A csiperkegomba termésmennyiségének növelésére irányuló kutatások

Átírás

1 A csiperkegomba termésmennyiségének növelésére irányuló kutatások írta : B o h us G á b o r, H e l t a y I m r e és W o n n e s c h I l d i k ó, Budapest A termesztett csiperkével kapcsolatosan agyarországon is számos kísérletet végeztek több-kevesebb sikerrel a trágya-előkészítés, a takaróanyag minőségének javítása, a pincék hatékonyabb fertőtlenítése stb. vonalán, amelyek mind a termésátlag növelését célozták. Ezek a kísérletek főként a t e r m e l é s i f e l t é t e l e k optimális biztosítását tűzték maguk elé, és ezen keresztül kívánták lehetővé tenni a magasabb termésátlagot, a nagyobb gombamennyiséget, az alacsonyabb önköltséget. A terméseredményt azonban a termelési feltételek mellett döntő mértékben befolyásol ják a termesztésben felhasznált»gombatörzsek«élettani tulajdonságai. Az élettani tulajdon ságok közül különösen a gombatörzs átszövési erélye, a trágyával szemben igényes vagy igénytelen volta, betegség-ellenállóképessége, a levegőellátással kapcsolatos reakciója, a termő test-fejlődés megindulásának gyorsasága a csírázás u t á n, azaz az átszövési és lappangási idők rövid vagy hosszú volta, a termőtestképződés gyorsasága, a termésidő hosszúsága és ezek szerves összefüggéseként az egyes törzsek t é n y l e g e s t e r m ő k é p e s s é g e adott termelési feltételek között. Éppen ezért a termésátlag növelésének egyik leghatékonyabb módszere bő termő képességű törzsek előállítása. Az új törzseket eddig hazánkban is, külföldön is a termesztésben megjelenő mutációk felhasználásával állították elő. Ezzel a módszerrel rendszeresen állítottak elő új törzseket, azonban figyelemre méltó eredményt elérni nem tudtak. A régi és új törzsek között általában lényeges különbség nem volt. Az új törzsek előállításának fentvázolt módszere, a mutációs nemesítés nem is hozhatott olyan eredményt, amely lényegesen megváltoztatta volna a törzsek termőképességét. A gomba törzsek a laboratóriumban és a termelés gyakorlatában lényegileg azonos életfeltételek között fejlődnek éveken, sőt évtizedeken keresztül. Emiatt nem asszimilálhatnak olyan környezeti feltételeket, amelyek ellenállóképességüket, termőképességüket és egyéb, a termesztésben döntő fontosságú élettani tulajdonságaikat lényegesen megváltoztathatják. A mutáció nemesítés a termesztés folyamán v é l e t l e n ü l megjelenő természetes mutációkon alapszik. Ezek nem gyakoriak, de előfordulnak, értékük azonban minden esetben bizonytalan. Külföldi adatok alapján ismeretes, hogy egyik-másik kiválasztott mutáció olyan előnyös sajátságok kal rendelkezett, részben a termőképességet, részben az ellenállóképességet illetőleg, hogy bekerült a nagyüzemi termesztésbe, és ott megfelelő eredményt hozott. A mutációs módszer azonban éppen ezért, mert a véletlenre alapított, nem nevezhető tervszerű és főleg eredményes eljárásnak. A haladó biológia elvei szerint abban az esetben, ha az élő szervezet az őt körül vevő környezetben öröklött tulajdonságainak megfelelő életfeltételeket talál, ugyanúgy fejlő dik, mint a megelőző generációk. Ellenben, ha a környezet biztosította feltételek nem felelnek meg az élő szervezet öröklött tulajdonságainak, megváltozik az élő szervezet anyagcseréje, és ezen keresztül megváltoznak az előző generációkban szerzett tulajdonságai is, és olyan új tulajdonságok alakulnak k i, melyek a megváltozott életfeltételek mellett is biztosítják az élő szervezet fejlődését. Ha azonban az eltérés az öröklött alap és az új életfeltételek között rendkívül nagy, az élőlény elpusztul.

2 A termesztett csiperke a termesztés világszerte lényegileg egyformán biztosított terme lési feltételei között öröklött tulajdonságainak megfelelő feltételeket talál. A szabad termé szetben azonban az életfeltételek igen változatosak, és éppen ezért lényeges befolyást gyako rolnak az anyagcsere megváltozásán keresztül új tulajdonságok kialakulására. A tudományos megfigyelések is azt mutatják, hogy a t á g a b b értelemben vett Psalliota campestris csoport kistájaihoz tartozó, a különféle termőhelyről gyűjtött' példányok erős eltérést mutatnak a termó'test alakjára, színére, szöveti szilárdságára, felületi sajátosságaira, a hús elszínező désére stb. vonatkozóan. Fenti elvek, valamint megfigyelések képezték k u t a t ó munkánk alapját, amikor kidol goztuk az ú j, nagyobb termőképességű törzsek előállításának egyik módszerét, a vadon termő csiperkeváltozatok, törzsek termesztésbe vonását. Néhány rendszertani, termesztéstörténeti megjegyzés és a kísérletbe vont gombák ismertetése A termesztett csiperke a legújabb felfogás szerint (P i á t, A. : The bohemian species of the genus Agaricus. Sbornik Národniho usea v Praze, 7 B, 95, sep. p. 4) a Psalliota campestris csoportba tartozó két kistájhoz, a Psalliota hortensis Cke.-hoz és a Psalliota bispora (Lge.) öll. Schäff.-hez kapcsolható. Sajátságai közül az a legjellemzőbb, hogy bazidiumain általában két spóra fejlődik ; a Psalliota campestris csoport többi tagjainál, sőt az összes többi Psalliota fajnál is négyspórásak a bazidiumok. Azonban ö l l e r, a Psalliota nemzetség monográfusa szerint a vadon termő Psalliota bispora (nála egyenlő a Psalliota hortensis-sev) eltér a termesztett csiperkétől. Tanulmányá ban, a Danish Psalliota speciesben (Friesia, 4, 95, p. 60, 35 0) a Psalliota bispora ismertetése után megjegyzi :»Ezt a fajt meg kell különböztetni a szintén kétspórás, termesztésben álló alakoktól, melyek száma többszaz.«jelen kísérletek, amelyekben egyelőre csak a vadon termő Psalliota bispora változatok termesztése járt sikerrel, mégis arra mutatnak, hogy a termesztett csiperke nem tér el a. Psalliota bispora fajtól, mert nem nagyobbak azok a különb ségek, melyek a termesztett csiperke és a Psalliota bispora faj között fennáll nak, mint amelyek a jelen kísérletekbe vont három Psalliota bispora változatot egymástól elkülönítik. A kétspórás csiperke előfordulására és a termesztett csiperke eredetére vonatkozóan K I i g m a n részletes tanulmányában (Some cultural and genetic problems in the cultivation of the mushroom. American Journal of Botany, 30, 943, p ) azt állapítja meg, hogy a»termesztett gomba majdnem sohasem található réteken és szántóföldeken, amelyek a legközönségesebb lelőhelyei a négyspórás valtozatnak«(a Psalliota campestris-mk). A szerző éveken keresztül gyűjtötte a P. campestris vad példányait és kétspórás alakot sohasem talált.»a termesztett gomba nyilvánvalóan előfordult mint vadgomba, meg előzvén a gombatermesztést a X V I I. szazadban.«с а у e у (Spores and spore germination in wild and cultivated mushrooms. Transaction British ycological Society, 0, 936, p. 5 4) a termesztett gomba eredetére vonatkozó legvalószínűbb elméletként azt támogatja, hogy a termesztett csiperke egy különleges forma, amely a trágyán vadon tenyészik, és nagyon elterjedt Francia országban, Angliában és valószínűleg más országokban is a mérsékelt égöv alatt. Ezt a formát vagy fajt alkalmazkodó képessége és termőképessége miatt vették termesztésbe, tanulmányozták a tudósok és gyakorlati termesztők; és ilyen módon érték el a gombatermesztés mai színvonalát.

3 A termesztési kísérletekbe hétféle gombából nyert tiszta tenyészetet vontunk be. Ezek : P. c.. jelzésű : A Psalliota bispora (Lge.) oll. Schaff, fajhoz tartozik. Kalapja sima, nem pikkelyes. Termesztése sikerült. A tőle eltérő P. bispora alakoktól a forma sublevis névvel különböztetjük meg. A kísérletek folyamán fejlődött termőtestek kalapja hasonlít az 406. számú»nemes«törzs kalapalakjához. Színe fehér, közepén enyhén barnás. A tönk hosszú, hengeres. Az első, második terméshullámban a kalap átmérője átlagosan 4 8 cm, a későbbi hullámokban fokozatosan kisebbedik, és a kalap közepének barna színe fokozatosan halványodik. A termőtestek laza szövetűek, aránylag könnyen nyílnak. A szállítást kevésbbé bírják,minta»nemes«törzsek termő testei. Р. c.. jelzésű : A Psalliota campestris Fr. fajhoz tartozik. A faj tipikus példánya, vékony rásimuló pikkelyekkel borított kalappal. Р. c. 4. jelzésű : A Psalliota bispora (Lge.) oll. Schaff, fajhoz tartozik. A vadon termett kiindulási példány cserepesen pikkelyes kalapú, és ezért f. imbricata névvel különböztetjük meg a másik két, kísérletbe vont Psalliota bispora alaktól. Termesztése sikerült. A kísérletek folyamán fejlődött termőtestek kalapja domború, színe közép barna, többé-kevésbbé pikkelyes. Átmérője az első hullámban 4 б cm, később fokozatosan kisebbedik. A termésidő folyamán a termőtestek színe fokozatosan halványodik. A termőtestek tönkje közepesen hosszú, hengeres. eleg és leve gőtlen körülmények között kevésbbé hajlamos a megnyúlásra, mint а Р... jelzésű. Р. c. 5. jelzésű : A Psalliota edulis Vitt. fajhoz tartozik. Jellemző a jól felismerhetően kettős gallérja, az alsóbb gallér csaknem bocskorszerű. Р. c. 6. jelzésű : Ismét a Psalliota bispora (Lge.) oll. Schaff, fajhoz tartozik. A vadon termett példánynak a P. silvatica Fr.-hez való hasonlósága miatt ezt a formát f. pseudosilvatica névvel jelöljük. Termesztése sikerült. A kísérletek folyamán fejlődött termőtestek kalapja barna színű, sima vagy a szélén pikkelyes. A tönk elég hosszú, kissé kónikus. Az első hullámban a termő testek igen nagyok, б 6 cm átmérőjű kalappal. Később fokozatosan kiseb bednek. A termőtestek tömör állományúak, fajsúlyuk kezdetben nagy, a későbbi hullámok során fajsúlyuk csökken és szöveti szerkezetük is lazább lesz. Az első hullámban fejlődött termőtestek hosszabb ideig eltarthatok és jobban szállít hatók, mint a»nemes«törzsek termőtestei. Eltartás közben a hús nem vagy alig barnul. Az eddigi konzervipari és főzési próbák kiváló minőségűnek találták. Р. c. 7. jelzésű: A Psalliota campestris Fr.fajhoz tartozik/kalapja pikkelyes, de a pikkelyek kissé durvábbak, mint а Р. c.. jelzésű gomba esetében. Р. c. 8. jelzésű : A Psalliota campestris Fr. faj egyik változata. A gomba kalapja teljesen sima. A termesztési kísérletekbe vont hétféle gomba közül háromnak sikerült a termesztése. ind a három a Psalliota bispora fajhoz tartozik. A kiindulást jelentő vadon termett termőtestek egymástól eléggé eltérőek voltak ; a kísérle tek során fejlődött termőtestek szintén eltérést mutattak a kiindulást jelentő termőtestektől. A kísérletek folyamán fejlődött termőtesteknél a három változat esetében bizonyos konvergencia figyelhető meg a külső alakra nézve. Különösen hasonlók egymáshoz а Ч-.. és Р. c. 4. alak termőtestei, míg а Р. c. 6. jelzésű alak termőtestei erősebb eltérést mutatnak.

4 ódszer A kísérleti munka első fázisát atelepítésre alkalmas c s í r a e l k é s z í t é s e képezte. Ezt a m u n k á t az üzemi csírakészítésnél bevált módszerek alapján végeztük el. A begyűjtött gombákból nyert tiszta tenyészetet malátakivonatos agárról az üzemi csírakészítésnél használt, szénából készült ú. n. csutakra vittük át. A micélium fejlődése ezen a táptalajon kezdetben igen lassú volt. Többszörös átoltás segítségével hozzászoktattuk a csutak táptalajához, és ezzel fejlődését nagy mértékben meggyorsítottuk. ikor ilyen módon már elegendő oltóanyag állt rendelkezésünkre, a micéliumot a gombacsíra üzemi vivőanyagára, a megfelelően preparált lótrágyára vittük á t. A csírához szükséges trágya előkészítése a termesztett csiperke igényei szerint történt. Többszörös kísérleteink azonban arra mutattak, hogy a vadon termő alakoknál gyors és erőteljes fejlődést csak akkor érhetünk el, ha a t r á g y a szokásos 60%-os nedvességtartalmát kb. 0%-kal növeljük. A leírt módon elkészített csírákkal most már a termesztési kísérletekre került sor^ Az első termesztési kísérletek kis parcellás kísérletek voltak, és csak ezeknek sikeres eredményei alapján állítottunk be nagyobb területen is kísérleteket. A t r á g y a e l ő k é s z í t é s e : A kísérleti feltételeket az üzemi termesztés keretei között nehezen tudtuk biztosítani, mégis a lehetőség szerint egyforma t r á g y á t használtunk fel a kísérleti és kontroll parcellák ágyasainak elkészítéséhez. Ez úgy történt, hogy mindig ugyanazon kazal trágyájából, alapos összekeverés után készítettük el az ágyásokat. A z á g y á z á s a termesztésben használatos ú. n. 3-as, egyes esetekben -es mintá val történt, tehát 3 b a k h á t a s, illetve bakhátas ágyásokat készítettünk. A p a r c e l l á k n a g y s á g a : A kísérleti és kontroll parcellákat igyekeztünk egyenlő nagyságúra méretezni. égis néhány kísérletnél a kísérleti és kontroll parcellák nagysága nem egyenlő. Éppen ezért a terméseredményt minden esetben átszámítottuk m* hasznos területre, s így a parcellák különböző nagysága a kísérlet kiértékelését nem befo lyásolta. A p a r c e l l á k e l h e l y e z é s e : Tekintettel a pincék igen változó mikroklimatikus viszonyaira, a kísérleti parcellákat több pincében és ugyanazon pince különböző részein helyeztük el. A kísérleti parcellák t a k a r á s a az üzemben használatos kó'porral történt. A továbbiakban a kísérleti parcellákat ugyanúgy kezeltük, mint a többi ágyáso kat, csupán a termés leszedése történt külön. А Р. c. 7. és Р. c. 8. jelzésű Psalliota campestris-szel termesztési kísérletre nem került sor. Lassú fejlődésük következtében a k u t a t á s a szemescsíra készítésével lezárult. A kísérleti eredmények. Összegezés A kísérleti eredmények az alábbiakban állapíthatók meg : l. A»kulturcsiperke«termesztési eljárásával termeszthető a P. c.., a Р. c. 4. és а Р. c. 6. jelzésű «Psalliota bispora változat. E változatok megnevezése a következő : P. c.. = Psalliota bispora f. sublevis ; Р. c. 4. = P. bispora f. imbricata ; Р. c. 6. = P. bispora f. pseudosilvatica. Ezek a változatok az üzemi csíratáptalajokon nem fejlődtek kielégítően, ezért szükséges volt e táptalajokhoz a változatokat hozzászoktatnunk. Bizo nyos fokú eltérést mutatnak a»kultúrcsiperkétől«vízigény és hőmérsékletigény tekintetében, amennyiben magasabb hőmérsékletet és több vizet kívánnak. A magasabb vízigényre vezethető'vissza valószínűleg az a jelenség is, hogy álta lában az első hullámban fejlődő termőtestek nagyobbak és tömöttebbek, mint a későbbiek, és azokban a pincékben, ahol a trágyát nedvesebben készítették elő, ott pl. а Р. c. 6. változatnál a későbbi hullámok során sem lehetett észlelni olyan mértékű leromlást, mint a szárazabb trágyák esetében,.tehát a később fejlődött termőtestek is megfelelő nagyságúak és tömöttségűek voltak. v

5 . egállapíthatjuk, hogy a vadon termő Psalliota bispora változatok akkor is jó termést adtak, amikor a termesztési feltételek nem voltak optimálisak, hanem többé-kevésbbé mostohák, és ennek következtében a kontrollként alkal mazott»kulturcsiperke«m -re eső termésmennyisége az üzemi vonalon eddig általában elért 4 5 kg-os átlag alatt maradt, gyakran pedig ennek az 50%-át sem érte el. (.,., 3., 4., 6.,. számú kísérletekben.) 3. A termés mennyisége mind a három vadon termő Psalliota bispora változat esetében magasabb volt a»kultúrcsiperkéénél«. Az erre vonatkozó adatokat az alábbi összesítés és grafikon szemlélteti. összesített kísérleti terméseredmények Je z é s A terméseredmény kg/m' A kontroll terméseredménye kg/m A terméseredmény százalékos különbsége a 6,99,35 P 4 5,53 4,7 33 P 6 0,58 4,35 48 P C. 97 Az összesített kísérleti eredmények grafikonja 3 T Kontroll P e l PcA. P.C.fc. 4. A termés minősége szempontjából а Р. c. 6. jelzésű változat termőtestei nagyobbak, keményebbek, tömöttebbek, mint a másik két változaté. Az első hullámban a minősége, kivéve a barna színt, jobb, mint a kultúresiperkéé. A későbbiek során azonban ez a minőség romlik, fzét tekintve, a belőle készült étel ízletesebb a kultúrcsiperkénél. ind a három változatnál szükséges még a minőség javítása, ami valószínűleg új agrotechnikai módszerek (a trágyaelő készítés módosítása, jobb vízellátás) bevezetése mellett sikeres lehet.

6 5. A termesztés során fejlődött termőtestek tulajdonságai bizonyos mér tékben eltérőek a vadon termett termőtestek tulajdonságaitól. Legfeltűnőbb ez а Р. c. 4. jelzésű változatnál, amelynél a későbbi hullámokban fejlődő termő testek csaknem fehérek, a kiindulást képező vadon termett termőtest kalapja pedig barna színű volt és cserepesen pikkelyes. Ez az utóbbi sajátság sem jelent kezik a termesztésben. A gyakorlat számára levonható következtetések A vadon termő csiperkefajok változatainak, törzseinek termesztésbe vonására irányuló lső sikeres kísérletek megmutatják a csiperkegomba ne mesítésének irányát. A kísérletekből kitűnik, hogy a vadon termő csiperke fajok változatai a további nemesítéshez igen jó alapanyagot szolgáltatnak. Tovább fog folyni természetesen a termesztésben már bevált Р. c.., Р. c. 4., Р. c. 6. jelzésű változatok szelektálása is. Kísérleteink során némely esetekben egészen kiváló minőségű termőteste ket kaptunk, ismét máskor a termőtestek aprók, lazább szövetűek voltak. Ebből az következik, hogy az illető változat vagy törzs képes kiváló minőségű termő testeket fejleszteni, ha számára a környezeti feltételek megfelelnek. Tehát már a kísérletek megmutatták, hogy a termesztett csiperkénél eddig bevált agrotech nika nem felel meg а Р. c.., Р. c. 4., Р. c. 6. jelzésű vadon termő csiperkeválto zatok igényeinek. ár fentebb említettük, hogy a víz- és hőigényük magasabb, és valószínűleg más trágyaelőkészítést kívánnak. Ezek az igénykülönbségek különösen a tömeges termesztés során egyre jobban fényre kerülnek, és ezek ből a tapasztalatokból kell az új agrotechnikai módszereket kidolgozni. A kísérletek eredménye alapján javaslatunkra a Gombatermelési Vállalat már az 953-as évben termőterületének jelentős százalékán megkezdte az új törzsek nagyüzemi termelését. A Kőbányán, Budatétényben, Diósárokban, Egerben, Hajóson termőállapotban lévő pincék eredményei kivétel nélkül beváltják az új törzsekhez fűzött reményeket. A nagyüzemi termesztés részeredményei alapján a Vállalat az 954. évben termőterületének még nagyobb százalékán fogja termelni főleg а Р. c. 6. jelzésű törzset. Az eddigi tapasztalatok alapján remélhető, hogy ennek eredményeként már a jövő évben mintegy 0 kg-nál több gomba terem ugyanazon a termő területen -kb. 3 0 Ft értékben. Ez az eredmény kizárólag az új törzsek nagyobb termőképességétől várható. ivel e törzsek termesztése, lénye gileg ugyanolyan önköltséggel folytatható, mint a»nemes«törzseké, az új törzsek nagyobb termésátlaga figyelemre méltó önköltségcsökkentést tesz lehetővé. Az első nagyüzemi eredmények és megfigyelések A Gombatermelési Vállalat 953. június hóban kezdte el üzemszerűen felhasználni a P. c.-törzseket, és az első nagyüzemi eredmények is ismeretesekké váltak. Ezek a következő képet mutatják : A Vállalatnál 953. január -től szeptember 30-ig több mint 0 vagon»nemes«törzsekkel becsírázott trágya termett le. Ha ennek a több mint 0

7 vagon letermett trágyának a termésátlagát %-nak vesszük, és összehason lítjuk az eddig letermett mintegy vagon, az űj P. c.-törzsekkel csírázott trágyamennyiség termésátlagával, akkor а Р. c. törzsek terméseredménye 97,7%. Az eredmény igen jelentős, ugyanis azt tételeztük fel, hogy а Р. c. törzsek 50%-kal adnak magasabb termésátlagot a»nemes«törzseknél. Ezzel szemben az eredmény a valóságban majdnem kétszeres. Ez az eredmény annál inkább figyelemre méltó, mert míg a»nemes«törzsekkel becsírázott letermett trágya eredményében a legjobb termelési időszak (január, február, március, április, május) teszi ki a döntő Teszt, és a gyenge időszak (június, július, augusz tus, szeptember) a kisebb részt, addig а Р. c. törzsek kizárólag a legrosszabb, a nyári időszakban4ermettek le. Közismert ugyanis, hogy nyáron a legnehezebb jó termésátlagot elérni, a magas hőmérséklet, a páraszegénység és a rossz levegőzés miatt. Az 953. évi nyár július, augusztus, szeptember hójai ilyen szem pontból különösen rosszak voltak. Az eddig letermett pincék tapasztalatai azt mutatják, hogy а Р. c. l.-es törzs ellenálló képessége nem jó, betegségek könnyen megtámadják. Ezzel szemben а Р. c. 6-os törzs ellenálló képessége felette áll az összes hazai és álta lunk ismert külföldi»nemes«törzs ellenálló képességének. Betegségek alig támad ják meg. indkét törzs a»nemes«törzsekkel szemben kimondottan érett, sőt egy kissé túlérett, lényegesen nedvesebb trágyát kíván. А Р. c. törzsek a szálas, szalmás trágyát kevésbbé szeretik, sokkal jobb eredményt adnak az apróbb trágyákból. A termés első hullámában mindkét törzs rendkívül nagy termőteste*ket képes fejleszteni. A második, de főleg a harmadik hullámban az ágyasokon igen nagy tömegű termőtest jelenik meg, és ezek elpuhulás nélkül mind ki is fejlődnek. A nagy tömegű termőtest megfelelő nagyságára történő kifejlő déséhez viszont sem elegendő felvehető tápanyag, sem elegendő felvehető víz nincs. Éppen ezért a második, de főleg a harmadik hullámban a termőtestek aprók maradnak. A termőtestek nagysága tehát szoros összefüggésben van a fejlődő termőtestek számával és a trágya felvehető tápanyag- és víztartalmá val a hullámkifejlődés időszakában. Néha a»nemes«törzseknél is előfordul, hogy a második hullámban igen nagymennyiségű termőtest jelenik meg az ágyasokon, ezeknek a kis termőtesteknek azonban a legnagyobb része elpuhul, és ami pedig megmarad, normális nagyságúvá fejlődik ki. A termőtestfejlesztés intenzitását lényegesen csökkenteni a pince alacsony hőmérsékletre való lehűtésé vel sem lehet, -os pincében éppen olyan robbanásszerűen fejlődnek ki a hullá mok, mint a 7 -osban. A különbség csupán az lesz, hogy az alacsonyabb hőmér sékletű pincében a termőtestek keményebbek, tömöttebbek, lassabban nyílók lesznek. Táblamagyarázat [V. Tábla Р. c.. jelzésű törzs termésben. A felső felvétel jobboldalán a»kultúrcsiperkével<< becsí rázott kontroli-parcella látható. V I. Tábla. Р. c. 6. jelzésű törzs termó'teste.. P.c.. jelzésű törzs termésben. 3. Р. c. 6. jelzésű törzs termőtest-csoportja.

8 0 пар bjo "So JX СЮ ös s "So \г>,5 CO in t» " Г- Т Г Ю г Ю, **Г СМ г *Ч E. "So 0,6 bjo 0,75 Kontroll à? ta S? E_ "Sô ) Т СП ГCN т Г А Р. c.. termésmennyisége 5,5-szer akkora, mint a kontrolié.,05 4,73 5,89 6,5 к,03 5,55 ös * A kiszámított százalékszámoknál csak egész számokra kerekített értékek szerepelnek. _í 4,67 ы> 4,99 70 g 0,96? 5,40 60 "So S 4,33 х. 4,3 "Sô и 0,57 4,74 È,36 50 à? 3,95 X. 7,79 40 ъ "So 3,3 kg/m 30 5?,57 3,99 o5,9 л: two 9,89 0 пар Р Terméseredmények 0 os felbontásban А Р. c. l.-gyel és a kontrollként alkalmazott»kulturcsiperkevel«becsírázott hasznos terület 4,5 m. 5,96.. k í s é r l e t пар "5 А Р... termésmennyisége közel négyszer akkora, mint a kontrolié. 5,8 X. 0,40,89 -С 6,84 40 s 5,74 пар JÚ 4,5 30 kg/m "Sö 4,90 пар?,08 0 Terméseredmények 0 os felbontásban Js Kontroll А Р...-gyei és a kontrollként alkalmazott»kultúrcsiperkével«becsírázott hasznos terület 4,5 m.. k í s é r l e t X. Р.. Termesztési kísérletek ismertetése* Р.. I. jelzésű Psallioía bispora í. sublevis-szel végzett pincekísérletek: 5?

9 OJ 05 з* ч* J4 S-S Jад a а " " t t «^ ^ Л! г" Г " IN IN г- СП г s " г- tt>_ ~ ^ " IN" CD IN C" O " CO C_^ TP OF O" "So = "S JA ap it S а -ж а? Sc Л! s Éj Ь Л!,06 8,30 70 Г Ю тр _ CD,84 4,68 KUTATÁSOK Ю ^ СГГ Г *я тр > СМ" ^ Г «* СМ " " СМ ч* Г г-^ СМ *" тр" Г ЕЛ Л! A - P. c.. termésmennyisége,5-szer akkora, mint a kontrolié.,8 ^ OF,6 -< 4, , 7,9 8,53 50 >?. 7,9 bt a 3,69 40, 0,7 30 i,50 sí 0,6 0 Terméseredmények 0 os felbontásban А Р. c..-gyei és a kontrollként alkalmazott»kulturcsiperkevel«becsírázott hasznos terület 4,5 m. Г 4. k í s é r l e t a А Р. c.. termésmennyisége közel háromszor akkora, mint a kontrolié. I " 0,77 ьв,30 Kontroll E 5,86 C IRÁNYULÓ,8 is 7,3 S NÖVELÉSÉRE Р.С.. *,5 Ь0 X 5,66 ь 3,76 S 6,93 3,3 60 "5 5,0 50 TERÉSENNYISÉGÉNEK 0 40 bt 0,0 30,0 0 Kontroll 0 Terméseredmények 0 os felbontásban CO. B CSIPERKEGOBA P.c. kísérlet A P, c..-gyei és a kontrollként alkalmazott»kulturcsiperkevel«becsírázott hasznos terület 4,5 m. 3. A Ц З "

10 5. CT) г- "56.а: t ~ " 70 пар "So je 0,40 3,0 ь 3,39 9,5-93,60 7,90 5. kísérlet А Р...-gyei és a kontrollként alkalmazott»kulturcsiperkevel«becsírázott hasznos terület 4,5 rn a. Terméseredmények 0 os felbontásban з 0 пар 0 пар S? kg/m ы П CT) CT CT) 6,8 CT) CD " à? C т> «"Sc jus 6,64.? CD t- "Sô,0 р- Ol m CT>,0 CT» m тг CT)" 5,46 _ CT) Tf oo" C ь 5> Tf~ е S i Э.? = "Sô _< CO,0 т m 3,88 CO C CO,30 7,7,43 CO" C 0,58 А Р... termésmennyisége közel 3,5-szer akkora, mint a kontrolié. 60 пар 50 пар 40 пар 30 пар 0 пар 0 пар g Ь Е ь ь JÍ. ъ ь * "So S ь Ô? S "Sí Ь 5 "Sô in CT CT) 0,0 9,80,95 6,55 *Ü C CT> CT) CT> CO ei CO C" P.c. Kon troll 9,80 88,0,85 5,65 Г- Tf 9, 8, Г"- 8, 7, Ю 6,80 6,0,60 3,40 CD,88 6,9 П,68 5, g- CD тг CO 4,95, P.c.. 4,8 0,08 Kontroll 6. kísérlet А Р. c. l.-gyel és a kontrollként alkalmazott»kulturcsiperkevel«becsírázott hasznos terület 9 m. Terméseredmények 0 os felbontásban А Р... termésmennyisége több mint háromszor akkora, mint a kontrolié.

11 a È "Sô _ ъ ÁT sau, й В ь t~- "Sä _^ ÁT тг "Sô " а? 60 49,50, 70 I I Г Ь тр.5 C CD "Sô " " ÁT en п " СП CT " - СП тр > >". ту тр 8. kísérlet Р. c.. jelzésű Psalliota campestris-szel végzett pincekísérlet. ( a szokásos időben kezdett el teremni, és a szokásos termésmennyiséget adta. körülmények között is lassan fejlődött mind a malátakivonat-agaron, mind a csírakészítésnél használt tápanyagokon, A kontroll»kultürcsiperke«а Р. c.. nem adott termést. A micélium gyengén szőtte át a trágyát, sok helyen az átszövődés alig indult meg. A micélium steril А Р. c..-vel és a kontrollként alkalmazott»kulturcsiperkevel«becsírázott hasznos terület 4,5 m. Р... minőségét megjavíthatjuk. A kísérletek egy részében keményebb termőtestek fejlődtek, ami arra mutat, hogy megfelelőbb termesztési körülmények megteremtésével a cm-ig. A kísérletek egy részében a termőtestek nagyobbak voltak. A termó'testek általában lazább szövetú'ek voltak, mint a»kultúrcsíperkénél«. A termó'testek kalapja általában 4 8 cm átmérőjű az I II. hullámban, később a termőtestek fokozatosan kisebbednek 3, sőt Ю А Р... termésmennyisége kétszer akkora, mint a kontrolié. 6,80 CT) 6,65 SS 6,65 г-,45 А! 46, 50 ÁT,5 ГСП 6,45 43,0 40 Ш 39,60 ъ 30 ÁT 34,0 "Sô,5 4,45 0 iá Kontroll s P.c.. 0 Terméseredmények 0 os felbontásban А Р...-gyei becsírázott hasznos terület 4,5 m, a kontrollként alkalmazott»kulturcsiperkevel«becsírázott hasznos terület 3 m. 7. k í s é r l e t

12 St. 8. "Sô щ S? A! tiuo,5 3, 8,0? т t ) З Ж ) OL in г" < СМ " <. - [ 66,40 39, г- 0 А s 5 ui/3>j ЕЛ 3 ЕЛ ЕЛ А! а? ЕЛ C СМ " З " 43,0,4 33,55 70 пар i S ^ Г-~~ Г*" à? СМ Ю Ю TJ< t Ш/ >) Ь~ З " Г З " " " 5! А Р. c. 6. termésmennyisége 4,5-szer akkora, mint a kontrolié. 35,85 З 5,650,47 S: 9,34? 7,30 Я 07,35 Н 9,80 60 пар ш/8>( 69,05 40 пар Terméseredmények 0 os felbontásban 5 6,50 30 пар ~ Kontroll 0 пар ЕЛ Р пар 80 пар 90 пар. k í s é r l e t,, А Р. c. 6.-taI becsírázott hasznos terület m, a kontrollként alkalmazott»kulturcsiperkevel«becsírázott hasznos terület 7,7 m. Р. c. 6. jelzésű Psalliota bispora f. pseudosilvatica-xal végzett pincekísérletek. 0. k í s é r l e t А Р. c. 5.-tel és a kontrollként alkalmazott»kulturcsiperkevel«becsírázott hasznos terület 4,5 m. А Р. c. 5. nem adott termést. A micélium nem szőtte át a trágyát. A micélium steril körülmények között is lassan fejlődött, mind a malátakivonat agáron, mind a csírakészítésnél használt tápanyagokon. A kontroll»kulturcsiperke«a szokásos termésmennyiséget adta. 70 пар г- Р. c. 5. jelzésű Psalliota edulis V/f/.-tel végzett pincekísérlet. пар 35 А Р. c. 4. termésmennyisége mintegy egyharmaddal nagyobb, mint a kontrolié. A termőtestek általában aprók (a kalapátmérő,5 3 cm). 0,5 Ю,7 i 3 "ЕЛ! m" 0, ,0 ЕЛ 4, ,5 ; kg/m ' 50 пар 3 Kontroll ЬХ> S?,0! 36 43,5 3,60 40 пар ЕЛ 0,45 30 пар ~ЕЛ AI 5,40 0 пар g Р.С.4. 0 пар Terméseredmények 0 os felbontásban Р.. 4. jelzésű Psalliota bispora i. imbricata-va\ végzett pincekísérlet. 9. k í s é r l e t А Р. c. 4.-gyel becsírázott hasznos terület m, a kontrollként alkalmazott»kulturcsiperkevel«becsírázott hasznos terület 9,4 m. jui/8}? я ЕЛ I

13 ЬД AS? Г Ш/ 5] ЬЯ.3 ГШ/Зз) Л; ья TI NS S ЬЯ IS ЬЙ» " 58,75 ш/3> " Г СМ г" Г " а) аз т., " ТГ S? t-_^ ^ " cs <*" S СМ^ " m" Г^ " СМ Tf" аз " Ö " " " Ö Г. ев ев. а га Г Ю з: -,ш/ 5) я Е г ш/ ч ЬЯ? а. г ш/3> a «ш/3ц ЬЯ. га еч л Q ая ï СМ? Ж " аз ^ ЬЯ S" аз Я, " ЬЯ JE " ЬЯ З t» TT аз" я &Я " аз"..s IO (С и A termó'testek az I. hullámban nagyok vagy közepesen nagyok voltak, a későbbi hullámokban közepesen nagyok vagy aprók. Eleinte állományuk általában kemény, később kissé lazább. 36,95 -з- ЬЯ 336,65 ) s 33,80. 30; З 5?-' 6,4 З a ^ " и.*; /, 3, k í s é r l e t А Р. c. 6.-tal becsírázott hasznos terület 3 m. Kontroll ehhez a kísérlethez nem volt. Terméseredmények 0 os felbontásban 64,75 98, " А Р. c. 6. termésmennyisége mintegy 60%-kai nagyobb, mint a kontrolié. 59,05 5,9 956,50 9,56 80 Э 4,40 3,58 5 ^ з аз _ Г 909,80 60? 4,55 ья 7,6 50 & - 43,5 аз 56,70j 40 ья 0 Kontroll ГШ/Зц 667,0 30 ья 304,60 tva/щ Р k í s é r l e t А Р.. 6.-tal és a kontrollként alkalmazott»kulturcsiperkevel«becsírázott hasznos terület m. Terméseredmények 0 os felbontásban S?

14 Researches to Increase the Crop Production of the Common ushroom By G. В h u s, I. He I t a y &. I. W o n n e s c h, Budapest In connection with the cultivation of the common mushroom, several experiments were made aiming at the increase of the crop average, with regard to dung preparation, the improvement of the quality of the covering media, the more effective disinfection of the cellars, etc. These experiments had all the object to insure optimal raising conditions, thereby to make possible a higher crop average, larger mushroom quantities, and lower production prices. Crop results are, however, influenced in a decisive way besides the conditions of cultivation by the biological characteristics of the employed mushroom stocks. Of the biological characteristics the most important are the permeating vitality of the stock, its demands (or indifference) to dung, its resistence to diseases, its reaction to air supply, the speed of the commencement of fruitbody development, and, after germination, the length or shortness of the permeating and latency periods; the speed of the development of the fruitbody, the duration of the production and its organic connection with the actual production capacity of. the several stocks in various cultivation conditions. Hence, the most effective method for the increase of crop average is the production of stocks with a copious yielding power. New stocks were, produced, both in our country and abroad, by the use of mutations appearing during cultivation. By this method new stocks were regularly produced, yet no conspicuous results were attained. There was generally no significant difference between the new and old stocks. The cultivated mushroom finds suitable conditions for its inherited characters in the ensured cultivation processes, essentially the same all over the world. Life conditions are, however, very variable in nature, and they exert essential influence, by the alterations in metabolism, on the development of new characters. This principle, and experimental observations, were the fundamentals of our researches during which we succeeded i n working out one method for the production.of stocks with a higher crop yield[by the employment of the wild common mushroom variations and stocks i n cultivation processes. Results are as follows :. By the cultivation process of»culture Champignon«, the Psalliota bispora variation : P.., P. 4., and P. c. 6., may be produced. The denominations of these variations ares P. c.. = Psalliota bispora f. sublevis ; P. c. 4. P. bispora f. imbricata ; P. c. 6. = P. bispora f. pseudosilvatica. These variations did not develop satisfactorily on mass production spawning ground ; it was therefore necessary to accustom them to the culture media. They show a certain deviation from the»culture Champignon«, concerning water demand and temperature claims insofar as they want a higher temperature and more moisture. To a higher water demand may also be attributed the phenomenon that the fruitbodies yielded during the first wave are generally more compact and larger than the later ones ; nor could a deterioration of this rate be observed in the case of, for instance, variation P. c. 6., even during the later waves in cellars where the dung was prepared to contain more moisture, than in the cases of drier manures, so that the fruitbodies developed in later periods were also of the corresponding size and solidity.. I t can be stated that wild Psalliota bispora variations yielded good crops even when cultivation conditions were not optimal, but rather more or less adverse ; consequently the crop of the controll»culture Champignon«, calculated on m, was below the average 4 5 kilogramms, generally attained hitherto in plant conditions ; indeed, i t did not reach even its 50%.

15 3. The crops of all three Psalliota bispora variations were higher than those of the «culture Champignon«. The relevant data are summed up in the following table : Name ' Crop in kg/m The crop of the controll stock kg/m Percental difference of the crops 97 6,99,35 P. c. 4 5,53 4,7 33 0,58 ' 4,35 48 P. С P. c As regards the quality of crops, the fruitbodies of the variation P. c. 6., are larger, harder, and more compact than those of the other two variations. 5. The characters of the fruitbodies developed during cultivation are somewhat different from those of the wild mushroom. 6. The ushroom Production Co., first began to use the new P. c. 6., stocks in general production in June, 953. We dispose now of the results of mass production. These show that ore than 0 wagons manure, spawned by»culture«stocks, was under production in the care of the Company, from January, 953, t i l l 30 September, 953. If we take the crop average of this more than 0 wagons dung as %, comparing i t with the crop average of the (about) wagons dung under production, spawned by the new P. c. stocks during the same period, the crop production of the P. c. stocks is 97,7%. : Г. Б X у ш, И. Г е л ь т а и Иледвания для пвышения & И. уржайнти Вннеш: культур шампиньнв (Резме) В вязи выращиванием шампиньнв и в Венгрии были призведены мнг чиленные экперименты, имевшие цель пвышение редней уржайнти культур шампиньнв улучшением пдгтвки навза, пвышением качетва наыпнй земли и принятием дейтвительных мер д л я беззараживания пгребв и т. п. Экпериментатры птавили ебе задачей прежде вег бепечить птимальные улвия культивирвания, чтбы дбитья значительных результатв для плучения выкг у р ж а я, пвышения редней уржайнти и пнижения ебетимти. Н а уржайнть шампиньнных культур казыват решащее влияние п мим улвий выращивания билгичекие вйтва предназначенных к разведени ртв. Среди этих вйтв бе значение имет интенивнть прникнвения ните виднг мицелия, требвательнть грибв п тншени к навзу, утйчивть их пр тив блезней, реагирвание на набжение вздухм, крть натупления бразвания и темпы рта плдвых тел, прдлжительнть перида зревания у р ж а я, т. е. ве беннти, бепечиващие фактичеку плдвитть тдельных разнвиднтей при данных вык улвиях разведения. Пэтму амым лучшим пбм увеличения редней уржайнти являетя выращивание вык уржайных ртв шампиньна. Нвые рта шампиньнв были плучены к а к за границей, так и у на приме нением мутаций, пявлящихя в прцее выращивания. Этим мет.дм итематиче ки развдилиь нвые рта, н результаты не правдали жиданий, т а к к а к между н выми и прежними разнвиднтями не был ущетвеннй разницы. Культурный шампиньн при динаквых п вему миру улвиях разведения нахдит везде бтятельтва, тветтвущие вим уналедванным вйтвам. Н улвия, гпдтвущие в ететвеннй прирде, блее разнбразны и при пмщи изменения бмена вещетв ни казыват бльше влияние на прибретение нвых вйтв.

16 Этт мичуринкий принцип, равн к а к и наблдения, деланные в время практи чекй рабты, плужили нвй д л я иледваний, тнящихя к выращиваниие нвых, веьма плдвитых разнвиднтей шампиньна введением в культивирван дикратущих ртв. Экперименты привели к ледущим результатам :. Метдм разведения культурнг шампиньна мгут быть вырашиваемы вариа ции Psalliota bispora f. sublaevis (бзначение : Р...), Psalliota bispora f. imbricata (бзна чение : P.. 4.) и Psalliota bispora f. pseudosilvatica (бзначение : P.. 6. ). ^ Вначале названные вариации не развивалиь в бычнй питательнй реде. Прежде вег над был приучить их к ней. Крме тг, ни пказали нектрые разли чия т культурных шампиньнв п птребнтям вды и температуры : ни требвали бльшее кличетв вды и блее выку температуру. Птреблением блее значитель нг кличетва влажнти бъяняетя, чт плдвые тела, развивавшиея при первй влне плдншения, являтя блее крупными и маивными, нежели блее пздние, а в теплицах, в ктрых пдгтавливаетя навз блее выким держанием в л а ж нти, у вариации Р.. 6. не наблдаль значительнг кращения д а ж е в блее пзд них влнах : плдвые тела имели величину и плтнть, пдбну первым.. Был утанвлен, чт дикратущие рта Psalliota bispora давали выкий у р ж а й и в тм лучае, кгда улвия разведения не были птимальными и у р ж а й к у л ь турнг шампиньна, разведеннг цель прверки, не дтиг д а ж е 50 / реднег у р ж а я, тавлящег 4-5 кг. квадратнг метра плезнй плщади теплицы. 3. У р ж а й, плученный, т вех трех дикратущих ртв, казаля блее вы ким, нежели у культурнг шампиньна. тнящиея да данные дат ледущу картину : 0 Вариация Плученный у р ж а й кг/м Уржай кнтрль нй культуры кг/м Раз ница в / -ах 0 0 Р... 6,99,35 Р ,53 4,7 33 4,35 48 Р.. б. 0, А чт кааетя качетва у р ж а я, плдвые тела вариации Р.. 6. казалиь блее пдхдящими (блее крупными, твердыми, плтными), нежели таквые тальных двух вариаций. 5. Свйтва плдвых тел, плученных в результате выращивания, тличатя т'-вйтв плдвых тел дикратущих разнвиднтей. 6. Предприятие п разведени грибв в ине 953 гда тал пльзватья нвыми вариациями Р.. в разведении. С тех пр тали изветными и первые результаты крупн хзяйтвеннг разведения шампиньна. Кличетв навзнг грунта, заеяннг грибницей культурнг шампиньна, в предприятии тавлял т я н в а р я д 30 ентября 953 гда некльк блее, нежели 0 вагнв. Ели же эт кличетв читать Ю-'Д-ным, т у р ж а й, плученный т вагнв навза, заеяннг грибницей нвых вариаций Р., тавляет 97,7 / 0

17

18

19 3.

20