Új MET tagok. Tartalom. Gallov Rezsô... 3 SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR. Gallov Rezsô Pietsch Tibor...

Átírás

1

2 Tartalom Néhány sorban Gallov Rezsô Magas szintû konferencia a TF-en Gallov Rezsô Azt a hatszázát! Pietsch Tibor Történeti háttér Nádori László Az élsport átalakulása a piacképesség irányába Jády György A futball jövôje a tét Sz. Nagy Tamás Jeff Galloway, a boldog ember Marik Balázs Pekingben jártak (I.) Pálvölgyi Miklós Pekingben jártak (II.) Hegedûs Csaba A többfunkciós sportember Füredi Marianne Szávay Ágnes útja a világ élvonalába Arday Attila Hajós Alfrédtôl Cseh Lászlóig Gallov Rezsô A cirkuszi erômûvészettôl az olimpiai dobogóig Lévai György Nemzetközi sportszakemberképzés a tornasportban Kalmár Zsuzsa A kenus utánpótlás-nevelés idôszerû kérdései Szabó Attila Fáradásos törések Berkes István Sportágspecifikus energiabevitel sportolóknál Szabó S. András Új MET tagok Misek Edit fittness Kecskemét Boda László fitness Budapest Prukner László labdarúgás Kaposvár Wolf Rita röplabda Gödöllõ Máté Gergõ taekwondo Hódmezõvásárhely Pálinkás Ferenc labdarúgás Kunszentmárton Haász Katalin mûugrás Budapest Dr. Szalay Katalin rekreáció Budapest Kratotil Sándor úszás Kartal Kerekes Csaba úszás Kartal SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR TF TOVÁBBKÉPZÔ INTÉZET 1123 BUDAPEST, ALKOTÁS U. 44. TEL.: FAX: MAGYAR EDZÔ Hungarian Coach 10. évf Megjelenik negyedévenként Elôfizethetô a szerkesztôségnél kapható csekken Éves elôfizetési díj: 2500,- Ft Fôszerkesztô Gallov Rezsô Felelôs szerkesztô dr. Mónus András Szerkesztô Bendiner Nóra Szerkesztô kollégium dr. Harsányi László elnök Haász Sándor Köpf Károly Medvegy Iván dr. Szabó S. András dr. Szabó Tamás dr. Tihanyi József Kiadja a Magyar Edzôk Társasága Elnök: dr. Ormai László Fôtitkár: dr. Tamás István Titkárság és szerkesztôség 1146 Budapest Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: (36-1) ; nora.bendiner@helka.iif.hu Hirdetésfelvétel a szerkesztôség címén Borító, lapterv és tipográfia Somogyi György Nyomdai munkálatok PENTI Nyomda, Budapest ISSN Támogatók Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Magyar Olimpiai Bizottság Nemzeti Sportszövetség Pegazus Sport-Tours Kft.

3 2007/4 MAGYAR EDZŐ 3 Néhány sorban Az év utolsó negyedét illetô összefoglalónk elsô helyére - mi más is kerülhetne egy-egy tagadhatatlanul anyagi gondokkal terhes sovány esztendô végén - természetszerûen az olimpiai felkészülés költségei korábbi bizonytalan sorsának jobbra fordulása. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - meghallgatva a sportági szövetségek és olimpiai bizottságunk indokolt panaszait millió forintos rendkívüli állami támogatásról biztosította az érintetteket. Ezzel a 2007-évre eredetileg elôirányzott sportköltségvetés összességében 3.7 milliárd forinttal nôtt, s lényegében elhárultak a gondok a Pekingig még hátralévô idôben a megfelelô felkészülés elôl. Az olimpiai vonatkozású fejlemények között továbbá megkülönböztetett figyelmet érdemel az a lelkesedés, amelylyel Debrecen városa benyújtotta pályázatát az elsô alkalommal 2010-ben sorra kerülô ifjúsági olimpia megrendezésére. A város az erôs mezônyben helytállt, s végül a tiszteletre méltó középmezônyben végzett. Ami társaságunk életét illeti, tevékenységünk, elképzeléseink, terveink november 14-én a Nemzeti Sporttanács ülésén kerültek napirendre, s a tekintélyes testület érdeklôdése, figyelme elégedettséggel tölthet el bennünket. A meghallgatás önmagában is elismerést jelent, visszaigazolja igyekezetünket, teljesítményünket, s egyben természetesen további ösztönzésül is szolgál. Rendezvényeink között folytattuk - a MOB-bal karöltve - szakmai konferenciáink sorát Peking jegyében, s közben különleges örömmel szerveztük meg a Futás varázsa címmel a világhírû, népszerû atlantai szakember, Jeff Galloway elôadását a TF-en. A szomorú események sem kerülték el sporttársadalmunkat, különösen súlyos veszteségek értek bennünket, edzô közösségünket, hiszen örökre távozott soraink közül a nagyszerû, népszerû kajak-kenuedzô, Séra Miklós és olimpiai bajnok kalapácsvetônk, Zsivotzky Gyula, aki számos fontos társadalmi funkciója mellett kifejezett edzôi tevékenységet folytatott, fia, Attila, remek tízpróbázónk felkészítésében. Közel sem ennyire tragikus esetként ért bennünket, de ellentmondásosnak érezzük olimpiai bajnok úszónk, Kovács Ágnes dopping-esetét - komoly figyelmeztetést is szimbolizál Peking játékai elôtt! Gallov Rezsô Magas szintû konferencia a TF-en A FUTÁS IGEHIRDETÔJE ATLANTÁBÓL Igaz, kitartásra és fôként nagy türelemre volt szükség, de megérte a hosszú várakozás. A futás világhírû apostolai közül a dallasi Dr. Kenneth H. Cooper volt az elsô, akit fôvárosunkban köszönthettük, még 1990 júliusában, együtt futhattunk vele a Szabadság-hegyen, s hallhattuk a Tökéletes közérzetrôl, a futásról, az aerob edzésmódszerrôl felvilágosító szavait a TF lelkes nézôkkel telis-tele zsúfolt Aulájában. Tíz évvel ezt követôen érkezett hozzánk áprilisában a közép- és hosszútávfutás iskolát teremtô professzora Új-Zélandról, Arthur Lydiard. Olyan nagyságokat készített fel, mint a háromszoros olimpiai bajnok honfitárs, Peter Snell, a szintén olimpiai aranyérmes Murray Halberg, iskolájából nôtt ki az ugyancsak aranyérmes John Walker, s az ô módszerével aratta ötkarikás diadalait (öt és tízezer méteren szám szerint négyszer) a finn csodafutó Lasse Viren. Mégis, mindezek ellenére igazi küldetésének mindig is azt vallotta, hogy messiásként az egészséges életmód elengedhetetlen részeként hirdesse a futás jelentôségét. Újabb, több mint hét esztendô pergett le, míg azután novemberben idén a futás megszállott és világhírû messiásai közül a harmadik élô legendát is üdvözölhettük Budapesten, az amerikai Jeff Gallowayt Atlantából. Jellemzô, és sok mindent elárul róla az a tény, hogy Magyarországi látogatását közvetlenül megelôzôen a hagyományos maratoni nemzetközi versenyen vett részt Athénban. Évei számának fittyet hányva (62), igazolta, hogy nem azok közé tartozik, akik vizet prédikálnak és bort isznak, hanem az életben, a mindennapos gyakorlatban is pontosan azt teszi, amit oly mélységes hittel, elkötelezettséggel hirdet. Szenvedéllyel, eltökéltséggel, rajongással fut, s erre biztat mindannyiunkat - szóban, írásban, szervezéssel, igehirdetéssel - nem csak hazájában, az Egyesült Államokban, hanem világszerte. Nem zárójelek közé tett megjegyzésként kívánkozik ide, hogy élete során nem kevesebb, mint 119 maratoni versenyen állt rajthoz. Felesleges bármiféle összehasonlítás az említett három nagyság között, tény ellenben, hogy ékesszólás és elôadókészség tekintetében igen magas színvonalú teljesítmény szem-és fültanúi lehettek azok a szerencsések, akik meghallgathatták Galloway többórás érdekes, egyben szórakoztató módszertani elôadását a TF Aulájában a Futás varázsáról. Belsô oldalainkon kedves olvasóink interjút találhatnak vele, s ha részletes ismertetésétôl el is tekinthetünk, érdemes megjegyezni tevékenységérôl, hogy rendkívül termékeny szerzô, munkássága során tucatnyi könyvet írt - minden korosztály számára - a futás-kocogás-gyaloglás-mozgás számos aspektusáról közérthetôen többszázezres példányszámban (Kezdjünk futni! Fitt gyerekek, Fuss amíg 100 leszel! A maraton, Fél maratoni - csináld meg! Éves futó program - hogy csak néhányat említsünk a példa kedvéért). Évente közel nyolcvan elôadást tart elsôsorban Észak-Amerikában, de hallatlanul népszerû Ausztráliában és Európában is. Természetesen minden nap fut maga is - feleségével, Barbarával együtt, s mintegy hat órát tölt a komputere mellett, levelezéssel, tanácsadással, esemény szervezéssel, népszerûsítve különösképpen a Futás-gyaloglás-futás általa kidolgozott vegyes programját. Ô maga a hetvenes években kezdett versenyszerûen futni hosszú távot - tudja mirôl van szó - olyan nagyságok és barátok között, mint az olimpiai bajnok Frank Shorter, Pre Fontain és társai, maga is részt vett méteren - a müncheni olimpián 1972-ben. Budapesti látogatásakor két részletben tartott elôadás sorozatában hallhattunk egyebek között a Futás-gyaloglás-futás módszerérôl, a Sérülésmentes futásról és az Éves edzéstervrôl, a Táplálkozás és fittség összefüggéseirôl, Saját magunk tesztelésérôl, A gyerekek fittségi programjairól. Mielôtt elutazott, az ígérte, hamarosan szívesen jön ismét Budapestre. Örömmel vennénk, bízhatunk tehát abban, nem kell majd ismét hat-nyolc évet várni világhírû futó messiásra.

4 4 MAGYAR EDZŐ 2007/4 Azt a hatszázát! GARAMI JÓZSEF SZÁMÁRA MA IS ÉLMÉNYT JELENT EGY JÓL SIKERÜLT EDZÉS Október 23-án egy nemzet, egy nappal korábban pedig a labdarúgó-társadalom ünnepelt: Garami József 600. élvonalbeli mérkôzésén dirigált. Azt a hatszázát! - kiálthatunk fel, és egyúttal meg is emeljük a kalapunkat a 68 esztendôs szakember elôtt, hiszen - a képzeletbeli dobogó második fokán állva - már csak néhány meccset kell végigülnie (netán - állnia) ahhoz, hogy megdöntse a legendás Lakat Károly 626-os országos csúcsát. Noha saját bevallása szerint nem számolgat, kétségünk sincs a felôl: jövô ôsszel újra lesz ok a Budapesten itthon, Pécsett otthon levô mester köszöntésére. Ha nem is kerek, nagy szám lesz a Garami Józseffel az MTK Hungária körúti pályáján, két edzés között beszélgettünk. - Állítólag nem tudott arról, hogy a Nyíregyháza ellen jubilál. Ez igaz? - Igaz bizony - jelent meg egy mosoly a szakmai igazgató arcán. - Nem vagyok az a típus, aki azt számolgatja, hogy hányadik mérkôzése következik. Persze örülök, hogy túl vagyok már a hatszázadikon is, hiszen ez azt is jelenti, hogy általában megfeleltem az elvárásoknak. Nem tagadom ugyanakkor azt sem, hogy a Nyíregyháza-meccs után megfordult a fejemben: eddig mit hogyan csináltam, mit értem el, mit nem. - Azért ne siessünk ennyire, a számvetéssel várjuk meg a beszélgetés végét. Kanyarodjunk inkább vissza pályafutása elejére, illetve az elôzô karrierje befejezésére: csupán harminckilenc alkalommal játszott az NB I-ben, holott azt hallottam, hogy remek futballista volt. - Megtisztelô, ha mások így emlékeznek rám. Szerintem is vihettem volna többre, de különbözô sérülések megakadályoztak ebben; megesett, hogy egy évet kellett kihagynom térdbántalmak miatt. Pedig 1957-ben még a Göröcs János nevével fémjelzett ifjúsági válogatott tagja voltam, kár, hogy nem úgy sikerült a labdarúgó-pályafutásom, ahogy arról gyerekfejjel álmodoztam... Talán kijelenthetem, hogy többre voltam hivatott. Idôközben felvételt nyertem a Tanítóképzô Fôiskolára, és amikor választanom kellett a tanulás és a foci között, elôbbi mellett döntöttem. Úgyhogy a futballista-karrieremrôl ennyi talán elég is. - Én, mondjuk, nem mennék el szó nélkül amellett, hogy 1961 tavaszán úgy nyert kettô nullára a Pécs a Ferencváros ellen, hogy mindkét gólt Garami József szerezte... - Igen, volt ilyen is. Egyébként az utolsó élvonalbeli gólomat is a Fradinak lôttem, bár nem Pécsett, hanem az Üllôi úton. - A zöld-fehéreket évtizedek múltán edzôként kárpótolta, de errôl majd késôbb. Szóval hogyan is indult edzôi pályája? - Éppen negyven esztendeje, hogy odahaza elkezdtem gyerekekkel foglalkozni, és egészen 1985-ig dolgoztam utánpótlásvonalon. Ebbe belefért egy kisebb megszakítás, amikor ideiglenesen átvettem a felnôtt csapat irányítását. Hetvenháromtól már én felügyeltem a PMFC utánpótlását, közben vezettem a Sportiskolát is, ám ezzel nem volt gond, hiszen - némi túlzással - egy kaptafára ment az egész: aki ügyes volt, úgyis a Pécsben kötött ki. - Amit a sors labdarúgóként elvett öntôl, azt edzôként visszakapta? - Érdekes kérdés, a válaszon még gondolkodnom kell. Egy biztos, már az utánpótlásedzôi múltamból is szép emlékeim vannak, egyrészt mert tehetségekkel foglalkozhattam, másrészt mert jó eredményeket értünk el. Kialakítottam egy új rendszert, amit aztán más klubok is átvettek, úgy vélem, erre büszke lehetek. A PMFC elsô csapatának edzôjeként azért is szerencsésnek vallhattam magam, mert akik korábban nálam szerepeltek a különbözô ifjúsági együttesekben, akkor már a felnôttek öltözôjében készültek. - Ha már itt tartunk: arra nem kérhetem, hogy elevenítse fel az eddigi hatszáznégy mérkôzését, de az elsôrôl igazán mesélhetne. - Készséggel: hét meccs volt hátra az ös bajnokságból, amikor kineveztek a Pécs vezetôedzôjének. Nehéz helyzetben voltunk, hiszen közel álltunk a kiesôzónához, ám a hétbôl csak egyszer kaptunk ki. Hozzá sem kell tennem, ugye, hogy végül bent maradtunk... Egy évre rá még jobban ment, akkor úgy lettünk ezüstérmesek, hogy a huszonkettes keretbôl húszan saját nevelésû játékosnak számítottak. Ez legalább akkora dolog volt, mint hogy a nagy Honvéd mögött másodikként végeztünk.

5 2007/4 MAGYAR EDZŐ 5 - Huszonhárom évvel ezelôtti debütálása óta mindössze öt egyesületben - a Pécsen kívül az Újpestben, az MTK-ban, a Gyôrben és a Ferencvárosban - fordult meg. Az edzôi szakmában is létezne a klubhûség fogalma? - Jól hangzik, de a szakvezetôket nem érdemes összehasonlítani a futballistákkal. Egy edzô általában több évig dolgozik egy helyen, hosszabb távra tervezhet, mint egy labdarúgó. Ellenben az éremnek van egy másik oldala is: ha nem megy az együttesnek, akkor a trénert hamarabb rúgják ki, mint a focistát, egy embertôl mégiscsak könnyebb megválni, mint huszonkettôtôl... Nekem kétszer köszönték meg a munkámat. Elôször az MTK-nál, amikor a kiválóan sikerült, bajnoki címet, valamint kupagyôzelmet hozó es szezont követô idényben Várszegi Gábor felállított a szerinte gyenge tavaszi szereplés miatt. Más kérdés, hogy sokáig nem voltam feladat nélkül, tudniillik két napra rá már hívott az ETO, és el is fogadtam az ajánlatot. A második elbocsátásom a Fradihoz kötôdik, de ezzel inkább nem akarok foglalkozni, legfeljebb annyit jegyeznék meg, hogy az utódommal kevesebb pontot gyûjtött a csapat, mint velem; szerencsére volt akkora elônyünk, hogy ne maradjunk le az aranyról... - Ma is közel dolgozik az Üllôi úthoz: három éve visszatért a Hungária körútra. Annyi fiatallal talán még egy diszkóban sem találkoznánk, mint az MTK-nál... - Tény, tele vagyunk ifjú ígéretekkel, miként az is tény, hogy esztendôrôl esztendôre cserélôdik a keret, négyen-öten elmennek, négyen-öten érkeznek. - S ez jó? - Ha nem lenne jó, nem dolgoznék itt. Csak akkor nem élvezem a munkát, amikor nem nyerünk... Amúgy a mai napig jó szívvel és örömmel jövök az edzésre, hiszen, csakúgy, mint anno Pécsett, az MTK-nál is tehetségek vannak a kezem alatt. Mindig úgy voltam vele, mindegy, hol edzôsködöm, a lényeg, hogy ügyesek legyenek a játékosaim. Ha fogalmazhatok így: szeretem felépíteni a focistákat, nemcsak szakmailag, hanem emberileg is foglalkozom velük, igyekszem a lehetô legjobb irányba terelni ôket. - Megannyi tanítványa közül kire a legbüszkébb? - Mindegyikre! - Ha választania kellene, hogy egy kész csapatot vegyen át, vagy egy újnak kellene lerakni az alapjait, gondban lenne? - Nézze, egy csapat sosincs kész, mint ahogy egy edzô sincs kész soha. Javulni, fejlôdni mindig lehet. - Szóval? - Gondban egyik esetben sem lennék, de ha mindenképpen választanom kell, akkor kezdjük az alapokkal! Ezzel kapcsolatban hadd meséljek el egy történetet. Máig feledhetetlen emlék számomra egy szurkolói ankét, amin az elsô MTK-s korszakom kezdetén vettem részt. Túl voltunk már néhány meccsen, amikor egy szurkoló felállt és azt mondta: nagyon örül, hogy a régi, MTK-ra jellemzô focit látja visszaköszönni a csapat játékában. Ez nekem akkor nagyon jól esett, hiszen éppen ez a fajta stílusos futball volt a célom mindig is. Most is arra törekszem, hogy a csapatot alkotó gyerekek minél többet fejlôdjenek e téren, de hiba lenne azt hinni, hogy ez a szemlélet csak fiatal korban hasznos. Volt olyan középkorú játékosom, aki játékban óriásit lépett elôre a közös munka eredményeként. - Ha a legemlékezetesebb sikerérôl faggatják, mit felel? - Bármily meglepô, nem az MTK-val vagy a Ferencvárossal nyert bajnoki cím, hanem a Péccsel elért második helyezés kívánkozik az élre. No meg a pécsi kupadiadal, Róth Antallal, Mészáros Ferenccel és a többiekkel. - Bizonyára a véletlen mûve, de akiket név szerint említett, edzôk lettek. Dupla öröm az ön számára, ha egy korábbi játékosa szakvezetôként folytatja? - Örülök, egyúttal drukkolok nekik. Valóban jó néhányan álltak edzônek, szoktam velük beszélni, felkeresem ôket, és ha kérik, s persze ha tudok, segítek a tanácsaimmal. A hatszázadik meccsem után különben sokan felhívtak közülük, ez, mondanom sem kell, nagyon jól esett. - Hol van otthon, Pécsett vagy Pesten? - A fôvárosban itthon, a Mecsekben meg otthon. Habár amikor felkerültem Újpestre, eleinte igen furcsán éreztem magam. Az elsô nagy kirándulás huszonöt év után, mit mondjak, nem volt egyszerû. Bárhová kellett mennem, már vettem is elô a térképet... Ma már jól eligazodom, tényleg megszoktam Pestet. De ennél is fontosabb, hogy olyan nagy múltú klubok alkalmaztak, illetve alkalmaznak, mint az Újpest, az FTC és az MTK, ôszintén mondom, ezen egyletek öltözôjébe belépni a mai napig megtiszteltetés. - Még egy pletyka: hírlik, hogy a Budapest és Pécs közötti utat kevesebben teszik meg gyorsabban önnél. - Ezt sem megerôsíteni, sem cáfolni nem tudom, ám ha megyek haza, akkor igyekszem... - Hosszabb útra ellenben nem vállalkozott: külföldön sosem edzôsködött. Miért nem? - Az igazság az, hogy minket, magyar trénereket ritkán hívnak a határon túlra. Különben nekem mindig jó volt itthon, tulajdonképpen nem is vágytam külföldre. Vagyis ez a fejezet hiányzik a karrierembôl, legalábbis egyelôre... - Akad még valami, amit hiányol? - Egyvalamit biztosan, mégpedig azt, hogy a nemzetközi porondon nem sikerült kiugró eredményt elérnem. Jó lett volna, például, bekerülni a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Az MTK-val meg is lett volna rá az esély, hiszen tíz évvel ezelôtt a Rosenborg együttesét fogadtuk, és három-kettôre vezettünk, amikor pechünkre kialudt a stadionban a világítás. Másnap újra kellett játszani a mérkôzést, akkor kikaptunk egy nullára. De tudomásul veszem, hogy ez van, azaz ez volt, és nem panaszkodom. Az eredményeim nem rosszak, volt részem örömben bôven, míg keserûségbôl éppen annyi jutott, amennyi belefér ebbe a negyven esztendôbe. - Mondja ezt egy korábbi szövetségi kapitány. - Csak ismételni tudom magam: nagy élmény volt az is. Ötször irányíthattam a nemzeti együttest - miközben a Pécs vezetôedzôje is voltam -, többek között olyan klasszisok alkották a gárdát, mint Sallai Sándor, Garaba Imre, Détári Lajos, Kiprich József, Hajszán Gyula és Bognár György. A görögök elleni három nulla alkalmával szenzációsan játszottunk, látja, az a találkozó még ma is gyakran eszembe jut. - Ha lehetek kicsit szemtelen: mit gondol, meddig bírja még ezt a tempót? - Nem tervezek elôre. Amíg lehet, addig dolgozom. Szeretek edzôsködni, egyáltalán nem unom, sok esetben még egy jól sikerült gyakorlás is nagy élményt jelent, nemhogy egy gyôzelem. Lekopogom, de az egészségemmel sincs probléma, úgyhogy egy darabig még nem áll szándékomban visszavonulni. - A hatszázhuszonhetedik meccsig persze én sem állnék fel... - Higgye el, nem a csúcsdöntés vonz elsôsorban, hanem az, hogy azt csinálhatom, ami számomra - a csodálatos családom mellett - a legfontosabb. Ami azt a bizonyos hatszázhuszonhetedik derbit illeti, majd meglátjuk, mit hoz a jövô, elképzelhetônek tartom, hogy sikerül túlszárnyalnom Lakat Károly rekordját. - Már csak arra lennék kíváncsi, hogyan fest Garami József álomcsapata: ha kérhetem, azokból rakja össze a kezdô tizenegyet, akikkel dolgozott. - Én pedig azt kérem, hogy ilyesmit ne kérjen tôlem. Az 1985-ös együttes tagjait mégsem hasonlíthatom a 2005-öshöz, más világ, más foci. De ígérem, ha egyszer befejezem, eltöprengek azon, kik alkothatnák ezt az együttest. Tartok tôle, a bôség zavarával küszködöm majd... Pietsch Tibor

6 6 MAGYAR EDZŐ 2007/4 EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL Történeti háttér Az európai megbékélést illetôen szimbolikus üzenete van annak, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter május 9-én - meglepetést keltve - nyilvánosságra hozta elképzeléseit az Európai Szén- és Acélközösségrôl, tulajdonképpen Schuman-Tervrôl, feladva a Richelieu bíboros óta követett francia külpolitikai elvet, amely szerint Franciaország biztonsága csak gyenge Németország esetén képzelhetô el. Ebben az esetben egy gondolkodási mintáról van szó, amit akkor és most mások is követhetnek, eszerint zárjuk le a múltat, kezdjünk el egy új korszakot a megbékélés jegyében. Ezzel elindult útjára az európai országok szoros együttmûködésének máig tartó történelmi folyamata, amelyben mérföldkô a Római Szerzôdés aláírása március 25-én. A szerzôdés 2. cikke az életszínvonal emelkedését és az államokat összekötô kapcsolatok szorosabbra fûzését jelölte meg. Mivel a sportot, a sportmûveltséget már a XIX. században is fontosnak tartották az európai társadalmak, ezért joggal feltételezhetô, hogy a sportot az európai népek harmonikus együttélésében jelentôs elemként tartották számon az európai közösséget vizionáló alapítók is. Annak ellenére, hogy országunk ebben az idôszakban a szovjet tömb tagja volt, már 1968-ban technikai megállapodásokat kötöttünk az Európai közösséggel, összhangban gazdasági reformkísérleteinkkel. Sportkapcsolatainkat is részben a gazdasági együttmûködés erôsítése reményében fejlesztettük, szélesítettük a közösség országaival. Szélesebbre nyílt az európai tudományos szervezetek kapuja is sporttudósaink, sporttudományos intézményeink elôtt. Alapító tagként tartanak bennünket nyilván, például az európai sportpszichológiai, sportszociológiai társaságokban. Bár az Európai Közösség és a sport kapcsolatát ebben az idôben még nem erôsítette jogszabály, mégis felismerhetô a közösség álláspontja a sport fontosságát, sajátos helyzetét illetôen, mindenekelôtt a tagországok kulturális együttmûködésében. Részben ennek a felismerésnek a hatására jöttek létre a nem kormányzati sportszervezetek, amelyek a kilencvenes évek elején átfogó, egész Európára terjedô ernyôszervezetet hoztak létre European Non- Governmental Sports Organization néven (ENGSO). Ezzel párhuzamosan növekedett a tekintélye, a befolyása a kontinens sportéletére az Európai Olimpiai Bizottságnak is (European Olympic Commettee, EOC). A két európai ernyôszervezet példás együttmûködése - Bengt Sevelius és Jacques Rogge elnökök vezetésével - nagyban járult hozzá az Európai Közösség sporttal összefüggô állásfoglalásának kedvezô alakulásához. Nagyon pozitív szerepet játszott az Európa Tanács (Council of Europe) is az európai sport kedvezô alakításában, a nyolcvanas évektôl pedig fô kezdeményezôje volt az európai országok sportja korszerûsítésének a negatív jelenségek elleni küzdelmeknek. A tanács sportbizottságában (CKKS) magyar sportpolitikusok meghatározó szerepet játszottak. A tanács két - kiemelkedô fontosságú - határozatát a tagországok parlamentjei is ratifikálták. Sport az EU szerzôdésben Az EU és a sport viszonyáról elsô ízben az Amszterdam Szerzôdés Függeléke (1997) tartalmazott figyelemre méltó, a tagállamok sporttal szembeni állásfoglalását javító megállapításokat. A Függelék szövege szerint az Unió elismeri a sport fontosságát, de annak fenntartását, fejlesztését tagállami hatáskörbe utalja. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az Unió el akarja engedni a sport kezét. Egyrészt azért nem, mert az akkor készülô uniós alapokmányban helyet kapott a sport, másrészt azért nem, mert a Nizzai Szerzôdés (2002) már hangsúlyozza a sport sajátos helyzetének figyelembe vételét. Igaz, hogy uniós sporttámogatások nem szerepelnek a közösségi költségvetésben, mert a sport a tagországoké, emellett az állami pénzek sértenék a versenyjogot, amennyiben egyes sportszervezetek kivételes támogatást kapnának. Ettôl függetlenül tucatnyi akciót indított útjára és támogatott az Európai Bizottság az elmúlt másfél évtizedben, például az ifjúság, az idôsek, a nôk, a fogyatékosok sportjának támogatására. Ebben az évben az Európai Bizottság és az Európai Labdarúgó Szövetség közös kampányt folytat a lakosság egészségi állapotának érdekében: Mozogj! Kelj fel a karosszékbôl! szlogennel. A kövérség és mozgáshiány miatt Európában nagyon sok embernek egészségét érintô kockázattal kell szembenéznie. Felmérések szerint három európaiból egy szabadidejében nem sportol, az átlag európai naponta öt órát ül. Minden jel arra utal, hogy az Unió sportstratégiájában az egészségsport kitüntetett szerepet kap a jövôben. Fehér Könyv a sportról Az Európai Bizottság júliusában sportról szóló Fehér Könyvet adott ki, az Unió fennállása óra elsô ízben - amelyben átfogó stratégiai útmutatást ad a tagállamok számára - egyúttal sejtteti az alkotmányos szerzôdés sportot érintô fejezetének újrafogalmazását, újratárgyalását. Az Unió ismételten elismeri a sport fontosságát, elfogadja a sport - már említett - sajátos jellegét, egyértelmûséget kíván teremteni a sportnak az Uniós jogban. Idôszerû tehát a kérdés: Milyen változás várható a jövôben a sport és az Unió viszonyában, mire számíthat a magyar sport a Fehér Könyv üzenetével kapcsolatban. Jan Figel az Európai Bizottság oktatásért, szakképzésért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelôs biztosa szerint a Fehér Könyv jelentôs hozzájárulás a sport szerepérôl szóló európai vitához. Ez a vita két évvel ezelôtt kezdôdött a tagállamok sportszervezeteinek és az európai ernyôszervezeteknek a bevonásával januárjában, egy on-line felmérés készült sport témában, amelyre 777 válasz érkezett a bizottsághoz. Ez a strukturált párbeszéd továbbfolytatódik, amelynek várható eredményeként pontosabban felderíthetôk, körvonalazhatók lesznek a sport pozitív vonásai, de a sportban elôforduló negatív történések, tendenciák is világosabban körvonala-

7 2007/4 MAGYAR EDZŐ 7 EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL zódnak. Elszomorító történeteket hallunk doppingvétséget elkövetô sportolókról. Szomorúan olvasunk például Tour de France helyett például doppingtúráról. Az Unió eddig is segítette a WADA (Doppingellenes Világügynökség) tevékenységét, erkölcsi és anyagi támogatást fog adni ehhez a küzdelemhez a jövôben is. A Fehér Könyvben foglaltak szerint az Unió egészségjavító fizikai aktivitás hálózat létrehozását tervezi. Ebben a keretben kapna helyet a nemzeti doppingellenes szervezetek hálózata. A javaslatok, elképzelések között szerepel a széles kört átfogó fizikai aktivitás megszervezésében, az akciók lebonyolításában élenjáró iskolák Európai Díja, annak érdemi, anyagi támogatása. Nagyon fontosnak tartható a Fehér Könyvben található fejezet, amely szerint A sport felhasználása az EU fejlesztési politikájában címet viseli. Ez a felhívás azt sugallja, hogy a strukturális és a kohéziós alapok forrásai is megcélozhatók lesznek számunkra a jövôben, elsôsorban a sport infrastrukturális feltételeinek megteremtése érdekében. Nagyon lényeges az is, hogy a Fehér Könyv kapcsolt támogatási lehetôségek sorát említi, pl. az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beilleszkedési Alap, az Európai Polgárokért Programok, továbbá az élethosszig tartó tanulás, és a cselekvô ifjúság programok révén. Tulajdonképpen a társadalmi befogadás, a társadalmi kohézió sport általi erôsítésérôl van szó az említett programokban. A Fehér Könyvben található javaslatok szerint szerepet kap a sport az erôszakos és rasszista cselekmények megelôzésében, a bûnüldözési és a sportszervezetek együttmûködésében. Alulról jövô kezdeményezés keretében javaslatot vár az EU a tömegsport finanszírozásának forrásait, módját illetôen. Hatásvizsgálatot tartana az Unió a játékos menedzserek tevékenységének áttekintése érdekében, adott esetben Uniós szintû felépítést is kezdeményezve. A Fehér Könyvben foglaltakról európai sportfórum keretében évente folytatnak egy EU sportpárbeszédet, a tagállamok sportirányításban érintett és érdekelt állami, valamint társadalmi szervezeteinek képviselôivel. Nem kétséges, hogy egy jól felkészült, jól érvelô, az Unió törekvéseit, jogszabályi kereteit jól ismerô magyar sportképviseletre fontos szerep várna a vitafórumokon. A sport civil ereje Az Uniós intézmények számos állásfoglalásában - a Fehér Könyvben is - nagy hangsúlyt kap az a gondolat, hogy a sport éltetô ereje annak társadalmi környezetében rejlik. A nyolcvanas évektôl tapasztalható Európában a sportszervezetek együttmûködésének erôsödése, a sport civil szerepének, a tagországok közötti sportkapcsolatoknak az erôsödése, terjedése. Amikor Finnországban ben közös szervezetbe tömörült a Finn Sportszövetségek Egyesülése és a Finn Olimpiai Bizottság több tucat sportági szövetséggel, sportszervezettel együtt, akkor Peter Talberg olimpiai bajnok, az új sportszervezetnek, a Finn Sportszövetségnek a fôtitkára elkerülhetetlennek tartotta a végrehajtott szervezeti változást. Azt nyilatkozta, hogy sok sportszervezettel a háta mögött hatékonyan tárgyalhat partnereivel, közöttük a kormány képviselôivel, például az éves költségvetési támogatás vitájában. Közismerten konzervatív sportstruktúra jellemezte egy évszázadon át a brit sportéletet, mégis karácsonyára egyetlen sporttestületbe tömörültek az ország sportszervezetei, Brit Sportszövetség néven. A Német Sportszövetség 1955 óta látja el az ország sportszervezeteinek képviseletét, a Német Olimpiai Bizottság kivételével. Ez a kivétel is megszûnt azzal, hogy a két szervezet 2006-ban egyesült. Ma a Német Olimpiai Sportszövetség képviseli az ország sportját a NOBban is. Az emberi tevékenységnek alig van még egy fajtája, amely külsô befolyásolás, támogatás nélkül önszervezéssel a szervezettségnek olyan magas fokára jutott volna el, mint a sport. Nincs például Németországban alkotmányos garancia a sportot illetôen, az országnak - tudomásom szerint - szövetségi szintû törvénye sincs a sportról, de mûködik egy közmegegyezés a sport szerepét, fontosságát illetôen mind a közoktatásban, mind az egészségügyben. Állítható hogy létezik ez a közmegegyezés a német társadalomban is, a sportot illetôen. A nyugat-európai országokban a sport ernyôszervezetei évtizedek óta kapnak fontos szerepet, meghatározó befolyást a sportot érintô kormányzati döntésekben. Ide tartozik a strukturált párbeszéd is, ami jellemzô a nyugat-európai kormányzati szervezetek kapcsolatára. Látható tehát, hogy a sportéletünkre ma jellemzô megosztottság kiáltó ellentéte az európai törekvéseknek. Ha a kormányzat partnerként ismeri és fogadja el a Sportciviliát, akkor hivatali testületei számára is lehetôség nyílik méltó mozgástér, elônyös lélektani környezet megteremtésére. A hazai társadalmi sportszervezetek erôsítése tehát elsôrendû érdeke sportközéletünknek, mert a civil sport képviseli a magyar sportban a kontinuitást, a civil sport semlegesíti, hatástalanítja a kormányváltásokhoz kapcsolódó átmeneti diszkontinuitást és annak kedvezôtlen következményét. Irodalom 1. Commission of the European Communities: White Paper on Sport, Brussels, október World Anti-doping Code, WADA The citizens of the European Union and Sport, Survey requested by Directorate General Education and Culture, Special Eurobarometer, European Commission Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyûlés, Nádori László - Bátonyi Viola: EU és sport, Dialog Campus Európai Sport Charta - Európa Tanács határozata 7. A Sport Kódexe - Európa Tanács határozata. Nádori László Dr. Nádori László 85 Igaz, számunk decemberében készült, kiadványunk olvasóink többségéhez azonban késôbb jut el. Ezért ragadjuk meg ezt az alkalmat, hogy január 11-én 85-ik születésnapját ünneplô Dr. Nádori Lászlót, a sporttudományok nemzetközi hírû, népszerû professzorát edzôtársadalmunk nevében külön köszöntsük, hiszen nem akad ebben a sajátos közösségben olyan szakember, aki ne gyarapította volna tudását a Nádori-féle Edzéselméletbôl. A ma is aktív, s különösen az Európa Unióban alakuló sportfejlesztés területén specialistának számító kiváló tudósnak további jó egészséget, s töretlen aktivitást kívánunk társaságunk örömére, mindannyiunk hasznára.

8 8 MAGYAR EDZŐ 2007/4 EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL Az élsport átalakulása a piacképesség irányába Jády György Magyar Speciális Olimpiai Szövetség, Budapest gyjady@fonesz.hu Az Európai Bizottság július 11.-én Fehér Könyvet fogadott el a sportról. A kiadvány az EU-bizottság sporttal kapcsolatos egységbe foglalt állásfoglalása. A 130 oldalas dokumentumot már megelôzôen számos kritika érte a különbözô sportszervezetek, többek között a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), sôt az EU-tagállamok sportminiszterei részérôl is. Jóllehet az EU-bizottság elismeri a sportszervezetek autonómiáját, de az Európai Bíróság döntéseire hivatkozva azt is leszögezi, hogy az üzleti vállalkozáson alapuló sporttevékenység alá van vetve az általános EU jognak. A labdarúgás kommercializálódása elleni fellépést már régóta sürgetik az uniós sportminiszterek az UEFA-val együtt. A Fehér Könyvet a brüsszeli testület megküldi a tagállamoknak, illetve az Európai Parlamentnek. A dokumentum célja "a sportnak az Európai Unióban betöltött szerepével kapcsolatos stratégiai iránymutatás." A fenti körülmények idôszerûvé tesznek egy rövid áttekintést az alábbi kérdésekben: hatott-e az élsportra a gazdasági élet képviselôivel kialakított szorosabb kapcsolat, elüzletiesedett-e a versenysport? Jelen összegzésnek nem feladata értékelni a kialakult változásokat, helyette a közelmúltban és napjainkban érvényesülô tendenciákra kívánja fölhívni a figyelmet. A változásokat két szegmensen, az olimpiai mozgalom változásain, illetve az Európai Unió professzionális sporttal kapcsolatos döntésein keresztül szándékozom összegezni. A sportot támogató szponzori források nagysága a nyolcvanas években egy évtized alatt 500 %-kal nôtt világszerte A multinacionális cégek fölismerték, hogy a sport nyelve internacionális. Minden nyelvû és kultúrájú ember érti a sport üzenetét - írja Hoffmann Istvánné.1. Egyenlôség, tradíció, becsület, kiválóság - felemelô emberi értékek közvetítenek élményeket a sportesemény nézôi számára. Az emberek szabadidejének és a sport iránti érdeklôdésének növekedése kiváló lehetôséget biztosít reklám, illetve szponzorációs tevékenységre. Az olimpiai mozgalom és a piacgazdaság A sport szereplôinek illetve az üzleti világ képviselôinek érdekei azonban nem minden esetben egyeznek teljesen. Olykor ellentétbe kerülnek a sport belsô struktúrájából fakadó érdekek és a piacgazdaság szempontjai. Elmozdulás a látványsportok irányában. Módosított olimpiai jelmondat: Gyorsabban, erôsebben, magasabbra a még nagyobb nézettségért! - avagy Szenzációsabban, látványosabban! Az évi olimpia olyan hatalmas pénzügyi veszteséget okozott Montrealnak, hogy mindössze egyetlen város, Los Angeles mert pályázni az 1984-es játékokra, mivel az olimpia rendezése pénzügyi szempontból vállalhatatlannak látszott. Ebben a kivételes helyzetben a Los Angeles-i olimpia szervezô bizottsága olyan feltételeket tudott elfogadtatni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetôségével, amelyekbe az más körülmények között nem egyezett volna bele. Hosszas tárgyalások után olyan intézkedéseket fogadtak el, amely megvalósította az olimpiai játékok üzleti alapokra helyezését. A Los Angeles-i olimpia pozitív pénzügyi mérlege újfent számos város érdeklôdését keltette föl az olimpia megrendezése iránt. A bevételi szerkezet az 1984-es Los Angeles-i olimpiai játékokkal teljesen megváltozott. A magán finanszírozások túlsúlyba kerültek az állami forrásokkal szemben. Ezen belül is a televíziós közvetítési jogok értékesítése vált a fô finanszírozási forrássá, között az árbevételek több mint 30 %-át tette ki. 2. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság idôben és helyesen ismerte föl a sport piaci értékét. Az as olimpiai játékokra több mint 150 cég fizetett ki legalább 2 millió dollárt a hivatalos támogatói címért, 9 szponzor pedig 14 millió dollárt fizetett a nemzetközi támogatói címért ban már 40 millió dollárba került a hivatalos támogatói cím! Az elmúlt 10 év alatt a szponzorálás, a reklámozás és a sport olyan szorosan kapcsolódott egymáshoz, hogy nehéz kijelenteni, melyik tekinthetô közülük meghatározónak - írja a sportmarketing egyik szakértôje. 3. A finanszírozás új forrásainak hatására megváltozott az elvárás az olimpiai sportágak irányában. A fô cél a nézôk kiszolgálása, nézettség növelése lett. Erre kiváló példa a birkózás szemléletváltása. J.A. Samaranch, a NOB elnöke ajánlotta a birkózás sportvezetôinek 1989-ben: Tegyenek külön erôfeszítéseket szabályaik korszerûsítésére avégett, hogy a birkózás valóban meg tudjon felelni korunk ízlésének. Milan Ercegan, a Nemzetközi Birkózó Szövetség elnöke még ugyanazon évben kijelentette: El kell döntenünk, hogy az akció nélküli verekedések, vagy az összetett technikájú látványos birkózás mellett foglalunk-e állást... A birkózás tartalmi megújulása valójában nem jelent mást, mint a minél nagyobb látványosság biztosítását a közönség számára oly módon, hogy azt a nézôk televízión át is élvezhessék. Ennek érdekében óta versenyszabály változtatásokra kerül sor. 4. Az új források bekapcsolódásának ára volt (van), alapvetô követelmény lett a közönség kiszolgálása, a látványosság, egyszerûség, érthetôség, gördülékenység, amelyhez számos sportág szabályrendszerének kellett igazodnia. Ízelítôül néhány szemléletes példa. Hogy alkalmasabb legyen a sportág televíziós közvetítésre, asztaliteniszben nôtt a labdák átmérôje és súlya. Ezáltal lassabbá, könnyebben követhetôvé vált a játék a televízió képernyôjén. Törekvés a látványosságra pl. röplabdában: A régi idôkhöz képest változás, hogy 1996 elôtt a játékosok nem érhettek hozzá a labdához a csípô alatti testrészeikkel - azóta viszont használhatják a lábukat: a legszebb mentéseket ezzel adják elô a legjobbak - olvashatjuk a MOB honlapján. 5. Öttusában a terepfutás helyett az atlé-

9 2007/4 MAGYAR EDZŐ 9 EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL tika pályára vitték a futást, hogy végig láthatók legyenek a sportolók. Régebben sorsolták az indulási sorrendet, napjainkban hendikeppes futás rendszerében indulnak a versenyzôk. Elsônek a versenyben vezetô sportoló indul, s utána sorrendben a következô helyezettek. Pontszámbeli lemaradásukat másodpercre váltják át. A végeredmény könynyen követhetô, aki elsônek fut be, az a gyôztes, hiszen ledolgozta hátrányát vagy épp megôrizte elônyét. Kiélezettebb versenyhelyzet kialakítása vívásban. Régebben körmérkôzéses döntôk dívtak, majd volt vigaszág, végül, mint minden, a tömegmédia által kevésbé követett sportágban, itt is az izgalmakat helyezték elôtérbe, azaz egyenes kieséses rendszerben zajlanak a versenyek - tudhatjuk meg a MOB honlapjáról. 5. Torna: ig a pontszámokat a selejtezôbôl magukkal vitték a döntôkbe a versenyzôk, azóta minden finálé nulláról indul. Súlyemelésben a versenyzônek az elôzô sikeres fogásához képest korábban minimálisan 2.5 kg-mal nagyobb súlyt kellett emelnie, ehelyett megengedetté vált az 1 kg-os módosítás. Gördülékenység a lebonyolításban, (rövidebb idôtartamú, dinamikusabb sportprogram): vívásban csökkent a csörték idôtartama. Súlyemelésben 3 percrôl 1 percre rövidült a felkészülési idô, ezen idôn belül kell megkezdeni a gyakorlatot. Asztaliteniszben 21 pontosról 11 pontosra csökkentek a játszmák. Vízilabda mérkôzésen a maximális támadóidô 30 másodperc lett, ha egy csapat ennyi idô elteltével nem lô kapura, elveszti a labdát. Könnyebb áttekinthetôség pl. röplabdában megszûnt a régi szabály, hogy pontot csak a szerváló csapat érhet el óta minden menet számít. 5, Az egy sportágon belüli változásokra jó példa az öttusa, ahol a nyolcvanas évek végétôl drámai mértékû szabályváltozásra került sor. Elsôdleges cél a látványosabb, a nézôk számára könnyebben érthetô, közönségcsalogató versenyszervezés volt tól a világbajnokságon egynapos verseny lépett az eddig négynapos program helyére, a csapatverseny megszûnt, helyette a látványosabb egynapos váltóverseny lépett életbe. A nézettség növelése érdekében az utolsó számban bevezették a már ismertetett hendikeppes futást. Az utolsó elôtti számban, a lovaglás elsô fordulójában fordított sorrendben indulnak a sportolók. Fokozván az izgalmakat a vezetô versenyzô utolsónak lovagol. Lövészetben késôbb áttértek a 10 méteres légpisztolyos versenyszámra, a lôlapokat kivetítik a nézôközönség számára, így nyomon követhetô minden egyes lövés. Az egynapos lebonyolítás erôsen korlátozza az indulók létszámát, a döntôben maximálisan 32 fô vehet részt, ezért létrehozták a selejtezôket. A selejtezôversenyen elért eredmények alapján lehet döntôbe kerülni. A selejtezôt négy számban rendezik, csak a döntôben szerepel az ötödik tusa, a lovaglás. Számos egyéb módosítást is foganatosítottak. Lerövidítették a futás és az úszás versenytávját, csökkentették a vívóidôt. Ezek a változások megosztották az öttusasport közvéleményét, sokan felhagytak a versenyzéssel, sok szakember az öttusa megcsonkításának nevezte a változtatásokat. 6. A szabályváltoztatások jelenleg is napirenden vannak. Példa erre a vízilabda. Az athéni olimpiát követôen ugyanakkor számtalan olyan változást vezettek be, melyek hatása majdhogynem az eshez mérhetô. Egyedül a pálya, a labda, a kapu és a csapatok mérete nem változott - olvashatjuk a MOB honlapján. 5. Bizonyára sok sportoló és sportszakember egyetért Kopetka Béla mesteredzô gondolataival: Változtatni kell! - halljuk úton, útfélen. Kell, mert ez az életben maradás egyetlen lehetôsége - hangzott el számtalanszor az elmúlt évtizedben a nemzetközi szövetség irányából is. Pénzt és közönséget kell hozni a sportágba, különben bezárhatjuk az ajtót - vélekednek sokan. Egyszerûbbé, áttekinthetôbbé kell tenni a vívást a nagyközönség számára. Sokszor az építô jellegû változtatási szándék hátterében szakmailag nehezen magyarázható üzleti érdek húzódik meg. Sikersportágunk jövôjét látom veszélyben, amikor azt mondom, hogy óvatosan kell bánni a szabálymódosításokkal, mert úgy gondolom, hogy velem együtt a nagy többség sem szeretné, ha eljönne az a pillanat, amikor azon vesszük észre magunkat, hogy már nem azt a sportágat ûzzük, amit tanultunk, amit megszerettünk. 7. Szenzációóó! Profi sportolók az olimpián, a dream team-ek kora! A NOB eltörölte a sokat vitatott amatôr szabályt, ennek eredményeként profi sportolók is - pl. nagy teniszsztárok, sí királyok - indulhatnak a szöuli játékok óta az olimpián. A profi sportolók részvétele fokozta az olimpia iránti érdeklôdést. Ez által egy szélesebb körû sport csúcstalálkozó valósul meg. (Továbbra sem vesznek részt a profi ökölvívók az olimpián, illetve a labdarúgók esetében is vannak életkori megszorítások.) A változások azonban nem sportfilozófiai szemléletváltás eredményeként következtek be, hanem a gazdasági haszon növelése érdekében. Ne feledjük, hogy az olimpiai játékok forrásainak igen jelentôs hányada a televíziós közvetítési jogok értékesítésbôl származik. A barcelonai olimpia szenzációját a profi amerikai kosárlabda liga csillagaiból összeállított válogatott jelentette, amelyet még jóval az olimpia kezdete elôtt elkereszteltek Dream Team-nek. A nézôk hatalmas érdeklôdéssel várták minden mérkôzésüket, a nézettség az egekbe szökött. A csapat parádés játékkal, fölényesen nyerte mérkôzéseit. Azóta az észak-amerikai profi ligából az olimpián részt vevô csapatokat gyakran nevezik álomcsapatnak, lehet ez akár kosárlabda, akár jégkorong csapat. A sajtó természetesen beszél nôi dream team-rôl is, amelyen az amerikai nôi kosárlabda csapatot értik. A dream team-ek jótékony hatással vannak a nézettség növekedésére. Az EU és a sport Állampolgársági megkülönböztetés kontra szabad munkavállalási jog. A sporttevékenység vagy a gazdasági vállalkozás szabályai érvényesek elsôsorban a professzionális sportra? A versenyzés és sportolás nemzeti keretek közt, az azonos állampolgárságú sportolókból összeállított csapatok teljesen magától értetôdô egységei (voltak?) a sportmozgalomnak. Ráadásul a sportszabályozás nem tartozik az Európai Unió kompetenciájába, s az EU-s forrásokból a sport támogatási lehetôségei is jóval szerényebbek egyéb területekkel összehasonlítva. Ugyanakkor láthatjuk, hogyha a sport és a gazdasági tevékenység összefonódik, a gazdaság szempontjai érvényesülnek. Az Európai Közösségek Bírósága sport tárgyú döntései az állampolgársági megkülönböztetéssel kapcsolatosan a 70-es évekre nyúlnak vissza. Az Olasz Labdarúgó Szövetség akkori szabályozása értelmében csak olasz állampolgársággal rendelkezô játékosok vehettek részt az olasz hivatásos labdarúgó bajnokságon. A teljesen természetesnek tûnô követelményt ellentétesnek nyilvánították az EU joggal. Az EK Bíróság évi döntésében elmarasztalta ezt a gyakorlatot. A nemzeti hovatartozás alapján történt diszkrimináció törvénytelen az olasz szövetség gyakorlata ütközik a közösségi joggal. A mozgásszabadság és lakóhely megválasztási elv alapján minden EU-polgárnak jogában áll bármely más EK országban lakni, és ott dolgozni. Ez a jog a hivatásos labdarúgókat is megilleti.

10 10 MAGYAR EDZŐ 2007/4 EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL Az EKB azzal indokolta döntési jogosultságát, mivel a sporttevékenységekre csak abban az esetben vonatkozik a közösségi jog, ha azok a gazdasági élet részeként tekinthetôk. A sporttevékenységek akkor tartoznak az EU- jog körébe, ha azok fizetség ellenében végzett munkának vagy szolgáltatásnak bizonyulnak. Ilyen értelemben valamennyi hivatásos sportolónak és vele kapcsolatban kísérôjének, edzôjének és menedzserének kötelezôen be kell tartania az EU törvényeit. Az amatôrökre ugyanakkor nem vonatkoznak ezek a szabályozások.(nemes) 8. Átmenetileg sikeres UEFAlobbi - a 3+2 megoldás A 90-es évek elején az UEFA eredményesen lobbizott, képes volt elfogadtatni az EU Bizottsággal egy köztes megoldást. A belföldi labdarúgás, a helyi klubok és az utánpótlásnevelés érdekében született meg a 3+2 megoldás néven ismeretes egyezmény. Ennek értelmében az elsô ligában szereplô csapatokban maximum 3 külföldi játékos és további 2 asszimilált játékos szerepelhetett. Asszimilált játékos megnevezés alatt azokat a sportolókat értették, akik legalább öt éve játszottak az adott országban. Ez a megállapodás nyilvánvalóan nem volt annyira hátrányos a nemzeti sport szövetségek számára, azonban ellentmondott az EU gazdaságcentrikus alapelveinek. Nem is maradt hosszú idôn át érvényben, 1995-re végérvényesen megszüntetik az effajta korlátozást. Végérvényesen megszûnô korlátozások, Bosman és Balog ügy (Sz. Nagy Tamás írása - lapunkban a következô cikk - kifejezetten a labdarúgás EU-s témájával foglalkozik. A szerk.) A belga Jean-Marc Bosmannak, a belga RFC Liége játékosaként lejárt a szerzôdése, klubja azonban pénzt követelt átigazolásért (transzferdíj), a vevô, a francia másodosztályú Dunkerque nem fizetett, Bosman szerzôdés nélkül maradt. A játékos ezért beperelte a Liége-t és a belga szövetséget, mert megsértették az EU alapokmányának számító római szerzôdésnek a szabad munkaerô-áramlásról rendelkezését. Erre az idôszakra jellemzô volt, hogy maga a labdarúgó bele sem szólhatott saját sorsa alakulásába. Legtöbbször a klub tisztviselôi döntötték el a sportoló pályafutását azzal, hogy meghatározták, mekkora transzfer díjat kérnek az átigazolásért. Mindez nem a játékos, hanem a klub gazdasági érdekeinek maradéktalan érvényesítése által következett be. Másrészrôl az átigazolási díj a sportegyesületek legfontosabb bevételi forrása volt. Ha ez megszûnik, mind inkább egyéb külsô forrásokra kell támaszkodniuk az egyesületeknek. Az Európai Közösség Bírósága december 15-én egyrészt eltörölte a transzferdíjat a lejárt szerzôdésû labdarúgók esetében. Másrészt - s ez legalább akkora horderejû döntés - kötelezte az UEFA-t idegenlégiós labdarúgók számát korlátozó szabályok eltörlésére, idegenlégiós alatt egyelôre az Unió állampolgárait értve. (Érdekesség, Bosman csak a transzferdíj eltörléséért harcolt, de a bíróság az ügy vizsgálata kapcsán döntött az idegenlégiós-korlátozás feloldásáról is. Ezzel a labdarúgás történetében Bosman neve összefonódott a munkaerôkorlátok feloldásával.) Az EKB döntése értelmében az Unión belüli szabad belsô piac alapelve sérül az UEFA átigazolási gyakorlata által. Az átigazolási elôírások - a döntés szerint - nem alkalmasak arra, hogy garantálják a fiatal játékosok kiképzését, és nem járulnak hozzá a kisebb egyesületek támogatásához. A FIFA ezért kidolgozta a nevelési költségtérítésre vonatkozó szabályzatait, mely által az országokat külön csoportokba sorolva, évenkénti számítás alapján, kötelezôen fizetendô összeget biztosít a nevelôegyesületek számára. AZ EU-hoz tartozó országok labdarúgó bajnokságaiban mind tömegesebb méretekben szerepeltek EU-n kívüli országok játékosai. A Bosman-ügy kapcsán hozott döntés csak az EU országokból származó sportolókra vonatkozott. Az akkori elôírások megakadályozzák a legtehetôsebb egyesületeket abban, hogy a piacon található legjobb Unión kívüli játékosokat transzferdíj megfizetése nélkül, illetve létszámbeli korlátozások nélkül foglalkoztassák. Ezen átigazolási megszorítások ellentétesek voltak a gazdasági vállalkozás szabadságával. A külföldi sportolókat érô korlátozások feloldása Balog Tibor magyar labdarúgó nevéhez fûzôdik. A helyi Munkaügyi Bíróságtól Balog azt kérte, hogy négyéves szerezôdésének lejárta után klubjától szabadon megválhasson. (A klub 5 millió Belga Frankot kért az átigazolás ellenében.) Balog ügyvédje a Bosman ítéletre - mint precedensre - hivatkozott, miszerint a játékosok szerzôdésük lejárta után szabadon igazolhatók más klubhoz. A Balog per következménye - akárcsak az eredeti Bosman ügy esetében -, túlnôtt a per eredeti tárgyán. A bírósági ítélet kiterjesztette a Bosman ügy hatályát az Unión kívüli sportolókra is. Tehát nemcsak a transzfer díjat törölték el, hanem az EU-n kívülrôl származó sportolók foglalkoztatási korlátozását is, bár az országos szakszövetségek továbbra is szabályozzák az egy csapatban szerepeltethetô EU-n kívüli játékosok számát. A sport és a gazdaság viszonyában újfent a gazdaság érdekérvényesítô képessége gyôzött. Következmények: a labdarúgásban felszabadult a munkaerôpiac, felborult a különbözô egyesületek közt kvázi egyenlôség, a leggazdagabb klubok valóságos világválogatottakat vásárolhatnak össze. A kevésbé módos csapatok leszakadtak: a transzferdíj eltörlése miatt bekövetkezett forráshiányt nem tudták egyéb bevételekkel pótolni. Elôfordul, hogy az adott ország labdarúgó bajnokságában játszó csapat játékosai közül egyik sem az adott ország állampolgára. Mivel a hazai utánpótlás játékosai nem, vagy csekély mértékben férnek be a légiósok mellé, a hazai sportolók többségének nincs jövôképe, gyengül az utánpótlásnevelés. Nyilván ez a tény gátolja a sportág európai, illetve nemzeti játékos bázisának erôsítését, az üzlet azonban virágzik. Természetesen az EKB döntése nemcsak a labdarúgásra érvényes, a labdarúgás, mint a legpiacképesebb sportág mindig is vezérhajóként szolgál a sportgazdaság változásai számára - jegyzi meg Szabados Gábor. 9. A precedens értékû döntések következményei megváltoztatták a többi professzionális sportág alapvetô szabályozását is. Kosárlabdában elôször 1998-ban Lilia Malaja nyert pert a Francia Kosárlabda Szövetség ellen diszkrimináció miatt, ugyanis korlátozták az egy csapatban játszó idegenlégiósok számát. Ugyanilyen ügyben, kézilabdában Maros Kolpak, szlovák játékos nyert a Német Kézilabda Szövetség ellen pert. Nagyréti József hivatkozik egy cikkre, amely kifejti, hogy a Bosman ügy tette tönkre az angol kosárlabdát. 10. A cikk állítása vitatható lehet, de az vitathatatlan, hogy az EKB döntése alapvetôen befolyásolja a piacképes sportágak helyzetét. Az európai sportszövetségek szakadatlanul igyekeznek elérni, hogy a sporttal kivételt tegyenek, és ne vonatkozzanak erre a területre automatikusan a gazdasági versenyszabályok. Különösen a francia, a holland és az olasz szövetség törekszik arra, hogy visszaszorítsák az EU-n kívüli labdarúgók számát. Viviane Reding, az EU bizottság sportért felelôs biztosa a következôképpen nyilatkozott 2000-ben. A sportszövetségek autonómiáját senki sem kérdôjelezi meg. Szabadon, belátásuk szerint szervezhetik a

11 2007/4 MAGYAR EDZŐ 11 EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL sportágak belsô életét és szabályait. Senki sem kényszeríti rájuk, hogy ezentúl például 10 játékosnak kell kitennie egy focicsapatot. De az Európai Unióban senki, még a sportszervezetek sem helyezhetik kívül magukat az európai jogon. A Bosman ügy során az Európai Bíróság megállapította, hogy az EU alapszerzôdésének két elve is csorbát szenvedett: a diszkriminációmentesség és a személyek szabad mozgásának elve. A független sportszövetségek tevékenységét mindaddig senki sem kérdôjelezi meg, amíg betartják a játékszabályokat. De ha nem, azt nem lehet szó nélkül hagyni. Illúziókban ringatja magát, aki azt hiszi, hogy az általam említett két alapelvben az új szerzôdés egy jottányit is engedne. Ahhoz azt egyhangú döntéssel kellene megváltoztatni, elismerve a sport kivételezett helyzetét; garantálhatom, hogy ez nem fog megtörténni. A sporttal nem tehetünk kivételt az általános szabályok alól. Hangsúlyozni szeretném, hogy kizárólag a profi sportról van szó és nem az amatôrrôl. 11. A jövô és a folyamatban lévô ügyek Olimpiai úszó- és tornaversenyek döntôi délelôtti matiné program keretében Az öncélú - a közönséget nem kellôképpen kiszolgáló - sportszabályok kiiktatása mellett a következô fontos lépés a versenyprogramok optimális idôpontjának meghatározása a profit érdekében. Az olimpiai mozgalomban a pekingi olimpia programjában a sportteljesítmény szempontjából elônytelen változások születtek, ugyanis az úszó- és a tornaversenyek döntôit reggel rendezik. Köztudomású, hogy a sportolók teljesítménye általában a délutáni és az esti órákban jobb, tehát a sportközpontú szemlélet alapján, a legjobb teljesítményre törekedve a döntôket helyi idô szerint a fenti idôszakban kellene rendezni. A hagyományokat figyelmen kívül hagyva, az NBC amerikai tévétársaság szempontjai alapján határozzák meg e két sportág versenyeinek idôpontját. A legfontosabb elv a legideálisabb nézettségi idôszak kiszolgálása az Egyesült Államokban. Az idôeltolódás miatt a reggeli döntôk az USA-ban az esti órákra, a fô mûsoridôre esnek, tehát az egyenes közvetítés nézettsége megnô, az üzletet képezô reklámidô ára jókora profittal kecsegtet. A NOB a kereskedelmi szempontokat érvényesítette a sport rovására, s ezzel precedenst teremtett. Az olimpiai mozgalom legfontosabb szereplôi a sportolók, a játékok résztvevôi - hangsúlyozta Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke megnyitó beszédében 2007 júliusában a NOB 119. guatemalai ülésén. Marketingsiker: szenzációs brazil labdarúgó hármas vesz részt az olimpián? Három támadó középpályást, Ronaldinhót, Kakát és Robinhót nevezné, túlkorosként olimpiai keretébe a Brazil Labdarúgó Szövetség (CBF) a jövô évi pekingi ötkarikás játékokra. A három túlkoros pont azok a fiatalok elôl venné el a helyet valószínûleg, akik kiharcolták Brazíliának a kijutást. Ha a terv megvalósul, az érdeklôdés fokozódik, a nézettség tovább emelkedik. 12. Sportvállalkozás kontra nemzeti válogatott A FIFA kötelezi a profi labdarúgó klubokat, hogy játékosaikat a nemzeti válogatott hivatalos, a FIFA versenynaptárában elôre kijelölt mérkôzésnapokon lévô összecsapásaira elengedjék. Hogyha valamelyik játékos a válogatott színeiben vívott mérkôzés során megsérül, klubja nem kap semmiféle kártérítést. A belga Charleroi marokkói játékosa, Oulmers egy barátságos válogatott mérkôzésen súlyos sérülést szenvedett, 8 hónapot kellett kihagynia. A Charleroi kártérítést követel, beperelte a FIFA-t. Számos élvonalbeli labdarúgó klub az ügyhöz kapcsolódott, sôt tovább lépett: visszamenôleg pénzt követelnek a FI- FA-tól annak fejében, hogy labdarúgóikat elengedték a nemzeti válogatott mérkôzéseire és felkészülésére. Többek között arra hivatkoznak, hogy a FI- FA hatalmas bevételre tesz szert a világbajnokságokon, amibôl semmit sem juttat azon kluboknak, ahol a válogatott labdarúgók játszanak. Ha a felperesek nyernek, rendkívüli hatása lesz a jövôre vonatkozóan. Az élvonalbeli klubok várhatóan pénzért engedik el játékosaikat a válogatott mérkôzésekre. Valószínûleg a legnagyobb sztárokért magas összeget kell fizetniük nemzeti labdarúgó szövetségeknek. A nemzeti válogatottak ezek után már nem a legjobb játékosokból, hanem a még megfizethetôkbôl állnak majd. S hogy ki lenne kíváncsi arra a vb-re, amelyen a brazil, az argentin vagy az olasz C vonulna fel? Alighanem mindannyian tudjuk a választ. Ha ez megtörténne, alapjaiban rendülne meg a labdarúgás - írja Hegyi Iván. 13. A folyamat - mint ahogy azt már láttuk a Bosman ügy esetében - nem korlátozódik a focira, nyilván fontos kihatása lesz az egész európai profi sportra. A Bosman döntés hatályának kiterjesztése fiatal labdarúgókra? Dán Labdarúgók Szervezete kontra Dán Labdarúgó Szövetség. Fiatal, 23 év alatti focisták átigazolása esetén a leigazoló klub köteles nevelési költségtérítést fizetni a játékos elôzô klubjainak, ahol 12 éves korától játszott. Ezt az eljárást a játékosok szervezete nehezményezi, álláspontjuk szerint a rendszer ellenkezik a labdarúgás alapvetô érdekeivel, s homlokegyenest ellentétben áll a labdarúgók szabad munkavállalásának elvével. Ugyanakkor a sport általános logikája szerint az utánpótlásnevelés olyan sarkalatos pont, amelyet védeni és ösztönözni szükséges. Úgy tûnik, nagy erôk csapnak össze, norvég, finn, svéd, német, holland, francia, ír, skót és belga játékos szervezetek is támogatják a felperest, Dán Labdarúgó Szövetséget a FIFA támogatja a perben. 14. Tour de France: doppingbotrányok kontra megnövekedett a nézettség Rendôrségi rajtaütés, doppingrazzia, doppingbotrányok - ez a Tour de France közelmúltja és jelene, elvileg a versenyt már rég meg kellett volna szüntetni, hiszen sokat ártott a doppingmentes sport imázsának. Hihetetlen teljesítmények tanúi lehetünk, a legjobbak kilométer/órás átlagsebességet produkálnak, ami annyit tesz: alkalmanként nel száguldanak, s hegynek fölfelé is elérik a 30-as tempót, ráadásul két héten keresztül nap, mint nap Ilyen teljesítményre szimplán az edzésmunkával nem lehet felkészülni - jelentette ki Bakanek dr., a doppingügyek egyik magyar szakértôje. 15. Dick Pound, a doppingellenes ügynökség elnöke arra szólította fel a tévétársaságokat, hogy bojkottálják a Tour de France-t. Szerinte a tévétársaságoknak azt kellene mondaniuk: nem adunk kerékpárverseny helyett doppingversenyt. 16. Az országúti kerékpársportot különösen érzékenyen érintô doppingügyek ellenére Európa-szerte egyre többen nézik a televízióban a sportág legnagyobb viadalának, a Tour de France-nak a közvetítéseit. A legnagyobb nézettségnövekedést Dániában könyvelték el, az egy évvel korábbihoz képest 40 százalékkal többen követik a közvetítéseket. Spanyolországban a Television Espanola a verseny elsô felében 11 százalékos növekedést tapasztalt, de ez a mutató az elsô héten - a France 2 adatai szerint - Franciaországban is elérte a hat százalé-

12 12 MAGYAR EDZŐ 2007/4 EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL kot. A doppingügyek miatt Németországban, ahol tavaly naponta átlagosan 1,4 millióan követték a versenyt, az ARD és a ZDF egyaránt megszüntette a közvetítést. A rajongók azonban Németországban sem maradnak Tour nélkül, a Sat1 ugyanis átvette a stafétát. A csatorna álláspontja szerint a tévéknek nem kell cenzorként mûködniük, a nézôk pedig képesek arra, hogy egészséges távolságot tartsanak a botrányoktól. 17. A rendezvény továbbra is él és virágzik A változások tendenciája abba az irányba mutat, hogy a közérdeklôdésre számot tartó, piacosítható sport alapjait mind inkább marketing, üzleti szempontok határozzák meg a jövôben. Úgy tûnik, a sport területén bekövetkezô, piacközpontú változások már más területen végbementek. Gulyás Gusztáv mérnök írja a Total Car autós szaklapban: Hogy hány lóerôs lesz a motor, minden ellenkezô híresztelés dacára nem a mérnök mondja meg, hanem a marketinges. A mérnök aztán vért izzad, hogy a rendelkezésre álló hardverbôl valahogy kicsiholja a kívánt teljesítményt. 18. Kézirat lezárva: szeptember 4. Jegyzetek Ez úton szeretném megköszönni Nagy József úr (NSZSZ) és Hrutka János úr értékes, lektori segítségét. 1. Dr. Hoffmann Istvánné: Sportmarketing Budapest: Bagolyvár, o. 2. Holger Preuss: Az olimpiai játékok gazdasági háttere Bp., Sanoma, , o. 3. Williams idézi dr. Hoffmann Istvánné i. m Barna István: A médiának való megfelelés érdekében bekövetkezett értékváltozások birkózásban elôadás a IV. Országos Sporttudományi Kongresszus Szombathely MOB honlap page=nyari_sportagak 6. Jády György: Az öttusa hatodik tusája Magyar Edzô 2006/4. 7. Csörte egy fehér sportért Kopetka Béla Magyar Vívó Szövetség honlapja Fórum 8. Nemes András: Sportjogi kérdések és válaszok Magyarországon és Európában 9. Szabados Gábor Nemzeti Sport Online - Az EU és a sportszabályozás cikk= k 10. Nagyréti József: Az Unió sportja k 11. Interjú Viviane Reding EU fôbiztossal - A sportnak sincs kibúvó 2000/24. - június 14. Gyévai Zoltán InfoNet. index.php?daily =1&id=16& idotartam =7&kereses_van=1&notcsatornaid=48%2C49% 2C50%2C k 12. Nemzeti Sport Online - Peking 2008: Ronaldinho is pályára léphet.. cikk= k 13. Veszedelmes viszonyok Népszabadság Hegyi Iváno április k 14. Láthatáron egy újabb "Bosman-törvény"? WG_OID=NSEf_c1276b8&&Archivum= k 15. A doppingszakértô szerint tiltott szer nélkül nem megy a bicikli Népszabadság o Bruckner Gábor június k 16. Nézni sem bírja a Tour de France-t a doppingellenes ügynökség vezetôje július 11., szerda 19:29 Info Rádió A doppingügyek ellenére nôtt a Tour de France nézettsége Világ Gazdaság Online :55: november 23., csütörtök 8:03 Gulyás Gusztáv A tuning ésszerû határai Kertész István: A görög sport világa Dicséretet és elismerést érdemel a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt-t, mert a hat esztendôvel ezelôtt megjelent elsô kiadás után nem csupán felismerte, hogy Kertész professzor népszerû könyve (egyben a TF egyetemi tankönyve is) - A görög sport világa - hiánycikk, hanem habozás nélkül döntött is a második kiadás mellett. Nyilván közrejátszik ebben az elhatározásban a soron következô újkori nyári olimpiai játékok közeledte - Peking, , ám ez semmit nem von le a kiadás értékébôl. A neves sporttörténész, az ókori és újkori olimpiák tudósa, nemzetközi tekintélye feltárja, hogy mi az, amit a modern olimpizmus és a legújabb kori nemzetközi sportmozgalom alapítói és fejlesztôi a francia Coubertin bárótól a belga elnök Jacques Rogge-ig az ókori gyökerekrôl, az antik görög sport világáról és a régi olimpiákról tudtak. S ami még érdekesebb: mi az, amit a megszerzett tudás alapján helyesen értelmeztek, illetve éppenséggel ellenkezôleg, nem teljesen korrekt módon értelmeztek az ókor bizony gyakran félreismert tényei közül. Az avatott tollú szerzô a második kiadásban számos érdekes, a mai tudományos viták középpontjában álló kérdésre ad választ (minek alapján hitték az ókorban azt, hogy a szexuális aszkézis növeli a sportteljesítményt, miért olajozták be verseny elôtt testüket az atléták stb.), felkészültsége, lebilincselô olvasmánnyá teszi könyvét. Kertész István többször is hosszú idôt töltött Görögországban - mindenek elôtt Olympiában -, a helyszínen végezte kutatásait, valamint szintén ott a Nemzetközi-, valamint a Görög Olimpiai Bizottság égisze alatt mûködô Olimpiai Akadémia keretei között végezte tanulmányait, adatgyûjtését. Könyveinek, tanulmányainak, elôadásainak köszönhetôen vitathatatlanul ô napjaink egyik legelismertebb szakértôje az ötkarikás játékok és kultusz elôzményei tekintetében. Mindezek következtében antik, ám ugyanakkor modern sporttörténeti könyvet vehetünk kézbe, amely élvezetes stílusban megírva látja el hasznos tudnivalókkal, érdekességekkel, különleges ismeretekkel olvasóját. Az elsô kiadás anyagát szerzôje nem csak átdolgozta, és természetesen kibôvítette, hanem a korábbi nyolc fejezethez még egy ráadást is írt, Rekreáció a görög-római világban címmel. g. r.

13 2007/4 MAGYAR EDZŐ 13 EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL A futball jövôje a tét NEM A PÁLYÁN, HANEM A TÁRGYALÓASZTALNÁL VÁRNAK KOMOLY MÉRKÔZÉSEK A NEMZETKÖZI LABDARÚGÁS IRÁNYÍTÓIRA Mozgalmas idôket él a világ legnépszerûbb sportága, a labdarúgás és ezúttal nem a pályán zajló találkozókra, hanem a színfalak mögött zajló diplomáciai, politikai és gazdasági meccsekre gondolunk, amelyek alapvetôen befolyásolhatják a sportág jövôjét. A nemzetközi futball vezetôinek két kihívásra kell sürgôsen megtalálniuk a választ: az egyik a sportág harmonikus betagozódása az európai uniós jogrendszerbe, a másik pedig a klubfutball és a válogatott futball között egyre élezôdô feszültség feloldása, és a történelmi hagyományokra épülô kettôs rendszer mûködésének biztosítása. 1. A futball az Európai Unióban Hiába hozott ítéleteket az Európai Közösségek Bírósága már a hetvenes években a pályakerékpározással kapcsolatos Walrave- és a labdarúgáshoz kötôdô Doná-ügyekben, a sport történelmi alapokon nyugvó szabályszerûségeinek (speciális átigazolási rendszer, külföldi sportolók szereplését korlátozó kvóták) átalakítását a közösség nem erôltette. Bár az EK és a kontinensen legnépszerûbb sportágat képviselô Európai Labdarúgószövetség (UEFA) már 1978-ban elkezdte az egyeztetéseket, a futballregulák EU-konformmá tétele - vélhetôen a futballban manapság már látható komoly üzleti vonások hiánya miatt - elmaradt. Aztán a színre lépett egy addig teljességgel ismeretlen belga labdarúgó, Jean-Marc Bosman. Igaz, a sportpolitikai és sportjogi szakértôk már sejthették, az igazáért harcoló és az 1990-ben a híressé vált jogi procedúrát elindító játékos igazán nem is gondolhatott bele, milyen nagymértékû változást idéz majd elô az európai futballvilágban bírósági keresetével. A belga futballistát klubja - lejárt szerzôdése ellenére - csak komoly átigazolási összegért engedte volna el egy másik csapathoz, de mivel ezt a pénzt nem állt módjában kifizetni a leendô együttesnek, az üzlet nem köttetett meg, Bosman pedig hoppon maradt. Nem hagyta annyiban, rafinált ügyvédjével bírósághoz fordult, megtámadta a sportban alapvetônek számító átigazolási díj létjogosultságát, amennyiben az lejárt szerzôdésû sportolóra vonatkozik. Elvégre a közösség gazdasági jogi alapelvei úgy szóltak, a lejárt szerzôdésû munkavállaló szabadon vállalhat munkát a közösség bármely tagállamában. Közben az Európai Bíróság (EB) elé került az ügy, évek teltek el, de amilyen lassan ôröltek az igazságszolgáltatás malmai, akkora robbanást idézett elô a Bosman-ügyben 1995 decemberében hozott EB-határozat: fenekestül forgatta fel az európai sportvilágot. A Bosman-törvény indította el a globalizációs folyamatokat, a történelmi hagyományainál fogva protekcionista ágazat, a sport liberalizációja innentôl datálódik. A folyamat legmarkánsabb megnyilvánulása a munkaerôpiac felszabadulása. A Bosman-döntést követôen az Unión belüli országok bajnokságait elárasztották az idegenlégiósok, az elmúlt bô évtizedben megsokszorozódott a ligákban szereplô külföldiek száma (a tíz éves tendenciát szemlélteti az 1. ábra, míg a jelenlegi helyzetet a 2. ábra mutatja be, az Angliában tapasztalt légiós-invázióról pedig mellékelt keretes írásunkban olvashatnak). Ezt a folyamatot a kelet-európai sportolók által kezdeményezett eljárásokban, a Kolpak-, a Malaja- és a Szimutyenkovügyben született határozat is elôsegítette, manapság pedig már ott tartunk, hogy az Európai Unióban papíron több mint száz ország sportolói számítanak uniós munkavállalónak - többek között 48 afrikai ország állampolgárai is. Más kérdés, hogy ez a gyakorlatban még nem így mûködik, és az Európai, valamint a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (UEFA és FIFA) vezetôi mindent meg is tesznek azért, hogy ne is mûködjön a jövôben, mert ez hosszú távon a nemzeti futballstruktúra és az utánpótlás-nevelés összeomlásához vezethet, valamint az európai válogatottak meggyengüléséhez, utóbbi már komoly problémát jelent 1. ábra: A külföldi játékosok arányának növekedése 1995 és 2005 között 2. ábra: A légiósok arányának megoszlása az európai topligákban

14 14 MAGYAR EDZŐ 2007/4 EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL a legtöbb légióst foglalkoztató országokban, Angliában és Németországban. A nemzetközi futballszervezetek - karöltve a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) - tehát éppen azért lobbiznak évek óta az Európai Uniónál, hogy az elismerje a sport különleges helyzetét. Nos, ebben az ügyben sikerrel is jártak, hiszen az idén októberben, Lisszabonban elfogadott reformszerzôdés magában foglalja ezt az elvet (lásd ezen az oldalon keretes írásunkat). A különösen Joseph Blatter FIFA-elnök által szorgalmazott elképzelés megvalósítására, azaz az állampolgársági alapon mûködô kvótarendszer visszaállítására minimális az esély, hiszen az EU álláspontja egyértelmû: a hivatásos labdarúgás gazdasági tevékenység, így ebben a szférában is szigorúan kell venni a közösség gazdasági jogi alapelveit. Azaz az üzleti életben a négy tényezô (munkaerô, tôke, áruk, szolgáltatások) szabad áramlása szent és sérthetetlen. Érdekesség, hogy ezt már Michel Platini sem vitatja, ezért az UEFA-elnök a kvóták visszaállítását nem tartja reálisnak, és talán ez az egy pont, amelyben az egyébként egy húron pendülô két futballvezér nem ért egyet. 2. Klubfutball kontra válogatott futball A 2005 ôszén kirobbant Oulmers-ügy hasonló forradalmi változásokat indíthat el az európai labdarúgásban - sôt akár több másik csapatsportban is -, mint tette azt a Bosman-döntés is több mint tíz évvel ezelôtt. Nemes egyszerûséggel a modern sport kialakulásával a múlt század végén meghonosodott, és az elmúlt száz évben folyamatosan alkalmazott kettôs rendszer végét jelentheti. A kettôs rendszer azt jelenti, hogy a futballisták egyrészt szerepelnek a klubjaikban (felkészülési, nemzeti bajnoki, nemzeti kupa-, illetve nemzetközi kupamérkôzésen), valamint állampolgárságuk szerint az adott ország válogatottjában (barátságos, vagy tétmérkôzésen). Manapság viszont, különösen a nemzetközi labdarúgás erôteljes üzletiesedése miatt, az utóbbi tényezô egyre inkább háttérbe szorul, mégpedig azért, mert a játékos a klub számára értéktárgy, és hatalmas kockázatot jelenthet egy-egy válogatott fellépés. Hiszen ha a futballista Sportsiker uniós fronton Az idei év több pozitív fejleményt hozott az Európai Unió és a sport kapcsolatában. A nyáron hosszú egyeztetés után az Európai Bizottság kiadta a sportról szóló Fehér könyvet, azt az átfogó dokumentumot, amelyben a sportot érintô legfontosabb kérdések kivétel nélkül helyet kaptak (bôvebbet errôl Nádori professzor írásában olvashatunk. A szerk.). Ami ennél is fontosabb lehet a sportszféra számára, az az, hogy - a két éve a francia és a holland népszavazáson elbukott alkotmányozási folyamat lezárásaként október 18- án Lisszabonban az Európai Unió állam- és kormányfôi megegyeztek a közösség reformszerzôdésérôl, amelynek 124/a. cikkelye így szól: Az Unió hozzájárul az európai sportügyek elômozdításához, miközben figyelembe veszi a sport speciális helyzetét, az önkéntességen alapuló szervezetét, valamint a társadalmi és nevelési funkcióit. A nemzetközi sportélet nagyhatalmú vezetôi kivétel nélkül lelkendezve fogadták a megegyezést, amely a sport számára tulajdonképpen jobb helyzetet teremt, mintha a konvent által az elmúlt években elôkészített alkotmány lépett volna életbe. Hiszen ebben a cikkelyben szerepel az a megjegyzés, amely hosszú évek óta az európai sportlobbi vágyainak netovábbja volt, az EU a nizzai szerzôdéshez csatolt nyilatkozat után ezúttal jogszabályi szinten is elismeri a sport speciális helyzetét (igaz, a dokumentum ratifikálása még hátravan). Az olimpiai mozgalom tizenkét éve küzd azért, hogy a sport is része legyen az uniós joganyagnak. Most azt mondhatom, megérte az erôfeszítés. A sport speciális helyzetére való utalás megerôsíti a sport európai szerepét, hiszen a sportot nem lehet egyszerûen gazdasági tevékenységnek tekinteni - reagált a pozitív döntésre Jacques Rogge, a NOB elnöke. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség hosszú ideje küzdött a sport különleges értékeinek elismertetéséért, és a reformszerzôdés azt mutatja, az Európai Tanács meghallgatott minket - mondta Joseph Blatter, a FIFA elnöke. Hatalmas elôrelépésnek tekintjük a sport speciális helyzetének elismerését, és várjuk a reformszerzôdésben lefektetett alapelvek megvalósulását a gyakorlatban - nyilatkozta az állam- és kormányfôk lisszaboni csúcsa után Michel Platini, az UEFA elnöke. Érthetô aggodalom a futball-vezérek arcán. Joseph Blatter a FIFA és mellette Michel Platini (jobbra) az UEFA elnöke fáradtan tér vissza az egyesületéhez, akkor nem a tudásának megfelelôen teljesít, ráadásul, ha megsérül, senki sem fizet kártérítést a rá millió eurókat költô csapatnak. A klubok és a szövetségek közötti érdekellentét folyamatosan élezôdik, elsô gyakorlati megnyilvánulása azonban 2004-re tehetô. Ahogy az lenni szokott, ezúttal is egy, a pályákon kevéssé ismert sportoló nevéhez köthetô a precedens jellegû eset. A marokkói Abdelmajid Oulmers a belga Charleroi futballistájaként vett részt november 17-én a Marokkó-Burkina Faso barátságos mérkôzésen. Oulmers, aki klubjának meghatározó futballistája volt, egy ütközés során lábtörést szenvedett, és nyolc hónapra, azaz a ös szezon teljes hátralévô idôszakára harcképtelenné vált. A Charleroi a belga bajnokságban az ötödik helyen végzett, vezetôi viszont úgy gondolták, hogy a marokkói középpályás hiánya nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nem nyerte meg a bajnokságot a csapat. És, ha már így gondolták, léptek is egy merészet, komoly kártérítési követelést helyeztek kilátásba a FIFA-val szemben. Az európai labdarúgás elitcsapatait tömörítô G-14 rögtön átlátta a helyzet fontosságát, és segítségére sietett a belga klubnak. Mivel a FIFA a követelést elutasította, a Charleroi a bírósághoz fordult, és 860 millió eurós kártérítési igényt nyújtott be. A bíróság elsô fokon elutasította a döntést, s az Európai Bíróság elé terjesztette az esetet. Ha az európai igazságszolgáltatási testület döntésére még várnunk is kell, az egyértelmûen látszik, hogy az eset jóval túlmutat egy marokkói futballista sajnála-

15 2007/4 MAGYAR EDZŐ 15 EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL EURÓPAI UNIÓS ÜZENETEK A SPORTRÓL Sporttörténeti pillanat: Az Európai Bíróság két bírája között Jean-Marc Bosmann 1995-ben gyôztes mosolyával Légiós áradat Angliában Az elmúlt évtized sporthíreit böngészgetve egészen megdöbbentô adatokkal találkozhatunk, már ami a hivatásos futball munkaerô-piacát illeti: december 26-án a Chelsea volt a földkerekség elsô olyan profi klubcsapata, amely hazai állampolgárságú játékos nélkül állt ki a Southampton elleni idegenbeli bajnoki mérkôzésre. Igaz az is, hogy négy angol játékos legalább ott ült a kispadon, sôt közülük Jon Harley 14 percet a pályán is tölthetett. (Érdekesség, hogy április 6-án a német bajnokságban is bekövetkezett hasonló szituáció, a kelet-német Energie Cottbus csapatában nem lépett pályára német állampolgárságú játékos a Wolfsburg elleni bajnoki mérkôzésen. Két-két magyar, bosnyák és horvát, valamint egy-egy albán, benini, brazil, lengyel és román futballista kapott lehetôséget.) február 14-én újabb sporttörténelmi pillanatnak lehettek szemtanúi a Highburystadion nézôi, hiszen az Arsenal edzôje, a francia Arsène Wenger nem nevezett angol játékost a 16 fôs keretbe a Crystal Palace elleni bajnoki mérkôzésen, ott volt viszont hat francia, három spanyol, két holland és egy-egy brazil, elefántcsontparti, kameruni, német, valamint svájci futballista. (Csak a történeti hûség kedvéért jegyezzük meg, hogy egy honfitársunk közvetlen közelrôl szemlélte az eseményeket, hiszen Király Gábor védte a Crystal Palace kapuját.) december 6-án és 7-én négy angol együttes (Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester United) játszott a Bajnokok Ligája csoportmérkôzéseinek utolsó körében. A négy csapatban pályára lépô 56 labdarúgó közül csak 13-an voltak angolok, ez mindösszesen 23 százalékot jelent. A folyamatot remekül szemlélteti a 3. ábra, amelyen látható, hogy az angol elsô osztályú bajnokságban, a Premier League-ben a hazai futballisták aránya a os szezonban már nem érte el az 50 százalékot. Ez a mutató a tavasszal lezárult as idényben még alacsonyabb volt, mindössze 43 százalékot tett ki. tos lábsérülésén. Egy átmeneti idôszak kezdetét hivatott jelezni, amely periódus alatt az elmúlt évtizedek során egymástól jelentôsen eltávolodó klubfutball és válogatott futball ellentétes érdekeit kell összecsiszolnia a sportágat irányító nemzetközi szervezeteknek és a klubok képviselôinek. A megoldásra váró problémára Thomas Kurth, a legbefolyásosabb európai csapatokat tömörítô érdekvédelmi szövetség, a G-14 ügyvezetôje világított rá kristálytisztán, majd meg is magyarázta, hogy az elitklubok miért siettek a belga csapat segítségére a jogi ütközetben : A jelenlegi FIFA- [és UEFA-] szabályokat a szövetségek készítik a szövetségeknek - mondta Thomas Kurth. - A profi kluboknak nincs közvetlen képviseletük ezekben a döntéshozó szervekben, így - egyáltalán nem meglepô módon - a szabályok a szövetségeknek kedveznek a klubokkal szemben. Az Oulmers-ügy tipikus példája annak, hogy a képviselet hiánya hogyan vezethet olyan döntésekhez, amelyek egyértelmûen az egyik félnek kedveznek. A G-14 úgy gondolja, nem fair és nem demokratikus, hogy olyan döntéseket erôltetnek rá a klubokra, amelyekhez nem is adták a hozzájárulásukat, s amelyek ráadásul nem is demokratikus döntések. 3. ábra: A légiósok számának alakulása az angol labdarúgó-bajnokságban A G-14 három témakörben vár egyeztetést a világ labdarúgását kormányzó szervezetektôl: a válogatott találkozókon megsérült játékosok utáni kártérítés kérdése, a klubok részesedése a nagy nemzetközi válogatott tornák hasznából, amelyre a játékosaikat tulajdonképpen kölcsönzik, folyamatos egyeztetés a versenynaptár kialakításában, hogy a futballisták klub- és válogatottbeli kötelezettségei ne üssék egymást. A tárgyalások el is kezdôdtek, Michel Platini UEFA-elnök március elején leült egyeztetni a - G-14-nél jóval kiterjedtebb tagsággal rendelkezô, igaz gyengébb érdekképviseleti erôt birtokló szervezet - az Európai Profi Ligák (EPFL) irányítóival, a megbeszélések fô témája, hogy a klubok hogyan tudnának részt venni a sportágat irányító testületek döntéshozatali eljárásában. A FIFA pedig külön bizottságot állított fel a konfliktus megoldására, ennek munkájáról azonban vajmi kevés információ lát napvilágot. A másik fél kompromisszumra való törekvését pedig az jelzi, hogy a G-14 egyik vezetôjétôl származó sajtóinformáció szerint elképzelhetô, hogy a Charleroi - az érdekvédelmi szövetség nyomására - visszavonja a kérelmét, és lehet, hogy végül az Európai Bíróságnak nem kell döntenie a kétségkívül bonyolult perben. Ettôl függetlenül egyetlen dolog biztos: mindkét fél érdekei a klubfutball-válogatott futball ellentét rendezését kívánják, a mindenki számára elfogadható megoldás megtalálása, és az új rendszer kidolgozása hosszú éveket vehet igénybe. Addig pedig, egy-egy hivatalos válogatott játéknap elôtt, alatt és után, marad nekünk a klubvezetôk siránkozása Sz. Nagy Tamás

16 16 MAGYAR EDZŐ 2007/4 EGY ÉKESSZÓLÓ MISSZIONÁRIUS ATLANTÁBÓL: Jeff Galloway, a boldog ember November 11-én, Tatán a világ egyik legboldogabb emberével volt alkalmam együtt futni. A félórányi kocogás a szakadó hóesésben maga volt a gyönyörûség. Nem azért, mert egy nagy emberrel hozott össze a sors. Bár nyilván már az irigylésre méltó lehet, ha valaki egy maratoni futó olimpikonnal kocog együtt. Aki ráadásul 1972, München óta a világ egyik legjelentôsebb futótanácsadója, és a legtöbb eladott futó témájú könyv szerzôje. Jeff Galloway-t azonban nem ezek a tények teszik nagy emberré, hanem a személyisége. Éppen csak megérkezett feleségével, Barbarával, és kíséretével Budapestrôl, ahol egy nappal korábban egy másik elôadást is tartott, a Testnevelési Egyetemen. Kiszállt az autóból a szakadó havas esôben, és az elsô kérdése az volt, merre futhat. - Ott a Cseke-tó, azt körbefutjuk, majd elkocogunk az Öreg-tó felé, és ott is szétnézünk. - Jó lesz, mehetünk. Milyen jó, számomra ez az idei elsô hóesés. És könynyen lehet, hogy az utolsó is, hiszen az Egyesült Államok déli részén, Atlantában élek. No, induljunk! - Semmi bemelegítés? - Szükségtelen. Hiszen úgyis csak kocogunk egy jót. - Ó, igen, a híres Galloway-módszer - Már élversenyzô koromban is éreztem ennek áldásos hatásait. Ám miután felhagytam ezzel, és edzô lettem, azt tapasztaltam, hogy a sok lassú futás, és a közbeiktatott rövid gyaloglások nagyon jó hatással vannak a tanítványaim teljesítményére. - Pontosan mi ennek a lényege? - Én nem használok pulzusmérô órát a terhelés meghatározásakor. Egyszerûen csak figyelem az érzéseimet. A légzésemet, a kedélyállapotomat, a belsô egyensúlyomat. Ha ezek megvannak, ha mondjuk, tudok menet közben beszélgetni, akkor minden a legnagyobb rendben van, pontosan azt teszem, amire szükségem van. - Mikor volt utoljára sérült? - Negyvenkilenc éve. Most hatvankettô vagyok, és évente futok három-négy maratonit. Természetesen gyorsulni, az egyéni csúcsomat megdönteni ebben a korban már nem fogom, de nem is ez benne a lényeg. Hanem hogy élvezem a mozgást, azt, hogy jó helyeken futhatok. Például nagyon szép ez a tó, és csodálatos, ízületkímélô az ösvény, amelyen futunk. Önök szerencsések, ha itt futhatnak. Mint ahogy én is, amiért megkaptam ezt a lehetôséget. - A világ hány kontinensén futott már? - Lássuk csak. A sarkokon még nem futottam, és Dél-Amerikában sem. Az összes többi kontinensen már volt szerencsém futócipôt húzni. És micsoda szerencse, hogy most itt, önöknél is kocoghatunk egy jóízût. Gyönyörû a környék. Nagyon szépek ezek romok itt a tó partján. És tényleg több száz évesek? És Napóleon is járt itt 1805-ben, amikor egy béke-megállapodást írt alá? Önöknek nagyon gazdag a történelme! - Önnek pedig a futókarrierje. - Amely egyáltalán nem úgy indult, hogy nagy lesz. Egy elhízott kis kölyök voltam. Sôt, amikor az iskolában fel kellett venni valamilyen sportot, és én a futást választottam, még évekig nem mutattam különösebb tehetséget ezen a területen. Viszont nagyon megszerettem. Megtaláltam benne a lelki egyensúlyomat, a békémet. Ez tartott a pályán. - Szerelem, egy életen át? - Nyugodtan mondhatom, hogy igen. De élversenyzôként is mindig arra törekedtem, hogy élvezzem az edzéseket és versenyeket. Még akkor is, ha kemény résztávos edzésem volt. Mindig volt benne, ha más nem, hát a bemelegítésben és levezetésben valami játék. A nevetés, a derû csodálatos dolog. - Mennyit résztávozott? - Talán meglepô, amit mondok, de keveset. Mindössze hetente egyszer, legfeljebb kétszer. És rendszerint ezek alkalmával sem futottam négyszer egy mérföldnél többet gyorsan. Közben pedig kocogtam, vagy gyalogoltam. Úgy találtam, hogy a rövid gyaloglás nagyon jótékony hatással van a regenerációra. Mindenki számára, legyen szó élversenyzôrôl, vagy hobbifutóról. Aztán hetente, vagy kéthetente volt még egy tíz mérföldes, vagyis ahogy önök számolják, tizenhat kilométeres tempófutásom, és szintén hetente, vagy kéthetente egy hosszú, lassú futásom. A többi esetben lassan, kényelmesen futottam. Ha úgy tetszik, kocogtam. És gyalogoltam közben. Mint ahogy most is gyalogolunk egy kicsit. Ha nem baj, persze - Egyáltalán nem. Legalább még jobban tudunk beszélgetni. Ebbôl tudott két óra tizenhat perces maratonit futni? - Ebbôl. Talán ment volna jobban is, de életem csúcsán, a hetvenketteses olimpiai kvalifikációs versenyen harminchét fok volt. Ott nem az idô számított, hanem a helyezés. Kiharcoltam a müncheni olimpián való indulás jogát, ez volt a legfontosabb, a többi nem számított. - Azért a kettô tizenhat ma sem egy rossz eredmény. - Büszke is vagyok rá. De ennél még nagyobb boldogsággal tölt el, hogy munkatársaimmal együtt százötvenezernél is több sportolóval kerültem kapcsolatba, és adtam, adtunk tanácsot nekik a futással kapcsolatban. Nagy öröm, hogy közülük a maratoni futók kilencvennyolc százaléka sikeresen teljesítette a huszonhat egész kéttized mérföldes távot. Ôk hallgattak rám, és nem akartak túl erôsen futni nap, nap után. Mert fôként a fiatal versenyzôknél, és az amatôröknél tapasztalom, hogy sokszor abba a hibába esnek, hogy túl erôsen akarnak edzeni. Aztán rendre sérülés a vége. Nem árt kémkedni utánuk, hogy a könnyû edzéseinken valóban elég könnyen kocognak-e. Mert nagyon sokan elfelejtik,

17 2007/4 MAGYAR EDZŐ 17 hogy nem az edzéstôl, a terheléstôl javulnak az eredmények, hanem annak kipihenésétôl, a stresszhez való alkalmazkodás révén. Ha nincs meg a megfelelô pihenés, nem ér semmit az edzés. Futhatunk tovább? - Természetesen. Beszéljünk a versenyzôkrôl, hiszen most a triatlonos konferencián szakedzôk hallgatják majd önt. - A versenyzôkkel kapcsolatban egy dolgot fontosnak tartok. Segíteni nekik, hogy megtartsák az egyensúlyukat a két agyféltekéjük között. Mert a bal oldali a stresszért felel. Ha keményen dolgoznak, ez menekülni akar. A jobb oldal viszont az érzelmekért felelôs. Ezt kell megragadni, és a lehetô legtöbbször az érzelmekre hatva egyensúlyba billenteni a fiatal atlétát. Ez a legnehezebb része a felkészülésnek. Megtalálni a helyes egyensúlyt. Ehhez idôrôl idôre át kell beszélni a problémákat. Még akkor is, ha nem találjuk rá a megoldást. Azzal, hogy beszélünk róla, könnyebb lesz. Nem cipeli magával az ember, és nem marja belülrôl. Ilyenkor a jobb agyfélteke próbálja megtalálni a megoldást. És rendszerint sikerül is. - Milyen trükkjei vannak még? - Mocskos trükknek hívom ezeket, amelyekkel megpróbálom mozgásban tartani ôket. Megpróbálom becsapni az atlétákat. A versenyen rendre a finis, a hajrá a legnehezebb. Ilyenkor dôl el, hogy az ember eléri a célját, vagy elbukik. Három varázsszó segít. Ezek: lazítás, erô, és simaság. Önbizalmat ad ez a három szó, amelyek segítségével vagy három kilométerrel tovább bírják. Ezek stimulálják a bal agyfélteke negatívumait. Tények Jeff Galloway-rôl Jeff Galloway 62 éves, az egyesült államokbeli Atlantában él feleségével, Barbarával. Az 1972-es, müncheni olimpia résztvevôje volt méteren, és tartalék a maratoni távon. Észak-Amerikában a futás témakörében legtöbb könyvet ki-, és eladó szerzô. Legjelentôsebb mûvei: Galloway's Book on Running, és Marathon You Can Do It! Évente mintegy kétszáz beszámolót, elôadást tart világszerte a futásról. A futás-gyaloglás-futás edzésmódszerének feltalálója, melynek segítségével a tôle, és munkatársaitól segítséget kérôk 98 százalékos sikerrel teljesítik a maratoni távot. Összesen több mint 150 ezer futónak adott felkészülési tanácsot kollégáival együtt. Jeff hisz abban, hogy módszerével szinte minden ember képes sérülésmentesen felkészülni, és teljesíteni a maratoni távot, életkorra, nemre való tekintet nélkül. Valamint, hogy képes a módszere segítségével az élet, a mozgás pozitív oldalára állítani az embereket. Honlapja: Marik Balázs Azt mondom, megfogod egy láthatatlan lasszóval az elôtted futót, és elkezded felhúzni magad rá. Lépésrôl lépésre közelebb jutsz a célhoz. Ezek gyakorlása segít. Sokat kell ezt is gyakorolni, és a siker nem marad el. - Van-e még valami a tarsolyában? - Persze. Nagyon nehezen értik meg, hogy az apró sérülésekre is nagyon oda kell figyelniük. Mert ha nem teszik, egy könnyített, vagy esetleg kihagyott edzés helyett késôbb egy egész héten át nem lesznek majd képesek futni. Gyakran visszautasítják, hogy ôk sérültek. Ám egy jó edzônek ezt látnia kell, és ilyenkor könnyíteni. Vagy elôvenni a vízifutó-övet. - Ezt ismerem, ilyen nekem is van. Valóságos csodafegyver. - Pontosan. Sérülések alkalmával csodákra képes. Jobb példát nem is hozhatnék, mint Mary Deckerét. Az elsô atlétikai világbajnokságot megelôzôen megsérült. Ám ennek segítségével tovább tudott edzeni, és végül 1983-ban, Helsinkiben 1500 méteren világbajnok lett. Azt tapasztaltam, hogy nem csak sérülések alkalmával lehet és kell ezt alkalmazni, hanem olyankor is, ha egy versenyezô teljesen egészséges. Az öv fenntartja a víz felszínén, a lába nem ér le a medence aljára, így szabadon mozog, mintha futna. A nagy közegellenállás miatt rendkívüli mértékben erôsít a vízben futás. A sérülésveszély pedig nullára csökken közben, mert egyáltalán nincs rázkódás, becsapódás. Az úszás is jó keresztedzés - triatlonosoknál különösen. Ha a futást, magát vesszük, mégis azt mondom, a vízi futás a legjobb kiegészítés hozzá. - Ha már a kereszteknél tartunk, egy keresztkérdést engedjen meg nekem. Az ön rendkívül humánus módszereivel készülôk közül mi a legjobb maratoni eredmény? - Két óra huszonnyolc perc. De nem élversenyzôrôl van szó, hanem amatôrrôl. Azt gondolom, hogy világklasszis atléták is készülhetnének ezzel a módszerrel. Erre még nem volt példa, de szilárd meggyôzôdésem, hogy nagyon komoly eredményt érhetnének el így. Akár Haile Gebrselassie. - Maradjunk a triatlonnál, ha már a sportág szakmai konferenciájának keretében hozott össze bennünket a sors. Olimpiai távot figyelembe véve milyen távokat javasol az edzéseken? - A versenytávhoz kell igazítani a kilométerszámot. Nem lehet, mondjuk akár heti 200 kilométert futtatni egy olimpiai távra készülô triatlonistával, mint tettem én maratoni-versenyzô koromban. Bôven elég ennek kevesebb, mint fele. A lassú futás esetében a versenytempónál két perccel lassabb kilométerek tökéletesen megfelelôek. Hosszú edzésen sem érdemes huszonöt kilométernél többet futtatni velük. A gyors edzéseiken pedig négyszáz méteres résztávokat fussanak, legalábbis az én meglátásom szerint. A gyors szakaszok között kezdetben gyaloglással, majd késôbb esetleg nagyon lassú kocogással. Maximum tíztizenkét kilométernyi futás jöhet szóba egy ilyen edzésen. De a fiataloknál ez természetesen kevesebb legyen, fokozatosan jussanak el a huszonkétszer négyszáz méterig. - Fuss lassan, gyorsulni fogsz tôle! Ez volna a megoldás kulcsa? - Egyrészt igen, másrészt nem. A lassú, regeneráló, ha úgy tetszik, bulifutások arra jók, hogy a nagy terhelést kipihenje a szervezet, az idegrendszer. De a fejlôdés legnagyobb lehetôségét a gyors futásban látom. Ahhoz azonban pihentnek kell lenni. Fáradtan semmi értelme a résztávozásnak, csak árt. - Kifogyhatatlan a trükkökbôl - Egyáltalán nem. Egyet azért még feltétlenül elárulok. A lépésfrekvencia döntô. Ezzel kapcsolatban a következô a tanácsom. Fussunk lassan, kényelmesen. Harminc másodperc alatt számoljuk meg, mennyit lépünk. Következô kísérletre próbáljuk megemelni ezt a számot, de csak eggyel, vagy kettôvel. Négynyolc ismétlést alkalmazzunk, minden alkalommal eggyel, vagy kettôvel emelve a lépésszámot. Tapasztalataim szerint nagyon hatásos gyakorlat. Így, ahogy most csináljuk is. Aztán a meglátásom szerint van még egy nagyon jó gyakorlat, a gyorsító-lassító fokozó futás. - Ez mibôl áll? - Vagy inkább mibôl fut! Tizenöt nagyon lassú lépésbôl, majd tizenöt gyorsabb, végül tizenöt, az öt kilométeres versenytempónak megfelelô lépésbôl. Ezek a váltogatások nagyon jól segítenek megtörni a monotóniát, játékosságot visznek a futásba. Lehet mosolyogni, nevetni, ha sikerül, és akkor is, ha nem. Mondom, a nevetés egy csodálatos dolog. A tizenöt gyors lépésbôl pedig célszerû hosszan kiengedni, én úgy mondom, kisiklani. Ilyenkor az ember már nem arra figyel, hogy erôsítsen. Ha szépen, fokozatosan lassul le, sokáig képes viszonylag gyorsan, jó mozgással haladni. Figyeljünk a stílusunkra, és nem sérülünk le. A fejlôdés, pedig garantált. - Megérkeztünk. Köszönöm a futást, és a beszélgetést. Mindkettô nagy élmény volt. - Számomra is. Csodálatos a környék, kocogtunk, és közben beszélgettünk egy jót. Mi hiányozna még a teljességhez? - nevet Jeff Galloway, és látszik rajta, hogy valóban boldog. Marik Balázs runwalkrun@mindspring.com

18 18 MAGYAR EDZŐ 2007/4 Pálvölgyi Miklós Magyar Öttusa Szövetség, Budapest A évi nyári Olimpiai Játékok elôversenyét idén világkupa-döntôként rendezték Pekingben. Ezen a versenyen szeptember 13. és 16. között négy napot töltöttünk el a kínai fôvárosban. Ez az idôpont egyébként három héttel esett a jövô évi versenynapok (augusztus 21. és 22.) utánra. A magyar öttusacsapat most másodszor szerepelt Kínában, ezt megelôzôen 2004-ben már egy Athénra kvalifikáló világkupán vettünk részt. Az akkori jó rendezés és szervezés már láttatta, hogy Kína miként készül az olimpiára. Természetesen akkor még egészen más létesítményekben rendezték meg a küzdelmeket, mint a mostaniakat, de ezzel együtt is megtapasztaltuk azokat a komplex létesítményeket, ahol a kínai (öttusa) sport él és dolgozik. Barcelonától kezdôdôen Pekingig részt vettem olimpiai elôversenyeken, de ilyen készenlétet egyiken sem tapasztaltam, mint ezúttal. Az öttusaverseny valamennyi létesítménye száz százalékosan befejezett, versenyeinket a jövô évi olimpia helyszínén rendezték, így egész pontos képet kaptunk, tapasztalatokat, helyismeretet szerezhettünk a négy nap alatt. Peking világváros és egyben szinte az egész egy hatalmas építkezés. Utak, hidak, metrók, alul-és felüljárók, felhôkarcolók, üvegpaloták, székházak mindenütt. A hírek szerint az építkezések nagy többsége befejezôdött, vagy befejezés elôtt áll. Nyolc-tízsávos utak, ahol a felszíni átkelés szinte lehetetlen. Óriási forgalom, éjjel-nappal megállás nélkül autó-autó után. A szálloda ablakból átláthatatlan hangyabolynak tûnik a közlekedés. Pekingben jártak (I.) TAPASZTALATAINK ÖTTUSÁBAN A létesítményekrôl A lôtér és a vívóterem. A két szám egy nagy teremben került megrendezésre, az egyik rövid falon felállított 40 lôállásban kezdôdik a verseny. Nem a legmodernebb berendezés, de az olimpiára kibôvítik, felszerelik kivetítôkkel, és így a terem bármelyik pontjáról követhetô lesz az esemény. A táblák alatt egy futókamera fogja a közvetítést izgalmassá és látványossá tenni. A terem belsô területén vannak elhelyezve a pástok. Körülötte folyosó a sajtónak, és nemzetenként egy-egy edzônek. A terem körülbelül 6-7 ezer ember befogadására alkalmas, ami lövészethez sok, az a víváshoz viszont kevés lesz. Természetesen klíma mûködik, erôs befúvással, amitôl a helyiség elég hideg volt. A vívóteremtôl csupán néhány perc buszozásra van az uszoda. Újonnan épült, 50 méteres fedett versenymedence, az öttusa és vízilabda selejtezôk színhelye lesz. Körülbelül 8 ezer férôhelyes lelátóval rendelkezik. A lovaglás és a futás ugyanazon stadionban kerül megrendezésre. Gyalog néhány perc lenne, de busszal egyszerûbb az átjutás, mert nem kell kiés becsekkolni az egymáshoz közel lévô, de elválasztott területen. A stadion kb. 30 ezer nézôt tud fogadni. Biztos nagy lesz az érdeklôdés, mert Pekingben ez az egyetlen lovasszám, a speciális lovasversenyeket ugyanis Hongkongban bonyolítják le. A stadion közepén lévô pályán középen állították fel a lovaspályát. Az említett, 2004-es pályával ellentétben, kevésbé igényes, de elfogadható színvonalú volt. A lovak (helyiek) nem rossz képességûek, az olimpiáig együtt maradnak és belovaglókkal készítik fel ôket. Így majd egy magasabb színvonalú és követelményû pálya teljesítésére is alkalmasak lehetnek. A futópálya egy szabályos 400 méteres atlétikai pálya. Belülrôl kifelé táguló, hét körben futják a 3000 métert. Oszlopokkal, szalagokkal vannak a folyosók elválasztva. A tribünrôl jól követhetô, látványos. Nem találkozhatunk a sydney-i, vagy athéni hangyaboly látvánnyal, itt jobban követhetô lesz a verseny. A versenyszínhelyeken kb. félházas lelátók voltak, az olimpián biztos, hogy teltházas nézôtérrel számolhatunk. Rendezés Az épületekben egyéb kiszolgáló létesítmények is találhatók, a sajtó részére felszerelt szobákon, öltözôkön, zuhanyozókon kívül várakozó, pihenô helyiségek is vannak, ahol frissítôk, kávé, tea, csoki, kisebb falatok, gyümölcsök álltak a résztvevôk rendelkezésére valamennyi létesítményben egész nap. A rendezés némi gyakorlatlanságot árult el, a résztvevô nemzetközi versenybírókkal azonban a versenyt folyamatosan és kisebb hibákkal bonyolították le. Az olimpiáig bizonyára további gyakorlatot szereznek, és a megerôsített nemzetközi bírói kar is hozzájárul majd a verseny sikeres lebonyolításához. Az esemény elengedhetetlen tartozékai a mindenhol jelen lévô önkéntes segítôk. Érkezéstôl elutazásig együtt vannak a csapatokkal, segítôkészek, mosolygósak, és jövôre talán - reméljük legalábbis - már angolul is fognak beszélni. Peking készen áll. Utazás, egyebek Utazás, idôjárás, egyéb körülmények. A repülôút kilenc óra hosszú. A repülôgép szûk és zsúfolt volt, így meglehetôsen fáradtan érkeztünk meg. A repülôteret kibôvítették, és már most mûködik egy olimpiai folyosó, ahol az amúgy rengeteg adminisztrációt mellôzve viszonylag gyorsan ki lehet jutni. Az idôeltolódás plusz hat óra, ami hat nap alatt áthidalható. Egy kora reggeli érkezés, fárasztó utazás után pár óra alvás mindenképp szükséges. Utána viszont fel kell venni a helyi ritmust és a szerint edzeni, pihenni, élni. Az idôjárásról már az elôzô (TF-es) konferencián is sokat hallottunk, ezért errôl csak röviden: augusztus vége az esôs idôszak végét is jelenti, minél késôbb van a verseny, annál nagyobb az esély a kisebb mennyiségû csapadékra. A hômérséklet magas, és a relatív páratartalom akár 80 százalékos is lehet, mint maximális érték. A mi versenyünk egy-egy napos, három fedett és két szabadtéri versenyszámunk van. A lövészet, vívás, úszás klimatizált térben zajlik, míg a lovaglás - amit kb. 14 és 17 óra között rendeznek - alatt mintegy fokos hômérséklet és átlagosan 55 % körüli páratartalom várható. Pályabemutatóval, a sorsolással, a melegítéssel és a versennyel együtt a lovasszám 2x30 perces szabadtéri tevékenységet igényel, ami nem jelent különösebb keringési megterhelést. A futásnál várhatóan fok lesz, %-os páratartalom mellett, várhatóan 18 óra felé lesz a rajt. Itt a jelentôs terhelés, ezek mellett az idôjárási körülmények között, a megszokottnál jobban igénybe veszi a sportoló szervezetét. Az olimpiai létesítményekben a helyiségek, a szobák, a szállításoknál a buszok klímája jelent veszélyt. A lôtér és a vívóterem túl hûvös volt, de mindenhol, ahol klíma van, készenlétben kell tartani megfelelô ruházatot. A sportfelszereléseken túl kötelezô védôöltözet a sapka és a napszemüveg, továbbá az anorák és a felsôrész mindig kéznél kell legyen.

19 2007/4 MAGYAR EDZŐ 19 A pekingi játékok öttusa versenyeinek futó- és lovas-pályája A szmog: két esôs napot töltöttünk el a verseny elôtt a városban. Lehangoló szürkeségben. Az egész város fedett a szmogtól, itt huzamosabb idôt, napokat eltölteni biztos, hogy veszélyes, mert légúti irritációt, kellemetlenségeket okoz. Nem bízom abban, hogy a közlekedés esetleges szûkítésével jobb lesz a levegô. Megszokni nem lehet, ezért túl sok idôt a verseny elôtt nem ajánlatos ott tölteni. Étkezés: kínai konyhán éltünk. Sokszínû, változatos, egy étkezésen belül is. Az olimpiai konyha biztosan még szélesebb választékot kínál, mindenki meg tudja találni majd az igényének megfelelô ételeket. A helyi konyha fûszeres, aki nem szokott hozzá, vigyázzon. Csak palackos víz (ital) fogyasztható. Tán még fogmosásra is. Minden színhelyen elegendô, hûtött, izotóniás italokat és ásványvizet adtak. A környezet: idegen, hatalmas kultúra - nagyon más. Európában, vagy akár Amerikában sokkal hasonlóbb az élet a miénkhez, együtt lehet élni a városokkal, emberekkel. A nyelvi nehézségek, a számunkra egészen más életforma miatt hosszú idôn túl is idegennek érzi a környezetet az ember. Az olimpiai faluból kilépve más veszélyek is várnak ránk. A higiéniás feltételek eltérôek a megszokottól. Ételt, italt utcáról természetesen nem fogyaszthatunk. A metrón és ahol sok ember van együtt, nagy a fertôzésveszély: gond nélkül földre köpnek, letüsszentenek, rád köhögnek Ezért a versenyig biztosan ajánlatosabb a faluban, edzéshelyeken, olimpiai létesítményekben tartózkodni. A szabadidô eltöltéséhez programokat kell szervezni központilag és sportáganként is, sokkal többet és gondosabban, mint a korábbi olimpiákon. Egészségünk és az akklimatizáció érdekében szükséges a hepatitis védôoltás, a szervezet ellenálló képességének erôsítése, vitaminozás, ásványi anyagok pótlása, megfelelô táplálkozás, izotóniás italokkal kellô mennyiségû és folyamatos folyadékpótlás. Pihenés, önfegyelem, elôvigyázatosság! Mentális felkészülés az alkalmazkodásra, hiszen az a versenyzô aktív értelmes együttmûködése nélkül nem jöhet létre. A rendezôk biztos mindent megtesznek a játékok sikeréért. Az elôkészületek, amiket láthattunk, tapasztalhattunk, ezt mutatják. A szerzett személyes tapasztalatok, kollégáktól, szakemberektôl kapott információk segítségével meg kell találnunk a legalkalmasabb alkalmazkodási lehetôséget. A sportágunkban mindeddig magaslati (Mexikó), illetve idôbeli alkalmazkodásokkal kellett megküzdenünk, amiket meg tudtunk oldani. Ez most sokkal összetettebb. Az idôeltolódás nem lehet probléma, a meleg elviselése megoldható, a magas páratartalom már nehezebben, a szmog pedig egyáltalán nem. Három pontban Több elképzeléssel készültünk az alkalmazkodásra: 1. Több, elsôsorban orvosi javaslat alapján egy nappal a verseny elôtt utazni, majd versenyezni. Ez a megoldás nagyon rizikós, a fárasztó repülôút nem megkerülhetô, mostani tapasztalatunk és az atlétáktól nyert információk alapján is elvetendô nappal a verseny elôtt Pekingbe érkezni. Ez az idôeltolódást megoldaná, a szmog miatt azonban veszélyesnek tartom nappal a verseny elôtt azonos klímán, de nem a szmogos városban akklimatizálódni, a verseny elôtt 4 nappal pedig Pekingbe utazni. Folytatnunk kell a tájékozódást, tervezést, szervezést, hogy a lehetô legjobb alkalmazkodást megtaláljuk, ami a pekingi eredményességben fontos, akár döntô körülmény is lehet.

20 20 MAGYAR EDZŐ 2007/4 Hegedûs Csaba Magyar Birkózó Szövetség, Budapest Pekingben jártak (II.) PEKINGI BIRKÓZÁSAINK A birkózó sportág számára különösen nagy jelentôségû a pekingi olimpia, hiszen ismert tény, hogy a NOB Program Bizottsága az olimpiai mûsor korábbi felülvizsgálata során a birkózást is érintette és a sportág arculatának megváltoztatását javasolta ahhoz, hogy a birkózás továbbra is szilárd pozíciókkal rendelkezzen az olimpiai mozgalomban, illetve a programban. A FILA elvégezte a lebonyolítási rendszer, valamint a versenyszabályok elengedhetetlen módosításait, amelyeknek világpremierje a évi budapesti VB-én volt. Jacques Rogge, a NOB elnöke személyesen tapasztalhatta, hogy a birkózás képes volt megújulni és látványos, a közönség számára is érthetô, fogyasztható termék lett. A fentiek fényében egyértelmû és érthetô, hogy a FILA minden szempontból tökéletes olimpiai birkózó versenyt szeretne lebonyolítani Pekingben, amely alapvetô fontosságú a sportág jövôje szempontjából. Hatalmas megtiszteltetés volt számomra, amikor Raphael Martinetti úr, a FILA elnöke arról tájékoztatott, hogy rám gondolt, mint a Pekingi Olimpiai Játékok birkózó versenyeinek egyik technikai delegátusára, mivel személyemben látja azt a garanciát, amely az olimpia sikeres lebonyolításához szükséges. A kinevezésben kétségkívül döntô szerepe volt a Magyar Birkózó Szövetség versenyrendezôi tevékenységének, hiszen az elmúlt 15 évben éppen 15 különbözô szintû és korcsoportú sikeres világversenyt rendeztünk, de egyben elismerése a FILA elnökségében végzett munkámnak is. Mario Saletnig úr, a FILA alelnöke a másik technikai delegátus, akivel régi barátság és munkakapcsolat köt össze és nagy öröm számomra, hogy rendezési tapasztalataimmal hozzájárulhatok a közös munka sikeréhez. Saletnig úr tapasztalt szakember, aki évtizedek óta jelen van a világ birkózó sportjában és emellett a FI- LA Bíró Bizottságának vezetôje is. Nagy lelkesedéssel láttunk munkához, amelynek keretében elôször kialakítottuk együttmûködésünk kereteit, az információ áramlás módját és munkatervünket. Küldetésünk elsô fontos állomása a szeptemberében, Guangzhou-ban megrendezett Felnôtt VB volt, mivel itt volt lehetôségünk elsô ízben megismerkedni a helyi körülményekkel, a szervezôkkel, az itteni mentalitással, munkamódszerekkel. A FILA jól döntött, amikor Kínának adta az olimpiai tesztversenyt megelôzôen a évi verseny rendezését is, mivel az itteni feltételek, a személyi háttérrel való együttmûködés, az európaitól teljesen eltérô gondolkodásmód megismeréséhez jóval több idô szükséges. El kell mondanom, hogy tapasztalatszerzés szempontjából mindenképpen hasznos volt a VB, hiszen számos olyan alapvetô problémára derült fény (döntéshozatal, szállítás, kommunikáció stb.), amelyek döntôen befolyásolhatják az olimpiai torna rendezési színvonalát. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy az olimpia rendezése több szempontból könnyebb, hiszen számos terület kérdéseit központilag szervezik (akkreditálás, szállás, étkezés, eredményhirdetések stb.). Több egyeztetésre került sor a VB alatt a BOCOG és a Kínai Birkózó Szövetség illetékeseivel, amelyek igen kemény, komoly tárgyalások voltak szinte minden, olimpiai tesztversennyel és olimpiával kapcsolatos témában. Megállapodtunk, hogy a technikai delegátusi látogatásokat úgy próbáljuk idôzíteni, hogy minél többet lássunk az olimpiai versenyek, illetve edzések helyszíneibôl, hiszen az inspekció fôbb hangsúlyait ezekre a helyszínekre helyeztük. A tervezett februári átadásból nem lett semmi, így a márciusi látogatás során csak nagy vonalakban láthattuk az épülô csarnokot, ahol a belsô munkák még nem készültek el. A csarnok maga egy nagyon szép, modern létesítmény, amely a Kínai Mezôgazdasági Egyetem területén, kellemes zöldövezetben helyezkedik el és a Játékok után sport- és szabadidôs tevékenység céljára az egyetem hallgatóinak, illetve a környék lakóinak a rendelkezésére áll majd július hónapban volt a következô technikai delegátusi látogatás, alig másfél hónappal a Junior VB elôtt, amely egyben hivatalos olimpiai tesztverseny is volt. Sajnos a csarnok még ekkor sem volt teljesen kész állapotban, amellyel kapcsolatban aggodalmunknak adtunk hangot. Ez vonatkozott a csarnok külsô és belsô állapotára egyaránt, a dekorációra, az útbaigazító jelzésekre stb. A BO- COG-gal folytatott tárgyalások továbbra is igen intenzíven folytak és el kell mondanom, hogy egyáltalán nem volt könynyû dolgunk, az elôrehaladás minden egyes centiméteréért, anyagi kérdésekben minden egyes,,fillérért, kemény küzdelem folyt. Az olimpiai tesztversenyre az olimpiai helyszínen került sor, amelyen 54 ország 536 versenyzôje indult el. A helyszín elkészült, a FILA igényeinek megfelelô berendezéssel, helyiségek kialakításával. Mario Saletnig úrral egyetértésben mindazonáltal több olyan gyakorlati jellegû apró korrekcióra tettünk javaslatot, amelyek gördülékenyebbé teszik a lebonyolítást, az információ-áramlást, a FILA illetve más kiemelt vendégek kiszolgálását stb. A Junior VB rendezése újabb tapasztalatokat hozott, illetve megerôsítette a korábbiakat. Ezek közül külön kiemelendô az a kommunikációs probléma, hogy a lelkes és szolgálatkész önkéntesek jelentôs része nem tud jól angolul, amely lassítja és gátolja az eredményes együttmûködést. Egy másik lényeges gond a helyi döntéshozatali rendszerbôl adódik, amelynek lényege, hogy bármilyen szintû döntés meghozatalához a legfelsôbb vezetôhöz fordulnak, amelybôl igen kellemetlen helyzetek származhatnak. Összegezve elmondhatjuk, hogy segítôkész rendezô gárda áll rendelkezésre (csaknem 500 fô), de tapasztalatlanságuk miatt irányításra, instruálásra szorulnak, és emellett fel kell készíteni ôket a prompt, azonnali döntések alacsonyabb szintû meghozatalára is. Az elkövetkezendô idôszak fontos feladatai közé tartozik a rendezési tapasztalatok hasznosítása, a soron következô technikai delegátusi látogatások programjának, tematikájának meghatározása és egyre szorosabb együttmûködés kialakítása a NOB, BOCOG, Kínai Birkózó Szövetség illetékeseivel.