NŐTT A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG KIBOCSÁTÁSA

Átírás

1 2011. november XVII. évfolyam 11. szám NŐTT A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG KIBOCSÁTÁSA A legújabb adatok szerint, meghaladta az előző évi mezőgazdasági kibocsátást a 2010-es évi, derül ki a KSH friss jelentéséből. A Magyarországon előállított összes mezőgazdasági termék és szolgáltatás értékét két ellentétes folyamat alakította. A kibocsátás volumene 11%-ot meghaladó mértékben ugyan csökkent, a termelői árak jelentős, 16%- os emelkedése azonban ezt képes volt kompenzálni. Többek között tavaly mintegy 125 milliárd forintnyi zöldséget, és több mint 100 milliárdnyi gyümölcsöt, szőlőt és bort állított elő a hazai mezőgazdaság. A termelékenységünk hullámzó köszönhetően az időjárásnak és a világpiaci folyamatoknak. Kevesebb termény, magasabb ár A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása összességében 1685 milliárd forint volt 2010-ben, 44 milliárddal több az előző évinél. Növénytermesztési és kertészeti termékekből alapáron 956 milliárd forint kibocsátás keletkezett ben, a rendkívül alacsony hozamok ellenére 54 milliárddal több, mint 2009-ben, amit a termelői árak közel harmadával történő emelkedése magyaráz. Gabonából 458 milliárd, ipari növényekből 159 milliárd forint volt a kibocsátott érték. Friss zöldségekből 125 milliárd, friss gyümölcsökből, szőlőből és borból 104 milliárd forint került ki 2010-ben a termelőktől. Az elmúlt évben a kedvezőtlen, rendkívül változékony és csapadékos időjárás az agrárium teljesítményét erősen visszavetette, a növénytermesztés visszafogott eredménye mellett azonban az időjárástól valamelyest függetlenebb állattenyészési ágazat is a vártnál nagyobb mértékben csökkent. Gabonából 2,6 millió hektárról 12,3 millió tonnát (az előző évinél 11%-kal kisebb területről 10%-kal kevesebbet) takarítottak be. Napraforgóból és repcéből együttesen közel 761 ezer hektáron 1,5 millió tonna (az előző évinél valamivel kisebb területen 16%-kal kevesebb) termett. Cukorrépából 14 ezer hektáron mintegy 819 ezer tonnát, az előző évinél 11%-kal többet takarítottak be. Burgonyából 488 ezer tonna, az előző évinél 13%-kal kevesebb termett. Zöldségfélékből 2010-ben 1,1 millió, gyümölcsből pedig mintegy 766 ezer tonnát, az előző évinél 29, illetve 13%-kal kisebb mennyiséget takarítottak be. A szőlészeti-borászati ágazat súlyos veszteséget könyvelhetett el 2010-ben, a 295 ezer tonnás szőlőtermés 46, az előállított bor mennyisége 48%-kal maradt el a évitől. Növekvő támogatások A termelési tényezők, mint a felhasznált föld, tőke, munkaerő jövedelme az évtized eleje óta főként a növénytermesztés hozamaitól és termékáraitól függően változott. Összetevői közül a költség jellegűek (munkadíj, bérleti díj és kamat) kevésbé ingadoznak, mint a vállalkozói jövedelem. Az EU-csatlakozás utáni növekedésben a kedvező termések mellett a korábbinál jóval nagyobb összegű támogatásoknak volt meghatározó szerepe. A termelési tényezők jövedelme 2010-ben 648 milliárd forintra emelkedett, 20%-kal volt magasabb, mint az előző évben. A mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül megnőtt a fokozódó támogatások aránya. A vállalkozói jövedelem között csökkenő mértékben, ben pedig már csak néhány százalékkal haladta meg a támogatások összegét. A két bő termésű évben, ben és 2008-ban a jövedelem egynegyeddel magasabb, 2009-ben viszont szinte ugyanennyivel alacsonyabb volt, mint a támogatások összege, az elmúlt évi jelentős növekedés ellenére is éppen alatta maradt 2010-ben. Fontos a megélhetés, de a világpiac a döntő A jelentés kiemeli, hogy a mezőgazdaságból élők jövedelmi helyzetének stabilizálása az uniós célok között kezdettől fogva kiemelt jelentőségű ben az Európai Unióban 13%-kal nőtt a mezőgazdaság jövedelmezősége, amit a kibocsátás bővülése és a munkaerő-ráfordítás mérséklődése együttesen okozott. A kibocsátási érték emelkedése nagyrészt a növénytermesztési termékek, elsősorban a gabona és az olajos magvak tekintélyes áremelkedésének köszönhető, ezek ára ugyanis több mint negyedével volt magasabb az előző évinél. A magyar mezőgazdaság termelékenysége - a néhány éve EU-tagok többségéhez hasonlóan - a csatlakozást megelőzően és azt követően is erőteljesebben ingadozott, mint a régi (EU-15) tagállamokban. Mezőgazdasági jövedelmünk főként azért hullámzik, mert a termelési szerkezetben erős túlsúlyba került a szántóföldinövény-

2 2. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK november termesztés, és a változékony időjárás miatt a szántóföldi növények termésbiztonsága egyenetlen. A bizonytalanságot tovább fokozza a termelői árak nagyarányú ingadozása, ami követi a világpiaci folyamatokat. GÁZOLAJ JÖVEDÉKI ADÓ VÁLTOZÁSOK Forrás: VM Mint ismeretes, november 1-től változtak a jövedéki adó mértékek, ez a mezőgazdaságot két oldalról is érintette, egyrészt a gázolaj jövedéki adó oldaláról, illetve teherfuvarozással kapcsolatos adókedvezmények oldaláról. A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylése A felhatalmazó rendelkezések közül a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésével összefüggő felhatalmazó rendelkezés (jövedéki adótörvény 129. (1) bekezdés a) pont) is módosításra került az alábbiak szerint: Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg a mezőgazdasági ágazatban a szántó, a kert, a gyümölcsös, a szőlő, a gyep, a halastó művelési ágban, valamint az erdőfelújításban felhasznált, de évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj jövedéki adója a jelenlegi 80 százaléka helyett 82 százalékának a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő részére történő visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait. Annak érdekében, hogy a gázolaj adómértékének 13 Ft/literrel történő megemelése miatt ne növekedjenek a mezőgazdasági termelők terhei, a módosítás megemelte a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adóvisszatérítés mértékét 80%-ról 82%-ra. A kereskedelmi gázolaj jövedéki adója, valamint a mezőgazdasági ágazatban felhasznált gázolaj jövedéki adója után visszaigényelhető összeg változása miatt módosul a NAV_VP_J02 és a NAV_VP_J04 elektronikus bevallás nyomtatványok kitöltési útmutatója, amely elérhető lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes oldalán ( a VP/Szakterületek/Jövedéki szakterület/vám- és Pénzügyőrség által kiadott elektronikus nyomtatványok menüpont alatt. (Ezen ÚJ nyomtatvány a mai napon még nem elérhető.) A visszaigénylés során célszerű január vége felé a visszaigénylést elvégezni, mivel ezen időpontig várható a jogszabályi háttér és NAV közlemény megjelenése. Kereskedelmi gázolaj adókedvezményének változása (jövedéki adótörvény 57/C. (1) be-kezdés, új 128/D. ) A beszerzéskor megfizetett adóból: - az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt, - a jövedéki adótörvény 57/C. (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített a tankolt mennyiséget rendszámon-ként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött Kereskedelmi gázolaj után literenként a jelenlegi 6,50 Ft helyett 19,50 Ft visszaigényelhető. A fentieket azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adó-visszaigénylési jogosultság november 1. napján vagy azt követően keletkezik. FELKÉSZÜLÉS A TÉLI KÖTELEZETTSÉGEKRE Forrás: MAK mely az AKG támogatottaknak is fontos lehet a Kölcsönös Megfeleltetésben foglaltak betartása érdekében, a területi érzékenységtől függően Azon gazdálkodók, akik a nitrátérzékeny, vagy Natura 2000 területeken gazdálkodnak Kölcsönös Megfeleltetésben a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmény (JFGK) 4, valamint a 1-5 pontja számára fontos tudni, hogy a késő őszi-téli-kora tavaszi időszakokra vonatkozóan tevékenységük folytatásához némi korlátozás társul környezetvédelmi, természetvédelmi megfontolásokból. Ezen esetekre vonatkozóan emlékeztetőül ismertetjük, hogy mely esetekben kell a korlátozásokat, tiltásokat figyelembe venni. Natura 2000 területeken (JFGK 1-5. ) Azaz a vonatkozó 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet értelmében, minden Natura 2000 gyepterületet használónak függetlenül attól, hogy vettek e igénybe Natura 2000 területre vonatkozó területalapú támogatást engedélyt kell beszereznie az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez és nád irtásához. Engedélyért kihez is kell fordulni? Általánosságban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez, míg helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjéhez, főjegyzőhöz, akik az

3 3. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK november engedélyt természetvédelmi hatósági jogkörében eljárva adják ki. Nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak (JFGK 4.) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet értelmében a nitrátérzékeny területeken mindennemű trágyázószer szerves és műtrágya is kijuttatása tilos november 15 - február 15. között. Természetesen ez alól kivételt képez az őszi kalászosok fejtrágyázásának művelete, mely február 1-től megengedett. Mindezen határidőn túl is tilos a trágyázás fagyott, vízzel telített, hótakaróval borított talajokon is. Ugyanezen trágyázási tilalmi időszakban a téli legeltetés sem megengedett akkor sem, ha a terület Natura 2000 és fentiek szerinti természetvédelmi hatóságtól engedéllyel rendelkezik kivéve, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, így pl. egy tejelő tehén hektáronként; vagy 2,3 hízómarha (24 hó felett), vagy 7 juh hektáronként). A téli tilalmi időszakban, valamint fagyott, hóval borított, vízzel telített talajon sem létesíthető a tilalmi időszakon túl sem ideiglenes trágyakazal és a létesítés tiltásán túl a fenntartás sem megengedett, tehát azt a területen gyorsan hasznosítani kell a nitrátérzékeny blokkokban, területeken. Fentiek szerint tehát fontos, hogy a trágyatárolókat a kapacitás függvényében ürítsék ki gazdálkodók, hogy a 3 havi tiltás esetére az rendelkezésre állhasson. Fontos továbbá, hogy minden állattartó (5 számosállat felett, vegyestartás esetén 3 számosállat felett), valamint minden nitrátérzékeny területen gazdálkodó tegyen eleget december 31-ig, az adatszolgáltatási kötelezettségének, mert ennek hiánya a KM eseti szankció mellett, adatszolgáltatási bírságot is maga után vonhat. Trágyázás során arra is ügyelni kell még pár nap a téli tilalmi időszakig hátra van -, hogy adott területen betakarítás után a csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitrát-tartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 100 kg szármaradvány lebontásához 0,8 kg nitrogént (pentozánhatás csökkentése érdekében). Nagyon figyeljünk tehát, hogy mely területünk tartozik a 43/2007 FVM rendelet szerinti MePAR blokklistába a 10 végű blokkokra jelenleg, csak az első 5 jegy alapján lehet rákeresni, de a MePAR felület is segítséget nyújt, amennyiben megszeretnénk győződni a területünk érzékenységi besorolásáról -, valamint ugyancsak fontos ismernünk az általunk használt gyepterületek Natura 2000 területi státuszát, melyeket a 14/2010 KvVM rendelet ismertet, továbbá támogatás esetén MePAR blokkszinten ez évre a 40/2011. (III.30) Közleménye ismertet. SZEPTEMBERBEN IS EMELKEDTEK A MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK Forrás: MAK Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, szeptember Az agrártermékek termelőiár-szintje szeptemberben 16,9%- kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A növényi termékek termelői ára 19,2, az élő állatok és állati termékeké 12,7%-kal emelkedett. A friss zöldségek ára 3,1%-kal maradt el a tavaly szeptemberitől. A gabonafélék termelői ára szeptemberében 26,6%- kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. A búza és a kukorica ára augusztushoz képest minimálisan csökkent, előbbiért , utóbbiért forintot fizettek tonnánként. Az ipari növények termelői ára 28,8, ezen belül az olajnövényeké 20,6%-kal nőtt 2010 szeptemberéhez mérten. Az ipari növények jelentős áremelkedéséhez leginkább az ebben a hónapban megjelenő cukorrépa egy évvel korábbinál számottevően magasabb árszintje járult hozzá. A burgonya termelői ára szeptemberben a tavalyi jelentős emelkedés után 44,9%-kal csökkent, a gyümölcsöké viszont 13,7%-kal emelkedett. Átlag felett növekedett az alma ára (21%), az őszibaracké viszont éppen csak meghaladta az előző év azonos időszakit. A szőlőnél a felhasználás iránya szerint ellentétes ármozgás figyelhető meg: az étkezési szőlőért 17%-kal kevesebbet, a borszőlőért 23%-kal többet kaptak a termelők. A vágóállatok termelői ára 13,1%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. Minden megfigyelt állatcsoport ára nőtt, a vágómarháé kiemelkedően (54,1%), a legkevésbé a vágósertésé (4,5%).

4 4. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK november Az állati termékek ára 11,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a tej ára 14,5, a tojás ára 6,6%-kal haladta meg az előző év szeptemberében mért szintet január szeptember között a mezőgazdasági termékek árszínvonala 28,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. A növényi termékeknél 37,1, az élő állatok és állati termékek esetében 14,1%-os volt az áremelkedés. A gabonafélék ára 55,9%-kal haladta meg a január szeptemberit, a zöldségfélék ára 11,7%-kal csökkent. Ez utóbbi ára az év első négy hónapjában igen kis forgalom mellett még nőtt, majd májusban a friss zöldségek termesztésének fellendülésével erős kínálati piac alakult ki, ennek következtében mérséklődtek az árak. A burgonya ára 2011 első félévében még 41,8%-kal haladta meg az előző évit (a tavalyi gyenge termés eredményeként a piacon kis mennyiség volt, magas áron); ezt követően azonban az idei, várhatóan jó terméseredmény miatt az árak jelentősen visszaestek, ezért az első kilenc hónapi index már csökkenést mutat (0,8%). Gyümölcsökért 23,2%-kal magasabb árat kaptak a termelők az előző év január szeptemberihez képest. A vágóállatok termelői ára 13,2, az állati termékeké 16,1%- kal emelkedett január szeptemberben a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 14,6%-kal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 16,8%-os növekedéséből, valamint a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 1,3%-os csökkenéséből következett. A folyó termelőfelhasználáson belül az energiaárak 12,3%- kal növekedtek, főként a felhasználásban jelentős arányt képviselő üzemanyagok árának 16,7%-os emelkedésének következményeként. A műtrágyaárak 26,3%-kal nőttek, ezen belül az egyszerű műtrágyáké 28,6, az összetett műtrágyáké 22,2%-kal. A takarmányok ára is jelentősen, 34,5%-kal emelkedett január-szeptemberben az előző év azonos időszakához viszonyítva: az egyszerű takarmányoké 49,1, a keveréktakarmányoké 26,5%-kal. A betakarítást követően az utolsó három hónapban a búza és a kukorica felvásárlási ára csökkent, a visszaesés a takarmányok árában is érzékelhető volt. Jelenleg a takarmányok ára a II. negyedév árszintjén van. A mezőgazdasági beruházásokon belül a mezőgazdaságigép-beruházások árának 3,4%-os csökkenése, valamint az épületberuházások árának 2,1%-os emelkedése figyelhető meg. A mezőgazdasági termelőiár-index és ráfordításiár-index hányadosa az agrárolló. E mutató értéke január szeptemberben 112,1% volt azaz 2010 azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a ráfordítási árak. Forrás: KSH TÁJÉKOZTATÓ Az MVH 164/2011. (X.13) számú Közleménye az EMVAból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatás intézkedésben résztvevők kötelezettségátvállalási feltételeiről és jogutódlás bejelentéséről - Kötelezettségátadással és jogutódlással érintett egybefüggő területnél kisebb területet átadni nem lehet. - Egy adott területhez kapcsolódó kötelezettség a jogutódlás és a vis maior esetek kivételével - a támogatási időszakban egyszer adható át. - A kötelezettségátadás és jogutódlás esetén célprogram váltásra nincs lehetőség és csak teljes gazdálkodási évre vonatkozhat. - Az átvállalt terület tulajdonjogát, valamint a földhasználatot az átvevőnek legkésőbb a kötelezettségátadás gazdálkodási évének első napjáig a földhivatal nyilvántartásába is be kell jegyeztetnie, hogy megfeleljen a jogosultsági feltételeknek. Az átadónak biztosítania kell az átvevő részére a kötelezettségnek a korábbi időszak alatti teljesítését igazoló dokumentumok mindkét fél által aláírt másolati példányát, így különösen a gazdálkodási napló másolati példányát, a földterület EOV koordinátákkal történt beazonosításának eredményeit, valamint ha célprogram előírásai megkövetelik, a tápanyag-gazdálkodási terv, a földhasználati terv másolati példányát és a talajvizsgálati eredményeket. A jogutódlást is be kell jelenteni az MVH-nak, melynek esetei a természetes személy ügyfél elhalálozása miatti jogutódlás; gazdasági társaság átalakulása, kiválása; szervezet esetén jogutódlás. A kötelezettség átvevője által elektronikusan benyújtott Kérelem egy kinyomtatott példányát a támogatott ügyfél elhalálozása esete kivételével - a kötelezettség átadójának és a kötelezettséget átvállalni kívánó együttes aláírásával ellátva kell benyújtani a kötelezettségátadást kérelmező lakhelye vagy székhelye szerinti illetékes MVH kirendeltségre. A kötelezettségátadás benyújtásának határideje: - a 2011/2012., azaz a 3. gazdálkodási év vonatkozásában: január a 2012/2013., azaz a 4. gazdálkodási év vonatkozásában: augusztus a 2013/2014., azaz az 5. gazdálkodási év vonatkozásában: augusztus 31. Tarr Zoltán Ügyfélszolgálati tanácsadó

5 5. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK november TÁJÉKOZTATÓ Megjelent a 98/2011. (X. 28.) VM rendelet az EMVA-ból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet módosításai: Meghatározásra került e rendeletben is a mezőgazdasági parcella fogalma az aktuális 1122/2009/EK bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdése szerinti. Beemelésre került a rendeletbe a földhasználati nyilvántartás fogalma: a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartás. A módosítással az alábbi kritériumoknak megfelelő és az azt vállaló mezőgazdasági termelők vehetik igénybe a Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó támogatást: - az adott gazdálkodási évben naprakész gazdálkodási naplót vezet és megőrzi az abban szereplő adatokat igazoló számlákat és bizonylatokat; - a kifizetési kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozat kézhezvételétől számított 10 hónapon belül részt vesz az ÚMVP keretén belül a Natura 2000 területen gazdálkodók részére szervezett képzésen, vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy a közötti időszakban egy alkalommal már részt vett ilyen képzésen; - a mezőgazdasági tevékenysége során betartja a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó előírások és követelmények összességét és - a Natura 2000 területek földhasználati szabályairól szóló rendeletben meghatározott földhasználati előírásokat. Az ellenőrzések során a gazdálkodónak folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. - igazolnia kell, hogy az adott terület vonatkozásában a gazdálkodási év első napjától utolsó napjáig a földhasználati nyilvántartásban bejegyzett földhasználóként szerepel, vagy - a gazdálkodási év egészére vonatkozó határozatlan idejű vagy a gazdálkodási év első napjától legalább utolsó napjáig szóló határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkezik, amennyiben a fenti bejegyzés önhibáján kívüli okból nem teljesíthető - be kell mutatnia az adott gazdálkodási évre vonatkozó gazdálkodási naplót és az abban szereplő adatokat igazoló számlákat és bizonylatokat. A szankciók közé beemelésre került, hogy amennyiben a gazdálkodó a támogatásba bevitt területet a gazdálkodási év egészében nem gyepként hasznosítja, úgy a mezőgazdasági termelő a ténymegállapítás naptári évére, valamint az azt követő naptári évre kizárásra kerül az adott intézkedésből. A módosítással hatálytalanították a HMKÁ és az idős, méretes fa fogalmát. 2. A módosítás az EMVA-ból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendeletet csak annyiban érinti, hogy beemelésre került, hogy az IH a célprogram-előírások gazdasági és környezeti hatásainak vizsgálata érdekében működtetett hatásindikátor monitorozó rendszer végrehajtására az MgSZH közreműködését veszi igénybe. 3. Az EMVA-ból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet, valamint az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2009. (X. 22.) FVM rendeletben foglalt támogatási kérelmek beadási határideje a következőképpen módosult: A támogatási kérelmet elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a évben október 1. és november 30. között, ezt követően a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig minden év október 1. és október 31. között lehet benyújtani. 4. Az EMVA-ból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet, valamint a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet szerinti támogatási kérelmeket 2011-ben novembere helyett 2012-ben február 1. és február 28. között lehet benyújtani. 5. Az EMVA-ból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/2011. (VII. 29.) VM rendeletben szereplő támogatási kérelmek benyújtási határideje szeptember 30. és november 15. közötti. E rendelet a kihirdetését október 28 - követő napon lép hatályba, így a rendelkezések már a hatályos szövegbe beépültek. További információk a kamarai tanácsadóknál érhetők el. Poczkodi Renáta Ügyfélszolgálati tanácsadó

6 6. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK november TÁJÉKOZTATÓ Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 166/2011. MVH közleménye (X. 21.) az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatás igényléséről. Az intézkedésben való részvétel felvételei Az intézkedésben az vehet részt, aki legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilvántartásba veteti magát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben. Amennyiben a regisztrált adatok bármelyikében változás következik be, az ügyfél a G002 számú nyomtatványon a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles azt bejelenteni a székhelye/lakóhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez. A támogatási kérelem benyújtása A támogatási kérelmet egy példányban az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, a természeti katasztrófával sújtott erdőrészlet szerinti területileg illetékes kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságához kell benyújtani. A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak: november 1 - november 30. A benyújtás napja a borítékon szereplő postai bélyegző dátuma. Javasolt a kérelmet tértivevénnyel feladni. Benyújtandó formanyomtatványok, dokumentumok Az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó kérelemcsomag formanyomtatványai: - Támogatási kérelem Főlap (D1500) - Támogatási kérelem Betétlap (D ) - Egyedi blokktérkép - Egyedi blokktérkép igénylőlap (G015D) Csatolandó mellékletek: - A károsodott terület elhelyezkedését ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet és egyedi blokktérképet - A padka, rőzsefonat, talajfogó gát, bakhát pontos hosszának és elhelyezkedésének leírását, valamint abban az esetben, ha ezen kiegészítő intézkedések károsodott területnek csak bizonyos részét érintik az ezekkel érintett terület határvonalainak feltüntetésével kiegészített, a károsodott terület elhelyezkedését ábrázoló egyedi blokktérképet. - Tűzkár esetén a tűzvédelmi hatóság tűzvizsgálati jelentésének másolata, amennyiben a tűzvédelmi hatóság tűzvizsgálati eljárást nem folytatott le, tűzeseti hatósági bizonyítványt. A támogatás igénybevételének további feltételei Támogatásra az ügyfél akkor jogosult, ha: - nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó - a folyamatos erdősítés esetét kivéve, rendelkezik az adott területre vonatkozóan az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőterv határozattal; - a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári évben - erdőgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos támogatás igénybevétele esetén nem került kizárásra a támogatási feltételek szándékosan történő megszegése miatt - tűzkár esetén, amennyiben az erdőtűz nem: az erdőgazdálkodó szándékos vagy gondatlan magatartása, vagy a területen gondatlanul végrehajtott erdőművelési vagy fahasználati tevékenység következtében keletkezett. A támogatás igénybevételére a kérelmező nem jogosult azon területre vonatkozóan, ahol a természeti katasztrófa következtében keletkezett felújítási kötelezettség teljesítéséhez az érintett erdőrészletre csekély összegű (de minimis) támogatást kapott, kivéve a támogatási rendelet 3. (4) bekezdésének a) pontja szerinti, az erdőfelújítást megelőző terület-előkészítési, károsodott faállomány letermelési alaptámogatást. A legkisebb támogatható terület nagysága olyan egybefüggő 0,5 hektár, amely egy erdőrészleten belül, vagy szomszédos erdőrészleteket érintően helyezkedik el. A kérelmező a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban csak egy támogatási kérelmet nyújthat be, de a kérelemben több típusú természeti katasztrófa által okozott erdőkár után is igényelhető támogatás. Természeti katasztrófa által sújtott ugyanazon erdőterületre a támogatási rendelet alapján egy típusú természeti katasztrófa káreseménye után csak egyszer vehető igénybe támogatás. Az ügyfél kötelezettségei A támogatásra jogosult köteles az első kivitelt, vagy pótlást, az erdőfelújítást megelőző terület-előkészítési, károsodott faállomány letermelési munkálatokat, valamint a tőrevágással, illetve sarjaztatással történő felújítást az erdészeti hatóság határozatának megfelelően és az erdészeti hatóság által jóváhagyott módosítás figyelembevételével, az abban meghatározott minden előírás és a szakmai követelmények betartásával végrehajtani. A támogatási csoportokba tartozó célállomány-típusokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet (MgTE rendelet) 1. számú melléklete tartalmazza. A közlemény teljes szövege és a formanyomtatványok elérhetők a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján ( Veres Zsuzsanna Ügyfélszolgálati tanácsadó