LIV. Hidrobiológus Napok VIZEINK SOKFÉLESÉGE KIEMELT ÉRTÉK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LIV. Hidrobiológus Napok VIZEINK SOKFÉLESÉGE KIEMELT ÉRTÉK"

Átírás

1 LIV. Hidrobiológus Napok Tihany, október 3-5. VIZEINK SOKFÉLESÉGE KIEMELT ÉRTÉK Szerkesztette: Dr. Bíró Péter akadémikus, MHT Limnológiai Szakosztály elnöke Reskóné Dr. Nagy Mária MHT Limnológiai Szakosztály titkára Dr. Kiss Keve Tihamér MHT alelnöke Magyar Hidrológiai Társaság Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományos Akadémia Limnológiai Szakosztálya Ökológiai Kutatóközpont Veszprémi Területi Bizottsága Balatoni Limnológiai Intézet Budapest Tihany Veszprém Helyszín: MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3.

2 Október 3. szerda Bíró Péter: Megnyitó Elnök: Reskóné Nagy Mária / Kiss Keve Tihamér Aradi Csaba: Táj-, természet-, vizes élőhelyvédelem Felkért előadás Borsodi Andrea, Szirányi Barbara, Janurik Endre, Kosáros Tünde, Krett Gergely, Márialigeti Károly, Pekár Ferenc: A baktériumközösségek filogenetikai diverzitásának és a vízkémiai jellemzők változásának vizsgálata egy hűtő-tározó tóban Krett Gergely, Márialigeti Károly, Makk Judit, Borsodi Andrea: A Hévízi tó planktonikus baktériumközösségeiben végbemenő szezonális és térbeli változások vizsgálata Horváth Ida, Kovács Zsófia, Rédey Ákos: A Veszprémi-séd víz keretirányelv szerinti állapotértékelése Reskóné Nagy Mária: Tájékoztatás az LIV. Hidrobiológus Napok Legjobb fiatal előadója és két Legtartalmasabb posztere kiválasztásáról S z ü n e t Elnök: Padisák Judit / Borics Gábor Biró Rita, Ács Éva, Stenger-Kovács Csilla: Tározó hatása a Csigere-patak kovaalga összetételére és ökológiai állapotára Kiss Keve Tihamér, Sergei Ivanovics Genkal, Luc Ector, Molnár Farkas Levente, Bíró Péter és Ács Éva: Amikor a tudomány összekapcsolja keletet és nyugatot Pálffy Károly, Kazinczy István Gábor, Nagy-Göde Péter, Vörös Lajos: Folyóvízi fitoplankton diverzitása Somogyi Boglárka, Németh Balázs, Kránicz Balázs, Vörös Lajos: A víz alatti fény ( nm) spektrális összetétele sekély tavakban E b é d s z ü n e t Elnök: Ács Éva / Kovács W. Attila Horváth Hajnalka, Kovács W. Attila és Présing Mátyás: Fikocianin meghatározási módszerek és alkalmazásuk alacsony trofitású víztereken Lakatos Gy., Kundrát J., Veress Z., Varga É.: Balaton köves part nyári élőbevonatának hosszú távú struktúra monitorozása Tapolczai Kálmán, Üveges Viktória, Selmeczy Géza Balázs, Peter Casper, Lothar Krienitz, Padisák Judit: Az Aphanizomenon flos-aquae vertikális elterjedése egy mély, oligo-mezotróf tóban (Stechlin-tó, Németország) Vasas Gábor, Mikóné Hamvas Márta, Nagy László Zsolt: A Prymnesium parvum (aranyalga) toxintermelése és mérgezési stratégiái 2

3 Hubai Katalin Eszter, Vass Máté, Kucserka Tamás: Avarlebomlás vizsgálata hazai kisvízfolyáson S z ü n e t Poszter szekció (1) Elnök: Borsodi Andrea / Erős Tibor Dobos Irma: A Balaton-felvidék ásványvizeiről Vitai Gabriella, Feri Diána Roxána, Gyulai István, Kundrát János Tamás, Lakatos Gyula: Vízszintcsökkenés hatására bekövetkezett állapotváltozások nyomon követése tiszai holtmedrekben T-Krasznai Enikő, Abonyi András, Görgényi Judit: A Malom-Tisza holtág nyári rétegződés stabilitása és oxigén viszonyai években B-Béres Viktória, T-Krasznai Enikő, Deák Csaba, Balogh Csaba, Török Péter: Határvízi folyóvizek horizontális biológiai vizsgálata Karap Laura, Korponai János, Papp István, Halasi-Kovács Béla, Kundrát János, Simon Edina, Gyulai István: Folyók és holtmedrek üledékének karbonát meghatározása két eltérő módszerrel Iványi Kinga, Guti Gábor: A szigetközi Duna szakasz folyódinamikai változásainak áttekintése történeti térképek alapján Kundrát János Tamás, Gyulai István, Simon Edina, Mizsei Edvárd, Braun Mihály, Lakatos Gyula: Termáltavak hatásának vizsgálata a befogadó folyó vízminőségére Kása Ilona, Guti Gábor, Szalai Zoltán: Nádasok szerepe a vizes élőhelyek szervesanyag-forgalmi dinamikájában Bácsi István, Balogh Julianna, Grigorszky István, Vasas Gábor, Szabó László József, Nagy Sándor Alex: Klórozott szénhidrogén szennyezők fitoplankton közösségekre gyakorolt hatásának vizsgálata mikrokozmosz-kísérletekben Görgényi Judit, Bolgovics Ágnes, Borics Gábor: Miként befolyásolja a habitat mérete a fitoplankton diverzitását? S z ü n e t B-Béres Viktória, Vári Ágnes, Boros Gergely, Tóth Viktor, Kókai Zsuzsanna, Görgényi Judit, Tátrai István : Perifiton vizsgálatok a Major-tóban: az aljzat, az idő és a mélység hatása az algaközösség összetételére Henn Bernadett, Lengyel Edina, Stenger-Kovács Csilla: Hazai vízfolyások élőbevonatának kovaalga összetétele, fizikai és kémiai paraméterei Török Ferenc és Stenger-Kovács Csilla: A bevonatlakó kovaalgák mintavételi módszerének tesztelése, statisztikai értékelése Kókai Zsuzsanna, Vári Ágnes, Boros Gergely, Tóth Viktor, Tátrai István, B-Béres Viktória: Fitobenton közösségek összetételének változása a mesterséges aljzat minősége, az idő és a mélység függvényében 3

4 Lengyel Edina és Stenger-Kovács Csilla: Szikes tavakból izolált kovaalga fajok alkalmazkodó képességének vizsgálata Novák Zoltán: A Scenedesmus quadricauda zöldalga faj élő és holt biomasszájának cink akkumulációs sajátságai Hepp Anna, Oláh Viktor, Zákány Zoltán, Szőllősi Erzsébet, Dr. Mészáros Ilona: Békalencse-fajok keményítő-felhalmozási potenciáljának vizsgálata axenikus tenyészetekben Gyulai István, Kundrát János, Simon Edina, Mizsei Edvárd, Braun Mihály, Lakatos Gyula: Albániai termáltavak hatása a befogadó folyóra, toxikológiai és üledékvizsgálatok alapján Pálmai Tamás, Üveges Viktória, Lothar Krienitz, Padisák Judit: Az Arthrospira fusiformis és a Picocystis salinarum fotoszintézisének karakterisztikái különböző fényintenzitásokon és hőmérsékleten Kakasi Balázs, Kováts Nóra, Nagy Szabolcs, Horváth Eszter, Ferincz Árpád, Paulovits Gábor: Balatonfűzfői öbölből származó üledékminták genotoxicitásának vizsgálata V a c s o r a Kötetlen esti összejövetel (előadás: Lukács Balázs: Kalandozások Mediterrán időszakos állóvizekben) Október 4. csütörtök Elnök: Zsuga Katalin / G.-Tóth László Horváth Zsófia, Vad Csaba Ferenc, Vörös Lajos, Boros Emil: Kisrákok és tócsarákok trofikus kulcsszerepe a vízimadarak tavaszi vonulása során az asztatikus szikes tavakban Körmendi Sándor: Brachionus taxonok (Rotatoria) populációdinamikai vizsgálata déldunántúli halastavakban Vad Csaba Ferenc, Horváth Zsófia, Kiss Keve Tihamér, Tóth Bence, Péntek Attila László, Ács Éva: Kisrákok napszakos eloszlási mintázata az ócsai Öreg-turján egy sekély lápszemében Boda Pál, Csabai Zoltán: Repülési ciklusok szerepe diszperziós repülésekben S z ü n e t Elnök: Kelemenné Szilágyi Enikő / Móra Arnold Csépes Eduárd, Berényi Ágnes, Teszárné Nagy Mariann: A Kiskörei-tározó növényzet közötti árvaszúnyog faunájának változása az elmúlt évek szélsőséges tiszai vízjárásának következtében G.-Tóth László, B. Muskó Ilona, Laura Parpala, Balogh Csilla: A litorális vízalatti felületek nagysága és a Dreissena biomasszája a Balatonban Pintér Balázs,Guba Sándor, Kovács Zsófia, Kovács Szilárd, Futó Petra, Rédey Ákos: Robot analizátor (RWA) alkalmazási lehetőségei a vízminőség ellenőrzés területén 4

5 Várbíró Gábor, Deák Csaba, Boda Pál: Makrogerinctelen multimetrikus index család alkalmazásának tapasztalatai a nemzetközi intrekalibráció tükrében S z ü n e t Elnök: Teszárné Nagy Mariann / Várbíró Gábor Szivák Ildikó, Tóth Mónika, Méhes Nikoletta, Móra Arnold: Makrogerinctelen közösségek visszatelepülése a vörösiszap katasztrófa utáni első évben Teszárné Nagy Mariann, Csépes Eduárd, Aranyné Rózsavári Anikó: A vízfolyások hossz menti terhelhetőség vizsgálatának gyakorlati jelentősége Boromisza Zsombor: Tájrehabilitációt megalapozó vizsgálat és értékelés a Velencei-tó partján Berényi Ágnes, Kelemenné, Szilágyi Enikő, Végvári Péter: A sulyom szaporító képletének túlélési stratégiája a Kiskörei-tározóban E b é d s z ü n e t Elnök: Pomogyi Piroska / Tóth Viktor Horváth Orsolya, Takács Attila, Molnár V. Attila: Hazai amfibikus Elatine fajok összehasonlító alaktani vizsgálata Pomogyi Piroska: A Balaton nádasainak gazdasági hasznosíthatóság szerinti minősítése a parti sáv évi növényzetfelmérése alapján Takács Attila, Lukács Balázs András, Molnár V. Attila: Egy efemer makrofiton, az Elatine hungarica (Elatinaceae) ökológiája Hammer Tamás, Szentirmai István, Liker András: Billegető cankók (Actitis hypoleucos) élőhely választásának vizsgálata a Rábán Schmera Dénes, Baur Bruno, Erős Tibor: Hogyan befolyásolja az emberi természetkárosítás a makroszkópikus gerinctelenek funkcionális sokféleségét vízfolyásokban? S z ü n e t Poszter szekció (2) Elnök: V-Balogh Katalin / Lakatos Gyula Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina: Meszes és szikes tavak kovaalga közösségei és kapcsolatuk a környezeti paraméterekkel Vass Máté, Magyar Donát: Dendrotelma gombaközösségének és gerinctelen faunájának hosszútávú monitorozása Balogh Csilla, Csaba Judit, Purgel Szandra, Sallai Gábor, Nédli Judit, G.-Tóth László: 5

6 Balatonban élő pontokáspi fajok kitelepedése és hosszútávú vizsgálata természetes aljzatokon Feri Diana Roxana, Kovács Rajmund, Vitai Gabriella, Kundrát Tamás, Lakatos Gyula, Gyulai István: Cladocera taxonok eloszlása a vízmélység és a makrovegetáció függvényében Tóth Adrienn, Zsuga Katalin, Horváth Zsófia, Vad Csaba Ferenc, Boros Emil: A Kárpátmedence asztatikus szikes tavainak zooplankton faunája (Rotifera, Cladocera, Copepoda) Veres Z., Kundrát J., Gyulai I., Bence N. és Lakatos Gy.: Hatékonsági vizsgálat a Bogdány Petrol kft (Nyírbodgány) szennyvíztisztító telepén Vadadi-Fülöp Csaba: A Budapest feletti és Budapest alatti Duna-szakasz planktonikus rák (Cladocera, Copepoda) együtteseinek összehasonlítása: mennyire fontos a vízjárás? Borza Péter, Boda Pál: Ponto-kaszpikus hasadtlábú rákok (Crustacea: Mysida) terjeszkedése a Tiszában: a Paramysis lacustris (Czerniavsky, 1882) első magyarországi előfordulása Bárdos Gergő, Hubai Katalin Eszter: Az amuri kagyló (Anodonta woodiana) filtrációs kapacitásának hőmérséklet függése Tóth Mihály, Szabó László József: Debrecen és Kisvárda csípőszúnyog-fajegyütteseinek összehasonlító elemzése S z ü n e t Kolozsvári István, Dévai György: A Tiszaújlak és Huszt közötti Tisza-szakaszon a főág, a mellékágak és a holtágak szitakötő-faunája lárva és exuviumadatok alapján Málnás Kristóf, Dr. Juhász Péter, Müller Zoltán, Kiss Béla: Duzzasztóművek makroszkópikus vízi gerinctelen közösségre gyakorolt hatásának vizsgálata a Hernádon és a Bán-patakon Potyó Imre, Weiperth András, Guti Gábor: A folyami halállományok reprezentatív monitorozásának kérdései Gaebele Tibor, Potyó Imre, Weiperth András, Guti Gábor, Puky Miklós: A kockás sikló (Natrix tessallata) élőhely-használatának vizsgálata a Dunán a Gödi-sziget térségében Péntek Attila László, Vad Csaba Ferenc, Horváth Zsófia: A Tolna-baranyai-dombvidék és a Kelet- Mecsek vizeinek kétéltű-faunisztikai vizsgálata Ludányi Mercédesz, Szatmári Lajos, Kiss Béla, Müller Zoltán, Juhász Péter: A Viviparus contectus szünbiológiai vizsgálata hazai felszíni vizeinkben Pohner Zsuzsanna, Endre Gabriella, Bíró Péter, Ács Éva, Puky Miklós: A dunai gőte (Triturus dobrogicus) populáció-genetikai vizsgálata mitokondriális markerek alapján Weiperth András, Potyó Imre, Guti Gábor: Idegenhonos halfajok megjelenésének és eltrejedésének történeti áttekintése a Duna magyarországi szakaszán Selmeczy Géza Balázs, Kovács Kata, Drávecz Eszter, Kucserka Tamás, Kacsala István, Padisák Judit: A makrozoobentosz szervezetek első éve az iszapkatasztrófa után a Marcal folyóban Kovács Kata, Selmeczy Géza Balázs, Balassa Marietta, Pék Andrea Szabina1, Padisák Judit: A Torna-patak devecseri szakaszának minerális mikrohabitatjai és makrogerinctelen faunája a katasztrófa előtt és után Kovács Kata, Selmeczy Géza Balázs, Drávecz Eszter, Kucserka Tamás, Kacsala István, Padisák Judit: A Torna-patak makrozoobentosz állománya az iszap katasztrófát követő 12 hónapban Limnológiai Szakosztály vezetőségi ülése V a c s o r a 6

7 Október 5. péntek Elnök: Balogh Csilla / Puky Miklós Móra Arnold: Van-e gond a balatoni árvaszúnyogokkal, és ha nincs, miért van? Staszny Ádám, Ferincz Árpád, Müller Tamás, Urbányi Béla, Paulovits Gábor, Csenki Zsolt: Környezeti tényezők hatása a halpikkely formájára Gallai Zsuzsanna Hajnalka: A víz és a társadalom kapcsolata Mester Béla, Puky Miklós, Lengyel Szabolcs: Természetvédelmi beavatkozások hatása az egyek-pusztakócsi mocsarak kétéltűire, különös tekintettel a fekete-rét faunájára Guba Sándor, Pintér Balázs, Kovács Zsófia, Rédey Ákos: Felszíni vízfolyások online monitorozása trios mérőszondával S z ü n e t Elnök: Dinka Mária / Speciár András Czeglédi István, Erős Tibor: Halegyüttesek funkcionális szerveződése és időbeli dinamikája egy középhegységi vízfolyásban Keresztessy Katalin, Keserü Balázs: A Répce Hövej alatti szakaszának rehabilitációját megalapozó halökológiai vizsgálatok Ferincz Árpád, Staszny Ádám, Ács András, Kováts Nóra, Weiperth András, Tátrai István ( ), Paulovits Gábor: A halállomány-szerkezet hosszúidejű változásai a Kis- Balaton Vízminőség-védelmi Rendszer Fenéki-taván: invázió - szukcesszió stabilizáció Lukács Balázs András, Sramkó Gábor, Molnár V. Attila: Szántóföldi időszakos állóvizek botanikai és konzervációbiológiai értékessége Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Bíró Péter: A Balatoni befolyókon tapasztalt hidrobiológiai problémák bemutatása Reskóné Nagy Mária: Az LIV. Hidrobiológus Napok legjobb fiatal előadója és két legtartalmasabb posztere díjainak átadása Bíró Péter: Z á r s z ó E b é d 7

8 LIV. Hidrobiológus Napok VIZEINK SOKFÉLESÉGE KIEMELT ÉRTÉK Szóbeli előadások kivonatai Tihany, október

9 A SULYOM SZAPORÍTÓ KÉPLETÉNEK TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁJA A KISKÖREI- TÁROZÓBAN Berényi Ágnes - Kelemenné Szilágyi Enikő - Végvári Péter Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) jelenlegi ökológiai állapotában egyik nagy probléma a feltöltődés, és ehhez kapcsolódva a makrovegetáció térhódítása. A tározó területének jelentős hányadát borítja hínárés mocsári növényzet. Az uralkodó hínártársulás a Salvinio-Trapetum, karakter faja a sulyom (Trapa natans L.). Kutatási programunk fő célkitűzése annak megállapítása, hogy mi okozhatta a évi árvíz levonulása utáni drasztikus változást a tározó növényzetében, illetve hogyan alakul a hínár szaporítóképlet-állománya a különböző árvizek hatására. A sulyom-termés csírázását vizsgálva több éves kísérlet-sorozattal kutatjuk, hogy az árhullám tényezői, illetve folyamatai milyen arányban játszanak szerepet, melyik dominál, azaz az adott évben mekkora lesz a sulyom térhódítása. Az állapotfelmérések eredményei alapján a Tisza vízjárásának jelentős szerepe van a tározó növényzetének alakulásában. Az érkező árhullám időszakától, magasságától és tartósságától függően az egyes években eltérő a tározó növényzet borítottsága, időlegesen bizonyos területek növényzetmentessé is válhatnak. A hidrosztatikai nyomás-változás, a víz lebegőanyag tartalma, az átlátszóság, a vízoszlop magassága jelentős hatással van a termés csírázására. A kutatás során kapott információk birtokában, és a Tisza vízjárásának ismeretében előre tudnánk jelezni a Kiskörei-tározó víztereiben kialakuló sulyom állományok mértékét és térhódításának várható ütemét. TÁROZÓ HATÁSA A CSIGERE-PATAK KOVAALGA ÖSSZETÉTELÉRE ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLAPOTÁRA Biró Rita 1, Ács Éva 2, Stenger-Kovács Csilla 1 1 Pannon Egyetem, Analitikai, Környezettudományi és Limnológiai Intézet, Limnológia Intézeti Tanszék H-8201, Veszprém, Pf MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet, 2131 Göd, Jávorka S. u. 14 A kutatás elsődleges célja a Széki-tó, mint víztározó hatásának megfigyelése a Csigere-patak kovaalga összetételére és ökológiai állapotára. A 2008 májusa és 2009 szeptembere között hetente fitobentosz és vízmintavételt végeztünk a patak devecseri szakaszán. Az érett bevonat kialakulását követően a patak legjellemzőbb fajai az Amphora pediculus, Cocconeis placentula és Rhoicosphenia abbreviata, melyek minden mintában előfordultak. A fajösszetétel szezonalitást mutatott. A nyári mintákban dominánsként jelent meg az időszakos vizeket kedvelő Nitzschia palea. A vizsgálat során periodikusan, nagy mennyiségben planktonikus kovaalga fajok (Cyclotella meneghiniana és Stephanodiscus nemzetség képviselői) is előkerültek a bevonatból, ezen fajok időszakos dominanciája, a halas-tó vízszintjének szabályozásával (leeresztés) függ össze. A Csigere-patakra épített víztározó összetett problémáját a mért kémiai paraméterek és a bevonatalkotó kovaalgák fajösszetételében történt változások is jól indikálták. A kutatást a TÁMOP B-10/ és az OTKA K és az Otto Kinne Foundation támogatta. 9

10 A REPÜLÉSI CIKLUSOK SZEREPE DISZPERZIÓS REPÜLÉSEKBEN. Boda Pál 1, Csabai Zoltán 2 1 MTA ÖK BLI Tisza-kutató Osztály, 4026 Debrecen Bem tér 18/C.; 2 PTE TTK Ökológiai és Hidrobiológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. A repülés kitüntetett esemény a vízbe másodlagosan visszatérő vízirovarok számára. Elhagyni a vízteret hatalmas energia befektetéssel jár és kétséges a kimenetele. A vízirovarok vállalva a kockázatot mégis a levegőbe emelkednek. Korábbi eredmények alapján tudjuk, hogy a vízibogarak és a vízipoloskák a tél kivételével egész évben megtalálhatóak a levegőben. Azonban a repülésük célja az egyes időszakokban más, azaz ciklusokra osztható. A szakirodalom megkülönböztet szaporodási, nyugalmi (aestivation), áttelelő és táplálkozási céllal végzett repülést. Két évben végzett fóliás módszerrel gyűjtött 118 faj több mint egyedének repülési jellemzőit értékeltük a repülési ciklusok alapján. Egy faj nőstényeinek petefészek vizsgálatát elvégezve kimutattuk, hogy a szaporodási ciklus és a diszperzió évszakos ritmusa összhangban van. Az egyes fajok repülési ritmusát elemezve alá tudtuk támasztani, hogy az adott faj uni- vagy bivoltin életciklusú. Kimutattuk, hogy más lehet a repülési ritmusa azoknak a fajoknak, amelyek imágó és más azoknak, amelyek lárva alakban telelnek át. A táplálkozási repülés elkülönítése az adatsorunk alapján nem volt lehetséges. Az irodalom által eddig leírt ciklusokat adataink alapján kiegészítettük a kikényszerített repülési ciklussal. TÁJREHABILITÁCIÓT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS A VELENCEI-TÓ PARTJÁN Boromisza Zsombor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék A tópart puffer-funkciója, speciális élőhelyi és tájhasználati jelentősége miatt az egész tó ökológiai állapotát meghatározza, ezáltal kiemelt figyelmet érdemel a tájfejlesztési, a tájvédelmi és a tájrehabilitációs tevékenységek során. Bár számos országos szintű program, terv tartalmaz célokat, feladatokat a tavak partjával kapcsolatban, jelenleg a tópartok rehabilitációjának elvei még nem kidolgozottak. A Velencei-tavi kutatási területen áttekintettem a tópart-rehabilitáció szükségességét indokoló tájhasználati konfliktusokat, valamint ezek történeti okait. Meghatároztam a partbiztosítás tájvédelmi szempontból kedvező átalakítására potenciálisan alkalmas partszakaszokat, a hullámzásnak kitettség, a területhasználat, a partbiztosítás és a tulajdonviszonyok alapján. Megállapítottam, hogy a sukorói evezőspályától nyugatra elhelyezkedő félsziget, illetve a Velence közigazgatási területének nyugati részén található partszakasz alkalmas leginkább a partbiztosítás átalakítására. Ezek a tájrészletek jellemzően kis mértékben terheltek, a mocsári növényzet jelenléte feltöltődési folyamatokra utal (kisebb hullámzásnak kitettség), valamint extenzíven hasznosítottak, önkormányzati/állami tulajdonban vannak, jelenleg rézsűs-kőszórásos partbiztosítással rendelkeznek. 10

11 A BAKTÉRIUMKÖZÖSSÉGEK FILOGENETIKAI DIVERZITÁSÁNAK ÉS A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA EGY HŰTŐ-TÁROZÓ TÓBAN Borsodi Andrea 1, Szirányi Barbara 1, Janurik Endre 2, Kosáros Tünde 2, Krett Gergely 1, Márialigeti Károly 1, Pekár Ferenc 2 1 ELTE Mikrobiológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C 2 Halászati és Öntözési Kutatóintézet, 5540 Szarvas, Anna-liget 8. A fűtésre használt termálvizek kezelésére szolgáló és a Hármas-Körös Nagyfoki-holtágának egy leválasztott szakaszán található vízkezelő tóban 2011-ben március és szeptember között havi mintavételi gyakorisággal vizsgáltuk a vízkémiai jellemzők változását és a baktériumközösségek filogenetikai diverzitását. A vízkezelő tóban a tartózkodási időtől és az évszaktól függő mértékben a nagy szennyezőanyag tartalmú (KOI k, BOI 5, fenolok, ammónia) termál csurgalékvíz kémiai összetétele és biológiai vízminősége, hasonlóan az előző évekhez, 2011-ben is megváltozott. Az ammónium-n koncentrációja a várt mértékben, jóval a kibocsátási határérték alá, de az összes fenol koncentrációja is minden esetben a határérték körüli értékre csökkent, emellett jelentős mértékű csökkenés volt megfigyelhető a KOI és a BOI esetében is. A tavi mintákból összesen 13 bakteriális filogenetikai törzs képviselőit mutattuk ki. A klónkönyvtárakban a Deinococcus-Thermus törzs (befolyó csurgalékvíz), a Deltaproteobacteria osztály (üledék), és a Cyanobacteria, a Bacteroidetes, a Tenericutes és Betaproteobacteria filogenetikai csoportok (tóvíz) képviselői fordultak elő a legnagyobb arányban. A tóba folyó csurgalékvízből a legnagyobb számban izolált törzsek a Tepidiphilus margaritifer fajhoz, a tóvíz-, valamint az üledékmintákból származó törzsek a Thauera mechernichensis fajhoz tartoztak. A tóból azonosított baktériumok nagy része haloalkalofil és irodalmi adatok alapján képes aromás szénhidrogének bontására. HALEGYÜTTESEK FUNKCIONÁLIS SZERVEZŐDÉSE ÉS IDŐBELI DINAMIKÁJA EGY KÖZÉPHEGYSÉGI VÍZFOLYÁSBAN Czeglédi István 1, Erős Tibor 2 1 Debreceni Egyetem 4032 Debrecen, Egyetem tér 1, 2 MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, 8237 Tihany, Klebelsberg Kuno út 3. A vízfolyásokban élő halegyüttesek szerveződésének vizsgálata ezidáig döntően taxonómiai összetételük alapján történt; a közösségek funkcionális szerveződéséről viszonylag hiányos ismeretekkel rendelkezünk. Kutatásunk során évszakos gyakoriságú (tavasz, nyár) mintavétel alapján vizsgáltuk a Börzsönyben található Kemence-patak halközösségének táplálkozási funkció szerinti összetételét, az egyes fajok táplálkozását és táplálék szerinti forrás átfedési viszonyait, illetve a halállomány táplálkozási funkció szerinti időbeli változékonyságát. Kimutattuk, hogy a domináns fajok táplálék összetétele fajtól és évszaktól függő mintázatot mutatott. A halak étrendjében a vízben élő bentikus makrogerinctelen szervezetek fogyasztása mellett, évszaktól függően, jelentős szerepe volt a perifitonnak, illetve a terresztris eredetű prédaszervezeteknek. A táplálkozásban bekövetkező évszakos változások meghatározóak voltak a domináns fajok táplálékforrás-átfedési viszonyaiban. Becsléseink alapján valószínűsíthető, hogy a közösség táplálkozási funkció szerinti hosszú távú szerveződését az évszakos változások határozzák meg leginkább a Kemence-patakban. 11

12 A KISKÖREI-TÁROZÓ NÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÁRVASZÚNYOG FAUNÁJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT ÉVEK SZÉLSŐSÉGES TISZAI VÍZJÁRÁSÁNAK KÖVETKEZTÉBEN Csépes Eduárd 1, Berényi Ágnes 1, Teszárné Nagy Mariann 1 1 Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4 Az elmúlt évek során a Közép-Tiszán a folyó szélsőséges vízjárásának lehettünk tanúi, minek során hosszan tartó kisvizies, és rendkívüli árvizes időszakok váltották egymást. Ezek a szélsőséges hidrológiai és időjárási körülmények jelentős hatást gyakoroltak tározó eutrofizálódásának folyamatára, amely jól nyomon követhető a makrovegetáció terjedésének, változásának folyamatában és 2012 között négy alkalommal végeztünk vizsgálatokat a kiskörei-tározó négy medencéjében, minek során meghatároztuk növéyzet között élő árvaszúnyog együttesek minőségi és mennyiségi összetételét. A vizsgálat eredményeiből kitűnik, hogy a évi árhullám következtében kialakult szélsőséges hidrológiai viszonyok jelentős hatással voltak a Kiskörei-tározó árvaszúnyog (Chironomidae) együtteseire is. A hosszan tartó magas vízállás legszembetűnőbb hatása abban nyilvánult meg, hogy a korábbi évek vízi növényzettel fedett vízterei nagyrészt növénymentessé váltak. Ezzel egy időben a növényzet között élő árvaszúnyog taxonok kis mértékű növekedése mellet, az egyedsűrűség jelentős csökkenését tapasztaltuk ben és 2012-ben a tartósan kisvizes vízjárásnak köszönhetően a mocsári és hínár vegetáció visszatelepülése a tározó medencéibe felgyorsult, ezzel együtt a hozzájuk kötődő árvaszúnyog taxonok egyedsűrűséges jelentősen megnőtt. Elsősorban a Ceratophylum sp.-hez kötődő fajok (Endochironomnus tendens és Cricotpus sylvestris) egyedsűrűségében tapasztaltunk kimagaslóan nagy értékeket. A HALÁLLOMÁNY-SZERKEZET HOSSZÚIDEJŰ VÁLTOZÁSAI A KIS-BALATON VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI RENDSZER FENÉKI-TAVÁN: INVÁZIÓ - SZUKCESSZIÓ STABILIZÁCIÓ Ferincz Árpád 1, Staszny Ádám 2, Ács András 1, Kováts Nóra 1, Weiperth András 3, Tátrai István 4, Paulovits Gábor 4 1 : Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Limnológia Intézeti Tanszék, 8200 Veszprém Egyetem u : Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, 2101 Gödöllő, Páter K. u : MTA ÖK Dunakutató Intézet, 2131 Göd, Jávorka Sándor u : MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet, 8237 Tihany Klebelsberg K. u. 3. Tanulmányunkban egy sekély, hipertróf víztározó, a Kis-Balaton Vízminőség-védelmi Rendszer II. ütemének Ingói-vízterületének halnépesülési dinamikáját elemezzük. A vizsgálat időszerűségét a tározó közeli jövőben tervezett, vízszintváltozással is járó befejezése adja. Adatainkat az 1992 és 2011 között, standard helyeken végzett elektromos halászgépes felmérésekből nyertük. A halállomány fejlődésében két jól elkülöníthető fázist találtunk, melyből az elsőben az ún. túlélő, lápi fajok (lápi póc, széles kárász) dominálnak ( ). A második szakaszban az omnivor pontyfélék dominanciája jellemző, de ezen belül megkülönböztethetünk két további al-fázist is: az elsőt az ezüstkárász inváziója jellemzi ( ), majd egy rövid átmeneti időszak (2001) után a bodorka és a küsz válik domináns fajjá (2003-). Az idegenhonos halfajok kumulatív abundanciája már az elárasztást követő harmadik évben tetőzött és magas szinten stagnált egészen 2001-ig. Ezzel párhuzamosan pozitív időbeli trend jellemzi a fajszámot, a Shannon-Weaver diverzitást, valamint a ragadozó halak relatív abundanciáját. A halállomány-összetételében bekövetkezett változások gyorsnak és jelentősnek mondhatók. Az inváziós ezüstkárász hatása főként kvalitatív: teljesen kiszorította és lecserélte őshonos rokonát, a széles kárászt. Egyéb szempontokból a faj leginkább csak késleltetni tudta a hasonló víztestek esetében korábban leírt szukcesszív folyamatot. 12

13 A LITORÁLIS VÍZALATTI FELÜLETEK NAGYSÁGA ÉS A DREISSENA BIOMASSZÁJA A BALATONBAN 1 G.-Tóth László, 1 B. Muskó Ilona, 2 Laura Parpala és 1 Balogh Csilla 1 MTA ÖK, Balatoni Limnológiai Intézet; 8237 Tihany, Klebelsberg K. u. 3., 2 AR Institutul de Biologia Bucuresti; Bucuresti, Spl. Independentej 296. c.p és 2003 között a Balaton (átlagmélység 3,25 m) vízszintje egy méterrel csökkent, és a parti kőszórások, nádasok, betonpartok, mólók, cölöpök víz alatti felületeinek 90% került szárazra. Ennek következtében a rögzült Dreissena polymorpha populáció döntő része elpusztult, a veligera mennyisége jelentősen csökkent. A kagyló biomassza és a planktonikus lárvák mennyisége csak 2005-től kezdődött regenerálódni, melyben már a Dreissena bugensis is jelentős szerepet játszott. Hasonló apadási jelenség kezdődött a Balatonban 2011-ben is, és jelenleg, 2012 augusztusában az apadás mértéke az optimális szabályozási szinthez (98 cm) képest 43 cm. Kidolgoztunk egy becslési módszert a mindenkor rendelkezésre álló víz alatti felületek nagyságának megállapítására, és rendszeresen vizsgáltuk az egységnyi felületen élő gerinctelenek biomasszáját. Jelen előadásunkban a Balaton litorális víz alatti felületeit és az azon élő Dreissena évtizedes biomassza változásait, valamint a veligera lárva mennyiségének alakulását mutatjuk be a vízszintingadozás tükrében. A VÍZ ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA Gallai Zsuzsanna Hajnalka Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Az előadás a Víz és a Társadalom kapcsolatáról szól. A lakosság mindennapjai során, számtalan területen találkozik a vízzel. De tisztában van - e egyáltalán jelentőségével? A víz a Föld területén megtalálható egyik leggyakoribb anyag és földi élet alapja. A víz élettani szerepe rendkívül sokrétű az ember szervezetében. Biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását. Az emberi test legnagyobb része vízből áll és az életkor előrehaladtával a víz aránya csökken. Nem mindegy, hogy mit és mennyit iszunk. A tiszta eredetű, természetes ásványvíz a biológiai vízigény kielégítésére a legalkalmasabb. Az utóbbi években újfajta irányok trendek figyelhetők meg az ásványvizek fogyasztása terén.a lakosság és a turizmusban dolgozók számára is fontos a vízkészletek megóvása, ami a fenntartható turizmus és idegenforgalmat is befolyásolja. A fenntartható turizmus mindenképpen egy olyan légkört teremt a helyi lakos és az oda látogató turista számára, amelyben kellemesen érzi magát, emellett biztosítja a természeti erőforrások használatát és összhangot teremt a jelen és a jövő igényeinek kielégítése között.mindennapjaink egyik legsürgetőbb kérdése a jó ivóvízrendszerek bevezetésének a fontossága az épületekben és a közterületeken. Az ivóvíz paraméterei jogszabályban meghatározott szigorú határértékekkel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy mintegy kétszáz alkotóelem jelenlétének határértéke rögzített. Egyik fontos kérdés, amivel napjainkban egyre jobban találkozunk az nem más, mint a víz kihasználása a vízi közlekedés kapcsán. A vízi közlekedés egyik legrégebbi szállítási forma, melynek eredete az emberiség történelmének homályába vész.mindezek a kérdések és tények rávilágítanak arra, hogy számtalanszor kapcsolatba kerülünk a víz értékével, még ha ezt nem is fogalmazódik meg az emberben. Az előadásom kapcsán rávilágítok arra, hogy milyen jogszabályi és társadalmi irányvonalak alakítják a víz és társadalom kapcsolatát. Továbbá az előbb említett példák alapján kifejtem a víz és társadalom egymásra gyakorolt kölcsönös hatását. 13

14 FELSZÍNI VÍZFOLYÁSOK ON-LINE MONITOROZÁSA TRIOS MÉRŐSZONDÁVAL 1 Guba Sándor, 1 Pintér Balázs, 1 Kovács Zsófia, 1 Dr. Rédey Ákos 1 Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. A december 22-én hatályba lépett Víz Keretirányelv rendelkezései szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-re a felszíni és felszín alatti vizeket jó ökológiai és kémiai állapotba kell hozni. Ennek az állapotnak fenntartásához kiemelkedő fontosságú a vizek folyamatos monitorozása. A kutatás célja egy UV spektrofotometriás eleven mérő német fejlesztésű on-line TRIOS ProPS szonda mérési eredményeinek megbízhatóságának igazolása különböző víztípusokra laboratóriumi mérésekkel. A mérőrendszer alkalmas nitrit, nitrát, KOI, karbonát paraméterek mérésére. Munkánk során a nitrát és a nitrit ellenőrzésére helyeztük a hangsúlyt. A szondával méréseket végeztünk felszíni vizekben valamint ugyanezen vízmintákat szabványos analitikai módszerekkel is megmértük. A meghatározások alapján azt a következtetést tudtuk levonni, hogy a TRIOS szonda megbízhatóan alkalmazható a felszíni vizek minőségének nyomonkövetésére. BILLEGETŐ CANKÓK (ACTITIS HYPOLEUCOS) ÉLŐHELY VÁLASZTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A RÁBÁN Hammer Tamás 1, Szentirmai István 2, Liker András 1 1 Pannon Egyetem, Limnológia Tanszék, Veszprém, 2 Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter Az Őrségi Nemzeti Park monitoring programja keretében a Rábán előforduló billegető cankó állomány méretét és élőhely-választását vizsgáltuk. Az állományfelmérés 2008, 2009 és 2011 nyarán történt a Rába 47 km-es szakaszán. Ennek során rögzítettük a folyó partvonala mentén megfigyelt egyedek előfordulási helyét. A vizsgált folyó szakaszt 1 km-es szakaszokra osztottuk fel, majd a szemmel jól lehatárolható élőhely típusok (vegetáció, folyó, zátony, egyéb) arányát minden egyes szakasz esetében digitalizált térképről mértük. Ezen felül felmértük a szakaszokban található zátonyok számát és területét, a kanyarok számát, a szakaszok távolságát a folyóra telepített vízierőművektől és a folyó mentén található településektől. Az elemzések alapján elmondható, hogy a madarak nagyobb számban fordulnak elő (1) a nyílt, természetes növénytakaróval kevésbé sűrűn benőtt, (2) a nagyobb számú és területű zátonyokkal rendelkező, (3) a több kanyarulatot tartalmazó, és (4) kevésbé leromlott állapotban lévő folyószakaszokon. Jelen publikáció a TÁMOP-4.2.2/B-10/ azonosító számú "Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pannon Egyetemen című projekt támogatásával valósult meg. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 14

15 FIKOCIANIN MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSUK ALACSONY TROFITÁSÚ VÍZTEREKEN Horváth Hajnalka, Kovács W. Attila és Présing Mátyás MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet, 8237 Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3. A fikocianin, főként a cianobaktériumokban (kékalgák) szintetizálódó fotoszintetikus pigment, melynek mennyiségi meghatározása alkalmas a kékalgák jelenlétének és relatív megoszlásának gyors becslésére. A pontos mennyiségi meghatározásra alkalmas extrakciós módszerek többsége speciális felszereltséget igénylő, drága eljárás. Kísérleteink során melyekben négy, rutin laboratóriumokban is kivitelezhető módszert hasonlítottunk össze megállapítottuk, hogy a legelterjedtebb, fagyasztásosolvasztásos ciklusokon alapuló ún. Sarada módszer alacsony alga-biomassza tartományban (< 30 µg/l) bizonytalan és alulbecsülheti a valós értéket. Ezért célunk volt kidolgozni egy fikocianin meghatározáson alapuló gyors és reprodukálható módszert, mely alkalmas oligo-mezotróf tavak fitoplanktonjának cianobaktérium biomassza becslésére. Eredményeink szerint egyetlen fagyasztásolvasztás ciklus ultrahangos roncsolással kiegészítve, 25 %-kal hatékonyabb extrakciót eredményez pigment-veszteség nélkül. E módszer természetes viszonyok közötti kipróbálása során, a Balatonban a fikocianin által becsült cianobaktérium részesedés erős korrelációt mutatott (r 2 = ) a mikroszkóppal meghatározott cianobaktérium biomasszával. Eredményeink alátámasztják a módszer alkalmazhatóságát és érzékenységét oligo- és mezotróf vízterek fikocianin alapján való jellemzésére és alkalmazása biztos lehetőséget nyújt pl. a modern távérzékelés módszerének széles trofitási skálán történő értékelésre. A VESZPRÉMI-SÉD VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINTI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE 1 Horváth Ida, 1 Kovács Zsófia, 1 Dr. Rédey Ákos 1 Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Környezetmérnöki Intézet, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Az emberi tevékenységnek sok következménye van, ezek közül egyik a felszíni vizek szennyezése, amely állapotváltozást von maga után. Ahhoz, hogy a jövő generációi számára is jusson elegendő tiszta ivóvíz, törekednünk kell arra, hogy vizeink minőségi és mennyiségi állapotát megóvjuk és javítsuk. A kutatás célja a Veszprémi-Séd városon áthaladó szakaszának vizsgálata és a szennyező források feltérképezése illetve az előző évi adatokkal történő összehasonlításból származó vízminőség változások dokumentálása. A kijelölt mintavételi pontokon vízmintát vettünk és vizsgáltuk a vízfolyás fizikai (ph, hőmérséklet, oldott oxigén, zavarosság, vezetőképesség), valamint a kémiai (KOIps, NH 4 +, NO 3 -, PO 4 3- ) paramétereit. A vizsgálatok eredményei megerősítik, hogy a Veszprémi-Sédre jelentős hatást gyakorolnak a befolyók valamint a szennyvíz bevezetés illetve a különböző diffúz források. 15

16 HAZAI AMFIBIKUS ELATINE FAJOK ÖSSZEHASONLÍTÓ ALAKTANI VIZSGÁLATA Horváth Orsolya, Takács Attila, Molnár V. Attila Debreceni Egyetem, Növénytani Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Az Elatinaceae család mindössze két nemzetséget számlál, a névadó génusz faja mindkét féltekén megtalálható, főleg a mérsékelt övben. A fajok száma körüli bizonytalanság összefüggés-ben áll e növények változatosságával és életmódjával. Az Elatine-k egyaránt élnek nedves iszapon (terresztris alakok) és sekély vizek alján (akvatikus formák). Egyazon faj két eltérő termőhelyi alakja között nagyobb morfológiai különbség lehet, mint két faj azonos körülmények között fejlődőtt példányai között. Célunk az ökotípusok alaktani jellemzőinek összevetése volt, ezért a nemzetség három hazai faját (E. hungarica, E. hydropiper, E. triandra) neveltük laboratóriumban. Mindhárom faj magjait műanyag tálakba néhány cm vastag sterilizált és folyamatosan nedvesen tartott talajra vetettük. A növényeket klimatizált szobában (napi 14 órás megvilágítás,: 30 μmol m-2 sec-1 fényerő; nappal 22±2 ºC, éjjel pedig 18±2 ºC hőmérsékleten) neveltük. Néhány lombleveles állapotban fajonként egy tálkát 2 3 centiméteres vízzel elárasztottunk (vízi alak), és nedves iszapon neveltük tovább a terresztris alakot. A növények terméses hajtásain hét jellemzőt, a magokon pedig négy jellemzőt vizsgáltunk. Eredményeink alapján mindhárom faj esetében jelentős különbség van a különböző termőhelyi alakok között több vegetatív jellemző (hajtáshossz, internódiumok hossza, levéllemez hossza, levéllemez szélessége, levélnyél hossza, kocsány hossza) tekintetében, míg a magok alakja és mintázata többékevésbé független a termőhelyi körülményektől, így a fajok alaktani jellemzésére és elkülönítésére ezek a bélyegek ajánlhatók. KISRÁKOK ÉS TÓCSARÁKOK TROFIKUS KULCSSZEREPE A VÍZIMADARAK TAVASZI VONULÁSA SORÁN AZ ASZTATIKUS SZIKES TAVAKBAN Horváth Zsófia 1, Vad Csaba Ferenc 1, Vörös Lajos 2, Boros Emil 3 1 ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C 2 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, 8237 Tihany, Klebelsberg Kuno u Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. A Kárpát-medence asztatikus szikes tavai számos vízimadár faj számára biztosítanak fontos táplálkozóhelyet a tavaszi vonulás során tavaszán az ezeken az élőhelyeken elérhető gerinctelen táplálék vízimadár közösségekre gyakorolt hatását vizsgáltuk. Magyarország, Ausztria és Szerbia területén, 82 természetes eredetű szikes tóban kerestünk összefüggést a táplálék mennyisége, a tavak egyéb tulajdonságai (pl. vízmélység, nyílt vízfelület aránya, kiterjedés), a szomszédos tavak 10 km-es körzeten belüli denzitása és a vízimadarak mennyisége között. A 18 környezeti változó közül mindössze három volt szignifikáns hatással a 15 vizsgált madárfajra: a tócsarákok és Arctodiaptomus kisrákok mennyisége, valamint a tódenzitás. Az elérhető táplálékmennyiség a tódenzitásnál jóval fontosabbnak bizonyult. A kanalasrécék és gulipánok a többi fajnál szorosabb összefüggést mutattak a két legfontosabb táplálékforrás mennyiségével, így ezek hatását a két madárfaj eloszlására külön-külön is megvizsgáltuk. Míg a gulipánok elsősorban a tócsarákokban gazdagabb vizeket részesítették előnyben, addig a kanalasrécék mintázatát inkább az Arctodiaptomus lebegőkandics mennyisége befolyásolta, amely összefüggésben áll a két madárfaj eltérő táplálékkeresési stratégiájával. Vizsgálatunkkal kimutattuk, hogy a tócsarákok és kisrákok kulcsszerepet játszanak az asztatikus szikes tavak tavaszi vízimadár közösségeinek kialakításában. 16

17 AVARLEBOMLÁS VIZSGÁLATA HAZAI KISVÍZFOLYÁSON Hubai Katalin Eszter, Vass Máté, Kucserka Tamás Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék A lehulló avar jelentős energiaforrás a vízi ökoszisztémák számára. A lebomlás létfontosságú ökológiai folyamat. Minden fafaja levelének kémiai összetétele eltérő, ez a különbség nagymértékben befolyásolja a lebomlás sebességét. Munkánk során 2011.február-júliusig Torna-patak devecseri vöröiszap katasztrófa által érintett szakaszán avarzsákos módszerrel 11 féle avar lebomlását vizsgáltuk. A kísérlet során lehetőségünk volt a makrogerinctelen aprító szervezetek részvétele nélküli avarlebomlás vizsgálatára. Méréseink során meghatároztuk az avarlebomlás ütemét, illetve a különböző avar típusok kémiai összetételének változását. Spektrofotometriás módszerrel megmértük a különböző avartípusok foszfor, nitrogén, csersav, lipid, fenol koncentrációjának változását. A vizsgált során megállapítottuk, hogy az avarlebomlás egyik avar típus esetében sem volt exponenciális. A legmagasabb foszfor és nitrogén koncentrációt a fehér fűz (Salix alba) estében mértük. A legmagasabb csersav, és a legmagasabb fenol koncentrációt is kocsánytalantölgynél (Quercus petrea) határoztuk meg. Jelen publikáció a TÁMOP-4.2.2/B-10/ azonosító számú "Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pannon Egyetemen című projekt támogatásával valósult meg. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A RÉPCE HÖVEJ ALATTI SZAKASZÁNAK REHABILITÁCIÓJÁT MEGALAPOZÓ HALÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Keresztessy Katalin 1, Keserü Balázs 2, 1 Vas-Hal Bt., 2234 Maglód, Darwin u Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 9021 Győr, Árpád út A Répce patak rehabilitációjának KEOP beruházás keretében megvalósuló műszaki tervezését halfaunisztikai gyűjtés és értékelés előzte meg. A vizsgálatokra 2011 őszén kilenc szakaszon elektromos kutató halászgéppel került sor. A gyűjtött egyedek a helyszíni határozás és mérés után a fogás helyén kíméletesen visszahelyezésre kerültek. A kilenc szakasz a halak élő-, vermelő- és szaporodási helyei szempontjából és annak hidromorfológiájának tekintetében reprezentatív. A jelenlegi állapot és a korábbi vizsgálatok eredményei alapján javaslatok tehetők a rehabilitáció során kialakítandó ökológiai menedékhelyekre vonatkozóan. A kimutatott halfajok ökológiai jellemzése az őshonosság, az áramló víz iránti igény, a szaporodási guildek, a veszélyeztetettség értékelése, a halfauna abszolút és relatív természeti értékének megadása által történt. 13 halfaj jelenlétét sikerült bizonyítani. A vizsgálatok során nem került elő a veszélyeztetett halfajok közül a lápi póc, kurta baing, compó és réticsík. A kimutatott halfajok egyedeinek jelentős része ivadék korosztályú volt (bodorka, vörösszárnyú keszeg, küsz, ökle, tarka géb egy része). A halökológiai vizsgálat és értékelés alapozza meg a műszaki terveket, melyek a különböző mederstruktúrák kialakításával és új üzemeltetési irányelveivel támogatja majd a Répce patak vízi életközösségének rehabilitációját. 17

18 AMIKOR A TUDOMÁNY ÖSSZEKAPCSOLJA KELETET ÉS NYUGATOT Kiss Keve Tihamér 1, Sergei Ivanovics Genkal 2, Luc Ector 3, Molnár Farkas Levente 4, Bíró Péter 1 és Ács Éva 1 1 MTA Ökológiai Kutatóközpont, 2 Institute Biology of Inland Waters, Russian Academy of Sciences, Borok, Yaroslavl, Nekouz, Russia, 3 Department of Environment and Agro-biotechnologies (EVA), Public Research Centre-Gabriel Lippmann, Belvaux, Luxembourg, 4 ELTE Környezettudományi Doktori Iskola Genkál és Kuzmin 1978-ban egy orosz folyóiratban, orosz nyelven, latin diagnózissal Stephanodiscus triporus néven leírtak egy új kovaalgát a Volgográdi tározó fitoplanktonjából. A faj vizsgálatához csak transzmissziós elektronmikroszkópot alkalmaztak ban Amerikában, Iowa államban található Lazy lagúnából Håkansson, Theriot és Stoermer S. vestibulis néven leírtak egy morfológiai szempontból a S. triporus-hoz nagyon hasonló fajt. A vizsgálatokhoz pásztázó elektronmikroszkópot használtak. Részben a pásztázó elektronmikroszkóp részletgazdagabb, illetve más morfológiai elemek megfigyelését lehetővé tevő volta, részben pedig az orosz irodalom nehéz hozzáférhetősége okozta, hogy a kutatók és a lektorok figyelmét is elkerülte a hasonlóság. Később a világ számos pontjáról előkerült a faj, elterjedési térképén szépen látszik, hogy a világ orosz irodalmat nem igazán olvasó részén S. vestibulis, a többi részén pedig S. triporus néven nevezték a fajt. Balatoni vizsgálataink során nagy populációját találtuk a fajnak, felfigyeltünk a hasonlóságra és a típusanyagokat megvizsgálva, konvencionális és geometriai morfometriai analízisekkel is alátámasztva bizonyítottuk, hogy a két különböző néven leírt faj ugyanaz. Követve a nemzetközi botanikai kódrendszer szabályait, a S. vestibulis néven leírt faj a S. triporus szinonimja. Emellett megadtuk a faj egyéb ismert magyarországi és nemzetközi előfordulási helyét is. BRACHIONUS TAXONOK (ROTATORIA) POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATA DÉL- DUNÁNTÚLI HALASTAVAKBAN Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Természetvédelmi Tanszék, 7400 Kaposvár, pf.16. Somogy, Baranya, Zala és Tolna megye területén található több, mint 50 halastóban közötti periódusban vizsgáltuk a zooplankton fauna kvalitatív és kvantitatív összetételét, változását. Bár a Rotatoria fauna méreténél fogva a halivadékok első táplálékát jelentik, az idősebb korosztályú (egykét-háromnyaras) halakat nevelő tavakban is mintavételeket végeztünk. Ennek oka az, hogy ezen korosztályú halfajok közül a ponty ugyan nem tudja hasznosítani, de a szűrő táplálkozású halak és a ragadozó halak táplálékát jelentő un. mellékhal-állományok és más taxonok számára fontos táplálék. Emellett vizsgálatát indokolja a különböző Rotatoria fajok vízminőséget jelző biológiai indikációja. Kutatásaink szerint a Rotatoria faunán belül mind monokultúrás, mind polikultürás halastavakban az egyedsűrűséget és biomasszát tekintve a legjelentősebbek a Brachionus, Keratella, Polyarthra és Asplanchna taxonok. Ezek közül a Brachionus genusra jellemző a legnagyobb taxonszám (16). A B. angularis, B. calyciflorus gyakorlatilag az egész tenyészidőszak alatt tömegesen megtalálható, addig a B. budapestinensis, B. diversicornis, B. falcatus előfordulási gyakorisága a melegebb időszakokban a legnagyobb. Figyelemre méltó néhány ritka, hazai halastavakban eddig még nem ismert taxon rendszeres, nagy egyedsűrűségben való előfordulása a 2000-s évek elejétől (B. diversicornis f. homoceros, B. forficula f. forficula). Több halastóra jellemző, hogy a B. forficula egyedsűrűségének növekedésével csökkent a B. diversicornis és B. falcatus egyedsűrűsége. A hazai és nemzetközi publikációk adataival összehasonlítva több taxon biológiai indikációja (szaprobiológiai) felülvizsgálatra szorul, pl. több nagy indikátorsúllyal béta-mezoszaprób zónát indikáló szervezet alfa-, sőt poliszaprób zónában rendszeresen, nagy tömegben előfordul. 18

19 A HÉVÍZI TÓ PLANKTONIKUS BAKTÉRIUMKÖZÖSSÉGEIBEN VÉGBEMENŐ SZEZONÁLIS ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA Krett Gergely, Márialigeti Károly, Makk Judit, Borsodi Andrea ELTE Mikrobiológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C A Hévízi tó természetes állapotának fenntartásáért és a gyógyhatásért a forráskráterből feláramló ásványi anyagok, a sajátos összetételű üledék, valamint a vízben és az üledékben élő baktériumközösségek anyagcseretermékei is jelentős szerepet játszhatnak. Jelen kutatásunk célja a még alig ismert planktonikus bakteriális diverzitás térbeli és időbeli változékonyságának feltérképezése volt tenyésztésen alapuló, illetve attól független, Denaturáló Gradiens Gél Elektroforézis (DGGE) és klónkönyvtár alapú molekuláris biológiai módszerekkel. A teljes bakteriális közösség vertikális szerkezetének vizsgálatához a 2009 novemberében, a teljes bakteriális, illetve a cianobaktérium közösség horizontális változásainak nyomon követésére a 2010 és a 2011 áprilisában, júliusában és októberében vett vízmintákat DGGE analízisnek vetettük alá. A 2011 áprilisából és októberéből származó kompozit vízmintákból szelektív táptalajok felhasználásával törzsgyűjteményt, valamint 16S rdns alapú klónkönyvtárat hoztunk létre. Az egyes minták DGGE sávmintázatai alapján a baktériumközösségek szerkezetében szezonális változások voltak megfigyelhetők. A domináns DGGE csíkok bázissorrend elemzését követően azok az α- és β- Proteobacteria osztályok, valamint a Cyanobacteria és a Chloroflexi törzs képviselőiként voltak azonosíthatók. A reprezentatív klónok szekvenciái túlnyomórészt az α- és β-proteobacteria osztályokba voltak sorolhatóak, míg a törzsgyűjteményt az α-proteobacteria osztály képviselői dominálták, de jelentős arányban fordultak elő a Bacteroidetes, az Actinobacteria törzs valamint a γ-proteobacteria osztály képviselői is. BALATON KÖVES PART NYÁRI ÉLŐBEVONATÁNAK HOSSZÚ TÁVÚ STRUKTÚRA MONITOROZÁSA Lakatos Gy., Kundrát J., Veress Z., Varga É. Ökológiai Tanszék, Debreceni Egyetem A parti öv köves partszakaszainak feltárására vállalkozó limnológiai vizsgálatainkat 1994-ben kezdtük el. Az elővizsgálatok eredményeinek ismeretében 1995 nyarán a Balaton négy különböző vízminőségű medencéjében választottuk ki tíz mintavételi helyet és azóta, folytatjuk a köves part nyári élőbevonatának hosszú távú struktúra vizsgálatát ( ). A természetes köves alzat élőbevonatának térbeni különbség feltárása mellett, 1996-ban a tihanyi kutatóintézet előtt vizsgáltuk a nyári mélységbeli zonációját. A lekapart nedves élőbevonatból tömeg méréseket, kémiai összetételt feltáró vizsgálatokat és biológiai (fito- és zootekton) analíziseket végeztük el. Az epiliton elemzése mellett, a szükséges háttér információ nyeréséhez, a merített vízminták fontosabb fizikai és kémiai paramétereit is meghatároztuk. A Balaton parti öve sajátos felépítése, helyzete, alzatadó tulajdonsága folytán kiemelt jelentőségű a tavi élet szempontjából, továbbá, mint a víztér és a szárazföld átmeneti sávja, kiemelt környezetvédelmi fontossággal bír, élőhelyi változatosságot nyújtó szerepe meghatározó az élővilág biodiverzitásának biztosításában. A köveken kialakuló élőbevonat, az epiliton fontos vízminőség alakító és jelző szerepet tölt be a sekély, köves parttal rendelkező tavak életében, de az esztétikai jelentősége is meghatározó. Az epiliton a tömeg viszonya, az alga és a zootekton összetétele alapján bioindikátor értékű és az azonosított szervezetek alapján fontos haltáplálék bázist képvisel. Az epiliton NTPI felhasználásával az öblök köves part közeli vizére VKI figyelembevételével az egyes évekre, megállapítottuk az ökológiai állapotot, és az utóbbi évekre jellemző, kedvező változásokat kaptunk, a korábbi évekhez képest. 19

20 SZÁNTÓFÖLDI IDŐSZAKOS ÁLLÓVIZEK BOTANIKAI ÉS KONZERVÁCIÓBIOLÓGIAI ÉRTÉKESSÉGE. Lukács Balázs András 1, Sramkó Gábor 2, Molnár V. Attila 3 1 MTA ÖKK BLI Tisza-kutató Osztály, 4026 Debrecen Bem tér 18/C.; 2 MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport, 1117 Budapest, Pázmány Péter s. 1/C.; 3 Debreceni Egyetem, Növénytani Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Az időszakos állóvizek és növényközösségeik nem szokványos élőhelyek. Fajaik speciális környezeti körülményekhez, szárazsághoz és tartós vízborításhoz is kell, hogy alkalmazkodjanak, ezért világszerte nagyon sok ritka és veszélyeztetett faj található közöttük. Vizsgálataink során a Pannon ökorégióból származó 79 db irodalmi és 106 db saját cönológiai felvételt elemeztünk. A cönológiai felvételek fajkészletének elemzése során számos IUCN vörös listás fajt mutattunk ki a karakterfajok között. A cönológiai felvételek borítás adatai alapján PCA ordináció és TWINSPAN elemzés segítségével vizsgáltuk az élőhely típusok elkülönülését, illetve diverzitási rendezése során vizsgáltuk a cönológiai felvételek (alfa) diverzitását, a cönológiai felvételek közötti (béta 1 ) és az élőhely típusok közötti (béta 2 ) diverzitást fajszám, Shannon és Simpson diverzitás indexekre. A diverzitási eredmények alapján az időszakos állóvizek fajkészletének nagyfokú egyediségét mutattuk ki. A fajkészlet elemzés és a diverzitási rendezés eredményei alapján kijelenthető, hogy a szántóföldeken megjelenő időszakos állóvizek konzerváció biológiai szempontból nagyon értékesek, amelyek védelmét csak minél több helyszín megőrzésével lehet biztosítani. TERMÉSZETVÉDELMI BEAVATKOZÁSOK HATÁSA AZ EGYEK-PUSZTAKÓCSI MOCSARAK KÉTÉLTŰIRE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FEKETE-RÉT FAUNÁJÁRA Mester Béla 1, Puky Miklós 2, Lengyel Szabolcs 1 1 Debreceni Egyetem TTK, Ökológiai Tanszék Debrecen, Egyetem tér 1. 2 MTA ÖBKI, Magyar Dunakutató Állomás Göd, Jávorka Sándor u. 14. A kétéltűek globális megfogyatkozásának mérséklésében kiemelt szerepet kap szaporodó- és élőhelyeik megőrzése, kezelése és védelme. Jelen kutatásunk az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer (Hortobágyi NP) területén zajló természetvédelmi beavatkozások kétéltűfaunára gyakorolt hatásait vizsgálja. A Fekete-réten 2006 óta zajló legeltetés és a 2007-ben és 2009-ben történt égetés hatásait hat kétéltűfaj jelenlétének, hiányának és állománynagyságának nyomon követésével vizsgáltuk 2010 tavaszán. A vizsgálati területen a kontrollal együtt hat különböző mocsárrészt különítettünk el kezelési típusonként, melyeken belül öt-öt transzekt mentén akusztikus és vizuális megkeresést alkalmaztunk ben a vizsgálatot éjszakai akusztikus monitorozással is kiegészítettük, melyet 2012 tavaszán kiterjesztettük a teljes mocsárrendszerre és a rendkívüli szárazság miatt megvizsgáltuk a kétéltűek számára refúgiumként szolgáló területeket is. Eredményeink alapján a nyár végi, mozaikos égetés az öreg nád visszaszorításával ideális szaporodóhelyeket biztosíthat a kétéltűek számára. A kis intenzitású legeltetés pozitív hatása a mozaikos élőhelyszerkezet fenntartásában nyilvánul meg. A kecskebéka fajcsoport tagjai érzékeny indikátor csoportnak bizonyultak. A mocsárrendszer közel teljes kiszáradása és ezáltal a kétéltűek jelentős pusztulása egy részleges árasztással megakadályozható. 20

LIV. Hidrobiológus Napok VIZEINK SOKFÉLESÉGE KIEMELT ÉRTÉK

LIV. Hidrobiológus Napok VIZEINK SOKFÉLESÉGE KIEMELT ÉRTÉK LIV. Hidrobiológus Napok Tihany, 2012. október 3-5. VIZEINK SOKFÉLESÉGE KIEMELT ÉRTÉK Szerkesztette: Dr. Bíró Péter akadémikus, MHT Limnológiai Szakosztály elnöke Reskóné Dr. Nagy Mária MHT Limnológiai

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

LI. Hidrobiológus Napok. Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában

LI. Hidrobiológus Napok. Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában LI. Hidrobiológus Napok Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában Tihany, 2009 szept. 30 - okt. 2. Szerkesztette: Dr. Bíró Péter akadémikus az MHT Limnológiai Szakosztály elnöke Reskóné Dr. Nagy Mária

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

2014/2015. TANÉVI ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA ÜGYESSÉGI ÉS VÁLTÓFUTÓ CSAPATBAJNOKSÁG III-IV. KORCSOPORT. Hajdú - Bihar MEGYEI DÖNTŐ

2014/2015. TANÉVI ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA ÜGYESSÉGI ÉS VÁLTÓFUTÓ CSAPATBAJNOKSÁG III-IV. KORCSOPORT. Hajdú - Bihar MEGYEI DÖNTŐ 2014/2015. TANÉVI ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA III-IV. KORCSOPORT Hajdú - Bihar MEGYEI DÖNTŐ Helyszín (település, és versenyhelyszín): Gyulai István Atlétika Stadion, 4032 Debrecen, Oláh Gábor utca 5. Időpont

Részletesebben

A TANULMÁNYI PÁLYÁZAT NYERTES TANULÓI

A TANULMÁNYI PÁLYÁZAT NYERTES TANULÓI 7/a Ábrahám Lilla 5 7/a Borók Boldizsár 5 7/a Nagy Vivien Loretta 5 7/a Szilágyi Csenge 5 7/a Csikós Katalin 4,85 7/a Harmati Panna 4,85 7/a Heidrich Zsófia 4,85 7/a Ónozó Zsófia 4,85 7/a Pesti Bianka

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

AMPLIFON Atlétikai Országos Bajnokság 2009. május 23.

AMPLIFON Atlétikai Országos Bajnokság 2009. május 23. 60 m Leány - I. kcs. 1 4 Varga Viktória Debrecen 9,06 16 II. if. 2 67 Fábián Dóra Kaposvár 9,19 15 I. if. 3 52 Mihály Réka Szeged 9,26 14 II. if. 4 99 Molnár Patrícia Sopron 9,49 13 I. if. 5 3 Gál Rita

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

11 ÓRÁTÓL 11 ÓRA 45 -IG I.EMELET KOLLÉGIUM 1K3-AS TEREM

11 ÓRÁTÓL 11 ÓRA 45 -IG I.EMELET KOLLÉGIUM 1K3-AS TEREM I.EMELET KOLLÉGIUM 1K3-AS TEREM 1. Agócs Adrienn Farkasréti 2. Baka Ádám Kőrösi 3. Balogh Vivien Laura Érdligeti 4. Béres Bianka Herman 5. Bisbac Bálint II. Rákóczi 6. Bódi Kitti Kőrösi 7. Bódizs Botond

Részletesebben

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK Tóth Adrienn 1 Kivonat A múlt században indultak meg a folyóvízi bentikus (a folyófenék üledékében, homok-,

Részletesebben

XV. FUTABONY - MAGAS ISTVÁN EMLÉKVERSENY 2014 EREDMÉNYEK

XV. FUTABONY - MAGAS ISTVÁN EMLÉKVERSENY 2014 EREDMÉNYEK XV. FUTABONY - MAGAS ISTVÁN EMLÉKVERSENY 2014 EREDMÉNYEK Óvodások H. Név Sz. év Város Óvoda 1 Baranyai Levente 2008 Abony Szivárvány Óvoda 2 Ferenczy Dániel 2008 Abony Pingvines Óvoda 3 Juhász Hanna 2008

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Tankönyvlista Ábrahám Richárd

Tankönyvlista Ábrahám Richárd Ábrahám Richárd Oktatási azonosító 74373618896 Díjbekérő postázási címe Jakus Erika Intézmény számlázási címével megegyezik Rászorultsági alapon ingyenes (A számla a tagintézmény adatainál számlázási névként

Részletesebben

II. Tisza-parti Gyógy- és Élményfürdő Félmaraton

II. Tisza-parti Gyógy- és Élményfürdő Félmaraton Nem/Kategória: Férfi 12-19 éves 1 420 SZENTPÉTERI Csaba 1998 00:27:26 00:26:54 Nagykőrös 4 4 3:49 min/km +00:00:00 2 225 SZILÁGYI Gergő 2000 00:31:18 00:30:40 Tiszakécske 10 9 4:21 min/km +00:03:45 3 310

Részletesebben

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18. Hazai és s osztrák k kis szikes vízterek v kovaalga összetételetele Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Részletesebben

I. Tanévnyitó Amatőr Úszóverseny

I. Tanévnyitó Amatőr Úszóverseny 1/11 Délelőtti végeredmény Versenyszám Futam Sáv Egyesület Név szül nev. Idő vers. idő helyezés 1 25 m fiú gyors 3 Győri Vízisport SE Török Donát vk 2004 9:99,9 0:22,3-1 25 m fiú gyors 4 Győri Vízisport

Részletesebben

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA VIDA-VARGA ÉVA 1,2, MÁTRAI ILDIKÓ 2, LAKATOS GYULA 1 1 - DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 2 - Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási

Részletesebben

MATEMATIKA. Helyezés Név Osztály Pont

MATEMATIKA. Helyezés Név Osztály Pont MATEMATIKA 1 Szerőczei Filemon Simeon 6C 114,7 2 Soós Benjámin 6C 108,0 3 Molnár Eszter 6C 107,3 4 Bernát Ádám 6C 102,0 5 Molnár Dániel 6C 101,3 6 Jakab Dávid 6D 100,0 7 Horváth Ábel 6C 96,7 8 Török Barna

Részletesebben

2007 November. Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5

2007 November. Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5 2007 November Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5 Antalicz Gergelics Natália: Alapfokú tanfolyam tűzoltóknak, 2007. Katasztrófavédelem, 11. (2007.11.)

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra

Részletesebben

Csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőoktatási szakképzési szak

Csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőoktatási szakképzési szak Beosztás a 2015. június 17 19 között tartandó záróvizsgára Bizottság száma : 23. sz. Terem szám:, B épület 537. terem Záróvizsga időpontja: 2015. június 17. 8. 00 órától Balázsi Éva Kata Béres Nikoletta

Részletesebben

Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 4493. Tiszakanyár, Fő út 23. Tisztelt Igazgató Nő/Úr! Kedves Nyelvtanár Kollégák!

Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 4493. Tiszakanyár, Fő út 23. Tisztelt Igazgató Nő/Úr! Kedves Nyelvtanár Kollégák! Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 4493. Tiszakanyár, Fő út 23. Tisztelt Igazgató Nő/Úr! Kedves Nyelvtanár Kollégák! A Felső- Szabolcsi Iskolaszövetség angol nyelvi szóbeli versenye

Részletesebben

LII. Hidrobiológus Napok ALKALMAZOTT HIDROBIOLÓGIA

LII. Hidrobiológus Napok ALKALMAZOTT HIDROBIOLÓGIA LII. Hidrobiológus Napok Tihany, 2010. október 6-8. ALKALMAZOTT HIDROBIOLÓGIA Szerkesztette: Dr. Bíró Péter az MHT Limnológiai Szakosztály elnöke Reskóné Dr. Nagy Mária az MHT Limnológiai Szakosztály titkára

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével I. Elıvizsgálatok Bolla Beáta Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

VERSENYJEGYZŐKÖNYV. Verseny rendezője: Szerencs Város Sportegyesülete és Szerencs Város Önkormányzata

VERSENYJEGYZŐKÖNYV. Verseny rendezője: Szerencs Város Sportegyesülete és Szerencs Város Önkormányzata VERSENYJEGYZŐKÖNYV Verseny megnevezése: VI. SZERENCS TRIATLON jótékonysági verseny Verseny időpontja: 2014. szeptember 7. Verseny helye: Szerencs Verseny rendezője: Szerencs Város Sportegyesülete és Szerencs

Részletesebben

abs. sor. csop. sor. név intézmény Kar eredmény EGYETEMI-FŐISKOLAI EGYENKÉNTI IDŐFUTAM KERÉKPÁRVERSENY 2009. október 11.

abs. sor. csop. sor. név intézmény Kar eredmény EGYETEMI-FŐISKOLAI EGYENKÉNTI IDŐFUTAM KERÉKPÁRVERSENY 2009. október 11. Abszsorrend abs. sor. csop. sor. név intézmény Kar Országúti MTB eredmény 1 1 Dancs Márton Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar O 0:24:22 2 2 Dékány Tamás Széchenyi István

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP

NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP Eredmények A verseny időpontja: 2013. OKTÓBER 12. 09-14 óra A verseny színhelye: SZOLNOKI FÜVES SPORTREPÜLŐTÉR A verseny rendezői: SZOLNOKI HONVÉD SPORTEGYESÜLET MH 86 SZOLNOK HELIKOPTER BÁZIS Versenyt

Részletesebben

Iskolai versenyek. Név Osztály Tantárgy Helyezés Felkészítő tanár

Iskolai versenyek. Név Osztály Tantárgy Helyezés Felkészítő tanár Iskolai versenyek Név Osztály Tantárgy Helyezés Felkészítő tanár Iványi Martin 5.a I. Knotz Lászlóné Sági Márton Matematika verseny 5. évfolyam II. Buzás Istvánné Fekete Zsombor III. Buzás Istvánné Lakatos

Részletesebben

Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája

Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája Natura Somogyiensis 17 77-82 Ka pos vár, 2010 Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár H-7400 Kaposvár,

Részletesebben

Hallássérültek Országos Atlétikai Versenye

Hallássérültek Országos Atlétikai Versenye 60 m Fiú I. kcs. 1 81 Turó József Eger 8,20 2 82 Farkas Gusztáv Eger 8,40 3 65 Bogdán László Kaposvár 8,50 4 33 Papp Balázs Bp. Siketek 8,80 5 6 2 Tóth József Debrecen 9,10 5 6 114 Rigó Marcell NH. Bp.

Részletesebben

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata Ph.D. értekezés tézisei Mátrai Ildikó Témavezető: Dr.

Részletesebben

43 Kiss György Ö. Nemzeti Győr 44 Krakovszky János I. osztályú Budapest 45 Kovács Iván EABA Budapest 46 Kovács Gábor I. osztályú Baja 47 Kovács

43 Kiss György Ö. Nemzeti Győr 44 Krakovszky János I. osztályú Budapest 45 Kovács Iván EABA Budapest 46 Kovács Gábor I. osztályú Baja 47 Kovács 2012. évi bírólista Név Minősítés Város 1 Ajtai Péter AIBA Budapest 2 Babai Sándor II. osztályú Tatabánya 3 Becsey Károly AIBA Szeged 4 Bende Szabolcs II. osztályú Hódmezővásárhely 5 Benda Tivadar Ö. Nemzeti

Részletesebben

OM azonosító: 027953 Székhely neve: Kecskeméti Református Gimnázium Székhely címe: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 7.

OM azonosító: 027953 Székhely neve: Kecskeméti Református Gimnázium Székhely címe: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 7. 6000 Kecskemét, Tanulmányi terület kódja: 40 Tanulmányi terület gimnázium: 4 évfolyamos; általános kerettanterv; az első idegen nyelv a(z) francia nyelv vagy a(z) spanyol nyelv vagy a(z) angol nyelv; felvételi

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

VERSENYEREDMÉNYEK. 2011/2012. tanév. felső tagozat

VERSENYEREDMÉNYEK. 2011/2012. tanév. felső tagozat VERSENYEREDMÉNYEK 2011/2012. tanév felső tagozat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Vers- és prózamondó (vers 5-6.o.) Jáger Anett 5.d 1. 9. Králusz Tamás 5.c 2. Csánky Nóra 5.a 3. Harsányi Pandora 5.d 3. Vers- és

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Kedves Hallgatók! Jó tanulást kívánunk: Linda, Gabi, Nóra

Kedves Hallgatók! Jó tanulást kívánunk: Linda, Gabi, Nóra Kedves Hallgatók! Az alábbi táblázatokban találjátok a csoportbeosztást. Kérjük, hogy július 6-án 9 órakor a megadott teremben jelenjetek meg. Aki még nem fizetett tandíjat, kérjük, hogy vagy a teljes

Részletesebben

DEBRECENI ÜGYVÉDI KAMARA

DEBRECENI ÜGYVÉDI KAMARA DEBRECENI ÜGYVÉDI KAMARA sz. I. em. Telefon: 06-52-533-266, 06-52-416-398 E-mail: debreceniugyvedi.kamara@upcmail.hu Honlap: http://www.debreceniugyvedikamara.hu/ ÜGYELETI REND Debrecen 2016. július 01.

Részletesebben

II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi

II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi 1. II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi 1 174 Vígh Zoltán - 01:34:30 00:00:00 2 139 Nagy Gyula Alföld KS 01:34:32 00:00:01 3 152 Vízer Barnabás Team Katay 01:36:57

Részletesebben

1.1. Szélsőséges időjárási események hatása felszíni vizekre Alprojekt vezető: Padisák Judit

1.1. Szélsőséges időjárási események hatása felszíni vizekre Alprojekt vezető: Padisák Judit 1.1. Szélsőséges időjárási események hatása felszíni vizekre Alprojekt vezető: Padisák Judit TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 Az éghajlatváltozásból eredő időjárási szélsőségek regionális hatásai és a

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Név oszt. helyezés Kategória felkészítő tanár Kiss Hunor 1.a 1. 1. Gál Csabáné. Név oszt. helyezés Kategória felkészítő tanár

Név oszt. helyezés Kategória felkészítő tanár Kiss Hunor 1.a 1. 1. Gál Csabáné. Név oszt. helyezés Kategória felkészítő tanár TUDÁSBAJNOKSÁG MEGYEI DÖNTŐ - ANYANYELV Kiss Hunor 1.a 1. 1. Gál Csabáné TUDÁSBAJNOKSÁG MEGYEI DÖNTŐ - ANYANYELV Fónagy-Árva Péter 2.a 18. 2. Nagy Levente 2.b 26. 2. Bodnárné Bali Krisztina TUDÁSBAJNOKSÁG

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Horváth Zsófia 1 Vad Csaba Ferenc 1,2 - Vörös Lajos 3 Boros Emil 4 1

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A BALATON KUTATÁSÁNAK 1997-ES EREDMÉNYEI

A BALATON KUTATÁSÁNAK 1997-ES EREDMÉNYEI A BALATON KUTATÁSÁNAK 1997-ES EREDMÉNYEI Kiadja: a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága és a Miniszterelnöki Hivatal Balatoni Titkársága Veszprém 1998 Szerkesztő: Salánki János és Padisák

Részletesebben

Angol nyelvi verseny. 2. helyezett: Tiszakanyári Hunyadi Mátyás Általános Iskola - Birke Csaba - Háda Gréta - Tóth Eszter

Angol nyelvi verseny. 2. helyezett: Tiszakanyári Hunyadi Mátyás Általános Iskola - Birke Csaba - Háda Gréta - Tóth Eszter Angol nyelvi verseny 3. helyezett: Teichmann Vilmos Általános Iskola - Lakatos Nóra - Harsányi Gábor - Orgován Ferenc Felkészítő tanár: Arnóth Mariann 2. helyezett: Tiszakanyári Hunyadi Mátyás Általános

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Mohács és Európa Horváth Mihály Történelemverseny elődöntőjének eredménye Gimnáziumok

Mohács és Európa Horváth Mihály Történelemverseny elődöntőjének eredménye Gimnáziumok Mohács és Európa Horváth Mihály Történelemverseny elődöntőjének eredménye ok Név Iskola Pontszám 1 Horváth Bálint 49 2 Matos Lilla 48 3 Demjén Balázs Ádám 47 4 Matos Bence 47 5 Ubrea Roland 6 Krizsna Szabolcs

Részletesebben

II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi

II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi 1. II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi 1 83 Csire Sándor - 01:40:30 00:00:00 2 59 Németh Miklós Sólyom Team 01:40:31 00:00:00 3 145 Jakab Csaba - 01:41:38

Részletesebben

MJSZ U - 18 / U20 Válogatott Május 15-17. Jégpalota

MJSZ U - 18 / U20 Válogatott Május 15-17. Jégpalota Szállás 52 1 Pados László 1995.09.11 Igen D Fehér 2 Láday Tamás 1996.03.20 Igen D Fehér 3 Jacsó Richárd 1996.12.25 Nem D Fehér 4 Antal Arnold István 1997.04.14 Igen D Fehér 5 Szabó Bence 1998.02.02 Igen

Részletesebben

2. KIS-BALATON ANKÉT

2. KIS-BALATON ANKÉT 2. KIS-BALATON ANKÉT Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről SUB Göttlngen 206 483 945 97B5071 Szerkesztette: POMOGYI PIROSKA Keszthely, 1996. szeptember

Részletesebben

A Junior kvíz 2. fordulójának nyertesei

A Junior kvíz 2. fordulójának nyertesei A Junior kvíz 2. fordulójának nyertesei Nyeremény: páros mozijegy kupon 1. Játéknap (2015.01.20.) Gál Csongor Kovács Dániel Nagy Fanni Vivien Csongrádi Norbert Székely Klaudia Nagy Bence Cilling Andi Juhász

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Tisza-parti Gyógy- és Élményfürdő Félmaraton

Tisza-parti Gyógy- és Élményfürdő Félmaraton 2015-06-07 12:17:09 Helyezés Rajtszám Név Egyesület Idő Hátrány 7km F1 férfi 1 140 Riczu Balázs UFC 00:33:01 00:00:00 Tempo Sport Kft 1/ 13 2015-06-07 12:17:09 Helyezés Rajtszám Név Egyesület Idő Hátrány

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

Férfi felnőtt 1000 m III. előfutamegyesület

Férfi felnőtt 1000 m III. előfutamegyesület 9:40 Férfi felnőtt 1000 m I. előfutam egyesület 1 7. Kasper Bleibach DKF 3:47.12 2 1. Molnár Gergely Csepel 4:05:04 3 2. Szakál Lóránt UKSC 4:21:39 6. Demeter István MULTI SE DNS 9:48 Férfi felnőtt 1000

Részletesebben

CSOPORTOS JÁTÉKENGEDÉLY 2014/2015. Salgótarjáni KI

CSOPORTOS JÁTÉKENGEDÉLY 2014/2015. Salgótarjáni KI MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE GARIAN BASKETBALL FEDERATION 163261 163262 BÁBEL BALÁZS BÁBEL TAMÁS 2004.07.02. 2004.07.02. BOZÓ BEÁTA BOZÓ BEÁTA 165117 164747 BAJNAI GERGÕ CSABA 2003.04.09. SZMSZÉD

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

CSOPORTOS JÁTÉKENGEDÉLY 2014/2015

CSOPORTOS JÁTÉKENGEDÉLY 2014/2015 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE GARIAN BASKETBALL FEDERATION 131654 133657 ARY BENCE BALÁZS BACSA LEVENTE 1997.08.21. 1997.06.18. BENCZE ILDIKÓ SZOLLÁS ZSUZSANNA 144462 162995 BALLON GERGÕ BARTA

Részletesebben

Reumatológia klinika tanterme Élettan 8:00-8:45

Reumatológia klinika tanterme Élettan 8:00-8:45 Reumatológia klinika tanterme Élettan 8:00-8:45 Bódy Péter Bordás János begs Boros Gábor Bendegúz es a=anatómia Cserháti Zoltán b=biokémia Farkas Dániel Márton e=élettan Fekete Ákos s=szövettan Gógl Aliz

Részletesebben

Angol I. nyelv 3 óra New English File Pe-Intermediate Haladó

Angol I. nyelv 3 óra New English File Pe-Intermediate Haladó 2015/2016. tanév 9. évfolyam nyelvi csoportjai Könyv: Angol I. nyelv 3 óra New English File Pe-Intermediate Haladó Osztály 1 Korossy Ádám A 2 Borsos Áron A 3 Schmeiszer Gergő A 4 Családi Krisztián A 5

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

10. / Szakács. Tanuló neve: Balázs Erik Károly Javítás. Számlázási cím: 5712 Szabadkígyós, Ókígyósi út 92. Tanuló neve: Balázsházi Renáta Javítás

10. / Szakács. Tanuló neve: Balázs Erik Károly Javítás. Számlázási cím: 5712 Szabadkígyós, Ókígyósi út 92. Tanuló neve: Balázsházi Renáta Javítás Tanulói adategyeztető 10. / Szakács Tanuló neve: Balázs Erik Károly Javítás Oktatási azonosító: 76830010947 Juhász Andrea Számlázási cím: 5712 Szabadkígyós, Ókígyósi út 92. Tanuló neve: Balázsházi Renáta

Részletesebben

Beszámoló a Heuréka számválaszos matematikaversenyről

Beszámoló a Heuréka számválaszos matematikaversenyről Beszámoló a Heuréka számválaszos matematikaversenyről A Nyíregyházi Fıiskola Matematika és Informatika Intézete egy új matematikaversenyt rendezett a középiskolák 9 12. osztályosai számára, a HEURÉKA számválaszos

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

Név oszt. helyezés korcsoport felkészítő tanár. Név oszt. helyezés korcsoport felkészítő tanár LANGWEST ORSZÁGOS TEHETSÉGKUTATÓ TANULMÁNYI VERSENY

Név oszt. helyezés korcsoport felkészítő tanár. Név oszt. helyezés korcsoport felkészítő tanár LANGWEST ORSZÁGOS TEHETSÉGKUTATÓ TANULMÁNYI VERSENY CSODÁT VIRÁGZIK A JELEN REFORMÁTUS ISKOLÁK ORSZÁGOS E - VERSMONDÓ KATEGÓRIA Fekete Kiara Mercédesz 6.a 2. Simonné Varga Katalin ANYANYELVI JÁTÉKOK JÁTÉKOS ANYANYELV ORSZÁGOS DÖNTŐ Takács Noémi Nagy Nelli

Részletesebben

XIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia Pannon Egyetem, Mérnöki Kar Környezettudományi Intézet

XIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia Pannon Egyetem, Mérnöki Kar Környezettudományi Intézet XIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia Pannon Egyetem, Mérnöki Kar Környezettudományi Intézet H-8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Telefon: (+3688)62-4747 Fax: (+3688)62-4747 Internet:

Részletesebben

Első nap 1. 25 m. fiú gyors. I. korcsoport

Első nap 1. 25 m. fiú gyors. I. korcsoport Első nap. 25 m. fiú gyors I. korcsoport Farkas Viktor Mezőtúri Ref. Kollégium I. 0:6,00 0:6,78 9 2 Tajthy Milán Jókai Mór Ref. Ált. Isk. Nyíregyháza I. 0:8,5 0:7,42 7 3 Cseresznyés Zoltán Magvető Általános

Részletesebben

TORNA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ 2014/2015 tanév Budapest I. korcsoport "B" kategória leány csapatbajnokság

TORNA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ 2014/2015 tanév Budapest I. korcsoport B kategória leány csapatbajnokság Hely. Cím Csapatnév 1 Ózd Újváros Téri Ált. Isk. 36,600 38,000 74,600 2 Szombathely Zrínyi Ilona Ált. Isk. 35,850 37,400 73,250 3 Kecskemét Széchenyivárosi Óvoda és Ált. Isk. 35,250 37,750 73,000 4 Zalaegerszeg

Részletesebben

Vers-és prózamondó verseny 5-8. évf. eredménye. Pappas Timon 5. próza Jósvai Mária Dr. Béres József Általános Iskola - Kiserdı

Vers-és prózamondó verseny 5-8. évf. eredménye. Pappas Timon 5. próza Jósvai Mária Dr. Béres József Általános Iskola - Kiserdı Vers-és prózamondó verseny 5- évf. eredménye A tanuló neve Évfolyam Kategória Felkészítı pedagógus Intézmény neve Helyezés Pappas Timon próza Jósvai Mária Dr. Béres József - Kiserdı Lendvai Máté próza

Részletesebben

Tájékoztató. a 2015. évi Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyertes pályázatairól. Sorsz. Név Tudományág Munkahely

Tájékoztató. a 2015. évi Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyertes pályázatairól. Sorsz. Név Tudományág Munkahely Tájékoztató a 2015. évi Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyertes pályázatairól Sorsz. Név Tudományág Munkahely 1 Aliczki Manó Biológiai tudományok MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 2 Almásiné Csoma

Részletesebben

Női Kard Egyéni. rang vezetéknév utónév

Női Kard Egyéni. rang vezetéknév utónév Női Kard Egyéni rang vezetéknév utónév 1. MEZEI Zsófia BME 2. SZÁNTÓ Beáta 3. SZABÓ Ági DEBRECEN 4. TÓTH Virág ELTE 5. RAB Eszter PEAC 6. KUJBUS Virág DEBRECEN 7. BARTALIS Ágnes PEAC 8. LUKÁTS Lilla PEAC

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Országos Levelező Verseny Döntő helyezések 2011/2012.

Országos Levelező Verseny Döntő helyezések 2011/2012. Nagykőrös Országos Levelező Verseny Döntő helyezések 2011/2012. Tantárgy Évf. Helyezés Neve Város/Iskola neve Bibliaismeret 2. I. Czagány Lotti Mezőcsát, Dr. Enyedy Andor Ref.Ált.Isk. II. Szabó Petra Mezőcsát,

Részletesebben

Megyei versenyek. A verseny megnevezése Elért helyezés Tanuló neve Osztály Felkészítő tanár. Nyerges Tamás, Sajtos Olivér, Torgyik Éva, Wenczel Balázs

Megyei versenyek. A verseny megnevezése Elért helyezés Tanuló neve Osztály Felkészítő tanár. Nyerges Tamás, Sajtos Olivér, Torgyik Éva, Wenczel Balázs Megyei versenyek A verseny megnevezése Elért helyezés Tanuló neve Osztály Felkészítő tanár 1. Nyerges Tamás, Sajtos Olivér, Torgyik Éva, Wenczel Balázs Bolyai Matematika Csapatverseny 6. 19. 12. 14. 15.

Részletesebben

MTB Balaton Maraton - Kismaraton Abszolút Férfi Helyezés Rajtszám Név Település Idő Hátrány 1 MR0807 Fenyvesi Péter Balassagyarmat 01:45:44 00:00:00

MTB Balaton Maraton - Kismaraton Abszolút Férfi Helyezés Rajtszám Név Település Idő Hátrány 1 MR0807 Fenyvesi Péter Balassagyarmat 01:45:44 00:00:00 MTB Balaton Maraton - Kismaraton Abszolút Férfi 1 MR0807 Fenyvesi Péter Balassagyarmat 01:45:44 00:00:00 2 MR0330 Kovács Botond Tatabánya 01:46:41 00:00:57 3 MR0202 Panyi János Herceghalom 01:49:16 00:03:32

Részletesebben

2009.október 14 16. Galyatet PROGRAM

2009.október 14 16. Galyatet PROGRAM PROGRAM 2009. október 14.szerda 10.00 Regisztráció 10.00 MTT Közgy lés 12.00 13.50 Ebédszünet (A posztereketkérjükszerdán 12.00 ig kirakni!) 13.50 Megnyitó Hirka Gábor S.1 14.00 15.45 Insilico toxicitásbecslés

Részletesebben

AMV 2015. megyei eredmények

AMV 2015. megyei eredmények AMV 2015. megyei eredmények 4.osztály neve város helyezés pontszám Tanuló neve Debreceni Vörösmarty Mihály Általános és Alapfokú Művészeti Derecskei Bocskai István Általános és Alapfokú Művészeti Debrecen

Részletesebben

ALAPFOKÚ BARLANGJÁRÓ TANFOLYAM

ALAPFOKÚ BARLANGJÁRÓ TANFOLYAM ALAPFOKÚ BARLANGJÁRÓ TANFOLYAM Bevezetés Ország János Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület Orfű Az SZKBE története: 1993. kutatások kezdete 1995. József Attila Tudományegyetem Barlangkutató Csoportja

Részletesebben

Michelin Bringafesztivál - Bringarally

Michelin Bringafesztivál - Bringarally Amatőr férfi 1 325 Trabach Norbert 01:38:48 00:00:00 2 116 Gyurkó László 01:48:14 00:09:25 3 84 Farkas József 01:48:46 00:09:57 4 237 Ónodi Péter 01:48:52 00:10:03 5 82 Evinyih Zsolt 01:53:00 00:14:12

Részletesebben

Név Iskola Felkészítő tanár 5. 6. 7. 8. össz. 1. Szádvári Gábor Lévay József Református Gimnázium, Miskolc Makranczi Zsolt 20 18 20 8 66

Név Iskola Felkészítő tanár 5. 6. 7. 8. össz. 1. Szádvári Gábor Lévay József Református Gimnázium, Miskolc Makranczi Zsolt 20 18 20 8 66 Hőtan kategória Név Iskola Felkészítő tanár 5. 6. 7. 8. össz 1. Szádvári Gábor Lévay József Református Gimnázium, Miskolc Makranczi Zsolt 20 18 20 8 66 2. Kékesi Zsuzsa Bethlen Gábor Református Gimnázium,

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési

Részletesebben