A BIBLIAI ŐSTÖRTÉNET ÉS A MITOLÓGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BIBLIAI ŐSTÖRTÉNET ÉS A MITOLÓGIA"

Átírás

1 1 A JEGYZETET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. NÉMETH NORBERT A BIBLIAI ŐSTÖRTÉNET ÉS A MITOLÓGIA A BIBLIAI ŐSTÖRTÉNET ÉRTELMEZÉSE Mit nevezünk őstörténetnek A Teremtés könyvének 1-11 fejezete a világ, az ember és népek eredetét, valamint az emberiség történetének kezdetén lejátszódott eseményeket mondja el folyamatos elbeszélés formájában. Ezért ezeket a fejezeteket bibliai őstörténetnek nevezik. Az őstörténet kapcsán általában csak a világ és az ember teremtésére s bűnbeesésére szoktunk gondolni, pedig a kezdetek bibliai leírásához tartozik az első gyilkosságtól (Ter 4) a kultúra és civilizáció eredetének, a vízözönnek és a bábeli torony építésének leírásán át egészen a szemiták családfájáig tartó eseménysor is (Ter 11,10-26). Ne tévesszen meg, hogy a bibliai szerző az őstörténet eseményeit saját kora környezetébe helyezi. A Teremtés könyvének 1-11 fejezete irodalmilag és teológiailag egyetlen összefüggést alkot, s az emberiség jelen története csak a Teremtés könyve 12. fejezetével, Ábrahám történetével kezdődik. A bibliai őstörténet természete és műfaja Az őstörténet problémája A bibliai őstörténet az újkortól kezdve a Biblia legvitatottabb fejezeteihez tartozik, amelyeknek értelmezése a természettudományos világkép változásával kapott különleges aktualitást (lásd Galilei eset). A századfordulón Ch. Darwin fajok eredetéről szóló elmélete felvetette az egész élővilág (beleértve az embert is) evolúció útján történt kialakulásának magyarázatát. A paleontológia eredményei pedig új megvilágításba helyezték az ember őstörténetét, azt az utat, amelyet megjelenésétől a homo sapiensig bejárt. Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogyan kell értelmezni a bibliai őstörténet tanítását a világ és az ember teremtéséről, vagy a kezdetek emberének életéről? Valójában milyen igazságokat akar közölni a kezdetekről? Hogyan lehet ezeknek az elbeszéléseknek érvényét mai tudományos ismereteink alapján elfogadni? Kiderül ugyanis, hogy a bibliai szerző természettudományos és történeti ismeretei semmiben sem különböznek az ókor Kelet emberének tudásanyagától, amelyre az őstörténet szövegének magyarázatánál még részletesen kitérünk. A kezdetek ismeretének eredete A bibliai őstörténet természetének felismeréséhez segít, ha megvizsgáljuk, hogy honnan ered a Teremtés könyve 1-11 fejezetében leírt események ismerete. Ezek a fejezetek olyan eseményeket írnak le, amelyeknek természetüknél fogva nem lehetett tanúja (világ és ember teremtése), vagy amelyekről nem juthatott el hozzánk történeti tapasztaláson alapuló, nemzedékről nemzedékre átadott hagyomány (bűnbeesés, első gyilkosság, mesterségek, kultúra kezdete stb.). Az emberiség kezdeteit a történeti kortól millió évben mérhető időtáv választja el, s ilyen hatalmas időköz eleve lehetetlenné teszi megbízható emlékezést őrző szájhagyomány fennmaradását.

2 2 A megoldást Izrael létében és hitben megélt történetében kell keresni. Az őstörténetben elbeszéltek eredete évszázadok üdvtörténeti tapasztalata, közelebbről, annak az eszmélődésnek eredménye, amelyet Izrael a hit fényében folytatott történelmének eseményeiről. Ezért a bibliai őstörténet egyben az üdvtörténet mérlegének is tekinthető. A hosszú útról tanúskodnak az őstörténet szövegében található különböző korú és természetű hagyományok nyomai (pl. a két elbeszélés a teremtésről). A bibliai őstörténet mibenléte így határozható meg:...a Teremtés könyvének első fejezeteiben múltba tekintő prófétai beszédről van szó. A szerző a jelen állapotot magyarázza azzal, hogy a múltba néz és megjelöli az okot. A jelenben megvan a hitbeli meggyőződés, hogy a világ Isten műve. Ezt a hitigazságot teszi érthetővé és szemléletessé azzal, hogy visszanyúl a múltba és ott saját korának kifejezésmódját használva leírja az eseményt. Teológiai nyelven ezt az eljárást történeti aetiológiának mondjuk (aitia=ok). Az aetiológia te-hát azt jelenti, hogy a jelen állapotot egy régebbi jelenséggel, mint okkal magyarázzuk (GÁL F.: Dogmatika I., Budapest 1190, 141. old.). Más megfogalmazásban: Nem forrásokra támaszkodó történelemmel van dolgunk, hanem a hitére reflektáló okkereső (aetiológiai) eszmélődésével. Ennek során a szent szerző a nép és az emberiség múltjának teológiai vonatkozásairól ugyanolyan megvilágítást kapott a Szentlélektől, amilyet a próféták a nép és az emberiség jövőjére vonatkozólag kaptak (ELŐD L: Katolikus dogmaüka, Budapest 1978,90. old.). A fentebb idézett meghatározások a bibliai őstörténet természetének két vonását emelik ki: múltba tekintő prófétai beszéd (azt módot jelenti, ahogyan szerző a jelenből visszanyúl a kezdetekhez) és aetiológia (azt a szándékot jelöli, amellyel a szerző visszanyúl a kezdetekhez. Múltba tekintő prófétai beszéd A bibliai őstörténet olyan eseményeket ír le, amelyekről nincs tapasztalatunk vagy történeti hagyományozáson alapuló ismeretünk. Ezért a bibliai szerző módszerének megértéséhez a jövőbe tekintő prófétai beszéd természetének elemzése segít, mert ebben szintén olyan események kijelentéséről van szó, amelyekről nincs Izraelnek tapasztalata vagy ismerete, hiszen csak a jövőben következnek be. A kijelentés alapja és eredete ez esetben is a megélt történelem. A bibliai őstörténet és a jövőbe tekintő prófétai beszéd egybevetéséből ered a múltba tekintő prófétai beszéd elnevezés is. A próféta a jelen üdvrendi állapotból tekint a jövőbe. A jelen, amelyben a próféta él és tanít, nemcsak egy korlátozott történeti korszak, hanem felöleli a múlt üdvtörténeti tapasztalatait is. A múltban Izrael már megélte, hogy Isten a történelem ura és irányítója, van hatalma népe sorsának irányítására, üdvösségre vezetésére. Izrael történetének nagy eseményei - megmentés és büntetés egyaránt - Istennek népe javára tett cselekedeteiről tanúskodnak. A múlt eseményeinek ismételt felidézésében a jelen biztosítékát látták. Kifejezik azt a hívő bizalmat, hogy amiként JHWH a múltban népe sorsát vezette, ugyanúgy cselekszik a jelenben is. Sőt azt is, hogy ennek az isteni cselekvésnek az azonossága nemcsak a jelenben felelevenített múltban, hanem a jövőben is megmarad. Ezért az üdvtörténeti jelen alapot és lehetőséget nyújt a jövő megismerésére is. Amikor a próféta kijelentést tesz a jövőről, a lényegre szorítkozik. A jövő feltárásával a jelenre akar hatni, hallgatóit állhatatosságra akarja buzdítani, hitüket ébreszteni, vagy megtérésre szólítani. Más szóval: a jövőről csak azt mondja el, aminek a jelen üdvtörténetre, állapotra hatása van. Célja tehát nem történeti ismeretek közlése, hanem felhívás hitbeli döntésre. Tehát amíg biztonsággal állítja a jövőt (üdvösség, büntetés), azt részleteiben nem tudja meghatározni. A próféta azonban igehirdető. Amikor hallgatóinak a jövőt hirdeti, azt érthetővé és szemléletessé kell tennie, ezért felhasználja a történeti múlt ismert emlékeit és tapasztalatait, korának ismereteit és kifejezésmódját. Mindezek segítségével szemléletes formában adja át a jövőre vonatkozó felismeréseit. A múltba tekintő prófétai beszéd a bibliai őstörténet esetében hasonló eljárást alkalmaz. A világ és az emberiség kezdeteiről nem maradt történeti hagyomány, legfeljebb népies elbeszélések. Az őstörténet eseményeinek megismerésére is Izrael üdvtörténeti tapasztalatai adnak alapot és kiindulást. A szerző a jelen és a múlt jelenben megőrzött üdvtörténeti adottságaira reflektál, és ebből következtet arra, mi történt kezdetben. Döntő szerepet kap az a felismerés, hogy az Izrael történetét irányító, szabadító és üdvözítő Isten egyben az emberiséget is a beteljesedés felé vezérlő Isten, aki már a kezdeteknél is így cselekedett az emberrel. Amint a jövőbe, úgy a múltba tekintő prófétai beszédről is elmondhatjuk, hogy Isten... csak a jelen üdvhelyzetre döntő jelentőségű dolgokat közöl a próféta által a múltból és a jövőből, és ebben a közlésben teljesen érintetlenül hagyja a próféta profán ismereteit Más szóval: Isten közli, hogy mi lesz, vagy mi volt, de nem azt, hogy hogyan lesz vagy hogyan volt (Ádámtól Krisztusig, Budapest 1965, old.). A reflexió során létrejött ismeret csak a kezdetben történtek lényegére vonatkozik. Nem a tényszerű adatok bővítésére, hanem a már meglevő jelen adottságok belátásra és mélyebb megismerésére irányul. Ezért a szerző a múlt eseményeinek elbeszélésénél is a szemléltetés eszközéhez nyúl, korának képeit, kifejezéseit, előadásmódját használja fel mondanivalójának közlésénél.

3 3 Aetiológia Az aetiológi azt jelenti, hogy a jelen állapotot egy régebbi okkal megmagyarázzuk. A mítosz esetében az aetiológia az ember vagy az emberiség ősi, de mindig új és örök kérdéseit (élet és halál, szenvedés, bűn stb.) egy régebbi történéssel vagy jelenséggel magyarázza úgy, hogy képszerű kifejezésbe öltözteti, ezzel tudatosítva a jelen valóságot. A kép vagy képszerű kifejezés azonban nem a valóságot jelöli, amelytől mint októl a jelen állapot függene, mert a képszerűén ábrázolt eseménynek nincs tér- és időbeli rögzítése, csupán távoli, a történelmet megelőző vagy történetfeletti időben játszódik. Valóságról még akkor sem lehet beszélni, ha a mítoszban elbeszélt ősi esemény azzal a felfogással társul, hogy az megtörtént, és a jelenség ettől függésben van. A mítoszban ugyanis az őstörténet és a valós történelem, az ok és az okozat más síkon jelenik meg. Más a helyzet a Teremtés könyve 1-11 fejezetének esetében. A bibliai őstörténet szándéka ugyanis az, hogy az idő folyamatában levő valóságos eseményekre mutasson rá, amelyektől mint októl függ a jelen üdvrendi állapot. Mindez akkor is érvényes, ha a szerző az ok - tehát az őstörténet - leírásában olyan képszerű kifejezési formákat használ, amelyek a saját korában rendelkezésére álltak. A valóságos - az őstörténetben lejátszódott -ok és a jelen történelemben tapasztalható következménye ugyanazon távlatban jelenik meg. Más szóval ez azt jelenti, hogy Izrael üdvtörténeti reflexiója képes arra, hogy a jelen állapotból, múltban lejátszódott eseményt feltárjon. Célja ugyanis az, hogy a történeti eredet feltárásával egy jelen adottságot jobban érthetővé tegyen. A jelen üdvhelyzet megértése és az abból levont' igazságok értéke feltételezi a kezdet és a jelen közötti összefüggést a valóság síkján. Az őstörténet és a történelem kapcsolatára a mítosz ismertetésénél részletesebben kitérünk. A szentírásmagyarázat feladata A múltba tekintő prófétai beszéd esetében Isten közli, hogy mi volt, de nem azt, hogy hogyan volt. A bibliai szerző ezért a múlt eseményeinek elbeszélésénél a szemléltetés eszközéhez nyúl, korának képeit, kifejezéseit, előadásmódját használja mondanivalója közlésénél. Ebből következik a szentírás-magyarázatnak az a feladata, hogy az őstörténetben meghatározza, mi az amit a szerző mint tényt akar közölni a múltból (mi volt), és mi a keret, amelyben ez a kinyilatkoztatott igazság megjelenik (ahogyan volt): Ezért esetről esetre kell meghatározni, mit mond a kezdetek hagyományos leírása (bibliai őstörténet) üdvösségemre vonatkozólag, és mennyiben követeli meg az üdvösségem miatt kinyilatkoztatott tanítás azt is, hogy az esemény, amelynek elbeszélése folytán az üdvös igazság kifejezést kapott, maga is megfeleljen a tér és idő meghatározott pontján megtörtént eseménynek (ALSZEGHY ZS., A kezdetek teológiája, Róma 1979, 20. old.). Az elmondottakhoz hozzá kell azonban tenni, hogy a bibliai szerző a szemléltetés eszközét, a képeket is isteni sugalmazásra választja ki, hogy azok alkalmasak legyenek a kinyilatkoztatott, üdvös igazság közvetítésére. Nem lehet tehát azt mondani, hogy az előadás módja kizárólag emberi elem, s csak az üdvösségünk érdekében közölt igazság isteni elem az őstörténetben. Az isteni sugalmazás a teljes bibliai szövegre kiterjed. A kegyelmi megvilágítás gondoskodik arról is, hogy a kezdetek ábrázolása olyan legyen, amely valóban képes a kinyilatkoztatott igazságok hordozására.

4 4 A mítosz Amint az őstörténet természetének magyarázatánál már láttuk, Izrael azzal a szándékkal fordul a kezdetekhez, hogy az eredetből, mint okból a világ és az ember jelen állapotára magyarázatot keressen. A mitologikus eredethagyomány ugyanezt teszi, amikor felfedi, hogy az ember helyzete ellentmondásos, a világ nem rendezett egész, feszültségekkel teli, amelyen még az isteneknek sincs tökéletes uralma. A mítosz embere ezért megkísérli, hogy szembe nézzen azokkal az erőkkel, speciálisan a természet világában, amelyek az ember életét befolyásolják, sőt gyakran veszélyeztetik, s ezáltal a valóságot érthetővé és kiismerhetővé tegye. Az ókori Kelet embere számára a kezdeteknek különleges jelentősége volt, mert szerinte egy-egy valóság, jelen esetben a világ és az emberiség eredeténél lehet legjobban megragadni az istenek szándékát, hogy mire teremtették, milyen sorsot szántak alkotásuknak. Amikor tehát magyarázatot kerestek az embernek a világban elfoglalt helyzetére, előszeretettel fordultak a kezdetekhez. Minthogy az ókori Kelet mitologikus eredethagyománya és a bibliai őstörténet között a világértelmezés módszere, képek és kifejezési formák tekintetében számos érintkezést találunk, ezért röviden tisztázni kell a mítosz és az őstörténet viszonyát. A mítosz elbeszéli a világ és az emberiség eredetét, amelyet az istenek nemzésével és születésével, egymás iránti viszonyával magyaráz. A jelen állapot értelmezésében kitér a világ és az ember iránti viszonyukra is. Szereplői azonban elsősorban az istenek, akiket személyekként nevez meg, és gyakran a természet jelenségeivel, erőivel azonosít. Mindezt saját irodalmi eszközeivel fejezi ki és teszi érthetővé. A mitologikus gondolkodás egyik fő jellegzetessége, hogy nem képes az Isten világfelettiségét - transcendenciáját - és a világ Istentől különböző (véges) voltát megkülönböztetni. A teremtés bibliai fogalma ismeretlen a mítoszban, mert számára a kozmosz egyszerre isteni valóság is. A természet erőit vagy a természet jelenségeinek egy-egy területét (termékenység, születés, élet, halál, stb.) isteni erőnek tartja, s az istenek ezek megszemélyesítői. Az istenek és a kozmosz (s benne az ember) eredetét a történeti tapasztalaton kívül álló ősidőben mutatja be, amelyben keletkezésük teljesen egybefonódik. A mítoszban a világ eredetének magyarázata (kozmogónia) elválaszthatatlanul összefügg az istenek eredetének magyarázatával (teogónia), mert az őskáosz egyszerre az istenek és világ eredetének forrása is. Vele összefüggésben magyarázza a mítosz az ember keletkezését is (antropogónia). Ennek megfelelően beszélünk teo-, kozmo- és antropogóniáról. A mítosz másik jellegzetessége, hogy szemléletmódja ellentéte a történetinek. A történelem folyamata egyenes vonalú, megismételhetetlen és megfordíthatatlan, alanya pedig az ember. A mítosz ciklikus, a benne elbeszéltek szabályos váltakozásban megismétlődnek, s a tér és időfeletti ősidőben játszódnak, hősei pedig az istenek vagy istenemberek. Időfelettiségéből következik az is, hogy az ember a mítoszban elbeszélteket ismételten felidézve tevékenyen bekapcsolódhat a kozmosz erőinek szabályos, ciklikusan bekövetkező változásába. Ezért a mítosz az ember számára a világmegértés alapja, a világrend s benne az ember életének fennmaradását szolgálja. A mítoszt és a mitologikus hagyományt az elmondottak ellenére sem szabad a tudomány előtti, primitív gondolkodás formájának tekinteni, mert benne megjelenik a mindenkori emberre jellemző világmegértés igénye. A mítosz embere felismeri a valóság összetettségét, a világ és az emberi lét viszonyainak alapvető elemeit, és felébred benne az igény, hogy mindezt magyarázza és értelmezze. Ezért akár az ókori világ mitologikus hagyománya ma is alkalmas arra, hogy az emberről és a világról érvényes igazságokat elmondjon. A bibliai őstörténet és a mítosz A bibliai őstörténetben megtaláljuk a mítoszra jellemző világértelmezés szerepét, de esetében mégsem beszélhetünk egyszerűen mítoszról. Felismerhető benne az ókori Kelet mitologikus irodalmi hagyományának ismerete is, mint azt a szöveg magyarázatával kapcsolatban többször látni fogjuk. Megállapítható viszont az is, hogy a bibliai hagyomány a kezdetekről szóló tanítását Izrael monoteizmusának és történetszemléletének alapján fogalmazza meg, amely alapvetően különbözik a mitologikus szemléletmódtól. Az őstörténet felhasznál közös motívumokat, sőt az is lehetséges, hogy adott esetben már létező irodalmi anyag ismeretére támaszkodik, de azt Izrael hitének fényében alkalmazva egyúttal demitizálja, azaz megfosztja mitologikus tartalmától. Izrael monoteizmusa A mítoszok főszereplői az istenek, és bennük legalább két isten szerepel. Izrael hitének alapvető vonása a monoteizmus, amely következetesen érvényesül az őstörténetben. Isten a teremtés és a történelem egyetlen szuverén ura, egyedül ő cselekszik a teremtésben kizárólagosan. Mellette nincs és nem is adódik lehetőség vele egyenrangú szereplőre vagy ellenpólusra. Egyedül az ember lett Isten képére és hasonlatosságára teremtve, ám azokban a történetekben, amelyek Isten és az ember között játszódnak le, az ember teremtett és esendő voltában

5 5 nem egyenlő partnere Istennek. A teremtés (Ter 1), az élet adományozása (Ter 2,7), valamint a büntetés és irgalmazás (Ter 6, stb.) egyedül Istent illeti meg. A bibliai őstörténetben világosan kifejezésre jut Isten és a világ különbözősége. A világot Isten teremtő akarata hívta létre. Az Ószövetségben Isten létrejötte teljesen ismeretlen és elképzelhetetlen (Ter 1,1; Zsolt 90,2), Isten örök, ezért születése vagy halála elképzelhetetlen. A rendezett világot az isteni teremtő hatalom alakítja ki. A teremtéstörténet, tudatosan alkalmazva a demitizálás eszközét, megfosztja az egész teremtett rendet szakrális - isteni - jellegétől. Azőstörténet és a történelem Az őstörténet nem a mítoszokból ismert időfelettiségben játszódik, hanem ahhoz a valóságos történelemhez tartozik, amelyben Izrael is él. Ez a szándék már a Teremtés könyvének szerkezetéből is kitűnik. Az őstörténettel és az Ábrahámmal kezdődő üdvtörténet egységben van, vagyis az őstörténet indokolja meg Ábrahám, és rajta keresztül Izrael meghívását és küldetését. Ez a kapcsolat kiemeli az őstörténetet a mítosz világából, a mitikus időfelettiségből, és a történelem szintjére helyezi. A kezdetek és a jelen történelem kapcsolata többféle módon is kifejezésre jut a Teremtés könyvében. A teremtés Istene azonos Izrael Istenével, JHWH-val, a történelem urával. A teremtő Isten és a történelmet irányító Isten azonossága kiemeli a teremtést az időtlenségből. A teremtés művének hat napra való beosztása és a nyugalom napjával egy hétre való kiegészítése a teremtés történésjellegét akarja biztosítani, a mérhető és egymásutániság által meghatározható időbe teszi, kiemelve azt a mérhetetlen és felfoghatatlan ősidőből. Az első nap eseménye a világosság és a sötétség szétválasztása. Váltakozásukból adódik a nappal és az éjszaka különbözősége. Ezzel megjelenik az időbeliség. Általa a teremtés bekapcsolódik az időbe, amelyet tudatosan jelez az egyes teremtéscselekmények után ismétlődő kijelentés: lett este és reggel... nap. A teremtés időbeliségét és a történelemmel való kapcsolatát az egymást követő isteni parancsok is igazolják, amelyek az egyes teremtéscselekményekhez kapcsolódnak a hatnapos teremtéstörténetben: legyen... és lett. Ezek a parancsok Isten üdvözítő tervéhez tartoznak, amely a történelemre vonatkozó rendelkezéseit is tartalmazza. A szerző ezzel a teremtés és történelem Istenének azonosságát hangsúlyozza. Ugyanezt erősíti meg a hatnapos teremtéstörténet befejező megjegyzése: Ez a története (tol e dot) az ég és a föld teremtésének, ahogy az lefolyt (Ter 2,4a). A tol e dot (tbsz.) héber szó, jelentése utódok, nemzedékek, leszármazás-történet, nemzetségtábla, a Ter 2,4a-ban pedig a tol e dot bevett fordítása történet. A záróvers révén a világ teremtése a Teremtés könyve többi kilenc toledotjához, azaz Izrael őseinek és a környező népek nemzetségtábláihoz, rajtuk keresztül pedig a történelemhez kapcsolódik. A nemzetségtáblák időbeli összefüggést teremtenek az őstörténet eseményei és a jelen emberi történelem között is, amely a Bibliában Ábrahámmal kezdődik. Ádám (Ter 5) és Noé utódainak (Ter 10) nemzetségtáblája az első embert és a tőlük eredő emberiséget összekötik Ábrahámmal, Izrael ősatyjával. A leszármazás révén az első emberpár egy síkra kerül Ábrahámmal, a történeti emberrel és a történeti Izraellel. Az őstörténet az emberi bűn és isteni büntetés jelenségét olyan tényként írja le, amilyennek Izrael a történelemben is tapasztalja. Az őstörténetben elkövetett emberi bűn a történelemben elkövetett bűnnel azonos rangú. Az emberi hátúra és civilizáció - a művészetek, mesterségek - az emberi tevékenység eredménye, nem pedig isteni eredetű és természetű adottság, miként a mítoszokban, amelyekben a munka és az alkotás az istenek szolgálatára szól. A mítoszok arról beszélnek, hogy az alkotótevékenység az istenek kizárólagos privilégiuma, az ember azt csupán kapta tőlük, vagy valamilyen más módon szerezte meg magának. Valamit birtokol tehát, ami eredetileg nem jár ki neki. Az őstörténet szerint az ember alkotótevékenysége ugyan a teremtő Isten parancsán és megbízatásán alapul, hatékonysága is áldásától függ, de ezen a területen az ember öntevékenyen működik, mert az alkotás ember-voltának tartozéka. Az őstörténet szerkezete témák szerint Az őstörténet szerkezetét, vagyis fentebb ismertetett irodalmi egységek összefüggését és tagolódását a kutatók nem azonosan ítélik meg. E fejezetek tanításának szempontjából mégis az a megoldás látszik célravezetőbbnek, amely az őstörténet szerkezetét témák szerint határozza meg. A Ter 1-11 fejezete az emberi lét kérdéseire akar választ adni a hit fényében, mégpedig témák szerint a következőkre: - honnan a világ (kozmosz) mindazzal, ami benne él (Ter 1,1-2,4a) - honnan az ember, és mi történt az emberrel kezdetben (Ter 2,4b-9,17) - honnan vannak a népek, és hogyan magyarázható egymáshoz való viszonyuk (Ter 9,18-11,26)

6 6 A felsorolt témák a következő szerkezeti összefüggésben találhatók az őstörténetben: I. A VILÁG (Ter 1,1-2,4a) A világ teremtése (1,1-2,4a) II. AZ EMBER (Ter 2,4b-9,17) a) A paradicsom és a bűnbeesés (2,4b-3,24) - az ember teremtése és az ember a paradicsomban (2,4b-25) - a bűnbeesés (3,1-24) b) Az emberiség története a bűnbeesés után a vízözönig (4,1-5,32) - Káin és Ábel, az első gyilkosság (4,1-16) - kainiták és szetiták (4,17-26) - az ősatyák Ádámtól Noéig (5,1-32) c) A vízözön (6,1-9,17) - az emberiség a vízözön előtt (6,1-8) - Isten gondoskodása Noé családjáról (6,9-7,16) - a vízözön leírása (7,17-8,22) - a világ új rendje (9,1-17) III. A NÉPEK A bűn Noé családjában (9,18-29) A népek táblája (10,1-32) A bábeli torony (11,1-9) A szemiták családfája (11,10-26) A témákból kiindulva a Ter 1-11 fejezetet nem lehet úgy értelmezni, mintha az egyes részek mindössze mozaikszerűen, csupán egymást kiegészítve mutatnák be a világ és az emberi lét örök adottságainak eredetét. Helytelen lenne az is, ha az őstörténet egyes epizódjaiban minden összefüggés nélkül, csak az emberi bűn különböző lehetőségeinek leírását látnánk. A bibliai őstörténet ugyanis a szerző(k) szándéka szerint üdvtörténet. Jelenlegi arculata azt a folyamatot akarja ábrázolni, ahogyan az emberiség elvesztette az üdvösség állapotát, és lavinaszerűen növekedve megjelenik az emberi élet minden területén a bűn, amely a bábeli torony történetében tetőződik. Ezzel párhuzamosan tanúskodik Isten kegyelmi és büntető tetteiről. Az egyes epizódok egymással összefüggésben, kronologikus egymásutániságban írják le az emberi történelemben jelenlevő bűn folyamatos növekedését, (amelybe beilleszkednek a világ és az emberiség adottságairól szóló nagy témák. Az őstörténet keletkezése és forrásai Az őstörténet mai, a Bibliában található ún. kánoni formája immár létező írásos forrásokból kialakított irodalmi összefüggés. A Ter 1-11 szövegében két egymástól eltérő hagyomány állapítható meg, amelyeket Mózes öt könyve, a biblikus szaktudomány nyelvén a Pentateuchus keletkezéstörténete magyarázatából ismert Jahvistának (jele: J) és a Papi-írásnak (jele: P) nevezett forrásokkal azonosítjuk. A Pentateuchus görög eredetű szó, penta=öt, teukhé=eszköz, amelyen a könyvtekercsek tokját, később a könyveket értették. A hé penta-teuché /biblosz/ jelentése: az öt tekercsből álló könyv. Mindkét forrás kiterjed a Teremtés könyve 1-11 fejezetének egészére, s így megállapítható, hogy az őstörténet mai formája előtt mind a Jahvista, mind a Papi forrásnak saját őstörténete volt, amelynek terjedelme, teológiai és irodalmi sajátosságai a bibliai szövegből felismerhetők. A kezdeték két változata részben kiegészíti egymást, sok részletben viszont eltérnek egymástól (lásd pl. a vízözön története). Üdvtörténeti szemléletüktől függően is önálló utat követnek (lásd pl. a Papi-írásban a történelem világperiódusokra osztása). A két forrás közül a Jahvista az ősibb, és Izrael előtörténetének (világ teremtésétől a pátriárkák és Mózes történetén át egészen a törzsek honfoglalásáig) a királyság kezdetétől egészen a babiloni fogság (Kr. e ) idejéig folyamatosan bővített változata. A Jahvista forrás nyelvezete színes, szemléletes, elbeszélései képekben gazdagok, érdeklődése az ember és sorsa felé irányul. Az embert reálisan szemléli, üdvösségre hívott és ugyanakkor esendő voltában. Istent antropomorf módon írja le, Isten neve az elbeszélésekben JHWH. A Jahvista forrásban a bibliai őstörténet önálló, saját jelentéssel rendelkező irodalmi egység, s nem függ szorosan véve a Ter 12. fejezetével kezdődő pátriárkái történetektől. Időbelileg a Jahvista forrás legkésőbbi része, amelynek keletkezését a kutatók többsége fejlett teológiája miatt a fogság korának összefüggésében határozza meg. Az őstörténet Jahvista forrásból eredő részei a következők: az első ember teremtése és a bűnbeesés története (2,4b-3,24); Káin és Ábel története (4,1-16); a kainiták és a szetiták nemzetségtáblája (4,17-26); az emberiség gonoszságának növekedése (6,1-8); a vízözön története (6,9-8,22 P részekkel); elbeszélés Noé fiairól (9,18-29); a

7 7 bábeli torony története (11,1-9). A Jahvista őstörténet elsősorban elbeszélésekből áll, a nemzetségtábláknak nincs benne jelentősége, inkább csak összekötő elemek vagy keretek az elbeszélések számára. Az elbeszélések fonalát meghatározza a bűn fokozatos elhatalmasodása, amely összekapcsolódik az emberiség növekedésével. A Papi forrás vagy más néven Papi-írás későbbi eredetű, Izrael előtörténetének (a világ teremtésétől Mózes haláláig) a Kr. e. 6. végén, 520 körül Babilonban a fogságba vitt, vagy az 5. században Jeruzsálemben, a fogságból visszatért jeruzsálemi papság körében keletkezett változata. II. Nebukadnezár újbabiloni uralkodó több hadjáratot vezetett Júda királysága ellen. Kr. e. 598-ban, majd 587/586-ban elfoglalta Jeruzsálemet. Ez utóbbi alkalommal lerombolta a várost és a templomot, megszüntette a királyság önálló állami létét, amely most a birodalom tartománya lett. Három alkalommal (597, 586 és 582) Júda lakosságának egy részét - királyi udvar és a vezető réteg, a papság, kézművesek - Babilonba hurcolta. Amikor Kürosz perzsa király Kr. e. 539-ben megdöntötte az újbabiloni birodalmat, engedélyt adott a lerombolt jeruzsálemi templom felépítésére és a zsidók hazatérésére. A Papi-írás nyelvezete száraz, csiszolt és szakszerű. Ábrázolásmódja sematikus, hiányzik belőle a szemléletesség, kedveli a számszerű adatok, nevek, nemzetségek, mértékek, időpontok felsorolását és osztályzását. Az ember és az emberi problémák helyett elsősorban a világban és a történelemben érvényesülő isteni rend, a törvények és a kultusz eredete érdekli. Istenről emelkedetten beszél, kerüli az antropomorfizmusokat, Isten Elohim néven fordul elő a szövegekben. Az őstörténet a Papi-írásban szerkezetileg két egymással ellentétbe helyezett elbeszélésre épül: a világ teremtésének leírására az ember bűnbeesésére való utalás nélkül, és vízözönre, amely bemutatja bűnt és a bukást. A teremtés nem más, mint a káoszból kiemelkedő rend, a víz-özönnel viszont a káosz ismét betör rendbe. A vízözön elbeszélésének súlypontja Isten szövetsége az egész világgal (Ter 9,1-17), amely biztosítékot nyújt a vízözön után létrejött új világrend szilárd fennállására, s egyúttal szoros kapcsolatban áll a papi szövegekben egy másik szövetséggel, Isten Ábrahámmal kötött szövetségével. Ezért a Papi-írásban, eltérően a Jahvista forrástól, az őstörténet elválaszthatatlan Izrael előtörténetének többi témáitól, főként a pátriárkái történetektől. Az őstörténetben a következő részeket soroljuk a Papi forráshoz: a hatnapos teremtéstörténet (1,1-2,4a); az ősatyák nemzetségtáblája Ádámtól Noéig (5,1-32); a vízözön leírása (6,9-8,22 J részekkel); Isten szövetsége Noéval, a világ új rendje (9,1-17); a népek táblája (10,1-32 J részekkel); a szetiták nemzetségtáblája (11,20-26). A Papi-írás őstörténetében a nemzetségtábláknak döntő szerepe van, mert ezek teremtik meg szerkezeti összefüggését és Izrael történetével, mindenekelőtt a pátriárkákkal való folytatólagosságot. A két őstörténet egyetlen összefüggéssé szerkesztése a Pentateuchus mai, kánoni formájának kialakulása során történt a babiloni fogság után (Kr. e. 538) a Kr. e. 400-ig terjedő időszakban, elsősorban azonban a Kr. e. 5. század második felére gondolhatunk. Az őstörténet egyes elbeszéléseinek magyarázatánál a bibliai szöveg Jahvista és Papi-írásból való részeit a köny-nyebb tájékozódás végett más-más betűtípussal jelöljük. Az őstörténet mai, végső formájának jellegzetességei A végső forma szerkesztőjének munkamódszerét az jellemzi, hogy a Jahvista őstörténetet Papi-írás őstörténetébe helyezte. Mégpedig úgy, hogy a két forrás szövegeit vagy egymás utáni sorrendbe állította (pl. a két teremtéstörténet Ter l,l-2,4a és 2,4b-3,24), vagy egymásba illesztette (pl. a vízözön története). A harmonizálás nem mindig tüntette el a forrásanyag eredeti, a mai összefüggésben nemegyszer ellentmondó vonásait, és a részletek is gyakran csak lazán kapcsolódnak egymáshoz. Ennek ellenére az így létrejött őstörténet önálló alkotás, minthogy az eredeti forrásanyag új összefüggésbe került, és új teológiai jelentést is kapott. Bár az őstörténet mai, végső formáját a hatnapos teremtéstörténet (Ter l,l-2,4a) és a vízözönt lezáró Noé szövetség révén (Ter 9,1-17) a Papi-írás látásmódja uralja, a kezdet emberi történetének Jahvista szemlélete is nagyobb nyomatékot kap. A Jahvista őstörténet cselekménye azt a folyamatot mutatja be, ahogyan az emberiség üdvösség állapotából az üdvösség elvesztésének állapotába jut. A két forrás szövegeinek kombinációja, amelyben a bűnről és a büntetésről szóló Jahvista elbeszélések a Papi-írás teremtéstörténetével éles kontrasztban állnak, még jobban aláhúzza, hogy honnan hová jutott az ember. A hatnapos papi teremtéstörténet ugyanis fokozottan hangsúlyozza a teremtés (és az ember) jó voltát, és így jó és üdvös kezdet szembetűnő viszonyítási alapot nyújt a bűnös ember helyzetének felméréséhez. Végül a Papi-írás kronológiai adatainak bedolgozása Jahvista elbeszéléseibe jobban érvényre juttatja az őstörténet jelenlegi formájának történelem jellegét.

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

Célok és feladatok. Általános koncepció

Célok és feladatok. Általános koncepció HELYI TANTERV Bibliaismeret -. évfolyam Általános koncepció A bibliaismeret tantárgy tanterve az elsajátítandó ismeretanyagot a () év folyamán koncentrikus körökben dolgozza fel: ugyanazok a témák többször

Részletesebben

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek

Részletesebben

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14 A hit- és erkölcstan tantárgy helyi tanterve (5-8. évfolyam) Tánc és dráma kapcsolópontokkal KÓD: ÁLT04. Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc Általános Iskola Jellege: 8 osztályos általános iskola

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Székely János: Bibliaismeret

Székely János: Bibliaismeret Székely János: Bibliaismeret Hittankönyv a középiskolák 9. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Mi a Biblia? Vedd, és olvasd! A Biblia isteni eredetének jelei Sugalmazás 02. A Szentírás Isten szava,

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Rózsa Huba HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Elhangzott Budapesten, a Szent István Társulat régi székházának dísztermében 2011. május 30-án, a Társulati Esték a Család Évében című rendezvénysorozat

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m Hittan H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével) bemutatjuk, hogy a Krisztus előtti zsidóság

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás Igazságban járni: 1. előadás 1 1. lépés: Nevezd meg a problémát Bűn Bizonytalanság 2 Az ember öt dimenziója Szellemi Erkölcsi Társadalmi Pszichológi ai Biológiai 3 A teremtek sorrend Lélek (lelki) Jellem

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban.

Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban. Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban. Keresztelés. 1 5-ik közlemény. Isten tisztelése és imádása nincsen sem helyhez, sem időhöz kötve, de az ember életének minden főbb mozzanata kapcsolatba

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz *

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, 2015. szeptember, 176 183. o. A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Duray Miklós Varga Norbert: A Biblia és a Korán politika- és gazdaságképe

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

A gyógyíthatatlan gyógyulása

A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiás és az Ige Lekció: Róm. 4.13-25 2008. nov. 23. Textus: Jer. 30.12-24 Gazdagrét A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiásnak kezdettől fogva halált, pusztulást, összeomlást kellett hirdetnie Júdának.

Részletesebben

Elöljáróban. 13. hitelv

Elöljáróban. 13. hitelv hit13.qxd 2007.11.06. 21:40 Page 1 A Hetednapi Adventista Egyház hitelvi füzetei 13. hitelv A maradék és küldetése Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadat indítson a többiek ellen,

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Az evangélium kezdete

Az evangélium kezdete Márk evangéliuma Lekció: Ézs. 40.1-11 2010. febr. 7. Textus: Mk. 1.1-15 Gazdagrét Az evangélium kezdete Márk evangéliuma a négy evangélium közül a legkorábban íródott, valamint a legrövidebb, a legtömörebb.

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli

Részletesebben

TEMATIKAI EGYSÉG: EGY NÉP DÖNTÉSHELYZETBEN ISTEN UTAT MUTAT EGY ORSZÁGNAK: IZRÁEL ÉS A PRÓFÉTÁK

TEMATIKAI EGYSÉG: EGY NÉP DÖNTÉSHELYZETBEN ISTEN UTAT MUTAT EGY ORSZÁGNAK: IZRÁEL ÉS A PRÓFÉTÁK TEMATIKAI EGYSÉG: EGY NÉP DÖNTÉSHELYZETBEN ISTEN UTAT MUTAT EGY ORSZÁGNAK: IZRÁEL ÉS A PRÓFÉTÁK A tematikai egységhez tartozó leckék ószövetségi próféták történeteit tartalmazza. Nemcsak bibliai történetek

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 9. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása

Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása L E C T O R I U M R O S I C R U C I A N U M Bevezetés az egyetemes bölcsességtudományba és a rózsakeresztes útba - 2. este Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása Az ember, a Föld, az

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája vissza a hírlevélhez Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája A Szent István Társulatnál jelent meg szeptember 28-án Ferenc pápa Laudato si kezdetű enciklikájának magyar

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

4. LECKE: ILLÉS PRÓFÉTA NEHÉZ HELYZETBEN

4. LECKE: ILLÉS PRÓFÉTA NEHÉZ HELYZETBEN 4. LECKE: ILLÉS PRÓFÉTA NEHÉZ HELYZETBEN Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskola óraszáma: 2. (Egyházi iskolákban a 2. órához javasolt téma: a Karmel-hegyi istenítélet, melyhez szintén található óravázlat

Részletesebben

yymár meglévő csoport számára:

yymár meglévő csoport számára: 1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn

ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn . ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn A BIBLIA LEGSZEBB SZÖVEGEI Összeállította és jegyzetekkel ellátta: SZABÓ FERENC és PUSKELY MÁRIA '. r-- ', ::, ".' '.: :. i'.:'. Michelangelo: Pieta, részlet. Firenzei dóm.

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Lekció: Zsolt. 29 2012. dec. 16. Ami megrendül, és ami nem

Lekció: Zsolt. 29 2012. dec. 16. Ami megrendül, és ami nem Lekció: Zsolt. 29 2012. dec. 16. Textus: Zsid. 12.18-29 Gazdagrét Ami megrendül, és ami nem A Zsidókhoz írt levél csúcspontjához érkeztünk. Szerzőnk, az igehirdető, ebben a szakaszban magas szinten műveli

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6. HA JÓ a kezdet

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6. HA JÓ a kezdet Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6 HA JÓ a kezdet Pedagógiai program 2016 Készítette: a Pécsi Baptista Gyülekezet Szakmai Csoportja

Részletesebben

Függelék: Katolikus hittan kerettanterv. Hittan Forrás: http://www.kpszti.hu/hittan#hittan%20tanterv

Függelék: Katolikus hittan kerettanterv. Hittan Forrás: http://www.kpszti.hu/hittan#hittan%20tanterv Függelék: Katolikus hittan kerettanterv Hittan Forrás: http://www.kpszti.hu/hittan#hittan%20tanterv Hittan 1-4. évfolyam H I T T A N 1. é v f o l y a m Célok és feladatok A foglalkozások segítsenek feldolgozni

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben

Az MRE Hit- és erkölcstan kerettanterve és pedagógiai koncepciója az általános iskolás korosztály

Az MRE Hit- és erkölcstan kerettanterve és pedagógiai koncepciója az általános iskolás korosztály Az MRE Hit- és erkölcstan kerettanterve és pedagógiai koncepciója az általános iskolás korosztály számára Bevezető a tantervhez Az általános iskolás korosztály számára készült hit- és erkölcstan tanterv

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel Ami mindent felülír Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 Igehirdetés a zsinati választások

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN

ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN (olvasmány, egyházi iskolában ajánlott téma) Gyülekezeti óraszám: 0. Egyházi iskolák óraszáma: 1. (91. Zsoltár) TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Kálvin

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

HOGYAN LEHET A BIBLIAI HAT-NAPOS TEREMTÉSTÖRTÉNET TANÍTÁSÁT A MAI TUDOMÁNYOS ISMERETEINK ALAPJÁN ELFOGADNI?

HOGYAN LEHET A BIBLIAI HAT-NAPOS TEREMTÉSTÖRTÉNET TANÍTÁSÁT A MAI TUDOMÁNYOS ISMERETEINK ALAPJÁN ELFOGADNI? 1 HOGYAN LEHET A BIBLIAI HAT-NAPOS TEREMTÉSTÖRTÉNET TANÍTÁSÁT A MAI TUDOMÁNYOS ISMERETEINK ALAPJÁN ELFOGADNI? ISTEN NEM AZONOS A VILÁGGAL. A világ a semmiből lett, az egyetlen örökkévaló és mindenható

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember.

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember. MÉGIS Alapíttatott azzal a céllal, hogy közösségünk erısödjön, egymásnak ily módon is lelki támaszt nyújthassunk és a mindenkori eseményekrıl hírt adjunk. HAVAZÁS Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben

Hittan tanmenet 5. osztály

Hittan tanmenet 5. osztály Hittan tanmenet 5. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Könyvek Könyve című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél 1. I. Ószövetség Mi a Biblia? 2-3.

Részletesebben

AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum

AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum MBS037 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com Tartalom BEVEZETŐ I. AZ IHLETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA A. Isten

Részletesebben

TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS. Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52. Alapige (textus): Mk 6,50

TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS. Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52. Alapige (textus): Mk 6,50 Újpest-Belsőváros 2008. 09. 07. Juhász Emília TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS Alapige (textus): Mk 6,50 Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52 Ezután azonnal megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak hajóba, és menjenek

Részletesebben

megtanultam, hogyan jön létre a hit

megtanultam, hogyan jön létre a hit megtanultam, hogyan jön létre a hit Miskolc, 2011 FAITH TO LIVE BY Originally published in English by Derek Prince Ministries, Charlotte, USA - under the title: FAITH TO LIVE BY, ISBN 0-89283-042-5 Copyright

Részletesebben

Istennel töltött idő Isten & én Ötletek a személyes áhítathoz Mi a személyes áhítat? Erről már mindent tudok Olvasom a Bibliát és imádkozom! Ennyi? Olvastad ma a Bibliát? Mit olvastál? Hogyan hatott rád?

Részletesebben

3. A világ és lakói Tartalom

3. A világ és lakói Tartalom 3. A világ és lakói Íme, az ÚRé, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta levő. 5Móz 10:14 Az Isten, aki teremtette a világot, és mindazt, ami benne van, aki a mennynek és földnek Ura...

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon

Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon feltérképez minden fejezetet, röviden összefoglalja értelmüket és rávilágít

Részletesebben

1. LECKE: ADVENTI VÁRAKOZÁS AZ ÓSZÖVETSÉGBEN gyülekezeti óraszám: 1. egyházi iskolák óraszáma: 1.

1. LECKE: ADVENTI VÁRAKOZÁS AZ ÓSZÖVETSÉGBEN gyülekezeti óraszám: 1. egyházi iskolák óraszáma: 1. 1. LECKE: ADVENTI VÁRAKOZÁS AZ ÓSZÖVETSÉGBEN gyülekezeti óraszám: 1. egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Bartha Tibor (szerk.): Keresztyén Bibliai Lexikon II., Kálvin

Részletesebben

LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL

LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma:2 Az alábbiakban két óravázlat javaslat található, melyből az 1. óra az állami iskolákban

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL

GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL 1 GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL ÍRTA: DEMETER JÓZSEF ÁLTALÁNOS HERMENEUTIKAI SZABÁLYOK ÉS IRÁNYELVEK. Az alapgondolat: mindenkinek joga van értelmezni a Szentírást. Ehhez azonban a megértés utáni őszinte

Részletesebben

TANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD

TANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD TANULMÁNYOK Dr. SZABÖ ÁRPÁD A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA A vallások története nem csupán a vallás és kijelentés között mutat benső kapcsolatot, hanem a kijelentés és az írás között is. A vallás,

Részletesebben