A MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS. Főszerkesztő: G M Ó H I S T V Á N. Felelős szerkesztő: MIKULICH KÁROLY

Átírás

1 Budapest, 1936 február 16. VIII. évfolyam. 4. szám. A MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 4. I em. Postatakarékpénztár! csekkszámla MAGOSz: Telefonszám: Megjelenik kéthetenkint. Főszerkesztő: G M Ó H I S T V Á N Felelős szerkesztő: MIKULICH KÁROLY Előfizetési árak: Egész évre 8 P, félévre 4 P, Amerikában egész évre 16 P MAGOSz tagjaínak egész évre 5 P, Egyes szám ára 20 fillér, Amerikában 40 fillér. A debreceni vértanúk: Jaczkovits Mihály, Slepkovszky János és dr. Csatth Sándor-ról, akik hitükért és magyarságukért haltak meg évi február 23-án, ellenségünk küldte pokolgéptől, a görögkatolikus magyarság ez évben is megemlékezik. Nem egy egyházközség, nem egy templom ünnepe ez immáron, hanem az egész népünké és Egyházunké. Az áldozatok véres emléke el nem törlődik emlékezetünkből és irányt jelöl jövő munkásságunkhoz. -.atfúv ', - ""', " '. '".t : f '... Az új egyházmegye krónikájának első lapjáról: A görögkatolikus magyarságnak év tavaszán teljesedett régi vágya: hosszú küzdelem után megvalósult a hajdudorogi magyar püspökség. A merénylet ez ellen irányult. Catarau Illés oroszországi születésű román tiszt, a bukaresti katonai akadémia tanára intézte a gyilkosságol; Hadikfalván, Bukovinában adta fel a pokolgépet Miklósy István megyéspüspökünk cimére, mint kegyes adományt és három vértanút szerzett vele az új Egyházmegyének. Egyházunk Szent Liturgiában emlékezik meg évente drága halottairól és fájdalommal gondol az egykori Székelyföldi Magyar Vikáriátusban egyesitettgörögkatolikus székely testvéreinkre, akiket elszakitottak tőlünk. Felettük most a Catarau-k nemzetsége uralkodik. Emlékezzünk! A trianoni magyar tragédia az eperjesi egyházmegye kebléről huszonegy paróchiát szakított le. Abaujvármegye csonka területén tizennégyet, Borsodban hetet hagyott meg. A gyökeréről letört maradék ösztönösen kereste elhelyezkedésének lehetőségeit. Egyedül az a gondolat célirányozta : minő új egyházkormányzati beosztást nyerhet. Az efeletti aggodalom és bizonytalanság szülte tépelődés ülte meg a lelkeket. Ez a lelki diszpozíció önkéntelenül is kiváltotta magából a fantázia csapongó szárnyain a merészebbnél-merészebb elgondolások és lehetőségek variációit. A kezdet stádiumában arra még csak nem is gondolt senki, hogy ez a töredék külön apostoli kormányzóság keretében nyerhessen elhelyezkedést. De annál sűrűbb rajokban keltek szárnyra valamelyik idegen, esetleg latin püspökségbe való beolvasztási híresztelések. Érthető tehát, hogy az első percek lázas izgalmainak hatása alatt a képzelet formálta szélmalom elleni hevület izzó tevékenységbe fogott és a hegyről legördülő hógömb ellenállhatatlan esésétől hajtva az összeállásban kerestünk kiutat: jöjjön bármi, a védelmi vonalon ott talál bennünket a még láthatatlan valaki, vagy valami. Minden különös összeállás, szervezkedés és mesterséges felhajtás hijával, mint egy májusi napkelte, öntötte el mindannyiunk lelkét a hajdudorogi egyházmegyéhez törekvő csatlakozási vágy. Ezen nincs semmi csodálkozni való. Megcsonkított honiterületünkön az elhagyottabbaknál is árvábbak lettünk. A partraszállás egyetlenegy kikötője állhatott csupán rendelkezésünkre az adott viszonyok között, ha beevezünk a megmaradt, új határok vonalán inneni, görögkatolikus egyházmegyei szervezet révpartjába, ahol testvéri szeretetre és megértésre találunk. Hisz erre a megkülönböztetett fogadtatásra büszke öntudattal szólva rá is szolgált az eperjesi egyházmegye, ha végig lapozgatunk A görögkatolikus magyarság utolsó kálváriaútja" cimű könyvön. A multak emlékeinek fátyolát kissé fellebbentve, a hajdudorogi magyar görögkatolikus egyházmegye bölcsőjénél a szervezők halhatatlanjai soraiban ott állott Eperjes ősz Főpásztora papságának és híveinek tisztes tábora élén, valamint az örökvárosba való felejthetetlen felvonulási menetben is. Joggal hihettük, hogy szivünkért szivet várunk és lelkünk átömlését az összeivelés műve fejezi be. A hajdudorogi egyházmegyéhez való és évi csatlakozási mozgalom ma már csupán a múlté az évi pápai intézkedés rendelete folytán, amellyel a munkácsi és eperjesi egyházmegye Magyarországon maradt paróchiáknak egy Apostoli Adminisztraturába való egyesítését mondotta ki. Tisztelettel párosult, igaz és őszinte eme csatlakozási megmozdulás olyan elemi erővel tört célja irányába, hogy ebben a felkészültségben nem egyes személyek érvényesülési dicshimnuszairól szól majd egykoron a krónikás, sem első, sem másodlagos honpolgári virtuskodások ditirambuszait fogja koszorúba fonni a hálás hittestvéri nemzedék, hanem kritikai és történelmi hűséggel megállapítást nyer az a nagyvonalú vallás- és nemzetpolitikai rátermettsége papságunknak, amely minden időben, de főleg a vajúdó eszmék forduló pontjain munkába tudta összetömöriteni lelkiadottságát hiven visszatükröződő áldozatkészségét és rászolgált arra a közmegbecsülésre, amelynek kivívásáért oly sokszor jogtalan megtámadások pergőtüzét kellett kiállania rosszakaratú avatatlanok bosszújától mérgezetten. Ennek a két esztendőnek hullámzó eseményeit a multak mélyéből a jelen emlékezet vonalába állítani nemes célzatú igyekvés már a jövő nemzedékkel szemben tartozó felelősségérzet szempontjából is, azzal a logikai ráeszméléssel, hogy a két egyházmegyében élö hittestvéreink közötti egymásrautaltság íigyelmeztetésül szolgáljon olyan törekvések ellensúlyozásául, amelynek gátlásaiból az oltárnyelvnek, jogszokás folytán kialakult helyzet kiélesitésének érthető hangoztatása mellett, első és másodrangú honpolgárí osztályozás kiadagolásával az egyéni érvényesülések látszatra csillogó kalkulációit megfejteni a legegyszeiűbb matematikai műveletekhez tartozik. A tárgyi igazsággal szemben tartozó kötelezettségi hűség kiegészítéséül el nem hallgattathatjuk azt a vallomástételünket, hogy a két évi csatlakozási mozgalom annál a határkőnél lett leföldelve, ahol a prágai nuncius útján közölt pápai intézkedés rendelete nyilvánvalóvá lett és amely legfelsőbb intézkedés előtt a tisztelet és tekintély parancsoló elvénél fogva mélységes hódolattal hajtotta meg fejét a papság híveivel együtt. A krónikás ajka ömlessze a szót a történeti hűség köntösében és a lelkiismereti számonkérés felelőségének hajtóerejével. (Folytatjuk.) Kobulniczky Cyrill

2 2 GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE 1936 február 16 9Hagoszigozgotosogi íilsse. A Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetsége mult hó 30 áii, csütörtökön este 6 órakor a szövetség hivatalos helyiségeiben igazgatósági ülést tartott dr. Dorogi Farkas Akos elnökletével. A gyűlés megnyitása után az elnök meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket akiknek jórésze ezúttal először gyűlt össze a Magosz igazgatósági ülésén és kiemelte, hogy minden törekvését, amint ezt a Magosz hagyományai is megkövetelik, a görögkatolikus magyar ügy szolgálatába kívánja állítani. Utalt a magyar görőgkatolikusság nagy vallásos és hazafias feladataira és kérte ezek megvalósítása érdekében a megjelentek áldozatkész közreműködését. Az ügyvezetőség jelentését ífj, dr. Gróh István ügyvéd, szövetségi igazgató terjesztette elő. A jelentés és az annak alapján megindult vita mozzanataiból kiemeljük Szántay-Szemán István pápai prelátus úrnak a szövetséghez intézett levele alapján kialakult határozatot. Ezek a levelek a Magosz szeptember 28-ikí közgyűlésén a pestkörnyéki görögkatolikusok által tett indítványok szövegére vonatkoztak, amelyek az illusztris levélíró szerint nem egyeztethetők mindenben össze az apostoli adminisztratura szempontjaival. Az igazgatóság e téma beható vizsgálata után határozatilag kimondotta, hogy megítélése és a jelenvoltak benyomásai szerint is a közgyűlés által elfogadott indítványban nem volt semmiféle utalás vagy él a Miskolci Adminisztratui a ellen. Az igazgatóság kiemelte, hogy a Magosz elsőrendű kötelességének tartja a görögkatolikus intézmények között a teljes harmónia fenntartását. Az igazgatóság ezután az elnökséghez érkezett beadványok alapján áttért a nyíregyházai tanító és kántorképző ügyére, amelynek múltját, különösképp pedig az julius hó 15-én kelt u. n. w=belsberg íéle levélben faii lalt célkitűzéseket dr. Gróh István részletesen ismertette. Az igazgatóság többeknek, igy különösen dr. Almos Zoltánnak a felszólalását és felvilágosításait meghallgatva, határozatilag kimondotta, hogy az illetékes faktorokat külön és ismételten fel fogja kérni az egész szövetség nevében arra, hogy lehetőleg ennek a levélnek a szellemében alakítsák ki az intézet jövőbeni fejlődését és mindenekelőtt intézkedjenek úgy, hogy oda mennél több görögkatolikus tanár neveztessék ki. A következő jelentőségteljesebb kérdés a Hajdudorogon felálliundó gimnázium tárgyá ban a szövetséghez intézett beadvány volt. Dr, Gróh István előadó kiemelte, hogy Hdj dudorog az a hely, ahol közéj iskolai ifjúságunk leginkább görögkatolikus és magyar levegőt szívhat. Utalt azonban azokra a különösen pénzügyi nehézségekre, amelyek ilyen intézmény létesítésével és fenntartásával járnak, kiemelvén, hogy a megfelelő előfeltételek megteremtésén munkálkodni a Magosznak elsőrangú feladata., Ezekulán az igazgatóság dr. dorogi Farkas Ákos indítványára kimondotta, hogy mindent meg fog tenni a megfelelő előfeltételek megteremtésére, bár tudja, hogy ez máról holnapra a mai nehéz viszonyok mellett nehezen sikerülhet. Ezután az igazgatóság p pestvidéki görögkatolikusok égető kérdéseinek megvitatására tért át, Dr. Gróh István referált az ügy történeti előzményeiről és azokról a lépésekről, amelyeket a pestvidékíek és a szövetség a pestvidéki görögkatolikusság istentiszteletének megteremtése céljából eddig tett. A kérdés körül részletes vita indult meg, amelynek során a pestvidékiek egy ideiglenes megoldási módot ajánlottak az igazgatósági ülés egyhangú helyeslése mellett. Ez az ideiglenes megoldás, mely a pestvidéki görögkatolikus istentiszteletek, illetve egyházközségek végleges megalapításáig a tátongó nagy hiányt át- A Szemle kérése. A Görögkatolikus Szemlét kizárólag az előfizetési dijakból tartjuk fenn. Igen kérjük kedves hittestvéreinket, hogy előfizetéseiket megújítani, esetleges hátralékukat pedig rendezni szíveskedjenek. A cimszalagokon az előfizetés lejártának időpontja jelezve van. Igen kérjük -»kedves hittestvéreinket, első sorban pedig a főtisztelendő urakat, hogy az évi Máriapócsí naptár terjesztését pártfogolni méltóztassék. A naptár kiadása, miként az elmúlt években is, nagy anyagi terhet rótt szövetségünkre, de ezt örömmel vállaltuk, mert méltán bíztunk a magyar görögkatolikus áldozatkészségben. hidalhatná, abban állt, hogy Budapest székesfőváros, mint kegyúr, támogatásának Újpest határának vidékén, valamint Kispest hatáiának közelében egy-egy miseközpont létesülne lokális káplánság foi lüájában. Ezek a központok Budapest eme periferiáín lakó hittestvérek lelki igényeinek kielégítése mellett hívatva volnának arra is, hogy relatív közeli elérhető voltuknál fogva a pestvídékieknek saját szertartásuk szerinti istentisztelet hallgatását lehetővé tegyék. Ezen rendkivül nagy horderejű javaslat és az egész kérdéskonplexum megvitatására, nemkülönben pedig a hajdudorogi egyházmegye joghatóságának kiterjesztése tárgyában tett javaslat tanulmányozására az elnök indítványára egy bizottság küldetett hí, amelynek tagjaiul egyhangúlag a következők választattak meg: Dr. dorogi Farkas Ákos mint elnök, dr, Krajnyák Gábor c. kanonok, Balogh Bálint esperes, dr. Medvígy Gábor, Radvánszky László, dr, László Vladimír, dr. Gróh István mint tagok és végül dr. Sztankay Andor mint előadó. Az elnök ezekután a rendkívül tartalmas felszólalásokat megköszönve, az ülést berekesztette. Mult és jelen A farsangot éljük. Egymás után hordja a postás a báli meghívókat és én turkálom, lapozgatom őket a vén ember irigységével. Olyanok mint tavaly, elől valami igen-igen rangos úr, ez a diszvédnök, utána fővédnökök jönnek, ezek sem adják alább a méltóságos címnél, majd szerényebb védnökök következnek, meg az ifjúság rangjai, a rendezők csapata, stb. így csinálják mások s így a mi fiaink is. Rangsort formálnak abból a nagyméltóságú, méltóságos és nagyságos matériából, ami rendelkezésükre áll. Ez pedig nem könnyű dolog, mert ezek az öregek rátartósak és ügyelnek nagyon, nehogy bántódás érje őket az osztályozásban. TÁRCA Végre a Szent Atyánál! MÁTYÁS JÓZSEF uti élményeiből. A terem már félig megtelt akkorra. Márvány padló mindenütt, szép mennyezet, gyönyörű dombormű a főfalon: Krisztus levétele a keresztről. Alatta áll az aranyos pápai trónus 4 5-lépcsős biborszőnyeggel bevont magas emelvényen. Mellette ajtó. Arról fog jönni a Szent Atya, mert ott a legnagyobb sürgés. A meseszép, festői tarkaruhás svájci testőrök még nyugodtan beszélgetnek. Az alabárdok az állványtámasztékhoz dűtve pihennek. A tömeg" az U-alakú, bőrbevonatos, támlás ócasor kerítésén belülre van terelve. Én odafúrom magam az ajtóval és trónussal csaknem pontosan szembe. így csak 3 4 méterre leszek Öszentségétől. Előttem senki. Itt is szaladgálnak aranysujtásos, biborruhás szolgák". A főnökük (én szertartásmesternek neveztem el) már rendezi őket. Ki s be szaladgál, Már az alabárdosok is helyükre állnak. A szertartásmester" az egyik szolgától gyermekeket kér, akiket az U betűn kívülre,_ közvetlenül a trónus-emelvény elé ültessen. Őszentsége bizonyára külön fogja megáldani őket. (Krisztus és a gyermek.) Az egyik szolga a tömegből három fiúcskát halász ki s odaülteti őket a trónnal szembe. Olyan évesek. Nagyon meg vannak illetődve. De lám, a szertartás- mester mikor meglátja őket, rászól a teremszolgára, hogy ő nem infánót, hanem bambínót kért. Egészen kis gyerekeket hát.., Az inas már galléron is kapja a három fiút és egyenkint átrakja őket az U betű bőrkorlátján vissza, a tömegbe, s már hoz is két kicsi lánykát, olyan 4 5 éveseket. Ezek már elfogadhatók. De már rohan is mind a helyére, a szertartásmester eltűnik az ajtón és pillanatok múlva jön vissza. Hangosan kiált, A testőrök vigyázzba feszülnek, a tömeg feláll. Én pedig látom, amint jön a pápai előkiséret. Két feketeegyenruhás pápai katonatiszt elől, utánuk bizonyos távolságra egy hasonlóöltözetű főtiszt, azután két bíboros és hófehérben a pápa, A tisztes" távolság mindenütt szigorúan megtartva. Olyan pompásan perdül a kiséret minden tagja s az alabárdosok is a teremben előírt helyükre, mint egy királyi őrségváltásnál, Amikor Őszentsége a terembe lép, egetverő taps és éljenzés fogadja. Mindenki a maga nyelvén éljenez. Őszentsége aligészrevehető mosollyal s főhajtással viszonozza az üdvözlést. Már mindenki a helyén, a két bíboros is a trónus két oldalán, alacsonyabb szék előtt. Csak a pápa trónja üres. A Szent Atya lassan fellépdel a trónemelvényre, körülnéz a tömeg fölött és leül. Utána a két bíboros is. Más senki nem ül, hanem áll tisztelettel, mozdulatlanul. Őszentsége mozdulatai még nem is olyan öregesek. Az arca sem árulja el egészen a korát. De amikor szól, a hang öreges remegése már elárulja, hogy a Szent Atya nagyon túl jár az élet delén. És kisvártatva Nem illetem bírálattal őket, gyenge arra egy ember hangja, hogy megváltoztassa a divatot, de elábrándozom a mieinkről. Hátha úgy lenne, hogy ez a kétszázezer grékus az első keresztények életét élné, testvérnek szólítaná egymást úr és közrendű. Evvel igazán feltűbeszélni kezd. Körülbelül ezeket mondja olaszul; Eljöttetek hát ti is, mint napról-napra annyian a világ minden részéből, hogy a Közös Atyát láthassátok és közvetlen áldásában részesüljetek. Jól esik atyai szívünknek ez a ragaszkodás és hűséges tiszteletadás különösen ma, amikor Krisztus Urunk Egyházát keleten és nyugaton, szerte a világban annyi üldözés és támadás éri." Mig Őszentsége beszél, ünnepi csendben feszülten hallgat a tömeg. Moccanás sincs. Csak a fiatalabb bíboros veszi elő a zsebkendőjét és köhint bele jónéhányat fesztelenül, A Szent Atyát azonban ez sem látszik zavarni s tovább beszél.,. Maradjatok ti is mindig, egész életetekben erőshitű, hűséges katolikusok, jó gyermekei Krisztusnak és Egyházának. Tiszta élettel az Isten útjain így éritek el majd a nagy célt: az Úristen mennyei országát,.. Most pedig vegyétek a Közös Atya áldását. Áldásunkat, legnagyobb főpapi áldásunkat adjuk rátok s azokra, akik idő és anyagiak híján s más okokból nem jöhettek el, de akik szerettek volna itt lenni és lélekben itt is vannak Szent Péter trónja körül. Megáldjuk gyermekeiteket, hitveseteket, szüleiteket, rokonságtokat, megáldjuk édes hazátokat s az egész világot, a magatokkal hozott szent emlékeket és kegytárgyakat a békesség és szeretet áldásával.,." Adott jelre mindenki letérdel s most már esak a pápa áll. A Szent Atya az áldás latin szövegébe kezd, A bíborosok felelgetnek is közben-közben Mindenki maga elé tartja az emléktárgyakat, kegyszereket és elfogadott, imád-

3 1936 február 16 GÖRÖGKATOLÍKUS SZEMLE nést keltenénk ebben a címekkel túlterhelt világban. Künn ugyanis azt vélik felőlünk, hogy bámulatosan összetartunk, pedig hát... Kedves gyermekkori regényemben, a Jelky András utazásában olvastam, hogy mikor 1770 táján a nagy földindulás után Lisszabonba vetődött, ott hősünket az omladékok között koldusesapat fogadta be s ezek a koldusok márkinak, grófnak szólították egymást és hidalgók módjára udvariaskodtak. Mi is átestünk a nagy földinduláson, őszszédültek reménységeink, elvesztettük a földünk kétharmadát, de a címeinkből nem engedünk. Sőt... Már a háború előtt kívánatosnak látszott megkülönböztetni a Majesztét és Hohheit fogalmakat édes hazai nyelvünkön is s így jött létre a Felség mellett a Fenség cím, bár igazában egyet jelent mind a kettő. A nagy összeomlás után pedig kétségtelenné vált, hogy meglévő címeinkkel nem érhetjük be. A Fenség és Felség szavak a politikai viszonyok folytán úgyis meghaloványodtak s mondhatni, a közszükség követelte a két új címnek, a Főmagasságú és Főméltóságúnak megteremtését, beiktatását. 0, Nagyságos Apafi Mihály, Erdély fejedelme, hogy te erről nem tudtál semmit, amikor összehívtad a tekintetes Karokat és Rendeket. No de maradjunk csak a jelenben, örvendezzünk fent és lent, mert közbül megszületett, ime, az alázatos tisztelettel és terjed egyre demokratikus társadalmunkban, A környezete jobban tudhatná, de én azt hiszem, hogy ez a köszöntésmód indíthatta többek közt Serédi Jusztinián metropolitánkat arra, hogy megírja pásztorlevelét az új -magyar szervilizmus ellen. A tiltakozás csak kicsiny epizód, ezen a léién -ótiáai fejlődéarc vem kilátás. Most folyik a rendjelügyek tisztázása, de hogy a magyar teremtő géniusz nem lesz meddő a jövőben sem. az bizonyos. Száz ezztendővel ezelőtt mondotta a költő: nyelvében él a nemzet. Ma azt mondjuk: címében, rangjában él a magyar úr, keresztény és művelt ízráelíta egyaránt. És nem lesz hatalom, amely megfoszthatna bennünket ettől. Pusztulhat az ország, de a kormányfőtanácsosok és egyéb tanácsosok mindig tudni fogják kötelességüket. ságos szívvel fogadja a pápai áldást, amint Őszentsége főpapi keze keresztet jelez felénk. Ujabb jelre felállunk. A két kis lányka zavartan ül a helyén. Őszentsége feléjük lépdel, lefelé a trónlépesőn. Akkor már ők is felállanak. A Szent Atya hozzájuk lép, mind a kettőnek megsimogatja az arcát, külön külön a fejükre leszi a kezét és megfordul, hogy kivonuljon, A főpapi kalapot, meg a bibor palástot pillanatok alatt ráadják (nem is láttuk, hogy honnan varázsolták elő, mert befeléjövet nem viselte) és ugyanabban a rendben megindult kíséretével az ajtó felé. Újra hatalmas taps és éljenzés viharzik fel búcsúzóul s mi magunkra maradunk. Nagyot sóhajtunk s mintha egy más, boldogabb világból ébredtünk volna át a szokottabb valóságra, megindulunk kifelé. Előbb még kiengednek bennünket a terraszra isj ahonnan lelátunk a tündérszép albánói tóra. Olyan kék színt játszik a vize, mint a kékítő, Erdőbundás hegyek szegélyezik szelíden, anyásan körülölelve. Balra, az épület másik szárnyán a magas. földszinten" vagy 15 méíer távolságban a pápai lakás tágas terraszára látunk, Kerti fonott asztal, három egyszerű fonott szék. Itt üldögél ritkán a Szent Atya, Csupa egyszerűség még ebben is!,,, Az álmodozásból a teremőrök ébresztenek fel bennünket. Letelt az 5 perc. És megindulok lefelé a hullámzó tömeggel a díszes lépcsőkön. Ruhatár, állömás, újabb villamos. És szaladunk Grotta-Ferrata felé, hogy meglátogassam az ősi görögkatolíkus kolostort,,, Erdély,., Irta : Siculus (Befejezés.) Viator. Mit mondanak az oláhok és mi az igazság? Azok a jogcímek, amelyeknek alapján az oláhok Erdélyre s annak népességéi e igényt tartanak, tészben összefüggenek a görögkatolicizmussal s ezért azokkal foglalkoznunk kell. Kezdjük a leghangzatosabbal: Minden görögkatolikus román!" Hogy ezt a hamis jelszót milyen sikerrel tudta az oláh propaganda a köztudatba belevetni, arra jellemző, hogy még a magyarság is kötélnek állt és nyelvhasználatában oláhnak mondotta az erdélyi görögkatolikus magyarokat is. Az említett jelszó megcáfolására, az ismertetett módszer segítségével, a székelyföldi vikáriátuson kivül eső 204 diaspórában magyar görögkatolikust mutattunk ki. Ha ehhez a számhoz hozzáadjuk a helynökség kötelékében élő magyar hiüestvérünk számát, megkapjuk az Erdélyben talált görögkatolikus magyarok ősszegét, lelket. Erdélyben tehát igenis volt még pedig számottevő görögkatolikus magyarság. Ezt a tényt kidomborítja még inkább az a körülmény, hogy a magyar görögkatolikusság zöme a legmagyarabbnak ismert területeken található. (Felesik, Homoród, Nyárád-mente.) Nem áll meg az az oláh elmélet sem, hogy a görögkatolicizmus a magyar honfoglalás előtti korban az erdélyi oláhság között terjedt el és maradt fenn a mai napig. Jordanesztől tudjuk, hogy a magyarság már Etelközben felvette egyszer a kereszténységet (Gaida megtérése). Minthogy a térítés a görögök közreműködésével történt, az etelközi magyarságnak a bizánci szertartáshoz kellett tartoznia. Akár fennmaradt ez a kereszténység a honfoglalásig, akár nem ami nem valószínű Gyula kedvező állásfoglalása mellett, feltétlenül megkönnyítette a görög papok munkáját a kereszténység további esetleg újbóli elterjedése tekintetében. Nagyon vitatható továbbá, hogy Erdélyben azokban az időkben egyáltalán lettek volna oláhok. A mai oláhok és az Anonymus által emiitett vlachok közötti történelmi kapcsolatok is igen kérdésesek. Emellett felmerül a kérdés, nem hitelesebb e az a teória, amely Gyeló vlacbjait turáni vétségű fajnak (bolgár félének) tekinti. Figyelembe veendő továbbá az a történeti tény, hogy az oláhság csak a XIII, században kezd szórványosan beszivárogni Erdélybe. Fel kell említenünk azt a nemkevésbé történeti tényt is, hogy az oláhság a XVII, századiig a Rákóczi György féle románnyelvű bib ia fordításig ószláv nyelvvel élt egyházi éledében, írásra pedig még a polgári életben is kizárólag cirill betűket használt. Mindez amellett bizonyít, hogy a bizánci ritus az oláhok között nem görög, hanem szláv közvetítéssel valószínűleg az Erdélyen át beköltöző ruténség révén terjedt el. Érdekes volna ezzel kapcsolatban megállapítani, hogy vájjon milyen liturgikus nyelvet használtak a magyar egyházak Erdélyben abban az időben, amikor az oláhok még szláv oltárnyelvvel éltek. Hanem a paraszt elnevezésre vissza kell térnem. Ez a szó nem kedves földmívelő népünknek, nem is él vele, csak most kapta fel a sajtó egy része, minekutánna megsúlyosodtak a kisgazdák a politikában, Német hatás ez, de németben más a Bauer, ott önérzetesen vallja magát annak a föld népe, nálunk pedig paraszt, parasztság megalázó jelzők. A régi okmányok parazitá nak nevezték a jött-ment jobbágynépet, ebből származtatják a parasztot. A mi kicsiny népünk egysége ellen vétenénk, ha divatba hoznánk. Mert akárki mit ir is, egyek vagyunk mi nagyon grékusok, örömben és nyomorúságban, bárhogy is címeznek bennünket. Gróh István. Nem felel meg a valóságnak az a feltevés sem, hogy az erdélyi görögkátolikus magyarság egész tömegében egyes szórványos esetektől eltekintve megmagyarosodott, helyesebben elmagyarositott oláhság volna. Ennek a hipotézisnek ugyanis ellentmondanak a tények. A magyar görögkatolikus iömöt, bár más vallású, de magyar területek fogják körül, ahová a székelység zárt gazdasági és politikai egysége mellett idegen beszivárgás el sem képzelhető. Tekintetbe veendő továbbá az is, hogy a görögkatolikus magyarság főleg folyam-völgyekben fordul elő, ahol pedig még a tiszta oláh területéken is, legkevésbé tiszta az oláhság etnikuma. Az oláhok t. i. főkép a hegyeket szállták meg előszeretettel, amint azt havasi pásztor életmódjuk megköveteli; ellentétben a magyarral, amély lovasnép létére a rónát részesítette előnyben. Ezzel eleget is mondtunk ahoz, hogy a kérdés helyes elbírálását minden tárgyilagos ember számára lehetővé tegyük. Görögkátolikus bál. Február 1-én, szombaton este fél -10 órai kezdettel tartotta meg a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Vasvári Pál Köre a XVIIik görögkatolikus bált a Bristol-szálló összes termeiben. Az elegáns közönség, a kitűnő zéne, fényes hangulat mindenki számára felejthetetlenné tették ezt a báli éjszakát. Nágymágyarország görögkatolikus társadalmának találkozója volt az estély, amelynek diszvédnökségét Miklósy István hujdudorogi megyéspüspök és Pap Antal c. érsek, apostoli kormányzó voltak kegyesek vállalni. 10 óra után kezdett gyülekezni az előkelő közönség a fényesen kivilágított termekben, Krajnyák Gábor dr. tb. kanonok, igazgató-elnök Leviczky Béla ifj. elnökkel, dr. Grigássy Béla és dr. Spiry Elek elnökökkel fogadta a megjelent előkelőségeket, akiknek a sorában ott láttuk Farkas Ákos dr,-t, Markos Olivér dr.-t, Papp Emil dr.-t, Tivadar Viktoit, Bortnyák Istvánt, Démjanovich Miklós dr.-t, Zombory-Moldöván Béla dr.-t, ifj. dr. Gróh Istvánt, Csocsán László dr.-t, Zsunk János dr.-t, Sándor Jánost, Zapotoczky Jenő dr.-t, Pásztély Andrást, Mtíller Ferencet, Kiss Andor dr.-t, stb. stb. Az estély minden tekintetben kitűnően sikerült, Ez a siker elsősorban dr. Krajnyák Gábor tb, kanonok, igazgató-elnök érdéme. Segítségére voltak ebben a nehéz és fárádságos, de hálás munkában a Régi Gárda képviselői, Grigássy Béla dr, és Spiry Elek dr,, azután a Vasvári Pál Kör elnöksége, Leviczky Béla ifj, elnökkel, Munkácsy Piri és Falesz Emil alelnökökkel, Volanek Tivadar főtitkárral, Kormos István titkárral áz élén, valamint a nagy és ügyes rendezőgárda s a bál sajtóreferense, Ernői László, Amikor a bál elnöke megadta az engedélyt a bál megnyitására, a hagyományos Vasváricsárdás, a Csinom Palkó, Csinom Jankó, majd Ladomérszky Tamás hangulatos Vasvári Pál"- keringőjének hangjaira a következő párok álltak fel, a nyitásra : Ábrahám Nusi Leviczky Béla, Ábrahám lka Falesz Emil, Kiskun Gizi Ernői László, Grigássy Gizi Ladomérszky Tamás, Molnár Klári Kormos István, Sándor Margit Kobulniczky Emil, Ihnát Aranka Bortnyák Zoltán, Zsunk Ica Farkas László dr,, Medveczky Baba Kovács Tivadar, Ihnát Irénke Lakatos István, Sándor Edit Volanek Tivadar, Csohány Elvira Tótin László. A megnyitás után a legkitűnőbb hangulatban megkezdődött az általános tánc, mely még reggel hatkor is alig akart végetérni. A megjelent hölgyek nevei közül a következőket tudtuk feljegyezni: Asszonyok: Dr, dorogi Farkas Ákosné, dr. hajdudojogi Papp Emiiné, dr. Krajnyák Gáborné, Ábrahám Andrásné, Lészay Ferencné, Bartha Lajosné, dr, Damjanovich Dénesné, dr. Zsunk Jánosné, dr. Egry Gyuláné, Garbera_ Istvánné, dr. Jeszenszky Gellértné, dr. Mar kos Olivérné, dr. Varga Sándorné, Medveczky Jenőné, Specziár Zoltánné, Végh Lajosné, dr. Wessely Gézáné, Zombory-Moldován Béláné, Popovics Andorné, Pásztély Adrásné, dr.' KíSs-

4 4 GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE 1936 február 16 Koós Lászlóné, Tivadar Viktorné, Miklósy Kálmánná, dr. Gróh Istvánná, Fejéregyházy Valérné, Farkas Gyúláné, Sándor Jánosné, dr. Mitita Élemérné, dr, Kiss Andorné, Páll Lajosné, Berzeviczy Béláné, Varga Józsefné, Jurusz Ferencné, Benedek Lajosné, Kíszely Istvánná, Juhász Mihályné, Esze Komálná, Borsy Józsefné, dr. Lengyel Mihályné, Kerekes Ferencné, Tamás Lászlóné, Szathmáry Gézáné, Molnár Jánosné, Kalamenovics Aladárné, Vilcsek Istvánná, Varga Jenőné, dr. Tímár Lajosné, Müller Ferencné, ifj. Göllner Károlyné, dr. Ladomárszky Lajosné, Vigh Tiborné, Ditróy-Trucza Károlyné, ifj. Szemerszky Jánosné, Mihalicza Józsefné, dr. Riedl Gyúláné, Szabó Jenőné, Liebhardt Béláné, Verdon Jánosné., Leányok: Ábrahám lka és Nusi, Zsunk Ica, Szentpály-Gavallér Gabriella, Ditróy-László Ilus, Mihalicza Irén, Somogyi Erzsike, Legeza Piroska, Munkácsy Piroska, Kiskun Gizi, Ladomérszky Marika (Mezőhegyes), Langer Gizi, Riedl Ilma, Riedl Angéla, Doiinay Rózsa, Répay Aranka, Garbera Klári, Esze Margit, Bach Elzi, Ormos Erzsébet, Liebhardt Tilike, Verdon Márta, Ihnát Irén, Ihnát Aranka, Ihnát Márta, Csohány Elvira, Mercs Margit, Kerekes Ilona, Papp Margit, Karácsonyi Olga, Sándor Edit, Sándor Margit, Kerecsény Magda, Schirilla Ilona, Molnár Klári, Szabó Erzsébet, Medveczky Baba, Szabó Etelka, Rejtő Erzsébet, Kovrig Ilona, Tóth Lujza, Varga Júlia, Shubly Gréci, Pulszky Kató, Virágh Marianne, Medveczky Margit, Kerekes Klári, Városi Rózsika, Szalay Terus, Kelemen Ilus, Kalamenovics Melánia, Telkes Sári, Jurusz Ibolya, Szüts Gabi, Hidassy Puci, Kallós Lili, Hartl Nusi, Grigássy Piri, Géber Mária, Medveczky Sári, Bécsy Margó, Bartos Margit, Grigássy Margit, Vass Gizike, Pató Nusi, Grigássy Gizi, Penészlek«Január 19-én lélekemelő ünnepség színhelve volt a penészleki iskola-kápolna. Ekkor nyújtották át a penészleki gőrögkatolikus hivek Bodnár Gyula tanító vezetésével és szívhezszóló beszédének kíséretében Bodnár Sándor lelkésznek, pappászentelésének 10 éves évfordulója alkalmával, értékes ajándékukat; egy miseruhát. E miseruha Bodnár Gyula tanító kezdeményezésére született meg. Felhívására örömmel adták össze filléreiket a hivek. Nagyon megható látvány volt, amint hozták a hívek félretett, kopott filléreiket, csakhogy az iskola-kápolnájukat egy ékes ruhával gazdagíthassák, papjuknak pedig örömet szerezzenek. Pedig szegény a penészleki nép, de azok akartak és akaratuk győzött. Megható volt látni, mint sokasodik a kápolna két hatalmas terme emberekkel, vallás- és társadalmi különbség nélkül, hogy a miseruha átadásánál jelen lehessenek és a főtisztelendő úr örömében egyaránt osztozzanak. És az öröm megvolt... Elhomályosuló szemekkel nézték a Főtisztelendő urat, aki mikor meglátta az ékes ruhát, a meghatottságtól és örömtől nem tudott szólni. És amikor megszólalt, a szeretet gyémántja, a könny, neki is ott ragyogott a szemében. Beszédében hangsúlyozta, hogy ez ajándéknak nagyon örül és semmi más világi tárggyal sem szereztek volna ilyen örömet. Taián ilyen értékes ajándékot nem is érdemelt volna... ő mindenkor a rábízott kötelességet teljesítette és erejebői teljesíteni is fogja. A miseruhát megáldás után a templom közepére tették közszemlére. A hivek áldozattal állták, körül, szeretettel simogatták, nézegették, örült mindenki... Éz az öröm meg is aranyozta lelkeiket, mert mjntha egy kis időre a ráncok, a redők elelsímultak volna viharvert homlokukról, szemük is szebben és tisztábban fénylett, mintha ezt mondanák: Bizony büszkék is vagyunk mi penészlekíek erre a miseruhára, mert a mi hitközségünk az első, amelynek sok-sok évszázad után először készítették a Szent Bazil-rend leányai ezt a miseruhát. Magyar (Basszi) Bazilisszák voltak azok, akik már ezer évvel ezelőtt is olyant tudtak alkotni, amely ma is bőszkesége nemcsak minden görögkatolikusnak, hanem minden magyarnak. A miseruha finom zöld selyemből készült, minden követelménynek megfelelően van elkészítve. Gyönyörű kézimunka van rajta, dús aranyozással, egy evangéliumos könyv és egy kereszten nyugvó bárány. Bodnár Sándor főtisztelendő úr méltán megérdemelte ezt az ajándékot. Hogy menynyit fárad, küzd, azt csak azok tudhatják, akik nap nap mellett láthatják dolgozni. Az 1935-ös évben igazán nagy munkára vállalkozott; 45 eltévedt lelket vezetett viszsza az igaz egyházba, Krisztus aklába, Krisztus juhai közé. Ugyancsak az 1935-ös évben felépítette a kultura várát", a penészlekt iskolát. Még pedig görögkatolikus iskolát. Szép és hatalmas épület. Szépségével és nagyságával akármelyik yáros díszévé válhatna. Az is igaz, hogy z Főtisztelendő úr résen volt. Nap nap mellett mindig ott lenetett látni az épülő iskola falai között és tanácsával látta el a munkásokat. Nem egyszer ő is megfogta az ásó nyelét és versenyt dolgozott a napszámosokkal, híveinek legnagyobb ámulatára. Híveinek nemcsak papja, hanem valóságos bírája is. Ügyes-bajos dolgokkan valláskülönbség nélkül teljes bizalommal fordulnak hozzá. Több esetben a szomszéd községekből teljesen ismeretlen emberek felkeresték, hogy tanácsát kérjék. Munkássága és szorgalma nem merül ki. Az 1946-os évben templomunk újjáépítéséhez fog hozzákezdeni. Nehéz munka, nagyon nehéz munka, de a keserves, nehéz munka fejleszti az embert atlétává". Ilyen lelki és testi atléta ő itt, az oláhoktól csaknem körülzárt községben, akinek munkásságával és szorgalmával fogjuk újjáépíteni templomunkat és fogjuk egy szájjal és szívvel énekelni: Áldott legyen az Úr neve, mostantól mindörökké I" Onnantűlról Ungváron, Pöstyénben, Munkácson és Trencsénben épülnek a szovjetorosz repülőbázisok. Benes Ede, a cseh köztársaság elnöke diplomáciai pályafutását olyan mesterművel fejezte be, amelyért sem országa, sem Európa, sem az egész civilizált világ nem fog hálával megemlékezni róla. Benes ugyanis Szlovenszkót kiszolgáltatta Szovjetoroszországnak bombavető légijárműveik bázisául. Mindenki ismeri e tényt, de senki sem beszél róla. Csak egy szempillantást kell vetni Európa térképére, hogy megértsük e tény politikai és stratégiai jelentősegét. Szlovenszkón lázas sietséggel készítik a repülőtereket, hangárokat, a földalatti gyüjtőmedenséket. Az orosz légiflottát kiszolgálni hivatott legfőbb repülőtér Ungváron már elkészült s most kerül sor a munkácsi, pöstyéni, trencséni stb. repülőterekre. A Csehország és Szovjetoroszország közötti folytonossági hiányt a fejlett orosz aviatika igyekszik pótolni és a szlovák földön tanyát ütött szovjetorosz katonai légi erők Berlint, Varsót, Budapestet és Bécset fenyegetik. Háború esetén kétségtelen, hogy a fenyegetettek legelsősorban ezt a tűzfészket fogják elpusztítani. A kárpátaljai magyar sajtó-mocsárról. Az R. Vozáry Aladár szerkesztésével és Gergely Albert dr. felelős szerkesztésével Munkácson megjelenő Az őslakó politikai és társadalmi hetilap a kárpátaljai magyar sajtóról írván, háborog, hogy : A magyar sajtó-mocsárt addig kell lecsapolni, amig mindent el nem önt". Példákkal is illusztrálják ezt a tarthatatlan, tűrhetetlen, képtelen elfajulást. Gomba módon szaporodnak odaát a hihetetlenül szégyenletesen, gyöngén irt lapok, melyek a magyar közönséggel sokszor a legkisebb kapcsolatban sem állanak. Ugyanis ma a Kárpát-alján, akinek cim kell, foglalkozás kell, takaró kell, mindjárt felcsap lapszerkesztőnek, vagy legalább is újságírónak. Mégpedig legtöbbször magyar újságírónak I Hogy van-e hozzá erkölcsi jogossága és szellemi képessége, az egészen mellékes. Az se baj, ha fogalma sincs a helyesírásról. (Egy lapszerkesztőről beszélik, nyilvános helyen nagyobb összeget ajánlottak neki, ha két mondatot Ieir hiba nélkül! Arra sem mert vállalkozni.) Vannak olyanok, akik a betűhöz értő szerencsétlen kulival pár koronáért csináltatnak egy-egy lapszámot. Azaz a kárpátaljai magyar (?) lapszerkesztők jórésze csak névleges szerkesztő, úgyhogy valóságos mocsárba sülyesztik és önző céljaikra kihasználják ezt az egyébként is borotvaélen mozgó, kényes, nagy hivatást. A kárpátaljai magyar újságírásról szólván, azt sem lehet elhallgatni, hogy magyar lapoknál csakis olyan újságíró dolgozhatna, magyar lapot méginkább csakis olyan szerkesztő jegyezhetne, aki eredeténél is a magyar kisebbséghez tartozónak érzi és vallja magát. Különös és megengedhetetlen azonban, hogy a magyar kisebbséget olyan újságírók akarják irányítani, s sorsdöntő kérdésekben ilyen, vagy olyan álláspontra vinni, akik nemzeti érzésfe, gondolatvilágra, világszemléletre nézve sem magyarok, hanem például szlovákok, vagy cionisták! Holott alapon álló, tiszteletet és meghallgalást érdemlő újságíró csak az lehet, aki egy abból a népből, amelynek ir. Hiszen nem ismerni olyan cseh, szlovák, vagy cionista újságot, amelyet magyar újságíró irányit! Éppen a magyar sajtóban miért lehessen döntő szavuk a magyar nemzet testén kívül állóknak írja Az őslakó. EGYHÁZI HÍREK XI. Pius pápa reformnak veti alá a Szentszékhez tartozó javak vagyonkezelését. Eddig a vagyonkezelést háromtagú biborosi bízottság végezte az államtitkár vezetésével, valójában azonban inkább Msgr. Domenico Mariani, a bizottság titkára vezette az ügyeket, aki a pápának hetenként jelentéssel tartozott, Mariani most bíboros lett és mint ilyen, ő fogja irányítani az emiitett bizottság munkáját. Ezzel Mariani biiboros mintegy a Szentszék pénzügyminisztere lesz. A Pax Rontana", vagyis a katolikus diákszövetség, amelynek eddig 27 államból tagja van, legutóbbi freiburgi gyűlésén dr. Veitert, a katolikus Ausztria képviselőjét választotta elnökévé. Helyőrségi templomot építettek Würzburgban a német katonai repülők számára. Ez a pilóták első helyőrségi temploma. Legújabb kimutatás szerint az osztrák jezsuita-rendtartománynak összesen 405 tagja van. Ebből 196 áldozópap, 105 skolasztikus és 104 a világi kisegítő. Áusztria területén 14 jezsuita kolostor van jelenleg. A belső afrikai Uganda egyik legszebben fejlődő missziósterülete a katolikus egyháznak, ahol a katolikus bennszülöttek száma elérte a félmilliót. Az ottani katolikus miszszió ötvenéves működésre tekint vissza s a misszió templomaiban minden évben megünneplik József Mukada vértanú emlékét, akit mint az ugandai bennszülött fejedelem egyik főemberét, félszázad előtt kivégezték. Uganda területén 130 bennszülött pap működik. Az ugandai missziós telepek középpontjában még mindig áldásos munkát fejt ki egy Páter Girault nevű missziós atya, aki ötven év előtt egészen fiatalon, az első missziós karavánnal érkezett az akkor még teljesen pogány és vad Ugandába. Az angol vallásszabadság veszélyben Van állapította meg nemrégen Mc Grath püspök, aki feltűnéstkeltő nyilatkozatában abból indul ki, hogy Anglia kulturáját teljes mértékben a szekularizáció fenyegeti s a hagyományos fejlődéssel ellentétben szemmelláthatóan növekedőben van az állami mindenhatóság.

5 1936 február 16 GÖ RÖG K A T O L I K U S S Z E M L E 5 HÍREK : Sztojka püspök és a máráapócsí bazilissza. A Julián naptár szerinti újévkor Sztojka Sándor ungvári püspök meglátogatta az e^yik Ungváron lakó nyugdíjas papját, hogy névnapja alkalmából személyesen üdvözölje. Ott a követ.kgző meghatóan kedves történetet mesélte a szépszámú vendégseregnek: Mikor köztudomású lelt, hogy Máriapócson ietelepadn.ek a mi kedves bazijisszáink, sőt már ki is jelöltein az ungvári házból a három apácát, akiket elengedek Máriapócsra, kihallgatásra jelentkezett nálam az egyik nővér és kért, hogy őt is, engedjem el a kijelöltekkel. Természetesen elutasítottam, mert ha kérésének eleget teszek, akkor másnap már líí apáca jelentkezik hasonló kéréssel és végül a mi szép apácazárdánk üresen marad. Másnap a női kongregáció elnöknője járt közbe az apáca érdekében. A következő napokban aztán meggyűlt a bajom, egymás után jöttek a küldöttségele kéréssel, hogy az apácánkat engedjem Máriapócsra. Ó maga is többször fölkeresett kérésével, de iitpbb már nem is fogadtam. Végre fellélegzettem, mert elérkezett az indulás ideje, goadolva, hogy nővérünk most már megnyugszik és nein fog többé kérésével zaklatni. Az indulás előtti késő este a kápolnámból jövet legnagyobb meglepetésemre a nővérrel találom magam szemközt a folyosón, aki a lábam elé veti magát és sírva-rimánkodva könyörög, hogy hallgassam meg a még el nem mondott legnagyobb argumentumát. Zokogva mondja; Püspök atyám, engem a máriapócsi Szüzanya hiv. Ennek már nem tudtam ellenállni, megáldottam és elengedtem. A nővér arca csak úgy ragyogott a boldogságtól, hogy ő is elmehetett a többiekkel Máriapócsra. B. S. Halálozás. Fenczik Nikon Győző, a hegyaljai kerület esperese és a sárospataki görögkatolikus egyházközség paróchusa, január hó 30 án hajnalban fél 2 órakor, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó l én ment végbe nagy részvét mellett. A temetési szertartást Damjanovich Ágoston tb. kanonok, főesperes és Mosolygó József esperes lelkész végezte a kerületi papság segédletével. Fenczik N. Győző 33 év óta áll a sárospataki..görögkatolikus egyházközség élén. A mult évi október hó 7-én betegedett meg, betegségéből azonban csaknem teljesen felépült. Halála előiiti napon még a városban sétálgatott, több helyen tett látogatást s annál nagyobb volt a megdöobenés, melyet halálhíre okozott. Hivei szereíete és Sárospatak egész lakosságának őszinte részvéte kisérte utolsó útjár.a. Legyen örök emléke és boldog nyugalma! Meghalt Szabó Lajos, a Munkácsról kiutasított katolikus esperes. A magyar igazsag feltámadásáért küzdők táborának nagy gyásza van, elhunyt Szabó Lajos római katolikus esperes. A kiváló magyar papot a csehek tíz esztendővel ezelőtt kiutasították Kárpátaljáról, ahol több évtizeden keresztül volt a magyar igazság szószólója. A cseh megszállás utan Szabó esperes nem hagyta el őrhelyét, magyar érzéstől és fajszeretettől fűtve, védte a templomi szószéken és népgyűléseken is a cseh uralom alá került magyarok igazát ben, á cseh köztársaság fennállásának kilencedik évfordulóján szuronyos katonák közrefogták, a határra kisérték és Halminál román területre taszították át. A román granicsárok Kolozsvárra kisérték, mivtel azonban a románok sem fogadták el, újból Kárpátaljára toloncoltak. A kálváríajárás több héten át tartott, mig végre a magyar határa tették; Kilenc évig élt Csonka-Magyarországon. Meghívó. A budai görögkatolikus egyházközség Karitatív hölgybizottsága február 16 án, vasárnap délután 6 órai kezdettel a Budai Katolikus Kór (II., Fő utca 83, Polffy-tér sarok) helyiségében jótékonycélú zártkörű műsoros teaeslélyt rendez. Étdekes terv. A Budai Napló január 15 i számában jelent meg az alábbi hír: A baziliták Budán. Értesülésünk szerint le akarják telepíteni Budán a görögszertartású Szent Vazul-rendet amely a pálosoké mellett a legmagyarabb katolikus szerzetesrend amelynek eddig tudvalévőleg csak Máriapó cson és H;ijdudorogon vannak rendházai. A baziliták Budán való letelepülése ismét jelentős értékkel gyarapítaná Budát, A nagyjelentőségű elgondolás megvalósulása elé érdeklődéssel tekintünk. Előadások. A budapesti Központi Papnevelő göiögkatolitus növendékpapjainak felkérésére e hó 2 án idősb Gróh István, az országos iparművészéti iskola igazgatója, lapunk főszerkesztője, előadást tartott az intézet nagytermében a bizánci művészetről és annak középkori eredetű magyarországi emlékeiről. Az előadást a papnevelő egész ifjúsága meghallgatta. Ugyanott február hó 5 én, ugyancsak a görögkatoiikus papnövendékek kérésére a MAGOSz országos igazgatója, ifj. Gróh István dr. tartott előadást a keleti egyházak jogviszonyairól. Teaestély. A Debreceni Görögkatoiikus Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Vasvári Pál Kö re Miklósy István hajdudorogi megyéspüspök és Papp Antal c. érsek, miskolci apostoli kormányzó legfőbb védnöksége alatt 1936, február 16 án, vasárnap este 9 órai kezdettel, az Arany Bika"-szálló Bocskay- és üvegtermeiben zártkörű, lánccal egybekötött tea estélyt rendez. A meghívó szerint az estély díszfővédnökei, díszvédnökei, fővédnökei és védnökei grékus társadalmunk legjavából vannak összeválogatva, A megújhodott gávai templom. A gávai templomot a hivek áldozatkészségéből uj torony tetővel, uj kórussal ellátva külsőleg és belsőleg ujjá alakították. A templomot ünnepélyesen Bányay Jenő prelátus nagyprépost ur áldotta meg a templom búcsú napján, amikor is Bellovits Gyula buji esperes, Damjanovits Ödön balsai és Pintér Andor helybeli lelkész közreműködésével, a szentbeszédet Sándor Jozafát szt. Bazil rendi szerzetes mondotta. A február havi Szent Miklós agapét ünnepivé és lélekemelővé tette dr, Baulovich Zoltán hittanár ünneplése húszéves papi jubileuma alkalmából. Elsőnek id, Gróh István magasszárnyalású s költői hasonlatokkal és képekkel átszőtt szónoki beszédben köszöntötte fel az ünnepeltet, Balogft Bálint esperes mint papot és barátot, dr, Sztankay Andor, Kupár, dr, Kiss Andor mint paptársak méltatták az ünnepelt érdemeit. Dr. Sztankay István a szülők, Ilonczay Mária pedig a volt régi növendékei nevében beszéltek. Dr. Baulovich Zoltán meghatottan mondott köszönetet az ünnepeltetésért. M. K. Megalakult Budapesten a középiskolai űrileányok Mária kongregációja. Miklósy István megyéspüspök úr Őnagyméltósága január hó 7 én kelt számú alapító okiratával Budapest Dunajobbparti székhellyel megszervezett kongregációt megalakítottnak nyilvánította és elnökévé dr. Kiss Andor szfőv. hittanárt nevezte ki. A kongregáció december hó 8 án a budai egyházközség irodájában tartotta meg első 'szervező gyűlését, mely alkalommal 36 jele jtkező kérte az egyesület tagjai közé való felvételét. A hivatalosan megalakított kongregáció rendszerinti közgyűléseit minden hó első és harmadik vasárnapján délelőtt 10 tői 12 óráig tartja, a többi vasárnapokon pedig szakosztály-üléseket tart. Az első vasárnapi gyűléseket közös szentáldozás és Szentségimádás vezeti be, mely után a tisztikar szeretetreggelívei vendégeli meg az összes tagokat az egyesület II., Főutca 83. szám alatt álló otthonában (a Budai Katolikus Körben). Itt tágas gyűlésterem, hitbuzgalmi folyóiratok, harmónium, zongora stb. áll a Kör igazgató-választmányának jóvoltából a tagok rendelkezésére. A kongregáció vezetősége most azon fáradozik, hogy új otthonában tagjai szellemi szükségleteinek kielégítésére saját könyvszekrénnyel biró könyvtárt rendezzen be. E nemes cél elérésére a kongregáció vezetősége ez úton kéri az egyesületet pártolni akaró hittestvéreket, hogy vallásos, illetve jó tárgykörű könyvadományokkal vagy pénzbeli segítséggel legyenek a kezdet nehézségeivel küzdő és leányífjuságunk görögkatolikus nevelése szempontjából rendkívül fontos egyesületnek a támogatására. Az adományok akár személyesen, akár postán beküldhetők a Görögkatolikus Urileányok Szent Ilona Kongregációja" II., Fő-utca 83. szám alatti címére, melyeket a vezetőség köszöneílel fog nyugtázni. A kongregáció első tisztviselői a következők lettek: elnök: dr. Kiss Andor szfőv. hittanár; felügyelő: Juhász Magda V. tankép.; segédfelügyelők: Grigássy Gizella VIII. gimn. és Kemény Gizella IV. felsőkeresk.; titkár: Bányay Magda III. tankép.; főjegyző: Oláh Mária III. tankép.; jegyzők: Keresztesy Éva I. lankép. és Molnár Lívia V. gimn.; főkönyvtáros: Gulovics Magda III. tankép.; háznagy: Csohány Gabriella III. tankép.; sekrestyés: Sándor Irén III. felsőnőip.; felolvasók: Haluskay Mária VI. gimn. és Nádler Piroska I. tankép.; pénztáros: Babinecz Lenke III, felsőker.; tanácstagok és szakosztályvezetők: Nyircsák Margit V. tankép., Lengyel Teréz IV. tankép., Mihalyovszky Ilona III. fankép.. Felegyi Margit II. tank ép., Székely Mária II, keresk, és Próbánk«Piroska III. felsőnőip. A kongregáció hivatalos óráit a II., Fő ulca 83. sz. alatti helyiségében minden vasárnap délelőtt 10-től 12 óráig tartja. Telefonhivc: Karmesterek figyelmébe. Janetschek István: A görögkatolikus Szent Liturgia Népénekei, a házassági és temetési énekekkel együtt (férfi négyes karra letéve) című eddig nem kapható értékes munka ismét kapható igen előnyös árban. Egyes példányonként 1 P, legalább 10 példánynál á 70 fillér. Kapható a Rózsák téri plébánia hivatalnál. A negyedik vértanú. Mátyás József hívja fel a szerkesztőség figyelmét arra a tényre, hogy a Debreceni Vértanuk hármasához kilenc évi szenvedés után 1923 ban Bihon Miklós (előbb klérikus, püspöki irnok, majd nyirderzsí görögkatolikus lelkész) is csatlakozott. A bombamerényletkor, a pokolgép robbanása alkalmával szörnyű csillárüvegszilánk fúródott a tüdejébe s az végigvándorolta és végigroncsolta a tüdejét, minek következtében 1923 ban meg is halt, A Szent Miklós Társaság heti összer jöveteleit minden szombat délutánján tartja a Krisztina-téri Zöldfa-vendéglőben, A hó első szombatján közös vacsora. Vendégeket szí ver sep látunk. Szerkesztőségei és egyesületi órák a Hollandi házban (Üllői út és Kálvin-tér sarkán) csütörtökönkint 6 7 óra közt. Főszerkesztő üzen is Nehogy megítéljetek, amiért most közlöm a rég megtörtént dolgokat, karácsonyi ünnepélyeket és más ügyeit a vidéki egyházaknak és iskoláknak. Ezek az ügyek épp oly fontosak nekünk, mint a mi görögkatolikus világunk egvéb eseményei. Munkánk célja kettős: egymás tudomására hozni azt a kulturális munkát, amit az egyes kisebb grékus közületek végeznek, másrészt krónikásává lenni cselekedeteinknek, megőrizni neveket, csa édókat, számot adni törekvéseikről az utókor számára, őrizzétek meg a Szemle számait és gyűjtsétek össze a parókiákon. Nem kisebb értékű az, ami benne van, az anyakönyvek adatainál. Száz év múlva déd- és ükunokáink fogják lapozni és kutatni elődeik viselt dolgait. Bizonyára megállapítják, hogy gondolatokkal teljes, értelmes emberek vo tak, de kevés volt az aprópénzük, azért késett kicsi lapjuk a mondanivalóival. Ami igaz is. A kiadóhivatal üzeni: K. György, Maké. Egyik példány (dorogi) fizetve 1935 december 31-ig. Második példány 1935 március 31-ig, tehát 6 pengő tartozás áll fenn. A kért naptárak elmentek. Ne küldjünk a MAGOSznak, a Szemlének magáncimekre pénzt! Ne használjunk erre utalványt! Az zavart okozhat és drága. Használjunk csekklapokat" lapunk postatakarékpénztári csekkszámlája. Kiadja a MAGOS«. A kiadásért felelős: Dr. Sztankay latrán. Szalay Sándor könyvnyomdája, Budapest, Kender-utca 3f

6 GOROGKATOLIKUS GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE 1936 február 16 ISKOLA A GÖRÖGKATOLIKUS TANÍTÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ROVATA FebruárZ3-alegyenmostésmindig amagyargorbghatolihusoh» <. emléfenapja! Éppen e napokban múlik egy éve, hogy a február 23-ának, mint a debreceni vértanuk és a vértanúsorsú görcgkatolíkus magyarság emlékező és emlékeztető napjának" minél szélesebbkörű megünneplését elsőizben felvetettem^ a Szemle, illetve a Görögkatolikus Iskola" hasábjain. Örömmel láttuk mindanynyían, hogy a gondolat osztatlan és igen élénk viszhangot keltett a grékusság körében mindenütt, ahová csak eljutott a görögkatolikus tanítóság országos egyesülete által hivatalosan felkarolt mozgalom. Papságunk köréből ugyan innen-onnan kifogásolták, hogy éppen a tanítóság kezdeményezte és tartja kézben ezt az erkölcsi erő szempontjából igen bntos megmozdulást, holott erre elsősorban a papság lenne illetékes; tanítóságunk köréből viszont olyan vélekedés is hangzott el egy-két helyről, hogy ez az egész ügy nem is tartozik tulajdonképen a tanítókra, hiszen a debreceni vértanúk papok voltak stb. Bár ezek csak egész szórványos jelenségeknek bizonyultak s a görögkatolikus magyarság egyetemessége szívvel-lélekkel helyesli és támogatja a mozgalmat elméleti és gyakorlati szempontból, egyszersmind pedig teljes megnyugvással látja a mozgalom propagálását azokban a kezekben, amelyekben ma van, mégis meg kell világitanunk ezt a kérdést mind a két oldali ellenvélekedés szempontjából is. Azt hiszem ezzel jó szolgálatot teszünk magának az ügynek is. Ha a február 23-ának, mint emléknapnak megülése csak a debreceni vértanúk emlékének szólna, abban az esetben sem lehetne a Görögkatolikus Tanítók Orsz. Egyesületének ezírányú tevékenykedését illetéktelen beleavatkozásnak", vagy hatásköri elkalandozásnak" minősíteni, másfelől pedig papok dolgának" osztályozni. A debreceni bomba nem a papságnak szólt, hanem a magyar görögkatolikusság atyjának, első püspökének és rajta keresztül a magyar nemzeti eszmének, az idegen tenger ellen gátat építő magyar görögkatolíkusság összességének! Ez nem pusztán papí-ügy, sem pedig tanitói-ügy, ez a mi ügyünk, mindnyájunké, görögkatolikus magyaroké, sőt az egész magyar nemzeté! És ha magát a szomorú puszta tényt" tekintjük, éreznünk kell, hogy abban is van valami nagy tenitás éppen ebben az értelemben, hiszen az áldozatok között civil ember, polgári egyén is van: Csatth Sándor. De a február 23 ának kegyelete és emlékezése nemcsak a debreceni vértanúknak szól, hanem emlékező és emlékeztető napja ez a vértanúsorsú egész görögkatolikus magyarságnak is. Szól a múltnak Lebédiától a késő Árpádokig; szól a további névtelen mult" küzködő magyar görögkatolikusainak, a szétszórtaknak és mégis nemzeti missziót tevőknek, a sok vértanúnak Vasvári Pálig is; szól ez a küzdelmes közelebbi múltnak s e nagy idők hőseinek; szól ez a világháború mindhalálig hű vértanúharcosainak; szól a trianoni jelennek és szól a minden bizonnyal eljövendő magyar görögkatolikus jobb jövőnek is! Évrőlévre visszatérő nagyszerű alkalom ez arra is, hogy belevigyük a köztudatba s megmutassuk a mult és jelen tanúbizonyságaival, hogy kik vagyunk -mi; magyar görögkatolikusok s hogy kivergődjünk az ismeretlenség és megnemértés halálosan fojtogató sötétségéből! Egy ilyen mozgalom megindítása, propagálása és táplálása akár nemzetnevelési szempontból, akár az egyházias öntudat kiépítése szempontjából az Actio Catholika szellemében js a magyar görögkatolikus tanítóságnak nem- SZERKESZTŐJE: RESKÓ JÁNOS. csak joga, de egyenesen kötelessége ís! Hiszszük és tudjuk, hogy ezt így értelmezi az egész görögkatolikus magyarság és minden erejével és lelkesedésével támogatja ezt a megmozdulást s abban úgy egyénenként, mint egyesületeiben és közületeiben a legtevékenyebben részt vesz akár mint vezető, irányító, akár mint közharcos, A mult év február 5-én Nyíregyházán tartott választmányi gyűlésünk alkalmával egyesületünk nevében tisztelegtünk Miklósy István püspök úr őnagyméltóságánál, aki nagyszerű tájékozottsággal már ismervén megmozdulásunk lényegét szóbelileg mindenben kegyesen jóváhagyta törekvéseinket, mondván; ha már a magyar görögkatolikusságé a dicsőség, hogy ezt a nemes gondolatot és szép ügyet felkarolta, tartsa tovább is kezében és dolgozzon az össz-görögkatolikussággal karöltve érdekeinkért és jobb jövendőnkért. Jóváhagyólag helyeselte az ünnepélyek megrendezését, a társadalmi gyűjtést, az iskolák és a hívek beszervezését ebbe a munkába és erkölcsi-anyagi támogatását kegyeskedett kilátásba helyezni. Ha az elmúlt esztendőben nagyon sok kézzelfogható eredményt még nem is tudtunk elérni, a február 23-i emléknap megünneplése sok községünkben máris valóra vált s a vértanúk emlékalapja is kapott több helyről kisebb nagyobb összegeket a vértanúk fillérei"- bői. Egyesületünk emlékalap bizottsága a rendszeres gyűjtést a gör. kat. sajtóorgánumok útján februárban állandósítani fogja az eddig befolyt összegek tételenkénti nyilvános nyugtázásával. Annyi összeggel már rendelkezünk, hogy Slepkovszky Jánosnak új, méltó síremléket állítsunk. Az emlékkereszt felállításában főakadályozónk az a körülmény, hogy a debreceni temetők sírjait rövidesen ki kell hantolni s a tetemeket át kell szállítani az új köztemetőbe végleges nyugalomra. De ennek ellenére arre az 1 2 évre is, amíg méltó díszsírhelyre nem kerülnek vértanúink porai mihelyt a tavaszi alkalmas idő elérkezik, állani fog Slepkovszky új síremléke az ideiglenes helyen, ahonnan majd átszállittaijuk a köztemetőbe. Az emlékalap bizottság megkezdte a gör. katolikusságot érdeklő egyházi és alkalmi karénekek sorozatos kiadását s az első szám a decemberi nyíregyházai közgyűlésünkön már közkézen forgott. Ezeknek a kiadványoknak a jövedelme akármilyen szerény is szintén emlékalapunkat fogja gyarapítani. Bizton hiszem, hogy az ujjáalakult vezetőséggel dolgozó országos egyesületünk ebben az évben nagy lendülettel fogja előbbrevinni mozgalmunkat a sikerek és eredmények felé Isten segítségével, vezetőink pártfogásával és az egész gör. kat. magyarság támogatásával. Kozák Antal ny. kartársunk lelkes leveleiből és közleményeiből, valamint több hozzászólásból arra kell következtetnem, hogy célkitűzéseinket és munkatervünket nem mindenben és nem mindenki ismeri kellő alapossággal egyik-másik részletkérdésben. Olyan javaslatok is napvilágot látnak ugyanis, amelyek már ott szerepeltek programmunkban, ahogyan azt a Görögkatolikus Szemle Gör. kat. Iskola január 20-i és február 3-i számai tanúsítják. Feleletül és magas Püspöki Kormányainkhoz hódolattal előterjesztett kérésünk ismertetések épen tehát szükségesnek látom a következő rövid összegezés megismétlését. Mik tehát célkitűzéseink? 1. A február 23-i emléknap kötelező megtartása szentmisehallgatással és műsoros ünnepéllyel minden gör. kat. iskolában. 2. Lehetőleg minden gyermek legalább egy fillért áldozzon az emlékalap javára ( Vértanúk fillérje.) Kötelezővé azonban nem lehet tenni az adakozást, 3. Február 23 ának, vagy a hozzá legközelebb eső vasárnapnak perselypénze az emlékalap javára gyűjtessék. Szt. mise után, vagy vecsernye után nyilvános ünnepély az egyházközség híveinek, egyesületeinek bevonásával a község vezetőinek és lakosainak meghívása mellett. Az ünnepély bevétele (önkéntes adakozások) teljes összegben. 4. Általános gyűjtés sajtónk útján nyilvános nyugtázással. 5. Gör. kat. egyházi helyiségben (iskola, kullurház) rendezett minden ünnepély, mulatság, összejövetel bevételének 10%-aaz emlékalapnak jusson. 6. Gör. kat. érdekű olcsó zeneműkíadványok rendszeresítése az emlékalap javára. 7. Egyházközségeink, képviselőtestületeink,, egyesületeink, a politikai községek önkéntes megajánlásai a debreceni vértanúk emlékműve javára. 8. Az emlékalap bizottság kiadásában megjelenő irkák ( Debreceni Vértanúk Irkája" Magyar Görögkatolikusok Irkája", Szent Miklós Irka", Vasvári Pál Irka", Hajdudorogi Irka", Máriapócsi Irka") általános használatbavétele. (Egyh. jóv.) 9. A görögkatolikus magyarság multját nemzeti misszióját, a debreceni bombamerénylet történetét s a február 23-i emlékünnepélyek anyagát tartalmazó olcsó forrásmunka egyházközségenként 2 2 példányban valómegvétele (az emlékalap javára.) Egyházi jóváhagyás után. 10. Papi és tanítói gyűléseken gyűjtés ugyanerre a célra. Ha ezeket az öntudatra nevelő alkalmakat és gyűjtési lehetőségeket egyházi és világfc vezetőköreink valóban felhasználják, úgy erkölcsileg, mint anyagilag biztosítva vannak célkitűzéseink. Tervünk továbbá Debrecen városától díszsírhelyet nyerni vértanúink porainak és anyagi hozzájárulást kérni az emlékmű felállításához,. Reméljük, hogy rövidesen eredményeket tudunk felmutatni ezen a téren is, A munka teljesítésében pedig ne keressünk külön utakat, egyéni érvényesülést, hanem álljunk fegyelmezetten, hűséges lélekkel az emlékalap bizottság mellé és közreműködésünkkel, tanácsainkkal a bizottságon keresztül, gyekezzünk a cél elérésében segíteni mozígalmunkat. Nekünk, Trianon magyar görögkatolikusaínak, ma az egyházias, a nagy nemzeti célokat szolgált és szolgáló görögkatolikus öntu-^ dat kiépítése, mi magunk megbecsülése és megbecsültetése legyen a vezérgondolatunk. Eköré a vezetőeszme köré csoportosítsuk, minden erőnket, képességünket, munkakészségünket és áldozatkészségünket! így lesz tartalma jelenünknek, értéke nagy multunknak és biztos alapja jobb jövőnknek. Mátyás József. Karácsonyi színpad. December 22-én a. nyirgyulaji görögkatolikus iskolások meleg, hangulatos Mikulás-játékot mutattak be. A kis síndarabot a Krampusz-divat elleni mozgalom gondolatával dr. Égeniné Ladomérszky Margit tanítónő tanította be és a bájos jelmezeket is ő készítette. Karácsony első és másodnapján Galamba József görögkatolikus kántortanító növendékei gyönyörködtették a közönséget a megkapóan kedves műsorban, melynek legszebb száma a Názárettől Betlehemig" című színdarab volt. Az előadásokat a helybeli róm. kath. hívek is megnézték s viszonzásul ífj. Kádár Béla helybeli r. kath. tanitó növendékei mutattak be felejthetetlenül szép pásztorjátékot. Dr Égeniné Ladomérszky Margit, Galamba József és ífj. Kádár Béla önzetlen buzgólkodását a közönség hálás elismeréssel jotalmazta. I