Információ- technológia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Információ- technológia"

Átírás

1 Dr. Niklasz László Zalaba Piroska Információ- technológia Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezoi Foiskolai Kar Székesfehérvár, 2000.

2 Staff Development in Land Administration Tempus Institution Building Joint European Project Lektorálta: Sikolya Zsolt Dr. Niklasz László Zalaba Piroska Felelos kiadó: Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezoi Foiskolai Kar dr. Ágfalvi Mihály foigazgató Sokszorosítás: Földmérési és Földrendezoi Foiskola Marton Tibor

3 INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA Bevezetés Az információtechnológia rohamos fejlodése, a számítástechnikai eszközök mind szélesebb körben való alkalmazása ami a földügyi igazgatás, földmérés és térképészet területén is érzékelheto szükségessé, sot elengedhetetlenné teszi, hogy az informatikai alapismeretek és a számítógépek kezelésével kapcsolatos tudnivalók minél szélesebb körben váljanak ismertté a szakterületen tevékenykedo szakemberek számára. A tantárgy számítástechnikai elméleti ismereteket nyújt a középfokú szakképzésben résztvevo hallgatók számára. Az általános számítástechnikai tudnivalókon túl speciális, a földméro szakmához kapcsolódó ismeretek átadásával igyekszik támogatni a leendo szaktechnikusok számítástechnikai felkészültségét. A földhivatali munka számítógépesítésével, a térinformatika alkalmazásával a középfokú szakemberek is komoly kihívások elé néznek feladataik ellátása során. A jegyzet ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy ennek az elvárásnak mind jobban meg tudjanak felelni. A tananyag 8 téma köré csoportosul, amelyek megismertetnek a korszeru számítástechnikai eszközök muködésének elvi alapjaival, a számítástechnika fobb alkalmazási területeivel, szoftvereivel, valamint az ezekkel kapcsolatos alapfogalmakkal, a programokkal végezheto alapfeladatokkal. Szó lesz a szakmai számítástechnikai fejlodés fontosabb területeirol és állomásairól, valamint az ingatlan-nyilvántartásban zajló átfogó korszerusítési programról és ezzel kapcsolatban az adatvédelem, adatbiztonság fontosságáról. A jegyzetben való eligazodást a következo jelölések teszik könnyebbé: A számítógépek haszontalanok. Csak válaszokat képesek adni. (Pablo Picasso) A tudás a holnap kapuja. (Denis Waitley) Meghatározás, definíció Korábban tanult anyag, olvasson utána! Lapozzon vissza, ha szükséges! Számítógépes feladat Beküldendo feladat Jó munkát és sok sikert kívánnak a Szerzok FFFK SdiLA TEMPUS Projekt i

4 Tartalomjegyzék INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA 1. Információelméleti alapismeretek Információs lánc, kódrendszerek Az információ és informatika Az adat fogalma Információs rendszerek Az információ kódolása, kódrendszerek Az információ alapegységei Hardver alapismeretek Mi a számítógép? A számítógép felépítése, muködési elve Mibol áll egy személyi számítógép? Szoftver alapismeretek Szoftver fogalma, rendszerezése Rendszerprogramok Alkalmazói szoftverek Programozás, programnyelvek Ellenorzo kérdések Operációs rendszerek Az operációs rendszerekrol általában Az operációs rendszerek osztályozása Az operációs rendszerek alkotórészei Operációs rendszerek szerkezete A DOS operációs rendszer A DOS rendszer általános jellemzoi A DOS részei és muködése DOS parancsok A Windows operációs rendszerek Mi a Windows? ii FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

5 INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA A Windows felület Röviden a Windows NT-rol Ellenorzo kérdések Alapveto irodai alkalmazói programok áttekintése Irodai szoftverek Szövegszerkesztés A szövegszerkesztés jellemzoi Word muveletek Adatbázis-kezelés Adatmodellezés Adatleíró- és kezelo nyelv Kliens-szerver adatbázis-kezelés Táblázatkezelés A táblázatkezelés alapjai Alapveto muveletek Ellenorzo kérdések Számítógépes hálózatok Hálózati alapfogalmak A hálózatok csoportosítása Kommunikáció a számítógépek között Helyi hálózatok Számítógép-hálózatok kialakítása Hálózati topológiák PC hálózatok muködése A LAN egységei Globális kommunikáció Nagykiterjedésu hálózatok (WAN) Világméretu hálózatok Internet Intranet Ellenorzo kérdések...56 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt iii

6 INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA 5. Adatbiztonság, adatvédelem Informatikai biztonság A védelem módjai Vírusok Ellenorzo kérdések Digitális alaptérkép eloállítása Digitális térkép és alaptérkép Fogalma DAT szabvány és DAT szabályzatok Nemzeti Kataszteri Program Digitális topográfiai térképek Digitális alaptérkép készítése Geodéziai alapok Adatnyerési lehetoségek A digitális alaptérkép tartalma Digitális térképszerkeszto rendszerek Interaktív Térképszerkeszto Rendszer MicroStation Ellenorzo kérdések Az ingatlan-nyilvántartás számítógépesítése Az ingatlan-nyilvántartásról általában Az ingatlan-nyilvántartás adattartalma Az ingatlan-nyilvántartás részei Irányítási rendszer Az ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépes feldolgozása Kezdetek Centrális ingatlan-nyilvántartás Egységes decentrális ingatlannyilvántartás iv FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

7 INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA A földhivatalok számítógépesítési programja Komplex Decentrális Ingatlan-nyilvántartási Rendszer TAKAROS körzeti földhivatali rendszer Ellenorzo kérdések Térinformatikai alapismeretek Térinformatika és információs rendszerek Információs rendszerek fogalma Térinformatika Térinformációs rendszerek A térinformatika, mint információtechnológia Térinformációs rendszerek alkalmazási területei Térinformációs rendszerek jellemzoi Térinformációs rendszerek kialakítása Adatmodellezés folyamata Térinformációs rendszerek technológiai háttere Adatnyerés Topológia Térbeli elemzési lehetoségek Muveletek térinformációs rendszerben Megjelenítés Digitális magassági modellek Ellenorzo kérdések Beküldendo feladat Ingatlan-nyilvántartó ügyintézoknek Digitális térképkezeloknek Irodalomjegyzék FFFK SdiLA TEMPUS Projekt v

8

9 INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA 1. Információelméleti alapismeretek A fejezet legfontosabb fogalmai: ismeretszerzés, információ, informatika adat, metaadat kódolás, kódrendszerek, bit, bájt adatszerkezetek (mezo, rekord, fájl) alapveto hardver és szoftver elemek programozás, programozási módszerek A fejezet célja az információtechnológia alapfogalmainak bemutatása, amelyek elsajátítása megfelelo alapokat nyújt a további fejezetek megértéséhez Információs lánc, kódrendszerek Az ember képtelen megismerni azokat a tényeket, amelyeket nem a megfelelo, az általa is értelmezheto formában közölnek vele. Éppen ezért eloször azon kell elgondolkodnunk, hogy milyen módon jutunk ismereteinknek a birtokába. Az ismeretet mindig valamilyen közeg hordozza, ezért az ismeret megszerzésének elso momentuma az észlelés. Az ismerethordozó közeg (pl. kérelem, tulajdoni lap) aktuális jelenléte az észlelés alapveto feltétele. Az ismeretszerzés második momentuma az érzékelés (látom, hallom stb.). A harmadik momentum a felfogás. Pl. egy japán írásjel esetében az olvasók mindegyike észleli és érzékeli a jelet, de a megfejtést csak az tudja, aki ért japánul. A negyedik ismeretszerzési momentum a megértés. Ehhez közel áll a felfogás, de nem teljesen azonos fogalmak. Nézzük pl. a Béla és bela jelsort. Az elso minden magyar számára értheto jelsort közöl, de egyáltalán nem biztos, hogy mond valamit a latin betuket amúgy ismero kínai számára. A felfogás és a megértés eltérése két dologra hívja fel a figyelmet: megengedhetetlen az ismeretek formailag pontatlan közlése, valamint a közlés legfontosabb hordozóközege az emberi nyelv. Ismeretszerzés: észlelés, érzékelés, felfogás, megértés. Az észlelheto, érzékelheto, felfogható, sot megértheto közlés amelynek tartalmát meg is akarjuk ismerni, mert számunkra elfogadható formában tálalták már alkalmas az értelmezésre (a kommunikációra, a feldolgozásra). ismeret ismeretszerzés FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 1

10 INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA Az ismeret átadásának és átvételének számos közvetíto eszköze van. A kép, a hang, a mozdulat, a hoérzékelés, a zene mind-mind ismereteket közvetítenek felénk. Nem információkat, hanem adatokat. Ezeket az adatokat másokkal összegyúrva mi értelmezzük információvá. A kimeno adat az ember interpretációs képessége révén válik információvá vagy tudássá. információ informatika számítástechnika információtechnológia Az információ és informatika Információnak tekinthetünk minden olyan tényt, közlést, hírt, amely számunkra valamilyen szempontból jelentoséggel, fontossággal bír. Az információ szimbólumok összessége, amely jelentést hordozó adatokat, új ismereteket ad, bizonytalanságot szüntet meg. Az információ valamilyen szándék következtében jön létre (pl. hírközlés) és az információ vételének következménye lehet. Az információ értelmezett ismeret, leírható azzal, hogy megadjuk: mire vonatkozik, mi a jelentése, mi a szerkezete. Az információ nem azonos az adattal, hanem az adatnak az a jelentése, amit az ember annak tulajdonít az értelmezés által. Az információ életünknek, környezetünknek állandóan jelenlévo alkotóeleme. Puszta létünk fenntartása is azon múlik, hogy a megfelelo információk eljutnak-e hozzánk: például halljuk-e a közeledo autó zúgását, vagy látjuk-e a lábunk elott tátongó szakadékot. Látható, hogy az információ megjelenési formái igen változatosak: lehet bármilyen, érzékszervünkkel felfogható inger, szóbeli vagy írásbeli közlés stb. Az információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozik az informatika, beleértve az információszerzést, -eloállítást, -tárolást és -továbbadást is. Az alkalmazott informatika az információs rendszerek megvalósítási kérdéseivel foglalkozik. A gyakorlatban az informatika szinonimájaként a számítástechnika, számítógép-tudomány kifejezéseket is használják. Az informatika a számítógépes információrendszerek tudománya, amely elméletet, szemléletet és módszertant ad a számítógépes információs rendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez, szervezéséhez és muködtetéséhez. Az informatikán belül az elmúlt években több tudományág fejlodött ki. Az információelmélet matematikai módszerekkel vizsgálja az információt. A rendszertechnika egy adott alkalmazás számára készít eszköztárat, programot, eljárást. Az információtechnológia az a technológia, amelyet az emberek alkalmaznak az információ kezelésére. Ez magában foglalja a kommunikációs technológiákat (fény, hang, elektronika, telefon, rádió, muhold stb.) és az adattárolás technikáját is. 2 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

11 INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA Az adat fogalma Az adat a tények, jelenségek nem értelmezett, de értelmezheto formában történo közlése. A számítástechnikában sokszor csak a valamilyen módon rögzített információt nevezik adatnak. Az információt nagyon sokféle módon lehet rögzíteni, errol a késobbi fejezetekben még lesz szó. Az adat az információ megjelenési formája a tények és elképzelések nem értelmezett, de értelmezheto formában való közlése értelmezheto (észlelheto, érzékelheto, felfogható és megértheto) ismeret. Összefoglalva az adat és az információ viszonyát a következo állapítható meg: az adat személytelen, tényt közlo objektív ismeret, ezzel szemben az információ mindig személyes, az adatot fogadó szubjektumához kötodo lényeg. Az információ az adatok általános megjelölése az adatfeldolgozásban. Az információn egy logikailag zárt egységet értünk és magasabb rendunek tekintjük, mint az adatokat, amelyekbol összetevodik. Az adat definíciója kapcsán szólni kell egy speciális adatcsoportról, a metaadatokról. A metaadat egyszeru megfogalmazásban az adatot leíró adat; a különbözo adatok és adathalmazok átfogó jellemzésére és ismertetésére szolgáló adatok összessége. Az információ birtoklása napjainkban központi kérdés. Ehhez kapcsolódóan egyre nagyobb szerepet játszanak a hol találtam meg az információt? milyen pontosságú? ki és mikor hozta létre? kérdések is. Többek között erre adnak választ a metaadatok, metaadatbázisok Információs rendszerek Az adatok, információk mennyiségének növekedése szükségessé tette a tömeges feldolgozást biztosító számítógépes rendszerek kialakulását. Ilyen rendszerekkel az élet minden területén, a bankoktól a repüloterekig, a biztosítóktól a földhivatalokig találkozhatunk. Az információk életünkben felbecsülhetetlen szerephez jutnak, ezért a rendelkezésre álló adatokat és információkat valamilyen áttekintheto rendszerbe kell foglalni, amely viszonylag könnyen bovítheto és amelybol az éppen szükséges információ egyszeruen kinyerheto. Az ilyen rendszereket nevezzük információs rendszereknek. Az információs rendszer adatokat tárol közvetlenül lekérdezheto formában. A számítógéppel támogatott információs rendszerek feladata az adatok gyujtése, tárolása, feldolgozása és megjelenítése. adat információ és adat viszonya metaadat információs rendszer INPUT (bemeno adat) FELDOLGOZÁS OUTPUT (eredmény) 1.1. ábra: Információs folyamat FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 3

12 INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA Általánosságban egy információs rendszer felfogható adatok és feldolgozási utasítások összességének, amely segítségével a felhasználó képes a levezetett információkat értheto és igényeinek megfelelo formában közölni. Egy muködoképes információs rendszer létrehozásához meg kell oldani az adatok és információk rögzítését, tárolását. Ehhez ki kellett dolgozni néhány olyan adattárolási technológiát, amelyet a számítógép is értelmezni tud. Az adat valamilyen tényt rögzít és elengedhetetlen, hogy a rögzítés egyértelmu legyen. Az információt mindig valamilyen elemek, jelek, illetve ezek elrendezése reprezentálja. Ez a reprezentáció kapcsolódik az adat fogalmához, amely az információ megjelenési formája adott jelkombinációk (betuk, számjegyek, jelek stb.) felhasználásával, tehát olyan konkrét jelsorozat, amely képes valamilyen információt közölni. A számítógép az analóg információval nem tud mit kezdeni. Ezeket eloször digitalizálni (digit - angol szó, jelentése: számjegy) kell, azaz át kell alakítania digitális adatokká. A digitális kifejezés azt jelenti: számok formájában kódolt. Minden feldolgozandó információt eloször kódolni kell. Az információábrázolás az a mód, amely szerint az információkat (adatokat) kódolják. Egy meghatározott jelkészlet segítségével többféleképpen lehet megadni kódolni ugyanazt az információt. A megadás módja befolyásolja az információk feldolgozását, tárolását és visszanyerését is. Az információk feldolgozásán az információk felvételét, továbbítását és átalakítását értjük, visszanyerésén pedig meghatározott információk (adatok) kikeresését a tárolt adatmennyiségbol. A kódolás megfelelo megválasztásával optimális információtárolás és - továbbítás érheto el. A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere, amellyel valamely információ egyértelmuen visszaadható. Azt a muveletet, amely az információt jelekké, illetve szimbólumokká alakítja át, kódolásnak nevezzük. A kódolás, vagyis az egyezményes jelekkel való helyettesítés, az egyik jelkészlet egy jelét hozzárendeli egy másik jelkészlet egy jeléhez, vagyis számítógépes nyelven: egy bizonyos karaktert egy bitkombinációhoz rendelünk hozzá (a bit meghatározását lásd késobb). A számítógépek muködésében fontos szerepet játszanak a különbözo számrendszerek, lehetové téve a számítógépes adatábrázolást. Ezek a számrendszerek: a kettes (bináris), tízes (decimális), és a hexadecimális (16-os) számrendszer. Az egyik legelterjedtebb kódrendszer a bináris kódrendszer. A bináris kód a kettes alapú számrendszerre épül, tehát minden bináris szám a 0 és 1 számjegyek kombinációjaként írinformáció megjelenítése információkódolás információ feldolgozása bináris kódrendszer Az információ kódolása, kódrendszerek 4 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

13 INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA ható fel. Ezt a kódrendszert a programozásban és az elektronikában használják az adatok és utasítások ábrázolására. Mivel a bináris számok csak a 0 és 1 jegyekbol állnak, minden olyan eszköz alkalmas megjelenítésükre, amelynek két különbözo állapota létezik. Egy számítógépben számos kétállapotú eszközt használnak a bináris kódok tárolására és továbbítására, pl. áramköröket, amelyek vezetnek vagy nem vezetnek; lemezeket, amelyek mágnesesek vagy nem; kapcsolókat, amelyek nyitottak vagy zártak. Két okból tervezték a számítógépeket ilyen módon. Eloször is sokkal könnyebb és olcsóbb kétállapotú eszközöket készíteni, mint több állapottal rendelkezoket; másodszor a kétállapotú eszközök közötti kommunikáció nagyon megbízható és gyors, mert csak két különbözo jelet (0 vagy 1, bevagy kikapcsolt) kell felismerni. Az ember elég nehezen tudja kezelni a bináris számrendszert, ezért az ember és a számítógép közötti kommunikáció megkönnyítésére általában más kódokat használnak, amelyek több bináris jegyet egy kódjelben fognak össze. Így ahelyett, hogy egy sor 0-t és 1-est kellene leírnunk, csak egy billentyut kell megnyomni, amely a bináris számsort helyettesíti. Ilyen kód pl. a hexadecimális kód. Ezt a muveletet a számítógép számára, illetve a bináris kódok számunkra értheto jelekké való visszaalakítását programok végzik el. A számítástechnika másik fontos kódrendszere az ASCII (az információcsere amerikai szabványának American Standard Code for Information Interchange mozaikszava), amelyben a betukhöz, számjegyekhez és írásjelekhez számokat rendelnek. A számítógép bináris kóddal dolgozik, az ASCII kódokra azonban gyakran decimális (tízes) vagy hexadecimális (16-os számrendszeru) számokkal hivatkozik. Az ASCII kód egy 7 egységes bináris kód, amellyel 128 különbözo karaktert lehet ábrázolni. A kódrendszert széles körben alkalmazzák szövegtárolásra Az információ alapegységei Azt már megállapítottuk, hogy a számítógép muködéséhez digitalizált információkra van szükség, ugyanis a gép csak két állapotot tud megkülönböztetni: folyik az áram vagy nem folyik az áram (igaz vagy nem, helyes vagy helytelen). Azokat az elemeket, amelyek csak a két állapot között képesek különbséget tenni bináris jeleknek vagy röviden bit-nek (a BInary digit = bináris számjegy rövidítése) nevezzük. Egy bitnek tehát két állapota lehet: 0 (nem folyik áram) és 1 (folyik áram). A bit az adatfeldolgozás legkisebb információs egysége, amely 0-val vagy 1-gyel ábrázolható. Minden más adatot bitek kombinációjaként kell kódolni. ASCII kódrendszer bináris jel = bit FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 5

14 ció 1. bit bit Két bittel felírható négy kombiná- bájt (byte) szó Kbyte Mbyte INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA Két bittel négy kombináció ábrázolható, három bittel 8, négy bittel pedig már 16 variációs lehetoség van. Minden egyes bitkombinációhoz hozzá lehet rendelni egy betut, ez már pl. az abc 16 betujét jelenti. A kettes számrendszert tehát számok, számjegyek, parancsok kódolására használják. A számítógép processzora ezekkel a számokkal végzi el az összes kivitelezendo feladatot, és ugyanígy történik a képernyon, nyomtatón történo megjelenítés is. 8 bit-et együtt byte (bájt)-nak nevezünk. (Magyarban a "bájt" írásforma is használatos.) A bájt egy karakter ábrázolásához szükséges legkisebb egység, egy karakter tárolására elegendo memória. Egy byte 8 bitbol áll. 8 bit T 1 bájt T 1 betu Egy byte-tal 256 karaktert lehet kódolni. A karaktert a bájtban bitmintaként (bináris számjegyként) tárolják valamilyen kódot (pl. ASCII) használva. Például a személyi számítógépek által használt ASCII kódrendszerben az A betu a memória egy bájtján tárolható a bitmintával. A maximális bitszámot, amit a számítógép egy idoben, átlagos körülmények között fel tud dolgozni szónak nevezzük. A memória méretének jellemzésére is a byte fogalmát, pontosabban annak többszörösét, például a kilobájtot (Kbyte) és a megabájtot (Mbyte) használjuk. A memória egysége a kilobájt (K, KB vagy Kbyte). Ez egy információ mennyiségének vagy egy tároló méretének a mértékegysége. 1 kilobájt = 1024 bájt (közelíto értékben 1000 bájt) 1 megabájt = 1024 kilobájt (közelítoleg 1 millió bájt) 1.2. Hardver alapismeretek Mi a számítógép? A számítógép programozható elektronikus eszköz, amely adatokat dolgoz fel, számítási és egyéb jelkezelési feladatokat hajt végre. Elektronikus alkatrészekkel muködik és rendkívüli gyorsasága révén az ember számára elvégezhetetlenül hosszú számítások elvégzésére alkalmas automatikus berendezés. A számítógép bináris kódrendszert alkalmaz, vagyis minden számot 0-val és 1-gyel fejez ki, ami könnyen átviheto az elektromos áramkörök nyelvére. Bármely feladat elvégzéséhez ki kell dolgozni a muveletek programját. A részeredményeket a gép ún. memóriában, mágneses jelek alakjában tárolja. A végeredményt a kívánt visszakódolással a kijelölt kimeneti egység automatikusan adja. 6 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

15 INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA A számítógépeket többféleképpen osztályozhatjuk, teljesítményük, kapacitásuk és alkalmazási területük szerint. A számítógépek három fobb csoportja a következo: mikroszámítógépek vagy személyi számítógépek (beleértve a hordozható számítógépeket is), nagyszámítógépek, szuperszámítógépek. A mikroszámítógépek a legkisebbek és leggyakrabban használatosak. A mikroszámítógépeket más néven személyi számítógépeknek (személyi számítógép: az az általános célú számítógép, amelyet egyidoben egy személy használatára terveztek; angol nevén: PC Personal Computer) nevezzük, de ebbe a kategóriába soroljuk a különbözo hordozható számítógépeket (laptop, notebook, notepad, pencomputer stb.) is. A személyi számítógépeknek sok elonye van, ezzel is magyarázható gyors elterjedésük. Viszonylag olcsó, a késobbiekben az igényeknek megfeleloen bovítheto. A nagyszámítógépek gyakran több száz felhasználót szolgálnak ki egyszerre, foleg nagy szervezeteknél, vállalatoknál alkalmazzák kereskedelmi adatkezelésre és egyéb nagy számolásigényu muveletek végrehajtására. A szuperszámítógépeket leginkább összetett tudományos feladatok elvégzésére használják, mint pl. az idojárás elorejelzés eredményeinek elemzése. Legfobb jellemzoje gyorsasága. számítógépek csoportosítása személyi számítógép A számítógép felépítése, muködési elve A földhivatalokban, illetve a földméro szakmában legelterjedtebb számítógéptípus a személyi számítógép (PC), ezért a következokben csak ezzel a típussal foglalkozunk. A hardver egy számítógépes rendszer mechanikus, elektromos, elektronikus alkatrészeit jelenti, pl. az áramellátást, a processzort és a nyomtatott áramköri kártyákat, a képernyot, lemezmeghajtót, a billentyuzetet, nyomtatót. Tágabb értelemben magát a számítógépet, mint vasat, fizikai eszközt is értjük alatta. Nézzük vázlatosan, hogy milyen részekbol áll egy szokványos PC. Minden számítógép két alapveto funkcionális egységre osztható: az ún. központi egységre (CPU) és a perifériákra. A perifériák a környezettel való kapcsolattartást szolgálják (pl. képernyo, billentyuzet, nyomtató stb.). A rendszer általában a következo részekbol áll: központi egység (alaplap, processzor belso adattárolókkal, órajeladó, buszrendszer az elemeket az alaplapon lévo nyomtatott áramkörök kötik össze), külso adattárolók (merevlemez, lemezmeghajtó), tápegység, hardver számítógép részei FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 7

16 INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA be/kimeneti egységek csatlakozói (billentyuzet, monitor, nyomtató stb.), különbözo kezelokapcsolók és kijelzo lámpák. Ki/bemeneti csatlakozó Ki/bemeneti csatlakozó Órajeladó Processzor Társprocesszor RAM RAM Cím dekódoló RAM RAM ROM ROM ROM ROM Tápegység RAM RAM RAM RAM ROM ROM Ki/bemeneti csatlakozó 1.2. ábra: Az alaplap sematikus ábrája központi egység Minden PC legfontosabb alkotórésze a központi egység, amely a gépben helyezkedik el. Ez határozza meg a számítógép teljesítményét, árát, mivel a PC összes többi alkotórészét ezzel a résszel kell összhangba hozni. A központi egységnek két része van: a tulajdonképpeni processzor és a belso tár vagy memória (munkatár vagy közvetlen elérésu memória). A két alkotóelemnek még további részei is vannak: a processzor számító-feldolgozó- (aritmetikai és logikai egység: ALU) és vezérlo részbol (vezérloegység: CU), a közvetlen elérésu memória pedig nem felejto (ROM: csak olvasható memória) és felejto (RAM: véletlen elérésu memória) tárolóból áll. A felejto azt jelenti, hogy a számítógép kikapcsolása után a munkatároló adatai eltunnek. Azokat az információkat, amelyekre a vezérlo és a számító résznek szüksége van, a belso tárolóból kapják meg. A központi egység az a rész, amely végrehajtja az egyes programutasításokat és vezérli a többi rész muködését. Ha egy integrált áramkör tartalmazza, mikroprocesszornak nevezik. Részei: az aritmetikai és logikai egység, a vezérlo egység és a közvetlen elérésu belso memória. Vezérlo egység ROM Feldolgozó egység RAM Processzor Belso tároló 1.3. ábra: A központi egység muködési elve 8 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

17 INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA A központi egység a gép "agya", a feldolgozás központja, amely az összes tevékenységét irányítja. A processzor a tárolt programok utasításai szerint muködik. A processzor végzi el az adatfeldolgozás szempontjából szükséges számítási muveleteket és logikai döntéseket. A végrehajtás elott minden utasítást megvizsgál és feldolgoz. A munkát a vezérloegység áramkörei koordinálják. A processzor sebességét a MIPS-ben (Million Instructions Per Second) mérjük. Ez azt az utasításszámot adja meg, amelyet a processzor egy másodperc alatt végre tud hajtani. Egy MIPS egymillió utasítást jelent másodpercenként. Az egész feldolgozó egységet egyetlen szilíciumlemezen, chipen helyezik el. Manapság a nagy teljesítményu központi egységeket nem integrálják egyetlen chipre. A modern alaplapokon sokféle chip található, amelyek feladataiktól függoen különböznek egymástól, pl. processzor, ROM stb. Már említettük, hogy a belso munkatároló egy nem felejto (ROM) és egy felejto (RAM) tárolóból áll. A ROM tároló programjai végzik részben a processzor vezérlését. A ROM jellegzetes feladatai közé olyan rutinfeladatok tartoznak, mint például a számítógép önvizsgálata vagy annak a jelnek a kiadása, amelyik jelzi, hogy a bekapcsolás után megkezdheto az adatbevitel. ROM (Read Only Memory) csak olvasható memória. A ROM chipet az eloállítás során töltik fel adatokkal és programokkal. Ebbe a memóriába a számítógép nem tud írni. Tartalma nem vész el a számítógép kikapcsolása után. A ROM nagysága, a benne tárolt információk mennyisége számítógépenként változó. A modern, nagyteljesítményu gépek ma már több Mbyte-nyit is tartalmazhatnak. A RAM tárolóba egy külso tároló (hajlékony vagy merevlemez) olvassa be a szükséges programokat és adatokat. Ezeket a RAM csak átmenetileg tárolja, a számítógép kikapcsolása után az adatok elvesznek. Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor az adatokat a számítógép kikapcsolása elott külso adathordozóra kell elmenteni. Ilyen külso tároló a hajlékony lemez (floppy), a merevlemez, a CD-ROM és egy sor más tárolóeszköz. RAM (Random Access Memory) véletlen elérésu memória. Tartalma írható és olvasható a számítógép által. A gép kikapcsolásakor tartalma elvész. A memóriakapacitást Mbyte-ban szokás megadni. Manapság általánosan 8-16 Mbyte, vagy ennél több használatos. A Windows programokhoz legkevesebb 8-16 Mbyte-ra van szükség, Windows 95-höz vagy NT-hez ajánlatos 32 Mbyte. Az operációs rendszer amellyel részletesen a 2. fejezet foglalkozik közvetíti és vezérli az adatok áramlását a belso MIPS chip belso memória ROM RAM FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 9

18 INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA buszrendszer külso tárolók hajlékonylemez merevlemez tárolótól a külsoig, illetve a munkaeszközökig, valamint felelos a belso tároló és a processzor közti kommunikációért. Ahhoz, hogy az operációs rendszer mindezeket a feladatokat el tudja látni, szállítóeszközre van szükség, amelyet buszrendszernek nevezünk. Fizikailag a busz olyan párhuzamos huzalok (külso kábelek vagy vörösréz huzalok a számítógép nyomtatott áramköri lapján) összessége, amely digitális jeleket szállít. Minden egyes vezetéknek pontosan meghatározott feladata van. A busz elektronikus összeköttetés, amelyen keresztül a processzor a számítógép részeivel és/vagy a perifériákkal kommunikál. A központi egységben található belso memóriák nem elegendok komplex programok és adatok tárolására, ezért szükség van nagy tárkapacitású háttértárolókra. A külso- vagy háttértárolók már a perifériák közé sorolandók. Alapvetoen három feladatuk van: a belso memória kibovítése, programok és adatok tárolása, rögzítése, meglévo adatok és programok beolvasása. A háttértárolónak állandónak kell lennie, vagyis nem veszítheti el tartalmát, ha a számítógép áramellátása megszunik. A háttértárban tárolt adatok speciális utasítások segítségével egy bemeneti/kimeneti illesztoegységen keresztül vihetok be a belso memóriába, és csak azután állnak a feldolgozás rendelkezésére. A háttértárak két nagy csoportja: a mágneses elven muködo és az optikai háttértárolók (pl. CD-k). A mágneses tárak csoportjába a mágnesszalagos és mágneslemezes tárolók tartoznak. A mágneslemezes tárolók csoportja a hajlékonylemezes és merevlemezes tárolókból áll. A hajlékonylemez (angol nevén floppy disk) a kisebb és a közepes mennyiségu adatok tárolására szolgál. Ez egy muanyag tokban elhelyezkedo rugalmas plasztik korong, amelynek felületére mágneses réteget visznek fel. Az adatok tárolása ebben a mágneses rétegben történik. Az adatok írásánál és olvasásánál a hajlékonylemez író/olvasófeje mechanikusan érintkezik a lemez felszínével. A merevlemezes (angol nevén hard disk vagy winchester) tárolók nagy kapacitású, nagy sebességu, biztonságos háttértárolók. Anyaguk merev, nagy pontossággal megmunkált, rétegesen felvitt alumínium; a PC-be általában fixen beépített. A meghajtó és az adathordozó egy egységet képez, az adathordozó tehát nem cserélheto, ellentétben a hajlékonylemezzel. Ma már vannak azonban cserélheto winchesterek is. 10 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés . Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Megoldások

IT - Alapismeretek. Megoldások IT - Alapismeretek Megoldások 1. Az első négyműveletes számológépet Leibniz és Schickard készítette. A tárolt program elve Neumann János nevéhez fűződik. Az első generációs számítógépek működése a/az

Részletesebben

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Melyik a mondat helyes befejezése? A számítógép hardvere a) bemeneti és kimeneti perifériákat is tartalmaz. b) nem tartalmazza a CPU-t. c) a fizikai alkatrészek és az operációs

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége.

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége. 2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA 1. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. - leggyakrabban számítógép és / vagy Internet használat - IKT technológiák alkalmazásának

Részletesebben

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A jelek csoportosítása 1.1.2. Kód, kódolás, bináris kód 1.1.3. A kommunikáció általános modellje

Részletesebben

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL)

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP Olyan elektronikus berendezés, amely adatok, információk feldolgozására képes emberi beavatkozás nélkül valamilyen program segítségével. HARDVER Összes műszaki

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK

SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK SAPIENTIA EMTE Műszaki és Humántudományok Kar SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK Domokos József domi@ms.sapientia.ro ELŐADÁSOK 7 előadás Szeptember 19.-től, hetente Dr. DOMOKOS József, egyetemi adjunktus elérhetőség:

Részletesebben

Informatika tantárgy / Alapfogalmak, Operációs rendszer

Informatika tantárgy / Alapfogalmak, Operációs rendszer Informatika tantárgy / Alapfogalmak, Operációs rendszer Készült: A felzárkóztató 9. évfolyamosok számára Készült a TÁMOP 2.2.3-07-2/2F-2008-0033 támogatásával Összeállította: Scola Omar Árpád Szakképző

Részletesebben

Informatika felvételi mintadolgozat

Informatika felvételi mintadolgozat BALASSI INTÉZET Informatika felvételi mintadolgozat Munkaidő: 90 perc Kérjük, hogy tollal dolgozzon! Semmilyen segédeszköz nem használható! Karikázza be az igaz állítások betűjelét! Válasza egyértelmű

Részletesebben

Szoftver alapfogalmak

Szoftver alapfogalmak Szoftver alapfogalmak Azon a programok algoritmusok, eljárások, és hozzájuk tartozó dokumentációk összessége, melyek a számítógép működéséhez szükségesek. (nem kézzel fogható, szellemi termékek) Algoritmus

Részletesebben

Számítógép fajtái. 1) személyi számítógép ( PC, Apple Macintosh) - asztali (desktop) - hordozható (laptop, notebook, palmtop)

Számítógép fajtái. 1) személyi számítógép ( PC, Apple Macintosh) - asztali (desktop) - hordozható (laptop, notebook, palmtop) Számítógép Számítógépnek nevezzük azt a műszakilag megalkotott rendszert, amely adatok bevitelére, azok tárolására, feldolgozására, a gépen tárolt programok működtetésére alkalmas emberi beavatkozás nélkül.

Részletesebben

Háttértárak. Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb (elektronikus) háttértárakat.

Háttértárak. Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb (elektronikus) háttértárakat. Háttértárak A háttértárak nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériák. A használaton kívüli programok, és adatok tárolása mellett fontos szerepük van az adatarchiválásban, de például

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES Számítógép = Univerzális gép! Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki. Hardver A számítógép

Részletesebben

A számítógép külső felépítése

A számítógép külső felépítése A számítógép külső felépítése Hardver: A számítógéphez csatlakoztatott, kézzel megfogható eszközök. Szoftver: Egy ember, vagy egy csoport által létrehozott szellemi termék, melyet törvény véd. Szoftverek

Részletesebben

Számítógépek felépítése

Számítógépek felépítése Számítógépek felépítése Kérdések a témakörhöz Melyek a Neumann-elvek? Milyen főbb részei vannak a Neumann-elvek alapján működő számítógépeknek? Röviden mutasd be az egyes részek feladatait! Melyek a ma

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

C programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi

C programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi C programozás Márton Gyöngyvér, 2009 Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi 1 Könyvészet Kátai Z.: Programozás C nyelven Brian W. Kernighan, D.M. Ritchie: A C programozási

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga

Részletesebben

A számítógép felépítése

A számítógép felépítése A számítógép felépítése Hardver- a számítógép kézzel fogható részei: processzor, monitor, kábel, csatlakozó Szoftver- a számítógép kézzel nem megfogható részei. A szoftver működteti a hardvert, pl: operációs

Részletesebben

TÉTELSOR INFORMATIKÁBÓL 2008/2009-es tanév

TÉTELSOR INFORMATIKÁBÓL 2008/2009-es tanév TÉTELSOR INFORMATIKÁBÓL 2008/2009-es tanév Budapest, 2009. május 29. Összeállította: Nagy-Szakál Zoltán 1. Információ és társadalom a. Ismertesse a mechanikus számológépek fejlődését! b. Ismertesse a mechanikus

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Programozható logikai vezérlő

Programozható logikai vezérlő PROGRAMABLE LOGIC CONTROLLER Programozható logikai vezérlő Vezérlés fejlődése Elektromechanikus (relés) vezérlések Huzalozott logikájú elektronikus vezérlések Számítógépes, programozható vezérlők A programozható

Részletesebben

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a

Részletesebben

ECDL IT alapismeretek

ECDL IT alapismeretek 1.1 Általános fogalmak 1.2 Hardver 1.1.1 Hardver, szoftver, információtechnológia 1.1.2 A számítógép típusai 1.1.3 A számítógép főbb részei 1.1.4 A számítógép teljesítménye 1.2.1 A központi processzor

Részletesebben

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége.

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. SZOFTVEREK SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. Programok Programnak nevezzük egy algoritmus valamelyik számítógépes programnyelven való leírását, amely a számítógép

Részletesebben

informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány.

informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány. INFORMATIKA KISOKOS informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány. információ: Olyan új ismeret, ami a korábbi tudásunkra épül. információs

Részletesebben

A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE

A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE 1. FOGALOM A számítógép teljes programállományát gyűjtőnéven szoftvernek nevezzük. 4 szintjét különböztetjük meg: Első szint: a számítógép

Részletesebben

VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA

VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA Heti óraszám 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.é vf. Általános képzés.d... osztály 3 3 4 4 Érettségi előkészítő 2 2 2 12. évfolyam

Részletesebben

A számítógépi grafika elemei. 2012/2013, I. félév

A számítógépi grafika elemei. 2012/2013, I. félév A számítógépi grafika elemei 2012/2013, I. félév Bevezető Grafika görög eredetű, a vésni szóból származik. Manapság a rajzművészet összefoglaló elnevezéseként ismert. Számítógépi grafika Két- és háromdimenziós

Részletesebben

Kódolás. A számítógép adatokkal dolgozik. Értelmezzük az adat és az információ fogalmát.

Kódolás. A számítógép adatokkal dolgozik. Értelmezzük az adat és az információ fogalmát. Kódolás A számítógép adatokkal dolgozik. Értelmezzük az adat és az információ fogalmát. Mi az információ? Az információ egy értelmes közlés, amely új ismeretet, új tudást ad. (Úgy is fogalmazhatunk, hogy

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Informatikai alapismeretek földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Neumann János 1903-1957 Neumann János matematikus, fizikus, vegyészmérnök. Tanulmányok:

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények. IT alapismeretek

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények. IT alapismeretek NymE-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények IT alapismeretek Mőszaki informatikai mérnökasszisztens Felsıfokú szakképzés Nappali

Részletesebben

Informatikai alapismeretek

Informatikai alapismeretek PC-Kismester XIII. informatikai verseny feladatok 1. oldal, összesen: 5 5-8. osztály Országos Pc-Kismester Verseny második forduló feladatai! Beküldési határidő: 2010. 02. 19. A válaszokat CD lemezen kérjük

Részletesebben

Informatika SZTE 2014/15 tavaszi félév

Informatika SZTE 2014/15 tavaszi félév Informatika SZTE 2014/15 tavaszi félév dr. Németh Tamás egyetemi adjunktus SZTE TTIK, Informatikai Tanszékcsoport, Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék Tematika Informatikai alapfogalmak,

Részletesebben

ECDL számítógépes alapismeretek modul

ECDL számítógépes alapismeretek modul 1. Mire szolgál az asztal? A telepített alkalmazások ikonok általi gyors elérésére. 2. A tűzfal funkciója A tűzfal funkciója, hogy biztosítsa a számítógép hálózati védelmét illetéktelen külső behatolással

Részletesebben

Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1148-06 - Szoftverfejlesztés Megtervezi és megvalósítja az adatbázisokat Kódolja az adattárolási réteget egy adatbáziskezelő nyelv használatával Programozás

Részletesebben

Óravázlat. az ECDL oktatócsomaghoz. 1. modul. IT alapismeretek. Krea Kft. 1034 Budapest, Szőlő u 21. Tel/fax: 250-5570 / 387-2557 E-mail: krea@krea.

Óravázlat. az ECDL oktatócsomaghoz. 1. modul. IT alapismeretek. Krea Kft. 1034 Budapest, Szőlő u 21. Tel/fax: 250-5570 / 387-2557 E-mail: krea@krea. Óravázlat az ECDL oktatócsomaghoz 1. modul IT alapismeretek Krea Kft. 1034 Budapest, Szőlő u 21. Tel/fax: 250-5570 / 387-2557 E-mail: krea@krea.hu A vázlatot összeállította: Pintyőke László Lektorálta:

Részletesebben

SZOFTVER. 214. Melyik operációs rendszer? a) DOC b) Mac OS c) Windows 2000 d) BeOS

SZOFTVER. 214. Melyik operációs rendszer? a) DOC b) Mac OS c) Windows 2000 d) BeOS SZOFTVER 209. Mely feladat oldható meg mindegyik operációs rendszerrel? a) Elektronikus levél küldése b) Szöveges állomány szerkesztése c) Táblázatkezelés d) Szövegszerkesztés 210. Mely feladat oldható

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola

Gyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola 06 3 06 68 06.. Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: Gyakorlati vizsgatevékenység 8 03 000 0 Számítástechnikai szoftverüzemeltető Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése:

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Óravázlat. az ECDL hálózatos változatához. 1. modul. IT alapismeretek

Óravázlat. az ECDL hálózatos változatához. 1. modul. IT alapismeretek Óravázlat az ECDL hálózatos változatához 1. modul IT alapismeretek Krea Kft. 1034 Budapest, Szőlő u 21. Tel/fax: 250-5570 / 387-2557 E-mail: krea@krea.hu A vázlatot összeállította: Pintyőke László Lektorálta:

Részletesebben

1. modul - IKT alapismeretek

1. modul - IKT alapismeretek 1. modul - IKT alapismeretek Az alábbiakban ismertetjük az 1. modul Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alapismeretei syllabusát, amely a modulra épülő elméleti vizsga alapját képezi. A

Részletesebben

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük

Részletesebben

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1142-06 - Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés o Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít o Irodai programcsomagot egyedi és integrált

Részletesebben

2. Egy analóg vagy digitális multiméter segítségével hogyan dönthető el egy UTP kábel két végén lévő csatlakozók bekötésének helyessége?

2. Egy analóg vagy digitális multiméter segítségével hogyan dönthető el egy UTP kábel két végén lévő csatlakozók bekötésének helyessége? 1. Egy LAN hálózat 90 m hosszúságú UTP kábele meghibásodik. Meg lehet-e határozni, hogy a kábel melyik részén keletkezett a hiba, anélkül, hogy a kábelt néznénk? Nem, ezt nem lehet meghatározni. Attól

Részletesebben

AZ EXCEL CSEPEL SZÁMÍTÓGÉP KONFIGURÁCIÓ AJÁNLATAI

AZ EXCEL CSEPEL SZÁMÍTÓGÉP KONFIGURÁCIÓ AJÁNLATAI AZ EXCEL CSEPEL SZÁMÍTÓGÉP KONFIGURÁCIÓ AJÁNLATAI I. Standard 89.900 HUF (Gigabyte alaplap, AMD Sempron 3200+, 512MB 667MHz DDR2 RAM, 80GB SATA WD HDD, LG DVD-ROM, 17 Acer LCD monitor, Billentyűzet, Optikai

Részletesebben

Tamás Péter (D. 424) Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (D 407)

Tamás Péter (D. 424) Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (D 407) Tamás Péter (D. 424) Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (D 407) 1 Kérdőív Tematika A számítógép működése Adatok Program Objektum 2 Kérdőív Kitöltötte 204 fő Felkészültség 28% 39% alap

Részletesebben

Kis érettségi 2013. 10. évfolyam

Kis érettségi 2013. 10. évfolyam Kis érettségi 2013. 10. évfolyam 1. Információ és társadalom a. Ismertesse a számolás során a múltban használt eszközök fejlődését! b. Jellemezze az egyes számítógép-generációkat abból a szempontból, hogy

Részletesebben

Bináris egység: bit (binary unit) bit ~ b; byte ~ B (Gb Gigabit;GB Gigabyte) Gb;GB;Gib;GiB mind más. Elnevezés Jele Értéke Elnevezés Jele Értéke

Bináris egység: bit (binary unit) bit ~ b; byte ~ B (Gb Gigabit;GB Gigabyte) Gb;GB;Gib;GiB mind más. Elnevezés Jele Értéke Elnevezés Jele Értéke Kódolások Adatok kódolása Bináris egység: bit (binary unit) bit ~ b; byte ~ B (Gb Gigabit;GB Gigabyte) Gb;GB;Gib;GiB mind más. Elnevezés Jele Értéke Elnevezés Jele Értéke Kilo K 1 000 Kibi Ki 1 024 Mega

Részletesebben

Advisor Master. GE Interlogix Magyarország Kft.

Advisor Master. GE Interlogix Magyarország Kft. Aritech A megoldás bármilyen biztonságtechnikai alkalmazásra mérettől és komplexitástól függetlenül az ATS Advisor Master Integrált Biztonságtechnikai rendszer. Néhány alkalmazási példa: Kisebb üzletek

Részletesebben

5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél

5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél 5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél Célok Átkapcsolás a Windows Számológép két működési módja között. A Windows Számológép használata a decimális (tízes), a bináris

Részletesebben

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják. 54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat

Részletesebben

CAD- CAM informatikus képzés tematika oktatott modulok

CAD- CAM informatikus képzés tematika oktatott modulok CAD- CAM informatikus képzés tematika oktatott modulok 1156-06 - Számjegyvezérlésű gépek működtetése, karbantartása, javítása, dokumentálása Új vezérlőberendezéseket üzembe helyez Ismerteti a vezérlő szolgáltatásait

Részletesebben

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0 ROGER UT-2 1 Roger UT-2 Kommunikációs interfész V3.0 TELEPÍTŐI KÉZIKÖNYV ROGER UT-2 2 ÁLTALÁNOS LEÍRÁS Az UT-2 elektromos átalakítóként funkcionál az RS232 és az RS485 kommunikációs interfész-ek között.

Részletesebben

WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés

WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés Wago Hungária Kft. Cím: 2040. Budaörs, Gyár u. 2. Tel: 23 / 502 170 Fax: 23 / 502 166 E-mail: info.hu@wago.com Web: www.wago.com Készítette: Töreky Gábor Tel:

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Operációs rendszerek? Szükségünk van operációs rendszerre? NEM, mert mi az alkalmazással szeretnénk játszani dolgozni, azért használjuk a számítógépet. IGEN, mert nélküle a számitógépünk csak egy halom

Részletesebben

Webmester képzés tematika oktatott modulok

Webmester képzés tematika oktatott modulok Webmester képzés tematika oktatott modulok 1167-06 - Webmester Figyeli és gyűjti a munkájával kapcsolatos újonnan felmerülő technológiákat, trendeket Felülvizsgálja, fejleszti és dokumentálja saját munkafolyamatainak

Részletesebben

Számítástechnikai és multimédia alapismeretek

Számítástechnikai és multimédia alapismeretek Számítástechnikai és multimédia alapismeretek HEFOP 3.5.1 Korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása EMIR azonosító: HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 Tananyagfejlesztő: Máté István Lektorálta:

Részletesebben

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot

Részletesebben

mimio Xi Digitális rögzítő fehértáblához Mimio Xi főbb jellemzői

mimio Xi Digitális rögzítő fehértáblához Mimio Xi főbb jellemzői mimio Xi Digitális rögzítő fehértáblához Mimio Xi főbb jellemzői Mimio Xi: az első ultrakönnyű vizuáltechnikai eszköz, a digitális fehértábla-technológia új generációja. Lehetővé teszi a felhasználó részére,

Részletesebben

USER USER FELDOLGOZÓ EGYSÉG KIMENETI TÁROLÓ BEMENETI EGYSÉG EGYSÉG EGYSÉG VEZÉRLİ EGYSÉG

USER USER FELDOLGOZÓ EGYSÉG KIMENETI TÁROLÓ BEMENETI EGYSÉG EGYSÉG EGYSÉG VEZÉRLİ EGYSÉG Alapfogalmak: Számítástechnika alapjai Hardver ismeretek Készítette: Habóczky Károly Számológép: matematikai mőveletek végrajtására szolgáló eszköz mőködése gyakori emberi beavatkozást igényel Számítógép:

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Vállalatánál széles körben elterjedt a számítógép használata. A számítástechnikai eszközöket időközönként cserélni kell újabb, korszerűbb gépekre. Ön, mint szoftverüzemeltető azt a feladatot kapta,

Részletesebben

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség kezdete: 2013. 09. 01. Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 INFORMATIKA

Részletesebben

4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. Témakörök 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. Értékelés ellenőrzés

4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. Témakörök 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o.  Értékelés ellenőrzés INFORMATIKA tanterv Korunk igénye, hogy az iskolából kikerülő, elhelyezkedni kívánó tanulók elemi informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. Tudják használni a számítógépet, programokat és egyéb informatikai

Részletesebben

2.3. Soros adatkommunikációs rendszerek CAN (Harmadik rész alapfogalmak II.)

2.3. Soros adatkommunikációs rendszerek CAN (Harmadik rész alapfogalmak II.) 2.3. Soros adatkommunikációs rendszerek CAN (Harmadik rész alapfogalmak II.) 2. Digitálistechnikai alapfogalmak II. Ahhoz, hogy valamilyen szinten követni tudjuk a CAN hálózatban létrejövő információ-átviteli

Részletesebben

PDF DOKUMENTUMOK LÉTREHOZÁSA

PDF DOKUMENTUMOK LÉTREHOZÁSA PDF DOKUMENTUMOK LÉTREHOZÁSA A Portable Document Format (PDF) az Adobe Systems által kifejlesztett bináris fájlformátum. Ebben a formátumban dokumentumok tárolhatók, amelyek különbözı szoftverekkel, hardverekkel

Részletesebben

A Trimble térinformatikai GPS eszközei

A Trimble térinformatikai GPS eszközei Bemutatkozik az új a Kerti s logo A Trimble térinformatikai GPS eszközei Bence termékmenedzser Kerti s Kft. Eszközök csoportosítása Két fõ csoport: Felhasználói szempontok szerint: teljesítmény kényelem

Részletesebben

INFORMATIKAI SZABÁLYZAT

INFORMATIKAI SZABÁLYZAT INFORMATIKAI SZABÁLYZAT HATÁLYOS: 2011. MÁRCIUS 30.-TÓL 1 INFORMATIKAI SZABÁLYZAT Készült a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a szerzői

Részletesebben

Programzás I. - 1. gyakorlat

Programzás I. - 1. gyakorlat Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)

Részletesebben

M/74. közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához

M/74. közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Világbanki Középiskolák 2003. M/74 Elbírálási útmutató közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához Tételszám Megoldás Pontszám Tételszám Megoldás Pontszám 1. B 2

Részletesebben

Útmutató a hálózathasználathoz Evo asztaliszámítógép-család Evo munkaállomás-család

Útmutató a hálózathasználathoz Evo asztaliszámítógép-család Evo munkaállomás-család b Evo asztaliszámítógép-család Evo munkaállomás-család A kiadvány cikkszáma: 177922-214 2002. május Ez az útmutató az egyes asztali számítógépekben és munkaállomásokban található hálózati kártya (NIC)

Részletesebben

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1168-06 Hardveres, szoftveres feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 3. vizsgafeladat Számítógépes rendszerek hardveres

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba 1. Előadás Bevezetés, kifejezések http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Egyre precízebb A programozás természete Hozzál krumplit! Hozzál egy kiló krumplit! Hozzál egy kiló krumplit

Részletesebben

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Integrált flash 4GB belső 16 kb nem felejtő RAM B&R tovább bővíti a nagy sikerű X20 vezérlő családot, egy kompakt vezérlővel, mely integrált be és kimeneti

Részletesebben

ems2.cp04d [18010] Keriterv Mérnök Kft Programozható Automatikai állomás 14 multifunkcionális bemenet, 6 relé kimenet, 4 analóg kimenet DIGICONTROL

ems2.cp04d [18010] Keriterv Mérnök Kft Programozható Automatikai állomás 14 multifunkcionális bemenet, 6 relé kimenet, 4 analóg kimenet DIGICONTROL [18010] Keriterv Mérnök Kft Programozható Automatikai állomás 14 multifunkcionális bemenet, 6 relé kimenet, 4 analóg kimenet DIGICONTROL ems2.cp04d Felhasználás Az ems2.cp04d egy szabadon programozható

Részletesebben

A 24. sorszámú Webmester megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 24. sorszámú Webmester megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 24. sorszámú Webmester megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A részszakképesítés azonosító száma: 51 481 03 1.2. Részszakképesítés

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Megoldási útmutató I.

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (tanári)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (tanári) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

3D-s szkennelés és CNC marás a fafaragás szolgálatában

3D-s szkennelés és CNC marás a fafaragás szolgálatában 3D-s szkennelés és CNC marás a fafaragás szolgálatában A faipari tevékenységek során egyre gyakrabban jelentkezik speciális igény arra, hogy pl. egyes bútorok, belsőépítészeti létesítmények felújításánál

Részletesebben

A vezérlő alkalmas 1x16, 2x16, 2x20, 4x20 karakteres kijelzők meghajtására. Az 1. ábrán látható a modul bekötése.

A vezérlő alkalmas 1x16, 2x16, 2x20, 4x20 karakteres kijelzők meghajtására. Az 1. ábrán látható a modul bekötése. Soros LCD vezérlő A vezérlő modul lehetővé teszi, hogy az LCD-t soros vonalon illeszthessük alkalmazásunkhoz. A modul több soros protokollt is támogat, úgy, mint az RS232, I 2 C, SPI. Továbbá az LCD alapfunkcióit

Részletesebben

Vizuális informatika oktatás a szakképzésben (Visual Information Technology in Vocational Training)

Vizuális informatika oktatás a szakképzésben (Visual Information Technology in Vocational Training) Vizuális informatika oktatás a szakképzésben (Visual Information Technology in Vocational Training) Berke József - Tóth István Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar, 8360 Keszthely, Deák

Részletesebben

Az ekvivalencia elv és az oltalmi kör használati mintaoltalmi bitorlási perben

Az ekvivalencia elv és az oltalmi kör használati mintaoltalmi bitorlási perben Az ekvivalencia elv és az oltalmi kör használati mintaoltalmi bitorlási perben Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. Előzmények mintabitorlási per több alperes ellen (1997) megsemmisítési eljárások a minta

Részletesebben

Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1142-06 Számítógép

Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1142-06 Számítógép Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1143-06 Projekt

Részletesebben

FÖLDÜGYI TÉRINFORMATIKAI SZAKTECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.

FÖLDÜGYI TÉRINFORMATIKAI SZAKTECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1. FÖLDÜGYI TÉRINFORMATIKAI SZAKTECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése FÖLDÜGYI TÉRINFORMATIKAI

Részletesebben

Operációs rendszer ismeretek

Operációs rendszer ismeretek 2014 Operációs rendszer ismeretek A számítógépes munka feltételei Hardver: a számítógépet alkotó mechanikus és elektronikus eszközök összefoglaló neve. Szoftver: a számítógépet működtető programok. Operációs

Részletesebben

Még jobb lett a világon legnagyobb számban eladott sertésminősítő műszer!

Még jobb lett a világon legnagyobb számban eladott sertésminősítő műszer! Fat-O-Meat er II Még jobb lett a világon legnagyobb számban eladott sertésminősítő műszer! A Fat-O-Meat er II tulajdonságai: Három évtized alatt több mint 1000 db Fat-O-Meat er-t szereltünk fel a világon.

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó?

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó? ÓRATERV A pedagógus neve Iványiné Nagy Kinga Műveltségi terület Informatika Tantárgy Könyvtárhasználat Osztály 6. évfolyam Az óra témája A dokumentumok típusai: Információhordozók a könyvtárban Az óra

Részletesebben

INFORMATIKA EGYRE NAGYOBB SZEREPE A KÖNYVELÉSBEN

INFORMATIKA EGYRE NAGYOBB SZEREPE A KÖNYVELÉSBEN N 1. Informatikai eszközök az irodában PC, Notebook, Szerver A számítógép típusonként az informatikai feladatoknak megfelelően. Nyomtatók, faxok, scannerek, fénymásolók Írásos dokumentum előállító eszközök.

Részletesebben

Intermec EasyCoder PM4i nyomtató programozásának alapjai Intermec Fingerprint v8.00 nyelven

Intermec EasyCoder PM4i nyomtató programozásának alapjai Intermec Fingerprint v8.00 nyelven Intermec EasyCoder PM4i nyomtató programozásának alapjai Intermec Fingerprint v8.00 nyelven Bevezető Basic-szerű, nyomtatóra szánt programozási nyelv, melyet az Intermec Technologies fejlesztett ki számítógép

Részletesebben

Office 2007 teszt. Question 1 Válassza ki, milyen típusú SmartArt objektumok NEM készíthetők az alábbiak közül!

Office 2007 teszt. Question 1 Válassza ki, milyen típusú SmartArt objektumok NEM készíthetők az alábbiak közül! Office 2007 teszt Question 1 Válassza ki, milyen típusú SmartArt objektumok NEM készíthetők az alábbiak közül! a. Hierarchia b. Kapcsolatok c. Mátrix d. Folyamatok e. Gantt-chart Question 2 Az Access 2007-ben

Részletesebben

A DALNET24 projekt aktualitásai

A DALNET24 projekt aktualitásai GISopen 2015. Székesfehérvár 2015. március 27. Doroszlai Tamás FÖMI-FFÜO ov Földmérési és Távérzékelési Intézet Digitális földhivatal Földhivatali elektronikus dokumentum kezelés Az elektronikus dokumentum

Részletesebben

1. A TAKAROS programrendszer általános jellemzői

1. A TAKAROS programrendszer általános jellemzői DR.VINCZE LÁSZLÓ: SZÁMÍTÓGÉPES INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS 1. A TAKAROS programrendszer általános jellemzői Tartalom: 1. A TAKAROS programrendszer általános jellemzői... 1-1 1.1. Bevezető... 1-1 1.2. A programrendszer

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben