TATA, FÉNYES-FÜRDŐ, FAKADÓ ÁSVÁNYVIZEK OKOZTA HAVARIA-HELYZET - A MEGOLDÁSA ANNAK GAZDASÁGI ÉRTÉKEI MENTÉN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TATA, FÉNYES-FÜRDŐ, FAKADÓ ÁSVÁNYVIZEK OKOZTA HAVARIA-HELYZET - A MEGOLDÁSA ANNAK GAZDASÁGI ÉRTÉKEI MENTÉN"

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) TATA, FÉNYES-FÜRDŐ, FAKADÓ ÁSVÁNYVIZEK OKOZTA HAVARIA-HELYZET - A MEGOLDÁSA ANNAK GAZDASÁGI ÉRTÉKEI MENTÉN Horváthy Lóránt Tata, Polgármesteri Hivatal, Dr. Lénárt László Miskolci Egyetem, 1. Bevezetés 2008-ban Tatán, a Fényes-fürdőn, a bányászati víztelenítés megszűnése miatt a Sportmedencét veszélyeztető, újrafakadó forrásvizek elvezető rendszerének megtervezésére kapott felkérést a Karsztvízgazda Bt. Úgy véltük, a víztelenítést úgy is meg lehet oldani, hogy a természeti és tájképi értékek ne csorbuljanak, ill. a kényszerből kiemelt víz többirányú felhasználása csökkentheti a kényszerű beavatkozás költségeit, esetleg azt rentábilissá teszi. 2. Bányászat előtti (természetes) állapot forrásaktivitása A bőven fakadó források miatt a tatai mezozoós sziklarög állandó lakóhely volt, amelyet régen három oldalról mocsár vett körül és csak a délnyugati dombság felől volt megközelíthető. A források korai és tartós igénybevételére jó példa, hogy a római korban egy 15 km-es vízvezetéken Brigetio (ma Komárom) városába is elvezették a tatai forrásvizeket. A hidrogeológiai viszonyok alapjául szolgáló vízföldtani metszetet az 1. ábrán mutatjuk be. A tatai forrásoknak benne a Fényes-forrásoknak a ma ismert hidrológiai jellemzőit Mikoviny S évi lecsapolási-vízszabályozási munkálatai jelentős mértékben meghatározták, mivel a levezető csatornák rögzítették a terület erózió-bázis viszonyait. (Ez az 1. és 2. katonai térképezés lapjain - 2 a,b ábrák - jól látható. Feltűnő viszont az utóbbin a maihoz hasonló helyzet ábrázolása, így azt tekinthetjük a természetes állapotnak".) A tatai források közül kiemelkedő hozamú volt a Fényes-forrás(csoport), mely(ek) fakadási szintje 120 mbf, legnagyobb ismert hozama meghaladta a 47

2 Horváthy Lóránt, Dr. Lénárt László mvnap értéket és hőmérséklete C körül volt. (Az 1900-as évek elején a tatai források hozamát m 3 /nap értékűre becsülték, amit a VITUKI a bányászati víztelenítés előtt m 3 /nap értékűnek határozott meg.) Gerocse-hg A TATAI KARSZTVIDÉK HIDROLOGIAI /Scheuer-Schweitrer nyomání SEMAJA csapadék Vizvezető karbonátos ószlet \ [Karsztvíznivó Folyóvízi üledék Forrástavak Kálvgria-domb vízzáró ószlet források.' Tektonikus sík 1. ábra Tata környéki felszín alatti áramlásrendszer (Scheuer Gy. - Schweitzer F. után Takács J.) m >n> ttíh ftortr \ OsnifífM i'tncutii, a,b ábra A tatai Fényes-források elhelyezkedése az I. (1790 körül) és a 2. (1840 körqi) katonai térképezés lapjain

3 Tata, Fényes-fiirdő, fakadó ásványvizek okozta havaria-helyzet - a megoldása annak gazdasági A bányászat hatása a forrásokra A Dunántúli-középhegység fökarsztvíztároló rendszerét a XX. század második felében, 1990-ig, drasztikus bányászati beavatkozások érték a szén- és bauxitbányászat növekvő vízemelései következtében. Ennek hatására az 1950-es, 60-as évektől kezdődően a fökarsztvíztároló egészére kiterjedő, növekvő regionális nyomáscsökkenés következett be. A vízszintsüllyedés hatására 1973 elején Tatán elapadtak a legmélyebben fekvő Fényes-források is. Tata térségében a karsztvízszint csökkenése meghaladta a 40 m-t. (Tóth, 2002) A Fényes-források hozam-és vízszint változásait között a 3. ábrán mutatjuk be. Tat»-Kón\es-fi»rrás mért \ ízhozam iiiósora íj 1 i. y PQii i k J í * 1 1 ILJt O h - T. 195( IVfill X11 I9H5 10'ÍU 1995 Tat a-ki'n ve s-forrás mért kars/tvízsriul idűsnra í ^! [ " i L ľ "T ,0 I9ň5 197«197JI X Ilon 3. ábra Tata, Fényes-forrás hozam-és vízszint ( , VITUK1, 2002) 4. A bányászat megszűnése utáni helyzet, a visszatérő források dinamikája és mértéke A karsztvíztároló rendszer regenerálódását meggyorsította a sokévi átlagnál magasabb csapadék és az ivó- és ipari célú vízkivételek erőteljes csökkenése is. Az 1990-ben visszafordult" folyamat eredményeként a karsztvízszint között mintegy 25 m-t emelkedett és május 12-én 49

4 Horváthy Lóránt, Dr. Lénárt László megszólalt" az első, hosszú ideig szárazzá vált tatai forrás, a Fényes-fiirdőben lévő Katonai-forrás. A forrás visszatérése utáni első vízhozammérés eredményeként 2002 márciusában a GEOSZFÉRA Kft liter/min értéket határozott meg, amivel egy időben a Fényes 1. számú kút 29 év hallgatás" után ismét pozitívvá vált. (A kút fakadó vízmennyiség ekkor 135 liter/min volt.) (Tóth, 2002) Lorberer 2006-ban a Sportmedence melletti források megjelenésével létrejött havaria-helyzet megoldása érdekében végzett ott hozambecsléseket. (Jún.- szept.-okt. között a kezdeti 380 m 3 /óra elfolyó vízhozam értéke 830 m 3 /óra értékre emelkedett, ami csaknem m 3 /nap értéknek felelne meg!) januárfebruár között Takács J. vezetésével a források visszatérése után megtörtént az első érdemi hozammérés (4. ábra) a Fényes-fürdő teljes területén. Ekkor m 3 /nap összes vízhozamot határoztak meg, melyet az EDUKÖVIZIG is elfogadott a vízjogi üzemeltetési engedélyével. (Ennél a mérésnél a Katonai-forrást 119 l/s, az I. kutat 19 l/s, a II. kutat 13 l/s és a medence melletti fakadó vizeket 21 1/s-os vízhozamokkal jellemezték, azaz a Fényes-fürdő fakadó vizeinek a zömét ezek adták.) A i egyidejű vízszintmérés során (Geoszféra Kft.) a Katonaiforrás-tó vízszintje 119,57, a Sportuszoda melletti Sarki-forrás-tó 119,51 mbf-i értékű volt. 5. A problémák, a megoldási igények helyi és városi szinten A természettel és azon belül a vizekkel való együttélés, az alacsony térszintű vízjárásos, mocsaras területek lassú meghódítása, a forrásfeltöréses sávok ésszerű hasznosítása alakította ki Tata város régi, gazdag, kiterjedt kertrendszerét, a Fényes-fürdő speciális, sajátos karakterű üdülőterületét. Az 1970-es évek közepétől az eredetileg vizenyős, mocsaras területek beépítésre kerültek, az engedélyek kiadásánál senki nem gondolt arra, hogy egyszer a források ismét megszólalhatnak" A Fényes-fürdő esetében a Sportmedence körüli, először 2005 tavaszán észlelt vízfakadások okoztak havaria-helyzetet a Sportmedence veszélyeztetésével, aminek megoldásával előbb Lorberer próbálkozott meg 2006-ban, de ő a létesítmény feladását javasolta. 50

5 Tata, Fényes-fiirdő, fakadó ásványvizek okozta havaria-helyzet - a megoldása annak gazdasági ábra Vízhozammérési értékek, szintek nélkül, áramlási irányokkal, a vizsgált terület kiemelésével (Takács J., 2007 február; napi hozam: m 3 ) Ennek hatására ben a Karsztvízgazda Bt. vezetésével összeállt konzorcium (lásd a címlapon lévő lábjegyzetet) egy víztelenítési módszer kidolgozásával a szükséges idejű és mértékű vízszintcsökkentésre, ill. feszültségmentesítésre tett javaslatot, melynek hatósági engedélyeztetési, majd remélhetőleg azt követően a megvalósítási munkálatai rövidesen megkezdődnek. A konkrét műszaki terv ismertetése előtt a problémát Tata egészének várospolitikájába illesztve vizsgáljuk meg az alábbiak szerint: 51

6 Horváthy Lóránt, Dr. Lénárt László 6. Hosszú távú város stratégia, Magyary-terv A Tata város képviselő testülete 2008 évben Tata és Tóváros egyesítésének 70. évfordulójára megalkotta a Magyary-tervet, Tata fejlődése a XXI. század első felében" címmel. Az egy generációt, közel harminc évet meghaladó stratégia, terv, program a város társadalom- és településfejlesztését, igazgatásszervezését és gazdaságfejlesztési feladatait foglalja össze, iránymutatást adva. Ebben fontos és kiemelt szerepet kap a Mikoviny Sámuel Vizek és Zöldfelületek program, melyben a tatai vizek mozgásba hozása", az "élő vizek városa" gondolatok meghatározóan átszövik a tervezés gondolatmenetét. A Fényes-fürdő és környezetének rehabilitációja, új elemekkel (kemping, gyógy és üdülő komplexummal) történő kiegészítése. A visszatérő források adta lehetőségek számbavétele, értékként kezelése. A város számára hasznos szerteágazó lehetőségek számbavétele, tervezése jelentik a legnagyobb feladatot. Turisztikai területen, a látvány elemek, a lakóterületek közötti vizes elemek" megjelenítése, a forrásvíz és az ivóvíz város javát szolgáló hasznosítása is e feladatok közé tartozik. 7. A Csipke Rózsika" álom teremtette helyzet kezelése, feltáruló lehetőségei A hatvanas években a tatabányai medencében folytatott szénbányászati tevékenység következtében elapadtak a tatai források. Talán hazai viszonylatban is egyedülálló több mint 30 karsztforrás együttes újbóli jelentkezése, megszólalása" számtalan megoldandó feladatot és egyben a város jövőjét jelentősen befolyásoló lehetőséget, stratégiai értéket tár fel. Tisztában vagyunk az alattunk lévő karsztvíz, a fakadó forrásvizek, az értékes és kiváló minőségi paraméterekkel rendelkező ivóvízkincs stratégiai szerepével, a hasznosításban rejlő lehetőségekkel, melyet a város számára, az itt élő polgárok számára meg kívánunk őrizni, az ebben rejlő gazdasági potenciált a város fejlődésére, későbbi generációk javára is kell fordítanunk. 8. Fényes-fürdő mint komplex lehetőség, stratégiai kincs A források visszajövetelével ismét felértékelődött ez a különleges adottságú 30 ha-os természetvédelmi, természeti rekreációs terület. Sokan valós élményekkel rendelkeznek a hatvanas évek egyedi környezetű kristály tiszta források, tavi rózsák környezetében történő fürdőzésekről. Közel negyven évig mesterséges üzemmódban működött a fürdő, mára ismét a vonzó, és egyre jobban felértékelődő természetes körülmények kerültek előtérbe. 52

7 Tata, Fényes-fiirdő, fakadó ásványvizek okozta havaria-helyzet - a megoldása annak gazdasági... A korábbi hírnév, vonzerő már megcsappant, éppen ezért is az építkezést elölről kell kezdeni: kézbe kell vennünk a vízkormányzást, mind minőségi, mind mennyiségi tekintetben, fel kell tárnunk a felszínre jutó karsztvíz széleskörű hasznosítási lehetőségeit, fontos feladat a fürdési szezon elnyújtásában rejlő lehetőségek feltárása, a meglévő létesítmények, fürdőmedencék, kiemelten a sportmedence komplexebb hasznosítását meg kell oldani; kempingben rejlő lehetőségek újbóli feltárása; szauna átalakításában rejlő lehetőségek; a horgászat, mint vonzerőfokozás lehetősége; Komárom gyógyvíz, Tatabánya élményfürdő mellett a lehetőségek számbavétele; természetvédelmi értékek fokozott védelme, bemutatása, tanösvény kialakítás; komplex fejlesztések a fürdő melletti területen. 9. Ivó víztermelés múltja, jelene, jövője a fürdő területén A fürdő területén 2 db ivóvíztermelés céljára alkalmas kút létesült. Az ÉDV ZRt. korábban folyamatosan, később tartalékként, nyári csúcsok idején működtette ivóvízellátás céljára a kezelésében, a fürdő területén lévő I. és II. sz. kutakat. A bányászati tevékenység következtében elapadó források hozamának pótlására, ettől az időtől a Fényes fürdőn lévő vízrendszerekbe 1000 m 3 /nap vízmennyiséget vezettek be. Ez is jelzi, hogy folyamatos volt a kutak működtetése. A Fényes-fürdő a 90-es évekig az Észak-dunántúli Vízmű kezelésében volt, ezt követően került a létesítmény a Város üzemeltetésébe. A kutak működéséről ad információt az 5. ábra. Ebből jól érzékelhető, hogy a vízbázisok a későbbiekben, távlatilag is jól tudják majd szolgálni a regionális ivóvízellátást, a város ivóvíz ellátását, ami ma átlagban 5000 m 3 /nap. A pozitivitást követően a kutakból 2000 l/p vízmennyiség folyik ki a fürdői vízrendszereken keresztül a befogadóig. 53

8 Horváthy Lóránt, Dr. Lénárt László mm Fényes 2 (m3/hó) I - Fényes 1 nyvsz i Fényes 2 nyvsz. J Fényes észl. Fényes 11 (m3/hó) I I i I í í I I í i i i i i i I I I I I Í I I 5. ábra Tata, Fényes-fürdő, kúthozamok és vízszintek (EDV Zrt, 2009) A bakteriológiai és kémiai mérések idősorai valamint a karsztvízszint adatok összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a karsztvízszint változás a kutak bakteriológiai és vízminőségi állapotát kimutatható módon nem befolyásolta. A tatai kutak vízminősége jó, a vízműkutak vizét károsodás nem érte, az időszakosan kifogásolható paraméterek rétegeredetűek és nem szennyeződésből származnak. A komplex vízvizsgálatok alapján megállapítható a Fényes kutak vizében a vas és az ammónium, kimutatható volt mindkét kútban, a szulfid viszont csak a mélyebb, Fényes I. kútban. A szulfid a karszt kutak esetében mélységi eredetű, megemelkedése sok esetben a kút állásával hozható összeföggésbe. Üzemeltetői tapasztalat is alátámasztja, ha álltak a kutak, akkor megemelkedett a vas és a szulfid l-ben volt vízminőségi probléma, ill. műszaki beavatkozás, mivel lakossági panaszok érkeztek a víz szaga miatt. Akkor megállapítást nyert, hogy a Fényes I. vizében nincs, vagy alig van oldott oxigén, ami a vezetékben anaerob folyamatokat indít el. Ennek pótlása, növelése érdekében a kútnál nyomás alatti 54

9 Tata, Fényes-fiirdő, fakadó ásványvizek okozta havaria-helyzet - a megoldása annak gazdasági... oxigénbevitel történt a vízbe. A beavatkozás nem volt sikeresnek tekinthető, mert a lakosság ezután a víz tejszerű" (bevitt 0 2 miatt) és levegős állaga miatt panaszkodott. A Fényes I. sz. kút vízminősége, amióta pozitív, nagyon jó. A vastartalom állandósult jóval határérték alatti (0,04 mg/l). Az oldott oxigént ritkán mérik (helyszíni vizsgálat), az idén én 5,2 mg/l volt. A II. sz. kút esetében próbaszivattyúzás előtti állapotban vagyunk, mellyel tisztázni szükséges a Sportmedence körüli víztelenítés és a későbbiekben tervezett ivóvízcélú hasznosítás együttes lehetőségeit, a vízminőségi ellenőrzések megtétele mellett. Tata Város szempontjából megállapítható, hogy a város rendelkezik olyan vízbázissal, illetve a város területén további bázisokkal, melyek a későbbiekben a távlati városi működés tekintetében biztonságos tartalékot jelentenek, ugyanakkor reményeink szerint gazdaságos módon, ivóvíz palackozás, más, későbbiekben kialakuló ivóvíz hasznosítás is szolgálhatja az itt élők javát. 10. Lehet-e városi termék" a fakadó forrás ásványvize? A városi politika számára legfőbb feladat, a település természeti adottságainak, értékeinek, a környezetben elfoglalt helyzetének hasznosítása az itt élő polgárok érdekében. Ilyen tekintetben városunk szerencsés, hiszen gondoljunk csak a közel 200 ha-on megjelenő tavak vízfelületeire, a 150 ha-os erdőterületekre, a környezetünkben 8 db kialakított természetvédelmi területekre, vagy a forrásokban, azok fokos hőmérsékletében rejlő lehetőségekre. Ezért is eltökélt szándéka a város vezetésének a Fényes-fürdő területében, az ott fakadó forrásvízben rejlő lehetőségek kihasználása, melyben első helyen szerepel az ivóvíz (Ca-Mg-hidrogénkarbonátos ásványvíz) palackozás megvalósítása. A termék a városé lesz, a helyi polgárok kedvezménnyel juthatnak majd hozzá, így válva a közösség, a polgárok, a MI termékünké. Még többen emlékeznek a évvel ez előtti időkre, amikor Tatán a kristály tiszta forrásvizet palackozták. Egy ilyen lokálpatrióta lepett meg egy zöld csattos üveggel, ami dacolva a történelmi időkkel épségben megmaradt számunkra. Ez a jelzés is kötelez bennünket a tervezett ivóvíz palackozás megvalósítására, szeretnénk, hogy a város nagy lehetőségének szimbóluma legyen a csattos Kristály feliratú zöldüveg: A TATAI KRISTÁLY! 55

10 Horváthy Lóránt, Dr. Lénárt László 11. A Fényes-fürdő Sportmedence környéki havaria-helyzet megoldása A terület 1977 óta védett (megyei védettség), a természeti értékeinek helyi védettsége 1999-ben született. Ezt több, más jellegű védelem kimondása, kiegészítése (Ramsari Egyezmény hatásának, ill. Érzékeny Területek kiterjesztése a területre) és pontosítása követett. (Ezek a védettségek a beavatkozások jellegét is behatárolják.) A tatai források visszatérésével kapcsolatos vizsgálatokat és a javasolt cselekvési programokat helyi szakemberekkel a HYDROSYS Kft. MONOMENTUM Kft. - EQUILIBRUM Bt. végezte, ill. fogalmazta meg ben. 12. Műszaki megoldás A Sportmedence és a Sarki-forrás-tó közötti területen történt 2005-ös vízfakadás óta vita folyik arról, hogy a víz egy (volt) mésztufa barlangból lép-e ki, avagy sem? De az biztos, hogy az agyagréteg alatti mésztufa jelenléte itt vízföldtanilag meghatározó mind a Sportmedence építése, mind a víztelenítés tervezése során. A 6. ábrán bemutattuk a Fényes-fürdőben megjavított karsztvízfigyelő kút adatait, melyek regionális vízmozgást jeleznek, így az onnan származó adatokat tágabb összefüggésekben is értelmezni lehet. Látszik, hogy az anyag készültekor több mint 7 m-es vízoszlop hat alulról a medence fenekére a kút vízszintje szerint - de a valóságban ez a havariát okozó vízfakadások miatt lényegesen kevesebb. A részletes helyszínrajzot a 7. ábrán mutatjuk be. Ezen jól látszik az a sérült terület, amit elsősorban vízteleníteni kell a Sportmedence érdekében. A vizsgált területen 1 termelő (400 m) és 1 figyelő (70 m) karsztkút található, 16 helyen történt szondázás (1,4-5,2 m mélységig) és az összesen 61 db geotechnikai, geológiai és vízföldtani fúrásban (0,5-20 m mélységig) 19 esetben találták meg a mésztufát, vagy az annak tekinthető kőzetet. A mésztufa felett iszap és agyag volt, azon homok és kavics (átmeneteivel), ill. feltöltés. 56

11 Tata, Fényes-fiirdő, fakadó ásványvizek okozta havaria-helyzet - a megoldása annak gazdasági ábra A Fényes-észlelő-kűt közötti vízszint diagramja (ÉDUKÖ VÍZIG) Uj-J. II. kareztkút j- S]M) mihlklk'ľ Sarkiforrástó Fenrks/int V k w. s r in I y/t J r ' ' 7. ábra' Az újrafakadó források és a II. karsztkút által létrehozott vízfolyások (dupla vonal), a fúrások és szondázások helyei, a földtani szelvények (vékony vonal) és a mésztufa elterjedése (vastag vonal) (Geoszféra Kft, 2009) 57

12 Horváthy Lóránt, Dr. Lénárt László A terület jellemzőjeként ÉNy-DK-i csapásirányú édesvízi mésztufa vonulat (7. ábra) adható meg. Tengelyirányú hossza -100 m, erre merőleges szélessége ~30 m. A mésztufa tengely menti kifejlődése a törésvonalakhoz kapcsolódó forrástevékenységet támasztja alá. Az elteijedés hossztengelye a középhegységi fő törésirányokra merőleges harántvetők csapásával közel párhuzamos. Az ENy-i határvonal viszonylag markáns, míg a DNy-i határ kevésbé ismert, ez a rész a feladat megoldása szempontjából kevésbé fontos. A mésztufa legnagyobb ismert vastagsága (a feltételezett tengely mentén) 16 m, ami az elterjedés szélei felé hirtelen elvékonyodik. (A mésztufa ismerete részben a víztelenítés miatt érdekes, részben az onnan kilépő víz minősége miatt, annak felhasználhatósága szempontjából.) Egyidejű vízszintmérést a fakadó vizek környezetében március 26-án végeztünk. A mérési eredmények csak tájékoztató jellegűeknek tekinthetők, mivel azok nem vízszint megfigyelésre kiképzett kutakban történtek. A vízszint maximuma az új források környezetében jelentkezik, a vízszint attól távolodva fokozottan csökken. Feltehetőleg a források környezetében a forrásjáratokon keresztül a karszt aktuális vízszintje érvényesül. A már időközben megjavított Fényes észlelő kút vízszint idősora alapján a karszt helyi nyomásszintje a mérés időszakában 127,0 mbf. körüli volt, mely a fakadási helyen a vízfakadások hatására deprimált. Ugyanakkor a mért vízfelszín egy helyi maximummal jelentkezik, melynek mért maximuma 121,94-122,02 mbf. A vízdomb alakja egy közel ENy-DK-i irányú elnyúlt lencse, melynek tengelye gyakorlatilag párhuzamos a mésztufa elterjedésének tengelyével. A mérési eredmények és a feltárt földtani kép alapján a magasabb nyomású forrásvíz keveredik a talajvízzel, azt táplálja, ezáltal megemeli a kevert víz nyomását. A forrásoktól távolodva a mért vízszintek csökkennek, mivel a talajvíz csapolja a forrás környezetét. A medence DK-i sarkánál mélyített K-2 sz. fúrásban már abszolút nem jelentkezik a karszt átfejtődésből nyomásemelkedés, amit a hőmérséklet mérés is alátámaszt. (Amennyiben sűrűbb mérési lehetőség lenne a medence Ny-i oldalán, az átmeneti nyomászónát pontosabban lehetne lehatárolni. A javasolt feszültségmentesítés időszakában a hatásmérés feltétlenül szükséges lesz, akkor ismételten ki kell alakítani a mérési pontokat annak monitorozására, hogy a medence alatt ne alakulhasson ki egy magasabb nyomású vízdomb".) A Bishop és a Janbu módszerekkel kapott minimális biztonsági tényező értékek (F B i S hop és F Jan bu) körcsúszólapok feltételezésével, 119,5 mbf-i bevágással, 90-67,5-45 rézsűvel számolva 0,819-0,93 között változnak, míg 120,0 mbfi bevágással ezek az értékek 0,608-0,879 mértékűre csökkennek. Mivel a vizsgált rézsűk ezekben a kedvező esetekben sem állékonyak és a területen a rétegződés meglehetősen inhomogén, nem javasolt a nyílt árkos víztelenítés. 58

13 Tata, Fényes-fiirdő, fakadó ásványvizek okozta havaria-helyzet - a megoldása annak gazdasági... A modellezés során célunk volt a vízszintsüllyesztés elvi lehetőségének vizsgálata, a vízszintsüllyesztés következtében megváltozó vízdomborzat számítása, a szükséges víztermelő létesítmények meghatározása, azok hatásának elemzése, valamint a várható hozamok megadása. A modellszámítások során megállapítható volt, hogy a medence alatti feszültségmentesítés és a felső rétegek vízmentesítése egy aknával és drénnel együttesen lehetséges. A medence alatt, maximálisan a medence fenékszintje feletti cm túlnyomás alakulhat ki, melyet a medence súlya képes lesz ellensúlyozni. Az aknából és a drénből várhatóan m 3 /nap vízmennyiség termelhető ki 120 mbf-i szint tartása esetén. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy az akna és a drén nyomásszintjei szabályozhatók legyenek, ezáltal a kifolyó víz is szabályozható mennyiségű legyen. Sem a drénben, sem az aknában gyors vízszintváltozásokat nem szabad létrehozni, mert a semleges feszültségek hirtelen növekedése vagy csökkenése állékonysági, mésztufa stabilitási problémákat okoz vagy okozhat. A víztelenítő műtárgy eredetileg a mi gondolatmenetünkben egy fürdésre alkalmas, természetes vagy mesterséges partfalakkal kialakított, kör vagy téglalap alakú, önálló tófelület volt, a kilépő vizek természetes és mesterséges tájelemként való felhasználásával, de elképzelhetőnek véltük a meglévő Sarki-forrás-tóhoz való kapcsolását is. Az elképzelésünket el kellett vetnünk, mivel a különböző variációk esetén m 3 földmennyiséget kell kiemelni, elszállítani, a létrehozandó vízfelület a meglévő Sarki-forrás-tó felületéhez hasonló lett volna. Megoldandó műszaki problémát jelentett volna, hogy a mostani forrásfakadási helyeken az állékonyságot és a Sportmedence védelmét további beavatkozásokkal meg kellett volna teremteni. Végül, de nem utolsó sorban a természetvédelmi terület természeti övezete jelentős mértékben csökkent, esetleg meg is szűnt volna. A problémák miatt nem javasoljuk e változat megépítését. Miután kénytelenek voltunk belátni, hogy nem lehetséges nagy víztelenítő nyílt vízfelület, szerettünk volna legalább nyílt árkokat tervezni a víz levezetésére, ill. a vízfelület növelésére, azokon hidrológiai mérőpályákat kialakítva. Megvizsgáltuk a nyílt árkok létesítésének lehetőségeit, s az állékonysági problémák, valamint a balesetveszélyes, emberi szennyezésre csábító léte miatt elvetettük az ötletünket. Végezetül kizárásos alapon aknába csatlakozó drénrendszeren keresztül történő víztelenitést javaslunk, ill. erre dolgoztuk ki a hidrogeológiai modellt, valamint a megvalósításhoz szükséges mélyépítési munkarészeket. A medence bizonytalan statikai helyzetét egyrészt a telepítési hely kedvezőtlen megválasztása, a kivitelezéskor elkövetett hibák, másrészt a medence 59

14 Horváthy Lóránt, Dr. Lénárt László alatti tőzegek és a medence melletti laza töltésekbe visszatérő karsztvíz által okozott állapotromlása okozza. Az okok többsége nem, vagy csak kis hatékonysággal és jelentős költséggel szüntethető meg, így kárelhárítási javaslatunk megpróbál olyan megoldást keresni, mellyel fajlagosan nem nagy költséggel lehet jelentős javulást elérni. Ugyanakkor az előidéző okok egy része változatlanul megmarad, ami nyilván bizonyos mértékű kockázatot hordoz a jövőre nézve. Azon stratégiai döntést azonban, hogy a meglévő medencét eleve fel kell adni, azt igen jelentős költséggel és kivitelezési nehézségekkel fel kell számolni, majd egy másik, nem lényegesen kedvezőbb geotechnikai adottságú helyen újra meg kell építeni, a jelen fázisban túlzónak, gazdaságtalannak, a fürdő életében indokolatlan üzemszünetnek tartjuk. A jelenlegi mérési adataink alapján az valószínűsíthető, hogy nagy, koncentrált vízvezetésre alkalmas forrásjáratok nincsenek. Úgy véljük, hogy elegendő a források fakadó vizét nagyjából a medence fenékszintjén tartani. (Természetesen ezen feltételezett vízszintfelületet szigorúan monitorozni szükséges a későbbiek során.) Az elsődleges cél a forrás vizének minél nagyobb arányban történő megfogása, a fakadási szint csökkentése. így a központi csapoló elemet a jelenlegi fakadási hely környezetébe, illetve azon helyre érdemes telepíteni, ahol a fúrások a legtöbb, vízjáratokhoz köthető mésztufát, illetve üreget harántolták. így az ajánlott csapoló rendszer egy központi forrásfoglalásként működő aknából, egy abba torkolló, a kisebb források vizét összegyűjtő és a töltést leürítő drénrendszerből, valamint egy, az összegyűjtött vizeket két irányba - a Sarki-forrás-tóba, ill. a Mikoviny-árokba - elvezető rendszerből áll (8. ábra). Az új források vízfakadásai által okozott problémák kezelésére Lorberer 2006-ban az elfolyó vizek hőmennyiségének hasznosítását, a vízpalackozást és a turisztikai hasznosítást javasolta. Úgy véljük, ezek megvalósíthatóak a víztelenítéskor keletkező szükséges melléktermék" ásványvíz felhasználása során is. 60

15 Tata, Fényes-fiirdő, fakadó ásványvizek okozta havaria-helyzet - a megoldása annak gazdasági Hőhasznosítás A korábbi vizsgálatok C -os vizeket jeleztek, a VITUKI mérések átlagértéke 20.7 C, a Lorberer féle 2006-os dokumentációban 22,4 C -kal szerepel az Új-forrás. Ehhez képest jelentős az általunk án mért 4-5 C -os hőmérséklet csökkenés. A víz ilyen mértékű hűlése mindenképpen olyan jelenség, melyet a későbbiekben rendszeres méréssel javaslunk vizsgálni. Valószínű, hogy a hőmérséklet-eltérések azért jelentek meg, mert a több évtizedes vízszintcsökkenés után a visszatöltődés során esetleg nagyobb áramlási sebesség alakult ki a felszín alatt, de az is elképzelhető, hogy a bányászati víztelenítés után új, rövidebb, kevésbé mélyen elhelyezkedő áramlási pályák jöttek létre. De az tény, hogy alacsonyabbak a vízhőmérsékletek az eredeti (bányászati víztelenítés előtti) állapotnál s nem is valószínűsíthető emberi léptékkel mért gyors visszamelegedése"" (Erre a 40-50éves, tríciummal meghatározott vízkorok is utalnak - Hydrosys Kft.) 61

16 Horváthy Lóránt, Dr. Lénárt László Becslésünk szerint a mentesített területről akár m C-os vízmennyiség is eltávozhat naponta. Ha hőszivattyúval két lépcsőben 8 C hőmérsékletcsökkenést állítunk elő, akkor ez megközelítően 0.8 MW energiának felel meg. Ha a pillanatnyilag a területen túlfolyó két karsztkút ismert hozamát nézzük (9,6, ill. 13 l/s 2007 februárjában), akkor ennek az energiája az előző gondolatmenetnek megfelelően kb. hasonló, azaz 0,8 MW. A területen lévő többi forrás energiájának kinyerését az egyéb természeti értékeikkel együtt kell majd vizsgálni. Az összes meleg-langyos karsztvíz hő-hasznosítására nem kerülhet sor természetvédelmi okok miatt, de jelentős részére mindenképpen. 14. Természetvédelem Az irodalmi adatok között a természetvédelmi vonzatokra utaltunk, itt most nem kívánunk részletes elemzésbe bocsátkozni. A tervezett beavatkozás a Természetvédelmi Terület védő övezetében van, a legsúlyosabb természetvédelmi problémák nem a vizsgálati területünkön vannak, ill. azok orvoslása megkezdődött. 15. Aktív vízkormányzás A terület sokirányú hasznosításának igényei (horgászat, fürdés, szauna, természetvédelem, erőműi vízkivétel), ill. kielégíthetősége, valamint a hidrogeológiai mérések, megfigyelések, továbbá a túlfolyó vizek elvezetése nincs egy egységes vízgazdálkodási rendszerré összedolgozva. 9. ábra Megoldandó mérési-vízkormányzási feladatok a Fényes-fürdő Katonai-forrástó bukójánál (Fotó: Lénárt L., 2008) 62

17 Tata, Fényes-fiirdő, fakadó ásványvizek okozta havaria-helyzet - a megoldása annak gazdasági... Az összehangolt vízgazdálkodási rendszer működtetésének első lépésének, a folyamatos vízszintellenőrzéseknek, a beavatkozás szakmai alapjainak megteremtését egy vízmérce-rendszer elhelyezésével és üzemeltetésével, a mért adatok folyamatos feldolgozásával, az eredmények azonnali alkalmazásával látjuk hosszú távon megoldhatónak. A további tervezett, ill. javasolt műszaki megoldások mindegyike olyan, hogy az adott vízkormányzó művet (víztelenítő rendszert, tolózárat, zsilipeket, vízhozam mérésére is alkalmas szelvényeket) nem csak megépíteni, majd karbantartani, hanem folyamatosan működtetni is kell egy aktív vízkormányzási tevékenység keretében. Irodalomjegyzék 1. Katonai térképezés (1790): sz. térképlap 2. Katonai térképezés (1840): sz. térképlap. Almády Z. (1988):A tatai Kálvária-domb és környékének karsztjelenségei = Karszt és Barlang, I. kötet, pp Cziglina V. (1975): Részletes talajmechanikai szakvélemény. Tatabánya. Dankó Zs. (2001): Talajmechanikai szakvélemény a tatai Fényes-fürdő sportmedencéjének talajviszonyairól. Tatabánya. ÉDUKTVF (2008): H /2008, Tata, Fényes-fürdő vízjogi üzemeltetési engedély, Győr Fürst Á. (2008): Tata város forrásvidékének keletkezése és a Fényes-források múltja, jelene és jövője. Kézirat, Tata. Gécsek J. (2002): Műszaki leírás a Tata Fényes-fürdő úszómedence átalakításának építési munkáihoz. Tatabánya. HYDROSYS Kft (2002): Tata vízbázis biztonságba helyezése HYDROSYS Kft. - MONOMENTUM Küt. - EQUILIBRUM Bt. (1999): A tatai források visszatérésével kapcsolatos vizsgálatok és cselekvési programok. Lénárt L. (témavez) (2009): Tata, Fényes-fürdő Sportmedence környezetében újrafakadó forrásvizeket elvezető rendszer engedélyeztetési terve. Miskolc-Tata. Lénárt L. (2009): Tata, Fényes-forrás, Sportmedence környéki vízfakadások kezelésének tervezési munkálatai. MHT XVII. Vándorgyűlés, Baja, CD. Lorberer Á. F. (2006): Tata Fényes-fürdő. Barlang-forrás újrafakadása. Részjelentés. A hidrogeológiai és mérnökgeológiai feltárás és forrásfoglalás koncepciója és eddigi eredményei. ( ) Budapest. Lorberer A. F. (2006): Tata Fényes-fiirdő. A sportmedence melletti forrás újrafakadása. A forrás környékének állapota és a vízrendezés lehetőségeinek a bemutatása. ( ) Budapest. Sashegyi L. (1976): A karsztforrások megszűnése utáni állapot Tata térségében Hidrológiai Tájékoztató, pp

18 Horváthy Lóránt, Dr. Lénárt László Szűcs, P. - Civan, F. - Virág, M. (2006): Applicability of the most frequent value method in groundwater modeling = Hydrogeology Journal, 14, pp Szűcs P. Tóth A. Virág M. (2006): A leggyakoribb érték (MFV) módszerének alkalmazása a hidrogeológiai modellezésben = Hidr. Közi., pp Takács J. (2007): Fényes-fürdő vízjogi üzemeltetési engedélyezési terve. Győr. Tóth M. (2002): A tatai források visszatérésének prognózisa. BME, Budapest. Tóth M. (2002): A tatai források visszatérésének prognózisa = Vízügyi Közlemények LXXXIV. évfolyam, év 2. füzet pp Vízföldtani napló (1973): Tata, Fényes-fürdő II. sz. kút. 64

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

"A A Dunántúli-középhegységi

A A Dunántúli-középhegységi "A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Szanyi János 1 Kovács Balázs 1 Szongoth Gábor 2 szanyi@iif.u-szeged.hu kovacs.balazs@gama-geo.hu posta@geo-log.hu 1 SZTE, Ásványtani Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN SZAKDOLGOZAT Készítette: VISNOVITZ FERENC KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Környezetfizika-környezetföldtan szakirány Témavezető: Mádlné Dr.

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek, Emelkedő karsztvízszintek, zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli li-középhegys gben A A Balaton és s vízgyűjtő-gazdálkodás gazdálkod c. FórumF Gyenesdiás, s, 2015. szept. 29. Karsztos

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Nagykálló Városi Vízmű

Nagykálló Városi Vízmű Ngykáll lló Városi Vízmű 3600 3600 m 3 3 /d /d védendő vízhozmot három három működő termelő szolgálttj, (1/., (1/., 1/b. 1/b. 5. 5. sz. sz. )) egy egy pedig pedig strndfürdő hideg hideg vizes vizes j

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A hidrogeológia időszerű kérdései

A hidrogeológia időszerű kérdései Mérnöki Kamara 2015. április 8. A hidrogeológia időszerű kérdései BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Hajnal Géza Mérnökgeológia Geotechnika Hidrogeológia Hidrológia Vár Autópályák (út, híd, aluljáró),

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- JAVÍTÓ PROJEKT LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT Hálózat Palkonya jelenleg önálló vízellátó rendszerrel rendelkezik, mely 1983-ben valósult

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető 6508-2/2011 T Á J É K O Z T A T Ó Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztatás öntözőcsatorna kiépítésének lehetőségéről A tájékoztatót készítette Strobl

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Gyula Város Önkormányzata Postai cím: Petőfi tér 3. Város/Község:

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Bagi Márta Taba Gabriella - Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék Probléma felvetés aktualitása Korábbi konferenciákon felvetett kútvizsgálati eredmények

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné

Részletesebben

1.2.4 Közművesítési és hírközlési javaslat Írta Szerkesztette: Hanczár Zsoltné - KÉSZ Kft. Dokumentum fájlneve: 1.2.4. Közművesítési és hírközlési javaslat HE v.02.docx Utolsó mentés időpontja: 2009.05.27.

Részletesebben

A víztermelő kutak kivitelezésének minőségi értékelése

A víztermelő kutak kivitelezésének minőségi értékelése A víztermelő kutak kivitelezésének minőségi értékelése Siófok, 2010. március hó 24-25. Rózsa Attila (PÓRUSVÍZ Mérnöki Iroda) PÓRUSVÍZ Az előadás vázlata 1. Működést ellenőrző vizsgálatok (minőségi teljesítés);

Részletesebben

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája

Részletesebben

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ Székesfehérvár, 2000, július 29. Tövisháti András okl. mérnök, okl vízellátás, csatornázás

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról Jegyzőkönyv A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról A Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 1. Elérhetőségek Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 2. Hallgatói feladatok Zárthelyi dolgozat: 30% 1. HF: 40 % (határidő: 8. hét,

Részletesebben

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Fertő-tó, Dóri Béla Természeti katasztrófák útján kialakuló tavak Ilyen

Részletesebben