugárzására nyújtott lehetőséget, amelyből négyet használt ki a 14

15 Magyar Rádió. Ezek a Kossuth, a Petőfi, a Bartók Rádió valamint a Classic +. A sugárzás két adóberendezéssel történik. Az országos kereskedelmi műsorok multiplexbe illesztése a szabályozási háttér véglegesítése után válik lehetővé. A jelenlegi budapesti kísérleti rendszer egyfrekvenciás hálózat. A két adóval elméletileg Budapest és körülbelül km-es körzete fedhető le, de a városon belül erősen függ a vétel a környezet beépítettségétől. (forrás: Hargitai Henrik, et.al., 2006 tél, Médiakutató) Kossuth Magyar Rádió Száva utca Petőfi Bartók Szolgálat multiplexer Adó Classic + üres üres üres Együttes multiplexer Adó üres Széchenyi-hegy 6.ábra: budapesti DAB rendszer felépítése (2006) (forrás: Hargitai Henrik, et. al.,2006 tél, Médiakutató) 3 DAB+ A DAB hosszúra nyúlt bevezetési időszaka alatt új audio kódolási technikák jelentek meg, és persze a kritikák sem maradhattak el: elavut a rendszer, hatékonyabban is ki lehetne használni a multiplex kapacitást, több programot lehetne átvinni egy hatékonyabb kódolással. Ezek hatására 2007 februárjában az egyik legelterjedtebb forráskódolás, az MPEG-4 HE AAC v2 bekerült a szabványba (ETSI TS ). Ez azt jeleni, hogy a DAB eddigi MPEG-2 tömörítési eljárás helyett, amivel 6-8 program sugárzására volt lehetőség, a DAB+-nál az MPEG-4 tömörítést alkalmazzák, és így már rádiócsatorna sugárzására oldható meg, ugyanolyan kiváló minőségben. Ráadásul, az FM-hez képest, mint már említettem a DAB harmadával csökkenti a sugárzási költségeket, viszont a DAB+ már ötödével/hatodával is csökkentheti. 15

16 A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2008 tavaszán írt ki pályázatot öt földfelszíni digitális televízió- és egy földfelszíni digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére, és mindkét pályázatot az Antenna Hungária nyerte meg szeptember 5-én az írták alá a digitális földfelszíni televízió- és rádióműsor-szóró hálózatok üzemeltetési jogosultságára vonatkozó szerződéseket. Annak érdekében, hogy a kereskedelmi DAB+ digitális földi rádiós szolgáltatás 2008 decemberében elindulhasson, az Antenna Hungária által 1995 óta működtetett kísérleti rendszert október 31-én leállította. A Nemzeti Hírközlési Hatósággal kötött hatósági szerződés értelmében 2008 decemberéig az Antenna Hungária kiépítette a digitális földi rádióhálózat első ütemét. Ezt követően a társaság kísérleti sugárzást indított a DAB+ digitális földfelszíni rádióhálózatán, mely január 23-ától érhető el Budapesten és környékén, és kezdetben a Magyar Rádió MR1, MR2 és MR3 csatornáit, valamint a Swiss Satellite Radio három csatornáját tartalmazta -Swiss Jazz, Swiss Classic és Swiss Pop-. A kísérleti sugárzás február közepén a Sláger Rádió és a Magyar Katolikus Rádió csatornáival, márciusban a Gazdasági Rádió és a Klubrádió, április elején a radiocafé, majd októberben a Danubius Rádió és a Juventus Rádió műsorával bővült, ezáltal az elérhető programok száma tizenháromra emelkedett. A Sláger és Danubius Rádió programja november 19-étől lekerült a kínálatból. 4. táblázat: A kisérleti multiplexben jelenleg elérhető csatornák Platform Programok Telephely Csatorna Frekvencia Budapest, Széchenyihegy DAB+ Budapest, Száva utca 11D 222,064 MHz Budapest, Hármashatár-hegy (forrás: radiozas.aspx) A DAB+ digitális rádiós szolgáltatás lakossági lefedettsége három budapesti telephellyel 2008 decemberétől megközelíti a 30%-ot, a teljes kiépítésre 2013-ig kerül sor. 16

17 7. ábra: Jelenlegi DAB+ lefedettség (forrás: radiozas.aspx) A világ sok országában folytatódnak DAB+ kísérleteket: Svájcban 13 rádióműsort sugároznak ebben a formátumban, Csehországban 3 program hallgatható. Olaszországban, Máltán és Hollandiában még csak tervezik a kísérleti adás megkezdését. Szingapúrban 22 program hallgatható ezzel a technológiával. Így tehát Magyarország nem áll rosszul DAB+ téren. Ausztráliában május 1-én kezdték meg a kereskedelmi DAB+ sugárzást, mégis élenjár a bevezetést illetően. ( DAB kereskedelmi indítása DAB próba/teszt DAB kereskedelmi indítása DAB+ próba/teszt DAB+ próba/teszt 8. ábra: A világ országaiban a DAB és a DAB+ (forrás:digital Media Broadcasting 2007,12) 17

18 Az ábrán jól látható, hogy ki, hol tart a digitális földfelszíni rádió átállásban. A kékkel jelölt országok, a DAB kísérleti stádiumában vannak; a sárgával jelöltekben már elindult a kereskedelmi adók sugárzása DAB-on; a zöldre színezett országokban ugyan megindultak DAB technológián a kereskedelmi adók műsorszórása, de közben beindították a kísérleti adásokat is DAB+-on; végül a rózsaszín országok pedig a DAB+ kísérleti adásait sugározzák (Ausztrália, Franciaország, Magyarország). (forrás:digital Media Broadcasting 2007) 4 Frekvenciagazdálkodás A rádiótávközlésre alkalmas frekvenciák a Polgári Törvénykönyv alapján elsősorban gazdasági jelentőségük miatt kizárólagos állami tulajdonban vannak, azzal kizárólag az állam gazdálkodik. A frekvenciagazdálkodás két legfontosabb célja a hatékonyság és a zavarástól mentes felhasználás biztosítása. Az DAB hangműsorszóró rendszer a MHz frekvenciatartományra terjed ki az ETS szabvány értelmében. A DAB specifikációban meghatározott különböző adásmódoknak köszönhetően a sugárzás megvalósítható földfelszínen (T- DAB), műholdon keresztül (S-DAB) vagy kábelhálózaton (C-DAB). Elengedhetetlen a megfelelő spektrum biztosítása a DAB rendszer sikeres kialakításához. Ez azt jelenti, hogy megfelelő számú frekvenciát kell biztosítani a digitális átálláshoz, a jelenlegi FM sugárzású műsorok kiváltásának érdekében. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni azon plusz frekvenciákról sem, amelyek a speciális DAB adások szórásához szükségesek. (forrás: Hargitai Henrik, et. al., 2006 tél, Médiakutató) 4.1 Egyezmények és frekvenciatervek A DAB műsorszórási frekvenciája nem esik egybe a jelenleg használt URH-FM sáv frekvenciájával ezért, külön frekvenciát kell biztosítani a DAB bevezetéséhez. Az 1992-es Rádió Igazgatási Világértekezlet alapján a Nemzetközi Rádiószabályzat az élő digitális műsorszóró szolgálat céljára az MHz sávot osztották ki. Ezen a 40 MHz-es sávtartományon belül, amit a digitális műsorszórás számára osztottak ki, 15 MHz illeti a földfelszíni digitális hangműsorszórást (T-DAB) és 25MHz a műholdas digitális hangműsorszórást (S-DAB). Mivel az európai országok a T-DAB bevezetésében érdekeltek és április 1-jéig másodlagos jellegű az MHz-es sávban a műsorszóró szolgálat számára a kiosztás, úgy döntöttek, hogy az 18

19 1,5 GHz-es sáv mellett a MHz, 87,5-108 MHz, MHZ és MHz sávokban kezdeményezik egy európai frekvenciaterv kialakítását. A CEPT tagországok 1995-ben, Wiesbadenben fogadták el a digitális rádiózás európai bevezethetőségét szabályozó egyezményt és a hozzá tartozó T-DAB frekvenciakiosztási tervet (WI95), amely a VHF sávban és az 1,5 GHz-es sávban biztosított egyegy országos lefedést minden CEPT tagország számára. A DAB bevezetési fázisában is látszott már, hogy a kiosztott frekvenciakészletek a legtöbb ország számára nem lesznek elegendőek még a meglévő FM adások kiváltására sem. Ezért a CEPT-nél újabb T-DAB célú frekvenciablokkok kiosztását indítványozták. Ennek eredményeképpen 2002-ben, Maastrichtban a második T-DAB frekvenciatervezési értekezleten az 1,5 GHz-es sávban, a digitális műsorszórás számára megítélt 40 MHz-es sávrész T-DAB és S-DAB célú felhasználási arányának újraelosztása mellett döntöttek, a felmerült T-DAB frekvenciaigények kielégítése érdekében. A helyzet megoldása érdekében szeptember 1-jétől két megállapodás lépett életbe. Először is a módosított Wiesbaden-i Különleges Megállapodás (WIMA02), miszerint a T-DAB célú felhasználásra vonatkoznak a MHz, 87,5-108 MHz, MHz, MHz sávok. Másodszor pedig a Maastricht-i Különleges Megállapodás (MA02), amiben az 1,5 GHz-es, vagyis MHz sávtartomány a T-DAB kiosztásokra vonatkozik. Így Maastricht-ban egy újabb országos lefedést biztosítottak az L sávban, amivel már három országos T-DAB lefedésre biztosít frekvenciát a WIMA02 és a MA ban a digitális műsorszórás kialakítása végett európai kezdeményezésre az ITU összehívta a Körzeti Rádió-távközlési Értekezletet (RRC06) a földfelszíni digitális műsorszórás tervének elkészítésére a VHF ( MHz) és az UHF ( MHz) frekvenciasávokban az ITU 1. és 3. körzetébe tartozó országai számára. Az értekezletre Genf-ben került sor. Az értekezlet eredményeként a delegációvezetők aláírták a digitális tervet, az aktuális analóg tervet, az eljárási szabványokat valamint a műszaki feltételeket tartalmazó záródokumentumokat. Magyar szemmel a GE06 eredménye, hogy lehetőség van 3 országos T-DAB hálózat kiépítésére VHF sávon és 8 országos DVB-T hálózat kiépítésére. A Magyarországnak számára biztosított 3 multiplex minimum 18 rádióműsor országos 19

20 sugárzását teszi lehetővé. A rendelkezésre álló frekvenciakészlet médiapolitikai döntésektől függően, felhasználható országos vagy regionális multiplexek kialakítására is. DAB szempontból a megállapodás legfontosabb következménye, hogy a VHF sávi televízióadók átállási tervének kidolgozásakor figyelembe kell venni a T-DAB bevezetésének elősegítését. (forrás: Bálint Irén, et. al., 2005) 4.2 Frekvenciatervezés A frekvencia sávok végesek. Felhasználásukat többek közt befolyásolják: Nemzetközi egyezmények, megállapodások EU határozatok Az eszközök képességei, működési frekvenciája (Az eszközök a nemzetközi szabványokkal összhangban működnek) A frekvencia sávok használatából adódó zavarlehetőségek Távközlés-politikai célkitűzések A frekvenciagazdálkodás gyakorlati modellje: Frekvencia sávok felosztása rádiószolgáltatások szerint (például: mobil rádiótávközlés, műsorszórás, stb.) Minden csoportra jogszabályban rögzített felhasználási követelmények vonatkoznak Az engedélyköteles sávokban a sávok felhasználása, kijelölése egyedi engedélyek alapján történik, jogszabályban meghatározott elosztási elv keretében, ilyen engedélyköteles sávokban a hatóság zavarvédelmi garanciát vállal A nem engedélyköteles sávokban a hatóság zavarvédelmi garanciát nem vállal A DAB adók rendszerét úgy alakították ki, hogy egy DAB adási blokk elfoglalt sávszélesség 1,5 MHz legyen. Egy blokkban különböző számú és minőségű műsorok helyezhetők el. A CEPT tagországok összehangolt európai csatornatervet fogadtak el. (forrás: Bálint Irén, et. al., 2005) 20

21 5/b. táblázat: A VHF sávban kiosztható T-DAB frekvenciablokkok 2 Frekvenciatartomány (MHz) ( ) T-DAB blokkok száma Blokk-közép frekvencia (MHz) Blokk sávszélesség (MHz) Alsó védősáv (khz) Felső védősáv (khz) 13A B C D E F A VHF sávok csatornatervezésénél minden 7 MHz-es televízió csatornához 4 T- DAB frekvenciablokkot rendeltek hozzá. A 176 khz-es szomszédos T-DAB blokkok között lévő védősávot vették alapul a frekvenciablokkok kialakításakor és minden esetben 16 khz egész számú többszöröse a blokk középfrekvencia. A MHz-es sávban 6 blokk található, ám ezt a sávrészt jelenleg a NATO használja, kivéve a 13A blokkot, mivel a Kormányzati frekvenciagazdálkodási Hatóság engedélyével ebben a blokkban történik a Magyarországi kísérleti sugárzás. (forrás: Bálint Irén, et. al., 2005) 6. táblázat: L sávon (1,5GHz) kiosztható frekvenciablokkok T-DAB blokk jele Blokk-közép frekvencia (MHz) Frekvenciatartomány (MHz) LA 1452, , ,728 LB 1454, , ,440 LC 1456, , ,152 LD 1458, , ,864 LE 1459, , ,576 LF 1461, , ,288 LG 1463, , ,000 LH 1464, , ,712 LI 1466, , ,424 LJ 1468, , ,136 LK 1470, , ,848 LL 1471, , ,560 LM 1473, , ,272 LN 1475, , ,984 LO 1476, , ,696 LP 1478, , ,408 (forrás: Bálint Irén, et. al., 2005, 31) 2 Teljes táblázat a mellékletben (5/a) 21

22 A DAB rendszer spektrumfelhasználása igen hatékony. Ez a rendszer alkalmas úgynevezett egy frekvenciás adóhálózatok (Single Frequency Network: SFN) létrehozására, amelyet azonos frekvencián működő adóállomások alkotnak. Ezért feltételezték a nemzetközi frekvenciatervezés során, hogy túlnyomórészt SFN hálózatként valósítják meg a DAB sugárzást. A már említett frekvencia kiosztási tervek, nem kötik ki az alkalmazás technikai hátterét, nem rendelik pontos telephelyhez a frekvenciát az állomásokra alkalmazható műszaki paraméterek megadásával. A frekvencia kiosztási tervnek az a célja, az egyfrekvenciás hálózatok rugalmasabb tervezését biztosítsa, anélkül, hogy felügyeljenek mindenegyes egyedi kijelölést. A T-DAB kiosztásokra megadott területek egy vagy több adóval sugározhatóak be, amelyek azonos frekvencián működnek. A megfelelő újrafelhasználási és elválasztási távolság kialakításához egyes T-DAB hálózatokon belül, a T-DAB- hoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások között, valamint egy SFN létrehozásához, bevezették a referencia hálózat fogalmát. A referencia hálózat egy elméleti hálózat, amely lehetővé tesz a konkrét adótelephelyek és az adási paraméterek ismerete nélküli frekvenciatervezést. Ennek megfelelően zajlott a számítás a nemzetközi tervek kialakításánál. Mint már említettem a DAB rendszer, mozgó körülmények között is, rendkívül jól tűri a többutas terjedést és kiváló vételt biztosít. Mivel a tapasztalatok szerint a hordozható beltéri vételre is nagymértékű igény van, és a WI95 valamint az MA02 Tervek csupán a mobil T-DAB vételére vonatkoznak, az RRC-06 értekezletre, nemzetközi szinten összeállították a beltéri hordozható vétel tervezéséhez szükséges műszaki paramétereket. (forrás: Bálint Irén, et. al., 2005) A VHF sávra alkalmazott referencia hálózat 7 adóállomásból álló zárt hálózat. Az L sávban 3 különböző referenciatípust határoztak meg, az ellátási terület nagyságától függően: 7 adóból álló nyílt hálózat 7 adóból álló zárt hálózat 4 adóból álló zárt hálózat A nyílt hálózati adók, irányított antennákkal rendelkeznek. 22

23 12 db-es antenna diszkrimináció (240 szögben) Az ellátási terület határa D átmérő Külső adó Központi adó Adók közötti távolság 9. ábra: Referenciahálózat felépítése VHF sávban (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005, 33) A DAB műsorszórása több és más helyzetű adóból állhat, függően a körzet nagyságától és domborzati viszonyaitól, de természetesen bizonyos esetekben a műsorszórás megoldható egyetlen adóval is. A területen elhelyezett adóállomások száma lényeges paramétere a hálózatnak. Számos paraméter viszont az adók egymás közötti távolságának függvénye, mint például az antenna magassága, vagy a teljesítmény. A hálózat tervezésénél nem szabad megfeledkezni az öninterferencia jelenségről, ami akkor következik be, ha túlságosan távol helyezkednek el egymástól az adóállomások és ez által, a hálózat maga számára okozna zavart a védelmi intervallumon kívülről érkező jelek miatt. Az öninterferencia elkerülésére a hálózatokat ún. késleltetési idő bevezetésével optimalizálják. A konkrét T-DAB hálózat megvalósíthatósága, vagy egy már létező T-DAB adó megváltoztatásának érdekében, meg kell vizsgálni, hogy a konkrét frekvenciakijelölés átlépi-e a Tervben szereplő kiosztáshoz tartozó térerősség-határértéket. Nem szükséges a koordináció abban az esetben, ha nem haladja meg a referenciahálózat által előre jelzett eredő térerősség értéke. Ellenkező esetben a nemzetközi megállapodás feltételei alapján el kell végezni a koordinációs eljárást. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) 23

24 4.3 Magyarország frekvencialehetőségei Magyarország a WIMA02 és a MA02 terveknek megfelelően a 12. TV csatorna sávját és a 1,5GHz-es sávot kapta meg T-DAB műsorszórás céljára. A frekvenciatervek az igazgatóságok által előzőleg meghatározott T-DAB kiosztási területekhez rendelték a frekvenciákat. T-DAB tesztpontok határozták meg a kiosztási területek kijelölését. Az országot ezáltal körzetekre bontották, hogy könnyebb legyen a koordináció a szomszédos országokkal, és így a műsorellátásban nagyobb változékonyság érhető el. Például 6 sztereó műsorból 4 lehet országos program egy frekvenciablokkban egy adóhálózat esetén, 2 műsor pedig a helyi igények kielégítésére minden körzetben más. A WIMA02 és a MA02 tervek alapján, Magyarországon a következő frekvencialehetőségek álltak rendelkezésre: 5 körzetből álló országos lefedés a 12. TV csatornában 6 körzetből álló országos lefedés a 1,5 GHz-es sávban 21 körzetből álló országos lefedés a 1,5GHz-es sávban 3 budapesti körzeti kiosztás A GE06 terv azonban kissé bővítette a lehetőségeinket az országos lefedettséget biztosító hálózatok kiépítéséhez, ugyanis két újabb országos T-DAB multiplex megvalósítására biztosít frekvenciát Magyarország számára a VHF III. sávban. Összegezve: 3 országos lefedés VHF III. sávban ( TV csatornában) 2 országos lefedés L sávban Ez minimum 18 országos sztereó műsor kisugárzását jelenti a VHF III. sávban és további minimum 12 sztereó programot az L sávban. 24

25 8 körzetből álló országos lefedettség a 10. TV csatornán (VHF III. sáv) 8 körzetből álló országos lefedettség a 11. TV csatornán (VHF III. sáv) 5 körzetből álló országos lefedettség a 12. TV csatornán (VHF III. sáv) A GE06 (VHF III. sáv) és a MA02 (L sáv) terveknek megfelelően rendelkezésre álló T-DAB frekvenciablokkok Magyarországon 6 körzetből álló országos lefedettség a 1,5GHz sávban (L sáv) 21 körzetből álló országos lefedettség a 1,5GHz sávban (L sáv) 10. ábra (forrás: Hargitai Henrik, et. at., 2006 tél) Jelenleg országos digitális műsorszórásra, vagyis T-DAB indítására nincs lehetőség, a VHF sávban üzemelő hazai és szomszédos országok analóg adói miatt. A digitális terv megvalósításának elengedhetetlen feltétele, hogy legalább az m1 analóg hálózatban működő VHF sávi adók leálljanak. Elsősorban a Kab-hegyi és a Szentesi adóról van szó. Mindez azonban nem elég, a teljes T-DAB hálózat kiépítéséhez a szomszédos országok együttműködésére is szükség van. Azonban reális együttműködés azokkal az országokkal lehetséges, amelyek hasonló VHF sávi menetrenddel rendelkeznek és a digitális átállás első fázisában leállítják a VHF sávban működő analóg adóikat. Például Nyugat-Magyarországon a 11-es blokkból álló T-DAB hálózat nem indítható el, amíg Szlovénia nem állítja le a 11. csatornájú, nagyteljesítményű analóg televízió adóját. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) 25

26 5 A DAB gazdasági vonatkozásai 5.1 A DAB piaci környezete A digitális rádiózás szereplői a vevőoldalon és az adásoldalon tömörülnek. Az adásoldal képviselői a tartalomszolgáltató és a hálózatüzemeltető valamint lehetséges harmadik fél egy független multiplex szolgáltató. A DAB bevezetési szakaszában a hálózatüzemeltető, a tartalomszolgáltató és a vevőkészülék-forgalmazók játszanak kulcsfontosságú szerepet. Magyarország (és a többi kísérleti stádiumban tartó közép-európai ország) vevőés adóoldali szereplői várakozó állásponton vannak. Ennek egyik oka, talán az alacsonyabb költségvetés miatt is, hogy megvárják a DAB nyugat-európai országok eredményeit, és siker esetén megtörténhet a technikai áttörés Magyarországon. Másfelől egymásra várnak a piaci szereplők. A tartalomszolgáltató nem hoz létre új tartalmat, kellő ellátottságot biztosító hálózat és megfelelő számú vevőkészülék nélkül. A hálózatüzemeltető nem kezd bele költséges hálózat kiépítésébe, amíg nincs vonzó tartalom és elég vevőkészülék a piacon. A vevőkészülék-forgalmazók pedig persze nem vállalkoznak, magyar viszonylatban, drága készülékek piacra dobására, megfelelő hálózat és tartalom hiányában. Hallgató Hálózatüzemeltető Vevőkészülékforgalmazók Tartalomszolgáltató 11. ábra: Várakozási lánc (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005, 43) Ez az ördögi kör hatalmas akadályt gördít a DAB magyarországi bevezetése elé. A jogi szabályozás megteremtése szintén alapvető fontosságú az átállás sikeréhez. 26

27 1996-ban Nagy-Britanniában kiadták a Broadcasting Act-ot (hasonló a Magyar médiatörvényhez), amely a digitális műsorszórás szabályait tartalmazza és nagy szerepe volt a szigetországi DAB sikerében. Talán fény az alagút végén, az egyre bővülő rádiók száma a kísérleti digitális platformon és 2007-ben megszületett a televíziózás és rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól szóló 1014/2007. (III: 13.) Kormány határozat, mely feladatul tűzte ki többek között: a digitális műsorterjesztés szabályozását és a műsorterjesztés digitális átállását tartalmazó törvény elkészítését; a Digitális Átállás Stratégia (DÁS) végrehajtását szolgáló jogszabályok kidolgozását; a DÁS végrehajtását lehetővé tevő pénzügyi feltételrendszer kidolgozását. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) 5.2 A DAB gazdasági előnyei A DAB gazdaságosságát nehéz összehasonlítani más technológiákkal, az egyes rendszerek eltérő jellege miatt. A svájci kommunikációs hivatal összeállított költségbecslő tanulmánya alapján egy 20 adóállomásból álló hálózat kiépítése, hozzávetőlegesen 1 milliárd forintba kerülne. Hazánkban 42 db DAB telephely feltételezhető, amely körülbelül 2 milliárd forintból kivitelezhető. Az arányok érzékeltetéseként, az ötödik FM hálózat, a Kossuth Rádió hálózata végleges kiépítése után 44 állomásból áll. 25 adóállomás megépítésével zárult le az első fázis és kezdődött meg a műsorsugárzás. Ennek beruházási költsége közel járt az 1 milliárd forinthoz. Egy digitális országos program kiépítése ezzel szemben akár 333 millió forintos befektetéssel is megoldható. Hosszútávon azonban nem elég, hogy a beruházási költségek kedvezőbbek, ám az új technológia üzemeltetési költségei is alacsonyabbak. A DAB hálózat harmadannyi áramfogyasztással üzemelhet, mint egy FM hálózat, valamint 6-8 program továbbítható digitálisan az analóg 1-el szemben. (forrás: Antenna Hungária) Így abban az esetben is nagyobb bevételt lehet elérni, ha a jelenlegi FM szolgáltatási díjnál kedvezőbb összeget kell fizetni. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) 27

28 5.3 Üzleti modellek A digitális műsorsugárzás két féle üzleti modellel képzelhető el. Egyik eset, amikor a tartalomszolgáltató, hogy műsora bekerüljön a multiplex csomagba, fizet a multiplex szolgáltatónak és a hálózatüzemeltető a sugárzásért kap díjat a multiplex szolgáltatótól. A másik esetben pedig a multiplex szolgáltató megvásárolja a tartalomszolgáltató által elkészített műsort és a sugárzásért fizet a hálózatüzemeltetőnek. A kétoldalú kiadás ellensúlyozása érdekében a csatornák reklámbevételeiből jutalékot kérhet. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) 5.4 A digitális rádió elindítása Magyarországon kívül, egész Európában felmerült az a kérdés a digitális műsorszórás kapcsán, hogy az állam beavatkozzon-e a digitális átállásba, vagy ez teljes egészében a műsorszórók és a hálózatüzemeltetők feladata. A Brit kormány, ha nem is anyagilag, de nagyban támogatta a műsorszórókat a digitális rádiók elindításában. Az analóg sugárzási engedélyek automatikus kiterjesztésével ösztönözték őket és időben biztosították a szabályozói hátteret, ami a DAB sikerének egyik alapját képezte. Ennek eredménye képen a közszolgálati és kereskedelmi rádiók összefogva, hatást gyakoroltak az integrált áramköröket gyártó vállalatokra, hogy kezdjék meg az új chip-ek gyártását, a vevőkészülék-forgalmazók pedig a vevőkészülékek értékesítését. A Digital One elnevezésű kereskedelmi multiplex szolgáltató partneralapú és kezdeményező jellegű marketing tevékenységet szorgalmazott. Ez alatt azt értették, hogy a digitális rádióban résztvevő, különböző tevékenységet folytató cégek nem csak magukat reklámozzák, hanem a többi résztvevőt is. Például a rádió reklámban szerepel a hálózatüzemeltető és a vevőkészülék-forgalmazó is ugyanakkor a vevőkészülékbrosúrában helyet kapnak az elérhető digitális rádióműsorok. Ezen kívül egyeztetik egymással a piackutatási eredményeket, az adatbázisokat így, következetes marketing kommunikációval elkerülhetik az információk hibás értelmezéséből fakadó problémákat és a szállítási láncon keresztül, jól koordinálhatják az üzleti kapcsolatokat. Mindez csak úgy valósulhat meg, ha már létezik legalább részleges lefedettség és új, eladató tartalom. Kiváló terep ezen célok megvalósítására a kísérleti fázis, ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges a szabályozási háttér megteremtése. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) 28

29 6 A DAB médiapiaci kérdései A rendszerváltás után megalkotott médiatörvény lehetővé tette a duális média rendszer megalakulását, vagyis a közszolgálati mellett megjelentek a kereskedelmi médiumok is. Nem történt meg azonban a regionális közmédia kialakítása. A közszolgálati média hanyag működési, gazdasági tevékenysége és a tartalmak kezelése miatt a társadalom elfordult tőle és hatalmas hátrányt halmozott fel a kereskedelmi médiával szemben. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy a két fő kereskedelmi rádióadó egy az egész országot lefedő hálózathoz jutott hozzá, miközben az elsőszámú közszolgálati, azaz MR1, más néven a Kossuth Rádió alig haladja meg az 50%-os lefedettséget az országban. Így nem is láthatja el hatékonyan közszolgálati feladatait. A politikai pártok hatalmas médiabirodalmakat szerveztek maguk köré, így a rendszerváltás egyik alapköve nem teljesült, vagyis a társadalom nem kapta meg a médiát, az még mindig a politikai játszadozások eszköze, nem pedig színtere. Nem érvényesül a média őrkutya szerepe. A közszolgálati médiának elő kell segítenie egy minőségi társadalmi együttélést. Feladata lenne megszólítani az etnikai, vallási és egyéb kisebbségeket, hogy mindenki szót kapjon és elmondhassa a véleményét. Mindezek érdekében egy régiókra osztott, háromszintű rendszert kellene létrehozni. A helyi információk (hírek, kultúra, sport, közélet, stb.), azaz a regionális műsorok alkotnák az első szintet, természetesen az interaktivitás jegyében. A második szintet ezeknek a helyi műsoroknak az összefonódása adná. A Kossuth Rádiót valóban országos szintre kellene emelni, hogy megvalósíthassa a harmadik szintet, vagyis olyan információkat közölhetne, amik az egész magyar társadalmat érintik és érdekeit szolgálják. Az önálló és folyamatos működés érdekében, minden régiónak szüksége lenne egy-egy központi intézményre, amelyek gazdaságilag és műsorszerkesztési szempontból teljesen függetlenek, mindössze arculati elemeikben lennének azonosak egymással. Ezt azonban nem lehet megvalósítani a jelenlegi túlterhelt FM frekvenciákon és itt válik jelentőssé a DAB szerepe. A DAB multiplexek segítségével összegyűjti a műsorokat és egymás mellett, minőségromlás nélkül, azonos frekvencián továbbítja, ezzel megsokszorozva a használható frekvenciák számát. Nem elhanyagolható kérdés a multiplex szolgáltató személye, ugyanis aki elnyeri a multiplex üzemeltetési jogosultságot, az dönti el, hogy ki kerülhet fel a 29

30 digitális platformra, vele kell szerződést kötni. A jogosultság elnyerésére pályázatot kell kiírni ezt a feladatot Magyarországon a Nemzeti Hírközlési Hatóság látja el. A szabályozásra azért van szükség, hogy megfelelően erős multiplexeket hozzanak létre, valamint, hogy szétválasszák a piaci szereplőket és a terjesztőket. Magyarországon 2008-ban a Magyar Rádióval szemben az Antenna Hungária nyerte el, 12 évre az üzemeltetési jogosultságot. (forrás: Enyedi Nagy Mihály, 2006) 6.1 A DAB hatása a rádiós piacokra A szakosodás megjelenése vidéken A DAB megjelenésével a Budapesten is csupán korlátozottan működő szakosodott helyi csatornák a vidéki városokban is elindulhatnának. Ennek eredményeképpen ugyan igaz, hogy a rádiós piac tovább aprózódna, de meg tudná szólítani az eddig el nem ért hallgatóságot is. Jóval több állomás jutna el a megyeszékhelyek és nagyvárosok reklámozói szempontból kiemelten kezelt lakosságához. Ezek nem úgy versenyeznének egymással, mint a mai popzenei állomások, amik minden fizetőképes hallgatóhoz szólnak, hanem jól célzottan különféle hallgatói csoportoknak szólna, ami egymás mellett élő rádiókat eredményezne. A jelenlegi fiatalokat és középkorúakat megcélzó rádióállomások mellett a szakosodás megjelenésével, lehetne az idősebb és egyéb, a mai médiából kiszoruló rétegek számára műsorokat sugározni. A hirdetők e tematikus csatornákon keresztül sokkal szűkebben célzott közönséghez jutnának el, nagyban javítva ezzel a reklámok hatékonyságát. A jelenlegi helyi, kis kereskedelmi rádiók vételkörzete sokak szerint kisebb annál, mint amekkorával ezek a rádiók nyereségesen tudnának működni. A reklámok hatékonyságát és a helyi, kis kereskedelmi rádiók gazdaságosabb működését is elősegítenék a DAB-os multiplexek, mivel jóval nagyobb vételkörzetet biztosítanak a jelenleginél. Mindezek mellett a szakosodott rádióknak megérné helyi információkat is közvetíteni, ugyanis napjainkban népszerűek a helyi híreket sugárzó rádióállomások. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) Demokratizálódás elősegítése egy felületen - vagy többön? Az egy felületen, azonos minőségben megjelenő országos vagy regionális csatornák számának növelésével egyben valódi verseny kezdődhet el az állomások 30

31 között, és a társadalom sokkal szélesebb rétegei szólalhatnak meg országos közönség előtt, mint amire a mai média rendszer lehetőséget ad. Fontos hangsúlyozni az azonos felületet, hiszen számos kisközösségi vagy helyi rádió, és számtalan internetes rádió ma is jelen van, melyeknek azonban technológiai vagy földrajzi akadályok miatt csak szűk közönség számára érhetők el. A technológiai változatosság ez esetben hátrány: a DAB mindezeket az adásokat azonos felületen kínálná, így valódi hozzáférést biztosítana. A digitális rádiózás azonban feltehetően nem korlátozódik majd egy felületre, a különböző platformok ugyanakkor különféle felhasználói szokásokhoz kötődnek. A mai Nagy-Britannia példáján ezek az alábbiak lehetnek: Rádió digitális műholdas tévé / kábeltévé mellett az otthoni HiFi készüléket helyettesíti; Sky (műhold) 85 csatorna, 14 millió potenciális hallgató (forrás: BARB); Telewest (kábel): helyi csatorna, 1,7 millió potenciális hallgató (forrás: BARB); NTL (kábel): 42 csatorna, 2,9 millió potenciális hallgató (forrás: BARB); Freeview (digitális földi TV): 24 csatorna+bbc; Internetes rádióhallgatók: 4,3 millió hallgató havonta (forrás: RAJAR). -Elsősorban munkahelyi rádióhallgatás-; Mobiltelefon: a mobil használók 3%-a hallgat rádiót készülékén; DAB: 1 millió eladott készülék karácsonyáig. -A legnépszerűbb az otthoni hordozható rádiókészülék.- (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) Multimédia és interaktivitás A DAB által lehetőség van multimédiás (mozgókép, futószöveg, állókép, stb.) tartalom megjelenítésére is a rádiók kijelzőjén. Az alapvetően hanggal dolgozó médiumok (beleértve az internetes rádiókat is) csupán korlátozottan élnek ezzel a lehetőséggel és a jelek szerint a hallgatók többsége nem is igényli e szolgáltatásokat. Az éppen játszott zeneszám, vagy műsor adatainak megjelenítése; a hallgatói visszajelzések megjelenítése (SMS-üzenőfal); a legfrissebb hírek kiírása azonban olyan plusz szolgáltatások, amelyek iránt a hallgatók részéről erőteljes igény mutatkozik. Plusz 31

32 szöveges információk már az FM-hez kapcsolódó RDS szolgáltatással is elérhetőek, amit leginkább autórádiókban használnak állomás azonosítónak. Manapság a televízióban rendkívül népszerűek a jelen idejű szöveges tartalom futó szövegként történő megjelenítése, és ez könnyen beépíthető a DAB csatornákban is. A mobilszolgáltatók bevételi forrása is lehetne az élő műsor országos üzenőfal vagy éppen csetszobája. Ezekkel a plusz szolgáltatásokkal a rádiók sokkal inkább közösségteremtővé válhatnának, mint a jelenlegi adók. A betelefonálók vagy csupán a szerkesztők által olvasható SMS-ek kevéssé vonzóak az alapvetően passzív hallgatók számára. Egy DAB SMS-fal ötvözi az anonimitás, a biztonságos, időben aszimmetrikus kommunikáció előnyeit, miközben lehetőséget nyújt azonnali válaszadásra, azaz kétirányú kommunikációval, valós interaktivitást tesz lehetővé, földrajzilag szórt, a csupán az adásidő tartamára létrejövő virtuális közösségek számára. Ez esetben kérdés a tartalomszolgáltató felelőssége, moderálási kötelezettsége: mindez a betelefonálós műsorokhoz vagy az internetes csevegő-szobákhoz hasonló filozófiával kezelendő. A multimédiás funkciók átalakíthatják a reklámozás és az önreklám eddig kialakult formáit, szokásait: a szöveges tartalomban az állomás webcíme, linkajánlata mellett például fizetett reklámok is megjelenhetnek. Példa: Az internetes és hagyományos rádió lehetőségeit ötvözi az ún. podcasting, mely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy audio illetve videó tartalmakat töltsenek le a világhálóról és azt feltöltsék a hordozható lejátszóikra. A podcasting lehetővé teszi szinte bárkinek, hogy otthon előállított rádióműsorát elérhetővé tegye bárki számára, így széles rétegek élvezhetnék a rádiózás ezen új módját. A San Francisco-i középhullámú 1550 KYCY állomás a közelmúltban átállt a kizárólag ilyen jellegű adások sugárzására. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) DAB és a reklám Magyarországon évek óta változatlan az elektronikus média összes reklámbevétele, annak ellenére, hogy folyamatosan nő a piac szereplőinek száma. Amíg a nyugat európai hirdetési piac 6-9%-ka esik a rádiókra, addig ez a szám Magyarországon 5%. Egyik lehetséges magyarázat a helyi rádiók magyarországi és nyugat európai reklámpiaci részesedésében mutatkozó különbségre, hogy a nagyobb és 32

33 gazdagabb nyugat európai országokban több a tematikus rádióállomás, mint a kisebb magyar piacon. Így a szűkebb célközönséget megcélzó hirdetők elvárásainak kevésbé felelnek meg a hazai rádiók. Számos új lehetőséget kínál a DAB a reklámozók számára. Bizonyos termékek és szolgáltatások, a tematikus csatornák révén, rendkívül jó hatásfokkal juttathatóak célba, hiszen azonos érdeklődési körbe tartoznak egy adott csatorna hallgatói. Közvetlen ajánlatok is küldhetőek a futó szöveges információk segítségével. Egy a BBC által elkészített felmérés szintén kedvező információval szolgál e téren, ugyanis az FM rádiókhoz képest 21%-kal tovább hallgatják a DAB rádiókat a hallgatók. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) Visszatekerhető adás Egyre több rádióban figyelhető meg egy olyan visszatekerési funkció, amellyel a korábban elhangzott adásokat újra meg lehet hallgatni. Ez egyfajta korlátozott on demand lehetőséget teremt, melyhez a hallgatók az interneten egyre inkább hozzászoknak. Ez inkább a szöveges csatornákat hallgatók körében lehet igazán népszerű. A zenei adások épp szakosodásuk révén minden időben azonos típusú műsort sugároznak, így lényegi különbség nincs a különböző időkben elhangzottak között. Ez a funkció eddig nem látott szabadságot, személyre szabhatóságot és időbeli kötetlenséget ad a DAB-ot hallgatók számára és valójában a rádió az mp3 világgal csak így veheti fel a versenyt. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) 6.2 DAB és interaktivitás A DAB lehetőséget ad szöveges, állókép és lassú töredezett mozgókép átvitelére is a hang mellett, feltéve, ha a vevőkészülék támogatja ezeket a szolgáltatásokat. Mivel manapság Magyarországon elenyésző számban van jelen alkalmas készülék, az említett funkciók legfeljebb kísérleti jelleggel futnak. Ezért elsősorban az RDS rendszernél megszokott tartalmak, vagyis az adással kapcsolatos háttér-információk, mint például a műsor címe, műsor telefonszáma, a zeneszám előadója, stb. jelennek meg. Közvetlen interaktív kapcsolatot a hallgatókkal, ezeken a megoldásokon keresztül lehetne elérni. Természetesen az interaktivitás eléréséhez más kommunikációs eszközökre is szükség van. A visszacsatolás eszközeként elsősorban a mobiltelefont, SMS formájában vagy az internetet, formájában alkalmazzák. A hallgatók alapvető igénye a rádiós 33

34 interaktivitásban a műsorba való beleszólás valamint véleménynyilvánítás. Ezek a hallgatói visszajelzések a rádiókban moderált formában jelennek meg, mivel a szerkesztők válogatják ki, majd illesztik be a műsorba. A digitális rendszer a szerkesztők válláról is leveszi a terhet és több vélemény kerülhetne a nyilvánosság elé, ugyanis lehetőség van egyfajta DAB-csevegés létrehozására, ahol a hallgatók az adással párhuzamosan olvashatják az üzeneteket és beküldött véleményeket a vevő kijelzőjén. A Magyar Rádió jelenlegi interaktív megoldásai: Kossuth Rádió műsorában főleg aktuális műsoroknál, néhány SMS-ben küldött hozzászólás kerül beolvasásra. Petőfi Rádió esetében szintén SMS üzenetek felhasználása csak szélesebb körben (pl.:petőfi reggel, Sport, Kívánság reggel) Általában vélemények, játék megfejtések, kívánságok, stb. érkeznek. A fenti műsorokban a hallgatók aktivitása nem túl magas és műsoronként erősen változó. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) Hangminőség javulása Általános problémának tekinthető, hogy a nagyvárosok agglomerációikban a helyi rádiók vételkörzetének határán az analóg FM rádiók adásai erősen sercegve foghatóak. A DAB-on a vételkörzet határáig kiváló minőségű a vétel, azaz nincs sercegés. A hangminőség több szempontból javulhat: megszűnik az analógra jellemző sercegés, mely minden nem tökéletes vétel esetén (vételkörzet határán), különösen sztereó vételkor jelentkezik megszűnnek a légköri zavarok és az elektromos berendezések (konyhai gépek, számítógép, stb.) által okozott zajok megszűnik a visszavert jelekből fakadó torzulás, mely különösen városi környezetben, illetve közeli vételi helyeken jellemző a hangfrekvenciás jellemzői jobbak lesznek az FM adásnál Szinte minden DAB kampány elsődleges üzenete a jobb hangminőség, valószínűleg ennek köszönhető, hogy a felmérések során a 2001-ben megkérdezettek 46%-a, 2003-ban pedig 62%-a emelte ki, ezt a DAB előnyének, ezzel elsőszámú 34

35 előnynek tekinthették a jobb minőségű műsorsugárzást. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a DAB-ot hallgatók jobb minőségű vevő készülékeket vásárolnak, mint az FM rádiót hallgatók, akik sokszor megelégednek az olcsóbb, rosszabb minőségű készülékekkel. Ugyanakkor a kezdeti jobb hangminőséget hangsúlyozó propaganda után, a szolgáltatások beindulásával a többletszolgáltatások és a nagyobb választék vált a DAB fő vonzerejévé. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) A tartalomszolgáltatás jelentősége A legfontosabb tényező a fogyasztók számára a magas színvonalú, gazdag tartalom, legyen szó bármilyen szolgáltatásról. Amíg nincs minden célközönség számára, a jelenleginél is vonzóbb tartalom, addig a DAB sem lehet igazán népszerű a hallgatók és nem mellékesen a hirdetők körében sem. Ahhoz azonban, hogy már a kezdetektől magas színvonalú és gazdag műsorok kerüljenek adásba az állam segítsége is szükséges. A jelenlegi közszolgálati és kereskedelmi adások pusztán DAB-ra történő áthelyezése, a jobb és tisztább hangminőség ellenére sem elegendő vonzerő a hallgatók számára. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) 6.3 Vonzó tartalom előállítása A csak DAB-on elérhető, eredeti tartalomnak döntő szerepe van a digitális rádió sikerében. Angliai felmérések szerint a digitális rádiót vásárlók mintegy 70%-a azért vesz digitális vevőkészüléket, hogy új csatornákat foghasson. A siker kulcs tehát a soha nem látott választék, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) Tematikus csatornák A televízióban tapasztalható erőteljes szakosodást követnie kell a rádióknak is. Számos nyugat- és kelet-európai közszolgálati rádió előre szaladt a digitális tartalom előállításában. A DAB meglététől függetlenül is kínálnak az Interneten, műholdon vagy más kísérleti digitális rendszerben tematikus csatornát. Stratégiai szempontból fontos, hogy a közszolgálati rádiók, milyen tematikus csatornával jelennek meg a digitális platformon. Ez lehet szükségmegoldás, ami elősegítheti a közszolgálati kötelezettségek teljesítését. 35

36 A tematizált csatornák nem azt jelentik, hogy egy rádión csak bizonyos zenei stílus hallgatható, hanem a DAB nyújtotta lehetőségek kihasználásával az adásokat egymás mellett lehet szerkeszteni, felborítva ezzel az eddig megszokott műsorszerkesztési struktúrát. Azonos alaptartalomból (ilyen például egy rádió archívuma) egy 24 órás adást lehet szerkeszteni (hírcsatorna, tudományos csatorna, gyermekműsor csatorna), így a meglévő műsorok ciklikus ismétlésével, átszervezésével, új programok nélkül is viszonylag kis ráfordítással, költséghatékonyan lehet minőségi változást elérni. Ezt manapság is alkalmazza több közszolgálati rádió és az ilyesformán újracsomagolt műsorok alapjára új típusú rádiók jöhetnek létre. Ebben az esetben nem egy lehívásos rendszer alakulna ki, hanem párhuzamosan közvetített adások halmaza, amiben a hallgató eldöntheti, hogy éppen, a tucatnyi 24 órás adások közül híreket vagy például rock zenét hallgatna szívesebben. A speciális és beszédcsatornákat kisebb adatsebességgel sugározzák, mint a zenei csatornákat. A DAB képes felvenni a versenyt a sokcsatornás internetes rádiókkal, ráadásul a hallgatók általi szerkeszthetőség, a folyamatosan cserélt műsorok (hírek; rock zene) és a mobilitás révén jóval vonzóbb szolgáltatást nyújt. Erre akkor van lehetőség, ha elég nagy a választék és megfelelő az egymást kiegészítő csatornák száma. A közszolgálati rádiók ez által sokkal nagyobb versenytársai lehetnek a kereskedelmi rádióknak. A valódi verseny kialakulása mellett a kereskedelmi rádiók tiltakozása is valószínűsíthető. Dániában és az Egyesült Királyságban is van példa a kereskedelmi rádiók tiltakozására, ahol a közszolgálati rádiók sokcsatornás szolgáltatást működtetnek. Főleg a fiataloknak szóló kereskedelmi jellegű műsorszámokat (zenei adások) támadják, mondván, sérül a közszolgálatiság lényege. Ilyesfajta konfliktusra már hazánkban is találhatunk példát, ugyanis 2007-ben a Petőfi Rádió egy a hazai közszolgálati rádióktól szokatlan új műsorszerkesztési struktúrát vezetett be, amit több kereskedelmi rádió azonnal megtámadt, szintén a közszolgálatiság sérülésének indokával. Vajon mi lesz, ha elindul az állandó digitális műsorszórás? Úgy gondolom, a közszolgálati multiplex kialakításakor figyelni kell arra, hogy ne csak az AM/FM jelenlegi hallgatóságát szolgálják ki, hanem azt a 28 éven aluli korosztályt -amit a már említett hanyag kezelések miatt elvesztettek- is szólítsa meg, amelyet a közszolgálati rádió elvesztett. Egy jó stratégia kialakításával és 36

37 alkalmazásával a DAB kiválóan alkalmas lehet ennek a rétegnek a megszólítására, hiszen ők a legfogékonyabbak a technológiai újdonságokra. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) Digitális rádiózás vs. Internetes rádiózás Klasszikusan a rádió sáv szélessége olyan nagyságrendű, hogy egy 128 kbit-es, vagyis minimális ADSL szélességen átvihetők a programok, viszonylag jó minőségű rádióhangot elérve. A netrádiózás folyamatosan fejlődik. Van azonban egy hatalmas hátránya, mégpedig, hogy nem alkalmas az autózás közbeni rádióhallgatásra és jelenleg a rádióhallgatók nagy része az autóban, vezetés közben hallgatja a rádiót, ezt pedig csupán földfelszíni technológiával lehet elérni. Ezért a podcastingra alkalmas internet nem lehet versenytársa a digitális földfelszíni rádiónak, mert az internetes rádiók nagy tömegeket nem tudnak egyidejűleg kiszolgálni. Az internetes rádiók egyidejűleg legfeljebb, mintegy 1000 hallgató kiszolgálására alkalmasak a mobilitás hiánya miatt. A DAB az internetes rádiókhoz hasonlóan sokszínű választékot nyújt, kiegészítve a mobilitás lehetőségével. Ezen kívül hatalmas előnye, hogy a hozzáférés ingyenes. Bár van lehetőség előfizetéses tartalmakra, a gyakorlat azonban nem ebbe az irányba mutat. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) DAB marketing A DAB népszerűségének elérése érdekében, alapvető fontosságú, hogy a potenciális hallgatók és a műsorszolgáltatók ismerjék a DAB szó jelentését. Angliában széleskörű kampány folyik a digitális rádiózás, mint pozitív életérzés és trendi jelenség mellett. A DAB-ot nem terminus technicus-ként kell alkalmazni, hanem az mp3-hoz és a SONY Walkman-jéhez hasonlóan, mint eszközt kell az emberek gondolkozásába becsempészni, ami egyben számos lehetőséget is nyújt számukra. Angliában amellett, hogy az elektronikai szaküzletek kiemelt helyen kínálják a DAB vevőket a digitális kamerák, mp3 lejátszók, stb. közvetlen közelében, a nagy napilapok rendszeresen megjelenítik a DAB műsorokat. A vevőkészülék piac nem elsősorban a Hi-Fi technológiát kedvelő fogyasztókat célozza meg, hanem ennél szélesebb körben az átlag fiataloktól a háziasszonyokig. Az is ezt támasztja alá, hogy túlnyomó részt hordozható eszközök kaphatóak. 37

38 A DAB autórádiók szintén növelhetik a technológia népszerűségét. Az USA-ban a műholdas műsorszórás már-már mindennapossá vált és Nyugat Európában is egyre több autóba szerelnek be digitális vételre alkalmas készülékeket, amik azonban a magyar határhoz érve elhallgatnak. Az autóba szerelhető készülékek elterjedéséhez, tehát a tartalom mellett a közutak lefedettsége is alapfeltétel. Azok a fogyasztók, akik autóikban digitális rádiót hallgatnak, valószínűleg otthonukba is szívesebben vesznek DAB készüléket. (forrás: Bálint Irén, et. at., 2005) 7 A digitális közszolgálati rádiózás jövője Ahhoz, hogy megvizsgálhassuk a közszolgálati rádiózás helyzetét a digitális korban, meg kell említeni mi is a közszolgálat, mi a célja és szerepe. 7.1 Közszolgálati média A társadalom közös szükségleteinek kielégítésére megalakult, a közösség által finanszírozott közszolgáltatás. Ennek olyan szolgáltatásnak kell lennie, amely képes megteremteni azt az állapotot, melyben a közösség tagjai értékként kezeljék, hogy minden egyes tagja részesülhet belőle. A közszolgálat legfontosabb alapértéke a szólásszabadság, vagyis a vélemények szabad áramlása. A társadalmi nyilvánosság a közös célok és a közmegegyezésen alapuló értékek létrehozásának színtere. A közszolgálati média alapvető célja fenntartani és generálni a folyamatos párbeszédet a társadalom tagjai között. A média demokratikus szerepe, hogy az állampolgárok a közösség tagjainak érezzék magukat és együtt oldják meg azokat a társadalmi problémákat, melyeket az egyén nem képes egyedül megoldani. A közszolgálati média feladata teret biztosítani a társadalom tagjai közötti vitáknak és párbeszédeknek. Többek között a digitalizáció folyamán kialakuló új média lehetőséget ad a társadalom szélesebb körű szerepvállalására a közügyekben és nagyobb mértékben segíti a közösségek építését. Egy megfelelően működő közszolgálati médiának elő kell segítenie az egyének beilleszkedését a társadalomba, olyan ismeretek biztosításával és készségek fejlesztésével, amelyekkel autonóm, kompetens tagjává válhatnak a társadalomnak. A közszolgálati médiumok kötelességük az állampolgárok informálása annak érdekében, hogy bemutassák az egyes politikai, gazdasági, kulturális, stb. események hátterét, az összefüggéseket és segítsék értelmezni a folyamatokat, illetve, hogy az állampolgári jogok és kötelezettségek, a közösséghez való tartozás és az azért való 38

39 felelősségvállalás, valamint az ország jogállami keretei mindenki számára ismertek és elérhetőek legyenek. A közszolgálati médiumoknak hitelesnek kell lenniük és nemcsak lokálisan, de globálisan is. A számtalan médium között a közszolgálatinak mindenki számára elérhető, irányt mutató és megbízható szolgáltatást kell nyújtania. Nem szabad viszont a közszolgálati médiának a társadalmi párbeszéd elindítása után kezet mosva félreállni, felvetnie, irányítania és gondoznia kell a vita tárgyát. Rajtuk keresztül szólalhatnak meg a sokszor elfeledett kisebbségek, ezen a helyszínen kell elmondaniuk a véleményüket, maguk mellé állítani a közösség többi szereplőjét az egységes és erős társadalom megalkotása érdekében. A társadalom integrációja csakis kommunikációval érhető el, és az nevezhető közszolgálati tartalomnak, ami ezt a folyamatot elősegíti. Mivel a piac integrálni csupán a fizetőképeseket tudja, a közszolgálati tartalmak feladata elérni a nem fizetőképes hallgatókat. A piacnak nem érdeke ezt a feladatot megoldani, erre a közpénzekből finanszírozott mechanizmusokra van szükség, mert csak így juthat az ezekhez a tartalmakhoz az is aki nem tudja megfizetni. A közszolgálat interaktív terület, melynek szerkesztéséhez visszacsatolásra van szükség. Túl kell lépnie az önös érdekeken, a közösség építését és fenntartását kell szem előtt tartania. A közszolgálat nem csak országosan, hanem helyi szinten is jelen van. Helyileg épp oly fontos az összetartás, integráció, mint országosan. A közszolgálati tartalom elsősorban értéket és normát közvetít, de semmi képen sem manipulatív és diktatórikus módon, hanem megalapozva az önálló véleményalkotást és a felelős állampolgári létet. Persze nem lehet megfeledkezni a média őrkutya szerepéről sem. A közhatalom és más hatalmi tényező cselekedeteinek átláthatósága és ellenőrzése a médián keresztül valósulhat meg. A modern közszolgálati interaktivitás, az emberek mindennapi életébe való beépülés, új elemekkel gazdagíthatja ezt az ellenőrző szerepet. (forrás: Csepeli György, et. at., 2007 nyár) 7.2 Digitális közszolgálatiság A közszolgálatiságnak soha nem volt akkora szerepe és feladata, mint a jelenlegi átmeneti időszakban. Az már nem lehet kérdés, hogy lesz e változás a médiatartalmak előállításában, terjesztésében, a fogyasztási folyamatokban és a szabályozásban, a 39

40 digitális átállás megkezdődött. Mindössze az a kérdés maradt fenn, hogy milyen mértékű lesz az átalakulás és mennyi időt vesz igénybe. Az emberek a jövőben is igényelni fogják, azokat az információkat melyek segítségéven eligazodhatnak a világban, de olyanokat, melyeket nem az állam beavatkozásával állítanak elő és tartanak fenn. A hitelesség bizalom kérdése. A vélemények különböznek arról, hogy mennyire élnek majd autonóm módon az egyének a többféle nyilvánosság által nyújtott bizalmi hálózatok lehetőségével. A történelmi kihívásokkal azok a közösségek tudtak leginkább megbirkózni, amelyek képesek a többség által jóváhagyott bizalmi alapot kialakítani, realitás és változásra fogékonyság mellett. A közszolgálati műsorszórás ebben az időszakban újjáélesztheti és megerősítheti a fontosságát. Ezt azonban csakis teljesen független és megbecsülést kiváltó működés mellett lehet elérni. A kereskedelmi médián keresztül, meghatározóvá váltak a multinacionális vállalatok értékei és mintául szolgáló szerepe. A szórakoztatás vált a legfőbb céllá. A globális médiavállalatok gazdasági szempontból elkészített tartalmai nem lesznek tekintettel a nemzeti vagy a regionális közösségek hagyományaira. Ezért értékelődik fel a közszolgálati médiatartalmak szerepe a nemzeti identitás fenntartásának szempontjából. A közszolgálati médiának a következőket kell biztosítaniuk: mindenki számára elérhető teljes függetlenség (politikai, üzleti) állampolgári tudat és a civil társadalom fenntartása tanulás és oktatás biztosítása minőségi kultúra elősegítése hírszolgáltatás, a magyarországi régiók és közösségek véleményének megjelenítése, felkelteni és fenntartani a világ eseményei iránti figyelmet A közszolgálati médiának ezek megvalósításának érdekében, segítenie kell a digitális átállást, hogy a hallgatók élvezhessék az új technológiák és szolgáltatások előnyeit. (forrás: Csepeli György, et. at., 2007 nyár) 40

41 8 DRM Míg a DAB az FM, addig a DRM (Digital Radio Mondiale) az AM sávokon kialakítandó digitális rádiózás szabványa. A DRM a 30 MHz alatti sávok digitális rádiója. Elég friss rendszer, mindössze 1998-ban kezdték el kifejleszteni és 2003-ban indultak az első rendszeres adások. A jelenlegi hosszú-, közép- és rövidhullámú sávokban elérhető hangminőség az FM rádiók és a CD elterjedése mellett egyre kevésbé felel meg a hallgatók számára, viszont ilyen adókkal meglehetősen nagy területeket lehet lefedni, valamint egyszerűbb infrastruktúrával lehet sugározni másik kontinensre, mint műholdon. A világ bármelypontjáról fogható DRM adásnak nem kell feltétlenül Magyarországról jönnie. Alapvetően országos vagy nemzetközi műsorszolgáltatóknak hasznos ez a rendszer, a hatalmas területi lefedhetőség miatt. Azonban van egy sávrész, amit kifejezetten a helyi rádióknak szántak. A 26 MHz-es sávban, helyi lefedettségek valósíthatóak meg, egyenes vonalú rálátásos terjedéssel. Az eredetileg az AM adások kiváltására tervezett digitális rendszer a DAB-hoz hasonlóan digitális forráskódolást és sokvivős modulációt alkalmaz, de az AM műsorszórásra használt sávok frekvencia-kiosztásának megfelelően lényegesen kisebb csatornasávszélesség áll rendelkezésre, ezért ehhez illeszkedik a rendszer kialakítása. A rádiócsatorna sávszélessége hosszú-, középhullámon 9, illetve 18 khz, rövidhullámon pedig 10 illetve 20 khz lehet. A forráskódolás csakúgy, mint a DAB+-nál MPEG-4 formátumban történik. A DRM nem képes CD közeli hangzásra, a lehetséges hangminőséget csupán az FM csatornáéval lehet összehasonlítani. A DRM jelfolyam szintén multiplexált jel, de a DAB-tól eltérően egy adóval egyetlen program sugárzása is igen egyszerű. A lehetőség ugyanakkor megvan akár 4 beszéd jellegű csatorna sugárzására, de ez a hangminőség romlásához vezet, egy-egy csatorna nem szól jobba, mint egy mobiltelefon. (forrás: Dr. Gschwindt András, 2004) 8.1 Kísérleti DRM sugárzás Magyarországon május 30-án a Magyar Katolikus Rádió az Antenna Hungária közreműködésével elindított egy tesztsugárzást digitális középhullámon. A vétel, minőségi paramétereinek változását, az adóteljesítmény és a lefedettség viszonyát, valamint a külső zavarokkal szembeni védettséget vizsgálták. Ezek után 2008 júniusában a Katolikus Rádió Lakihegyi adóján meghatározott időtartamokban,

42 khz-es sávban nappali és éjszakai tesztsugárzást folytattak, amelynek célja a DRM műszaki lehetőségeinek gyakorlati vizsgálata, valamint a nappal és éjszaka ellátott terület felmérése volt. Ezzel egyidejűleg szubjektív vizsgálatok is folytak a DRM módban elérhető hangminőség értékelése érdekében. Az egyhónapos kísérleti időszak alatt 4 alkalommal nappali és szintén 4 alkalommal éjszakai méréseket végeztek. Ehhez az Antenna Hungária, a Katolikus Rádió és a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakembereiből szerveztek egy szakértői csoportot. Objektív és szubjektív teszteket végeztek speciális mérőeszközökkel és felhasználói vevőkészülékekkel, hogy rögzítsék a különböző adásmódokban végzett terjedési és lefedettségi paramétereket. Az eredmények azt mutatták, hogy az analóg sugárzáshoz képest kisebb adóteljesítmény mellett is nőtt a lefedettség, a hangminőség pedig vetekedett az FM adások hangminőségével. (forrás: Dr. Gschwindt András, 2004) 8.2 A DRM-el biztosítható szolgáltatások A DAB-hoz hasonlóan a DRM-nél is van lehetőség kiegészítő szolgáltatások továbbítására, igaz korlátozottan. A kísérleti sugárzások során az alsó határt 80 bit/s sebességen határozták meg, itt sikerült ezt tisztán megvalósítani, és ezzel egy-egy gyors hír illetve rövid kommentárok átvitele lehetséges. A maximális sebességet pedig a 20 kbit/s-on állapították meg, amivel már akár oladalas szövegeket és egyszerű álló képeket is lehet küldeni, minőségromlás nélkül. Ezeknek a plusz szolgáltatásoknak a körét tovább lehet bővíteni, ha az internetes oldalak sémájára, hosszabb időre, memóriába történik az anyagokat betöltése és késleltetve jelennek meg. Igaz, ahhoz hogy tartalomjegyzék alapján lehessen ilyen oldalakon böngészni, megfelelő méretű kijelzővel kell rendelkeznie a vevőkészüléknek. A hosszabb szövegek, a televízióban tapasztalható SMS falhoz hasonlóan, futó szövegként jeleníti meg a kijelző, ha annak méret nem megfelelően nagy. Az FM rendszerben hasznát RDS szolgáltatásokkal szemben a DRM akkor is közvetíti az információkat, ha a csatornán elhallgat az adás. Igaz a DRM nem képes felvenni a versenyt a DAB adatátviteli mennyiségével, ugyanakkor olyan helyekre is eljuttathatóak ezek az információk ahová a DAB már nem képes sugározni. (forrás: Dr. Gschwindt András, 2004) 42

43 8.3 A DRM hazai alkalmazásának lehetőségei Három területen történhet meg a DRM alkalmazása Magyarországon. A középhullámon jelentős hangminőség javulás érhető el vele és az éjszakai sugárzás minőségi vétel körzetét lehet növelni. Itt sem szabad megfeledkezni arról, hogy tartalmi változást is kell eredményeznie az új technika bevezetésének. A hazai rövidhullámú adásokat tekintve a Budapest rádió célterületei viszonylag kis távolságra helyezkednek el egymástól. A DRM bevezetése ezen a területen is lényeges minőségjavuláshoz vezetne. A rövidhullám felhasználás területén a 26 MHz-es sáv tűnik a legegyszerűbben kivitelezhető beruházásnak. Az URH hullámterjedésen alapuló ellátással Budapesten és körzetében nagy mennyiségű potenciális hallgató érhető el. Szintén nem szabad megfeledkezni arról, hogy meg kell ismertetni az új technológiát a szakemberek mellett a fogyasztókkal is, ugyanis teljesen újat hozhat a rádió műsorszórás területén a DRM bevezetése. (forrás: Dr. Gschwindt András, 2004) 8.4 DRM+ Természetesen a DRM+ egy továbbfejlesztett változata a DRM-nek. Azonban a fejlesztés oka nem az elavult forráskódolási technika, mint a DAB-nál, hanem a rádiófrekvencia spektrum kiterjesztése. A DRM, mint már említettem, hosszú-, középés rövidhullámon használható és felmerült az igénye egy FM adás hangminőségével felérő és az FM sávban sugározható digitálisan kódolt hangműsorok továbbítására. A rendszer azonban még fejlesztés alatt áll. Mostani állás szerint, 4 DRM+ csatorna sugárzására van mód, egyetlen FM csatorna helyén. Ez megtöbbszörözi a spektrum adta lehetőségeket. A hangminőséget eleve az FM minőség elérésére tervezték, nem pedig a CD hangminőségére, mint a DAB-ot. Technikailag természetesen megoldható a DRM+ multiplex, de valószínűleg a jelenlegi FM-hez hasonlóan, az egy műsor-egy adó modell fog érvényesülni, mivel így érhető el a legjobb hangminőség. (forrás: Dr. Gschwindt András, 2004) 9 Médiaszabályozás Tágabb értelemben azok a szabályozói intézkedések, melyek a műsor- és egyéb tartalomszolgáltatásokat szabályozzák. Szűkebb értelemben a rádiót, televíziót és más tartalomszolgáltatásokat szabályozó joganyag. 43

44 A médiatulajdonosok, a közönség, a politikusok, az újságírók és a hirdetők közti érdekkülönbségeket kívánja harmonizálni. (forrás: (A)DÁS, 2007) 9.1 Médiaszabályozás főbb eszközei A piacra lépés szabályozása, engedélyezés A piacra lépés szabályozása addig lehet hatékony eszköze a médiarendszer kialakításának, ameddig az állam kezében lévő terjesztési kapacitások a vállalkozásokat érdekelté teszik a piacra lépés feltételeinek terheinek teljesítésében. Ez a feltétel leginkább a földfelszíni műsorszórási kapacitások esetében teljesül, mert az analóg rendszerben ezek biztosították a közösség legnagyobb részének gazdaságos elérését. A szabályozási eszköz háttérbe szorulhat, ha az állam lemond a platformra léphető tartalomszolgáltatók kiválasztásáról és ezt a platform üzemeltetőjére ruházza. A piacra lépés esetében a kapacitások szűkössége miatt van szükség a kiválasztási eljárásra, azonban nem csupán a kapacitás elosztás az egyetlen funkciója. Ugyanis ha az állam lemond a frekvencia kiosztásról, azért érdeke meggyőződni arról, hogy mennyire alkalmas a tartalomszolgáltató a platformra való felkerülésre. Az engedélyezési rendszer a médiarendszer átláthatóság szempontjából szintén fontos, főleg ha a szabályok megsértése nem jár egyéni jogsérelemmel, ebben az esetben a felügyeletet és a jogérvényesítés lehetőségét teremti meg. Az engedélyezési eljárások a platform üzemeltetőjére hárulnak. A platform üzemeltetésére pályázatot kell kiírni és ezt a bejelentési kötelezettségen felüli engedélyezési eljárást a frekvencia kiosztás indokolja. Az államnak ez jelenti az utolsó beavatkozási pontot a földfelszíni platform kialakítására. A multiplex-pályáztatás így a digitális médiarendszer kialakításának fontos eszköze. Ez a szabályozási eljárás az új műsorszolgáltatók piacra lépését szolgálja, tehát a szabályozói beavatkozás kifejezetten erősíti a médiapiaci versenyt. (forrás: Polyák Gábor, 2008) Must carry A must carry szabályozási modell értelmében a platform üzemeltetője köteles az állam által meghatározott műsorszolgáltatások terjesztésére felhasználni a frekvencia kapacitás egy részét, viszont a fennmaradó részt saját belátása szerint használhatja fel. A kötelezett platformok köre meghatározható úgy, hogy a társadalom minden tagjának elérhetővé kell tenni a must carry státuszú szolgáltatásokat. A kötelezettség-kiszabás 44

45 arányosságát a felhasználható frekvenciák lekötésének módja és a lekötött kapacitások nagysága, a kötelezettségek felülvizsgálatának szabályozása, valamint a műsorterjesztőt megillető ellenszolgáltatás határozza meg. A must carry státusszal rendelkező műsorszolgáltatások meghatározása abban az esetben elfogadható, ha a törvény világosan kimondja azokat a jellemzőket, amelyek alapján egyértelműen eldönthető, hogy mely műsorszolgáltatások tartoznak ebbe a körbe. A multiplex üzemeltető számára az a legmegfelelőbb megoldás, ha nem a jogalkotó nem kokrét műsorszolgáltatásokat ruház fel must carry státusszal a kereskedelmi tartalmakat illetőleg, hanem egyértelműen meghatározható műsorkategóriákat jelöl meg. Ezzel viszonylag széles mozgásteret és átláthatóságot biztosítanak platform üzemeltetőnek, mivel a kategóriákba tartozó tartalmak bármelyikével teljesítheti a kötelezettségeit. A must carry szabályozási modell elősegítheti ezáltal, új típusú tartalmak piacra lépését is. Ez a szabályozási megoldás a média közérdekű funkciói biztosításának meghatározó eszközévé teszi a továbbítási kötelezettségeket. (forrás: Polyák Gábor, 2008) Must offer Ez a szabályozás ösztönzi a platformok közötti versenyt, valamint a kapacitás bővülésének támogatásával más tartalomszolgáltatások hozzáférési lehetőségeit. A must offer kötelezettség előírásának feltétele, hogy az érintett műsorszolgáltató a műsorterjesztési piacon is megjelenjen. A szabályozás célja egyrészt lehet a platformok sokszínűségének biztosítása, másrészt a platformok versenyének ösztönzése. Az utóbbi cél megvalósításához a leghallgatottabb műsorszolgáltatásokra kell kiterjeszteni a műsorterjesztőket terhelő továbbítási és a műsorszolgáltatókat terhelő kötelezettségeket. Ez a két kötelezettség biztosítja, hogy a tartalmak mindegyike eljuthasson a közönséghez. (forrás: Polyák Gábor, 2008) A tartalomcsomagolás és értékesítés szabályozása A médiaterjesztő és a tartalomszolgáltató jogi kapcsolatát ellentmondás övezi. A platform-üzemeltető és a tartalomszolgáltató közötti kapcsolatot nem tekinti hírközlési jellegűnek, az Európai Bizottság és a tagállami szabályozó hatóságok nem veszik figyelembe, hogy ezek az értékesítési megállapodások előírják a műsorterjesztőnek, hogy mely műsorszolgáltatást engedheti fel a hálózatra. 45

46 Az osztrák és a német jogban a mobil televíziózás területén jutottak el arra a megállapításra, hogy a program aggregálás és a platform-szolgáltatás önálló szolgáltatásként kell megjelennie a médiajogban. A hazai szabályozás a program aggregálást nem kezeli önálló szolgáltatásként, viszont a digitális átállási szabályairól szóló törvény (2007. évi LXXIV. törvény), szabályozza a műsorterjesztő programcsomag összeállítási tevékenységét. A hírközlési jogot nem sértené, ha a műsorterjesztő tevékenységében szétválasztanák a jeltovábbítási és a tartalomszolgáltatási funkciókat. Ezzel a megoldással el lehetne kerülni a hálózathoz való hozzáférés tartalomcsomagolás és értékesítés médiajogi, valamint a hírközlési jogi szabályozás közötti ütközést. (forrás: Polyák Gábor, 2008) 9.2 Törvények és rendeletek Az Európa Unióhoz való csatlakozással Magyarország többek között azt is vállalta, hogy az analóg műsorszórási technológiát megszüntetve, áttér a digitális műsorszórásra. Ez a kötelezettség halaszthatatlanná tette a kormányzat szerepének meghatározását a technológiai váltás folyamatában. Genfben, 2006-ban összeültek a Nemzetközi Távközlési Unió tagállamai a Regionális Távközlési Értekezleten a felhasználható frekvenciák szétosztásának érdekében. Az itt létrejött megállapodás lehetővé tette a nemzeti átállási stratégia kidolgozását. A Miniszterelnöki Hivatal ennek megfelelően 2007 februárjában kiadta,a Digitális Átállás Stratégia (A)DÁS című anyagot, ami azzal vált hivatalossá, hogy a televíziózás és rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól szóló 1014/2007. (III. 13.) kormányhatározathoz csatolták mellékletként. A televíziózás és a rádiózás digitális átállásának felgyorsítása érdekében többek közt a következő határozatot hozta: elő kell készíteni a műsorterjesztés digitális átállását tartalmazó törvényt (ennek határideje: április 11.) ki kell dolgozni a Digitális Átállás Stratégia végrehajtását szolgáló egyéb jogszabályokat (ennek határideje: a törvény elfogadását követően folyamatosan) Az analóg földfelszíni televíziózást 2012-ig fokozatosan le kell állítani, viszont az analóg földfelszíni rádiózás határidejét még nem határozták meg. 46

47 A digitális átállásról szóló törvény a határidőhöz képest minimális csúszással június 18-án fogadta el az Országgyűlés, ez pedig a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló évi LXXIV. törvény (Dtv.). Mivel még hatályban van a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény, azaz a Médiatörvény, úgy alakult, hogy külön szabályozzák a műsorterjesztést a rádió és televízió egészének szabályozásától függetlenül. A Miniszterelnöki Hivatal 2007 nyarára elkészítette a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia végleges változatát. Ezt követően, 2007 szeptemberében nyilvánosságra hozta, egy szakmai vita kezdeményezésének érdekében. A parlamenti pártok nem tudtak megegyezni, hogy milyen feltételek szerint írják ki a digitális multiplex üzemeltetésére, így a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló évi LXXIV. törvény 43. (1) bekezdésében meghatározott határidőt (2007. október 31.) nem tudták tartani. Ennek a malőrnek a kiigazítására a Dtv.-t 2007 decemberében módosították a évi CLIV törvény megalkotásával. Végülis március 24-én két külön pályázatot írt ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság, egy televíziós és egy rádiós pályázatot, a multiplexek üzemeltetésére. Mindkét tendert az Antenna Hungária nyerte meg, ezzel 12 éves multiplex üzemeltetési jogosultságot szerezve. A televíziós pályázaton a Digital Broadcasting, a rádiós pályázaton pedig a Magyar Rádió volt a vesztes fél. (forrás: Gálik Mihály, et. al., 2008 nyár) 9.3 NHH vizsgálat A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), a digitális átállás sikere érdekében a földfelszíni digitális műsorszórás megkezdésétől, azaz 2009 elejétől kezdve, ellenőrzi a szolgáltatások megkezdésének körülményeit, a digitális átállás céljainak és a Hatósági Szerződésben foglalt kötelezettségek teljesülését. A vizsgálatok során megállapították: a digitális rádió-műsorszórás legfőbb akadálya, hogy nem állapodtak meg a műsorszolgáltatókkal. Az Antenna Hungáriának (AH) a rádióműsorszóró-hálózaton a közszolgálati műsorszolgáltató, azaz MR1-Kossuth-, MR2-Petőfi-, MR3-Bartók Rádiókat a,must carry szabályozás alapján kell elérhetővé tenni. Az AH vállalta a Hatósági Szerződésben, a Katolikus Rádió műsorának, illetve 3, az állampolgárok tájékoztatását 47

48 szolgáló valamint alapvetően hír- és közéleti műsorokat közlő, Infórádió, Klub Rádió, Lánchíd Rádió sugárzását. ( A hatósági szerződés szankció rendszere Az AH ha megszegi a Hatósági Szerződésben foglaltakat (díjfizetés kivételével), az NHH elsőként felszólítja a Hatósági Szerződés, illetve a jogszabályok teljesítésére egy 8 napos határidő megadásával. Azonban általában a szolgáltatás jellege és/vagy tartalma miatt a feltárt szerződésszegés kiigazítása 8 napon belül nem valósítható meg, ilyenkor ez idő alatt azt kell meghatároznia az AH-nak, hogy milyen érdemi lépéseket tervez. Ezeknek a lépéseknek alkalmasaknak kell lenniük a szabálysértés elhárítására és egy ésszerű teljesítési határidőt kell ajánlani a lépések teljesítésére. Abban az esetben, ha a tervezett intézkedéseket és a kitűzött határidőt az NHH nem tartja elégségesnek vagy kellően hatékonynak a jogsértés megszüntetésére, akkor további felszólítás nélkül alkalmazhatja a szankciókat. Természetesen a felhívás eredménytelensége feljogosítja az NHH-t a szerződésben foglalt szankciók (pl. bírság) alkalmazására. (forrás: A digitális földfelszíni műsorszóró-hálózatok vizsgálata Az említet folyamatos vizsgálat után, 2009 márciusában az AH-t illetve a tulajdonában lévő Antenna Digitális Televízió Műsorterjesztő Kft. és Antenna Digitális Rádió Műsorterjesztő Kft. társaságokat az NHH a kötelezettségeik és a jogszabályok betartására szólította fel. Májusban és júliusban, a felhívásban szereplő szabálysértés megszüntetése érdekében tett intézkedések vizsgálata során, az NHH jogalkalmazási eljárást indított az Antenna Digitális Televízió Műsorterjesztő Kft és az Antenna Digitális Rádió Műsorterjesztő Kft ellen. Az eljárásba bevonták az AH-t is, mivel a tulajdonában lévő társaságok után egyetemlegesen kötelezett. A vizsgálat során feltárt fontosabb jogsértések (DAB): Az Inforádió és a Lánchíd Rádió műsorainak sugárzása nem valósult meg A közszolgálati rádió műsorszolgáltató, azaz Magyar Rádió Zrt műsorainak és az országos közműsorszolgáltató, vagyis a Magyar Katolikus Rádió Zrt műsorainak sugárzására tett ajánlatok 48

49 műsorterjesztési szolgáltatás tartalmára vonatkozó rendelkezései nem feleltek meg a digitális átállás szabályairól szóló évi LXXIV és az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvények, valamint a Hatósági Szerződés rendelkezéseinek. Nem történt meg a közszolgálati rádió műsorszolgáltató műsorainak sugárzását tartalmazó szerződéskötés. A digitális földfelszíni rádió-műsorszórás mellett a digitális földfelszíni televízió-műsorszórás megvalósításában is komoly szabálysértéseket tapasztalt az NHH Tanácsa, ezért 2009 októberében, 40 millió forintos bírsággal sújtotta és 8-, 15- illetve 30 napos határidők megadásával szólította fel az AH-t, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a jogszerű, a Hatósági Szerződésnek megfelelő állapot elérésének érdekében. (forrás: 10 Vevőkészülék piac A digitális rádió bevezetésének elhúzódó folyamatát, hosszú évekig magyarázták a megfelelő vevőkészülékek hiányával. Ez az állítás manapság nem teljesen állja meg a helyét. Amióta a DAB világszabvánnyá vált, elterjedtségének (a világ számos országában beindult a műsorszórás vagy legalább a kísérleti fázis) is köszönhetően a gyártó vállalatok elkezdték ontani a vevőkészülékeket az elmúlt években. A szórakoztató-elektronika piacán, így a DAB vevőkészülékek fejlődésében is meghatározó esemény az Internationale Funkausstellung (IFA), melyet Berlinben rendeznek meg, kétévente. Az 1997-ben megrendezett IFA-n mindössze 13 féle DAB vevőkészülék szerepelt. Ezeket három kategóriába sorolták: autórádió, asztali hi-fi vevő és számítógépbe illeszthető kártya. Itt még nem lehetett megtalálni a hordozható és zsebrádiókat, ráadásul az egyes készülékek ára elérte az forintot is re, a digitális vételre alkalmas készülékek száma elérte a 30-at és a készülékgyártók felismerték, hogy a mobilitás nem csupán az autós készülékek körében fontos, és megjelentek a hordozható, walkman jellegű rádiók. A következő kiállításon 50-re növekedett a vevőkészülékek száma, 2003-ra pedig meghaladta a120-at nyarán 150-re hízott a készülékválaszték, majd ugrásszerű növekedés kezdődött a külföldön elérhető vevőkészülékek számában. Ezek a készülékek már többnyire hordozható kivitelben vagy kisméretű asztali (mini Hi-Fi és ébresztőóra) formában kerültek a 49

50 2004/27. hét 2004/29. hét 2004/31. hét 2004/33. hét 2004/35. hét 2004/37. hét 2004/39. hét 2004/41.hét 2004/43. hét 2004/45. hét 2004/47. hét 2004/49. hét 2004/51. hét 2005/1. hét 2005/3. hét 2005/5. hét 2005/7. hét 2005/9. hét 2005/11. hét 2005/13. hét 2005/15. hét Mennyiség piacra. Ennek a fejlődésnek megfelelően az árak is elkezdtek csökkenni és elérték az Angliában lélektaninak tartott 100 fontos határt. készülék gyártók DAB vevőkészülékek (nemzetközi) DAB vevőkészülékek (Svájcban) DAB árusítóhelyek Svájcban 12. ábra: DAB piaci helyzetének fejlődése Svájcban (forrás:bálint Irén, et. al., 2005, 60) A vevőkészülékek árának csökkenése, annak is köszönhető, hogy az európai országok mellett Kanada, Ausztrália, India, Dél-Korea és Kína is a DAB bevezetését kezdte meg, és így a távol-keleti piac kielégítésére, be lehetett indítani a DAB készülék tömeggyártását. Természetesen magánszemélyek, saját használatra a magyarországi kísérleti adások hatására külföldről (alacsonyabb árak miatt) hoztak be DAB készülékeket, közben azonban Magyarország átállt a DAB+ bevezetésére és az MPEG-4-es tömörítési szabványt alkalmazó technológia által sugárzott jeleket, nem képesek átalakítani ezek a készülékek. Fordítva persze működik, vagyis a DAB+ vevőkészülékek képesek fogadni az MPEG-2 eljárással tömörített digitális jeleket február 19-én, az Antenna Hungária sajtó tájékozatót tartott (Infóvilág hírportál -Már ma valóság a holnap rádiója: DAB+ száll az éterben-), amin nagyából felvázolták a magyarországi DAB helyzetet. A rendezvény két vendége, nevezetesen Tímár Sándor (Infopatika) és Schmidt Attila (Opitech) szót ejtettek a hazai vevőkészülék kínálatról. Elmondták, hogy néhány készülék már akkor is kapható volt, de a tájékoztató utáni hetekben számos DAB+ vevőkészülékkel látják el a 50

51 kiskereskedőket, egész pontosan Revo, iaudio, iriver és Sangean típusú eszközökkel. El is látogattam a két internetes kereskedelemmel foglalkozó cég honlapjára, az oldalakon tapasztaltakat pedig a DAB-vevő kategóriák című alfejezetben írom le. A DAB vevőket, ahogy az FM rádiókat is, különböző vételi helyzeteknek megfelelően tervezték. Ennek alapján a következő vevőkészülék-típusokat lehet megkülönböztetni: beltéri vevők (fix HiFi vevők), hordozható konyhai modellek, PC-s vevők, hordozható vevők, kisméretű személyi hordozható kültéri és részben beltéri vevők, autórádiók. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) 10.1 DAB és FM készülékek felhasználói összehasonlítása A DAB nagy előnye a zavarmentes vétel, habár a gyenge vételi területeken egyszerűen elhallgatnak a vevőkészülékek, így azonban a fokozatosan romló vétel kizárt. Az FM adástechnikában a visszaverődő hullámok kellemetlen zavarokat okoznak, a DAB ezzel szemben rendkívül jó védelemmel rendelkezik az ilyen visszaverődésekkel szemben, valamint az elektromágneses zavartűrő képessége is nagyobb a DAB-nak, az FM-hez képest. Ezáltal egy megfelelően kiépített adóhálózat mellett a DAB rendszer, a zajos és a visszaverődésekkel fokozottan terhelt nagyvárosi környezetben is kiváló vételt biztosít. S/N BE R Analóg vétel határ Digitális vétel határ Minimális BER E min Távolság a vevőtől 13. ábra: Vételhatárok (forrás: 51

52 Az adótól távolodva az analóg jel-zaj viszony (S/N) fokozatosan csökken, azaz fokozatosan romlik a hangminőség. Ezzel szemben a digitális vétel minőségét meghatározó bithiba arány (BER) hirtelen csökken, azaz a szolgáltatás hírtelen megszűnik. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) Kezelhetőség A DAB kezelése rendkívül egyszerű és kényelmes, mivel el lehet felejteni a frekvenciákat, hullámsávokat és egyéb paramétereket. A készülék bekapcsolását követően pár másodperc múlva a készülék felajánlja az elérhető DAB csatornákat, listába szerkesztve. A hangolással megint csak nem kell bíbelődni, mert a vevő automatikusan elvégzi. Ráadásul, lehetőség van műfaj szerinti keresésre is, azaz kedvünk szerint lehívhatjuk a vételkörzetben lévő összes például hírcsatornát. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) Állomáskeresés Apróságnak tűnhet, mégis az állomáskeresés egyszerűsége is szerethetőbbé teszi a DAB eszközök használatát. Az FM-nél használt RDS információk segítségével sem olyan egyszerűen keresgetni az állomások között, mint a DAB-al, ahol a csatornaváltás a televíziós csatornák közti átkapcsoláshoz hasonlít. Mivel műfaj és név szerint listázza ki a DAB csatornákat a készülék, azokat az állomásokat is jobban észre lehet venni, melyeket a hagyományos frekvenciakeresésnél, avagy tekerésnél, egyszerűen átlépünk, nem veszünk észre. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) Hangminőség A DAB hangminősége adás oldalon széles határok között változtatható ( kbit/s), és bizonyos csatornasebesség felett (ajánlott érték sztereo műsorokra: 192 kbit/s) nagymértékben meghaladja az FM rádióét. Ez elsősorban a jel-zaj viszony alacsony értékének köszönhető, és nagy dinamikájú komolyzenei művek hallgatásánál érezhető legjobban a különbség. Sokkal tisztábban szólnak a halkabb hangok, kevesebb a zaj jelentkezik, mint az FM rádióban Egyéb szolgáltatások Nem szabad átugrani a különböző extra adat- és multimédiaszolgáltatások felett, melyek az FM-nél korlátozottan és meglehetősen kis mértékben jelentkeznek, például 52

53 RDS segítségével. A járulékos információk lehetnek programkísérő és programtól független információk. A programkísérő információkat tovább lehet bontani két részre, szöveges és képi szolgáltatásokra. A szöveges információk az FM-nél alkalmazott RDS-hez hasonlítható, általában állomásnév, zeneszám címe, illetve műsor telefonszáma jeleníthető meg. A képi információk lehetővé teszik, hogy állóképeket (akár sorozatokat is), esetleg kisebb mozgóképpel színesítsék a műsorokat, például CD borító, együttes képeinek, sporteseménynél tabellák és eredmények megjelenítése. A programtól független alkalmazások hasonlítanak egy leegyszerűsített internetes oldalhoz, egyszerű ábrákkal, kevesebb szöveggel. Ezek a szolgáltatások bármikor elérhetőek a programtól függetlenül. Például egy GPS-be építet, vagy ahoz hasonló készülékben, átnézhetjük a híreket, közlekedési híreket, gazdasági híreket, időjárás jelentést, szálláslehetőségeket a környéken, stb. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) 10.2 DAB vevőkészülék kategóriák Ismételten megemlíteném, hogy a DAB MPEG-2 tömörítési eljárása miatt nem képes fogni a DAB+ MPEG-4-es jeleit, csak fordítva. A továbbiakban DAB+ készülékekről írok, mivel jelenleg ez a magyarországi szabvány Hi-Fi tuner Legfőbb jellemzőjük a helyhez kötöttség és a kiváló Hi-Fi minőségű hangzás. Általában Hi-Fi tornyokba építik be, házimozi erősítőre kötik rá. Az átállást és persze az itthoni eladhatóságot elősegítendő, AM és/vagy FM vételre is alkalmasak egyes modellek, ráadásul néhány készülékben PC és internetes csatlakozók is találhatóak. Külsőre semmiben sem térnek el a hagyományos (analóg) tunerektől, méretük megegyezik az eddigiekkel, kiválóan illeszkednek a jelenlegi Hi-Fikhez. A távirányító természetesen alap kiegészítőnek számít. Előnye: Kiváló, már meglévő eszközök kielégítésére A jó hangzás egy Hi-Fi vagy házimozi rendszerben érvényesül leginkább Hátránya: Nem hordozható Eleve nem egy olcsó kategória 53

54 A frekvencia.hu alapján 4 fajta készülék kapható Magyarországon. Az áruk jelenleg elég magas, a már említett Opitech webáruházban bruttó forinttól kapható és más áruházakban sem mennek az árak forint alá. Megjegyzem, csupán internetes áruházakban találkoztam ilyen termékekkel. A távirányító természetesen alap kiegészítőnek számít. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) Mini Hi-Fi Kis méretben kapható, kombinált készülékek. Általában CD lejátszó, FM vevő, néha kazettás magnó, MiniDisk lejátszó található a DAB vevő mellett. Ehhez a kategóriához tartozó készülékekbe manapság előszeretettel építenek be ipod dokkolót. Többnyire beltéri saját antennával vannak ellátva. Rendelkeznek saját hangszórókkal, de van lehetőség fülhallgató vagy erősítő csatlakoztatására is. A hangminőséget erősen befolyásolják a hangszórók minősége és mérete. Előnye: Kis méret Viszonylag olcsó Hátrány: A hangszóró gyengébb minősége, csökkentheti a DAB élményt Az Infopatika és más webáruházak alapján elmondható, hogy körülbelül forintos ártól lehet hozzájutni ezekhez a készülékekhez. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) Asztali készülék Fő jellemzőjük a fix vétel külső vagy belső antennával és a Hi-Fi hangminőség. Ezeknél a típusoknál is szívesen alkalmazzák az ipod dokkolót, valamint az ébresztőóra funkciót. Egyes darabok PC-hez is csatlakoztathatóak és Windows Mediapleyer-rel hozzáférést biztosítanak a média fájlokhoz. Az Optitech és az Infopatika oldalak alapján forintos ártól kaphatóak. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) 54

55 Hordozható készülék Általában botantennával ellátott, a hordozhatóság érdekében kisméretű, beépített hangszóróval rendelkező készülékek. Hangminőségük közepesnek mondható. FM vételre szintén alkalmasak és legtöbbször ébresztőóra funkcióval is el vannak látva. Angliában ez a legelterjedtebb típus, ezt valószínűleg a kedvező árának, hordozhatóságának és könnyített kezelő felületének köszönheti. Megvásárolni forintos ártól lehetséges. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) Zsebrádió Mozgó vételre tervezett alapkészülék. Energia ellátásukat elem vagy akkumulátor biztosítja, nagyjából akkora, mint egy cigarettás doboz. DAB mellet FM vételre többségük szintén alkalmas. Többsoros karakteres vagy grafikus kijelző a szöveges adatok megjelenítésére, természetesen automatikus hangolás, elmenthető állomások, valamint fülhallgató kimenet található rajta. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) Hordozható multimédiás készülék Legfőbb tulajdonságuk a kis méretük és a könnyű súlyuk. Elsősorban a fiatalok számára kínálják. Kiválóan alkalmasak sportolás és utazás közbeni használatra. Egyszerűen kezelhetőek, energiaellátásuk elemmel vagy akkumulátorral történik. A DAB és FM vevő funkciókon kívül számtalan kiegészítő szolgáltatással rendelkeznek. Általában mp3/mp4 lejátszása nem okoz gondot, egyes készülékek USB adathordozóként és diktafonként is funkcionál. A drágább típusok memóriája bővíthető kártya segítségével. Áruk leginkább a belső memória nagyságától függ és forintnál kezdődik. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) Autórádió A rádiót hallgatók jelentős része autójában hallgatja az adásokat, ezért egyszerűen nem lehet kihagyni. Angliában manapság nem lehet új autót úgy eladni, hogy az ne tartalmazna DAB rádiót. Az elengedhetetlen CD lejátszó megtalálható minden modellben és általában az AM/FM vételt ezek az eszközök is támogatják. Drágább modellekben 55

56 memóriakártya olvasó és USB csatlakozási lehetőség is van. A hagyományos külsejű készülékek mellett léteznek, kiegészítő típusok is, melyeket a hagyományos eszközhöz lehet csatlakoztatni. Magyarországon jelenleg csupán DAB+ FM konverter, vagyis kiegészítő vevő kapható nagyjából forintért. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) Számítógéphez csatlakoztatható DAB vevő Kétféle lehetőség adott a számítógépen történő DAB rádióadások hallgatására. Az egyik egy PC kártya kivitelben kapható, a másik egy USB csatlakozási lehetőséggel ellátott készülék. A PC kártya formátum annyiban előnyös, hogy a frissítése csupán szoftver kérdése, az USB-s verzió viszont könnyen kezelhető, akár több PC-hez vagy laptophoz is használható. A kijelzők méretéhez képest hatalmas felületet kapunk egy monitor segítségével, így egyszerűbben barangolhatunk az extra szolgáltatások között. Egy Alcor USB-s készülék, mely digitális televíziózásra is alkalmas már forintért megvásárolható. A jövőben, valószínűleg ha megfelelően elterjedt lesz, a digitális rendszer valószínűleg megjelennek a DAB vételre alkalmas mobiltelefonok is. Összegezve, ma Magyarországon nagyjából 22 féle hordozható, 4 Hi-Fi tuner, 1 autóba alkalmas, 2 kézi vevő és 2 PC alapú készülék vásárolható meg. Főleg webárúhgázakban tudunk azonban igazán keresgetni, ennek pedig nálunk még nincs meg az igazán kialakult kultusza, hogy igazán elterjedhessenek ezek a DAB készülékek. Ellátogattam egy MediaMarkt üzletbe, felmérni a DAB készülékek jelenlétét, azonban az értékesítő hosszas gondolkozás után csupán egyetlen főként ébresztőórának szánt készüléket tudott mutatni, melynek ára forint volt. Azért nem lehet azt mondani, hogy ez meglepő, ugyanis 31%-os lefedettségnél nem is lenne reális, ha a fogyasztók megrohannák a boltokat. Azonban már előrelépésnek számít szerintem a vevőkészülékek internetes megjelenése. (forrás:bálint Irén, et. al., 2005) 56

57 11 Saját kutatás Széleskörű kérdőíves felmérést készítettem a DAB ismertségéről és a digitális rádiózással kapcsolatos fogyasztói elvárásokról A válaszadók demográfiai jellemzői A kérdőívet 86 személy töltötte ki, amelyből 33 férfi, ez a kitöltők 38%-a, 60 valamint 53 nő, 50 vagyis a kitöltők 40 62%-a A kitöltők jelentős 10 0 része, 68 %-a a Nő fővárosban él, mindössze 17%-a Nemek aránya Férfi 14. ábra lakik vidéki városban és 3%-a faluban vagy községben. Az életkort tekintve főleg 15 és 34 éves kor közöttiektől kaptam választ, ennek százalékos aránya 92%, ezen kívül 2% a 35 és 44, 5% a 45 és 54, valamint 1% a 65 év felettiek aránya. A legmagasabb végzettség tekintetében a válaszadók 62%-a (53) középfokú, 38%-a (33) pedig felsőfokú besorolást jelölte meg. Jövedelmüket tekintve 35% keres forint alatt, 48% és forint között, 9% és között és 8% felett Vélemények a DAB-ról DAB ismertsége Nem 67% 15. ábra Igen 33% A megkérdezett személyek mindössze 33%-a hallotta már valaha a DAB kifejezést, 67%-uk számára azonban a jelenség teljesen ismeretlen. 57

58 A ábrán jól látható, hogy az internet elterjedtsége ellenére az emberek még mindig szívesebben hallgatják a hagyományos rádió csatornákat. A megkérdezettek 73%-a hallgatja kedvelt rádió csatornáját Hallgatottság 6% 73% 23% 56% 20% 15% 6% 1% Naponta Hetente Havonta Ritkábban AM/FM Internet rádió 16. ábra hagyományos rádiókészüléken és 56%-a ritkán vagy egyáltalán nem hallgat internetes közegben rádiócsatornákat. DAB pozitív tulajdonságai Vavő egyszerű kezelése Több rádió csatorna Új és többlet szolgáltatás ábra ábra A kitöltők által adott válaszok alapján rangsoroltam a digitális rádió legfontosabbnak tartott Ennek tulajdonságait. érdekessége, hogy a legtöbben az új és többletszolgáltatást választották. Ez azért érdekes, mert a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy csupán akkor előzi meg ez a tulajdonság a CD közeli hangminőséget, ha már az emberek használják és ismerik a DAB rendszert. Ebben a rangsorolásban a több rádió csatorna lett az utolsó, ami azt mutatja, hogy az emberek rádióhallgatási szokásai teljesen azonosultak a jelenlegi csatornák műsorfelépítéseivel. Ez szintén abban az esetben szokott feljebb lépni, amikor az emberek megtapasztalják a DAB rendszer tematikus csatornáinak jellemzőit. CD közeli hangminőség Zavarmentes tiszta vétel 58

59 A következő kérdéssel azt Helyszín mértem fel, hogy ki hol hallgat rádiót. Ez főleg a vevőkészülék gyártók és 27% Otthon vagy munkahelyen értékesítők számára ad 42% Autóban információt. Mivel legtöbben otthon vagy munkahelyükön hallgatnak 31% Gyalogosan szívesen rádiót, a 18. ábra különböző típusú asztali és számítógépekbe szerelhető vevőkészüléket lehet a legjobban eladni. A második helyen álló kedvelt rádióhallgatási helyszín az autó, bár ennek a piacnak még csekély a felvevő képessége, mivel az országnak csupán a 31% rendelkezik DAB lefedettséggel, leginkább Budapesten és környékén, így ha elhagyják ezt a körzetet megszűnik a vételi lehetőség. Műfajok Mivel a digitális rádió bevezetésével feltehetően Gyerekprogramok/mesék Irodalom/színház/hangjáték Idegen nyelvű programok Parlamenti közvetítés/politikai Helyi hírek Közlekedési és időjárási Hírcsatorna Humor/kabaré Sport Beszélgetős műsorok Reklámmentes programok Nóta/mulatós Mai slágerek Világzene Klasszikus zene Jazz zene ábra 3% 15% 16% 2% 22% 38% 36% 52% 16% 31% 51% 9% 20% 23% 56% 86% tematizálódnak a csatornák, felmértem, hogy milyen műfajú adókat hallgatnának szívesen az emberek. Az eredmények szerint, a megkérdezettek legnagyobb hányada a mai slágereket szereti hallgatni, ezt a műfajt a jelentős többség, a válaszadók 86%-a jelölte be. A legkevesebb jelölést (0%) pedig a parlamenti közvetítés és politikai 19. ábra műsorok kategória kapta. 59

60 A jelenlegi rádió készülékek nem képesek fogadni a digitális jeleket, ezért fontosnak tartottam Költekezési hajlandóság rákérdezni, hogy mennyit költenének új vevőkészülék beszerzésére. Legtöbben, azaz 44% forint alatti összeget szánna az új készülék megvásárlására. 20. ábra Érdemes megvizsgálni azonban azt is, hogy milyen tartalmak, valamint mennyi digitális platformon lévő program ösztönözné a fogyasztókat a készülékek beszerzésére. Vásárlást ösztöző szolgáltatások Műsor adatok mejelenítése 19% Adás késleltetett meghallgatása 17% Állókép megjelenítése 3% Fájl/szoftver letöltések 3% Video 6% Aktuális közlekedési információk 6% Multimédiás anyagok 5% Készüléken követhető 9% Műsorfelvételi lehetőség 17% Műfaj szerinti állomáskeresés 16% 21. ábra Megállapítható, hogy a műsor adatinak megjelenítése, az adások késleltetett meghallgatásának lehetősége, valamint a műsorok felvételi lehetősége kimagaslóan ösztönzőleg hat a hallgatók készülékvásárlási hajlandóságára. A kitöltők 21%-a legalább 3, 40%- a legalább 5 és 27%-a legalább 10 meglévő csatorna esetén vásárolna készüléket. 60

61 A felmérésem továbbá rávilágít arra is, hogy az emberek többségét nem érdekli a digitális rádió bevezetése, kis részük pedig azt sem tudja, miről van szó. Megfelelő kommunikációval be kellene mutatni a digitális televíziózáshoz hasonlóan a digitális rádiózást is, hogy szélsebb rétegek legyenek tisztában annak jelentőségével és előnyeivel. Nem is értem 7% Nem 55% Várakozások 22. ábra Igen 38% 61

62 12 Konklúzió A rádiózás jövője nem képzelhető el a digitális átállás nélkül. A világ számtalan rendszert dolgozott már ki ennek végrehajtására, ám a legkorszerűbb és legelterjedtebb ezek közül a DAB. A DAB országos lefedettséget biztosító, tömegigények kielégítésére tervezett rádiórendszer. Ennek a rendszernek a segítségével megszűnhetnek a frekvenciaszűkösség problémái, mivel egyetlen frekvencián akár csatornát lehet sugározni. Így a piacra belépni vágyó új tartalomszolgáltatók előtt megnyílhatnak a kapuk. Ennek nem csak gazdasági jelentősége van, hanem a tartalomszolgáltatók közti versenyt is ösztönzi, ami viszont a tartalmak minőségi javulását segítheti elő. A hallgatók számára is számtalan előnye van a rádió digitalizációjának, mint például a zavarmentes tiszta vétel, ami által közel CD minőségben lehet hallgatni a rádiót, szélesebb a műsorkínálat, a többletszolgáltatásokról már nem is beszélve. A digitális rádiósugárzás továbbá lehetővé teszi a különböző rádió csatornák témák szerinti specializálódását is. Ez az úgynevezett tematizálódás a hirdetők szempontjából azt jelenti, hogy sokkal pontosabban tudják hallgatóikat megszólítani valamint a szórást minimálisra lehet csökkenteni, így jóval hatékonyabban érhetik el a célközönséget. Abban az esetben, ha az új technológia elnyeri a fogyasztók tetszését, nemcsak, hogy bővülhet a hallgatók köre, de a többletszolgáltatások hatására valószínűsíthetően hosszabb időt is töltenek majd a készülékek előtt. Ez pedig hatalmas vonzerőt jelenthet a hirdetők számára. A rádiós hirdetések hosszú ideje zuhanó tendenciát mutatnak, ami veszélyezteti a rádióállomások működését és az állam frekvencia felhasználásból származó adóbevételeinek a befolyását. Tehát több szempontból is fontos a digitális átállás mielőbbi végrehajtása. Vidéken is megjelenhetnek a tematikus csatornák, ezzel tovább aprózódik ugyan a rádiós piac, de eddig el nem ért hallgatókat is meg lehet szólítani. Az új rádiók szűk célközönséghez szólnak és az egymás elleni küzdelmek helyett, az egymás mellett élés alakulhat ki. Elindulhatnak az idősebbeknek, a fiatalabbaknak és egyéb, a mai médiából kiszoruló rétegeknek szóló állomások is. Az egy felületen megjelenő csatornák számának növekedésével, a társadalom szélesebb rétegei szólalhatnak meg országos közönség előtt, mint amire a mai médiarendszer lehetőséget ad. Fontos megemlíteni az 62

63 azonos esélyű vételt, hiszen manapság is számos helyi vagy közösségi adó érhető el, amelyek azonban csak szűk közönség számára hozzáférhetőek pénzügyi, technológiai vagy földrajzi akadályok miatt. Ma Magyarországon, igaz csupán Budapesten és környékén lehet DAB sugárzású rádióállomásokat hallgatni, a fejlődés azonban folyamatosnak mondható. A rádiós piac ennek megfelelően kezd felzárkózni. A nagy elektronikai üzleteket ugyan még nem árasztották el az új vevőkészülékekkel, de az internetes webshop-okban már megfelelő kínálatot találhatunk. Ha megtörténik az analóg televíziós sugárzás, a rádiózás területén szintén felgyorsulhatnak az események. A DAB iránt azonban, legfőképpen a szükséges ismeretek hiányában, még nincs meg az elegendő társadalmi igény. Meggyőződésem, hogy egy, a MinDigTV-hez hasonló kommunikációs kampány sokat segíthetne abban, hogy az emberek megismerjék ezt az újfajta technikát. A megfelelő ismertség elengedhetetlenül fontos a bevezetési folyamat felgyorsításához, mely elősegíthetné a digitális földfelszíni rádió műsorszórás jövőjének sikeres megalapozását. 63

64 Irodalomjegyzék 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelet az egységes digitális rádió-távközlő rendszerről 1014/2007. (III. 13.) Korm. határozat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról évi C. törvény az elektronikus hírközlésről évi LXXIV. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól (A)DÁS, 2007, A Digitális Átállás Stratégiája Bálint Irén, 2007, Új alkalmazások bevezetési lehetőségének vizsgálata a műsorszóró frekvenciasávokban, Híradástechnika Bálint Irén, Balla Éva, Biró József, Dr. Molnár Adél, Hargitai Adél, Tímár Sándor, 2005, A földfelszíni digitális rádió műsorszórás (T-DAB) bevezetése Magyarországon Csepeli György, Dessewffy Tibor, Hammer Ferenc, Kitzinger Dávid, Magyar Gábor, Monory Mész András, Rozgonyi Krisztina, Közszolgálat a digitális korban, 2007 nyár, Médiakutató Enyedi Nagy Mihály, 2006, Közmédia 2010 Enyedi Nagy Mihály, 2009, Köznyilvánosság, Te buta! Gálik Mihály, 2008 nyár, A hozzáférés és a médiakoncentráció túlszabályozása a digitális átállás hazai folyamatában, Médiakutató Hargitai Henrik, Tímári Sándor, Sütő László, Bálint Irén, Balla Éva, Biró József, Szombathy Csaba, 2006 tél, Médiakutató Kissné Akli Mária, 2007, Gondolatok a GE06 Terv magyarországi megvalósításáról, Híradástechnika Polyák Gábor, 2008, A médiarendszer kialakítása, HVG-orac Lap- és Könyvkiadó Kft Tiszttartó Titusz, 2007, Gondolatok a digitális átállás időszakának rádiózásáról, Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Dr. Gschwindt András, 2004, A 30 MHz alatti műsorszórás új rendszere Dr. Kovács Imre, 2006, Digitális rádió-műsorszórás Európában (a T-DAB rendszer), Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet 64

65 Dr. Nyakas Levente, 2008, Elemzés a médiaszabályozó hatóságok munkájáról, valamint a nemzetközi audiovizuális szabályozás irányairól, Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Dr. Sarkady Ildikó, 2007, Magyar Rádió Zrt észrevételei a Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának magyarországi stratégiájára című anyaghoz Dr. Sárkány Tibor, 2005, A digitális világrádió története, Híradástechnika

66 Melléklet Ábrák 5. ábra: Reflexió jelenség a rádióvételben (forrás: Bálint Irén, et. al., 2005, 24) 4. ábra: Egyfrekvenciás hálózat elméleti felépítése (forrás: Bálint Irén, et. al., 2005, 24) 66