econtent Czeglédi László

Átírás

1 econtent Czeglédi László

2 MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

3 econtent Czeglédi László Eger, 2011

4 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP /1/A

5 econtent 1. Bevezetés Célkitűzés A tananyag tartalma A kurzus tömör kifejtése A tartalomipar fogalma és gyakorlati megvalósulásai A tartalomipar szereplői és hazai képviselői A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, I. Alapelvek Az econtent program A digitális tartalommal való interakció új módjai a kultúrában és a tanulásban: az econtentplus Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) A felhasználói szükségletek és a digitális tartalmak összefüggései A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, II. Projektek Elektronikus tartalmak gyűjteménymenedzsmentje A digitális tartalomfejlesztés lehetőségei Kompetenciák és követelmények Tanulási tanácsok, tudnivalók A tartalomipar fogalma és gyakorlati megvalósulásai Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A tartalomról és a tartalomiparról röviden A tartalomipar fogalma A tartalomipar területei A tartalomipar trendjei Összefoglalás Önellenőrző kérdések A tartalomipar szereplői és hazai képviselői Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A hazai tartalomipar kialakulása, fejlődése A tartalomipar szereplői Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) Magyar Távoktatási Alapítvány (MATAL) Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE) Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE)

6 HunDidac Szövetség Kreatív Iparágak Platformja (KIP) Magyar Reklámszövetség. Digital Signage tagozat Digitális PR a könyvtárban Összefoglalás Önellenőrző kérdések A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, I. alapelvek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A digitalizálás irányai és lehetőségei A digitalizálási programok koordinálása: a Lundi alapelvek A Brüsszeli Minőségi Keretrendszer A Pármai Charta A Minerva programok A Calimera program Térinformatika: INSPIRE irányelvek Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az econtent program Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Az econtent előzményei Az econtent program ( ) Összefoglalás Önellenőrző kérdések A digitális tartalommal való interakció új módjai a kultúrában és a tanulásban: econtentplus Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Az econtentplus program ( ) econtentplus célterületek CIP ICT-PSP econtentplus Európai gondolatok: oktatási és képzési stratégia digitális tartalmak Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése... 74

7 7.3.1 Az e-kormányzati szolgáltatások megalapozása A kormányzati portál kiépítése A MITS szerepe a közigazgatás fejlesztésében Elektronikus Kormányzat Stratégia és Programterv A lakosságnak nyújtott közigazgatási szolgáltatások E-közigazgatás Stratégia Informatikai Átfogó Stratégia Közigazgatási Informatikai Bizottság E-önkormányzat E-közigazgatási Tudásportál Összefoglalás Önellenőrző kérdések A felhasználói szükségletek és a digitális tartalmak összefüggései Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A kreatív ipar A tartalomipar és a kreatív iparágak kapcsolata Kreatív iparágak Szerzői jogi iparágak Kreatív online tartalom Összefoglalás Önellenőrző kérdések A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, II. projektek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A CACAO projekt A CALIBRATE projekt A Calderoni program emapps.com Összefoglalás Önellenőrző kérdések Elektronikus tartalmak gyűjtemény-menedzsmentje Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Az elektronikus gyűjteményszervezésről általában Calimera irányelvek a tartalommenedzsmenthez A kontextualizálás CMS rendszerek Electronic Records Management (ERM) Digital Asset Management Systems (DAMS) Collections Management Systems

8 Geographical Information Systems (GIS) Összefoglalás Önellenőrző kérdések A digitális tartalomfejlesztés lehetőségei Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A digitális dokumentumszolgáltatás jövője A hagyományos szolgáltatások jelene és jövője Hagyományos dokumentumszolgáltatás Aktuális kérdések A jövő várható tendenciái Hogyan tovább? Összefoglalás Önellenőrző kérdések Összefoglalás A tananyag céljainak összefoglalása Tartalmi összefoglalás A tananyagban tanultak részletes összefoglalása A tartalomipar fogalma és gyakorlati megvalósulásai A tartalomipar szereplői és hazai képviselői A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, I. Alapelvek Az econtent program A digitális tartalommal való interakció új módjai a kultúrában és a tanulásban: econtentplus Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) A felhasználói szükségletek és a digitális tartalmak összefüggései A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, II. Projektek Elektronikus tartalmak gyűjtemény-menedzsmentje A digitális tartalomfejlesztés lehetőségei Kiegészítések (az egész félévhez) Irodalomjegyzék Külső URL hivatkozások Ábrajegyzék Médiaelemek Tesztek Próbateszt Záróteszt A Záróteszt B Záróteszt C

9 1. BEVEZETÉS A különböző digitális tartalmak egyre növekvő mennyisége és típusainak tág köre igényli, hogy a felhasználók felé való közvetítés a legkorszerűbb eszközökkel és módszerekkel történjen, figyelembe vegye legújabb igényeiket is. A technika, a technológia azonban nem mindig követi naprakészen ezeket az igényeket, emellett pedig a megoldások sokfélesége is arra késztetett bennünket, hogy a projekt tervezése során tekintsük át és rendszerezzük a legfontosabb célokat, tartalmi koncepciókat, elméleti elgondolásokat és gyakorlati tapasztalatokat. Számba kell venni a témát érintő legfontosabb kérdéseket, figyelembe kell venni a nemzetközi és az országos törekvéseket, ugyanakkor nem felejtve a speciális, egyedi megoldások lehetőségeit sem. Meglévő tudásunk egy részének összefoglalása kívánatosnak tűnik egy országos folyamat megindulása előtt (közben), főként, ha arra gondolunk, hogy véleményem szerint nem túl sok gyakorlati eredményt tudunk felmutatni az elmúlt évekre visszatekintve az egységesített tevékenységek területén. A tankönyv elsősorban a szakirodalom alapján megkísérli rendszerezni a jelenlegi lehetőségeket és bemutat követésre méltónak ítélt elgondolásokat. Minden elágazásnál, sőt még a fő célkitűzéseknél is megfogalmazódik a kérdés, hogy a tudás ilyen mértékű és ilyen metodológiai, metodikai terjesztési lehetőségei vajon miféle nehézségeket vagy akár veszélyeket hordoznak magukban a távoli jövőt tekintve? Mint ahogyan a korszerű és fejlett technológiák kapcsán már megfogalmazódtak kétségek a jövőt illetően (ilyenek a genetika, a nanotechnológia és a robotika amelyek az európai pályázatok középpontjában vannak a digitalizálás mellett). Sőt Bill Joy, a Sun Microsystems vezető kutatója ezek kapcsán előrevetített jövőképében egyenesen a tudásalapú tömegpusztításról (knowledge-enabled mass destruction) ír, mondván, hogy ezeknek a technológiáknak a használata nem igényel nagyszabású berendezéseket vagy ritka nyersanyagokat, hanem a tudás, a puszta ismeret elegendő a használatukhoz (Joy, 2000). Mindazonáltal bízunk abban, hogy megfelelő odafigyeléssel és az etikai, erkölcsi normák betartásával elérhető, hogy a digitalizálás, a web alapú tudásterjesztés egyik ága sem hajlik el ilyen szélsőségek irányába. Szerencsére azonban a digitalizálás jelenlegi közeli és távlati céljai korántsem ilyen mélyen filozofikus tartalmúak, legalábbis a felszínen. Az európai kulturális örökség online hozzáférhetősége és felhasználhatósága központi kérdés az Európai Digitális Könyvtár koncepciójának megvalósításában. Az Európai Közösségek Bizottsága által megfogalmazott szempontok, alapelvek szem előtt tartják azt a célt, hogy Európa információs forrásainak használatát könnyebbé, hatékonyabbá és érdekessé tegyék. A tudományos tartalmak digitális formában történő létrehozása, az innovatív pedagógiai szemlélet és a kompetenciaalapú képzés hatékonyabb oktatást és tanulást tesz lehetővé. Ennek érdekében kiemelt feladat az Európai Digitális Könyvtár rendszeréhez történő csatlakozás lehetőségének megteremtése, a tanulási háttér-technológia korszerűsítése egy újgenerációs oktatástámogatási tartalom eszköz módszer csomag létrehozásával. A fizikai adathordozók szolgáltatásán alapuló hagyományos könyvtári modell azonban nem helyezhető át könnyedén és problémamentesen a digitális környezetbe. Számos akadályt támasztanak a szerzői jogi kérdések, valamint a technológiai megoldások. Ráadásul az online hozzáférhetőséggel kapcsolatos felvetések nem korlátozódnak csupán a jogokra 9

10 és a technológiára. A dokumentumok Interneten való közzététele nem feltétlenül jelenti azt, hogy azokat könnyen megtalálja a felhasználó, sőt, hogy azok megkereshetők, vagy felhasználhatók. A felhasználónak szüksége van a tartalom felkutatását és a vele való munkát megkönnyítő szolgáltatásokra is. 1.1 CÉLKITŰZÉS A tananyag célja, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson a hallgatónak, amelyek segítségével kiigazodik az elektronikus tartalmak bonyolult rendszereiben, valamint megismeri az alapelvek gyökereit, a jó gyakorlatok egy fontos szeletét és kitekintést kap a tartalomfejlesztés jövőjére. Az elektronikus tartalmak rendszerének megismerése elsősorban az Európai Digitális Könyvtár, a multikulturalitás, valamint az oktatási tartalmak szempontjainak figyelembevételével történik. 1.2 A TANANYAG TARTALMA 1. A tartalomipar fogalma és gyakorlati megvalósulásai 2. A tartalomipar szereplői és hazai képviselői 3. A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, I. Alapelvek 4. Az econtent program 5. A digitális tartalommal való interakció új módjai a kultúrában és a tanulásban: econtentplus 6. Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) 7. A felhasználói szükségletek és a digitális tartalmak összefüggései 8. A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, II. Projektek 9. Elektronikus tartalmak gyűjteménymenedzsmentje 10. A digitális tartalomfejlesztés lehetőségei 1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE A tartalomipar fogalma és gyakorlati megvalósulásai A tartalomipar fogalmának tisztázása segítséget nyújt a témában való eligazodáshoz. Fontos meghatározni, hogy hol és milyen összefüggésekben használják a kifejezést és rokon fogalmait. Így szükséges tárgyalni a tartalomipar fogalma mellett a digitális tartalom, az elektronikus tartalom, az online tartalom, az információipar, a kreatív ipar, a copyright ipar, a tudásipar, valamint a média- és szórakoztatóipar fogalmát is. A lecke tehát alapvetően a tartalomipar fogalmának meghatározásával, területeivel és a kultúrával való kapcsolataival foglalkozik. A tartalomipar trendjeinek vizsgálata pedig fontos a belső erőviszonyok változásainak előrejelzésében. 10

11 1.3.2 A tartalomipar szereplői és hazai képviselői ECONTENT A magyarországi tartalomipar mára európai színvonalat ért el. Története és kialakulása két évtizedre tekint vissza, amely alatt végigjárta a fejlődés minden fokát, de szinte minden időben töretlenül haladt előre, regresszív mozgások nélkül. A tartalomipar szereplői változatos képet mutatnak az előállítótól a felhasználóig, egyben azonban hasonlítanak: mindannyiukat az a közös cél vezérli, hogy a minőségi tartalmat minél szélesebb körben terjesszék, használják a megfelelő szabályozásokat is figyelembe véve. Számos szereplővel büszkélkedhet a hazai tartalomipar; a szereplők minden típusát felvonultatja. A leckében bemutatásra kerül néhány szervezet, de ezt nem jelenti azt, hogy rajtuk kívül nincsenek más jelentős képviselői az iparágnak. A válogatás során a legismertebb, legmeghatározóbb szervezetek ismertetésére törekedtünk A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, I. Alapelvek A digitális tartalmak és a digitalizáláshoz kapcsolódó technológiák beépülése a könyvtári szolgáltatásokba alaposan átgondolt, megtervezett stratégiák alapján történhet. A lecke végigkíséri a legfontosabb alapelvek kialakulását egészen a gyakorlati tanácsokat is nyújtó irányelvekig. Megfigyelhetjük, hogyan épülnek egymásra, az alapelvekből hogyan bontakozik ki a technológia és a megvalósítás. A Lundi Alapelvektől egyenes út vezetett a Calimera program megvalósításáig. Az Európai Unióban zajló digitalizálási, szolgáltatástervezési folyamatok felfűzhetők a leckében tárgyalt programok sorára. Ugyanakkor figyelemmel kísérhetjük, hogy a Lundban megfogalmazott alapelvek milyen változásokon mentek át a technológia fejlődésével, bár az alapértékek az eredetiek maradtak Az econtent program Az európai irányelvek már régóta meghatározzák az elektronikus tartalmak fejlesztésének, szolgáltatásának irányát. A lecke bemutatja az eddigi legjelentősebb együttműködést, amely a témában létrejött, az econtent elnevezésű európai közösségi programot. Az econtent az európai tartalomipar szereplőit fogta össze: a digitális tartalmak előállítóit és tulajdonosait a magán- és a közszférában, valamint mindazokat a cégeket, intézményeket, szakértőket stb., akik tervezéssel, adatbázis-készítéssel, elektronikus szolgáltatásokkal, nyelvi opciókkal, a felhasználó igényei szerinti testreszabással foglalkoztak. Ismertetésre kerül a program kerete, az eeurope kezdeményezés, valamint a program előzményei (INFO 2000, MLIS) A digitális tartalommal való interakció új módjai a kultúrában és a tanulásban: az econtentplus Az econtent program részletes ismertetése után megismerkedhet a hallgató a folytatással, az econtentplus programmal és a jelenlegi pályázati kiírások helyzetével, tartalmával. A lecke során a hallgató képet kap az európai együttműködés helyzetéről, irányáról és eredményeiről az elektronikus tartalmak fejlesztése és közzététele területén. Az ismertetésre kerülő programok szoros kapcsolatban állnak az oktatással, kultúrával. Az egész életen át tartó tanulás teremti meg a valóságos kapcsolatot a digitális tartalmak és az említett tevékenységek között. 11

12 1.3.6 Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) A közszolgálati információk és szolgáltatások elektronikus formára való alakítása régóta megfogalmazódott igény a felhasználók, a kormányzat és a közigazgatásban dolgozók részéről egyaránt. Ennek megvalósításához azonban számos tényező együttállása volt szükséges, mint a technológiai, társadalmi, politikai színtér bizonyos fejlettségi szintjének elérése, valamint ezek összehangolása. A lecke végigköveti az elektronikus kormányzati, közigazgatási szolgáltatások kialakulását, fejlődését. Bemutatásra kerülnek a legfontosabb jelenleg is működő szolgáltatások. Minden szolgáltatás esetében kitérünk a kormányzati szervezeti és a társadalmi háttér rövid bemutatására, hiszen ennek tükrében válnak érthetővé egy-egy szolgáltatás bevezetésének körülményei A felhasználói szükségletek és a digitális tartalmak összefüggései A tartalomipar és a kreatív iparágak egyaránt a felhasználói igényekre, szükségletekre épülnek. Éppen ezért számos kapcsolódási pontot találhatunk közöttük, amelyeknek egy jelentős része erőteljesen eltolódik a digitális tartalmak felé. A téma szempontjából érdekes a kreatív ipar és az IKT szektor kapcsolata, valamint a szerzői jogi ágazatok feltérképezése. A leckében vázlatosan bemutatásra kerülnek a szerzői jogi ágazatok és a napjainkban leginkább előretörő és a felhasználói szükségleteket messzemenően figyelembe vevő kreatív online tartalom céljai A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, II. Projektek A lecke során olyan projekteket ismerhetünk meg, amelyek az európai alapelvek jegyében kerültek megvalósításra. Céljaik hasonlóak, hiszen mindegyik a kulturális illetve oktatási tartalmak digitalizálására, közzétételére és elektronikus szolgáltatások létrehozására törekedett. A projektek eredményei magukért beszélnek, ugyanakkor megismerve ezeket okulhatunk esetleges hibáikból, de mindenképpen az európai szintű jó gyakorlatok segítenek hozzá minden szolgáltatni akaró kulturális intézményt az egységes irányelveken és technológiákon alapuló szolgáltatások megvalósításához. A projektek kiválasztása a sokszínűség jegyében történt, bár természetesen számos más kiváló programot is a felsoroltak mellé állíthatnánk Elektronikus tartalmak gyűjteménymenedzsmentje A gyűjteményszervező munka az elektronikus, digitális világban is elengedhetetlenül fontos tevékenység. Ugyanakkor szükségesek hozzá olyan technológiák, technikai eszközök, amelyek a digitális dokumentumok kezelésének elengedhetetlen feltételei. A lecke szövegében különbséget teszünk tartalommenedzsment és gyűjteménymenedzsment között. Ennek megfelelően a hozzájuk kapcsolódó rendszerek is különböznek, bár a korszerűbb rendszerek egyaránt alkalmasak tartalom- és gyűjteménymenedzselésre is. A leckében nem konkrét rendszerek kerülnek bemutatásra, hanem a rendszerek típusainak jellemzőit ismertetjük. Ez szükséges ahhoz, hogy egy konkrét rendszerről meg tudjuk ítélni, hogy megfelel-e az elvárásainknak, szükségleteinknek. 12

13 A digitális tartalomfejlesztés lehetőségei A digitális tartalomfejlesztés és -szolgáltatás lehetőségei jelenlegi tudásunk szerint szinte korlátlanok. Sokan sokféleképpen vélekednek ezek helyességéről, kivitelezéséről, de a létjogosultságát még a legnevesebb kutatók sem kérdőjelezik meg. Ebben a leckében képet adunk arról, hogy milyen gondolatok határozhatják meg a digitális tartalomfejlesztés jövőjét. A lehetséges utak nyitva állnak, de nehéz eldönteni melyiken induljunk el, vagy folytassuk utunkat. Mindenesetre a leckében felvázolt gondolatok segítenek az útkeresésben, irányt mutatnak a digitális tartalomfejlesztés jövőjére nézve. 1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK A tanegységben megfogalmazott tartalom sokoldalú kompetenciák meglétét és megszerzését feltételezi. Elvárás a hallgatóval szemben, hogy birtokában legyen az alapvető IKT kompetenciáknak, a digitális írástudás elemeit készség szinten tudja használni, alkalmazni és továbbadni. Az econtent kezelése, közösségek felé való szolgáltatása mindezt feltételezi. Követelmény az alapvető digitalizálási technológiák ismerete, hiszen ezekkel együtt nyer értelmet a jogi szabályozás, a közösségi értékrend, valamint ezek ismeretében tudunk dönteni a követendő eljárások helyességéről, költséghatékonyságáról és hosszú távú fenntarthatóságáról, a digitalizált anyagok megőrzésének kérdéseiről. 1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK Ez a tananyag végigvezeti a hallgatót az elektronikus tartalmakkal kapcsolatos területek elméleti és gyakorlati elemein, feltérképezi a teljes tevékenységet, annak minden aspektusát, szakirodalmi vonatkozásaival együtt. Feladata a hallgató alapos felkészítése az elektronikus tartalmakkal való gondolkodásra, munkára, tevékenységre, hiszen ezáltal megalapozhatja, vagy fejlesztheti majd egy adott intézmény szolgáltatásait a kulturális, tudományos vagy akár politikai területen egyaránt. A tananyag terjedelme ne legyen riasztó, hiszen egy gyakorlatias tárgyat kell megismernie (számtalan elméleti vonatkozással), amelynek gyakorlása később sok személyes kíváncsiságot is kielégíthet. A hallgató szerencsére sok ismeretet felhasználhat előző tanulmányaiból, így az ismerős fogalmakkal való találkozás megkönnyítheti a tanulás folyamatát. A hallgató már gyakorlott tanulóként kerül szembe a tanegység anyagával, de ne sajnálja az időt arra, hogy alaposan megismerkedjen a tankönyv tartalmával, mert segítségére lesz a tanulás beosztásában is, hiszen nem csak egy-egy fejezetet szerkeszt egybe a tankönyv, hanem az egyes tananyagrészek együttkezeléséhez is megpróbálja hozzásegíteni a hallgatót. A tankönyv anyagának elsajátításához használja az eddig már bevált módszereket, de ne feledje metodikailag felépíteni a tanulás folyamatát. Tehát ügyeljen a tanulás négy fázisának betartására: ismerkedés a tananyaggal, a tananyag áttekintése az ismeretek tanulási egységenként történő rögzítése többszöri gondos olvasással (analízis) 13

14 az ismeretek egységbe foglalása, értelmezése, kérdések felvetése és ezek megválaszolása (szintézis) ismétlés Amennyiben ideje engedi, akkor a frissen tanult ismereteket szélesítse, ellenőrizze vagy akár vesse kritika alá ebben segítségére van a tankönyv ajánlott irodalma. A fentebb felsorolt segítségek bármelyike hasznos támasza lehet a tanulás során, és ne feledje, hogy mindezen ismeretek által saját személyisége, tudása csiszolódik és gyarapodik, amely gyarapodást munkája során hasznos tevékenységre, energiára válthatja át. 14

15 2. A TARTALOMIPAR FOGALMA ÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSAI 2.1 CÉLKITŰZÉS A lecke célja megismertetni a hallgatót az elektronikus tartalom és tartalomfejlesztés hátterével, a tartalomiparral. Fontos célkitűzés, hogy érzékelje az összefüggést a tartalomipar és rokonterületei valamint a felhasználói szükségletek alakulása között. 2.2 TARTALOM A tartalomról és a tartalomiparról röviden. A tartalomipar fogalma. Rokonfogalmak. A tartalomipar területei. A tartalomipar fejlődésének trendjei. 2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A tartalomipar fogalmának tisztázása segítséget nyújt a témában való eligazodáshoz. Fontos meghatározni, hogy hol és milyen összefüggésekben használják a kifejezést és rokon fogalmait. Így szükséges tárgyalni a tartalomipar fogalma mellett a digitális tartalom, az elektronikus tartalom, az online tartalom, az információipar, a kreatív ipar, a copyright ipar, a tudásipar, valamint a média- és szórakoztatóipar fogalmát is. A lecke tehát alapvetően a tartalomipar meghatározásával, területeivel és a kultúrával való kapcsolataival foglalkozik. A tartalomipar trendjeinek vizsgálata pedig fontos a belső erőviszonyok változásainak előrejelzésében A tartalomról és a tartalomiparról röviden A tartalomipar egy olyan iparág, amely egyre szélesebb körben terjed szét mindennapi életünkben is. Éppen ezért nem egyszerű definiálni, hiszen szinte minden esetben más-más oldaláról kell közelítenünk és minden esetben képes más-más oldalát mutatni. A benne foglaltakat több szempontból is vizsgálni kell, ugyanis a tartalom, a tartalom előállítása, megőrzése, szolgáltatása különböző kérdéseket vet fel, ráadásul egymásra való hatásuk még bonyolultabbá teszi rendszerüket. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ezekhez a tevékenységekhez különféle iparágak, szervezetek és szolgáltatók kapcsolódnak, amelyek változatos formában vállalják fel a tartalomipar kisebb-nagyobb szeletét. Sok esetben hiányzik az együttműködés és a közös stratégia, amelyre ennek az iparágnak manapság a legnagyobb szüksége lenne. 15

16 16 1. kép Tartalomipar A tartalom fogalmának a meghatározása nem egyszerű, hiszen érthetjük alatta magát a terméket ( az amit valami magában foglal ) vagy a belső értéket ( az amit valamely mű elmond ; valaminek a lényege, veleje ) és természetesen gondolhatunk a kettő ötvözeteire, beleértve akár a tartalom szolgáltatását is. Ugyanakkor felmerül a kérdés hiszen a tananyag elsősorban az elektronikus tartalmak kérdéseit tárgyalja, hogy a tartalom fogalma szempontjából kell-e különbséget tenni hagyományos és elektronikus tartalom között. Egyik nemzetközi enciklopédia az e-content fogalomra például a következő definíciót adja: Digitális tartalom, amelyet közvetíteni tudunk egy számítógép-hálózaton keresztül, mint például az Internet. Ez is egy szempont, de talán nem túlzás azt mondani, hogy nem teljesen autentikus meghatározás. A tankönyvnek nem feladata a tartalom fogalmi mélységeinek vizsgálata, az idevonatkozó szakirodalomban bőségesen találhatunk erre vonatkozó fejtegetéseket. A következő fejezetekben bemutatjuk a tartalomipar felépítésének, szerkezetének, természetének egyszerűsített vázát, amely remélhetően segít majd eligazodni bonyolult és szerteágazó rendszerében A tartalomipar fogalma A tartalomipar fogalmát jó néhány módon definiálták már a szakemberek. Ezeknek a megfogalmazásoknak sok közös pontja van, de szinte mindegyik eltér a többitől valamiféle speciális kérdésben. Alapvető különbség adódik például a hagyományos és elektronikus tartalmak besorolásából, hiszen némelyek csak az elektronikus tartalmakat sorolják a tartalomipar körébe. A kanadai statisztikai hivatal a következőképpen definiálja a tartalomipart: a tartalom alapú termékekkel (információs alakzatokkal) és szolgáltatásokkal összefüggő alkotás, fejlesztés, valamint disztribúció. Azaz ide tartoznak a nyomtatott kiadványok (pl. újság, könyv, üzleti publikációk), az audiovizuális ipar (televízió, rádió, audio, és film), valamint az elektronikus publikációk (pl. online adatbázisok, fax és CD alapú szolgáltatások, videojátékok). Ez a meghatározás mérhetőség szempontjából helyes, de érzéketlen a csatornára és a termékre. (Rab, 2006) A tartalomiparnak egyik elfogadott hazai meghatározása a következő:

17 A hagyományos és az elektronikus digitalizált tartalmak (művek, termékek, szolgáltatások stb.) fejlesztésével, terjesztésével és fogyasztásával foglalkozó iparágak összességét nevezzük tartalomiparnak. Röviden: A tartalomipar, a világnak a digitális térbe helyezését és használatát valósítja meg. (Magyar Tartalomipari Szövetség, MATISZ) Rokonfogalmak Az előző meghatározásokat is figyelembe véve Rab Árpád megállapítja, hogy a tartalomipar fogalmának nem létezik nemzetközileg elfogadott, általános, minden szempontot figyelmébe vevő meghatározása. A kifejezés sokszínűségét tükrözi, hogy a különböző szakmai szervezetek fogalomhasználatában a tartalomipar részére vagy egészére utaló legkülönbözőbb elnevezések fordulnak elő, melyek rokoníthatóak, illetve valamilyen mértékben átfedik egymást. A legfontosabbak a következők: tartalomipar, digitális tartalom, elektronikus tartalom, információ ipar, kreatív ipar, copyright ipar, tudásipar, média és szórakoztatóipar. Ezek az elnevezések amelyek között sok esetben átfedéseket találhatunk a következő sajátságokkal rendelkeznek (Rab, 2006): Tartalomipar Fogalom: Sajátságok: Jellemzően használják: Digitális tartalom, elektronikus tartalom, online tartalom Információipar Kreatív ipar Copyright ipar Tudásipar Média- és szórakoztatóipar A tartalomipar területei az elektronikus és hagyományos tartalmak iparágait egyesíti a tartalomipar termékeinek azon része, amely digitális formában keletkezik és/vagy továbbítódik belesorolják a telekommunikációt és az IT iparágak egy részét is kiemeli a kreativitáson alapuló tartalomipar ágakat a szerzői jog alá eső termékek tartoznak csak bele a termékek intellektuális jellemzőit hangsúlyozza tanácsadó cégek üzleti területeinek lehatárolására szolgál elsősorban MATISZ, kanadai statisztikai hivatal MATISZ, Európai Bizottság (econtent programok) North American Industrial Classification System (NAICS) angolszász irodalom Egyesült Államok Egyesült Királyság PWC, KPMG, Deloitte A tartalomipar fogalmát szintén számos különböző módon osztályozzák, nemzetközi téren itt sem találunk egységes felosztásokat. Mivel a tartalomiparon belül legtöbbször (és egyre inkább) a digitális tartalom áll előtérben, a tartalomipar területeit is csak ezzel együtt, ennek összefüggéseiben vizsgálhatjuk. A szakirodalomból kitűnik, hogy a tartalom- 17

18 ipar ágai szorosan összekapcsolódnak az IKT ipar ágaival, legtöbb esetben együtt is kezelik ezeket. Tekintsük át a tartalomipar ágait a következő felsorolás alapján, amely bőségesnek tűnik, ugyanakkor a tartalomipar szűkebb értelmezését adja, hiszen hiányzik belőle például a tudásipar (Rab, 2006): Animáció Divattervezés Dramatizálás (színpadra, filmre alkalmazás) Előadóművészetek Építészeti (és kert)-tervezés Fényképezés, fotóművészet Filmkészítés Grafikai tervezés Illusztrálás Ipari formatervezés Írásmesterségek Kiadói tevékenység Kritika Költészet Rajzfilmkészítés Reklámszöveg-írás Szépművészetek Televízió produkciók Újságírás (és híripar) Videó (Internet és mobil-) játék-tervezés Web-design Zeneszerzés Zenei előadás Ezek a tevékenységek négy nagyobb területre csoportosíthatók: Animációs komplex (animáció, rajzfilmkészítés, videojáték-készítés, web-design, grafikai tervezés, ipari formatervezés, divattervezés, építészeti tervezés, illusztrálás) Sajtó-komplex (újságírás, televízió produkciók, kritika, reklámszöveg-írás, kiadói tevékenység) Műalkotás-komplex (film, költészet, szépművészetek, fényképezés, zeneszerzés, írásmesterségek) Performatív komplex (előadóművészet, dramatizálás, zenei előadás) 18

19 2.3.4 A tartalomipar trendjei 2. kép A tartalomipar ágainak négy területe A trendek és hatásaik vizsgálata minden iparágban, minden tevékenység, szolgáltatás esetében fontos feladat. A tartalomipar tekintetében nem áll rendelkezésünkre elegendő számú megbízható mérés, ezért a tartalomipar belső erőviszonyait jelző trendeknek nagy szerepük van a változások előrejelzésében. A legkülönbözőbb trendek érvényesülése volt már eddig is megfigyelhető, és várhatóan lesz ezután is uralkodó a tartalomiparban és annak határterületein. A következő nemzetközi trendek hazai kihatásaira érdemes figyelni (Z. Karvalics et al., 2005): Az IKT iparágak növekedése, strukturális megoszlásuk változása várható. A kommunikációs iparágak szerepe valószínűleg csökkeni fog, a szoftverszolgáltatásoké pedig nőni, a nyugat-európai példák nyomában. A kommunikációs iparágak növekedése, új technológiák fokozódó alkalmazása (3G UMTS, VoIP, Mobile Virtual Network Operators fapados mobilszolgáltatók). Környezeti (ambient) technológiák megjelenése hirdetések, vásárlás, információk (pl. filmelőzetes jeleníthető meg a mobil készülékeken elhaladva az adott filmszínház előtt). A technológiai penetráció tovább nő a különböző területeken. A konvergencia érzékelhető mértékűvé válik. A digitális televízió előretörése. Fogyasztási elektronikai eszközök és ezek tartalmainak további gyors térhódítása. Hálózatosodás fokozódása. 19

20 A közszféra információinak fokozottabb hasznosítása és propagálása, valamint az elektronikus kormányzati tartalmak további terjedése. Adattárházak terjedése, például egészségügyben (diagnosztika és adminisztráció is). GIS-alkalmazások és a GPS-technológiák további térnyerése. Szemantikus világháló koncepció terjedése és ennek következményeként újfajta internetes keresési és elérési módok meghonosodása. 3. kép Internet Protokoll feletti hangátvitel (VoIP) 4. kép Földrajzi Információs Rendszer (GIS) 20

21 2.4 ÖSSZEFOGLALÁS A tartalomipar fogalmának meghatározása sem hazai, sem nemzetközi szinten nem egységes. Láthattuk, hogy a tartalom és a tartalomipar fogalma mélyebb vizsgálódásokat igényel, mindazonáltal a jelzett fogalmak értelmezései valószínűleg mindig is el fognak térni egymástól annak függvényében, hogy melyik iparág oldaláról közelítünk hozzájuk. A fogalomrendszert ráadásul bonyolítja a számos rokonterület iparágainak létezése, amelyeknek egy része átfedéseket is mutat a tartalomipar területeivel. A tartalomipar területei széles körben mozognak, ennek egyféle osztályozásával találkozhattunk a leckében. Mindez a sokszínűség persze azt is jelenti, hogy a nemzetközi trendek változatos, sokféle hatást gyakorolhatnak a tartalomipar belső folyamataira, szereplőire. 2.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Hogyan határozza meg a MATISZ a tartalomipar fogalmát? 2. Melyek a kreatív ipar sajátosságai? 3. Sorolja fel a tartalomipar négy tevékenységterületét! 4. Melyek azok az iparágak, amelyek szorosan kapcsolódnak a tartalomiparhoz? 21

22 3. A TARTALOMIPAR SZEREPLŐI ÉS HAZAI KÉPVISELŐI 3.1 CÉLKITŰZÉS A lecke célja, hogy ismertesse a tartalomipar szereplőit és felhívja a figyelmet a hazai tartalomipar néhány képviselőjére, akik meghatározó szerepet töltenek be ennek az iparágnak a magyarországi fejlesztésében. 3.2 TARTALOM A hazai tartalomipar kialakulása, fejlődése. A tartalomipar szereplői. Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ). Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE). Magyar Távoktatási Alapítvány (MATAL). Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE). Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE). A KÖZTE és társszervezeteinek közösen szervezett évi rendezvényei. HunDidac Szövetség. A szövetség céljai és feladatai. Kreatív Iparágak Platformja (KIP). A KIP tevékenységének főbb területei. A KIP munkacsoportjai. Az Európai Technológia Platformok. Magyar Reklámszövetség Digital Signage tagozat. A Digital Signage rendszerek felhasználása. A Digital Signage tagozat célja. A Digital Signage tagozat feladatköre. Digitális PR a könyvtárban 3.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A magyarországi tartalomipar mára európai színvonalat ért el. Története és kialakulása két évtizedre tekint vissza, amely alatt végigjárta a fejlődés minden fokát, de szinte minden időben töretlenül haladt előre, regresszív mozgások nélkül. A tartalomipar szereplői változatos képet mutatnak az előállítótól a felhasználóig, egyben azonban hasonlítanak: mindannyiukat az a közös cél vezérli, hogy a minőségi tartalmat minél szélesebb körben terjesszék, használják a megfelelő szabályozásokat is figyelembe véve. Számos szereplővel büszkélkedhet a hazai tartalomipar a szereplők minden típusát felvonultatva. A leckében bemutatásra kerül néhány szervezet, de ezt nem jelenti azt, hogy rajtuk kívül nincsenek más jelentős képviselői az iparágnak. A válogatás során a legismertebb, legmeghatározóbb szervezetek ismertetésére törekedtünk A hazai tartalomipar kialakulása, fejlődése A tartalomipar magyarországi kialakulásának rövid ismertetését jelen esetben a digitális tartalmak szolgáltatására korlátozzuk, mivel a tananyag is erre fókuszál. Kezdetekben még nem beszélhetünk tartalomiparról, elsősorban tartalomszolgáltatás történik. Az 1990-es évek elején ez is leginkább csak a szöveges információkra korlátozódott. Ugyanebben az évtizedben két mérföldkő is jelzi a hazai tartalomszolgáltatás fejlesztését, 1993-tól elindul a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), 1997-ben pedig a Neumann-Ház kezdi meg elektronikus szolgáltatásait. 22

23 5. kép Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) 6. kép Nemzeti digitális Adattár (NDA) 23

24 Az igazi áttörés az ezredforduló után történik. Ennek egyik megjelenése ben A magyar tartalom fejlesztése című konferenciák megrendezése. Új fordulatot hoz és megteremti a hátteret 2001-ben az eeurope kezdeményezéshez kapcsolódó Magyar Információs Társadalom Stratégiája (MITS) től a Magyar Adatbázisforgalmazók Szövetsége Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) néven folytatja a munkáját. A 2003-as és 2004-es évek a programok évei, nagy erőkkel megindulnak az econtent, eculture, econtentplus, eten munkaprogramok. Az alprogramok egyike: európai digitális adatgyűjtemények létesítése ban a MEK-ben új adatbázis tűnik fel, az Elektronikus Periodika Archívum (EPA), és ezzel szinte azonos időben megkezdődik a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) szolgáltatása. A következő évben kidolgozásra kerül a Magyar Tartalomipar Fejlesztési Stratégia. Ettől kezdve pedig egyre nagyobb méretekben megindul a digitális tartalomszolgáltatás és valóban elkezdhetünk tartalomiparról beszélni. Néhány nevezetes kezdeményezés: Európai Digitális Könyvtár (TEL) (2005), Magyar Internet Archívum (MIA) (2006), Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) (2006), Országos Könyvtári Digitalizálási Terv ( ). 7. kép Nemzeti audiovizuális Archívum (NAVA) 24

25 3.3.2 A tartalomipar szereplői ECONTENT Az előzőekben röviden felvázolt kronológia valóban sikertörténetet tükröz. Ez a történet azonban nem így alakult volna, ha nem alakul ki a tartalomipar szervezete, szereplőinek rendszere. Az egyes szereplők határozott feladatokat képviselnek és vannak szerepek, amelyek egy szervezeten belül esetleg összekapcsolódnak. A tartalomipar szereplői a következők: előállítók (pl. részben kreátorok), aggregátorok (pl. csomagolók, a számítástechnikai hátteret szolgáltatók), terjesztők, (pl. kiadók, kábeloperátorok), felhasználók (pl. elsődleges). Természetesen minden szereplőtípusra számtalan hazai példát lehetne hozni. A következőkben azonban tipizálás nélkül ismertetésre kerül a tartalomipar néhány jelentős hazai képviselője. 8. kép A tartalomipar szereplői Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) A Magyar Tartalomipari Szövetség (jogelődje a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége, MAK) május 10-én alakult meg 11 információterjesztéssel foglalkozó vállalat kezdeményezésére. 25

26 A Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége (MAK) felismerte, hogy az Információs Társadalom megvalósulásának üteme nagymértékben függ a rendelkezésre álló digitális információs tartalmak mennyiségétől, minőségétől, használhatóságától. A MAK követve az Európai Unió informatikai programjait (5. Kutatás-fejlesztési Program, eeurope, econtent stb.) a években megrendezte a programadó A magyar tartalom fejlesztése konferencia-sorozatot. Ezeken a nemzetközi konferenciákon meghatározásra kerültek azok a tartalomipar fejlesztését szolgáló feladatok, amelyek során szükségessé vált a hazai multimédia szervezetek integrálása. A szervezet november 14-ei közgyűlésén a tagság tényleges összetételét (tartalomelőállítók, -fejlesztők, -terjesztők, távközlési-, hardver-, szoftver-, képzési szolgáltatók, könyvtárak, oktatási, államigazgatási intézmények stb.) figyelembe véve, tevékenységi körét kibővítette és ettől kezdve Magyar Tartalomipari Szövetség néven folytatja szakmai érdekképviseleti munkáját. Feladatai között kiemelt figyelmet szentel az online tartalmak és szolgáltatások témakörének, szem előtt tartva, hogy az információs társadalom elképzelhetetlen kiterjedt felhasználói rendszer nélkül. 9. kép Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) 2001-ben alakult testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók köztük az Index és az [origo] hoztak létre annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatók egyeztetett és szakmailag megalapozott 26

27 állásfoglalásokkal és az önszabályozás eszközeivel járuljanak hozzá a hazai internetes piac fejlődéséhez. Az MTE határozott törekvése, hogy az Internet szabályozása a lehető legkisebb állami beavatkozás mellett történjen, és a hangsúly az önszabályozásra kerüljön. Ennek érdekében az MTE kialakította az Internetes tartalomszolgáltatás szakmai kódexét, valamint a hazai tartalomszolgáltatás etikai normáinak általánosan elfogadható rendszerét tartalmazó etikai kódexet. A vitás kérdések eldöntésére az egyesület szakmai döntőbizottságot állít fel, amelynek döntéseit az MTE tagjai magukra nézve kötelezőnek fogadják el. Az MTE céljai: Intézményes keretet biztosít az internetes tartalomszolgáltatás szabályozásáról zajló szakmai vitáknak. Megvalósítja és aktívan gyakorolja az önszabályozás technikáit az Internetes önszabályozás területén. Kidolgozza és a széles közvélemény elé tárja az Internetes tartalomszolgáltatás szabályait és etikai kódexét. Egységes normarendszer kialakítása az Internetes tartalomszolgáltatásra. A tartalomfogyasztók előtt is ismert, világos és követhető szabályok érvényesüljenek a hazai tartalomkészítő és -publikáló műhelyek tevékenységére. Az egyesület képviselje a tartalomszolgáltatókat az állam különböző szerveivel folytatott egyeztetéseken. Hozzájárul az Internetes kultúra fejlődéséhez, az Internet biztonságosabbá és barátságosabbá tételéhez. 10. kép Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) Magyar Távoktatási Alapítvány (MATAL) A Magyar Távoktatási Alapítványt (MATAL) a Munkaügyi Minisztérium (MÜM), a Magyar Televízió Rt. (MTV) és az Új Képújság Kft január 2-án hozta létre azzal a céllal, hogy a távoktatás módszereivel hosszú távon javítsa a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetét, növelje elhelyezkedési esélyeiket, hozzájáruljon a munkakultúra emelkedéséhez, 27

28 és biztosítsa mind szélesebb állampolgári kör szakképzésbe vonását. Mindezt a távoktatás módszereivel, a rugalmas és nyílt tanulási módszerek elterjesztésével kívánja megvalósítani. Az Alapítvány 1998-ban elnyerte a közhasznú szervezet minősítést. Az Alapítvány feladataként a következőket jelölte meg: a társadalmi igényeknek megfelelő távoktatási oktatócsomagok kialakítása és megvalósítása; a távoktatási programokat elősegítő TV műsorok sugárzása; az ezeket támogató korszerű információ-továbbító rendszerek (Teletext, internet) alkalmazása; a programcsomagok forgalmazása. Az Alapítvány kiemelt feladata a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők (tartós munkanélküliek, pályakezdők, fogyatékkal élők, stb.) távoktatás rendszerű képzése. Az alapítók között lévő média-tulajdonosok biztosítják a távoktatási tananyagok promócióját, hagyományos és digitális média eszközrendszeréhez történő illesztését, a média- és távközlési szakemberek képzését, a média, távközlés és informatika konvergenciáját a távoktatásban. 11. kép Magyar Távoktatási Alapítvány (MATAL) Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE) Az Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE) 2004-ben indította el digitális jogkezelési tevékenységét (Digital Right Management Services = DRMS) a létrehozott (hír-, újság-, folyóirat-, gazdasági, jogi, cím-, statisztikai, művészeti, oktatási, kutatási, természeti, tudomá- 28

29 nyos, egészségügyi, informatikai, kereskedelmi, pénzügyi, kormányzati, szöveges, álló- és mozgóképi, multimédiás és grafikai stb.) adatbázisokra vonatkozóan. Az alkalmazott digitális jogkezelési technológia nemzetközi szabványokon alapul, és a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) hálózathoz kapcsolódik. Az AJE szolgáltatásai: Adatbázis regisztráció Tartalom-védelem Illegális másolatok felkutatása Reklám és marketing Jogi tanácsadás Technikai tanácsadás Üzleti tanácsadás Pályázati tanácsadás 12. kép Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE) Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE) A Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE) társadalmi szervezet június 23-án alakult meg. A KÖZTE küldetése az információszabadság és az információhoz való hozzájutás szabadságának elősegítése és támogatása, kiemelten a magyar állampolgárok és a közszolgálati műsorszolgáltatók vonatkozásában. Céljai: Segíteni a mindenkori közszolgálati műsorszolgáltatók közalapítványainak kuratóriumi tagjait a fentiek megvalósításában. Támogatni a közszolgálati műsorszolgáltatók ügyét és alapvető céljait. 29

30 Partnereket keresni a közszolgálati műsorszolgáltatók értéknövelt társadalmi megítélésének megalapozásához és formálásához, valamint olyan tevékenységeket végezni, amelyek ezeket elősegíthetik. A közmédia kuratóriumaiba delegált civilszervezetek képviselőit ilyen irányú feladataik ellátására felkészíteni, valamint az egyesület tagjainak tapasztalatait számukra az arra alkalmas formában továbbadni. Olyan tevékenységek folytatása, amelyek elősegíthetik az ORTT törvényben deklarált feladatainak hatékonyabb megvalósulását. Kiemelten törekszik arra, hogy a civil szervezetek minél szélesebb köre kerüljön bevonásra a közszolgálati műsorszolgáltatók társadalmi kurátori feladatainak ellátására. 13. kép Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE) A KÖZTE 2010-től bővíti céljait a nézők, mint média-fogyasztók érdekvédelmével. Ennek érdekében elindította a kapcsolatfelvételt a különböző területek érdekvédelmi civil szervezetek képviselőivel, és velük együtt elkezdte szervezni az úgynevezett Nézői Paneleket a fiatalkorúak, az időskorúak, a fogyatékkal élők, a munka világának szereplői, a kultúra, a kutatás, a tudomány és a nemzeti kisebbségek érdekeinek védelmében. A KÖZTE és társszervezeteinek közösen szervezett évi rendezvényei DAT konferencia: a hazai média ipar jó gyakorlatának bemutatásával és a fejlesztési lehetőségek (export, foglalkoztatás, jogi, közgazdasági, humánerőforrás, stb.) feltárásával kíván hozzájárulni a hazai gazdaság növekedéséhez. efestival: a hazai online és a multimédia szakma kiváló digitális tartalomfejlesztési gyakorlatának seregszemléje. A verseny célja arra ösztönözni az alkotókat, hogy minél színvonalasabb, minőségi magyar tartalmat állítsanak elő és szolgáltassanak a felhasználóknak. 30

31 elearning Fórum: a fejlesztők és alkalmazók találkozója, ahol lehetőség nyílik az elektronikus tanulási környezet fejlesztési eredményeinek és jó gyakorlatának bemutatására és terjesztésére HunDidac Szövetség A HunDidac Szövetséget április 25-én, 42 hazai taneszközgyártó és forgalmazó cég, illetve oktatási intézmény képviselője alapította azzal a céllal, hogy az európai gyakorlatnak megfelelően a taneszköz-kutatók, -fejlesztők, -gyártók, -forgalmazók és -felhasználók számára szakmai fórumot, érdekvédelmet, információs bázist és nemzetközi kapcsolatokat teremtsen. A szövetség mint szakmai testület felelősséget érez és vállal a hazai taneszköz-ügy egészéért, a felhasználók igényeit kielégítő minőségi taneszköz-választék fejlesztéséért, a gyártók és a felhasználók közötti közvetlen kapcsolatok létrehozásáért. 14. kép HunDidac Szövetség 31

32 A szövetség céljai és feladatai A hazai és külföldi szakirányú információk adatbázisba gyűjtése és közreadása; szakmai rendezvények szervezése révén a taneszközgyártók és -felhasználók közvetlen kapcsolatteremtésének elősegítése; saját folyóirat révén rendszeres tájékoztatás a Szövetség és tagjai munkájáról, eredményeiről, terveiről; a Szövetség és tagjainak képviselete külföldi szakrendezvényeken, a külföldi partnerekkel való kapcsolatfelvétel elősegítése; hazai szakemberek külföldi, külföldi szakemberek hazai tapasztalatcseréjének megszervezése; a taneszközfelhasználói igények és vélemények közvetítése a gyártókhoz, fejlesztőkhöz, oktatásirányítási szervekhez; szakmai képesítést nyújtó képzés biztosítása, szakmai minősítés; audiovizuális, elektronikus, nyomtatott és egyéb taneszközök (médiumok) szakmai értékelése. A HunDidac szakmai fóruma a háromévenként rendezett AgriaMédia Oktatás- és Információtechnológiai Kiállítás és Konferencia, illetve a Hungarodidact oktatási, oktatástechnikai és képzési Szakkiállítás és Vásár. A szövetség által alapított HunDidac díj, a kétévente meghirdetésre kerülő HunDidac Taneszközminősítő Díjverseny keretében, a hazai fejlesztésű oktatómédiumok értékmérője, amely a magyar taneszköz-fejlesztés elősegítését szolgálja. A HunDidac hivatalos tagja az 1953-ban alapított WORLDDIDAC (Taneszközgyártók és -fejlesztők Világszövetsége) és az 1954-ben bejegyzett International Council for Educational Media (ICEM) (Nemzetközi Taneszköz Tanács) szervezeteknek Kreatív Iparágak Platformja (KIP) A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatot hirdetett Nemzeti Technológiai Platformok létrehozására, a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából meghatározó, illetve perspektivikus területeken. A fenti pályázat keretében a Magyar Tartalomipari Szövetség vállalta a Kreatív Iparágak Platform (KIP) létrehozását. A KIP 2008 decemberében alakult és kezdte meg működését. A KIP Stratégia és Kutatási Koordinációs Iroda tevékenységét a Magyar Nemzeti Host Egyesület keretein belül végzi. A Kreatív Iparágak Platformjához eddig mintegy 50 szervezet csatlakozott. A kreatív iparágak azok a tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. A KIP munkatársai a kreatív ipart az alábbi 12 szektor alapján határozták meg: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, könyvkiadás, zene, előadó-művészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés és divattervezés, művészeti és antik piac, valamint kézművesség. (Magyar Tartalomipari Szövetség, MATISZ) 32

33 15. kép Kreatív Iparágak Platformja (KIP) A KIP tevékenységének főbb területei Nemzetközi szinten is elismert színvonalú magyar oktatási területek (matematikafizika, zene, konduktív pedagógia stb.) értéknövelt digitalizálása és hálózati képzési rendszerének fejlesztése. A felhasználók/tanulók és szerzők közös érdekére alapozott fizetési, terjesztést támogató szerzői jogi környezet kialakítása. Könyvek digitális értéknövelési és terjesztési technológiái. Hálózati tanulási környezet fejlesztése, különös tekintettel a fogyatékos és idős emberekre (einclusion ebefogadás). Film, interaktív televízió, videó játék, oktatási, turisztikai, könyvtári és múzeumi digitális tartalmak: értéknövelt előállítása, terjesztése és felhasználása multi-platform környezetben; minősítési rendszerei; kereshetőségét támogató technológiái; szabványainak fejlesztése, alkalmazása; interoperábilis felhasználhatóságát biztosító technológiák; tesztelési környezete. Digitális film, videó játék beszállítói rendszerek fejlesztése. 33

34 A KIP munkacsoportjai Adatbányászat Hungarikumok Kreatív gazdaság, jogi szabályozás Kreatív oktatás, e-learning Közgyűjtemények Multimédia Turizmus, idegenforgalom Az Európai Technológia Platformok Az Európai Technológiai Platform kezdeményezések (European Technology Platforms, ETPs) arra törekszenek, hogy egyes jól meghatározott területek ipari szereplőinek részvételével kidolgozzák azokat a stratégiailag legfontosabb kutatási és fejlesztési prioritásokat ezek időkeretét és a nemzeti kormányoktól igényelt támogatási keretprogramjait, melyek Európa jövőbeni növekedése és versenyképessége szempontjából, közép- és hosszú távon meghatározóak. Az egyes platform területek kiválasztása oly módon történt, hogy az szakmailag kellőképpen megalapozott módon biztosítsa a nemzeti és regionális hivatalos szervek figyelemés pénzügyi támogatási koncentrációját azokon a területeken, melyek a teljes gazdasági értéktermelő láncban meghatározó szerepet játszanak. A Platformok támogatják a hatékonyan működő PPT (Public Private Partnership) konstrukciók létrejöttét, a Lisszaboni Stratégia (Lisbon Strategy) megvalósulását, az Európai Kutatási Övezet (European Research Area) létrejöttét, valamint az európai kutatási prioritásoknak az ipari igények felé való közelítését. A Platformok olyan technológiai területeken alakulnak és tevékenykednek, melyek potenciálisan meghatározó tényezői Európa jövőbeni versenyképességének, folyamatosan képesek olyan új, áttörő technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat bevezetni az európai piacra, melyek biztosíthatják az országok és az Európai Unió versenyképességét a csúcstechnológiák terén, de emellett a hagyományos iparágak szerkezetének átalakítására is alkalmasak és kielégítik a fenntartható növekedés feltételeit is. Az Európai Unión belül közel 40 platform kialakítására került sor. Ezekről a platformokról bővebben a Cordis honlapján tájékozódhatunk a következő címen: A honlapon felsorolt Európai Uniós platformok közül a KIP a NEM Platformmal tart kapcsolatot (Networked and Electronic Media, NEM) Magyar Reklámszövetség. Digital Signage tagozat A Digital Signage (DS) megoldások jelentős változásokat hoztak az indoor és outdoor kommunikációban egyaránt. A DS rendszerek számos olyan fejlesztést vezettek be, amelyek szinte forradalmasították a digitális reklámkommunikációt. Ezek a fejlesztések mára kiléptek a reklámszférából, és a mindennapi élet más területein is lassan helyet kapnak, 34

35 mint például az oktatásban és az egészségügyben. Nézzük meg, hogy milyen előnyöket sorakoztathatunk fel a DS rendszer alkalmazása mellett: Figyelemfelkeltő reklámozás Szöveg, kép, mozgókép együttes alkalmazása Távoli végpontokon történő megjelenítés Valós idejű reklámok és információk Központi adatszerkesztés Ellenőrzött környezet Releváns közönség Profit orientált lehetőségek Költséghatékonyság Dinamikus Időzíthető, etc. 16. kép Magyar Reklámszövetség. Digital Signage tagozat 35

36 A Digital Signage rendszerek felhasználása A DS rendszerek felhasználási területe széles körű, szinte bárhol alkalmazhatók. Indoor: üzletközpontok, hiper- és szupermarketek, ügyfélszolgálatok, bankok, posták, lottózók, patikák, kórházak, köz- és felsőoktatási intézmények, benzinkutak, tömegközlekedés etc. Outdoor: terek, épületek, forgalmi csomópontok, rendezvények etc. Az outdoor technika határtalanságát mutatja a Dubaiba tervezett Podium project, amelynek keretében egy 2000 m 2 -es, 33 emelet magas LED képernyő építését tervezik egy épület falára, a világon egyedülálló DS megoldásként. (Meagher, 2008) A Digital Signage tagozat célja A tagozat célja a digitális reklámeszközök, digital signage megoldások megismertetése a piaccal, a szegmens fejlesztése illetve szakmai érdekképviselet létrehozása hazai és nemzetközi fórumokon. A Digital Signage tagozat a korábban működő DiRekTa (Digitális Reklámeszközök Tagozata) és a Digital Signage tagozat összeolvadásából jött létre. Ennek eredményeképpen, az újonnan létrejövő tagozat átvette és tovább képviseli mindkét tagozat eddigi céljait és tevékenységeit. A tagozat célkitűzései: átfogó adatbázis elkészítése a Magyarországon ilyen területen működő cégekről, szervezetekről; optimalizáló és elemző programokba való bekerülés elősegítése; tudásmegosztás (a szakmai kérdésekről folyamatos egyeztetés, főleg a felhasználói oldallal, ami piacbővítő hatású lehet); érdekképviselet, közös fellépés szakmai, jogalkotási vagy véleményezési ügyekben; konferenciák, kiállítások, klubesemények, kerekasztal beszélgetések szervezése; publikációk, sajtón keresztüli közös fellépés a piaci edukálás végett; a piac mérésére, illetve a tagozat által képviselt eszközök hatékonyságának mérésére, módszerek kialakítása; nemzetközi példák segítségével a minél hatékonyabb felületek bemutatása a piacon, elsősorban a tagozat tagjai számára; nemzetközi együttműködések kialakítása a szegmens többi szereplőjével. A Digital Signage tagozat feladatköre szakmai fórumokat, kiállításokat kezdeményez és szervez; tendereken való közös részvételnek a koordinálása; képviseli a tagok érdekeit a piaci szereplők körében; kerekasztal beszélgetések szervezése. 36

37 Digitális PR a könyvtárban Az információelosztó-tartalomszolgáltató rendszerek az információközvetítés és a PR olyan újgenerációs eszközei, amelyek lehetővé teszik, hogy széles tömegekhez juttassunk el akár közérdekű, akár egyes embercsoportokra szabott, irányított információt. Régi vágya ez az információ- és tartalomszolgáltató intézményeknek. Fontos ez azért is, mert a kereskedelmi és az üzleti reklám egyre agresszívebbé válik, egyre nagyobb méreteket ölt, így a kulturális vagy mondjuk úgy bizonyos szempontból non-profit reklám nehezen tartja amúgy is állandóan ingadozó helyét a hétköznapi életben. (Természetesen tisztán nonprofit reklámról nem lehet beszélni, hiszen várhatóan minden reklámtevékenységnek van valamiféle hozadéka, ha nem is mindig pénzben vagy más anyagiakban kifejezhető.) Mindenképpen szükséges tehát, hogy az oktatási intézmények és a könyvtárak a technológia területén is közelítsék PR tevékenységüket az üzleti világhoz. Ezek alapján a könyvtárak számára egyik legfontosabb web2-es hatás amelyet a digitális PR tevékenység során ki tudnak használni hogy eddig soha nem látott méretekben kiterjedt a személyes tér. Online kapcsolatba került az emberek jelentős része egymással és azokkal az intézményekkel, cégekkel, amelyek számukra szolgáltatásokat, termékeket kínálnak. Ez azért fontos, mert a tapasztalatok szerint a felhasználók, fogyasztók jelentős része előnyben részesíti a többi felhasználó, fogyasztó véleményét, és döntéseit ez alapján hozza. Éppen ezért felértékelődött minden interneten keresztül alkalmazott kommunikációs eszköz, és ennek eredményeként a PR is egyre erőteljesebben koncentrál az online kommunikációra. Ennek a versenynek a szuperszonikus sebességgel fejlődő korszerű eszköze a Digital Signage technológia. 3.4 ÖSSZEFOGLALÁS A tartalomipar fogalmának megismerése után ebben a leckében a tartalomipar kialakulását követhettük végig. Érdemes volt megfigyelni a folyamatot, hiszen szinte egyetlen lépcsőt sem hagytunk ki a fejlődés fokozataiból. Végigjártuk az utat ami még közel sem ért véget, lépésről lépésre haladva az egyre korszerűbb szemlélet és technológiák felé. Eközben fokozatosan kialakultak a tartalomipar szereplőinek típusai, lassan beletanultunk a tartalommal való gazdálkodásba, elsajátítottuk a vele való bánásmódot. Ez azért fontos, mert így készen állunk az új kihívásokra, feladatokra. Ennek nyújtják biztos hátterét a leckében bemutatott szervezetek, amelyek európai színvonalon tevékenykedve viszik előre a hazai tartalomipar egészét. 3.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Sorolja fel a tartalomipar szereplőit! 2. Milyen céllal jött létre a Magyar Távoktatási Alapítvány? 3. Mi a HunDidac Szövetség szakmai fóruma? 4. Ki vállalta a Kreatív Iparágak Platformja létrehozását? 37

38 4. A DIGITÁLIS KÖNYVTÁR KULTURÁLIS TARTALMAINAK BEILLESZTÉSE A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSBA, I. ALAPELVEK CÉLKITŰZÉS A lecke célja, hogy összefoglalja a digitális tartalmakkal, digitalizálással és ennek a könyvtári szolgáltatásokba való beépülésével kapcsolatos irányelveket, útmutatókat, amelyek segítenek az elektronikus szolgáltatások és az új technológiák bevezetéséhez szükséges stratégiák kialakításában. 4.2 TARTALOM A digitalizálás irányai és lehetőségei. A digitalizálási programok koordinálása: a Lundi alapelvek. Az európai vonatkozású digitális tartalom értéke. Az európai tartalomforrások kihasználásának gátló tényezői. Megoldások, elkötelezettségek. Az Európai Bizottság feladata az akciók megvalósítása terén. Az Európai Bizottság feladata a műszaki kérdések területén. A Brüsszeli Minőségi Keretrendszer. A Pármai Charta. A chartában megfogalmazott célok: technológia. A chartában megfogalmazott célok: együttműködés. A charta politikai és stratégiai háttere. A Minerva programok. Minerva A Tíz Minőségi Elv. A weboldalak életciklusa. A minőségi elvek prioritási mátrixa. MinervaPLUS (2004). A MinervaPLUS fejlesztési irányai. Minerva ec (2006). A Calimera program. A program célja. Az Irányelvek összeállítása. A program megvalósítása. Az Irányelvek tartalma. Térinformatika: INSPIRE irányelvek. Az INSPIRE célja. INSPIRE Irányelvek Általános rendelkezések és komponensek. Jogi szabályozás 4.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A digitális tartalmak és a digitalizáláshoz kapcsolódó technológiák beépülése a könyvtári szolgáltatásokba alaposan átgondolt, megtervezett stratégiák alapján történhet. A lecke végigkíséri a legfontosabb alapelvek kialakulását egészen a gyakorlati tanácsokat is nyújtó irányelvekig. Megfigyelhetjük, hogyan épülnek egymásra, és az alapelvekből hogyan bontakozik ki a technológia és a megvalósítás. A Lundi Alapelvektől egyenes út vezetett a Calimera program megvalósításáig. Az Európai Unióban zajló digitalizálási, szolgáltatástervezési folyamatok felfűzhetők a leckében tárgyalt programok sorára. Ugyanakkor figyelemmel kísérhetjük, hogy a Lundban megfogalmazott alapelvek milyen változásokon mentek át a technológia fejlődésével, bár az alapértékek az eredetiek maradtak A digitalizálás irányai és lehetőségei A digitális technológiák és tartalmak fejlődése egyre erőteljesebb nem csak a könyvtári területen, hanem az oktatásban is, valamint minden olyan ágazatban, ahol az információszerzésre, -feldolgozásra, -szolgáltatásra épülő tevékenységek képezik a működés alapját. Már a korai időszakban felismerték a szakemberek, hogy a digitalizálási munkáknak és a digitális tartalmaknak valamiféle keretet kell adni, hogy ne váljon parttalanná és ellenőrizhetetlenné a szervezetlenség és a gyors ütemű fejlődés következtében. Ennek érdekében irányelveket, nemzetközi és nemzeti útmutatásokat dolgoztak ki, valamint az európai uniós pályázatok lehetőséget adtak olyan projektek, jó gyakorlatok létrehozására, amelyek nyo-

39 mán tervezhetővé váltak az említett tevékenységek. Bármilyen tervezéshez fogjunk hozzá a digitális tartalmakkal kapcsolatban, nem kerülhetjük meg ezeknek a dokumentumoknak a tanulmányozását, hiszen így tudunk beépülni a nemzetközi és nemzeti tevékenységekbe. A következőkben tárgyalt dokumentumok, projektek minden könyvtár számára útmutatást adnak könyvtártípustól és az állomány nagyságtól függetlenül A digitalizálási programok koordinálása: a Lundi alapelvek Az Európai Tanács Feirában tartott ülésén (2000. jún.) elfogadta az eeurope 2002 akciótervet, amelynek lényegét az előző fejezetekből már megismerhettük. Ennek a 3(d) pontja arra hívja fel a figyelmet, hogy törekedni kell az európai tartalom világméretű hálózatokon történő megjelenítésére, kihasználva a digitális technológiák gyors és dinamikus fejlődését. Ezen a célkitűzésen belül az Európai Bizottság egy önálló akciót indított a digitalizálási programoknak minden tagállamra kiterjedő közös koordinálására. Ennek érdekében április 4-én a tagállamok szakértői ülést tartottak a Svédországban, Lund városában. Az ülésen elemezték a digitalizálási programok koordinálásának kérdéseit, és ajánlásokat fogalmaztak meg hosszútávon fenntartható akciókra. Az összefogás fontossága elsősorban abban áll, hogy az Európa kulturális és tudományos tudáskincsét hordozó források egyfajta sajátos közvagyont képeznek, amely egyben a társadalmak kollektív, gyarapodó emlékezete, valamint ez adja a digitális tartalomipar fejlődésének alapját is. Az európai vonatkozású digitális tartalom értéke A lundi ülésen a szakértők megfogalmazták azokat a jellemzőket, amelyek az európai vonatkozású digitalizált kulturális és tudományos tartalom értékét és fontosságát írják le: 1. Hozzáférhető és fenntartható örökséget biztosít: Európa kulturális és tudományos öröksége egyedi és jelentékeny közkincset képvisel. Ezeket a forrásokat a hozzáférhetőség és a hosszú távú megőrzés érdekében digitalizálni kell. 2. A kulturális sokszínűséget, az oktatást és a tartalomipar támogatását biztosítja: A digitalizált kulturális vagyonnak fontos szerepe van a kulturális sokszínűség fenntartásában és népszerűsítésében, valamint nélkülözhetetlen forrása az oktatásnak, az idegenforgalomnak és a médiaiparnak. 3. Változatos és gazdag digitalizált forrásokat jelent: A digitalizálás a legkülönbözőbb szektorokat és tartalomtípusokat fogja át: a múzeumi tárgyakat, a közérdekű iratokat, a régészeti leleteket, az audiovizuális archívumokat, a térképeket, a történeti dokumentumokat és a kéziratokat. Az európai tartalomforrások kihasználásának gátló tényezői Az európai vonatkozású források értéke és fontossága nyilvánvaló. Ugyanakkor vannak társadalmi, gazdasági, kulturális problémák, amelyek akadályozhatják a lehetőségek kihasználását: 1. Elaprózott kezdeményezések: 39

40 40 A digitalizálási munkák számos esetben nagyon elszigeteltek folynak, attól függően, hogy az egyes tagállamokban milyen politikát követnek. Ez sokszor párhuzamos eszközbeszerzéseket, munkaerő-kihasználást és pénzbefektetést eredményez. 2. Elavulás: A technológia és a formátumok migrációja komoly feladatot ró a szakemberekre. A digitalizálási munkák költségesek, többnyire közpénzekből végzik őket. Ha ezek a befektetések nem elég körültekintőek, akkor hamar elavuló tartalomforrások jöhetnek létre, amelyek újabb beruházásokat igényelnek. 3. Hiányoznak a hozzáférések egyszerű, bevett formái: Közös európai elvek, műszaki szabványok, a több nyelven való hozzáférést segítő megoldások és rendszerek szükségesek a hozzáférés biztosításához. 4. Szellemi tulajdonjogok: A digitalizált tartalom területén az egyes érdekelt csoportok különböző, jogos érdekeket képviselnek. Ezek között az igények között egyensúlyt kell teremteni. Meg kell érteni és alkalmazni kell a jogkezelési megoldásokat. 5. Nincs kellő egymásra hatás a kultúra területén zajló és az új technológiákkal kapcsolatos programok között. 6. Az egyes intézmények erőfeszítései és elkötelezettsége: A digitalizálást folytató intézményeknek hosszú távú, költséges és technikailag igényes tevékenységekre kell felkészülniük, amelyek újfajta készségek és gyakorlati megoldások elsajátítását is jelentik. Megoldások Az előzőekben felsorolt gátló tényezők, problémák megoldására elsősorban bizonyos célok iránti elkötelezettség szükséges az Európai Unió tagállamaitól, amely a következők: 1. A folyamatos koordináció érdekében működő fórum létrehozása: A tagállamok képviselőiből álló koordinációs csoport megalakítása keretet teremt a folyamatos vitához, tapasztalatcseréhez és beszámolókhoz. 2. A koncepciók és programok európai számbavételi rendszerének támogatása, kialakítása: Friss, nyilvánosan hozzáférhető és könnyen érthető információkat közlő webhelyek létrehozása, egy központi webhelyeken. 3. Népszerűsítsék és támogassák a legjobban bevált gyakorlatot, annak harmonizálását és optimális alkalmazását mind a tagállamokon belül, mind az Európai Unióban: Minőségi összehasonlítást biztosító keretrendszer kialakítása, benchmarking megoldások alkalmazása országos koordinációs szervezetek és hálózatok révén. 4. A bevált gyakorlat és a megfelelő szakismeretek elterjesztésének felgyorsítása: Egész Európában szétsugározni az optimális megoldások példáit, amelyeket közös megállapodással kiválasztott jellemzők egyfajta tipológia alapján határoznának meg (gyakorlat és eljárásmódok következetessége, a közvagyon és a jogok egységes kezelése stb.). 5. Az európai kulturális és tudományos tartalmak láthatóvá és elérhetővé tétele:

41 A projektekről, a kiválasztott tartalomról országos nyilvántartásokat hozzanak létre. Ezeket a nyilvántartásokat igazítsák hozzá a digitalizált tartalom európai infrastruktúrájának követelményeihez (a tartalom minősége, használhatósága, egységes hozzáférhetősége, a szoftvereszközök jutányos elérhetősége és nyitottsága, a hoszszú távú elérhetőséget és hozzáférhetőséget elősegítő szabványok és műszaki megoldások). Az Európai Bizottság feladata az akciók megvalósítása terén Ahhoz, hogy az előzőekben felsorolt célok, akciók megvalósuljanak és fenntartható struktúrát eredményezzenek, az Európai Bizottságnak együtt kell működnie a tagállamokkal. Az együttműködést elsősorban az alábbi területeken szükséges megvalósítani és fenntartani: 1. Támogatnia kell a gyakorlati koordinációs tevékenységeket: Titkárság vagy iroda felállítása, amelynek feladata a koordinációs csoport tevékenységének támogatása. 2. Fejlesztenie kell a bevált gyakorlat elterjesztését: Kompetencia-központok létrehozása, amelyek az érdekelteket irányítják és támogatják a legfontosabb kérdésekben és technológiai döntésekben (metaadatok, többnyelvűség, képalkotási technológiák, digitális megőrzés stb.). 3. Elő kell mozdítania a digitalizálási megoldások összevető értékelését: Az adatgyűjtési irányelvek megalkotása, a minőségre vonatkozó és a számszerűsíthető mutatók kifejlesztése. Gondoskodnia kell az európai tartalom értékének optimális megjelenítéséről és közös elképzelések kialakításáról és meg kell határoznia az európai uniós együttműködési terv kritériumait, kereteit, megvalósítás eszközeit. 4. Javítania kell a tartalom minőségét és felhasználhatóságát, ösztönöznie kell a egységes elérhetőséget, és tájékoztatnia kell a hosszú távú megőrzés kérdéseiről: Megállapodások az együttműködéshez szükséges szabványokról; irányelvek a digitális megőrzésről, modellek és jó gyakorlatok a jogok és az információs vagyon kezelésére, és üzleti modellek kidolgozása. Az Európai Bizottság feladata a műszaki kérdésekkel területén A tartalom előállításának megvalósítása a tagállamok számára nem csak stratégiai, hanem műszaki kérdéseket is felvet, amelyek rövid és hosszú távú kutatás-fejlesztési tevékenységeket is előrevetítenek. Az Európai Bizottságnak ehhez kapcsolódóan a következő teendői vannak: 1. Elő kell mozdítania a minőségi összevetési megoldások kidolgozását: Háttér-tanulmányok elkészítése a teljesítmény-mutatószámok és a statisztika területének tisztázása. 2. Kutatásokat kell kezdeményeznie az Európában folyó digitalizálásról: A digitalizálást támogató műszaki és szervezeti infrastruktúra kérdései, az európai kulturális tartalom, identitás és sokszínűség népszerűsítése. 41

42 3. Támogatnia kell a kompatibilitást, valamint azt, hogy az információforrások mindig felderíthetőek legyenek (metaadatok, nyilvántartások, sémák kidolgozása). 4. El kell hárítania azt a veszélyt, hogy digitális középkor jöjjön létre: Korszerű kutatási ütemterv összeállítása (digitális technológiák és tartalommegőrzési megoldások, a fejlett technológiák jobb alkalmazása, az iparral való szoros együttműködés). A Lundi Alapelvek tehát 2001-ben működésbe hozták a digitalizálási programok európai koordinációját. Az alapelvek megvalósítása azóta is folyamatos és számos irányelv, útmutatás épült a lundi gondolatokra A Brüsszeli Minőségi Keretrendszer Az online kulturális tartalmak minőségi fejlesztésére irányuló közös európai kezdeményezés azonban csak 2002-ben kezdődött meg a Brussels Quality Framework (BQF), azaz a Brüsszeli Minőségi Keretrendszer közzétételével. Ez a keretrendszer javasolja a minőség kritériumának bevonását a nemzeti kulturális digitalizálási projektek kijelölésénél és támogatásánál, ösztönzi a kulturális intézmények számára szolgáló gyakorlati útmutatók előállítását, valamint támogatja a kulturális weboldalakra vonatkozó tíz Minőségi Elv megvalósulását (ezek a Minerva program kapcsán kerülnek majd ismertetésre). Ennek a munkának a fontosságát 2003-ban az Európai Unió Miniszteri Tanácsa Kulturális Ügyek Bizottsága elé tárt Charter of Parma (Pármai Charta) dokumentuma ismerte el A Pármai Charta A Lundi Alapelvekkel elindult egy máig tartó folyamat, amelynek egyik fontos állomása volt a National Representatives Group (NRG), azaz a Nemzeti Képviselők Csoportjának november 19-én, Pármában tartott ülése, ahol az alapelvekből kiindulva megalkották a Pármai Chartát. A charta tartalmát úgy tervezték, hogy folyamatosan fejleszthető legyen mindaddig, amíg sikerül a benne megjelenített igényeket teljességgel kielégíteni. A megvalósítására a Lundi akcióterv keretében, az NRG rendszeres összejövetelei során és a Minerva európai hálózatának operatív támogatásával indult el. 42

43 17. kép A Nemzeti Képviselők Csoportjának évi jelentése Az NRG tagjai egyetértettek abban, hogy a digitalizálás rendkívül fontos lépés, amelyet az európai kulturális intézményeknek feltétlenül meg kell tenniük. Ahhoz azonban, hogy ezek a kezdeményezések sikeresek, gazdaságosak és hosszú távon fenntarthatóak legyenek, számos igénynek, feltételnek kell megfelelniük: igény a koncepcionális és intézményi stratégiák létrehozására és összehangolására. Jobban meg kell ismerni más országok aktuális gyakorlatát; irányelvekre és a bevált gyakorlatból vett példákra van szükség, hogy javítani lehessen a digitalizálási kezdeményezések költséghatékonyságát és minőségét; népszerűsíteni kell a közös működtetést támogató szabványok alkalmazását a hozzáférhetőség javítására; létre kell hozni egy központot a kulturális tartalom országos digitalizálási koncepcióinak európai szintű koordinálására; az újonnan csatlakozó országok számára tapasztalatcsere a jelenlegi európai országokkal. 43

44 Az említett feltételeket figyelembe véve az NRG elkötelezte magát tíz cikkelyben megfogalmazott célok megvalósítására, amelyek két nagy csoportra oszthatók: technológia és együttműködés. A chartában megfogalmazott célok: technológia 1. cikkely. Az új technológiák intelligens felhasználása: Az NRG támogatja a kultúra és a tudás széles körű elterjesztésére irányuló tevékenységeket az új technológiák, elsősorban az Internet és a web használata révén. 2. cikkely. Hozzáférhetőség: Az elérés igénye minden polgár számára alapvető kérdés, tekintet nélkül korára vagy technikai jártassága szintjére. Az NRG különös figyelmet fordít azokra, akiknek speciális szükségleteik vannak. Ezért a hozzáférhetőségi követelmények különböző szempontjainak minden támogatott irányelvben és ajánlásban szerepelniük kell. 3. cikkely. Minőség: Az NRG kiemelt figyelmet fordít a kulturális és tudományos webes alkalmazások minőségi normáinak érvényesítésére. Terjeszti és népszerűsíti a Minerva projekt révén elért eredményeket, támogatja a népszerűsítő rendezvényeket és oktatási kezdeményezéseket. 4. cikkely. A szellemi tulajdonjog és a személyes adatok védelme: Egyensúlyt kell teremteni a tudományos és kulturális örökséghez való hozzáférés joga, a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme között. Az NRG ösztönzi azon műszaki és jogi eszközöknek az alkalmazását, amelyek ezek támogatását szolgálják. Előmozdítja a párbeszédet a kérdésben érintett szektorok között. 5. cikkely. Közös működtetés (interoperabilitás) és szabványok: Mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget az igényeinek megfelelő tartalom könnyű megtalálásához. Ennek érdekében az NRG ösztönzi a műszaki irányelvek és a nyílt szabványok alkalmazását. A chartában megfogalmazott célok: együttműködés 6. cikkely. Nyilvántartások és többnyelvűség: Az európai polgárok számára szóló szolgáltatások létrehozásához elengedhetetlen a meglévő archívumok, források ismerete és a szektor új fejleményeinek figyelemmel kísérése. Emellett fontos meghatározni az erőforrások felderítéséhez és eléréséhez szükséges fenntartható technikai infrastruktúrát, amely több nyelvű környezetben használható. 7. cikkely. Benchmarking: A benchmarking kezdeményezések az alábbi célok elérését szolgálják: mások gyakorlatának megismerése; az egyes fejlődési fázisok és az akadályozó tényezők megjelenésének figyelemmel kísérése a más országokban történtek elemzésével; a kulturális intézmények bekapcsolódásának, bemutatkozásának segítése. 44

45 8. cikkely. Országos, európai és nemzetközi együttműködés: Az NRG keresi az együttműködési lehetőségeket, és kooperációba kezd azokkal az országos, európai és nemzetközi intézményekkel és szervezetekkel, amelyek a kulturális és tudományos örökség védelmével és értékeinek megőrzésével foglalkoznak (szakértők kijelölése, az NRG és a Minerva-hálózat mint hivatkozási pont, az országos és európai programok közötti együttműködés segítése a pénzforrások optimális felhasználására, jó gyakorlatok megosztása stb.). 9. cikkely. Bővítés: A Minerva-hálózat támogatásával működő NRG nyílt közösség. A bővítés az új tagállamokra és a civiltársadalom új szektoraira irányul. Az Európai Unió nemzetközi egyezményeinek keretében különösen az új tagállamok, Oroszország, Izrael, a mediterrán országok, az USA és Kanada csatlakozása várható. A hálózat nyitott minden érdeklődő ország előtt. A civilszektorok esetében kapcsolatépítést kezdeményez az üzleti és ipari magánszektorral (elsősorban a szoftver-, a média- és a tartalomiparral és a szellemi tulajdonjog védelmével foglalkozó szervezetekkel); az idegenforgalmi, az oktatási és a kutatási szektorral. 10. cikkely. A jövő közös építése a tudástársadalom élvonalában: A létesülő on-line kulturális portálok nagyon fontos szerepet játszhatnak a mindenkit befogadó információs társadalom kialakulásában. A megvalósításban a kulturális örökség összes szektorának együtt kell működnie közös célok alapján és összehangoltan. Az NRG támogatja az országos és regionális szolgáltatások közötti együttműködést; a sikeres modellek használatát; a kultúra területén e- szolgáltatások kialakítását; transz-európai kulturális és tudományos portálok létrehozását osztott rendszerekre alapozva. A charta politikai és stratégiai háttere A charta sikeréhez, a politikai háttér biztosításához számos program és tevékenység járul hozzá. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: az eeurope 2002 és az eeurope 2005; az Európai Parlament és a Tanács május 22-i direktívája (A szerzői jog és a kapcsolódó jogok bizonyos kérdéseinek harmonizálásáról az információs társadalomban, 2001/29/CE); Liikanen európai uniós biztos felhívása a COM(2001) 529 dokumentumban az Európai Bizottsághoz és a tagállamokhoz, hogy 2001 végéig fogadják el a Web Accessibility Initiative (WAI) irányelveket, amelyeket a World Wide Web konzorcium (W3C) fogalmazott meg; az Európa Tanács január 21-i határozata a kultúráról és a tudástársadalomról (2002/C 32/01), az európai szintű együttműködés megvalósítására; az Európa Tanács június 25-i határozata (A holnap emlékezetének megőrzéséről a digitális tartalom megőrzéséről a jövő generációk számára, 2002/C/162/02); az Európa Tanács 2003-at a fogyatékkal élők évének nyilvánította, és kiemelt kérdésnek tekinti a nyilvános webhelyek és tartalmuk hozzáférhetőségét; az Európai Unió 25 tagállamra bővítése május 1-én. 45

46 18. kép A Pármai Charta A charta stratégiai hátterét a Lundi Alapelvekben megfogalmazott gondolatok adják, valamint a Minerva program, amely a lundi akcióterv operatív megvalósítása A Minerva programok A Minerva (Ministerial NEtwoRk for Valorising Activities in digitisation) az Európai Uniós tagállamok minisztériumai közötti együttműködés, mely a kulturális és tudományos tartalmak digitalizálását hangolja össze. Időben előbb jött létre mint a Pármai Charta, azonban a későbbiek során újabb programokat indított. A program célja egy közösen elfogadott európai platform kialakítása a digitalizálásra, metaadatokra és a hosszú távú megőrzésre vonatkozó ajánlások és irányelvek megfogalmazása formájában. A nemzeti programok koordinálása mellett az európai országok, nemzetközi szervezetek és projektek közti kapcsolatok kiépítését is segíti. A program emellett tanácsadó szerepet lát el, amely a működő jó gyakorlatok összegyűjtését és a Lundi Alapelvek elfogadását és terjesztését szorgalmazza. 46

47 19. kép Minerva: jó gyakorlatok 20. kép Minerva: technikai útmutató 47

48 Minerva 2002 A Minerva projekt 2002 óta támogatja az európai kulturális minisztériumokat, amelyek az NRG keretein belül működnek együtt. Az információs társadalom a tudáson alapszik, ezért a kulturális weblapok igen színes kínálatot tudnak nyújtani az állampolgárok számára. A jó minőségű weboldalak értéket közvetítenek Európa kulturális kincseiből az európai és Európán túli polgárok számára is. A kulturális intézmények amelyek feladata az örökség megőrzése és feltárása, és amelyekről szól a Minerva kézikönyv A minőség fejlesztése az európai polgárok érdekében címmel fontos szerepet teljesítenek a köz számára. Éppen ezért fontos, hogy ennek az online kínálatnak a minősége a legmagasabb szintű legyen. A Minerva program egész Európában támogatni kívánja a kulturális intézményeket, mivel ezekben megtalálható közös örökségünk egy jelentős része. A Minerva minőségi elveit abból a célból határozta meg és adta ki, hogy a kulturális weboldalak minőségének fontosságát népszerűsítése. A Minerva program által kiadott tíz elv (2003) elsősorban kulturális weboldalakra vonatkozik múzeumok, könyvtárak, archívumok és más kulturális intézmények weboldalaira. Ugyanakkor ezek az elvek általános érvényűek, és szinte bármilyen weboldalra alkalmazhatók. A Tíz Minőségi Elv A minőségi kulturális honlap az európai kulturális sokszínűséget tükrözi, és mindenki számára biztosítja a digitális kulturális tartalom elérhetőségét. A minőségi kulturális honlap legyen: 1. átlátható, világosan jelölje meg a honlap azonosságát és célját, valamint a fenntartásáért felelős szervezetet; 2. hatékony a felhasználó szempontjából, azaz a tartalmat megfelelően válogassa, digitalizálja, hitelesítse és jelenítse meg; 3. karbantartott, azaz minőségi elvek biztosítsák a naprakészségét; 4. elérhető minden felhasználó számára a navigálás, a tartalom és az interaktivitás tekintetében is függetlenül a használó rendelkezésére álló műszaki színvonaltól vagy esetleges fogyatékos voltától; 5. felhasználó-központú, vegye figyelembe a felhasználó igényeit, biztosítsa a könynyen használhatóságot, vegye számba a felhasználói értékeléseket és visszajelzéseket; 6. interaktív, adjon lehetőséget a használónak a kapcsolatteremtésre és a megfelelő válaszokra; adott esetben ösztönözze a felhasználót kérdésfeltevésre, információk megosztására és vitára; 7. többnyelvű, legyen tisztában a többnyelvűség fontosságával, biztosítson minimális szintű érthetőséget több nyelven is; 8. átjárható, a kulturális hálózaton belül tegye lehetővé, hogy a használók könnyen megtalálják az igényüknek megfelelő tartalmat és szolgáltatást; 48

49 9. jogkövető, vegye tekintetbe a szellemi tulajdonjoggal és az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, világosan közölje a honlapnak és tartalmának használatára vonatkozó feltételeket; 10. kövessen olyan stratégiát és szabványokat, amelyek biztosítják a honlap és tartalmának tartós, hosszú távú megőrzését. A weboldalak életciklusa A weboldal életciklusának egyes szakaszai és a tíz minőségi elv között sokféle kapcsolat létezik, minden szakaszhoz hozzárendelhetjük az odaillő legfontosabb elveket. A Minerva Working Group 5 által a minőségi elvekről szerkesztett kézikönyv szerint a weboldal életciklusa a következő szakaszokra bontható: 1. Weboldaltervezés: az oldal alapeszméjének megvitatása, célközönség meghatározása, döntés a szolgáltatások és tartalmak jellegéről; a személyiségi jogokra, megőrzésre, elérhetőségre vonatkozó politikák megfogalmazása. 2. Weboldal dizájn: milyen módon fogja a weboldal a szolgáltatásokat nyújtani és a tartalmat bemutatni; a technikai platform kiválasztása; különleges megjelenítési minták választása (virtuális múzeumi séta, könyvforma stb.). 3. A tartalmak kiválasztása: a válogatási szempontok meghatározása; a megjelenítendő tartalmak kiválasztása. 4. A digitalizálási folyamat: tartalmak digitalizálása, a mesterfájlok és egyéb digitális anyagok elkészítése; a kiegészítő (háttér) információk szövegezése. 5. A digitális törzsanyag tárolása és megőrzése: a digitalizált törzsanyag (master material) biztonságos eltárolása; a Webes megjelenítéshez a törzsanyagról hordozható vagy bemutatható másolat készítése. 6. Metaadat begyűjtés: a kiválasztott tartalmat leíró metaadatok összegyűjtése és adattárba mentése. 7. A website kivitelezése: a weboldal kidolgozása a politikák, az elérhető tartalmak, és a weboldal terv alapján. 8. Online publikálás: a website elérhetővé válik a célközönség számára. 9. Folyamatos karbantartás: a website mindig naprakész; a felhasználók visszajelzéseire és javaslataira figyelünk és reagálunk. A minőségi elvek prioritási mátrixa Ez a mátrix elsősorban a weboldalakkal foglalkozik és nem a digitalizálási projektekkel. Minden egyes elv-életszakasz párhoz egy értéket rendelünk az alábbiak szerint: 1 Alacsony prioritás 2 Közepes prioritás 3 Magas prioritás 49

50 Weboldal tervezés Weboldal dizájn Tartalmak kiválasztása Digitalizálási folyamat A mester anyagok mentése és tárolása Metaadatok begyűjtése Weboldal kivitelezése Online publikálás Folyamatos karbantartás ECONTENT Átlátható Hatékony Karbantartott Elérhető Felhasználó központú Interaktív Többnyelvű Átjárható Jogkövető Tartósan megőrzött A Minerva Working Group 5 szakemberei szerint a legkritikusabb szakaszok a minőségre a következők (mivel ezek a szakaszok érintik legközvetlenebbül magát az oldalt): Weboldal tervezés Weboldal dizájn Weboldal kivitelezés Online publikálás Az oldal fenntartása a jövőre nézve nem mehet a minőség rovására. A többnyelvűség és az átjárhatóság pedig különösen fontos elv a szakemberek megállapítása szerint, mivel már a kezdetekkor tervezni kell ezeket, a későbbiekben nem toldozgathatók. Ezzel ellentétben az interaktivitás a többi után alkalmazható. MinervaPLUS (2004) A Minerva program további tagokkal bővített folytatása a MinervaPLUS projekt. Az új projekt hivatalosan 2004-ben indult, első stratégiai megbeszélését február 10-én tartották az Országos Széchényi Könyvtárban. A megújult program tagjai: Ausztria, Csehország, Észtország, Görögország, Írország, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Szlovénia. A Lundi Alapelvekben foglalt célkitűzések gyakorlati, operatív kivitelezése változatlanul a Minerva és a folytatásaként létrejött MinervaPLUS projekt feladata, éppen ezért a két program szoros kapcsolatban van egymással. Magyarországot a MinervaPLUS projektben az Országos Széchényi Könyvtár képviseli. 50

51 A MinervaPLUS fejlesztési irányai ECONTENT A Lundi Alapelvek közül az továbbra is támogatja a következő értékeket: Mindenki által hozzáférhető digitális kulturális és tudományos örökség megteremtése. A kulturális sokféleség, oktatás és továbbképzés támogatása. A digitális források széles körű terjesztése, valamint a tartalomipar működésének ösztönzése. A MinervaPLUS programban azonban új fejlesztési irányok is indultak a meglévő munkacsoportok keretein belül (WP = workprogram ~ munkacsomag): WP3 katalógusok munkacsoporton belül indult: A többnyelvű tezauruszok témája. (Ennek vezetését Magyarország vállalta.) WP4 átjárhatóság, közös kereshetőség munkacsoporton belül indult: A digitalizációs programok üzleti modelljeinek témája. WP5 a minőségi keretrendszer munkacsoporton belül indult: A kisebb kulturális intézmények igényeinek témája. WP6 a jó gyakorlatok munkacsoporton belül indult: A kulturális digitalizálás költségeinek csökkentését célzó program. Minerva ec (2006) 2006 októberétől a Minerva projekt az Európai Digitális Könyvtár támogatásával kibővült a Minerva ec (econtentplus) programmal. A Minerva ec tematikus hálózat a kulturális információ, a tudományos információ és a tudományos igényű tartalom területén. A konzorcium összefogja az érdekelt feleket és szakértőket Európa szerte és hasznosítja az előző Minerva programok eredményeit, valamint támogatja az Európai Bizottság i2010 Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért programját A Calimera program Az Európai Unió FP5 kutatás-fejlesztési programja keretében kezdődött a Community Memory (Közösségi Emlékezet) projekt előkészítése. Az előkészítés során 2003-ban egyedül a Calimera program indult el, amelyet már a hatodik keretprogram (FP6) finanszírozott. A Calimera program (Cultural Applications: Local Institutions Mediating Electronic Resource Access) tehát 2003 decemberében indult el 37 európai ország, összesen 46 partner részvételével. A Calimera olyan együttműködési kezdeményezés, amely az Európai Unió IST (Információs Társadalom Technológiái) programjának keretében a helyi intézményeknek (könyvtárak, múzeumok, archívumok) kíván segíteni abban, hogy az innovatív technológiákat és stratégiákat az állampolgári szükségletek kielégítése érdekében mind hatékonyabban fel tudják használni. A program célja Az Irányelvek összeállításának az volt a célja, hogy a helyi művelődési intézményekben különösen a közkönyvtárakban, múzeumokban és levéltárakban dolgozó döntéshozók 51

52 és szakemberek számára tömören és naprakészen összegezze a napjainkban használatos új technológia felhasználási lehetőségeit. Nyomon követhetővé teszi, hogy ez az új technológia milyen módon segíti elő a digitális szolgáltatások fejlesztését. Emellett elősegíti annak jobb megértését is, hogy a helyi kulturális szolgáltatásoknak milyen fontos szerepe van az Európai Unió főbb céljainak megvalósításában. A Calimera program az FP5 keretében működő Pulman Tematikus Hálózat által megfogalmazott alapelvekre épül, amelyeket ban tettek közzé és 26 nyelvre fordítottak le. A Calimera felépítésében hasonló, de lényeges különbség, hogy a Calimera Irányelvek nem csak a korábbi változat frissítését tartalmazzák, hanem a közkönyvtárakon túl jelentősen kiegészülnek az archívumok és múzeumok nyújtotta szolgáltatásokkal. A Calimera Irányelvek az Európai Bizottság IST programjának finanszírozásával készültek. Az Irányelvek összeállítása Összesen 23 különálló irányelv készült, amelyek három fő fejezetet alkotnak: társadalmi, szervezési és technikai. Az elfoglalt döntéshozók munkáját megkönnyítendő az Irányelvek teljes változata mellett elkészült a kivonatos változat is. Az egyes irányelvek utolsó részében összegyűjtve láthatók azok a linkek, amelyek a technológia újszerű alkalmazásával kapcsolatosak, vagy közelebbről érintik a helyi művelődési intézményeket. Ezeket úgy állították össze, hogy a felhasználók saját szempontjaik és igényeik szerint követhessék nyomon az Európában zajló fontosabb fejlesztéseket. A Calimera Irányelvekkel kapcsolatos munkákat az Együttműködési Akció egyik partnerintézménye, az Essex-i Megyei Tanács (Egyesült Királyság) fogta össze. A dokumentum főszerkesztője Julia Harrison, de összeállítását workshopok, valamint írásos hozzászólások és a szerkesztéssel kapcsolatos észrevételek összegyűjtése előzte meg, melyben számos szakember vett részt az EU tagállamaiból illetve a szomszédos országokból. A program megvalósítása Minden projekt-partner országban három tagból álló, úgynevezett referensz munkacsoport levéltárak, múzeumok, közkönyvtárak szakemberei dolgozott ki egy modellt a kulturális örökség közös adatbázisának kiépítésére, illetve közös szolgáltatás kialakítására. A Calimera hazai programjainak koordinálását a Publika Magyar Könyvtári Kör látta el, a kísérleti modellt a debreceni munkacsoport, a megyei könyvtár, a megyei levéltár és a Déry Múzeum munkatársai dolgozták ki Gellér Ferencné vezetésével. A modell a Hortobágy elnevezést kapta, és a Calimera záró értékelésén mind a projektmenedzser, mind az értékelő szakemberek elismeréssel fogadták. A modellalkotás két irányban folyt. Fontos része volt a modell tervezésének az információs kommunikációs technika modern eszközeinek alkalmazása, valamint az információs tartalom kérdéskörének megvizsgálása, változatos tartalmak beépítése az adattárakba. A tartalmak tekintetében elsősorban a közgyűjtemények létező információs forrásvagyona jött szóba, de külön hangsúlyt kapott a ritkán vagy egyáltalán nem használt információs források, például egyének és közösségek tulajdonában lévő visszaemlékezések és kulturális tárgyak beépítése is. Ugyancsak helyet kaptak az újabb tartalomformák, köztük a multimedia, a VR/3D stb. 52

53 A Calimera projektben részt vevők elemezték és értékelték az együttműködés és a partnerség különféle lehetőségeit és módozatait a kulturális örökség feltárásában, megőrzésében és hozzáférhetővé tételében. Példákon keresztül mutatták be ezek előnyeit, alkalmazhatóságát. A projekt megvalósításában szerzett ismeretek és tapasztalatok beépültek a Calimera útmutatóba (Billédiné, 2006). Az Irányelvek tartalma 1. Társadalompolitikai irányelvek Társadalmi befogadás Kulturális azonosságtudat és kohézió ekormányzat és állampolgárság Tanulás (formális és informális) Társadalmi és gazdasági fejlődés 2. Menedzsment útmutató Stratégiai tervezés Együttműködés és partnerségek Üzleti modellek Humánpolitika Teljesítmény és értékelés Jogi útmutató 3. Technikai útmutató Háttértechnológiák és infrastruktúra Digitalizáció Digitális megőrzés Forrásleírás Feltárás és visszakeresés Tartalom- és kontextus menedzsment Multimédiás szolgáltatások Interaktivitás Többnyelvűség Perszonalizáció Hozzáférhetőség a hátrányos helyzetűek számára Biztonság Térinformatika: INSPIRE irányelvek A hivatalos megfogalmazás: A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről szóló kormányrendelet megalkotását az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE Infrastructure for Spatial Information in the European Community) kialakításáról szóló, március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: INSPIRE irányelv) törvényi szintű szabályozást nem igénylő előírásainak a hazai jogrendbe történő átültetése indokolja. Az INSPIRE irányelvet május 15. napjáig kell a tagállamoknak átvenniük. 53

54 Az INSPIRE egy keretirányelv fentről lefelé meghatározott végrehajtási utasításokkal, de a végrehajtási utasítások a közvélemény széles bevonásával készülnek: Nyitott és átlátható törvényalkotási munka. A projektek és törvényi meghatalmazással rendelkező szervezetek kulcs szerepe a megvalósíthatóság tesztelésénél. Magyarország bekapcsolódása közepes szinten már megtörtént, de a lehetőségek további kihasználása kívánatos. Az INSPIRE kihívás és lehetőség a hatékonyabb környezeti politikák, átláthatóbb közigazgatás és elszámoltathatóság felé. 21. kép Európai térinformációs infrastruktúra: az INSPIRE Az INSPIRE célja Az INSPIRE irányelv azt a célt szolgálja, hogy egy olyan közösségi szintű elektronikus térinformációs infrastruktúra jöjjön létre, amely biztosítja a térinformációs adatok interoperabilitását, és elősegíti a közösségi környezetpolitika, valamint azon politikák és tevékenységek megvalósítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az irányelv alapján a tagállami térinformációs rendszerek teljes kiépítésére több ütemben kerül sor. A tagállami rendszerek felállításának végső időpontja május 15. Ettől az időponttól kell valamennyi téradattéma tekintetében a téradat-szolgáltatásokat biztosítani. 54

55 INSPIRE Irányelvek Általános rendelkezések és komponensek ECONTENT 1. INSPIRE általános irányelvek és rendelkezések: Az INSPIRE az európai környezeti politikák számára szükséges téradat infrastruktúra megteremtésének általános szabályait fekteti le. Az INSPIRE a tagállamok által működtetett téradat infrastruktúrákon alapul. Az INSPIRE nem követeli meg új adatok gyűjtését. Az INSPIRE nem befolyásolja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokat és a meglevő üzleti modelleket. 2. INSPIRE komponensek: Metaadatok. Téradatok és szolgáltatások interoperabilitása. Hálózati szolgáltatások (keresés, megtekintés, letöltés, átalakítás, szolgáltatás lehívás) Adat- és szolgáltatásmegosztás. Koordináció és kiegészítő rendelkezések (jelentéskészítés). 3. INSPIRE adatmegosztási politika: A tagállamok intézkedéseket fogadnak el amelyek lehetővé teszik a téradat készletekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá ezen készletek és szolgáltatások cseréjét, és felhasználását közfeladatok ellátása céljából; kizárnak minden olyan megszorítást, amely a felhasználás helyén keletkező gyakorlati akadályokat teremthet; egységes feltételeket alkalmaznak az Európai Unió és intézményei felé történő adatszolgáltatás során; csak indokolt esetben (nemzetbiztonság) korlátozhatják az adatokhoz való hozzáférést (Tóth, 2007). Jogi szabályozás A térinformációk kezelését, szolgáltatását nemzetközi/uniós és nemzeti szabályozás egyaránt érinti. Az európai közösségi jogszabályokra az a jellemző, hogy azokat elsősorban a közösségi intézményekre, azok együttműködése céljából hozták. Részletes hazai szabályozás, a térinformáció-kezelés, -szolgáltatás szemszögéből nézve, jelenleg csak a földmérési és térképészeti adatok vonatkozásában született. Más érintett szakterületen legfeljebb adatkezelésről esik szó, vagy teljesen hiányzik a szabályozás. A szabályozás megalkotásakor nem lehet megkerülni azt a kérdést sem, hogy különbséget tegyünk az információkhoz való hozzáférés, annak feltételei, illetőleg ellentételezése vonatkozásában a felhasználó, valamint a felhasználás eltérő volta miatt. Meg kell különböztetni e tekintetben a köz-, az üzleti- és a civil szféra szereplőit, illetve figyelembe kell venni a mindenkori felhasználás célját. Az INSPIRE adatköreihez tartozó térinformációk esetében egyértelműen szabályozni szükséges a szerzői jog meglévő szabályozásán túlmenően a harmadik félnek történő továbbadás, továbbhasznosítás eseteit. A közérdekű térinformációk hazai szolgáltatói esetében javasolt szabályozni az elvárható szolgáltatási formákat (metaadatok, termékminták, térinformációk stb.), és a hozzáférési jogosultságokat (Niklasz, 2009). 55

56 4.4 ÖSSZEFOGLALÁS A leckében áttekinthettük, hogy milyen fejlődésen ment keresztül a digitális tartalmakra vonatkozó gondolkodás és gyakorlat. A kezdeteket a Lundi Alapelvek jelentették, majd ezután jó néhány programnak kellett megvalósulni, hogy valamelyest tisztázódjanak a technológia és az együttműködés legfontosabb kérdései. A cél az európai együttműködés és a közösségi emlékezet kialakítása. Ez független a kulturális intézmények típusától, a kultúra nyelvétől és földrajzi helyétől. A különböző programok jól követhetően végigviszik az alapelveket, sőt fejlesztik, és a gyakorlatban megvalósítják ezeket. Felmerülhet a kérdés, hogy a leckében felsorakoztatott célok, irányelvek, jó gyakorlatok mennyire időtállóak, de azt gondolom, hogy a megvalósult projektek bizonyítják a hosszú távú fennmaradásukat. A következő leckében ismertetett néhány példa is a hosszú távú célok fenntarthatóságát igyekszik bizonyítani. 4.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mit tartalmaz a Lundi Alapelvek című dokumentum? 2. Mi a Minerva program célja? 3. Sorolja fel a Tíz Minőségi Elvet! 4. Melyek az INSPIRE komponensei? 56

57 5. AZ ECONTENT PROGRAM 5.1 CÉLKITŰZÉS A lecke célja, hogy megismertesse a hallgatót a projektben foglalt európai törekvésekkel, és egyúttal rámutat a hazai tennivalókra, célokra. A projekt segítségével megmutatja, hogyan válhatunk a sokszínű európai digitális tartalom részeivé, részeseivé. 5.2 TARTALOM Az econtent előzményei. A keret: eeurope kezdeményezés. eeurope+ 2003, eeurope2005. Az előzmények: INFO2000 ( ). Az előzmények: MLIS ( ). Az econtent program ( ). Stratégiai célkitűzések. Munkaprogramok. 5.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE Az európai irányelvek már régóta meghatározzák az elektronikus tartalmak fejlesztésének, szolgáltatásának irányát. A lecke bemutatja az eddigi legjelentősebb együttműködést, amely a témában létrejött, az econtent elnevezésű európai közösségi programot. Az econtent az európai tartalomipar szereplőit fogta össze: a digitális tartalmak előállítóit és tulajdonosait mind a magán- mind a közszférában, valamint mindazokat a cégeket, intézményeket, szakértőket stb., akik tervezéssel, adatbázis-készítéssel, elektronikus szolgáltatásokkal, nyelvi opciókkal, a felhasználó igényei szerinti testreszabással foglalkoztak. Ismertetésre kerül a program kerete, az eeurope kezdeményezés, valamint a program előzményei (INFO 2000, MLIS) Az econtent előzményei Az econtent program előtérbe helyezte az európai digitális tartalom interneten történő fejlesztését és felhasználását, valamint az európai weboldalak nyelvi sokszínűségét. Éppen ezért kiemelt helyen kell foglalkozni az econtent program céljaival, elemeivel és megvalósulási formáival. A program indításának alapja az a felismerés volt, hogy az internet elterjedésében rejlő lehetőségek kihasználása akkor a leghatékonyabb, ha a felkínált digitális tartalmak érdekesek és érthetőek a felhasználók számára. A keret: eeurope kezdeményezés Az eeurope program tulajdonképpen korszakváltást is jelöl: az információs társadalom mindenkinek elgondolás megvalósításának kezdetét politikai szinten is. A program 1999 decemberében indult el az Európai Bizottság kezdeményezésére. Legfontosabb célja volt az állampolgárok, az otthonok, az iskolák, a vállalatok és a közigazgatás teljes körű bevonása a létező és kifejlesztés alatt álló digitális rendszerekbe és az Internet felhasználói körébe. Az eredeti tervekhez képest kis módosítással 2000-ben létrehozták az eeurope akciótervet, amelynek célkitűzéseit három kulcsterületbe sorolták: 1. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb Internet: olcsóbb és biztonságosabb Internet hozzáférés; 57

58 gyorsabb Internet a kutatóknak és a diákoknak; biztonságos hálózat és intelligens kártya. 2. Befektetés az emberekbe és az ismeretekbe: az európai ifjúság beléptetése a digitális korszakba; munka a tudásalapú gazdaságban; részvétel mindenki számára a tudásalapú gazdaságban. 3. Az Internet használatának ösztönzése: az elektronikus kereskedelem fejlődésének felgyorsítása; elektronikus közigazgatás: elektronikus hozzáférés a közszolgáltatásokhoz; távegészségügy; digitális tartalom a globális hálózatoknak; intelligens közlekedési rendszerek. eeurope+ 2003, eeurope2005 Az eredeti eeurope program legfontosabb célkitűzése az alapszolgáltatások online elérhetővé tétele, az Internet széleskörű elterjesztése 2002-re tulajdonképpen megvalósult az egész Európai Unióban, ezért létrejöttek az eeurope és az eeurope2005 programok. Az eeurope a célok kiterjesztéséről szólt. Ez elsősorban a csatlakozó országokra vonatkozott, másfelől pedig ahhoz, hogy a fejlődés gyors és hatékony legyen szükségessé vált egy összehangolt fejlesztési politika kidolgozása. Ennek eredményeként megszületett az eeurope+ akcióterv, amely a 13 csatlakozó országra vonatkozóan az előzőekben ismertetett három célkitűzést egy nulladik ponttal egészítette ki. Ennek célja az Európán belüli digitális megosztottság minimalizálása volt: 1. Az információs társadalom megalapozása: megfizethető árú telekommunikációs szolgáltatás hozzáférhetővé tétele mindenki számára; a Közösségi Joganyag információs társadalommal kapcsolatos részének átvétele kép Az eeurope 2002 céljai

59 Az Európai Unió az eredeti eeurope tervet 2002-ben felülvizsgálta, amelynek eredményeként megszületett az eeurope2005 program, amelynek akcióterve a következő célterületeket tartalmazza (a részfeladatok megvalósításának határidejét a évre határozták meg): 1. a) Modern online közszolgáltatás: e-kormányzat; e-learning; e-egészségügy. b) E-business. c) Biztonságos információs infrastruktúra. 2. A tapasztalatok cseréje. 3. Benchmarking. 4. Az online szolgáltatások megvalósulását koordináló politika kialakítása. 5. Pénzügyi feltételek. 23. kép Az eeurope2005 logója Az előzmények: INFO2000 ( ) Az econtent program egyik előzményeként jött létre az 1996-ban induló INFO2000 elnevezésű közösségi program, amely 1999-ben zárult és a következő célokat támogatta: a multimédia-szolgáltatásokban rejlő lehetőségek promóciója, ezzel a piac fejlesztése; az európai közszféra információinak jobb kihasználása; a multimédiában rejlő európai lehetőségek felismerésének és kihasználásának előmozdítása; a multimédiával kapcsolatos szellemi tulajdonjogok kereskedelmének előmozdítása; a multimédiás tartalmak piacának megfigyelése és elemzése; az új tudásanyagot célzó oktatási tevékenységek fejlesztése. A program a digitális jogok tisztázásának kérdését helyezte előtérbe. A program során kilenc projekt valósult meg (BONAFIDE, bš, COMPAS, EFRIS, INDECS, ORS, PRISAM, TVFILES, VERDI). 59

60 24. kép Az INFO2000 projektjei Az előzmények: MLIS ( ) A Multilingual Information Society (MLIS), azaz Többnyelvű Információs Társadalom közösségi program szintén az 1996-tól 1999-ig tartó időszakban zajlott. Elnevezéséből is kitűnik, hogy az információs társadalom kiépítése során felmerülő nyelvi akadályok leküzdését tekinti alapvető céljának, amelynek érdekében a következő területeket támogatta: az Unió többnyelvű szolgáltatásainak terjesztése és támogatása a nyelvi technológiák, erőforrások és szabványok kihasználásával; a nyelvekhez kötődő iparágak fejlődésének elősegítése kedvező körülmények biztosításával; a nyelvek közötti információáramlás költségeinek csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozások esetében; az Unió nyelvi sokszínűségének fenntartása, és az ezzel kapcsolatos promóciós csatornák fejlesztése. 60

61 Ezen a programon belül is több sikeres projekt született, mint például: DicoPro, ELAN, INTERLEX, MELIN, MULETA stb. 25. kép A MULETA projekt 26. kép A DicoPro projekt 61

62 5.3.2 Az econtent program ( ) Az Európai Bizottság 2000 májusában nyújtotta be az új közösségi programra vonatkozó javaslatát. Az Európai Unió Tanácsa 2001/48/EK (2000. dec. 22.) határozatában elfogadták az Európai digitális tartalom a globális hálózatok részére elnevezésű többéves programot, amelyet a továbbiakban röviden econtent programnak neveznek. Ezután 2001 januárjában az econtent hivatalosan is megindulhatott. A program időszakát január 18. és január 17. között határozták meg, 100 millió eurós előirányzattal. A program alapvetően piacorientált, s többek között elősegíti a magánbefektetések kedvező feltételeinek biztosítását, új álláslehetőségek teremtését, a termelékenység fokozását és a közszolgáltatások modernizálását. Emellett támogatja az EU állampolgárainak szociális és kulturális fejlődését, valamint az információs társadalomban való részvételét. Az econtent az európai tartalomipar szereplőit fogta össze: a digitális tartalmak előállítóit és tulajdonosait mind a magán- mind a közszférában, valamint mindazokat a cégeket, intézményeket, szakértőket stb., amelyek tervezéssel, adatbázis-készítéssel, elektronikus szolgáltatásokkal, nyelvi opciókkal, a felhasználó igényei szerinti testreszabással foglalkoztak. Eszközként a következőket jelölte meg: az európai digitális tartalom fejlesztésének serkentése a világhálón és a soknyelvűség elterjesztése az információs társadalomban kép Az econtent program

63 Stratégiai célkitűzések ECONTENT 1. Az internet mindenki által történő használata és az internethez való hozzáférés ösztönzésének segítése az európai digitális tartalom globális hálózatokon keresztüli elérhetőségének növelésével, abból a célból, hogy támogassák az Európai Unió polgárainak szakmai, szociális és kulturális fejlődését és a csatlakozni kívánó országok állampolgárainak az információs társadalomba történő gazdasági és szociális beilleszkedését. 2. Az európai digitális tartalomban rejlő lehetőségekhez történő hozzáférés és azok hasznosításának erősítése, és különösen a közszférában meglévő információ hatékonyabb felhasználásának támogatása. 3. A kulturális sokszínűség és többnyelvűség támogatása a digitális tartalomban a globális hálózatokon különösen az Európai Unió nyelvein, valamint az európai tartalom-előállító cégek és különösen a kis- és középvállalkozások exportlehetőségeinek növelése a kulturális és nyelvi testreszabás révén. 4. A piac széttördeltségének csökkentését, valamint az európai digitális tartalom reklámozását, forgalmazását és felhasználását szolgáló előnyös körülmények létrehozása a globális hálózatokon, a gazdasági tevékenység ösztönzése és a foglalkoztatási lehetőségek javítása érdekében. Munkaprogramok Az Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatósága kidolgozta a programhoz kapcsolódó munkaprogramokat, amelyek részletesen körvonalazzák az adott időszakra kitűzött célokat és prioritásokat, valamint meghatározzák megvalósításuk hozzávetőleges időrendjét. Az első munkaprogram 2002 decemberéig volt érvényben, a második pedig 2002 decemberétől január 17-ig. Mindkét munkaprogram három akcióprogramot tartalmaz, amelyek az econtent kulcsterületei. A második munkaprogram akcióprogramjai a következők: 1. A közszférába tartozó információk elérésének javítása és felhasználásának bővítése. Az akcióprogram célja a közszféra által szolgáltatott információk áramlásának és felhasználásának hatékonyabbá tétele, s ezen információk határokon átnyúló használatának ösztönzése. Kísérletek meghatározott projektekben (pl. fejlődő technológiák [például mobil alkalmazások] alkalmazásának bátorítása). Az európai digitális adatgyűjtemények létrehozása. 2. A tartalomelőállítás fejlesztése a többnyelvű és multikulturális környezetben. Az európai digitális tartalomszolgáltató szektor széttöredezett, kevésbé hatékony és nemzetközi szinten meglehetősen inaktív, ezért a cél az információs technológiákban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Az akcióprogram kiemeli az európai tartalomalkotás és -felhasználás többnyelvű és multikulturális szempontú fejlesztésének szükségességét. Új partnerségek ösztönzése és a többnyelvű és multikulturális stratégiák elfogadása (pl. kereskedelmi és vállalati tartalomszereplők bevonása). 63

64 A nyelvi infrastruktúra erősítése (nyelvi központok, kísérletezés informatikai eszközökkel, új források). 3. A digitális tartalompiac dinamizmusának növelése. Az akcióprogram szerint erősíteni kell a közösen finanszírozott tevékenységek közvetlen, vagy közvetett piaci hatását, valamint az új tagok és a tagjelölt országok intézményeinek integrációját is. A digitálistartalom-iparágak és a tőkepiacok közötti szakadék áthidalása. A jogok forgalmazása a digitálistartalom-piac résztvevői között. A közös jövőkép kidolgozása és elfogadása. (Az econtent program egyik nyertes projektje pl. az efarmer, amelynek egyik partnere a gödöllői Szent István Egyetem.) 5.4 ÖSSZEFOGLALÁS 28. kép Az efarmer projekt A lecke során betekintést nyerhettünk az elektronikus tartalmak fejlesztésének, valamint közzétételének európai irányelveibe, valamint azokba az ajánlásokba, programokba, amelyek ezek gyakorlati kivitelezését hivatottak elősegíteni. Közösségi programokról volt szó, amelyek fő célja a különböző kulturális és tudományos tartalmak hozzáférhetőségének biztosítása mindenki számára, multikulturális és többnyelvű környezetben. A lecke a programok részletes ismertetésével rávilágított a közös célokra, és arra a felismerésre, hogy a 64

65 mindenki számára elérhető tartalom csak nemzetközi összefogással, nemzetközi projektek révén valósulhat meg. 5.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mi volt az econtent program indításának alapja? 2. Melyek az eeurope akcióterv célkitűzésének kulcsterületei? 3. Mely közösségi programok voltak az econtent program előzményei? 4. Melyek voltak az econtent akcióprogramjai? 65

66 6. A DIGITÁLIS TARTALOMMAL VALÓ INTERAKCIÓ ÚJ MÓDJAI A KULTÚRÁBAN ÉS A TANULÁSBAN: ECONTENTPLUS 6.1 CÉLKITŰZÉS A lecke célja, hogy megismertesse a hallgatót az elektronikus tartalmakhoz kapcsolódó új programok céljaival, feladataival, és ezeknek a tanulásban, kultúrában betöltött szerepével. 6.2 TARTALOM Az econtentplus program ( ). Stratégiai célkitűzések. econtentplus célterületek. Földrajzi tartalom. Oktatási tartalom. Digitális könyvtár. A digitális tartalom területén mérvadó piaci szereplők közti együttműködés elősegítése. Az econtentplus magyarországi kontaktpontja. Az econtentplus hazai eredményei. CIP ICT-PSP econtentplus. Európai gondolatok: oktatási és képzési stratégia digitális tartalmak. Középpontban az egész életen át tartó tanulás. Speciális tartalmak az egész életen át tartó tanulásban: e-portfólió 6.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE Az econtent program részletes ismertetése után a hallgató megismerkedhet a folytatással, az econtentplus programmal és a jelenlegi pályázati kiírások helyzetével, tartalmával. A leckében a hallgató képet kap az európai együttműködés helyzetéről, irányáról és eredményeiről az elektronikus tartalmak fejlesztése és közzétételének területén. Az ismertetésre kerülő programok szoros kapcsolatban állnak az oktatással, kultúrával. Az egész életen át tartó tanulás teremti meg a valóságos kapcsolatot a digitális tartalmak és az említett tevékenységek között Az econtentplus program ( ) Az econtentplus program az econtent folytatásaként a minőségi digitális tartalmak és szolgáltatások hozzáférhetőbbé tételét, hatékonyabb felhasználását ösztönzi az európai többnyelvű, multikulturális környezetben. Elődjéhez képest az econtentplus kevesebb kulcsterületre koncentrál: elsősorban a közérdekű információk különös tekintettel a földrajzi információkra, valamint az oktatási, kulturális és tudományos tartalmak európai szintű elérhetőségét szeretné javítani. Az Európai Bizottság február 13-án terjesztette be javaslatát, a program időszakát a 2005 és 2008 közötti intervallumban határozták meg, tervezett költségvetése 163 millió euró. Szervesen kapcsolódik az eeurope 2005 cselekvési terv célrendszeréhez, s ezen célkitűzések közül az econtentplus a következő területekre tervezi konkrét eredmények elérését: a digitális tartalmakhoz való hozzáférés és az így nyert információk felhasználásának előmozdítása; a digitális tartalmak minőségének javítása és az ehhez kapcsolódó legjobb módszerek elterjesztése; 66

67 a digitális tartalomszolgáltatók közötti együttműködés és a tudatosság további erősítése. 29. kép Az econtentplus logója Az econtentplus része az Európai Bizottság i2010 Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért programjának. Bővíti a felhasználók választási lehetőségeit és támogatja az ismeretekkel gazdagított digitális tartalommal való interakció új módjait, amelyek a tartalom dinamikusabbá és a sajátos terület (tanulás, kultúra stb.) megfelelővé tétele szempontjából egyre lényegesebbek. Stratégiai célkitűzések 1. A digitális tartalomhoz való hozzáférés, felhasználás és hasznosítás megkönnyítése közösségi szinten. 2. Minőségi, európai értéknövelt tartalmak és szolgáltatások létrehozása. 3. Támogatás az európai tartalomfelhasználók számára a tartalmak megtalálásához és használatához helyszíntől és nyelvtől függetlenül. 4. Az európai digitális tartalmak előállításában a multikulturalitás és a többnyelvűség megteremtése econtentplus célterületek Földrajzi tartalom Lényeges elemei a területi földrajzi tartalmak összegyűjtése, a helyi, regionális, nemzeti földrajzi adatkészletek, tartalmak összevonása, határokon átnyúló, közösségi szintű adatkészletek létrehozása úgy, hogy Európában ezek az adatok minél szélesebb körben hozzáférhetővé, használhatóvá, hasznosíthatóvá váljanak. A legjobb gyakorlatok területén elvárt eredmények: Térinformációs rendszerek és szolgáltatások átjárhatóságának biztosítása. Az INSPIRE térinformációs projekt speciális területeire vonatkozó hozzáférési akadályok mérséklése. A felhalmozott téradatok határokon átnyúló átjárhatóságának biztosítása több nyelven. Átjárhatóságra vonatkozó együttműködési stratégiák létrehozása. Fenntartható hálózatok létrehozása. 67