HEIDELBERGI KÁTÉ A REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HITVALLÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HEIDELBERGI KÁTÉ A REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HITVALLÁSA"

Átírás

1 HEIDELBERGI KÁTÉ A REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HITVALLÁSA E kiadás a Heidelbergi Káté megjelenésének 440. évfordulója alkalmából készült Kiadja az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsvár, 2003 Alapkiadás Heidelbergi Káté A református keresztyén egyház hitvallása A szöveg megállapítását végezte: dr. Tavaszy Sándor Revideálták: dr. Imre Lajos és dr. Makkai Sándor Kolozsvár, 1930 A történelmi bevezetést írta: Juhász Tamás A szöveget gondozta: Juhász Tamás és Tonk Istvánné A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta Készült a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában Felelős vezető: Tonk István

2 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 9 A HEIDELBERGI KÁTÉ RÖVID TÖRTÉNETE ÉS JELENTŐSÉGE A Heidelbergi Káté és a Pfalzi Egyházi Rendtartás keletkezése A Heidelbergi Káté szerzői A Heidelbergi Káté forrásai A Heidelbergi Káté az egyházban A) A káté és a Pfalzi Istentiszteleti Rendtartás B) A Heidelbergi Káté, mint hitvallás A HEIDELBERGI KÁTÉ SZÖVEGE BEVEZETÉS AZ EGYETLEN VIGASZTALÁS I. Úrnapja KÉRDÉS: Mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod? KÉRDÉS: Hány dolgot kell tudnod, hogy e vigasztalással boldogul élhess és halhass? ELSŐ RÉSZ AZ EMBER NYOMORÚSÁGA II. Úrnapja KÉRDÉS: Honnan ismered meg a te nyomorúságod? KÉRDÉS: Mit követel tőlünk Isten törvénye? KÉRDÉS: Megtarthatod-e tökéletesen mindezeket? III. Úrnapja KÉRDÉS: Hát Isten az embert ily gonosszá és fonákká teremtette? KÉRDÉS: Honnan van tehát az emberi természet eme romlottsága? KÉRDÉS: Annyira megromlottunk-e, hogy a jóra egyáltalán alkalmatlanok vagyunk, minden gonoszra pedig hajlandók? IV. Úrnapja KÉRDÉS: Nem igazságtalanul cselekszik-e Isten az emberrel, mikor tőle törvényében olyat követel, amit teljesíteni nem képes? KÉRDÉS: Büntetlenül hagyja-e Isten ezt az engedetlenséget és elszakadást? KÉRDÉS: De hát Isten nem irgalmas? MÁSODIK RÉSZ... 27

3 AZ EMBER MEGVÁLTÁSA V. Úrnapja KÉRDÉS: Mivel tehát Isten igazságos ítéletéből ideiglenes és örökké tartó büntetésre vagyunk méltók, miképpen szabadulhatunk meg a büntetéstől, és juthatunk ismét kegyelembe? KÉRDÉS: Mi magunk képesek vagyunk-e a megfizetésre? KÉRDÉS: Hát bárki, aki csak teremtmény, megfizethet-e érettünk? KÉRDÉS: Milyen közbenjárót és megváltót kell tehát keresnünk? VI. Úrnapja KÉRDÉS: Miért kell neki valóságos és igaz embernek lennie? KÉRDÉS: Miért kell neki egyszersmind igaz Istennek is lennie? KÉRDÉS: Ki az a közbenjáró, aki egyben valóságos Isten és valóságos, igaz ember is? KÉRDÉS: Honnan tudod ezt? VII. Úrnapja KÉRDÉS: Mindenek üdvözülhetnek-e Krisztus által, akik Ádám által elvesztek? KÉRDÉS: Mi az igaz hit? KÉRDÉS: Mit kell hinnie a keresztyén embernek? KÉRDÉS: Hogyan szólnak a mi hitvallásunk tételei?* VIII. Úrnapja KÉRDÉS: Hány részre oszlik az Apostoli Hitvallás? KÉRDÉS: Mivel Isten lényegében csak egy, miért beszélsz háromról: Atyáról, Fiúról, Szentlélekről? AZ ATYA ISTEN IX. Úrnapja KÉRDÉS: Mit hiszel, mikor ezt vallod: Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében? X. Úrnapja KÉRDÉS: Mi az Isten gondviselése? KÉRDÉS: Mit használ nekünk Isten teremtő munkájának és gondviselésének ismerete? A FIÚ ISTEN XI. Úrnapja KÉRDÉS: Isten Fiát miért nevezzük Jézusnak, azaz Üdvözítőnek? KÉRDÉS: Hisznek-e hát az egyedül üdvözítő Jézusban azok, akik a boldogságukat és üdvösségüket a szenteknél, vagy önmagukban, vagy másutt keresik? XII. Úrnapja KÉRDÉS: Miért nevezzük Krisztusnak, azaz Felkentnek?... 36

4 32. KÉRDÉS: És téged miért neveznek keresztyénnek? XIII. Úrnapja KÉRDÉS: Miért nevezzük Krisztust Isten egyszülött Fiának, ha mi is Isten fiai vagyunk? KÉRDÉS: Miért nevezed őt mi Urunknak? XIV. Úrnapja KÉRDÉS: Mit jelent az, hogy fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától? KÉRDÉS: Mi hasznát veszed Krisztus szentséges fogantatásának és születésének? XV. Úrnapja KÉRDÉS: Mit hiszel, mikor ezt mondod: szenvedett? KÉRDÉS: Miért szenvedett Jézus Poncius Pilátus bírósága alatt? KÉRDÉS: Nagyobb dolog-e az, hogy őt megfeszítették, mint ha másnemű halállal halt volna meg? XVI. Úrnapja KÉRDÉS: Miért kellett Krisztusnak a halált elszenvednie? KÉRDÉS: Miért fontos, hogy el is temették? KÉRDÉS: Ha Krisztus meghalt érettünk, miért kell nekünk is meghalnunk? KÉRDÉS: Mi további hasznunk van Krisztus kereszten való áldozatából és halálából? KÉRDÉS: Miért teszed hozzá: alászállt a poklokra? XVII. Úrnapja KÉRDÉS: Mit használ nekünk Krisztus feltámadása? KÉRDÉS: Hogyan érted azt, hogy felment a mennybe? KÉRDÉS: Mégis nincs-e velünk Krisztus a világ végezetéig, amint azt nekünk megígérte? KÉRDÉS: Nem válik-e el ily módon egymástól a Krisztusban való két természet, ha az emberi természet nincs mindenütt ott, ahol az isteni természet van? XVIII. Úrnapja KÉRDÉS: Mit használ nekünk Krisztus mennybemenetele? KÉRDÉS: Miért teszed hozzá, hogy ő Istennek jobbján ül? XIX. Úrnapja KÉRDÉS: Mit használ nekünk Krisztusnak, a mi fejünknek ez a dicsősége? KÉRDÉS: Miféle vigasztalásod van abból, hogy Krisztus visszajön ítélni élőket és holtakat?.. 46 A SZENTLÉLEK ISTEN XX. Úrnapja KÉRDÉS: Mit hiszel a Szentlélekről? XXI. Úrnapja KÉRDÉS: Mit hiszel az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházról?... 47

5 55. KÉRDÉS: Mit értesz a szentek közösségén? KÉRDÉS: Mit hiszel a bűnöknek bocsánatáról? XXII. Úrnapja KÉRDÉS: Miféle vigasztalásod van a testnek feltámadásából? KÉRDÉS: Miféle vigasztalásod van az örök életről szóló vallástételedből? XXIII. Úrnapja KÉRDÉS: Ha mindezeket hiszed: mi hasznát veszed? KÉRDÉS: Mi módon igazulsz meg Isten előtt? KÉRDÉS: Miért állítod, hogy egyedül csak a hit által igazulsz meg? XXIV. Úrnapja KÉRDÉS: És jó cselekedetünk miért nem lehet Isten előtt igazsággá, vagy annak valamelyes részévé? KÉRDÉS: Hogy lehet, hogy a mi jó cselekedeteinknek semmi érdeme se legyen, mikor Isten azokat mind ebben, mind a jövő életben jutalmazni akarja? KÉRDÉS: Nem tesz-e ez a tan könnyelművé és gonosz emberekké? A SZENT SÁKRAMENTUMOK XXV. Úrnapja KÉRDÉS: Mivel egyedül a hit tesz Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé, honnan származik ez a hit? KÉRDÉS: Mik a sákramentumok? KÉRDÉS: Arra valók-e tehát az Ige és a sákramentumok, hogy hitünket Krisztusnak a keresztfán történt áldozatára, mint üdvösségünk egyedüli alapjára irányítsák? KÉRDÉS: Hány sákramentumot szerzett Krisztus az Újszövetségben? A SZENT KERESZTSÉG XXVI. Úrnapja KÉRDÉS: Miképpen emlékeztet és biztosít téged Isten a keresztségben arról, hogy Krisztusnak a keresztfán való egyetlenegy áldozata neked javadra szolgál? KÉRDÉS: Mit jelent a Krisztus vérével és Lelkével való megmosatás? KÉRDÉS: Hol ígérte Krisztus, hogy ő minket vérével és Lelkével oly bizonyosan megmos, mint ahogy a keresztség vize megmos bennünket? XXVII. Úrnapja KÉRDÉS: Tehát a vízzel való külső leöntés maga a bűnök elmosása-e? KÉRDÉS: Miért nevezi a Szentlélek a keresztséget újjászületés fürdőjének és a bűnök elmosásának? KÉRDÉS: Meg kell-e keresztelni a kis gyermekeket? AZ ÚR SZENT VACSORÁJA... 58

6 XXVIII. Úrnapja KÉRDÉS: Mi emlékeztet és mi biztosít téged az Úr szent vacsorájában afelől, hogy Krisztusnak a keresztfán történt egyetlenegy áldozatában és minden ő javaiban neked is részed van? KÉRDÉS: Mit jelent Krisztus megfeszített testét enni és az ő vérét inni? KÉRDÉS: Hol ígérte Krisztus, hogy ő a hívőket testével és vérével oly bizonyosan táplálja, amiképpen ők a megszegett kenyérből esznek, és a pohárból isznak? XXIX. Úrnapja KÉRDÉS: Az úrvacsorában lévő kenyér és bor átváltozik-e Krisztus tulajdon testévé és vérévé? KÉRDÉS: Miért nevezi tehát Krisztus a kenyeret az ő testének, a poharat az ő vérének, vagy az ő vére által való új szövetségnek? Azonképpen Pál apostol is miért nevezi a kenyeret és a bort Krisztus teste és vére velünk való közlésének? XXX. Úrnapja KÉRDÉS: Mi különbség van az úrvacsora és a pápista mise között? KÉRDÉS: Kik járulhatnak az Úr asztalához? KÉRDÉS: Bocsáthatók-e az Úr asztalához azok is, akik tudományukkal és életükkel azt bizonyítják, hogy hitetlenek és istentelenek? XXXI. Úrnapja KÉRDÉS: Mi a kulcsok hatalma? KÉRDÉS: Mi módon nyílik meg, és mi módon zárul be a mennyország az evangélium prédikálásával? KÉRDÉS: Mi módon nyílik meg és zárul be a mennyország a keresztyén egyházfegyelem által? HARMADIK RÉSZ A HÁLÁDATOSSÁG A TÖRVÉNY XXXII. Úrnapja KÉRDÉS: Miért kell jót cselekednünk, ha Krisztus a mi nyomorúságunkból minden érdemünk nélkül, kegyelemből vált meg? KÉRDÉS: Nem üdvözülhetnek-e tehát azok, akik háládatlan és bűnben megátalkodott életükből Istenhez meg nem térnek? XXXIII. Úrnapja KÉRDÉS: Hány részből áll az igazi bűnbánat, vagyis az ember megtérése? KÉRDÉS: Mi az óember megöldöklése? KÉRDÉS: Mi az új ember megelevenítése? KÉRDÉS: Melyek azok a jó cselekedetek? KÉRDÉS: Melyik Istennek törvénye?... 70

7 XXXIV. Úrnapja KÉRDÉS: Miképpen oszthatók fel ezek a parancsolatok? KÉRDÉS: Mit követel Isten az első parancsolatban? KÉRDÉS: Micsoda a bálványozás? XXXV. Úrnapja KÉRDÉS: Mit akar Isten a második parancsolatban? KÉRDÉS: Semmiféle képet nem szabad csinálni? KÉRDÉS: Szabad-e tehát a templomokban a képeket megtűrni, hogy azok az avatatlan népnek könyvek gyanánt szolgáljanak? XXXVI. Úrnapja KÉRDÉS: Mit követel Isten a harmadik parancsolatban? KÉRDÉS: Oly súlyos bűn-e esküvéssel vagy átkozódással az Úr nevét káromolni, hogy Isten még azokra is haragszik, akik amennyire tehetnék, azt meg nem tiltják, vagy meg nem akadályozzák? XXXVII. Úrnapja KÉRDÉS: Esküdhetik-e valaki keresztyén módon Isten nevére? KÉRDÉS: Szabad-e a szentekre vagy más teremtményekre esküdni? XXXVIII. Úrnapja KÉRDÉS: Mit követel Isten a negyedik parancsolatban? XXXIX. Úrnapja KÉRDÉS: Mit követel Isten az ötödik parancsolatban? XL. Úrnapja KÉRDÉS: Mit követel Isten a hatodik parancsolatban? KÉRDÉS: Ez a parancsolat csak a gyilkosságról szól? KÉRDÉS: Elég-e, ha így senkit meg nem ölünk? XLI. Úrnapja KÉRDÉS: Mit követel a hetedik parancsolatban? KÉRDÉS: Csak a házasságtörést és a más efféle förtelmet tiltja-e Isten e parancsolatban?. 83 XLII. Úrnapja KÉRDÉS: Mit tilt meg Isten a nyolcadik parancsolatban? KÉRDÉS: Mit követel tőled Isten e parancsolatban? XLIII. Úrnapja KÉRDÉS: Mit kíván a kilencedik parancsolat? XLIV. Úrnapja KÉRDÉS: Mit akar a tizedik parancsolat?... 85

8 114. KÉRDÉS: De vajon megtarthatják tökéletesen e parancsolatokat, akik Istenhez megtértek? KÉRDÉS: Miért hirdetteti Isten a tízparancsolatot olyan szigorúan, ha azokat ebben az életben senki sem tarthatja meg? AZ IMÁDSÁG XLV. Úrnapja KÉRDÉS: Miért szükséges a keresztyéneknek imádkozni? KÉRDÉS: Mi szükséges az olyan imádsághoz, amelyet Isten kedvel és meghallgat? KÉRDÉS: Mit parancsolt Isten, hogy tőle kérjünk? KÉRDÉS: Melyik ez a könyörgés?* XLVI. Úrnapja KÉRDÉS: Miért parancsolja Krisztus, hogy Istent így szólítsuk meg: Mi Atyánk? KÉRDÉS: Miért teszi hozzá ezt is: "Aki a mennyekben vagy"? XLVII. Úrnapja KÉRDÉS: Melyik az első kérés? XLVIII. Úrnapja KÉRDÉS: Melyik a második kérés? XLIX. Úrnapja KÉRDÉS: Melyik a harmadik kérés? L. Úrnapja KÉRDÉS: Melyik a negyedik kérés? LI. Úrnapja KÉRDÉS: Melyik az ötödik kérés? LII. Úrnapja KÉRDÉS: Melyik a hatodik kérés? KÉRDÉS: Hogyan rekeszted be ezt az imádságot? KÉRDÉS: Mit jelent ez a szócska: "Ámen"?... 94

9 ELŐSZÓ Az erdélyi református egyház 1920-ban adta ki először a föld valamennyi református egyháza által a maga hitének hű és igaz foglalatjaként tisztelt Heidelbergi Kátét. Ettől az időponttól kezdve egyházkerületünk fokozatosan a vallástanítás alapjává tette ezt a hitvallást, s mind a teológiai gondolkodásban, mind az igehirdetésben egyre határozottabban kezdte elfoglalni az őt megillető irányító szerepet. Az első kiadás egyrészt elfogyott, másrészt nem is volt az eredeti szövegnek egészen pontos és hű fordítása, hanem helyet adott a Káté régebbi magyar fordításaiban alkalmazott, tartalmilag megfelelő, de nem szövegszerű magyarázatoknak, bővítéseknek. Ezért szükségessé vált a Káté új kiadása, amelyet ezennel kibocsátunk. Igyekeztünk az eredeti szövegnek mindenben megfelelő visszaadására, s ezen kívül fölvettük az abban felsorolt összes szentírási helyek teljes szövegét is, a revideált Biblia szerint. Az a meggyőződésünk, hogy a hitvallás ismerete, tanulmányozása és életünkben való követése minden öntudatos református ember és Anyaszentegyházunk számára nélkülözhetetlen. A Szentháromság egy örök igaz Isten tegye áldottá a hitvallás munkáját a lelkekben és az Egyházban, az Ő dicsőségére! 1930 dr. Tavaszy Sándor

10 A HEIDELBERGI KÁTÉ RÖVID TÖRTÉNETE ÉS JELENTŐSÉGE 1. A Heidelbergi Káté és a Pfalzi Egyházi Rendtartás keletkezése Heidelberg a nagy német fejedelemség, Pfalz fővárosa volt. Ez az ország majdnem akkora volt, mint Erdély. Abban is hasonlít a mi hazánkra, hogy 1563-ban a fejedelemség legtöbb lakosa református volt. Erdélyben is, Pfalzban is az 1540-es években kezdődött a reformáció, és nagyon hamar el is terjedt. A reformáció Ottó Henrik fejedelem idejében ment végbe. Ez úgy történt, hogy a lelkipásztorokat kötelezték: 1. Csak a Biblia alapján prédikáljanak. De nem latinul, hanem úgy, hogy a nép is értse. 2. A gyermekeket is oktassák vallásra - a templomban is, az iskolában is. A gyermekek tanulják meg a kátét, de nem azt, amelyet a római katolikus papok tanítottak, hanem azt, amit Luther, Melanchthon, Brenz és más német reformátorok írtak. 3. Világosítsák fel az embereket arról, hogy a képekre festett szentek előtt ne imádkozzék senki. Csak Istenhez kell imádkozni, akit nem lehet és nem szabad kiábrázolni. A templomokból el kell távolítani a képeket. 4. Az úrvacsorát úgy osszák ki a gyülekezetnek, ahogy azt Krisztus az utolsó vacsorán meghagyta. Nem a papok, s nem a gyülekezet tagjai "áldoznak": az úrvacsorát azért vesszük, mert Krisztus feláldozta magát érettünk. Ottó Henrik alatt a lelkipásztorok többféle istentiszteleti rendet tartottak, különböző kátékat és hitvallásokat használtak, s az úrvacsorát is eltérően magyarázták. Ez rengeteg vitára adott okot. Kiéleződtek az egyházi ellentétek és napirenden voltak a teológiai viták ben javában dúlt az úrvacsoravita, amikor a következő fejedelem, III. (Kegyes) Frigyes trónra lépett. Ő legfőbb feladatának azt tekintette, hogy országában tegye egységessé a reformációt. A művelt és bölcs Frigyes olyan tankönyv bevezetésével gondolta megvalósítani az egységet, amelyből a gyermekek is tanulhatják a vallást, amelyre mint egy hitvallásra a lelkipásztorokat is fel lehet esketni, de amelyből minden hívő ember megtanulhatja a mindennapos vallási vitákban használható helyes (bibliai) választ. Ebben a munkában buzgó és tudós lelkipásztorokra, teológiai tanárokra támaszkodott. Munkatársai között voltak híres teológiai professzorok, vezető lelkipásztorok, udvari tanácsosok, s még a fejedelem háziorvosa is. Ők mind humanista műveltségű írástudók voltak. Ilyen munkatársakkal megvalósíthatta tervét: a Szentírásra támaszkodó hitvallás, és egy ezt tükröző egyházi rendtartás megszerkesztését. Frigyesnek és munkatársainak ennél a tervnél az volt az elsődleges szempontja, hogy a pfalzi gyülekezetek belső rendjét megerősítsék. Az erre irányuló munkát 1562 folyamán egy katekizmus-bizottság végezte. A bizottsági munka eredményes volt, év végére elkészült a káté. Mire támaszkodott a bizottság? Forrásmunkaként biztosan felhasználták az akkoriban virágzó kátéirodalom jó néhány darabját. Különösen Ursinusnak két saját munkája tükröződik vissza a Heidelbergi Kátéban, mindkettő 1562 folyamán keletkezett: a Catechesis Minor és a Summa Theologiae (az úgynevezett Catechesis Major).

11 1563. január között ülésezett a zsinat, amelynek a fejedelmen és egyházi tanácsosain kívül a kilenc szuperintendens és néhány más lelkipásztor volt a tagja. Ez elé terjesztették a bizottság által összeállított kátét. Annak szövegét és tartalmát Olevianus, mint teológiai ügyekben illetékes tanácsos, ismertette. A zsinat tagjai - két lutheránus esperes kivételével - változtatás nélkül jóváhagyták a kátét, majd január 18-án a tagok aláírásukkal hitelesítették a jóváhagyást. A fejedelem január 19-én keltezte a kátéhoz írt előszót, s ezt a napot szokták a káté "születésnapjának" tartani. Valószínű, hogy február első napjaiban már készen voltak az első nyomtatott példányok. A "Katekizmus, avagy keresztyéni tanítás, ahogyan az a pfalzi választófejedelemség templomaiban és iskoláiban gyakorlatban van" példányait a fejedelem megküldte minden szuperintendensnek, lelkésznek és iskolamesternek, és elrendelte annak istentiszteleti bevezetését. Márciusban megjelent a káté újabb kiadása, s ez már tartalmazta a 80. kérdést. Ez a kiadás szolgált alapul az első fordításokhoz: 1563-ban a három német nyelvű kiadás mellett két latin, két holland és egy szász dialektusban írt kiadása volt a káténak Heidelbergben, sőt egy krakkói kiadásról is van tudomásunk. Olevianus elküldött egy-egy példányt Kálvinnak Genfbe és Bullingernek Zürichbe. A két neves ember reakciójáról is beszámoltak a kortársak: Kálvinról, aki már súlyos beteg volt, azt jegyezték fel, hogy a káté felolvasása után egész nap ragyogni látszott az arca az örömtől; Bullinger pedig "a legjobb káté"-nak nevezte, "amit valaha is olvasott". Augusztusban ismét ülésezett a zsinat, amelyik már januárban foglalkozott az egyházi rendtartással (ágendával), amelynek most már kézzelfogható alakot kellett öltenie. Ennek összeállításánál valószínűleg Olevianusé volt az oroszlánrész. Kevés formulát vett át a rendtartás a megelőző, Ottó Henrik idejében kiadott ágendából. Mindenesetre a keresztelés és úrvacsora rendje teljesen új, s ami a legsajátosabb: az új káté teljes szövegét tartalmazza. A november 19-én keltezett ajánlás arra enged következtetni, hogy az új rendtartás még abban az évben meg is jelent. A káténak ez immár a harmadik, legteljesebb kiadása, a másodikkal szemben csak lényegtelen javításokat tartalmaz. A hivatalos elfogadással párhuzamosan haladt a gyülekezeti befogadás. A káté alapján már tavasz óta katekizmusi prédikációkat tartottak. Heidelbergben a kátét tanító prédikációkat nem a lelkipásztorokra, hanem a tudós Ursinusra bízták ben a fejedelem vizitációt szorgalmazott, amely már az új helyzetet mérte fel s azt vizsgálta meg, hogy mindenütt az új ágenda és káté szerint folyik-e az istentisztelet. Ezzel a káté és a rendtartás előállása lezárult, s megkezdődött annak diadalútja, amit sem a kezdeti, sem a későbbi teológiai támadások nem állíthattak meg. 2. A Heidelbergi Káté szerzői A káté ajánlásában ezt írja Frigyes: "egész itteni teológiai fakultásunknak, összes szuperintendenseinknek és legkiválóbb lelkészeinknek tanácsával és hozzájárulásával" készült el "az Isten igéje szerinti vallásról szóló összefoglaló tanítás, avagy katekizmus". Mivel a kátébizottság és a zsinat jegyzőkönyvei és egyéb feljegyzések elpusztultak, mindig fejtörést okozott a kérdés, hogy kik voltak név szerint azok, akiknek "tanácsával és hozzájárulásával" a fejedelem a kátét elkészítette. Olevianus és Ursinus vezető szerepe a munkában mindig tudott volt, de kié volt a nagyobb rész és kik voltak a többiek?

12 Ezt a kérdést teljesen tisztázni máig sem sikerült. Hogy a következőkben Frigyes, Olevianus és Ursinus munkásságát ismertetjük, akkor ezt csak azért tesszük, hogy legalább a biztosan ismert "főszereplők" teológiai-egyházi hátterének ismeretében a káté tartalmához, világához közelebb jussunk. Annyi azonban bizonyos, hogy a káté közösségi teljesítmény, divatos angol kifejezéssel teamwork. Ha valaha teljes bizonyossággal ki is derülne, hogy Ursinus volt a káté egyedüli írója, ez akkor sem csökkentene annak a ténynek a jelentőségén, hogy egy teológiai-egyházi bizottság foglalkozott vele, s a fejedelem a kátét a reformált egyház doktorai és pásztorai hozzájárulásával adta át a gyülekezeteknek. A fejedelem szerepét jobban megértjük, ha tudjuk: a német reformációra jellemző volt, hogy a világi felsőbbség (a városi tanács vagy a fejedelem) a maga hatalmával az egyház dolgaiba is beavatkozott. Ennek ellenére ki kell emelni az előkészítésben a teológiai fakultás és a lelkipásztorok együttes munkáját, az elfogadásban pedig a gyülekezetek jelentőségét. Ez utóbbit aláhúzza az a körülmény, hogy a harmadik kiadás, az úgynevezett textus receptus, egybefoglalja az egyház istentiszteleti rendtartását és a tanítás alapiratát. A káté szerkesztésével megbízott bizottság összetételéről kevés bizonyosat tudni. Név szerint a fejedelem, Ursinus és Olevianus, mellette az orvos, Thomas Erastus ismeretes. Ő nemcsak buzgó érdeklődésével, hanem sokszor meglepően mély teológiai tudásával is kitűnt, már a korábbi teológiai viták során. A bizottság többi tagját - a fejedelem előszava alapján - a teológiai fakultás tagjai, valamint a vezető lelkészek és tanácsosok között kell keresni. Az akkor Heidelbergben működő ismert férfiak felsorolása olyan színvonalas bizottságra enged következtetni, amilyent az akkori egyetemeken és udvarokban máshol aligha lehetett volna találni: Tremellius Immánuel, az ószövetség professzora, aki Kálvin Institutióját héber nyelvre fordította; Boquinus Péter, az Újszövetség professzora; Diller Mihály, Olevianusszal s Boquinusszal együtt a fejedelem teológiai tanácsosa, udvari prédikátor; Zuleger Vencel, világi tanácsos; Eheim Kristóf, jogász, fejedelmi tanácsos; Dathenus Péter, a bujdosó, és Pfalzban menedéket talált németalföldi gyülekezet lelkésze. III. Frigyes pfalzi választófejedelemnek a munkában való részvételéről kevés adatunk van. A januári és novemberi előszó mellett a 80. kérdés beiktatása neki tulajdonítható, még akkor is, ha a fogalmazás az Olevianusé. Ezen kívül, saját szavai szerint, "némely javításokat" alkalmazott rajta. Hogy mik lehettek ezek a némely javítások, azt közelebbről nem tudjuk. Bizonyosan tudni viszont, hogy a 78. kérdésnek Frigyes adta meg végleges formáját. A fejedelem fő érdeme azonban a káté és az egyházi reform kezdeményezése, patronálása és országos érvényesítése - fejedelmi tekintélye révén ben született a pfalzi-pomerániai II. János herceg legidősebb fiaként. Előkelő (katolikus) nevelésben volt része. Valószínűleg csak házassága révén, de legkésőbb 1546-ban került kapcsolatba a reformációval. Evangéliumi hitét és meggyőződését nemcsak Melanchthon hatásának lehet tulajdonítani, akit sokra becsült, és akinek a tanácsát sokszor kikérte, hanem egyéni bibliaolvasásának és alapos szentírásismeretének is től II. Frigyes pomerániai hercegként irányítja tartományában a lutheri reformációt. Heidelbergbe kerülve

13 lutheránusként kezdi meg uralkodását, de melanchthoniánusok és reformátusok egyaránt bizakodva tekintenek reá. Az úrvacsora vita még elmélyültebb tanulmányozásra készteti, hogy egyéni ítéletet tudjon alkotni a vitás kérdésekben. Bár saját bevallása szerint Kálvint sohasem olvasta, mégis eltávolodik a szigorú lutheri iránytól, és a reformátusok felé hajlik, akiket attól kezdve pártfogol. A Heidelbergi Kátét, létrejötte pillanatától, minden alkalommal védelmébe veszi, gyakran nevezi így: "az én kátém". Ő maga személyesen száll szembe a lutheránus fejedelmekkel és Miksa császárral, akik megpróbálták rávenni, hogy vonja vissza a kátét. Az 1566-os ágostai birodalmi gyűlésen, amely a református egyház és a káté számára hasonló jelentőségű, mint az 1530-as országgyűlés a lutheránusok számára, a fejedelem a következő szavakkal kelt "kátéja" védelmére: "Ami az én katekizmusomat illeti; ahhoz én ragaszkodom, és érte kezeskedem. Ez a széljegyzetekben a Szentírás fundamentumaival oly erősen fel van fegyverezve, hogy megdönthetetlen maradt; és bár egynémely teológusok megpróbálták, mégis alul maradtak, és reménységem szerint Isten segítségével ezután is megdönthetetlen marad." Frigyes 1576-ban bekövetkezett halála után ismét lutheránus fejedelem ült a trónra, s ezzel Pfalzban a kálvini reformáció egy időre megtorpant. Olevianus Gáspár ( ) Trierben született jómódú polgári családból. Párizsban és más francia egyetemeken jogot, majd 1556-tól Genfben, Kálvin tanítványaként, teológiát tanult. Kálvinhoz egész életében szoros kapcsolat fűzte, akivel levelezett is. Barátságot tartott fenn Farel Vilmossal és Béza Tódorral, majd zürichi tanulmányai idején megismerkedett Bullinger Henrikkel és Vermiglius (Mártír) Péterrel is. Tanulmányai után szülővárosában a reformáció vezetője lett. Reformkísérlete kudarcba fulladt, a trieri érsek őt is, társait is letartóztatta. A trieri börtönből (és valószínűleg a mártírhalálból) váltotta ki őt 1560-ban, más protestáns fejedelmek támogatásával, III. Frigyes, és bízta meg Heidelbergben a Collegium Sapientiae (főgimnázium), valamint az egyetem Loci Communes (dogmatikai) tanszékének vezetésével. Mindkét tisztségben Ursinus követte őt. Olevianus 1562-től a városi gyülekezet (Szent Lélekről elnevezett) templomának lelkésze és szuperintendens lett. A gyakorlati lelkipásztori munka jobban vonzotta, mint a teológiai tanszék, mert ezen a területen szervező készségét jobban tudta érvényesíteni. Olevianus teológiailag Kálvinhoz állott a legközelebb. Ezt mutatja nemcsak a 80. kérdés megfogalmazása az úrvacsora és a mise éles szembeállításával, hanem maga az egyházi rendtartás, amely egyértelműen magán viseli Olevianus kezenyomát. A fiatal, jogászból lett lelkipásztor kiváló szervező és lelkigondozó-nevelő volt. Ez tükröződik a rendtartás beosztásán és az egyes részek tartalmán. Az a körülmény, hogy a káté gondolatmenete és központi üzenete alkalmazást nyert minden istentiszteleten és az egész gyülekezeti életben, nemcsak a káté kiválóságának tulajdonítható, hanem a Kálvin iskolájában járt Olevianus egyéniségének is. Olevianus katekéta-képességeiről maga Ursinus így vallott: "A tanításra alkalmas és gyakorlott férfiú ő, aki azzal tűnik ki, hogy az együgyű nép és az ifjúság értelmének megfelelő módon tud beszélni." Teológiai munkásságának központi kérdése Isten szövetsége volt. Ennek a tanításnak az alapjait Zürichben sajátította el, s azzal fejlesztette ki, hogy bevezette a "kegyelmi szövetség" kifejezést. A kegyelmi szövetség a teremtésben nyert szövetséget váltotta fel. Az Ószövetségben ismert ugyan a törvény alatti szövetség fogalma is, de Olevianus szerint ez nem több, mint az Izráel számára sajátosan kötelezővé tett természeti szövetség. Coccejus János, a szövetség-teológia atyja, úgy hivatkozik Olevianusra, mint ebben a tanításban egyik

14 előfutárára. A kegyelmi szövetség tana a kátéban nem jutott kifejezetten szóhoz, de közvetve igen: nagymértékben meghatározta a Krisztus közbenjáró voltáról szóló gondolatot. Kegyes Frigyes halála után a Szentlélek-templom lelkészét Herbornba hívták lelkésznek, majd az ott felállított teológiai főiskola (Hohe Schule) első tanára lett. Herbornban halt meg ben. Isten kegyelmi szövetségéről szóló főműve Genfben jelent meg 1585-ben. Ursinus Zakariás 1534-ben született a sziléziai Boroszlóban (Breslau, ma: Wroclaw). A lutheránus hitre tért városban patríciusok és tudós humanisták környezetében nevelkedett, ahol Melanchthon hatása és tekintélye nagy volt. Alig tizenhat évesen Wittenbergbe megy az egyetemre, ahol hét teljes esztendőt tölt, Melanchthon Fülöp tanítványaként és pártfogoltjaként. Ez a hét esztendő kitörölhetetlen nyomot hagyott teológiai felfogásában és további fejlődését meghatározta. Wittenbergben megismerkedett Laski (a Lasco) Jánossal, aki szintén hatással volt reá. Ottléte alatt két úrvacsoravita zajlott le az egyetemen, s ez felkeltette érdeklődését nemcsak az úrvacsorakérdés tanulmányozása iránt, hanem a külföldi protestantizmus megismerése iránt is ben peregrinációs útra indult. Strassburg, Bázel, Lausanne után Genfbe érkezik, ahol Kálvin erőteljes egyéniségének és tanításának hatása alá került. Más francia egyetemeket is meglátogatott, majd Zürichben szoros barátságot kötött Vermiglius (Mártír) Péterrel között a boroszlói gimnáziumban tanított, de az úrvacsoráról vallott református felfogása miatt el kellett hagynia szülővárosát. Újra Wittenbergbe ment, de mivel Melanchthon időközben meghalt, továbbment Zürichbe, ahol a svájci reformáció kiforrott képviselőjévé lett. Innen hívták meg Heidelbergbe, 1561-ben. Frigyes, Olevianus tanácsára, Vermigliust szerette volna meghívni, de ő öregségére hivatkozva, nem fogadta el a meghívást, hanem maga helyett Ursinust javasolta, aki szívesen is ment abba a Heidelbergbe, amelyről a református táborban egyre több jót lehetett hallani. A káté megírása előtt Ursinus két nagyobb és két kisebb munkát publikált Heidelbergben, mindegyik az 1562-es év folyamán keletkezett: a Catechesis minor, a Summa theologiae (vagy ahogy a kutatók később elnevezték: a Catechesis major), a Jézus Krisztus közbenjáró tisztéről írt doktori disputáció, valamint egyetemi székfoglaló beszéde, amely "Az egyházi tanítás feladatáról és módszeréről" szólt. A bátor és agilis Olevianusszal szemben Ursinus megjelenésre csendesebb, visszahúzódóbb egyéniség volt, kortársainak vallomása szerint melankóliára hajlamos. Befelé forduló lélek volt, aki már kora ifjúságától fogva szigorúsággal kényszerítette magát a munkára, és dolgozószobája csendjében termékeny irodalmi munkásságot folytatott. Tudós széleslátással figyelt minden jelentős teológiai eseményre, és kiemelkedő műre ban, nem sokkal a káté megjelenése után, az ő fordításában nyomtatták ki Heidelbergben Kálvin Genfi kátéját. Tekintettel arra a sokféle irodalmi hatásra, amelyet a Heidelbergi Káté jótékonyan egyesített magában, fel kell tételeznünk azt - írja Paul Jacobs, múlt századi német teológus -, hogy szerzőinek, vagy szerzőjének nemcsak a Szentírás és az egyházatyák ismeretében kellett jártasnak lennie, hanem a korabeli reformációs kátéirodalomnak, Melanchthon írásainak jelentős részeit kellett szinte könyv nélkül tudnia, hogy a káté szövegezésekor kéznél legyen. Az egyháztörténész August Lang jellemzése szerint "a reformátorok utáni nemzedéknek Ursinus volt a legjelentősebb és legnagyobb hatású tudós teológusa, legalábbis a német református protestantizmus területén". Ezt a hatást ott fejtette ki, ahol kitartó szorgalommal tanított: a collegium sapientiae-beli tanszékén, majd az egyetem loci communes (dogmatika) tanszékén. S közben, mint tudjuk, a Szentlélek-templomban sorozatos kátéprédikációkat is tartott. A nehéz és fárasztó munka hamar felőrölte erejét, s ezért 1568 februárjában a loci

15 communes előadásokról le kellett mondania. Kegyes Frigyes halálakor neki is távoznia kellett Heidelbergből. Neustadt an der Hardtban telepedett le, ahol 1576-tól 1583-ban bekövetkezett haláláig az ottani kollégiumban tanított és folytatta irodalmi munkásságát. Műveit csak halála után jelentették meg. A kátéhoz írt terjedelmes teológiai magyarázata (Explicationes Cathecheticae) több nyelven rengeteg kiadást megért. Ennek a műnek magyar fordítása a közeljövőben fog megjelenni itt Kolozsvárt. 3. A Heidelbergi Káté forrásai A káté szerzőinek kilétét megismerni nem pusztán történelmi hűség kérdése. Ezen keresztül ahhoz a teológiatörténeti kérdéshez akarunk eljutni: a reformátoroknak és a korabeli hitvallás- és kátéirodalomnak milyen közvetlen és közvetett hatása érezhető rajta? Azaz: kik és mik a Heidelbergi Káté forrásai és elődei? Az a körülmény, hogy a káté fő szerzője Ursinus, még nem cáfolja meg a csoportos szerzőség általánosan elfogadott korábbi nézetét. A Heidelbergi Kátét a pfalzi fejedelem hitvalló lelkipásztori és teológus-közössége által szerkesztett egyházi konfessziónak kell tekintenünk. Ursinus kiemelt szerepe a szerzőségben csupán támpontot és segítséget akar nyújtani a források iránti érdeklődéshez. A szerzők tanítóinak, szellemi elődjeinek ismerete, teológiai és hitvalló álláspontjuk nem őket, hanem a Heidelbergi Kátét állítják jobb megvilágításba. A kutatás kezdettől hangsúlyozta azt, hogy a Heidelbergi Káté a reformátori teológia közös eredményeit összefoglaló munka. M. A. Gooszen és A. Lang száz évvel ezelőtt megjelentetett kritikai szövegkiadásai kilenc, illetve négy korabeli, 1563 előtt megjelent kátét sorakoztatnak fel a káté szövege mellett. Mindkettőjüknél megtalálható Ursinus két "előmunkálata": a Minor és a Major. Lang ezen kívül közli Leo Judas Zürichi Katekizmusát (1534), valamint Laski János londoni segítőtársának Marten de Cleyne-Microniusnak az 1552-es kátéját, mint amelyeknek a Heidelbergi Kátéhoz való rokonsága nyilvánvaló. Gooszen Leo Judasnak még egy kátéját közli, az 1535-ös Nagyobb Katekizmust, Bullingernek egy latin nyelvű kátéját, Kálvin Genfi Kátéját, két angol nyelvű kátét, amelyet az üldözött németalföldi gyülekezetek is használtak, és végül az emdeni gyülekezet kátéját (1554). Nyilvánvaló, hogy a sort folytatni lehetne, hiszen a reformáció első fél évszázadának nagy kátétermése volt, s ezek közt egész sor olyant találhatunk, amelyek tartalmilag közel állnak egymáshoz. A felsorolást August Lang egy felnémet katekizmussal és a Strassburgi Kátéval egészíti ki, s újabban Walter Hollweg kutatásának köszönhetően Béza két kátéjáról tudjuk, hogy a Heidelbergi Káténak forrásul szolgált. S természetesen nem hagyhatók ki a vizsgálásból a nagyobb hagyományú lutheri káték sem, elsősorban a Kis Káté, vagy a Johannes Brenz württembergi kátéja, amelyek Pfalzban korábban használatban voltak. Ugyanígy forrása káténknak az Examen Ordinandorum és Melanchthon több más műve is, amelyeket a hűséges tanítvány, Ursinus, ha nem is szó szerint, vagy tudatosan, de tartalmilag továbbvitt a Heidelbergi Kátéban. Alapos teológiai és dogmatörténeti tanulmányokra volna szükség, hogy kimutatható legyen: melyik irányból milyen hatás vagy gondolat érezhető a Heidelbergi Kátén. Sok igazság van abban, amit Max Goebel egyháztörténész száz évvel ezelőtt így fogalmazott meg: "A Heidelbergi Káté négy jó tulajdonságot egyesített magában: lutheri bensőségességet, melanchthoni világosságot, zwingliánus egyszerűséget és kálvini tüzet." De ha nem is lehet a kátéban egyesített különféle hatásokat jól elkülönítve felismerni, a fő kérdések tekintetében tudható, hogy kire vezethető vissza egyik vagy másik tanítás.

16 a) Már a kiinduló kérdésnél szerencsésen érvényesül a Heidelbergi Kátéban a lutherimelanchthoni hatás. Luther és Melanchthon kátéi erősen gyakorlati és lelkigondozói jellegűek voltak. Innen erednek káténkban a "Mit használ nekünk?", "Mi további vigasztalást veszünk?" típusú kérdések. Maga a "vigasztalás" (consolatio) kifejezés kétségkívül melanchthoni eredetű. Az Examen Ordinandorum 1552-es német kiadásában a Trost (= vigasztalás) szó nem kevesebb, mint negyvenszer fordul elő. Melanchthon egyik tanítványának 1547-es göttingai kátéja hasonló kérdéssel kezdődik: "Micsoda vigasztal téged leginkább ezen a földkerekségen?" Ursinusnak az a két tankönyve, amelyből a Heidelbergi Káté végleges szövege kialakult, szintén ezzel a kérdéssel kezdődik: "Mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod?" A Melanchthon által használt teológiai fogalmak közül gyakran viszontlátjuk a kátéban Krisztus üdvajándékai jelölésére a "jótétemények" kifejezést (20, 53, 60, 86). A kifejezés jól ismert Melanchthon dogmatika tankönyvének sokat idézett tételéből: Krisztust megismerni annyi, mint megismerni az ő jótéteményeit. b) Kálvin hatása a káté beosztásában is érvényesül, de különösen egyes fejezetek magyarázatában: az Apostoli Hitvallás második bekezdésének értelmezésében és a Tízparancsolat alkalmazásában. Ursinus két előmunkálata és maga a káté az 1545-ös Genfi Katekizmussal van a legközelebbi rokonságban, bár a consolatio fogalmával és azzal, hogy a hívő ember "hasznára" tekint, inkább Melanchthont követi. Kálvinnál ugyanis a kiinduló kérdés az emberi élet fő céljára tekint. Kátéjában túlteng a tan, és háttérbe szorul (Lutherhez és Melanchthonhoz képest) a gyakorlati-lelkigondozói hangsúly. A Genfi Káté két lényeges vonását tartották szem előtt a Heidelbergi Káté szerzői. Az egyik a katekétikai anyag egységes szempont szerinti összefoglalása, a másik pedig a teológiai monda-nivaló céltudatos és biztonságos megfogalmazása. A reformáció korabeli káték, középkori örökség nyomán, öt fejezetben ("ágazatban") taglalták a hit kérdéseit: Tízparancsolat, Apostoli Hitvallás, Miatyánk, Keresztség és Úrvacsora. A legtöbb káté ezt a kapott "anyagot" tetszőleges sorrendben - legtöbbször a fenti sorrendben - nyújtotta. Ilyen volt a korabeli kátéirodalom nagy többsége, például Luther Kis Kátéja is. Kálvin kátéja, és annak nyomán a Heidelbergi Káté is, az úgynevezett elemző káték közé tartozik. Ezek a káték a hagyományos anyagot egységesen foglalják össze az általánosan emberi és a sajátosan keresztyéni szempontok figyelembevételével, és reávilágítanak arra, hogy mi a fundamentuma mindennek. Kálvin előtt az ilyen káték - a sorban az elsőség a cseh testvérek és a valdensek kátéit illeti meg - egyik közös vonása az volt, hogy kiindulásuk antropologikus: Mi vagy te? Ember vagyok. Kálvin is az embertől indul el, de ezt a kiindulást úgy fogalmazza meg, hogy a tanító a gyermeket az élet célja felől kérdezi ki. Ez a cél: Istent megismerni, azaz benne igazán hinni, neki engedelmeskedni, őt imádni, és neki hálákat adni. "Az egykori humanista Zwingli és Kálvin számára Isten felségének megismerése jelenti elsősorban a választ arra a kérdésre: Mi az emberi élet végső célja? Isten megismerése pedig teljes embert követelő, az ember határozott aktivizmusát feltételező életprogram" - mondja Barth Károly. Ez a fő célkitűzés határozza meg a Genfi Káté felépítését, s ebben követte Kálvint a Heidelbergi Káté is: a hit (az apostoli hitvallás) kifejtése megelőzi a törvényt (a dekalógust). A hit Istennek az evangéliumban tett ígéretét közli, és azt egyúttal meg is ragadja. Ezért a hit az istenismeret alapja. A törvény pedig Istennek reánk vonatkozó

17 igényét jelenti be, s ezért az istenismeret útján, a hitben újjászületett életbe vezet. Ez az úgynevezett tertius usus legis, a törvény református értelmezése. A Genfi Káté másik nagy értékét, a világos, határozott teológiai megfogalmazást is átvette a Heidelbergi Káté. Ennek a körülménynek okát és magyarázatát mindkét káté születési helyével és címzettjeivel kell magyarázni. Arról van szó, amit a Genfi Káté a mottóul választott igével, 1Pt 3,15-tel fejezett ki: "Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tőletek a bennetek lévő reménységről." A Heidelbergi Káté is, de még inkább a Kálvin kátéja olyan harci helyzetben született, amelyben a gyülekezet tagjainak gyakran kellett megküzdeniük személyes és hitbeli egzisztenciájukért. Aki a Péter levelében említett készséget és felelősséget el akarta sajátítani, annak jól kiállított bibliai-teológiai eszköztárral kellett rendelkeznie. A Heidelbergi Káté abban is követte genfi elődjét, hogy vasárnapokra van felosztva. Mindkét katekizmust arra (is) szánták, hogy az év folyamán "végigprédikálható" legyen. c) A Heidelbergi Káté forrásai után kutatva, a kereső arra a felfedezésre jut, hogy annak egyik legsajátosabb értéke, a nyomorúság-megváltás-hálaadás címszavak alá foglalt hármas felosztás is visszavezethető a reformátori irodalom korábbi műveire. Ezt a hármas diszpozíciót követi már a Catechesis Minor is, s Ursinus ezt Melanchthontól tanulta, akinél ez a törvény-evangélium-jó cselekedetek formájában központi teológiai tanítás. Csakhogy Melanchthonnál a törvény inkább bűnt leleplező, úgynevezett pedagógiai értelemben fordul elő, a jó cselekedeteket pedig a Megengesztelődés címszó alatt tárgyalja. d) Míg Ursinus a Catechesis Minor anyagát a fő gondolatmenet köré csoportosította, amely a nyomorúság-megváltás-hálaadás hármas felosztásban közvetlenül bekerült a Heidelbergi Kátéba is, addig a Catechesis Major fő gondolatmenete - a szövetségteológia - csak közvetve található meg a kátéban. A káté felosztása, a megváltásról, Krisztus hármas tisztségéről és az úrvacsoráról szóló tanítás mind részeit képezik egy olyan teológiai gondolkodásrendszernek, amelyet később a szövetség-teológia református művelői építettek. Ezt a teológiai látásmódot Ursinus Melanchthontól és Kálvintól kölcsönözte, de főleg a Bullingertől, Vermigliustól és Olevianustól tanult szövetség-teológiával termékenyítette meg és vitte önállóan tovább. A több szerzőtől származó és még több kútfőből merítő Heidelbergi Káté azonban nem veszett el a "sok bába között". Ellenkezőleg, olyan "kompiláció" lett ez, amely mélyebb és gazdagabb tartalmilag is, formailag is, mint bármelyik mintája, olyan tanítvány, aki túlnőtt mesterén. Megjelenésekor sok és heves vitát váltott ki, pedig a vitás kérdésekben is mérsékelt álláspontot foglalt el. Olyan sákramentumtant tartalmaz - például - amely fölött lutheránusok és reformátusok, évtizedes viszálykodások után, békejobbot nyújthattak volna egymásnak. Sajnos, a Luther és Zwingli, illetve a Wittenberg és Zürich közötti ellentétek elmélyültebbek voltak, semhogy a Heidelbergi Káté ebben a kérdésben unióhoz vezethetett volna. Megjelenése évtizedében nem tudtak igazán egymásra hallgatni a felek, s így ez is meghallgatás nélkül maradt. Az ellentéteknél azonban sokkal mélyebbre nyúlt a közös evangéliumi fundamentum: az a hit, hogy Isten, Krisztusért, ingyen kegyelemből a hit által megigazított engem, bűnös embert. "Az a tény, hogy a reformáció történetének második korszakában a Heidelbergi Kátéban ez a tan még egyszer olyan hamisítatlan, azaz eredeti, lényegre törő, találó, s ezért hathatós kifejezést nyert, mindig újból - és joggal - csodálkozásra késztet." (G. A. Benrath)

18 Evangéliumi hitünk kérdéseinek a Heidelbergi Káté szerinti újabb átgondolása nemcsak a hűség parancsából történik, amely református egyházunk megőrzött, és minket megőrző drága öröksége iránti engedelmességre késztet, hanem abból a tiszteletből is, amelyet az egész evangéliumi protestantizmus közös ügye és közös atyái iránt kell tanúsítanunk. A Heidelbergi Káté forrásainak ismerete szerint ezek az atyák a Heidelbergi Káté atyjai is. 4. A Heidelbergi Káté az egyházban A) A káté és a Pfalzi Istentiszteleti Rendtartás A januári kátéval el lehetett indulni az egységes hitvallás és tanítás felé. Ám a reformáció fejedelmi tervében az egységes istentisztelet is benne volt. Ezt kívánta megvalósítani az ugyanazon év novemberében kiadott istentiszteleti és egyházi rendtartáskönyv. Ennek az volt a sajátossága, hogy az istentiszteleti szövegek közé felvették az 52 vasárnapra osztott káté teljes szövegét is. Az előszó (ezt is II. Frigyes írta!) meg is indolkolta, miért: hogy minden vasárnap egy-egy kijelölt szakasz alapján tartsanak úgynevezett kátéprédikációt. A gyülekezet tagjait vértezzék fel - a rendes prédikációs istentiszteletek mellett - ezek a tanítások is az engedelmes keresztyén hitre és életre. Kálvin gyülekezetében, Genfben is így tanítottak a Genfi Káté alapján. A káté szövege a keresztelési istentisztelet rendje és a keresztelési tanítás után következik, majd a káté után az úrvacsora ágendája. Barth Károly értékelése szerint ez azért van így, hogy az a vigasztalás, amelyről az első kérdés alapján az egész hitvallás beszél, a keresztség és az úrvacsora között, a tanításnak a gyülekezet életében betöltött szerepe felől nyerjen különös megvilágítást. Bár a novemberi istentiszteleti rendtartás előtt a káténak Heidelbergben két kiadása és egy újranyomása jelent meg, mégsem mondhatjuk, hogy a káté először egymagában született meg, majd ehhez "hozzáírtak" egy rendtartást. A keresztyén tan és az egyházi élet megújítása egyszerre foglalkoztatta III. Frigyest és munkatársait. Csak a sürgető szükség késztette őket arra, hogy - mivel a katekizmus már januárban készen állott - először külön a kátét adják közre. Ugyanazon a zsinati ülésen, amelyen a tagok a kész kátét január 18-án aláírásukkal elfogadták, foglalkoztak a készülőben levő egyházi rendtartással is. A kátét tehát eleve ennek szerves részéül szánták. A tanítás és az élet egységét híven tükrözi ez a rendtartás. Felépítése a következő: 1. Előkészület a prédikációra és felhívás az imádkozásra 2. A tanítás és a prédikáció 3. A szent keresztség 4. A katekizmus Mivel indokolták a tanítás szükségességét? "A keresztyén vallásunk szerinti katekizmus rövid és egyszerű szóbeli beszámolót jelent a keresztyén tan legfőbb részeiről, amelyben az ifjaktól és együgyűektől számon kérik és meghallgatják, mit tanultak. Mert az istenfélő emberek a keresztyén egyház kezdete óta mindig is szorgalmasan nevelték a gyermekeiket az Úr félelmére, otthon, az iskolában és az egyházban. Három érv támasztja ezt alá:

19 a) Először is az istenfélő emberek tudatában voltak annak, hogy a velük született gonoszság eluralkodna és mind az egyházat, mind a világi kormányzatot megrontaná, ha nem nyújtanánk idejekorán gyermekeinknek az üdvözítő tanítást. b) Másodszor Isten kifejezett parancsa is ezt követeli: "És ezek az igék, amelyeket a mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz" (2Móz 12,13; 5Móz 4, 6.11) c) Végül pedig, úgy amint Izráél gyermekeit, körülmetélésük után, ha értelmesebbek lettek, kioktatták a szövetség ezen jegyének és Isten szövetségének a titka felől, ugyanúgy szükséges a mi gyermekeinket is a nyert keresztségről, az igaz keresztyén hitről és bűnbánatról kioktatni, hogy - mielőtt az Úr asztalához bocsátanánk őket - az egész keresztyén gyülekezet előtt hitükről vallást tehessenek. 5. Az úrvacsoráról szóló rész magában foglalja az ünnepet előkészítő bűnbánati istentiszteletek rendjét is. Úrvacsorát a sátoros ünnepeken kívül legalább havonta kell ünnepelni. 6. Az úrvacsorai istentisztelet rendjét követően, de nem külön fejezetcímen találjuk az egyházfegyelem kérdését. 7. A gondnokok (= önkéntes diakónusok). 8. Az imádság. 9. Az ünnepnapok rendje. Karácsony 1. és 2. napján, Újév napján, Húsvét 1. és 2. napján, Krisztus mennybemenetele ünnepén, valamint Pünkösd 1. és 2. napján a vasárnapi rend szerint kell istentiszteletet tartani. 10. A házasságkötés megáldása háromszori kihirdetés után a gyülekezet előtt történik. 11. A templomi éneklés és az igehirdetők öltözete. Az éneklés nemcsak szóval, hanem szívvel történjék, a gyülekezet épülésére. Anyanyelven kell énekelni, mert "a lélek nem dicsérheti Istent olyan énekkel, amit nem ért". Az egyházi szolgák "tisztességes és szerény, de szokásos ruhában végezzék hivatalukat". 12. A lelkigondozói feladatok közül a beteglátogatásról, haldoklók vigasztalásáról és a foglyok meglátogatásáról rendelkezik az ágenda. 13. A temetésnél minden "babonás ceremóniát" kerülni kell. A temetésre hívó harangszó egyformán megillet gazdagot és szegényt. Minden temetésen igét kell hirdetni. A pfalzi Kirchenordnungnak ez a rövid ismertetése is rávilágít először arra, hogy a káté és az egyházi rend összetartozása nem pusztán formai kapcsolat. Miután a januárban kiadott katekizmus az ifjúság tanításában mutatkozó hiányokat, rendetlenséget és visszaéléseket volt hivatott helyrehozni, úgy most a teljes ágenda akar "a ceremóniában, a sákramentumok kiszolgáltatásában, és egyéb istentiszteleti gyakorlatban helyes és egyöntetű" rendhez segíteni. Sem az egységes tan, sem az egységes rend nem öncél. Mindkettőnek az a szándéka, "hogy ezáltal mind a tanításban, mind a külső ceremóniákban Isten igéjének és akaratának igaz ismeretére vezettessenek egy olyan úton, amely az isteni akarattal megegyezik és a Szentíráson alapszik". Ez a szándék az istentiszteleti rendtartásban csak úgy valósulhatott meg, ha a káté benne nem laza függelék, hanem a gyülekezet minden életmegnyilvánulásában rámutat "Isten igéjének és akaratának igaz ismeretére".

20 A Heidelbergi Káté gyors elterjedéséhez és közkedveltségéhez nemcsak jól felépített teológiája járult hozzá, hanem ugyanolyan mértékben az a gyülekezetépítő, gyakorlatias szándék is, amellyel az istentiszteleti rendtartásban lépten-nyomon találkozunk. Ugyanaz a káté, amely a században sok dogmatikai magyarázatot és tankönyvet ihletett, bölcsője és kiindulópontja lett az élő gyülekezeti kegyességnek, ébredési mozgalmaknak, sőt a pietizmus egyes ágainak is. Az a gyülekezetépítő, imádkozó kegyesség, amely például a svájci Stähelin "Catechizmusi házi kints"-ében (18. század), vagy később a holland-német Kohlbrügge népszerű káté-kérdéseiben (19. század) átütő erővel jelentkezett, arra a Heidelbergi Kátéra épített, amely már a pfalzi egyházi rendtartásban is példamutatóan végezte a gyülekezetépítés és vigasztalás feladatát. B) A Heidelbergi Káté, mint hitvallás Amint az eddigiekből is kitűnt, a Heidelbergi Káté hármas szerepet tölt be az egyházban. Egyrészt olyan valláskönyv, amelynek segítségével a gyermekeket oktatják és a felnőtt keresztyén életre felkészítik. Ez a feladata minden káténak. Másrészt a Heidelbergi Káté olyan hitvallási irat is, amelyre minden vele azonosulni tudó egyház úgy hivatkozhat, mint bibliás hitének kifejezőjére. Egyházunk törvénykönyve is kimondja: Az erdélyi református egyház "a teljes Szentírás alapján, hitének kifejezőjéül a Heidelbergi Kátét és a Második Helvét Hitvallást ismeri el". Harmadszor élő hitvallásként hangosan recitálhatja is az istentiszteleti gyülekezet, ahogy ezt egyházunkban meg is teszik ott, ahol az elmúlt években bevezették az új rendtartást. A gyülekezet hol az Apostoli Hitvallással, hol a Káté 1. kérdésével-feleletével vallja meg hitét. Ez a hármas célkitűzés már III. Frigyes fejedelem és a többi szerző szándékában is megvolt. III. Frigyes előszava ezt így fogalmazta meg: " hogy ilyenformán ne csak az ifjúság nyerjen a templomban és iskolában istenfélő oktatást és megfelelő nevelést, hanem a prédikátorok és iskolamesterek maguk is, egy biztos és állhatatos formát és mértéket kapjanak, amelyhez az ifjúság oktatásában igazodjanak, és ne eszközölhessenek naponta a saját tetszésük szerinti változtatásokat, és ne tanítsanak ellenkező módon". A hitvallás - bármelyik fenti szerepében - emberi felelet Isten igéjére, s ezért a különböző korokban a különböző egyházak más-más formában, gyakran eltérő terjedelemben fogalmazták meg hitüket. A Bibliából ismerjük például azokat az őshitvallásokat, amelyekkel Isten választottai - akár egyénileg, akár közösen - Isten megszólítására feleltek: "Halld, Izráel, az Úr a mi Istenünk, egy Úr!" (5Móz 6,4); "Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia" (Mt 16,16); "Hiszem, hogy a Jézus Krisztus az Isten Fia" (ApCsel 8,37). Az ilyen rövid hitnyilatkozatok később bővültek, majd a 3-4. században kialakultak a máig ismert és használt Szentháromság-hitvallások: a Nicea-Konstantinápolyi Hitvallás és az Apostoli Hitvallás. Mindkettő ma is egyetemesen elismert és használt hitvallásunk. A reformáció századában különösen sok új hitvallást írtak - hitvédelmi célból. A római egyház és a világi felsőbbség előtt ezekkel igazolták, hogy a lutheri vagy kálvini hatásra reformált gyülekezetek nem új vallást hirdetnek, hanem az egyetemes, régi és közös hitet vallják. (Ez az oka annak, hogy kerüljük és elutasítjuk azt a római katolikus szóhasználatot, amelyben a reformációt "hitújításnak" nevezik.) A reformáció korabeli hitvallások mégis felekezeti

HEIDELBERGI KÁTÉ A REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HITVALLÁSA

HEIDELBERGI KÁTÉ A REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HITVALLÁSA HEIDELBERGI KÁTÉ A REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HITVALLÁSA E kiadás a Heidelbergi Káté megjelenésének 440. évfordulója alkalmából készült Kiadja az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsvár, 2003 Alapkiadás

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

HEIDELBERGI KÁTÉ Új kiadás

HEIDELBERGI KÁTÉ Új kiadás HEIDELBERGI KÁTÉ Új kiadás Egyszerre hitvallás és tankönyv, mely felkészít a felnőtt hívő életre. A Magyar Református Egyház 2013. június 28-án délelőtt elfogadta a Heidelbergi Káté megújított magyar szövegét.

Részletesebben

Az ember nyomorúságáról

Az ember nyomorúságáról A Heidelbergi Káté - A Református Keresztyén Egyház Hitvallása Bevezetés 1. kérdés: Mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod? Felelet: Az, hogy mind testestől, mind lelkestől, akár élek, akár

Részletesebben

HEIDELBERGI KÁTÉ Kálvin János

HEIDELBERGI KÁTÉ Kálvin János HEIDELBERGI KÁTÉ Kálvin János 1. K.: Mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod? F.: Az, hogy mind testestől, mind lelkestől, akár élek, akár halok, nem önmagamé, hanem az én hűséges Uramnak és

Részletesebben

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj! E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,

Részletesebben

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. REGGELI IMÁDSÁG

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. REGGELI IMÁDSÁG Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. IMA SZENT JÓZSEFHEZ Szent József, légy házunk ura, Kis családunk pátrónusa, Egyetértés, hű szeretet Egyesítse

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14.

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Most akkor a korinthusiak úrvacsoráznak, vagy nem úrvacsoráznak? Összegyűlnek, az Úr vacsorájára, de Pál mégis azt mondja:

Részletesebben

KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK

KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK UNGVÁR 1997 TARTALOM BEREGSZÁSZI JÁRÁS V Beregszász /EeperoBe Bakos/CBo6o,qa Szent László templom Bene/flo6pocinrm Jézus Szíve templom Bótrágy/EaTpaflb Szűz

Részletesebben

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10.

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT Lekció: Márk 10. Alapige: Márk 10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2003.9.23. HU 179 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra,

Részletesebben

A református egyház hitvallási iratai: a Heidelbergi Káté (1563) és. a Második Helvét Hitvallás (1566)

A református egyház hitvallási iratai: a Heidelbergi Káté (1563) és. a Második Helvét Hitvallás (1566) Juhász Tamás (Kolozsvár) A református egyház hitvallási iratai: a Heidelbergi Káté (1563) és a Második Helvét Hitvallás (1566) Előadás a Nyugat-európai magyar protestáns gyülekezetek presbitereinek 6.

Részletesebben

A KERESZTSÉG SÁKRAMENTUMA

A KERESZTSÉG SÁKRAMENTUMA A KERESZTSÉG SÁKRAMENTUMA A) GYERMEKKERESZTSÉG ÉNEK Jöjjetek, kérjük Isten áldott Szentlelkét, hogy ébressze fel szívünkben a felelõsséget a tanítvánnyá tétel szolgálata és e gyermek iránt. * Énekmondással

Részletesebben

Üdvözlünk Isten családjában!

Üdvözlünk Isten családjában! Üdvözlünk Isten családjában! Amikor Jézust elfogadod Megváltódnak, Isten családjának tagja leszel. Isten azt akarja, hogy ha az Ő gyermeke lettél, növekedj az Ő megismerésében, és válj minél inkább Jézushoz

Részletesebben

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! 1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő

Részletesebben

Bibliaismereti alapok

Bibliaismereti alapok Bibliaismereti alapok Bibliaismereti alapok 1. Isten 2. Jézus Krisztus 3. Szent Szellem Szentháromság 4. A Biblia 5. Az Ember 6. Bűn megváltás 7. Újjászületés, megszentelődés 8. Betöltekezés Szent Szellemmel

Részletesebben

Drága Gyülekezet! 2014. június 15. Mandabokor, Kálmánháza, Felsősima Istentisztelet. 3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki

Drága Gyülekezet! 2014. június 15. Mandabokor, Kálmánháza, Felsősima Istentisztelet. 3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki 2014. június 15. Mandabokor, Kálmánháza, Felsősima Istentisztelet 3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztusban. 4 Mert

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

AVAS-DÉLI REFORMÁTUS HÍRLEVÉL

AVAS-DÉLI REFORMÁTUS HÍRLEVÉL AVAS-DÉLI REFORMÁTUS HÍRLEVÉL Az Avas-Déli Református Gyülekezet kiadványa 2015. Május "Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Lelkemből minden halandóra. ApCsel 2, 17. ÁLDOTT PÜNKÖSDI ÜNNEPEKET

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;

Részletesebben

Miért hiszünk? Hitvédelmi sorozat 2/b rész. Az Igazság valós természete

Miért hiszünk? Hitvédelmi sorozat 2/b rész. Az Igazság valós természete Miért hiszünk? Hitvédelmi sorozat 2/b rész Az Igazság valós természete VALÓSÁG A valóság az, ami VAN. Csak egy valóság létezik! Nem függ a mi elképzeléseinktől A valóság az objektív, tényszerű létezés

Részletesebben

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp.

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. NEM MINDENKI Lekció: Mt 7,21 23 Alapige: Mt 7,21 Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az,

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1]

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1] Észrevételek az új liturgiáról gyülekezeti kipróbálása idején[1] Egyházkerületi nap, Keszthely, 2004. február 28. Kettıs érzéssel állok itt. Egyrészt nagyon örülök, hogy a rendszeres teológia, egyházunk

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben

A Magyarországi Református Egyház. 2013 (2013. július 1-jei állapot)

A Magyarországi Református Egyház. 2013 (2013. július 1-jei állapot) A Magyarországi Református Egyház TörvénytárA 2013 (2013. július 1-jei állapot) A Magyarországi Református Egyház TörvénytárA 2013 (2013. július 1-jei állapot) TARTALOMJEGYZÉK I. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Új kiadás János első levele

Új kiadás János első levele 1 Új kiadás János első levele Az 1975-ben megjelent és 1990-ben revideált protestáns új fordítású Biblia legújabb revíziójának próbakiadását tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A Magyar Bibliatársulat 2006-

Részletesebben

BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA

BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA Szervezeti és Működési Szabályzatának BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA KÖRBÉLYEGZŐK (SZÁMOSAK) I. leírás: szabályos körben, 39 mm-es körkörös szegéllyel leírt kétsoros szöveg, középen az Egyházat szimbolizáló

Részletesebben

AZ ÚRNAP DÉLELÕTTI ISTENTISZTELET

AZ ÚRNAP DÉLELÕTTI ISTENTISZTELET AZ ÚRNAP DÉLELÕTTI ISTENTISZTELET A) ÚRVACSORÁVAL A szolgálattevõ az úrasztalához egyenesen a szószékre megy, és Isten igéjével köszönti a gyülekezetet. KÖSZÖNTÉS 1. Kegyelem néktek és békesség Istentõl,

Részletesebben

A Heidelbergi Káté mint keresztelési hitvallás *

A Heidelbergi Káté mint keresztelési hitvallás * Wim Verboom Harderwijk A Heidelbergi Káté mint keresztelési hitvallás * Bevezetés Előadásomban a Heidelbergi Kátéra mint keresztelési hitvallásra szeretném felhívni a figyelmet. Erre sajátos fényt vetít,

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt

Részletesebben

Hit Gyülekezete Hitvallása

Hit Gyülekezete Hitvallása ISTEN Isten szellem, legfelsőbb, láthatatlan és halhatatlan lény, valóságos személy, Aki teremtője, fenntartója és kormányzója az egész világmindenségnek (láthatóknak és láthatatlanoknak egyaránt). Székhelye

Részletesebben

Isten útján - 7. évfolyam

Isten útján - 7. évfolyam Isten útján - 7. évfolyam (Dogmatika, Erkölcstan) Óraszám: 2 óra/hét 72 óra/év A tantervhez tartozó részletesen kidolgozott tanmeneteket lásd a Hittansuli honlapon a Tanároknak/Tanmenetek menüpontban.

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

AZ ÚR TÚLÁRADÓ KEGYELME

AZ ÚR TÚLÁRADÓ KEGYELME Pasarét, 2014. július 20. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Földvári Tibor AZ ÚR TÚLÁRADÓ KEGYELME Lekció: Zsidók 3,7-19 Alapige: 4 Mózes 15,1-7 Azután így szólt az ÚR Mózeshez: Szólj Izráel

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília Újpest-Belsőváros 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja Juhász Emília TANÉVZÁRÓ Alapige (textus): Ef 6,1-4; 6,10 Olvasandó (lectio): Péld 3,1-18 Heidelbergi Káté*: XXI. ÚRNAP (*Olvasható a szolgálat végén)

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák tematikája református hittan tantárgyból 9-12. évfolyam

Az osztályozó vizsgák tematikája református hittan tantárgyból 9-12. évfolyam Az osztályozó vizsgák tematikája református hittan tantárgyból 9-12. évfolyam Református hittanból a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak.

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból Bibliai teológia tárgyból Ószövetségi bibliai teológia 1. A teremtés 2. Az ısatyák 3. A Mózes-tradíciók 4. A Sínai-szövetség 5. Izrael élete a királyság elıtti korban (az Ígéret Földjének birtokba vétele,

Részletesebben

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1.

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. 2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Karasszon Dezső: Ésaiás könyvének magyarázata,

Részletesebben

Pasarét, 2014. november 6. (csütörtök) Horváth Géza. PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu ELMARADT BŰNBÁNAT

Pasarét, 2014. november 6. (csütörtök) Horváth Géza. PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu ELMARADT BŰNBÁNAT Pasarét, 2014. november 6. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ELMARADT BŰNBÁNAT Alapige: Lukács 11,37-54 Beszéd közben egy farizeus arra kérte őt, hogy ebédeljen nála. Jézus bement,

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

HÁLAADÁS ÉS ÚRVACSORA. * Aki teheti, álljon fel a csillaggal jelölt részeknél! A vastagon szedett szöveget a gyülekezet mondja.

HÁLAADÁS ÉS ÚRVACSORA. * Aki teheti, álljon fel a csillaggal jelölt részeknél! A vastagon szedett szöveget a gyülekezet mondja. 1 HÁLAADÁS ÉS ÚRVACSORA HÁLAADÁS ÉS ÚRVACSORA * Aki teheti, álljon fel a csillaggal jelölt részeknél! A vastagon szedett szöveget a gyülekezet mondja. MEGHÍVÁS A lelkész az Úr asztala mögött áll. Krisztus,

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m Hittan H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével) bemutatjuk, hogy a Krisztus előtti zsidóság

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

Jézus, a misszió Mestere

Jézus, a misszió Mestere 7. tanulmány Augusztus 8 14. Jézus, a misszió Mestere SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Ézsaiás 42:1-9; Dániel 9:24-27; Máté 10:5-6; Lukács 2:8-14; Apostolok cselekedetei 1:1-14; 2Timóteus 1:8-9 Majd

Részletesebben

VALLÁSLÉLEKTANI ISMEHETEK JELENTŐSÉGE A HOMILETIKÁBAN

VALLÁSLÉLEKTANI ISMEHETEK JELENTŐSÉGE A HOMILETIKÁBAN VALLÁSLÉLEKTANI ISMEHETEK JELENTŐSÉGE A HOMILETIKÁBAN Leon Fendt német teológus megállapítja, hogy a prédikációban a retorika csak akkor jöhet segítségünkre, ha az alábbi eredmények megvalósításához segít

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat ZÁRÓVIZSGAI TÉTELEK A HITTANÁR-NEVELŐ SZAKON 2015. Teológiai tárgyak Nappali tagozat 1. Pál apostol élete (tételgazda: dr. Peres Imre) Irodalom: Saffrey, H.-D., Pál apostol története, 2001; Tarjányi Béla,

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

Az Óbudai Szentháromság Plébánián - 1032 Bp. Vörösvári u. 110. - Bérmálás - 2005.

Az Óbudai Szentháromság Plébánián - 1032 Bp. Vörösvári u. 110. - Bérmálás - 2005. Atya - Teremtő - Gondviselő. Az Óbudai Szentháromság Plébánián - 1032 Bp. Vörösvári u. 110. - Bérmálás - 2005. Kezdetben teremtette Isten az eget és a Földet. /Ter 1 1./ Két igazságot állít, Isten az aki

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

22. Hogyan szól hozzánk Isten az imában? Eszünkbe juttatja,amit mondani akar nekünk. Aki ismeri Jézust, és Isten üzenetét az ráismer Isten szavára.

22. Hogyan szól hozzánk Isten az imában? Eszünkbe juttatja,amit mondani akar nekünk. Aki ismeri Jézust, és Isten üzenetét az ráismer Isten szavára. HITTAN - ANYAG ÖSSZEFOGLALÁSA BÉRMÁLKOZÓK RÉSZÉRE 2016. 1. Ki az Isten? Az egész világ Ura és a mi Mennyei Atyánk 2. Hány személy az Isten? Az Isten három Személy: Atya, Fiú, Szentlélek. 3. Mit jelent

Részletesebben

NYILVÁNVALÓ SZERETET

NYILVÁNVALÓ SZERETET Pasarét, 2015. december 25. (péntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza NYILVÁNVALÓ SZERETET Énekek: 182; 321,1-3. 4. 6-7; 447 Lekció: Lukács 2,1-14 Alapige: 1János 4,9-10 Azáltal lett nyilvánvalóvá

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra.

Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra. 1 Öltözzük fel Krisztust, de hogyan? Textus: Róm. 13,14 Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra. Bevezetés Sok olyan kifejezést olvasunk a Bibliában, amiket

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Az Újszövetség megbízhatósága? autográf MBT, 1990 Biztosan kihagyták azokat, amik nem illettek az Egyház elképzelésébe! Alapfogalmak

Részletesebben

Ne féljetek, bízzatok, ne féljetek, bízzatok mindnyájan, akik az Úréi vagytok! Ige. Szólj, Uram, mert ha néma maradnál, a sírba szállókhoz lennék

Ne féljetek, bízzatok, ne féljetek, bízzatok mindnyájan, akik az Úréi vagytok! Ige. Szólj, Uram, mert ha néma maradnál, a sírba szállókhoz lennék Börtönbreviárium Introitus. Szemeimet a hegyekre emelem, Onnan jön az én segítségem. Az én segítségem az Úrtól van, Aki teremtette az eget és a földet. (Zsolt 121,1.2) Az Isten könyörüljön rajtunk, és

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

Elöljáróban. 13. hitelv

Elöljáróban. 13. hitelv hit13.qxd 2007.11.06. 21:40 Page 1 A Hetednapi Adventista Egyház hitelvi füzetei 13. hitelv A maradék és küldetése Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadat indítson a többiek ellen,

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(XII.01.) Ök. számú rendelete a Kozármisleny Város Helyi Építési Szabályzatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(XII.01.) Ök. számú rendelete a Kozármisleny Város Helyi Építési Szabályzatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(XII.01.) Ök. számú rendelete a Kozármisleny Város Helyi Építési Szabályzatáról Egységes szerkezetben a 8/2010. (IV.12.) Ök. sz. rendelettel.

Részletesebben

A kegyelem Abonyi Sándor (A kegyelem, a törvény, a hit és a cselekedetek kapcsolata)

A kegyelem Abonyi Sándor (A kegyelem, a törvény, a hit és a cselekedetek kapcsolata) A kegyelem Abonyi Sándor (A kegyelem, a törvény, a hit és a cselekedetek kapcsolata) 1. Példázat a kegyelemről Tételezzük fel, hogy két ember a világi élete során halálos bűnt követ el és a világi bíróság

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Keresztút Avilai Szent Terézzel

Keresztút Avilai Szent Terézzel Keresztút Avilai Szent Terézzel Teréz gyermekkora óta elmélkedik Jézus szenvedéséről. Évek hosszú sora óta szokásom volt, hogy majdnem minden este lefekvéskor, midőn elalvás előtt még utoljára Istennek

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

A REFORMÁCIÓ. 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat?

A REFORMÁCIÓ. 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat? A REFORMÁCIÓ 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat? Ok: a papság életmódja ellentétes a Biblia előírásaival a pénz kerül a középpontba

Részletesebben

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Lődd be magad Krisztussal

Lődd be magad Krisztussal Lődd be magad Krisztussal 2014-01-12 (Istentisztelet kivonatos jegyzete) Ma egy két gondolatot szeretnék veletek megosztani. Tulajdonképp nem is tanítás, inkább elgondolkodásra remélem - késztető, dolgok,

Részletesebben

Adatlapok összesítése Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés. bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp

Adatlapok összesítése Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés. bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp JÁRÁSBÍRÓSÁG 6 354 3 2 92 259 141 220 22 336 Budapest Környéki Törvényszék Fővárosi

Részletesebben