MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK"

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Prof. Dr. Barótfi István tanszékvezető egyetemi tanár Szent István Egyetem Környezettechnika és Épületgépészet Tanszék Összefoglaló: A jelenkor felelőssége, a jövőért vállalni szükséges kötelessége a meglevő energiakészletekkel való takarékoskodás és a megújuló energiaforrások minél szélesebbkörű alkalmazása. A kihívás nehézségeit, a célul tűzött feladatokat és a jelenlegi állami szerepvállalást foglalja össze az előadás. 1. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKRÓL ÁLTALÁBAN 1.1. A megújuló energiaforrások alkalmazásának szükségszerűsége A technika fejlődése igényelte és egyben lehetővé is tette a nagy energiasűrűségű energiaforrások kifejlesztését. Ez háttérbe szorította az évszázadokon keresztül használt energiaforrásokat és új energiaforrások ill. energiahordozók alkalmazása vált általánossá. Kialakult az ilyen energiaforrások ellátó rendszere, a felhasználók részére könnyen hozzáférhetővé tette és ezzel nagymértékben hozzájárult az energiafelhasználás jelentős mértékű növekedéséhez. Ez az elképesztő mértékű energiafelhasználás-növekedés a tudósok szerint mind a rendelkezésre álló energiakészletek, mind pedig ennek környezeti hatásai miatt nem tartható, így a hetvenes évektől kezdődően egyre markánsabban megfogalmazódik az energia hatékony felhasználásának szükségessége, és a megújuló energiaforrások szélesebbkörű alkalmazása. 65

2 Barótfi I. A megújuló energiaforrások alkalmazásának igényét tehát nem a technikai fejlődés eredménye és nem a piaci viszonyok indokolják, hanem a szükségszerűség a fenntartható fejlődés érdekében Következésképpen a megújuló energiaforrások alkalmazása a fenntartható jövő érdekében szükségszerűség, és ezért felhasználása és térnyerése a kialakult energetikai rendszerben alapvetően nem piaci alapon, hanem csak állami beavatkozással képzelhető el. Az állami szerepvállalás célja a megújuló energiaforrások célszerű hasznosítási feltételeinek biztosítása, mely alapvetően az ésszerű használat területeit, mértékét és az alkalmazás körülményeinek kiszámítható gazdasági hátterét jelenti. A megújuló energiaforrások ésszerű használata a tulajdonságokból levezethetők ezek a legfontosabb jellemzők: kis energiasűrűség, időszaktól, időjárástól és földrajzi helyzettől függő megjelenés, nincs kialakult piaca. így az ésszerű használatot a helybeni felhasználás, a lehető legkevesebb átalakítás, a legrövidebb szállítás jellemzi, mely meghatározza a felhasználás fő területeit, és a célszerű használat mértékét. A magyar energiapolitikának a megújuló energiákkal kapcsolatos feladatait a nemzetközi tendenciákra és kötelezettségekre tekintettel, de a sajátos magyar viszonyokra építve kell megjeleníteni Nemzetközi tendenciák A II. világháború utáni új Európa kialakításának már a kezdetétől vannak az egyes országok határain túlnyúló, közösen megoldandó energetikai vonatkozású problémák. Létrejött az ÉSZAK (Európai Szén és Acél Közösség, Párizs, 1952), és az EURATOM (Európai Atomközösség, Ugyanitt és ekkor írták alá az Európai Gazdasági Közösség (EGK, Közös Piac) szerződéseit. Ezek az ún. Római szerződések egyezményei azonban csak egy-egy konkrét céllal létrehozott, egyébként nagy jelentőségű hosszú távú energiapolitikai kérdést voltak hivatottak rendezni ben ugyan hoztak határozatot a kőolaj 66

3 Megújuló energiaforrások stratégiai készletezésére, fogalmaztak meg ajánlásokat a tagállamok energiafogyasztásának és az importjának csökkentésére, a széntermelés stabilizálására, az olajexport engedélyezési rendszerének összehangolására, valamint a nukleáris szektorban a beruházások fokozására, de az energiapolitikát teljességében az Európai Közösség hosszú időn keresztül nem helyezte közös alapokra. Nem foglalkoztak vele még az 1993-ban életbe lépett Maastricht-i szerződésben sem, és azt csak a környezetvédelem és a belső piac keretei között vagy pedig adózási szemszögből kezelték. A széles értelemben vett európai energiapolitika kialakítására az első meghatározó lépést az évi Európai Energiapolitika" Zöld Könyvének illetve Fehér Könyvének a megjelenése jelenti. Az unió elemezve a múlt tapasztalatait úgy véli, hogy az energiahatékonyság területén a rendelkezésre álló gazdasági potenciál teljes realizálásával 2010-re elérheti az évi teljes fogyasztás 18 százalékos csökkenését. Az elkövetkező évek stratégiájának a fókuszában ennek a gazdasági potenciálnak a kiaknázása áll. Ehhez persze elengedhetetlenül fontos az egyes tagállamok nemzeti stratégiáinak kialakítása. Az Európai Unió az energiahatékonyság javulásának lassú előrehaladását a nem kellően ösztönző energiaárakban, az elégtelen információáramlásban, a jogi, technikai és intézményi akadályokban, illetve a pénzügyi forráshiányban látja. Az akadályok megszüntetésére az elmúlt években számos irányelvet, határozatot jelentetett meg a Közösség. Ezek legtöbbjét beépítették a legutóbb kiadott Környezeti integráció erősítése a Közösség energiapolitikájában" (COM 1998/571) című jelentésbe. A teljesség igénye nélkül az alábbi határozatokra hivatkozik a jelentés, amelyek nagymértékben meghatározzák a Közösség politikáját: Az energiafelhasználás - beleértve a közlekedést is környezeti hatását tekintette át a Közösség COM 97/167. határozata ben jelent meg az Európai Unió energiapolitikai Fehér könyve (COM 95/682.) ben fogadták el a többéves energia-keretprogramot szabályozó (COM 97/550.) tanácsi határozatot. Tekintettel a kombinált hő- és villamosenergia-termelés hatékonyságnövelő adottságaira, a lehetőségek kihasználása érdekében megjelentették a Közösség erre vonatkozó stratégiáját (COM 97/514.). A cél az, hogy 2010-re a Közösség a jelenlegi 9 százalékos kombinált hő- és energiatermelést 18 százalékra kívánja növelni. A megújuló energiaforrások Fehér könyvét 1997-ben jelentette meg a Közösség (COM 97/599.). 67

4 Barótfi I. Mivel az energiaintenzitás között csak mintegy 0,6 százalékkal nőtt, az unió elkészítette az Energiahatékonyság az Európai Közösségben" című energiahatékonyságot javító stratégiai anyagát (COM 98/246.). A jelentés talán egyik legfontosabb figyelmeztetése, hogy az energiapolitika minden egyes eleme ismételten átgondolandó a fenntartható fejlődés szempontjából. Az Energiahatékonyság az Európai Közösségben" című anyag (COM 98/246.) tárgyalja azokat a közösségi programokat és szerepköröket, amelyekkel a Közösség elő kívánja segíteni az energiahatékonyság javítását. A programokat és azok céljait a pályázati fejezetben ismertetjük részletesebben. Itt csupán a Közösség által ajánlott ösztönző módszereket említjük meg. A szándékok ellenére az Európai Unió tagországainak fosszilis energiaszükséglete még ma is emelkedő tendenciát mutat, ezért az Európai Bizottság jelentős erőfeszítéseket tesz a megújuló energiaforrások jövőbeli fokozottabb mértékű hasznosításának elősegítésére. A megújuló energiaforrásokat a legtöbb EU országban ma még csak korlátozott mértékben, minden különösebb koordináció nélkül, lassan növekvő mértékben hasznosítják. Részesedésük az Unió tagországainak összes energiafelhasználásán belül jelenleg alig éri el a 6%-ot. Az Európai Unió megújuló energiaforrás fejlesztési koncepciója abból indul ki, hogy a megújuló energiaforrások arányának növelése jelentős mértékben elősegítheti a globális üvegházi hatást okozó gázok 2010-ig mintegy 15 %-kal való csökkentésére vonatkozó nemzetközi egyezményekben rögzített követelmény teljesítését. A koncepció megvalósításának egy további indoka az EU energiaimport függőségének csökkentése. Jelenleg az EU tagországok energiaszükségletük mintegy 50 %-át importból fedezik. Ez az arány jelentősebb energiapolitikai intézkedések megtétele nélkül 2020-ig elérheti a 70%-ot. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó közösségi stratégiai fejlesztési terv kidolgozását a Bizottság szükségesnek ítélte meg, mert megállapítást nyert, hogy kizárólag piaci viszonyokra alapozott technológiai fejlesztéssel a megújuló energiaforrások kívánatos mértékű gyakorlati alkalmazása nem érhető el. Az energiahordozók mérsékelt, gyakran csökkenő nemzetközi árai ugyanis, amely árak a környezeti hatásokat és az energiaimport függőséget még nem kellően veszik figyelembe, jelenleg az EU országaiban sem biztosítják a megújuló energiaforrások kereskedelmi méretű alkalmazásának versenyképességét. A Bizottság döntésének megfelelően olyan energiapolitikai, jogi, adminisztratív, gazdasági és piaci intézkedések szükségesek, amelyek a kívánatos fejlesztési tendenciák megvalósítását hosszú távon is biztosítják. Az EU megújuló energiaforrás fejlesztési politikájának megvalósítása olyan átfogó intézkedéseket helyez kilátásba, amelyek az energiapiac, a környezetvédelem, az agrárgazdaság, a regionális és vidékfejlesztési politika, a 68

5 Megújuló energiaforrások munkaerő-gazdálkodás, az adózási és verseny-szabályok, a kutatás és fejlesztés, valamint az oktatás területeire egyaránt kitetjednek. A fejlesztési koncepció a megújuló energiaforrások körébe sorolja a napenergiát (napelemek, napkollektorok, passzív napenergiát), a szél- és vízenergiát, a biomasszát és a geotermikus energiát, elsősorban hő- és villamosenergia ellátás céljaira, valamint a biomassza eredetű energiahordozók motor hajtóanyagként való hasznosítását. Az EU tagországokban a megújuló energiaforrások részaránya között 5,0 %-ról csupán 5,3 %-ra növekedett. Legmagasabb Svédországban (25,4%), Ausztriában (24,3%), Finnországban (21,3%) és Portugáliában (15,7%), elsősorban azon országokban, ahol a biomassza energetikai hasznosítása már jelenleg is számottevő. Az Európai Bizottság 1991-ben elhatározta, hogy az DG-XVII. irányítása alatt az EU tagországokra, valamint egyes közép- és kelet-európai országokra kiterjedően készüljön el az Európai Megújuló Energiaforrások Tanulmány (The European Renewable Energy Study, TERES), amely a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése érdekében részletesen tartalmazza a jelenlegi helyzet felmérését, a potenciális készleteket a jövőbeli fejlesztés koncepcióját és alkalmazási lehetőségeit (EC-TERES, 1994.) A 12+5 országra kiterjedő kutatási feladat célja volt: a meglévő megújuló energo-technológiák jellemzőinek értékelése, a meglévő megújuló energo-technológiák működési költségeinek meghatározása, a megújuló energiaforrások potenciális készleteinek meghatározása, a megújuló energo-technológiák fejlesztési lehetőségeinek feltárása, a várható megújuló energiaforrások költségének meghatározása tömeges alkalmazás esetén, a megújuló energiaforrások 2010-ig várható elterjedésének felmérése és a főbb akadályozó tényezők, illetve a szükséges EC intézkedések meghatározása. A tanulmány a koncentrált és decentralizált elektromosenergia és hőenergia, valamint motorhajtó anyag előállítása érdekében az alábbi megújuló energiaforrásokra, illetve energo-technológiákra terjedt ki: 69

6 Bar ó Iß I. Napenergia: - aktív napenergia hasznosítás: - napkollektorok - napenergia tornyok - napenergia tavak - napelemek - passzív napenergia hasznosítás: - napcsapdák Szélenergia: - elektromos energia Biomassza: Geotermikus: - erdészeti és faipari melléktermékek - mezőgazdasági melléktermékek - városi hulladékok - ipari hulladékok - szennyvíz és iszap - energia növények - alacsony hőmérsékletű - magas hőmérsékletű (Magyarország adottságai szempontjából az EC-TERES jelentése elsősorban a biomassza energetikai hasznosításának szempontjából meghatározó.) Az Európai Bizottság novemberében elfogadott Megújuló Energiaforrások című Zöld Könyv megállapította, hogy a megújuló energiaforrások minél kiterjedtebb alkalmazása az EU-15 tagországok közös fenntartható fejlesztésének egyik legfontosabb eleme, mert növeli az Unió energiaellátásának biztonságát, megalapozza a környezetvédelmi követelmények megvalósítását, és elősegíti a kis- és középvállalkozások, valamint a vidéki térségek fejlesztését. 70

7 Megújuló energiaforrások A stratégiai fejlesztési programot részleteiben az novemberében kiadott Energia a Jövőért: Megújuló Energiaforrások c. Fehér Könyv tervezete tartalmazza. A stratégiai program fő célkitűzése, hogy 2010-ig a megújuló energiaforrások részaránya a teljes primér energia-felhasználáson belül elérje a 12 %-ot, aminek feltétele, hogy az egyes megújuló energo-technológiák fejlesztését illetően teljesüljenek a korábbi fejlesztési koncepciókban rögzített műszaki célkitűzések. Ennek érdekében az Unió az 5. KF keretprogramon belül, valamint a piaci bevezetés támogatásában kiemelt pénzügyi támogatást biztosít a racionálisnak megítélt fejlesztési programok teljesítéséhez és a korábban megfogalmazott műszaki, gazdasági és egyéb akadályok elhárítására. A stratégiai program fontos célkitűzése, hogy az EU-15 országokban az évenkénti C0 2 kibocsátás között évi 402 millió t/év értékkel csökkenjen, ami megfelel ugyanezen időszakon belül a megújuló energiaforrások felhasználási részarányának kétszeresére - 6 %-ról 12 %-ra való - növelésének. Az egyes megújuló energiaforrások növelésére vonatkozó főbb tendenciákat és összefoglaló adatokat az 1. táblázat tartalmazza. A táblázatból kitűnik, hogy a stratégiai fejlesztési program szerint az EU-15 tagországokban a megújuló energiaforrások összes energia-felhasználáson belüli, 1995-ben 5,44 %-os részarányának 2010-ig 11,5%-ra való növelése a jelenlegi mintegy 74,3 millió toe évi megújuló energia-felhasználásnak mintegy 182,0 millió toe-re való növelését jelenti. Ezen feszített program megvalósításában döntő szerepet játszik a biomassza energetikai hasznosítása, amely a jelenlegi mintegy 44,8 millió toe-ről 2010-ig mintegy 135,0 millió toe-re növelendő. Nagyságrendekkel kisebb mértékű, de jelentősnek mondható a folyami és helyi törpe vízerőművek, valamint a szélerőmüvek (6,5 millió toe) és a napenergia, főleg a passzív szoláris (35,0 millió toe), a napkollektorok és fotoelektromos alkalmazások szerepe. A 2010-re tervezett 135,0 millió toe biomassza energiahordozóból mintegy 75,0 millió toe hőenergetikai célra, míg a fennmaradó 60,0 millió toe a decentralizált villamosenergia termelés céljait szolgálja. A vázolt stratégiai terv tehát különleges szerepet tulajdonít a megújuló energiaforrások hasznosításának. A stratégiai fejlesztési program megvalósítása esetén az EU-15 országaiban a teljes energiafelhasználás mintegy 8,5%-át a mező- és erdőgazdasági szektorok fogják szolgáltatni. Az ezredfordulótól kezdve az EU politikája is középpontba állítja az olyan új nagyjelentőségű kihívásokat, mint a klímaváltozást okozó emissziók továbbra is növekvő tendenciájának megfordítását, és az országok közötti integráció kiteljesedése által generálódó feladatok megoldását. 71

8 Barótfi I. Tényleges Tervezett Villamosenergia Hőenergia MtOE % MtOE % TWh TWh MtOE MtOE Összes energiaigény Megújuló energia: Szélenergia Vízerőművek:. - nagy erőművek kis vízerőművek Napenergia: - napelemek kollektorok passzív szolár (35.00) (2.20) (35.0) Geotermikus: - villamosenergia hőenergia Biomassza táblázat: A megújuló energiaforrások az EU-15 országaiban, 1995 és

9 Megújuló energiaforrások Az ez utóbbiakkal összefüggő tennivalók homlokterébe kerül az energetikai infrastruktúra erősítése, az EU-bővítés energetikai konzekvenciáinak problémaköre, az energiafüggőség növekedésének féken tartása, továbbá az energiaellátási biztonság növelése érdekében (energiáért-technológia) partnerségek kialakítása különböző geopolitikai irányokban. Ezek között a kérdések között a megújuló energiaforrások fokozottabb használata alapvető feladatként jelenik meg Nemzetközi kötelezettségeink a megújuló energiaforrások alkalmazására Nemzetközi kötelezettségeink a megújuló energiaforrások alkalmazására két területen jelennek meg, egyfelől a környezetvédelem területén másrészt az energetika területén Az ENSZ éghajlat-változási konvenciója keretében Magyarország kötelezte magát, hogy az időszak átlagán stabilizálja a szén-dioxid emissziót. Kyotóban Magyarország elfogadta, hogy az első vizsgálati időszakra ( ) az üvegházhatású gázok kibocsátását 6%-kal csökkenti 1990-hez viszonyítva. Ennek a vállalásnak a teljesítése azonban nem tűnik nehéznek, mivel a tüzelésből származó szén-dioxid kibocsátás a bázisidőszak és 1995 között csaknem 28%-kal csökkent (80,1 Mt C0 2 -ről 57,8 Mt C0 2 -re), ezenkívül a lekötési kapacitás is növekszik. Az oslói egyezmény szerint Magyarország kötelezte magát, hogy az S0 2 emissziót 2000-re 45%-kal, 2005-re 50%-kal és 2010-re 60%-kal csökkenti. A széntüzelésről gázra történő átállás, az atomenergia fokozott felhasználása, párosulva a fűtőolaj kéntartalmának csökkentésével, valamint az 1990-es évek elején a gazdaság visszaesése azt eredményezte, hogy 1995-ben a S0 2 emisszió 57%-kal volt kisebb, mint 1980-ban. A jelenlegi a S0 2 emisszió a 2005-ös határérték alatt van, és csak 8%-kal haladja meg a 2010 évi határértéket. Mivel az S0 2 emisszió jelentős része (közel 60%-a) az energia szektorból származik, további csökkenés az alacsonyabb emissziót okozó tüzelőanyagokra (pl. földgázra és megújuló energiahordozókra) való áttéréstől, valamint az energiahatékonyság növelésétől várható. Az EU-irányelv, amely az összes tagállam számára, illetve belépésük után a tagjelölt államok számára is kötelező érvényű lesz, különböző előírásokat tartalmaz, nevezetesen azt, hogy számszerűsített nemzeti célokat állítsanak fel a megújulókra vonatkozóan, illetve a megújulókból termelt elektromos energia felhasználására vonatkozóan, az eredményeket figyeljék, és arról készítsenek beszámolókat, az eredményeket mérjék. 73

10 Barótfi I. Az Európai Unió nem javasol egy általánosan elfogadott támogatási rendszert, minden egyes országnak a saját rendszerét kell ezen a területen kidolgoznia, tehát nemzeti szinten kell kialakítani a támogatási rendszereket. A direktíva előírja azt, hogy egyszerűsítsük a nemzeti adminisztrációs folyamatot az engedélyezésben, tehát javítsuk az engedélyezési eljárást a megújulok területén, legyenek világosabbak, átláthatóbbak ezek a szabályok. Az utolsó főbb állásfoglalás a hálózathoz való hozzáférés, tehát a megújulókból termelt elektromos áramra vonatkozóan garantált átvételt kell az alap- és az elosztó hálózaton keresztül biztosítani. Tehát a hálózatra való rákapcsolódás költségeiről pontos költségvetést kell készíteni, világosan kell látni a költségeket, és lehetőleg csökkenteni kell és alacsonyan kell ezeket tartani. Az Európai Unió 2005-re egy felmérést helyez kilátásba, ahol is össze fogják vetni a kitűzött célokat és az elért eredményeket, és a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy ezeket a célokat sikerült megvalósítaniuk. Amennyiben nem sikerül a kitűzött célokat elérni, az Európai Unió további lépéseket, intézkedéseket javasolhat, és létrejöhet egy európai támogatási rendszer, ami sokkal inkább kötelező jellegűvé válhat. Tehát az országok célokat tűznek ki, intézkedéseket hoznak ezek elérésére, jelentéseket tesznek. A 2000-ben kiadott Zöld Könyv - az öt évvel korábban megfogalmazottak lényegének megtartásával, de az új kihívásokra rámutatóan - ugyan szintén nem tartalmaz kulcsrakész" megoldásokat, és szinte több kérdést vet fel, mint a megelőző anyagok, azonban az új kihívásokra konkrét válaszokat igyekszik megfogalmazni, de ezek sem kötelezőek a tagországokra. A teendők egy része abból adódik, hogy az EU növekvő tendenciájú energiafelhasználásának kielégítésében ez idő szerint csak fele részben tud saját energiatermelésére támaszkodni. Az EU-ban realizálják a világ évi olajfelhasználásának egy ötödét, a gázénak egy hatodát, a szénének egy tizedét, holott népessége a világénak alig több, mint egy huszada. Belátható, hogy az energetikai biztonság érdekében a külföldtől való függőség (amelynek számszerű mértékét energiahordozónként később említjük) növekedését mindenképpen mérsékelni indokolt, mert különben a kellő ellátási biztonságot nem tudja megteremteni. Ezen kívül reális az az aggály, hogy hathatós intézkedések nélkül az EU a Kyotóban vállalt környezetvédelmi kötelezettségeit sem lesz képes teljesíteni. Az ezekből származó kihívásokkal szemben bevethető eszközök között mindenek előtt azokat az energiafelhasználásban mozgósítható belső erőket (közlekedési-, technológiai-, fűtési energia-megtakarítások, megújuló energiafajták alkalmazása stb.) kell megemlíteni, amelyek a külső körülményektől függetlenül is működtethetők. Az EU-ban a megújuló energiafélék részarányának megkétszerezését re 12% elérését az összes energián belül - be kell illeszteni a fenntartható 74

11 Megújuló energiaforrások fejlődést és az ellátási biztonságot szem előtt tartó stratégiába. A megújuló energiák részarányát és a vállalásokat az EU-ban ill. Magyarországon a 2. táblázat mutatja be. A fűtésre és a villamosenergia termelésére egyaránt alkalmas biomassza ebben erős oszloppá válhat. Olyan intézkedésekre várnak, amelyek biztosítják a szabad hálózati hozzáférést" azon villamos- (és hő) energia fogadására", amit garantáltan megújuló energiaforrásból termelnek. A villamosenergia-termelési célú felhasználás mellett annak ellenére, hogy önköltségük magas a bio- és az egyéb alternatív (20%-ba beleértve a hidrogén üzemanyagként való felhasználását is) motorhajtó-anyagok mennyiségét is növelni tervezik a piacon. A bio-üzemanyagok 40-80%-kal kevesebb üvegház hatást okozó gázt bocsátanak ki, mint a hagyományos tüzelőanyagok. A Bizottság Megújuló Energiaféleségek Fehér Könyve a bio-üzemanyagok elterjesztése érdekében feltételezi, hogy a tagországokban a bio-üzemanyagok 2020-ig 20%-os részesedést érnek el az összes üzemanyagon belül, továbbá, hogy a bio-üzemanyagok és a hagyományos üzemanyagok közötti áreltérést mindenekelőtt adózási intézkedésekkel csökkentik, valamint, hogy a nagy kőolaj-társaságok önként kötelezik magukat a bio-üzemanyagok nagy mennyiségű elosztására. Jelenleg % Vállalás 2010-re % EU összes megújuló részarány 6 12 Magyarország összes megújuló részarány 3,6 7 EU megújuló részarány a villamos, energiában 14,8 22,1 Magyarország megújuló részarány a villamos energiában 0,5 3,6 2. táblázat: A megújuló energiák részaránya és vállalások az EU-ban ill. Magyarországon A nap-, a szél- és a geotermikus energia hasznosításának kérdése korlátozott keretek között folyamatosan napirenden van a tudományos fórumokon, de egyre inkább a gyakorlati életben is. A legnehezebb a vízerőművek esetében lesz a kívánatos növekedést elérni, mert új telephelyek létrehozása a helyi lakosság ellenállásába ütközik. Legfeljebb a mini-vízerőművek létesítése jelenthet perspektívát. 75

12 Barótfi I. Az EU megújuló energiaforrásai piacának tervezett ütemű fejlődése a hatóságok határozataival is alátámasztott céltudatos politika nélkül nem irányozható elő. A meghozandó határozatok a megújuló energiaféléket kedvezményező adózási intézkedésektől - a megújuló eredetű villamosenergia termelésének és a szolgáltatók megújuló bázisú villamosenergia vásárlásának a kötelezésén keresztül - a kutatás vagy a finanszírozás támogatásáig teijedő lehetőségekre terjednének ki. Lényeges kérdés a finanszírozás mikéntjének a megoldása. Tudnivaló, hogy az induláshoz jelentős beruházási költségek szükségesek. Megoldás lehet, ha az anyagilag legkedvezőbb helyzetben levő nukleáris-, olaj- és gázszektor hozzájárul a megújuló energiafajtákkal kapcsolatos beruházásokhoz. A létesítési költségeken túl a megújuló energiaféleségek viszonylag hosszú ideig folyamatos támogatást is igényelnek, mindaddig, amíg versenyképessé válnak. Erre néhány tagországban már találtak megoldást, akár a megújuló energiák fix tarifájának bevezetésével, akár az ún. zöld bizonyítvánnyal" rendelkező energia kötelező megvásárlásával. 3. AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS A MEGÚJULÓ ENERGIA- FORRÁSOK ELTERJESZTÉSÉRE Az Egyesült Államok elnöke, George Bush elnökségének első költségvetésében a megújuló energetika további támogatását tűzte ki célul. Felismerve az USA energiaellátási problémáit megállapította, hogy az igények gyorsabban növekednek, mint az ellátás. Kívánatos, hogy több energia legyen előállítható a lakóházakban. A környezet védelme érdekében szükséges támogatni az alternatív energiaforrások felhasználását, és törekedni kell az energetikai függetlenségre. Házak tetőfelületein elhelyezett szoláris energiatermelő rendszerek mellett, a megújulok felhasználásával előállított tüzelőanyagok is kedvezményekben részesülnek. A megújuló energetikai kutatás-fejlesztés támogatására - további mintegy 1,2 Mrd USD-t irányoznak elő. A költségvetés az energiahatékonyság növelését is támogatja. Ausztrália Parlamentje 2001-ben 847,4 M USD keretet hagyott jóvá megújuló energetikai beruházásokra. A megújuló energetikai program előírja a villamosenergia-szolgáltatók számára a megújuló energiaforrásokból előállítandó villamos energia évi mennyiségét, és büntetés is kiszabandó azok számára, akik a követelménynek nem tesznek eleget. 76

13 Megújuló energiaforrások A Világbank a megújuló energetikai technológiák piacának drámai növekedésére számit a fejlődő országokban a következő évtizedben. A becslése szerint a fejlődő országok a következő négy évtizedben 5000 GW villamosenergiatermelési kapacitást igényelnek. Ehhez a kedvező piaci feltételeket meg kell teremteni részint a magánszektor nagyobb támogatásával, részben azzal, hogy a kormányzatok minden akadályt szüntessenek meg a megújuló energiaforrások hasznosítása terén. Amennyiben ez megvalósul, a megújuló energetikai beruházások értéke 2010-ig meghaladhatja az évi 5 Mrd USD-t. Nagy-Britannia kormánya 2000-ben 100 M GBP külön támogatást hagyott jóvá a megújuló energetika fejlesztésére. A szakértői vélemények szerint a szoláris világpiac 2010-ig - várhatóan - eléri a 150 Mrd GBP forgalmat, és azt szeretnék biztosítani, hogy Nagy-Britannia vezető szerepet töltsön be ebben a forradalmi fejlődésben. A jóváhagyott költségkeret segíti az országot a szolár foto-villamos energiatermelési, és a tengerparti szélerőművi fejlesztésben, valamint az energetikai növénytermesztés beindításának felgyorsításában. A program a megújuló energetikai beruházásokban - Nagy-Britannia számára igen jelentős kereskedelmi, piaci lehetőségeket fog biztosítani. Az új támogatás a szélerőművi és az energianövény-termesztési célra már korábban jóváhagyott 100 M GBP kiegészítése. A miniszterelnök bejelentését a brit szélerőmű-ipar megelégedéssel fogadta, mivel Nagy-Britannia tengerparti övezete a világ egyik legnagyobb szélenergia-forrása. A brit Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szerint 2010-re, az Egyesült Királyság teljes villamosenergiaigényének 1,8%-át tengerbe telepített, partközeli szélerőművek fogják kielégíteni. Olaszország kormánya 60 Mrd ITL-t (mintegy 28 M USD-nek megfelelő összeget) hagyott jóvá egy Szoláris fotovillamos háztetőprogram" finanszírozására. Az összeg 1/3-a középületeken (egyetemek, intézmények, önkormányzatok épületein) demonstrációs célzattal létesített rendszerek, 2/3-a pedig magánházakon létesítendő fotovillamos berendezések támogatására volna fordítandó. A beruházási költségek 75%-áig igényelhető vissza nem térítendő támogatás, a forgalmiadó-kedvezmény 50%. A megvalósítandó rendszerek egységteljesítménye az 1 kwp és 50 kwp tartományba esik. A kivitelezés épületszerkezetekbe integrált megoldású, a működtetés hálózatra kapcsolt üzemmódban történik. A hálózatba táplált áram átvételi ára megegyezne a hálózatból vételezett áram egységárával. A programban a saját fogyasztás és a hálózatba táplált áram mennyiségének egyensúlyára törekednek. Carlo Rubbia, Nobel-díjas fizikus vezetésével az olasz ENEA-ügynökség stratégiai tervet dolgozott ki a napenergiahasznosítás erőteljes fejlesztésére Olaszországban és a Mediterrán-térségben. A szolár-termál energiatermelés révén jelentősen csökkenteni lehet az ország energiafüggőségét. 77

14 Barótfi I. Olaszországnak fel kell készülnie arra, hogy a következő 20 évben az ország villamosenergia-igénye mintegy 30%-al fog növekedni. A terv szerint km 2 terület volna termikus naperőművek létesítésére igénybe vehető. Olaszország energiaigényének mintegy 15%-át lehetne megújuló energiaforrásokból fedezni 2010-ig (jelenleg 2%). A stratégiai terv szerint kívánatos, hogy Olaszország csökkentse lemaradását a megújuló energiaforrások hasznosítása terén, az EU államaihoz viszonyítva. 3. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁMOGATÁSÁNAK MÓDJA ÉS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAI A német energiapolitika 1998 óta alapvetően megváltozott ban kormányváltás történt Németországban, és a kormányt a Szociáldemokrata Párt a kisebbik koalíciós partnerével, a Zöld Párttal alkotja. A németországi energiapolitikát négy szint határozza meg: egyrészt az atomenergiából való kiszállás, másrészt az energiapiac liberalizációja, harmadsorban pedig az energiamegtakarítás, a magas energiafogyasztás visszaszorítása, illetve negyedsorban a megújuló energiaforrásokra való átállás áll figyelem homlokterében. Az ezekkel összhangban született törvények tapasztalatai már érezhetők a mindennapi gyakorlatban. Azok a törvények, amelyek a konvencionális energiát megdrágítják; ökoadóként ismertek. A hatása máris érzékelhető, mert az elmúlt negyven évben évente 4 százalékkal nőtt az egyéni forgalomban használt energiahordozók mennyisége, majd az ökoadó bevezetésével a benzin és a dízelolaj forgalma az utóbbi két évben 12 százalékkal csökkent. Németország egy sor támogató programot is működtet, amelyek a befektetőket támogatják, hogy olcsóbbá tegyék a jelenleg még drága megújuló energiaforrásokat. Ez nagyon drága dolog, és csak egy gazdag ország engedheti meg magának, és már gondolkoznak azon hogyan lehet a magántőkét ösztönözni a megújuló energiák elteijesztésébe befektetni. Ehhez azonban állami szabályozásra, ösztönzőkre van szükség, amelyekből már néhány példa meg is született. A legfontosabb németországi szabályozás a megújuló energiaforrásokról szóló törvény. Ez az árampiacon már mostanra is hatalmas sikereket ért el. A törvény mindenfajta pénzügyi támogatás nélkül - amiket a közpénzekből kell finanszírozni - képes hozzájárulni ahhoz, hogy fejlődjön ez az energiapiac. Ez a törvény csupán a keretfeltételeit szabja meg annak, hogy a termelők és az emberek hogyan tevékenykedhetnek, hogyan fogyaszthatják a megújuló energiákat. 78

15 Megújuló energiaforrások A törvény célja az, hogy a megújuló energiaforrások részarányát 2010-ig legalább megduplázza. Ez csupán egy köztes cél, amely lehetővé teszi az ipar számára, hogy végre ipari méreteket éijen el a megújuló energiaforrások termelésében, megtörténjen az áttörés, és csökkenjen a megújuló energiaforrások kitermelési költsége. Ez a törvény nem hosszú távú állami szubvenciókat céloz meg, hanem csupán a piacra való jutást támogatja. A törvény április l-jén lépett hatályba, így már tapasztalatok is vannak. A megújuló energiatörvény hatálybalépése óta jelentősen nőtt a megújuló energiaforrások részaránya az összes áramtermelésben, 1999-ről 2000-re 5,9-ről 7 százalékra emelkedett. Ha évente egyenletesen növekedne a részarány, akkor 0,6 százalékos növekedésre lenne szükség, hogy eléljék a célt, de az első évben már 1,1 százalékkal nőtt a részarány. Ez azt jelenti, hogy a cégek befektetnek ebbe az energiatermelésbe, a lakosság ezt elfogadja és támogatja, tehát egy új iparág jön létre Németországban. Csupán a fotovoltaikában, tehát a napenergia bázisú áramtermelésben hat új gyár jött létre; a szélkerekeket is egyre többen gyártják, biogázművek is működnek, illetve vannak olyanok is, amely biomasszát használnak áramtermelésre. Az első olyan erőmű is létrejött, amely a geotermikus energiát hasznosítja. (Elsősorban Bajorországnak van olyan komoly potenciálja ezen a területen, mint Magyarországnak.) Valódi fellendülés tapasztalható a törvény hatására és nő az ezen a területen foglalkoztatottak száma: 120 ezer embert foglalkoztat a megújuló energiaforrásokat termelő iparágban. (Ez sokkal több, mint a németországi nukleáris ipar területén, és sokkal több, mint a gáziparban, és sokkal több, mint a kőolajiparban!) Tehát a munkavállalók számát nézve ez a legnagyobb energiapiac Németországban. Ennek a törvénynek átfogó az alkalmazási köre. A törvény kitér a szélenergiára, a teljes szoláris áramellátásra (például tükörhőerőmüvekre, szolártermikus erőmüvekre) és a többi megújuló energiatermelésre anélkül, hogy annak van e létjogosultsága Németországban. Ez elősegíti egy olyan iparág létrejöttét, mely kísérleti projektekjeit exportálná a déli országokba. A geotermikus energiát és a vízenergiát valamint a depóniagáz alkalmazását 5 megawattig támogatja. A törvény célzottja egy berendezés, vagy egy mű működtetője. Teljesen mindegy, hogy egy magánszemélyről, akinek a háza tetején van napcella, vagy pedig egy szélerőmű működtetőjéről vagy bárkiről is van szó, a törvény lehetővé teszi, hogy becsatlakoztassa az így megtermelt energiát a hálózatba. Ezen felül a hálózatot működtetőt kötelezi, hogy a törvény által előírt ellenszolgáltatást kifizesse a betáplálónak, bárki legyen is az. A hálózatműködtető azonban nem maga viseli ezeket a fizetési kötelezettségeket, a nála jelentkező költségeket, ő ugyanis továbbadja a nagyfeszültségű áramszolgáltatónak, a hálózatszolgáltatónak, és szövetségi szinten egyenlítik ki a költségeket, ilyen 79

16 Barótfl I. módon minden cég és minden hálózatműködtető azonos esélyt kap. (Ez nagyon fontos egy liberalizált árampiacon.) Németországban vannak olyan vevők, amelyek kizárólag megújuló energiát akarnak vásárolni, és azt mondják, hogy nem vásárolnak atomenergiából vagy pedig szénerőműből származó áramot. A szolgáltató szabad döntése tehát az, hogy hogyan és kinek adja el az így keletkező áramot. Ez természetesen az áramár növekedését jelenti minden ügyfél számára, de ez elenyésző (Németországban az áramár-emelkedés az ökológiai adóval is kapcsolatban van). Jelenleg mintegy 0,05 euró/kilowattóra ez az áramártöbblet. A törvény paragrafusai szabályozzák az átvételt, illetve a kompenzációs kötelezettséget. A törvény 4. -a további fizetési mutatókat határoz meg, illetve összegeket ír elő a depóniagáz, a biogáz és a vízenergia árára. Az 500 kilowattig terjedő teljesítményű berendezéseknél 0,07 euró/kilowattórát fizetnek, míg a nagyobb műveknél, 5 megawattig a jóváírás alacsonyabb, hiszen ezeknél alacsonyabbak a fajlagos befektetési költségek. A biomasszából származó energia kompenzációs ára is fel van bontva, a kisebb, az 5 kilowattig terjedő berendezéseknél 0,1 euró/kilowattóra fizetésre jogosultak, egyébiránt pedig 2001 elejétől kezdve csökken a jóváírás összege a biomassza területén. A törvény évente 1 százalékos jóváírási csökkentést irányoz elő, mert az a cél, hogy ipari léptékben hozzák létre a biomasszából származó energiát. Ilyen módon fajlagosan olcsóbb lesz az energia, tehát kevesebb jóváírásra jogosultak a tulajdonosok. A jóváírások az új erőművekre vonatkoznak, a működő erőművek pedig majd húsz évig kapják a beruházás évében érvényes jóváírási költségeket. A jóváírás mennyisége a termelés kapacitása alapján is degresszíven csökken. A geotermikus energia jóváírásai is a teljesítmény alapján oszlanak meg. A szélenergia jóváírási tételei roppant komplikáltak. Itt azt tartották szem előtt, hogy a tengerparton termelt szélenergiát kisebb mértékben, míg az ország területén belül termelt szélenergiát magasabb összeggel támogassák. Nem azt akarták, hogy csak a tengerparton termeljenek szélenergiát, hanem az egész országban, nehogy egy-két területen a rengeteg szélkerék elrondítsa a tájat, hanem elfogadható módon oszoljanak el a szélkerekek az ország minden területén. Ez a magyarázata a differenciált támogatási rendszernek. Fontos, hogy a törvényi szabályozás a régi berendezésekre is kiterjed, hiszen nem megengedhető, hogy azok az úttörő beruházók, akik még a támogató törvény megszületése előtt létrehozták a berendezéseiket, hátrányos helyzetbe kerüljenek. A fotovoltaik, azaz a napenergiából származó elektromos áram kialakításánál a legmagasabb a támogatás összege. (Egy kilowattóra szoláris energiáért hogy lehet ilyen sokat fizetni, majdnem 0,5 eurót!) A fotovoltaikus berendezések igen drágák, éppen ezért nagyon nagy betáplálási jóváírást kell 80

17 Megújuló energiaforrások biztosítani, hogy megélje. Ez pedig a minden áramfogyasztóra átterhelés folyamán nagyon alacsony, hiszen alig van ilyen áramszolgáltató. Nagyon pici árammennyiséget hoznak létre fotovoltaikus módon, ezért ez nem drágítja az áram árát a szövetségi köztársaság területén, annak ellenére, hogy az egyes erőmüvek beruházásai nagyon magas költségeket eredményeznek. A törvény fontos alapelve, hogy a beruházó számára egyrészt megnyissa a gazdaságilag rentábilis működtetést, másrészt pedig korlátozza a magas nyereséget eredményező szubvenciót valamennyi megújuló energiatermelés esetén. Tudvalévő, hogy Nagy-Britanniából indult el a piacliberalizálás, ami átterjedt Norvégiába és Svédországba, majd az EU-országok egy direktívával csatlakoztak a folyamathoz. Az EU szabályozás alapgondolata az volt, hogy az árak csökkentését a versenyhelyzet kialakításával lehet a legegyszerűbben elérni. Ez a szabályozás azonban nem veszi figyelembe a környezetvédelem kérdéseit. Dán nyomásra létrejött egy kompromisszum, hogy környezetvédelmi szempontból prioritást kell kapnia a megújuló energiaforrásoknak. Ennek a kompromisszumnak az érvényesítése az egyes országokban eltérő modellekben jelenik meg. Ezek közül egyik a minimáláras modell, ahol megfelelő garantált és előnyös tarifaárak alakultak ki (0,07-0,09 euró/kwh közötti árral). Létezik egy zöldbizonyítvány-modell, egy pályáztatási rendszer, amelyet főleg Angliában alkalmaznak, valamint a zöldár-megállapítás, ami annyit jelent, hogy önkéntesen lehet vásárolni zöld elektromos áramot. A minimumáras modellt Dániában, Németországban és Spanyolországban alkalmazzák. Angliában a modellt azzal kritizálták, hogy nem igazán piackonform, és a kormányzati kiadások megnövekednek miatta. A modellt Németországban és Dániában, úgy alkalmazzák, hogy nem a kormányokat terhelik a többlet kiadások, hanem a fogyasztókat. Egyesek azt is felróják a modellnek, hogy nem eléggé dinamikus. Ezt azonban bench-marking elvekkel lehet ellensúlyozni, így a tarifákat korrigálni lehet. A bizonyítványkereskedelem modellben a zöld elektromosáram-termelők a piaci árat, illetve a zöldbizonyítvány árát kapják meg az elektromos áram fejében. Az egész rendszer azon alapul, hogy létezik egy kvóta, amelyet a kormány határoz meg. Dániában 2003-ra azt a kvótát határozták meg, hogy a teljes elektromosáramtermelésnek a 20 százaléka megújuló energiaforrásból kell származzon (ez leginkább szélből). Akik nem használnak megújuló energiaforrást az elektromos áram előállítására, azok bizonyos bírságot kell fizessenek. A kvótagaranciák nem teljesítéséért járó bírság a bizonyítványok maximált ára (tehát magasabb árat kell a bizonyítványokért fizetni, ha nem teljesítik a kvótát). így speciális zöld piacot hoztak létre, ahol a bizonyítványokkal kereskedni lehet. 81

18 Barótfi I. Európában a különböző modellek úgy oszlanak meg, hogy Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Luxemburgban, Portugáliában és Spanyolországban, tehát hét országban a minimumáras modell működik; további hét országban pedig megpróbálnak egy zöldbizonyítványmodellt kialakítani. Ezek az országok: Belgium, Dánia, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság. A pályáztatási modell Írországban működik, és a zöld ármeghatározás pedig Finnországban. Dániának 1990 óta elég progresszív energiapolitikája és támogatási rendszere van, melyet a fenntartható fejlődés érdekében alakítottak ki. A célkitűzéseket két energiatervben dokumentálták: az Energia 2000-ben és az Energia 21-ben. Az előző 1990-ben, a második 1996-ban került kiadásra, és a megújulok részarányát 14 százalékban határozta meg 2005-re, 35 százalékra 2030-ra; jelenleg ez 9,9 százalék. A megújulókból származó villamos energia részaránya a célkitűzések szerint 2003-ra 20 százalék, 2030-ra pedig 50 százalék kell legyen, beleértve a nem part mentén üzemeltetett szélturbinákból származó 4 ezer megawattórányi szélenergiát. Jelenleg 2400 megawatt szélenergia-kapacitás létezik, ebből 50 megawatt part menti, illetve tengeri, és ez az összes villamosenergiafelhasználásnak 13 százaléka előtt 150 megawattnyira kell emelni a part menti szélfarmok teljesítményét ben egy teljesen új elektromosáram-törvényt fogadtak el, és ebben a törvényben át akartak állni a régi modellről, tehát a minimumáras modellről a zöldbizonyítványok modelljére. Az indoklás az volt, (a dán kormány úgy gondolta) hogy az EU nem fogja elfogadni hosszú távon a minimumáras átvételi modellt, hiszen az EU a szabad kereskedelemre koncentrál, és így vissza fogja utasítani ennek a modellnek a hosszú távú működtetését. Az EU azonban elfogadta a német áramátvételi modellt, a minimumáras modellt ez év márciusában; törvény mondja ki ugyanis, hogy a Németországban alkalmazott rendszer és az EU-s rendszer között nincs ellentmondás, az egységes piaci szabályokat nem sérti a német rendszer. A zöldbizonyítvány-modellel kapcsolatban a dán vélemény meghatározó, hiszen ők mindkét modellt ismerik a gyakorlatból. A zöldbizonyítványról azt mondják, hogy új bizonytalanságokat vezet be a befektetők szempontjából, ugyanis egy nagyon szigorú kvótarendszert működtet, ami annyit jelent, ha nincs elegendő kapacitás, akkor a bizonyítványok ára magas lesz. Ha túlkapacitás van, akkor a bizonyítványárak nullára csökkennek és senki sem akarja megvásárolni őket. A helyzet bizonytalanná válik és a bizonyítványok ára a minimum és a maximum között állandóan ingadozik. A befektetők tehát nem tudják, hogy milyen árat kaphatnak és ez Dániában katasztrofálisnak bizonyult, mert nem tudtak hitelt felvenni a bankban, ugyanis nem tudták garantálni a kívánt bevételt. 82

19 Megújuló energiaforrások Egy másik aspektusa a bizonyitványmodellnek, hogy a szabadpiacon mindenkinek versenyeznie kell, bizonyos technológiák azonban nem tudnak versenyezni (például a biogáz), ezért azoknál bizonyos támogatásra van szükség. Az is kiderült, hogy a legtöbb nemzeti piac túlságosan kicsi, így Dániában is csak három-négy szereplős piacra számítanak. Fontos kérdés, hogy egy ország mely modell mellett teszi le a voksát: a minimumáras vagy a zöldbizományos modellt alkalmazza-e. Az előző sokkal sikeresebb, ugyanakkor a zöldbizományos modell sokkal inkább viszonyul a piachoz. Ezt mindenki el is fogadta egészen a múlt évig, de azóta a tudósok alaposabban megvizsgálták a modelleket és a következőket állapították meg: a minimumáras modellnél az átvételi ár rögzített és a mennyiséget a piaci tényezők határozzák meg, míg a zöld modellben az árat határozza meg a piac és a mennyiség rögzített. Tehát egyik sem igazán piackonform és ízlés dolga egyiket vagy másikat választani. (De a minimumáras modellt javítani lehet, be lehet vonni a modellbe a zöld bizonyítványokat. Persze nem kereskedelmi bizonyítványokról van szó, hanem olyanokról, amelyek dokumentálják az előállított mennyiséget, és azt, hogy mennyi zöld elektromosságot állítanak elő. Németországban működik ez a rendszer, de működnek a bizonyítványok is, amelyeket azonban nem használnak kereskedésre, és itt a minimumáras modellt még dinamikusabbá is lehet tenni.) 2002 év szeptemberében meghallgatást tartott a dán parlament a bizonyítványi modellről, és kiderült, hogy még az iparban is nagyon sokan ellenzik ezt a modellt. Olyan erős volt az ellenséges hangulat, hogy a politikusok megrettentek és hirtelen többségbe kerültek azok a politikusok a parlamentben, akik el akarták halasztani a zöld bizonyítvány hatályba léptetését. Ez az oka annak, hogy szeptemberben öt évre elhalasztották ennek a bevezetését. November 20-án általános választások voltak Dániában és új kormány került az ország élére. A korábbi kormány középbalos volt, erős környezetvédelmi miniszterrel, az új kormány pedig középjobbos, amely láthatólag nem igazán lelkesedik a megújulok támogatásáért, azt mondja, hogy túlságosan drága. Az európai tapasztalatok a megújuló energiaforrások támogatásának módszerével kapcsolatban tehát nem nyújtanak egyértelmű támpontot a megfelelő rendszer kiválasztásához, bár a javított minimumáras szabályozás kedvezőbbnek látszik, de ezt is a mindenkori helyzethez igazodva kellő előrelátással kell alkalmazni. 83

20 Barótfi I. 4. A HAZAI ADOTTSÁGAINK ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGEINK Egy ország megújuló energiaforrás lehetőségeit és szerkezetét a földrajzi és éghajlati viszonyai által lényegében meghatározzák. Az elmúlt években végzett különböző megújuló energiaforrás potenciálok felmérése megtörtént és a mennyiségi adatokra a következő értékelés adódott: a legnagyobb jelentősége a biomasszának van, melynek mennyisége évente 3,5 millió tonna olajjal egyenértékű (Mto OE), kevesebb a geotermikus energia, melynek mennyisége 0,2 Mto OE, és a napenergia közvetlen hasznosításával kb. 0,05 Mto OE hasznosítható, a víz- és szél-energia mennyisége ezeknél lényegesen kevesebb. geotermikus 5,4% napenergia 0,54% biomassza 93,8% víz- és szél 0,3% 1. ábra: Hazai megújuló energia lehetőségek arányai A különböző megújuló források lehetőségei mögött számos olyan összefüggés ismert, melyek az energiastratégiai feladatok megfogalmazásánál nem hagyhatók figyelmen kívül. 84

21 Megújuló energiaforrások 4.1. Biomassza Magyarország földrajzi és éghajlati adottságai mellett a különböző megújuló energiaforrások között legnagyobb jelentősége a biomasszának van. De a biomassza hasznosítása nemcsak energetikai, hanem környezetvédelmi, ipari és vidéki munkahelyteremtés szempontjából egyaránt előnyös lehetőség Magyarország számára. A megújuló energiaforrások felhasználásában ill. termelésében a mező- és erdőgazdaság játsszák a legnagyobb szerepet. A biomassza a napenergia transzformációja, melynek során a Föld felszínére érkező napenergia a növényi klorofil kémiai energiává alakítja át. A létrejövő szerves anyag elsősorban táplálék, takarmány és nyersanyagát, de lehet energiaforrás is. A jelenlegi energiaforrásaink (szén, kőolaj, földgáz) is az évmilliókkal ezelőtt földre érkezett napenergia biológiailag megkötött és tárolt alakja. A biomassza energetikai hasznosításában sajátos helyzet, hogy Magyarország adottságai kitűnőek, ugyanakkor a széleskörű elterjedéséről, és -néhány elkötelezett szakember kivételével- az elterjesztéssel kapcsolatos komoly erőfeszítésekről évek óta nem lehet beszámolni. Ez a helyzet annál inkább elgondolkoztató, mert a világon talán legnagyobb sikerrel a szomszédos Ausztriában tették meg a legfontosabb lépést a biomassza energetikai hasznosításának gyakorlati alkalmazására. A biomassza energetikai hasznosításával kapcsolatos lehetőségek magyarországi helyzetének megítélésében reális képet kapunk, ha a hazai adottságokat az európai helyzethez hasonlítjuk. Magyarország területének legnagyobb része sík, és az éghajlati viszonyai kedvező feltételeket teremtenek a mezőgazdálkodásra. Magyarország összes földterülete ha, amelyből ha mezőgazdasági művelés alatt álló terület, és ez egészül még ki az erdő művelési ághoz tartozó ha-os területtel. Az ország lakossága közel 10 millió, és ez kb. 2,8 százaléka az EU népességének, az összes földterületünk pedig 2,9 százalékát teszi ki az Unió egész földterületének. Az EU-ban és Magyarországon az egy főre jutó földterület így csaknem azonos: 0,9 hektár. A mezőgazdasági terület tekintetében viszont hazánk helyzete az előnyösebb, nálunk 0,6 hektár, míg az EU-ban csak 0,4 hektár az egy lakosra vetített mezőgazdasági terület. Magyarország természeti adottságai kedvezőbbek mezőgazdasági termelésre az EU egészében tapasztaltaknál: összterületünk 66,5 %-a alkalmas mezőgazdálkodásra, az EU 45%-os arányával szemben. A mezőgazdasági területen belül nálunk a szántóterület jóval nagyobb arányt (77 %) képvisel, mint az EU-ban (53 %). Az EU átlagában lényegesen 85

22 Barótfi I. magasabb viszont a gyümölcsös, a szőlő és gyepterület aránya. Számottevő a különbség az erdőterületet tekintve: hazánkban az erdősültség csak 19 %, míg az EU- ban 35 %. Az összehasonlítás adatai összefoglalóan a 2. ábrán láthatók. EU Magyarország Lakosság Földterület Szántó terület Erdősültség 2. ábra: Hazánk főbb adatai az EU-val összehasonlítva fin utóbbi időben számottevően megnőtt a mezőgazdasági müvelés alól kivont területek mérete, amely kb ha, és amelynek további növekedésére lehet számítani az európai csatlakozás során. A biomassza energetikai hasznosítása szempontjából mértékadó felmérés a nyolcvanas években volt, mely szerint hazánkban az évenkénti keletkező elsődleges biomassza: 54 millió tonna (szárazanyagban számítva), amelyből a mezőgazdasági termelés 46 millió tonna, az erdészeti termelés pedig 8 millió tonna. Ez az adat a 90-es évek közepén (közelítő becslés szerint) 50 millió tonnára csökkent, az arány millió tonnára változott. A keletkező biomassza természetesen elsősorban élelmiszer, takarmány, és ipari alapanyag, de az energiaválságot követően igényként és lehetőségként fogalmazódott meg, hogy jelentős energiaforrásként is használható. A szakemberek úgy becsülték, hogy energiacélú hasznosításra évenként kb. 477 PJ energiatartalmú anyag áll rendelkezésre a következő megosztás szerint: 86

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Napenergiás helyzetkép és jövőkép Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP

Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP Varga Pál elnök, MÉGNAP Globális helyzetkép Forrás: EA Solar Heating & Cooling Programme Solar Heat Worldwide, 2016 A többi megújuló-energia hasznosítási módhoz hasonlítva, az éves hőenergia termelés tekintetében

Részletesebben

A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései

A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései Dr. Kalmár István üzletfejlesztési igazgató Calamites Kft. Máza, 2010. február 25. A szén alkalmazási lehetőségei A klasszikus égetési

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1 Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban Dr. Szerdahelyi György Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 1. A korábbi kormányzat 12+1 minisztériumból

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17. Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Köszöntjük a 2. Nemzetközi Szolár Konferencia résztvevőit. Kiss Ernő MNNSZ elnök

Köszöntjük a 2. Nemzetközi Szolár Konferencia résztvevőit. Kiss Ernő MNNSZ elnök Köszöntjük a 2. Nemzetközi Szolár Konferencia résztvevőit Kiss Ernő MNNSZ elnök Napelemes piaci elemzés, nemzetközi és hazai PV piaci helyzet 2013. április 25. Források: www.pv-magazine.com www.solarbuzz.com

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben