A DÉRI MÚZEUM MEGNYITÁSÁNAK 60. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DÉRI MÚZEUM MEGNYITÁSÁNAK 60. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI"

Átírás

1 A HAJDÜ-BIHAR MEGYEI MUZEUMOK 50. SZÁM KÖZLEMÉNYEI A DÉRI MÚZEUM MEGNYITÁSÁNAK 60. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI I99O. május 18.

2

3 A HAJDÜ-BIHAR MEGYEI MUZEUMOK KÖZLEMÉNYEI SZERKESZTI: GAZDA LÁSZLÓ 50. A DÉRI MŰZEUM MEGNYITÁSÁNAK 60. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI május 18.

4 ISBN X HU ISSN Készült a Mozgáskorlátozottak PIREMON Kisvállalata nyomdaüzemében Debrecen, Felelős vezető: dr. Gere Kálmán igazgató

5 TARTALOM Módy György: A debreceni Városi Múzeum 5 Gazda László: Hatvan esztendő a Déri Múzeum történetéből Sz. Kürti Katalin: A Városi Képtárból a Medgyessy és Holló Emlékmúzeumig 23 Varga Gyula: A Déri Múzeum néprajzi gyűjteménye és a Déri György ezredes Néprajzi Múzeum 35 Geller Ferenc: A Déri Múzeum és építészeti környezete Balogh István: Elnöki zárszó Jahre Déri Museum Zu Debrecen. Festvorträge an 18 Mai Nagybákay Z. Antal: Múzeumpártolás a század elején Debrecenben Jahre Déri Museum zu Debrecen. Festvorträge am 18 Mai

6

7 Módy György A debreceni Városi Múzeum A magyarországi és a XVIII XIX. századi európai múzeumok története a későbbiekben nemzeti múzeum rangját viselőké is bizonyítja, hogy lényegében magángyűjteményekből váltak világi vagy egyházi közgyűjteményekké. De minden esetben magángyűjtők felajánlásai, adományai alapozták meg azokat. Az is törvényszerű, hogy minden múzeum első életszakaszában a tervszerű gyűjtés és az ajándékozás mellett műtárgyaknak vagy akár egész gyűjteményeknek magánosoktól való megvásárlása volt a gyarapodás meghatározója. A kisebb vagy nagyobb múzeumok megszületésének körülményeit tekintve így szükséges figyelembe venni a magángyűjtés alakulását. A különböző műfajú képzőművészeti alkotások, majd érmek és pénzek, régiségek, történelmi ereklyetárgyak gyűjtése mellett egy-egy későbbi múzeum alapozódásánál figyelembe kell venni még a két máig meghatározóan fontos muzeológiai tudományág jelentkezését: a régészetét és a néprajzét. Tehát az ásatások és a népművészeti-népéleti tárgyak gyűjtésének megindulását. Köztudott, hogy Debrecenben annak ellenére, hogy a város a XVI. század második felétől évszázadokon át művelődési, elsősorban iskolázási központ volt, nemcsak viszonylag, de ténylegesen is igen későn alakult valódi közgyűjteménynek számító múzeum. Pedig a magángyűjtés XVIII. századi jelentkezésein kívül ebben a vonatkozásban számba jöhetett volna a református Kollégium könyvtárában, ha lassan is, de gyarapodó muzeálisnak tekinthető gyűjteményi anyag. A múzeumalapítás megkésettségének okát felesleges lenne most újra és részletesen felsorolni. Zoltai Lajos és Sőregi János az as években a debreceni múzeumi gondolat történetéről szóló írásaikban tulajdonképpen feltárták ezeket. Ha a valóságot akarva-akaratlan némiképpen szépítették is, különösen Sőregi. Azt pedig, hogy a református Kollégium nem könyvtári jellegű gyűjteményi anyagából miért nem alakult valóságos múzeum, Balogh István 1978-ban megjelent elemző tanulmányában világította meg. Az 1902 őszétől jogilag megalapítottnak tekintendő Városi Múzeum előtörténete vizsgálatából mégis ki kell emelnünk néhány fontos megállapítást. Először is, hogy a műtárgyak esetleges XVIII. század előtti, már egyértelműen tudatos gyűjtésnek számító megszerzéséről semmilyen megbízható adatunk nincsen. Annak ellenére, hogy a XVI. század utolsó harmadától sok adatunk szól a debreceni polgárok birtokában lévő különféle ezüst és aranyozott ezüst tárgyakról. Elsősorban is poharakról, kupákról, tálakról és természetesen ékszerekről. Ügy tűnik, a debreceni cívis-társadalom más hazai városok polgárságánál is kevésbé volt fogékony a képző-

8 művészetek, de általában véve a műtárgygyűjtés iránt. A világi és egyházi főúri, nagybirtokosi központokban létrejött gyűjteményeket nem példázva a magyar városi polgárság a XVIII. században nem törekedett gyűjtemények létrehozására. A műgyűjtőket a XIX. század első felében is mint Lyka Károly írta többnyire bogaras, a józan viselkedéstől eltérő embereknek tartották. A szép mesterségeknek" a debreceni cívisek között jóformán semmilyen megbecsültsége nem volt, így mecénás sem igen akadt, sem igazi műgyűjtő. Mégis létrejött az közötti időszakban két viszonylag jól ismert gyűjtemény polgárok kezén. Az egyik a Kazai Sámuelé, a másik Fáy Jánosé. Egyik sem volt igazi cívis származék. Mind a ketten nemesi családból valók, Kazai református, Fáy katolikus volt. A Veszprém megyei Kazai a Kollégiumban tanult két alkalommal is, a városban lett patikus 1750-ben, előbb bérelte, majd megvásárolta a város patikáját. Fáy Jánosnak az apja került Debrecenbe a XVIII. század derekán postamesternek. Fáy a család emődi nemesi birtokán lakott 1816-ig, ekkor választották meg szenátornak. Tisztségét 1833-ban bekövetkezett haláláig viselte, közben többször megválasztották polgármesternek. Mindkettőjük életrajzát Zoltai Lajos írta meg. Kazai fiatal korában, az 1730-as évek vége táján többfelé megfordult Itáliában, német földön. Az 1750-es évektől a szakmája gyakorlásához szükséges könyveken kívül gyűjtött régi és ritka kiadványokat, valamint numizmatikai anyagot és kevésbé jelentősen régiségeket. Weszprémi István között megjelent orvostörténeti munkájában több helyen hivatkozik Kazai gyűjtői jártasságára és nagyértékű darabjaira. A rendezetlen anyagi viszonyok közé jutott Kazai, aki a Kollégiumtól is vett fel kölcsönt, az 1770-es évek végén felajánlotta gyűjteményét megvételre a bécsi udvari gyűjteménynek és a pesti egyetemi könyvtárnak, majd az 1790-es években a fiatal Jankovich Miklósnak és gróf Teleki Lászlónak. Végül is halála előtt egy esztendővel, 1796 július végén könyvtárát, numizmatikai gyűjteményét és egyéb régiségeit a Kollégium vette át, elsősorban is korábbi követelésének biztosítására. A közel két és félezer érme mellett nagyrészt pannóniai eredetű római gemmák, feliratos táblák, szobrok, régészeti leletek kerültek a Kollégium könyvtárába. A könyveket kivéve, a több évtizedig lepecsételt és csak ellenőrzéskor felbontott ladikokban tartott Kazai-féle gyűjtemény feldolgozására ig nem kerítettek sort. A Kollégiumban e gyűjtemény odakerülése után sem alakult ki valóságos múzeum, pedig a már a XVIII. században meglévő és lassan gyarapodó érem- és régiségtárat 1745-ben rendbe szedte Szilágyi Sándor a könyvtár akkori vezetője. A Kollégium fenntartóinak és vezetőinek talán tudomása sem volt a Kazay gyűjtemény értékeiről, kivéve Domokos Lajos főgondnokot. Fáy János a képgyűjteményét még emődi tartózkodása alatt alapozta meg. Később külön kezelt könyv- és kézirat, ásvány és csiga, valamint görög-római régészeti gyűjteményrészt alakított ki. Anyai nagybátyjától Klimó György pécsi püspöktől pedig forint értékűre becsült numizmatikai gyűjteményt örökölt. Ez utóbbit egy alkalommal el akarta adni, hogy további festményeket vehessen. Képgyűjteményéről melyet a házában, Rickl Zelmos Ámos vas- és fűszerkereskedő lakásán és a piarista atyák rendházában helyezett el ezúttal nem szólok, hiszen emlékülésünkön Szőlősiné Kürti Katalin számol majd be a debreceni képzőművészeti gyűjtésről. Fáy János gyűjteményét végrendelete szerint unokaöccse Fáy

9 Lajos, a tornavármegyei főispán fia örökölte. Át isvette és özvegye, feltehetően már csak egy részét, az 1870 es években is őrizte. A városból elkerült gyűjtemény tehát ugyancsak nem mozdította elő egy debreceni múzeum tényleges megalapítását. Térjünk vissza néhány mozzanat megvilágítására a Kollégium könyvtárban a XVIII. század végétől állandóan gyarapodó különböző műtárgyakhoz. Takács Béla írta meg a muzeális gyűjtemények történetét az 1988-ban megjelent A Debreceni Református Kollégium története" c. munkában. A numizmatika mely elsőnek szerveződött meg tételeit 1811-ben vázlatos, majd egy 1831-től vezetett részletes leltár sorolja fel. Például Rickl József debreceni kereskedő és Nagy Mihály gyógyszerész 1844-ben többszáz elsősorban római pénzt ajándékozott a Kollégiumnak. Gyarapodott a régiségek részlege is, többnyire római kori és középkori leletekkel. De már ekkoriban számon tartottak őskori tárgyakat is ban ide került a hajdúböszörményi bronzkori depot-lelet egy része től a Kollégiumi Értesítők rendszeresen felsorolják a gyűjteménybe újonnan bekerült tárgyakat ben néprajzi anyag jutott a Kollégium birtokába Sárvári Jakab táblabíró Sárvári Pál professzor fia adományából. Pontos jegyzéke megvan az egyházkerületi levéltárban. A népművészeti és népéleti tárgyak e szerint a Bihar megyei derecskéi uradalom helységeinek lakosai által készített kézművek" voltak: vessző-, gyékény- és szalmafonatok, kender és gyapjú anyagú textiliák, hímzések, pl. Fekete-Bátorban szőtt, varrott és csipkézett lábravaló' 'és hímzett ing. Zsadányban szőtt és varrott darázsujjas", szűcs és szíjgyártó munkák, ónos és rézzel cifrázott bot", bogrács alá való kutyagerinc, czinnel cifrázott borotvatartó titkos zárral", Tetétlenben készített eke. Kovács János, aki 1856-ban lett a természetrajz tanára, korábban gróf Tisza Lajos fia mellett volt házi nevelő a geszti kastélyban. Az itt létrehozott madár- és állatgyűjteményt az ő kérésére adományozta később a gróf a Kollégiumnak ben Kovács eljutott Tisza Domokossal Afrikába is s az ott gyűjtött különböző tárgyak szintén a kollégiumi könyvtár gyűjteményébe kerültek, az 1823-ban már külön kezelt ásványtár mellé. Ez utóbbit gazdagította az ugyancsak a Tisza család ajándékaként 1856-ban ide juttatott több mint másfélszáz darab kőzet és ásvány. A következő évben ide került a világhírűvé vált kabai meteorit", majd új korszakot nyitott 1878-ban Szőnyi Pál nagyértékű adománya, több mint húszezer ásvány. A világjáró debreceni orvos dr. Kempf József Ausztráliában, Űjzélandon, a Salamon és a Fidzsi szigeteken gyűjtött tárgyait 1879-ben vásárolta meg a Kollégium. Sajnos az idők során ez az anyag egészében elkallódott. A régészeti, és népismei" néprajzi gyarapodást az évenkénti Értesítőkből lehet megtudni ban összesen 890 tételt, illetve tárgyat foglalt magában ez a leltár. Ebben az évben például Löfkovits Arthur debreceni ékszerész és műgyűjtő több régészeti és újkori történeti tárgyat adományozott száz darab régi pénzen kívül. Közöttük őskori és honfoglaláskori bronz ékszereket, egy bronz karperecet a szoboszlói leletből, egy réz csákányt az ottományi leletből. A debreceni mészáros céh ezüst poharát 1696-ból, a hentes céh ezüst poharát 1745-ből ben új gyűjtemény létrehozását határozták el, szorgalmazva ereklyemúzeum és az i szabadságharc emlékeinek gyűjtését". Az ún. ereklyemúzeumba került Csokonai már ott lévő fuvolája mellé az ördöngös" professzor Hatvani István ezüst pohara, Kazinczy vadászpuskája, Kossuth gyöngyhímzéses levéltárcája, Arany János pipája, Petőfi

10 üvegpohara. A 48-as emléktárgyak között pedig zászlók, csákók, jelvények, fegyverek voltak ban a gyűjteményeket nyilvánossá tették, mint ahogyan az Értesítő írta:,,a múzeum a szünnapok kivételével minden vasárnap de ig nyitva van a látogatóknak, du. pedig nyáron 4 6-ig, télen 2-től 4-ig." Az 1870-es évektől azonban a látogatási időt teremőr hiányában kurtítani kellett, majd egyik vasárnap az ásványtárat, a másikon az állatmúzeumot és a régiségtárat nyitották meg a közönség előtt. A Kollégium muzeális gyűjteményei közül az ún. történelmi arcképcsarnokról, a metszet- és rajzgyűjteményről, az ide került néhány plasztikai alkotásról nem az én feladatom szólni. A múlt század első felében tehát a Kollégiumi gyűjteményekből nem lett tényleges múzeum, olyan magángyűjtemény sem volt Debrecenben, mely ennek alapja lehetett volna. A sorra alakuló megyei és városi régészeti, történeti és múzeumi társulatok példájára ezért Telegdi Kovács László ügyvéd 1864-ben az általa alapított Debreczeni Ellenőr c. hírlapban debreceni múzeum-egylet és múzeum alapítására hívott fel. A Régészeti és Múzeumi Egyesület tervezetét majd csak 1873-ban dolgozták ki. A városi múzeumot úgy kívánták megalapozni, hogy a tulajdonjog fenntartásával átveszik a kollégiumi gyűjteményeket, azokat kezelik és gyarapítják. Az egyházkerületi közgyűlés ehhez nem járult hozzá, s mint Zoltai Lajos írta:,,ez az erőtelen mozgalom akkor éppen úgy elaludt, mint az a másik, amely szintén a hetvenes években a tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlési termében egyháztörténeti múzeum alapítását vette célba." Pedig a városi múzeum létrehozásához jó példát szolgáltattak volna az önerőből alakult múzeumok: Nyíregyháza és Gyula 1868-ban, Szombathely 1872-ben, Székesfehérvár és Jászberény 1873-ban és Tiszafüred 1877-ben. Tizenhét évi hallgatás után Zoltai Lajos vetette fel a múzeum ügyét a Debreczeni Ellenőr december 2-i számának Vidéki múzeumok" című vezércikkében, a következő év július 23-i számban pedig azt az elgondolását, hogy történelmi múzeumot kell létesíteni. Az ügynek lendületet adott az ezredéves országos ünnepségeken való szereplés. Erre az alkalomra rendelte meg a város Pataky László festőművésztől a debreceni nagyvásárt ábrázoló nagyméretű festményt, Zoltai feladata volt a városi levéltárból a legértékesebb okleveleket kiválasztani és összeválogatni a legbecsesebb régiségeket, pl. ezek között volt a Rickl József Zelmos Török császár" boltjának 1805-ből való cégére is és számos céhemlék. Bihar megyéből ugyancsak sok régészeti-történeti és néprajzi tárgy gyűlt össze. így vetődött fel, hogy a millenium lezajlása után a visszahozott tárgyakat egy felállítandó múzeumba kellene helyezni év nyarán nyílt is meg múzeum Biharban, de nem Debrecenben, hanem Nagyváradon a Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet alapításában ban pedig elszalasztottá a város a Debrecennek felajánlott gróf Kreith-féle Kossuth-ereklye gyűjtemény megvételét, ami mellett pedig Zoltai Lajos több hírlapi cikkben érvelt ben Kardos Albert irodalomtörténész egy másik lehetőség felé törekedett: a budapesti Petőfi-ház és múzeum példájára Csokonai-ház gondolatát vetette fel, az akkor már évtizede működő Debreceni Csokonai Kör patronálása alatt. A város segítségét kérte ő és Móricz Pál író is, hogy vegyék meg a Hatvan utcai 23. szám alatti házat, mely Csokonai szülőháza helyén épült. Itt jegyezzük meg, hogy Móricz Pál a Csokonai Kört hívta fel néprajzi múzeum létesítésére is, mert mint írta: a zsibogón egyre több értékes néprajzi tárgy kallódik el.

11 Múzeum létrehozását indokolták azok a régészeti kutatások is, melyek az 1860-as évektől Debrecenben és környékén folytak. Az általunk már említett Kovács János kollégiumi tanárnak köszönhető, hogy a vidékről sok régészeti tárgy került a Kollégiumba nyarán a Sárréten kutatott, és Bojt, Váncsod, Biharkeresztes, Zsáka és Szeghalom határából számos leletet hozott. Nem véletlen, hogy a Zelizy Dániel szerkesztésében ben megjelent a város egyetemes leírásában ő írta Debreczen vidéke a történetírás előtti korszakban" c. fejezetet. Az úttörők között kell említsük Szántay Aladárt. A budapesti ügyvéd, a debreceni orvos és az Átkosföldön birtokos apja földjén 1869-ben fedezte fel az őskori telepet. Vérbeli múzeumi embernek született, mihelyt tudomására jutott valamilyen lelet, azonnal a helyszínre ment ben jelentette meg Debreczen környékén Bihar megyében és a Hajdúkerületen talált kő- és bronzkori maradványokról" c. kis munkáját ben Rómer Flóris és Hampel József Hajdúböszörmény határában a pródi halmon ásattak, 1892-ben gróf Zichy Jenő a híres Ázsia-kutató egy nyugalmazott orosz tábornok társaságában a zárni pusztán az Árkus és a Sárosér összefolyásánál a Köveshalmon ásták meg a később Zoltai által azonosított temetőt, mely az elpusztult középkori Szabolcs faluhoz tartozott ben az ekkor már ismert műgyűjtő Löfkovits kért engedélyt a Nemzeti Múzeumtól a Kaba határában lévő népvándorláskori temető sírjainak feltárására. Az ásatást Semayer Vilibald vezette a Nemzeti Múzeum részéről, de a leletek egy részét Löfkovits a Kollégiumnak adományozta. Erről az ásatásról írta első régészeti riportját Zoltai a Debreczeni Ellenőr október 18-i számában ben a nyúlási honvéd gyakorlótéren utászkatonák sáncásás közben sírokra akadtak. A régészetet kedvelő vásárbíró Péter Gábor (az egyetlen ember volt a városban, akinek járt az Archeológiai Értesítő) engedélyt kapott HarapeZtől ásatásra, és 1901-ben ezt el is végezte. Ugyanebben az évben a Csokonai Kör támogatásával Péter Gábor Halápon Maurer Aladár birtokán bronzkori urnatemetőt ásatott. Mint meghívott vendég volt jelen az akkor már országos hírű régész és múzeumalapító Jósa András. E vázlatosan ismertetett kutatások mind egy debreceni régészeti és néprajzi múzeum alapítását ösztönözték, amire a helyi sajtó fel is hívta a figyelmet és a Csokonai Körtől várta a kezdeményezést. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy Löfkovits 1902 október 26-án a Debreceni Műpártoló Egyesület közgyűlésén felajánlotta gyűjteményét múzeum létesítésére, valamint annak gyarapítására vállalta tíz éven keresztül évi 500 korona befizetését. Ezt Komlóssy Artúr polgármester-helyettes a december 12-i városi közgyűlés elé terjesztette, ahol köszönetük nyilvánítása mellett olyan határozatot hoztak, hogy az alapító oklevelet az évi márciusi közgyűlésen kell bemutatni. Mivel Komlóssy a december végi polgármester választáson nem győzött, a személyéhez is fűződő tervből a márciusi közgyűlésre nem lett semmi. De az új kultúrtanácsnok Oláh Károly felkarolta Löfkovits ajánlatát. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége támogatta a múzeumalapítást és 1903 júniusában leküldte Wosinszky Mórt, az úttörő magyar régészek egyikét a ládákba elhelyezett műtárgyak megtekintésére. A tanács már ennek előtte tárgyalást kezdett Milesz Bélával a tiszafüredi múzeum őrével a kiállítás berendezését iletően. A kultuszkormány korona segélyt ígért múzeum építéséhez, de kikötötte, hogy előbb meg kell nyitni a múzeumot. Löfkovits életrajzát részletesen megírta Sőregi János 1936-ban, a múzeumalapító halála utáni évben. Nagyváradi tanító családjában született 1863-ban. Az alsó osztályokat ott, a felső kereskedelmi iskolát Debrecen-

12 ben végezte, mivel szülei ideköltöztek ben nyitotta meg ékszerkereskedését, s néhány év alatt komoly anyagi pozíciót szerzett től számíthatjuk gyűjtő tevékenységét. Először szakmájával összefüggően régi ékszereket, díszmagyar ruhák díszítő garnitúráit és ötvös tárgyakat vásárolt bécsi, pesti és kolozsvári árveréseken és magánosoktól. Későbbiekben már tudatosan gyűjtötte a különböző korok régészeti leleteit, numizmatikai anyagot, fegyvereket és ásványokat is. A 90-es évek végéig több régészeti tárgyat, régi pénzt és újkori történeti tárgyakat adományozott a Kollégiumnak és a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Mielőtt gyűjteményét múzeum céljára ajánlotta volna, tanácsot kért fíampeítől a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójától, aki a műtárgyak nagy részét ismerte. Nyilván érdekelte Löfkovitsot, hogy a közel 2600 darabos és már a lakásából kiszorult gyűjtemény tudományos értékét becsüli-e egy igazi szakember. Löfkovits a kiállítás megnyitása előtt még két alkalommal kiegészítette ajándékát. De meg kell mondanunk, hogy jónéhány értékesebb darabot mint letétet helyezett el, ezeket a későbbiekben vissza is vette. Lehetséges, hogy ehhez hozzájárult a Milesszel való kapcsolatuknak a kiállítás rendezése alatti megromlása. Mileszt bessenyei Széli Farkas táblai tanácselnök, amatőr régész és gyűjtő, valamint a főispán a múzeum vezetésére ajánlották, de az nem vállalta. A kiállítást 1904 nyarán és őszén a Gazdasági Akadémia régi épületében, a Füvészkert utca 2. szám alatt három emeleti szobában rendezte be május 22-én nyitották meg Csokonai halála százados évfordulóján tartott országos ünnepség keretében. Már 1905-ben sok ajándékot kapott a múzeum, de első tárgyállományáról a későbbiekben Zoltai és Sőregi is elismerte illúzióvesztés és kegyeletsértés nélkül elmondható, hogy egyharmad részben nem igazán muzeális értékű volt. A múzeum 1905 őszén átköltözött a Hatvan utcai ún. Csokonai házba, ahol 1928-ig működött. Löfkovits fizetés nélküli igazgató mellett tiszteletbeli múzeumőr lett Péter Gábor, és tiszteletdíjas Zoltai Lajos segédlevéltáros, január 1-től teljes állásban. Az átköltözés előtt közel 2000 tárggyal gyarapodott a múzeum, és több mint húsz éven át elsősorban Zoltai fáradhatatlan munkásságának köszönhetően fejlődött. A gyűjteményi rendet ő alakította ki a következő főcsoportok szerint: I. Könyv és oklevéltár, II. Képzőművészet, III. Iparművészet, IV. Érem- és régiségtár, V. Néprajzi tár. Ezeket hamarosan kiegészítette a természetrajzi tár. Meg kell jegyeznünk, hogy a könyvtárban egységesen kezelték a szakkönyveket és a régi és újabb debreceni kiadványokat, kéziratokat, nyomtatványokat november 20-án alkotott a városi közgyűlés Szabályrendeletet a múzeum szervezéséről és igazgatásáról. A múzeum gyűjteményeinek gyarapodását, a munkatársak tevékenységét pedig 1906-tól kezdve éves Jelentések ismertetik. Már 1907-ben komolyan foglalkoztatta a városvezetést a múzeum, könyvtár és képtár elhelyezését biztosító közművelődési ház építése. A múzeumot 1909-ig mint ideiglenes igazgató, 1909-től 1929-ig mint fizetés nélküli igazgató Löfkovits vezette, aki újabb anyagi áldozatokat hozott az és évi bővítésnél és a kiállítás újrarendezésénél. Ez utóbbi munkát Semayer Vilibald, a Nemzeti Múzeum igazgatója végezte, döntő mértékben Zoltaiva és az 1912-től tiszteletbeli múzeumőrként tevékenykedő Ecsedi Istvánra, a kollégumi tanítóképző intézet tanárára támaszkodva. Bámulatra méltó az a gyűjtő, kutató, ásató és tudományos feldolgozó tevékenység, melyet Zoltai 1905-től folytatott. Nemcsak az évente többnyire három nagyobb és két-három kisebb ásatást, leletmentést végezte,

13 hanem az anyag feldolgozását is. Az éremtár vezetésével megbízott Péter Gábor tb. múzeumőr 1908 év elején történt elhalálozása után a numizmatikai gyűjteményt is ő vezette. Vegyük ehhez még hozzá, hogy munkatervet készített a Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Sárrét, Érmeilék, sőt a Nagykunság területén is néprajzi gyűjtésre. Elfogulatlanul mondhatjuk, hogy néprajzi gyűjtőmunkája ugyanúgy kiemelkedő, mint régészeti-történeti kutatásai. Csak az év adatait közlöm: 18 esetben volt vidéki gyűjtőúton és 8 ásatást végzett, ezek között a parlagi és zárni középkori templomhelyek, Hajdúsámson Majorsági föld bronzkori telep, Püspökladány Eperjesvölgy szarmata telep, Egyek Bodajcs bronzkori temető és telep. De Zoltai irányította az iparművészeti és képzőművészeti tár gyarapodását is ben ő vette át Thaly Kálmán hagyatékát és rendezte be később az emlékszobát év elejétől kezelője a Csokonai Kör könyv- és ereklyetárának ban ő végezte a városi hivatalokban szétszórtan elhelyezett több mint hétszáz muzeális értékű emlék- és műtárgy leltározását. A világháború kitörése után egyetlen segítsége Ecsedi a harctérre ment, Zoltaiva mind több munka nehezedett, elsősorban a már említett évi múzeumbővítés és kiállítás átrendezés. Űj feladatot is vállalt a háborús emlékek gyűjtésével. Mindezt a város azzal honorálta, hogy 1916 májusában tiszteletbeli múzeumigazgatóvá nevezte ki. A múzeum fejlődése számszerűségben is jelentős. Az közötti hét évet tekintve a könyv- és oklevéltár éves gyarapodási átlaga 895 tétel, a régiségtáré 997, a néprajzi táré 326, a képző- és iparművészeti gyűjteményeké 95, végül a természetrajzi táré évi 1 tárgy. A világháború alatt természetesen csökkent a múzeumi tevékenység. Ecsedi 1917 novemberében sebesülten jött haza az olasz frontról. Az említett 1915/16. évi bővítés és átrendezés a kiállítási teret jelentősen növelte. Az állandó kiállításról elmondhatjuk, hogy a műtárgyak túlságosan nagy számával különösen a régészeti és néprajzi részben a kor, későbbiekben zsúfoltnak minősíthető szemlélete alapján készült. De valamit hangsúlyoznunk kell, és ez döntően Zoltai érdeme. A kiállítást nagyszámú dokumentum, rajz, térkép, fénykép gazdagította. Ez különösen is a tanuló ifjúságot segítette a muzeális anyag összefüggéseinek megértésében évben a múzeum gyarapodása 2193 darab volt, és a teljes gyűjteményi állomány tárgy ben csak 790 az összes gyarapodás, de 1916-ban újból 1687 darab, 1917-ben egyenesen 2833, a háború utolsó évében pedig 1220 darab. Az ásatások elmaradása és a néprajzi gyűjtés lecsökkenése következtében a háborús évek tényszámai csalókák, hiszen a könyv- és nyomtatvány anyag is benne van az évi gyarapodásban ben a gyarapodás 2138 tétel, de ebből a könyv- és oklevéltáré több mint a fele. Ha csökkenő mértékben is, de ki kell emelnünk, hogy a háborús években ugyanúgy mint 1905 és 1914 között az évi gyarapodásban jelentős az ajándékozás. Az 1920-as év fordulópont a múzeum életében, ekkor vált ugyanis köztudottá, hogy Déri Frigyes hatalmas értékű gyűjteményét Debrecen városának fogja adományozni. Zoltai, Ecsedi és az 1922 nyarától régész segéd múzeumőrként alkalmazott Sőregi János feladata kettős lett: tovább gyarapítani a törzsanyagot és felkészülni a Déri-gyűjtemény átvételére. Zoltai 1919 őszén folytatta ásatásait, Bakonszeg-Kórógypusztán a Kádárdombot, Berettyóújfalu-Herpályon népvándorláskori halomsírokat ásott. Ezt folytatta 1920-ban is és megkezdte a hortobágyi csárda melletti apró halmos temető feltárását, mely áthúzódott 1921-re. A Berettyóújfalu- Herpály Földvár őskori teli-telepet 1921 és 1922-ben, a Hortobágy-Ohat

14 Dunahalmot 1923-ban tárta fel ben a Hortobágyon a Halászlaponyagok őskori sírjait ásatta, és a Debrecen történeti határában a két utolsó Árpádkori templomhely kutatása is erre az évre esik. Nagycserén Soma falué, az Űjföldön a Köveshalmon pedig Lombi vagy más néven Szentkereszttelke falué. A következő években végezte a Berettyóújfalu-Andaháza pusztai Árpádkori templom alapjai (1925), a Debrecen-Ondódi avar temető ( ) és a Kaba-Tatárülések szarmata sírjai feltárását (1927). Ebben az évben újból felkereste a Herpályi Földvárat, L. C. G. Clarke cambridge-i régészprofeszor társaságában. Sőregi 1926-ban Hajdúböszörmény- Viden honfoglaló sírt, 1927-ben Felső-Józsán szarmata sírokat ásott. Ecsedi több éves néprajzi gyűjtőutat valósított meg az 1920-as években. Bejárta a Bodrogközt, végig gyalogolta a Tisza mentét Vásárosnaménytól Záhonyig és Dombrádtól Abádszalókig. Tanulmányozta a dévaványai, a karcag-kisújszállási és szoboszló-angyalházapusztai legelők pásztoréletét és természetesen több éven át gyűjtött a Hortobágyon. A múzeum ásatásait és néprajzi gyűjtőútjait 1920 után részben a Déri Frigyes által juttatott nem kevés anyagi támogatás tette lehetővé ben jelentős esemény volt a Debreceni Múzeumbarátok Köre megalakítása, mely Löfkovits utolsó igen hasznos ötlete volt ban a városi múzeum kiállításait lebontották, a műtárgyakat átköltöztette Zoltai és Sőregi az 1926 nyara óta itt lévő Déri gyűjtemény ládáival együtt. A gyűjtemények állománya év végén műtárgy volt, ebből kellett az új kultúrpalotában a régészeti-helytörténeti-néprajzi kiállítást a Déri Frigyes gyűjteményéhez méltóan berendezni. A debreceni múzeumnak az évvel újabb korszaka nyílt. Jelképesnek tekinthető, hogy a Déri Múzeum megalapozásával egyidőben visszavonult Löfkovits Arthur és egy hihetetlenül eredményes közel három évtizedes múzeumi munkásság után Zoltai Lajos is nyugdíjba vonult.

15 IRODALOM Balogh István: A Debreceni Református Kollégium gyűjteményeinek keletkezése. In: Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. (Szerk. Zádor Anna és Szabolcsi Hedvig.) Bp Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága. (Folklór és Etnográfia 20. sz. Szerk. Ujváry Zoltán.) Debrecen, Jelentés Debreczen sz. kir. város Múzeuma működéséről, évekről. Sőregi János: Dr. Ecsedi István In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, (összeállította dr. Sőregi János.) Debrecen, Sőregi János: Löfkovits Arthur. Debrecen, (A Debreceni Múzeumbarátok Köre kiadványai 2. sz.) Sőregi János: Zoltai Lajos élete és működése A debreceni múzeumi gondolat története. Debrecen, Takács Béla: A Kollégium múzeumai. In: A Debreceni Református Kollégium története. (Főszerk. Kocsis Elemér, szerk. Barcza József.) Debrecen, Vezető Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumában. (Összeáll, dr. Ecsedi István.) Debrecen, Vezető Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumában, (összeáll, dr. Sőregi János.) Debrecen, Második átdolgozott és bővített kiadás.

16

17 Gazda László Hatvan esztendő a Déri Múzeum történetéből I. Magyarország vidéki városaiban a század második évtizedében a kulturális élet megerősödésének, fejlődésének újabb szakasza kezdődött el. A trianoni békeszerződés következtében határainkon kívülre került nagyvárosok, regionális központok korábban, a XIX. század második felében és e század elején képesek voltak ellensúlyozni az egy helyre, az ország fővárosára központosító törekvéseket, a kulturális élet tekintetében is. Trianon után, századokon át megteremtett anyagi és szellemi értékeikre építve Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc, Sopron, a vidék nagyobb és kisebb városai válnak az erősödő társadalmi-kulturális élet szimbólumaivá. Nem utolsó sorban saját értékük és erejük felismerése, történelmi tudatuk, hazafias érzelmeik, a tenniakarás energiáinak mozgósítása révén május 25-én, a Déri Múzeum ünnepélyes megnyitásakor a kultuszminiszter azt mondta Debrecenről és Szegedről:... a két nagy, százezres várost az urbanitás minden eszközével olyan fokban kell megerősíteni, hogy a nyugati értelemben vett nagyvárosok legyenek". Legalkalmasabb városképző erőként az ipart és a művelődést jelöli meg. Debrecen kultúraőrző és kultúrateremtő hagyományait és törekvéseit pedig így jellemzi:... Debrecen csak hagyományos útján halad tovább akkor, amikor éppen kulturális intézményeinek erősítésével akarja Debrecennek városias jellegét... mindinkább kidomborítanidebrecen polgárait egyházi és világi elöljáróit is ez a városgyarapító több évtizedes vágy vezette kultúrpalotájának megépítésére. Ez az elhatározás, mint tudjuk, 1901ben Komlóssy Arthur tanácsnok javaslatára született, magisztrátusi döntés formájában. Megvalósítására a húszas években kerül sor. A debreceni múzeumügy történetében új fordulópontot hoz Ekkor jelenti be Haller István akkori kultuszminiszter, hogy Déri Frigyes selyemgyáros, műértő és műpártoló, nagyértékű műtárgygyűjteményét a magyar nemzetnek ajándékozta, s azt Debrecen város kapja meg. 2 Az ajándékozási szerződés Déri Frigyes októberi, debreceni látogatása és tárgyalásai során el is készült, 5624 régészeti, iparművészeti, képzőművészeti tárgy átadásáról. Ezzel az új múzeumépület létrehozása elodázhatatlanná vált. Helyének kijelölése körül folytak még viták (Nagyerdő, Kálvin tér), de végül Könyves Tóth Mihály lelkész indítványát elfogadva az egykori Pap-tava helyét a Füvészkertben jelölték ki. Az alapkő letételére Déri Frigyes jelenlétében szeptember 23-án került sor. Építését Györgyi Dénes és Münnich 1 gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter avatóbeszédjét lásd Jelentés Debrecen sz. kir. város Déri Múzeuma évi működéséről és állapotáról (összeáll. Ecsedi István Sőregi János.) Debrecen, Sőregi János: Zoltai Lajos élete. Debrecen,

18 Aladár tervei szerint 1926 februárjában kezdték el, és 1928 februárjában fejezték be, s adták át a berendezőknek, illetve az ezt előkészítő bizottságnak. Tagjai voltak: Czakó Elemér államtitkár, Csűrös Ferenc kultúrtanácsnok elnökletével, Láng Nándor, Györgyi Dénes, Viski Károly, Zoltai Lajos, Ecsedi István és Sőregi János. Közreműködtek még a bizottság munkájában Petrovics Elek, Csányi Károly, Bátky Zsigmond, Rugonfalvi Kiss István és Alföldi András. Ecsedi István 1929 nyarán lett a Déri Múzeum igazgatója. Löfkovits Artúr megbízatásáról méltán sértődötten lemondott, és Zoltai Lajost nyugdíjazták. A kiállítás rendezését Ecsedi irányításával fejezték be. A megnyitóra országos ünnepség keretében, május 25-én került sor. A Déri téren tízezer ember gyűlt össze. Az ünnepségen részt vett Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, sok más kiemelkedő tisztségviselő, városok, múzeumok képviselői jelenlétében. A miniszter megnyitó beszédében európai színvonalúnak minősítette az új múzeumot, amely a rendezők nagy műgonddal elvégzett munkája révén egyesítette a régi Városi Múzeum helyi jellegű anyagát Déri Frigyes egyetemes gyűjteményével. A miniszter erről így nyilatkozott: Három szerencsés dolog találkozott itt: Dérinek a nagy adománya, a városnak igazán monumentális áldozatkészsége és a nagy hozzáértés... Igen okosan elkerülték a harmad- negyedrangú anyag kiállítását... és ezzel elsőrendű gyűjtemény jött létre, amely nemcsak országos, hanem európai relációban is megállja a helyét." 3 A múzeum első emeletén várostörténeti, néprajzi és régészeti, a második emeleten iparművészeti,pénz- és éremgyűjteményt bemutató kiállítások és a képtár kapott helyet, központjában Munkácsy Ecce Homo című művével. A megnyitó napjára elkészült Ecsedi István szerkesztésében a múzeumi vezető, melyet Ecsedi mellett Zoltai Lajos, Sőregi János készítették, míg a múzeum épületéről Györgyi Dénes készített leírást. Ecsedi május 17-én bekövetkezett korai és váratlan haláláig kiemelkedő érdemeket szerzett a múzeum rangjának és tekintélyének megalapozásában., Nemzetközi jelentőségű tudományos, néprajzi, folklorisztikai gyűjtőmunkája mellett melyről külön előadásban hallunk földrajzi, gazdaságtörténeti munkássága, múzeumszervező tevékenysége egyaránt jelentős. Sokat tett a magyar finn tudományos kapcsolatok erősítéséért. Beutazta Skandináviát, Németországot. Járt Közel-Keleten, Bolgárföldön, s tapasztalatairól, kutatómunkájának eredményeiről előadásokon, s útirajzaiban számolt be. Múzeumgyarapító, tudományos gyűjtő- és feldolgozó munkájában, a kiállításrendezésben a harmincas évek elején olyan fiatal, kiváló tehetségű múzeumi munkatársak segítették, mint Sőregi János, a díjtalan gyakornok"-ként dolgozó Balogh István. Irodalmi munkássága révén még Zoltai is szerepet vállalt a múzeum tudományos rangjának növelésében. II. Hat évtized telt el az ünnepélyes megnyitó óta a Déri Múzeum 60 éves történetéből mindössze néhány kiemelkedő esemény, fordulópont vázolható fel az ünnepélyes megemlékezés időkereteiben. Ecsedi István halála után Sőregi János lett a múzeum igazgatója. Balogh István mint állami napidíjas írnok kapott először ideiglenes, majd részleges beosztást. Ezidőtájt lépett a múzeum szolgálatába Lükő Gábor kinevezett múzeumőr is. Éveken 3 Jelentés

19 át rangjához méltó, gyűjteményeinek jellegéhez igazodó gyarapító, feldolgozó, publikációs munka, s kiemelkedő közművelődési tevékenység valósult meg a Déri Múzeumban. Az utóbbiról külön is szeretnék majd szólni. Ecsedi még kiharcolta, hogy a Füvészkert utcai épület továbbra is szolgáljon múzeumi célokat. Elsősorban raktározás révén, ugyanakkor ban ebben az épületben nyílt meg emlékszoba Thaly Kálmán történetíró hagyatékából közötti időszak kétségtelen legjelentősebb múzeumtörténeti eseménye a Déri György gyűjtemény Debrecenbe kerülése és múzeumi kiállítása volt. Erről Varga Gyula előadásában lesz szó. A háborús évek alatt a körülmények miatt csökken a közfigyelem a múzeumügy iránt. Szerényebb mértékű gyarapodás (Ady és Oláh Gábor kéziratok pl.), a könyvtár és a közművelődést szolgáló nagyterem működése, illetve rendezvényei említhetők leginkább. Az 1944-es bombatámadások súlyos károkat okoztak a Déri Múzeum és a Déri György ezredes Néprajzi Múzeum (Füvészkert u. 2.) épületében. Szerencsére a műkincsek nagy részét a múzeum személyzete Sőregi János vezetésével óvóhelyekre mentették szeptember 15-én elrendelték a múzeum műkincseinek elszállítását. A kiürítés ellenőrzésére miniszteri biztost jelölt ki. (Dr. Vitéz István) A múzeum alkalmazottai addig húzták, halasztották a rendelkezés végrehajtását, amíg végül a 6 8 vagonra tervezett rakománynak csak néhány ládányi töredéke került elszállításra, azokban is jórészt kisebb értékű anyagok voltak. Sőregi megjegyzi jelentésében, hogy a miniszteri biztos átvette,,a ládák tartalmának átvizsgálása nélkül"/ 1 A háborús évek miatt a Déri Múzeum műtárgyállományában így az egészhez képest csak jelentéktelen kár keletkezett decemberében már újra működik a közművelődési könyvtár elején újjáalakul a Múzeumi Felügyelő Bizottság, s megkezdődnek a helyreállítási munkálatok. Ez 1948-ban gyorsul fel. Balogh Istvánt közben más beosztásai szólítják el átmeneti időre a múzeumtól (Szatmár, majd Hajdú megye főispánja), Lükő Gábor pedig a Városi Levéltárba kerül ig is jelentős munkát végeztek a raktárak rendezésében, a műtárgyak megóvásában ban megkezdődnek az előkészületek az állandó kiállítások rendezésére januárjában nyugdíjba vonult Sőregi János, helyette Balogh István lett a múzeum igazgatója. Az épület rekonstrukciója ebben az évben befejeződött, s amint azt Balogh ezekről az évekről szóló jelentésében írja:... az országban másodiknak megindult a múzeum kiállításainak újjárendezése első felében helyreállítják az I. emeleti kiállításokat (régészet, néprajz, helytörténet). Ebben az évben kerül a múzeumhoz Béres András néprajzos segédmuzeológus év végén megjelent a 13. TVR., 1950-ben megkezdte működését az általa létrehozott Múzeumok és Műemlékek Országos Központja s január l-jével a múzeumokat állami kezelésbe vették. A vidéki múzeumok helyzetében ez kedvező változást hozott. Az egységes központi irányítás főként a tudományos munka szélesebb körű művelésének a lehetőségeit bővítette. Ahogy Balogh István írja a már említett jelentésében:,,... alig tagadható, hogy az állami kezelésbe vétel főleg a vidéki múzeumok részére határozott előnyökkel járt, s ha nem is oldott meg minden problémát, a 4 Jelentés az évről = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve Debrecen, Jelentés a múzeum év működéséről = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve (Szerk. Balogh István.) Debrecen,

20 magyar múzeumokat mégis kiemelte az évtizedes elhanyagoltság állapotából." 6 Ezt támasztja alá az a megállapítás, amely szerint a Déri Múzeum a meglévő gyűjteményeknek megfelelően, azokat tovább gyarapítandó régészeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, helytörténeti, természetrajzi osztályokat és ezeknek megfelelő gyűjtőköröket kapott. Ezekben az években, jelentős műtárgyakkal gyarapodtak a gyűjtemények. 8 év alatt 5850 tétellel. 7 Továbbra is, s mind a mai napig súlyos raktározási gondok, a Déri György Néprajzi Múzeum 1949-ben történt megszüntetése nehezítették az ország legnagyobb vidéki múzeumának a munkáját ben újjárendezik a képzőművészeti kiállítást is, amely iparművészeti anyag bemutatását is lehetővé tette. Balogh István 1957 decemberében vált meg a múzeumtól, emberségéhez, munkájához méltatlan okok és körülmények között. Helyére Béres András került megbízott, később kinevezett igazgatóként. 1960/6l-ben az állandó kiállítások át- és megrendezésére kerül sor. Ezzel helyreáll az eredeti konstrukció, helyére kerül a Déri Frigyes gyűjtemény is. Ennek a jelentős munkának komplex felfogású megvalósításában a múzeum kitűnően felkészült új munkatársai és a Múzeumi Főosztály, a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága, a Levéltár, s a m. j. Városi Tanács vett részt. Példaként álljon itt a forgatókönyv készítőinek névsora, akik között többen a rendezésben is részt vettek. Csallány Dezső, Horváth Attila, Módy György, Komoróczy György, Béres András, Szabadfalvi József és Julow Viktor ben a Déri Múzeum megyei tanácsi kezelésbe kerül. Ezzel megkezdődik a megyei múzeumi hálózat szervezeti létrehozása. Hajdú-Bihar megyében 20 községi, iskolai, helytörténeti gyűjtemény anyagát mérik fel, s készítik elő átvételre. 5 gyűjtemény múzeummá fejlesztése, illetve szervezése lett tervbe véve. A Déri Múzeum így július 1-től kezdődően a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Igazgatósága lett. Ez a szervezeti felállás ezidő szerint is érvényes. Hozzá tartoznak létrehozásuk időbeli sorrendjében a Hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum (1928) a tiszacsegei zsellérház (tájház, Ortutay Gyula nyitotta meg), a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum (1964), a püspökladányi Karács Ferenc Múzeum (1964), a Hortobágyi Pásztormúzeum (1965), a bakonszegi Bessenyei György Emlékház (1965), az álmosdi Kölcsey Emlékház (1966), a nagykereki ún. Bocskai várkastélyban állandó kiállítás: A hajdúk a magyar történelemben c. (1966), Az említett múzeumi egységek, s a később létrehozottak is a műemléki épületekben, a Hajdú-Bihar Megyei Műemléki Albizottság jelentős műemléki helyreállításai és közreműködése révén valósultak meg. Elnökének, dr. Angyal Lászlónak, és dr. Letényi Árpádnak a nevét mindenképp meg kell említenem ben Béres Andrást a Megyei Levéltárba helyezték át, s a Déri Múzeum, s egyben a megyei múzeumi szervezet igazgatója a nagy múzeumi tapasztalatokkal rendelkező Dankó Imre, aki a néprajz, helytörténet és művelődéstörténet terén végzett széles körű kutatómunkájáról is ismert volt. Az 1970-es évek során került sor a Déri Múzeum épületének rekonstrukciójára, s állandó kiállításainak újrarendezésére, A rekonstrukció tól 1976-ig tartott. Sajnos következményei nem minden tekintetben pozitív előjelűek. Az épület belső szerkezete a klasszikusnak" tekintett kiállítási tereket, szerkezeteket bontotta meg anélkül, hogy a raktározási gondokat megoldotta volna. Szűkösebbek lettek a munkakörülmények (ehhez 6 Jelentés i. m Jelentés i. m. 8.

2016. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE

2016. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE DÁMK BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 2016. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE Szakmai feladatok: Az intézmény alapító okiratában megfogalmazott, jogszabályban meghatározott közfeladata múzeumi tevékenység ellátása

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE

A BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE Szakmai feladatok: A BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 2010. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE Az intézmény elsődleges, a 2010. évre szóló feladata az alábbi gyűjteményegységek leltározásának folytatása, állagmegóvása,

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A SÁRRÉTI MÚZEUM ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ A SÁRRÉTI MÚZEUM ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ A SÁRRÉTI MÚZEUM 2007. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Név: Sárréti Múzeum Székhelye: Szeghalom, 5520, Tildy Zoltán u.14. Működési engedély száma, kelte: M/d/53., 2002. év. 07. 05. A korábbi működési okmányok

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

neve címe vezetője Kossuth u Dózsa Gy. u Kossuth tér Köztársaság tér Kálvin tér Kölcsey u. 7.

neve címe vezetője Kossuth u Dózsa Gy. u Kossuth tér Köztársaság tér Kálvin tér Kölcsey u. 7. Sorszám Település KSH-és megyekód 1. Bagamér 0920011-HB Bagamér i Közművelődési 2. Balmazújváros 0902918-HB Lengyel Menyhért i Nyilvános könyvtár neve címe vezetője Kossuth u. 5. 4286 Dózsa Gy. u. 1. 4060

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében

A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében Stabilitás Innováció Inspiráció Magyar Könyvtárosok Egyesülete 44. vándorgyűlése Múzeumi és mezőgazdasági szekció Győr, 2012. június

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013 Fenntartói jelentés 10. évfolyam KLIK Debreceni Tankerülete

FIT-jelentés :: 2013 Fenntartói jelentés 10. évfolyam KLIK Debreceni Tankerülete FIT-jelentés :: 2013 KLIK Debreceni Tankerülete 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. Fenntartói azonosító: 39011654-082000 Létszámadatok Létszámadatok Országos kompetenciamérés 1 Az intézmények kódtáblázata A

Részletesebben

A BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE

A BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE Szakmai feladatok: A BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 2012. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE Az intézmény alapító okiratában megfogalmazott, jogszabályban meghatározott közfeladata múzeumi tevékenység ellátása

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

4025 Debrecen Piac u. 41. Lukács Györgyné. 4150 Püspökladány IV. Béla u. 5. Kiss János 54/ 453-127 4100 Berettyóújfalu Kossuth u. 6.

4025 Debrecen Piac u. 41. Lukács Györgyné. 4150 Püspökladány IV. Béla u. 5. Kiss János 54/ 453-127 4100 Berettyóújfalu Kossuth u. 6. Hajdú Bihar Megyei Ernyőszervezetek Szervezet neve Ir. Szám Település Cím Képviselő Telefon E-mail cím A Zöldkereszt Munkavállalóinak Érdekvédelmi 4025 Debrecen Piac u. 41. Lukács Györgyné Az Oltalom Kősziklája

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2007. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2007. évről Magyar Fotográfiai Alapítvány 1065 Budapest, Nagymező u. 20. Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2007. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ 21. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok megrendezése

SZAKMAI BESZÁMOLÓ 21. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok megrendezése SZAKMAI BESZÁMOLÓ 21. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok megrendezése A programok megvalósulásának helye és ideje Nyíregyháza Budapest, 2014. szeptember 18-19. A programok részletes ismertetése

Részletesebben

OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 031181 Általános Muvelodési Központ Bézi Zsuzsa Sáp Hadú-Bihar Fo u. 18-20. 4176

OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 031181 Általános Muvelodési Központ Bézi Zsuzsa Sáp Hadú-Bihar Fo u. 18-20. 4176 OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 031181 Általános Muvelodési Központ Bézi Zsuzsa Sáp Hadú-Bihar Fo u. 18-20. 4176 031206 Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképzo Iskola, Diákotthon

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Gyulai séta Albrecht Dürer / / emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben

Gyulai séta Albrecht Dürer / / emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben Gyulai séta Albrecht Dürer /1471-1528/ emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben 1878 Haan Lajos evangélikus lelkész kiadványának megjelenése Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2013. április 26. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Föl a hazáért és szabadságért A Túrkevei Kaszap

Részletesebben

SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015.

SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015. SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015. Készült az Underground Kiadó és Terjesztő Kft. támogatásával, magánkiadásban BEVEZETŐ Történetünk 2005-ben kezdődött.

Részletesebben

KIVONAT. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 23/2007. (IV.20.) h a t á r o z a t a

KIVONAT. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 23/2007. (IV.20.) h a t á r o z a t a KIVONAT a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2007. április 20-án megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből ----------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

DÁMK BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE

DÁMK BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE DÁMK BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 2014. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE Szakmai feladatok: Az intézmény alapító okiratában megfogalmazott, jogszabályban meghatározott közfeladata múzeumi tevékenység ellátása

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

KIVONAT. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2011. január 27-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből

KIVONAT. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2011. január 27-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből KIVONAT a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2011. január 27-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/2011. (I.27.) Határozata a Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka

Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka A XIX. század elején már létezett egy színházpártoló csoport Veszprémben, főként az iskolai színjátszás köré épülve. A század második felében aztán egyre

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló Pályázati azonosító: 3543/00205 Beszámoló az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma által kiírt Muzeális értékű gyűjtemények védelmét és hosszú távú megőrzését szolgáló állományvédelmi szolgáltatásra pályázat

Részletesebben

Megújult a Debreceni Református Kollégium

Megújult a Debreceni Református Kollégium Megújult a Debreceni Református Kollégium Irodalmi Femekművek az Ország Iskolája" ihletője, 2012 márciusától újra látogatható a Debreceni Református Kollégium Múzeuma, amely megújult kiszolgálóterekkel

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2014. november 14. Születésnapi rendezvény Fazekas Lajos fazekas népi iparművész,

Részletesebben

JEGYÁRAK. "AZ OTTHON MELEGE". CSERÉPKÁLYHA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 9022 Győr, Kiss János u. 9. Telefon: 06-20/967-6567, Fax: 06-96/310-731

JEGYÁRAK. AZ OTTHON MELEGE. CSERÉPKÁLYHA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 9022 Győr, Kiss János u. 9. Telefon: 06-20/967-6567, Fax: 06-96/310-731 JEGYÁRAK GYŐR XÁNTUS JÁNOS MÚZEUM 9022 Széchenyi tér 5. Telefon: 96/310-588, 524-888 Fax: 96/310-731 IV. 1.-IX. 30: 10-18 óráig, (X. 1.-III. 31.:10-16 óráig) szünnap: hétfő Könyvtár: Kedd: 10-14 óráig,

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27.

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Szakmai beszámoló Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumának támogatásával (pályázati azonosító:

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Savaria 38. évkönyv. Belföldi kiadványcsere-partnerek:

Savaria 38. évkönyv. Belföldi kiadványcsere-partnerek: Savaria 38. évkönyv Belföldi kiadványcsere-partnerek: INTÉZMÉNY VÁROS 1 Dráva Múzeum Barcs 2 Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum Békés 3 Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba 4 Magyar Földtani és Geofizikai

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Pályázati azonosító: NKA 3508/01214

Szakmai beszámoló. Pályázati azonosító: NKA 3508/01214 Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: NKA 3508/01214 A pályázatban vállaltaknak megfelelően teljesítettük a szakmai feladatot. Hajdúböszörményben a Város Napjához kapcsolódóan (2015. szeptember 14-én)

Részletesebben

Elment a múzeumigazgató, elment egy díszpolgár...

Elment a múzeumigazgató, elment egy díszpolgár... Elment a múzeumigazgató, elment egy díszpolgár... 2015-05-29 10:28:03 Így emlékezik a Móra Ferenc Múzeum Trogmayer Ottóra. Kürti Béla írását változtatás nélkül közöljük. 2015. május 27-ről 28-ra virradó

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 3508/01141 sz. pályázathoz

Szakmai beszámoló a 3508/01141 sz. pályázathoz Egyházi Könyvtárak Egyesülése 1085 Budapest, Üllői út 24. 20/824 38 81 gabriella.hubert@lutheran.hu Szakmai beszámoló a 3508/01141 sz. pályázathoz Örökségünk jövője - A 21. század kihívásai a muzeális

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2005. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV Budapesti Fényképész Szövetkezet (1065 Budapest, Bajcsy

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):...

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):... NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):........ 1. Párosítsd össze a múzeumokat a bennük látható kiállításokkal, tárgyakkal! Ha a kiállítási tárgyak betűjelét beírod a megfelelő négyzetbe,

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos versenyszervező: OFI OPKM 1089 Budapest, Könyves Kálmán körút 40. 06-1-323-55-00 Honlap: www.opkm.hu

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

A PETŐFI SZÜLŐHÁZ MÚZEUMI ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY

A PETŐFI SZÜLŐHÁZ MÚZEUMI ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY A PETŐFI SZÜLŐHÁZ MÚZEUMI ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE a 2004. évről Jelen közhasznúsági jelentést az alapítvány 2005. május 24-i kuratóriumi ülésén a kuratórium elfogadta, és a felügyelő

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: HIRDETMÉNY

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: HIRDETMÉNY HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) mint Kiíró a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. (1) bekezdés a) pontja, valamint a Nemzeti

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 15.-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 15.-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15.-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: /2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága alapító okiratának módosítása

Részletesebben

A Déri Múzeumban árusított kiadványok (Frissítve: 2014. 11.26.)

A Déri Múzeumban árusított kiadványok (Frissítve: 2014. 11.26.) A Déri Múzeumban árusított kiadványok (Frissítve: 2014. 11.26.) ÉVKÖNYVEK ár (Ft.-) DMÉ 1968 630 DMÉ 1974 630 DMÉ 1975 630 DMÉ 1976 630 DMÉ 1977 630 DMÉ 1978 630 DMÉ 1979 630 DMÉ 1980 630 DMÉ 1981 630

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti Vendégeit alapításának 14. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti Vendégeit alapításának 14. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti Vendégeit alapításának 14. évfordulója alkalmából Tájékoztató az Alapítvány elmúlt éves munkájáról 2012. novemberében a 13. születésnap alkalmából

Részletesebben

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. március hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. március hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye március 01., vasárnap március 02., hétfő Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2015. március hónapra tervezett sebességmérések 06.40-08.50 Debrecen,

Részletesebben

A DEBRECENI HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK 1/2010. (II. 15.) HVI határozata az egyéni választókerületek sorszámáról és területéről

A DEBRECENI HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK 1/2010. (II. 15.) HVI határozata az egyéni választókerületek sorszámáról és területéről A DEBRECENI HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK 1/2010. (II. 15.) HVI határozata az egyéni választókerületek sorszámáról és területéről Az egyéni választókerületek sorszámát és területét a következőkben

Részletesebben

Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15

Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15 Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15 2012. február 22. A félévi munka megbeszélése: tematika, ütemterv, követelmények. 2012. február 29. Tanítóképzők, tanítók

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

A Debreceni Református Kollégium története GYŐRI L. JÁNOS

A Debreceni Református Kollégium története GYŐRI L. JÁNOS / A KŐSZIKLÁN EPULT VAR A Debreceni Református Kollégium története GYŐRI L. JÁNOS gimnáziumi tanár Kiadja Az Országos Református Tanáregyesület a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának anyagi támogatásával

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. június hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. június hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye június 01., hétfő Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2015. június hónapra tervezett sebességmérések 06.40-08.50 354-es számú főút Debrecen-Bocskaikert

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

r r JONAS KAROLY VEREDY KATALIN rr r TÖRTÉNETE Budapest

r r JONAS KAROLY VEREDY KATALIN rr r TÖRTÉNETE Budapest r r JONAS KAROLY VEREDY KATALIN AZ rr r ORSZÁGGYŰLÉSI TÖRTÉNETE KÖNYVTÁR 1870 1995 Budapest 1995 TARTALOMJEGYZÉK A szerkesztő előszava '. 11 Rövidítések jegyzéke.14 l. AKONYVTAR ELSŐ ÉVSZÁZADA 15 1. A

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

A magyarországi közegészségügy története

A magyarországi közegészségügy története A magyarországi közegészségügy története 1770-1944 j Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom A kötetet összeállította: KAPRONCZAY KÁROLY Az előszót írta: TOMPA ANNA Sajtó alá rendezte: GAZDA

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége:

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: 2010. január 14. a Sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesülettel, az Eötvös József Klubbal közösen megemlékezést

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Családi Nap 6. tematikája; Sárospatak, 2013. július 13. szombat Cím: Rákóczi asztala család kincsei a múzeumban Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek Segédanyag: Iskolatörténeti Kiállítás

Részletesebben

Feladatok a múzeumi kiállításban

Feladatok a múzeumi kiállításban 1., Kiss Bálint református lelkész fia, ifj. Kiss Bálint, festımővész lett. Egyik, 1836-ban alkotott képét megtalálod a kiállítás elsı, történeti részében, azt a személyt ábrázolja, akit késıbb a város

Részletesebben

Gerlóczy Gedeon műépítész

Gerlóczy Gedeon műépítész Gerlóczy Gedeon műépítész Hadik ház, a Szatyor bárral 1921-ben Lehel Ferenc megírta az első Csontváry monográfiát. A művek fotózásánál Gerlóczyn és Lehelen kívül jelen volt Fényes Adolf, Lyka Károly és

Részletesebben

Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből

Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Készítette: Fülep Ádám EKE Tittel Pál Könyvtár, szaktájékoztató Neveléstudományi Doktori Iskola, II. évf. hallgató Eger, 2016. Dr. Kovács

Részletesebben

Az észak-alföldi MENTORÁLÓ INTÉZMÉNYI címet elnyert nevelési-oktatási és pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények

Az észak-alföldi MENTORÁLÓ INTÉZMÉNYI címet elnyert nevelési-oktatási és pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények Köznevelés az iskolában projekt TÁMOP-3.1.4.B-13/1-2013-0001 Az észak-alföldi MENTORÁLÓ INTÉZMÉNYI címet elnyert nevelési-oktatási és pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények Intézmény neve

Részletesebben

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L Kedves Látogatónk! Hírlevelünkben legújabb kiállításainkat és májusi programjainkat ajánljuk figyelmébe! Programok: Népi Kalendárium 2011. május 14. A Népi Kalendárium májusi témája a gyapjú. Ez alkalommal

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2016. január hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2016. január hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja tervezett ideje Mérés tervezett helye január 01., péntek Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2016. január hónapra tervezett sebességmérések 05.40-08.00 Debrecen, Lóverseny utca 08.10-10.00

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 27/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Zajti Ferenc Kulturális Központ alapító okiratának módosításáról

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 27/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Zajti Ferenc Kulturális Központ alapító okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata

A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata I. Az állománygyarapítás módja 1. A szakkönyvtár gyűjtőkörét és az állománygyarapítás módját a könyvtári szabályzatban megfogalmazott

Részletesebben

90. fond Hangszalagtár. I. Soli Deo Gloria

90. fond Hangszalagtár. I. Soli Deo Gloria 90. fond Hangszalagtár 1949 1990 Hegyi-Füstös István református lelkipásztor az 1940-es évektől a Magyar Rádió munkatársaként is dolgozott. E munkája során vetődött fel benne a gondolat egy egyházi hangarchívum

Részletesebben

Feladatok a múzeumi kiállításban

Feladatok a múzeumi kiállításban 1., Kiss Bálint református lelkész fia, ifj. Kiss Bálint, festımővész lett. Egyik, 1836-ban alkotott képét megtalálod a kiállítás elsı, történeti részében, azt a személyt ábrázolja, akit késıbb a város

Részletesebben

Szakmai beszámoló Az utolsó töltényig című vándorkiállításról

Szakmai beszámoló Az utolsó töltényig című vándorkiállításról Szakmai beszámoló Az utolsó töltényig című vándorkiállításról Az utolsó töltényig című vándorkiállítás a második világháború befejezésének 70. évfordulójára rendezett tárlat, mely a muzeológia eszközeivel

Részletesebben

Rendőri szerv: Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság december hónapra tervezett sebességmérések

Rendőri szerv: Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság december hónapra tervezett sebességmérések Nap Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 07.00-09.00 4-es sz. főút Püspökladány - Kaba közötti 09.10-11.10 Püspökladány, Karcagi utca 11.20.-12.30 Püspökladány, Petőfi utca 13.40-15.00 4-es sz.

Részletesebben

GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN

GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán A Békés Megyei Múzeumok Közleményei

Részletesebben

Szakmai beszámoló az Őszi Könyvtári Napok Könyvtárak az idősödésért 2012. 2012. szeptember 28. 2012. október 8.

Szakmai beszámoló az Őszi Könyvtári Napok Könyvtárak az idősödésért 2012. 2012. szeptember 28. 2012. október 8. Szakmai beszámoló az Őszi Könyvtári Napok Könyvtárak az idősödésért 2012. 2012. szeptember 28. 2012. október 8. A programok a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban zajlottak, ahol nagy örömünkre

Részletesebben

2007/2008. TANÉV MEZEIFUTÓ DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY

2007/2008. TANÉV MEZEIFUTÓ DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY 2007/2008. TANÉV MEZEIFUTÓ DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ III. korcsoport - FIÚ EGYÉNI (1995-1996) Hely Név Szül Település Iskola Megye 48 Horváth Ákos 1995 Püspökladány Ált. Isk., Előkészítő Szakiskola, AMI,

Részletesebben