AZ ALKOTÓ ELEM. Fedezd fel, mire születtél, és minden megváltozik

Átírás

1 AZ ALKOTÓ ELEM Fedezd fel, mire születtél, és minden megváltozik

2 3 AZ ALKOTÓ ELEM Fedezd fel, mire születtél, és minden megváltozik SIR KEN ROBINSON LOU ARONICA KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL

3 4 AZ ALKOTÓ ELEM A fordítás alapja: Ken Robinson Lou Aronica: The Element: How Finding Your Passion Changes Everything, Penguin Books, 2010 Ken Robinson, PhD., Lou Aronica, 2010 Fordította Kõrös László, 2010 Szerkesztette: Lázár Balázs Borítóterv: Borzák Márton HVG Könyvek Kiadóvezetõ: Budaházy Árpád Felelõs szerkesztõ: Török Hilda ISBN: Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2010 Felelõs kiadó: Szauer Péter Nyomdai elõkészítés: Kedves László Nyomás: AduPrint Kft. Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán

4 Tartalom 5 TARTALOM BEVEZETÕ 9 ELSÕ FEJEZET: Az alkotó elem 13 MÁSODIK FEJEZET: Gondolkodj másként! 45 HARMADIK FEJEZET: Minden képzeletet 75 felülmúló fantáziánk NEGYEDIK FEJEZET: A zónában 111 ÖTÖDIK FEJEZET: Találj rá a törzsedre! 135 HATODIK FEJEZET: Mit szólnak majd hozzá? 171 HETEDIK FEJEZET: Szerencsésnek érzed magad? 200 NYOLCADIK FEJEZET: Valaki segít nekem 215 KILENCEDIK FEJEZET: Már túl késõ? 236 TIZEDIK FEJEZET: Pénzért vagy szerelembõl 260 TIZENEGYEDIK FEJEZET: Boldogulás 281 UTÓSZÓ 313 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 325 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 328

5 Nõvéremnek, Ethel Lenának és fivéreimnek, Keithnek, Dereknek, Iannek, Johnnak és Neilnek, csodálatos szüleimnek, Ethelnek és Jimnek, továbbá lányomnak, Kate-nek, valamint lelki társamnak, Terrynek. Ezt a könyvet Nektek írtam, sokféle tehetségetek elismeréseképpen, és hogy kifejezzem hálámat, amiért annyi szeretettel és nevetéssel gazdagítjuk egymás életét. Valójában akkor vagyok alkotó elememben, ha Veletek és szeretteitekkel lehetek! 7

6 BEVEZETÕ 9 BEVEZETÕ Néhány évvel ezelõtt hallottam egy csodálatos történetet, amelyet nagyon szívesen osztok meg másokkal. Egy általános iskolai tanító rajzórát tartott egy csoportnyi hatéves gyereknek. Az osztályterem végében ült egy kislány, aki rendszerint nemigen figyelt az iskolában nem így azonban a rajzórán! A lányka több mint húsz percen át ült és elmélyülten, karjait rajzlapja köré kerítve munkálkodott. A tanítót megigézte a látvány. Végül megkérdezte a kislánytól, mit rajzol, aki anélkül, hogy felnézett volna, így felelt: Istent rajzolom. A tanító elcsodálkozott: De hiszen senki sem tudja, hogy Isten milyen! Egy perc, és megtudják! mondta a kislány. Nekem azért tetszik ez a történet, mert arra figyelmeztet bennünket, hogy a kisgyerekek fantasztikusan biztosak elképzeléseik helytálló voltában. Felnõvén többségünk elveszíti ezt a magabiztosságot. Kérdezzük csak meg egy osztálynyi elsõstõl, hogy melyikük tartja magát kreatívnak, és mindnyájan a magasba nyújtják majd a kezüket. Tegyük fel ugyanezt a kérdést egy csapat végzõs egyetemistának: a többség nem mozdul majd. Mély meggyõzõdésem, hogy valamennyien elképesztõ természetes képességekkel jövünk világra, amelyek közül aztán jó néhánnyal elveszítjük a kapcsolatot. Bizarr módon annak, hogy ez bekövetkezik, iskoláztatásunk az egyik fõ oka. Az eredmény, hogy nagyon sok ember soha

7 10 AZ ALKOTÓ ELEM még csak érintkezésbe sem kerül saját valóságos képességeivel, s ezért nem is tudja, valójában mire lenne képes, mit érhetne el. Ebben az értelemben azt sem tudják, hogy kicsodák is valójában. Nagyon sokat utazom, és világszerte munkakapcsolatban vagyok emberekkel. Együttmûködöm oktatási intézményekkel, vállalatokkal, nonprofit szervezetekkel. Sok helyen találkoztam már olyan diákokkal, akik próbálták elképzelni jövõjüket és nem tudták, hol is kezdjék. Találkoztam már olyan aggódó szülõkkel, akik igyekeztek segíteni gyerekeiknek, ehelyett azonban inkább eltávolították õket tényleges képességeiktõl, mégpedig abban a feltételezésben, hogy gyermekeiknek az érvényesülés hagyományos útjait kell követniük. Beszélgettem már olyan munkaadókkal, akik nagy igyekezettel próbálták felismerni és jobban kiaknázni a vállalataiknál dolgozók képességeit. Mára a számát sem tudom, hány olyan emberrel tárgyaltam, akik voltaképpen azt sem tudták, hogy személy szerint mire képesek, és azt sem, hogy mire vágynak. Nem élvezik, amivel történetesen foglalkoznak, közben azonban sejtelmük sincs, igazából mi elégítené ki õket. Ismerek viszont olyanokat is, akik a legkülönbözõbb tevékenységekben értek/érnek el nagy sikereket, s akik elképzelni sem tudnák, hogy bármi egyébbel foglalkozzanak. Meggyõzõdésem, hogy az õ történeteik mindnyájunk számára fontos tanulságokkal szolgálnak az emberi képességek és kiteljesedés természetét illetõen. A világ különbözõ pontjain tartok elõadásokat mindenféle rendezvényeken, s ennek során úgy tapasztalom, hogy ezek az igaz történetek legalább annyira meggyõzik az embereket, hogy másként kell gondolkodnunk önmagunkról és arról, hogy miként bánjunk az életünkkel, mint a statisztikák és a szakemberek véleményei arról, hogyan iskoláztassuk gyermekeinket és irányítsuk szervezeteinket/vállalkozásainkat.

8 BEVEZETÕ 11 E könyvben történetek sokasága olvasható arról, milyen utakat tettek meg nagyon különbözõ emberek, kreativitásuk kibontakoztatása során. Jó néhányukkal kifejezetten ennek a könyvnek a kedvéért készítettünk interjút. Elmondták, hogyan ismerték fel egyedülálló képességeiket, hogyan értek el nagy sikereket és tettek szert kényelmes megélhetésre pusztán azáltal, hogy azt csinálják, amiben gyönyörûségüket lelik. Rám az gyakorol mély benyomást, hogy az utak, amelyeket bejártak, gyakran korántsem voltak szokványosak, éles kanyarok, irányváltások, meglepõ események tarkították. Gyakran megtörtént, hogy interjúalanyaim közölték: beszélgetéseink során olyan gondolatok és tapasztalatok tudatosultak bennük, amelyekrõl ilyen formában még sohasem beszéltek. A felismerés pillanatáról. Tehetségük kibontakozásáról. Családjuktól, barátaiktól, tanáraiktól kapott bátorításról vagy ennek ellenkezõjérõl. Mindarról, aminek segítségével mégiscsak átverekedték magukat az akadályok során. Történeteik mégsem tündérmesék. Mindannyian bonyolult, kihívásokkal teli életet élnek. Az út, amelyet egyénileg megtettek, nem volt sem könnyû, sem egyenes. Mindegyikük megélte a maga katasztrófáit és diadalait. Egyikük élete sem tökéletes, azonban valamennyien idõrõl idõre átélnek pillanatokat, amelyekben ízelítõt kapnak a tökéletességbõl. Történeteik nemritkán igencsak érdekfeszítõek. Ez a könyv azonban igazából nem róluk szól hanem rólunk. Azért írtam, hogy átfogóbb képet fessek az emberi tehetségrõl és kreativitásról, valamint annak mindnyájunk számára kínálkozó elõnyeirõl, ha megfelelõ kapcsolatot alakítunk ki saját egyéni képességeinkkel és szenvedélyeinkkel. E könyv olyan dolgokról szól, amelyek alapvetõ fontosságúak életünkben, illetve gyermekeink, diákjaink, munkatársaink életében. Az alkotó elemet annak

9 12 AZ ALKOTÓ ELEM a helynek a leírására alkalmazom, ahol találkoznak egymással azok a dolgok, amelyeket szívesen teszünk, és azok, amelyekben jók vagyunk. Hitem szerint lényeges, hogy mindnyájan megtaláljuk saját elemünket, nem egyszerûen azért, mert így elégedettebb emberekké leszünk, hanem mert ahogyan világunk fejlõdik, közösségeink és intézményeink puszta jövõje múlik majd ezen. A világ ma gyorsabban változik, mint történelmünk során bármikor. Legszebb reményünk a jövõre, hogy az emberi lét új korszakához a humán rátermettség új paradigmáját dolgozzuk ki. Új módon kell majd megközelítenünk a tehetség gondozásának fontosságát, egyidejûleg tudatosítanunk kell magunkban, hogy a tehetség minden egyén esetében különbözõ módon nyilvánul meg. Olyan környezeteket kell létrehoznunk iskoláinkban, munkahelyeinken, közhivatalainkban, amelyekben minden egyes ember inspirálva érzi magát, hogy kreatív módon fejlõdjék. Gondoskodnunk kell arról, hogy mindenkinek legyen esélye tenni, amit tennie kellene, s arról, hogy felfedezze magában az alkotó elemet mégpedig a saját egyedi módján. Ez a könyv himnusz az emberi tehetség és szenvedély lélegzetelállító sokféleségéhez, kivételes növekedési és fejlõdési potenciálunkhoz. Ugyancsak célja, hogy bemutassa, milyen feltételek közt borulnak virágba vagy sorvadnak el az emberekben meglévõ képességek. Szól arról is, miképpen tudunk valamennyien! még teljesebben részt venni a jelenben, s hogyan készülhetünk fel az egyetlen lehetséges módon egy tökéletesen megjósolhatatlan jövõre. Ahhoz, hogy a lehetõ legjobbat hozzuk ki magunkból és másokból, sürgõsen magunkévá kell tennünk az emberi tehetség egy tartalmasabb koncepcióját. Magunkévá kell tennünk az alkotó elemet.