HÍRLEVÉL 45. HÉT. A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten

Átírás

1 Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: , fax: HÍRLEVÉL 45. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Átadták a legelső Katasztrófavédelmi díjat A Magyar Tudomány Ünnepe 2012 hivatalos megnyitóján, november ötödikén adták át első ízben az MTA, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Somos Alapítvány által alapított Katasztrófavédelmi díjat. Az elismerést Katona Tamás János kapta. A Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepségen az intézmény elnöke, Pálinkás József mondott köszöntőt. Ebben úgy fogalmazott, a tudomány még soha ilyen közel nem volt a mai emberhez, hiszen ott van a reklámokban, a hírekben, tudományos kísérletekkel csábítják a fogyasztókat egy-egy termék megvásárlására. A tudomány még soha ilyen messze nem volt a hétköznapi embertől, mondott ellent saját magának az akadémikus, hozzátéve, hogy a tudomány helyét, szerepét nehéz eldönteni, és egy sor ellentmondás is felfedezhető a témában. Pálinkás József hangsúlyozta, a tudománynak meg kell mutatnia, hogy képes változni. Az MTA elnöke úgy fogalmazott, a tudomány nem elsősorban eszköz, hanem látásmód és nyelv, bizonyos szempontból lehetőség. A tudomány nem egy gyár, belső folyamatait illetően sem homogén, és szintén nem független a változó körülményektől tette hozzá az akadémia első embere. A tudomány nem ígéret, hanem erőforrás, a lehetőségek feltárásának erőforrása, mondta a szónok. Az idei ünnep a felfedező tudományról szól, ezzel kapcsolatban Pálinkás József kijelentette, a tudomány jövőjét az ilyen kutatások jelentik. A felfedező kutatások sok időt igényelnek, cserébe ugyanakkor hosszú időre utat mutatnak. Sok múlik a felfedező kutatásokon, ezért szentelték az idei esztendőt ennek. A Magyar Tudomány Ünnepének hetében olyan események, rendezvények zajlanak, amelyek a tudomány különböző szereplői által kifejtett erőfeszítéseket mutatják be. Az elnöki köszöntő után átadták a tudományos élet különböző díjait: az Eötvös József koszorút, a Wigner Jenő-díjat, a Bruckner Győző-díjat, a MOL tudományos díját, a Mikó Imredíjat, az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjat, a Pungor Ernő-díjat. Első alkalommal vehette át Dr. Bakondi György tű. altábornagytól, a BM OKF főigazgatójától az arra érdemesnek talált tudós az MTA, a BM OKF, az NKE és a Somos Alapítvány által alapított Katasztrófavédelmi díjat. Az idén az iparbiztonság, a tűz- és a polgári védelem területén elért hazai eredmények méltó elismeréséért adható díj Katona Tamás Jánoshoz, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Informatikai Karának tudományos főmunkatársához került. A díjazott a Paksi Atomerőmű földrengésbiztonsága a földrengésveszély újraértékelésétől a célzott biztonsági felülvizsgálatig címmel írt pályamunkát. Katona Tamás János több mint húsz éve végez a nukleáris létesítmények biztonsági felülvizsgálatát megalapozó kutatásokat.

2 Elméleti és gyakorlati kérdések a Kirendeltségvezetők Fórumán Másodszor ült össze a megyék kirendeltségvezetői által delegált tagokból megalakult Kirendeltségvezetők Fóruma a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A november 5-én megtartott értekezlet előre meghatározott napirend szerint zajlott, amelyen a jelenlévők lehetőséget kaptak arra, hogy valamennyi téma kapcsán tolmácsolják az általuk képviselt megyei kirendeltségvezetők véleményét és észrevételeit. A fórum tagjai előzetesen megvitatták megyéjük többi kirendeltségvezetőjével az egyes témák alapjául szolgáló írott anyagot, így a szakterületi vezetők szóbeli kiegészítése után elhangzottak az azokkal kapcsolatos észrevételek és javaslatok is, köztük számos olyan, amelyeket a katasztrófavédelem vezetése további vitára érdemesnek tartott. Elsőként Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő a diszlokációról, a katasztrófavédelmi őrsökről, valamint az önkormányzati, létesítményi és önkéntes tűzoltóságokban rejlő lehetőségekről beszélt. Részletesen szólt a hároméves őrsprogram részleteiről és arról, milyen szempontok szerint dőlt el, hogy mely településeken alakítanak ilyen beavatkozó egységet. Ezúttal is elhangzott, az őrsök létrehozásával is az a cél, hogy az első tűzoltók 25, de lehetőség szerint 10 percen belül a helyszínre érkezzenek. A főfelügyelő azt is hangsúlyozta, hogy az események nagyjából háromnegyede egyes riasztási fokozat mellett, tehát egy fél rajjal kezelhető. Különös figyelmet szenteltek a döntés meghozatalakor az ún. fehér foltoknak, hiszen rendkívül fontos ezek számának csökkentése, mihamarabbi megszüntetése. A tábornok arra hívta fel a kirendeltségvezetők figyelmét, hogy komoly feladatuk és felelősségük folyamatosan figyelemmel kísérni, hol vannak ilyenek, és milyen módon lehet ezeken a helyeken a mentő tűzvédelmet javítani. Bérczi László kitért az önkormányzati, a létesítményi és az önkéntes tűzoltóságok szerepére, a velük való együttműködésre is. A kirendeltségvezetőknek véleménye szerint abban is fontos szerepük van, hogy megítéljék, működési területükön mely tűzoltóságok képesek már most önálló beavatkozásokra, vagy tehetők arra alkalmassá akár a támogatási rendszer újragondolása révén. A főfelügyelő szavaiból kiderült, a létesítményi tűzoltóságoknak határozott kérése, hogy a kerítésen kívül is dolgozhassanak. Az elképzelések szerint önkéntes alapon, együttműködési megállapodás alapján erre lehetőségük lesz. Meg kell vizsgálni azt is, folytatta a tábornok, hogy melyek azok az önkéntes egyesületek különösen fontosak lehetnek a hivatásos tűzoltó-parancsnokságoktól távol esők, amelyek önálló beavatkozásra képesek. Ezek a tűzoltóságok informatikai háttértámogatást is kaphatnak a katasztrófavédelemtől. Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, főigazgató-helyettes ezzel kapcsolatban arra szólította fel a fórum tagjait, hogy a statisztikai adatok tükrében tekintsék át az őrsprogramot, ha szükséges, tegyék meg változtatásról szóló javaslataikat. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ehhez tisztában kell lenniük a működési területükön lévő valamennyi tűzoltóság helyzetével és a várható változásokkal. Az értekezlet résztvevői ezt követően általános és helyspecifikus tapasztalataikról számoltak be, többnyire azt előrebocsátva, hogy az őrsprogram eddig megvalósult része pozitív tapasztalatokat mutat. Ugyanakkor jelezték azt is, hogy egyes helyeken szükség lehet a program felülvizsgálatára. Góra Zoltán főigazgató-helyettes válaszában nem zárta ki ennek lehetőségét, mint mondta, alapvető módosítás nem, de átcsoportosítások elképzelhetőek. A fórum következő napirendi pontja során az előző forumon felvetett informatikai problémák lehetséges megoldását Tanka László tű. ezredes, az informatikai főosztály vezetője osztotta meg a jelenlévőkkel. Mint kiderült, már készül az a modul, amely országosan egységesíti a szolgálatszervezés módszerét, és amelynek bevezetésével javul a műveletirányítás, és a

3 remények szerint a program megoldást nyújt a túlszolgálat kérdésére is. A főosztályvezető emellett szólt az informatikai eszközpark fejlesztéséről is, mint mondta, a mindenki által jól érzékelhető változásra legfeljebb egy évet kell várni. A kirendeltségvezetőket érintő humán kérdésekről Bittmann Tibor tű. ezredes, a humánszolgálat vezetője adott tájékoztatást. Részletesen beszélt azokról a jogosítványokról, amelyekkel jelenleg rendelkeznek, de az elhangzott észrevételek kapcsán szó esett arról is, hosszú távon mely kérdésekben kaphatnak a mostaninál nagyobb mozgásteret. Az értekezlet munkájába ekkor bekapcsolódott főigazgató leszögezte, ezen a téren is fontos a fokozatosság, hiszen némelyik változás akár forrástöbbletet is jelenthet. Bakondi György tű. altábornagy ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a javaslattétel már önmagában komoly felelősséget jelent és önállóságot követel. A technikai fejlesztésekről szóló napirend Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok felvezetésével vette kezdetét. A gazdasági főigazgató-helyettes mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelem szándéka megtalálni az élet diktálta helyes irányt, hiszen a korábbi gyakorlattal ellentétben olyan egységes rendszert kell létrehozni, amelyre a későbbiekben építkezni lehet. Ez teszi költséghatékonyan üzemeltethetővé és fenntarthatóvá a rendszerben lévő járműveket és eszközöket jelentette ki a főigazgató-helyettes. Tollár Tibor részletesen kitért arra, milyen problémákat kell mindennek érdekében megoldani, és mi a kirendeltségvezetők feladata ebben. Bakondi György főigazgató a téma kapcsán arra hívta fel a fórum tagjainak a figyelmét, hogy közös megegyezésre van szükség abban, milyen irányba induljon a katasztrófavédelem a fejlesztések terén, ehhez a felelősségteljes döntéshez nagyon is fontos a megyei igazgatók, kirendeltségvezetők és a tűzoltóparancsnokok által tolmácsolt szakmai vélemények megismerése. A jó helyszíni műveleti döntéseket megfelelő technikával kell alátámasztani hangsúlyozta a tábornok, ezért most hosszú távra, öt, tíz, akár 15 évre szóló döntéseket kell meghozni. Mindezt annak tudatában, hogy a legkisebb korrekció is komoly plusz költségekkel jár. A cél tehát a legjobb irányba, a leghatékonyabb megoldáshoz vezető úton elindulni, hiszen arról letérni már nagyon nehéz és drága. A fórum további részében az október elejével átalakult hatósági munka részletkérdéseiről és az ellenőrzés terén elvárt módosításokról esett szó. A főigazgató az előbbi kapcsán egyértelművé tette, komolyabban kell foglalkozni a veszélyhelyzeti prognózisok elkészítésével, azzal, hogy az alkalmazott módszerek és megoldások mennyire válnak be a gyakorlatban, mindehhez szükség volt egy a terület működését koordináló főosztályra. Ülésezett a Tűzoltóparancsnokok Tanácsa Tűzvédelmi diszlokáció, katasztrófavédelmi őrsök, technikai eszközök fejlesztése, egészségügyi ellátás és oktatás, ellenőrzési tevékenység ezek a témák szerepeltek a Tűzoltóparancsnokok Tanácsa november hetediki, második ülésének napirendjén. Az értekezlet résztvevői a korábban kiadott írásos anyaghoz újabb információkat, adatokat kaptak, illetve az általuk képviselt tűzoltóparancsnokok véleményét tolmácsolták a katasztrófavédelem vezetése felé. A Tűzoltóparancsnokok Tanácsának ülése az országos katasztrófavédelmi főigazgató napindítójával vette kezdetét. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője bevezetőjében a tanács munkájának fontosságát hangsúlyozta. Megerősített annak jelentőségét, hogy a terítékre kerülő témákban a legszélesebb körben kerüljön sor az egyeztetésre, a katasztrófavédelem vezetése által ez alapján meghatározott irány pedig mindenki számára váljon egyértelművé. A mentő tűzvédelem kapcsán a tábornok szólt a

4 katasztrófavédelmi őrsök létrehozásának szempontjairól, a fehér foltok számának csökkentésében betöltött szerepükről, valamint az önkormányzati, a létesítményi és az önkéntes tűzoltóságokkal való együttműködésben rejlő lehetőségekről. Az első napirend előadója, Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő a diszlokációról, a katasztrófavédelmi őrsökről beszélt. Az egységek telepítési helyének kialakításáról szólva kijelentette, a vonulási szám, az önkormányzati tűzoltóság, az önkéntes egyesület távolsága és más szempontok mellett a települések tűzvédelmi besorolását is számításba veszik, ez utóbbi munka még most zajlik. A tábornok áttekintette az önkormányzati és létesítményi tűzoltó-parancsnokságok, valamint az önkéntes egyesületek tűzvédelmi szerepét, külön is szólt azokról az esetekről, amikor ezek a tűzoltóságok saját elsődleges működési körzetükön kívül avatkoznak be. Szó esett arról is, hogy a tavalyi több mint hatvankétezer eset közel negyven százalékánál az önkéntes egyesületek önállóan be tudtak volna avatkozni, ehhez azonban megfelelő kritérium-rendszernek kell megfelelniük. Bérczi László kijelentette, a fő feladat jelenleg a tényleges fehér foltok felderítése, illetve az egyesületek támogatási rendszerének kidolgozása. A téma kapcsán a főigazgató emlékeztetett arra, az új katasztrófavédelmi rendszer egyik fő törekvése, hogy növelje a mentő tűzvédelmi lefedettséget, ezzel egy időben csökkentse azt az időt, ami a riasztástól a beavatkozás megkezdéséig eltelik. Biztonsági szolgáltatást kell nyújtani a lakosságnak, fogalmazott Bakondi György. A napirendi ponthoz a tanács tagjai több megjegyzést is fűztek, akadt, aki úgy látta, az önkéntes egyesületek működőképessége nagyban személyfüggő, ha akad, aki viszi az ügyet, akkor sikeres lehet, de szóba került az egyesületi parancsnokok képzése, képzettsége is. A katasztrófavédelmi technikai eszközök átfogó középtávú fejlesztéséről Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, gazdasági főigazgató-helyettes beszélt. Felidézte, milyen életutat fut be egy technikai eszköz, mielőtt kivonják az alkalmazásból. Mindezek mellett szót ejtett néhány, az utóbbi időben tapasztalt esetről is, beszélt például járművekről, amelyek előbb átmentek a vizsgán, majd rövid idő alatt munkára alkalmatlannak kellett azokat minősíteni, vagy olyan, barkácsmódszerekkel végrehajtott javításokról, amelyek később milliós károkat okoztak. A tábornok elmondta azt is, hogy a tűzoltó technika terén a katasztrófavédelem kutatásfejlesztésben is gondolkodik, ebben pedig a tűzoltóparancsnokoknak is fontos szerepet szánnak. A humán szakterület kérdéseiről Bittmann Tibor tű. ezredes, szolgálatvezető beszélt a parancsnokok előtt. Emlékeztetett arra, hogy az év elején egy hatékonyabb humánigazgatás létrehozása kezdődött meg, már eddig is nagy munkát végeztek el, de akad még tennivaló. Szabályozási, szervezeti, személyi változások mentek végbe, a cél a jogalkalmazásban, a vezetői, irányítási területen az egységesség megteremtése volt. A tűzoltók egészségügyi ellátásáról szólva az ezredes kijelentette, az orvosi vizsgálatokat korábban végző rendőrorvosoknál gyakran nem volt megfelelő eszköz a tűzoltók számára fontos vizsgálatokhoz, vagy éppen nem végezték el az egyes ellenőrzéseket. Ezt a problémát oldják meg a szervezet közelmúltban átadott regionális egészségügyi központjai. A szolgálatvezető elmondta azt is, milyen változások következtek be a képzés területén, szólt azokról a leendő tűzoltókról, akik előző nap kezdték meg tanulmányaik következő részletét a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban. Kijelentette, a mostani kétszázegy fős csoport tagjai januárban kerülnek a tűzoltóságokhoz, és februárban további százötven hallgató kezdi meg tanulmányait. A napirendhez fűzött hozzászólások sok más mellett a karrierépítési lehetőségekre és az életpályamodellre vonatkoztak. A Tűzoltóparancsnokok Tanácsa ülését Mecsei Judit tű. ezredes felszólalása zárta. Az ellenőrzési szolgálat vezetője azokra a különbségekre mutatott rá, amelyek az országos és a megyei szintű, valamint a tűzoltó-parancsnokságok által végzett ellenőrzések között mutatkoznak. Elmondta egyebek mellett, hogy a szakmai ellenőrzések során a lehető legkevesebb adminisztráció a cél, így ellenőrzési programot nem kell készíteni, és

5 megbízólevél sem kell, hiszen a parancsnokot a szolgálati igazolványa feljogosítja az ellenőrzés elvégzésére. Veszélyes és mérgező anyagok A címben szereplő anyagok felderítésének, semlegesítésének és a következmények felszámolásának egészségügyi és katasztrófavédelmi feladatairól rendeznek kétnapos tudományos konferenciát a Belügyminisztériumban. A találkozót a Belügyi Tudományos Tanács, az MH Honvédkórház és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Katasztrófavédelmi Tudományos Tanácsa szervezte. November hatodikán, a konferencia első napján a megjelentek az egészségügyi válsághelyzetek kezelésének aktuális kérdéseiről, köztük a vegyi eseményekkel kapcsolatos teendőkről, a katonai kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásáról, a német haderő katona-egészségügyi szolgálatáról, illetve a kiemelt jelentőségű kórokozók felderítéséről és kockázatértékeléséről hallgathattak meg előadásokat. A BM OKF részéről Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő és Harmati István, a tervezési és védelmi igazgatási főosztály vezetője tartott előadást a konferencián. Az országos tűzoltósági főfelügyelő felszólalása a veszélyes anyagok környezetében végrehajtott tűzoltói beavatkozások címet viselte. A tábornok először is áttekintést adott a magyar tűzvédelem jelenlegi rendszeréről, beszélt a tűzoltóságok állami irányítás alá vonásáról, a hivatásos tűzoltóságok működési területének Magyarország teljes földrajzi területére való kiterjesztéséről, a különböző típusú tűzoltóságokról, a katasztrófavédelmi őrsökről és kirendeltségekről. Bérczi László tájékoztatást adott a diszlokációról, arról, hogy az ország lakosságának hetven százalékához tíz percen belül érkezik tűzoltói segítség, és elmondta azt is, hogy nap mint nap körülbelül ezerhétszáz tűzoltó hétszáz technikai eszközzel gondoskodik a tűzbiztonságról. A főfelügyelő emlékeztetett arra, hogy a katasztrófavédelem hármas szakmai tagozódással, tűzoltósági, polgári védelmi és iparbiztonsági szakterületeken végzi feladatát. Utóbbiról elmondta, egyéb feladatai mellett beazonosítja és felügyelet alatt tartja a veszélyes üzemeket, a veszélyesáru-szállítást. Bérczi László a műveletirányításról szólva arról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy július végétől a 105-ös segélyhívószámra érkező hívásokat a megyei katasztrófavédelmi ügyeletek fogadják. Mindezek mellett beszélt a bevetés-irányítást segítő számítógépes programról, a kiemelt létesítményeknél készítendő tűzoltási és műszaki mentési tervről, szót ejtett a veszélyes anyag jelenlétében való beavatkozások taktikájáról, röviden bemutatta a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatok és a mobil laborok tevékenységét. Végezetül a hatósági tevékenységről, az OKF supervisori szerepéről értekezett, illetve a tűzvédelmi bírságról, annak kiszabásáról tájékoztatta a megjelenteket. Harmati István főosztályvezető a katasztrófaveszély időszakában szükséges lakosságvédelmi intézkedések témáját feldolgozó előadásában részletesen kifejtette a kockázatok megállapításának, a tervezés, a felkészülés és a védekezés folyamatának tudnivalóit. A kockázatelemzésről elmondta, a településeket valóban fenyegető veszélyeket térképezik fel, és a hatás, valamint a bekövetkezési gyakoriság alapján sorolják a településeket különböző kategóriákba. A veszélyelhárítási tervezéssel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az egy többszintű tervrendszer egyik eleme, amelyben kiemelkedő fontossága van a műveletek sorrendjének. A végrehajtandó lépésekről gyakorlatilag egy lista készül, megelőzendő a veszélyhelyzetben történő rögtönzést. A főosztályvezető tájékoztatást adott a polgári védelmi szervezetekről, azok fajtáiról, megalakításukról, a települések elégséges védelmi szintjének

6 fogalmáról. Harmati István előadásából kiderült, hogy az idén eddig körülbelül kétszázötven különféle polgári védelmi gyakorlatot tartottak országszerte, amelyeken összesen több mint ötezer-ötszázan vettek részt. A szakember a lakosság riasztásának régi és új módszereiről is beszélt, megemlítve a Paks környékén, és más veszélyes üzemeknél lévő riasztási rendszereket, illetve a nem olyan régen bevezetett, médián keresztüli riasztást. A konferencia további részében a sugársérültek és sugárszennyezett sérültek egészségügyi ellátásának szakmai és szervezési vonatkozásairól esett szó, de előadást hallgathattak meg a résztvevők arról is, miként működnek közre a rendőrök a katasztrófahelyzetek elhárításában, és hogyan lehet megóvni egészségüket ilyen helyzetben. A konferencia holnapi napján az érdeklődők a Honvédkórház mobil molekuláris mikrobiológiai laboratóriumával, a műtőkonténerrel, valamint a katasztrófavédelmi mobil labor járművével ismerkednek majd. Kilenc megye kap új vízszállítót A BM OKF és a BM Heros Zrt. között létrejött szolgáltatási szerződés értelmében kilenc HEROS AQUARIUS-X 7000 típusú vízszállító gyártása fejeződött be. Az országos tűzoltósági főfelügyelőség és a műszaki főosztály kijelölte azokat a tűzoltóparancsnokságokat, amelyek előbb műszakilag és technikailag átvehetik a vízszállítókat. A járművek átadása november 7. és 9 között zajlott, ezt követheti majd az ünnepélyes átadás. Pénteken befejeződött a Heros Aquarius-X 7000 vízszállító járművek műszaki átadása. A naponta három járművet érintő procedúra egy rövid elméleti oktatást követően forgószínpadszerűen zajlott. Egyik csapat a málhafelszerelést, egy másik a tűzoltástechnikai részeket, a harmadik csapat pedig a Heros és a Renault szakembereivel együtt a jármű részeit vette át. A mostani beruházás nyomán összesen kilenc megye egy-egy tűzoltósága kap új vízszállítót, így rövidesen Nyíregyháza, Hódmezővásárhely, Szigetvár, Kecskemét, Eger, Kazincbarcika, Gödöllő, Szeghalom és Salgótarján tűzvédelme erősödik a szerekkel. Adomány az erdélyi falunak A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Komárom- Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által felajánlott gépjárműfecskendőt adományozott a Maros megyei Makfalva számára. A szer ünnepélyes átadása a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Gyulai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságán zajlott november 9-én. A fecskendő ünnepélyes átadásán jelen volt Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese, aki beszédében kiemelte, a katasztrófavédelem erejéhez és lehetőségéhez mérten támogatást nyújt határon innen és túl is a tűzvédelemben dolgozóknak. Az IFA fecskendő kulcsát Márton Zoltán, az erdélyi település polgármestere vette át. Köszönő beszédében grandiózusnak nevezte az eseményt, mert mint mondta, az adomány nemcsak szakmai és anyagi segítséget jelent Makfalvának, hanem megtiszteltetést és megkülönböztetett figyelmet is. Az ötezer lelket számláló település

7 öt falujában eddig szinte semmilyen felszerelés nem állt rendelkezésre tűzvész esetére. A Kisküküllő partján lakók minden faluban megszervezték az önkéntes tűzoltó egységeket, de felszerelés híján beavatkozásuk nem lehetett eredményes és gyors. Márton Zoltán ígéretet tett arra, hogy a Baráth János református lelkipásztor által megszentelt járművet megbecsülik, a kapott segítséget pedig lehetőségeikhez mérten a náluk szegényebbek is érezni fogják. Tűzoltósági területen történt Módosult az Országos Tűzvédelmi Szabályzat A tűzvédelmi normák gyakorlati alkalmazása indokolttá tette a tűzvédelmi követelményeket tartalmazó szabályozás felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását. A módosítást tartalmazó belügyminiszteri rendelet (28/2011.) november 13-án lép hatályba. A módosítások elsősorban az adminisztratív terhek csökkentését szolgálják, továbbá reagálnak a gyakorlati alkalmazás során felmerült problémákra is. Egyértelművé teszik a jogalkalmazást, használhatóbb és rugalmasabb műszaki követelményeket határoznak meg. Az egyszerűsítést szolgálja például az, hogy a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések részleges vagy teljes üzemszünetét (pl. karbantartás miatt), vagy meghibásodását a jövőben nem kell írásban bejelenteni a tűzoltóságot riasztó ügyeletnek, erről elég lesz telefonon tájékoztatást adni. A módosított rendelet pontosítja a lakóépületek menekülésre szolgáló közlekedőin történő tárolásra vonatkozó előírásokat. Annak értelmében továbbra is lehetőség van növények közlekedőkön történő elhelyezésére, azonban az épület kiürítésére szolgáló folyosókat ezután sem lehet 1,1 méternél kevesebbre szűkíteni. Az idén áprilistól életbe lépett új katasztrófavédelmi szervezeti struktúra miatt módosult az eljáró tűzvédelmi hatóságok megnevezése. A módosított jogszabály a korábbi gyakorlattól eltérő módon nem nevesíti a tűzoltóságokat, hanem tűzvédelmi hatóságról vagy tűzvédelmi szakhatóságról szól, így a jogkörök esetleges változása miatt a továbbiakban nem kell a szabályzatot módosítani. A középmagas társasházakat érinti a meglévő száraz felszálló tűzivízvezetékre vonatkozó követelmények módosítása. A változás az, hogy az épület 6. szintje alatt ezután nem kell vízkivételi helyet biztosítani, és a 6. emelet feletti szinteken is csupán minden második emeleten. Kísérletsorozat bizonyítja ugyanis azt, hogy a 6. emelet alatt lévő száraz tűzivízvezeték nem gyorsítja meg a tűzoltói beavatkozást. A jogszabály enyhítésével tehát jelentősen csökkenthető az állampolgárok terhe anélkül, hogy a biztonság romlana. A módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzatban már szerepela repülő kívánságlámpások használatának tilalma. Ezek az eszközök ugyanis jelentős kockázatot jelentenek tűzvédelmi szempontból. A szabályzat számos fogalmat is pontosít, másokat pedig töröltek azért, mert azokat egyéb jogszabály már tartalmazza (pl. OTÉK). Egyértelművé vált például a szabadtéri rendezvények fogalma. A rendezvényekre vonatkozó létszámkorlát alapjául ezentúl a terület nagysága szolgál, így tűzvédelmi szempontból könnyebben ellenőrizhető, hogy a szabadtéri rendezvényekre vonatkozó használati előírásokat betartják vagy sem. A tűzvédelmi szabályok felülvizsgálata az építésügyi jogszabályok módosításával összhangban történt, így amellett, hogy megszűntek az indokolatlan költségeket jelentő előírások, csökkentek az adminisztrációs terhek is. A módosítás során az alapvető cél az volt, hogy a tűzvédelmi biztonsági követelmények megtartása mellett a szabályzat megfeleljen a szakmai

8 követelményeknek és elvárásoknak, a jogalkalmazó számára pedig közérthető és egyértelmű legyen. A hét jelentős eseményei az országos tűzoltósági főfelügyelőségnél Hetvenhárom ember részvételével folytatódott a kárelhárítás irányításában résztvevők robbanótestekkel kapcsolatos továbbképzése. Az országos tűzoltósági főfelügyelő Tűzoltói beavatkozások végrehajtása veszélyes anyagok környezetében címmel tartott előadást november 6-án a Belügyminisztériumban a Veszélyes és mérgező anyagok felderítésének, semlegesítésének és a következmények felszámolásának egészségügyi és katasztrófavédelmi feladatai elnevezésű konferencián. November 5-én és 7-én az országos tűzoltósági főfelügyelő a Kirendeltségvezetők Fórumán és a Tűzoltóparancsnokok Tanácsán tartott előadást a mentő tűzvédelem diszlokációjáról, valamint a katasztrófavédelmi őrsök megvalósításáról. A tűzoltósági főosztály munkatársa a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság székesfehérvári bázisán a román-magyar légi kutató-mentő szolgálat együttműködési megállapodásának egyeztetésén vett részt november 7-én. Az új országos tűzvédelmi szabályzat megalkotásáról egyeztettek november 5-én a tűzvédelmi főosztály vezetői a Belügyminisztériumban. A Somogy Megyei Védelmi Bizottság ülésén volt jelen november 10-én a tűzoltósági főosztály vezetője, aki később egy iparbiztonsági konferencián tartott előadást a létesítményi tűzoltó parancsnokságokról. A következő hét eseményei A héten hatvanhatan vesznek részt a kárelhárítás irányításában résztvevők robbanótestekkel kapcsolatos továbbképzésén. A települések mentő-tűzvédelmi veszélyességi osztályba sorolása szempontjainak kialakítása érdekében ül össze november 14-én az a munkacsoport, amelyen az országos tűzoltósági főfelügyelő, négy katasztrófavédelmi igazgatóság, az országos iparbiztonsági főfelügyelőség és az országos polgári védelmi főfelügyelőség több munkatársa vesz részt. A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos egyeztetés zajlik november 12-én a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, amelyen a katasztrófavédelmet a tűzvédelmi főosztály helyettes vezetője képviseli. A Sportrendezvényeket Minősítő Bizottság november 14-i ülésén a tűzvédelmi főosztály helyettes vezetője vesz részt. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 218 tűzesethez vonultak és 249 műszaki mentésnél avatkoztak be, 21 esetben pedig tűzeseti helyszíni szemle lefolytatására került sor.

9 A polgári védelem területén történt Árvízvédelmi készültség volt a Rábán és a Dráván Markáns hidegfront érte el Magyarország nyugati vízgyűjtőit, a térségben november 4-én éjfélkor jelentős esőzés kezdődött. A hirtelen lehullott csapadék mennyisége miatt a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság a Rába folyó Szentgotthárd térségében lévő szakaszára november 5-én 19 órától harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el. A körmendi katasztrófavédelmi kirendeltség a közbiztonsági referensek bevonásával megszervezte az árvízi védekezést. Az áradó folyó által veszélyeztetett magyarlaki lakóházakat délután az Őrség-Goricko-Raab mentőszervezetbe tartozó Magyarlak Önkéntes Tűzoltó Egyesület 15 tagja 500 homokzsákkal körbevette, és szükség esetére ugyanekkora mennyiséget készenlétbe helyezett. Kedden este háromnegyed nyolckor harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Nagy erőkkel folytak a megelőző intézkedések, a munkába ötven helyi önkéntes is bekapcsolódott, kétezer homokzsákot töltöttek meg. A Rába november 6-án délután négy óra után tetőzött Csákánydoroszlónál, ahol 15 házat kellett megvédeni 2500 homokzsák felhasználásával. Az árvízi védekezésben itt 110-en vettek részt. November 8-án már csak elsőfokú készültség volt érvényben. A levonuló árhullám miatt két utat kellett lezárni Rábagyarmat és Csörötnek, valamint Molnaszecsőd és Döröske között. Kritikus helyzet alakult ki a Dráva folyó horvát és szlovén szakaszán. A horvát határ közelében lévő Ormoz városánál komoly védekezésre volt szükség, a Dráva vízhozama megközelíti a másodpercenkénti háromezer köbmétert, erre utoljára 1965-ben volt példa. A jelentős mennyiségű és intenzív esőzés következtében Szlovéniában áradt a legtöbb folyó (Soča, Sava, Ljubljanica, Savinja, Dravinja), a víz számos települést öntött el, Maribor és Ptuj egyes városrészei víz alá kerültek. A folyó november 6-án este Őrtilosnál, péntek reggel pedig Barcsnál tetőzött. Drávaszabolcsnál péntektől elsőfokú készültség volt érvényben, a folyó ezen a szakaszon vasárnap érte el a legmagasabb szintet. A magyar katasztrófavédelem a horvát és szlovén partnerszervezetektől folyamatosan értesült a Dráván zajló eseményekről, és felkészült a folyó hazai szakaszának védelmére. A Mura a Letenyét érintő részen szerda éjjel tetőzött, azonban már másnapra jól láthatóan csökkent. Mindhárom folyó a vártnál alacsonyabb szinten tetőzött, így sem belterületet, sem mezőgazdasági területet nem veszélyeztettek A hét jelentős eseményei az országos polgári védelmi főfelügyelőségnél A Nukleárisbaleset-elhárítási Központi Előkészítő Bizottság harmadik ülését tartották meg november 8-án a főigazgatóságon. A meghívott szakértők véglegesítették a november végén végrehajtandó nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat felkészítési, levezetési és értékelési tervét, valamint egyeztették az ONER nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat részleteit. A héten Csongrád, Fejér, Győr-Moson Sopron, Hajdú-Bihar, Somogy, Veszprém és Zala megye védelmi bizottsága tartott ülést, valamennyin képviseltette magát a BM OKF. Szó esett ezeken a téli időjárásra való felkészülésről, az idén végrehajtott, és még folyamatban lévő, védelmi igazgatási szempontból jelentős katasztrófavédelmi feladatokról, valamint megvitatták a jövő évre tervezett feladatokat.

10 A következő hét eseményei November 12. és 16. között rendezik meg a NATO CMX 12 válságkezelési gyakorlatot, amelyet november 8-án nyitottak meg a Honvédelmi Minisztériumban. A rendezvényen a katasztrófavédelmet a nemzetközi főosztály és az országos polgári védelmi főfelügyelőség egyegy munkatársa képviselte, akik a gyakorlat során a védelmi igazgatási döntés-előkészítő csoport munkájában fognak részt venni. Hét ország polgári védelmi szakértőinek részvételével rendezik meg Franciaországban november 14. és 16. között az EU "Command Post" elnevezésű polgári védelmi gyakorlatot, amelyet a francia belügyminisztérium szervezett meg. A hazai katasztrófavédelemtől négyen vesznek részt a gyakorlatszervezési feladatokban, a végrehajtás során pedig a nemzetközi erők, azon belül a feltételezett beavatkozások irányításában. November 16. és 17. között a Nyugat-Magyarországi, november 17. és 18. között pedig a Kelet-Magyarországi összevont nemzeti régiós minősítő gyakorlatot tartják meg, előbbin az Őrség és a Zala, utóbbin a Hortobágy és a Nyír mentőcsoport szerezheti meg a nemzeti minősítést. Az iparbiztonsági területen történt Iparbiztonsági szakértői napok Siófokon A Magyar Vegyipari Szövetség által november 8-9-én megrendezett szakmai szeminárium legfőbb célja, hogy a résztvevők a veszélyes üzemekkel, a küszöbérték alatti üzemekkel, illetve a katasztrófavédelmi bírsággal kapcsolatos jogi szabályozások kapcsán felmerülő kérdéseket témakörönként egyeztessék, észrevételeket, javaslatokat tegyenek a jogalkalmazásra, illetve a jogszabályi környezet fejlesztésére, módosítására. Az értekezleten a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Veszélyes Üzemek Főosztálya, több szakmai érdekképviseleti szerv, a szabályozás alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, valamint küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői, a biztonsági dokumentáció elkészítésébe bevont szakértők képviselői vettek részt. A konferenciát Klement Tibor, a Magyar Vegyipari Szövetség bizottsági elnöke és Dr. Gáspárné Bada Magda, a szövetség igazgatóhelyettese nyitotta meg, majd Dr. Vass Gyula tű. ezredes, a veszélyes üzemek főosztály vezetője tájékoztatta a résztvevőket. Az első napon az értekezlet folyamán az ipar képviselői több, a hatályos jogszabályokkal kapcsolatos témában is tájékoztatást kaptak az iparbiztonsági hatóság céljairól, a hatóság szervezeti felépítéséről, az egységesség biztosításának követelményeiről, az iparbiztonsági ellenőrzések tapasztalatairól, valamint a súlyoskáresemény-elhárítási tervek készítésének szabályairól és arról, milyen kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy a hatóság elfogadja azt. A második napon a témák érintik a hatályos SEVESO-III. szabályozás tervezett módosításait, azok hazai jogrendbe illesztését, a kritikus infrastruktúrára vonatkozó szabályozási terveket, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési rendszerét.

11 Veszélyesáru-szállítással kapcsolatos ellenőrzések és események November 5. és 10. között közúton 19 igazgatóság 49 helyszínen vizsgálódott, 755 járművet ellenőriztek. Több megyét érintő ellenőrzést összesen két igazgatóság két helyszínen végzett, ezek során összesen 93 járművet ellenőriztek. Az ADR hatálya alá tartozó 97 ellenőrzött gépjármű közül tíz volt szabálytalan. Telephelyi ellenőrzést hét igazgatóság hét helyszínen végzett. Hatósági eljárás megindítására tíz közúti szállítás és két telephelyi ellenőrzés nyomán volt szükség. Ugyanebben az időszakban vasúton 14 igazgatóság 22 helyszínen ellenőrzött, ez 626 vasúti járművet érintett, közülük 252 tartozott a RID hatálya alá. Hét járműnél találtak valamilyen szabálytalanságot, ezek kapcsán hatósági eljárást indítottak. Telephelyen összesen négy igazgatóság vizsgálódott. Az elmúlt héten vízi úton három igazgatóság hat helyszínen ellenőrzött, összesen 29 vízi járművet vizsgáltak meg. Ezek közül 13 tartozott az ADN hatálya alá, kettőnél tártak fel szabálytalanságot. A két eset kapcsán hatósági eljárás indult. A hét jelentős eseményei az országos iparbiztonsági főfelügyelőségnél Az elmúlt héten a megyei igazgatóságok 16, a katasztrófavédelmi kirendeltségek pedig hét telephelyen tartottak helyszíni szemlét üzemazonosítás céljából. Egy igazgatóság és egy kirendeltség egy-egy telephelyen supervisori iparbiztonsági ellenőrzést tartott. Biztonsági dokumentáció felülvizsgálata céljából tartott helyszíni szemlét november 6-án a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy küszöbérték alatti üzemként nyilvántartott füzesgyarmati telephelyen. Szintén biztonsági dokumentációt vizsgált felül november 7-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A helyszíni szemle egy alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem nyíregyházi telephelyén zajlott. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem budapesti telephelyén tartott időszakos hatósági ellenőrzést. Az igazgatóság egy másik budapesti felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén belső védelmi terv gyakorlat végrehajtását ellenőrizte. Visegrádon, a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség konferenciáján tartott előadást november 7-én a veszélyes üzemek főosztály helyettes vezetője a kozmetikai iparral kapcsolatos iparbiztonsági feladatokról és a Seveso III. irányelvről. A veszélyes üzemek szakterület szervezésében november 7-én és 8-án került sor a BM OKF Iparbiztonsági Információs Központjában zajlott a hatósági döntéstámogató szoftver használatát segítő szakmai továbbképzés második üteme, amelyen a területi szervek veszélyes üzemek szakreferensei vettek részt. Időszakos hatósági ellenőrzést tartott november 8-án a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vámosgyörki telephelyén. Ezzel egy időben belső védelmi terv gyakorlat is zajlott. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem dunaalmási telephelyén tartott időszakos hatósági ellenőrzést, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig biztonsági dokumentációt vizsgált felül egy helyszíni szemle keretében egy küszöbérték alatti üzemként nyilvántartott kiskunfélegyházai

12 telephelyen. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Sajószentpéteren külső védelmi terv gyakorlatot tartott. A szakterület képviselője november 9-én részt vett a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. által megrendezett Szállítmányozás 2012 konferencia és szakmai találkozón. A Magyar Vegyipari Szövetség által szervezett Seveso Szakértői Napok elnevezésű konferencián tartott november 9-én előadást a szakterület képviselője, november 10-én pedig a a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács ülésén vett részt. A következő hét eseményei Stockholmban tartják november 14. és 16. között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló Egyezmény Részes Feleinek 7. Értekezletét, amelyen a veszélyes üzemek főosztály is képviselteti magát. A közlekedési és logisztikai rendszer kritikus infrastruktúrájának védelme címmel rendeznek tudományos-szakmai konferenciát november 13-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelyen a szakterület képviselője előadást tart. A főügyelet területén történt A hét eseményei November 8-án a szakterület képviselői fogadták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóit, akiknek a katasztrófavédelem ügyeleti rendszeréről és a műveletirányításról tartottak előadást és bemutatót. November 9-én a főosztály vezetője Győrben részt vett a Győr-Moson-Sopron Megyei Védelmi Bizottság ülésén. A jövő hét eseményei November 15-én a főosztály vezetője bíráló bizottsági tagként részt vesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Intézeti Tudományos Diákköri ülésén, amelyen a diákköri dolgozatokat értékelik. A katasztrófavédelem szervezeti hírei Tűzoltójelöltek az oktatási központban Kétszázegy tűzoltójelölt vett részt a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ november hatodikán megtartott hallgatói állománygyűlésén. Az eseményen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot Dr. Gubicza József tű. alezredes, az Oktatás Igazgatási és Kiképzési Főosztály vezetője képviselte. Szeptemberben kezdődött a rendészeti szervek oktatási rendszerében változást jelentő moduláris képzés három hónapos alapozó időszaka, amelyet a rendészeti szakközépiskolák bonyolítanak le. A felkészítés harmadik

13 hónapja a szakmai alapok megszerzéséről szól, ennek nyitányaként november 5-én kétszázegy leendő tűzoltó érkezett a Katasztrófavédelmi Oktatási Központba. A mostani hallgatói létszám óriási erőpróbát jelent a tanintézet számára, éppen ezért komoly előkészítő munkán vannak túl az itt dolgozók. A vezetők és az oktatók több hónapos munka után új oktatási dokumentumokkal, aktualizált jegyzetekkel, felkészülten várják az öt szakaszba beosztott hallgatókat. A reggeli állománygyűlésen Dr. Papp Antal tű. ezredes, igazgatóköszöntötte a hallgatókat. Elismerését fejezte ki az elmúlt két hónapban a rendészeti szakközépiskolákban tartott kiképzés során tanúsított fegyelmezett feladat-végrehajtásukért. Mint mondta, a hátralévő három hónapban a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításán lesz a hangsúly, ehhez az eddigiekhez hasonló hozzáállást vár el. Ezt követőenbemutatta a hallgatóknak az iskola vezetését, valamint a háttérintézmények vezetőit. Diriczi Miklós tű. ezredes, oktatási igazgatóhelyettes a képzéssel kapcsolatban kiemelte, az elkövetkező időszakban nehéz feladat vár hallgatókra és tanárokra egyaránt. A tanintézet célja az, hogy minden hallgató megfelelő felkészítéssel és a szakképzést igazoló bizonyítvánnyal foglalhassa el beosztását leendő szolgálati helyén. Bemutatta a tanulmányi osztály vezetőjét és munkatársait, az egyes szakcsoportok vezetőit és a hallgatók képzésében résztvevő oktatókat. Dr. Nagy Rudolf mk. tű. alezredes, általános igazgatóhelyettes a rend és a fegyelem betartására hívta fel a figyelmet. A rendészeti szakközépiskolákban már megismert szabályrendszerből és viselkedésnormából az egyéni ápoltság, a külső megjelenés fontosságát, a szolgálati érintkezés szabályainak betartását és a körletek, használati tárgyak épségének megőrzésére vonatkozó magatartást emelte ki. Az igazgató záró szavaival arra hívta fel a hallgatók figyelmét, hogy a biztonsági rendszabályokat saját érdekükben be kell tartaniuk, így elkerülhetőek a gyakorlati feladatok végrehajtása, valamint a sportfoglalkozások során fenyegető balesetek és sérülések. Egészségügyi központ Hajdú-Biharban is Hajdú-Bihar megyében nyílt meg az ország ötödik területi egészségügyi, pszichológiai és munkabiztonsági ellátó központja. A november 6-án megrendezett ünnepélyes avatáson a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot a humánszolgálat vezetője, vezető főorvosa és a műszaki főosztály vezetője képviselte, de a társ- és rendvédelmi szervek vezetői is szép számban megtisztelték az eseményt. Elsőként a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság első emeletén kialakított orvosi rendelő avatása történt meg, ahol Kovács Ferenc tű. dandártábornok, megyei igazgató mondott beszédet, elsősorban azt hangsúlyozva, milyen fontos lépés ez a szervezet életében. Bittmann Tibor tű. ezredes, a BM OKF Humánszolgálatának vezetője a gazdasági szervek támogatását köszönte meg, majd arról beszélt, hogy az új központ a katasztrófavédelem személyi állománya egészségének, fizikai állóképességének és erőnlétének megőrzésére, valamint a betegségek korai felismerésére és megelőzésre szolgál, a Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében dolgozó kollégák egészségügyi alapellátását hivatott szolgálni. Ezt követően Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatok alelnöke átvágta a nemzeti színű szalagot, majd Fekete András, az Attila Téri Görögkatolikus Templom parókusa megáldotta az orvosi szobát.

14 A pszichológiai labort az igazgatóság második emeletén rendezték be, itt zajlik az új felszerelők alkalmassági vizsgálata, valamint a három megye már meglévő állományának időszakos pszichológiai szűrése. A hivatásos állománynak nyújtott folyamatos pszichológiai segítséget a megyei katasztrófavédelmi igazgató különösen fontosnak nevezte, hiszen ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hosszú éveken keresztül magas színvonalon tudják munkájukat végezni. Dr. Szomolányi Gábor tű. alezredes, vezető főorvos pohárköszöntőjében arról beszélt, azzal, hogy az egészségügy beköltözik a katasztrófavédelem épületeibe, a hivatásos állomány egészségének hosszú távú megőrzése a cél. Segítség a biztonságos téli közlekedéshez Több mint 1300, speciálisan téli közlekedésre kifejlesztett abroncsot adományozott három magyarországi szervezetnek a Hankook Tire Magyarország Kft. Ebből a katasztrófavédelem 480 darabot kapott, ezzel országosan 120 járművet lehetett téli közlekedésre alkalmassá tenni. Az adományozás alkalmából tartott sajtótájékoztatón elhangzott, a cég számára fontos alkalom az összesen mintegy húszmillió forint értékű abroncsok átadása, mert az a vállalat társadalmi felelősségvállalási programjának jelentős mérföldköve. Minderről Lee Sang Il, a Hankook Tire Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója beszélt. Szólt arról is, hogy a cég megalapítása óta folytatott programot az idén kiterjesztették, így esett a választásuk az Országos Mentőszolgálatra, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra és a Magyar Vöröskeresztre. A cél pedig az volt, hogy ezek a szervezetek biztonságosabban végezhessék munkájukat, ez ugyanis a társadalom érdeke is. Ezt követően mindhárom szervezet jelenlévő képviselője köszönetet mondott az abroncsokért. Mártai István, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója elmondta, évente több mint egymilliószor indulnak útnak járműveik, nagyjából 11 millió kilométert tesznek meg egyetlen esztendő alatt. A főigazgató hozzátette, a kapott eszközökkel az összes Mercedes típusú gépkocsijukat új téli gumikkal tudták felszerelni. A katasztrófavédelem részéről Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő emlékeztetett arra, hogy a több mint 12 ezer fős hivatásos szervezet évente nagyjából 70 ezer esetben avatkozik be, mondhatni, minden percben érkezik valahova riasztás. A szervezet számára fontos, hogy a mentésre igyekvőket soha ne kelljen menteni. A BM OKF által kapott 480 darab 14 colos abroncs azokra a járművekre került fel, amelyekkel hatósági tevékenységet, illetve parancsnoki irányítói feladatokat végeznek. Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója arról beszélt, szervezetük naponta harmincezer ember ellátásával foglalkozik, segíti a rászorulókat, ezért számukra is fontos, hogy az ezt a feladatot ellátó önkénteseik a téli hónapokban is biztonságosan közlekedjenek. Elhangzott az is, hogy a mentőszolgálatnál két-három, a katasztrófavédelemnél négy-öt szezont bírnak ki a garnitúrák. Ülésezett a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács November tizedikén megtartotta őszi ülését a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács. A grémium értékelte saját idei tevékenységét és meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket 2013-ban tervez végrehajtani.

15 Az értékelés és a feladatterv mellett külön napirendi pontként szerepelt a tanács tevékenységét meghatározó szabályozók, alapdokumentumok módosításának ismertetése. A testület tagjai tájékoztatást kaptak a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezendő konferenciákról. Az ülésen értékelték a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt pályázatra beérkezett pályaműveket. A tagok áttekintették a bírálatokat, határoztak a helyezésekről. A díjak kiosztásának időpontjáról később születik döntés. A jelenlévő tagok egyetértettek abban, hogy a jövőben mindenképpen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tudományszervezési tevékenységre, fel kell tárni az együttműködési lehetőségeket, és ezeket aktívvá kell tenni. A tanács fontos feladatának tekinti azt is, hogy a tudomány területén tevékenykedők, eredményeket elérők lehetőséget kapjanak a nyilvánosság előtti bemutatkozásra.