E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom június VII. évfolyam 6. szám

Átírás

1 2015. június VII. évfolyam 6. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája Tűzoltó készülékek és tűzoltóvízforrások felülvizsgálata és eljárásai (II. rész) Aktuális Fókuszban a tűzjelző berendezésekre vonatkozó változások Szabványhírek Iratminta Tűzriadó Terv 1

2 Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: június 2. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Újdonság Elindult az OPTIMUM konstrukció! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekintetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűzvédelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat ben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a es számon vagy a forum-media@forum-media.hu címen! A hónap témája Tűzoltó készülékek és tűzoltóvíz-források felülvizsgálata és eljárásai (II. rész) Az előző lapszámban a tűzoltóvízforrások felülvizsgálatát vetettük górcső alá, mégpedig a felülvizsgálók szemszögéből. Most a tűzoltó készülékek felülvizsgálati eljárásának műszaki tartalmát és előírásait részletezzük. Sajnos sok esetben hallottam, hogy egyes biztonságtechnikával foglalkozó cégek szakmai hozzáértésükkel visszaéltek, és az MSZ EN 3 szabvány hatálya alá tartozó tűzoltó készülékek felülvizsgálatát az éves ciklusidő helyett félévente végezték el. Általános előírások A tűzvédelmi törvényben több olyan rész található, amely a tűzoltó-technikai berendezésekre vonatkozik. A tűzoltó-technikai berendezések közé tartoznak a tűzoltó készülékek, így az általános rész egyaránt értelemszerűen vonatkoztatható rájuk. A Tűzvédelmi törvény alapján tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni csak akkor lehet ha: az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal (ha európai uniós tanúsítvánnyal rendelkezik, nem szükséges a magyar tanúsítvány); a megfelelőségét a termékre vonatkozó követelményekben meghatározottak szerint vizsgálatokkal alátámasztott megfelelőségi nyilatkozattal igazolják; a termék tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik. A gazdálkodó tevékenységet folytatóknak 1 a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló (számukra valamilyen formában előírt) tűzvédelmi berendezést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban kell tartaniuk, időszaki ellenőrzésükről, oltóanyagok biztosításáról gondoskodniuk szükséges. Továbbá a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásával, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. A tűzvédelmi hatósági feladatokat, melyek a tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata tevékenységhez kötődnek a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet tartalmazza az alábbiak szerint. 1 Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek 2

3 1. (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a (2) és (3) bekezdésben, az 5. -ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely h) lefolytatja a tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata tevékenység tűzvédelmi jogszabályban foglaltak szerinti végzésének helyszíni ellenőrzését, (2) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely a) b) c) eljár a (3) bekezdés i) pontjában meghatározott kivétellel a Ttv. 12. (1) bekezdés a) f) pontjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, A tűzoltó készülékek felülvizsgálatának, készenlétben tartásának hiányáért, valamint a felülvizsgálók jogszabályt sértő tevékenységéért a 259/2011. Kormányrendelet szigorú bírságtételeket szab ki. 2 Néhány fontos részlet a tűzvédelmi szakvizsgáról A tűzoltó készülékek és a tűzoltóvízforrások felülvizsgálóinak, karbantartóinak tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük. Ha ilyen jellegű szolgáltatást veszünk igénybe, célszerű ellenőrizni, hogy a felülvizsgálatot végzőnek van-e erre jogosultsága. A gyakorlatban több esetben történtek visszaélések, hogy illetéktelen személyek tűzoltókészülék-felülvizsgálónak adták ki magukat, és sokszor még meg is büntették az üzlettulajdonosokat, cégeket. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők A tűzvédelmi szakvizsgák a kiadásuktól számított 5 évig érvényesek, érvénytelen szakvizsgával a meghatározott foglalkozási ágak, munkakörök nem láthatók el. A hatóságnak jogában áll a tűzvédelmi szakvizsgát visszavonni, ha a tevékenységet végzőt jogszabálysértésen érik. A visszavont tűzvédelmi szakvizsgákat a hatóság a honlapján közzéteszi. A gyakorlatban sajnos előfordul hamisított tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány is, amely sem formailag, sem tartalmilag nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról szól a 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet, amelyben mintát találunk arra, hogyan kell kinéznie egy tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványnak, illetve milyen foglalkozási ágakban dolgozóknak, felülvizsgálóknak kell rendelkezniük a szakirányú végzettségükön kívül tűzvédelmi szakvizsgával. Ilyenek például az alábbi munkakörök: 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők 5. Tűzoltóvízforrások felülvizsgálatát végzők 2 A bírságtételeket a májusi lapszámban részleteztük. 1. Jogszabálynak megfelelő tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány 3

4 A tűzoltó készülékek felülvizsgálata, karbantartása A tűzoltó készülék karbantartását csak a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet, vagy az ilyen szervezettel szerződéses jogviszonyban álló érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező felülvizsgáló végezheti. A készenlétben tartónak vagy képviselőjének negyedévente ellenőriznie kell a tűzoltó készülékeket az alábbiak szerint: az előírt készenléti helyen van, rögzítése biztonságos, látható, magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható, használata nem ütközik akadályba, valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található, hiánytalan szerelvényekkel ellátott, fém vagy műanyag plombája, karbantartást iga zoló címkéje sértetlen és ép, zárópecsétje sértetlen, karbantartása esedékes-e, és állapota kifogástalan, üzemszerű. A fenti negyedéves készenlétben tartói felülvizsgálatot végezheti a karbantartással megbízott szervezet vagy az azzal szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is. A negyedéves felülvizsgálat ciklusideje 1 hónapra csökkenthető a hatóság döntése alapján, ha a tűz oltó készülék olyan környezeti tényezőknek, egyéb hatásoknak (korrozív környezet, hőhatás stb.) van kitéve, melyek ezt indokolják. Nagyon fontos új elem a jogszabályban, hogy a karbantartás idején a készenléti helyeken a karbantartás alatt álló, a helyszínen nem karbantartható, és a selejt tűzoltó készülék pótlásáról a készenlétben tartó gondoskodik. A készenlétben tartónak gondoskodnia kell továbbá, hogy a tűzoltó készülékeken az OTSZ 18. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartást végrehajtsák, a részben vagy teljesen kiürült készüléket újratöltsék. A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első karbantartáskor a gyártási vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Amennyiben gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, akkor az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont. Például: ha van egy készülékünk, melynek a gyártása II. negyedév, akkor a karbantartási ciklusidőt közép és teljes körű karbantartás esetén április 30-tól számítjuk, azaz a középkarbantartást április 30-ig + 2 hónap türelmi idő lejártáig kell végrehajtani. A tűzoltó készülékek, illetve azok alkatrészeinek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű készülékek készenlétben tartási ideje a gyártást követő 20 év után tűzoltókészülék-szakértő által kiadott szakvélemény birtokában további 2 5 évvel hosszabbítható meg. Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott készülékek (a szén-dioxiddal oltók kivételével) legkésőbb december 31-ig voltak készenlétben tarthatók, így a régi törőszeges készülékeket ki kellett selejtezni. A tűzoltó készülékek az alábbi esetekben nem vehetők át karbantartásra: a gyártó által előírt alkatrészek, oltóanyag és technológiai utasítás nem áll rendelkezésre, a forgalomból kivonták vagy szabálytalanul hozták forgalomba, az újra nem tölthető tűzoltó készülék, a gyártója, gyártási időpontja nem állapítható meg (nem olvasható), vagy életkora a meghatározott élettartamot elérte. A karbantartó személynek írásban kell értesítenie a készenlétben tartót, ha a tűzoltó készülékek karbantartása nem végezhető el. A készülékek selejtezésről a tulajdonos gondoskodik, ebben az esetben a készülékeket elkülönítetten kell tárolni és a SELEJT felirattal kell ellátni. A selejtezendő oltóanyag, alkatrészek kezelése a környezetvédelmi előírások betartásával történik. 4

5 Tűzoltó készülékek jogosultsághoz kötött karbantartása A karbantartás elvégzését a karbantartást igazoló címke és az OKF azonosító jel 3 felragasztása jelöli, melyek a gyártó jelöléseit nem takarhatják el. Ezt az azonosító címkét oly módon kell felragasztani, hogy a karbantartást igazoló címkét részben fedje át, de az azon található adatokat ne takarja el. Az azonosító jel kizárólag ezzel a címkével együtt és csak egyszer használható fel. Az új karbantartás során mind a felülvizsgálatot igazoló címkét, mind az azonosító jelet tartalmazó címkét el kell távolítani, kivéve a legutolsó közép- vagy teljes körű karbantartást és gyártói végellenőrzést vagy újratöltést igazoló címkéket. A karbantartást igazoló címkével kapcsolatos követelmények Tartalmi követelmények A KARBANTARTVA felirat A karbantartó szervezet neve és címe A karbantartó személy aláírása vagy az aláírással egyenértékű azonosító jelzése A karbantartás jellege (alap-, közép-, teljes körű karbantartás, újratöltés) A karbantartás dátuma (év, hónap, nap) és a következő karbantartás esedékessége (év, hónap, nap) Formai követelmények Öntapadós kivitel Közérthető nyelvezet Segédeszköz nélkül olvasható (a betűméret minimum 3 mm) Logóval, emblémával és angol vagy német nyelvű feliratával kiegészíthető Olyan anyagú, melynek élettartama a karbantartás érvényességi idejével arányos A nem szabványos készülékeken a nyomáspróba adatait (év, hónap, a nyomáspróbát végző jele) a tűzoltó készülék tartályán és hajtóanyag palackján maradandóan és jól látható módon, a tartályon adattáblával, a hajtóanyag palackon beütéssel kell feltüntetni. 3 OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg. 2. Tűzoltókészülék felülvizsgálatát igazoló címke Forrás: Alapkarbantartási feladatok (Kivonat az 50/2011. BM-rendelet 10. sz. mellékletéből) A tűzoltókészülék külső szemrevételezése (a helyén található-e, megfelelően van-e elhelyezve). A biztonsági és jelzőszerelvények ellenőrzése (nyomásmérők ellenőrzése, átvizsgálása és az üzemi nyomás ellenőrzése). A tömlő és a lövőke ellenőrzése, meggyőződés annak kifogástalan állapotáról (repedés, szakadás, törésmentes). A működtető- és az elsütőfej-szerelvény ellenőrzése. Az O-gyűrűk, alátétek, tömítőelemek cseréje (itt a gyártói utasításokat kell figyelembe venni). Készülék összeszerelése, karbantartást igazoló címke kitöltése és elhelyezése. Középkarbantartáskor (az alapkarbantartási feladatokon túl) az alábbi feladatokat végzi el a jogosultsággal rendelkező személy: Ellenőrzi a nyomásjelző működőképességét a nyomásjelző műszerrel felszerelt, állandó nyomású tűzoltó készüléken, a gyártó előírásai szerint. Kiüríti a tűzoltó készüléket. Megvizsgálja az oltóanyagot a gyártó útmutatása szerint. Nagyítóval részletesen megvizsgálja a tűzoltó készüléket: a zárószerelvények, az elsütőfej-szerelvény, a nyomásmérő és jelző eszköz, a tömlő- és a pisztolyszerelvény, korróziójának, sérülésének megállapítása érdekében. 5

6 A középkarbantartás során világítóeszköz és tükör segítségével a tartály belsejét megvizsgálja, különös tekintettel a korróziós nyomokra, hegesztési varratok épségére és ha van a belső bevonat hibátlanságára. Megvizsgál továbbá minden záróelemet, a csatlakozó menetet, alakot, méretet és bevonatot, majd a készüléket a gyártói előírások figyelembevételével megtölti oltóanyaggal, és összeszereli. Teljes körű karbantartás során (az alap- és középkar ban tartási feladatokon túl): A tűzoltó készülékek teljes szétszerelését követően a hibás vagy a lejárt élettartamú részeket selejtezi, majd ezeket újjal pótolja. A tartályt a rajta lévő jelölés értékének megfelelő nyomáson nyomáspróbának veti alá. A jelöletlen tartályokat selejtezi. A vonatkozó műszaki követelménynek nem megfelelő tűzoltó készülékeknél a nyomáspróbát a legfeljebb 25 kg össztömegű tűzoltó készülék esetén festetlen, az annál nagyobb össztömegű tűzoltó készüléknél a hegesztési varratok környezetében fémtiszta állapotban végzi, kivéve a porszórásos festéssel gyártott tartályokat, szén-dioxiddal oltók alumínium palackjait, vagy olyan belső védőbevonattal rendelkező tartályokat, melyeknél a festék eltávolítás vagy az újrafestés a belső bevonat épségét megsértheti. Nyomáspróbának veti alá a biztonsági szelepet és a tűzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a működtetés során a nyomás által terhelt, és a biztonsági szerelvényt (pl. biztonsági szelep) a gyártó előírásait figyelembe véve ellenőrzi, és szükség esetén beállítja vagy cseréli. Nyilvántartás A tűzoltó készülékekkel kapcsolatos felülvizsgálatokat, karbantartásokat tűzvédelmi üzemeltetési naplóban kell rögzíteni, mely tartalmazza: a létesítmény nevét és címét, a tűzoltó készülékek típusjelét, a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alap-, közép-, teljes körű karbantartás) és dátumát, a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. Érdekességként röviden bemutatom, hogy a karbantartó szervezetnek milyen felszereltségű műhellyel kell rendelkeznie a készülékek karbantartásához. A karbantartó szervezetnek a karbantartó műhelyében rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi általános és speciális felszereléssel, műszaki útmutatással, technológiát tartalmazó leírással. A karbantartó műhely helyiségeinek száma, alapterülete és kialakítása tegye lehetővé a különböző munkafázisok elvégzését, a munkaegészségügyi szabályok betartását. Az oltópor tárolása, átfejtése és a vizes technológiát igénylő műveletek ugyanabban a helyiségben nem végezhetők. A karbantartó szervezet által használt mérő- és ellenőrző eszközöknek, felszereléseknek a mérések mű szaki igényeinek és a joghatású mérésre vonatkozó jogszabályoknak kell megfelelniük. A karbantartó szervezetnek rendelkeznie kell: a mérendő tömegnek megfelelő méréshatárú, osztású és pontosságú mérleggel (hajtóanyag palack esetében legfeljebb 1 grammos osztású és legalább 1 grammos pontosságú), világító tartályvizsgáló tükörrel, a mérendő nyomásnak megfelelő méréshatárú nyomásmérővel (1,6% pontosságú), nagyítóval, menetellenőrző idomszerrel, nyomáspróba berendezéssel (tartály, fejszerelvény, portömlő vizsgálatához), zártrendszerű portöltővel, páratartalom mérővel, biztonságiszelep-beállítóval, nyomatékkulccsal, tolómércével, gyártó által előírt célszerszámokkal, csavarkulcsokkal, fogókkal, befogó-rögzítő szerkezettel és azonosítható lenyomatú plombafogóval. A tűzoltó készüléket készenlétben tartásra alkalmatlannak minősítik az alábbi esetekben: a tűzoltó készülék tartályán vagy szerelvényein olyan mértékű sérülés található, amely a tűzoltó készülék biztonságos készenlétben tartását és használatát veszélyezteti, a tűzoltó készülék alkalmazása esetén veszélyes lehet, 6

7 a tűzoltó készülék állapota miatt nem működőképes, vagy a tűzoltó készülék, vagy a hajtóanyagpalack töltetének vesztesége, nyomásának csökkenése meghaladja a gyártó által megadott értéket. Aktuális Fókuszban a tűzjelző berendezésekre vonatkozó változások A márciusi lapszámban már ismertettük a beépített tűzjelző berendezéseinek lényegesebb változásait a régi OTSZ-hez képest. Most a régi OTSZ és elsősorban a beépített tűzjelző berendezések tervezése, telepítése tárgyban kiadott Tűzvédelmi Műszaki Irány elv (TVMI) közötti lényegi változásokat mutatjuk be, helyenként kitérve a normaszöveg változásaira is. Fogalmak és rövidítések A TVMI a fogalmak tekintetében lényegi különbségeket nem hozott a régi OTSZ fogalmaihoz képest. Általános célok A TVMI-ben meghatározott általános célok megegyeznek a régi OTSZ tűzjelző berendezés tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során figyelembe veendő általános előírásaival. Egyeztetés A TVMI egyeztetésre vonatkozó pontjai a régi OTSZhez képest kiegészültek egy ponttal: a kivitelezés bármely szakaszában, a terv megvalósítását akadályozó körülmények kiküszöbölése Az alacsony kockázatú terek A régi OTSZ alacsony kockázatú területnek minősítette a fürdőszobát, zuhanyzót, mosdó-, WC helyiséget, feltéve, hogy a helyiségben nem tárolnak éghető anyagot, vagy nincs hulladéktároló. A TVMI megszüntette a hulladéktárolóra vonatkozó feltételt, és megjegyzésként rögzíti, hogy a helyiségben, a rendeltetésnek megfelelő és ahhoz szükséges anyagok elhelyezése, használata nem minősül tárolásnak. A TVMI kibővítette ezt a kört, és a nem zárt rakodóterek, rámpák területét sorolja ide. A régi OTSZ alacsony kockázatú területnek minősítette a szellőzés nélküli 20 m 3 -nél kisebb fagyasztott élelmiszert tároló raktárak területét. A TVMI kibővítette és 30 m 3 -re emelte a maximális alapterületet. A régi OTSZ-hez képest az alacsony kockázatú területek köre bővült egy ponttal, az 500 m 2 -t meg nem haladó tárolásra használt be nem épített tetőtér (padlás) körével. Hiba bejelentése A régi OTSZ-hez képest szigorítás, hogy míg korábban csak a 48 órán belül el nem hárítható meghibásodást kellett haladéktalanul telefonon jelezni a tűzoltósági ügyeletnek, addig az új szabályozás értelmében már a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást is jelezni kell. Átjelzés A régi OTSZ a beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés tűzjelzését, az állandó felügyelet mellett, automatikus átjelzés kötelezettségét írta elő 10 típusú létesítmény esetén. Az új OTSZ már csak 3 létesítménytípus esetén követeli ezt meg. A korábbi létesítménytípusok közül megszűnt az állandó felügyelet melletti automatikus átjelzés kötelezettsége: a középmagas ipari/mezőgazdasági termelő/tároló épületek, a középmagas szálloda és szállásjellegű épületek, a speciális egészségügyi és szociális épületek, a többszintes és tömegtartózkodásra szolgáló kulturális és művelődési épületek, a 8 méternél magasabb színpaddal rendelkező színházak, a főnél nagyobb befogadóképességű sportcsarnokok, és a 8000 m 2 -nél nagyobb alapterületű vagy három szintnél magasabb kereskedelmi építmény esetén. A korábbi létesítménytípusok közül megmaradt az állandó felügyelet melletti automatikus átjelzés kötelezettsége: a fekvőbeteg-ellátást szolgáló épületek esetén. A régi OTSZ alacsony kockázatú területnek minősítette a nem fedett rakodóterek, rámpák területét. 7

8 A korábbi létesítménytípusokhoz képest szigorítást tartalmaz az 50 méter legfelső használati szint feletti lakóépületek és a magas közösségi épületek kategóriája, mivel az új szabályozás valamennyi 30 méter feletti legfelső használati szintű épület esetében előírja az átjelzés kötelezettségét. A korábbi létesítménytípusokhoz képest újdonságot jelent a felszín alatti vasútvonal alagútja és állomása esetében előírt átjelzési kötelezettség. A TVMI-ben meghatározott pontok megegyeznek a régi OTSZ előírásaival a következőknél: Hibák hatásának korlátozása Zónakialakítás általános szabályai Jelzési zóna kialakításának szabályai Riasztási zóna kialakítás szabályai Címezhetőség Az új OTSZ közösségi rendeltetésű kockázati egységekben kockázati osztályoktól függően tartalmaz követelményeket a korábbi szintszámú és alapterületi megközelítéshez képest. Szigorítást jelent, hogy címezhető érzékelőket kell alkalmazni AK, KK és MK kockázati osztályú ipari, mezőgazdasági, tárolási rendeltetésű kockázati egységekben, valamint a kiürítési időtartam vagy tűzszakasz méret növelése, felvonulási terület korlátozottsága miatt létesített berendezések esetében. Érzékelők elhelyezése A pontszerű hőérzékelők, vonali hőérzékelők, pontszerű füstérzékelők, vonali füstérzékelők és aspirációs füstérzékelők, érzékelők alkalmazásának magassági korlátai a TVMI-ben ugyanúgy szerepelnek. A feltételeknek megfelelő érzékelők esetében a feltételek enyhítést tartalmaznak, mivel a pontszerű füstérzékelőknél az érzékelők által védett terület nagysága 80 m 2 -ről 6,6 m sugarú körre változott, míg a más működési elvű füstérzékelőkkel (vonali füstérzékelő, aspirációs érzékelő) közösen az érzékelők által védett terület nagysága 60 m 2 -ről 5,7 m sugarú körre módosult. A TVMI-ben meghatározott pontszerű füstérzékelők és hőérzékelők által védhető terület nagysága nagyobb értékeket tartalmaz, mint a régi OTSZ 10. melléklet 2. táblázata, ezzel párhuzamosan a pontszerű füstérzékelők és hőérzékelők vízszintes távolságára vonatkozó grafikonos meghatározás megszűnt: Zónatérkép Az új OTSZ értelmében nem kell a beépített tűzjelző berendezés érzékelőinek, kézi jelzésadóinak elhelyezési helyeit tartalmazó rajzot alkalmazni többszintes és 500 m 2 -t meghaladó alapterületű, bármely szintszámú és 2000 m 2 -t meghaladó alapterületű épületek, valamint több mint 100 automatikus érzékelőt és kézi jelzésadót tartalmazó beépített tűzjelző rendszer esetében. Grafikus megjelenítést kell alkalmazni a 8000 m 2 helyett a m 2 alapterületet meghaladó épületek esetében, és változatlanul a több mint 1000 automatikus érzékelő és kézi jelzésadó esetében. Tűzjelző központ elhelyezése és felügyelete A tűzjelző központ elhelyezésére szolgáló helyiség védelmére a régi OTSZ tűzjelző rendszer létesítését írta elő, ezt a TVMI pontosítja automatikus füstérzékelőre. 8

9 A TVMI-ben meghatározott vonali füstérzékelők által felügyelt terület mértéke megegyezik a régi OTSZben meghatározott értékekkel. A TVMI-ben a pontszerű és vonali füstérzékelők mennyezettől mért távolsága megegyezik a régi OTSZ-ben meghatározott értékekkel. A TVMI újdonságként vezeti be a keskeny helyiségek és födémek (gerendaközök) esetére vonatkozóan az érzékelők közötti legnagyobb vízszintes távolságot akkor, ha a helyiség, illetve födémrész (gerendák által határolt térrész) kisebbik mérete (szélessége) nem haladja meg a 3,00 métert. A TVMI értelmében a több egymás fölött fekvő emelvény esetében a legalsó szint feletti térrészek a védelemből kihagyhatók, ha a fölötte lévő emelvényszintek tűzterhelése kisebb, mint 25 MJ/m 2, ez megegyezik a régi OTSZ-ben meghatározott követelménnyel. A TVMI-ben a polcos tárolás esetére az érzékelők, őrzősugarak és a polctól, tárolt anyagtól, géptől, berendezéstől meghatározott 0,50 méteres távolság megegyezik a régi OTSZ-ben meghatározott követelménnyel. A TVMI-ben az érzékelők és a mennyezethez rögzített, vagy önhordó, azt megközelítő épület-gépészeti elemektől előírt legalább 0,50 méteres távolság megegyezik a régi OTSZ-ben meghatározott követelménnyel. A TVMI-ben arra az esetre meghatározott korrekciós tényezők, amikor a helyiség szellőzése eléri vagy meghaladja a tízszeres légcserét (óránként), megegyezik a régi OTSZ-ben meghatározott követelménnyel. A TVMI értelmében, amennyiben perforált álmenynyezeti elemeken keresztül történő befúvás valósul meg, az érzékelők megfelelően korai jelzése érdekében az érzékelők elhelyezése akkor megfelelő, ha felettük legalább 0,6 méter sugarú kört tartalmazó felületen levegőt, égésterméket, füstöt át nem eresztő borítást alkalmaznak. Ez a követelmény megegyezik a régi OTSZ-ben meghatározott rendelkezéssel, azonban a régi OTSZ kivételt is meghatározott: kivéve ha a légcsere az óránkénti tízszeres értéket nem éri el. A TVMI kimondja, hogy a mennyezeti befúvás esetén az érzékelők elhelyezése akkor megfelelő, ha az érzékelőket a befúvónyílástól függőleges befúvás esetén legalább 1,00 méter, oldalirányú befúvás tekintetében pedig legalább 1,50 m távolságra helyezik el. Ez a követelmény megegyezik a régi OTSZ-ben meghatározott rendelkezéssel. A TVMI-ben az áttört álmennyezetekre vonatkozó rendelkezések megegyeznek a régi OTSZ-ben meghatározott rendelkezésekkel. Ugyanakkor már nem tartalmazza azt a követelményt, hogy Ha fennáll a veszélye az álmennyezet felett kialakuló tűznek, akkor az álmennyezet felett érzékelőket kell elhelyezni. A TVMI előírja, hogy a robbanásveszélyes terekben alkalmazott érzékelők és rendszerelemek elhelyezése akkor megfelelő, ha azok robbanás elleni védelemmel rendelkeznek. A TVMI lépcsőházak esetén előírja, hogy az érzékelők elhelyezése akkor megfelelő, ha érzékelőt helyeznek el a lépcsőház legmagasabb pontján, és felülről számolva minden második érkezési szinten, de legalább függőlegesen 10 méterenként. A TVMI vezeték nélküli (rádió-összeköttetésű) tűzjelző rendszerek esetén előírja, hogy vezeték nélküli eszközök alkalmazásakor a rendszerelemek elhelyezése akkor megfelelő, ha a rendszer kialakítása olyan, hogy az eszközök rádiós lefedettsége megfelelő az üzembiztos működéshez. Kézi jelzésadók A kézi jelzésadók elhelyezésének általános szabályai a TVMI-ben azonosak a régi OTSZ-ben meghatározottakkal, mind a 30 méteren belüli megközelíthetőségük, mind a padlószinttől mért 1,1 és 1,6 m kö zötti magasságra vonatkozó érték, mind a szemből és oldalirányból jól láthatóság tekintetében. Ugyanakkor a TVMI kimondja, hogy ha a jelzési zóna egy épületszintet foglal magába, abban az esetben a kézi jelzésadók elhelyezése akkor megfelelő, ha azokat a lépcsőházba vezető ajtónál a használati tér felőli oldalon helyezik el. Illetve kimondja azt is, hogy az ajtó mellett elhelyezett kézi jelzésadók elhelyezése akkor megfelelő, ha figyelembe veszik az ajtó nyitási irányát, és az ajtószárnyak nyitott állapotban sem csökkentik a kézi jelzésadó láthatóságát. Hangjelzők A TVMI egyértelművé teszi, hogy a tűzriasztásra szolgáló hangnyomás legalább 65 db(a), vagy a területen 9

10 várható bármely 30 másodpercnél hosszabb ideig fennálló zaj 5 db(a)-lel megnövelt értéke közül a nagyobb érték kell, hogy legyen. Az alvó emberek felébresztésére szolgáló minimális 75 db(a) (az ágy fej felőli oldalánál) hangjelzési érték és a hangjelzőtől 1,00 méterre meghatározott maximális 120 db(a) hangnyomásra vonatkozó rendelkezések megegyeznek a régi OTSZ-ben meghatározottakkal. A TVMI két hangjelző elhelyezési kötelezettségét nem az épületre, hanem a védett területre vonatkozóan határozza meg, továbbá kimondja, hogy a tűzjelző áramkör egyszeres vezetékhibája ne akadályozza a tűzriasztást jelző eszközök működését. Olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy tűzjelzés esetén legalább egy hangjelző működőképes maradjon. A hangjelzők elkülöníthetőségére vonatkozó rendelkezés, miszerint a tűzriasztás ideje alatt minden más hangforrás automatikusan lekapcsolódik, kivéve az evakuációs hangosító rendszer részeit, mint pl. a tűzvédelmi mikrofon(oka)t, azokat a beszédmodulokat (vagy ennek megfelelő üzenetgenerátorokat), amelyek az üzenetet adják, a hangjelzők elkülöníthetőségre vonatkozó szabályai, aminek értelmében a vezérelt hangjelzők, vala mint a hangosító rendszer (szövegbemondás, zeneszolgáltatás stb.) működése nem történhet egy időben, megegyeznek a régi OTSZ-ben meghatározottakkal. A TVMI kimondja, hogy a tűzriasztásra, vészhangosítási funkcióra alkalmazható az a hangosító rendszer (evakuációs hangosító rendszer), amely megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon van kialakítva. Fényjelzők A TVMI értelmében ahogy az a régi OTSZ-ben is szerepelt a tűzriasztásra szolgáló fényjelző eszközöket tűzriasztásra önállóan nem, csak a hangjelzők kiegészítésére lehet használni. Kimondja, hogy a fényjelző eszközök beazonosíthatósága akkor teljesül, ha épületen belül a tűzriasztásra szolgáló fényjelzők azonos színűek, a fényjelző eszközök villanásainak frekvenciája 0,5 Hz és 2 Hz közötti lehet. A tűzriasztásra szolgáló fényjelző eszközök elhelyezése akkor megfelelő, ha azokat jól látható helyen helyezik el, és ha az elhelyezésnél figyelembe vették a környezeti megvilágítottság erősségét. Vezeték, vezetékrendszer A TVMI-ben az általános előírások, az elektromágneses zavarok kivédésére, a mechanikai és tűz elleni védelem, a villámvédelem, túlfeszültség-védelem és a tűzgátlás követelményei megegyeznek a régi OTSZben meghatározottakkal. Tápforrások A TVMI-ben az elsődleges és másodlagos tápforrásra vonatkozó követelmények megegyeznek a régi OTSZben meghatározottakkal, ugyanakkor az akkumulátor kapacitásának meghatározására alkalmazott képlet megváltozott. Kapcsolódó rendszerek és vezérlések A TVMI kimondja, hogy a tűzjelző berendezéshez kapcsolódó rendszerek működése akkor rendeltetésszerű, ha a csatlakoztatás után a rendszer vagy egyes részegységeinek működése mindig a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő részeinél megadott működési határok között marad, és a csatlakoztatott rendszer a teljesítménynyilatkozata alapján az adott alkalmazásnak megfelel. A kapcsolódó más rendszer (pl. oltásvezérlő központ) működése akkor rendeltetésszerű, ha kommunikációjának megvalósítását a közreműködő felek igazolt módon egyeztetik, a kapcsolódó rendszer együttműködése során a központ felismeri és a jelzést fogadó rendszeren megjeleníti az összekötő áramkör szakadását, illetve zárlatát. Oltásvezérlő csatlakoztatása akkor megfelelő, ha az oltásvezérlő megjeleníti a tűzjelző berendezés felől érkező oltásindítási jelzést, valamint a felügyelettel önállóan nem rendelkező oltásvezérlő felől érkező oltásindítást jelző jelzést és az oltóberendezés hibajelzését. Tűzjelző berendezés részegységeinek jelölése A TVMI értelmében a jelölés akkor megfelelő, ha a tűzjelző berendezés minden megjelölt elemét egyértelműen lehet azonosítani, továbbá, hogy a tűzjelző központ jelzését egyértelműen a jelzőeszközhöz lehet kapcsolni. A tűzjelző központ kihelyezett kijelző kezelő egységének elhelyezésére szolgáló helyiséget, teret jelölni kell. 10

11 Az eszközök jelölése akkor megfelelő, ha az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők, vezetékágak, elosztók azonosítására feliratozást (címkéket) alkalmaznak. Az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók jelölése megfelelő, ha az elhelyezett azonosító számok vagy betűk megfelelnek a tűzjelző központ által kijelzett azonosítóknak, a padlószintről létra vagy egyéb segédeszköz használata nélkül is olvashatóak. Rejtett helyre szerelt, különösen álmennyezet felett vagy álpadló alatti érzékelők esetén akkor megfelelő, ha duplikált azonosítókat alkalmaznak, melyek a padlószintről olvashatók. A TVMI-ben a felismerési távolság függvényében meghatározott jelölések méretei megegyeznek a régi OTSZ előírásával. Szabványhírek májusban az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg: MSZ EN 54-31:2015 Tűzjelző berendezések. 31. rész: Multiszenzoros tűzérzékelők. Füst-, szén-monoxid- és adott esetben hő érzékelők kombinációját alkalmazó pontszerű érzékelők. MSZ EN :2015 Robbanóképes közegek. 2. rész: Gyártmányok védelme túlnyomásos tokozással p (IEC :2014) az MSZ EN :2008 és az MSZ EN :2007 helyett, amelyek azonban ig még érvényesek. MSZ EN :2015 Robbanóképes közegek. 26. rész: Ga készülékvédelmi szintű (EPL-) készülékek (IEC :2014) az MSZ EN :2007 helyett, amely azonban ig még érvényes. MSZ EN 14471:2013+A1:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések műanyag béléscsövekkel. Követelmények és vizsgálati módszerek az MSZ EN 14471:2014 helyett. Iratminta Tűzriadó Terv A létesítmény megnevezése: Név:... (Cím:...) Az 54/2014. (XII. 15.) BM-rendelet előírásai szerint elkészített kockázati osztályba sorolás alapján a létesítmény... kockázati osztályba tartozik. A tűzjelzés módja: Az évi XXXI. törvény értelmében: Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni az illetékes Tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs mód, a rendőrségnek, mentőszolgálatnak. A tűzjelzés történhet a létesítményből vezetékes, illetve mobil telefonon lehetséges. Valamennyi dolgozó, látogató, amennyiben tüzet észlel, vagy arról tudomást szerez, köteles azt azonnal jelezni a biztonsági szolgálatnak, amennyiben az nem lehetséges, az illetékes tűzoltóságnak vezetékes telefonról a 105-ös vagy a 112-es segélyhívó telefonszámon. Segélyhívásra a létesítmény valamennyi telefonkészülékét rendelkezésre kell bocsátani. 11

12 A tűz jelzésénél közölni kell: a tűz pontos helyét, mi ég, mi van veszélyeztetve, milyen káreset történt, emberélet van-e veszélyben, a bejelentő nevét, a tűzeset jelzésére használt telefonkészülék kapcsolási számát, minden olyan információt, amely a tűz vagy káreset értékelését, felszámolását elősegíti (pl. megközelíthetőség, terepviszonyok, égő anyag felismerése). A Tűzoltóság értesítése után az alkalmazott meggyőződik a tűz valódiságáról. Amennyiben a jelzés téves volt, abban az esetben értesíteni kell a Tűzoltóságot, hogy szüntessék meg a helyszínre vonulást. Tűz esetén értesíteni kell:... Az alkalmazottak, létesítményben tartózkodók riasztása A riasztás történhet élőszóval, kiabálva. Mindenki, aki a riasztást észlelte, köteles a környezetében levőket tovább riasztani. Az igazgató vagy az általa megbízott személy az összes olyan helyiség, zárttér, bejárat, kijárat kulcsát, melyek a munkaidő végeztével lezárásra kerülnek, készítse elő a tűz oltását végzők számára. Az alkalmazottaknak az alábbi feladatokat kell végrehajtaniuk: Az épület(ek) kiürítéséért felelős:... Az épület(ek) kiürítése az alábbiak szerint történik: A tűz oltása A tűz oltásában, a műszaki mentésben minden dolgozó és más, a létesítményben tartózkodó személy életkora, egészségi és fizikai állapota alapján, a tőle elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével köteles közreműködni. A létesítmény területén található valamennyi tűzoltó eszközt (tűzoltó készüléket) a tűz oltását végző személyek rendelkezésére kell bocsátani. Az elektromos berendezések tüzét vízzel oltani tilos és életveszélyes! A tűzoltást mindaddig folytatni kell: amíg az életveszély nélkül lehetséges, a tűz eloltásáig, a tűzoltók megérkezéséig. Azok a személyek, akik a tűz oltásában nem vesznek részt, a tűzriadó észlelése után a legrövidebb menekülési útvonalon hagyják el a veszélyeztetett tűzszakaszt, épületet, területet. A menekülés védett tűzszakaszba, védett épületbe vagy a szabadba történjen. Amennyiben erre nincs mód, úgy lehetőleg a tűztől, füsttől legvédettebb helyre meneküljenek és ezt valamilyen módon (pl. kiabálva, ha működik telefonon) tudassák környezetükkel. A tűzoltók kiérkezéséig egy alkalmazott az épület előtt tartózkodjon a szükséges tájékoztatás megadása céljából. A munkavállalók, és más, létesítményben tartózkodó személyek a tűz oltásában a tőlük elvárható módon vegyenek részt. Tűzoltó készülékek Az épületben... darab... típusú tűzoltókészülék van elhelyezve melyek ABC jelű tűz oltására alkalmasak. 12

13 Tűzoltóvízforrások A létesítmény területén... darab föld alatti/föld feletti tűzcsap található... darab... köbméteres tűzivvíztartály található, vízforrásonként... darab csatlakozási lehetőséggel. Közművek kezelési rendje A létesítménynél biztosított a helyi és központi feszültségmentesítés lehetősége. A helyi áramtalanítást kell előnyben részesíteni. A központi áramtalanítás lehetősége:... A gázfőelzáró helye:... Egészségügyi ellátás rendszere A sérültek ellátásához az Országos Mentőszolgálatot kell igénybe venni. Amennyiben valaki a Mentők megérkezéséig elsősegélyt nyújt, a következők szerint kell eljárni: Égő ruházat esetén meg kell akadályozni, hogy a sérült pánikba essen és rohanjon, mivel a legkisebb mozgás vagy szellő is éleszti a tüzet. Fektesse le a sérültet, és ha lehet, óvja a földdel való érintkezéstől. A megégett bőrfelületet folyamatosan hűtve igyekezzék megakadályozni a sérülés mélyre terjedését. A hűtés egyben csökkenti a fájdalmat és a sokkveszélyt. Tegyen az égési sebre steril (géz) fedőkötést, mert ezek a sebek könnyen fertőződnek. Az égési sebeket orvosnak kell véglegesen ellátni. Rendfenntartás A rend fenntartására, a pánik megakadályozására különösen ügyelni kell. A rendfenntartást mindenkor a munkavállalók végzik. Szükség esetén értesíteni kell a rendőrséget. A Tűzriadó Terv -et valamennyi, a létesítményben megforduló személlyel ismertetni, évente gyakoroltatni kell lehetőleg a tűzvédelmi oktatással egy időben. A gyakorlat eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Melléklet: Méretarányos alaprajz (illetve helyszínrajz) és annak tartalmi követelményei Menekülési útvonalak, Közműelzárók helye, Tűzoltó készülékek helye, Tűzoltóvízforrások megjelölése. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VII. évfolyam, hatodik szám, június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: M. C. Direct Kft.