Tartalomjegyzék. gyógyuláshoz vezető út 243 Gyógyulás és meghittség - a szakadék összezárul Függelék Függelék 305

Átírás

1

2 BEVEZETŐ

3 Tartalomjegyzék Bevezető 5 Szeretni azt. aki nem szeret 13 Jó szexuális élet egy rossz kapcsolatban 39 Szeretni fogsz, ha szenvedek érted? 61 Kell. hogy kelljek neked 79 Táncolunk...? 97 Férfiak, akik megszállottan szerető nőt választanak 123 A szép és a szörnyeteg 155 Egyik szenvedélybetegség táplálja a másikat 199 Meghalni a szerelemért.215 A gyógyuláshoz vezető út 243 Gyógyulás és meghittség - a szakadék összezárul Függelék Függelék 305

4 7

5 8

6 9

7 10

8 II

9 SZERETNI AZT, AKI NEM SZERET

10 Jill először jött hozzám, s láttam rajta, hogy tele van kétellyel. Az élénk, aprócska nő - fején kislányos, aranyszőke fürtök - mereven ült a szék szélén, szemben velem. Minden kerekded volt rajta; az arca. párnás alakja, s legfeltűnőbben nagy. kekiszeme, amely a bekeretezett diplomáimat fürkészte a falon. Néhány kérdést tett fel a végzettségemet és a tanácsadói gyakorlatomat illetően, s aztán nyilvánvaló büszkeséggel megemlítette, hogy jogot tanult. Ezután hallgattunk egy kicsit. Lenézett karbatett kezére. - Talán jobb, ha rátérek, miért jöttem - hadarta, hogy saját lendületéből nyerjen bátorítást. - Azért jöttem cl önhöz, egy pszichológushoz, mert teljesen boldogtalan vagyok. Persze, a férfiak miatt. Vagyis amiatt, ahogy én állok a férfiakkal. Valahogy mindig elüldözöm őket magamtól. Az elején minden rendben van. Járnak utánam, ahogy kell. aztán, amikor megismernek - Jill itt láthatóan megfeszült a fájdalmas mondanivalótól -. akkor szétmegy az egész. Jill felnézett rám. szemében visszatartott könnyek csillogtak. Lassabban folytatta. - Tudni akarom, mit csinálok rosszul, miben kell megváltoznom - és meg is akarok változni. Bármi áron. Nagyon fogok igyekezni. - Megint hadami kezdett. Nem arról van szó. hogy vonakodom. Egyszerűen csak nem tudom, miért van ez mindig velem. Már félek megismerkedni valakivel. Mert úgyis csak fájdalom a vége. Kezdek rettegni a férfiaktól. Megrázta a fejét, hogy csak úgy repültek ide-oda a szőke fürtjei, s hevesen magyarázta: - Nem akarom, hogy így legyen, mert nagyon magányos vagyok. A főiskolán sokat kell teljesíteni, és tanulás után dolgozom, hogy fenntartsam magam. Le is vagyok foglalva teljesen. Ezzel nincs baj, de valójában egy éve mást sem csinálok - dolgozom, tanulok, alszom. De hiányzik egy férfi az életemből. Kis szünet után gyorsan folytatta: - Aztán megismertem Randyt. A barátaimat látogattam meg éppen San Diagóban két hónappal ezelőtt. Randy ügyvéd, és egy diszkóban találkoztunk. Nagyon jól kijöttünk egymással. Rengeteg mindenről tudtunk be- 13

11 szélgctni - vagyis hál. azt hiszem, inkább én beszéltem. Olyan jó volt együtt lenni egy férfivel, akit ugyanazok a dolgok érdekelnek, mint engem. Jill szemöldöke összeszaladt - Úgy láttam, vonzódik hozzám. Tudja, olyanokat kézdezett. hogy házas vagyok-e (egyébként elvállam, két éve), hogy egyedül élek-e. Szinte magam előtt láttam, ahogy Jill önfeledt lelkesedéssel, ragyogó arccal cseveg Randyvel a zajos diszkóban, első találkozásukkor. S aztán milyen őszinte örömmel fogadja a férfit egy héttel később, amikor az üzleti útján tesz egy százmérföldes kitérőt Los Angeles felé. hogy meglátogassa Jillt. Együtt vacsoráznak, s Jill felajánlja, hogy aludjon nála a férfi, s csak másnap reggel vágjon neki a hosszú autóutnak hazafelé. Randy elfogadja a meghívást, s így kezdődik a viszonyuk aznap éjjel. - Nagyon jó volt. Főztem neki vacsorát. Élvezte a gondoskodást. Reggel kivasaltam az ingét. Imádok egy férfiről gondoskodni. Nagyon jól kijöttünk egymással. - Jill szomorúan mosolygott. Folytatta a történetet, s azonnal kiderült, hogy szinte azonnal Randy rabjává vált. Amikor a férfi visszatért San Diegóba. a telefonja azonnal megcsörrent. Jill kedvesen közölte, hogy már aggódott miatta, s örül. hogy biztonságosan hazaért. Amikor úgy érezte, a férfi egy kissé elképedt a hívás miatt, bocsánatot kért a zavarásért, és letelte a telefont, de rossz érzés kezdte gyötörni, ahogy ráébredt, hogy megint ő az. akii jobban érdekel a kapcsolat, mint a partnerét. - Randy egyszer azt mondta, hogy ne zargassam, különben eltűnik az életemből. Annyira megijedtem: minden rajiam állt vagy bukott. Egyszerre kelleti szercinem és békében hagynom. Erre képtelen voltam, ezért jobban begyulladtam. Minél nagyobb pánikban voltam, annál jobban üldöztem őt. Hamarosan Jill minden este hívta már Randyt. Abban állapodlak meg. hogy felváltva hívják egymást. Aztán amikor Randyn volt a sor. s egyre telt-múlt az idő. a telefon nem szólalt meg. Jill nem bírta tovább. Aludni amúgy sem tudott volna, tehát ő telefonált. A beszélgetéseik hosszadalmasak, bár semmitmondóak voltak. tó

12 17

13 U

14 19

15 20

16 21

17 22

18 23

19 24

20 25

21 26

22 27

23

24 29

25 30

26 31

27 32

28 33

29 34

30 35

31

32 37

33 Jó szexuális élet egy rossz kapcsolatban

34 t 41

35 Elhallgatod, én vettem át a szót. - Sokszor azon kapjuk magunkat, hogy ugyanazt csináljuk, amit az azonos nemű szülőnk. Ugyanazt, amiről megfogadtuk, hogy mi sosem tesszük meg soha. de soha. Ez azért van. mert az ő cselekedeteikből, sőt. érzéseikből tanultunk meg. mit jelent férfinek vagy nőnek lenni. - De én nem azért akartam öngyilkos lenni, hogy Jimen bosszút álljak - tiltakozott Trudi. - De már nem bírtam ki. olyan szörnyen éreztem magam. Olyan értéktelennek, aki nem kell senkinek... - Szünet. - Lehet, hogy az anyám is ezt érezte. Azt hiszem, végül az ember mindig ezt érzi. amikor hiába prőhál megtartani maga mellett valakit, akinek sokkal fontosabb dolgai vannak... Trudi valóban megpróbálta, s eszközül a szexet választotta. Egy későbbi alkalommal, amikor a fájdalom már enyhült valamennyire. Trudiban. a szex témája megint előkerült. - Mindig nagyon könnyen izgalomba jöttem - mesélte a büszkeség és a bűntudat keverékével a hangjában. - Annyira, hogy már attól féltem gimnazista koromban, hogy nimfomán vagyok. - Csak arra tudtam gondolni, hogy mikor leszek megint együtt a barátommal. Mindig igyekeztem, hogy legyen hova menni, ahol magunkra maradhatunk. Azt mondják, hogy a fiúkat jobban érdekli a szex. Én tudom, hogy engem érdekelt jobban, mint a barátomat. Legalábbis, sokkal több kockázatot vállaltam az együttlétekért, mint ő. Trudi tizenhat éves volt. amikor közte és első. állandó fiú barátja - egy gimnazista fiú között Trudi szavaival -.minden megtörtént". A fiú focista volt. aki nagyon komolyan vette az edzéseket. Trudi tudta, hogy a fiú attól fél. ha túl sokat szeretkeznek, az a sportteljesítménye rovására megy. Meccsek előtt kimentene magát, hogy korán le kell feküdnie, mire Trudi azzal válaszolt, hogy ilyen napokon délutáni gyerekfelügyeletct vállalt. A nappali díványán aztán elcsábíthatta a fiút. mialatt a kicsi a másik szobában aludt. Végül is Trudi minden igyekezete, hogy a barátja sport iránti rajongását Trudi iránti rajongássá változtassa, megbukott, s a fiatalember, egy sportösztöndíjnak köszönhetően, egy távoli kollégiumba ment. 42

36 Néhány átbőgön éjszaka s az önbecsmérlés - nem tudta rávenni a fiút. hogy a sport helyett inkább ót válassza - rohamai után Trudi ismét készen állt. hogy próbálkozzon. Az érettségi utáni nyáron, mielőtt ő is kollégiumba került volna. Trudi még otthon élt. Szülei családi élete egyre inkább szétcsőben volt. Néhány fenyegetőzés után anyja végre beadta a válókeresetet s felfogadott egy ügyvédet, akiről hírlett, hogy hajlandó piszkos módszereket is használni. Trudi szüleinek házassága a legviharosabb típusba tartozott. Az apa munkamániája állt szemben az anya gyakori - néha vad. néha önpusztító - törekvéseivel, amellyel megpróbálta a férjél mindenáron rávenni, hogy több időt áldozzon a családnak, neki és a kél lánynak. Trudinak és Bettinek. A férfi olyan ritkán és keveset volt otthon, hogy az anya szarkasztikusan úgy nevezte a hazajöveteleit: beesett a csapdába". - Igen. csapda, az volt - emiékezeit vissza Trudi. - Amikor hazajön az apám. nemsokára szörnyű veszekedés tört ki. Az anyám sikított és azzal vádolta az apámat, hogy nem szeret bennünket, az apám meg azt hajtogatta, hogy csak értünk dolgozik. Ha ordítottak egymással, mindig ez len a vége. Aztán apu rendszerint bevágta az ajtót, és elment s azi ordította, hogy soha nem akar hazajönni. Néha. ha az anyám elég sokáig sírt. vagy válással fenyegetőzött, netán azzal, hogy pirulákat vesz be. akkor egy darabig korábban jött haza. s együtt voltunk. Anyu csodálatos vacsorákat csinált ilyenkor, hogy megjutalmazza - Trudi összeráncolta a szemöldökét Három vagy négy este után megint kezdett kimaradozni. Jött a telefon. Vagy úgy. Tényleg?" - hallottam az anyámat válaszolni, de nagyon jeges hangon. Két perc múlva már üvöltve szidta az apámat, s lecsapta a telefont Mi meg ott álltunk Beth-szel. szépen felöltözve, ahogy kellett, hiszen apánkat vártuk vacsorára. Az asztalt is gyönyörűen megterítettük, ahogy anyánk kívánta ilyenkor - virággal, gyertyával. Anyám meg a konyhában tört-zúzott sikított, s elmondta mindennek az apánkat. Amikor lenyugodott, megint jegessé vált a modora, s közölte velünk, hogy akkor egyedül vacsorázunk. Ez még rosszabb volt. mint a kiabálás. Kitálalt, aztán leült s egyszer sem nézett ránt A csöndtől Beth meg én idegesek lenünk. Nem menünk se beszélni, se ott- 43

37 hagyni az ételt. Ott ültünk, s megpróbáltuk megkönnyíteni anyánk életéi, de igazándiból nem tehettünk éne semmit. Az ilyen vacsorák után éjszaka általában rosszul lettem, hánytam. - Trudi beletörődőén csóválgatta a fejét. - Érhető. hogy ez nem volt a legjobb hatással az emésztésemre. - S arra sem. hogy megtanulja, miként kell egészségcsen viszonyulni másokhoz - tettem hozzá, hiszen Trudi ebben a környezetben tanulhatta volna meg. hogyan viselkedjen azzal akit szeret Trudi elgondolkodott, s aztán apró bólinlások közepette válaszolt, hogy mutassa, milyen pontosan adja vissza a múltat. - Magányosnak éreztem magam. Senki nem nézett rám. senkit nem érdekelt, hogy mit érzek, mit leszek. A testvérem olyan felénk volt. hogy nem sokat beszélt. Általában a szobájában bújt meg. amikor éppen nem volt zeneórája. Legtöbbször a fuvoláján játszott, szerintem azért, hogy ne kelljen a veszekedést hallgatnia, s így megvolt az ürügye is arra. hogy félrevonuljon. Én is megtanultam, hogy ne okozzak gondot senkinek. Csendben meghúztam magam, úgy tettem, mint aki észre sem veszi, mi folyik, s nem beszéltem arról, hogy mit gondolok. Megpróbáltam jó tanuló lenni. Néha azt éreztem, hogy az apám figyelmét mással nem is tudom felkelteni." Na lássuk az ellenőrződet, a teljesítményedet" - mondta, s akkor egy darabig beszélgettünk. Trudi megdörzsölte a szemöldökét, s elgondolkozva folytatta: - Egy másik érzésre is emlékszem. A szomorúságra. Azt hiszem, mindig szomorú voltam, de nem mondtam senkinek. Ha valaki megkérdezte, hogy vagyok, azt feleltem, hogy nagyon jól. minden nagyon jó. Ha azt mondom, szomorú vagyok, hogyan magyarázom meg? Nem bántottak. Mindenem megvolt, legalábbis anyagilag. - Trudi még mindig nem volt hajlandó teljesen elismerni, milyen mélységes érzelmi elhagyatottságban élt. A figyelem és a gondolkodás fájdalmasan hiányzott az életéből, mert az apja lényegében nem volt jelen, az anyja pedig felőrölte önmagái a férje iránti haragban és csalódottságban. Trudi és a testvére lelkileg éhezlek. Jó esetben Trudi néhány év múltán képes lehetett volna önmagát adni cserébe a szülei figyelméén és szeretetéért, de a szülők J4

38 arra is képtelenek lettek volna, hogy elfogadják az ő ajándékát: saját magát. El vollak foglalva az egymás elleni harcukkal. Amint Trudi felcseperedett, saját magát, a szerelét (a szex álarcában) máshol próbálta elajándékozni. Csakhogy ugyanolyan elutasító vagy elérhetetlen partnereket szemelt ki magának, amilyenek a szülei voltak. Végül is honnan tudta volna, hogy másképp is lehel? Számára semmi más nem tűnt helyenvalónak", semmi más nem illett annyira bele a neki oly ismerős képletbe: a szeretet és a figyelem hiányába. Időközben szülei konfliktusa újra felizzott - ezúttal a válóperes bíróságon. A tűzijáték kellős közepén Trudi nővére elszökött a zene tanárával. A szülők a nagy csatározásban szinte oda sem figyeltek, hogy az idősebb lányuk elhagyta az államot egy nálánál kétszer idősebb férfival, aki saját magát is alig tudta eltartani. Trudi szintén a szerelmet hajszolta: nyakra-főre randevúzott, s szinte mindegyik partnerével lefeküdt. Lelke mélyén tudta, hogy az otthoni problémákat az anyja okozta, hogy az anyja üldözte el otthonról az apját a folytonos nyaggatással. fenyegetőzéssel. Trudi megfogadta, hogy ő soha. soha nem lesz az a fajta követelőző, dühöngő asszony, amilyennek az anyját látta. Ehelyett igyekszik majd a szeretetével, a megértésével megnyerni a másikat azzal, hogy teljesen odaadja neki önmagát. Egyszer már megpróbálta a focistával, hogy odaadóan szeressen, ellenállhatatlan önfeláldozással, de nem járt sikerrel. Ebből Trudi nem azt a következtetést vonta le. hogy akkor hiba van az elméletében, vagy a partnerét rosszul választotta meg. hanem arra gondolt, hogy ő nem adott eleget a másiknk. Ezért újra meg újra próbálkozott, ajándékba adta önmagát, de hiába - egyik fiatalember sem marad meg mellette. Az őszi szemeszter megkezdődön, s Trudi a helyi főiskolán megismerkedett egy házas férfivel. Jimmel. aki rendőr volt. és aki jogalkalmazást tanult, hogy előléptethessék. Harminc éves volt. kétgyerekes családapa, a felesége terhes. Egy kávé mellett elmesélte Trudinak. milyen fiatalon nősült, s hogy ebből a házasságból milyen kevés öröme származik. Atyaian óvta Trudit, nehogy ő is beleessen ugyanebbe a csapdába azzal, hogy korán férjhez megy. 45

39 és leköti magát. A lánynak hízclgcn. hogy a férfi ilyen bizalmasan beszél neki kiábrándultságáról. Kedvesnek, s kissé sebezhetőnek találta Jimet. aki magányos és nem értik meg. Jim megvallotta neki. mennyire jólesik neki beszélgetni Trudival. s hogy valójában még soha senkivel nem tudott ilyen kapcsolatba kerülni. Megkérdezte a lányt, máskor is láthatja-e. Trudi gyorsan igent mondott, mert bár a beszélgetés eléggé egyoldalú volt - Jim vitte jobbára a szót -. ez mégis sokkal inkább volt emberi kapcsolatnak nevezhető, mint amit a családjában tapasztalt. A figyelemnek legalább a morzsáját megkapta, s erre vágyolt a legjobban. Két nappal később az egyetemi negyed fölötti hegyoldalban sétálgattak, beszélgettek, s a végén a férfi megcsókolta Trudit. Egy héten belül már az egyik, szolgálatban lévő rendőrkolléga lakásán találkoztak, s ez így ment hetente három délutánon, amikor a lánynak órái voltak. Trudi élete hamarosan c lopott találkák körül forgott. Nem érdekelte, milyen hatással lesz őrá ez a viszony. Órákat mulasztott, s most először az életében, romlott a teljesítménye. Hazudott a barátainak, elfoglaltságokra hivatkozott, s aztán inkább elkerülte őket. hogy ne kelljen valótlanságokat mesélni. Mindenkit kizárt az életéből, nem járt szinte sehova, csak Jimmel törődött, s hogy együtt lehessenek S amikor nem találkozhattak, gondolatban akkor is vele volt. Igyekezett, hogy mindig Jim rendelkezésére tudjon állni, ha annak volt olykor-olykor egy szabad órája. Cserébe a férfi elhalmozta a figyelmességével, a bókjaival, amikor együtt voltak. Eltalálta, hogy Trudi mit akart hallani: hogy milyen csodálatos, milyen különleges lény. mennyire imádnivaló, s hogy még soha senki nem telte őt. Jimet. ennyire boldoggá. E szavak tovább szították a vágyai Trudiban. hogy még izgalmasabb legyen a férfi számára, s még több örömet okozzon neki. Először gyönyörű fehérneműt vett. amelyet csak a találkákra vett föl. aztán parfümöt, illatos olajat, de Jim figyelmeztette, hogy ez veszélyes, mert a felesége gyanút foghat, ha érez rajta valami idegen illatot. Trudi nem kedvetlenedett el. könyveket olvasott a szeretkezés fortélyairól, s ki is próbált mindent, amit így tanult. A férfi elragadtatottsága tovább sarkallta. Trudi számára nem volt jobb szerelmi ajzószer, mint az az érzés, hogy képes felizgatni egy 4n

40 47

41 Jim családja valójában nagyon is jó szolgálatot tett neki, védőfalai emelt a kapcsolat köré. Trudinak ez ugyanúgy kellett, mint annak idején a focista húzódozása. Mi mindannyian akkor érezzük jól magunkat egy kapcsolatban, ha az ismerős mintákra épül. Trudi megkapta Jimtől az iránta való távolságtartást és az el nem kötelezettséget is. amely számára természetes volt a szülei és a közte lévő kapcsolat alapján. A második szemeszter a vége felé járt. közeledett a nyár. Trudi feltette a kérdést Jimnek. mi lesz velük azután, hogy nem lesz kényelmes kifogásuk a találkozókra. A férfi elkomorodott, és kitérő választ adott: Nem tudom, majd kitalálok valamit" Az összeráncolt szemöldök már elég is volt Trudinak. hogy ne faggatózzon tovább. Hiszen kenőjüket csak az a boldogság fűzi össze, amit ő adhat Jimnek. Ha Jim nem boldog, vége mindennek. Nem szabad hagynia, hogy így elkomoruljon. Az iskolának vége lett s Jim nem állt elő semmilyen javaslattal. Majd felhívlak" - mondta. Trudi várt. Egy barátjának az apja állást ajánlott neki egy szállodában, nyaralóhelyen. Sok barátja vállalt on állást, s mindannyian bíztatták Trudit hogy menjen ő is. jó móka lesz egész nyáron a tó mellen. Elutasította az ajánlatot mert félt. hogy Jim akkor nem találja meg. Három hétig alig ment el otthonról, de a hívás csak nem jött. Július közepén, egy forró délutánon Trudi bement a belvárosba, s nyugtalanul járkált, vásárolgatott Éppen kilépeti egy légkondicionált üzletből, s pislogott az erős napfényben, amikor megtolta Jimet. Napbarnított volt mosolyogva ment kézenfogva egy nővel, aki csak a felesége lehetett. Volt velük két gyerek, egy kisfiú és egy kislány. Jim mellén pedig egy kék..bébitarisznyában" egy csecsemő. Trudi szeme Jim pillantását kutatta. A férfi egy pillanatig rábámult, aztán elfordította a fejét s elment mellette a családjával, a feleségével, s egész másik életével. Trudi valahogy elbotorkált az autójáig, bár a szívét mardosta a fájdalom. Zokogva, levegő után kapkodva ült ott. a forró parkolóban, még akkor is. amikor már régen lement a nap. Aztán lassan, félvakon elvezette az autót a főiskoláig, fölhajtott a mögötte lévő hegyoldalba, ahol Jimmel először sétáltak, ahol először megcsó- -is

42 kolta. Az út meredeken kanyarodon lefelé. Trudinak követnie kellen volna, de ő egyenesen ment tovább. Csoda volt. hogy túlélte a balesetet, s csak könnyebben sérült meg. Ez egyben óriási csalódást okozott neki. A kórházi ágyon fekve megfogadta magában, hogy amint kijut, megpróbálja újra. Átesett amin ilyenkor szokás: az idegosztályra került, nyugtatókat kapott, s pszichiáter foglalkozott vele. A szülei felváltva látogauák. gondosan egyeztették az ápolókon keresztül, hogy véletlenül se egyidőben jöjjenek. Az apja komor előadásokat tartott neki arról, mi mindenért érdemes élni. mialatt Trudi számolta, hányszor néz az órájára. Mindig azzal az üres frázissal fejezte be. hogy..most már tudod, drágám, hogy szeretünk téged". ígérd meg nekem, hogy nem teszel ilyet többé. Trudi kötelességtudóan megígérte, kipréselt magából egy halvány mosolyt, s közben fagyos űrt érzett magában, amiért hazudni kényszerül az apjának egy ilyen fontos dologban. Azután jött az anyja, aki le-föl járkált a szobában, s szünet nélkül ismételgette:..hogyan tehetted ezt magaddal? Hogy tehetted ezt velünk? Miért nem szóltál nekem, hogy valami nincs rendben? Mi a csuda történt egyébként?" Az anyja ezután letelepedett a látogatók számára odakészített székre, s részletesen előadta, hol tart a válóper, s a fejleményeket biztatónak ítélte. Trudi általában hányingert érzett a látogatásokat követő éjszakákon. A kórházban töltött utolsó este az egyik ápolónő leült mellé, s finoman tapogatódzó kérdéseket tett fel neki. mire Trudi rázúdította az egész történetet. A nővér ezt mondta neki: - Tudom, hogy most megint előröl akarja kezdeni. De miért? Ma minden ugyanolyan, mint egy héttel ezelőn volt. Mielőtt bármit tenne, azt szeretném, ha felkeresne valakit. - Az ápolónő, aki korábban páciensem volt. hozzám küldte Trudit. így kezdtünk együtt dolgozni Trudival azon. hogy kigyógyítsuk őt az adni vágyás kényszeréből, abból, hogy jóval kevesebb viszonzást akarjon cserébe, s egyre üresebbé váló lelkéből, hogy csak adjon, adjon. A következő két évben volt egynéhány kapcsolata, amelyek során megfigyelhette. hogyan használja fel a szexualitást a viszonyokban. Az egyik egyetemi tanár volt. ott 49

43 50

44 testének csáberejével eltérítse őt a szigorú edzéstervtől. Legtöbbször, amikor szeretkeztek, a fiú túl fáradt vagy unott volt ahhoz, hogy tartósan vagy egyáltalán erekciója legyen. Egyik nap Trudi éppen legutóbbi meghiúsult szeretkezésüket mesélte, amikor hirtelen kitört belőle a nevetés. - Hát hajói meggondolom, ez mindennek a teteje! Még senki nem küzdött keményebben nálam azért, hogy szeretkezzen valakivel, akinek nincs kedve. - Újabb nevetés, aztán határozottan leszögezte: - Abba kell ezt hagynom, nem fogok fiúkat hajkurászni. Úgy látszik, mindig olyanok érdekelnek, akik semmit sem nyújthatnak nekem, s ráadásul még azt sem akarják, amit én adhatok nekik. Ez volt az igazi fordulópont Trudi számára. A terápia révén képessé váll arra. hogy jobban szeresse saját magái, meg tudta ítélni, ha egy kapcsolat nem volt elég jó hálással rá. Többé nem arra gondolt, hogy ö a hibás, és jobban kell igyekeznie. Az a heves késztetés, hogy a szexualitáson keresztül létesítsen kapcsolatot egy húzódozó vagy lehetetlen partnerrel, hirtelen elmúlt. Két év múlva, amikor abbahagytuk a terápiát, randevúzgatott ezzel-azzal. de senkivel nem feküdt le. - Olyan más úgy találkozni valakivel, hogy arra figyelek, vajon tetszik-e nekem, jól érezem-e magam vele. kellemes egyéniség-e. Azelőtt sose gondoltam ilyesmire. Bárki volt is velem, csak azon voltam, hogy ő jól érezze magát, és jó véleménye legyen rólam. Tudja, régebben sose az érdekelt egy randevú után. hogy vajon akarom-e azt az embert újra latin. El voltam foglalva az aggodalommal, hogy vajon tetszettem-e neki annyira, hogy felhívjon. Éppen fordítva csináltam mindent! Amikor Trudi eldöntölte. hogy abbahagyja a terápiái, már nem csinált mindem fordítva. Könnyedén felismerte az alkalmatlan partnereket. Mégha fellobbant is benne az érdeklődés szikrája egy tartózkodó férfi iránt, hamar kihunyt, miután hűvös aggyal fölmérte a partnert, a helyzetei, a lehetőségeket. Nem volt többé vásárló a fájdalomra és elutasításra. Most már olyan partneri akart, aki igazi társ - vagy inkább senki. Nem alkudott meg többé. A tény azonban továbbra is fennállt, hogy Trudi semmit nem tu- 51

45 52

46 53

47

48 55

49 56

50 57

51 58

52 59

53 SZERETNI FOGSZ, HA SZENVEDEK ÉRTED?

54 Át kellett hajolnom egy halom festővásznon, hogy el tudjam olvasni a rendetlen nappali falának közepén függő, bekeretezett verset. A régimódi, tájképet ábrázoló olajnyomaton elfakult betűk: Én drága anyám Anyám, drága anyám. Ha rád gondolok. Minden vágyam, hogy jó legyek, megigazuljak. Mindent, mi jó. Nemes és nagyszerű Tőled kaptam. Anyám. Te áldó kezű. Lisa, a szerény keresetű művész, aki a lakását használta műteremként, a kép felé intett, és könnyedén felnevetett. - Cikis, ugye? Rémesen közhelyes! - mondta, de aztán elárulta, hogy mélyebb érzések fűzik a képhez: - Kimentettem a szemétből, amikor egy barátnőm költözött, és ki akarta dobni. Mókából vette egy kiárusításon. Szerintem van benne valami... - Megint nevetett, aztán szomorkásán hozzátette: - Az anyám iránti ragaszkodásom sok bajba sodort engem a férfiakkal kapcsolatban. Lisa elgondolkodott. A magas, zöldszemű, hosszú, sötét hajú lány, igazi szépség volt. Intett nekem, hogy üljek le a szoba viszonylag rendezett sarkába, a kockás takaróval fedett matracra. Teára invitált Amíg a víz felforrt, pár percig csendben ültünk. Lisát egy közös barátunk ajánlotta a figyelmembe, aki egyet s mást elmesélt róla. Lisa passzív alkoholista' - volt. mivel olyan családban nőtt fel. ahol alkoholisták éltek. A passzív alkoholista kifejezés csupán arra utal. hogy az illető a kapcsolatteremtésben és kapcsolattartásban rossz mintákat tanul a vele szoros közelségben élő alkoholistától. Ez a személy lehet szülő, házastárs, gyerek vagy barát, a velük való érintkezés általában ugyanazzal a hatással jár a passzív alkoholistára": az önbecsülés alacsony lesz, igénye van arra. hogy másoknak szükségük legyen rá. heves kényszert érez, hogy másokat megváltoztasson, irányítson és hajlandó szenvedni. Valójában a megszállottan szerető nők jellegzetes tulajdon- 63

55 ságai mind megtalálhatók az alkoholisták és egyéb szenvedélybetegek lányaiban, feleségeiben. Azt már tudtam, hogy Lisa férfiakhoz való felnőttkori viszonyát alapvetően meghatározta a gyermekkora, amikor alkoholista anyját gondozta, védelmezte. Türelmesen vártam, hogy Lisa beavasson a részletekbe. Hárman voltak testvérek; Lisának volt egy nővére, aki miatt a szülei annak idején sietve összeházasodtak, s egy öccse, aki szintén váratlanul csöppent a családba Lisa születése után nyolc évvel, amikor az anyja még javában ivott. Lisa volt az egyeden, tudatosan vállalt gyerek. - Az anyámat tökéletesnek tartottam, talán mert annyira szükségem volt erre a hitre. Olyannak képzeltem, amilyennek látni akartam, s megfogadtam, hogy olyan leszek, mint ő. Micsoda ábrándvilágban eltem! - Lisa megcsóválta a fejét. - Én akkor születtem, amikor ő meg az apám még szerették egymást, ezért én voltam az anyám kedvence. Ezt pontosan tudtam, bár ő azt mondogatta, hogy mindannyiunkat egyformán szerel. Amikor lehetett, mindig együtt voltunk. Amikor kicsi voltam, akkor biztosan gondoskodott rólam, de aztán fordult a kocka, s én kezdtem őrá vigyázni. - Az apám legtöbbször rémesen viselkedett. Durván bánt az anyámmal, eljátszotta az összes pénzünket. Jól keresett mint mérnök, de sose volt semmink, mindig költöztünk egyik helyről a másikra. - Tudja, ez a kis vers a falon jól kifejezi a vágyamat, hogy minden sokkal jobb legyen, mint a valóságban. Most már kezdem belátni, hogy így volt. Egész életemben arra törekedtem, hogy őt olyannak láthassam, mint amiről a vers ír, de az anyám nagyon ritkán közelítette meg akárcsak távolról is azt az ideált, mert legtöbbször részeg volt. Én már nagyon korán próbálkoztam, hogy az összes szeretelemet, törődésemet és energiámat rá összepontosítsam, és azt reméltem, hogy majd visszakapom tőle. erre nagyon nagy szükségem lett volna. - Lisa elhallgatolt. a szeme elfelhősödötl egy pillanatra. - Mindenre most jöttem rá. a terápia során. Néha nagyon fáj belegondolni, mi volt a valóság, amit sehogyse 64

56 tudtam megváltoztatni. - Az anyám és én nagyon közel álltunk egymáshoz, de én már nagyon korán - nem is emlékszem, mikor - elkezdtem úgy viselkedni, mintha én lennék az anya és 6 a gyerek. Aggódtam érte. és próbáltam megvédeni az apámmal szemben. Apróságokkal próbáltam felvidítani. Mindenáron boldoggá akartam tenni, mert egyedül ő volt nekem. Tudom, hogy törődött velem, mert sokszor odahívott maga mellé, és együtt üldögéltünk összekapaszkodva sokáig. Nem is beszélgettünk, inkább csak összebújtunk. Most. ha visszanézek, látom, hogy mindig rettegtem miatta - hogy egyszer valami borzasztó történik. Olyasmi, amit én megakadályozhatok, ha elég éber vagyok. Nem könnyű így élni egy gyereknek, de én nem tudtam, hogy másként is lehetne. Nem úsztam meg. mire kamaszkorba jutottam, súlyos depressziós időszakaim voltak. Lisa halkan felnevetett. - A depresszióban az volt a legroszszabb. hogy amikor rám tön. nem tudtam annyira odafigyelni az anyámra. Én pedig igazán lelkiismeretes voltam... És rettegtem attól hogy akárcsak egy rövid időre is elengedjem magamtól. Az egyetlen mód erre az volt. hogy valaki másba kapaszkodjak. Lisa behozta a teát egy vörös-fekete, lakkozott tálcán, amelyet a földre helyezett, a lábunk elé. - Amikor tizenkilenc lettem, elmehettem Mexikóba két barátnőmmel. Ez volt a legelső alkalom, hogy elmentem az anyám mellől. Három hétre mentünk, s a második héten találkoztam egy iszonyúan jóképű mexikóival, aki gyönyörűen beszélt angolul, nagyon lovagias volt velem, és roppant figyelmes. A harmadik héten mindennap megkérte a kezemet. Azt mondta, hogy szerel, és most. hogy megtalált, nem tudja elképzelni az életét nélkülem. Nekem sem kellett több. ennél jobbat nem is mondhatott volna, hogy levegyen a lábamról. Azt mondta, hogy szüksége van rám. s nekem minden porcikám azt kívánta, hogy valaki rám szoruljon. Mellesleg, valahol a lelkem mélyén tudtam, hogy el kell szakadnom az anyámtól. Otthon minden olyan sötét volt és sivár. Az a férfi gyönyörű életet igén nekem. A családja gazdag volt. Jó iskolába járatták. Semmit nem csinált, amennyire meg tudtam ítélni, de arra gondoltam, hogy elég pénzük van. nem kell dolgoznia. S 65

57 az. hogy ő jómódú, mégis szüksége van rám. nagyon hízelgett nekem: roppant fontosnak érezhettem magam. - Felhívtam az anyámat, és lelkesen elmeséltem mindent, ó azt mondta, bízik bennem, hogy jól döntünk. Hál nem kellett volna bíznia. Elhatároztam, hogy férjhez megyek, s ez nagy hiba volt. - Tudja, én nem voltam tisztában a saját érzéseimmel. Nem tudtam, hogy szerelmes vagyok-e belé. akarom-e ÓL Csak azt láttam, hogy végre itt van valaki, aki azt mondja, szeret engem. Addig nagyon kevés ismeretségem volt, szinte semmit nem tudtam a férfiakról. Annyira elfoglaltak az otthoni teendők. Üres voltam belül és akkor jött valaki, aki látszólag olyan sokat ajánlott föl nekem. És azt mondta, hogy szeret. Én oly sokáig szerettem mást. s végre ott volt az alkalom, hogy én legyek az. aki kap. Már nagyon kellett, mert lelkileg teljesen kiszikkadtnak éreztem magam, hogy már adni sem tudtam semmit - Szóval, gyorsan összeházasodtunk, még a szüleinek sem szólt Most őrültségnek hat. de akkor úgy vettem ez is a szerelmének a bizonyítéka, hogy a szülei ellenében vállal engem. Azt hittem, hogy a házassággal a szülei ellen lázad, de csak éppen annyira, hogy feldühíti őket. de azért nem tagadják ki. Most már másképp látom. Tulajdonképpen volt rejtenivalója a szexuális életével kapcsolatban, s az. hogy felesége van. szalonképesebbé tette őt mások szemében. Azt hiszem, ezért mondta, hogy szüksége van rám. Én pedig tökéletes választás voltam, mert amerikaiként csak gyanús idegen lehettem abban a kultúrában. Bárki más a helyemben, különösen az ő társadalmi osztályából, előbb-utóbb elmondta volna valakinek, amit én is láttam. Akkor pedig az egész város megtudta volna. Én meg kinek mesélhettem volna? Ki állt velem szóba? És ki hitt volna nekem? - Azt hiszem ez az egész nem volt tudatos, kiszámított törekvés a részéről, legalábbis nem jobban, mint amennyire én meg tudtam volna indokolni a házasságomat Valamiképpen összeillettünk, s eleinte azt hittük, hogy ez a szerelem. - És tudja, mi történt az esküvő után? Haza kellett menni, és olyan emberekkel együtt élni. akik még csak nem is tudtak a házasságunkról! Szörnyű volt. Engem utáltak, s az volt az érzé-