GARAY ÉLMÉNYPINCE. SZAKMAI (tartalmi) KONCEPCIÓ augusztus 17.

Átírás

1 GARAY ÉLMÉNYPINCE augusztus 17. SZAKMAI (tartalmi) KONCEPCIÓ KÉSZÍTETTE: PATARTICS ZORÁN ÉPÍTÉSZ HORVÁTH ÉS PATARTICS ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. MUNKATÁRSKÉNT KÖZREMŰKÖDÖTT: BALOGH ANDRÁS PAZIRIK KFT. (IT, INFOGRAFIKA, KIÁLLÍTÁS TEMATIKA)

2 Garay János így ír Szegszárdi bordal című versében: Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. A tervezett létesítmény mottójaként keresve se találhatnánk jobbat, mint a vers első, felszólító sora, hiszen - a látogató a bor témával a megszokottól eltérően találkozhat: élményelemekben gazdag, újszerűen eszközöket alkalmazó kiállításon, - rendhagyó módon e kiállítást az érdeklődő egy pohár borral a kezében járhatja végig, és - a kóstoltatás keretében a borvidék legcsodálatosabb borai mutatják meg magukat. A szakmai (tartalmi) koncepció feladata A jelen tanulmány elsődleges feladata, hogy körvonalazza a létesítmény szakmai tartalmát, és ezzel megalapozza a fejlesztés megtervezését, különös tekintettel annak építészetiműszaki terveire. Ezen túl a jelen tanulmány szolgál alapul azon tervezési feladatok elvégzéséhez is, melyek a teljes körű megvalósítás és működtetés folyamatában szükségesek, így például: - a beruházási, - az üzleti és finanszírozási, - a marketing és kommunikációs, valamint - a partnerségi terv, és - a megvalósíthatósági tanulmány, továbbá - a forrás biztosítás céljából benyújtandó támogatási pályázati dokumentáció. A jelen koncepció nem helyettesíti, csupán szakmailag, tartalmilag, célrendszerét illetően megalapozza ezen önálló más és más szakmai munkák elkészítését. A fejlesztés rövid bemutatása A létesítmény funkciója a bor, azon belül a szekszárdi bor és borvidék bemutatása, megjelenítése, illetve e témához köthetően turisztikai attrakció létrehozása, továbbá a témához csatlakozóan a helyi közösség fejlesztése. A fejlesztés tervezésében kulcsszerepet kapnak olyan eszközök és módszerek, amelyek a témát a hagyományos módozatokon túl élményszerűen, innovatívan jelenítik meg. A beruházás meglévő pincerendszer hasznosításával, annak megújításával és átépítésével valósul meg, Szekszárd Belvárosának szívében. A pince a Garay utcáról, térszinten közelíthető meg, a támfalba vágott portán keresztül, és jelentős részben a 1

3 135/250 Ajtó Szellő ző cső +3,20 +3, 20 +3,8 5 +3,2 0 +3,20 +0,00 +3,45 S zellőző cső +3,1 5-1,35 t égla burkolat 30, 98 m 2-1,29-0,76 +3,15 tégla bu rkolat 14,14 m 2 mosott kavi cs 50,97 m 2 S ze llőző cső +3,15-0,54 +3,15 +3,15 +4,15 +2,85 +3,20 +2,9 0-0,59 +3,1 5 +3,15 +2,50 +2,1 5 +2,15-0, ,00 t égla bur kolat 15,94 m 2 t égla bu rko lat 8,55 m 2 + 0, 00 t égla bur kolat 55,93 m 2 + 3, ,20 +0,0 0 +3,15 +3,75 +3,20-0,56 Szellőző cső + 3, , WC kerámia +0,0 0 +3, /285 Edzet t üve g por tál , WC , 00 WC + 3, ,00 KÖZLEKEDŐ +3, /250 Ajt ó -0,41 t égla burko lat 32, 42 m 2 WC +2,85 +2,90 +0,00-0, , 75 beton 47,12 m 2-0, 32 mosott kavics 9,88 m 2 ker ámia burkol at 9,94 m 2 kerámia burkolat 20,46 m 2 90 mosott kavics 10,20 m 2-0,35 tégl a burkolat 10,51 m 2 mo sot t kavic s 9,35 m 2 +3,25-0, 31 +3,65 +3,25 +3,65 +3,25 +4, ,25 mosott kavics 67,78 m 2 beton 57,95 m 2 + 3,65 + 3,25 +3,6 5 +3,2 5 +3,80 +3,35-0,28 + 3,10 +4,40 +3,70 tégla bu rkolat 61,16 m 2 +4,40-0,2 9 +3,40 kerámia bu rkolat 58,80 m 2-0,3 4 Szellőző akna ker ámia burkol at 121,77 m 2-0,42 +4,4 2-0,44 Vármegye Háza, illetve annak kertje alá nyúlik. Ez az elhelyezkedés és térbeli helyzet, a megközelítés és a megjelenés egyaránt különleges helyet biztosítanak a város mentális térképén és turisztikai kínálatában. A pincerendszer műemléknek nem minősül, de műemléki környezetben helyezkedik el, és történelmi értéke vitathatatlan. Egyedi elemei, részletei miatt ugyan nem, de térrendszere, megközelítése okán értékes épített örökségnek tekinthető. A meglévő pince alaprajza PINCE S zellőző cső BORTRE ZOR Régi kofal maradványok ÖS SZEK ÖTŐ ÁG beton 26,04 m 2 PINCE KUPOLA TÉR Régi kofal maradványok P INCE Szellőző akna PINCE PIN CE P INCE beton 37,40 m 2 RAKTÁR Szellő ző akna TARTÁLYO K VASBETON ERJESZTO TARTÁLY P INCE KUPOLA TÉR PINCE P INCE PINCE P INCE TARTÁLYO K VASBETON ERJESZTO T ARTÁLYOK KÖ ZLEKEDŐ BORKOSTÓLÓ kerámia 1,24 m 2 kerámi a 0,93 m 2 TÁLALÓ ke rámia 8,6 8 m 2 NYILVÁNOS WC BORÜZLET tégla bur kolat 35,24 m 2 2,19 m 2 WC kerámia 1,9 4 m 2 ke rámia 1,9 4 m 2 65/140 Ablak VASBETON PINCE Szellőző felé pí tmény 310/285 F a kapu 2

4 A meglévő pince sok éve kihasználatlan (csak kis részében hasznosított) annak ellenére, hogy adottságai kitűnőek. Ezek közül kiemelendők: - a Belváros súlyponti helyén található, - a Garay utcából nyílik, és járatai könnyen, lényegében szintkülönbség nélkül megközelíthetők, - a Vármegye Háza alá nyúlik be, melynek kulturális célú hasznosítása, megújítása az elmúlt évek során (az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó szatellitberuházásként) valósult meg, - terei, illetve tereinek rendszere alkalmassá teszik kisebb reprezentatív funkciók befogadására is. A meglévő pincerendszer jelenlegi állapota több időszak építésének eredménye (a kutatások XVIII. századig vezetik vissza építését), története feldolgozott 1. A pince eredetileg is bortárolás céljára épült még várpinceként, és a közelmúltig is erre használták. A pincerendszerben a ma látható betontárolók a XX. századi kapacitásbővítés eredményei. A rendszerváltást követően a feltörekvő minőségi borkultúra következményeként jelent meg az észak-nyugati belső ágban a ma is látható bortrezor. A tavalyi évben az új tulajdonos, a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. a minőségi szekszárdi borok számára alakított ki kóstoló és értékesítő egységet. Utóbbi csupán az utcáról nyíló pincetérre (előpincére) terjed ki, a pince azonban jelenleg jellemzően használaton kívül van. A tervezett funkcióval a borkultúrát, a szekszárdi borászat egységes megjelenítését és marketingjét támogató, a turisztikai vonzerőt növelő létesítmény, új attrakció jöhet létre. Mindez az építészeti örökségben jelentős, ám méltatlanul elhanyagolt és ma jellemzően üres pincerendszer hasznosításával valósulhat meg. A hasznosítás kapcsán azt is ki kell emelni, hogy az új létesítmény a térségben fontos szerepet tölthet be az ismeretterjesztő szórakoztatás (vagy szórakoztató ismeretterjesztés) műfajának meghonosításában. A fenntarthatóság elveinek megjelenítésével, valamint innovatív eszközök és módszerek alkalmazásával a létesítmény a hazai borkultúra terjesztésének egyik kulcsszereplője lehet. Célrendszer A projekt célrendszere részben egybeesik az Új Széchenyi Terv keretében megjelent támogatási pályázat turisztikai attrakciók létrehozására és fejlesztésére irányuló 2 közvetlen és közvetett céljaival, másrészt természetesen a fejlesztés jellegéből fakadó sajátos célok kombinációjaként írható le. E célrendszer legfontosabb elemei: - A városba és a borrégióba irányuló turizmus közvetlen fejlesztése új attrakció létrehozásával, és ezen keresztül o a helyben eltöltött idő és o a helyben elköltött jövedelem növelése, valamint o a helyi kínálat bővítésével a területi koncentráció csökkentése. - Meglévő, hasznosítatlan épített örökség hasznosítása, turisztikai és közösségi téren egyaránt. - A bor mint téma kapcsán a Borúttal való együttműködés, illetve a Borúthoz kapcsolható attrakciók bővítése, és ezáltal a meglévő attrakciók vonzerejének (is) növelése. - A projekt országos (nemzetközi) vonzáskörzete okán a szekszárdi borvidék egységes megjelenítése, marketingje (hozzájárulás egy esetleges brandinghez is), a helyi borok eladásának támogatása. 1 Lásd Aradi Gábor: A Garay pince története 2 ÚSZT, Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése DDOP-2.1.1/A.B-12 3

5 - A helyi borászok, borászatok népszerűsítése, kiközvetítése. - A helyi borászok összefogásának, klaszteresedésének generálása és támogatása, együttműködési kultúrájuk fejlesztése. - A helyi borászok megszólítása és közéleti megjelenítése a tartalmakon és programokon keresztül is. (Pl. borászok előadásai, szakmai beszélgetések, stb.) - Helyi szakmai és civil közösségek szerveződésének és megjelenésének támogatása, tematikus alapokon. (Pl. borbaráti körök, bordal fesztivál, agráriumhoz kapcsolódó programok, stb.) - Szakmai közéleti színtér teremtése, és országos, illetve nemzetközi kapcsolatok generálása. - A minőségi bor és borfogyasztás népszerűsítése. A tervezett attrakció a fentiekből következően illeszkedik a tágabban értelmezett fenntarthatósági szemléletbe is, hiszen a helyi potenciálok felértékelése megvalósul mind termelési, mind hasznosítási, mind közösségi értelemben. Versenytársak, minták, előképek Mielőtt a bevezetőben megfogalmazott szándékokhoz konkrét tartalmakat, módszereket és eszközöket rendelnénk, célszerű megvizsgálni, hogy hasonló témában milyen szereplők alkotják a kínálatot, akik között a fejlesztést pozícionálni kell. Nem kell sokáig kutatni, hogy feltűnjön: a borhoz köthetően az elmúlt két évtizedben számos fejlesztés valósult meg, és a médiumok is tematikusan, előszeretettel foglalkoznak a témával úgy a borkultúrával és annak szereplőivel, mind a fejlesztésekkel. 1. Oremus Borászat, Tolcsva 2. Konyári Pincészet, Balatonlelle 3. Béres Pincészet, Erdőbénye (1) A fejlesztések között mindenek előtt számos borászatot kell említeni, amelyek a technológia fejlesztése mellett a brand építés részeként tekintenek az építészeti beruházásokra is. Ennek eredményeképpen számos látványos, és egyben látogatható üzem született, amik képesek a borászatot és a benne folyó munka minőségét szélesebb mezőben megjeleníteni, természetesen a kóstolós és a vásárlás lehetőségét is biztosítva. Néhány ilyen létesítmény az építészeti érdeklődés homlokterébe került, rangos építészeti elismeréseket szerzett, s ezzel valóban olyan többlet figyelemre tett szert, amely minden bizonnyal hasznosul a borászat marketingjében. Az elsők között született e műfajban a Sugár Péter tervezte tolcsvai Oremus Borászat, majd számos követte. A teljesség igénye nélkül: Konyári Pincészet Balatonlellén (építész: Kalmár László és Zsuffa Zsolt), Béres Pincészet Erdőbényén (építész: Anthony Gall, Pintér Tamás, Csaba Kata), Apátsági Pincészet Pannonhalmán (építész: Czigány Tamás, Tóth Györgyi, Papp Róbert), Sauska Pincészet Villányban (építész: Sugár Péter), Laposa Pincészet Badacsonytomajon (építész: Kis Péter, Molnár Bea), Füleky Borászat Bodrogkeresztúron (építész: Félix Zsolt, Fialovszky Tamás). 4

6 4. Apátsági Pincészet, Pannonhalma 5. Sauska Pincészet, Villány 6. Laposa Pincészet, Badacsonytomaj 7. Füleky Borászat, Bodrogkeresztúr 8. Wunderlich Pincészet (Bortrezor és Látványpince), Villány 9. Prímás Pince, Esztergom A fotók forrásai: CCVDkyOMloc/TjeuqA5WLCI/AAAAAAAAAEo/4cvq7P3wY6Q/s1600/borh%25C3%25A9tv%25C3%25A9ge_Laposa_Szeksz%25C3%25A 1rd+263.JPG (2) A fejlesztésekben egy másik pályát jelölnek ki azok a borászatok, amelyek ugyan azonos funkcionális igény kielégítésére születtek, ám az építészeti koncepciót nem az építész szakma kortárs válaszai, inkább a borász erről alkotott képe, vagy egy célközönség vizionálása alakítják. Ezek a beruházások valóban erős eszközként működnek a célközönség kialakításában, megjelenésük általában hatásos, reprezentáló, olykor szakrális benyomásokat ébreszt. Az építészeti érdeklődésbe ezek a pincészetek általában nem kerülnek be, de a gasztronómiai és a turisztikai fórumok előszeretettel foglalkoznak velük. Nem alaptalanul, hiszen ezek a létesítmények általában az igényes vendéglátással párosítják a borfogyasztást. Érdekessége még ennek az útnak, hogy a hatásos megjelenéshez hatásos elnevezés is született: látványpince. Ezt az elnevezést olykor azokban az esetekben is alkalmazzák, amikor egyébként a borkészítés technológiája nem képezi a látvány részét, csak a pincében kialakított fogyasztótér látványos, de természetesen a többség a borkészítés helyszíneit is látogathatóvá teszi. A látványpince elnevezés így sajátságosan a látványt nem a folyamatra, hanem a hatásra alkalmazza. A műfajon belül a médiában talán legkedveltebb példaként a villányi Wunderlich Pincészetet (Bortrezor és Látványpince) kell említeni (építész: Viczencz Ottó), s megemlíthetjük, hogy Szekszárdon is részben ez a megközelítés van terjedőben, míg az előzőre eddig nem született példa. Mindez természetesen némileg a birtokstruktúrából is következik, de minden bizonnyal a helyi építészeti tradíciók illetve annak laikus értelmezései is szerepet játszhatnak. Hozzá kell tenni továbbá, hogy e látványos pincetereket általában felülről építik, majd temetik 5

7 vissza, mert ezzel a technológiával van mód a mai épületfizikai követelményeket teljesíteni, és a szándékokat megvalósító tereket kialakítani. (3) A fenti két fejlesztési irány általában új építéseket jelent. Ritkább eset, amikor valóban vonzó létesítmény születik meglévő borászati üzem vagy pince felhasználásával már amennyiben a vonzó jelzőt valamilyen attrakcióhoz kötjük. Az elmúlt évek azonban egy ilyennel is szolgáltak. Az esztergomi Prímás Pince (vezető tervező: Németh Tamás) hatalmas, reprezentatív, boltozatos tereiben előkelő bemutatásra és étterem kialakítására nyílt mód. Méretei és adottságai egészen különlegessé teszik, nem beszélve arról, hogy valójában ez a pince felülről épített, az Esztergomi Bazilika felvezető rámpájának kialakításához konstruálták. Így minden bizonnyal e pincének műfaján belül nem lesz a jövőben sem versenytársa. A később tárgyalt bormúzeumi funkció és a nagyméretű rendezvények befogadása is kiemelik a mezőnyből. A fenti három műfaj közül az utolsó tekinthető a Garay Pincével rokoníthatónak, már amennyiben meglévő pince hasznosításáról van szó. Az adottságok azonban elsősorban a méret és az építés módja, vagyis a légtechnikai lehetőségek oly mértékben különbözők, hogy valójában nem beszélhetünk összevethetőségről. (4) A közelmúltban átadott Budafok Borváros már inkább említhető a Garay Pincével együtt, noha ez is lényegesen nagyobb pincerendszer. Abban azonban feltétlenül hasonlít a két helyzet, hogy mindkettő esetében meglévő pincerendszerről és annak turisztikai a bor kóstolásánál és a gasztronómiánál összetettebb, de nem a borkészítés folyamatához köthető hasznosításáról van szó. A budafoki példával kapcsolatban azonban érdemes megemlíteni, hogy a hasznosításban csekély szerepet kapott a tényleges tartalom, valójában egy díszletszerű kialakítás és múzeumi anyag bemutatása képezi a lényeget, valamint programok bevitele a térbe. A megoldás hasznosításként és hitelesség tekintetében is vitatható, a tartalmi kínálat inkább a koncepció hiányáról tanúskodik, mint az igények és az adottságok harmonikus összekapcsolásán. A Garay Pince esetében ennél lényegesen kisebb terek állnak rendelkezésre, és a megfogalmazott célok is jóval határozottabbak. Az eddig tárgyalt fejlesztések mindegyikére jellemző, hogy lehetőséget kínálnak a bor kóstolására, fogyasztására és vásárlására (valamilyen formában), vagy éppen a fogyasztás és eladás érdekében jöttek létre. (5) Ide kapcsolódhatnak még a bormúzeumok is, bár ezekben a helyi borfogyasztás lehetőségei általában szerényebbek. A bormúzeumok a fenti műfajoktól alapvetően eltérnek, amennyiben esetükben van egy valóságos tartalom, amely nem az építészeti környezet, a borkészítés technológiája, vagy díszlet, hanem információ és ismeret átadás céljából született. A tartalmakat jellemzően tárgyak, és ehhez rendelt információk képezik. A tárgyak általában muzeális jellegűek (ha nem csak borok), és a bemutatás módozatai is hagyományosak. A tervezett fejlesztés szempontjából érdekes körülmény, hogy éppen Szekszárdon is a közelmúltban nyitottak meg egy bormúzeumot ennek kapcsán a következő fejezetben részletesen is szólunk. (6) Az épített formák közül pedig végül a bortrezorokat kell megemlíteni, amelyek a fizikai látvány és az elvont tartalom az érték között teremtenek asszociációs kapcsolatokat, miközben szolgáltatásként kívánják értékesíteni őket. Tekintettel arra, hogy a bortrezorok látványként igen kevéssé hasznosulnak, részletesen nem elemezzük őket. 6

8 Bármilyen meglepő is, a tervezett funkcióra nem tudunk példát felhozni, vagy legalábbis nincs tudomásunk hazai előzményről. Ha az elképzelt tartalomra, illetve a bemutatás módszereire analógiákat akarunk keresni, akkor más területekre érdemes tekintenünk: 1. A könyvek, filmek, bortanfolyamok világa 2. A látogatható csokoládégyárak Könyvek, filmek és bortanfolyamok kiforrott tematikában foglalkoznak a borral és a borkultúrával. E műfajok hazai megjelenése és fejlődése egybeesik a magyar bor megújításával, és nagyon fontos szerepet töltenek be a borkultúra és az ágazat fejlesztésében. A tematika gerince tehát rendelkezésre áll, a kérdés csupán az, hogyan lehet ezeket átemelni a térben való bemutatásba Zotter Csokoládé Gyár, Interaktív kiállítás. Bevezető előadás, filmvetítés őrölt kakaó kóstolás az első massza kóstolása csoki szökőkutak alapanyagok azonosítás illatminta alapján- Fotók forrása: A másik analógiára akár építészeti, funkcionális, múzeumpedagógiai téren is tekinthetünk úgy, mint mintára. Ez a minta a látogatható csokoládégyár. A tartalom a csokoládé természetesen sok tekintetben nagyon különbözik a bortól. Leginkább abban, hogy míg a csokoládé gyártási folyamata az évszakoktól független (lényegében folyamatos) és nyílt rendszerű, addig a borkészítésben egy adott fázis az év egy pillanatához, vagy szakaszához köthető, és zárt rendszerben zajlik. A borkészítés minden fázisa tehát nem mutatható be az év minden napján. Ráadásul a borkészítés egy-egy fázisából nem lehet következmények nélkül mennyiségeket kivenni, ahogy azt a csokoládé gyártása közben büntetlenül lehet. Amiben a látogatható csokoládégyárak mégis mintául szolgálhatnak az, hogy a csokoládé alkotóelemei, jegyei, jellemzői tapasztalás útján ismerhetők meg. Egy-egy alkotóelem, anyag megfogható, szagolható, kóstolható, vagy képekben, vizuális eszközökön bemutatható. A bornak is vannak olyan jellemzői, melyek kiragadva a tapasztalás, láttatás útján megmutathatók. Ezek lehetnek a tervezett bemutató izgalmas alkotóelemei. 7

9 Mitől sajátos, és mitől más, mint a Szekszárdi Bormúzeum? A tervezett fejlesztés és a Szekszárdi Bormúzeum nem egymás konkurenciái, hanem kiegészítői lehetnek. Míg a Bormúzeum ahogy neve is utal rá a szőlő-, bor- és hordókészítés történetét mutatja be hagyományos múzeumi eszközök segítségével (permetezőkannák, hordók, a szőlőfeldolgozás eszközei, stb.), addig a tervezett létesítmény hagyományos és interaktív módszerekkel a bor témával komplex módon, összefüggéseiben foglalkozhat, körbejárva a borászati fogalmakat, jelenségeket, tévhiteket. E komplexitásnak az adhat karaktert, és rajzolhat körvonalakat, hogy a korszerű bemutatási móddal összhangban, a bor mai megközelítései mentén épül fel a bemutató. Vagyis úgy, ahogyan a téma ma meg- és átélhető. A létesítmény modern eszközeivel a potenciális látogatók széles körét kívánja elérni a bor témakört mélységeiben ismerőkhöz épp úgy szól, mint a bor iránt csak alap szinten érdeklődőkhöz. Fontos feladata a borról szerzett tudás újszerű eszközökön keresztül történő mélyebb és újra értelmezett bemutatása. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a bemutatás módszereinek és eszközeinek akár ugyanakkora hatása lehet a figyelem felkeltésében, a vonzerő alakításában, mint magának a témának. E tekintetben a tervezett fejlesztés kifejezetten korszerű, innovatív megoldásokra kell építsen. Az újszerű, izgalmas eszközök lehetővé teszik, hogy könnyen, ugyanakkor mélyebb ismeretekhez jusson a látogató, az infografikai alkalmazásoknak köszönhetően elgondolkodjon a látottakon, újrarendezze korábbi ismereteit. A Bormúzeumtól való különbözés tehát meghatározó, a két létesítmény között lényegében nincs átfedés. Ugyanakkor a tervezett létesítmény és a Bormúzeum kölcsönösen hivatkozhatják és megjeleníthetik egymást, ezzel rendkívül egyszerű és olcsó eszközzel támogathatják a másik szereplő népszerűsítését, és a bor téma iránt érdeklődők számára is hasznos információkkal szolgálhatnak. Nagyon fontos tudatosítani, hogy a Szekszárdi Bormúzeumot nem versenytársnak, hanem partnernek kell tekinteni. Bemutató és/vagy kiállítás? Az élmény, mint vezérelv A Tartalmi koncepció eddigi fejezeteiben kerültük a létrehozni kívánt attrakció megnevezését, helyette említettük létesítményként, projektként, fejlesztésként, beruházásként. Ennek oka, hogy a funkció összetettsége és sajátosságai okán érdemes megelőzően bevezetni saját fogalmakat, melyek következetes használata szükséges a további pontos tárgyaláshoz. Mielőtt azonban a fogalmakat bevezetnénk, essék szó a műfaj néhány sajátosságáról: A tematikus vonzerő definíciója: Olyan, kifejezetten látogatók számára létrehozott vonzerő, amely a bemutatott információk, ismeretek és élmények, valamint az azokról szóló kommunikáció segítségével egy (illetve néhány) konkrét üzenet (téma) átadását és bemutatását célozza meg. A tematikus parknak olyan, rekreációs és szórakoztatási céllal tervezett és működtetett park tekinthető, amely egy vagy több, történelmi vagy egyéb témán alapuló attrakciók széles körét kínálja, rendszerint belépődíj ellenében. A tematikus park olyan állandó helyszínen található létesítmény, amely elsődleges vonzerejének az izgalmas, ún. ride-ok tekinthetőek, s amely egyúttal rendelkezik egy meghatározott témával is. 8

10 Esetünkben a park elnevezés túlzónak és elhibázottnak tűnhet, hiszen sem a létesítmény léptéke, sem a pince jellege okán nem nevezhetnénk parknak. Azonban a fenti definíció illik rá, ebben az értelemben, működésében tehát tekinthetjük tematikus parknak. A főtéma a bor, és a tervezett létesítmény funkciója egy hármas egységben fogalmazható meg: ismeretterjesztés egyfelől, másfelől a kulturált szórakoztatás, harmadrészt pedig a helyi borvidék megjelenítése. Ismeretterjesztő funkcióját a létesítmény a mai elveknek megfelelően a játszva megismerés, az interaktív tapasztalat eszközeinek beemelésével gyakorolja. Ezzel egyszersmind megvalósul az ismeretterjesztés és a szórakoztatás egybeolvadása, minek következtében a létesítmény a tematikus parkok azon alap követelményeit teljesíti, melyek középpontjában a fent már említett, úgynevezett ride -ok, vagyis a rövid idő alatt, intenzíven közvetített élmény átadás áll. Hozzá kell azonban tegyük, hogy maga a téma csak korlátozottan teszi lehetővé (és indokolttá) az élményelemek nagyarányú alkalmazását. Túlzás volna azt a látszatot kelteni, mintha ha az interaktivitás minden ismeret átadásra alkalmazható módszer volna. Ugyanakkor a bornak a kiállításhoz kapcsolt kóstoltatása nem csak az ízlelés, vagy a gasztronómiai kapcsolódások okán lehet élményelem, de a közreműködő (kóstoltató) szerepének, az ő ismeret átadási módszereinek (előadás, idézetek, anekdoták, stb.) köszönhetően is. A létesítmény voltaképpen egy olyan tematikus bemutató (illetve annak kerete), interaktív borélménypince, amely épített és installált eszközeivel a BOR témát mutatja be sokoldalú, interaktív, szórakoztató és megtapasztalható módon. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az élménypince a tematikusan szerkesztett könyvek és videók téri ha úgy tetszik játszótéri mutációja, amely ráadásul a pince által a borkészítés és tárolás közegében valósul meg. Fogalmak a szakmai koncepció tervezéséhez: Borélménypince, élménypince: A tervezett létesítmény megnevezése, a bor témát tematikusan, szórakoztató módon bemutató programot magába fogadó pince. Programelem: Az élménypincében installált program egy, jól definiálható eleme, illetve stációja. (Ilyen például a fogadás, kiállítás, kóstoltatás.) Programlánc: Az egy programba kapcsolt, egy sorra felfűzött programelemek együttese, esetenként eltérő kombinációja. Túra: A látogatás forgatókönyv szerinti formája, a programlánc igénybevétele az előre meghatározott forgatókönyv (időrendiség) szerint. Bemutató: Egy programláncot magába foglaló bemutatási forma, műfaj, amely tervezett elemeinek összességével komplex képet nyújt a bor témáról. Kiállítás: A bemutatónak az a része, amely a muzeológia (hagyományos és korszerű) eszközeivel egy jól lehatárolt térsorban mutatja be a témát, tervezett tematika szerint. Kóstolás: A programlánctól függetlenül igénybevett szolgáltatás, borok kóstolása a kínálatból, előre szerkesztett borsorok szerint, vagy a vendég igénye alapján. 9

11 Kóstoltatás: A borkóstolásnak a programláncba, azaz a bemutatóba illesztett, és tartalmilag ahhoz szerkesztett, a kiállítást követő, vagy a túrába akár a kiállítás szakaszba is integrált formája, avagy önálló, de megkoreografált programelem. A bemutató alapelvei, szemlélete, módszertana A kor sajátosságaiból fakadóan a tartalom bemutatásának és értékesítésének eredményessége nagy mértékben attól függ, hogy az attrakció mennyire képes a potenciális közönség elérésére, bevonzására és megtartására. Ehhez ma már elengedhetetlen a korszerű kommunikációs és marketingeszközök rendszerszerű használata, és főként látogatóbarát, élményközpontú (múzeum-)pedagógiai és kiállítás technológiai módszerek alkalmazása. A mai látogató elvárja, hogy a bemutatónak (kiállításnak) ne passzív szemlélője legyen, hanem annak részese is, illetve hogy az információkat ne a hagyományos módszerekkel kelljen elsajátítania, hanem számára élvezetes cselekvés közben, szórakozva tehesse azt. A korszerű bemutatók, kiállítások ezért jelentős részben építenek a részvételre és az interaktivitásra (a látogató aktív, cselekvő bevonására), amely természetesen a bemutatók témájának függvényében más és más arányban, illetve módozatokban lehetséges. A mi esetünkben a főtéma a bor, aminek megismertetése első közelítésben nem sok lehetőséget nyújt az aktivitásra (eltekintve természetesen a kóstolástól) és az interaktivitásra, nem úgy, mint például a Csodák Palotája a fizika törvényszerűségeinek szemléltetése terén. Lehetőség azonban itt is van, a koncepciónk nagyban épít ezekre. A bemutató a látogatót három módszerrel teheti résztvevő látogatóvá: 1. A megtapasztalás, a tapasztalásra épített ismeretátadás. A bor sajátossága, hogy megismerésében az érzékelésnek kiemelt szerepe van. Így az illatok, a színek, az olajosság, a hőmérséklet olyan jellemzői, amelyek megismertetéséhez a leírásánál vagy elmondásánál sokkal hatékonyabb módszer a tapasztalás. A bemutatóban (kiállításon) ezért szokatlan élményelemekkel, hatásos eszközökkel javasoljuk bemutatni a szaglással (pl. illatkamra), szemrevételezéssel (pl. folyadék-színskála) megtapasztalható, illetve a bor megítéléséhez alapvető jellemzőket, és az azokhoz köthető információkat. A tapasztalás elvontabb, asszociatívabb módon is érvényre juthat úgy, hogy egy új grafikai módszeren, az infografikán keresztül a tapasztalásra épített ismeretek aktiválódnak és összekapcsolódnak a látogatóban. 2. A részbeni interaktivitás, vagyis a megjeleníteni kívánt tartalom kiválasztása. Az ismeretek egy részét korszerű, innovatív informatikai és grafikai eszközökkel jelenítik meg, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a felvitt gazdag információs bázisból a látogató az érdeklődése szerint keressen és jelenítsen meg tartalmakat. A keresést az eszköz használatának élménye is motiválja. Ide sorolhatók még a hagyományos, vagy informatikai eszközökkel támogatott kvíz elemek is. 3. A tényleges interaktivitás, vagyis a beavatkozás hatásainak megjelenítése. Informatikai vagy akár mechanikus eszközök használatával egyes információk a beavatkozás eredménye képpen jelennek meg. Ilyen módon a sokszor száraz, laikusok számára nehezen megjegyezhető technológiai lépések, ismeretek összekapcsolódhatnak a tapasztalással, így az információ hatékonyabban érhet célba, és tudatosulhat a látogatóban. A tervezés során mérlegelni kell, hogy a fenti módszerek melyike milyen arányban alkalmazható. 10

12 Példa a bor korával kapcsolatos infografikára forrás: Példa az ár és élvezeti érték kapcsolatát szemléltető infografikára - Természetesen a borral kapcsolatos ismeretszerzés, tapasztalás leghatékonyabb eszköze a kóstolás. Praktikus okokból a kóstoltatás jellemzően a kiállítástól elválik, pontosabban követi azt. Emellett azonban a kezdéskor is megjelenik: a köszöntő poharat a látogató magával viheti a kiállítás terébe, és a kiállításon szerzett egyes információkat akár saját pohár borán is ellenőrizheti. Kóstolás integrálható a túrába közbülső fázis(ok)ként is: része lehet a kóstolás (kis mennyiségben) a túrának a tematikához kapcsolódóan is, a kiállításnak az egyes ízvilágokat, jellemzőket taglaló pontjain (pl. egyes fajtajellegek bemutatása, barrikolás, stb.). A bemutató mindenek előtt az ismeretátadásra épül fel. Bármennyire is hagyományos vagy éppen korszerű egy módszertan, mindenképpen számolni kell a látogatók eltérő viszonyulásaival. A bemutató akkor jó, ha a különböző látogatói viszonyulásoknak egyaránt képes megfelelni. Ezért a bemutatót a többszintű befogadásra tervezzük, az alábbi megközelítések mentén: 1. Csoportos és egyéni látogatások Az bemutató alkalmas egy busznyi csoport, de egy család, vagy egyéni érdeklődő fogadására is. 11

13 2. Felszínes és elmélyült befogadás A látogatók egy része kíváncsi minden részletre, összefüggésre, igényli a minél mélyebb ismeretszerzést, míg másik részük erre nem vehető rá. A téma teljességét ezért a könnyen áttekinthető, megszerezhető főcímek és képek világa éppúgy kiadja, mint a részletes információké, melyekért meg kell dolgozni. 3. Szöveg és vizualitás A befogadók egy részéhez szövegben, másokhoz infografikákkal, megint másokhoz képi megjelenítéssel lehet hatékonyabban információt eljuttatni. A téma egészét, fontosabb elemeit ezért a szövegek mellett képek is közvetítik, megjelenítik. Az infografikákon vagy akár az infografikai animációkon keresztül kevesebb szöveggel, de gyakran hatásosabban és látványosabb formában juthat el az információ egy mélyebb szintje. (Vizualizáció.) 4. Hagyományos és korszerű ismeretátadási eszközök A látogatók (többnyire korosztályos alapon) meglehetősen eltérően viszonyulnak a hagyományos (pl. plakát, tabló), illetve a korszerű informatikai eszközökhöz (pl. telefonján megjelenő tartalom, érintőképernyős platformok). A bemutató mindkét közelítésmód számára kínál információkat, megoldásokat. 5. Passzív és aktív látogató E téren is kétféle látogatóval számolunk. Mind az olvasó, szemlélő, mind az eszközöket használva ismeretet szerző számára hozzáférhetők információk. A kiállítás legfontosabb elemei interaktív grafikai megoldásokon keresztül közvetíthetők az aktív látogatók számára (pl. információs kerék). 6. Laikus és szakmai érdeklődők A bemutatónak jelentős szerepe van nem csak a helyi borvidék megismertetésében, de a borkultúra terjesztésében is. Ennél fogva nagyon fontos elvárás, hogy a laikusok, a leendő borbarátok számára beavató módon tegye vonzóvá a bort és a borkultúrát. Ugyanakkor az is fontos, hogy a bemutató a borkultúrában otthonosan mozgó érdeklődők számára is szolgáljon információkkal, illetve élményekkel. A többszintűséghez tartozóan fel kell vetni a többnyelvűség kérdését is. A turisztikai attrakció forgalomképességét és a marketing tevékenység hatékonyságát nagyban növeli a magyar mellett az angol, német, a horvát és/vagy szerb nyelvű hozzáférés biztosítása. Ennek módozatát a tervezés során kell meghatározni. Összességében a bemutató olyan élményekkel és információkkal szolgál, mely felér egy kisebb bortanfolyammal. Ezt a koncentráltságát a bemutatás módszerei és eszközei, vizuális világa, az élményközvetítés, az interaktivitás biztosítja. Ugyanakkor a pincébe érdemes többször visszatérni, hiszen a ki nem mondott (azaz le nem írt), a végletekig nem elmagyarázott tablókon (infografika) keresztül mindig új és új értelmezést fedezhetnek fel a látogatók. 12

14 A téma és a tematika A téma a bor, a borkultúra, valamint a szekszárdi bor és borvidék. Az 1990-es évek új korszakot nyitott a magyar bor történetében: a megelőző negyven év komoly károkozása után a magyar szőlő- és borkultúra újjáépítése indulhatott el. Szerencsés körülmény, hogy ezzel egyidőben a bor és a gasztronómia divatjának új nemzetközi dimenziói teremtődtek meg, melyek nagyban segítik a minőségi szemlélet hazai felértékelődését is. Ma már a magyar bor minőségben állja a versenyt a nemzetközi mezőnyben, de fajsúlyos jelenlétéről a piacokon alig beszélhetünk. A magyar bor jövője szempontjából ez sem elhanyagolható, de talán ennél is nagyobb a tétje a hazai szemlélet, a minőségi kereslet fejlesztésének. Van még mit tenni tehát bőven annak ellenére is, hogy a bor iránt érdeklődők ma már számos forrásból szerezhetnek információt: olvasóbarát könyvek, ismeretterjesztő filmek, rádióbeszélgetések, rendezvények, civil szerveződések, klubok, és maguk a borászok, borászatok terjesztik az igényes borfogyasztást. A tervezett létesítmény hiánypótló, hiszen egy újabb rést tölt ki azzal, hogy az ismeretek átadását élményszerű program keretében valósítja meg, újszerű eszközökkel, és a nagy téma (a bor és a borkultúra) valamint a helyi vonatkozások (a szekszárdi bor és borvidék) összekapcsolásával. A létesítmény programjának egyik fontos sajátossága e kettősség: az általános tartalmak a világ vagy az ország bármely tájáról nézve érdeklődésre tarthatnak számot, ugyanakkor ebbe integrálva a helyi értékekről is képet kap az érdeklődő. A bemutató keretei között megjelenhet tehát minden, ami a minőségi bor és a borkultúra megismertetésében, terjesztésében fontos lehet, vagy akár csak adalékul szolgálhat. Ugyanakkor nem cél e bemutatóval megalkotni a téma új nagy könyv -ét, totális, kimerítő, teljes körű adatbázist létrehozni, vagy szakmai téziseket alkotni. Ez a könyvek, egyetemek, tudományos és szakmai szereplők feladata. A bemutató nem tankönyv, nem tudományos munka és nem helytörténeti kiállítás. Feladata műfaja okán más: minél hatékonyabban, minél komplexebben, minél élményszerűbben közvetíteni ismereteket, metszetet adva a témáról, és illesztve azt a borkészítéshez köthető helyszín adottságaihoz. Természetesen mindezt korszerűen, igényesen és hitelesen. A Szekszárdhoz kapcsolódó tartalmak a négyes tematikán belül egy önálló altémában és a másik három általános altémában vonásokkal, vonatkozás jelleggel jelennek meg. A borkultúra pedig az önálló altémán túl is állandóan jelen van a tematikában. A borkultúra a bor témának maga is kontextusos megközelítését feltételezi. Így nem csupán direkt módon jelenik meg a bor a tematikában, de a bor okán kialakult szokásokon, hagyományokon, etiketteken keresztül indirekten is. Szintúgy az indirekt megjelenítés eszközével körvonalazódik, illetve árnyalódik a téma a borhoz kapcsolható vallás- és kultúrtörténeti, valamint művészeti zene, képzőművészet, irodalom, építészet vonatkozásokon keresztül. Egy bemutató, kiállítás esetében nagyon fontos szempont, hogy az információk és élmények láncolattá, logikai alapon szerveződő struktúrává álljanak össze, mely révén a téma teljességében mutatkozik meg. Az emberi befogadást különösen egy hosszabb folyamat esetében, mint amilyen egy átfogó kiállítás nagyban segíti a téma felbontása, az altémák hatásos és jól memorizálható megjelenítése. A téma tematizálásában ezért különös jelentőséggel bír a nagy altémák, témacsoportok megválasztása. A kiállítás négy nagy altémából áll: I. Bor és szőlő II. A borkészítés III. Borkultúra IV. Szekszárdi borvidék 13

15 Az egyes altémák további bontása, címszavakban, vázlatosan 3 : I. Bor és szőlő - Mi a bor? A bor meghatározása és alkotóelemei - A bor eredete Honnan származik a szőlőtermelés, és mikorra tehető az első borkészítés? A szőlő- és bortermelés elterjedése. - Szőlő és borszőlő Mi a különbség a csemege és a borszőlő között? Milyen szőlőből lehet jó bort készíteni? - A fehérbor, a vörösbor, és a rosé Mi a fehér- és mi a vörösbor? Mi a különbség, és mitől rosé a rosé? - Különleges borfajták, borkészítmények a világban és itthon o Aszúborok o Siller o Habzóbor, gyöngyöző bor o Pezsgő o Madeira bor o Portói o Jégbor - A bor jellemzői és alkotói o Cukortartalom (száraztól az édesig) o Alkohol o Sav o Extract o Tannin o Olajok - Az érzékelés o Szemmel szín, áttetszőség, tisztaság, olajok o Orral az illatjegyek, komponensek o Szájjal az érzékszervek anatómiája - A bor élettani hatásai - A bor kora Érés és öregedés a folyamat és jellemzői - A bor tárolása A tárolás körülményei, időtartama - A bor ára, gyűjtése Élvezeti és piaci érték, különlegességek, legek. 3 A pontos tartalmak szövegtestek, infografikák, grafikák, képek, szoftver tervek, forgatókönyvek pontos meghatározása, illetve kidolgozása a kiviteli tervezés és a kivitelezés feladata. 14

16 - Borhibák A hibás ismérvei és okai. - A borszőlő minőségét meghatározó adottságok o Éghajlat o Mikroklíma o Föld, terroir jelleg jelentősége o Évjárat o Kor o Művelés o Terméskorlátozás - A borvidékek elhelyezkedése és eloszlása Globális, európai, hazai. A borvidékek nagy borai. - Hazai bor(szőlő)fajták és a fajtajellegzetességek és területi eloszlásuk. A hegyi és a síkvidéki borok. - Szekszárdi fajták A borvidékre jellemző, honos, illetve jövőt ígérő fajtáinak bemutatása - Mennyiségek o Űrmértékek o Termőhelyek, borvidékek, gazdaságok (Szekszárd, Magyarország, Európa, Újvilág) o Megművelt és műveletlen hazai területek o Megújításra váró területek o Kvóta és kihasználtság, kvóta egyenleg (vesztés), hazai területek átrendeződése o Termőterület bor mennyiség pinceméret arányai o Hazai termelés és fogyasztás o Minőség-mennyiség, terméskorlátozás - A minőségi bor és aránya a termelésben Mit jelent a minőségi bor, és milyen bor az, amelyik nem minőségi? Mennyi a minőségi bortermelés az összes termelésben? II. A borkészítés - A Szekszárdi Bormúzeum ajánlása A szőlő- és bortermelés történeti-tárgyi gyűjteménye látható a közeli múzeumban, mely jól kiegészíti az élménypince tematikáját. (Az élménypince tematikájából e történeti, eszközközpontú áttekintés éppen e miatt hiányzik, mivel a cél, hogy a két létesítmény jól kiegészítse és erősítse egymást!) - A borkészítés folyamata A borkészítés fázisai a szürettől a pohárig. Milyen folyamatokon keresztül alakul ki a bor, melyet a palackból a poharunkba töltünk? - Múlt, jelen, jövő Azonosságok és különbségek egy régi és egy modern pincészet összehasonlítása mentén. És vajon milyenek lesznek a jövő pincészetei? 15

17 - Technológia régen és ma Egyes technológiai lépések hangsúlyosabb bemutatása, összevetve a múltbéli és mai felfogásokat, módszereket. (Pl. bogyózás, taposás, préselés, bogyórepesztés, mozgatás, erjesztés, kénezés, fejtés, szűrés, stb.) A sártapasztás, mint szekszárdi sajátosság és a reduktív eljárás elődje - Az évszakok és nevezetes időpontok a szőlőművelésben és a borkészítésben (Pl. kacsolás, ritkítás, ill. újbor, pünkösd, stb.) - Barrique technológia, a hordók szerepe A barrique-olás hatása, módszerei, megítélése hordó és csipsz - Oxidatív és reduktív eljárások Melyik mit jelent, és hogyan befolyásolja a bor alakulását? - Cuvée, a Szekszárdi Bikavér Mit jelent a cuvée? A Bikavér, Szekszárd cuvéeje. Eger és Szekszárd eredet, különbségek. - Szelekció, vagy válogatás. Mit is jelent? - Kézműves borászatok A kézművesség jelentése a borászatban - Mennyiség és minőség összefüggései A terméskorlátozás - Tömegborok A minőségi borok alatt - Pancsolt borok Ami már nem nevezhető bornak - Hamisborok Az eredet hamisítása, a technológiai előírások megsértése, és az idegen szőlő felhasználásának kérdései III. Borkultúra - Fogyasztási kultúra, kulturált fogyasztás Mennyiség, alkalom, egészséges fogyasztás, és ehhez kötődő megfigyelések, bölcsességek - A fogyasztás kellékei és körülményei Mivel és hogyan szervírozzunk, fogyasszunk bort? - Rituálék, formaságok Koccintás, tószt, áldás, és a többi. 16

18 - A kóstolás Hogyan kóstoljuk a bort? videoszpot (hang nélkül), szöveg és kép - Trendek, divatok A hagyományos és a modern módszerek különbségei és velejárói, az ízlés alakulása és annak hatása borkészítésre - A borsor Milyen sorrendben fogyasszuk, kóstoljuk a különböző borokat? - Borverseny Kóstolás módszere, bírálati szempontok, azonosítás, minősítés - Díjak, elismerések súlya, jelentése Tájékozódás a díjak, elismerések rendszerében - A borcímke Mi mit jelent a címkén? Hogyan válasszunk bort a polcról? - Vallás- és kultúrtörténeti vonatkozások, szemelvények - A fröccs Mi a fröccs, és hogyan alakult ki? A fröccskultúra, magyarázatok kisfröccs, nagyfröccs, hosszúlépés, Krúdyfröccs, háziúr és a többiek - Bor és művészetek o Zene bordalok o Képzőművészet festmények, szobrok o Irodalom idézetek (szöveg), szövegek, művek Hamvas Béla és más magyar írók, valamint Garay János - Bor és építészet Pincészetek, borászatok a kortárs építészetben szöveg és kép - Bor és gasztronómia o Főzés a borral a bor íze az ételben o Harmóniák a választás, az ízek viszonya o Borválasztás borhoz ételt és/vagy ételhez bort? o Bor és csokoládé ínyencségek IV. Szekszárdi borvidék - Szemelvények a szekszárdi szőlő- és bortermelés történetéből o Feljegyzések o Legendák o Anekdoták 17

19 - A borvidék bemutatása Lehatárolás, történet, közelmúlt, tendenciák: A borvidék előnyei, nehézségei, jellemző fajták, megítélés, a terroir jellemzők, stb.) A szekszárdi borászok összefogása. - A borvidék karaktere A borvidéken a szőlőterületek szerkezeti eloszlása, a borászatok építészeti karaktere, morfológiája - A Szekszárdi Borút - A szekszárdi bor mellé Helyi ízek, ételek - A (Garay) pince története - Az élménypince története - Dicsőségfal (szekszárdi pantheon) Elismerést szerzett borászok, borászatok, borok (pl. év borásza, borászata, nagy nemzetközi versenyeredmények, stb.) A fenti altémák sorrendisége módosítható, amennyiben a meglévő pince tereinek adottságai azt igénylik, vagy indokolttá teszik. Továbbá természetesen a témák száma csökkenthető, illetve egyes témák egyszerűsíthetők vagy összevonhatók, de akár a szűken vett kiállítási térből a más funkciójú terekbe is kiemelhetők, ha a terek szűkössége megkívánja. A bemutatónak részét képezhetik további tartalmak is, így például a túra kezdetén és/vagy végén információk a kapcsolódó turisztikai vonzerőkről, TDM szolgáltatásokról, szálláshelyekről, kulturális tartalmakról, illetve kapcsolódó webes platformok az élménypincén belül is elérhetővé tehetők. A programelemek és a túra A túra alapesetben a programelemeknek egy előre megtervezett láncolatára épül, az alábbi forgatókönyv szerint: Érkezés Tájékozódás, ruhatár, felsőruházat kölcsönzés 4, jegyvétel, audio guide vételezés. A kihelyezett TV-n keresztül a kiállításról forgatott kisfilm és híres szekszárdi borászok köszöntő üzenete nézhető meg. Fogadás Köszöntő ital, gyülekezés, bemutatkozás, köszöntés. Hangolás Film vetítés, alapinformációk, érdeklődés felkeltése, túra indítása. 4 A kiállítás tere pince légállapotú lehet, ennek megfelelően a nyári időszakban kardigán kölcsönzését biztosítani javasolt. 18

20 Kiállítás megtekintése A tervezett tematikára felépített installáció megtekintése, illetve bejárása, élményelemekkel való találkozás, integrált kóstoltatás (a kóstoltatás már a kiállítás terében is megkezdődhet). Levezetés Gyülekezés (bevárás), audio guide leadása, kiegészítő információk, megerősítő jellegű visszakérdezés (kvíz), opcionális film, folyóiratok, könyvek hozzáférése, pihenés, információk borokról és borászatokról. Kóstoltatás Tematikus borsorok kóstoltatása, gasztronómia, opcionális programok (pl. kvíz, irodalmi est, színházi előadás, bordalok, stb.), valamint a sommelier előadása, programvezetése. Vásárlás Könyvek, borok, kiegészítők, téma-, illetve régió vonatkozású ajándéktárgyak, borászati információk. Távozás Felsőruházat leadás, ruhatár, turisztikai információk. Az üzleti tervben külön kidolgozott szisztémákban lehetőség van a programlánc megváltoztatására is (pl. csak a kóstoltatás, vagy csak a kiállítás, stb.). A jelenleg is működő kóstoló helyiségben pedig természetesen van lehetőség a programlánctól függetlenül is kóstolásra, vagy akár koreografált, szerkesztett kóstoltatásra is. Természetesen a programelemek tartalma, illetve pozíciója is változhat, az építészeti, beruházási lehetőségekhez igazítva. A téma és a tematika fejezetben megnevezett egyes témák kiemelhetők, vagy akár ki is másolhatók olyan eszközökre, melyek a kiállítás területén kívül elérhetők, és bővítik a hozzáférési lehetőségeket. Ilyenek lehetnek például: A shop terében: Samsung Surface platformon (érintőképernyős, és leolvasó funkcióval ellátott vízszintes informatikai felület, interaktív eszköz): Információ borokról, borászokról, borászatokról, valamint filmek borokról, gazdaságokról, borászokkal készített beszélgetések, illetve turisztikai információk. Fogadáshoz, gyülekezéshez kapcsoltan: Fali TV+multimédia lejátszó eszközön: a kiállításról vetített szpotok és képek, információk, rövid gondolatok borászoktól a borról és a kiállításról, filmen. Kóstoltató térben: Bevezető-ráhangoló vetítés kb percben, avagy levezető jelleggel szpotok, felidéző képsorok, animációk. A túra 4-6 óra időtartamra tervezhető, amin belül a kiállítás 1 és 2 óra közötti hosszúságú lehet. A tervezés során mérlegelni kell, hogy egy, vagy két busznyi csoport fogadását egyidejűleg lehet, illetve kell-e biztosítani, és hogy a kisebb befogadó kapacitás esetén milyen időbeli eltolással lehet egy azonos napon több csoportot fogadni. Ennek eldöntése csak a tervezés fázisában válik lehetségessé. 19