)mert. magazin. MÁTRAI ERÕMÛ Zrt.( 2010 nyár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ")mert. magazin. MÁTRAI ERÕMÛ Zrt.( 2010 nyár"

Átírás

1 mert magazin 2010 / nyár magazin 2010 nyár Mátrai Erőmű Zrt. )mert MÁTRAI ERÕMÛ Zrt.( Mátrai Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság H-3271 Visonta, Erőmű utca 11. Tel.: , Fax: Web:

2 köszöntõ 2010 nyár ( mert 3 2. Egy sikeres vállalat Valaska József elnöki köszöntője 5. A piac, ahol meg kell élnünk A Mátra villamosenergia-piaci környezete 8. A lignitbázisú villamosenergia-termelés fenntarthatósága Célok és lehetőségek 14. Energia-kvíz Kérdések és válaszok megújuló energiáinkról 15. A jövő energiái Megújulók a fókuszban 20. Kételkedhetünk? Az ember éghajlatváltozásra gyakorolt hatásáról 27. Éghajlatváltozás Természetes, vagy ember okozza? 28. A CO 2 -elkülönítés lehetősége Elemzés a HITACHI-tanulmány alapján Kedves Olvasó! Egy sikeres vállalat mindennapjaiba kalauzoljuk el Önt a évi nyári magazin hasábjain. Sikeres, mert eredményes évet zárt, elnyerte a Superbrands és a Legjobb Munkahely címet, de főleg, mert megőrizte a munkahelyeket, és a munkatársak jövedelme növekedett, élethelyzete javult. A cég mindemellett elkötelezett a visontai és bükkábrányi térség fejlődésében, társadalmi elkötelezettsége révén értéket teremt a villamos energia és lignitbányászati szektoron kívül is, a mezőgazdaságban, a cementiparban, az építőiparban, a mészkőbányászatban és a szállítmányozásban. A jövőt építeni, növekedni, új szegmensekbe bekapcsolódni, szimbiózisban élni a környezetünkkel és új munkahelyeket teremteni ezek állnak a Mátra menedzsmentfilozófiájának fókuszában. Ezért bővítjük az ipari parkot, létesítünk első ütemben 100 hektáron energiaültetvényt a jövő év tavaszára, vizsgáljuk a gázszegmensbe való intenzívebb bekapcsolódást, az energiatárolás lehetőségét és a nap energiájának hasznosíthatóságát. Innovációs centrummá válni, megtalálni azokat a területeket, ahol értéket teremthetünk az országnak, a tulajdonosoknak és a munkavállalóknak ez biztosítja a fejlődést, alapozza meg a jövőt. A Mátra eddig sikeres volt abban, hogy korlátozta a válság hatásait, és ma is az, mert minden olyan eszközt megragad, amellyel pozícióját javítani tudja. Gyors, rugalmas, és összehangoltan működik. Ez persze nem mindig és minden munkatárs elképzeléseinek felel meg, de az idő azt igazolta, hogy a jövő érdekében minden olyan lépést meg kell tenni, amely nem eredményez jövedelemcsökkenést az embereknél, és valós pozitív hatása van az eredményekre. A jövőnek a fejlesztési projektek alapján sok alternatívája van. A Mátra stratégiáját az új kormányzati energiapolitikába fogjuk ágyazni, ahhoz illeszteni, de alapvetően a saját lábunkon kell állni, mert csak ez ad biztosítékot a munkahelyek megőrzésére. Minden jövő közös eleme azonban, hogy tanulni kell, be kell fogadni az újat, sokoldalúnak kell lenni, hogy a változó környezetben az egyén megtalálja a helyét, hogy értékes legyen a vezetői, de főleg a közösség számára. Kérem, hogy valamennyien mindig ezt tartsák szem előtt. A nyárra készülünk, a termelés kiszélesítésére, a pozíciónk erősítésére, de a nyári szabadságra is, mely biztosítja, hogy ősszel egy pihent, összeszokott kollektíva folytassa a cég jövőjének építését. Jó pihenést kívánok Önöknek! Valaska József igazgatóság elnöke 15. A jövő energiái 37. Interjú Dr. Joachim Witzellel, az igazgatóság tagjával 66. A MERTforgó utánpótlásnevelési program 31. A közgyűlésről jelentjük Napirendek és delegáltak 37. Odadással és nagy hatékonysággal kel dolgoznunk Magyar és német interjú Dr. Joachim Witzellel, az igazgatóság tagjával 43. Stratégiai fejlesztések a bányá(k)ban Beszélgetés Derekas Barnabás bányászati stratégiai igazgatóval 46. Kihívást, szerelmet jelent a bánya Beszélgetés Herczeg Pál termelési osztályvezetővel 48. Új teherforgalmi út épül Bővül az Ipari Park Visontán 49. Neki is munkát ad az ipari park Bemutatjuk Siska Zsoltot 50. Minden munkavállaló tüzet oltott Új módszerek a tűzvédelmi oktatásban 51. Első aratás után Energiaültetvény a Mátrában 54. Kotrógépet javít, és elektromos autót épít Balog Gábor az alternatív hajtású autók versenyén 56. Több mint 100 Siker a dohányzásról leszoktató programunkon mert magazin, a Mátrai Erőmű Zrt. kiadványa. Felelős kiadó: Valaska József elnök, Mátrai Erőmű Zrt. Megjelenik a Sanoma Budapest Zrt. gondozásában Szerkesztették: Bárdos Béla Korcsog Béla Koczor Tamás Kovács Gabriella Kricsfalussy Ákos Művészeti vezető: Hock Balázs Nyomdai munkák: demax Művek Kft. Felelős vezető: Tábori Szabolcs

3 4 tartalom 2010 nyár mert Győztes az, aki adni tud 100 véradónk részesült elismerésben 60. Az adományozás és a szponzorálások A támogatások új gyakorlata 62. Diófa-árny takar Versek Dudás Sándor könyvéből 64. Országos első a mátrás diák, Németh István Géplakatosként a szakma kiváló tanulója 66. MERTforgó Utánpótlás-nevelési program 70. Megdermedt pillanatok Téli fotópályázatunk nyertes képei 71. Tippelj és nyerj! Nyereményjátékunk jó szemmértékű dolgozóknak 72. Mátra 2050 Küldj egy képeslapot a jövőből - pályázat 73. Sportnap Győztesek és nyertesek 74. Tudományos kishírek Érdekességek a tudomány világából 76. Üdv Hawaii-ról! Képeslapok a földi paradicsomból 82. Gyógynövények allergiásoknak Kiegészítő gyógymódok könnyű gyümölcs recept Eper, málna és cseresznye 86. Hollókő utcái Velünk élő örökség 90. Évezredes agytorna Táblás stratégiai játékok 92. Szabad szemmel a strandon Hangos könyvek minden korosztálynak 93. Fesztiválbörze Zenei programajánló 94. Fejtörő Keresztrejtvény, sodoku és szókereső 96. Fennhordott sarkak Női cipődivat forró napokra 98. Nyári ruhadivat hobbisportokhoz Celeblányok megmutatják 100. Várandós apukák Stresszoldó tanácsok kispapáknak 104. Novellák Mikszáth Kálmán Jó palócok véradónk részesült elismerésben 86. Hollókő utcái 98. Nyári ruhadivat hobbisportokhoz 108. Horoszkóp Vakáció csillagjegyenként 109. A Főnök A képregény folytatódik 110. Fotópályázat Családi és természetfotókat várunk 111. Természet-kép A Mátra védett állatai az uhu szerző: Vázsonyi Viktória A piac, ahol meg kell élnünk Napjaink talán legfontosabb kérdése ez. A piac minden vállalkozás számára létkérdés, és ez a válság idején különösen fajsúlyos téma Európában és Magyarországon egyaránt. A piac törvényszerűsége működik, a kulcsszó a kereslet-kínálat egyensúlya. Amikor a fogyasztói igények magasak, az a piaci árakat felhajtja beruházásokat generál, amikor alacsony a kereslet, az árakat lefelé mozdulnak. Ez az elmélet, amit jól megtanultuk a közgazdaságtanban, az életben nagyon fájó tapasztalat egyes cégeknek. Lesznek cégek, amelyek ezt az alacsony árszintet tartósan nem képesek elviselni, elveszítik a piacaikat, és tönkremennek. A piac így szabályozza önmagát, lecsökken a kínálat, és az árszint az adott egyensúlyi alacsonyabb árszinten rögzül. Utána minden kezdődik elölről. A válság következtében a hazai villamosenergia-piac keresleti oldala 7-10 százalékos zuhanást szenvedett el. A termelő üzemek, az energiaigényes ipari fogyasztók tönkrementek, erősen lecsökkent az ország villamosenergia-felhasználása, a évi 41 TWh/év szintről 2009-re 38,1 TWh/év-re esett vissza. A kínálati oldalon az import ugyanolyan erős mértékben van jelen az országban, hiszen Magyarország határai rendkívül nyitottak sajnos még a környezetvédelmi előírásokat be nem tartó országok felől is. Az eredmény, hogy a magyarországi erőművek termelése jelentősen visszaesett, sőt a Vértesi Erőmű felszámolási eljárás alá került. Társaságunk szerződéskötési gyakorlatának és a menedzsmentnek köszönhetően a múlt év végéig nem igazán éreztük, hogy milyen kritikus időszakot él meg az ország. Mi, Mátrások egy kis szigeten élünk a ránk épülő környékbeli vállalkozásokkal együtt, viszont ez az állapot nem állandó, amit már napjainkban is tapasztalunk. Nagyon fontos, hogy olyan megoldást találjunk, amivel a társaságunk életben tartható. A helyzet rendkívül komoly. A tavalyi év azért volt kiemelkedően jó, mert a 2009-re vonatkozó értékesítési szerződéseinket akkor kötöttük meg, amikor a gazdaság még a csúcsán volt, 2008 őszén, és ez az áram a kereskedőpartnereink által még magas áron talált

4 piackép mert nyár 7 fogyasztókra. A 2010-es évre sajnos már ez nem mondható el. A szerződéses áraink árképletben rögzítettek, de az átvett mennyiségben a vevőinknek van mozgástere. Ez azt eredményezte, hogy a magasabb árszintű villanyunkból 15 százalékkal kevesebbet vesznek át, az így felszabaduló mennyiségeket pedig csak kb. 6 Ft/kWh-val olcsóbban tudjuk harmadik felek felé értékesíteni. De miért ilyen alacsony a nagykereskedelmi ár? Keresleti oldalon a fentiekben említett alacsony kereslet miatt. A kínálati oldalt vizsgálva pedig nem szabad megfeledkeznünk egy nagyon fontos tényről, hogy nem hazai, hanem regionális szinten kell megfelelnünk. A magyarázat rendkívül egyszerű, a megoldás viszont óriási kihívásokat jelent az erőművek, így a Mátra számára is. Az erőművi árak szempontjából meghatározó a határ- korlatban úgy tud megvalósulni, hogy az alacsonyabb piaci árú országok addig növelik exportjukat a magasabb felé, ameddig a kereslet-kínálati viszonyok igazodása következtében a szomszédos piacok árai ki nem egyenlítődnek, vagy az export el nem éri a metszéken maximálisan kiosztható és átszállítható mennyiséget (átviteli kapacitáskorlátot). Ennek következtében, ha két szomszédos ország piaci árai eltérnek, akkor a kettő között a határkeresztező kapacitás biztosan száz százalékig ki lesz használva. Ezáltal a drágább ország termelőkapacitásai kihasználatlanul maradnak. Mint említettük, az erőművek valójában regionális szinten versenyeznek egymással, ezért a versenyben meghatározó a határkapacitások nagysága, az egyes cégek részére ingyenesen biztosított szén-dioxid-kvóta vagy a vízhozam. Ez jól látszik a MAVIR által publikált áramlási irányokon. időszak, amikor a vízerőművek ott is termelnek, ezáltal esetenként Magyarország importál energiát délről. A villamos energia világpiaci árai a őszihez képest a felére estek vissza. Mint említettük, a kereskedőpartnereink által át nem vett villamos energiát ezen a piacon kell értékesítenünk. Tesszük ezt akkor, amikor a gázolaj ára lassan eléri a év végi árszintet azaz ismét közelíti a hordónkénti 90 dolláros árat, a nyári 40 dolláros mélypont után magával húzva a földgáz árát is. A fenti energiaárak miatt a Mátra szempontjából csak a gázturbináink vonatkozásában kellene aggódnunk, hiszen alapvetően hazai tüzelőanyag-bázison termelünk, és függetlenek vagyunk az árfolyam-ingadozástól is. Sajnos az életünket beárnyékolja a CO 2 -kvóta kérdése, ugyanis az alacsony villamosenergia-árak ellenére a kvóta ára 16 euró/tonna érték körül mozog. Ha a teljes termelésünkhöz szükséges kvótát meg kell vennünk és 2013-tól várhatóan ez így lesz, akkor ez 6 Ft/kWh többletköltséget generál minden egyes kwh értékesített villamos energia után ben is kell kvótát vennünk várhatóan az értékesítéshez szükséges kvóta negyed részét, a többit a magyar állam ingyenesen bocsátotta rendelkezésünkre. Tudjuk, hogy Magyarországon a termelői árak viszonylag magasak, hiszen a hazai termelés több mint 40 százaléka gáz alapú, és ezen erőművek kihasználtsága igen alacsony. A gáz alapú termelés határköltsége még egy jó hatásfokú erőmű esetén is 80 euró/mwh felett van, miközben a nagykereskedelmi árak ma 50 euró alatt mozognak. Ráadásul ma Magyarországon mindenki csak gázerőművi beruházásban gondolkozik. Nem valószínű, hogy ez olcsó energiát fog biztosítani a magyar vállalkozások és a fogyasztók számára. Létkérdés tehát a hatékonyság növelése, nemcsak azért, mert így költséget tudunk megtakarítani, hanem mert az EU előírja számunkra, hogy 20 százalékos energiamegtakarítást kell elérnünk. Persze ez a cél könnyen megvalósítható, ha a magyar gazdaság nem áll növekedési pályára, és a termelő üzemek kereslete továbbra sem jelenik meg a piacon. De legyünk optimisták, és bízzunk abban, hogy Magyarország nem vakvágányon fut tovább. költség, mely függvénye az olajárnak, a szén-dioxid-kvóta árának, a devizaárfolyam alakulásának, az erőművi hatásfoknak stb. Ebből következően minden olyan erőművi blokk, amelynek határköltsége a piaci ár alatt marad, teljes kapacitással fog termelni, hiszen ekkor minden egyes megawattóra előállítása nyereséget hoz. A villamos energia kereskedelmében a fizikai axiómák ellenkezője érvényesül, azaz az alacsonyabb árszintű helyről a magasabb árszintű országba áramlik a villany. Ez a gya- A villamosenergia export-import alakulása az országhatárokon Északi irányból dől az áram az országba, hiszen a külföldi atomerőművek és a CO 2 -derogációval rendelkező lengyelországi szenes erőművek olcsón állítanak elő villamos energiát. Ugyanez mondható el a nem éppen környezetkímélő Ukrajnáról is. Délen kevesebb a termelőkapacitás, az árak magasabbak a hazaiaknál, ezért az áram egy része arra folyik tovább. Ez alól kivétel a tavaszi, csapadékgazdag Összegezve, küzdelmes időszakot élünk meg a piacon. Az életben maradásunk a tét. A probléma szerencsés esetben megoldódhat magától is, ha a kereslet, a fogyasztói igények növekedésnek indulnak. Ehhez a kiesett ipari üzemeknek újból talpra kell állniuk Európában és hazánkban is. Segíthet a távol-keleti piacra termelő cégek villamosenergia-igényének növekedése is. Nem várhatjuk azonban a csodát. A költségeinket a piaci árak alá kell küzdenünk úgy, hogy a CO 2 -kvótaköltséggel növelt határköltségünk is a piaci ár alatt maradjon. A fentiek miatt a világpiaci áringadozások, a jelenlegi alacsony árszint kockázatot, így nagy kihívást jelentenek társaságunk működése szempontjából a versenyben. Másik meghatározó tényező, hogy Magyarországnak 2020-ig a teljes bruttó energiafelhasználásának 13 százalékát megújuló forrásokból kell fedeznie. Ismerve a hazai lehetőségeket, ez részben biomassza, részben nap- és szélenergia lehet. Tudjuk, hogy ezek önmagukban nem versenyképesek, ezért támogatásra szorulnak, várhatóan a fogyasztói árakból képzett büdzséből. A villamos energia ára a magyar fogyasztók szempontjából ellentétesen érezhető. A lakossági fogyasztói árak magasak, nem látható a világpiaci áresés hatása, de ez már egy másik nem politikamentes cikk témája.

5 8 piackép 2010 nyár mert 9 szerző: Antal Jánosné, Derekas Barnabás, Giczey András A lignitbázisú villamosenergia Napjaink égető problémáját jelenti a globális felmelegedés, melynek az energetikát érintő hatásai társaságunk jövőjét alapvetően befolyásolják. A világgazdaság globalizációja tovább terjed és mélyül, ennek eredményeként a gazdasági növekedés a világ egyre több országára kiterjed. A világgazdaság energiaigénye növekszik, az erőforrások szűkösek, a levegőbe minden évben növekvő mennyiségű szén-dioxid kerül. A világ energiaigénye 2030-ra várhatóan körülbelül 60%-kal nő. A százalékos növekedésen túl jelentős a nominális energiatermelés emelkedése is, a világ kibocsátása a 2003-as 17,4103 TWh-nak a közel kétszeresére, 33,7 TWh-ra nőhet 2030-ra. Az EU a CO 2 -kibocsátás jelentős csökkentését tűzte ki célul ra az alábbi feladatok teljesítését határozta el: hatékony fellépés az éghajlat megváltozása ellen, az ellátás biztonságának javítása, az energiaárak növekedésének megakadályozása, vezető hely elérése az energiatechnológiák területén. A közös európai energiapolitika eszközrendszere: 20% energiahatékonyság-növekedés, 20%-kal csökkenjen az üvegházhatást kiváltó gázok (GHG) kibocsátása, 20%-ra nőjön a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya, 10%-os részaránya legyen a közlekedésben a bioüzemanyagoknak. -termelés fenntarthatósága A politika megvalósításának fő eszköze a fosszilis tüzelőanyag-bázisú energiatermelés korlátozása, melyet a kvótakiosztási és kereskedelmi rendszeren keresztül kíván elérni. Ehhez kell a 2013 utáni időszakra az innováció pénzügyi fedezetét megteremteni, és a gazdaságot egy energiatakarékosabb mederbe terelni. Ezzel a tagállamok energiaimport-függősége is csökkenhet, különben jelentős irányváltás nélkül 2030-ra a mai 50%-os importarányról 65%-ra emelkedne az EU szénhidrogén-függősége. Az emberi eredetű CO 2 -kibocsátás 1950-ben 4 milliárd tonna/év alatt volt, ez mára meghaladta a 28 milliárd tonna /év értéket, melyből az EU-27 országok valamivel több mint 4 milliárd tonna/év értékkel részesednek. A növekedést az emberiség lélekszámának az 1950-es 2 milliárd főről 6 milliárd főre való növekedése és életszínvonalemelkedése okozza. A világ CO 2 -kibocsátása és gazdasági növekedése között igen szoros korreláció áll fenn. CO 2 -kibocsájtás tényadatai Változás (Mill T) (Mill T) 2006/1990 USA 5, % EU-27 4,43 4,3-3% Japán 1,14 1,27 11% Többi fejlett 1,13 2,03 80% Oroszország 2,44 1,82-25% Többi átmeneti 0,79 0,4-49% Kína 2,29 5,7 149% Többi fejlődő 4,14 6,59 59% Nemzetközi szállítás 0,65 0,86 32% Összesen 22,07 28,97 31% Forrás: Energiewirtschafliche Tagesfragen, 57. k. 9. sz p. 66. & Modern Power Systems, 27. k. 7. sz p. 5. Az EU a világkibocsátásból 15%-kal részesedik. Ez az arány azt mutatja, hogy a CO 2 -csökkentési célkitűzést az EU önmagában nem, csak világösszefogással tudja megvalósítani. Magyarország jelenleg 8895 MW beépített villamos bruttó teljesítőképességgel rendelkezik. Az országos villamosenergia-igények döntő hányadát közcélú erőművek, kisebb részét pedig az iparvállalatoknál működő üzemi erőművek termelik. Magyarország az energetikai célú erőforrások közül a lignittel rendelkezik megfelelő mennyisében: Forrás: RWE Fact Book, Generation Capacity in Europe, június Az ábra a lignit címszó alatt figyelembe veszi az alacsony szenesedési fokú barnaszeneket is. A 3400 millió tonna lignittartalékból mindössze évi 0,3% kerül felhasználásra, ennek döntő része a Mátrai Erőmű Zrt. blokkjainak tüzelőanyag-ellátását szolgálja. Magyarországon évente 80 millió tonnányi üvegházhatású gáz kerül a légtérbe, amiből 60 milliót tesz ki a szén-dioxid. Ebből 30 millió tonnáért felelősek az erőművek, a kohászat, a cement- és üvegipar, valamint más ipari cégek. A további 30 millió tonna a háztartási fűtés és a közlekedés kibocsátása. Magyarország a globális felmelegedés elleni fellépésben aktívan részt kíván venni. A magyar stratégia illeszkedik az EU-irányelvekhez. A díjmentesen odaítélt CO 2 -kvóták mennyiségét az NKT II-ben 5 30%-kal csökkentették. A megújuló energia részarányának folyamatos növelését tervezik. Az EU 20%-os kibocsátáscsökkentési tervében Magyarország a évi bázishoz képest +10%-kal növelheti a kibocsátást. Magyarország ezzel a növekedéssel is jelentősen a kiotói vállalási cél alatt marad. Magyarország legnagyobb CO 2 -kibocsátói a szenes erőművek. Az itt végrehajtott fejlesztés, a CO 2 leválasztására kidolgozott műszaki megoldások jelenthetnek érezhető eredményt a kibocsátás és annak növekedési üteme csökkentésében. Ma még a CO 2 -leválasztási és -tárolási technológiák csak kísérleti fázisban vannak. A CO 2 -leválasztás ipari méretű alkalmazásával, a kéntelenítéshez hasonlóan, a leválasztás költségei beépülnek az árakba, mely a piac szereplőinek piaci pozícióit érzékenyen érinti. Az EU által tervezett megoldás, mely 2013-tól valamennyi erőmű számára kötelezővé teszi a kvóták 100%-os mértékű megvásárlását, át fogja rendezni a piaci szereplők pozícióit. Európa legjelentősebb ipari gazdasága, a német gazdaság 47%-ban használ szenet az energia előállítására. Ez az arány annyival csökken, amilyen arányban az elavult szenes erőműveket felváltják a magas hatásfokú új szenes fejlesztések. Forrás: VGB Power Tech, 87. k. 8. sz p. 37, RWE Fact Book, Generation Capacty in Europe, június Közelebbi régiónkban, Csehországban a szén alapú villamosenergia-termelés aránya 62% volt. A Cseh Energetikai Művek (CEZ) a következő időszakban mintegy 100 milliárd koronát fordít a szén alapú erőművek korszerűsítésére.

6 10 piackép 2010 nyár mert 11 Szlovákia 2030-ig jelentős összegeket fordít erőművi fejlesztésekre, döntően atomerőművek bővítésére és megújuló energiaforrásokra. Az egyes országok közötti határkeresztező kapacitások a villamos energia importját csak maximum 20-25%-os mértékben teszik lehetővé, ezért az országon belül rendelkezésre kell állni a biztonságos villamosenergia-ellátásnak megfelelő beépített erőművi teljesítménynek. Villamosenergia-árak A villamos energia ára függ a kőolaj és az egyéb energiahordozók világpiaci árának alakulásától. Ma a villamosenergia-árak 40-50%-ban a gázárak változásától függnek. A fosszilis tüzelőanyagokra irányuló globális kereslet, a hosszú szállítási láncok és a megnövekedett importfüggőség miatt az olaj- és gázárak valószínűleg tartósan magasak maradnak. Jelentősebben befolyásolja a villamos energia nagykereskedelmi árát a hálózatok, berendezések fenntartásának költsége s az évtizedben várható erőmű-megújítási hullám miatt a kamatlábak alakulása. A villamos energia esetében jóval jelentősebb súlya van a munkaerőnek is, mint a többi energiahordozó esetében. Ezért a villamos energia jövőbeli áralakulását az energiaárak (földgázárak), a termelői árak és a munkaerőköltség várható alakulásának súlyozott átlagával lehet közelíteni. A fentieken túl a közép-kelet-európai régió országainak árszintjére a német villamosenergia-árak gyakorolnak jelentős hatást. Az árnövelő tényezők közé egyrészt belép egy viszonylag magas CO 2 -ár, másrészt a növekvő mértékű megújuló alapú áramtermelés költségei is megjelennek a villamos energia árában. Bár a magas árak rövid távon nehézségeket okozhatnak a fogyasztóknak, az energiaügy terén azonban nagyobb hatékonyság elérését válthatják ki, és lendületet adhatnak az innovációnak. Az EU fő célja az, hogy az európai vállalatok legyenek a világpiaci vezetők a karbonszegény technológiák és eljárások új generációinak piacán. A gáz és a szén versenye Az energiatermelésben a gáz és a szén potenciális versenytársak. Máig mondhattuk azt, hogy kiszámíthatóbbak a szén bázisú termelés költségei, mint a számos világpolitikai tényező által befolyásolt gázé és olajé. Napjainkra azonban megjelent egy jelentős költségelem, a CO 2 -kvóták költsége, mely jelentős határozatlanságot visz a szén alapon előállított villamos energia termelői árába. 1 kwh gáz bázisú villamos energia termeléséhez a régi technológiával előállított, lignit alapú villamosenergia-termeléshez képest csak egyharmad mennyiségű CO 2 -kibocsátás tartozik, valamint az új generációs gázerőművek jelentősen kedvezőbb fajlagos hőfogyasztási értékkel, hatásfokkal rendelkeznek. Kérdés az, hogy egy kiszámíthatóan, termelői inflációval növekvő lignitelőállítási költség milyen CO 2 -kvótaár vagy leválasztási költség esetén tudja megtartani versenyképességét a gázzal szemben. Fosszilis energiahordozók árának előrejelzése egység IEA kőolajimport folyó árakon $/barrel 28,00 61,72 65,00 70,70 107,59 Földgáz folyó áron, Európai import $/MBtu 2,82 7,31 7,27 8,18 12,71 Verseny az importtal A Mátrai Erőműnek a mai piaci viszonyok között az importtal kell versenyeznie: a piaci árakba a CO 2 -költségek részben begyűrűznek, ezért az árak növekedési ütemét a CO 2 -ár jelentősen befolyásolja. Ez azonban azt is jelenti, hogy az esetlegesen csökkenő CO 2 -díjak nem hozzák jobb helyzetbe a Mátrát, mert azzal egyidejűleg a piaci árak is vissza fognak esni. A társaság fő problémáját az okozza, hogy a CO 2 -költségek a bányászati költségek mintegy kétszeresére nőnek, mely költségnövekedést a piaci árak emelkedése nem ismer el. A Mátra által piacra vitt villamos energia árában 2013-tól a legjelentősebb árelem a CO 2 -költség lesz, és 2015-től az ár 50%-át a CO 2 -kvóta költségeinek továbbhárítása jelenti. Cselekvési lehetőségek a társaság számára A Mátrai Erőmű Zrt. jelenlegi üzleti tervezése arra a feltételezésre épül, hogy az 500 MW teljesítményű blokk megépül, a Mátra részleges díjmentes CO 2 -allokációban részesül 2013 és 2020 között, úgy, hogy a díjmentes allokáció a hiányzó kvóták 70%-át fedezi 2013-ban, majd azt követően lineárisan csökken, 2020-ban 0 értékre. A villamos energiát a megkötött szerződések szerint az MVM-nek értékesíti a társaság. A Mátra számára a 2008 és 2012 közötti időszak egy alapvetően kiegyensúlyozott üzletmenetet biztosít, de már ebben az időszakban is csökkenhet a Mátra értékesítése a magas CO 2 -költségek miatt. A társaság legjobb hatásfokú termelőegységeinek, a IV. és V. blokkoknak a pozíciója erősödik. A középtávon esetlegesen bekövetkező termeléscsökkenést szerződéses és kereskedelmi megoldásokkal kell a társaságnak kezelni ban várhatóan az egyetlen szenes erőmű a Mátra lesz Magyarországon, ezért ha az országnak tényleges CO 2 -csökkentést kell produkálni, az itt tett intézkedések a leghatásosabbak, és az állam az értékesített CO 2 -kvótákból származó bevételei meghatározott részét vissza kell, hogy forgassa a CO 2 -kibocsátáscsökkentés támogatására. A magyar piacon a szénből készült villamos energia részesedése 15% 40% atom, 40% gáz, 5% megújuló, így a CO 2 -költségek csak a Mátra költségeire hatnak domináns módon. Ha feltételezzük, hogy a magyarországi villamosenergiaárak továbbra is a termelési költségek alapján határozódnak meg, akkor nem biztos, hogy a piaci árak elismerik a változatlan összetételű mátrás termelés költségeit. A társaságnak egy komplex műszaki-kereskedelmi megoldást kell kidolgozni, mely a 2013 utáni időszakban is biztosítja a Mátra fennmaradását. 1. Új, magas hatásfokú erőművi egység felépítése 500 MW-os lignit-biomassza blokk Annak a célnak az elérése, hogy Európában jelentősen csökkenni tudjon a fajlagos energiafelhasználás, jelentős technikai fejlesztéssel, hatékonyságnöveléssel jár együtt. A követelményeknek való megfelelés Magyarországot is erőműparkja megújítására kötelezi. Magyarországon a leálló erőművek pótlására középtávon új gázos kapacitások épülnek. Magyarországnak ellátásbiztonsági érdeke új, CO 2 - leválasztásra alkalmas szenes erőművek megépítése is. Az elemzések szerint 2030-ig, tehát összesen 20 év alatt maximum 7500 MW új kapacitásra van szükség Magyarországon. Ennek 80%-a nagyerőmű lehet, a többi 1400 MW megújuló forrásokra és kapcsolt termelésekre alapozott kiserőmű. 10 éves távlatban a Mátra hosszú távú túlélési esélye a műszaki fejlesztés. A jelenlegi technológia legelhasználódottabb elemei helyett új berendezések építése vagy jelentős átalakítás szükséges. Az új blokk építéséről 2008-ban született döntés, és ezt követően került megalapításra a Mátrai Villamos Művek Termelő Zrt. A projekttársaság célja egy Visontán megvalósítandó lignittüzelésű erőmű létesítése és üzemeltetése. A társaság 74,9%-os tulajdonosa a Magyar Villamos Művek Zrt., 25,1%-kal a Mátrai Erőmű Zrt. részesedik. A beruházás célja, hogy fennmaradjon a lignitre, a legjelentősebb hazai, primer energiaforrásra épülő, kedvező és stabil költségű villamosenergia-termelés. Az új lignittüzelésű, 500 MW teljesítményű, szén-dioxid-leválasztó és -tároló technológia csatlakoztatására előkészített erőművi blokk alkalmas lesz biomassza fogadására és energetikai hasznosítására is. A biomassza-felhasználás segíti a térségi mezőgazdasági melléktermékek, a növényi alapú hulladék anyagok hatékony hasznosítását. Az erőművi egység szervesen illeszkedik majd a magyar villamosenergia-rendszerbe, részt vesz a primer szabályozásban. Magas rendelkezésre állásnak (93%) köszönhetően évente több mint 8 ezer órát üzemel, magas, legalább 42 százalékos hatásfokkal. Az elérhető legjobb technológia alkalmazásának köszönhetően a környezeti terhelés jóval a jogszabályban előírt kibocsátási határértékek alatt várható. Az egyes leválasztó berendezések termékei, melléktermékei rögtön, illetve bizonyos fokú átalakítás után javarészt értékesítésre kerülhetnek majd. Az új blokk megépítése nemcsak a befektetők, hanem Magyarország számára is előnyös, mert jelentős adóbevételt generál. A gáz döntő hányadban import termék, és a gázerőmű léte az alacsony létszámszükséglet miatt nincs hatással a foglalkoztatásra. Ezzel szemben a lignit hazai energiaforrást használ, csökkentve az importfüggőséget, hazai foglalkoztatást biztosít, és adóbevételeket generál a költségvetés számára is. Erősen importfüggő energiarendszerünk számára ellátásbiztonságot jelent egy minden körülmények között elérhető, hazai nyersanyagforrást felhasználó energiatermelő egység. Az 500 MW-os erőművi fejlesztés továbbvitele, engedélyeinek megszerzése, a tendereztetés befejezése és a finanszírozás biztosítása az alapított projekttársaság jelenlegi legfontosabb feladata. A blokk 2015 végén kezdheti meg kereskedelmi üzemét. Az új ligniterőművek építése gazdasági szempontból az alábbiakkal indokolható Magyarország számára: alacsony kitermelési költségű, hazai tüzelőanyag felhasználása, importfüggetlenség, mellyel nő az ellátásbiztonság, kiszámítható költségalakulás, a világpiaci energiaár-ingadozásokkal szembeni függetlenség, a nemzetgazdasági foglalkoztatási hatások, adóbevételek. Ha összehasonlítjuk a ligniterőmű társadalmi hasznosságát egy azonos méretű gázerőműével, a ligniterőmű és a kapcsolódó bánya a jelentős foglalkoztatás révén 118 milliárd Ft költségvetési többletbevételt generál évi áron az építési

7 12 piackép 2010 nyár mert 13 időszak alatt és 20 év működési idő feltételezése mellett. A hatásfokjavítást célzó retrofitoknak is van realitása, különösen akkor, ha azok potenciálisan számolnak a későbbi CO 2 -megszüntetési lehetőség hozzáépítésével is. 2. Biomasszarészarány-növelés A szénnel együtt minél nagyobb mennyiségben kell tudni eltüzelni biomasszát, hisz annak kibocsátása CO 2 - semleges. Mind a régi, mind pedig az új lignitblokkok esetében törekedni kell minél nagyobb arányú biomasszaegyüttégetésre, segítve ezzel a megújuló energiaforrások felhasználását, hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország a tervezett biomassza-részarányt 2020-ra a villamosenergiatermelésben teljesíteni tudja. Forrás: Tóth Tamás, MEH prezentáció, 2008 Jelenlegi üzleti terveink a 10%-os biomassza-részarány 20%-ra történő emelésével számolnak 2013-tól. Az új, 500 MW-os egység is 10%-os biomassza-részaránnyal számol, mely mintegy évi 350 GWh bio alapú villamosenergia-termelést jelent. 3. Hatásfoknövelés a meglévő erőművi egységeken Amit a 2010-es évek közepéig tenni lehet, azok közül a legfontosabb az erőművi technológiák hatásfoknövelése. Az erőmű által kibocsátott CO 2 mennyisége a hatásfok függvénye. Az elmúlt három év jelentős hatásfokjavulást hozott, elsősorban a IV. és V. blokkokkal összekötött gázturbina-beruházás eredményeképpen: A társaság keresi a technikai megoldásokat a fő befolyásoló tényezők fejlesztésére. Az elmúlt két év jelentős hatásfoknövelése a gázturbinás fejlesztési projektnek köszönhető, melynek célja, az erőmű teljesítményének növelése mellett, a Mátra korlátozott szabályozhatóságának növelése, illetve szabályozási energia előállítása, az egyoldalú (lignit) tüzelőanyag-függés csökkentése. A beruházással nőtt az erőmű termelési rugalmassága, a csúcsidőszakokban a korábbinál nagyobb erőművi kapacitás áll rendelkezésre a magyar villamosenergia-rendszer számára. Az egyenként 30 MW teljesítményű kiegészítő gázturbinák VI-os és VII-es számú blokkokként kerültek üzembe helyezésre. A blokkok önállóan üzemelő egységek. A hatásfok növelése érdekében a kiegészítő gázturbinák összekötésre kerültek a meglévő IV-es és V-ös számú blokkokkal, javítva azok szabályozhatóságát és megnövelve villamos teljesítményüket. A gázturbinák naponta egyszer lépnek működésbe, általában reggel 6 óra körül, és az esti csúcsidő után állnak le, 22 óra körül. Az indítási idő nyílt cikluson belül 7 perc, kombinált ciklusban pedig 30 perc. A termelés változási sebessége 15 MW/perc. A gázturbinából kilépő füstgáz felmelegíti a hagyományos típusú kazánok tápvizét egy hőhasznosító kazánban, így erre a célra nem kell gőzt elvonni a gőzturbináktól. Ennek eredményeként a hagyományos blokkok többletteljesítményt hoznak, többletüzemanyag felhasználása nélkül. A gázturbinák közül az első 2006 decemberében, a második 2007-ben kezdte meg működését. 4. Részvétel a CO 2 -leválasztás zászlóshajó projektben A 2009 áprilisában elfogadott klíma- és energiacsomag a CCS technológia mielőbbi alkalmazásának jogi és finanszírozási kereteit teremti meg. Az Unió úgynevezett zászlóshajó CCS projekt megvalósulását támogatja. Az európai finanszírozásra pályázó magyarországi demonstrációs projekt előkészítése érdekében az MVM Zrt., a Mátrai Erőmű Zrt., a MOL és az ELGI konzorciumot alapítottak, amelynek feladata az uniós támogatásra kiírt pályázatra eséllyel induló pályamű összeállítása és beadása. Amint az ipari méretű technológia piacra kerül, a 2015 és 2020 közötti években meg kell oldani a CO 2 -leválasztó berendezések felszerelését, az új erőműveket pedig úgy kell megépíteni, hogy a leválasztási technológia csatlakoztatható legyen. A Mátrai Erőmű Zrt. hosszú távú működése szempontjából fontos, hogy Magyarországon megvannak a geológiai feltételei a CO 2 -elhelyezésnek, a potenciális tárolók már km-es körzeten belül megtalálhatók. A CO 2 -leválasztás és -elhelyezés valamennyi költségéről csak becslések vannak, de a meglévő technológiához építendő mosóberendezések létesítésének és üzemeltetésének, valamint a CO 2 elhelyezésnek összköltsége a várható CO 2 -árszint alatt van, így a Mátrának is el kell gondolkodni azon, hogy alkalmas technológia esetén megvalósítsa-e ezt a meglévő egységekre, biztosítva a hosszabb távú működést. 5. Iparipark-bővítés A Mátrai Erőmű Zrt. visontai telephelyéhez kapcsolódóan ipari park működik, amely az erőmű melléktermékeire alapozva szinergiák kihasználását teszi lehetővé több iparág számára. Ezek részben pl. a keletkező gőzt, az erőmű kibocsátotta pernyét, gipszet használják, vagy a bányászat miatt kiemelt nagy mennyiségű vízre alapozottak (pl. ethanolgyártás). A Mátrai Erőmű az ipari park egyes vállalkozásainak biomassza-végtermékét használja fel. A park létrehozása óta 24 vállalkozás települt be. Az ipari parkhoz tartozó cégek 2008-ban 37,7 milliárd forint árbevétel mellett 1871 főt foglalkoztattak. Az erőmű és az ipari park együttes gazdasági teljesítménye a két megye GDPjének 7%-át teszi ki. Így elsősorban Heves megye gazdasági teljesítményére számottevő hatással van. A Mátrai Erőmű Ipari Park (ipari park) szabad fejlesztési területe jelentős, a közép- és nagyvállalatok betelepülését is lehetővé teszi. A park tagjainak nagy részét azok a kisvállalkozások adják, melyek a Mátrai Erőmű Zrt.(Társaság) külső beszállítói, alvállalkozói. Jelenleg 24 taggal, mintegy 286 hektáron működik az ipari park. A déli elkerülőút megépítésével lehetőség lesz további területek bevonására, a társaság termékeinek értékesítésére és a helyben megtermelt biomasszák átvételére. A visontai ipari park további fejlesztése mellett egy bükkábrányi telephelyen létesítendő, új ipari park létrehozásának előkészületei kezdődtek meg. 6. Zöld projektek A társaság felismerve a CO 2 -mentes villamosenergiatermelés fejlesztésének fontosságát, több technológiába illeszthető zöld megoldást vizsgál, azzal a céllal, hogy a sikeres fejlesztéseket beépítse a termelési folyamatba, csökkentve ezzel az 1 kwh-ra eső fajlagos CO 2 -kibocsátást. A 2013-ig terjedő időszakban a szén bázison működő villamosenergia-termelőknek, így a Mátrai Erőmű Zrt.-nek is fel kell készülnie egy megváltozott piaci helyzetre, melyben csak több együttes cselekvés eredménye révén érhető el a versenyképesség biztosítása. 7. A jövő záloga a hatékonyság növelése A társaság vezetése kiterjedt modellvizsgálatok alapján tekintette át a hosszú távú működés alternatíváit. A bemutatott 500 MW-os blokk megvalósítása, mely tervezett üzemét 2015 második félévében kezdi meg, lehetővé teszi az erőművi berendezések megújítását, a telephelyre beépített kapacitások hatékonyságának növelését és a bányászati berendezések magas kihasználását.

8 14 piackép 2010 nyár mert 15 Ahhoz viszont, hogy a társaság az új blokk belépéséig is eredményesen tudjon működni, megfelelő válaszokat kell találni a 2013-tól kezdődő kvótaperiódus következtében fellépő többletterhek ellensúlyozására. A biomassza-részarány növekedése, a piaci helyzet várható szigorodása miatt a társaság költségeit úgy kell alakítani, hogy azok akár egy alacsonyabb termelési szint mellett is biztosítsák az egyensúlyt. Ez úgy bányászati, mint erőműves területen a költségek jelentős mértékű csökkentését teszi szükségessé. Mind az anyag jellegű, mind pedig a személyi jellegű költségek terén a fix költségeket arra a szintre kell visszahoznunk, hogy a végáraink a CO 2 -költségekkel együttesen is a piaci árak közelében maradhassanak. Csak így van esélyünk szerződéseink megtartására, a bányászati kapacitások mindkét telephelyen történő megőrzésére és a legmagasabb foglalkoztatási szint biztosítására. Energia-kvíz szerző: Orosz Zoltán A jövő energiái Megújulók a fókuszban A világ energiaigénye folyamatosan növekszik egy bizonytalan energiaárakkal jellemezhető környezetben. A gazdasági válság a fosszilis energiahordozók felhasználásának átmeneti csökkenését idézte elő, az üvegházhatású gázok kibocsátása emelkedik, és az energiaszektor a kibocsátások egyik jelentős forrása. A fosszilis energiatartalékok csupán néhány exportáló országban koncentrálódnak. A klímaváltozás és a növekvő importenergia-függőség csupán kettő a napjainkban Európára nehezedő gondok közül. Az Unió négy okból az éghajlatváltozás megfékezése, a fosszilis energiaforrások csökkenése, az energiafelhasználás növekedése és ez utóbbi kettőből adódó egyre jelentősebb import miatt fordult a megújuló energiaforrások felé. Az alábbi kvíz kérdéseket a Jövő energiái és a Kételkedhetünk? című cikkeink alapján állítottuk össze ( oldal). Elsősorban a fiatalabb korosztálytól várunk megfejtéseket, hiszen az ő generációjukat érinti leginkább a megújuló energiaforrások ügye. Várjuk megfejtéseiket, melyek közül a hibátlanokat értékes tárgynyereménnyel jutalmazzuk! Vigyázat, a megadott lehetséges válaszok között akad becsapós is! A válaszokat a titkárság és PR osztályra várjuk június 30-i határidővel. 1. Az összes szélenergia hány százaléka fordítható energiatermelésre? 24 százalék 59 százalék 2. A Föld energiaszükségletének hányad része fedezhető napanergiával? A fele 2850-szerese 6. Hány fokkal emelkedett a globális hőmérséklet 1860 óta? 0,7 Celsius fokkal 33,26 Fahrenheit-fok 7. Mit jelent a latin kifejezés: Panta rhei? Mégis mozog a Föld Minden mozog Több forgatókönyv született a 2050-re kitűzött megújuló energiafelhasználási célok elérése érdekében a 40 százalék megújuló energia és 60 százalék alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák (pl. atomenergia és CCS szén-dioxid befogás és tárolás) alkalmazásától egészen a 100 százalékban megújuló energiaforrás használatáig. De van-e elegendő forrás a cél eléréséhez? Energiaforrásunk: a Nap Az ábrán látható, hogy csupán napenergia felhasználásával a Föld energiafelhasználásának akár 2850-szerese fedezhető. A megújuló energiaforrások a geotermikus energia és az árapály-jelenség kivételével a Napból származtathatók. A vízenergia alapvetően a napenergiából ered, amennyiben az elpárolgásra, majd a csapadék körfolyamatára gondolunk. A szélenergia is a napenergiából vezethető le, hiszen a földfelszín eltérően felmelegedő légtömegeinek mozgása idézi elő. A biomassza, az ebből keletkező biohulladék és biogáz alapját is a napenergiát felhasználó fotoszintézis folyamata biztosítja. A Napból származó megújuló források széleskörű elterjedésének legfőbb gátja az, hogy a technológiáinkat nem erre rendeztük be, továbbá a gazdaságos kihasználásukhoz sok területen kutatás-fejlesztésre, innovációra van szükség. 3. Melyik a legnagyobb geotermikus energia-felhasználó ország Európában? Németország Olaszország 4. Hány szélturbina üzemel jelenleg Magyarországon? Mikor volt a legutóbbi jégkorszak vége? évvel ezelőtt éve 8. Olvadnak-e a Himalája gleccserei? Igen, nagy mértékben Nem olvadnak 9. Melyik a legjelentősebb mértékű üvegházhatást kiváltó gáz a Fölfön? A szén-diokszid A vízgőz 10. Mennyi szén-dioxidot tartalmaznak a Föld óceánjai összesen? milliárd tonna tonna

9 16 energiavilág 2010 nyár mert 17 Szélenergia Napenergia Európa élen jár a napelemek területén, hiszen a világszerte telepített napelemek 38 százaléka Németországban, 22 százaléka pedig Spanyolországban található. A legnagyobb fotovoltaikus telepek is itt találhatóak, 54MW, ill. 60MW beépített bruttó kapacitással. Németország beépített fotovoltaikus erőműveinek kapacitása 5300MW volt ban. Koncentrált napenergia A legnagyobb üzemelő egységek (100MW) parabolateknőknek kialakított tükrök segítségével koncentrálják a napenergiát a parabola fókuszvonalában elhelyezett A DESERTEC projekt A DESERTEC projektben az elképzelések szerint 2050-re Európa, a Közel-Kelet és Észak-Afrika legkedvezőbb területein hőtárolóval kiegészített koncentrált napenergia-hasznosító erőműveket telepítenek, a villamos energia pedig nagyfeszültségű, egyenáramú (HVDC) távvezetékeken jut Európába. Ez a hálózat kiegészül a többi, megújuló energiaforrást felhasználó erőművekkel. turbinás gépegységen ez a helyzeti energia ismét villamos energiává alakítható. Az ADELE (mozaikszó, jelentése: Adiabatikus sűrített levegőtárolás a villamosenergia-ipar számára) projektben az RWE és GE egy olyan energiatároló-rendszer kialakításán dolgozik, ahol a szélturbinák által vagy egyéb megújuló energiaforrásból megtermelt többlet villamos energiát felhasználva a levegőt sűrítik, és föld alatti tárolókba vezetik. A sűrítés során keletkező hőt pedig hőpufferek tárolják. Igény esetén a föld alatti tárolóban található levegőt ismét felmelegítve egy turbinára vezetik, amely ismét villamos energiát termel a hálózatba. Kutatások folynak a különböző, hagyományosnak mondható akkumulátorok igénybevétele és további akkumulátortípusok kifejlesztése céljából. Szélturbinák által termelt villamos energia kiegyenlítésére már most is alkalmaznak megawattos nagyságrendű akkumulátortelepeket. Geotermikus energia Szárazföldi szélturbinatelep Az aktuális szélenergia maximum 59 százaléka (Betz-szám) fordítható energiatermelésre, ezért alapvető fontosságú a jó telephelyi adottság. Emiatt is értékelődtek fel a tengeri (offshore) telephelyek. A fejlesztések folyamatosan zajlanak, három évtized alatt a teljesítményük 30kW-ról 5MW-ra nőtt, de bizonyos off-shore szélturbinák 7,5MW-os teljesítményt is elérhetik. A széljárás és szélsebesség változása miatt ezen egységek éves kihasználása százalék, de a tengeri szélturbinák esetében akár 40 százalék is lehet. Az egységek átlagos élettartama 20 év. A szárazföldi telepítésű berendezések lábnyoma egészen kicsi, a területeken mezőgazdasági tevékenység végezhető. A modern berendezések jelentősen csökkentik az aerodinamikai zajt, így kisebb zajterhelést jelentenek a környezetre, mint a közlekedés. A madarakra gyakorolt hatásukat a tudósok hosszasan vizsgálták, és lényegesen alacsonyabb, mint a távvezetékeké vagy a közlekedésé. Egyedüli hátrányuk a méretükkel együtt növekvő tájidegen, mozgó objektumok megjelenése. A jelenlegi piaci és gazdasági helyzet ellenére jelentős szélparkbővítések és -telepítések zajlottak és zajlanak napjainkban. 50MW-os napelempark Németországban A parabolateknő felépítése csövekre, amelyekben a keringő hőközvetítő-folyadék (sóolvadék) egy hőcserélőben gőzt fejleszt. Ettől a ponttól kezdve hagyományos gőz körfolyamatról beszélhetünk. A sóolvadékot nagyméretű puffertartályokban tárolják, így napnyugta után még több óráig képesek villamos energiát szolgáltatni a hálózatba. Bizonyos megoldásoknál közvetlenül gőzt fejlesztenek a parabola tükrök fókuszában. Így azonban a sóolvadékos rendszer nagy előnyéről, a hőtároló-képességről le kell mondani. Világszerte 700MW üzemel, 2100MW áll építés alatt, és további 17000MW építését jelentették be. Energiatárolás Mind a szél-, mind a napenergia felhasználásánál gondot jelent a nem tervezhető termelés. Ezen rendszerek kiegyenlítése elképzelések szerint rövid távon megoldható a kapcsolt energiatermelés bevonásával (vissza-szabályozásával), ahol hőtároló pufferek rendelkezésre állnak. Hosszabb távon megoldást jelenthet a tisztán elektromos hajtású járművek elterjedése, ezek szabályozott és időzített töltése több száz megawatt felvevő kapacitást jelenthet a hálózatban. A szivattyús tározók a csúcsidőn kívüli vagy megújuló forrásból származó villamos energiát felhasználva vizet szivattyúznak egy magasabban lévő tárolóba, így a villamos energiát a víz helyzeti energia formájában tárolja. Egy víz- Organikus Rankine Körfolyamat Európa célja, hogy a geotermikus energiát használó erőművek teljesítménye 2020-ra érje el a 6000MWe-ot, míg a beépített hőteljesítmény a 39000MWth-ot. Ezt a továbbfejlesztett geotermikus energiafelhasználással (az ún. forró alapkőzet technikával), valamint az alacsony hőmérsékletű alkalmazások számára kifejlesztett Organikus Rankine Körfolyamat (ORC) alkalmazásával érhetjük el. Ez a hagyományos Rankine körfolyamaton alapul, azonban a víznél alacsonyabb forráspontú, jellemezően szerves anyagokat alkalmaz szekunder vagy munkaközegként. Geotermikus energiában Olaszország a listavezető Európában, közel 800MW beépített teljesítményével 5000GWh éves termelést produkál. Magyarország lehetőségei Biomassza A megújuló energiaforrások palettájáról Magyarország számára csak néhány lehetőség adott. Európa biomasszapotenciáljának térképén a középmezőnyben helyezkedünk

10 18 energiavilág 2010 nyár mert 19 el, azonban a biomassza-felhasználásunk a környező országokhoz képest már jelenleg is magasnak mondható. A 2001/77/EK irányelvben előírt kötelezettségünket teljesítettük, 2009-ben a hazai nettó villamosenergia-termelés 6,4 százaléka származott megújuló forrásból, melyből 73 százalék a biomassza-felhasználásnak köszönhető és 2009 között a biomasszából termelt és a KÁT keretében átvett villamos energia mennyisége több mint 50 százalékkal nőtt: 930GWh-ról 1554GWh-ra. Geotermikus potenciál Európában Az ábrán jól látható a geotermikus potenciálunk (a színskálán a sötét árnyalatok jelölik a nagyobb geotermikus potenciállal rendelkező területeket), melyre több szempontból alapozhatunk. Elsősorban a távhő felhasználásában, de a geotermikus erőművek számára is megfelelőek a természeti adottságaink. A geotermikus hőenergia felhasználása tekintetében az EU-n belül élen járunk, 8,7PJ energiát földhőből nyertünk. Napenergia Magyarország adottságai napenergia tekintetében világviszonylatban közepesek, Európán belül igen jók. Ennek ellenére a beépített napelemek kapacitása mindössze 1 MW. A napelemek közvetlen villamos energiát állítanak elő körülbelül 12 százalékos hatásfokkal. Cégünk a Bay Zoltán közalapítvánnyal együtt vizsgálja a közvetlen villamos energia előállításának lehetőségét, lényegesen magasabb hatásfokú berendezéssel. Ez a parabolatükörrel egybeépített Strilingmotor. Ez egy külső égésű motor, amely állandó gáztöltettel (He vagy H2) rendelkezik. A motor teljesítménye csak a bevezetett hő mennyiségétől függ. Az első fázisban egy Striling-motoros szolár parabola kerül kifejlesztésre, mely a későbbiekben alapját jelentheti a napból származó hőenergia hasznosításának az erőművi körfolyamatunkban. Szél Hazánkban 330MW engedélyezett kapacitásból pillanatnyilag 126 db szélturbina üzemel, összesen 202MW beépített teljesítménnyel, és előreláthatólag további 410MW engedélyezésére kerül sor a közeljövőben. A szélből termelt villamos energia 2008 és 2009 között másfélszeresére nőtt. A jelen és jövő feladatai június 30-ig minden uniós tagországnak el kell készítenie a megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervét, amelynek végrehajtása az új kormány egyik legfontosabb feladata lesz az ágazatra vonatkozó stratégia kidolgozásával együtt. Jelenleg a megújuló energiaforrás igénybevétele ösztönzésének felülvizsgálata zajlik, mely három fő aspektusból vizsgálja a kérdést: gazdaságosság (legalacsonyabb költséggel megtermelhető villamos energia), környezeti hatások (legalacsonyabb üvegházhatást okozó gázkibocsátással) és társadalmi hasznosság szempontjából (amely a legnagyobb foglalkoztatási hatással jár). Mindezeket úgy, hogy a célként megjelölt 13 százalékos megújuló energiaforrás-részarány felhasználási kötelezettségünk 2020-ra teljesíthető legyen. A cél elérése során a fenntarthatóság, ellátásbiztonság és versenyképesség alkotta hármas jelenti az energiapolitikánk alapját. Leggazdaságosabb villamosenergia-termelők között a szélerőművek, a depóniagázt felhasználó gázmotorok, a szén-biomassza együttégető erőművek, a vízerőművek, a geotermikus kiserőművek és a jellemzően fás szárú biomasszákat felhasználó kondenzációs vagy hőkicsatolásos erőművek találhatók. Távhőszolgáltatás esetében a meglévő rendszerek geotermikus vagy biomassza-tüzelésű kiegészítése mutatkozik célszerűnek. Jelentős beruházásokat kell végrehajtani a preferált területeken, ez azonban állami ösztönzést igényel a beruházások és az üzemeltetés támogatásán keresztül. Kijelenthetjük, hogy a várhatóan kiemelt szerephez jutó hazai megújuló energiaforrás-felhasználás területén a Mátrai Erőmű helyes úton jár a biomassza-felhasználás növelése, a jelentős mértékű energiatárolás lehetővé tétele, illetve az innovatív technológiák területén mutatott érdeklődése tekintetében. Magyarország kötelezettségei A 2009/28/EK EU-irányelv értelmében 2020-ban a bruttó végső energiafelhasználásunk 13 százalékának megújuló energiaforrásból kell származnia. Ennek érdekében a kormány 2148/2008 (X.31) sz. határozatában rögzítette, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása 2020-ban összességében érje el a 186,3PJ-t (mintegy 15 százalékos részesedés), továbbá a villamosenergia-termelésen belül a megújuló energiaforrások felhasználása 2020-ban érje el a 9470GWh-t (79,6PJ, körülbelül 18 százalékos részesedés). Az EU-irányelv kiemelten kezeli a megújuló alapú távhőellátást, emiatt a határozat 87,1PJ megújuló energia felhasználását írja elő. Hangsúlyozza továbbá a decentralizált energiatermelés elterjedésének szükségességét. Pályakép Orosz Zoltán A cikk szerzője, Orosz Zoltán 2003 augusztusában kezdett dolgozni a Mátrai Erőmű Zrt.-nél, friss diplomás okleveles gépészmérnökként, a mérnökutánpótlás csapat tagjaként. A kalorikus területen nőtt fel, a pincétől a padlásig, azaz a tápháztól a kazántetőig bejárta a blokkokat ben részt vett a gázturbinák és a kiegészítő hűtőrendszer üzembe helyezésében, majd főgépészeként tevékenykedett. Jelenleg projektvezető, az 500 MW-os lignit-biomasszatüzelésű blokk előkészítésében vesz részt. Szabadideje nagy részét a családjával tölti, de igyekszik időt szakítani a sportra is. Rendszeresen fallabdázik, a téli sportok közül a snowboardot választotta. A mozgás mellett tudásszomját és információéhségét jellemzően a számítógép előtt csillapítja. Több projektben vesz részt, melyek társaságunk közép és hosszú távú jövőjét meghatározhatják. Ahogyan a társaságunknál, úgy a magánéletében is a bővítés a kulcsszó: a család, majd a lakás bővítése árulta el a MERT magazinnak.

11 20 klímadilemma 2010 nyár mert 21 Kételkedhetünk? Az ember éghajlatváltozásra gyakorolt hatásáról Napjaink teljesen biztosnak vélt ismereteihez tartozik, hogy belátható időn belül katasztrofális következményekkel járó éghajlatváltozás megy végbe a Földön, hogy ez máris egyre növekvő számú és súlyú ítéletidőben jelenik meg mindenhol, és mindenekelőtt, hogy ezt az emberiség okozza, mégpedig az egyre növekvő szén-dioxid-kibocsátással. E tézis nagy biztonságát adja, hogy az IPCC (az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete) rendszeres időközönként kihirdeti, a közvélemény állandóan ismétli, a politika visszaigazolja, és egyre újabb intézkedéscsomagokat hoz a világ megmentésére, és egyáltalán ezt mindenki így látja. Az ember által okozott éghajlatváltozás bemutatása időközben az egész világot átfogó fő áramlattá vált. Szerzők Dr. Dietrich Böcker mérnök és egykori vállalati igazgatósági tag a brühli (Németország) energiaterületen Bernd J. Breloer közgazdász és egykori vállalati igazgatósági tag a kölni (Németország) energiaterületen Dr. Peter Neumann-Mahlkau geológus professzor, mérnök és a krefeldi (Németország) Észak-rajna-vesztfáliai Tartományi Geológiai Hivatal egykori elnöke Dr. Dietrich Welte professzor, földtudományi szakember, Integrált Kutatási Rendszerek Kft., Aachen (Németország) Fordította: Ökrös Mihály Lehetnek még kétségeink? Tulajdonképpen jó tudományos gyakorlat az, hogy az ismeretnek a kétségeket ki kell zárnia, és túl is kell élnie, különben az ismeretnek nincs jelentősége. Azt persze nem mindenki tudja és akarja magának megengedni, hogy az ember által okozott klímakatasztrófa tézisét kétségbe vonja. Aki a tudomány területén dolgozik, aligha teheti ezt meg. Attól tarthatna, hogy elszigetelődik, és nem kívánt személlyé válik. De akkor honnan kapjunk eszközöket a kutatáshoz? A politikában dolgozók gyorsan teszik félre a kétségeiket, mert legjobban a klímakérdésekkel lehet politizálni. Mindamellett ezzel a témával politikai legitimitást lehet szerezni, az állami kvótákat növelni, és talán még a világot is megmenteni anélkül, hogy a fáradozások sikerét a törvényhozási időszakok mércéjével felül lehetne vizsgálni. Aki a médiában dolgozik, és kétségeket támaszt, egy nagy témától fosztaná meg magát, mert ahogy ezt mindnyájan tudjuk: a rossz hírek a jó hírek. A szerzők a kétségeikkel nincsenek egyedül. A nemzetközi tudományos közösségben létezik éppenséggel egy, neves személyiségekből és a fő áramlaton kívülről jövő, elismert írásokból álló nagy csoport. Hadd hivatkozzunk az U.S. Senate Minority Report-ra (www.epw.senate.gov) vagy a Német Földtudományi Társaság legújabb állásfoglalására és a felsorolt irodalomra. Az ott megadott szerzők a hírekben alig fordulnak elő, és a legtöbb állampolgár azt sem tudja, hogy egyáltalán létezik más vélemény is. Ez a helyzet csak a legutóbbi időkben kezd megváltozni kissé. Egyrészt a koppenhágai klímacsúcs azt mutatta meg a polgároknak, hogy a nagy államok, mint az USA, India és Kína nem értenek egyet a klímakérdésekben mutatott német és európai magatartással. Másrészt világossá válik, hogy egy sor tudományos kijelentés, amellyel azt kellene igazolni, hogy az antropogén szén-dioxid az éghajlatváltozás fő okozója, egy kivizsgálást nem bír ki [15]. Még rosszabb, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás néhány védelmezőjénél fennállnak személyes, sőt gazdasági érdekek is, és megengedhetetlen eszközökkel kísérlik meg meggátolni a fair tudományos vitát. Az éghajlatváltozás nem új dolog Sok embert már csak azért is megijeszt az éghajlatváltozás gondolata, mert ők a klímát egy konstans mennyiségnek, egyfajta állandóságnak tartják. Ha az éghajlat megváltozik vagy állítólag megváltozik, ez az elképzelésükben csak katasztrófákba torkollhat. A valóság azonban más. Ma egy meleg korszakban élünk. Ez a legutóbbi jégkorszak végén, évvel ezelőtt kezdődött, és vélhetőleg még ezer évig fog tartani. E meleg időszak előre látható teljes időtartamának kb. a fele telt el. Bizonytalan, hogy máris elértük volna a meleg időszak csúcspontját. (1. ábra) A hőmérséklet változása az utóbbi 400 ezer évben (balra fent). Az utóbbi 2000 évet (fent középen) azonos hőmérsékleti léptékkel kinyújtottuk. Az ábra alsó részén a hőmérsékleti léptéket kereken tizenkétszeresre nagyítottuk óta a hőmérséklet globálisan 0,7 C-kal emelkedett. A 19. század közepén elkezdődött rendszeres hőmérsékleti feljegyzések kezdete óta az elmúlt évszázad 90-es évei voltak a legmelegebbek. Ez figyelemre méltó, de nem drámai, ha a történelmi időszakokkal hasonlítjuk össze. Az utóbbi 2000 évben voltak olyan időszakok, amelyekben a hőmérséklet hasonló volt (lásd az Olvassunk a múltban c. fejezetet). Úgy tűnik, hogy a félelmetes klímaváltozás nem azonos mértékben hat a Földön, mint ahogy ezt az Antarktisz jelenlegi, évről évre egyre szélesedő sarki jégöve alapján sejteni lehet. Általában véve a globális felmelegedés az utóbbi években valamennyire még gyengült is. Jelenleg nem tapasztalható további globális hőmérséklet-emelkedés. Az IPCC-klímakutatók legújabb szcenáriói szerint (lásd A számítási modellek c. fejezetet) az éghajlatváltozás éppen 15 éves szünetet tart. Ez a feltételezés az IPCC számára nagyon praktikus. Most 15 évig nem kell hőmérséklet-emelkedéseket igazolni, és mégis fenntarthatók a drámai klímatézisek. Amennyiben, ezen előrejelzéssel ellentétben, a hőmérsékletek mégiscsak tovább emelkednének, ez az előrejelzett átalakulás katasztrofális mértékének plusz bizonyítéka volna. Ez az éghajlatváltozási szünet azonban azt is jelenti, hogy a Föld melegedése messze nem olyan aggasztó sebességgel megy végbe, amennyire röviddel ezelőtt hangoztatták, és a médiák még mindig terjesztik. Ellenben a legutóbbi jégkorszak végén néhány évtized alatt legalább 5 C-os hőmérséklet-növekedést igazoltak [3]. A Föld és éghajlata sohasem volt azonos, állandóan változott. Éghajlatváltozás mindig is volt, és van is. A klímaváltozás magasabb, de alacsonyabb globális hőmérsékleteket is okozhat, és valamikor ismét eljöhet egy újabb jégkorszak is. Másként van ez, mint ahogyan sokan hiszik, Földünk nem ismer tartós egyensúlyt. Panta rhei (röviden: minden mozog ) ezt már a görögök is felismerték. A klímaváltozás mindig is megváltoztatta az életfeltételeket: a Bibliában leírt özönvíz valószínűleg a legutolsó jégkorszak végi éghajlatváltozás következményein alapult. Ez előtt a Kr. e és 9000 évek között a Feketetenger vízszintje egy erőteljes, több mint 5 C-os globális felmelegedés után (1. ábra) 120 méterrel emelkedett meg, és nagy területeket árasztott el. Az ezeken a területeken élő emberek számára a klímaváltozás annyira borzasztó volt, hogy erről még a Biblia is beszámol. Abban az emberiség bűnös életmódját teszik felelőssé az özönvízért. A valódi ok a mai tudásunkkal teljes természetességgel megmagyarázható. Érdekes, hogy még ma is megpróbálják az éghajlatváltozás elsődleges okaként az ember hibás magatartását felelőssé tenni, anélkül, hogy a természetes hatásokat kutatnák. A klímaváltozás pozitív hatásokkal is járhat az ember számára: ha pl. a mezőgazdaságilag hasznosítható területek növekszenek az északi vidéken, vagy több jégmentes kikötő teszi lehetővé az Arktisz nyersanyagaihoz történő hozzájutást. A skandináv államok, Nagy-Britannia, Kanada és Szibéria mellett Németország is a felmelegedés nyertesei közé tartozhatna. Az éghajlatváltozás, a módosult életfeltételek a Föld állat- és növényvilágának fejlődését eredményezték. Enélkül nem lett volna evolúció. Sok százezer évvel ezelőtt a klimatikus feltételek változása Afrikában a trópusi esőerdők csökkenését eredményezte, és ennek következtében az emberféléknek alkalmazkodniuk kellett a szavanna nyújtotta életfeltételekhez, ahol a felegyenesedett járás előnyt jelentett. Az éghajlatváltozás nélkül talán nem is létezne homo sapiens, hogy aztán erről elgondolkodjon. Normál esetben az életfeltételek változása nem máról holnapra megy végbe, hanem több generáción keresztül. Tehát volna idő az átállásra, ha a klímaváltozást gondosan figyelnék meg. Összefoglalva: az éghajlatváltozások emberrel és anélkül normál események, a jövőben is lesznek, és megváltoztatják a földi életfeltételeket. Panta rhei. Olvassunk a múltban Adódik a kérdés, hogy honnan tud a tudomány annyi mindent a múltbeli klímáról, és mennyire biztosak ezek az ismeretek. A közelmúlt (valamivel több mint 200 év) hőmérsékleteit

12 22 klímadilemma 2010 nyár mert 23 feljegyzett mérésekből ismerjük. Tovább menve a múltba úgynevezett proxyadatok (jégmagfúrások, tengeri üledékek, oxigén- és szénizotópok, pollenelemzések stb.) nyújtanak megbízható információkat. Az antarktiszi és grönlandi jégmagfúrások kiértékelései évre, míg az üledékes kőzetekből származó adatok sok millió évre mutatnak vissza [1]. Az 1. ábra bal felső része az utóbbi év hőingadozásait mutatja be. A jobb alsó részében az utóbbi 2000 évet ábrázoljuk. Ezen ábra felső részében azt látjuk, hogy az utóbbi 2000 év hőingadozásai alig észrevehetők a Föld történetében igazolt hőingadozásokkal összehasonlítva. Ha viszont az ábrát megnagyítjuk, világossá válnak azok az ingadozások, amelyeket az utóbbi 2000 évben az emberi tevékenység jelentősen befolyásolt. Időszámításunk kezdetén a hőmérséklet valamivel magasabb volt, mint ma. A rómaiak Galliát és Germánia egyes részeit szandálokban tudták meghódítani. Időszámításunk kezdete után 200 körül csökkentek a hőmérsékletek. A gótok valószínűleg ezért vonultak át dél felé. 500 körül egy meleg korszak kezdődött, amelyet 700 körül egy újabb hideg korszak váltott fel. Az 1000 körül bekövetkező meleg korszakban az Alpokban a fahatár 1000 méterig húzódott fel. Dániában és Kelet-Poroszországban szőlőt termesztettek. A vikingek Grönlandra települtek át, és adták ennek a Zöld ország nevet. A hőmérsékletek globálisan kb. a jelenleginek feleltek meg. Ez viszont megváltozott az ún. kis jégkorszakban ( ). A vikingek ismét elhagyták Grönlandot, és a szőlőtermesztés az északi övezetben nem volt már lehetséges. Csak a közelmúlttól kezdve húzódik a szőlőtermesztés ismét észak felé. Az 1. ábra bal felső sarkában az látható, amit a tudomány klímahintának nevez. Az elmúlt évben négy nagy hideg-meleg korszak váltotta egymást (az elmúlt évben összesen nyolc ilyen ciklus volt). Világosan látszik, hogy a meleg korszakokban a hőmérsékletek gyakorta magasabbak voltak, mint a jelenlegi globális hőmérséklet. Ebben az a meglepő, hogy a hőmérséklet éven belül (a vízszintes tengelyen egy vonás évnek felel meg) több mint 6 Ckal nőtt. Németországban a hőmérséklet növekedése még erőteljesebb volt, 6 C-ról 12 C-ra emelkedett, kereken év alatt. Hasonlóan erős ingadozásokat igazolt A. Brauer [et al.] az Eifel-hegység maarjainak néhány százezer éves üledékeiben [3]. Szembetűnő, hogy a jég- és a meleg korszak váltakozása szép szabályosságot mutatott. Ez a periodikus változás nemcsak az elmúlt évben határozta meg az éghajlatot, hanem az üledékes kőzetek elemzései is ezt mutatják az elmúlt 65 millió évben is így volt. Összességében az állapítható meg, hogy a múltban számos és részben drasztikus éghajlatváltozás történt. Ezek a változások a földtudományok oldaláról bizonyítottak, és mindig természetes jelenségek voltak, semmi esetre sem az emberi tevékenységből eredő hatások következményei. A múltbeli klímamódosító tényezők tovább hatnak; nem kapcsolhatók le, és messzemenően függetlenek emberi hatásoktól. Ezért kétségbe kell vonni azt, hogy az antropogén szén-dioxid a sok tényező közül az egyik korlátozásával a klíma változatlansága elérhető, és a felmelegedés meggátolható. Ezt neves tudósok világosan cáfolják: a 2 C-os felmelegedési határ, ahogyan ezt a politikai osztály Németországban a sajátjává tette, gyakorlatilag badarság. Előjelek? A médiákban az utóbbi években az olyan időjárási eseményeket, mint a hurrikánok vagy árvizek, egyre inkább a klímaváltozás előjeleiként mutatják be. Szerintük a gleccserek megolvadása is az eljövendő klímakatasztrófa biztos jele. Voltak olyan szélsőséges események, amelyek a feledés homályába vesztek, pl. az évezred nagy árvize 1342-ben Dél-Németországban (Nürnberg) vagy 1362-ben a schleswigholsteini tengerparton, mikor egy vihardagályban Rungholt városa elmerült. Egy 17. századi árvízben százszor annyi víz folyt le az Elbán, mint a 2002-es árvíz idején. Ahogy a Mosel legmagasabb vízállását sem az elmúlt 50 évben mérték, hanem február 28-án, ez Bernkastel-Kues templomának falán látható. A Rajna vízszintje normál esetben 3,55 méter ugyanabban az évben Kölnben majdnem elérte a 14 métert. Miért van azonban olyan benyomásunk, hogy a természeti katasztrófák egyre sűrűbben jelentkeznek? A katasztrófák száma alig nőtt, viszont a károkozásuk mértéke és az emberre való hatásuk nőtt. Ma, nem úgy, mint alig pár évtizeddel ezelőtt, a világ népességének a fele agglomerációkban és megavárosokban él, amelyek gyakran veszélyeztetett régiókban találhatók. Elsősorban a világ népességének növekedése és a településeknek a viharokkal, árvizekkel és a földrengésekkel szembeni érzékenysége az, amely a károk növekedését okozza. Az alpesi gleccserek gyakran emlegetett visszahúzódása sem bizonyítja a klímakatasztrófát. A svájci gleccserek az utóbbi évben összesen tizenkétszer húzódtak vissza. Ebből tizenegy visszahúzódás a kialakuló iparosítás előtti időszakban történt. Így az is beigazolódott, hogy az alpesi gleccserolvadék 70%-a már az 1900 és 1950 közötti időszakban bekövetkezett, így a változás már csak ezért sem vezethető vissza az azutáni ipari növekedésre, ill. a légkör CO2-tartalmára. Csak a legutóbbi időszakban lehetett bebizonyítani, hogy az IPCC hivatalos dokumentumaiban az éghajlatválto- zás vészjeleként tett megállapítás, miszerint a Himalája gleccserei olvadnak, és pár éven belül eltűnnek, egyszerűen téves [15]. Az IPCC által terjesztett, az elmaradt csapadék miatti egyre növekvő afrikai szárazságról szóló jelentések nem állják meg helyüket egy utólagos vizsgálaton. Ilyen hibás kijelentések kerülnek ki a világba, ahol ezek megmaradnak, legalábbis a közfelfogásban, még akkor is, ha közben megcáfolták őket. Így például a Golf-áramlat borzasztó klimatikus következményekkel járó visszafordulását még pár évvel ezelőtt is rövidesen bekövetkező eseménynek kiáltották ki. Ez a tézis időközben elsikkadt. Maga az IPCC is elállt ettől. Az emberek fejében és a médiák emlékezetében viszont megmaradt. Hasonlóan ez érvényes arra a megállapításra is, hogy a kilencvenes évek az utóbbi évezred legmelegebb dekádja volt. Ezt az USA-beli klímakutató, Michael Mann által hangoztatott hokiütő-tézist a klímakatasztrófa-elmélet alapvető bizonyítékaként publikálták, több évig erőteljesen képviselték, és hatásos grafikák formájában még ma is szívesen használják. Időközben bebizonyították, hogy Mann adatfeldolgozása hibás volt [4], és megsértette a matematikai-statisztikai elveket [7]. A középkor meleg periódusait statisztikailag egyszerűen kihagyták a számításból. A Nap, az éghajlat hajtóereje Vitathatatlan, hogy a klíma és a klímaváltozás motorja elsősorban a Nap. Energiája tesz lehetővé a Földön minden életet, nélküle a Föld hideg égitest volna. Viszont a Nap energiakisugárzása nem konstans, és ezen túl változó mágneses térrel rendelkezik, amely ismét csak hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra. És végezetül, a Föld újra és újra változtatja a Naphoz viszonyított helyzetét, így az az energiamennyiség sem állandó, amely a Napból a Földre kerül. A Nap Föld viszonya sem konstans. Ez természetesen nem új felismerés. Az 1879-ben Horvátországban született szerb asztrofizikus és matematikus, Milutin Milankovic már 1920-ban nyilvánosságra hozta A napsugárzás okozta termikus jelenségek matematikai elmélet -ét. Ez később helyet kapott a neves meteorológusok, Köppen és Wegener korszakos művében, a Geológiai őskor éghajlatai -ban, amelyben először magyarázták el Földünk jégkorszakait. A 2. ábra mutatja be az ún. Milankovicciklusokat: a Föld sugárzási háztartását és ezzel a földi klímát Milankovic szerint a földpálya excentricitása (a kör alaktól az ellipszisig és vissza a kör alakig), a forgástengely precessziójának kismértékű változása és a földtengely dőlése (az ekliptika ferdesége) egyértelműen befolyásolja. Hozzájön még a napfoltok éghajlatra gyakorolt rövid távú hatása. E hatások eredője, amelyeket Földön kívüli (extraterresztrikus) tényezőknek nevezünk, képeződik aztán le a valóságos éghajlatváltozásban. (2. ábra) A Milankovic-ciklusok és az éghajlatváltozás Az üvegházhatás Kétségkívül a Nap a döntő energiaszállító, és a klíma legfontosabb hajtóereje. A Nap Földre megérkező sugárzásintenzitásának változékonysága természetesen a Föld éghajlatára is hatással van. Ezen túlmenő földi klíma-modulátorok például az óceáni áramlatok, a felhőképződés és azok a gázok, amelyek az üvegházhatást okozzák. Ide tartozik a vízgőz, (H2O), a széndioxid (CO 2 ), a talaj közeli ózon (O3), a nitrogénoxidok (NOx) és a metán (CH4). A vízgőz messze a legfontosabb üvegházhatású gáz, amelynek az üvegházhatású gázok által okozott felmelegedés 50%-át lehet tulajdonítani [13]. A szén-dioxid hatásosságában a második helyen van. Ez az üvegházhatás kb. 15%-áért felelős. A szén-dioxid jól oldódik vízben. A CO 2 feloldódása az óceánok vizében döntő hatással van a légkör CO 2 -tartalmára és ezzel az üvegházhatásra. A hideg víz sok CO 2 -t vesz fel, a meleg keveset. Az óceánok, amelyek a Föld felületének kétharmadát teszik ki, milliárd tonna CO 2 -ot tartalmaznak. Ezzel szemben az atmoszférában csak 735 milliárd tonna, tehát az óceánban lekötött CO 2 - nak csak kb. 2%-a van. Ha különösen az óceánok felső rétege melegszik fel a napsugárzás által, akkor az óceánoknak a saját CO 2 -tartalmuk kb. 2%-át kell leadniuk ahhoz, hogy a légkör CO 2 -tartalma megduplázódjon. Bár ez jelentős késlekedéssel történik, de azt is mutatja, mennyire erősen függ a légkör CO 2 -tartalma is, ismét csak, a Naptól [14]. A légkör CO2-tartalmának hőmérséklet-növelő hatása, azaz az üvegházhatás sem vitatott, a vízgőzéhez hasonlóan. Ellenben a hatásmechanizmusok mennyiségi rögzítése igen nehéz [2]. Az üvegházhatású gázkomponensek a Földről visszavert energiát nyelik el (infravörös-tartomány) a különféle frekvenciatartományokban. A CO 2 és a H2O abszorpciós spektrumai részben átfedik egymást; legalábbis részben ugyanazon energiamennyiségért versenyeznek. További nehézség a CO 2 -tól kiinduló légköri üvegházhatás mennyiségi meghatározásánál, hogy növekvő CO 2 -koncentrációval logaritmikusan gyengül a felmelegedés (telítődési effektus), amíg végül le nem áll. Az üvegházhatású gázok

13 24 klímadilemma 2010 nyár mert 25 ezen felüli növekedése tehát nem okoz további hőmérséklet-emelkedést [16]. A klímakutatók által posztulált pozitív visszacsatolás, pl. a CO 2 és a H2O-gőz között, nehezen igazolható. Az összes, a CO 2 felmelegítési hatásainak egzakt kvantifikálásában lévő bizonytalanság viszont bizonytalansági tényezőként kerül bele a számítási modellekbe. Ezeket alaposan és fenntartások nélkül kell vizsgálni. Minden eredményt az összes bizonytalanságával és feltételezésével együtt kell nyilvánosságra hozni. Egyelőre a múltat kell megkérdezni, hiszen a fizikai és kémiai törvények mindig érvényesek. Ugyanazokból a forrásokból, amelyekből a múltbeli hőmérsékleteket le lehet olvasni, a CO 2 légköri feldúsulását is ismerjük (3. ábra). A két görbe múltbeli párhuzamosságából arra következtettek, hogy az éghajlati eseményeket a CO 2 irányította. Vélhetően ez pontosan fordítva történt. Bizonyságul engedtessék meg nekünk, hogy egy teljesen vitán felül álló forrást, a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatalt idézzük ( Klímaváltozás. Mennyire helytállóak a szkeptikusok érvei? ): A folyamatok pontosabb elemzése azt mutatja, hogy a hőmérsékletek kb. 800 éves előretartást mutatnak a CO 2 -koncentrációhoz képest. Ezekben a földtörténeti folyamatokban elsőként a hőmérséklet változik, főleg a földpálya paramétereinek változásai miatt. A hőmérséklet növekedése az óceánok vízhőmérsékletének növelésével az oldott CO 2 felszabadulását eredményezi (és viszont). Most az a kérdés, hogy miért éppen abban az időben, amelyben élünk, működne ez másként, miért lenne a CO 2 a klíma hajtómotorja. Egyébként újra és újra közzéteszik, hogy a mai 360 ppm-es CO 2 -koncentráció földtörténeti rekord. Ez messze nem így van. Többnyire magasabb volt. 450 millió évvel ezelőtt pl ppm-es volt a koncentráció, 100 millió évvel ezelőtt a legmagasabb érték 3000 ppm volt. Mindamellett az iparosodás kezdete óta jellemző 0,7 C-os hőmérséklet-növekedést főleg az egyidejűleg a 260-ról a 380 térf. ppm-re megnőtt CO 2 -koncentrációra vezetik vissza. (2. ábra) Klímahinta, valamint az elmúlt év hőmérséklet- és CO2-görbéje A számítási modellek Mi a helyzet a jövőbeli éghajlatváltozások szimulációs számítási modelljeivel, amelyek egészen megbízhatóan szállítanak egyre drámaibb éghajlati szcenáriókat? A jövő éghajlatának kiszámítása érdekében rendkívüli mennyiségű adatot kell meghatározni, és a számítási modellbe betáplálni. Ebben az eredmények minősége, még a nagy teljesítményű számítógépek ellenére is, a nagyon komplex, vezérlő természeti folyamatok megértésétől és az adatok minőségétől függ. Ez utóbbiak maguk is bizonytalanok, és a mérési sűrűségük nem elegendő. Ezért feltételezésekkel kell élni. Végül, mivelhogy kapcsolt modellekkel történik a számítás, a részmodellek közötti fontos határterületeken mint az óceáni felületek és a légkör végbemenő kölcsönös hatásokat számszerűsíteni kell. Ez alapvető problémákkal jár, és gyakorlatilag mindig akkor lehetetlenül el, ha kaotikus folyamatok játszódnak le, ami a klimatikus eseményeknél is fennáll. Maga az IPCC is azt mondja erről: Az éghajlat modellezésénél fel kellene ismernünk, hogy kapcsolt, nemlineáris, kaotikus rendszerrel van dolgunk, és hogy ezért hosszú távú előrejelzések a jövő éghajlatáról nem lehetségesek. Az IPCC legutóbbi összeállításában az eddigi CO2-növekedés alapján kiszámolt hőmérséklet-emelkedési értékek 2099-ig az es időszakhoz képest 1,4 C és 6,4 C között ingadoznak. Ez az 5 C-os sáv magáért beszél. Ez majdnem kitesz egy jégkorszak és egy meleg korszak közötti különbséget [11]. Hozzájön még, hogy a politikai szereplők tetszőlegesen válogathatnak egy ilyen sávszélességnél. Az utóbbi tíz év tényleges hőmérsékleteinek megfigyelése azt mutatja, hogy ig csak az előrejelzés alsó értékét, az 1,4 C-ot fogjuk elérni. Az IPCC extrém szcenáriói nagyon valószínűtlenek. Időközben sok kutató abból indul ki, hogy a következő két évtizedben további felmelegedés nem lesz. Van egy nagyon egyszerű módszer az ilyen számítási modellek értékének felülvizsgálatára: betápláljuk a múlt és a jelen értékeit, számítással meghatározzuk a jelenlegi időszak éghajlatát, és az eredményt összehasonlítjuk a ténnyel. Ezt többször megtették: a mai valóságos éghajlatot nem lehetett megközelítően sem meghatározni. A Föld bizonyos részein, pl. az Antarktisz esetén, a tényhez képest 8 C-os eltérések adódnak. A múltbeli hőmérséklet-változások rekonstrukciója esetén is, pl. a középkort vagy a római kort tekintve, messzemenően csődöt mondanak a modellek. Csak a legutóbbi, nagy változások nélküli év klímafejlődése képezhető le bizonyos mértékig. A világ éghajlatát, amint azt már kifejtettük, nagyon sok tényező befolyásolja. E tényezők hatását és a kölcsönös függőségeket eddig csak részben értettük meg. Ez a vitathatatlan tény korlátozza a számítási modellekből levezethető kijelentések pontosságát. Ha ezen felül azt is figyelembe vesszük, hogy az antropogén CO 2 csak 6%-át teszi ki a Föld teljes CO 2 -háztartásának, akkor érthetővé válik, hogy ajánlatos a számítási modellek kijelentéseiben kételkedni. Összefoglalva: a számítási modellek nem alkalmasak a következő ötven vagy száz év megbízható előrejelzéseire. Arra sem alkalmasak, hogy igazolják az ember által termelt CO2-nak az éghajlatra gyakorolt hatásait. Viszont arra kétségtelenül megfelelőek, hogy a közvéleményt elbizonytalanítsák, és ezt a bizonytalanságot tovább erősítsék. Az IPCC Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület), amely az ENSZ égisze alatt működik, az éghajlati vita hajtómotorja [8]. Az IPCC-nek köszönhető annak a felismerése, hogy főleg az ember által okozott CO 2 az, amely az éghajlatunkat katasztrófába sodorja. A közvéleményben az IPCC-nek nagy a reputációja. Hogyan dolgozik ez? Az IPCC számára sok ország tudósai szállítják a kutatási eredményeiket, amelyeket rendszeres időközönként nyilvánosságra hoznak. Ezekben a jelentésekben rendszerint a tudományos ismeretek teljes palettája benne van. Az ún. vezető szerzők (lead-author) azonban odáig menően válogatnak és értékelnek, hogy azokat a munkákat emelik ki, amelyek az IPCC politikai irányvonalának megfelelnek. A tudósok ezen többségi jelentése a kormányok képviselői számára arra szolgál, hogy további egyeztetésekkel egy ún. Summary for policy makers című, végső jelentést készítsenek, amely a közvélemény és a politika számára tartalmazza a fő jelentéseket [9], a közvélemény befolyásolására és a politikailag messze vezető határozatok indoklására szolgál. E többlépcsős eljárás miatt (tudományos munka, szelekció a többségi határozatok szerint, a kormányok képviselőinek politikai befolyásolása a többségi határozatok szerint, politikai következmények) a végén senki sem tehető felelőssé az IPCC kijelentéseiért. Ebben a körfolyamatban minden egyes lépcső a szervezett felelősségnélküliség elve alapján mindig hivatkozhat egy másikra. Ezért az IPCC hírnevének a közvéleményben az utóbbi hónapokban joggal kellett jelentős veszteségeket elkönyvelnie. Az IPCC a politika számára az eredeti elképzelésektől eltérően nem tudományosan megalapozott tanácsokkal szolgál, hanem saját maga is részévé vált a politikai érdekek érvényesítésének és gyakorlásának. Kioto, Koppenhága Mit tegyünk? Az IPCC közleményei a nyilvánosság tetszésnyilvánítása mellett végül is elvezettek a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, amelynek célja, hogy a CO 2 -termelés visszaszorításának első lépését megtegyék. Mivel a világon semmi sincs ingyen, mindenképpen felmerül a kérdés, mennyibe kerül ez? Világszerte milliárd dollár/ évre becsüli a neves dán statisztikus, Bjom Lomborg a költségeket arra az esetre, ha az Egyezmény összes aláírója betartja az ígéreteit [10]. Ebben az esetben sikerülne azt elérni, hogy a hőmérséklet-növekedést (a becsült 1,4 C 6,4 C-ot) 0,15 (!) C-kal csökkentsük 2100-ig. Lomborg kiszámította továbbá, hogy az USA költsége a Kiotói Jegyzőkönyvbe történő belépése után akkora lenne, hogy ezekkel az összegekkel az egész világot tiszta ivóvízzel és egészségügyi berendezésekkel el lehetne látni. Ezáltal például évente 2 millió halottat és fél milliárd komoly megbetegedést el lehetne kerülni. Ebben nem is annyira a pontos öszszegek a fontosak, sokkal inkább arra kívánjuk a figyelmet felhívni, hogy a kiotói célok elérése nagyon drága, és csak kis hatású lenne. Ugyanis a fenti 0,15 C az IPCC modellek szerint 2100 után összesen hat év alatt újra felemésztődne. Bizonyára ez lenne minden idők legnagyobb pénzkidobása akkor, ha az antropogén CO 2 a várt éghajlatváltozás szempontjából egyáltalán nem releváns. Mivelhogy minden dollárt csak egyszer lehet elkölteni, fontos, hogy elgondolkodjunk alternatív eszközfelhasználásokról is, például az ivóvízellátás vagy a képzés, illetve az éhség elleni harc területén (lásd fent). E problémák mellett az is fontos, hogy foglalkozzunk a jövőbeli az olyan fajta, amilyen már eddig is volt éghajlatváltozás következményeivel, és alkalmazkodási stratégiákat fejlesszünk ki. A Kiotói Egyezmény azt feltételezte, hogy további lépésekkel az egész világot sikerül egy egységes CO 2 -csökkentési rendszer alá vonni. Koppenhágában viszont megmutatkozott, hogy ezt a célt semmiképp sem lehet elérni. Nem hoztak konkrét határozatokat, mert a fejlődő országok Kína vezetésével elutasították az európai elképzeléseket. A fejlődő és küszöbországok által megadott, éppenséggel érthető indokok a nagyon magas CO 2 megtakarítási célok

14 26 klímadilemma 2010 nyár mert 27 megvalósításának magas költsége és a nyitott gazdasági kérdések voltak. A strukturális problémáikat tekintve nekik teljesen mások a prioritásaik, mint például az Európai Közösség országainak. De az Egyesült Államok is világossá tette Koppenhágában, hogy nem kész az európaiak kiotói célkitűzéseit követni. A tárgyalási folyamatok végén az Európai Közösség tagállamai egyedül maradtak az elképzeléseikkel, a döntő üléseken még csak nem is képviseltették magukat, és tűrniük kellett, ahogyan Kína vezetésével a fejlett országok felé 140 milliárd dollár/év-es ellenkövetelést támasztottak. Koppenhága az európai indítványozók számára politikai katasztrófa volt. Most az a kérdés, hogy ez megfelelő kárt is jelent-e a környezet számára. Jóllehet nem, ugyanis a kiotói folyamatból egyértelműen hiányzott a környezetpolitikai racionalitás. Környezetpolitikailag az volna ésszerű, ha biztosabb tudományos alapokra helyeznék a működést, és a költség-haszon elveket ezzel egyenrangúan kezelnék. Nagy szükség van arra, hogy az éghajlat és az éghajlatváltozás területén a kutatást intenzívebbé tegyék. Ebben biztosítani kellene azt is, hogy a kutatások előítéletektől mentesek legyenek. Németország számára a Tudományos Akadémia lehetne megfelelő platform. A semmiképpen sem egyértelmű tudományos ismeretekre tekintettel ennek azt kellene megvizsgálnia, hogy foglalkozzon-e az éghajlatváltozás teljes komplexumával, és hogyan. Ebbe bele kellene vonni a paleoklíma-tudományi ismereteket, és elemezni kellene a számítási modellek kiindulási tételeit és eredményeit. Ebben különös jelentőséggel bírnának a nyitott kérdésekkel és a megmaradt bizonytalanságokkal kapcsolatos egyértelmű kijelentések. A helyesen értelmezett tudomány megnevezi az ismereteinek határait is, és azt is, amit nem tud. Ugyanis az állam, a társadalom és a gazdaság tekintetében is hatalmas pénzeszközök forognak kockán. A környezetpolitikailag racionális cselekvés azt jelenti, hogy ott takarítsunk meg, ahol azt költséghatékonyan és hosszú távon a leghatásosabban lehet tenni. A helyes, azaz a leghatékonyabb sorrend a CO 2 és az energia megtakarításánál ennek megfelelően kb. az alábbi: energiamegtakarítási intézkedések (épületszigetelés, hatékonyabb motorok stb.); atomerőművek továbbüzemeltetése; hatékonyságnövelés régebbi, fosszilis tüzelésű erőművekben; új, nagy hatékonyságú fosszilis tüzelésű erőművek építése; CO2-mentes erőművek építése; szélerőművek építése; szoláris berendezések építése. A két utolsó regeneratív energiafajta jelenti Európában a legdrágább CO 2 - megtakarítási módszert. Figyelemre méltó, hogy mi Németországban erre a két energiamegtakarítási fajtára helyezzük a hangsúlyt, és az atomerőművek továbbüzemeltetését ugyanúgy, mint az ártalmatlanítási kérdés megoldását politikai okokból gátoljuk. Ha az energiakinyerés ésszerű rangsorát magunkévá tesszük, nemcsak CO2-ot takarítunk meg, hanem fosszilis tüzelőanyagokat is. A fosszilis tüzelőanyagok közép és hosszú távon szűk keresztmetszetet képeznek, és a világ jövőbeli energiaellátása szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bírnak. Ez az emberiség egyik legnagyobb reális kihívása, amelynek a világnak a legnagyobb joggal kellene magát szentelnie. Németország jól tenné, ha biztonságos, tudományos alapokon nyugvó, racionálisabb energiapolitikára helyezné a hangsúlyt, és a költség-haszon elveket egyenrangúan kezelné. Ettől azonban a teljes német társadalom kárára még messze vagyunk. Irodalom [1] Berner und Streif.- Klimafakten, [Klímatények] [2] BMBF: Herausforderung Klimawandel, [Az éghajlatváltozás kihívásai] [3] Brauer, Achim, et al.: An abrupt wind steift in Western Europe at the onset of the Younger Dryas cold period, [4] Gerlich, G.: Bye bye Hockeyschläger, [Viszlát, hokiütő] [5] Gore and Melcher, Media, 2006: 13. [6] Hüttl, Moosbrugger und Lochte, FAZ vom 29. Oktober [7] Holland, D.: Bias and Concealment in the IPCC Process: The Hockey-Stick Affaire and its Implications, [8] IPCC - TAR (2001: 774). [9] IPCC Summary for policy maker, [10] Lomborg, B.: Cool it, [11] Maxeiner, D.: Hurra, wir retten die Welt, [Hurrá, megmentjük a világot!] [12] Miller, H. in: Die Zeit, [13] Singer, HG.: Nature, Not Human Activity, Rules the Climate NIPCC, Nongovernmental International Panel an Climate Change, [14] Shaviv and Veizer: Celestial driver of Phanerozoic climate, GSA Today, [15] Der Spiegel, Nr. 4 vom 25.Januar 2010, S. 56. [16] Thüne, W: Zum atmosphärischen Treibhauseffekt, [A légköri üvegházhatásról] Éghajlatváltozás Természetes, vagy ember okozza? Kérdéseink: Emelkedik-e Földünk átlaghőmérséklete? Az emberi tevékenység adhat-e magyarázatot a közelmúltban megfigyelt változásokra? Erre keresi a választ Sőreg Ádám (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) diasorozata, amelyből néhány tanulságosat bemutatunk.

15 28 technológia 2010 nyár mert 29 szerző: Tóth-Sűrű Ibolya A CO -elkülönítés 2 lehetősége a HITACHItanulmány alapján Az EU éghajlat-változási keretegyezményének alapvető célkitűzése az üvegházhatású gáz légköri koncentrációjának olyan szintű stabilizálása, amely megakadályozza az éghajlati rendszer veszélyes, embertől eredő befolyásolását. Mint az sokak által ismert, az Európai Parlament és az Európa Tanács által 2009 áprilisában elfogadott klíma- és energiapolitikai jogalkotási csomag az alábbi koncepció megvalósítását írta elő 2020-ra: az üvegházhatású gázkibocsátás 20%-os csökkentését; az EU teljes energiafogyasztás 20%-ának megújuló energiaforrásból való biztosítását; az energiahatékonyság 20%-os növelését. A CO 2 leválasztása (elkülönítése) és geológiai tárolása (Carbon Capture and Storage = CCS) az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló áthidaló technológia. A teljes folyamat az ipari létesítményekből származó CO 2 elkülönítését, a tárolóhelyre való elszállítását, valamint állandó tárolás céljából erre alkalmas földfelszín alatti geológiai formációkba való besajtolását foglalja magában. A 2001/80/EU irányelvet, amely A nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról címet viseli, 2009-ben az alábbiakkal módosította az Európai Parlament és a Tanács: A tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamennyi olyan, legalább 300 MW teljesítményű tüzelőberendezés üzemeltetője, amelyre a CO 2 geológiai tárolásáról szóló, április 23-i, 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályba lépését követően adtak ki eredeti építési engedélyt vagy ilyen eljárás hiányában eredeti működési engedélyt, mérje fel az alábbi feltételek teljesülését: rendelkezésre állnak megfelelő tárolóhelyek, a szállítóberendezések technikailag és gazdaságilag megvalósíthatók, a CO 2 elkülönítéshez szükséges átalakítások gazdaságilag és műszakilag megvalósíthatók. Fentiek tükrében, a Mátrai Erőmű ZRt. és a Magyar Villamos Művek ZRt. megbízásából, a HITACHI cég tanulmányt készített az építendő új 500 MW-os blokk CO 2 - leválasztási lehetőségéről. A HITACHI mint az új blokk építésének egyik pályázója kellő ismeretekkel rendelkezik a blokki paraméterek vonatkozásában. Továbbá a CO 2 -elkülönítési technológiával intenzíven foglalkozó cégek közé tartozik. Ezen a területen egyedi, ipari méretű referenciával rendelkezik. Folyamatos az a fejlesztőmunka, amely a technológia működési hatékonyságának növelését és az energiaigény csökkentését célozza meg. A megbízók elvárása volt: - a tervezett 500MW-os blokk keletkező teljes füstgázáramának kezelése, - a CO 2 -tartalom 90%-os leválasztása, - az elkülönített CO2 előkészítése szállításra. A peremfeltételek megtartásával a HITACHI az alábbiakban ismertetett ún. aminmosós eljárást dolgozta ki a CO 2 elkülönítésre. Az aminmosós eljárás A CO 2 -leválasztás technológiája a füstgáz-kéntelenítő utáni szakaszban kapcsolódik az 500 MW-os blokk rendszeréhez. Ezáltal a füstgáz a kémény helyett az előmosóba van vezetve, mely egy második kéntelenítő abszorberként működik. Itt, a NaOH-val vegyített mosóvíz által, a füstgáz további tisztítása történik: a kéntartalom, por és víztartalom vonatkozásában. A füstgáz magas hőmérsékletét (70 C) szintén csökkenteni kell. Ezért egy cellás hűtőtorony segítségével a mosófolyadékot hűtik. Ezáltal a füstgáz 40 C-on távozik az előmosóból. A keletkező szennyvíz a blokki kéntelenítőben hasznosítható, így csökkentve a vízfelhasználást. Az előmosót követően a tisztított, csökkentett víztartalmú (74%) füstgázmennyiséget három részre osztva az abszorberekhez vezetik. A három párhuzamos üzemű leválasztóegység megoldja a blokki részterhelés problematikáját. Mindamellett elkerülhető a nagyobb méretekből adódó működési hatékonyság csökkenésének kockázata is. Az abszorber alsó részébe vezetett füstgáz felfelé áramlik, míg a mosószer ellenáramban lefelé halad. A mosószer, a HITACHI által fejlesztett H3 jelű amin, mely reagál a CO 2 - dal, és Carbamat -tá alakul. Ezáltal a CO %-a kémiai úton megkötésre kerül a mosószerben. A reakció exotermális azaz hő keletkezik, ezáltal a mosószer 65 C-ig felmelegszik. Ezért szükséges a füstgáz hűtése, amely az abszorber felső részében történik. A hűtés során a füstgáz által magával ragadott mosószercseppek, az elpárolgott amin, és ezek bomlási termékei a hűtő-mosóvízben feloldódnak. A 40 C-ra visszahűtött füstgáz a víztelenítést követően lép ki az abszorber tetején. Az abszorbert elhagyó, CO 2 -ban szegény füstgázt egy szívóventilátor továbbítja a blokk hűtőtornyában lévő kéménybe. Az abszorber aljában összegyűlt, CO 2 -dal telített mosószert egy szivattyú juttatja a deszorber felső részébe, miután lehűtésre kerül egy hőcserélőben. A deszorberben lefelé haladva kapcsolatba kerül a felfelé áramló, forró, ún. stripgőzzel, melynek hatására aco 2 és az amin közötti vegyi kötés felbomlik, és a CO 2 gáz formában szétválik. A deszorber aljában a CO 2 -szegény mosószer összegyűlik, melynek egy részét elvezetik, és újra felforralják a WT208 jelű gőzfejlesztőben (elpárologtató). Ezáltal létrejön az elválasztáshoz szükséges 113 C hőmérsékletű gőz. A mosószer másik részáramát egy szivattyú továbbítja vissza az abszorberbe. A belépés előtt a mosószer két hőcserélőn áthaladva lehűtésre kerül az abszorpcióhoz szükséges hőmérsékletre (40 C). A mosószer kisebb részáramát a regenerálóhoz vezetik, ahol eltávolítják a szennyeződéseket (betöményedett sók), növelve ezáltal a reakcióképességét. A leválasztott CO 2 -gázáram hűtése a deszorber tetejében történik. Az itt elvont hőmennyiség a blokki kondenzvíz előmelegítésben hasznosul. A deszorbereket elhagyó 99,5 térfogat%-ú, CO 2 -gázáram a kompresszortelephez van vezetve. Itt található a három hatfokozatú kompresszor, a hozzá tartozó hőcserélőkkel, ahol a gázt lehűtik és szárítják. Az utolsó fokozat után a CO 2 nyomása 100 bar, hőmérséklete kb. 30 C. Az elkülönítési technológia kapcsolódási pontjai a blokki víz-gőz körfolyamathoz A CO 2 -leválasztási folyamathoz szükséges hűtési- és hőigényellátását a blokki víz-gőz körfolyamatból kell biztosítani. Viszonylag magas hőmérsékleten (160 C) gőzt kell kiadni a három deszorber aljában lévő mosószer újraforralásához (320 MW hőenergia-igény). Hasonló paraméterű, bár jóval kisebb mennyiségű gőzt igényel a mosószer regenerálása (visszanyerése). A hőenergia-igény kiszolgálásához a turbinától kell gőzt elvenni, a középnyomású ház kiömlés utáni szakaszból. A leválasztási technológia hűtési igényét a blokki fő hűtővízkörből származó hűtővíz biztosítja. A folyamat optimalizálásának tárgya a külön hűtőtorony telepítésének vizsgálata is. A CO 2 -leválasztási és a blokki folyamatok másik kapcsolódási fajtája a hulladékhő hasznosításából származik. Ez nagy szerepet játszik a hatásfokveszteség csökkentésében. A turbinától elvont gőz csapadéka a kondenzvízáramba van vezetve. A blokki kondenzvíz melegítésére szolgál a deszorberekből kilépő hűtővíz. Míg a CO 2 -kompresszor utolsó fokozati hőcserélőkből származó hőmennyiség, részáramú kondenzvíz előmelegítést biztosít. Telepítés, optimalizálás A HITACHI tanulmányában nem csupán elméleti számításokat végzett, hanem a berendezések telepítéséhez szükséges területigényt is meghatározta. Ez a terület az új blokk közvetlen szomszédságában lévő, kb. 3,25 ha nagyságú terület, ami rendelkezésre áll. A CO 2 -elkülönítési és sűrítési technológia jelentős energiaigénnyel rendelkezik, melyet az új blokknak kell fedeznie. Ez azonban a blokk hatásfokcsökkenéséhez vezet. A leválasztási és a blokki technológiák illesztésének optimalizálása csökkenti ezt a veszteséget. Számos lehetőség vizsgálatának eredményeként a kezdeti 15%-os blokki hatásfokveszteséget sikerült 9,9%-ra csökkenteni. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a gőzturbinát a CO 2

16 30 technológia 2010 nyár mert 31 leválasztáshoz szükséges gőzkicsatoláshoz illesztik. Továbbá a hulladékhő hasznosítást, a kondenzvízáram fűtése mellett, a blokki levegő-füstgáz útvonalra is kiterjesztik. További vizsgálatok szükségesek az egyes optimalizációs megoldások gazdaságosságának megállapítására. Összefoglalás Mint a fentiekből is látható, létezik olyan technológia, ami képes az új blokk füstgázából elkülöníteni a CO 2 -ot. A lehetőség adott, a megvalósítás kivitelezhető. Mibe kerül ez nekünk? kérdezhetik jogosan. Nos, a választ még nem lehet pontosan megadni, mivel az ipari méretű technológiák építése alig kezdődött el. Becslések és irodalmi adatok alapján kb. annyiba kerülne, mint az új blokk árának fele. Nem kevés! Hány embernek adna munkát? Kb. ötvennek. Nem kevés! A CCS megvalósításával kapcsolatos nehézségeket az Európai Tanács is felismerte, és 2008 júniusában felszólította az Európai Bizottságot, hogy: A lehető leghamarabb terjesszen elő a tagállamok és a magánszektor beruházásait ösztönző mechanizmust, amely biztosítja akár 12 db, CCS-t alkalmazó demonstrációs erőmű 2015-ig történő megépítését és üzembe helyezését. Ezért 2009-ben létrehozták a NER300 (New Entrance Reserve) alapot, amelyben kb. 300 millió CO 2 -kvótaegységet különítenek el. Ebből az alapból kb. 8 db demonstrációs célú CCS projekt, maximum 50%-os támogatása válik lehetővé. A pályázati feltételek 2010 júniusában jelennek meg. Társaságunk menedzsmentje, az MVM, a MOL és az ELGI (Eötvös Lóránd Geofizikai Kutató Intézet) közös konzorciumként vizsgálja a pályázaton való részvétel lehetőségét. A megoldás nem egyszerű, hiszen az anyagi nehézségeken túlmenően, a CO 2 tárolási lehetőségeit is fel kell kutatni, valamint meg kell teremteni az ahhoz szükséges engedélyeket, jogi feltételrendszert és a hatóságok, közvélemény jóváhagyását is. Mindannyian tudjuk, hogy a jövőnket megalapozó út nem egyszerű, nem könnyű. De azért keressük a lehetőségeket, keressük a megoldás útját, és megpróbálunk elindulni a megvalósítás irányába. A közgyűlésről jelentjük Valaska József, az igazgatóság elnöke köszöntötte a résztvevőket, és bevezetőjében arról tájékoztatta a tisztelt közgyűlést, hogy Matthias Hartung úr az RWE AG-nél betöltött új fontos megbízása miatt csak április 22-ig tudta vállalni a felügyelőbizottsági tagságot és a felügyelőbizottság elnökének tisztségét. A felügyelőbizottsági elnökség folyamatossága érdekében a felügyelőbizottság új elnököt választott dr. Ulrich Jobs úr személyében, aki április 23-tól tölti be ezt a tisztséget. A közgyűlés határozatképes, mert azon a szavazásra jogosító részvények több mint a felét képviselő részvényes személyesen vagy képviselője révén jelen volt. A közgyűlés az alábbi napirendi pontokat tárgyalta: 1. A évi beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés a) Az igazgatóság jelentése az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról. A számviteli törvény szerinti beszámoló előterjesztése b) Az igazgatóság javaslata a mérleg jóváhagyására és az eredmény felosztására c) A felügyelőbizottság jelentése (beleértve az eredmény felosztására vonatkozó igazgatósági javaslat jóváhagyását) d) A könyvvizsgáló jelentése e) Az Alapszabály 19/A pontja szerinti felmentvény megadása az igazgatóság részére

17 32 közgyûlés 2010 nyár mert Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok lemondása, viszszahívása, újraválasztása, új tagok megválasztása 3. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok, valamint a könyvvizsgáló évi díjazásának megállapítása 4. Az igazgatóság beszámolója a fejlesztési politika megvalósításáról 5. A társaság évi üzletpolitikájának elfogadása Az első napirendi pont keretében került sor a évi beszámoló elfogadására, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntésre. A társaság a 2009-es üzleti évben is sikeresen fejlődött, stabil, nyereséges gazdálkodást folytatott, a krízis ellenére megőrizte a piaci pozícióját, növelte a termelését. Ezt a meglévő, erős szerződéses kapcsolatainak és az év közben meghozott, a piachoz való alkalmazkodást segítő intézkedéseknek, az erőműben és a bányákban végzett magas színvonalú üzemeltetésnek és karbantartásnak köszönheti. Ezzel a teljesítőképességgel a magyar villamosenergia-rendszer kapacitásának 17%-át, termelésének 17,6%-át biztosítja a társaság. A hazai termelés és a saját tüzelőanyag révén a cég a legnagyobb GDP-előállító, s 14 milliárd forintos adóbefizetésével az egyik legnagyobb adóbefizető. Eredményei alapján a társaság elnyerte a Business Superbrands 2009 címet, és ezzel bekerült az üzleti szektor legjobb márkái közé. A Világgazdaság és a HEWITT Humán Tanácsadó Kft. szervezésében zajló legjobb munkahelyek versenyében, 2009-ben első ízben, a Mátrai Erőmű ZRt. is megmérette magát, és a nagyvállalati kategóriában II. helyezést ért el. A társaság sikerének kulcsa elsősorban a munkatársak tudása és elkötelezettsége. A társaság a munkahelyek folyamatos műszaki fejlesztésével, a dolgozók képzésével, magas szintű munkavédelemmel, valamint személyre szabott juttatási rendszerrel hálálja meg munkatársainak a nehéz munkakörülmények között, szinte állandó rendelkezésre állás mellett tett napi erőfeszítéseit. A társaság évre Magyarország legnagyobb és legolcsóbb zöldáram-előállítójává vált. 500 GWh zöld áramot vitt piacra, kizárólagosan mezőgazdasági hulladékokból, és ezáltal a szén-dioxid-kvóta beszerzési költségeit hazai értékteremtéssé konvertálta. A társaságot hosszú távú, elkötelezett szemlélet vezeti, tevékenységét olyan felelősségtudattal végzi, hogy valamenynyi cselekvése szolgálja a társadalom, az üzleti partnerek, Valaska József elnök beszédét tartja a tulajdonosok és a munkatársak érdekeit. A társaság célja tovább haladni a jelenlegi úton, és további fejlődésre, megújulásra törekedni mind a villamosenergia-termelés, mind a környezetvédelem területén. A közgyűlés a felügyelőbizottság jelentését elfogadta. Ezt követően a közgyűlés a könyvvizsgáló jelentését is elfogadta. Az első napirendi pont zárószavazásában a közgyűlés elfogadta az igazgatóság jelentését az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról, valamint az igazgatóság előterjesztését a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójáról. Döntés született a évi eredmény sorsáról: A közgyűlés az eredmény felosztásával kapcsolatban úgy határozott, hogy az adózott eredményből Ft (azaz tízmilliárd forint) a tulajdonosok részére osztalékként kifizetésre kerüljön. Az adózott eredmény osztalékfizetésen felüli hányada, Ft (azaz tizenegymilliárdhatszázegymillió-százhetvenkétezer-hétszázkilencvenöt forint) ered mény tartalékba kerüljön elhelyezésre. Az 1 db forint névértékű részvényre jutó osztalék 2920 forint, azaz 29,2%. A közgyűlés utasította az igazgatóságot, hogy június 30-ig gondoskodjon az osztalék részvényesek részére történő kifizetéséről. A közgyűlés az igazgatóság, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jelentése alapján úgy értékelte, hogy az igazgatóság tagjai évben munkájukat a társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték, és az igazgatóság tagjai részére megadta a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 30.. (5) bekezdése és az Alapszabály 19/A pontja szerinti felmentvényt. A 2. sz. napirendi pont keretében igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok lemondására, visszahívására, újraválasztása, új tagok megválasztására került sor. A felügyelőbizottsági tagok közül Matthias Hartung úr, Achim Görtz úr, Dr. Johannes Lambertz úr, Nikolaus Elze úr megbízása április 22-én, Mártha Imre úr megbízása április 20-án, Pápis László úr megbízása április 26-án, Bekő Mihály úr és Benedek Ferenc úr megbízása június 19-én lejárt, illetve lejár. Az RWE Power AG részvényes bejelentette, hogy az általa a felügyelőbizottságba delegált és lejáró mandátumú Matthias Hartung úr és Dr. Johannes Lambertz úr megüresedő helyére Dr. Armin Eichholz urat és Dr. Lars Kulik urat jelöli, valamint újraválasztásra jelöli Achim Görtz urat. A Mátrai Erőmű Zrt. Központi Üzemi Tanácsa bejelentette az igazgatóságnak, hogy a társaságnál működő szakszervezetek véleményének meghallgatása után munkavállalói felügyelőbizottsági tagnak jelöli Medveczki Zsolt és Demeter Tibor urakat, és újrajelöli Pápis László urat. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 39. (2) bekezdése szerint az üzemi tanács által jelölt személyeket a közgyűlés köteles a felügyelőbizottság tagjává választani, kivéve ha a jelöltekkel szemben a törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ilyen ok a jelöltekkel szemben nem áll fenn. A közgyűlés a személyi kérdéseket megszavazta. Az igazgatóság beszámolója a fejlesztési politika megvalósításáról A fejlesztési politika rövid összefoglalója: A Mátrai Erőmű Zrt. 950 MW beépített kapacitással rendelkező, alapvetően ligniterőmű a magyarországi Visontán, mely a működéséhez 85%-ban a saját bányáiban termelt lignit tüzelőanyagot, 5%-ban földgázt (jelenlegi szállítók: A felügyelőbizottság elnöke, Mathias Hartung a bizottság véleményét ismerteti E.ON Trade Zrt. és Főgáz Zrt.) és 10%-ban biomasszát (a jelenlegi szállítók: észak-magyarországi mezőgazdasági termelői csoportok, illetve kereskedők) használ. A Mátra üzleti fejlesztési projektjeinek súlypontjában a visontai telephely fennmaradási stratégiájával összhangban egy új, 500 MW bruttó teljesítményű lignitblokk létesítése áll évi üzembelépéssel. Ez biztosítja a két bányászműködés gazdaságos fennmaradását a 2x100 MW-os blokkok leállását követően. A Mátrai Erőmű Zrt. és az MVM Zrt szeptember 30-án Vegyesvállalati Szerződést kötöttek a Mátrai Villamos Művek Termelő Zrt. megalapítására, melynek célja az új lignitblokk felépítése Visontán. Az új társaságban az MVM Zrt. 74,9%-os, a Mátrai Erőmű Zrt. 25,1%-os tulajdoni aránnyal rendelkezik. Az új blokk beszerzését és felépítését az új társaság (MVMT) valósítja meg. Az új blokkot a Mátra látja el hosszú távon tüzelőanyaggal (lignittel), és üzemelteti, karbantartja az erőművet. Ezen felül a Mátra feladata a telephely biztosítása, illetve az új blokk segédanyagokkal történő ellátása. Az új blokkban termelt villamos energiát az MVMT az MVM Trade Zrt.-n keresztül viszi piacra. Az egyes funkciók (tevékenységek) ellátására a projektben érintett felek kétoldalú a projekt teljes futamidejére érvényes szerződéseket kötöttek. A projekt megvalósítása a Vegyesvállalati Szerződés szabályozásának megfelelően történik. A korábban előírt határidők a pénzügyi, gazdasági válság miatt megváltozott peremfeltételek következtében módosultak. A jelen fázisban a január 11-én beadott műszaki ajánlatok kiértékelése, a gazdaságosság vizsgálata és az EPC szerződéses tárgyalások előkészítése van folyamatban. Ezzel párhuzamosan történik a finanszírozás előkészítése. A projekt zárása, a szállítói és hitelszerződések aláírása az igazgatóság jelen ismeretei szerint év decemberére prognosztizálható. A pénzügyi-gazdasági válság következtében a finanszírozási feltételrendszer megváltozott, ezért szükségessé válik a kötelezettségvállalások kereteinek bővítése. A Mátrai Erőmű Zrt. közgyűlése megtárgyalta a társaság hosszú távú fejlesztési projektjének előkészítésében elért előrehaladásokat, és jóváhagyólag tudomásul vette. A közgyűlés felhatalmazta a felügyelőbizottságot, hogy a banki finanszírozás feltételrendszerének megteremtéséhez szükséges mértékben kötelezettségvállalásokat engedélyezzen az igazgatóság számára a projekt megvalósítása érdekében. A közgyűlés kérte az igazgatóságot, hogy a projekt előreha-

18 34 közgyûlés 2010 nyár mert 35 ladásáról a soron következő rendes közgyűlésen számoljon be. Utolsó napirendi pontként a társaság évi üzletpolitikájának elfogadására került sor évi fő termelési célok 6324 GWh villamosenergia-termelés, 5319 GWh villamosenergia-értékesítés (ebből 400 GWh zöld áram). 8,1 millió tonna (54,8 PJ) széntermelés 64 millió m3 éves fedőkőzet-letakarítás 420 TJ hőértékesítés tonna gipsz (REA gipsz) értékesítése tonna pernyeértékesítés Üzletpolitikai célkitűzések 94,5 Mrd Ft árbevétel mellett 18,6 Mrd Ft-os adózás előtti eredmény elérése Az üzleti kockázatok mérséklése, megfelelő intézkedések meghozatala a kompenzálásra Villamosenergia-piaci alkalmazkodás fejlesztése Az előtét gázturbinák kihasználásának növelése További hatékonyságjavító és árbevétel-növelési lehetőségek feltárása Intézkedések a tervezett karbantartások rendszerigényekhez való illesztésére A társaság üzleti fejlesztési projektjei A 500 MW-os lignitbázisú fejlesztésekhez kapcsolódó döntés-előkészítési munkák lezárása Szivattyús-tározós erőmű projekt megvalósításának vizsgálata, engedélyeztetés Egy új 400 MW-os GuD blokk létesítésének vizsgálata a mátrai telephelyen A társaság stratégiai projektjei A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében a növényi eredetű biomasszák tüzelési részarányának 20%-ra történő növelése CCS demonstrációs projekt pályázatának kidolgozása a MOL Nyrt.-vel, az MVM Zrt.-vel és az ELGI-vel közösen, mely az új 500 MW teljesítményű lignitblokk CO2- emissziójának leválasztását és föld alatti tárolókba elhelyezését szolgálja. A cél 50%-ot meghaladó EU támogatási forrás elnyerése A társaság hosszú távú fejlesztési lehetőségeinek klímapolitikai céloknak alárendelt vizsgálata, az Európai Uniós és Magyarországi CO2-szabályozás várható alakulásának figyelembevételével Kiegyensúlyozott személyzeti politika A szociális védőháló fenntartása A megfelelő szakmai tudásszintű dolgozói utánpótlás biztosítása Munkavállalók képzettségi színvonalának növelése Munkavédelmi és egészségmegőrző program vezetése A zárószavazás során az alábbi döntés született: A Mátrai Erőmű Zrt. közgyűlése megtárgyalta a társaság évi üzletpolitikáját, és jóváhagyólag tudomásul vette. Valaska József elnök úr a közgyűlést április 27-én 12 óra 15 perckor bezárta. Megköszönte a részvényesek aktív közreműködését. A MÁTRAI ERŐMŰ ZRT. FELÜGYELŐBIZOTTSÁGÁBA DELEGÁLT SZEMÉLYEK ÉLETRAJZAI Dr. Lars Kulik Személyi adatok Születési idő: február 13. Születési hely: Duisburg-Hamborn Családi állapot: házas, két gyerek Állandó lakhely: Auf der Leck 10, Bergheim Képzettség 1983 Érettségi Katonai szolgálat Bányászati tanulmányok az Aachen-i RWTH-n (főisk.) Végzés: okleveles mérnök Szakmai tevékenység Tudományos munkatárs az Aachen-i RWTH-n doktorrá avatással (végzés: Dr.-okleveles mérnök) április Belépés a Rheinbraun AG-ba (ma RWE Power) Trainee program Hambachi Bánya Üzemmérnök Hambachi Bánya Műszaki Controlling és bányagazdálkodási vezető Garzweileri Bánya 1996 Üzemmérnök, osztályvezető-helyettes Garzweileri Bánya Üzemmérnök, osztályvezető-helyetteshambachi Bánya Fortuna-Bányával/Bergheimi Bányával együtt Tervezési előadó, osztályvezető-helyettes Bányatervezés és környezetvédelmi osztály Célgépek osztály vezetője, bányavezető-helyettes Hambachi Bánya Bányatervezés és -engedélyezés vezetője, (cégvezető) januártól Barnaszéntervezés és -engedélyezés vezetője (cégvezető) Dr. Armin Eichholz Született én Az okleveles mérnök és a doktor-mérnök tanulmányok befejezése gépészeti szakirányon, a Bochum Egyetemen Belépés az RWE Power vállalat projektosztályára A Bochumi Erőmű karbantartási osztályának vezetője, RWE Power AG Medveczki Zsolt és Demeter Tibor a felügyelőbizottság új tagjai Dr. Lars Kulik és Dr. Armin Eichholz az RWE által delegált felügyelőbizottsági tagok A westfáliai erőmű vezetője, RWE Power AG A keleti régió erőműveinek vezetője, RWE Power AG

19 36 közgyûlés 2010 nyár mert Az Immer besser (Egyre jobban) KVP-projektjének vezetője az egész RWE Power részére szerzők: Bárdos Béla, Korcsog Béla fotó: Bárdos Béla fordította: Szedlákné Hiti Éva A Niederaußemi Erőmű vezetője, RWE Power AG Az RWE Power AG barnaszénerőművek ágazatának vezetője Medveczki Zsolt Születési idő: július 9. Születési hely: Gyöngyös Állandó lakhely: Halmajugra, József Attila utca 27. Odaadással és nagy hatékonysággal kell dolgoznunk Lakóhelyemen elvégzett általános iskolai tanulmányaimat követően, Egerben szereztem közgazdasági érettségi bizonyítványt, majd ezt követően augusztus 1-jével nyertem felvételt a Mátrai Erőmű Zrt. jogelődjéhez, a Gagarin Hőerőmű Vállalathoz. Pályafutásomat a munkaügyi osztályon előadóként kezdtem, ahol a szükséges szaktanfolyamokat elvégezve, május 1-jéig dolgoztam, amikor is az erőműves szakszervezethez kerültem, kiemelt szakértői munkakörbe. Időközben információ-rendszerszervezői felsőfokú képesítést szereztem. Az erőműves üzemi tanácsnak és a társaság Központi Üzemi Tanácsának az első megalakulásuktól fogva tagja vagyok. Az erőműves ÜT-ben a második ciklusban látom el az elnöki tisztet, szinkronban a Mátrai Erőmű Villamos Szakszervet vezetői funkciójával óta tagja vagyok az RWE Európai Üzemi Tanácsának. Demeter Tibor Születési idő: december 30. Családi állapot: házas Állandó lakhely: Bükkábrány, Sályi u. Tanulmányok: Lékai János Hajózási Szakközépiskola, Budapest érettségi Péch Antal Bányaipari Aknászképző Technikum, Miskolc (2011) Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Bánya- és geotechnikai szakirány Munkahelyek: MHRT, Budapest matróz-gépkezelő Mátraaljai Szénbányák, Egercsehi Bányaüzeme hegesztő, vájár, szállítási felvigyázó, fejtési aknász, körletvezető főaknász 1989 MERT Zrt. Bükkábrányi Bányaüzeme szakvezető Interjú Dr. Joachim Witzel igazgatósági taggal Witzel Úr! Lassan már fél éve a Mátra igazgatóságának tagja, milyen tervekkel érkezett Magyarországra? Az, hogy Németországot Magyarországgal cseréltem fel, nagyon sokrétű kihívást jelentett szakmailag és személyes szempontból is. Szakmai tekintetben az a célom, hogy a Mátra és különösen a bányászat sikeres fejlődését folytassuk. Úgy gondolom, hogy a szakmai ismereteim és tapasztalataim ehhez jó alappal szolgálnak. Mint igazgatósági tag és a bányászatért felelős személy az a célom, hogy hozzájáruljak a Mátra jövőjének biztosításához. Ezek mellett a tisztán szakmai vonatkozások mellett számomra a személyes tapasztalatok is fontos szerepet játszanak, melyek a Magyarországra érkezéssel kapcsolatosak. Nemcsak a Mátrát mint vállalatot és a dolgozóit szeretném megismerni, hanem magát az országot, az embereket és a kultúrájukat is. Mi volt az eddigi munkája során a legnagyobb kihívás az Ön számára? A nagy kihívás számomra abban rejlett és rejlik, hogy eligazodjak a mindennapi munkában egy teljesen új környezetben, melyet a teljesen más kultúra és mindenekelőtt egy ismeretlen nyelv nagymértékben meghatároz és befolyásol. A szakmai és üzemi témákba történő betanulásom mellett nagyon fontos számomra a bizalom kialakítása a kollégák és a dolgozók felé. Ez szerintem nagyon fontos alap ahhoz, hogy sikeresen tudjunk dolgozni. További nagy kihívás számomra maga az igazgatósági tevékenység gyakorlása. Az RWE Power-nél betöltött eddigi beosztásaim főleg a bányászati területre, éppúgy az operatív üzemvezetésre, mint a stratégiai-tervezői területre koncentrálódtak. A Mátránál a jelenlegi feladatköröm jelentősen túlhalad a bányászati témákon, és az egész vállalat jövőjének alakításával kapcsolatos stratégiai kérdéseket is

20 38 interjú 2010 nyár mert 39 érint. Ez a kihívás egyidejűleg egy új tevékenység szépségét is elém tárja. Hogyan érzi magát Magyarországon, milyennek ismert meg bennünket, magyarokat? Nos, már több mint 5 hónapos magyarországi tartózkodásom után elmondhatom, nagyon jól érzem itt magam. Engem a Mátránál kifejezetten barátságosan és szívélyesen fogadtak, ami a beilleszkedésemet és betanulásomat nagyon megkönnyíti. Ahogy összességében a magyarokat, a Mátra dolgozóit is nagyon vendégszeretőnek, segítőkésznek és melegszívűnek, mindemellett rendkívül képzettnek és kompetensnek ismertem meg. A magyar konyhát és a kitűnő borokat is megtanultam értékelni. A magyarokat érdekli az emberek magánélete, ezért kérjük, hogy meséljen pályafutásáról, családjáról, németországi lakóhelyéről. Pályafutásom kiindulópontja Aachenben volt a Műszaki Főiskola bányászati szakán. Ezután ledoktoráltam, és kb. másfél évig egy gépgyártó vállalatnál dolgoztam ben kezdtem el a bányászati tevékenységemet az egykori Rheinbraun AG-nál (ma RWE Power AG). AZ RWE Powernál mindegyik bányában és a kölni központban dolgoztam különböző beosztásokban. Legutóbb a bánya termelési területét vezettem a hambachi bányában. Magyarországon, Mátrafüreden csak ez év elejétől élek, egy igazán kis városban, mely nekem, természetkedvelőnek nagyon is tetszik. A hétvégeken gyakran utazom Németországba, hogy lássam a feleségemet, akivel 6 éve vagyunk házasok. Ő egy utazási irodában ügyintézőként dolgozik, és továbbra is Németországban él. Jülichben élünk, egy kb lakosú kis városban Aachen és Köln között, a Rajnavidéki barnaszén bányavidék kellős közepében. Jülich egy nagy múlttal rendelkező város. A reklámhirdetése úgy szól: történelmi erőd- és modern kutatóváros. Jülichben van néhány, különböző történelmi korszakokban épült erőd, melyek ma részben pihenőparkok. Jülich ma több kutató és műszaki intézménynek ad helyet. Ezekhez az Nagyon a szívemen viselem a munkavédelem témáját. Minden dolgozó ugyanolyan egészségben menjen haza, mint ahogy munkába jött. Az elmúlt években ez ügyben nagyon sokat értünk el. intézményekhez sorolunk egy régión kívül is ismert, nagy kutatási centrumot és egy napelemes kísérleti erőművet is. Járt már korábban Magyarországon? Hová szeretne elutazni, mit szeretne megnézni hazánkban? A tevékenységem kezdete előtt csak egyszer voltam magánemberként Magyarországon egy egynapos budapesti kiránduláson. Már akkor lenyűgözött a város, különösen az esti dunai panoráma. Meglátogattuk Egert is, és az itteni Mátra-vidéket egy kicsit közelebbről meg tudtuk ismerni. Következő célként szeretnék kirándulást tenni a Bükkbe, és majd a szabadságomat a Balatonnál tervezem eltölteni. Később szeretném megismerni Magyarország más tájait is, különösen Dél-Magyarország és Pécs környéke érdekel. Amikor Önnel találkozunk, mindig mosolyog, megkérdezhetjük-e, hogy miből meríti ezt a pozitív hozzáállást a munkájában? A munkám nagyon szórakoztat, szívesen végzem, és nagyon szívesen vagyok a Mátránál. Itt nagyon sok kedves embert ismertem meg, akik megkönnyítik számomra, hogy jól érezzem magam, és pozitív hozzáállásom legyen. Rendkívül fontos számomra a feleségem támogatása is, aki a magyarországi tevékenységemet nagyon pozitívan látja, és ezzel megadja nekem a szükséges tartást. Mit szeret tenni legszívesebben a szabadidejében? Szabadidőmben nagyon szeretek túrázni, és szívesen sportolok. Kedvenc sportom a kerékpározás, amit korábban aktívan gyakoroltam. Ma különösen szívesen megyek túrakerékpárral, amihez a Mátra nagyon jó feltételeket kínál. Az időközben már nem egészen jó kondícióm ellenére is remélem, hogy a nyári hónapokban el tudok menni egy pár szép túrára. A németországi szabadidőmet jelenleg általában azzal töltöm, hogy az elmúlt évben felépített házunkon dolgozom. Mint bányászati területért felelős igazgatósági tag mit tart a közeljövő legfontosabb feladatának? Ahogy Önök is tudják, a barnaszén jövője jelentősen függ a CO 2 -kereskedelem alakulásától és 2013 után a CO 2 - költségektől. Ez már ma is érvényes, az előkészületeket már ma meg kell tenni a bányászat jövőjéért. A bányászati területre nézve ez konkrétan azt jelenti, hogy továbbra is nagy odaadással és nagy hatékonysággal kell dolgoznunk, mindemellett nagy fegyelemmel kell gazdálkodnunk, és mindig szem előtt kell tartanunk a költségeket ben ismét nagyon igényes termelési célokat tűztek ki a bányák, melyeket realizálni kell. Ezzel együtt a költségcélokat is be kell tartanunk. A barnaszén hosszú távú piacképességére tekintettel számomra különösen fontos a technikánk és folyamataink rendszeres javítása. Néhány területen már jó eredményeket tudtunk elérni. Példaként a tartógörgőknél, merítékeknél és görgőknél elért javítási eredményeket említeném. Ezzel kapcsolatban meg kell nevezni a Bükkábrány Bányában üzembe helyezett új kotrógépet is. Összességében az érvényes, hogy a meghatározott úton haladjunk következetesen tovább, és tovább emeljük a bányák teljesítményképességét és hatékonyságát. A műszaki-gazdasági témák mellett az én noteszemben a munkavédelem egészen fent helyezkedik el. Nagyon a szívemen viselem a munkavédelem témáját. Minden dolgozó ugyanolyan egészségben menjen haza, mint ahogy munkába jött. Az elmúlt években ez ügyben nagyon sokat értünk el. További műszaki és magatartásbeli központú/ célzatú intézkedésekkel szeretnék a jövőben még egy kicsivel közelebb kerülni ehhez a célhoz.

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Lehetőségek a jelenlegi villamos energia piaci környezetben "Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben SZAPPANOS Sándor Siófok, 2014. 03. 18. EHU termelő kapacitások Rugalmas és hatékony kapcsolt energiatermelési portfolió Szabályozás United

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

A Mátrai Erőmű működése és környezeti hatásai, fejlesztési lehetőségei

A Mátrai Erőmű működése és környezeti hatásai, fejlesztési lehetőségei A Mátrai Erőmű működése és környezeti hatásai, fejlesztési lehetőségei Készítette: Nagy Gábor Környezettan Alapszakos Hallgató Témavezető: Dr. Kiss Ádám Professzor Téziseim Bemutatni az erőmű és bányák

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben